Hír

levél

Bu

dai

Re

form

átu

s Eg

yház

közs

ég

2012Húsvét

Áhítat

„Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Lk 23,34)Húsvétra való készülésünket segíti, ha sorra vesszük Jézus szavait a kereszten. Ezek a kijelentések nem a reménytelenségről, a kétségbeesésről szólnak, hanem teljes összhangban vannak az Úr földi életének szolgálatával: igazi kapcsolat az Atyával, könyörületesség és közbenjárás a másik emberért. Az utolsó szavak a test erőtlenségében már csak a kikristályosodott lényeget fogalmazzák meg.Amikor Jézus a kereszten nem magáért, hanem másokért fohászkodik, akkor iga-zán saját magát adja és szeretetét mutatja meg. A kivégzés áldozatának lehetné-nek más szavai is, de Ő itt is csak könyörögni tud másokért.Szavai arról tesznek bizonyságot, hogy Isten megbocsátó Úr. Szörnyű cselekedet szemtanúi vagyunk: az élet fejedelmét, a betegek orvosát, az igazság megmu-tatóját, a reménytelenek biztatóját feszítik keresztre, és Ő mégis bocsánatért tud imádkozni. Isten alapvető szándéka a könyörület, és nem az ítélet.De vajon van-e bocsánat azok számára, akik a legnagyobb hibát követik el? És ha igen, akkor milyen feltételekkel?Isten megbocsátó Isten. Bocsánata akkor ér el minket, ha megértjük, hogy a bűn miatti árat és büntetést ugyan ki kell fizetni, de ezt Ő teszi meg helyettünk, mert mi nem tudnánk magunkért megfelelni. Az ár a kereszten függ: Jézus áldozata helyettes áldozat, a világ bűneit elhordozó végtelen szenvedés és magány, hiszen azt is mondja később: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” Isten akkor elfordult Tőle, hogy hozzánk fordulhasson örökre.Van bocsánat, és mégis szükség van arra, hogy valaki ezt a bocsánatot elfogadja, megélje. Jézus szava a kereszten: „bocsáss meg nekik” úgy is értelmezhető, hogy „hagyj nekik időt”, hogy felismerjék, tudatlanságukban mibe keveredtek bele. A bocsánat másik oldala a bocsánatkérés, a vétek felismerése. Később lesz, aki felis-meri ezt, hiszen a római százados felkiált: „Bizony mondom, ez az ember valóban igaz volt!”A megbocsátás következménye az életünkben nem lehet más, mint hogy mi is engedünk szorításunkon, és megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek. Jézus arra is hív, hogy imádkozzunk az ellenségeinkért, és áldjuk azokat, akik át-koznak minket: ha ezzel az indulattal fogunk járni a világban, akkor észrevesszük, hogy a magunk terhei is mennyivel könnyebbek lesznek.Böjt, húsvét – legyen a megbocsátottak megbocsátásának áldott időszaka!

1

Illés Dávid

Tartalom

Áhítat

Bemutatkozás

Presbitérium

Közelebb, Uram, Hozzád!

Bizonyságtétel

Diakónia

Házicsoportos híradó

Búcsúzunk

Hírek

Röviden

Ajánló

Programok

1

2

5

6

10

11

13

18

18

24

25

28

Kedves Testvérek!

Gyülekeztünk presbitériumának meghívására ez év áprilisától félállásban leszek közösségünk egyik beosztott lelkipásztora. Ez alkalomból szeretnék röviden bemutatkozni.Siba-Rohn Hilda vagyok, egy Tolna megyei faluból, Nagydorogról származom, ahol 1977-ben egy gazdálkodó család első gyerme-keként láttam meg a napvilágot. Legkedvesebb gyerekkori emlékeim a nyári nap-melegben delelő birkanyájhoz, a Siótöltés és a Szenes legelő végtelenségéhez kötődnek. Máig szeretem a frissen kaszált széna illatát, a forró nyárban vibráló levegőt, az ártéri fákat, a föld szagát, a birkák bégetését és a lovak hempergését. Gyökereimet tekintve sváb evangélikus családból származom, de magyar nagy- anyám után reformátusnak kereszteltek engem és három testvéremet.18 évesen kerültem fel Budapestre, a Károli Gáspár Református Egyetemen végez-tem 2001-ben teológus-lelkész szakon, majd egy ösztöndíjas évet töltöttem Bonnban, ahol keresztyén etikát tanultam. Hazatérve a Protestáns Missziói Tanul-mányi Intézetben vállaltam szolgálatot, ahol bibliai-missziói tanfolyamokon, kép-zéseken tanítottam, nemzetközi és hazai konferenciákat szerveztem. Emellett két évig kórházi kisegítő lelkipásztori szolgálatot is végeztem. 2004-től életem egyik legszebb, és legtöbb változást hozó időszaka következett, megszületett Gellért, Dénes és Márton fiunk. Amikor budapesti lakosként kisgyerekekkel gyülekezetet kerestünk magunknak, a Budai Gyülekezetre esett a választásunk. Nemcsak azért, mert többeket ismertünk a gyülekezetből, hanem azért is, mert éreztük, hogy ez egy befogadó, elfogadó gyülekezet, ahol az emberek ismerik egymást, de mégis a szabadság lelke uralkodik. Így aztán itt gyökeret is vertünk, és férjemmel egy éve gyülekezetünk „Kovász” házicsoportját vezetjük.Magamról még annyit, hogy szívesen kertészkedem, olvasok, szívesen sütök tortát. Szeretek mesét és történeteket hallgatni, főként az életből vett történeteket. Fontos számomra az elmélyülés, a másokkal való együttgondolkodás, az együttnövekedés, az életre való reflektálás. 2010-től a Református Internetes Lelkigondozás önkén-teseként dolgozom. Szeptembertől a Semmelweis Orvostudományi Egyetem men-tálhigiénés-lelkigondozó szakán tanulok, ami sok örömet jelent számomra.Lelkészi szolgálatomat főként a kisgyermekes családokkal való munka tölti majd ki.

Szándékom, hogy segítsek az embereknek elmélyült életet élni, hogy megtalálják Isten személyre szabott tervét az életükben. Közös szolgálatunkban olyan utat járunk be, amelyet bár évezredeken át sok millióan Krisztust követve bejártak, mé-gis mindig egyedi s személyre szabott lépéseket jelent.

SzeretettelSiba-Rohn Hilda

Bemutatkozás

Siba-Rohn Hilda

Tárnok Anna

Kedves Gyülekezet!

Nagy örömömre szolgál, hogy Önök között léphetek Isten hivatalos szolgálói közé. Februárban ugyanis a presbitérium friss diplomásként megválasztott a gyülekezet főállású diakónusává. Ez azt jelenti, hogy mivel Szigeti Lászlóné Ilike, aki eddig végezte ezt a szolgálatot, rövidesen nyugállományba vonul, én leszek az, aki helyébe fog lépni. Március 1-jétől már el is kezdtem átvenni az ő munkáját. Bízom benne, hogy az elkövetkezendő fél év alatt a gyülekezeti tagok és köztem kölcsönös bizalmi kap-csolat fog kialakulni, amely szolgálataim során az Úrtól kapott őszinte szeretet és segítőkészség kibontakozását támogatja majd. Feladatomnak és elhivatásomnak érzem, hogy Krisztus testének tagjait hitben erősítsem, építsem, és ahol csak tudok, segítségére lehessek az arra rászoruló gyülekezeti tagoknak. Valójában mindig is misszionáriusi elhívást éreztem az Úrtól, és Ő úgy egyengette az utamat, hogy raj-tam keresztül szórja egy ilyen lelkes és befogadó közösség felé áldásait, kincseit.Magamról még annyit említenék meg (ami részben már a bemutatkozásomkor is el-hangzott), hogy hívő lelkészi családból származom, Nyírbátor városából. Szüleimtől, nagyszüleimtől olyan példákat kaptunk testvéreimmel, amely az Isten iránti hála és hűség felé terelte életünket. Isten után nekik vagyunk hálásak, hogy találkozhat-tunk életünk megmentőjével: a mi Urunk Jézus Krisztussal. Nyolc testvérem között én vagyok a hetedik. Közülünk mindannyian vállalunk – ki önkéntesen, ki hivata-losan – gyülekezeti munkát, illetve igyekszünk életünkkel Krisztus felé utat mutatni azok számára, akik még nem ismerik Őt.A diakóniai végzettségem mellé készülök még egy szociális munkás végzettséget is tenni, amit, ha Isten is megsegít, jövő februárban meg is szereznék a nagykőrösi

32

Bem

uta

tkozá

s

Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karán. Ezek alapján szeret-ném a Budai Református Gyülekezet tagjainak és különösen vezetőinek segítségé-vel az Úr Jézus ügye érdekében tovább formálni a gyülekezeti diakóniát.Bemutatkozásomat egy számomra nagyon kedves verssel zárom, amelyet szeret-nék a gyülekezet minden tagjának szívére helyezni.

SzeretettelTárnok AnnaB

emuta

tkozá

s

Presbitérium

Fekete MártonBeszámoló a Presbitérium munkájáról

Az újraválasztott presbitérium január elején két napot töltött a mátraházi reformá-tus üdülőben. Az együttlét eredményeként – régi és új presbiterek – jobban megis-merhettük egymást. Ez fontos a közös szolgálatban, és akkor is, ha olykor ugyan a vélemények nem egységesek, mégis mindannyian elfogadjuk és képviseljük a többségi akaratot. Küldetésünk, hogy Isten megtapasztalt szeretetét megmutassuk a környezetünkben élő embereknek, és arra hívjuk őket, hogy ők is megéljék közös-ségüket az Úrral.

A 2012. év kezdete sok feladatot hozott. Új pénzügyi rendet kellett kialakítani, rész-ben Seres Judit halála miatt, részben, mert új könyvelő (Huszár Gézáné Erzsi) és új adminisztrátor (Oroszi Orsolya) kezdett dolgozni a lelkészi hivatalban.A diakóniai szolgálat is változik. Az idén nyugdíjba vonuló Szigeti Lászlóné Ilike már-ciustól augusztus végéig még félállásban dolgozik. Ez idő alatt adja át szolgálatát a most felvett új diakónusunknak, Tárnok Annának.Gyülekezetünkben a családok lelki segítsége egyik fontos feladat a következő évek-ben. Állami támogatással családi napközit indítottunk el. Siba-Rohn Hilda lelkipász-tor áll munkába áprilistól félállásban, hogy a megkeresztelt gyermekek családjait látogassa, lelkigondozza, velük kapcsolatot tartson, és erre a szolgálatra önkén-teseket szervezzen.A presbitérium döntése nyomán megújult a Haypál Alapítvány kuratóriuma: elnök Miklódy Márta, tagok: Berzétei László, Braczkó Zsuzsanna, Gondos Attila és dr. Gyenes Károly.

Az öreg kút csendesen adja vizét.Így telik minden napja.Áldott élet ez! – fontolgatom:csak adni, adni minden napon!

Ilyen kúttá kellene lennem!Csak adni teljes életemben.Csak adni? Terhet is jelenthet.Jó kút, nem érzed ezt a terhet?

Belenézek… tükre rám ragyog:„Hiszen a forrás nem én vagyok:Árad belém! Csak továbbadomTisztán, vidáman és szabadon.”

Hadd éljek ilyen kút életet!Osszak áldást és szeretetet!Nem az enyém. Krisztustól kapom.Egyszerűen továbbadhatom.

Mindig csak adni

(A. Kleeman)

54

Piskóty KatiÓévből az Újévbe – ó emberből az új emberbe

Korábban sohasem szerettem a szilvesztereket. Szó sincs arról, hogy nem szeretem a bulikat, vagy a barátokkal való együttlétet, de valahogy éppen ezek az esték so-hasem sikeredtek olyanra, amilyennek elképzeltem őket. Valami mindig hiányzott.Így volt ez mindaddig, mígnem első közös szilveszterünket a Cédrussal töltöttük, közel tíz éve. Volt ott minden, ami egy jó bulihoz szükséges: óriási vacsora, tánc, móka, kacagás. De az éjféli koccintás után körbeültünk egy kis szobában a földön, és elhangzott Füzi Csaba újévi körkérdése, melynek során az Úrról és önmagunk-ról beszélgettünk. Úrvacsorát vettünk, egymás kezébe adva a kenyeret és a bort, és én akkor úgy éreztem, hogy összetartozunk, mert van, Aki összefog és egyben tart bennünket. És a végén kimondtam azt a mondatot, amely azóta minden együtt töltött szilveszter után elhangzik a számból: Ez volt életem legjobb szilvesztere!Így aztán nem csoda, hogy idén decemberben is az év végén családostul elindul-tunk Mátraházára, hogy a gyülekezetünk tagjaival együtt töltsük ezt a pár napot. A Református Üdülőbe egymás után érkeztek a kis, nagy és még nagyobb családok, az épületet lassan betöltötte a gyerekzsivaj.

Nagyokat sétáltunk a csodálatos környéken, a gyerekek még szánkózni is tudtak a Kéke-sen, ami nagy öröm volt, hiszen hónak se híre, se hamva nem volt országszerte.

Aztán meg éjszakába nyúló beszélgetéseink voltak fontos és kacagtató témákról egya-ránt. Első este Kovács Gergő tartott nekünk áhítatot, második este taizéi imaórán vettünk részt, amelyre minden üdülővendéget meg-

hívtunk. Szilveszter estéjén pazar lakomában volt részünk, majd az ügyeletes lelkész, Bagdy Laci bácsi tartott istentiszteletet, aki 83 éves, tündéri, aranyos ember és a szemében látszik, hogy igazi békességet talált az Úrban. Abból is látszik, milyen nagy ember ő, hogy az esperes úr volt a kántora…

Ezután körbeültünk, és Füzi Csaba feltette a szokásos év végi körkérdését :). Mindenkitől megtudhattuk, hogy éppen most mivel küzd, vagy minek örül, és könnycsordító je-lenetekre is sor került: hol az elkeseredés, hol a nevetés könnyei hullottak. Krisztina minden szilveszterre készít nekünk igés kár-tyákat, amelyekből húzhatunk egyet-egyet útravalónak az új esztendőre. Mindannyian megdöbbentünk, amikor elolvastuk a nekünk szóló Igét, mert az valóban akkor és ott csak nekünk szólt és telibe talált! Ezt követően egy hihetetlen KI MIT TUD vette kezdetét, amelynek során a szigorú zsűri (Jesse Dóri, Gondos Andor, Ardai István és Rácz Levente), valamint a jókedvű közönség előtt mérettettek meg a fiatalab-bak és az idősebbek produkciói. Ennek során egy „világszám” vitte el a pálmát és megbeszéltük, hogy a műsorszám olyan színvonalat képvisel, hogy érdemes lenne nagyobb közönség elé vinni. A produkció lényege az volt, hogy a női kar (Szilvi: gi-tár és ének, Ingrid: ének és szájbalalajka, jómagam: ének és szájbalalajka) előadta az örökbecsű „Áll egy ifjú nyírfa a réten” című dalt, amelyre a férfiak egy komoly balett-előadást produkáltak. Lajos alakította a nyírfácskát fehér kabátban és kucsmában, Ákos és Feri pedig úszónadrágban és lepedőkben a réti tündéreket elevenítették meg könnyed, légies mozdulatokkal és olyan átéléssel, hogy mindenki teljesen a hatása (és a szék) alá került. Büszkék vagyunk férjeinkre!

Karakas Ida (sokunknak kedves Ida néni) elhunyt, és jelentős örökséget hagyott a gyülekezetre. Az örökség fő része egy lakás, ami igen rossz állapotban van. Felújí-tásra lehetőségünk nincs, ezért a presbitérium keresi a jó megoldást, hogy ez az ajándék a gyülekezet javát szolgálhassa.A presbitérium elfogadta a 2011. évi választói névjegyzéket. A névsorban az az 1061 egyháztag van, aki személyesen vagy családján keresztül fizet egyházfenntartói járulékot, vagy 75 éven felüli konfirmált református egyháztag.Megvitattuk és elfogadtuk a 2011. évi zárszámadást és a 2012. évi költségvetést. A presbitérium hálaadással köszöni meg a jókedvű és áldozatos adakozást a gyüle-kezet tagjainak. Gyülekezetünk fenntartása, működése és céljaink elérése nagymér-tékben függ ettől. Komolyan hisszük, hogy ez az adakozó kedv megmarad, sőt növekedhet ebben az esztendőben is.

Bem

uta

tkozá

s

76

Másnap délelőtt egy csodálatos újévi igehirdetést hallhattunk. Sok-sok olyan gon-dolat hangzott el Dávid szájából, amely részben megerősítést, részben újraértékelést és átgondolást jelentetett nekem. Márta és Mária történetében nagyon fontos szá-munkra, nők számára maga a bibliai szituáció. Nekünk, nőknek egyértelmű üzene-tet hordoz a kép, ahogy Mária Jézus lábánál ül és hallgatja Őt. Nem csak Urunk, de Mesterünk is Ő, aki közvetítő nélkül, személyes tanítást és vezetést nyújt nekünk. A másik, amit a bibliai kép sugall, a közelség, a közösség üzenete. Közelségben és közösségben lenni Istennel hitünk legnagyobb ajándéka. Közelségben és közös-ségben lenni embertársainkkal hitünk legszebb következménye. Az Úr megosztja magát velünk és mi megosztjuk magunkat Vele és egymással. Valóságos, élő és köz-vetlen kapcsolatban lenni Istennel és egymással: a keresztyénség lényege. Ezért is köszönöm az Úrnak, hogy ehhez a gyülekezethez tartozhatom. Mert élő és valósá-gos közösség a miénk, amely tényleges megosztáson és nem csak a vasárnapi kéz-fogások és üdvözlések osztogatásán alapul, ahol valóságos kapcsolatok vannak, és nem csak udvariassági viszonyok, ahol a fájdalmat, a könnyeket, az elkeseredést nem szükséges erőltetett mosolyú álarcok mögé rejteni, de örömeinket és sikerein-ket sem kell álszent szerénységgel leplezni. Közösségben élünk, tanuljuk, hogyan kell ezt csinálni, közben sírunk is, nevetünk is, de ami a legfontosabb: tudjuk, hogy ez mennyire lényeges, hogy ezt nem szabad feladni, ezért érdemes küzdeni. Ennek felmutatásában látom a gyülekezetünk egyik küldetését.Még egy fontos üzenet a bibliai képből: Mária Jézusra figyelt, ezért a jó részt válasz-totta. Mert közösségben lenni azt is jelenti: figyelni. Nem magunkra, a másikra. Ez nagyon nehéz dolog. Istennel közösségben lenni azt jelenti: Istenre figyelni. Ezért mindannyian az Úrra figyeljünk és egymásban is ne az ó, hanem az új em-bert, a Krisztusit nézzük! Isten is ezt nézi bennünk, erre tekint, ezt táplálja, és eb-ben gyönyörködik. A gonosz az, aki a bennünk levő bűnt figyeli és erősíti, mi ne tegyük egymással ugyanezt! Ha mi csak ezt vesszük észre egymásban és nem az Úr munkáját, akkor mi magunk is efelé közelítünk, ezt erősítjük és egymásnak, a közös-ségnek csak kárára válunk. Szóval: tekintetünket az Úrra emeljük, mindig, minden-ben és mindenkiben vegyük észre Őt, és folyamatosan adjunk hálát azért, hogy itt vagyunk, itt lehetünk, együtt, Őbenne!Amikor Mátraházán búcsúzkodtunk, Ákossal megöleltük egymást, aki azt mondta: „Olyan jó volt ez a közös szilveszter, mindig együtt kellene tölteni.”Úgy legyen!

Mándy TamásCsendeshét – Isten országa közöttünk van

A Márta csoport tagjai – és hozzájuk csatlakozva néhány lelkes csütörtöki bib-liaórás – alig várták, hogy ismét együtt tölthessenek néhány meghitt, békés napot Mátraházán január 9–14-ig.Vágytunk rá, hogy hátrahagyva gondjainkat, testvéri közösségben imádkozhas-sunk, dicsérhessük Istent, hallgathassuk, amit üzen nekünk. De az is nagyon fon-tos, hogy vidámságban, elmélyült beszélgetésekben még közelebb kerüljünk egymáshoz, amúgy fiatalosan, hiszen Kata néni szemével – aki 92 esztendős – mindnyájan fiatalok vagyunk. Ebben az évben Sebestyén Katalin lelkész testvérünk vezette a programot. Tudására felnéztünk, meggyőző igemagyarázataira tisztelettel figyeltünk, de a közösségben vidám kishúgunknak tekintettük, hiszen ő volt köz-tünk a legfiatalabb – idén nem voltak apró gyerekek.A napirend hasonló volt az előző évekéhez. Reggeli előtt imaközösségre gyűltünk össze, kértük Isten megerősítő jelenlétét, személyes gondjainkat is Elé vittük. Az együttlét központi mondanivalója az volt, hogy „Isten országa közöttetek van”. Kata-lin bevezető előadásai – dehogy előadás, közvetlen beszélgetés – ennek lépéseiről szóltak: vetés, növekedés, rátalálás a kincsre, hamisság Isten országában? (Lk 16), alázat és szolgálat.Ebéd után szabadidő! Ez csodálatos volt, mert az előző évektől eltérően most min-dent vastag hótakaró borított. Fel is buszoztunk a Kékestetőre, s egy kis forralt boros belső melegítés után lifttel „megmásztuk” a kilátót, így 1100 méter magasról gyönyörködhettünk szép hazánkban. Délután áhítatra gyűltünk össze, Ézsaiás írása és Zsoltárok felett elmélkedtünk. Esténként vidám műsorokat is terveztünk. Vacsora után napzáró csendességre gyűltünk össze.Sokat énekeltünk, sokszor Katalin gitárkíséretével (igazi kíséret volt, nem csak ak-kordokat fogott!), énekeskönyvből, Hallelujából, taizéi énekeket is. Éreztük, hogy az ének is istentisztelet.Sajnos e sorok írója számára csütörtök reggel befejeződött a csendeshét. Csúnyán megdagadt a lábam, ezért Katalin és az otthon vezetője levittek a gyöngyösi kórházba, ahol mélyvénás trombózist állapítottak meg, és azonnal ágyba dugtak. Ott jutott el hozzám a sok féltő imádság híre, amivel a lelkészüdülő budai vendégei Istenhez fordultak gyógyulásomért.Az imádság meghallgatásra talált: a „szerző” már járhat templomba, bibliaórára, és meg tudta írni ezt a csonka beszámolót.

98

Néhány hete Bakonybélben jártunk. Nagyon szomjaztam már Isten jelenlétére, a Vele való közelségre. A magányos séta lecsendesítette a lelkemet, az ébredő ter-mészet felvidított. Katalin egy szemlélődő imamódot ajánlott a csendhez, és ez új megvilágításba helyezte az olvasott zsoltár szavait. „Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem … hogy nézhessem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessem az ő temp-lomában.” (Zsolt 27) A Bibliának soha nem látott mélységei tárultak fel egy pillanatra, és ígértek új lehetőséget a Vele való találkozásra. Nem változtam meg egy csapásra, de most tudom: ha Isten elé állok, Ő közel jön hozzám. Egyetlen lépést kell tennem.

Diakónia

Csenki ZsuzsaTalálkozásaink az Úrral

A 2012-es év a budai gyülekezet diakóniai szolgálataiban a megújulás éve lesz. A presbiterválasztást követően felállt az új diakóniai bizottság. Több új tag kap-csolódott be mostantól a diakóniai feladatok ellátásába. Februárban örömmel vettünk részt a bálba érkező kárpátaljai és marosbogáti testvérek vendéglátásában. A szombat délelőtti Parlamentlátogatás, a Bazilika, a Néprajzi Múzeum megtekin-tése nagy öröm volt számukra, nekünk meg öröm volt a velük való együttlét. Már-ciusban a budai „örök-ifi” tagjait, az ötvenes-hatvanas években konfirmáltak cso-portját láttuk vendégül. Az úrvacsorás istentisztelet után Szarka Miklós és dr. Süle Ferenc könyvdedikálása, Romhányi László kiállításának megnyitója és közös ebéd tette színessé a napot. Ekkor már közöttünk volt Tárnok Anna, Nagykőrösön vég-zett diakónus. Őt többen ismerik, hiszen Szigeti Ili mellett volt gyakornok, és olyan jó kapcsolat alakult ki köztük, hogy Ili örömmel fogadja el őt utódául. A betanítás már el is kezdődött. Isten áldja meg mindkettőjüket gazdagon ebben a nehéz, de gyönyörű szolgálatban!Továbbra is szükség van azonban az önkéntesekre, hiszen sok a beteg, elesett ál-lapotú idős gyülekezeti tagunk, akik számára sokat jelent egy rövid látogatás, beszélgetés, közös éneklés, imádság, egy apró szívesség vagy egy érdeklődő tele-fon. Buzdítjuk tehát azokat, akik késztetést éreznek erre a szolgálatra, hogy jelent-kezzenek!

Bleier-Cseke LillaCsendes hétvége – szavak nélkül

Március elején egy csendes hétvége keretében böjti lelkigyakorlatot tartottunk gyülekezeti csoportunkkal, a Forrással. Vendéglátóink a bakonybéli Szent Mauríciusz bencés monostor szerzetesei voltak, akik – bár nem fogadnak némaságot – a hall-gatás erényét nap mint nap gyakorolják, s ebben most mi is követtük őket. Így a hétvége nemcsak hagyományos értelemben volt csöndes, de a szóböjt fogalma is igazi értelmet nyert számunkra. A csodálatos környezet és a gyönyörű idő is segítette lelki elmélyülésünket. Ahogy lelassultak lépteink, gondolataink, észrevét-lenül kerültünk át egy másik dimenzióba, ahol igazán ráhangolódhattunk Istenre, s olyan szinten érzékelhettük jelenlétét, ahol a mindennapok hangos zűrzavarában lehetetlen. Más érzés volt így figyelni, hallgatni és imádkozni. Napközben csak egy órát beszélhettünk csoportvezetőnkkel, de egymással még a közös étkezésekkor sem, ami az első percekben szokatlannak tűnt, de meglepően hamar természetessé vált. Bepillantást nyertünk a szerzetesek életébe, mi is részt vettünk a reggeli-esti imaórákon. Némaságunk vasárnap délig tartott, s az élmények megosztása után közös imádsággal zártuk az alkalmat, majd kellemes sétát tettünk a falu határában található Kálváriára, ahol ismét érezhettük: a csend Isten egyik legszebb ajándé-ka, amelyben szól hozzánk. Kívánom, hogy mindannyiunknak ajándékozzon még belőle!

Bizonyságtétel

Pálóczi ÁgnesNem csak kenyérrel...

Évek óta úgy voltam a bibliaolvasással, mint kisgyerek a fürdéssel: tudom, hogy jó, de semmi kedvem nekiállni. Furdalt a lelkiismeret: milyen keresztyén az, aki nem nyitja ki naponta a Bibliáját? De amikor kinyitottam, sokszor lapozgattam célta-lanul. Minden történet ismerős volt, minden bölcsesség lerágott csont. Hogy lesz ebből élet?! A lelkészek és egyházatyák biztattak: csak el kell kezdeni, neki kell állni. Könnyű azt mondani…

1110

Április 22-re tervezzük a beteglátogatás szolgálatát végző önkénteseink vasárnap-ját. Itt bemutatkozik az Asszonykör és lehetőség nyílik a személyes beszélgetésre azokkal, akik már hosszú évek óta végzik ezt a szolgálatot. Legtöbbjük már magas korú, így nagy szükség lenne minél több fiatalabb önkéntes bekapcsolódására, akik alkalmilag vagy rendszeresen a beteglátogatásban részt tudnának venni.Május első szerdáján délelőtt megrendezzük a 75 év felettiek tavaszi szeretetven-dégségét. Köszönjük azok segítségét, akik saját gépkocsijukkal elhozzák idős testvé-reinket, hiszen sokan vannak, akik tömegközlekedéssel már nem tudnak eljönni az alkalomra, így azonban ők is részesei lehetnek az úrvacsorai közösségnek, érezhe-tik a gyülekezet szeretetét, törődését. Vannak, akik előre egyeztetett időpontban eljönnének a vasárnap délelőtti istentiszteletre is, ha lenne, aki elhozná őket au-tóval. Kérjük, jelentkezzenek, akik ebben segítenének!Isten sok lehetőséggel ajándékoz meg bennünket, hogy segítőként odafordulhas-sunk másokhoz. Erre biztat bennünket az Ő Igéjében is, amikor azt mondja, ha egy-gyel a legkisebbek közül megteszitek, velem teszitek meg. Ma is megtapasztalható, hogy a diakóniai szolgálat végzésének alkalmai egyben az Úrral való találkozás al-kalmai is, mert közben velünk van, erőt ad, vezet. Hála Neki érte!

Bán Emilné Novák Joli Asszonykör

Alkalmainkon közösen kézimunkázunk, takarókat kötünk a hajléktalanoknak, hímezzük a keresztelős kendőcskéket. Vannak tagjaink, akik megromlott egészségi állapotuk miatt már nem tudnak eljönni, de azért segítenek a keresztelős kendők elkészítésében, a kötésben. Szoktunk közösen énekelni is, vagy egyikünk egy-egy igehirdetést felolvas, miközben a többiek kezei dolgoznak. Fontos számunkra, hogy szolgálatainkkal egyrészt a rászorultakon segítünk, másrészt az Isten közelsé-gét kereső fiatal keresztelős családok számára a gyülekezetünk szeretetét kifejező ajándékot készíthetünk. A gyülekezet tagjai azzal is támogathatják szolgálatunkat, ha maradék fonalakat juttatnak el hozzánk, amelyeket a takarók készítésénél hasznosítunk. A csoportunk nyitott, szeretettel várunk kézimunkázni, kötni szerető nőtestvéreket! Alkalmainkat csütörtökönként 15–17 óra között tartjuk a gyülekezeti nagyteremben.

„Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük” (Máté 18,20).A házicsoport egy olyan hely, ahol barátokra lelhetsz, ahol felfedezheted aján-dékaidat, ahol hitben növekedhetsz. Minden házicsoport végső célja, hogy tagjai Krisztus átformáló jelenlétét saját életükben megtapasztalják. A gyülekezetünkben működő mintegy 25 házicsoportból most kilenc mutatkozik be röviden.

Bartos BeaCédrus

A Cédrus házicsoport közel tíz éve alakult, tagjai leginkább kis- (és nagyobb) gye-rekes családok, mintegy 25 felnőtt és nagyjából ugyanannyi gyermek. Kéthetente szerdánként találkozunk, emellett a legtöbb gyülekezeti alkalmon is igyekszünk részt venni, de számos egyéb közös programot is szervezünk csoportunknak a szalonnasütéstől a kiállításlátogatásokon át egészen a közös nyaralásig. Évente 2-3 alkalommal csendes hétvégékre megyünk, havonta egyszer, az Úr napján közös ebédet szervezünk valamelyik tagunknál, de van kedvenc színházi rendezőnk

Dia

kónia

1312

Illés DávidCsoportunk

Csoportunk azokból a párokból szerveződött, akik 2008-ban tartották esküvőjüket a templomban (jelenleg 9 család). A csoport az első évben kéthetente találkozott, amikor közös beszélgetésekben kerestük Istent az életünkben.

A későbbi időben a találkozások rendje megváltozott, mert sorra kezdtek születni a gyermekek (jelen-leg 8). Mostanában 4-6 hetente van lehetőség az együttlétre, de ekkor mindig nagy örömmel és lelkese-déssel találkoznak papák-mamák-babák.

(Pintér Béla) és kedvenc színészünk is (Rajkai Zoltán). Nagyon fontosnak tartjuk, hogy szolgálatunkkal építsük a gyülekezetet: tagjaink közül négyen presbiterek, többen házas kurzust, jegyesoktatást, csoportvezetést vál-lalnak, részt vesznek a gyülekezeti bál és a tábor szervezésében, a koma-tálas akciókban, de a Cédrus volt a fő motor a péterrévei és a Gyökössy-ovis játszótér megépítésében is. Az imádság központi helyet foglal el csoportunk életében, rendszeresen imádkozunk egymásért, illetve közbenjáró imádsággal fordulunk az Úrhoz lelkészeinkért és számos gyülekezeti kezdeményezésért is. Jó kapcsolatokat ápolunk gyülekezetünk ifiseivel, nagyon szeretjük őket!

Mindannyiunkat egy cél vezérel: egyre közelebb kerülni Krisztushoz. Befogadó, összeforrott csapat vagyunk, amelyet a Krisztusban megélt szeretet tart össze. Mint azt a csoportunk neve is mutatja: szeretetünk és összetartozásunk örök(zöld)!

Imre NoémiIfi csoport

Gyülekezetük ifije igencsak tág korosztályt ölel át a tavaly konfirmált tiniktől kezdve egészen a huszonévesekig. Csoportjaink – a K2, a Konnektor, a KEFÍR és a Kisifi – korcsoportok szerint alakultak. A csoportközi kohézió erősítése céljából tavaly szeptember óta alkalmainkat egyszerre, péntek esténként tartjuk Szontágh Szabolcs vezetésével. A közös szendvicsezés, majd az igei felvezetés után kisebb csoportokban folytatjuk a beszélgetést. Alkalmaink laza hangulatban, sok nevetés-sel telnek, ugyanakkor mély lelki tartalommal telítettek. A heti ifiken kívül is sokat találkozunk egymással, gyakran szervezünk különféle közös programokat, ifihétvé-géket. Ifiseink szívesen veszik ki részüket a gyülekezeti szolgálatból is, az esti isten-tiszteleten rendszeresen vállalunk feladatokat. Nem harapunk, úgyhogy aki csatla-kozni szeretne hozzánk, bátran keresse Szabit!

Árvai LackóKármel

A Kármel csoport több mint öt éve alakult az egyik első házicsoportból. Tizenöten vagyunk és kéthetenként találkozunk. A napi Igét tanulmányozzuk, „körbe” járunk: mindig más a házigazda, aki nemcsak a lélek táplálékáról gondoskodik, hanem a testünk jól tartásáról is. A hét órakor kezdődő másfél-két órás igei beszélgetést, éneklést, imaközösséget igazi terülj asztalkám követi, így fehér asztal mellett tovább folyik a szó és – nevünkhöz hűen – a hegy pompás leve.

Minden évben elutazunk egy közös hét-végére, Harkányt az idén Szárszó követi. Örömmel megyünk szórványgyülekeze-tekbe, legutóbb Ősagárdon jártunk.

Létrehoztunk egy Kármel-ösztöndíjat, amelynek az összegét havonta fizetjük, és egy év után közös megegyezéssel adjuk tovább: 2012-ben Nagydobronyba kerül. Szeretünk együtt lenni, számíthatunk egymásra, évek óta mindnyájan tudjuk: ha kedd, akkor Kármel.

1514

Torday GáborLukács

10 család... 28 gyerek… repülőgép-hajtóműveket megszégyenítő hangerejű zsivaj. Általában ilyen paraméterekre kell felkészülnie annak, aki a Lukács házicsoport életébe szeretne bepillantást nyerni. Na és persze arra a sok-sok szeretetre és az együttléteket kísérő áldásra, amit semmiféle mértékegységgel nem lehet kifejezni. Szerencsére a csoportnak házigazdaként állandó helyszínt biztosító Füzi család türelme és káosztűrő képessége átlagon felüli, amit ezúton is köszönünk nekik.

Sokgyerekes házicsoportként találkozó-inkat gyakorta szervezik át/össze/vissza/ki/be az iskolai és óvodai programok, illetve a különféle vírusok terjedési sebes-sége, de mi már ezt is megszoktuk. Örü-lünk egymásnak, amikor csak lehet. A szokásos kéthetenkénti alkalmainkon túl minden évben igyekszünk legalább 2-3 olyan „hosszúhétvégés” kiruccanást is szervezni, amikor otthonunktól és a hétköznapoktól biztonságos távolságban tu-dunk egymásra figyelni, sokat énekelni, Istent dicsőíteni, a hitbenjárásról, a hitben való nevelésről beszélgetni és a Szentlélektől kapott összetartó, közösségi erőnket fejleszteni.

MustármagokMustármag

„Mihez hasonló az Isten országa, és mihez hasonlítsam? Hasonló a mustármaghoz, amelyet fogott egy ember, és elvetett a kertjében; az pedig felnövekedett, és fává lett, úgyhogy az égi madarak fészket raktak az ágain” (Luk 13,18-19).

A Mustármag csoportra leginkább az jellemző, hogy sokszínű és nyitott. Több-félék vagyunk, de mégis tudunk egymást elfogadva, szeretetben együtt lenni. Alkal-mainkon a közös éneklés után egy bibliai szakasz megbeszélésével próbálunk minél többet megérteni Isten üzenetéből. Mind-annyian vágyunk a növekedésre. Az egymás élettapasztalata, hitélménye, hitvallása

sokat segít hitéletünk mélyítésében. A csoport tagjai legtöbben a diakóniai szolgálat aktív résztvevői. Prioritásaink: szeretetközösségben lenni egymással, a generációk közti kapcsolatok erősítése, nyitottság, kiscsoportba még nem járók bevonása, bib-liaismeretben való gazdagodás, hitbéli növekedés egyéni és csoport szinten, egyre mélyebb, egyre erősebb elköteleződés Isten mellett, közös szolgálatok, odafordu-lás az elesettek felé. Alkalmainkat az iskolai szorgalmi időben tartjuk szerdánként 17.15–18.45 között a gyülekezeti kisteremben, Sebestyén Katalin vezetésével. Aki egy melegszívű, befogadó közösségre vágyik, jöjjön és tartozzon közénk!

Oravecz JózsefnéNaphegyi házicsoport

Bizonyára mi vagyunk a legkisebb létszámú (6 fő), átlagéletkorát tekintve viszont a legidősebb házicsoport (81 év). Bibliaórákat kéthetente tartunk, a Bibliaolvasó kalauz szerint ajánlott Igerész alapján. Szigetiné Ilike vett minket szárnyai alá, ő lelkünk gondozója. Csoportunk valóban testvéri közösség, amelynek tagjai között az eltérő egyéniségek mellett is több a hasonlóság, mint a különbözőség. A tagok többségének szoros kapcsolata volt a pedagógiával, így kérdező-vitatkozó szellemi-ség jellemzi az együttléteket. Egymás gondjai, nehézségei nem csupán foglalkoz-tatnak minket, de lehetőség szerint igyekszünk közreműködni a megoldásban is. Egymás terhét imádságban hordozzuk. Szeretettel emlékezünk a csoportból koráb-ban eltávozott testvérekre, az újonnan érkezőket szeretettel fogadjuk. A kegyelmi idő számunkra azt jelenti: „Közelebb, Uram, Hozzád!”

1716

Ludwig DóraTavalyi felnőtt konfis csoport

Lassan egy év telt el a tavalyi konfirmáció óta, amikor tíz felnőtt tett vallást arról, hogy életüket a továbbiakban Istennel szeretnék élni. Az egyéves előkészítő után tavaly május óta mind a tízen továbbra is egy csoportba járnak, hetente-kéthetente találkoznak.

Csoportunkban leginkább bibliatanulmányokkal foglalkozunk Az ember Jézus Krisz-tus című könyv alapján, és míg Isten Igéjét tanulmányozzuk, igazi mély beszélge-tések és nagyon őszinte megosztások jellemzik találkozásainkat. Sokszor imád-kozunk egymásért, szívünkön viseljük egymás nehézségeit, vagy éppen együtt örülünk egymás örömének, és a közösen eltöltött két év alatt barátokká is váltunk. Volt, hogy az alkalmunkat a Duna-parton tartottuk, nemrég színházban voltunk,

Hírek

Csizmadia MártiTavaszi komatálas hírmondó

Kedves Olvasó!

Legutóbbi híradásunkban azon finom étkek listájába pillanthattál be, amelyet gyülekezetünk komaasszonyai készítettek a gyermekágyas édesanyák és családjuk számára.Most számokat szeretnék eléd hozni. De ne ijedj meg, nem száraz statisztikai, százalékolt, ilyen-olyan adatokat, hanem örömre, mosolyra, hálára okot adó, biza-kodást keltő számokat olvashatsz rólunk!Már 5 éves az a leányka, akinek családja legelőször kapott budai komatálat a Cédrus házicsoporton belül. A Baba-Mama misszió komatálas szolgálata 4. éve

működik töretlen hittel és lelkesedéssel. Több mint 20 koma kapcsolódott be ebbe az örömteli sütés-főzésbe, amelynek segítségével 14 családot 2-4 héten át meleg ebéddel/vacsorával ajándékozhattunk meg. Eddig 35 újszülött kapott ajándékot a lelki nagycsaládjától. 2012 tavaszán 4 újabb kisbabával gyarapszik gyülekezetünk, akik közül 1 kisleány már meg is látta szép teremtett világunkat.Ugye te is mosolyogsz a számok láttán? Mi hisszük, hogy Mennyei Atyánk is ezt teszi, és hogy a Szentlélek közösséget formáló és megtartó ereje jár át minket min-den egyes étel elkészítésekor, Ő van velünk azok átnyújtásakor!Komaasszonyaink közül néhányan megosztották gondolataikat erről a szolgálatról:

„A komatálas szolgálat nekem tulajdonkép-pen A Szolgálat, mert anyukaként jóformán csak ebben tudok részt venni” – Szontágh Évi.

„Azért szeretem a komatálazást, mert élvezem a főzőcskézést, a csomagolást, az apró meglepetés kigondolását, magam elé képzelem az ebédet kóstolgatók arcát, sze-

retek örömet szerezni és jó érzés tudni, hogy mama, baba és a családjuk asztalhoz ülhet »csak úgy« az én kezem munkája nyomán” – Fördős Kata, missziói gondnok.

„A komatálas szolgálat nekem abban segít, hogy a távol levő unokám helyett más-nak segíthessek a nehezebb napokban” – Lám Edit.

„A komatálas szolgálat nekem azért fontos, és azért veszek benne szívesen részt, mert ebben mindig megélhetem a gyülekezeti közösséget is, hiszen a különféle generációk egymás felé nyitására, a generációk közti kapcsolatok erősítésére remek lehetőség” – Csenki Zsuzsa, diakóniai gondnok.

És végezetül még néhány szám :-): Péld 11,25: „Az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül.”A komák közössége nevében: Tika

Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket…

Minden hétköznap délelőtt gyermekzsivaj tölti meg élettel a Csibeszobát, kacagás veri fel az ilyenkor csendes termeket: márciustól Családi Napközi működik gyüle-kezetünkben.

Mózes-Horváth Ingrid és Fördős Kata

Hírek

1918

BúcsúzunkSeres Judit

2011 decemberében, 65 éves korában türelemmel viselt súlyos betegségben el-hunyt gyülekezetünk könyvelője, Seres Judit. Közel tíz éven át végezte közöttünk munkáját, intézte közösségünk ügyes-bajos dolgait és vidámította meg a lelkészi hivatalban dolgozók, az ott megforduló gyülekezeti tagok vagy a máshonnan érkezők mindennapjait segítőkészségével, nyugodt, derűs személyiségével. Hálás szívvel őrizzük meg emlékét és a zsoltáros vigasztaló szavaival búcsúzunk tőle: „Ha elenyészik is testem és szívem, szívemnek kősziklája és örökségem te maradsz, Istenem, örökké!” (Zsolt 73,26)

a Csoportterápia című előadást néztük meg (nem rólunk szólt! :-) Hamarosan három kisbaba is gyarapítja majd csoportunkat, ez hatalmas öröm, egyben izgalom is, hogy kispapák és kismamák hogyan tudnak majd időt, energiát szakítani a csoportalkal-makra. De ahogy eddig is együtt tartott bennünket az Úr, ezután is Benne bízunk!

2011 végén lehetőségünk nyílt megszervezni ezt a ma olyan népszerű szolgáltatást. Gyülekezetünk Illés Dávid közreműködésével intézte a nem kevés papírmunkát, Mózes-Horváth Ingrid óvodapedagógus és Fördős Kata óvoda- és fejlesztőpedagógus tanfolyamra jártak, László Zoltán és Erzsike megoldották az ÁNTSZ által kért újabb és újabb változásokat és végül december végén pecsét került az utolsó papírra is, ezzel valóra vált egy álom. Márciustól a szépen berendezett, biztonságot nyújtó ba-baszobában négy csemete éli mindennapjait. A napi játék, torna, mesehallgatás, bábozás, mondókázás nem maradhat el, ahogy a közös tízórai előtti imádság sem. Ezzel újabb lehetőséget kaptunk, hogy Isten szeretetét, örömhírét megosszuk a családokkal, és teljesítsük Jézus kérését: „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa” (Lukács 18,16).Amikor szóba került, hogy gyermekeink egészen kicsi koruktól hitben és szeretet-ben nevelkedhetnek, teljes szívből vetettük bele magunkat a munkába. Nagyon örültünk a felkérésnek, hiszen a vasárnapi alkalmakkor is éreztük: az Úr erőt és te-hetséget adott arra, hogy ezt a feladatot betöltsük. Napról napra élvezzük a kis-gyermekek szeretetét, ahogy körbevesznek, bizalommal fordulnak hozzánk. Ezalatt ti, kedves Szülők nyugodt szívvel tudtok dolgozni, tudva, hogy gyermekeitek a hit útján, Isten szeretetében fejlődnek és növekednek.

(Részletek hamarosan a honlapon, addig további információ Fördős Katánál a 06-30- 488-8254-es telefonon vagy a fordoskata@gmail.com e-mail címen kérhető.)

A házasság – Isten szemével

Vajon hogyan tekintene a világ a keresztényekre, ha közöttük nem fordulna elő soha válás? Ha a házasságuk világítótoronyként, diadalmasan hirdetné Isten szeretetét? Erre a vágyott, sokak által már megélt, de minden házaspár számára nagyon is le-hetséges állapotra szeretne minket Isten elvezetni a 2=1 Nemzetközi Családsegítő Misszió házas kurzusa által. A 13 részből álló, erőteljes bibliai alapokon nyugvó taní-tássorozat bemutatja Isten eredeti, tökéletes tervét a házassággal kapcsolatban és az oda vezető utat is. Teszi mindezt rendkívül gyakorlati, a házasság valamennyi terü-letét részletesen taglaló módon. A 6-8 házaspárból álló csoport hetente találkozik, a vezetők által elmondott „tananyagot” házi feladat egészíti ki, amit a házaspárok otthon, együtt készítenek el, nagyon mély, meghitt beszélgetésekre kapva alkalmat ezáltal. A csoportbeszélgetések során egymástól is sokat tanulhatunk. A tanfolyam a házasságon túl építi a gyülekezetet is, mert a házaspárok hitükben megerősödve

megtalálhatják közös elhívásukat a közös-ségben, ugyanakkor bátran ajánlható nem hívőknek is, mert Isten szava a jó házasságra nézve esetükben is pontosan ugyanúgy érvényes, érthető és ható.

Két befejezett és egy éppen folyamatban levő tanfolyam tapasztalatai alapján jó szívvel és nagy szeretettel hívunk minden olyan házaspárt szeptemberben induló

újabb csoportunkba, amelynek tagjai készek elfogadni Jézus vezetését életüknek ezen a területén is és segítségével olyan távlatokat megismerni, ami még a legjobb házasságban is rejtve volt eddig.

Kontrasztkiállítás – kiál(lí)tás a családokért

„…nőttünk és össze is mentünk, köszönjük.”– bejegyzés a vendégkönyvből.Kontraszt – fekete és fehér, bűn és szentség, élet és halál. Nyolc téma fény- és árnyoldalát mutatja be a január óta működő budapesti Kontrasztkiállítás, a Du-namelléki Református Egyházkerület és a Budapesti Rendőr-főkapitányság család- és ifjúságmentő kiállítása. Eddig közel háromezren – iskolai osztályok és egyéni látogatók egyaránt – járták végig a rendhagyó tárlatot a Pozsonyi úti református templom altemplomában, többek között a Cédrus házicsoport és a gyülekezet ifi csoportjai is. Az egyházkerület a kiállítás teendőinek koordinálásával Illés Dávid es-peres urat, vezető lelkészünket bízta meg, de gyülekezetünkből még sokan mások is segítettek abban, hogy a kiállítás megnyithassa kapuit, így többek között Balla Gabu, Hradszky Richárd, László Zoltán, Nagy Tomi, Pótor József, Székely Csaba, Szon-tágh Szabi és Torday Gábor. A kiállítás hétköznapokon, előzetes bejelentkezés alap-ján várja látogatóit.

Bartos Bea és Gondos Attila

Ráth Olivér

Hír

ekH

írek

2120

Jótákonysági bál kilencedszer

Idén februárban ismét báloztunk a Budavári Önkormányzat gyönyörű épületében.

A 9. Budabálra meghívtunk mindenkit, akikért az elmúlt közel egy évtized jótékony-sági báljait szerveztük, így velük együtt örvendezhettünk, hogy szeretethálónk im-már az egész Kárpát-medencét átszőtte. Gyülekezetünk apraja-nagyja hozzájárult ahhoz, hogy emlékezetes, szeretetteljes és jó hangulatú estét tölthessünk együtt. Jövőre újra találkozunk!

Húsvét az iskolákban

Mint minden évben, idén is nagy izgalommal készülünk a hittanosokkal húsvétra. A gyerekekkel végigjárjuk virágvasárnaptól egészen a sziklasírig Jézus útját. Megis-merkednek Péter és Júdás történetével, megtanulják, miért is van kakas a reformá-tus templomok tornyán, milyenek voltak a korabeli szokások, mit jelent a meg-kenés, miért szaggatták meg ruhájukat az emberek, beszélgetünk a szenvedésről, fájdalomról, megtudják, kik voltak a főpapok, mi az a nagytanács, miként gon-dolkodtak a rómaiak, mitől félt Pilátus, mi emlékeztet minket még ma is az utolsó vacsorára, ki segített vinni Jézusnak a keresztet, ki volt Barabbás, mik voltak Jézus utolsó szavai, miért temették sziklasírba és mit jelent nekünk a feltámadás csodája.

Nem könnyű ezt a keresztutat végigjárni, lényegét megértetni azokkal a gyerekek-kel, akik eddig szinte semmit nem hallottak Jézus életéről, akiknek a kereszt csak egy ékszer, és a húsvétot a nyuszi jelenti. De milyen öröm, amikor a csillogó sze-mekben megértést, felismerést, elgondolkodást látok, amikor a sok munka, tanítás nyomán felismerés villan a gyerekfejekben!

Hogyan is történik mindez? A bibliodráma, a bábok, a kézműveskedés, a temp-lomi séta, a sok beszélgetés valóssá, közelivé hozza a Megváltót, és szinte kézzel-

fogható a bánat, majd a feltámadás öröme a hittanórákon. Néhány ötlet: a játszóté-ren összegyűjtött faágakból kereszt készül, kavicsokból falapra ragasztva sziklasír, fakanálból, pár tarkabarka filcdarab segítségével kakas, de ragasztunk papírmoza-ikból pálmaágakat, tanulmányozzuk a könyvtárban a korabeli ruházatot, majd mi magunk is készítünk öltözetet, festünk fehér vásznat bíborszínűre, megkóstoljuk az ecetes vizet, készítünk pénzérméket, korabeli pénzes tasakot és munka közben ész-revétlenül növekszik a bizalom, a hit, a remény és a szeretet.

Frankhitel helyett – svájci diáklány kölcsönbe

Egy különleges „kölcsönt” kaptunk Svájcból tavaly ősszel. Nem frankhitellel terhel-tük meg a családi kasszát, ennél sokkal örömtelibb dologra vállalkoztunk, egy sváj-ci diáklányt fogadtunk féléves budapesti tartózkodásra. Valerie (Valika, ahogy a család-ban hívjuk) egy Bern közeli faluból érkezett, és önkéntesként dolgozik egy diákcseréket koordináló szervezetnél. Gyülekezeti leve-lezésben jutott el hozzánk a kérés, hogy a YFU (Fiatalok a Megértésért) befogadó családot keres. Rögtön jelentkeztünk, mivel én először azt hittem, hogy a „Fiatalok a Megtérésért” szervezetről van szó, de a gyerekek számára is különleges kaland-nak ígérkezett egy új „testvér”. Valika kb. 5 kilogramm csokoládéval és néhány svájci bicskával felszerelkezve meg is érkezett november elején. Ezzel a kis csomaggal nem a saját túlélését akarta biztosítani, hanem ajándékba hozta, mert bizony egy külön-legesen kedves, nyitott és érdeklődő lányt ismertünk meg személyében. Mi eleinte nem tudtuk, mire vállalkoztunk, és főleg az motivált minket, hogy gyermekeink német nyelvtudása fejlődik majd a vendég-testvérnek köszönhetően. Ez utóbbiban némileg csalódnunk kellett, de nem bánjuk, mert helyette sok egyéb áldással jár ez a vendéglátás. Valika vidám, barátságos, elfogadó és nem utolsósorban olyan, mint-ha ismerné a Lélek gyümölcsét. Mi pedig egy olyan sokszínű nagycsalád lehetünk számára, amit kevésbé tapasztalhat meg otthon, ahol édesanyjával kettesben élt eddig. Vali református vidékről jött, és gyermekkorában el is jutott a konfirmáció kapujáig, amely azonban akkoriban meghiúsult a szülők által beígért értékes svájci óra ellenére (vagy talán éppen emiatt). Számunkra mindenesetre nagy öröm volt, hogy néhány gyülekezeti alkalomra is sikerült elhívni őt, és a báli tánckar tagjaként

Fördős Kata

Gondos Attila

Hír

ekH

írek

2322

megismerkedhetett fiataljainkkal. Még jól megérdemelt esperesi elismerésben is részesült, amikor a legutóbbi házicsoportos ebédünkre szalonnás-almaszószos Älpler Maccaronit főzött.

A YFU rendszeresen keres befogadó családokat, és mi jó szívvel ajánljuk minden-kinek ezt a lehetőséget, mert Jézus szava ma is élő és ható: „Aki befogad egy ilyen gyermeket a nevemben, engem fogad be.”

Egy focista naplójából

Sok-sok apropója van annak, hogy egy focis könyvet választottam ajánlóm tárgyául. Az első, hogy szeretem a focit: nézni, űzni, olvasni egyaránt. A második, hogy vannak kedvenc focis könyveim (Mal Peet: Az őrző; Edu-ard Báz: A csodacsapat), és nagyon örülök, ha egy újabb megjelenik, külön öröm, ha olyan kiadó jelentet meg jó, érdekes, izgalmas ifjúsági regényt, amely az ember szívéhez közel áll. A Református Egyház Kálvin Kiadója Kármán Tibor: Egy focista naplójából című regényével iga-zán meglepő, ugyanakkor legalább ennyire remé-nyteli vállalkozásba kezdett: az irodalom segítségével megszólítani a kamasz fiúkat. Apropó kamasz fiúk: azt mondják, erre az életkorra fogy el a szufla, a kezdeti olvasási lendület a fiúknál meg-torpan, érdektelenek lesznek a könyvek iránt. Kármán Tibor regényét jó szívvel aján-lom minden fiús szülőnek (és kamaszlelkületű apának), higgyék el, nehéz letenni a könyvet. A történet egy faluban játszódik, ahová egy szép napon új lelkész érkezik. Hamarosan kiderül, hogy Bernát tiszteletes nem egyszerű lelkipásztor, hanem kiváló barátságban van a labdával is – a helyi fiatalokból pedig csapatot szervez. Hogy ez nem megy könnyedén, az sejthető… Szerethető karakterek, vicces és megható ka-landok és egy cseppnyi misszió, ebből áll az Egy focista naplójából varázsa. Mindezt tovább fűszerezi a díjnyertes Baranyai András, akinek illusztrációi még elevenebbé teszik a könyvet. Kézbe vele!

Anselm Grün – Meinrad Dufner: Mélyből forrásozó lelkiség

Ez a könyv megnyugtat és felemel, úgy, hogy közben levisz minket a lélek mélyére. Végre valaki nem azt sulykolja belénk, hogy itt az út, és ezen kell töretlenül előre/felfele haladni, és akkor majd közelebb kerülünk Istenhez. Ez könnyen kudarchoz vezet, mert sosem leszünk tökéletesek. A mélyből forrásozó lelkiség lényege, hogy gondolatainkon, érzelmeinken és hibáink elfogadásán keresztül kerülünk igazi közelségbe Istennel. Azon a ponton, amikor belátjuk, hogy a saját erőnkből nem

Házasságmegerősítő áldás

A Házasság Hetét lezáró istentiszteletünkön, február 19-én gyülekezetünk házasság-ban élő párjai az Úr asztalához járulva kérték házasságukra az Úr megerősítő áldását. Az istentiszteletet szeretetvendégség követte, szívhez-lélekhez szóló meglepe-tésekkel.

Újra Híd

Március elején újra elindult a jegyespároknak tartott idei első Híd-csoport. A népszerű Galamb hétvége március 10–11-én zajlott. Az öt alkalommal hétfőnként tartott Híd-kurzus csendesnappal zárul. Az alkalmakat Illés Dávid vezetésével gyüle-kezetünk házaspárjai tartják a jegyeseknek. A második csoport április 16-án indul.

Imaközösség

Vasárnaponként 9.30-kor imaközösséget tartanak gyülekezetünk lelkészei, presbi-terei a kisteremben. A délelőtti istentiszteletet követően a lelkészeink a Márk ha-jóban várják azokat, akiknek imára, megerősítésre van szükségük.

Röviden

Ajánló

Pompor Zoltán

Ernhoffer Anna

2524

érhetjük Őt el. Számos olyan helyzetre hoz példát a könyv, amikor fel kell adnunk a saját elképzeléseinket Istenről, hogy valóságos képet kapjunk Róla. Ez nem egy receptkönyv az üd-vösséghez, „csak” arról szól, hogy nem kell aggodalmaskodni, és ismeretlen utakon keresni Istent. A létra bennünk van, ez pedig a mi terepünk. Persze ez sem feltétlenül könnyű út, hiszen ki szeret szembenézni a hibáival? Ki adja fel könnyen azt, hogy Istent hibáztassa, ha nem úgy alakul valami, ahogy szeretné? Mégis milyen jó megbékélni Istennel, és elengedni azokat a dolgokat, amik nem is voltak a mi kezünkben. Az utolsó fejezet címére hívnám fel különösen a figyelmet, mert az alázat mellett a humort nevezi meg, mint a keresztény lét alapvonását. „A humor nem jellem, hanem hit kérdése. Akinek van humorérzéke, az igent mond a sorsára, mert biztos benne, hogy Isten akarata tartja fenn.”

Kaiser’s TV kontra Nemzeti Élőkép Vibránc

Házicsoportom invitálása után nehezen mondtam igent Pintér Béla egyik előadásának megtekintésére, ugyanis egykori tapasztalataim okán nem rajong-tam a „Szkénés” előadásokért. Azt tudtam, hogy a csoport már megnézett közösen egy-egy darabot, de én soha nem csatlakoztam hozzájuk. Mindenképpen Isten munkájának tekinthető, hogy nem tudtam nemet mondani, s elmentem a Pin-tér Béla Társulat Kaiser’s TV Ungarn című előadására. Most azt kellene írnom, nem csalódtam, de e helyett azt mondom: csalódtam, méghozzá kellemesen. Ezt az ér-zést a csoport nélkül sosem éltem volna át, már csak azért sem, mert a közös szín-házlátogatás, a történtek, a tanulságok megbeszélése, megvitatása semmihez sem hasonlítható élmény volt számomra.

A darab főhőse, Baráznay Amália egy transzcendens utazás alkalmával visszakerül a múltba. Amália azért repül vissza a születése előtti időkbe, hogy megkapjon egy kódot, amit váratlanul elhunyt anyjától nem tudott megszerezni, s amire nagy szük-sége van ahhoz, hogy hozzájusson az örökségéhez. Az 1848-ban működő Kaiser’s TV-nél kap állást, ahol kiderül, hogy apja, Baráznay Ignác, az 1848-as forradalom hőse, akit a közvélemény csak a „Sukorói Oroszlánként” tisztelt, korántsem volt o-lyan ideális, feddhetetlen személyiség, mint ahogyan azt addig Amália képzelte. Az emberi jellemek, a történések más megvilágítást kapnak a valódi motivációk fényé-ben, és így Amália szemében is. Az örökségét kutató hősnő lelke sem marad érin-

tetlenül a jelent és a múltat több síkon egyesítő kalandok után, hiszen magabiztos nőből megtört kislánnyá változik.Mindig azt vallottam, hogy a művészetnek az a feladata, hogy sajátos eszközeivel feltárja és bemutassa a minket körülvevő környezetet, valamint a mi helyünket a vi-lágban, de ne ítélkezzen. A befogadónak magának kell elvégeznie a felismerés nem mindig könnyű munkáját, ami azonban hálás feladat lehet, hiszen később biztos kapaszkodókat nyújthat létünk és társadalmi szerepünk értelmezésében.

A Pintér Béla Társulat nem gyáva… Ese-tenként erőteljes művészi eszközöket is bevetve hű képet tár elénk, jól láttatja a társadalmi viszonyokat, szembesíti a nézőt önmagával. Persze a siker azon is múlik, hogy a néző hajlandó-e meglátni ön-magát...Keresztény életünk fundamentuma, hogy minél jobban lássuk önmagunkat, hibáinkat vagy jó tulajdonságainkat, szerepünket és cselekedeteinket abban a vi-lágban, ahol nem könnyű kereszténynek lenni. Tudunk jónak, nemes lelkűnek mu-tatkozni bárki előtt, de a hátsó gondolataink, az eltitkolt tetteink nem mindig jogo-sítanak fel bennünket az elismerésre. Pintér Béla már többször rámutatott arra is, hogy ő alkalomadtán nem a vallást, nem a nemzeti értékeket kritizálja, hanem az embert. „Az álságok és a hazugságok nagyon hálás drámai témák”– mondta 2008-ban. És azt hiszem, ez 2012-ben sem változott.Megvezethetjük a családunkat, megtéveszthetünk akár egy egész nemzetet, mint Baráznay Ignác, de valójában a lelkünk vall kárt, ami sokszor okoz feldolgozhatat-lan csapást a személyiségünkben. Fennáll a veszélye annak is, hogy elénk toppan a múltból egy „Baráznay Amália”, aki leleplezi valódi énünket, de ha ez nem követ-kezik be, akkor is tudnunk kell, hogy Isten előtt nincs titkunk.A darab arra is rámutat, hogy még a forradalmárok is rendelkezhetnek rossz tulaj-donságokkal, lehetnek esendők, önhittek, sértődékenyek. Pintér Béla egy inter-jújában arról beszélt, hogy Petőfi, a tehetséges költő, aki az életét adta a szabad-ságért, korabeli leírások szerint meglehetősen rapszodikus, ingerlékeny figura volt. Érzékeny, nehezen elviselhető lehetett, mint minden művész, de ugyanakkor másokért cselekvő, Istennek tetsző életet élt.Az előadás megtekintése után megerősítést kaptam, hogy egyéni döntéseink nem csak a mi életünkre hatnak, hanem a közösség, akár egy egész nemzet sorsát is be-folyásolhatják. Tehát, ha valami nem tetszik a rendszer működésében, akkor saját magunkban, illetve a közvetlen környezetünkben kell elkezdenünk a változást és a változtatást, és sosem szabad elfelednünk, mi végre is vagyunk a világban…

Jesse Éva

Ajá

nló

Ajá

nló

2726

28

Programok

Húsvéti alkalmak

Április 1., virágvasárnap: 10 és 19 órakor keresztelést megerősítő istentisztelet

Április 4., nagyszerda: 19 órakor FelemelŐ, nagyheti vacsorával

Április 5., nagycsütörtök: 18 órakor az egész gyülekezetet hívjuk egy Jézus korabeli asztalközösségre a nagyterembe

Április 6., nagypéntek: 10 és 19 órakor nagypénteki istentisztelet; 20 órakor böjti vesperás; 16.30-tól Tabáni kreesztút a kerület keresztény testvéreivel

Április 8., húsvétvasárnap: hajnali áhítat a Budavári Palota előtt a Savoya szobornál; találkozó a szobornál vasárnap reggel 5.15-kor; a rövid, félórás alkalom után közös húsvéti reggeli a gyülekezeti nagyteremben; 8 órakor kora reggeli úrvacsorás isten-tisztelet; 10 órakor úrvacsorás istentisztelet; 19 órakor úrvacsorás, könnyűzenés istentisztelet

Április 9., húsvéthétfő: 10 órakor úrvacsorás istentisztelet

Konfirmandus találkozó

A gyülekezet Ifjúsági Bizottsága (IFIBIZI) szeretné felvenni, illetve megerősíteni a kapcsolatot a 2000 óta gyülekezetünkben konfirmált csaknem százötven fiatallal, ezért konfirmandus találkozót szervez április 1., vasárnapra, 15 órától. Célunk, hogy a meghívottak új, közös élményekkel gazdagodjanak, valamint az, hogy ily módon is hívogathassuk őket további al-kalmainkra. Az interaktív programról Szontágh Szabi és Imre Noémi gondoskodik, a találkozó zárásaként pedig közösen részt veszünk az esti istentiszteleten. Reméljük, hogy sokan eljönnek!

Ráth Olivér

Budapest-Budai Református Egyházközség1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 3. • Tel.: 457-0109

www.gyulekezet.hu

Az újság szerzői, szerkesztői, fotósai, korrektorai és grafikusa (mintegy húsz lelkes gyülekezeti tag), valamint lelkészeink szeretettel várják további

témajavaslataikat, véleményüket, hozzászólásaikat a hírlevél kapcsán azinfo@gyulekezet.hu e-mail címen.

Konfirmáció

Idén a felnőtt konfirmáció május 20-án 19 órakor lesz az esti istentisztelet kereté-ben; az ifjúsági május 27-én 10 órakor a délelőtti, pünkösdi istentisztelet alatt.

Pünkösdi istentisztelet Kisorosziban

Pünkösdhétfőn, május 28-án szabadtéri istentisztelet és gyülekezeti program lesz Kisorosziban 10.30-tól.

Nyári gyülekezeti tábor

Július 23–28. között lesz újra nyári tábor Nován, a Csicsergő Szabadidőközpontban. Jelentkezni a gyülekezet honlapján, illetve istentiszteletek után a jelentkezési lapokon lehet.

SzófelhőGyülekezetünk vállalkozó kedvű tagjai másfél éve írnak a napi bibliai Igéhez egy-egy gondolatot a református bibliaolvasó vezérfonal sze-rint. A fenti szófelhő egy kedvcsináló illusztráció, februári hozzászó-lásaink érdekes ábrázolása: minden legalább kétszer előforduló szó megjelenik a felhőben, és minél gyakrabban szerepel egy-egy szó, annál nagyobb méretben olvasható. Akinek kedve van részt venni ebben a szép munkában, Molnár Péter lelkipásztornál jelentkezzen!

A blogoldal webcíme:

www.temitszolszhozza.blogspot.com