HELYI TANTERVE ÉS - Sulinet...Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 4 A képzés szabályozásának jogi háttere A képzést szabályozó

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola

Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája

1


Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolájának

HELYI TANTERVE ÉS SZAKMAI PROGRAMJA

Kecskemét, 2015



2

TARTALOMJEGYZÉK

A képzés szabályozásának jogi háttere .................................................................................. 4

HELYI TANTERV ............................................................................................... 6

A NAT által meghatározott pedagógiai feladatok alkalmazása az iskola helyi tantervében ........ 6

A központi szakmai és vizsgakövetelmények alkalmazása az iskola helyi tantervében ....... 6 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, ezek óraszámai, elérendő készségek és

képességek ..................................................................................................................................... 7 Kerettantervi óratervek közgazdasági szakmacsoportban felmenő rendszerben a 2009-

2010-es tanévtől ..................................................................................................................... 7

Kerettantervi óratervek nyelvi előkészítő osztályban, közgazdasági szakmacsoportban

felmenő rendszerben a 2009-2010-es tanévtől: ..................................................................... 8

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban a 2009-2010-es

tanévben, illetve az előtte induló képzések esetén: ............................................................... 9 Kerettantervi óratervek angol-magyar két tanítási nyelvű osztályban, a közgazdaság ágazati

képzésben felmenő rendszerben a 2012-2013-as tanévtől .................................................. 10 Kerettantervi óratervek angol-magyar két tanítási nyelvű osztályban, az ügyvitel ágazati

képzésben a 2012-2013-es tanévtől ..................................................................................... 11 Kerettantervi óratervek az ügyvitel ágazati képzésben felmenő rendszerben a 2013-2014-es

tanévtől ................................................................................................................................ 12 Kerettantervi óratervek a közgazdasági ágazati képzésben felmenő rendszerben a 2013-

2014-es tanévtől ................................................................................................................... 13

Kerettantervi óratervek angol-magyar két tanítási nyelvű osztályban, az közgazdaság

ágazati képzésben felmenő rendszerben a 2013-2014-es tanévtől ...................................... 14

Kerettantervi óratervek angol-magyar két tanítási nyelvű osztályban, az ügyvitel ágazati

képzésben a 2013-2014-es tanévtől ..................................................................................... 15

Képzésünk szerkezete ................................................................................................................. 16 A nyelvi előkészítő osztály képzési szerkezete ................................................................... 17

Elérendő készségek és képességek a 10. évfolyam, a nyelvi előkészítő osztályban a 11.

évfolyam végén: .................................................................................................................. 19

Elérendő készségek és képességek a 12. évfolyam, a nyelvi előkészítő osztályban a 13.

évfolyam végén.................................................................................................................... 20 Két tanítási nyelvű iskolai oktatás ....................................................................................... 21

A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvei ................................................................... 21 A két tanítási nyelvű iskolai oktatásunk céljai és feladatai ................................................. 21

Fejlesztési követelmények ................................................................................................... 22 Célnyelvi civilizáció ............................................................................................................ 22 Fejlesztési követelmények ................................................................................................... 23 Tanulói jogviszony, átjárhatóság ......................................................................................... 24 Az osztályba, csoportba sorolás elve ................................................................................... 25

A választott tantárgyakkal összefüggésben a pedagógusválasztás szabályai ...................... 25 A tanulói teljesítmények értékelése ..................................................................................... 26

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai ............................................... 27 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei

és korlátai ............................................................................................................................. 28 A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelménye........................ 28 Jutalmazás és kitüntetési rendszer, fegyelmezés ................................................................. 29 Az egyes tanulók jutalmazása.............................................................................................. 29 Tanulócsoportok jutalmazása .............................................................................................. 30



3

A fegyelmezés rendszere ..................................................................................................... 30

Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések ........................................................................... 30 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ......................................... 32 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvek .................................................... 33

Közösségi szolgálat ............................................................................................................. 34 Az iskolai élet rendje, hagyományok, kapcsolataink ............................................................... 35 Az intézmény tanulóinak munkarendje ....................................................................................... 35 Iskolai hagyományok ............................................................................................................... 37 Az alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának módjai 38

SZAKMAI PROGRAM ...................................................................................... 40

A szakmai program követelményei ............................................................................................. 40

Az iskolában folyó szakmai képzés megjelenése az egyes évfolyamokon ................................. 41 Szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyai és óraszámai a kerettanterv alapján ............. 41

Az iskolában folyó szakképzés ................................................................................................... 43

Valamennyi szakmára érvényes célok ................................................................................. 43 Jelenleg képzett szakmák: ................................................................................................... 43 További tervezett szakmák .................................................................................................. 43

Az egyes szakmára vonatkozó képzési célok, óratervek a központi program alapján ................ 44 Pénzügyi–számviteli ügyintéző ........................................................................................... 44 Vállalkozási és bérügyintéző ............................................................................................... 44

Ügyviteli titkár ..................................................................................................................... 45 Értékelés ...................................................................................................................................... 45

A szakmai képzések óratervei ..................................................................................................... 46 Közgazdaság ágazati szakképzés és a pénzügyi-számviteli ügyintéző képzés óraterve 2013-

tól ......................................................................................................................................... 46

Közgazdaság ágazati szakképzés és a vállalkozási és bérügyintéző képzés óraterve 2013-

tól ......................................................................................................................................... 49

Ügyvitel ágazati szakképzés és az ügyviteli titkár képzés óraterve 2013-tól ...................... 52

Ügyvitel ágazati szakképzés és az ügyviteli titkár képzés óraterve 2015-től ...................... 54

Ügyvitel ágazati szakképzés és az irodai asszisztens képzés óraterve 2013-tól.................. 56 A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .......................................... 58

Tárgyi, dologi feltételek ...................................................................................................... 58 Az oktató-nevelő munkát segítő eszközök jegyzéke ........................................................... 58

Érettségi témakörök .................................................................................................................. 60

Magyar nyelv ....................................................................................................................... 60 Magyar irodalom ................................................................................................................. 63

Történelem ........................................................................................................................... 65 Angol nyelv ......................................................................................................................... 71 Német nyelv ......................................................................................................................... 72

Matematika .......................................................................................................................... 73 Biológia ............................................................................................................................... 74

Fizika ................................................................................................................................... 75 Földrajz ................................................................................................................................ 78

Kémia .................................................................................................................................. 80 Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) .......................................................... 82 Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) .............................................................. 87 Kereskedelem és marketing alapismeretek.......................................................................... 89 Informatika .......................................................................................................................... 92 Testnevelés .......................................................................................................................... 95

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI ............................................... 96



4

A képzés szabályozásának jogi háttere

A képzést szabályozó törvények és rendeletek:

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról

2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről

A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás

rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet

2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének

támogatásáról

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről

és alkalmazásáról

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának

kiadásáról

A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.)

EMMI rendelet

A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.)

OM rendelet

Az oktatási miniszter 10/2003. (IV.28.) OM rendelete A kerettantervek kiadásáról,

bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról

4/2013. (I. 11.) EMMI rendelete a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének

kiadásáról

37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről

1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési

Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről

133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos

Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről

150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos

Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről

1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról

20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és

eljárási rendjéről

13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés

fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról

15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe

tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó

szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

9/2008. (VI. 28.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe

tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére

feljogosított intézményekről

https://www.nive.hu/Downloads/jogszabalyok/rendeletek/DL.php?f=110-2012_VI_4_Korm_rendelet.docx

https://www.nive.hu/Downloads/jogszabalyok/rendeletek/DL.php?f=110-2012_VI_4_Korm_rendelet.docx

https://www.nive.hu/Downloads/jogszabalyok/torvenyek/DL.php?f=2011_CCIV_torveny.docx

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=157752.234401

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=157752.234401

https://www.nive.hu/Downloads/jogszabalyok/rendeletek/DL.php?f=37-2003_XII_27_OM_rendelet.docx

https://www.nive.hu/Downloads/jogszabalyok/rendeletek/DL.php?f=1_2006_omr_20100721.doc

https://www.nive.hu/Downloads/jogszabalyok/rendeletek/DL.php?f=1_2006_omr_20100721.doc

https://www.nive.hu/Downloads/jogszabalyok/rendeletek/DL.php?f=27_2012_VIII_27_NGM_rendelet_szvk.doc

https://www.nive.hu/Downloads/jogszabalyok/rendeletek/DL.php?f=27_2012_VIII_27_NGM_rendelet_szvk.doc



5

4/2008. (IV. 22.) SZMM rendelet a regionális fejlesztési és képzési bizottságok

működéséről

277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus

szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és

kedvezményeiről

12/2011. (III. 22.) NGM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi

XXXIII. törvény végrehajtásáról

138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII.

törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és

minőségfejlesztéséről

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek

fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól

20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

végrehajtásáról

368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról

370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről

és belső ellenőrzéséről

https://www.nive.hu/Downloads/jogszabalyok/rendeletek/DL.php?f=12_2011_ngmr_20110325.docx

https://www.nive.hu/Downloads/jogszabalyok/rendeletek/DL.php?f=12_2011_ngmr_20110325.docx



6

HELYI TANTERV

A NAT által meghatározott pedagógiai feladatok alkalmazása az iskola helyi tantervében

A központi kerettantervek átfogóan tartalmazzák azokat az ismereteket és fejlesztési

követelményeket, amelyek a NAT által minden tanuló számára előírt műveltségtartalom

érvényesüléséhez, az adott iskolatípus nevelési, oktatási céljainak megvalósulásához, a

szakmai elméleti és gyakorlati oktatáshoz szükségesek. Intézményünk a Nemzeti

Alaptanterv, Kerettanterv, illetve az érettségi vizsga vizsgatantárgyainak követelményeit építi

be helyi tantervébe. A szakképzési évfolyamon folyó képzés szakmai programjának

elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit alkalmazzuk.

Iskolánk jelenleg négy párhuzamos osztályt iskolázhat be: két osztályban közgazdaság

ágazati, egy osztályban ügyvitel ágazati, a negyedik osztályban angol-magyar két tanítási

nyelvű közgazdasági ágazati képzés indul a szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013

(IV.05) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettantervek alapján.

A 11-12. évfolyamon két osztályban közgazdasági szakmacsoportos képzés, egy osztályban

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos, egy osztályunkban nyelvi

előkészítő képzés zajlik a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló

28/2000. (IX. 21.) OM rendelet alapján.

A 2012-2013-as tanévben indítottunk először angol-magyar két tanítási nyelvű közgazdasági

és ügyvitel szakmacsoportos képzést.

A központi szakmai és vizsgakövetelmények alkalmazása

az iskola helyi tantervében

Szakképzésünk moduláris képzési szerkezetű. 2013 szeptemberétől az Országos Képzési

Jegyzékről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet szerint a közgazdaság ágazaton belül a

pénzügyi-számviteli ügyintéző, vállalkozási és bérügyintéző, az ügyvitel ágazaton belül pedig

az ügyviteli titkár szakmákat oktatunk.



7

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, ezek óraszámai, elérendő készségek és képességek

Kerettantervi óratervek közgazdasági szakmacsoportban

felmenő rendszerben a 2009-2010-es tanévtől

Tantárgyak Heti óraszám Érett-

Osztály/csoport 9. 10. 11. 12. ségi

Kö

te

le

ző

t

an

ór

ák

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 KÖÉ

Történelem és állampolgári

ismeretek 2 2 2 3 KÉ

Társadalomismeret és etika 1

Idegen nyelv 4 4 4 4 KÉ 9/2 10/2 11/2 12/2

Matematika 3 3 4 4 KÉ 9/2 10/2 11/2 12/2

Ének-zene 2

Rajz és vizuális kultúra 2

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Testnevelés és sport 3 3 2 2

Fizika 2 2

Földünk és környezetünk 2 1

Biológia 2 2

Kémia 1 2

Informatika 1 1 2 2 KVÉ 9/2 10/2 11/2 12/2

Szakmacsoportos alapozó

oktatás a közgazdaság

szakmacsoportra

Gazdasági környezetünk

Információkezelés

Viselkedéskultúra

Kommunikáció

Elméleti gazdaságtan

Üzleti gazdaságtan


gyakorlat

2

2

1

2

2

1

3

3

2

3

3

2

KVÉ

KVÉ

9/2 10/2

11/2 12/2

Összesen 30 30 30 30

Emelt szintű felk. óra (+2

vagy +4 óra)

32

34

32

34

KÖÉ Kötelező összevont érettségi tantárgy közép- és emelt szinten

KÉ Kötelező érettségi tantárgy közép- és emelt szinten

KVÉ Kötelezően választható érettségi tantárgy(ak) közép- és emelt szinten



8

Kerettantervi óratervek nyelvi előkészítő osztályban,

közgazdasági szakmacsoportban felmenő rendszerben a

2009-2010-es tanévtől:


ségi Csoport

9. 10. 11. 12. 13

Kö

te

le

ző

t

an

ór

ák

Magyar nyelv és irodalom 2 4 4 4 4 KÖÉ

Történelem és

állampolgári ismeretek 2 2 2 3 KÉ

Társadalomismeret és

etika 1

Idegen nyelv 15 5 5 KÉ 9/2 10/2 11/2

II. Idegen nyelv 5 5 KVÉ 12/2 13/2

Matematika 2 3 3 4 4 KÉ 9/2 10/2 11/2

12/2 13/2

Ének-zene 2

Rajz és vizuális kultúra 1 1

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1

Testnevelés és sport 2 3 3 2 2

Fizika 2 2

Földünk és környezetünk 2

Biológia 2 2

Kémia 1 2

Informatika 4 2 2 - - KVÉ 9/2 10/2 11/2

Képességfejlesztés 2

Szakmacsoportos alapozó

oktatás a közgazdaság

szakmacsoportra

Gazdasági környezetünk


Viselkedéskultúra

Kommunikáció

Elméleti gazdaságtan



gyakorlat

2

2

1

2

2

1

4

3

2

4

3

2

KVÉ

KVÉ

9/2 10/2

11/2 12/2

Összesen 30 31 30 30 30

Emelt szintű felk. óra (+2

vagy +4 óra)

32

34

32

34


KVÉ Kötelezően választandó érettségi tantárgy(ak) közép- és emelt szinten

KVÉK Kötelezően választható érettségi tantárgy középszinten



9

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

szakmacsoportban a 2009-2010-es tanévben, illetve az

előtte induló képzések esetén:


Osztály/csoport 9. 10. 11. 12. ségi

Kö

te

le

ző

t

an

ór

ák

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 KÖÉ

Történelem és állampolgári

ismeretek 2 2 2 3 KÉ

Társadalomismeret és etika 1

Idegen nyelv 4 4 4 4 KÉ 9/2 10/2 11/2 12/2

Matematika 3 3 4 4 KÉ 9/2 10/2 11/2 12/2

Ének-zene 2

Rajz és vizuális kultúra 2



Fizika 2 2

Földünk és környezetünk 2 1

Biológia 2 2

Kémia 1 2

Informatika 1 1 2 2 KVÉ 9/2 10/2 11/2 12/2

Szakmacsoportos alapozó oktatás

a kereskedelem-marketing, üzleti

adminisztráció szakmacsoportra

Gazdálkodási ismeretek


Viselkedéskultúra

Kommunikáció

Közgazdaságtan

Marketing

2

2

1

2

2

1

2

3

3

2

3

3

KVÉ

KVÉ

11/2 12/2

9/2 10/2

Összesen 30 30 30 30

Emelt szintű felk. óra (+2 vagy

+4 óra)

32

34

32

34

KÖÉ Kötelező összevont érettségi tantárgy közép- és emelt szinten


KVÉ Kötelezően választható érettségi tantárgy(ak) közép- és emelt szinten



10

Kerettantervi óratervek angol-magyar két tanítási

nyelvű osztályban, a közgazdaság ágazati képzésben

felmenő rendszerben a 2012-2013-as tanévtől

Tantárgyak Heti óraszám

Osztály/csoport 9/Kny 9. 10. 11. 12.

Magyar nyelv és irodalom 2 3 3 4 4

I. Idegen nyelv (angol) 18 6 6 5 5 9/Kny/2 9/2 10/2

11/2 12/2

Civilizációs ismeretek* 1 1 2 2 9/2 10/2 11/2 12/2

II. Idegen nyelv (német) 3 3 3 2 9/2 10/2 11/2 12/2

Matematika* 2 4 4 4 4 9/Kny/2 9/2 10/2

11/2 12/2

Etika 1

Történelem, társadalmi és állampolgári

ismeretek 2 2 2 2 3

Fizika 2 1

Kémia 2

Biológia – egészségtan 1 2

Földrajz 2

Szakmai tárgyak 6 7 8 11

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5

Gazdasági és jogi alapismeretek 2 3,5

Ügyviteli gyakorlatok 2,5 2,5 1 9/2 10/2 11/2

Angol gépírás és levelezés* 1 1 9/2 10/2

Általános statisztika 1 1

Statisztika gyakorlat* 2 2 11/2 12/2

Pénzügyi alapismeretek 2 2

Pénzügy gyakorlat 1 12/2

Adózási alapismeretek 1

Adózás gyakorlat 1 12/2

Számviteli alapismeretek 2 2

Számvitel gyakorlat 1 12/2

Ének-zene 1

Informatika 1 1 2 9/2 10/2 11/2



Szabadon választható tantárgy** 2 2

Rendelkezésre álló órakeret 31 37 38 39 39

*Angol nyelven történik az oktatás

**Emelt szintű érettségire felkészítés magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika,

idegen nyelv, informatika, szakmai érettségi tantárgyakból vagy

Középszintű érettségire felkészítés magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen

nyelv, informatika, biológia, földrajz, civilizációs ismeretek tantárgyakból



11


nyelvű osztályban, az ügyvitel ágazati képzésben a

2012-2013-es tanévtől

Tantárgyak Heti óraszám




11/2 12/2


I. Idegen nyelv (német) 3 3 3 2 9/2 10/2 11/2 12/2

Matematika* 2 4 4 4 4 9/Kny/2 9/2 10/2

11/2 12/2

Etika 1


ismeretek 2 2 2 2 3

Fizika 2 1

Kémia 2


Földrajz 2



Gépírás és iratkezelés gyakorlat 2 2 1 9/2 10/2 11/2

Angol gépírás és levelezés* 1 1 1 9/2 10/2 11/2

Levelezési ismeretek 1

Levelezési gyakorlat 2 2 10/2 11/2

Kommunikáció alapjai 1 3

Üzleti kommunikáció gyakorlat 3 12/2

Angol nyelvű üzleti kommunikáció* 2 12/2

Gazdasági alapismeretek 1 1 2

Jogi ismeretek 0,5 1 1

Vállalkozási ismeretek 3

Ének-zene 1

Informatika 1 1 2 9/2 10/2 11/2












12

Kerettantervi óratervek az ügyvitel ágazati képzésben


Tantárgyak

Heti óraszám

Osztály/csoport 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

Idegen nyelvek 5 4 4 3 9/2 10/2 11/2 12/2

Matematika 4 4 3 4 9/2 10/2 11/2 12/2

Etika 1


ismeretek 2 2 3 3

Fizika 2 2 1

Kémia 1 2

Biológia – egészségtan 2 2 1

Földrajz 2 1



Gépírás és iratkezelés gyakorlat 2,5 2,5 1 9/2 10/2 11/2


Levelezési gyakorlat 2 2,5 10/2 11/2

Kommunikáció alapjai 1 3,5


Gazdasági alapismeretek 1,5 1,5 2

Jogi ismeretek 0,5 1 1,5

Vállalkozási ismeretek 3,5

Ének-zene 1

Informatika 2 2 1 1 9/2 10/2 11/2 12/2



Szabadon választható tantárgy* 2 2

Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35

*Emelt szintű érettségire felkészítés magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika,

idegen nyelv, informatika, szakmai tantárgyakból vagy


nyelv, informatika, biológia, földrajz tantárgyakból



13

Kerettantervi óratervek a közgazdasági ágazati

képzésben felmenő rendszerben a 2013-2014-es tanévtől

Tantárgyak

Heti óraszám

Osztály/csoport 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

Idegen nyelvek 5 4 4 3 9/2 10/2 11/2 12/2

Matematika 4 4 3 4 9/2 10/2 11/2 12/2

Etika 1


ismeretek 2 2 3 3

Fizika 2 2 1

Kémia 1 2

Biológia – egészségtan 2 2 1

Földrajz 2 1



Gazdasági és jogi alapismeretek 2,5 4

Ügyviteli gyakorlatok 3 3 1 9/2 10/2 11/2


Statisztika gyakorlat 1 1 11/2 12/2

Pénzügyi alapismeretek 2,5 2,5




Számviteli alapismeretek 2,5 2,5


Ének-zene 1

Informatika 2 2 1 1 9/2 10/2 11/2 12/2



Szabadon választható tantárgy* 2 2

Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35

*Emelt szintű érettségire felkészítés magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika,

idegen nyelv, informatika, szakmai tantárgyakból vagy


nyelv, informatika, biológia, földrajz tantárgyakból



14


nyelvű osztályban, az közgazdaság ágazati képzésben


Tantárgyak

Heti óraszám




11/2 12/2


II. Idegen nyelv (német) 3 3 3 2 9/2 10/2 11/2 12/2

Matematika* 2 4 4 4 4 9/Kny/2 9/2 10/2

11/2 12/2

Etika 1


ismeretek

2 2 3 3

Fizika 2 1

Kémia 2


Földrajz 2



Gazdasági és jogi alapismeretek 2 3,5

Ügyviteli gyakorlatok 2,5 2,5 1 9/2 10/2 11/2

Angol gépírás és levelezés* 1 1 9/2 10/2


Statisztika gyakorlat* 2 2 11/2 12/2

Pénzügyi alapismeretek 2 2




Számviteli alapismeretek 2 2


Ének-zene 1

Informatika 4 2 9/Kny/2 9/2












15


nyelvű osztályban, az ügyvitel ágazati képzésben a

2013-2014-es tanévtől

Tantárgyak

Heti óraszám




11/2 12/2


I. Idegen nyelv (német) 3 3 3 2 9/2 10/2 11/2 12/2

Matematika* 2 4 4 4 4 9/Kny/2 9/2 10/2

11/2 12/2

Etika 1


ismeretek

2 2 3 3

Fizika 2 1

Kémia 2


Földrajz 2



Gépírás és iratkezelés gyakorlat 2 2 1 9/2 10/2 11/2

Angol gépírás és levelezés* 1 1 1 9/2 10/2 11/2


Levelezési gyakorlat 2 2 10/2 11/2

Kommunikáció alapjai 1 3


Angol nyelvű üzleti kommunikáció* 2 12/2

Gazdasági alapismeretek 1 1 2

Jogi ismeretek 0,5 1 1

Vállalkozási ismeretek 3

Ének-zene 1

Informatika 4 2 9/Kny/2 9/2












16

Képzésünk szerkezete

A négyéves középiskolai évfolyamokon az érettségire készítjük fel tanulóinkat. A képzés

egyrészt közismereti, melynek célja az általános műveltség elsajátítása, másrészt szakirányú

(közgazdaság és kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, közgazdaság

és ügyvitel ágazat), melynek célja a széles körű konvertálható szaktudás biztosítása. A

közismereti tantárgyak tananyagtartalma és követelményrendszere a szakközépiskolai

kerettanterv szerint fogalmaztuk meg.. A szakmai képzés a szakmacsoportos alapozó oktatás a

közgazdaság és kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, valamint a

közgazdaság és ügyvitel ágazat tantárgyi követelményrendszerének megfelelő.

(Melléklet: a közismereti tantárgyak, a középszintű érettségi, a közgazdaság, kereskedelem-

marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó oktatás, közgazdaság. ügyvitel

ágazat programja)

A tanulás hatékonysága és eredményessége érdekében csoportbontásban tanítjuk az alábbi

tantárgyakat:

- idegen nyelv (9-12. évfolyamon)

- informatika (9-12. évfolyamon)

- matematika (9-12. évfolyamon)

- szakmai gyakorlat tantárgyak (9-14. évfolyamon)

Az idegen nyelvi ismeret színvonalának emelése érdekében célul tűztük ki a 12. évfolyam

végére, hogy minél több tanuló szerezze meg a középfokú nyelvvizsgát, illetve jó eséllyel

tudjon bejelentkezni az emelt szintű idegen nyelvi érettségire. Jelenleg egy idegen nyelv

tudása a kívánalom, ügyfelet kiszolgáló szinten, illetve kereskedelmi levelezést bonyolítani

tudó szinten.

A négy évfolyamos középiskolai képzés során diákjaink a közismereti tárgyak mellett

szakmai alapozó tantárgyakat tanulnak a szakközépiskolai kerettanterv közgazdasági vagy

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportjának, valamint a közgazdaság

és ügyvitel ágazatnak a követelményei szerint. A 9-10. évfolyamon prioritást élveznek a

közismereti tantárgyak, 11-12. évfolyamon az érettségire való felkészítés második szakasza

mellett szakmai alapozást nyújtunk a 13-14. évfolyamos szakképző szakaszhoz.

Iskolánk alapvető feladata a kétszintű érettségire felkészítés közép- és emelt szinten.

A köznevelési törvény szerint az érettségi vizsga kötelező tantárgyai intézményünkben:

magyar nyelv és irodalom

történelem

matematika

egy idegen nyelv

(legalább) egy kötelezően választandó további tantárgy

A négy kötelező tantárgy mellett középszintű érettségi vizsgára a következő tantárgyakból

készítjük fel a tanulókat:

informatika

elméleti gazdaságtan

üzleti gazdaságtan

kereskedelmi és marketing alapismeretek

angol civilizációs ismeretek



17

földrajz

biológia

Emelt szintű érettségire való felkészítést a következő tantárgyakból kínálunk:

magyar nyelv és irodalom

történelem

matematika

idegen nyelv

elméleti gazdaságtan

üzleti gazdaságtan

kereskedelmi és marketing alapismeretek

közgazdaság ágazati szakmai érettségi vizsga

ügyvitel ágazati szakmai érettségi vizsga

informatika

Lehetőséget biztosítunk a kötelező tanórai foglalkozásokon kívül a középszintű érettségire is

alaposabban felkészülni heti egy többletórában. Az emelt szintű képzés nem teszi kötelezővé

az emelt szintű érettségire való jelentkezést. Az emelt szintű érettségire való felkészítő órák

száma heti kettő (az alapóraszámon kívül). A tanulók a többletórákon külön csoportban

tanulnak, de félév végén és év végén egy osztályzatot kapnak a szaktanárok egyeztetése

alapján. Az emelt szintű érettségire való felkészítést a továbbtanulás sikeresebbé tétele

érdekében ajánljuk. A szabadon választható tantárgyak közül a tanulók 10. osztályban május

20-ig jelentkeznek képzésre. Tagintézmény-vezetői engedéllyel módosíthat a tanuló a 10.-ben

kiválasztott tantárgyán a tanév végén

Tanulói igény esetén a középszintű érettségi vizsgát minden olyan vizsgatárgyból

megszervezzük, amely a helyi tantervünkben szerepel. Tanulói igény esetén a tanulói

jogviszony fennállása alatt az emelt szintű érettségi vizsgára történő jelentkezést is fogadjuk

minden olyan vizsgatárgyból, amelyből a tanuló jogosult érettségi vizsgát tenni.

A nyelvi előkészítő osztály képzési szerkezete

2005 szeptemberétől 2011 szeptemberéig egy osztály nyelvi előkészítő osztálytípusban

kezdett, majd ezt követően a közgazdasági szakmacsoportos kerettantervi képzéssel haladt

tovább. Az osztály fele angol nyelvi előkészítős, a másik fele német nyelvi előkészítős.

Számukra a képzés ötéves, a rendes érettségi éve a 13. évfolyam.

A nyelvi előkészítő évfolyam a közoktatás része, ezért céljai a közoktatás általános céljaival

azonosak, de azon túl is mutatnak. A képzés célja az európai polgáreszmény (anyanyelv és két

idegen nyelv) megvalósítása, a munkaerőpiacon és a mindennapokban használható nyelvtudás

biztosítása, a kommunikatív nyelvi kompetencia elsajátítása és az idegen nyelvi emelt szintű

nyelvi érettségi vizsgára való felkészítés. A tanulók a kötelező oktatás végére legyenek

képesek két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti kontextusban megfelelően használni,

nyelvtudásukat önállóan fenntartani, fejleszteni, új idegen nyelveket tanulni. Közvetlen cél,

hogy a 9. évfolyamon biztosított intenzív nyelvtanulási keretek között idegen nyelv(ek)ből

olyan használható tudáshoz jussanak a tanulók, melynek birtokában tanulmányaik végén

sikerrel tehetnek előrehozott érettségi vizsgát, majd emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát.

A tanulók számára a választott idegen nyelv (főnyelv) az a hozott idegen nyelv, amit általános

iskolában tanult. A hozott idegen nyelvet 15 órában oktattuk 9. évfolyamon, így a 9. osztály

végén a kimeneti szint az európai küszöbszint. Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb



18

gyakorlati információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és

gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a

legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű,

összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni

élményeit, a különböző eseményeket, a reményeit és ambícióit, továbbá röviden meg tudja

indokolni a különböző álláspontokat és terveket. A köznyelvi beszédet főbb vonalaiban

megérti, ha az rendszeresen előforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb

információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, melyek aktuális eseményekről, illetve az

érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak, és melyekben

viszonylag lassan beszélnek. Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő

helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés

nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal el tudja mondani élményeit, céljait. Röviden meg

tudja indokolni és magyarázni a véleményét, el tud mondani a történetet, és véleményét meg

tudja fogalmazni. Megérti olyan szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, melyek

hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Megérti az

eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. Meg tud fogalmazni egyszerű,

rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Be tud számolni élményeiről,

véleményéről.

Célul tűztük ki, hogy a tanuló 11. osztály végén előrehozott érettségi vizsgát tehessen idegen

nyelvből lehetőleg emelt szinten. Ha a tanulónak az emelt szint elérése nem valósul meg 11.

osztály végére, akkor 12-13. osztályban heti 2 órában ebből a tantárgyból kérheti a heti 2 óra

emelt szintű felkészítő órát az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga sikere érdekében. A

11. osztály végén kifutó idegen nyelv (főnyelv) helyére 12-13. osztályban heti 5 órában kerül

be a második idegen nyelv. A második idegen nyelv is lehet majd a tanuló számára 13.

osztály végén választható érettségi tantárgy.

Második idegen nyelvből cél az európai küszöbszint elérése.

Az informatika oktatása a nyelvi előkészítő osztálytípusban 9-10-11. osztályban zajlik. Az

informatika tantárgyat választható érettségi tantárgynak ajánljuk ebben az osztálytípusban. A

tanuló 11. osztály végén már tehet előrehozott középszintű érettségi vizsgát informatikából,

ha pedig emelt szintű felkészítő órát ebből a tantárgyból választ 12-13. osztályban, akkor 13.

osztály végén emelt szintű informatika érettségi vizsgát is tehet.

Az első idegen nyelv és az informatika tantárgyak képzése a 11. évfolyamon április végén

befejeződik, melyeknek érdemjegyét az április végén tartott osztályozó értekezleten hagyja

jóvá a tantestület.

9. évfolyamon a magyar nyelv heti 2 órában az anyanyelvi nyelvtani ismeretek szinten

tartásával, kommunikációs feladatokkal kívánja alapozni, segíteni az idegen nyelv tanulását.

A matematika tantárgyat szintre hozó, szinten tartó céllal építettük be a nyelvi előkészítő

osztály tantervébe. A képességfejlesztés keretében önismeretet, tanulási technikákat,

személyiségfejlesztést szolgáló megoldási lehetőségeket biztosítunk a tanulók számára. A

testnevelésórák az állóképesség, az egészség megóvására szolgálnak.

10. évfolyamtól a Kerettanterv alapelveinek megfelelően kialakított iskolai pedagógiai

program szerint folytatódik a tanulók oktatása, idegen nyelvből és informatikából a nyelvi

előkészítő osztályban elért szintre alapozva.



19

Elérendő készségek és képességek a 10. évfolyam, a

nyelvi előkészítő osztályban a 11. évfolyam végén:

Értelmi képességek

a) Legyenek képesek önállóan véleményt alkotni, amely összefüggésben áll a

kapott nézetek bírálatával.

b) Rendelkezzenek a kételkedés képességével, valamint a bizonyítás iránti

elvárással.

c) Kerülve a felületességet és a túlzott általánosítást tudják gyorsan kiválasztani

a lényeget.

d) Gondolkodásuk jusson el a formális szintre, és legyenek képesek elvonatkoz-

tatni a jelenségek konkrét tulajdonságaitól.

e) Tudjanak absztrakt-logikai módon gondolkodni, illetve elvont fogalmakkal,

feltevésekkel, lehetséges ítéletekkel műveleteket végezni.

f) Az új fogalmakat tudják elhelyezni egy fogalmi rendszerben a

meghatározások tartalma, a felosztások logikai szempontja, elvont jegyek

alapján.

g) Legyenek képesek a jelenségeket kettő vagy több viszonyítási rendszerben is

elképzelni és ezek alapján következtetni.

h) Tudjanak lehetséges (és nem valóságos) problémákból kiindulva megoldási

hipotéziseket felállítani.

i) Rendelkezzenek az elvont műveletek végzésének képességével, de tudjanak

egyaránt konkrét és absztrakt jellegű feladatokat megoldani, amelyekben a

konkrét és az elvont szintet össze tudják kapcsolni.

j) Rendelkezzenek az életben elengedhetetlenül szükséges problémamegoldó

képességgel.

Önálló ismeretszerzés

a) Legyenek képesek önállóan jegyzeteket készíteni, amelynek során tudják

megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől.

b) Ismeretszerzésük során tudják használni a különféle audiovizuális technikai

eszközöket, valamint feladataik megoldásához használják az informatikai

eszközöket.

c) Ismerjék azokat az információforrásokat, amelyek igénybevételével feladatai-

kat megoldhatják

d) Kísérjék állandó figyelemmel a legújabb technikai vívmányokat, legyenek

nyitottak az új befogadására.

Kommunikációs készségek és képességek

a) Tudjanak tájékozódni a különféle beszédhelyzetekben, rugalmasan és gyorsan

alkalmazkodjanak az adott szituációkhoz, a beszédpartnerhez és a témához.

b) Alkalmazzák helyesen az információt és a gesztusokat, illetve értelmezzék a

személyközi helyzetekben, valamint a tömegkommunikáció, a film, a színház

műfajában.

c) Tudjanak együttműködni a beszédpartnerrel, valamint legyenek képesek érve-

lésre, vitára, állásfoglalásra, érvek felkutatására, rendszerezésre és álláspont

kialakítására.

d) Tudják alkalmazni a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit.

e) Ismerjék a kommunikáció etikájának alapelemeit.



20

f) Legyenek képesek kommunikációs zavarok, konfliktusok felismerésére, keze-

lésére és azok feloldására.

Elérendő készségek és képességek a 12. évfolyam, a

nyelvi előkészítő osztályban a 13. évfolyam végén

A tanulónak fel kell készülni a középszintű vagy az emelt szintű érettségire, illetve a

továbbtanulásra. A követelmények megfogalmazása két - egymással összekapcsolódó -

szinten történik.

A középszint a középiskolai tanulmányok végére elérendő általános műveltség elsajátításának

a követelményeit foglalja magában. Ezek megalapozhatják a középiskolai végzettséget

igénylő munkakörök ellátását, a szakmatanulást és a mindennapi életben történő eligazodást,

aktív helytállást.

Az emelt szintű követelmények, a középszintet elmélyítve, kiegészítve, bonyolultabb,

nehezebb teljesítményeket megállapítva a felsőoktatásra felkészítés igényeit állítják előtérbe,

és mutatják a felsőfokú továbbtanulásra való alkalmasságot. Az általános követelmények

folytatják, tovább építik, kiszélesítik, elmélyítik a NAT általános és részletes fejlesztési

követelményeit, különös hangsúllyal az értékekre, általános és részletes fejlesztési célokra. A

középiskola felső szakaszának és az érettséginek a céljai közép- és emelt szinten egyaránt

összetettebbek, magasabb szintűek lehetnek. Ez elsősorban a következőkben nyilvánul meg:

a) A tudatosság, az értelmi megalapozottság megnövekedett szerepe:

logikus, összefüggésekben, folyamatokban, rendszerekben történő

gondolkodás,

problémák iránti érzékenység, nyitottság, problémamegoldó, alko-

tóképesség,

eligazodás a különböző információforrásokban, azok tartalmainak,

eszközeinek felhasználása,

az önálló tanulás, ismeretszerzés igényének, képességeinek kifej-

lesztése,

tudásra épülő, önálló vélemény, álláspont kialakítása, érvelő megvé-

dése,

szóbeli és írásbeli kommunikációs képességek,

az anyanyelv árnyalt használata.

alkalmasság idegen nyelv(ek)en történő kommunikációra,

b) Az életvitel, magatartás, szociális képességek rendszerének kiépülése:

megalapozott, cselekvő hazaszeretet, magyarságtudat,

nyitottság más etnikumok, népek, országok hagyományai, szokásai,

fejlődése, gondjai iránt,

a tanuló felelősségérzetének kialakítása önmaga, társai, szűkebb és

tágabb környezete iránt,

felelősség a társválasztásban, a barátságban,

felkészülés a mindennapi életben történő eligazodásra, a társadalmi

életben való aktív részvételre, megfontolt döntéshozatalra,

a szép felismerése, megbecsülése, ápolása a művészetekben, a

természetben, a mindennapi életben,

az ember és a természeti környezet sokrétű, érzékeny kapcsolatának

belátása, aktív környezetvédelem folytatása,

egészséges életvitel,

megalapozott pálya- és szakmaválasztás, készülés további

tanulmányok folytatására, képesség és igény az önművelésre,



21

erkölcsös magatartás,

felelősségtudat, fegyelmezett munkavégzés,

a szabadidő tartalmas eltöltése.

c) Tudatos, önálló személyiségfejlesztés:

önismeret,

képességek felismerése, fejlesztése,

reális énkép kialakítása,

megalapozott önbizalom,

kezdeményező-, vállalkozókészség,

törekvés pozitív értékrendszerre épülő világkép, világnézet

kialakítására,

értékes, belső motivációs rendszer.

Két tanítási nyelvű iskolai oktatás

2012 szeptemberétől angol-magyar két tanítási nyelvű iskolai oktatást indítunk tanévenként

egy osztályban öt évfolyamos (nyelvi előkészítő + 4) szakközépiskolai rendszerben. A

tanulók a nyelvi előkészítő osztály után közgazdasági vagy ügyvitel szakmacsoportos

kerettanterv szerint haladnak tovább.

A 2012 szeptemberében induló osztály tanulói a 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet 2. sz.

mellékletében, 2013 szeptemberétől pedig 4/2013. (I. 11.) EMMI rendeletben kiadott óraterv

alapján összeállított helyi óratervünk szerint kezdik meg és folytatják tanulmányaikat. Az 5.

évfolyam sikeres befejezése után tehetnek rendes érettségi vizsgát.

A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvei

Az Európai Unió igényeinek megfelelően az iskolai nyelvtanítás célja a többnyelvűség

elérése, vagyis legalább egy idegen nyelvnek az anyanyelvi szinthez közelítő ismerete. A

tanulók olyan nyelvtudás birtokába juthatnak, melynek hiányosságai nem akadályozzák őket

az ismeretszerzésben, amely képessé teszi őket a célnyelven történő középiskolai, majd

egyetemi tanulmányok folytatására.

A két tanítási nyelvű iskolai oktatásunkban a tanítás egyidejűleg két nyelven, magyarul és

angol nyelven folyik.

A célnyelven tanított tantárgyaink: matematika, célnyelvi civilizáció, az első évfolyamon az

információkezelés, valamint közgazdasági szakmacsoportban üzleti gazdaságtan gyakorlat,

ügyvitel szakmacsoportban gazdálkodási ismeretek és titkári ismeretek. 2013 szeptemberétől

a szakmai tárgyak közül ügyviteli ismereteket, valamint a közgazdasági ágazaton statisztikát,

ügyvitel ágazaton pedig levelezést tanulnak angol nyelven a diákok.

A két tanítási nyelvű iskolai oktatásunk céljai és

feladatai

Célunk a mai kor igényeinek megfelelően használható, piacképes nyelvtudás biztosítása; a

célnyelvi ország kultúrájának megismertetése és elfogadtatása, a másság tudatosítása és a

tolerancia kifejlesztése, valamint tudatosítsuk bennük a nemzetközi kapcsolatok és az

együttműködés fontosságát. Kívánatos, hogy a végző diákok közel anyanyelvi nyelvtudás

birtokában fejezzék be tanulmányaikat, képesek legyenek idegen nyelven folyékonyan

kommunikálni, gondolataikat világosan és szabatosan kifejezni. Célunk továbbá, hogy a

megfelelő általános nyelvi alapok megteremtésével lehetőséget biztosítsunk a szaknyelvi



22

képzésre is még a középiskolai évek alatt, és ezáltal jó esélyt adjunk diákjainknak a hazai és

nemzetközi munkaerőpiacon.

A két tanítási nyelvű oktatásunkat öt évfolyamos képzésben terveztük meg. A nyelvi

előkészítő osztályban a célnyelvet 18 órában tanulják a diákok. Négy tanár foglalkozik a

célnyelv oktatásával, közülük három magyar anyanyelvű angoltanár, illetve egy anyanyelvi

tanár. A 9. évfolyamtól kezdődik a tantárgyak célnyelven történő tanítása. A célnyelvet és a

célnyelven tanított tantárgyakat osztálybontásban szervezzük. A két tanítási nyelvű iskolai

oktatásunkban a Nemzeti Alaptanterv és az érettségi vizsgatantárgyak vizsgakövetelményeit

megtartjuk. Második idegen nyelvként a német nyelvet tanítjuk. A 13. évfolyam végén a

tanulók két tanítási nyelvű érettségi vizsgát tesznek, amely a törvény által előírt feltételek

teljesülése esetén felsőfokú nyelvvizsgával egyenértékű. Célul tűzzük ki, hogy a tanuló 11.

osztály végén előrehozott érettségi vizsgát tehessen angol nyelvből középszinten. A12-13.

osztályban heti 3 órában készítjük fel az emelt szintű érettségi vizsgára a legkiválóbb

tanulókat. A tanuló képzése végén eléri az európai standardnek megfelelő C1-es nyelvi

szintet, azaz emelt szintű érettségi vizsgát tud tenni angol nyelvből.

Fejlesztési követelmények

Az angol nyelv tanítása keretében a tanuló

megismeri és elsajátítja az angol nyelv nyelvtani rendszerét és szabályait, és azokat

helyesen alkalmazza

képes megérteni igényes, változatos és hosszú írott vagy hangzó megnyilatkozásokat,

azokat összefoglalni és azokról véleményt formálni

képes írásban összefüggő levelet, érvelő fogalmazást írni

szóban folyamatosan, jól tagoltan, zavaró akcentus nélkül, pontos hangsúlyokkal és

többnyire helyes intonációval képes beszélni. A célnyelvre jellemző bonyolultabb

szerkezeteket, állandósult szókapcsolatokat természetes ritmusban használja.

Elvontabb témákról is folyamatosan – ha nem is szakszerűen – társalog.

Célnyelvi civilizáció

A Célnyelvi civilizáció tantárgy célja, hogy a célnyelvi országok földrajzának, történelmének,

gazdasági, társadalmi és politikai viszonyainak, irodalmának, művészetének, sportéletének

megismerésén keresztül a tanulók legyenek képesek megérteni az ország lakóinak szokásait,

viselkedését, ideáljait, értékeit, gondolkodásmódját. A Célnyelvi civilizáció tantárgy célja,

hogy a diákok jól elsajátítsák a célnyelvi ország(ok)ról hallott kultúrtörténeti tartalmakat és

integrálni tudják a már korábban megszerzett ismereteik közé. A tanulók a célnyelv országa(i)

és Magyarország gazdasága, történelme, politikai viszonyai, kultúrája közötti kapcsolatok,

hasonlóságok és különbségek vizsgálatával találják meg és értsék meg ezek földrajzi,

gazdasági és történelmi okait, gyökereit. A tantárgy tanítása foglalja magába a célnyelv

Európán kívüli országainak a kultúráját is, és hasonlítsa össze a más földrészeken található, de

azonos nyelvi közösségek kultúráit.

A tantárgy tanításának célja az is, hogy a diákoknak bővüljön általános, nyelvi

kommunikációs és civilizációs műveltségük, látókörük, fogadják el és becsüljék a saját

kultúrájuktól eltérő kultúrák másságát. Az irodalmi művek, zene- és képzőművészeti

alkotások elemzésekor fejlődjön erkölcsi és esztétikai értékrendszerük.

Mivel a tanulók az idegen nyelvet eszközként használják a célország kultúrájának

megismerése során -a célnyelvi civilizációs ismeretek elsajátításán kívül- a másik legfőbb cél

a nyelvi készségfejlesztés.



23

A tanulók képesek legyenek az önálló kutató munkával megszerzett ismereteiket társaik

számára érthetően, folyékonyan és összefüggően, a megfelelő előadásmódban és stílusban

továbbítani vagy írásban kifejteni.

A célnyelven írt tanulmányok, publicisztikai vagy irodalmi szövegek elovasása és megértése

után emeljék ki a lényeget, fontos információkat. Alkossanak véleményt az olvasottakról.

Képesek legyenek véleményüket a logika szabályai szerint, példákkal alátámasztva kifejteni.

Legyen módjuk tévéhírek, ismeretterjesztő és játékfilmek megtekintésével megismerkedni a

célország kultúrájával. A dokumentumfilmek megtekintésével bővüljenek tudományos

ismereteik, a játékfilmek segítsenek a magyartól eltérő viselkedési formák, szokások,

gondolkodásmód megfigyelésében és rögzítésében.

Ismerjék és tudják használni az eltérő műfajú és stílusú szövegek, irodalmi szemelvények,

különböző korszakokból származó szövegrészletek szókincsét, kifejezéseit, ismerjék azok

stílusbeli különbségeit.

Fejlesztési követelmények

A tanulók tudjanak következtetni:

a földrajzi fekvésből, a természeti és éghajlati viszonyokból adódó gazdasági és

társadalmi jellemzőkre, annak hatásaira a mindennapi életben,

ismerjék a főbb történelmi eseményeket, személyiségeket és az egyes történelmi

korszakokhoz kapcsolódó művészeti alkotásokat, hatásukat a korszellemre, és meg

tudják ítélni azok jelentőségét a 21. század emberének gondolkodásában,

értékrendjében, ideáljaiban,

legyenek tisztában az angol anyanyelvű államok rendszerének és társadalmi

viszonyainak felépítésével, fejlődésével, és hogy ez mennyiben szolgálja

állampolgárainak boldogulását napjainkban,

ismerjék azokat a főbb társadalmi problémákat, amelyekkel a célnyelvi országok

állampolgárainak meg kell küzdeniük,

pontos ismeretekkel rendelkezzenek a hagyományokról, ünnepekről, gasztronómiáról,

szokásokról stb.,

tudják vizsgálni az interkulturális hatásokat Magyarország viszonylatában.

A középszintű érettségi követelményei, az oktatott tárgyak

követelményei Helyi Tantervünk mellékletei között találhatók

meg.



24

Tanulói jogviszony, átjárhatóság

Belépés az iskola 9. évfolyamára

Az általános iskolából történő beiskolázás első lépéseként az iskola körzetébe tartozó

általános iskolákban pályaválasztó szülői értekezleteket tartunk, ahol tájékoztatjuk az érdekelt

iskolát, szülőt, tanulót a felvételi rendjéről, a képzés struktúrájáról és az iskolában szerezhető

képzettség lehetőségeiről. A minden évben megszervezett nyílt nap, személyes beszélgetések

és pályaválasztási kézikönyv, valamint a honlap is segíti az érdeklődőket az iskola

választásában.

Az iskolánkba jelentkezés formai feltételei: az intézményünkhöz elküldött jelentkezési lap, a

sikeres általános iskolai végbizonyítvány. A felvételizőknek - a hozott eredmény mellett -

központi felvételi vizsgát kell tenniük magyar nyelvből és matematikából. A felvételi eljárás

rendjét és a fellebbezéssel kapcsolatos eljárásokat, valamint a beiratkozás szabályait az adott

tanév rendjére vonatkozó EMMI rendeletek tartalmazzák.

Az iskola különböző évfolyamaira más középiskolából is kerülhet tanuló, amelynek feltétele a

delegáló és fogadó iskola szakmastruktúrájának megegyezősége. Szükség esetén különbözeti

vagy szintvizsgát kell tennie a tanulónak, amelyhez a türelmi időt a tagintézmény-vezető és a

tantestület határozza meg. A tanuló átvételét a tagintézmény-vezető engedélyezheti, ha azt az

osztályok létszáma lehetővé teszi.

A két tanítási nyelvű osztályba a felvételi eljárást kibővítjük szóbeli felvételi vizsgával,

melynek célja annak megállapítása, hogy a tanuló alkalmas-e kétnyelvű tanulmányok

folytatására. A szóbeli felvételi vizsgán a tanulók kommunikatív képességeit és nyelvi

intelligenciáját vizsgáljuk.

A szóbeli felvételi vizsga témakörei:

1. Család

2. Lakóhely, életmód

3. Öltözködés, divat

4. Tanulás, iskola

5. Szabadidő

6. Sport

7. Utazás

8. Időjárás és környezet

9. Ünnepek

10. Vásárlás

Magasabb évfolyamra lépés feltétele

A pedagógus a tanuló teljesítményét a tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli,

és félévkor, illetve a tanítási év végén osztályozó értekezleten a nevelőtestület dönt a tanuló

magasabb évfolyamba lépéséről. A 12. évfolyam végéig tehát az évfolyam követelményeinek

teljesítésével a rendszeren belül automatikus az átlépés. Amennyiben a tanuló nem teljesíti a

tantárgyi követelményeket és elégtelen osztályzatot szerez, augusztus végén javítóvizsgát

tehet. Ha háromnál több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, akkor csak

évfolyamismétléssel folytathatja a tanulmányokat a diák. A megengedettnél magasabb számú

hiányzás esetén a tanuló megfelelő feltételek esetén osztályozó vizsgát tehet, vagy az

évfolyamot ismételheti. A tanköteles tanuló köteles az évfolyamot megismételni.

A 12. évfolyam végén a tanulók rendes érettségi vizsgára jelentkeznek, a nyelvi előkészítő

osztályban 11. évfolyam végén előrehozott, 13. évfolyam végén rendes érettségi vizsgára. Az



25

érettségi lebonyolítására vonatkozóan az érettségi vizsgaszabályzatról szóló 100/1997.

(VI.13.) korm. rendelet és annak módosításai az irányadók.

Annak a tanulónak, aki a 9. évfolyam végére nem érte el angol nyelvből azt a szintet, hogy

angol nyelven tanuljon más tantárgyakat, az iskola a tanuló kérésére – a lehetőségekhez

mérten – helyet biztosít a normál tantervű 9. osztályban. Ez a középiskolai tanulmányok

újrakezdését jelenti.

Kilépés - a tanulói jogviszony megszűnése

Az iskolai tanulmányok befejezése előtt megszűnik a tanuló jogviszonya:

Ha a tanköteles tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján.

Ha a nem tanköteles tanulót másik iskola átvette.

Nem tanköteles tanuló saját kérésére.

Egészségügyi okokból.

Jogerős fegyelmi határozat alapján.

Eljárási szabályok:

Ha a tanulót másik iskola veszi át, iskolánk megküldi az iskolaváltoztatási

értesítőt, a tanuló bizonyítványát és egészségügyi törzslapját.

Nem tanköteles tanuló esetében a szülői vagy tanulói kérésben meghatározott

időpontban a tanulói jogviszony megszűnik, a tanuló az iskolától veszi át

okmányait.

Egészségügyi ok esetén a szakorvos által meghatározottak szerint köteles az

iskola eljárni.

Áthelyezés másik iskolába fegyelmi büntetés esetén az igazgató köteles

gondoskodni a tanuló másik iskolába történő elhelyezéséről.

Kizárás az iskolából fegyelmi büntetés esetén a jogerős fegyelmi határozatban

rögzített időpontban a tanulói jogviszony megszűnik.

Az iskolai tanulmányok befejezésekor megszűnik a tanuló jogviszonya:

Az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó

napján, amennyiben nem folytatja tanulmányait a végzős diák szakképző

évfolyamon. A tanuló átveszi szakközépiskolai bizonyítványát, érettségi

bizonyítványát és egészségügyi törzslapját.

Az osztályba, csoportba sorolás elve

Az osztályba sorolás elve az angol-német vegyes típusú osztályok kialakítása, amennyiben a

hozzánk jelentkező tanulóknál ez nem tolódik el az angol nyelv javára. A csoportbontás a két

tanítási nyelvű osztályban a szakma szerint történik. Egyedül a közgazdaság ágazat angol

nyelvet tanuló diákjainak van lehetőség e csoportok egyedi kialakítására, ahol több

szempontot is figyelembe veszünk: tanulmányi, felvételi eredmény, nemek aránya, helyi és

vidéki tanulók aránya, az osztálytermek kapacitása.

A választott tantárgyakkal összefüggésben a

pedagógusválasztás szabályai

Tagintézményünkben a tanulók által választott tantárgyak vonatkozásában a

pedagógusválasztás feltételei nem teremthetők meg. Tantestületünk humán erőforrása nem

teszi lehetővé, hogy a tanárok közül többen is tanítsák ugyanazon osztálynak ugyanazon

tantárgyakat a szakközépiskolai osztályokban (kivéve a csoportbontásban tanított

tantárgyakat).



26

Okok:

a tantárgyfelosztás, a tanítási órák elosztása igen szoros (előfordul, hogy egy-

egy csoportbontott tantárgy esetében egyazon szaktanár tanítja mindkét

csoportot),

csoportbontásokra csak kevés tantárgy esetében van lehetőség,

a szükséges óraszámok lefedése és a tantestület órakerete szinkronban van

egymással,

kevés lehetőség van túlórák beépítésére.

A tanulók a választott tantárgyak esetében választásukkal egyben szaktanárt is választanak.

Ennél többre nincs lehetőségünk.

Indokolt esetben – a tanuló/szülő kérésére - átkerülhet osztályon és tantárgyon belül egy-egy

tanuló a másik csoportba abban az esetben, ha az érintett szaktanár vállalja, és a tanuló

tudásszintje megfelel az adott csoport színvonalának. Figyelemmel kell azonban lenni arra is,

hogy a kiscsoportok létszáma megfeleljen a törvényi szabályoknak.

A tanulói teljesítmények értékelése

Az értékelés alapelvei:

személyre szóló legyen,

fejlesztő, ösztönző jellegű legyen,

folyamatosságot biztosítson,

tervezhető,

objektív,

ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű,

egységes követelményrendszerre épülő,

kiszámítható, következetes,

nem mindig számszerű,

iskolai (munkaközösségi) követelményrendszerre épüljön,

biztosítsa a szóbeli és az írásbeli értékelés egészséges arányát,

legyen tárgyszerű,

félelemmentes légkörben történjen.

Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak

követelményeit világosan meg kell fogalmaznunk és a tanulók tudomására kell hoznunk. Az

egyes tantárgyak egységes iskolai követelményrendszerét minden tanár köteles betartani.

A Köznevelési Törvény értelmében a tanulók teljesítményét, előmenetelét évközben

rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősítjük:

jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Lényegesnek tartjuk, hogy minden

órán legyen valamilyen értékelés, amelynek formái a következők:

folyamatos megfigyelés, korrekció,

szóbeli számonkérés,

írásbeli, feladatlapos számonkérés,

írásbeli témazáró,

otthoni önálló munka értékelése,

diagnosztizáló (állapotfelmérő) értékelés,

kísérlet elvégzésének, elemzésének értékelése (pl. fizika, kémia stb.),

tudósok életútjának bemutatására szolgáló kiselőadások értékelése, illetve

bármilyen témájú kiselőadás értékelése,

csoportmunka értékelése,

egyéb, tanórán kívüli munkák értékelése (pl. versenyfeladatok, szorgalmi

feladatok megoldása, versenyeken való eredményes részvétel).



27

Az első negyedévi és a harmadik negyedévi rossz tanulmányi eredményt tantárgyi

figyelmeztetéssel értékeljük, erről a szülőt értesítjük. A félévi értesítőbe, illetve év végén a

bizonyítványba a kiemelkedő tantárgyi teljesítményt dicsérettel ismerjük el.

A tanulónak félévente legalább három érdemjegyet kell kapnia tantárgyanként, ha a heti

óraszám lehetővé teszi, akkor havonta legalább egy érdemjegyet. A témák végén témazáró

dolgozattal értékelünk, amelynek időtartama egy tanítási óránál rövidebb nem lehet, és

amelynek érdemjegyét súlyozottan vesszük figyelembe a félévi és év végi osztályzatok

megállapításánál. Lehetőség szerint az egyes tantárgyakból közös évfolyamdolgozatokat

íratunk.

Iskolánkban az értékelés mindhárom fajtáját alkalmazzuk az írásbeli, a szóbeli és a gyakorlati

teljesítmények terén egyaránt.

A diagnosztikus értékelés jelentősége igen nagy, ezért fokozott figyelmet fordítunk rá. Fő

feladata a tanuló előzetes felkészültségének vizsgálata, továbbá, hogy meghatározza azokat a

területeket, amelyekben a tanuló társai közül kiemelkedik, ill. azokkal szemben alulmarad.

Ennek különösen a tehetséggondozásban és felzárkóztatásban van meghatározó szerepe, de

minden tanuló esetében célszerű. A diagnosztikus teszteket nem osztályozzuk.

A formatív értékelés, segítő, formáló célzatú, amelyet a tanítási-tanulási folyamat közben

alkalmazunk. Az értékelés ebben az esetben nem jelenthet minősítést, nem kell osztályzattá

alakítani. Feladata, hogy felhívja a figyelmet a tanítási-tanulási folyamat esetleges

problémáira, s irányításra, beavatkozásra adjon lehetőséget a tanuló és a tanár számára

egyaránt.

A szummatív értékelés egy-egy nevelési-oktatási szakasz záróaktusa. Célja az összegzés, a

záró minősítés. Mivel ebben az értékelési formában a tanulót teljesítményei alapján

kategóriákba soroljuk, minősítjük, fontos, hogy pontosak, kidolgozottak és reálisak legyenek

az értékelés alapjául szolgáló, tantárgyanként meghatározott követelmények és az elvárt

kötelező minimumok. Az egyes tantervekben rögzített tantárgyi követelményeket ismertetjük

mind a tanulókkal, mind a szüleikkel. (Különösen fontos ez középiskolába bekerüléskor, ill.

új tantárgy belépésekor)

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje,

korlátai

Az írásbeli beszámoltatások formái iskolánkban:

házi dolgozat

röpdolgozat

nagydolgozat

témazáró dolgozat

évfolyamdolgozat

kisérettségi dolgozat

Kisérettségi dolgozatot 12. osztályban íratunk az érettségi előtti hónapban a tanulók

érettségire való felkészülésének mérésére, amely több tanév anyagát is felölelheti, ideje több

órás. Súlya olyan, mint a témazáró dolgozaté.

A témazáró dolgozatok súlya nagyobb, mint a röpdolgozatoké. Amikor a tanuló pl. kétesre

áll, ez alapján döntjük el záró érdemjegyét. Félévente legalább egy témazáró dolgozatot

íratunk, melynek anyaga az érettségi témakörökre épül, típusa, értékelése szintén az érettségi



28

vizsga követelményei szerint történik. A tanár megbeszéli a dolgozatban szereplő

témaköröket, feladattípusokat, az értékelés módját, a dolgozat megírásának időpontját. A

témazáró dolgozatokat a szaktanár a tanév végéig megőrzi.

A nagydolgozat a témazáró dolgozatnál szűkebb tananyagrészt (de nem egy tanítási óra

anyagát öleli fel). Íratásának szükségességét munkaközösségi és iskolai szinten nem

határozzuk meg, a szaktanár az osztályban folytatott pedagógiai munka és a tanulók

visszajelzései, feleletei, kérdései és kérései alapján dönt témájáról és idejéről.

Az évfolyamdolgozatok íratása az érettségi tantárgyakból félévente egyszer ajánlott. Ezek a

dolgozatok tájékoztatják a pedagógust arról, hogy osztálya az iskola többi osztályához

viszonyítva hogyan sajátította el a tananyagot.

Röpdolgozatot előzetes bejelentés nélkül is írathat az egész osztállyal vagy tanulócsoporttal a

tanár egy vagy néhány óra anyagából. A röpdolgozat nem lehet a tanulók magatartása miatt

büntető, megtorló jellegű. Ebben a szaktanár egy-egy tananyag vagy feladattípus

eredményességét kívánja mérni. A röpdolgozatok száma nincs szabályozva, azok súlya a

szóbeli feleletekkel egyenértékű. Számuk gyakoribb, mint a szóbeli feleleteké, hiszen a 35 fős

osztálylétszámok mellett erre van leginkább lehetőség.

Házi dolgozatnak csak olyan témát adunk ki, amelynek forrásanyaga megtalálható az iskolai

könyvtárban, az Interneten vagy a tanulói segédletekben. Ezek súlya a szóbeli feleletekkel és

a röpdolgozatokkal azonos értékű.

Az írásbeli dolgozatokat legkésőbb három héten belül ki kell javítania a tanárnak. Az

elektronikus naplóba két hétre visszamenőleg tud osztályzatot beírni a szaktanár. Az írásbeli

dolgozatok íratását egyeztetik a szaktanárok, naponta három dolgozatnál nem írhat többet a

diák. Ha a tanuló hiányzott dolgozatíráskor, akkor a tanár biztosítja számára a pótdolgozat

lehetőségét, mérlegelve hiányzásának okát, körülményeit.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli

házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai

A tanulóknak a hét bármely tanítási napjára adható az ésszerűség határain belül írásbeli és

szóbeli házi feladat, ezek megoldása, teljesítése bármelyik órán számon kérhető. Ha egy-egy

tanulócsoport jelzése alapján nézetkülönbség merül fel az ésszerűség határairól, akkor annak

rendezésében a munkaközösség, az iskolavezetés, szükség esetén a szakértő is részt vesz. A

tanítási szünetekre kiadott házi feladat mennyisége a tanítási napok gyakorlatának megfelelő

mennyiségű lehet. A nyári szünetre semmilyen indokkal nem adható házi feladat, de pl. a házi

olvasmányok elolvasását javasolhatja a magyartanár. A szorgalmi feladatok vállalása

önkéntes. A szövegszerkesztővel kivitelezett házi dolgozatok teljesítése lehet követelmény

iskolánkban, mert biztosítjuk hozzá a számítógép-használatot.

A magatartás és szorgalom értékelésének és

minősítésének követelménye

A tanulói magatartás és szorgalom értékelése az iskolai házirendben megfogalmazott

kötelezettségek teljesítésén, a közösségben és a közösségért végzett munkán alapul.

A magatartásjegy a tanárokkal és tanulótársakkal szemben tanúsított viselkedés, a közösségi

munka értékmérője.



29

Példás: Viselkedése ellen kifogás nem merül fel. Az osztályközösséget

pozitív irányba befolyásoló tanuló. Nemcsak ötletei vannak, azokat

meg is valósítja. Mindig számítani lehet rá. Igazolatlan órája nincs.

Jó: Viselkedése ellen kifogás nem merül fel. A rábízott feladatokat

végrehajtja, de nem kezdeményez. Igazolatlan óráinak száma: 1-2.

Változó: Viselkedése nem mindig felel meg a követelményeknek. Igazolatlan

óráinak száma: maximum 6-7. Igazgatói vagy osztályfőnöki

figyelmeztetése van.

Rossz: Társaival és tanáraival szembehelyezkedik, zavarja a munkát.

Igazolatlan óráinak száma: 7-nél több. Igazgatói vagy nevelőtestületi

figyelmeztetése van. Súlyos fegyelmi vétséget követ el (pl. rongálás,

lopás, verekedés).

Igazgatói vagy tantestületi figyelmeztetéssel büntetett tanuló nem lehet „változó”-nál jobb

magatartású.

Szorgalomjegy a tanuláshoz való viszony értékmérője (képességekhez viszonyítva). Ide

tartozhat a tanulmányi versenyeken való részvétel, órai kiselőadások vállalása, órai aktivitás

stb.

példás: mindent megtesz a jó eredményekért, egyes tantárgyakból

pluszmunkát végez.

jó: nincs kivetnivaló a tanuláshoz való hozzáállásában, de nem tesz meg

minden tőle telhetőt.

változó: teljesítménye ingadozik, bizonyos tantárgyakat elhanyagol, esetleg

egy tantárgyból bukik.

hanyag: elhanyagolja kötelességeit, több tárgyból bukik (esetleg csak egyből,

de képességei lehetővé tennék ennek elkerülését).

Jutalmazás és kitüntetési rendszer, fegyelmezés

Azokat a tanulókat, akik tanulmányi versenyeken iskolánknak dicsőséget szereztek,

kiemelkedő tanulmányi eredményt értek el, magatartásukkal, szorgalmukkal, közösségért

végzett munkájukkal kitűntek társaik közül, kulturális rendezvényeken sikeresen szerepeltek

vagy sportversenyeken eredményeket értek el, jutalomban részesítjük.

Az egyes tanulók jutalmazása

a) Az osztályfőnök vagy a szaktanár a tanulót példaként állítja a tanulócsoport

elé, és dicséretét ellenőrzőben indoklással a szülőnek is tudomására hozza.

b) Az igazgató az osztálya vagy az iskolája hírnevét teljesítményével növelő

tanulót dicséretben részesíti, és erről a szülőket írásban értesíti. Ezt a

dicséretet az igazgató a tanulóifjúsággal mindenkor ismerteti.

c) Az osztályban tanító tanárok határozataként az osztályfőnök megdicséri a

kötelességét huzamos időn át példamutatóan teljesítő, kiváló tanulmányi

eredményt elérő tanulót és ezt a félévi értékelések során az ellenőrző-

könyvbe, a tanév végén az anyakönyv és a bizonyítvány jegyzet rovatába

beírja. Kitűnő vagy jeles tanulmányi eredményt elért tanulókat a tantestület

általános dicséretben részesíti.

(Záradék: Kiváló tanulmányi munkájáért ... tantárgyból dicséretben részesült.)



30

d) Az iskolai közösség érdekében folyamatosan végzett, igen jelentős, a

kötelességén túlmenő tevékenységért a nevelőtestület vagy az igazgató

dicséretben részesíti a tanulót, ezt az igazgató az iskolaközösség előtt

nyilvánosan ismerteti.

e) A négy éven át kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végző

legkiválóbb végzős tanulót az iskola nevelőtestülete Kada-díjban részesíti,

melynek odaítélése az alapító okiratnak megfelelően történik.

f) A dicséretben részesült tanulókat a nevelőtestület oklevéllel, könyvvel vagy

egyéb módon is megjutalmazhatja (pl. jutalomüdülés, kirándulás költségeihez

való hozzájárulás, színházlátogatás, sítábor, nyelvi tábor stb.)

g) A tanulók egyéni jutalmazását a nevelőtestület bármely tagja, a

Diákönkormányzat, valamint a szülői munkaközösség vagy az alapítvány

kezdeményezheti.

Tanulócsoportok jutalmazása

a) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, valamely nemes cél

érdekében közösen kifejtett erőfeszítést, példamutató egységes helytállást

tanúsító tanulói közösséget (osztályt, diákköri csoportot vagy más csoportot)

csoportos jutalomban lehet részesíteni. (Kedvezményes kirándulás,

színházlátogatás stb.)

b) A tanulók csoportos jutalmazását a nevelőtestület bármely tagja, a

diákönkormányzat, a Szülői Szervezet is kezdeményezheti.

A fegyelmezés rendszere

1.) Az a tanuló, aki a házirenddel, iskolai munkarenddel kapcsolatos kötelezettségeit

szándékosan megszegi, fegyelmező intézkedésben részesíthető.

2.) A fegyelmező intézkedés a fegyelmi büntetést megelőző nevelési eszköz,

alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére

rótt kötelességszegés súlyát.

3.) A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható:

a) szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés,

b) írásbeli intés,

c) megbízatás visszavonása.

4.) A fegyelmező intézkedések köréből figyelmeztetést a nevelőtestület minden

tagja adhat, ez történhet szóban vagy írásban.

Az írásbeli fegyelmező intézkedést a tanuló ellenőrzőkönyvébe be kell írni.

5.) Ha a tanuló iskolai kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene

fegyelmi eljárást lehet kezdeményezni. Az iskolai és a gyakorlati képzés

keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell

lefolytatni. A fegyelmi eljárást a törvényi előírások szerint kell lefolytatni.

Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések

Az esélyegyenlőség fogalomkörébe több dolog tartozik a középiskolai tanulók

vonatkozásában.

Elsősorban a sajátos nevelési igényű tanulókkal, valamint a beilleszkedési, tanulási,

magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos feladatok tartoznak ide. Ezeken kívül



31

iskolánk tanulói körében találhatók hátrányos helyzetű tanulók és nehéz vagy kifejezetten

rossz körülmények közt élő tanulók is.

Tevékenységeink:

szükség esetén a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározására

felhívjuk a tanuló/szülő figyelmét,

fejlesztő pedagógust foglalkoztatunk,

iskolapszichológus segíti a rászoruló tanulók problémáinak megoldását,

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat felkutatjuk, részükre

fejlesztő foglalkozásokat szervezünk,

a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tantervet, tankönyvet és egyéb

segédletet alkalmazunk,

az osztályfőnökök, vagy a tagintézményvezető-helyettes esetenként felveszi a

kapcsolatot a szülőkkel, Gyermekjóléti Szolgálattal

az egyéni képességeket és tudásszintet felmérjük minden kilencedik évfolyamnál

matematikából és szövegértésből,

egyéni fejlesztést szervez egy matematikatanárunk a matematika felmérés eredményei

alapján rászoruló tanulóknak – a módszereket saját maga dolgozta ki,

egyéni fejlesztési tervet készít/alkalmaz a fejlesztő pedagógus,

differenciált oktatási módszereket alkalmaznak pedagógusaink (ezt elsősorban a

csoportbontásos órákon lehetséges megvalósítani),

individuális nevelési módszereket alkalmaznak pedagógusaink és az osztályfőnökök,

a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatot tartanak – iskolánkat ezért is szereti

tanulóink többsége, mivel sokat foglalkoznak pedagógusaink a tanulók problémáival

és igyekeznek segíteni nekik,

a tanuló szociális hátterét osztályfőnökeink igyekeznek megismerni,

szükség esetén segítő szakemberekkel veszi fel a kapcsolatot a tagintézményvezető-

helyettes (pszichológus, szakorvos),

a tanulási zavarokkal küzdő tanulóknak hosszabb időt biztosítunk a pedagógiai

értékeléskor,

a pedagógiai értékelések szóbeli formája helyett szükség esetén írásbeli formát

alkalmaznak pedagógusaink,

segédeszközök (lap-top, számológép) alkalmazását engedélyezzük,

a rehabilitációs és a szakértői bizottság javaslatait minden esetben figyelembe

vesszük, a tagintézmény-vezető határozatot hoz a javaslatok megvalósítására minden

tanév első hónapjában, illetve a bizottság határozatának megismerésekor,

felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk a tanulók igényei alapján,

lehetőséget biztosítunk pályakorrekcióra az iskolánk által oktatott szakok közti

átjárással és az előző tanulmányok beszámításával.

A többi tanulóval együtt oktatott tanuló pedagógiai célú rehabilitációját a fejlesztő pedagógus

központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja. A fejlesztő pedagógus rendszeresen

dokumentálja a foglakozásokat és a fejlesztés eredményeit.

A tanuló fejlődését a nevelőtestület a tanítási év végén a központilag kiadott nyomtatványon

szövegesen értékeli a tagintézmény vezetője által meghatározott időszakban. A szöveges

értékelés tartalmazza a tanulónak az egyes fejlesztési területen elért eredményeit és

nehézségeit, valamint a következő tanítási év egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez

szükséges javaslatokat.

További esélyegyenlőséget szolgáló intézkedés a tankönyv támogatási rendszer célszerű

alkalmazása. Tagintézményünkben a rászoruló tanulók iskolánk könyvtárából kapják meg a



32

szükséges tankönyveket. A munkafüzeteket az iskola biztosítja a tankönyv támogatási

keretből, mivel felhasználásuk csak egyszer lehetséges.

Ha a tanulót nem illeti meg a tankönyvtámogatás, de családja anyagi helyzete nem teszi

lehetővé a tankönyvek megvásárlását, az iskola könyvtárából kaphat tankönyveket.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges

módszerek

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 81 § értelmében a tanulók fizikai állapotának

méréséhez szükséges módszereket be kell építenünk a helyi tantervbe. Az új szabályozás

lehetőséget ad arra, hogy a korábban alkalmazott módszerek szerint folytatódjon a tanulók

fizikai állapotának mérése.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez a HUNGAROFIT mérési tesztet alkalmazzuk. A

tanév elején és végén a tanulók általános fizikai teherbíró-képességének minősítéséhez az

aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért

teljesítményt mérjük és pontértékek alapján értékeljük.

A teszt értékei

a diákok fizikai állapotáról a felmérő tanár azonnal értékelhető adatokat kap

az adatokból a tanár következtethet arra, hogy a diákok mely képességeit kell a tanév

során kiemelten fejleszteni

az őszi és tavaszi felmérés eredményeit összehasonlítva lemérhető a diákok fejlődése

az évente végzett felmérések hű képet adnak a diákok fejlődésének folyamatáról,

valamint összehasonlíthatóak a több éven keresztül azonos évfolyamok

A tesztek feldolgozását számítógépes programmal végezzük. Hasznosnak tartjuk a mérési

eredményeket összehasonlítani az országosan feldolgozott adatokkal.

A testnevelő által elvégzendő feladatok

Egységes minőség-ellenőrzés

a fizikai állapot mérése, értékelése

Egységes minőségbiztosítás

a hiányosságok feltárása, ill. ezek képesség szerinti differenciált terheléssel történő

felszámolása

rendszeres testedzési lehetőség biztosítása

Folyamatos visszacsatolás

a rendszeres testedzés hatásának elemzése, az elért változás nyomon követésének

biztosítása: a tanár, a diák és a szülő számára

A fizikai állapot mérése önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz, kiindulópont a

terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek fokozatos

fejlesztéséhez, az egyénre szabott edzéstervek elkészítéséhez.

A vizsgálatot minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem

kap teljes felmentést. A könnyített- és a gyógytestnevelésre utalt tanulók általános

izomerejének minősítése csak – szakorvosi véleményezés alapján – az orvos által nem tiltott

motorikus próbákban elért teljesítmény alapján végezhető el.

A tanulók egészséges életvitelének alakításához, formálásához hasznos információkat

nyújtanak a kiegészítő mérések, adatok (testsúly, magasság, mozgékonyság mérése, a sport

életmód-tükör).

Az általános testi erő, erő-állóképesség mérése

Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás



33

A kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: lökés egy kézzel

dobóterpeszből tömött labdával

A vállövi és a hasizmok erő-állóképességének mérése: fekvőtámaszban karhajlítás

és - nyújtás folyamatosan, kifáradásig

A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése: tömött labda dobás két kézzel, a

fej fölött hátra

A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés

folyamatosan, kifáradásig

A hasizmok erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés és

visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig

Az aerob állóképesség mérése

Cooper-teszt

A felméréseket ősszel és tavasszal egy tanévben kétszer végezzük el.

Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési

elvek

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat és a környezeti nevelési elveket a

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programjának nevelési

programja tartalmazza.

Feladatunk az egészség megőrzése, felügyelete, a tanulók ez irányú nevelése, formálása, a

káros szenvedélyek elleni fellépés, a felvilágosító tevékenység. A nevelés során felhívjuk a

figyelmet az időjárásnak megfelelő öltözködésre, az étkezési szokások fontosságára, az

étkezés előtti kézmosás egészségvédő hatására, az egészséges, főleg vitamin tartalmú

táplálkozásra. Törekszünk az iskolai testnevelés és sport környezetének (tornaterem, öltöző,

WC) higiénés állapotának javítására, korszerűsítésére.

Igyekszünk az egészséget támogató, biztonságos iskolai környezetet kialakítani, a

balesetveszély forrásokat feltárni, és intézkedünk azok haladéktalan megszüntetés érdekében.

Figyelembe vesszük és számítunk az iskola partnereinek véleményére, tapasztalataira.

Célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítását, a környezet

elemeinek és folyamatainak védelmét és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek

biztosítását fogalmazzuk meg.

A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai

képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód.

Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást

kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell

kialakítanunk.

Az iskolai foglalkozásokon kívüli lehetőségeink:

sportnap,

diáknap,

szemléletváltó nap,

gólyatábor,

drog-prevenciós program,

osztálykirándulás,

múzeumok látogatása,

papírgyűjtés,

szelektív hulladékgyűjtés,

iskolai büfé, menza,

tantermek kifestése, díszítése,

környezetvédelmi szakkör.



34

Közösségi szolgálat

2016-tól az érettségi feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése, melynek célja a szociális

érzékenység, társadalmi felelősség, önkéntesség kialakítása a tanulókban. Ennek

megvalósítására együttműködési megállapodást kötünk olyan szervezetekkel, amelyek tudják

fogadni a diákokat, ahol szívesen foglakoztatják őket, ahol mentort tudnak biztosítani, aki

felügyeli a tevékenységüket. A közösségi szolgálat területei: egészségügyi, szociális és

jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelemi,

katasztrófavédelmi, közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési

igényű gyermekekkel, továbbá idős emberekkel.

A 9–11. évfolyamos tanulók számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva

szervezzük meg a tanulók lakókörnyezetében, legfeljebb 30 kilométeres körzeten belül.

A közösségi szolgálat előtt legfeljebb ötórás felkészítő, a végén pedig legfeljebb ötórás záró

foglalkozást tartunk. A közösségi szolgálat teljesítése során egy órán hatvan perc közösségi

szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre történő utazási idő nem számítható be a

teljesítésbe. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítségével

alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb három órás (16 év felett 4,5 óra) időkeretben

végezhető a tevékenység.

A közösségi szolgálat során a tanuló naplót vezet, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen

időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.

A közösségi szolgálat középiskolai dokumentálásának kötelező elemei:

- a tanuló kitölt egy Jelentkezési lapot, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való

jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő, gondviselő

egyetértő nyilatkozatát,

- az osztálynaplóban és a törzslapon dokumentáljuk a közösségi szolgálat teljesítését,

- a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állítunk ki két példányban, amelyből egy

példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,

- a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iskola iratkezelési

szabályzatában rögzítjük,

- az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor együttműködésről

megállapodást kötünk, amely tartalmazza a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt

kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.



35

AZ ISKOLAI ÉLET RENDJE, HAGYOMÁNYOK, KAPCSOLATAINK

Az intézmény tanulóinak munkarendje

Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit,

valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását.

A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a

folyosóügyeletes pedagógusok és a portás ügyelnek.

A házirendet az intézmény vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el a törvényben

meghatározattak egyetértésével.

A tanév helyi rendje

A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten az

aktuális EMMI rendelet szerint, amit a munkatervben rögzítünk.

A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat

az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten

pedig a szülőkkel.

Kirándulások, szakmai tanulmányi kirándulások

A tanítás nélküli munkanapok terhére igazgatói engedéllyel két napot minden osztály

felhasználhat osztálykirándulás céljára. E napot az osztályok többsége a tanítás nélküli

szünetnapok egy részével egészíti ki, így két-három napos osztálykirándulások szervezhetők.

Az osztálykirándulásokhoz az osztályfőnöknek programot kell készítenie. Lehetőség van

szakmai tanulmányi kirándulások megszervezésére is a tagintézmény-vezetővel történő

előzetes egyeztetés esetén.

Iskolánk azonos nevű közhasznú alapítványa minden osztály kirándulását anyagi eszközökkel

is támogatja.

Iskolánk elkötelezett a tanulók idegen nyelvi kultúrájának fejlesztése iránt. Az angol és a

német nyelv oktatásának erősítése érdekében keressük a cserekapcsolatok lehetőségét.

Minden évben egy-két külföldi iskolával (holland, portugál, spanyol, német, lengyel, olasz)

közös programot bonyolítunk le. 20-30 tanuló kiutazását és ugyanennyi diák fogadását

vállaljuk, szervezzük. Ehhez anyagi forrást a Comenius pályázat biztosított.

Tanulószoba

A 9-10. évfolyam tanulói részére minden délután számítógéppel ellátott tanulószobai

lehetőséget biztosítunk a szülők igénye alapján. Ide felsőbb éves és szakképzős tanulókat is

beengedünk.

Könyvtár

Az iskola könyvtára nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók

rendelkezésére. Használati rendjéről a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezik. A

könyvtárosi feladatokat 1 főállású könyvtáros látja el, a nyitva tartás 8-16 óráig van. A tanítási

rendbe könyvtári órákat is beiktatunk, főleg a kezdő tanulócsoportok számára.

Tanulmányi versenyek

Az alábbi tanulmányi versenyekre neveznek az iskola tanulói:

- A Szakmai Érettségi Tantárgyak Verseny Közgazdasági alapismeretek (elméleti

gazdaságtan, üzleti gazdaságtan, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció)



36

- A SZAKE által szervezett „Örökségünk ’48” országos történelem vetélkedő, valamint

„Európa” vetélkedő

- OKTV (matematika, informatika, angol, történelem, német)

- A Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége által szervezett gépíróverseny

és szövegszerkesztő verseny

- A Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége által szervezett gépíróbajnokság

- Teöreök Aladár Országos Tanulói Gépíróverseny

- A Nyíregyházi Főiskola által szervezett ügyviteli verseny

- Békéscsabán a két tannyelvű közgazdasági szakközépiskola által szervezett gépírás és

levelezés verseny

- Internetes nemzetközi gépírásverseny

- Diákvállalkozások Karácsonyi Vásár

- Diákvállalkozások Húsvéti Vásár

- A Katona József Könyvtár, a British Council Hungary és az Europe Direct Bács-

Kiskun Megyei Európai Információs Pont által meghirdetett „Európa ifjú költője”

műfordító verseny

- Implom József Helyesírási Verseny

- Bács-Kiskun Megyei Matematikaverseny

- A Mategye Alapítvány által szervezett Gordiusz Matematikaverseny megyei fordulója

- A Zalai Matematika Tehetségekért Alapítvány által szervezett Kenguru Nemzetközi

Matematikaverseny

- A Zalai Matematika Tehetségekért Alapítvány által szervezett Angol Nyelvi

Országismereti Verseny

- Kompetencia Alapú Matematika Verseny

- A Bolyai János Gimnázium által szervezett Városi Középiskolás Német Nyelvi

Verseny

- A Katona József Gimnázium által szervezett német fordítási verseny

- A Humán Középiskola által szervezett vers- és prózamondó verseny

- A Humán Középiskola Kocsis Pál Szakközépiskolája által szervezett német fordító

verseny

- A Humán Középiskola történelem munkaközössége által szervezett történelem

verseny

- Az Országos Diákszínjátszó Találkozó

- Az Országos Diákszínjátszó Fesztivál

- Globe Fesztivál

- Katona József Művészeti Találkozó improvizációs-színjátszó verseny

- "Különös teremtő tehetség volt ezé a Katonáé" című felolvasó verseny

- "Jót s jól!..." című prózafelolvasó verseny

- Egyéb a középiskolásoknak meghirdetett szakmai, a tanulmányokhoz kapcsolódó,

illetve a diákok kreativitását fejlesztő versenyek.

Már hagyomány iskolánkban, hogy az Informatika OKTV és Nemes Tihamér Országos

Középiskolai Számítástechnikai Tanulmányi Verseny 2. megyei fordulóját mi bonyolítjuk le,

valamint a Zrínyi Matematikaversenyhez helyszínt biztosítunk.

Nyitottak vagyunk más versenyek szervezésére is. A 2012-13-as tanévben a Megyei

Történelemversenyt szerveztük meg.



37

Iskolai hagyományok

Az iskolai hagyományok és névadónk emlékének ápolása a közösségformálás, az iskolához, a

városhoz való kötődés eszköze. Fontos tehát régi hagyományaink ápolása és új

hagyományőrző tevékenységeink felkarolása.

A tanulók életével összefüggő hagyományok

1.) A beiskolázott 9. osztályos tanulóknak augusztus utolsó napjaiban gólyatábort

szervezünk.

2.) Október hónapban a 9. évfolyamos tanulók tiszteletére gólyabált rendezünk.

3.) Novemberben a Végzett Diákok Szövetsége szervezésével megemlékezünk iskolánk

elhunyt tanárairól és diákjairól.

4.) Decemberben megrendezzük 12. évfolyamos tanulóink szalagavató ünnepségét és

bálját.

5.) Meghirdetjük, megszervezzük a Kada-hetet és Kada-kupát.

6.) Május 2-án megemlékezünk iskolánk névadójáról, Kada Elek polgármesterről.

7.) Tanévenként - megfelelő programok megléte esetén - diák hetet szervezünk, melynek

egy napja a "tanulóké".

8.) Ünnepélyes ballagást szervezünk iskolánk végzős diákjainak. Minden évben a

ballagáson adjuk át a kiemelkedő munkát végzett 12-13. osztályos tanulónak a

KADA-díjat.

9.) Ünnepélyes tanévzáró keretében értékeljük az eltelt iskolaévet.

10.) Iskolai ünnepségek keretében emlékezünk meg nemzeti ünnepeinkről, az iskola

történetének jubileumairól.

11.) Évente megjelenik az iskolai évkönyv, néha a KEKSZ című iskolaújság.

12.) Tanulóink egyenblúzt és jelvényt viselnek az iskolai ünnepségeken.

A pedagógusok, a végzett diákok életével összefüggő hagyományok

1.) Évente egyszer tantestületi kirándulást szervezünk.

2.) Iskolánkban 20 éve működik a Végzett Diákok Szövetsége, amely figyelemmel kíséri

az iskolatörténetet, újjáéleszti a korábbi hagyományokat, tartja a kapcsolatot az

iskolánkban végzett diákok és az iskola között.

3.) Az iskolánkban 40-50-60 éve érettségizett öregdiákok számára ünnepélyes keretek

között ezüst, arany, gyémánt érettségi bizonyítványt adományozunk.

4.) Jubileumi években öregdiák-találkozókat, bálakat szervezünk.

5.) Decemberben karácsonyi ünnepségen, júniusban pedagógusnapi ünnepségen látjuk

vendégül az iskola nyugdíjas dolgozóit az aktív dolgozókkal együtt.

Kapcsolataink

A környezettel való kapcsolatunk legfőbb elemei:

- az irányító szakmai hatóságok

- a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

- az önkormányzat

- a vállalkozói környezet

- civil szervezetek

- az oktatási intézmények

- a családok

- a város lakossága, a közvélemény

Az oktatás általános feltételrendszerét alapvetően a közoktatásért és a szakképzésért felelős

minisztériumok, a vizsgáztatás rendjében szerepet kapó kamarák, a fenntartó Klebelsberg



38

Intézményfenntartó Központ, az Oktatási Hivatal, valamint az Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság biztosítják számunkra. A megfelelő kapcsolat

kialakítására jó fórumot jelentenek a továbbképzések, személyes kapcsolataink.

Iskolánk szoros kapcsolatot épített ki a munkahelyi környezettel is, hiszen számukra

képezünk munkaerőt, s nekünk is fontos az ő visszajelzésük. Az ügyviteli ágazaton tanuló

diákjaink szakmai gyakorlaton vesznek részt. A minőségi szakképzés érdekében a szakmai

tantárgyak oktatására külső szakembereket nyerünk meg óraadónak. Nélkülözhetetlen

gazdasági környezetünk segítsége a szakmai tartalom mind korszerűbbé tételében is. A

tanulókat szívesen fogadják, nagyon igényes gyakorlati képzésben részesítik őket a nyári

szakmai gyakorlat során. A modern szemléletű, jól felszerelt nyugati érdekeltségű

nagyvállalatok és a kisebb volumenű, de igényes hazai vállalkozások is nagyon sok érdemi

segítséget nyújtanak a gazdasági szakember-utánpótlás képzésében. Munkahelyi tanfolyamok

szervezésében is részt veszünk, meghívjuk a város közgazdasági, kereskedelmi szakembereit

rendezvényeinkre, különböző szervezeteinkbe.

Szoros együttműködést építettünk ki a környék általános iskoláival (nyílt nap, pályaválasztási

szülői értekezletek), és a város középiskoláival való együttműködésre törekszünk.

Nagy hangsúlyt fektetünk a médiakapcsolatokra, szorgalmazzuk tanáraink, diákjaink

szereplését a nyilvánosságot kapó rendezvényeken, szervezetekben. A város és környéke

tanulóinak segítségére kívánunk lenni az iskola-, a szakma- és pályaválasztásban.

Az alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi

segédletek és taneszközök kiválasztásának módjai

Tankönyvválasztásunk elve, hogy illeszkedjen az általunk választott tantárgyi programokhoz,

ezért a tantárgyi programokban, illetve szakképzésnél elsősorban a központi programokban

ajánlott könyveket kívánjuk alkalmazni. A munkaközösségek egységes tankönyveket

alkalmaznak, a kiválasztás főbb elvei a következők:

- szakmailag kifogástalan,

- jó logikai felépítésű

- tankönyv, munkafüzet, példatár együtt

- egymásra épülő kötetek

- megfelelő kapcsolat a tananyaggal

- beszerezhető legyen

- megfelelő áron lehessen megvásárolni.

Fontos követelmény, hogy a szakmai tantárgyak oktatási anyagának követnie kell a társadalmi

és gazdasági élet változásait és kitekintéssel kell lennie a nemzetközi viszonyokra is. Ezért a

kiválasztás szempontjai a következők:

- a legújabb jogszabályokhoz a legfrissebb tankönyvekre van szükség

- a tankönyvet munkafüzet, példatár és bizonylatgyűjtemény kísérje

- a példatárak kövessék a könyv és jogszabályok változásait

- nemzetközi sajtóból átvett, részletekkel kísért információs anyagra van

szükség

- az akkreditált képzéshez a főiskola által ajánlott tankönyveket használjuk.

Az intézmény könyvtárából a nyomtatott taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű

tanulók egész tanévre kikölcsönözhetik.



39

A tankönyvellátás törvényi szabályozása szerint a szülők/tanulók tankönyvjegyzéket kapnak

az előző tanév végén, és már a megrendeléskor jelzik az ingyenes tankönyvjogosultságot.

Ennek jogosultságát a megfelelő igazolásokkal kell bizonyítani.



40

SZAKMAI PROGRAM

A szakközépiskola 9-12. évfolyamain szakmai előkészítő oktatás is folyik, amely a

pályaválasztási döntés megalapozására, a szakképesítés kiválasztására szolgál. Célja, hogy

megismerjék a tanulók az OKJ-ben szereplő szakképesítéseket és a kapcsolódó

tevékenységformákat. A közgazdasági, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és

ügyvitel szakmacsoportok, ágazatok programját azért választottuk, mert iskolánk profilja

közgazdasági, tehát az alapvető gazdasági érdeklődés kialakításához, a gazdasági, politikai

kérdések, ismeretek megszerzéséhez és az ilyen irányú továbbtanuláshoz nyújtunk

lehetőséget. A gazdasági és marketing gondolkodás a felnőtt életében nélkülözhetetlen, tehát

még akkor is hasznára válik, ha más pályát választ.

A szakmai program követelményei

A tanuló legyen birtokában az eredményes érettségi vizsgához szükséges műveltségnek, az

érettségi vizsga sikeres letétele után lehetősége legyen egyetemi vagy főiskolai

továbbtanulásra.

A tanuló rendelkezzen olyan szakmai ismeretekkel, amelyek alapját képezik a további

szakmai képzésnek, lehetőséget biztosítanak az Országos Képzési Jegyzékben szereplő

szakmai képesítések megszerzésére.

A tanulókat a következők jellemzik a 12. évfolyam befejezése után:

magatartásukat felelősségérzet, célszerű, ésszerű, meggyőző viselkedés hatja át,

kialakultak bennük az aktív kezdeményező személyiségjegyek, a szintetizálás, a

problémamegoldás, az önálló tanulás képessége, a továbbképzés és az

információszerzés igénye,

olyan ismeretrendszeren alapuló kultúrával rendelkeznek, amelyben az általános

műveltségi elemek, a szakmai képzés elméleti és gyakorlati alapjai egymást

kölcsönösen gazdagító egységet képeznek,

képesek pontos, lelkiismeretes munkavégzésre,

rendelkeznek olyan általános élettani és szakmai ismeretekkel, amelyek alapját

képezik további szakmai képességek elérésének,

tájékozottak a szakmai képzés és a későbbi továbbképzés lehetőségeiről,

meglévő szakmai és a munkaerő-piaci ismeretei alapján el tudja dönteni, hogy

milyen irányban (továbbtanulás, specializált szakmai képzés, elhelyezkedés),

kívánja ez érettségi után az életét folytatni,

képessé válik az élethosszig tartó tanulási rendszerben a lehetőségek

kihasználására.

Az érettségi utáni szakképzéseket a szakminisztériumok által jóváhagyott és kiadott központi

programok alapján végezzük a kötelezően előírt óraszámokkal. A szakképző évfolyamon az

OKJ-ben szereplő szakmák közül mindig a munkaerőpiacnak az adott időszakban legjobban

megfelelő szakma kerül tanításra. A szakképzési profil kialakításánál elsődleges szempont a

régió munkaerőigénye, a tanulók és szülők oldaláról érkező igény. Figyelembe vesszük a

Megyei Fejlesztési Képzési Bizottság ajánlásait is. A személyi, tárgyi, szakmai bázis,

amellyel az intézmény rendelkezik, rugalmasan alkalmazkodik az aktuális körülményekhez.

Szakmai képzési terveink szerint a mindenkori OKJ-ból az iskolánk profiljába tartozó



41

bármely szakma oktatására készek vagyunk, a kínálatot a korszerű szakmai kívánalmaknak

megfelelően, rugalmasan változtatjuk. Célunk mindenkor az, hogy az ügyfeleket kiszolgálni

tudó, nyelvtudással rendelkező és korszerű irodatechnikai eszközök alkalmazására képes

tanulók kibocsátásával szolgáljuk környezetünket. A szakképző szakasz feladata két év

(előzetes ágazati képzés esetén 1 év) alatt középfokú vagy emelt szintű szakmai képesítés

megszerzésének biztosítása. Építünk a 11-12. évfolyamon tanított szakmai alapozó

ismeretekre, de máshol érettségizett tanulókat is fogadunk, nekik nehezebb a helytállás.

A szakképzési évfolyamra jelentkezők jelentkezési lap leadásával jelzik továbbtanulási

szándékukat. Felvételi vizsgát nem tartunk. Az érettségi eredmények alapján rangsoroljuk a

jelentkezőket.

Az általunk oktatott szakképesítéseknél belépési feltétel az eredményes érettségi vizsga.

Egyes szakképesítések esetében ezen felül speciális követelmények is lehetnek (ezeket az

adott szakképesítések leírásánál részletezzük).

Az iskolában folyó szakmai képzés megjelenése az egyes évfolyamokon

A 9-12. évfolyamon (nyelvi előkészítő osztályban 10-13. évfolyamon) az érettségi vizsgára

való felkészítés mellett a közgazdasági, kereskedelemi, marketing, ügyvitel szakmai

alapműveltség megszerzése, a szakmacsoportos alapozó és ágazati oktatás a pályaválasztási

döntés megalapozására, a szakképesítés kiválasztására szolgál.

A 1/13-2/14. szakképző évfolyamon a munkahelyen hasznosítható szakmai tudás

megalapozása és kifejlesztése a cél, amelynek birtokában a tanulók képesek eleget tenni

szakterületükön a változó, növekvő szakmai követelményeknek.

Szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyai és

óraszámai a kerettanterv alapján

Közgazdaság szakmacsoport

9. évfolyam (nyelvi előkészítő osztályban 10. évfolyam):

- információkezelés: heti 2 óra

- gazdasági környezetünk: heti 2 óra

- viselkedéskultúra: heti 1 óra

10. évfolyam (nyelvi előkészítő osztályban 11. évfolyam):



- kommunikáció: heti 1 óra

11-12. évfolyam: (nyelvi előkészítő osztályban 12-13. évfolyamon)

- elméleti gazdaságtan: heti 3 óra

- üzleti gazdaságtan: heti 3

- üzleti gazdaságtan gyakorlat: heti 2

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

9. évfolyam:


- gazdálkodási ismeretek: heti 2 óra




42

10. évfolyam:




11-12. évfolyam:

közgazdaságtan: heti 3 óra

marketing: heti 3 óra

gazdálkodási ismeretek: heti 2 óra

Közgazdaság ágazat (2013 szeptemberétől)

9. évfolyam:

- munkahelyi egészség és biztonság: heti 0,5 óra

- gazdasági és jogi alapismeretek: heti 2,5 óra

- ügyviteli gyakorlatok: heti 3 óra

10. évfolyam:

- gazdasági és jogi alapismeretek: heti 4 óra


11. évfolyam:


- általános statisztika: heti 1 óra

- statisztika gyakorlat: heti 1 óra

- pénzügyi alapismeretek: heti 2,5 óra

- számviteli alapismeretek: heti 2,5 óra

12. évfolyam:

- általános statisztika: heti 1 óra

- statisztika gyakorlat: heti 1 óra

- pénzügyi alapismeretek: heti 2,5 óra

- pénzügy gyakorlat: heti 1 óra

- adózási alapismeretek: heti 1 óra

- adózás gyakorlat: heti 1 óra

- számviteli alapismeretek: heti 2,5 óra

- számvitel gyakorlat: heti 1 óra

Ügyvitel ágazat (2013 szeptemberétől)

9. évfolyam:




10. évfolyam




11-12. évfolyam:


- bevezetés a szakmai idegen nyelvbe: heti 1 óra

- titkári ismeretek: heti 1 óra

- informatikai alkalmazások: heti 2 óra

- szövegfeldolgozás: heti 2 óra

Az emelt szintű érettségire tantárgyanként 2 felkészítő órát biztosítunk elméleti

gazdaságtanból, üzleti gazdaságtanból, marketingből.



43

Az iskolában folyó szakképzés

Valamennyi szakmára érvényes célok

Általános (közgazdasági, ügyviteli) és a speciális pénzügyi-számviteli ügyintéző,

vállalkozási és bérügyintéző és ügyviteli titkár szaktudás nyújtása a szakma

műveléséhez, a szakmai munkatevékenység elvégzéséhez.

Szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható

munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra nevelés.

A folyamatos önművelés igényének fejlesztése, az állandóan változó gazdasági

szabályokhoz való alkalmazkodási készség kialakítása.

A modulrendszerű, kompetencia alapú oktatás keretében a tanulókban olyan

tulajdonságok kialakítása (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek,

képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák), amelyek segítségével

sikeresen látják el a szakképesítés munkaterületeit.

Jelenleg képzett szakmák

1. Közgazdaság ágazaton:

- pénzügyi-számviteli ügyintéző

- vállalkozási és bérügyintéző

2. Ügyviteli ágazaton:

- ügyviteli titkár

További tervezett szakmák

Ügyviteli ágazatból: irodai asszisztens

A kereslet, a piac igénye alapján készek vagyunk új piacképes szakmai képzésekre.

Az OKJ szakképesítést ajánló szakképzésünk a jelentkezők létszáma alapján alakul, jelenleg

évenként két osztály indítására van engedélyünk. A 13. évfolyamra kerülés feltételei:

érettségi bizonyítvány.

A 13. vagy 14. év végén a szakképző évfolyamok tanulói szakképesítő vizsgára jelentkeznek

az OKJ vizsgakövetelmények szerint. A szakmai végzettséget nyújtó vizsgát az illetékes

szakmai irányító hatóság rendeletének megfelelő időrendi beosztással,

követelményrendszerrel bonyolítjuk le. A szakmai vizsgabizottság négy tagú: ágazati

miniszter képviselője (elnök), két fő vizsgabizottsági tag, és az iskola képviselője. A szakmai

vizsgabizottság munkáját az igazgató által megbízott javító, szakmai segítő tanárok

(szakértők) és a jegyző segítik. A szakképző évfolyamon tanulók tanulói jogviszonyban

vannak iskolánkkal, amely az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak

utolsó napján szűnik meg.



44

Szakképzésünk során a tanirodai lehetőségek kihasználásával olyan évközi gyakorlati oktatást

tudunk megvalósítani, ahol életközeli szituációkban gyakorolhatják tanulóink szakmai

készségeiket a korszerű technikát is felhasználva. A kötelező szakmai gyakorlatot a régió

pénzintézményeinél, vállalkozásainál, hivatalaiban töltik el a tanulók egyenként megkötött

iskolai együttműködési megállapodás alapján.

A szakképző évfolyamokon tanuló diákok egy része délutáni iskolarendszerű szakképzésben

vesz részt az iskolai tanteremhiány miatt. A szakképzős tanulókat az iskola életébe teljes

körűen bevonjuk, az iskolai élet képzési és szokásrendje rájuk is ugyanúgy vonatkozik, mint a

9-12. évfolyamos tanulókra.

Az OKJ szakmák célkitűzéseit, szakmai követelményeit az illetékes szaktárcák központi

programjai tartalmazzák. (Pedagógiai Program mellékletei)

A helyi oktatási programunkban a központi oktatási programot kiegészítjük a szabad sáv

terhére a tagintézményünk által fontosnak tartott témakörökkel. A szabad sáv fennmaradó

óraszámát a kötelező tartalmak óraszámának növelésére fordítjuk, megtartva a szakmai és

vizsgakövetelményekben megjelölt elméleti és gyakorlati képzés arányát.

Az egyes szakmára vonatkozó képzési célok,

óratervek a központi program alapján

Pénzügyi–számviteli ügyintéző

A szakképesítés munkaterületének jellemzői:

A pénzügyi-számviteli ügyintéző alkalmas a vállalkozások működésével összefüggő

számviteli és pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló

elvégzésére. A vállalkozás valamennyi pénzmozgással, illetve a pénzállomány-változással

összefüggő nyilvántartásait vezeti, közreműködik az egyes pénzügyi műveletek

előkészítésében, lebonyolításában, elszámolásában, kezeli az ehhez kapcsolódó iratanyagokat.

Működő gazdálkodó szervezeten belül előkészíti és rögzíti az adott munkahely gazdasági

eseményeit a helyi számviteli szabályok szerint, a gazdasági eseményeket kontírozza, a

főkönyvi és az analitikus nyilvántartásokat vezeti, könyvviteli feladásokat készít.

Vállalkozási és bérügyintéző


A vállalkozási és bérügyintéző közreműködik a vállalkozások alapításával, működtetésével

kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában. Alkalmas a vállalkozások működésével

összefüggő számviteli és pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre,

részfeladatok önálló elvégzésére. A vállalkozás valamennyi pénzmozgással, illetve a

pénzállomány-változással összefüggő nyilvántartásait vezeti, közreműködik az egyes

pénzügyi műveletek előkészítésében, lebonyolításában és elszámolásában. Ellátja a

bérszámfejtéssel- és társadalombiztosítással kapcsolatos feladatokat. A munkavállalókkal

kapcsolatos bér- és társadalombiztosítási ügyeket intézi, a nyilvántartásokat vezeti. Vezeti a

biztosítottak társadalombiztosítási lapjait, nyilvántartja a kifizetett ellátásokat, adatokat,

igazolásokat küld az illetékes társadalombiztosítási szerveknek.



45

Ügyviteli titkár


Az ügyviteli titkár megfelelő mélységű számítógép-kezelési és szövegszerkesztési, gépírási,

titkári, gazdasági, jogi, nyelvművelés- és beszédtechnikai ismeretek birtokában cégeknél,

gazdálkodó egységeknél ügyintéző és titkári feladatokat lát el. Elsősorban középszintű

vezetők mellett, illetve nagyobb intézményeknél, gazdálkodó egységeknél titkárságon

munkatársként dolgozik.

Adatbeviteli feladatot végez, ügyvitel-technikai eszközöket, berendezéseket használ, iratokat,

dokumentumokat kezel, selejtez, leltároz. Gazdálkodáshoz kapcsolódó feladatokat végez.

Dokumentumszerkesztési, ügyintézői, protokoll feladatokat lát el. Rendezvényeket,

eseményeket szervez, szakmai irányítással PR tevékenységet végez. Titkári feladatokat lát el

idegen nyelven írásban és szóban. Közreműködik a tanügyigazgatási, ügyviteli feladatok

ellátásában. Részt vesz a személyügyi feladatok ellátásában szakmai irányítással, személyi

titkári, menedzserasszisztensi feladatokat lát el, irodai munkafolyamatokat szervez.

Értékelés

A szakmacsoportos alapozó oktatás keretében a szakmacsoport egyes moduljaiban a tanulók

teljesítményeit a szaktanárok önálló érdemjegyekkel értékelik, az osztályzatokat az

érdemjegyek az óraszámoknak megfelelő súlyozással számított átlaga alapján állapítják meg.

A szakmacsoportra vonatkozó félévi és tanítási év végi osztályzatokat a szaktanárok közösen

határozzák meg az összetevők osztályzatai alapján.

Ha valamelyik részjegy elégtelen, akkor a szakmai alapozó oktatás érdemjegye is elégtelen. A

tanuló abból a részből tesz javítóvizsgát, amelyből nem teljesítette a követelményeket.

A szakképzésekben résztvevő tanulókat a központi/helyi oktatási programokban

meghatározott pedagógiai értékelési módszerrel értékelik a pedagógusok, szaktanárok,

gyakorlatvezetők.

Az egyes képzések szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott tantárgyainak

értékelésekor a hagyományos osztályzatokkal (1,2,3,4,5,) kell minősíteni a tanulók

teljesítményét. Az értékelés tartalma a tananyagegységben meghatározott kompetencia mérése

a szaktanár által.

A számonkérés formája: beszámoló, dolgozat, szóbeli felelet, prezentáció, melyek tartalma

követi az OKJ vizsgán alkalmazott vizsgatevékenységeket (írásbeli, gyakorlati, interaktív,

szóbeli). Gyakorisága: a tananyagegység végén, de legalább félévente 1. A tanulók félévente

1 jegyet kapnak az egyes szakmákhoz tartozó tananyagegységekből.

A két éves időtartamú képzések esetén a felsőbb évfolyamba lépés feltétele az első évfolyam

eredményes elvégzése. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három

tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Ha a javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kap a

tanuló, akkor tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.

Az ügyviteli titkár képzésen a továbblépés feltétele az előírt szakmai gyakorlatok teljesítése.

Amennyiben nem tölti le a tanuló az előírt gyakorlati óraszámot, nem érvényes a szakmai

gyakorlata.

Más iskolákból, másik szakmai képzésről a lezárt modulokat tartalmi megfelelés esetén

beszámítjuk.

Az OKJ vizsgán az SZVK szerinti előírás alapján százalékosan értékeljük a tanulók

teljesítményét. Ehhez igazítjuk az évközi értékelést is. Az elégséges szinthez 50%-os

teljesítmény szükséges, 65% felett közepes, 80% felett jó, 90% felett jeles.



46

A szakmai képzések óratervei

Közgazdaság ágazati szakképzés és a pénzügyi-számviteli ügyintéző képzés óraterve 2013-

tól

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak heti órasz{ma évfolyamonként

Szakmai

követelménymodulok Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés

közismeret nélkül

Szakképesítés-

specifikus utolsó

évf.

9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztons{g

Munkahelyi

egészség és

biztons{g 0,5

0,5

11499-12 Foglalkoztat{s

II. Foglalkoztat{s II.

0,5

11498-12 Foglalkoztat{s

I. (érettségire épülő

képzések esetén)

Szakmai idegen

nyelv

2

Foglalkoztat{s I.

2

11504 -12 Gazdas{gi és jogi 2,5 (2) 4 (3,5) 6,5 (5,5)



47

Gazd{lkod{si

alaptevékenység ell{t{sa

alapismeretek

Ügyviteli

gyakorlatok 3 (2,5) 3 (2,5) 1 7 (6)

Által{nos

statisztika 1 1 2

Statisztika

gyakorlat 1 1 2

Pénzügyi

alapismeretek 2,5 (2) 2,5 (2) 5 (4)

Pénzügy gyakorlat 1 1

Adóz{si

alapismeretek 1 1,5

Adóz{s gyakorlat 1 1

Sz{mviteli

alapismeretek 2,5 (2) 2,5 (2) 5,5 (4,5)

Sz{mvitel

gyakorlat 1 1

10147-12 Gazd{lkod{si

feladatok ell{t{sa

Gazd{lkod{si

ismeretek 3,5

11505-12

Könyvelés sz{mítógépen

Könyvelés

sz{mítógépen 5 (4)

10149-12 Könyvvezetés

és besz{molókészítés Sz{mvitel

7 (6)

11506-12

V{llalkoz{sfinanszíroz{si

és adóz{si feladatok

V{llalkoz{s-

finanszíroz{s 2

V{llalkoz{s-

finanszíroz{s

gyakorlat 1

Adóz{s 4 (3)



48

Elektronikus

adóbevall{s

gyakorlata 2

11501-12

Projektfinanszíroz{s

Projekt-

finanszíroz{s 3 (2)

Projekt-

finanszíroz{s

gyakorlata 2

11502-12

Projektfolyamatok

követése

Projektfolyamatok

követése 2

Projekttervezés

gyakorlata 1

összes óra 3 3

4 3

6 2

7 4 23 12

24 11

összes óra 6 7 8 11 35 35

Szabad s{v 1 1 1 1 4 4

Heti órasz{m szabads{vval 6 7 8 11 35 35

- -

-



49

Közgazdaság ágazati szakképzés és a vállalkozási és bérügyintéző képzés óraterve 2013-tól


Szakmai

követelménymodul

ok

Tantárgyak



Szakképesítés-

specifikus

utolsó évf.

9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy


heti óraszám


11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztons{g

Munkahelyi egészség

és biztons{g

0,5

0,5

11499-12

Foglalkoztat{s II. Foglalkoztat{s II.

0,5

11498-12

Foglalkoztat{s I.

(érettségire épülő

képzések esetén)

Szakmai idegen nyelv

2

Foglalkoztat{s I.

2

11504 -12

Gazd{lkod{si

alaptevékenység

ell{t{sa

Gazdas{gi és jogi

alapismeretek 2,5 (2) 4 (3,5) 6,5 (5,5)

Ügyviteli gyakorlatok 3 (2,5) 3 (2,5) 1 7 (6)



50

Által{nos statisztika 1 1 2

Statisztika gyakorlat 1 1 2

Pénzügyi

alapismeretek 2,5 (2) 2,5 (2) 5 (4)

Pénzügy gyakorlat 1 1

Adóz{si

alapismeretek 1 1,5

Adóz{s gyakorlat 1 1

Sz{mviteli

alapismeretek 2,5 (2) 2,5 (2)

5,5

(4,5)

Sz{mvitel gyakorlat 1 1

10152-Kis- és

középv{llalkoz{so

k gazd{lkod{si

feladatai

Kis- és

középv{llalkoz{sok

gazd{lkod{sa

2,5

Üzleti terv készítés

gyakorlata 2,5 (2)

10153-12

Könyvvezetési

feladatok

Könyvvezetés 4

Pénzforgalmi

könyvvitel gyakorlat 2,5 (2)

11506-12

V{llalkoz{sfinansz

íroz{si és adóz{si

feladatok

V{llalkoz{s-

finanszíroz{s 2,5 (2)

V{llalkoz{s-

finanszíroz{s

gyakorlat

1

Adóz{s 3



51

Elektronikus

adóbevall{s

gyakorlata

2(1)

10154-12

Munkaerő-

gazd{lkod{s

Munkaerő-

gazd{lkod{s 3,5 (3)

Bérsz{mfejtési

gyakorlat 2

10151-12 Bérügyi

szakfeladatok

ell{t{sa

Bérügyi feladatok 2,5 (2)

Bérügyi gyakorlat 1

10155-12

T{rsadalombiztosí

t{si szakfeladatok

ell{t{sa

T{rsadalom-biztosít{s 2,5 (2)

TB gyakorlat 1

összes óra 3 3

4 3

6 2

7 4 23 12

23 12

összes óra 5 6 7 10 31 31

Szabad s{v 1 1 1 1 4 4

Heti órasz{m szabads{vval 6 7 8 11 35 35

- -

-



52

Ügyvitel ágazati szakképzés és az ügyviteli titkár képzés óraterve 2013-tól


Szakmai




Szakképesítés-

specifikus

utolsó évf.

9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy


heti óraszám


11500-12 Munkahelyi


Munkahelyi

egészség és

biztons{g

0,5 0,5

11499-12

Foglalkoztat{s II. Foglalkoztat{s II. 0,5

11498-12

Foglalkoztat{s I.


képzések esetén)

Foglalkoztat{s I. 2

10067-12

Gépír{s és

dokumentumkészítés,

iratkezelés

Gépír{s és

iratkezelés

gyakorlat 2,5(2) 70 2,5(2) 40 1 60 7,5(7) 60

Levelezési

ismeretek 1 1

Levelezési

gyakorlat 2 65 2,5(2) 80 6(5,5) 85

10070-12

Munkahelyi

kommunik{ció

Kommunik{ció

alapjai 1 3 3,5

Üzleti

kommunik{ció

gyakorlat 4,5 (4) 4 15



53

10066-12

Gazd{lkod{si

alapfeladatok

Gazdas{gi

alapismeretek 1,5 (1) 1,5 (1) 2 4, 5 (4) 0,5 (0)

Jogi ismeretek 0,5 1 1,5 (1) 3 (2,5) 0,5 (0)

V{llalkoz{si

ismeretek 3,5 (3) 3

10073-12 Titk{ri

ügyintézés

Üzleti

adminisztr{ció

gyakorlat 6,5 (6)

Ügyviteli ismeretek 4

Sz{mít{stechnika 2 2

10072-12

Rendezvény- és

programszervezés

Rendezvény és

program

dokument{ció

alapjai 3

Rendezvény és

program

dokument{ció a

gyakorlatban 6,5 (6)

10071-12

Hivatali

kommunik{ció

magyar és idegen

nyelven

Hivatali protokoll

ismeretek 2,5

Szakmai idegen

nyelv gyakorlat 7

összes óra 3,5 2,5 70 2,5 4,5 105 4,5 3 ,5 140 6,5 4,5 15,5 19,5 160 13 22

összes óra 6 7 7 11 35 35

- -

-



54

Ügyvitel ágazati szakképzés és az ügyviteli titkár képzés óraterve 2015-től


Szakmai




Szakképesítés-

specifikus

utolsó évf.

9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy


heti óraszám


11500-12 Munkahelyi


Munkahelyi

egészség és

biztons{g

0,5 0,5

11499-12


11498-12

Foglalkoztat{s I.


képzések esetén)

Foglalkoztat{s I. 2

10067-12

Gépír{s és


iratkezelés

Gépír{s és

iratkezelés

gyakorlat 2,5(2) 70 2,5(2) 40 1 60 7 60

Levelezési

ismeretek 1 1

Levelezési

gyakorlat 2 65 2,5(2) 80 5,5 85

10070-12

Munkahelyi

kommunik{ció

Kommunik{ció

alapjai 1 3 3,5

Üzleti

kommunik{ció

gyakorlat 4,5 (4) 4 15



55

10066-12

Gazd{lkod{si

alapfeladatok

Gazdas{gi

alapismeretek 1,5 (1) 1,5 (1) 2 4 0,5 (0)

Jogi ismeretek 0,5 1 1,5 (1) 2,5 0,5 (0)

V{llalkoz{si

ismeretek 3,5 (3) 3

10073-12 Titk{ri

ügyintézés

Üzleti

adminisztr{ció

gyakorlat 6

Ügyviteli ismeretek 5 (4)

Sz{mít{stechnika 2 (0) 2 (0)

10072-12

Rendezvény- és

programszervezés

Rendezvény és

program

dokument{ció

alapjai 3

Rendezvény és

program

dokument{ció a

gyakorlatban 6

10071-12

Hivatali

kommunik{ció

magyar és idegen

nyelven

Hivatali protokoll

ismeretek 2,5

Szakmai idegen

nyelv gyakorlat 2 (0) 7

összes óra 3,5 2,5 70 2,5 4,5 105 4,5 3 ,5 140 6,5 4,5 14,5 20,5 160 14 21

összes óra 6 7 7 11 35 35

- -

-



56

Ügyvitel ágazati szakképzés és az irodai asszisztens képzés óraterve 2013-tól


Szakmai




Szakképesítés-

specifikus

utolsó évf.

9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy


heti óraszám


11500-12 Munkahelyi


Munkahelyi

egészség és

biztons{g

0,5 0,5

11499-12


11498-12

Foglalkoztat{s I.


képzések esetén)

Foglalkoztat{s I. 2

10067-12

Gépír{s és


iratkezelés

Gépír{s és

iratkezelés

gyakorlat

2 (2,5) 70 2,5 (2) 40 1 60 7,5 (7) 60

Levelezési

ismeretek 1 1

Levelezési

ismeretek

gyakorlat

2 65 2,5 (2) 80 6(5,5) 85

10070-12

Munkahelyi

kommunik{ció

Kommunik{ció

alapjai 1 3 3,5

Üzleti

kommunik{ció

gyakorlat

4,5 (4) 4 15



57

10066-12

Gazd{lkod{si

alapfeladatok

Gazdas{gi

alapismeretek 1,5 (1) 1,5 (1) 2 4

Jogi ismeretek 0,5 1 1,5 (1) 3 (2,5)

V{llalkoz{si

ismeretek 3,5 (3) 3,5 (3)

10068-12

Gyorsír{s és

jegyzőkönyvvezetés

Bizalmas

inform{ció

kezelés

technik{ja

1,5

Gyorsír{si

alapismeretek

gyakorlat

8 (7)

Dokument{ció

készítése a

gyakorlatban

8 (7)

10069-12

Irodai asszisztensi

feladatok

Ügyviteli

ismeretek 4

Marketing

alapjai 2

Időgazd{lkod{s 2

Nyomtatv{ny-,

és adatb{zis-

kezelés gyakorlat

5

Sz{mít{stechnika 2 2

összes óra 3 2 70

2 4 105

4 3 140

6 4 14,5 16,5 160

12 19

összes óra 5 6 7 10 31 31

- -

-



58

A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

Tárgyi, dologi feltételek

Az iskola városközponti fekvésű, minimális zöld területe van, udvara betonozott. Az

épület erősen elhasználódott. A vagyonvédelem érdekében riasztórendszerrel védjük az

épületet.

Az iskola termei:

1 előadóterem (80 fő befogadására alkalmas),

18 osztályterem (26-35 főre),

2 szükségtanterem (12-16 főre),

1 taniroda,

1 tornaterem,

8 számítástechnikai szaktanterem

1 könyvtára.

A szűkös helyviszonyok miatt a 14. évfolyamon a képzés délután történik.

Az iskola korszerűen felszerelt számítástechnikai szaktantermekkel rendelkezik, melyek

elsősorban a szakmai tantárgyak és az idegen nyelv oktatásához nyújtanak segítséget. A

közismereti tantárgyak oktatásához is egyre gyakrabban használunk számítástechnikai

eszközöket (pl. projektor). Számítógépes nyilvántartású az iskola könyvtára és

adminisztrációja is.

Az oktató-nevelő munkát segítő eszközök jegyzéke

Berendezési tárgyak:

Szekrények

Irattárolók

Asztalok

Székek

Klímák

Számítástechnikai bútorok

Iskolai berendezések

Táblák

Padok

Tanuló székek

Oktatási eszközök

Hangszerek

Tanári asztal

Számítástechnikai eszközök

Számítógépek

Nyomtatók

Fénymásolók



59

Monitorok

Szkennerek

Projektorok

Digitális táblák

Irodai eszközök:

Iratrendezők

Irodatechnikai eszközök

Kommunikációs eszközök

Iratmegsemmisítők

Híradástechnikai eszközök és egyéb gépek

Televíziók

Videomagnók

Magnók

Videokamerák

Faxok

Erősítők

CD-lejátszók

DVD-lejátszók

Hangfalak

Tonerek

Írásvetítők

Telefonok

Immateriális javak

Szoftverek

Internet-hozzáférés

CD jogtár

Formanyomtatványok

Szerződés- és ajánlatminták gyűjteménye

CD-k

DVD-k

6000 kötetes könyvtár



60

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK

Magyar nyelv

1. Ember és nyelv

1.1. A nyelv mint jelrendszer.

1.2. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya.

1.3. A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása.

1.4. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói.

1.5. A nyelv diakrón és szinkron változásainak jellemzése példákkal.

2. Kommunikáció

2.1. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a

kifejezésmóddal.

2.2. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei.

2.3. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség.

2.4. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs

folyamattal.

2.5. A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben.

2.6. Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok, mimika,

térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, csend). A vizuális és a nyelvi jel, a

vizuális és a nyelvi kommunikáció.

2.7. A kommunikációs folyamat tényezői és összefüggésük megértése, bizonyítása

beszédhelyzetek elemzésével,

2.8. szövegértelmezéssel, szövegalkotással.

2.9. Példák a különböző közlésmódok kommunikációs funkciói (párbeszéd,

történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés,

2.10. köszönés, megszólításformák).

2.11. A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége. A mindennapi -

nyilvános és magánéleti - élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa és

lehetséges feloldásuk.

2.12. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra.

3. A magyar nyelv története

3.1. A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával.

3.2. A magyar nyelv történetének fő szakaszai.

3.3. Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése.

3.4. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek.

3.5. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-

siralom főbb jellemzői.

3.6. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása – példák

alapján.

4. Nyelv és társadalom

4.1. A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma.

4.2. A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a

nyelvjárások és a csoportnyelvek (szaknyelv,rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng).

4.3. Az egynyelvű szótárak ismerete.

4.4. A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése. A kisebbségi

nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi

4.5. jelentősége.

4.6. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái.

4.7. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés.



61

4.8. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei.

4.9. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl.

szövegszerkesztés számítógéppel,

4.10. kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés).

5. A nyelvi szintek

5.1. Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani,

jelentéstani elemzése.

5.2. Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle műfajú

szövegek létrehozásában.

5.3. A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek.

5.4. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása

(alkalmazkodása) és helyesírásuk.

5.5. A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a

szószerkezetek alkotásában.

5.6. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal.

5.7. A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai.

5.8. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli

szerepének értelmezése.

5.9. A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű; tagolt, tagolatlan; egyszerű,

összetett.

5.10. A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés.

5.11. A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai

eszközökkel.

5.12. Az egyszerű mondat részei; felépítése.

5.13. A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus

szerkezet.

5.14. Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái.

5.15. A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a

határozók irányhármassága.

5.16. A jelzők fogalma és fajtái, használatuk.

5.17. A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben.

5.18. A mondat és a szöveg.

5.19. A mellérendelő összetett mondatok mint logikai-tartalmi viszonyok.

5.20. Az alárendelő összetett mondatok mint a főmondat és a mellékmondatok

grammatikai

5.21. viszonyai. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban.

5.22. A többszörösen összetett mondatok (utaló- és kötőszók, a központozás

használata és értelmezése szövegértésben,

5.23. szövegmondásban, szövegalkotásban).

5.24. A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei.

5.25. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel

jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása.

6. A szöveg

6.1. A szöveg egységének tényezői, feltételei, elsődleges és mögöttes jelentés.

6.2. A szöveg szóban és írásban.

6.3. A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a

tudáskeret.

6.4. A tájékoztató, kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók.

6.5. A szöveg felépítése, egységei – külső körülmények: szövegméret, megjelenés.

6.6. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek.



62

6.7. A kontextuális jelentés (pl. előre- és visszautalás, makro- és mikrostruktúra, hiányos

mondat, szórend, egyeztetés.)

6.8. A téma értelmezése mindennapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben.

6.9. A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai

6.10. ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban (pl.

szövegfunkciók, szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek).

6.11. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg

előadására.

6.12. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása.

6.13. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban.

6.14. A témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések szerkesztése.

6.15. Az ismeretközvetítő CD-ROM és az internet intertextualitásának főbb

jellemzői.

6.16. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi

szövegekben.

6.17. Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői.

6.18. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok

(pl.kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás).

6.19. Ismeretterjesztő szövegek jellemzői.

6.20. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. előadás, vita).

6.21. Ismeretterjesztő szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a

megszerkesztettség szempontjából).

6.22. A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média

hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet stb.).

6.23. Az új közlésmódok társadalmi hatása.

7. A retorika alapjai

7.1. A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben.

7.2. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai.

7.3. Az élőbeszéd fajtái.

7.4. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig.

7.5. Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei.

7.6. A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése.

7.7. Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány

érvtípus.

7.8. Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése.

7.9. A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége.

7.10. A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze.

7.11. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés).

8. Stílus és jelentés

8.1. Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a

szépirodalomban.

8.2. Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése.

8.3. A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján.

8.4. A szóhasználati jelentés alapjai – az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi jelentés

közti viszony.

8.5. Egynyelvű szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmező kéziszótár, valamint

kétnyelvű szótárak ismerete.

8.6. Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke (szólás,

szóláshasonlat, közmondás, szállóige,

8.7. közhelyek, nyelvi panelek, sztereotípiák).



63

8.8. A stílus szerepe a jelentésteremtésben (nyelvi eszközök megválogatása, szerkesztés,

hatásosság, többletjelentés, a stílus mint a beszélő attitűdjének kifejeződése stb.).

8.9. A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők értelmezése.

8.10. A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése,

értelmezése.

8.11. Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző, archaizálás stb.

felismerése, értelmezése.

8.12. A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb

alakzatok fajtái és hatásuk.

8.13. Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő, jellemző beszélt és írott nyelvi

közlésmódok: a stílusrétegek.

8.14. A társalgási stílus ismérvei, minősége.

8.15. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris

kötöttségei.

8.16. A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés

közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ).

8.17. Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége a

tömegkommunikációban.

8.18. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai.

8.19. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása.

8.20. A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával

stílustörténeti összehasonlítások – példák alapján.

Magyar irodalom

1. Életművek

1.1. Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József

Attila.

1.2. Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a

szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány

kortárs megnevezése.

1.3. A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl.

témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a művek elhelyezése az

életműben, az adott korszakban.

1.4. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása.

1.5. Művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése.

2. Portrék

2.1. Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc,

Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán,

2.2. Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai

Sándor, Pilinszky János.

2.3. Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 lírai és/vagy értelemszerűen egy vagy

néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a

műfaj, a kompozíció, a jellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján.

2.4. Memoriterek - legalább három szerzőtől teljes szövegek, összefüggő részletek.

3. Látásmódok

3.1. Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés

Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi

Domokos.

3.2. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb

két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.)



64

3.3. A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő

értelmezésével.

4. A kortárs irodalomból

4.1. Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól

napjainkig tartó időszakból.

4.2. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi

ismeretterjesztés, könyvhét).

4.3. Nyomtatott szöveg, digitális közlés.

5. Világirodalom

5.1. Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok,

témák, motívumok, hőstípusok).

5.2. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig)

jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása.

6. Színház- és drámatörténet

6.1. Színház és dráma különböző korszakokban.

6.2. Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak

színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare,

Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách

6.3. Imre: Az ember tragédiája

7. Az irodalom határterületei

7.1. Az irodalom kulturális határterületei - népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet.

7.2. Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció,

a műfajcsere jelenségei (pl.

7.3. irodalom filmen, rádióban, televízióban,digitális közlésben).

7.4. Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség

összefüggései.

7.5. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok,

élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték).

7.6. Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény,

tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon,

vicc, reklámvers) jellemzőinek bemutatása.

7.7. Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában

(pl. A Gyűrűk Ura, Bridget

7.8. Jones naplója).

7.9. Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl.

könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM,

7.10. internetes könyvkínálat).

8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra

8.1. Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok.

8.2. A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen

hagyományainak bemutatása (pl. nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma,

alkotások a kisebbségekről; folklór, művelődéstörténeti vonatkozások; múzeum,

színház, civil társaságok).

8.3. A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi

alkotásokban való megjelenítése.

8.4. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film,

hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára

nézve.



65

Történelem

1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra

1.1. A középkor gazdasága

1.1.1. Károly Róbert gazdaságpolitikája:

1.1.2. pénzügyi reformok,

1.1.3. kereskedelmi útvonalak, kivitel,

1.1.4. a kapuadó.

1.1.5. A magyar városfejlődés:

1.1.6. a városok három típusa (szabad királyi város, bányaváros, mezőváros),

1.1.7. az Anjouk és Zsigmond várospártoló politikája.

1.1.8. Mátyás gazdasági reformjai

1.2. A nagy földrajzi felfedezések és következményei

1.2.1. A nagy földrajzi felfedezések állomásainak bemutatása:

1.2.2. a felfedezések legfőbb mozgatórugói, legfontosabb előzményei,

1.2.3. a nagy fedezések menetének bemutatása térkép használattal (a legjelentősebb

portugál utak: Afrika, India, Távol-Kelet, a Föld körbehajózása; a spanyol utak:

Amerika felfedezése és leigázása).

1.2.4. A földrajzi felfedezések legfontosabb következményeinek áttekintése:

1.2.5. a spanyol és a portugál gyarmatosítás területei és legfőbb jellemzői

(rablógazdaság, rabszolgaság, hittérítés),

1.2.6. a kialakuló interkontinentális kereskedelem legfőbb árucikkeinek és

útvonalainak bemutatása, valamint a gyarmatosítás legfőbb gazdasági és politikai

hatásai Európa életére (nemesfémözön, spanyol nagyhatalom

1.3. Az ipari forradalom és következményei

1.3.1. Az ipari forradalom kibontakozásához vezető tényezők feltárása és az ipari

forradalom egyes szakaszai főbb jellemzőinek értelmezése források, térképek,

grafikonok és képek alapján:

1.3.2. a mezőgazdaság, a könnyűipar, a nehézipar egymásba kapcsolód fejlődése,

1.3.3. a közlekedés forradalma,

1.3.4. egy feltaláló és találmánya.

1.3.5. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások feltárása írott források, ábrák és

képek alapján:

1.3.6. a környezet átalakításának pozitív és negatív hatásainak kölcsönhatása,

1.3.7. a találmányok és a mindennapi élet,

1.3.8. a nagyipari munkásság létrejötte,

1.3.9. a környezet rombolása és építése,

1.3.10. a nyomor és az életkörülmények javulása

1.4. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság.

1.4.1. világgazdasági válság kialakulása okainak feltárása:

1.4.1.1. az állami beavatkozás kérdése,

1.4.1.2. a világgazdaság beszűkülése.

1.4.2. a válság legfőbb gazdasági (visszaesés, gazdasági modernizáció stb.) és

társadalmi (munkanélküliség, nyomor, szélsőségek felerősödése stb.)

következményeinek elemzése:



66

1.4.2.1. hitelválság, ipari válság és mezőgazdasági válság,

1.4.2.2. munkanélküliség, nyomor, a szélsőségek megerősödése a világban

1.4.3. válság és válságkezelés vonásai az USA-ban

1.5. Az Osztrák - Magyar Monarchia felbomlása és következményei

1.5.1. A trianoni békeszerződés rendelkezéseinek gazdasági hatásai

1.5.2. A békediktátum hatása az ország etnikai és társadalmi összetételére

2. Népesség, település, életmód

2.1. A honfoglalástól az államalapításig

2.1.1. Társadalmi rétegződés

2.1.2. Életmód

2.1.3. A gazdálkodási forma változásai

2.1.4. A kalandozó hadjáratok

2.2. A XVIII. századi magyar társadalom

2.2.1. Demográfiai változások, nemzetiségi arányok alakulása:

2.2.2. az új honfoglalás: a népmozgások és a betelepítések főbb jellemzői és irányai,

2.2.3. demográfiai és etnikai változások a XVIII. századi Magyarországon

2.3. A középkori városok

2.3.1. A középkori város jellemzői:

2.3.2. a telepítő tényezők (igazgatási, egyházi székhely, vásárközpont, közlekedési

cso-mó¬pont),

2.3.3. önkormányzat (adó, választott tisztségviselők, városi jogok),

2.3.4. a város külső képe (falak, kapuk, szűk utcák, városháza, templom).

2.3.5. Távolsági kereskedelem

2.4. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában

2.4.1. Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság és a közlekedés:

2.4.2. gazdasági fejlődés jellemzői a dualizmus korában, az ipari forradalom

színterei,

2.4.3. Magyarország és a világgazdaság,

2.4.4. a monopolkapitalizmus jelenségei hazánkban,

2.4.5. az állam növekvő befolyása és a liberális gazdaságpolitika,

2.4.6. a népesedés és foglalkozási megoszlás Magyarországon a századfordulón.

2.4.7. Budapest világvárossá fejlődése:

2.4.8. Budapest születése és világvárossá válásának legfőbb állomásai,

2.4.9. a Millennium főbb eseményei.

2.4.10. Az átalakuló társadalom sajátosságai:

2.4.11. a dualista társadalom rétegei,

2.4.12. hagyományos, új és átalakuló elemek a társadalomban

2.5. Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban.

2.5.1. A népesség számának alakulása az utolsó fél évszázadban.

2.5.2. Az átlagéletkor alakulása Magyarországon az utolsó fél évszázadban.



67

2.5.3. A népességfogyás okai, méretei az utolsó két évtizedben.

2.5.4. Jellemző halálokok az utóbbi két évtizedben.

2.5.5. A gyermekvállalás, nevelés támogatási rendszere a mai Magyarországon.

2.5.6. Az elöregedett társadalmak sajátos problémái (a nyugdíjasok aránya növekszik

a foglalkoztatottakéhoz képest, a nyugdíjak fedezete csökken, a nyugdíjkorhatár

kiterjesztése, növekvő egészségügyi kiadások stb.).

2.5.7. Az aprófalvak, kistérségek elnéptelenedésének okai a mai Magyarországon.

2.5.8. A városiasodás az elmúlt fél évszázadban.

2.6. Nemzetiségek a mai magyar társadalomban

2.6.1. A nemzetiségek száma, aránya és a változások okai

2.6.2. A politikai és kulturális intézmények

2.6.3. A jogi helyzet

3. Egyén, közösség, társadalom

3.1. A középkori magyar állam megteremtése

3.1.1. • A hatalom biztosítása

3.1.2. • Az egyházszervezet kiépítése

3.1.3. • A királyi vármegyerendszer kiépítése, a kormányzás eszközei,

gazdasági alapjai

3.2. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései

3.2.1. A reformkor fő kérdései:

3.2.2. a hazai gazdaság az 1810-es, 20-as években, a mezőgazdasági árutermelés

lehetőségei és nehézségei,

3.2.3. Magyarország politikai és társadalmi helyzete a reformkor kezdetén (rendi

ellenzékiség és sérelmi politika, a birtokos nemesség helyzetének és

gondolkodásának átalakulása, a parasztság differenciálódása, polgárosodás és

városiasodás kezdetei, éledező nemzeti, nemzetiségi mozgalmak),

3.2.4. a polgári átalakulás és nemzetté válás programjának legfontosabb elemei,

akadályai (a reformokat támogató és azokkal szembenálló társadalmi és politikai

csoportok, az udvar ellenállása),

3.2.5. a haza és haladás programja- a reformellenzék főbb gondolatai (polgári

átalakulás, érdekegyesítés, a paraszti jogfosztottság felszámolása, a

jobbágyfelszabadítás útjai, a hazai gazdaság fejlődési feltételeinek javítása,

magyar nyelv és kultúra ügye),

3.2.6. a reformkor legfontosabb eseményei és szereplői,

3.2.7. a reformországgyűlések eseményei, főbb eredményei és kudarcai

3.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása

3.3.1. A köztársaság válsága:

3.3.2. a hódítások gazdasági–társadalmi hatása,

3.3.3. reformkísérletek – a Gracchusok,

3.3.4. a hadsereg reformja – Marius,

3.3.5. polgárháború és rabszolgafelkelések,

3.3.6. Caesar diktatúrája.



68

3.4. A Kádár - rendszer jellege és jellemzői

3.4.1. A Kádár - rendszer életszínvonal - politikája: bérek és szociális juttatások

3.4.2. A fogyasztás élénkülése

3.4.3. Demográfiai és életmódbeli változások

3.4.4.

4. Modern demokráciák működése

4.1. A demokrácia kialakulása Athénban

4.1.1. A polgári jogok tartalma

4.1.2. A polgári joggal rendelkezők köre

4.1.3. Részvétel a politikában, a közéletben

4.2. A polgári forradalom

4.2.1. A törvények kiadása, legfőbb pontjai

4.2.2. A törvények értékelése

4.3. A kommunista diktatúra kiépítése és működése (1949-56)

4.3.1. A pártállami rendszer kiépítése és működése.

4.3.2. A diktatúra mindennapjai:

4.3.3. A totális politikai elnyomás eszközei és módszerei,

4.3.4. A lakosságot sújtó, a mindennapi életet megkeserítő intézkedések

4.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság

4.4.1. A választójog: az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választás.

4.4.2. Az országgyűlési választások jellemzői (vegyes választási rendszer: egyéni

választókerületek, illetve pártlisták; az 5%-os küszöb, érvényességi feltételek,

egy, illetve két forduló).

4.4.3. Kormányalakítás; kormánypárt(ok) és ellenzék – a koalíciós kormány fogalma.

4.4.4. Az Európai Parlament képviselőinek megválasztása Magyarországon.

4.4.5. A köztársasági elnök tisztsége.

4.4.6. Az önkormányzatok helye az államszervezetben.

4.4.7. Az önkormányzatok szervezeti felépítése.

4.4.8. Az önkormányzatok feladatai, kötelezettségei, jogai.

4.4.9. Az önkormányzati választások.

4.5. Az európai integráció története

4.5.1. Az „integráció” tartalma, kialakulása (a munkaerő, a szolgáltatások, az áruk és

a tőke szabad forgalma; oktatási, tudományos és kulturális együttműködési

programok, jogrendszer stb.)..

4.5.2. Az Európai Unió intézményei (az Európai Tanács, az Európai Bizottság, az

Európai Parlament, a Miniszterek Tanácsa, az Európai Bíróság és az Európai

Számvevőszék).

4.5.3. A döntési mechanizmusok főbb elemei; gyakorlata.



69

5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

5.1. A kereszténység kialakulása és elterjedése

5.1.1. A kereszténység főbb tanításai

5.1.2. A páli fordulat jelentősége

5.1.3. A kereszténység terjedésének okai, körülményei

5.2. Az iszlám vallás

5.2.1. Arábia természetföldrajzi viszonyainak bemutatása

5.2.2. Mohamed fellépése és életének főbb eseményei

5.2.3. Az iszlám tanai és az arab terjeszkedés

5.3. Reformáció és katolikus megújulás

5.3.1. A reformáció okai

5.3.2. A reformáció főbb képviselői, legfőbb tételei

5.4. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban

5.4.1. Mária Terézia és II. József:

5.4.2. Mária Terézia és II. József uralkodása, legfontosabb rendeleteik,

5.4.3. a felvilágosult abszolutizmus és a magyar rendek viszonya

5.4.4. a magyarországi reformáció és katolikus megújulás legfőbb állomásai,

meghatározó alakjainak tevékenysége (Károli Gáspár, Pázmány Péter),

5.5. A kiegyezés előzményei és megszületése

5.5.1. A kiegyezés megszületésének okai:

5.5.2. a Kiegyezés létrejöttének mozgatórugói (a katonai diktatúra és a centralizációs

politika kudarca, a Habsburg Birodalom nemzetközi helyzete, a magyar

társadalom és gazdaság helyzete, a passzív ellenállás nehézségei).

5.5.3. A kiegyezés tartalma és értékelése:

5.5.4. a dualista államrendszer a kiegyezési törvény alapján,

5.5.5. a kiegyezés mellett és ellen szóló érvek, Kossuth és Deák vitája

5.6. A XIX. század eszméi

5.6.1. A főbb eszmeáramlatok (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és

szocializmus) alapvető elgondolásainak áttekintése források és ábrák

feldolgozásával:

5.6.2. az egyes irányzatok jellemzőinek felismerése,

5.6.3. az egyes irányzatok társadalmi hátterének vizsgálata.

5.6.4. A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak:

5.6.5. alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás.

5.7. A bolsevik diktatúra

5.7.1. Az egyszemélyi hatalom megszerzése és kiépítése

5.7.2. A szocialista gazdaságpolitika lényege az ipar és mezőgazdaság terén

5.7.3. A totális diktatúra jellemzői

5.7.4. A pártállam és a társadalom viszonya



70

5.8. A nemzetszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa

5.8.1. A revízió gondolata

5.8.2. A német nép egyesítésének és terjeszkedésének gondolata

5.8.3. A nemzetiszocialista ideológia a hétköznapokban

6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

6.1. A tatárjárás és következményei

6.1.1. IV. Béla politikája a tatárjárás előtt

6.1.2. a tatár támadás, a pusztítás mérlege

6.1.3. IV. Béla reformjai

6.1.3.1. várépítés,

6.1.3.2. várospolitika,

6.1.3.3. kunok letelepítése

6.2. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása

6.2.1. A mohácsi vész:

6.2.2. a Mohácshoz vezető út,

6.2.3. a mohácsi csata és következményei.

6.2.4. Az ország három részre szakadása:

6.2.5. a kettős királyválasztástól az Erdélyi Fejedelemség születéséig (1526–1570),

6.2.6. a három országrész berendezkedésének főbb jellemzői.

6.2.7. Végvári küzdelmek:

6.2.8. a Török Birodalom helyzete a XVI. században,

6.2.9. a török terjeszkedés magyarországi állomásai, a várháborúk kora,

6.2.10. hódoltság és a végvárak élete, mindennapjai

6.3. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái, a Horthy korszakban.

6.3.1. a magyar külpolitika és a revízió,

6.3.2. a külpolitika gazdasági vonatkozásai,

6.3.3. a magyar külpolitika ideológiai vetülete

6.4. Magyarország részvétele a világháborúban

6.4.1. A háborúba lépés közvetlen előzményei

6.4.2. A magyar hadsereg állapota, a háborúba lépés

6.4.3. A magyar katonai helyzet

6.5. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői

6.5.1. az ENSZ kialakulása, politikai szerepe a világpolitikában,

6.5.2. az felépítése és működési mechanizmusa.

6.5.3. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején

6.6. A fejlődő országok főbb problémái

6.6.1. A világ népességének alakulása, demográfiai változások következményei

6.6.2. Gazdasági növekedés és fenntartható fejlődés

6.6.3. A környezetszennyezés forrásai, formái



71

6.6.4. A nemzeti összefogás lehetőségei és nehézségei

Angol nyelv

1. Személyes vonatkozások, család

1.1. A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)

1.2. Családi élet, családi kapcsolatok

1.3. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők

1.4. Személyes tervek

2. Ember és társadalom

2.1. A másik ember külső és belső jellemzése

2.2. Baráti kör

2.3. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

2.4. Női és férfi szerepek

2.5. Ünnepek, családi ünnepek

2.6. Öltözködés

2.7. Vásárlás, szolgáltatások (posta)

2.8. Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. Környezetünk

3.1. Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)

3.2. A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek

3.3. A városi és vidéki élet összehasonlítása

3.4. Növények és állatok a környezetünkben

3.5. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a

természet megóvásáért?

3.6. Időjárás

4. Az iskola

4.1. Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)

4.2. Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka

4.3. A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága

4.4. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5. A munka világa

5.1. Diákmunka, nyári munkavállalás

5.2. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6. Életmód

6.1. Napirend, időbeosztás

6.2. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az

6.3. egészség megőrzésében, testápolás)

6.4. Étkezési szokások a családban

6.5. Ételek, kedvenc ételek

6.6. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben

6.7. A kulturált étkezés feltételei, fontossága

6.8. Gyakori betegségek, sérülések, baleset

6.9. Gyógykezelés (háziovos, szakorvos, kórházak)

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

7.1. Szabadidős elfoglaltságok, hobbik

7.2. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.

7.3. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport

7.4. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet

7.5. A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai

7.6. Kulturális események



72

8. Utazás, turizmus

8.1. A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés

8.2. Nyaralás itthon, illetve külföldön

8.3. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése

8.4. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

9. Tudomány és technika

9.1. Népszerű tudományok, ismeretterjesztés

9.2. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

Német nyelv

1. Személyes vonatkozások, család

1.1. A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)

1.2. Családi élet, családi kapcsolatok

1.3. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők

1.4. Személyes tervek 2. Ember és társadalom

2.1. A másik ember külső és belső jellemzése

2.2. Baráti kör

2.3. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

2.4. Női és férfi szerepek

2.5. Ünnepek, családi ünnepek

2.6. Öltözködés, divat

2.7. Vásárlás, szolgáltatások (posta)

2.8. Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk

3.1. Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)

3.2. A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek

3.3. A városi és a vidéki élet összehasonlítása

3.4. Növények és állatok a környezetünkben

3.5. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a

természet megóvásáért?

3.6. Időjárás 4. Az iskola

4.1. Saját iskolájának bemutatása

(sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)

4.2. Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka

4.3. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága

4.4. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa

5.1. Diákmunka, nyári munkavállalás

5.2. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód

6.1. Napirend, időbeosztás

6.2. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az

egészség megőrzésében, testápolás)

6.3. Étkezési szokások a családban

6.4. Ételek, kedvenc ételek

6.5. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben

6.6. Gyakori betegségek, sérülések, baleset

6.7. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás



73

7.1. Szabadidős elfoglaltságok, hobbik

7.2. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.

7.3. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport

7.4. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet

7.5. Kulturális események 8. Utazás, turizmus

8.1. A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés

8.2. Nyaralás itthon, illetve külföldön

8.3. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése

8.4. Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika

9.1. Népszerű tudományok, ismeretterjesztés

9.2. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

Matematika

1. Halmazok

1.1. Halmazműveletek

1.2. Számosság, részhalmazok

2. Matematikai logika

2.1. Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában

3. Kombinatorika

4. Gráfok

5. Alapműveletek

5.1. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek

5.2. Oszthatóság

5.3. Számrendszerek

5.4. Racionális és irracionális számok

5.5. Valós számok

6. Hatvány, gyök, logaritmus

7. Betűkifejezések

7.1. Nevezetes azonosságok

8. Arányosság

8.1. Százalékszámítás

9. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek

10. Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek

10.1. Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek

10.2. Magasabb fokú egyenletek

10.3. Négyzetgyökös egyenletek

10.4. Nem algebrai egyenletek

10.5. Abszolútértékes egyenletek

10.6. Exponenciális és logaritmikus egyenletek

10.7. Trigonometrikus egyenletek

10.8. Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek

11. Középértékek, egyenlőtlenségek

12. A függvény

12.1. Egyváltozós valós függvények

12.2. A függvények grafikonja, függvénytranszformációk

12.3. A függvények jellemzése

12.4. Sorozatok

12.5. Számtani és mértani sorozatok

12.6. Kamatos kamat, járadékszámítás



74

13. Elemi geometria

13.1. Térelemek

13.2. A távolságfogalom segítsé-gével definiált ponthalmazok

14. Geometriai transzformációk 14.1. Egybevágósági transzformációk síkban

14.2. Hasonlósági transzformációk

15. Síkbeli és térbeli alakzatok

15.1. Háromszögek

15.2. Négyszögek

15.3. Sokszögek

15.4. Kör

15.5. Térbeli alakzatok

16. Vektorok síkban és térben

17. Trigonometria

18. Koordinátageometria

18.1. Pontok, vektorok

18.2. Egyenes

18.3. Kör

19. Kerület, terület

20. Felszín, térfogat

21. Leíró statisztika

21.1. Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai

21.2. Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók

22. A valószínűségszámítás elemei

Biológia

1. Bevezetés a biológiába

1.1. A biológia tudománya: Vizsgálati szempontok, Vizsgáló módszerek

1.2. Az élet jellemzői: Az élő rendszerek, Szerveződési szintek

1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek

2. Egyed alatti szerveződési szint

2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek: Elemek, ionok, Szervetlen molekulák, Lipidek ,

Szénhidrátok, Fehérjék, Nukleinsavak, nukleotidok

2.2. Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata, Felépítő folyamatok,

Lebontó folyamatok

2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben): Elhatárolás, Mozgás, Anyagcsere, Osztódás, A

sejtműködések vezérlése

3. Az egyed szerveződési szintje

3.1. Nem sejtes rendszerek: Vírusok

3.2. Önálló sejtek: Baktériumok, Egysejtű eukarióták

3.3 Többsejtűség: A gombák, növények, állatok elkülönülése, Sejtfonalak, Teleptest és

álszövet

3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak: A növényvilág főbb csoportjai a szervi

differenciálódás szempontjából, Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás

szempontjából, A növények szövetei, szervei: Szövetek, Gyökér, szár, levél, Virág, termés,



75

Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése: Szövetek, Szaporodás, egyedfejlődés,

Viselkedés

4. Az emberi szervezet

4.1. Homeosztázis 4.2. Kültakaró: Bőr, Szabályozás, A bőr gondozása, védelme

4.3. A mozgás: Vázrendszer, Izomrendszer, Szabályozás, A mozgás és mozgási rendszer

egészségtana

4.4. A táplálkozás: Táplálkozás, Emésztés, Felszívódás, Szabályozás, Táplálkozás

egészségtana

4.5. A légzés: Légcsere, Gázcsere, Hangképzés, Szabályozás, A légzés és a légzőrendszer

egészségtana (elsősegélynyújtás)

4.6. Az anyagszállítás: A testfolyadékok, A szöveti keringés, A szív és az erek, Szabályozás,

A keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás

4.7. A kiválasztás: A vizeletkiválasztó rendszer működése, Szabályozás, A kiválasztó

szervrendszer egészségtana

4.8. A szabályozás: Idegrendszer: Információelméleti vonatkozások, Sejtszintű folyamatok,

Szinapszis, Az idegrendszer általános jellemzése, Gerincvelő, Agy. Testérző rendszerek:,

Érzékelés, Látás, Hallás és egyensúlyérzés, Kémiai érzékelés, Testmozgató,rendszerek,

Vegetatív érző és mozgató rendszerek. Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai:

A magatartás elemei, Öröklött elemek, Tanult elemek, Emlékezés, A társas viselkedés

alapjai, Pszichés fejlődés. Az idegrendszer egészségtana: Drogok, A hormonrendszer:

Hormonális működések, Belső elválasztású mirigyek. A hormonrendszer egészségtana: Az

immunrendszer, Immunitás, Vércsoportok, Az immunrendszer egészségtana

4.9. Szaporodás és egyedfejlődés: Szaporítószervek, Egyedfejlődés: A szaporodás, fejlődés

egészségtana

5. Egyed feletti szerveződési szintek

5.1. Populáció: Környezeti kölcsönhatások, Kölcsönhatások: Viselkedésbeli kölcsönhatások,

Ökológiai kölcsönhatások

5.2. Életközösségek (élőhelytípusok): Az életközösségek jellemzői, Hazai életközösségek, 5.3. Bioszféra: Globális folyamatok 5.4. Ökoszisztéma: Anyagforgalom, Energiaáramlás, Biológiai sokféleség

5.5. Környezet- és természetvédelem: Levegő, Víz, Energia, sugárzás, Talaj, Hulladék

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

6.1. Molekuláris genetika: Alapfogalmak, Mutáció, A génműködés szabályozása, 6.2. Mendeli genetika: Minőségi jellegek, Mennyiségi jellegek

6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok: Ideális és reális populáció, Adaptív és nem

adaptív evolúciós folyamatok, Biotechnológia, Bioetika

6.4. A bioszféra evolúciója: Prebiológiai evolúció, Az ember evolúciója

Fizika

1. Mechanika

1.1. Newton törvényei: Newton I. törvénye: Kölcsönhatás, Mozgásállapot, -változás,

Tehetetlenség, tömeg, Inerciarendszer, Newton II. törvénye: Erőhatás, erő, eredő erő



76

támadáspont, hatásvonal, Lendület, lendületváltozás, Lendületmegmaradás, Zárt rendszer,

Szabaderő, kényszererő. Newton III. törvénye: Erőlökés

1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya: Forgatónyomaték, Erőpár, Egyszerű gépek: Lejtő,

emelő, csiga, Tömegközéppont

1.3. Mozgásfajták: Anyagi pont, merev test, Vonatkoztatási rendszer, Pálya, út, elmozdulás,

Helyvektor, elmozdulásvektor, Egyenes vonalú egyenletes mozgás: Sebesség, átlagsebesség,

Mozgást Befolyásoló tényezők: súrlódás, közegellenállás, súrlódási erő, Egyenes vonalú

egyenletesen változó mozgás: Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi

sebessége, Gyorsulás, Négyzetes úttörvény, Szabadesés, nehézségi gyorsulás, Összetett

mozgások: Függőleges, vízszintes hajítás, Periodikus mozgások: Az egyenletes körmozgás,

Periódusidő, fordulatszám, Kerületi sebesség, Szögelfordulás, szögsebesség, Centripetális

gyorsulás, Centripetális erő, Mechanikai rezgések: Rezgőmozgás, Harmonikus rezgőmozgás,

Kitérés, amplitúdó, fázis, Rezgésidő, frekvencia, Csillapított és csillapítatlan rezgések, Rezgő

rendszer energiája, Szabadrezgés, kényszerrezgés Rezonancia, Matematikai inga, Lengésidő,

Mechanikai hullámok: Longitudinális, transzverzális hullám, Hullámhossz, terjedési sebesség,

frekvencia, Visszaverődés, törés jelensége, törvényei, Beesési, visszaverődési, törési szög,

törésmutató, Polarizáció, Interferencia, Elhajlás, Állóhullám, duzzadóhely, csomópont,

Húrok, Hangforrás, hanghullámok, Hangerősség, Hangmagasság, Hangszín, Ultrahang,

infrahang

1.4. Munka, energia: Munkavégzés, munka, Gyorsítási munka, Emelési munka, Súrlódási

munka, Energia, energiaváltozás, Mechanikai energia: Mozgási energia, Rugalmassági

energia, Helyzeti energia. Munkatétel, Energiamegmaradás törvénye, Konzervatív erők

munkája, Teljesítmény, Hatásfok

1.5. A speciális relativitáselmélet elemei: Az éter fogalmának elvetése, fénysebesség,

Egyidejűség, idődilatáció, hosszúságkontrakció, A tömeg, tömegnövekedés

2. Termikus kölcsönhatások

2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly: Egyensúlyi állapot, Hőmérséklet, nyomás,

térfogat, Belső energia, Anyagmennyiség, mól, Avogadro törvénye

2.2. Hőtágulás: Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása, Folyadékok hőtágulása

2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között): Gay-Lussac I. és II.

törvénye, Boyle-Mariotte törvénye, Egyesített gáztörvény, Állapotegyenlet, Ideális gáz,

Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás

2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje: Hőmozgás

2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban: Termikus, mechanikai kölcsönhatás:

Hőmennyiség, munkavégzés, A termodinamika I. főtétele: zárt rendszer, Belső energia,

Adiabatikus állapotváltozás, Körfolyamatok: Perpetuum mobile

2.6. Kalorimetria: Fajhő, mólhő, hőkapacitás, Gázok fajhői

2.7. Halmazállapot-változások: Olvadás, fagyás: Olvadáshő, olvadáspont, Párolgás,

lecsapódás: Párolgáshő, Forrás, forráspont, forráshő, Szublimáció, Cseppfolyósíthatóság,

Telített és telítetlen gőz, Jég, víz, gőz: A víz különleges fizikai tulajdonságai, A levegő

páratartalma, Csapadékképződés

8. A termodinamika II. főtétele: Hőfolyamatok iránya, Rendezettség, rendezetlenség,

Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok, Hőerőgépek, Hatásfok, Másodfajú perpetuum mobile

3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás

3.1. Elektromos mező: Elektrosztatikai alapjelenségek: Kétféle elektromos töltés, Vezetők és

szigetelők, Elektroszkóp, Elektromos megosztás, Coulomb-törvény, A töltésmegmaradás

törvénye, Az elektromos mező jellemzése: Térerősség, A szuperpozíció elve, Erővonalak, -



77

fluxus, Feszültség, Potenciál, ekvipotenciális felület , Konzervatív mező, Homogén mező,

Földpotenciál, Töltések mozgása elektromos mezőben, Töltés, térerősség, potenciál a

vezetőkön: Töltések elhelyezkedése vezetőkön, Térerősség a vezetők belsejében és felületén,

Csúcshatás, Az elektromos mező árnyékolása, Földelés, Kondenzátorok: Kapacitás,

Síkkondenzátor, Permittivitás,Feltöltött kondenzátor energiája

3.2. Egyenáram: Elektromos áramerősség: Feszültségforrás, áramforrás, Elektromotoros erő,

belső feszültség, kapocsfeszültség, Áramerősség- és feszültségmérő műszerek, Ohm törvénye:

Ellenállás, belső ellenállás, külső ellenállás, Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás,

Változtatható ellenállás, Az ellenállás hőmérsékletfüggése, Telepek soros, fogyasztók soros és

párhuzamos kapcsolása, Az eredő ellenállás, Félvezetők: Félvezető eszközök, Az egyenáram

hatásai, munkája és teljesítménye, Hő-, mágneses, vegyi hatás, Galvánelemek, akkumulátor

3.3. Az időben állandó mágneses mező: Mágneses alapjelenségek,:A dipólus fogalma,

Mágnesezhetőség, A Föld mágneses mezeje, Iránytű, A mágneses mező jellemzése:

Indukcióvektor, Indukcióvonalak, Indukciófluxus, Az áram mágneses mezeje: Hosszú

egyenes vezető, áramhurok, egyenes tekercs mágneses mezeje, Homogén mágneses mező,

Elektromágnes, vasmag, Mágneses permeabilitás. Mágneses erőhatások: A mágneses mező

erőhatása áramjárta vezetőre, Két párhuzamos, hosszú egyenes vezető között ható erő,

Lorentz-erő, Részecskegyorsító berendezés )

3.4. Az időben változó mágneses mező: Az indukció alapjelensége: Mozgási indukció,

Nyugalmi indukció, Faraday-féle indukciós törvény, Lenz törvénye, Kölcsönös indukció,

Önindukció, Tekercs mágneses energiája, A váltakozó áram: A váltakozó áram fogalma,

Generátor, motor, dinamó, Pillanatnyi, maximális és effektív feszültség és áramerősség,

Váltakozó áramú ellenállások:ohmos, induktív és kapacitív ellenállás, Fáziskésés, fázissietés,

A váltakozó áram teljesítménye és munkája: Hatásos teljesítmény, Látszólagos teljesítmény,

Transzformátor

3.5. Elektromágneses hullámok: Az elektromágneses hullám fogalma: Terjedési sebessége

vákuumban, Az elektromágneses hullámok spektruma: rádióhullámok, infravörös sugarak,

fény, ultraibolya, röntgen- és gammasugarak, Párhuzamos rezgőkör zárt, nyitott, Thomson-

képlet, Csatolt rezgések, rezonancia, Dipólus sugárzása, antenna, szabad elektromágneses

hullámok

3.6. A fény mint elektromágneses hullám: Terjedési tulajdonságok: Fényforrás,

Fénynyaláb, fénysugár, Fénysebesség, Hullámjelenségek: A visszaverődés és törés törvényei

– Snellius-Descartes törvény, Prizma, planparalel lemez, Abszolút és relatív törésmutató,

Teljes visszaverődés, határszög (száloptika), Diszperzió, Színképek, Homogén és összetett

színek, Fényinterferencia, koherencia, Fénypolarizáció, polárszűrő, Fényelhajlás résen,

rácson, Lézerfény, A geometriai fénytani leképezés: Az optikai kép fogalma (valódi,

látszólagos), Síktükör, Lapos gömbtükrök (homorú, domború), Vékony lencsék (gyűjtő,

szóró), Fókusztávolság, dioptria, Leképezési törvény, Nagyítás, Egyszerű nagyító,

Fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső, A szem és a látás: Rövidlátás, távollátás, Szem

4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás

4.1. Az anyag szerkezete: Atom, Molekula, Ion, Elem, Avogadro-szám, Relatív atomtömeg,

Atomi tömegegység

4.2. Az atom szerkezete: Elektron, Elemi töltés , Elektronburok, Rutherford-féle

atommodell, Atommag, A kvantumfizika elemei: Planck-formula, Foton

(energiakvantum), Fényelektromos jelenség , Kilépési munka, Fotocella (fényelem),

Vonalas színkép, Emissziós színkép, Abszorpciós színkép, Bohr-féle atommodell,

Energiaszintek, Bohr-posztulátumok, Alapállapot, gerjesztett állapot, Ionizációs energia,

Részecske- és hullámtermészet: A fény mint részecske, Tömeg-energia ekvivalencia, Az

elektron hullámtermészete, de Broglie-hullámhossz, Heisenberg-féle határozatlansági



78

reláció, Az elektronburok szerkezete: Fő- és mellékkvantumszám, Pauli-féle kizárási elv,

Elektronhéj, Kvantummechanikai atommodell

4.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek: Az atommag összetétele: Proton, Neutron,

Nukleon, Rendszám, Tömegszám, Izotóp, Erős (nukleáris) kölcsönhatás, Magerő,

Tömeghiány, Kötési energia, Fajlagos kötési energia, Radioaktivitás: Radioaktív bomlás,

α-, β-, γ-sugarzás, Magreakció, Felezési idő, Bomlási törvény, Aktivitás, Mesterséges

radioaktivitás, Sugárzásmérő detektorok, Maghasadás: Hasadási reakció, Hasadási

termék, Lassítás, Láncreakció, Hasadási energia, Szabályozott láncreakció, Atomreaktor,

Atomerőmű, Atomenergia, Szabályozatlan láncreakció, Atombomba, Magfúzió: A Nap

energiája, Hidrogénbomba

4.4. Sugárvédelem: Sugárterhelés, Háttérsugárzás, Elnyelt sugárdózis, Dózisegyenérték,

Elemi részek, Stabil és instabil részecske, Neutrino, Szétsugárzás-párkeltés

5. Gravitáció, csillagászat

5.1. A gravitációs mező: Az általános tömegvonzás törvénye, A bolygómozgás Kepler-

törvényei, Súly és súlytalanság, Nehézségi erő, Potenciális energia homogén gravitációs

mezőben, Kozmikus sebességek

5.2. Csillagászat: Fényév, Vizsgálati módszerek, eszközök, Naprendszer, Nap, , Hold,

Üstökösök, meteoritok, A csillagok, A Tejútrendszer, galaxisok, Az Ősrobbanás

elmélete, A táguló Univerzum

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

6.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei: Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei,

Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz,

Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Heisenberg, Bohr,

Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes

6.2. Felfedezések, találmányok, elméletek: Geo- és heliocentrikus világkép, „Égi és földi

mechanika , egyesítése”, Távcső, mikroszkóp, vetítő , A fény természetének problémája,

Gőzgép és alkalmazásai, Dinamó, generátor, elektromotor, Az elektromágnesség

egységes elmélete, Belső égésű motorok, Az elektron felfedezésének története,

Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása, Röntgensugárzás, Speciális

relativitáselmélet, Kvantummechanika, Az űrhajózás történetének legfontosabb

eredményei, Félvezetők, Lézer

Földrajz

1. Térképi ismeretek

1.1. A térképi ábrázolás: A térképek jelrendszere

1.2. Térképi gyakorlatok

1.3. Az űrtérképezés

2. Kozmikus környezetünk

2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben

2.2. A Nap és kísérői 2.3. A Föld és mozgásai: Tengely körüli forgás. Nap körüli keringés

2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában



79

3. A geoszférák földrajza

3.1. A kőzetburok: Földtörténet, A Föld szerkezete és fizikai jellemzői. A kőzetburok

szerkezete, A kőzetlemez-mozgások okai és következményei: A kőzetlemezek mozgásai,

Magmatizmus és vulkánosság, A földrengés, A hegységképződés, A kőzetburok (litoszféra)

építőkövei, Föld nagyszerkezeti egységei: Ősmasszívumok (ősföld), Röghegységek,

Gyűrthegységek, Süllyedékterületek, síkságok, A földfelszín formálódása

3.2. A levegőburok: A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete, A levegő felmelegedése, A

légnyomás és a szél: A szelek, Ciklon és anticiklon, Időjárási frontok, A szél felszínformáló

tevékenysége, Az általános légkörzés: Az általános légkörzés rendszere, A monszun

szélrendszer, Víz a légkörben, Az időjárás és az éghajlat

3.3. A vízburok földrajza: A vízburok kialakulása és tagolódása, A világtenger: Az óceánok

és a tengerek, A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai, A tengervíz mozgásai, A

világtenger társadalmi-gazdasági hasznosítása, A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk:

A tavak, A folyóvizek, A felszín alatti vizek, A komplex vízgazdálkodás elemei, A jég és

felszínformáló munkája,

3.4. A talaj

3.5. A geoszférák kölcsönhatásai

4. A földrajzi övezetesség

4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek: Szoláris éghajlati övezetek, Valódi éghajlati

övezetek

4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 4.3. A forró övezet: Egyenlítői öv, Átmeneti öv, Térítői öv, Monszun vidék

4.4. Mérsékelt övezet: Meleg–mérsékelt öv: Mediterrán terület, Monszun terület, Valódi

mérsékelt öv: Óceáni terület, Mérsékelten szárazföldi terület, Szárazföldi terület,

Szélsőségesen szárazföldi terület, Hideg–mérsékelt öv,

4.5. A hideg övezet: Sarkköri öv, Sarkvidéki öv

4.6. A függőleges földrajzi övezetesség

5. A népesség- és településföldrajz

5.1. A népesség földrajzi jellemzői: A népesség számbeli alakulása, összetétele, A népesség

területi eloszlása

5.2. A települések földrajzi jellemzői

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe

6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző

folyamatai: A világgazdaság felépítése, ágazatai, A gazdasági fejlettség és területi

különbségei, A világgazdaság működése és Folyamatai,

6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai: A mezőgazdaság és az

élelmiszergazdaság kapcsolata, Növénytermesztés, Állattenyésztés, Erdőgazdálkodás,

hal- és vad-gazdálkodás

6.4 A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása: Energiagazdaság, Ipar

6.5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése: Az infrastruktúra, A

harmadik és a negyedik szektor, A működőtőke és a pénz világa

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok



80

7.1. A világgazdasági pólusok

7.2. A világgazdaság peremterületei

7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok

8. Magyarország földrajza

8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai 8.2. Magyarország természeti adottságai: Földtani adottságok, Hazánk éghajlata, Hazánk

vízrajza, Hazánk élővilága és talajai,

8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői: Népesség- és településföldrajzi

jellemzők, Nemzetgazdaságunk, A gazdaság ágazatai, ágai

8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe: Az Alföld, A

Kisalföld és a Nyugati-peremvidék (Alpokalja), A Dunántúli-domb- és hegyvidék, A

Dunántúli-középhegység, Az Északi-középhegység

8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és

társadalomföldrajzi képe: Budapest

8.6. Magyarország környezeti állapota

9. Európa regionális földrajza

9.1. Európa általános természetföldrajzi képe 9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe

9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai

9.4. Észak-Európa 9.5. Nyugat-Európa: Egyesült Királyság, Franciaország

9.6. Dél-Európa: Olaszország, Spanyolország, Szerbia és Montenegro, Horvátország

9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe:

Németország, Lengyelország, Csehország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Románia

9.8. Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonásai: Oroszország, Ukrajna

10. Európán kívüli földrészek földrajza

10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe 10.2. Ázsia: Általános földrajzi kép, Országai: Kína, Japán, India, Délkelet-Ázsia iparosodott

és iparosodó országai, Nyugat-Ázsia, arab világ

10.3. Ausztrália és Óceánia

10.4. Afrika általános földrajzi képe

10.5. Amerika: Általános földrajzi képe, Országai: Amerikai Egyesült Államok, Mexikó,

Brazília

11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei: A

Föld eltartóképessége, Urbanizációs problémák

11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem: A környezeti és a

gazdasági problémák globalizálódása, Nemzetközi összefogás a környezetvédelemben

Kémia

1. Általános kémia



81

1.1 Atomszerkezet: Atom, Elem, Elektronszerkezet, A periódusos rendszer, Az atomok

mérete, Az ionok, Elektronegativitás (EN)

1.2 Kémiai kötések: Elsőrendű kémiai kötések, Másodrendű kémiai kötések

1.3 Molekulák, összetett ionok: Molekula, A kovalens kötés, A molekulák térszerkezete,

Összetett ionok

1.4 Anyagi halmazok: Anyagi halmaz, Állapotjelzők, Halmazállapotok,

halmazállapotváltozások: Egykomponensű anyagi rendszerek: Kristályrácsok

Átmenet a kötés- és rácstípusok között, Többkomponensű rendszerek: Csoportosítás,

Diszperz rendszerek, Kolloid rendszerek, Homogén rendszerek

1.5 Kémiai átalakulások: Kémiai reakció, Képlet, Kémiai egyenlet, Termokémia: A

folyamatok energiaviszonyai, Reakcióhő, Reakciókinetika, Reakciósebesség,

Katalízis, Egyensúly: Megfordítható reakciók, Egyensúly, A kémiai reakciók típusai:

Sav-bázis reakciók, Elektron-átmenettel járó reakciók, Egyéb, vizes oldatban

végbemenő kémiai reakciók, Egyéb reakciók, Elektrokémia: Galvánelem, Elektrolízis,

Az Elektrolízis mennyiségi viszonyai, Egyéb.

2. Szervetlen kémia

2.1 Hidrogén: Anyagszerkezet, Tulajdonságok, Előfordulás, előállítás, felhasználás,

Egyéb,

2.2 Nemesgázok: Anyagszerkezet, Tulajdonságok, Egyéb

2.3 Halogénelemek és vegyületeik: Halogénelemek, Halogénvegyületek:

Hidrogénhaloganidek, Kősó, Hypo, Egyéb

2.4 Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik: Az oxigéncsoport elemei, Oxigén,,

Oxigénvegyületek: Dihidrogénperoxid, Oxidok, Víz, Fontosabb fémoxidok,

Hidroxidok, fontosabb fémhidroxidok, Egyéb, Kén, A kén vegyületei: Dihidrogon-

szulfid, kén-hidrogén, Kén-dioxid, Kén-trioxid: Kénessav, Kénsav, Nátriumtioszulfát,

2.5 A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik: Nitrogén, Nitrogénvegyületek: Ammónia,

Nitrogén-oxidok, Nitrogén-monoxid, Nitrogén-dioxid, Salétromossav, Salétromsav,

Foszfor, Foszforvegyületek: difoszforpentaoxid, Foszforsav, A foszforsav fontosabb

sói, Egyéb

2.6 A széncsoport elemei és vegyületeik: szén, A szén vegyületei: Szén-monoxid, Szén-

dioxid, Szénsav, Egyéb, Szilícium, szilíciumvegyületek: Szilícium-dioxid, Szilikonok,

Egyéb

2.7 Fémek: Az s-mező fémei, A p-mező fémei: Ón és ólom, A d-mező fémei: Vascsoport,

Rézcsoport, Cink, Higany, Egyéb, Egyéb átmenetifém-vegyületek: Kálium-

permanganát,

3. Szerves kémia

3.1 A szerves vegyületek általános jellemzői: Szerves anyag, A szerves molekulák

szerkezete, Izoméria- az izoméria típusai, Homológ sor, Funkciós csoport, A szerves

vegyületek csoportosítása, Tulajdonságok,

3.2 Szénhidrogének: Alkánok, cikloalkánok, Alkének, Több kettős kötést tartalmazó

szénhidrogének: Diének, Természetes poliének, Alkinok: Etin, Aromás

szénhidrogének: Benzol, Toluol, sztirol, Naftalin, Egyéb,

3.3 Halogéntartalmú szénhidrogének: Elnevezés, anyagszerkezet, tulajdonságok,

kémiai reakciók, Felhasználás, Környezetvédelmi vonatkozások, Egyéb

3.4 Oxigéntartalmú szerves vegyületek: Egyszerű funkciós csoportok, összetett

funkciós csoportok és származtatásuk, Vegyületcsoportok: Hidroxivegyületek,

Alkoholok, Fenolok, Éterek, Oxovegyületek, Karbonsavak, Egyéb funkciós csoportot

tartalmazó karbonsavak, A karbonsavak sói, Észterek: Karbonsavészterek, Szervetlen

sav-észterek, Egyéb



82

3.5 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: Aminok, Aminosavak, Savamidok,

Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek: Piridin, Pirimidin, Pirrol, Imidazol,

Purin, Gyógyszerek, drogok, hatóanyagok, Egyéb

3.6 Szénhidrátok: Csoportosítás, Monoszacharidok: Glicerinaldehid, Dihidroxi-aceton,

Ribóz és dezoxi-ribóz, Glükóz, Fruktóz, Diszacharidok: Maltóz, Cellobióz,

Szacharóz, Poliszacharidok: Cellulóz, Keményítő, Egyéb

3.7 Fehérjék: Építőelemek, Konstitúció, Térszerkezet, Kimutatás, reakciók, Jelentőség,

Egyéb

3.8 Nukleinsavak: Építőelemek, Konstitúció, DNS, RNS, A DNS kettős hélixe, Egyéb

3.9 Műanyagok: Csoportosítás, Természetes alapú műanyagok, Szintetikusan előállított

műanyagok: Polimerizációs műanyagok, Polikondenzációs műanyagok,

Környezetvédelmi szempontok, Egyéb

3.10 Energiagazdálkodás: hagyományos energiaforrások, Megújuló

energiaforrások, Alternatív energiaforrások, egyéb

4. Kémiai számítások

4.1 Az anyagmennyiség

4.2 Gázok 4.3 Oldatok, elegyek, keverékek: Oldatok, elegyek, keverékek összetétele, Egyéb,

oldatokkal kapcsolatos feladatok, Gázelegyekkel kapcsolatos számítások

4.4 Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban: Összegképlet,

Sztöchiometria

4.5 Termokémai

4.6 Kémiai egyensúly

4.7 Kémhatás

4.8 Elektrokémia

Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan)

1. Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések

1.1. Alapkategóriák és összefüggések

1.1.1. A közgazdaságtan tárgyának és feladatának meghatározása.

1.1.2. A közgazdaságtan alapkérdéseinek és elemzési módszereinek egyszerű

bemutatása.

1.1.3. A gazdaság alapelemeinek: gazdasági tevékenység, termelési tényezők,

gazdasági körforgás felvázolása.

1.1.4. Termelési lehetőség, szűkösség, választás, alternatív költség bemutatása.

1.1.5. Felismerése és értelmezése annak, hogy minden döntés alapja a gazdasági

racionalitás.

1.2. A piaci alapfogalmak

1.2.1. A piac fogalmának, tényezőinek és szereplőinek bemutatása.

1.2.2. Kereslet jellemzése.

1.2.3. Keresleti függvény és elmozdulásának bemutatása.

1.2.4. Kínálat jellemzése.

1.2.5. Kínálati függvény és elmozdulásának bemutatása.



83

1.2.6. Mennyiségi és minőségi változások közötti különbségek meghatározása a

kereslet és a kínálat vizsgálatánál.

1.2.7. A piaci egyensúly értelmezése és a piaci egyensúlytalanság eseteinek

összehasonlítása.

1.2.8. A Marshall-kereszt definiálása, elemzése.

1.2.9. Egyszerű feladatok megoldása.

2. A fogyasztói magatartás és a kereslet

2.1. A fogyasztói döntés tényezői

2.1.1. A fogyasztói döntés belső tényezőinek bemutatása: szükséglet,

preferenciarendszer, hasznosság.

2.1.2. A fogyasztói döntés külső feltételeinek bemutatása: szűkösség, ár, nominál- és

reáljövedelem

2.2. A fogyasztó döntése a hasznosság és a külső korlátok alapján

2.2.1. A hasznossági függvények ábrázolása.

2.2.2. Gossen első és második törvényének alkalmazása.

2.2.3. Egyszerű feladatok megoldása és ábrázolása.

2.3. A fogyasztó optimális választása és a kereslet

2.3.1. A közömbösségi térkép és a költségvetési egyenes ábrázolása felismerve a

geometriai ábrázolás jelentőségét az optimális választásban.

2.3.2. Az ár-, illetve jövedelemváltozás hatásának bemutatása a fogyasztói keresletre.


2.4. A piaci kereslet

2.4.1. A piaci keresleti függvény levezetése

2.4.2. A kereslet rugalmasságát jellemző tényezők, a kereslet rugalmasságát mérő

mutatószámok meghatározása.


3. A vállalat termelői magatartása és a kínálat

3.1. A vállalat

3.1.1. A vállalkozás fogalmának, céljainak, piaci kapcsolatainak, szervezeti

formáinak bemutatása.

3.1.2. A vállalkozások szervezeti formáinak felsorolása.

3.2. A termelés technikai-gazdasági összefüggései.

3.2.1. A technikai és gazdasági hatékonyság értelmezése, a gazdasági időtávok és

azok jelentősége a vállalat életében.

3.2.2. A termelési függvény felismerése és ábrázolása. A termelési, a határtermék és

átlagtermék függvények között összefüggések értelmezése.



84

3.3. A termelés költségei

3.3.1. Az alternatív költség és a költségcsoportok értelmezése.

3.3.2. A költségfüggvények ábrázolása.

3.3.3. A különféle költségek és profitok kiszámítása, a közöttük lévő összefüggések

értelmezése.

3.3.4. Egyszerű feladatok megoldása

3.4. A piac formái és a kínálat

3.4.1. A piacformák jellemzése, a tökéletes verseny és a monopólium

összehasonlítása.

3.4.2. A monopolpiacra való belépés korlátainak ismertetése.

3.4.3. A kínálatot meghatározó tényezők szerepének ismertetése rövid, illetve hosszú

távon, vállalati és iparági szinten.

3.4.4. A profitkategóriák közötti különbségek, összefüggések bemutatása, és ezek

jelentőségének értelmezése a vállalat helyzetének értékelése szempontjából.

3.4.5. A profitmaximum elérési feltételeinek meghatározása, összehasonlítása

tökéletes verseny, illetve monopólium esetén.

3.4.6. A fogyasztói többlet és a holtteher-veszteség alakulásának vizsgálata.

3.4.7. Az üzemszüneti és a fedezeti pont tartalmának bemutatása.

3.4.8. A természetes monopólium fogalmának meghatározása.


4. A termelési tényezők piaca

4.1. A tényezőpiac jellemzése

4.1.1. A tényezőpiac sajátosságainak ismertetése.

4.1.2. A termelési tényezők keresletét és kínálatát meghatározó tényezők bemutatása.

4.1.3. A származékos kereslet fogalmának értelmezése.

4.2. Az erőforrások kereslete és kínálata

4.2.1. A határtermék-bevétel és a tényező határköltség fogalmának meghatározása,

szerepének bemutatása az optimális tényező felhasználásban.

4.3. A munkapiac

4.3.1. Az egyéni munkakínálat sajátosságai, piaci munkakínálat, a munkapiac

egyensúlyának bemutatása.

4.3.2. Elemzés és ábrázolás, teljes körű bemutatás kereslet-kínálat oldalról.

4.4. A tőkepiac

4.4.1. Elemzés és ábrázolás, teljes körű bemutatás kereslet-kínálat oldalról

4.4.2. Jelen-, illetve jövőérték számítása, az eredmények értékelése.


4.4.4. A kötvény és a részvény összehasonlítása.

4.5. A természeti tényezők piaca




85

4.6. A vállalkozó, mint termelési tényező.


5. Az externáliák és a közjavak

5.1. Az externáliák

5.1.1. Az externáliák értelmezése, fajtáinak bemutatása.

5.1.2. Az internalizálás egyes lehetőségeinek bemutatása.

5.2. A közjavak

5.2.1. Magán- és közjavak megkülönböztetése.

5.3. Az állami beavatkozás formái

5.3.1. A külső gazdasági hatások szerepének bemutatása.

5.3.2. Az állami beavatkozás szükségességének értelmezése és indoklása az

externáliák és közjavak esetében.

5.3.3. A környezetszennyezés globális problémájának felismerése.

6. Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések

6.1. A mikro- és makroökonómiai megközelítés

6.1.1. A mikro- és makro-megközelítés különbségének értelmezése.

6.1.2. A makrogazdaság szereplőinek és piacainak felsorolása.

6.2. Termékek és jövedelmek áramlása

6.2.1. A jövedelemáramlás formáinak bemutatása, a közöttük fennálló összefüggés

értelmezése, elemzése - különös tekintettel az árupiac, tőkepiac és munkapiac

szerepére a jövedelemáramlásban.

6.2.2. A gazdasági szférák közötti jövedelemáramlás formáinak felsorolása.

6.3. A nemzetgazdasági teljesítmény mérése

6.3.1. A halmozódás problémájának felismerése.

6.3.2. A legfontosabb mutatószámok értelmezése és értékelése.

6.3.3. Nominál- és reálkibocsátás megkülönböztetése.

6.3.4. A makro-egyenletek alkalmazása a főbb mutatószámok kiszámításában.

6.3.5. Feladatok megoldása, a kapott eredmények értelmezése és értékelése.

6.3.6. A kibocsátás nemzetközi mutatószámaink megnevezése, a mutatók közötti

különbség bemutatása.

7. A makrogazdasági egyensúly

7.1. Az árupiaci kereslet, kínálat

7.1.1. Az árupiaci kereslet tényezőinek, a fogyasztási és megtakarítási függvénynek,

a beruházások szerepének bemutatása

7.1.2. A fogyasztásra és a beruházásra ható tényezők ismertetése

7.1.3. A fogyasztási és beruházási kereslet motivációinak meghatározása.



86

7.1.4. Az egyensúlyi jövedelem szerepének, a kereslet és az árszínvonal

kapcsolatának bemutatása.

7.1.5. Összkeresleti függvény ábrázolása és értelmezése.

7.1.6. Az állami beavatkozás hatása a fogyasztási keresletre: adók, transzferek és

kormányzati vásárlások.

7.1.7. Az árupiaci kínálat, a kibocsátási függvény ábrázolása és értelmezése.

7.1.8. Egyszerűbb feladatok megoldása.

7.2. A munkapiaci kereslet-kínálat

7.2.1. A munka keresletét és kínálatát meghatározó tényezők bemutatása.

7.2.2. Munkapiaci egyensúly, foglalkoztatási függvény ábrázolása és értelmezése.

7.2.3. Összkínálati függvény ábrázolása és értelmezése.

7.2.4. A munkanélküliség fogalmának és fajtáinak ismertetése.

7.2.5. Aktivitási és munkanélküliségi ráta fogalmának meghatározása.

7.2.6. Egyszerűbb feladatok megoldása

7.3. A pénzpiac

7.3.1. A pénz kialakulása és funkciói.

7.3.2. A pénzpiacra ható tényezők felvázolása.

7.3.3. A mai magyar bankrendszer jellemzése.

7.3.4. A pénzkínálat szabályozásának eszközei.

7.3.5. A pénzkereslet, a pénzkeresleti függvény ábrázolása és értelmezése.

7.3.6. A pénzpiac kamatlábra gyakorolt hatásának bemutatása.

7.3.7. A pénzpiac és az árupiaci kereslet kapcsolatának bemutatása.

7.4. A makro-egyensúly és a részpiaci egyensúlytalanság

7.4.1. A makrogazdasági problémák jellemzése: egyensúlyi közelítés kereslet és

kínálat oldalról, egyensúlytalansági szint megítélése.

7.5. Az egyensúly felbomlása a különböző piacokon

7.5.1. A makrogazdasági problémák rövid értelmezése: munkanélküliség, infláció.

7.5.2. Az infláció mérése, okainak bemutatása.

7.5.3. Egyszerűbb feladatok megoldása.

7.6. Hosszú távú folyamatok: növekedés és egyensúly

7.6.1. A növekedés, mérési problémáinak bemutatása.

7.6.2. A gazdasági ciklus szakaszainak ismertetése.

8. Az állam gazdaságpolitikája

8.1. A modern állam szerepe

8.1.1. Az állam feladatai, az állami beavatkozás okai és a lehetséges megoldások

felvázolása

8.2. A költségvetési és a monetáris politika

8.2.1. A költségvetési és monetáris politika definiálása.



87

8.2.2. Az állami költségvetés - a kormányzati kiadások, az állami transzferek

szerepének, hatásainak leírása.

8.2.3. Együttes hatások és egyensúlyi jövedelem meghatározása

8.2.4. A monetáris politika irányai, eszközeinek bemutatása

8.2.5. A monetáris és fiskális politika előnyeinek és hátrányainak összevetése, a

beavatkozás korlátainak elemzése

8.3. Gazdaságpolitikai alternatívák, programok

8.3.1. A gazdaságpolitikai programokban a fiskális és a monetáris eszközök

felismerése.

9. Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések

9.1. Külkereskedelemi előnyök és a külkereskedelem politika

9.1.1. Komparatív előny meghatározása, hatásának bemutatása a belső termelésre, a

fogyasztásra, az árra.

9.1.2. A komparatív előnyök forrásainak leírása.

9.1.3. A külkereskedelem-politika lényegének, irányainak (szabadkereskedelmi

politika és protekcionizmus), eszközeinek ismertetése.

9.1.4. A külkereskedelem jelentőségének bemutatása és a külgazdasággal kapcsolatos

fogalmak helyes használata.

9.1.5. A külkereskedelem makroegyensúlyra gyakorolt hatásának bemutatása.

9.2. Vállalatok a nemzetközi piacokon.

9.2.1. A vállalatok külpiacra lépésének, a világpiaci verseny feltételeinek felvázolása.

9.2.2. A vállalkozások külpiaci stratégiáinak bemutatása.

9.2.3. A magyar gazdaság helyzetének ismertetése a külkereskedelem, illetve a

külpiaci kapcsolatok és az egyensúly szempontjából.

9.3. A nemzetközi pénzügyi rendszer

9.3.1. A nemzetközi pénzügyi elszámolásokat meghatározó kategóriák és mutatók

ismertetése: valuta és deviza.

9.3.2. A valutaárfolyam alakulásának ismertetése.

9.3.3. Nemzetközi fizetési mérleg felépítése, egyensúlyának és

egyensúlytalanságának értelmezése.

9.3.4. A makrogazdasági egyensúly nyitott gazdaságra vonatkozó aspektusainak és az

árfolyam politika lényegének, a lebegő és fix árfolyamok rendszerének

bemutatása.

9.4. A nemzetközi gazdasági szervezetek

9.4.1. A legfontosabb nemzetközi szervezetek (IMF, IBRD, EU, WTO) felsorolása

9.4.2. Ismertesse az EU legfontosabb jellemzőit: alapító országok, intézményi

rendszere, az integráció elmélyítésének szerződései.

Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan)

1. Marketing és marketinggondolkodás



88

1.1. A marketing modern értelmezése, a szükséglet és igény fogalma, a szükségletek

hierarchiája, a vállalati piacorientációk ismertetése esettanulmányok segítségével, a

piacorientált gondolkodásmód, az értékesítési-, és a marketingkoncepciót

összehasonlítása, a társadalomközpontú marketingkoncepció jelentősége napjainkban

példákkal.

1.2. Az 5P - marketingmix, a legfontosabb termékkategóriák, a termék életgörbe, az

ármegállapítás módjai példákkal, a legjellemzőbb marketingcsatornák és jellemezése,

a marketingkommunikáció legfontosabb eszközei és módszerei.

2. A vállalkozás és az államháztartás

2.1. Az államháztartás fogalma és alrendszerei, a legfontosabb költségvetési bevételek-,

valamint a költségvetési kiadások típusait 1-1 példával, a költségvetés egyenlege, a

költségvetési hiány finanszírozásának lehetséges módjai, a támogatások szerepe az

állami feladatok megvalósításában, a közvetlen és a közvetett, valamint az egyedi és a

normatív támogatás közötti különbségek.

2.2. Az adóalany, az adótárgy, az adóalap, és az adómérték fogalma a társasági adó, az

általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó vonatkozásában, az adómentesség

és az adókedvezmény közötti különbség, az adóhatóságok, példa bemutatásával az

adók csoportosítása.

3. Pénzügyi műveletek

3.1. A pénz fejlődésének története, a mai pénz fogalma, szerepe, a pénz funkciói és

jellemzése, a pénzforgalom fogalma, a vállalkozás pénzügyi kapcsolatai, jellemző

pénzáramai példákkal, a mai magyar bankrendszer felépítése.

3.2. A készpénzforgalom fogalma, a készpénzes fizetések jellemzői, a vállalkozás

házipénztára, a pénztárban használatos bizonylatok, a házipénztárral és a pénztáros

személyével szemben támasztott követelmények, a legfontosabb pénzkezelési

szabályok, a készpénzkímélő fizetési módok, a bankkártya felhasználási lehetőségei,

használatának előnyeit, tulajdonságai.

3.3. A csekk fogalma jellemzői, felhasználási lehetőségei, és érvényességi kellékei, a

készpénz nélküli fizetési módok, az átutalási-, és a beszedési megbízás fizetési módok

különbségei és főbb lépései, az átutalási megbízás információtartalma, a

bankszámlaszerződés lényege és tartalma, a bankszámla feletti rendelkezés módja, a

számlakivonat tartalma.

4. Vásárolt készletek

4.1. A vásárolt készletek bevételezési-, kiadási bizonylatainak tartalma, a szállítói számla

információtartalma, formai-, és tartalmi követelményei.

4.2. Az analitikus nyilvántartás, a szállítói folyószámla-nyilvántartás, az általános

forgalmi adó nyilvántartás szerepe, a levonható és a fizetendő általános forgalmi adó,

az ÁFA pénzügyi elszámolása, az aktuális törvény alapján az ÁFA kulcsok mértékei

példákkal, a logisztika fogalma és értelmezése a készletbeszerzés területén.

4.3. A készletek elhelyezése a vagyonelemek között, a készletfajták példákkal való

illusztrálása, a minimális-, a maximális-, és a folyókészlet szerepe a készletek

tervezésében.

4.4. Az anyagbeszerzés-, a szállítóknak visszaküldés-, a szállítóktól kapott engedmény-,

és az anyagfelhasználás főkönyvi könyvelési tételeinek bemutatása az analitikus

feladás alapján idősorosan és számlasorosan.

4.5. A készletek beszerzésekor alkalmazott tényleges beszerzési ár leggyakoribb elemei,

az anyagok főkönyvi számlatartalma és egyenlege. A szállítói számla általános

forgalmi adó tartalma, a levonható forgalmi adó nagyságának kiszámítása a számla



89

adataiból (bruttó, nettó összegből), a készletcsökkenés értékének meghatározásához

alkalmazott módszerek, a zárókészlet mérlegértékének meghatározása FIFO, és a

csúsztatott átlagár módszerrel.

5. Az emberi erőforrás

5.1. Az emberi erőforrás sajátosságai, és megkülönböztetése a többi termelési tényezőtől,

a bérezési formák és alkalmazási lehetőségei a fizikai dolgozók illetve az ügyviteli

munkában résztvevők esetében, példák segítségével a kereset elemeinek bemutatása,

a bérszámfejtés gazdasági eseményeinek főkönyvi könyvelése a 471 jövedelem-

elszámolási számla segítségével, és a számla egyenlegének értelmezése a könyvviteli

munka különböző fázisaiban.

5.2. A munkaidő-, és a munkateljesítmény bizonylatainak bemutatása, a bérszámfejtési

bizonylatok összesített adatainak megjelenítése a szintetikus könyvelésben, a

munkáltató bérterheinek ismertetése az aktuális jogszabály alapján (szociális

hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás).

5.3. A munkavállaló-, és a munkáltató bérterheinek bemutatása az aktuális jogszabályok

alapján, a bérfeladás főkönyvi könyvelési tételei a tárgyhó utolsó napján. A személyi

jövedelemadó bevallás módja és határideje, az éves jövedelem összegének

ismeretében az éves adóteher kiszámítása az aktuális jogszabály alapján.

6. Befektetett eszközök

6.1. A befektetett eszközök bemutatása, a tárgyi eszközök fogalma, fajtái, a beruházás

fogalma, a beruházási folyamat két fő szakasza, a bekerülési érték legjellemzőbb

elemei, a beruházás csoportosítsa a döntési jogkör-, kivitelezés módja-, és

finanszírozási forrás szerint, a 161 befejezetlen beruházás számla tartalma a

beszerzéstől az aktiválásig.

6.2. A bruttó érték, a tervezett maradványérték, a hasznos élettartam és a nettó érték

fogalma, az értékcsökkenés fajtái, különbség bemutatása a terv szerinti és a terven

felüli értékcsökkenés között példák segítségével, a terv szerinti leírás kiszámításának

lehetséges módjait (lineáris leírás és teljesítményarányos leírás), a terv szerinti

értékcsökkenés könyvelési tétele.

6.3. A mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök helye, fogalma, a befektetéssel

szembeni elvárások, a befektetett pénzügyi eszközök fajtái, a tartósan adott kölcsön, a

tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok példákkal alátámasztva, tanács adása

hogy mi alapján dönt két tartós pénzügyi befektetési lehetőség között! (mutatók

felsorolása, lehetséges kiszámítási módszerei).

7. Zárás - éves beszámoló

7.1. A leltározás fogalma, lehetséges módszerei és a leltározás eredménye, az éves

beszámoló fogalma, szerepe, és részei, a mérleg felépítésének bemutatása, a

főcsoportok tartalmának rövid részletezése.

7.2. Az eredménykategóriák felsorolása, meghatározása, az adózott eredmény felosztása,

a mérleg és az eredménykimutatás kapcsolata, a zárlati munkálatok a vállalkozás

számviteli nyilvántartásában, a könyvviteli zárás lépéseinek bemutatása.

Kereskedelem és marketing alapismeretek

1. Marketing kialakulása

1.1. Marketing fogalma

1.2. Marketing alkalmazási területei

1.3. Marketing fejlődési szakaszai



90

1.4. Marketing története

1.5. Vállalati, piaci orientációk

1.6. Marketing-mix

1.7. A marketing folyamata

2. A piaci környezet elemzése

2.1. A piac fogalma

2.2. Piac csoportosítása

2.3. Piactípusok

2.4. Piacszerkezet

2.5. A szervezeti piac jellemzői

2.6. Piaci mérőszámok

2.7. SWOT analízis

2.8. Vállalat mikro- és makrokörnyezete

3. Fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás

3.1. Szükségletek, a Maslow-féle piramis

3.2. A fogyasztói piac modellje

3.3. A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők

3.4. A vásárlási döntés folyamata a fogyasztói piacon

3.5. A szervezeti vásárlási döntési folyamata

3.6. A vásárlási magatartás típusai

4. Piacszegmentálás

4.1. Piacszegmentáció

4.2. Célcsoportképzés

4.3. Termékpozícionálás

5. A marketinginformációs rendszer

5.1. Az információ fogalma és követelmények

5.2. A MIR fogalma, funkciói

5.3. A MIR alrendszerei

5.4. Marketingkutatás

6. Piackutatás

6.1. A marketingkutatás és a piackutatás kapcsolata

6.2. A piackutatás fogalma, területei

6.3. A piackutatás folyamata

6.4. A kutatási minta kiválsztása

6.5. Szekunder piackutatás

6.6. Primer piackutatás

6.7. A kérdőívszerkesztés szabályai

6.8. Kérdéstípusok

6.9. A kutatási eremények értékelése

7. Termék- és szolgáltatáspolitika

7.1. A termék csoportosítása, jellemzői

7.2. A szolgáltatások jellemzői

7.3. A termék életútja

7.4. Termékpolitika

7.5. Termékfejlesztés

8. Árpolitika, árstratégia

8.1. Az árpolitika fogalma

8.2. Árkialakítás tényezői

8.3. Árstratégia

8.4. Ártaktika

8.5. Az eladási árak felépítése



91

8.6. Az árak jogi szabályozása

9. Értékesítéspolitika

9.1. Kereskedelem helye, szerepe

9.2. A disztribúciós rendszer és az értékesítési csatorna funkciói

9.3. Csatorna kiválasztása

9.4. Csatorna hossza és szélessége

9.5. Értékesítési módok

9.6. Nagykereskedelem, kiskereskedelem

9.7. Marketingstratégiák az értékesítési csatornában

9.8. Franchise

10. Kommunikációs politika

10.1. Kommunikáció fogalma

10.2. Kommunikáció fajtái

10.3. Kommunikációs folyamat

10.4. A marketing kommunikáció lényege, jellemzői és a kommunikációs mix

elemei

11. Reklám

11.1. Reklám története és fejlődése

11.2. Reklám fogalma, szerepe

11.3. A reklámok csoportosítása

11.4. Reklámeszközök és reklámhordozók

11.5. Reklámeszközök jellemzői

11.6. Vállalai reklámcélok

11.7. Reklámtervezés folyamata

11.8. Reklámkampány lebonyolítása

11.9. Reklámhatás vizsgálata

11.10. Reklámok jogi szabályozása

12. Vizuális reklámeszközök

12.1. Nyomtatott reklámok

12.2. Köz- és zártterületi reklámok

12.3. Direct Mail

13. Az auditív és audiovizuális és egyéb reklámeszközök

13.1. Rádióreklám

13.2. Hangbemondás és egyéb auditív eszközök

13.3. Televízióreklám

13.4. Mozireklám

13.5. Internet

13.6. Kiállítások és vásárok

14. Közönségkapcsolatok

14.1. A PR fogalma, jellemzői

14.2. Belső PR

14.3. Külső PR

14.4. PR eszközei

14.5. Szponzorálás, mecenatúra, adományozás

15. Eladásösztönzés

15.1. Eladásösztönzés fogalma, funkciói

15.2. SP módszerek

15.3. Eladáshelyi reklám

15.4. Kirakat

15.5. Reklámtárgy, reklámajándék

16. Személyes eladás



92

16.1. Személyes eladás fogalma, jellemzői, előnyei

16.2. Személyes eladás területei

16.3. Az eladóval szemben támasztott követelmények

16.4. Meggyőzés az eladás helyén

16.5. Az eladási magatartás és az értékesítési mód kapcsolata

17. Az image és az egyedi vállalati arculat

17.1. Az image lényege, fajtái

17.2. A CI formai és tartalmi elemei

17.3. Logó és szlogen

17.4. Az arculat kialakításának menete

18. Egyéb piacbefolyásoló eszközök

18.1. A védjegy funkciói, típusa

18.2. Márka, márkaépítés

18.3. A csomagolás funkciói, típusai

18.4. Design

18.5. A vevőszolgálat szerepe, lényege

Informatika

1. Információs társadalom

1.1. Az adat és az információ fogalma.

1.2. A kommunikáció fogalma, modellje.(adó, kódolás, csatorna, zaj, dekódolás, vevő)

1.3. Gyakorlati példák kommunikációs modellre

1.4. A kód, mint az információ közvetítés eszköze. Példák a sokféle kommunikációs

csatornára. A zaj elleni védekezés. Redundancia az információ továbbításában.

1.5. Az információ, adat értéke. Szerzői jog.

1.6. A számítógépes vírusok fogalma, meghatározása és jellegzetes tulajdonságaik. A

számítógép működésében bekövetkező változások, amelyek alapján vírustámadásra

lehet gyanakodni. A vírusok történeti fejlődésének néhány példája. A vírusok fajtái,

kifejtett hatásuk, terjedési módjuk, védekezési módszerek és eszközök. Néhány

„hírhedt” vírus kártevő hatásának ismerete. A vírusok elleni védekezés módszerei.

Példák a víruskereső és vírusirtó programokra.

1.7. Az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásai.

1.8. Az információs és kommunikációs eszközök hatása a társadalomra. Az egészséges

számítógépes munkakörnyezet kialakításának szempontjai. A helyi hálózatok és az

Internet hatása a társadalomra. Az eszközök használatának fizikai és pszichés

veszélyei, és túlzott használatuk hatásai. A számítógépes munkavégzés és az

egészségvédelem. A számítógép és a perifériák ergonómiai jellemzői.

1.9. Telekommunikációs eszközök, rendszerek, gyakorlati felhasználása a

társadalomban. Korszerű eszközök használata információszerzés, feldolgozás, és

tudásgyarapítás (pl. telefon, TV, közhasznú információs források).

2. Informatikai alapok – hardver

2.1. Analóg és digitális jelek fogalma, különbözőségük, információtartalmuk (A

digitalizálás eszközei). A digitális képek tárolása, képformátumok és azok jellemzői

(raszteres és vektoros). A színek kódolásának módjai (RGB, CMYK). Alapfogalmak:

pixel, felbontás, színmélység A digitális hang tárolása, formátumok és azok jellemzői

2.2. Számrendszerek.(jelentőségük, 2-es, 10-es, 16-os számrendszer és közöttük való

átváltás) Az adat és az adatmennyiség fogalma az informatikában. Az informatikában



93

használt mértékegységek és ezek jellemzői. A bináris számábrázolás módszere és

jelentősége az informatikában. A bináris karakterábrázolás formái, kódtáblák

felépítése, jellemzői(ASCII, UNICODE).

2.3. A Neumann által megfogalmazott elvek, és ezek hatása a számítógépek fejlődésére. A

Neumann-elvű számítógép elvi felépítése, az egyes részegységek feladata. A ma

használatos számítógépek elvi felépítése és a Neumann elvek.

2.4. A mai (személyi) számítógépek részei és ezek jellemző paramétereinek bemutatása.

Az egyes részek funkciói.

2.5. Központi feldolgozóegység, jellemző értékek.

2.6. Memória: memóriafajták, jellemzők és felhasználási területük. Buszrendszer,

interfészek, tápegység, hűtés, ház: típusok, jellemzők.

2.7. A perifériák jelentősége, csoportosítása (bemeneti és kimeneti eszközök). A

manapság használatos perifériák besorolása az egyes csoportokba. A főbb perifériák

bemutatása és jellemző paraméterértékei: monitor, nyomtató, háttértárak, egér,

billentyűzet.

2.8. A ma jellemzően használatos monitorfajták (CRT, LCD) és ezek működési elve. A

monitorokkal kapcsolatos fogalmak: felbontás, frissítési frekvencia, képátló, kép-

pont. A monitortípusok összehasonlítása a felhasználási terület szempontjából.

2.9. A ma jellemzően használatos nyomtatási technológiák jellemzői. A nyomtatók

működési elve (tus, tintasugaras, lézer). A nyomtatókkal és a nyomatással kapcsolatos

fogalmak. A nyomtatók összehasonlítása a felhasználási területük szempontjából. A

ma jellemzően használatos háttértárak. A technológiák ismertetése (mágneses elvű,

optikai). Az egyes eszközök felépítése, működése. Az adatok tárolásának fizikai

megvalósítása.

2.10. A ma jellemzően használatos adattárolók fajtái és ezek jellemzői (CD, CD-

ROM, CDR, CDRW és DVD lemezek).

2.11. A számítógép részeinek és a perifériáinak fizikai karbantartása (tisztítása,

szállítása, tárolása).

2.12. A (személyi) számítógépek részeinek összekapcsolása, és a számítógép

üzembe helyezése. Az üzembe helyezés és biztonságos működtetés feltételei.

2.13. A hálózatok kialakításának jelentősége. A hálózatok csoportosítása kiterjedtség

szerint. A hálózatok topológiája, a topológiák jellemzése. A hálózati kialakításhoz

szükséges eszközök, ezek jellemzői (hálózati közeg, hálózati kártya, kapcsolók,

útválasztók, jelerősítők).

3. Informatikai alapok – szoftver

3.1. Szoftverek jellemzői, fajtái, funkciói, szoftverek csoportosítása felhasználói szerződés

szerint

3.2. Az operációs rendszer fogalma, feladata, fajtái, csoportosításuk.

3.3. Az operációs rendszer betöltődésének folyamata. A számítógép kikapcsolásának

módjai, az operációs rendszer feladatai a kikapcsolás során..

3.4. A könyvtárszerkezet felépítésének ismerete. A könyvtárakról tárolt tulajdonságok. A

könyvtárműveletek: létrehozás, törlés, másolás, áthelyezés, átnevezés, listázás,

könyv- tárváltás.

3.5. Az állományok típusai. Az állományok elnevezésének formai követelményei,

rendszerfüggő szintaktikai megkötések. Az állományokról tárolt tulajdonságok. Az

állományok társítása.

3.6. Az állományokkal végzett műveletek ismerete (létrehozás, másolás, áthelyezés,

törlés, mentés, nyomtatás, megnyitás). Keresés háttértárakon, a keresési feltételek

(helyettesítő karakterek használata)..



94

3.7. A háttértárak karbantartása (formázás, partícionálás, töredezettség-mentesítés), a

karbantartás fontossága.

3.8. A tömörítés lényege és elve. Tömörítési módszerek (veszteséges és veszteségmentes).

A kép, a hang, a videó és egyéb állományok tömörítésének jellemzői. Általános

tömörítő programok működésének ismerete. Az állományok és a könyvtárak

tömörítésének és kicsomagolásának megvalósítása.

3.9. Az operációs rendszerek segédprogramjai (fájlkezelés, archiválás, vírusvédelem,

tűzfal, multimédia stb.). A segédprogramok létjogosultsága, szolgáltatásai, jellemzői.

Néhány segédprogram bemutatása.

3.10. Vírusirtó program használatának ismerete. Vírusellenőrzés a háttértárakon és a

memóriában.

3.11. A vírusvédelem kialakítása a számítógépen. Aktív vírusvédelem.

3.12. Helyi hálózati szolgáltatások, be- és kijelentkezés fájlok közös használata,

felhasználói jogosultságok, hálózati nyomtatás. A hálózati kommunikáció logikai

felépítése (a szerver-kliens és az egyenrangú hálózatok)

4. Kommunikációi az Interneten

4.1. Az internetes szolgáltatások és ezek jellemzői. Az internetes szolgáltatások

használatának, használatba vételének szabályai. Példák Interneten keresztül igénybe

vehető szolgáltatásokra (pl. online kereskedelem).

4.2. Az elektronikus levelezés folyamatának ismerete. A felhasználók azonosítása. A

különböző levelezőprogramok közös és néhány egyedi jellemzője. Egy

levelezőprogram használatának ismerete. A levelezés használatához szükséges

beállítások ismerete. A levelezéssel kapcsolatos funkciók (írás, fogadás, válasz,

továbbküldés, törlés, mentés, nyomtatás). A beérkezett levelek kezelése.

4.3. Az elektronikus levél felépítése, az egyes részek funkciója. Állományok kezelése az

elektronikus levelezésben (csatolás, csatolt állomány mentése).

4.4. A levelező programok további szolgáltatásai (levelezési címek tárolása,

csoportosítása, visszajelzések). Az e-mail cím szerkezete. Levelezési lista

használata. A levelezéssel kapcsolatos problémák (kódolás, mailer daemon). A

levélküldés tipikus hibaüzenetei, ezek jelentése és a problémák kezelése.

4.5. Állományátvitel lehetőségei az Interneten. Az FTP szolgáltatás jellemzői,

problémái. Az FTP szerverhez való csatlakozás módjai (névvel és név nélkül). A

fájlátviteli módok (kódolás). Egy FTP segédprogram használatának ismerete.

Állományok le- és fel- töltése az Internetre. Az FTP tipikus hibaüzenetei, ezek oka

és a problémák kezelése. Egy böngészőprogram használatának ismerete. A

böngészőprogram használatával kapcsolatos fogalmak ismerete (kezdőoldal, cache,

cookie). Webcím szerkezete. Navigálás a különböző weboldalakon, a sűrűn

látogatott oldalak címének rögzítése, képek megjelenítése, weboldal mentése. A

weboldal nyomtatása A böngészés tipikus hibaüzenetei, ezek oka és a hiba

kezelésének lehetőségei.

4.6. A böngészőprogramok speciális funkciói, a funkciók bővítésének haszna és

veszélyei

4.7. Információ keresése az Interneten.

4.8. A tematikus és a kulcsszavas keresés működésének ismertetése. A kétfajta keresési

módszer alkalmazási területei és összehasonlítása. Tematikus és kulcsszavas kereső-

rendszerek ismerete, használata információkeresésre.

4.9. Keresési feltételek megadása (egyszerű és összetett). A keresési feltételek szűkítése,

speciális keresők. A keresés eredményének kiértékelése. A keresési feladatok

megoldása.



95

4.10. A távoli on-line adatbázisok használatának feltételei. Keresés az adatbázis

adatai között.

5. Könyvtárhasználat

5.1. Könyvtár fogalma, típusai, könyvtári szolgáltatások.

5.2. Információhordozó eszközök.

5.3. Katalógusok, adatbázisok, közhasznú információs források (menetrend,

telefonkönyv…).

5.4. Elektronikus könyvtár.

Testnevelés

1. A magyar sportsikerek

2. A harmonikus testi fejlődés

3. Az egészséges életmód

4. Testi képességek

5. Gimnasztika

6. Atlétika

7. Torna

8. Ritmikus gimnasztika

9. Küzdősportok, önvédelem

10. Úszás

11. Testnevelési és sportjátékok

12. Természetben űzhető sportok



96

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI

1. számú melléklet: Szakmacsoportos alapozó oktatás a közgazdaság szakmacsoportra

követelményrendszere

2. számú melléklet: Szakmacsoportos alapozó oktatás a kereskedelem-marketing, üzleti

adminisztráció szakmacsoportra követelményrendszere

3. számú melléklet: A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012.

(XII. 21.) számú EMMI rendelet alapján a 9-12. évfolyamos közismereti képzés tantárgyi

programjai

4. számú melléklet: A közgazdaság ágazati és a pénzügyi-számviteli ügyintéző

szakképesítés képzési programja

5. számú melléklet: Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményei

6. számú melléklet: A közgazdaság ágazati és a vállalkozás és bérügyintéző szakképesítés

képzési programja

7. számú melléklet: A vállalkozás és bérügyintéző szakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményei

8. számú melléklet: Az ügyvitel ágazati és az ügyviteli titkár szakképesítés képzési

programja

9. számú melléklet: Ügyviteli titkár szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

10. számú melléklet: Az ügyvitel ágazati és az irodai asszisztens szakképesítés képzési

programja

11. számú melléklet: Irodai asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

12. számú melléklet: Érettségi követelmények

Documents

HELYI TANTERVE ÉS - Sulinet...Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 4 A képzés szabályozásának jogi háttere A képzést szabályozó