KONYV HETIII. ÉVFOLYAM 19. SZÁM • 1999. OKTÓBER 7. K U L T U R Á L I S K É T H E T I L A P

144 FT¨ ´9

7714

184910

01

19

Számítástechnikai könyvek, CD-ROM-ok nagy

választékával várjuk könyvesboltjainkban.

Libri Könyvkereskedelmi Kft.

Ember és gondolatTüskés Tibor

RejtvényKönyvet nyerhet

SzínházMozi – Video

Kertész ÁkosA gazdik és azô kedvenceik

Nyerges AndrásEgy „honfogoly”a diaszpórában

InterjúSzilágyi ÁkossalSzepes MáriávalJenei Tamással

„Aki egyszerre két bôrbe bújt bele”Interjú Göncz Árpáddal

„Aki egyszerre két bôrbe bújt bele”Interjú Göncz Árpáddal

Foto: Szabó J. Judit

W KKÖNYVKERESKEDELMI KÖZPONT

1033 Budapest, Szentendrei út 89–93.

T.: 437-2443, F.: 437-2442

Nyitva tartás: H–Cs.: 8–16h, P.: 8–13h

E-mail: vevoszolg@wkdc.hu

KIS MAGISZTER

KÖNYVESBOLT

1053 Budapest, Magyar u. 40.

Tel.: 327-77-96

KANDÓ KÁLMÁN

KÖNYVESBOLT

1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 20.

Tel.: 311-22-73 Fax: 311-24-43

KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI

KÖNYVESBOLT

1051 Budapest, Nádor u. 8.

Tel.: 317-40-35 Fax: 318-16-52

AKADÉMIAI KIADÓE-mail: custservice@akkrt.hu

internet: www.akkrt.hu

E-mail:

vevoszolg@muszakikiado.hu

E-mail:vevoszolg@kjk.huIntenet: www.kjk.hu

K e r e s s e P a r t n e r b o l t j a i n k a t !

AKADÉMIAI KIADÓMÛSZAKI

KÖNYVKIADÓKJK – KERSZÖV

Ú J D O N S Á G A I N K B Ó L

Peter Nissen – Uwe Iden: Moderátoriskola . . . . . . . . . . . . . . .1890 FtUrbán János: Matematikai logika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .990 FtGilyén Jenô dr. – Horváth Z. Kálmán – Iványi János – Polgár László

– Tóth László dr. – Zámbó Ernô – Kovács Béla dr.:

Tragkonstruktionen-Tartószerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3800 FtArthur R. Tenner – Irving J. Detoro:

Teljes körû minôségmenedzsment . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2980 FtVillányi Attila:

Kémia 2. – Szervetlen kémia tankönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . .790 FtKémia 2. – Szervetlen kémia munkafüzet . . . . . . . . . . . . . . . . .590 FtPhilip Kotler: Marketing menedzsment . . . . . . . . . . . . . . . . . .4500 FtMándics Dezsô – dr. Molnár Katalin:

Biológia 3. – Az ember szervezete és egészségtana . . . . . . . . .680 FtBiológia 3. – munkafüzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .490 Ft

Paul A. Samuelson:

Közgazdaságtan 1-3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6944 Ft

Szerzôi jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4032 Ft

Radványi-Görgényi:

English for Business for finance . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3472 Ft

Magdolna Hellebrandt:

Celtic Finds from Northern Hungary/3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9700 FtLadányi Andor:

A magyar felsôoktatás a 20. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .999 FtTakács Gábor:

Himbás – rudazatos mélyszivattyúzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2450 FtMagyar Tudomány 99/9 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .252 Ft

3

Hát ez az idôpont is elérkezett! Október13-tól 18-ig Frankfurtban, a NemzetköziKönyvvásáron Magyarország lesz a fôsze-replô, a díszvendég. Több évig készültünkrá. Ne beszéljünk most a vitákról, a félre-értésekrôl, az indulatokról, sértôdésekrôl,melyek végigkísérték a felkészülés idôsza-kát. Örüljünk inkább, hogy mi, magyarok– remélhetôleg egyetértve, megbékélve,közös céljainkat szem elôtt tartva – ott va-gyunk, és bízzunk abban, hogy eredmé-nyes lesz a bemutatkozásunk. Frankfurt-ban a világ könyvkiadásának seregszem-léje zajlik majd, a vásár méreteit elképzel-hetjük, ha átgondoljuk, hogy a tízmilliósMagyarországon évi kilencezer könyv je-lenik meg, átlagosan minden napra 24 kü-lönbözô könyv megjelenése esik. Frank-furtban a világ könyvtermése vonul fel.Mennyi könyv jelenhet meg naponta a vi-lágon? Ehhez képest mennyiségi értelem-ben tényleg eltörpül a magyar könyvek je-lenléte. Viszont éppen emiatt van je-lentôsége annak, hogy Magyarország adíszvendég: már eddig is tapasztalhatóankiemelt figyelemben volt része a magyarkészülôdésnek, és biztosan nagy hatása –pillangó-hatása – lesz a magyar program-sorozatnak. A magyar program emblé-mája a címlapunkon is látható lepke.Bradbury fantasztikus novellájának, aMennydörgô robajnak is fontos sze-replôje egy lepke. A novellában az idôgéplehetôvé teszi, hogy szenvedélyes vadá-szok hatvanegymillió évet utazva visszaaz idôben, Tyrannosaurus Rexre va-dásszanak. Figyelmeztetik ôket, hogysemmit nem szabad megérinteni, mert azbeláthatatlan következményekkel járhat ajövôben, ami az ô jelenük. Az egyik va-dász véletlenül rálép egy lepkére, és lôn:mikor visszatérnek hatvanegymillió évvelkésôbbi jelenükbe, tapasztalják, hogy atörténelem megváltozott, más lett azEgyesült Államok elnöke, megváltozott ahelyesírás… Így lesz ez bizonyosan a ma-gyar lepkével is: idei szárnyalása elindítolyan folyamatokat, amelyek történelmijövônkben teljesednek majd be.

(A Könyvhét – német nyelvû – frankfurti kü-lönszáma megjelent, mostantól közlünk néhá-nyat a különszámba készült interjúkból:elsôként a Göncz Árpáddal készült beszélgetéstolvashatják.)

Megjelenik kéthetente ● Ára: 144 Ft ● Elôfizetôknek: 120 Ft ● Elôfizetési díj: 2880 Ft egy évre ● Kiadja: Kiss József Könyvkiadó, Kereske-delmi és Reklám Kft. ● Szerkesztôség, hirdetésfelvétel, elôfizetés: 1114 Budapest, Kanizsai u. 41. ● Telefon/fax: 466-0703, telefon: 209-1875,209-9140, 209-9141 ● E-mail: konyvhet@dpg.hu ● Fôszerkesztô, felelôs kiadó: Kiss József ● Fôszerkesztô-helyettes: Csokonai Attila ● Lap-menedzser: Könnyû Judit és Orosz Csaba Gábor ● Mûvészeti vezetô: Szabó J. Judit ● Szedés, tördelés: Recent Stúdió, Blasits Ildikó● Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. ● Felelôs vezetô: Lendvai Lászlóné vezérigazgató ● ISSN 1418-4915 ● A hirdetésekben közöltekért a ki-adó és a szerkesztôség nem vállal felelôsséget ● Terjeszti árusításban: a HÍRKER Rt., az NH Rt., a Bibliofil Kft., a Libri Kft., a Líra és Lant Rt.Lapunk megjelenését támogatja a Nemzeti Kulturális Alapprogram.

Interjú Göncz Árpáddal arról,hogy egyszerre köztársasági

elnök és író

Nyerges András arról, hogyanlehet „számkivetve” ismagyarnak megmaradni

Kertész Ákos arról, hogykedvenc állataink néha

olyanok, mint az emberek

Nádra Valéria Bodor Páltfaggatja arról, hogyan ír

Diurnus

A T A R T A L O M B Ó L

„Aki egyszerre két bôrbe bújt bele”Interjú Göncz Árpáddal

SZÍNHÁZ

InterjúSzepes Máriával

InterjúSzilágyi Ákossal

Folyóiratszemle

KÖNYVIPARInterjúJenei Tamással

FEJEZETEK A MAGYAR KÖNYVSZAKMA

TÖRTÉNETÉBÔLAz egyesület folytatja munkáját

EMBER ÉS GONDOLATBeszélgetés Tüskés Tiborral

Kertész Ákos:A gazdik és az ô kedvenceik

OLVASÓSZEMÜVEG

Nyerges András:Egy „honfogoly” a diaszpórában

ÍRÓFAGGATÓBodor Páltkérdezte Nádra Valéria

HANGRÖGZÍTÔ

MOZI – VIDEO

SIKERLISTA

KÖNYVAJÁNLÓ

KERESZTREJTVÉNY

MEGJELENT KÖNYVEK

4

11

12

13

15

16

17

18

192022252931

6

8

9

A frankfurti pillangó-hatás

4

Íróból s mûfordítóból emel-kedett közjogi méltóságraMagyarország köztársaságielnöke, Göncz Árpád. Szá-mosan tudják róla világ-szerte, hogy ô, a jogász, akiéppen talajvédelemmel fog-lalkozott, ifjú családapakéntvállalt szerepet az 1956-os

magyar forradalomban. Lé-péséért a megtorló rezsimbörtönbe vetette. A fogságideje alatt tanult meg ango-lul, s kiszabadulása után,újabb meghurcolásként állásnélkül maradva az angol–amerikai irodalom avatotttolmácsolójaként kereste ke-

nyerét. Azokban az ellopottórákban pedig, amelyeket asokak által némi joggal gá-lyarabságnak nevezett mû-fordítás megengedett neki,saját mûveket, drámákat írt ahatalomról, a zsarnokságról– többnyire az íróasztalfiók-nak. Mert a cenzúra abbanaz idôben még a virágnyel-ven fogalmazott ellenvéle-ményeket is elfojtotta. Alko-tásai csupán esztendôkigtartó várakozások után, ak-kor is megcsonkítva kerülteka közönség elé, meglehetô-sen szûkös példányszámban.A mostani könyvvásárra kétkötete jelenik meg: immárharmadik német kiadásbanaz 1970-ben íródott Sarusokés a közéleti megnyilatkozá-saiból, esszé-beszédeibôl vá-logatott, egy esztendeje nap-világot látott Sodrásbancímû kötet angolul.

Köztársasági elnökségénekjelenlegi kilencedik eszten-dejében, röviddel Frank-furtba indulása elôtt elôszörarról kérdeztem Göncz Árpá-dot, hogy vajon íróként vagyállamfôként készül-e izgatot-tabban a könyvvásárra?

– Mind a kettô az én bô-röm – válaszolta a köztársa-sági elnök –, mindkettôt ne-héz volna levetnem és álta-lában azt is bajos megmon-danom, hogy éppen melyikvan fölül. Nyilvánvaló,hogy Frankfurtban, aholkönyvek között leszek, azírói bôr kívánkozik majd fe-lülre, de ott sem fogomtudni elfelejteni, hogy alattavan az elnöki bôr is. A Saru-sok írói bôröm alatt képezô-dött több mint negyedszá-zada. Öt évbe telt, miremegjelenhetett. Emlékszem,nagy dörgedelmek kíséreté-ben húzták ki belôle egye-bek mellett a leglényegesebbmondatot: „Két igazság kö-zül mindig az üldözött igaz-ság az igazabb”. Szerettemvolna visszacsempészni.Volt egy istenáldotta szer-kesztôm, aki biztatott, írjamvissza. Szabadkoztam:„Nem szeretném, ha magá-nak származnék baja be-lôle”. De ô csak annyit vála-szolt, hogy bízzam rá. S amásodik kiadásba már bele-került a mondat. Így ment

ez akkoriban... Visszatérve amába: a Sodrásban címû, ta-valy napvilágot látott gyûj-teményes kötettel az írói ésaz államfôi bôrömet együttviszem a vásárra, hiszen ezazokat a beszédeket tartal-mazza, amelyeket köztársa-sági elnökként mondtam el.

– Miért oly fontos számunkraa frankfurti könyvvásár? Amagyar kulturális tárca az ideibemutatkozásra úgy készülô-dött, mintha egy kis világkiállí-tás megrendezésére vállalkozottvolna: pártfogolt mûveket, al-kotókat, finanszírozott fordítá-sokat, hogy minél méltóbb le-gyen az idei októberi németor-szági „vendégszereplésünk” .

– A frankfurti a legjelesebbnemzetközi irodalmi piac.Fokozza a fontosságát az,hogy a német nyelv és a né-met kultúra hagyományosanbefogadó indíttatású. Itt azidegen nyelvbôl fordítottmûvek hányada nagyobb,mint a többi kulturális nagy-hatalomnál. Befogadókész-ségüket mi sem bizonyítjajobban, mint az, hogy kishíján száz magyar mûvet ami közremûködésünk nél-kül, eleve német kezdemé-nyezésre jelentetnek meg azidei könyvvásár alkalmából.Ha tehát eljut Frankfurtigegy-egy alkotás, egy-egy or-szág kiemelt szerepben, ak-kor ezen a kiállításon máróhatatlanul észreveszik.Úgy érzem, egy ilyen alkal-mat érdemes megragadni.Én azok közé tartozom,akik meg vannak gyôzôdveróla, hogy a magyar iroda-lom jó és megérdemli az el-ismerést. A probléma in-kább az, hogy nincsen a vi-lágban elegendô mûfordí-tónk, tehát az arra érdemesmûvek nem jutnak el a kül-földi olvasóközönséghez.Irodalmi mûvek tolmácso-lása kétnyelvû embert köve-tel, s annak a nyelvnek,amire fordít, tényleg anya-nyelvének kell lennie. A miirodalmunk fordítói általá-ban magyar származású kül-földiek, akik többnyire amagyart tudják anyanyelviszinten. Németország e te-kintetben kivétel, van jó né-hány kimagasló „magyar”mûfordítójuk.

Akiegyszerrekét bôrbebújt beleGöncz Árpád köztársaságielnök véleménye kódokról,határokról és a memoárról

5

– Milyen jellegû, stílusú, té-májú irodalmi alkotások eseté-ben számít Ön jelentôs sikerre?

– Azt hiszem, azok a mû-vek lesznek a legkelendôb-bek, amelyek magyar nyel-vezete közel áll a hajszál-pontos, eleve fogalmi jel-legû német gondolkodás-hoz. Nádas Pétert feltétle-nül ide számítom. KonrádGyörgyöt a komolysága ésaz egyetemes kultúrába valóbeágyazottsága kiválóan al-kalmassá teszi arra, hogy je-len legyen a nemzetközi pi-acon. Németre gyakran for-dított írónk Esterházy Pé-ter, talán azért, mert kicsitjólesôen szentségtörô stílu-sán átüt a komolyság és azértéktudat. Persze nehéz in-nen megmondani, hogy miaz, ami ott up to date. Adypéldául a protestáns, bibli-kus nyelvezetével szinte le-fordíthatatlan, bármilyennagyra tartjuk is. S ôt csakpéldaként említem arra,hogy nem értékítéletet al-kotunk, amikor válogatunk,hanem megpróbáljuk kita-lálni: mi érinti meg azt azérzékeny német vagy angolvagy amerikai ideget, amelymegpendül a mûre. És ittjön egy furcsa dolog. Azthiszem, errôl szeretnékmajd szólni, ha Frankfurt-ban beszédet kell monda-nom. Magyarország határoknélkül – ez a bemutatkozá-sunk jelmondata. Szép gon-dolat, hogy az irodalom ha-tárok nélkül terjed és amondandóját tekintve egye-temleges, tehát ami itt ér-vényes, az ott is az. Csak-hogy a valóságban épp az amondandó válik hitelessé,ami a legteljesebb mérték-ben „vidéki”. Az tud átha-tolni a nagyon is létezô ha-tárokon, ami helyhez kö-tött, már-már azt monda-nám, vidékies. A nagy-nagyáltalánosságok, a határoknélküli „párolt” szöveg, ahatárok nélküli „párolt” stí-lus nem átütô erejû.

– Mennyiben segíthet egy bár-mily hírneves kiállítás azon,hogy kis, nehezen fordíthatónyelvünk ellenére betörjünk akönyv-világpiacra?

– Érdeklôdést kelthet mármaga a jelentôs nemzetközi

bemutatkozás is. A piacotugyancsak a keresletnek kellmegteremtenie. Nem mer-ném azt állítani, hogy ezönmagában áttörést jelent,de az elsô lépést minden-képpen megkönnyíti. Nagyszükségünk van valamiilyesfajta indításra, mertmíg a szerbek „ajánlólevele”a hôsi ének, a finneké a Ka-levala volt, nekünk effélemûvünk nincsen. Nincsolyan „faltörô kos” alkotá-sunk, ami már rést ütöttvolna a mindenkori kül-földi kereslet falán.

– Szokta-e mûfordítóként isszemlélni saját mûveinek kül-földi kiadását?

– Megesett már, hogymegkaptam valamelyik írá-som fordítását olyan isme-retlen betûkkel kinyom-tatva, hogy még azt semtudtam megállapítani, me-lyik a nevem a címlapon, ésmelyik a mûvem címe. Azindonéztôl kezdve a vietna-min keresztül még hantinyelvû fordítás is eljutotthozzám. Ezek nagyon meg-hatók, de nem hiszem,hogy világirodalmi ismert-séget jeleznének. Viszontnagyon jólesô érzés, ha aljubljanai színházi fesztivá-lon értesülök róla, hogy akitûnô horvát színésznô,aki Pécsett a horvát színház-ban játszotta elôször a Ma-gyar Médeiámat horvátul,tavaly az év legjobb színész-nôje címet kapta az alakítá-sáért, s Ljubjanában márharmincnégyszer játszotta adarabot.

– Ez a színmû 18 országban22 nyelven 35 elôadásban ke-rült a közönség elé. Meg nebántódjék, Elnök úr, demintha külföldön nagyobb si-kere lenne íróként, mint itthon.

– Itthon az elnök bôrealatt búvik meg az író. Megkeveset is írtam, s az sembiztos út az ismertséghez,ha valaki felnôttkéntkezdô, mint én voltam an-nak idején. Aztán jött aköztársasági elnöki feladat-kör és vele egy idôben egyfurcsa jelenség, ami majd'minden magyar írót érint,kivéve a legfiatalabb generá-ciót: az, hogy a szocializ-mus idején létezett valami-

féle kód, amit az olvasó is-mert. Bármirôl szólt is a mû– netán a sorok közt –, le-fordítható volt a hatalom ésaz egyén viszonyára. Arendszerváltással együttmegszûnt a kódrendszer, smost derül ki, hogy mûvek,amelyeket remeknek ítél-tünk, semmibe tûnnek. Is-tenkísértés újraolvasni egyakkor írt mûvet, mert egy-szeriben kiderül, hogy érvé-nyes-e még vagy sem, van-etöbbletmondanivalója, vagyteljesen kiürült.

– Visszatér-e a papírhoz és atollhoz vagy az írógéphez, ami-kor ideje engedi?

– Egyelôre nem. De szeret-ném hinni, hogy a mondottszó, a beszéd, ha igényes,egy kicsit szintén irodalom.Többnyire szabadon fogal-mazok a nyilvánosság elôtt,de néha sajnálom, hogynem írtam le elôre, amitmondtam, nem maradt megpapíron a gondolatom. Haaz ember sokaknak beszél,érthetôen és követhetôenkell beszélnie, mert a mon-dandójának mindenképpencélba kell érnie. Ez nem

zárja ki, hogy a szónoknaksaját stílusa legyen. A leírtnyilvános beszéd a kisesszéfelé közelít, ami, szeretnémazt hinni, sajátos irodalmimûfaj. Azután, hogy lesz-eerôm 78–79 éves koromután megírni a visszaemlé-kezéseimet, és a politikanem égette-e ki az agyamat,az majd kiderül. A gondomaz, hogy már csak a maimondanivalómat írhatomle, de hogy ez milyen állo-mások során és mely belsôküzdelmek árán alakult ki,az utólag – részletes naplóhíján – nyomonkövethetet-len. Lehet, hogy ez a „mát”hitelesebben fogja tükrözni,mint az ábrázolni kívánta-kat. Tehát esettanulmány-nak érdekes lehet, de lélek-történetnek kevésbé. Ah-hoz szépirodalmat, drámátkellene írnom. Nem biztos,hogy erre képes leszek.Mert írni csak akkor érde-mes, ha a megszületô mû aszerzô tulajdon igényének,saját esztétikai követelmé-nyeinek is képes megfelelni.

Mátraházi Zsuzsa

6

Legottkomédia■ Lucifer ajánlja a történelmi ta-pasztalatokon elborzadó Ádám-nak, hogy tragédia helyett nézzekomédiának, s „legott” mulatnifog. A Bábszínház ezt a tanácsotfogadta meg: mókára veszi azemberi történelmet, eszközeinektörvénye szerint – bábjátéknak.Az Úr vén mutatványos, akit an-gyalok kara helyett csuklyás báb-mozgatók hozsannáznak körül, saki hallgat, önhitten áll, az szinteôsz társulati tag – Lucifer. Két-arasznyi marionett-bábokat for-dítanak ki az Alkotás Varázsdo-bozából, ôk nemcsak kicsinyek,de csupaszok is, tudatlanabbaknem is lehetnének, viszont bor-zasztóan nagyra vannak: szabadakarat lendíti ôket, jóllehet zsi-nóron lógnak. Ebbe ha belegon-dolnánk, már nem is kellene to-vább lamentálni, csak imádkoznibuzgón. Ámbár még a kulcso-lódó kezeket is felülrôl rángat-ják... Az Úr azonban felfüggesztia mindenhatóságot, pontosab-ban szólva: felfüggeszti az em-berpárt. Az álomképek ideje alatta szuffita magasában szendereg-nek, míg Lucifer utaztatja ôket akísértô történelemben. Innentôlfogva váltogatják egymást káprá-zatosan szellemes és lehangolóanmaszatos jelenetek. Szellemesekaz athéni szín hatalmas szájkéntmegjelenített néptribunjai, s ve-lük párban a nép szájkupaca, eh-hez képest Miltiadesz, mintvérzô mellszobor merôben másjelrendszerbôl való. A rómaiszínben Csontváry-festménytidéz Pál apostol – kitûnôen, demihelyt megmozdul, elvesztifenséges rettenetességét, viccessétöpped. Kitûnô a konstantinápo-lyi pátriárka megjelenítése, hatal-mas alakját pravoszláv talárraemlékeztetô kúp-palást adja, fejeúgy végzôdik csúcsban, minthaföveg volna, labdányi szemei ön-állóan forognak a kiátkozás he-vületében – maga az álszentes-kedô dogma. Kitûnô ötlet a pári-zsi szín – az alvó Kepler fejébôllép ki Danton – az ûrbéli utazásviszont ötlettelen, az eszkimó-je-lenet meg oly fikarcnyi, hogy aligis értelmezhetô. Az elôadás egé-szét a zárókép rendezôi megol-

dása emeli bölcseleti dimenzi-ókba: az üres térben, ég alatt,föld fölött zsinórjain lóg a két kiscsupasz emberke: „Végtelen atér, mely munkára hív.” Csend.Csend. És bennünk a kérdés: Milesz velünk, picikéim?

Az elôadást Garas Dezsô ren-dezte vendégként. Úgy tetszik,munkája során egyetlen dilem-mát nem tudott megoldani:Lucifert. Szereplôként a szí-nész – Erdôs István – kevéssésikerült pálcás bábot mozgat,de ez csak jelzés, valójábanemberszereplô, mint az Úr.Míg azonban ô mutatványosdirektornak van ábrázolva, ad-dig Lucifert nem sikerül hovátenni. Joviális külleme nem en-gedi intrikusnak vélni, ôsz ba-jusza, szakálla folytán lázadósem igen lehet, szerepéhes se-gédszínész meg kiterjedt jelen-léte miatt nem. Ki ô a kezdôtársulatban? S hová lehet amegkísértési kísérlet után?Számûzött angyal? Ellentársu-lati direktor? Balla Margit, abábok, a maszkok és a látványtervezôje ötletdús, de egyenet-len munkát végzett. Úgy tet-szik, többféle technikát alkal-mazott annál, hogy stílusonbelül tudjon maradni, vagyilyet – akár csak színenként is –teremthetett volna. Poénok ra-gyognak az összkép helyén.

Szilágyi Dezsô alkalmazta báb-színpadra Madách szövegét: a le-hetô legszerényebb mennyiség-gel beérte, ami érthetô is. A lát-vány itt több információt adott,mint a dikció, bár Beratin Gáborés Kovács Marianna (Ádám ésÉva alakítói) nevét megkeressüka színlapon.

– kes –

Bárka■ Nem gyakran, de azért jó dol-gok is történnek.

Három éve Csányi János fiatalrendezô alkalmi társulatból trup-pot hívott életre, s bemutattákShakespeare Szentivánéji álomcímû játékát. Kivételes sikertarattak. Lehetôséget kaptak rá,hogy a Józsefvárosban továbbjátsszék az együttes: Bárka Szín-ház néven a volt Ludovica haj-dani vívótermében. Jó hajlék

volt ez, csak épp színjátszásra ke-véssé alkalmas. Nosza! Át kellépíteni!

Az építés nem is ment nehe-zen, megvolt 10 hónap alatt,csak épp a pénz, engedélyek, ka-pacitás összeszedéséhez kellettkét esztendô. Most azonbanmegnyílt az átépített Bárka.Szeptember 17-én a mûemlékvé-delem szakembereinek teljes jó-váhagyásával – az eredeti vívó-csarnok sérelme nélkül – meg-nyitotta kapuit az Orczy kertiszínház (bejárattal az Üllôi út82. felôl). Több játszóhely is ta-lálható benne – Amfiteátrum,Vívóterem, Stúdiószínpad – de a24 órás nyitvatartásra felkészültKávézó is helyet adhat mûvésze-ti összejöveteleknek.

Az építkezés 300 millióba ke-rült, ennek egy harmadát a jó-zsefvárosi önkormányzat vál-lalta, a többit a Magyar Fejlesz-tési Bank hitelezte.

A színház saját produkciói mel-lett rendszeresen vendégül lát mástársulatokat, kísérleti vállalkozáso-kat, színvonalas amatôröket, de ta-lálkozási lehetôséget kínál az iro-dalom, film, képzômûvészetmûvelôinek és barátainak is. Máraz addigi törekvésekbôl is arra le-hetett következtetni, hogy a Bárkanem kizárólag színház akar lenni,hanem olyan mûvészeti-szórako-zási alkalom, ahol a közös élet-szemlélet hozza össze az embere-ket, s ennek jegyében születnekújabb alkotások. A megnyitó heté-ben Tasnádi István színmûve,Koncz Zsuzsa fotómûvész kiállí-tása, Jancsó Miklós vitaestje, CsehTamás dalai és Shakespeare várjáka publikumot.

– kes –

Limlom +lélek =bábjátékÖtvenéves aBábszínház

■ Ma Budapest Bábszínháznakhívják, de a nagyvilág Magyar Ál-lami Bábszínházként ismerte meg.1949-ben jött létre, a színházak ál-lamosításakor, azzal a céllal, hogy

a gyermekeknek szolgáljon mulat-tatására. 1950-ben azonban aszovjet Obrazcov együttese pestivendégszereplésekor kitetszett,hogy a bábok ragyogó alkalmat kí-nálnak társadalmi szatírák, karika-túrák bemutatására. Ekkor egymásután több felnôttmûsort – esztrá-dot, paródiát – vittek színre, és ahumorra kiéhezett közönség tó-dult a nézôtérre. 1958-ban Szilá-gyi Dezsô lett a Bábszínház igaz-gatója, akinek az volt ameggyôzôdése, hogy a bábuk kép-zeletgazdag szerepeltetése meg-állja helyét „felnôtt” színmûvekéletre keltésekor is. ShakespeareSzentivánéji álom-jának bemuta-tója fényesen igazolta (1964),hogy a drámairodalom legna-gyobb mesterét sem kell „gü-gyögôvé” alakítani ahhoz, hogybábszínpadon megszólaljon. El-lenkezôleg! Felszabadul a felnôttnézôk képzelete, kép és zene,költôi és históriai közlemények azérzékelés új minôségét tudjákmegteremteni. A részmûvészetekegymás mellé rendelése azonbannem lehet véletlenszerû: a gondo-lattársítás céltudatos fegyelme kellahhoz, hogy például egy meglib-bentett selyemkendô felhôt, óce-ánt vagy tovatûnô tündért jelent-sen. A feladathoz alkotócsapatszervezôdött, és az alkotók újabbfeladatokat oldottak meg. BródyVera, Koós Iván, Szônyi Kató a báb-terv, díszlet, rendezés megannyieszközét fedezték föl, hogy a vi-lágszínpad klasszikusait az And-rássy úti teátrumban meghonosít-sák: Bartók, Sztravinszkij, Kodályzenemûvei mellett a kísérleti szín-ház kitûnôségeit: Beckettet,

S Z Í N H Á Z

7

Brechtet, Mrozeket. A hatvanasévek közepétôl fogva együttesükdiadalmas vendégjátékok sorávalhódította meg a színházi világot:Párizs, Róma, Moszkva rajongvaszólt a színház teljesítményeirôl,ugyanakkor idehaza is megsokszo-rozódott a nézôszám, vidékiegyüttesek alakultak, kivételes tel-jesítményeket könyvelhettek el azamatôr együttesek is. Nehezenmérhetô, de nem tagadható: meg-változott a közönség észjárása is.Mind többen értették és igényel-ték azt a szellemi szabadságot,amit a bábjátszás elôhívott éskészséggé fejlesztett: tömegek ta-nulták meg érteni a hasonlatok-ban rejlô gondolattársításokat.Elég volt egy szituáció, s a tollaskalap már kényes dámát jelentett,a vesszôprakker – szigort, a posz-tóhímes kulacs – falusi borisszát.

1992-ben a színház kettévált:Budapest Bábszínházként mûkö-dik Meczner János irányítsával anagyhagyományú intézmény, ka-maraszínházából jött létre a Ko-libri. Jóllehet a társadalmi és gaz-dasági változások nem vonultak áta Bábszínház felett sem nyomtala-nul, azért a színház ôrzi hagyomá-nyait és a színházmûvészetben ki-vívott helyét. Új betanulásbanadja régi nagy sikereit – Óz, a nagyvarázsló, Misi Mókus vándorúton,Pinokkió – de gondoskodik felnôttnézôirôl is. Ötvendik évadát Ma-dách Imre: Az ember tragédiájaelôadásával ünnepli.

– kes –

Képesszínház-történetMagyar Könyvklub582 oldal, 5990 forint

■ Drága könyv, de nem kido-bott pénz. Az angolból fordítottkötet magyar kiállítása is, tar-talma pedig kivált ritka szellemivállalkozás, magas szintû olvas-mányélmény. De ne rettegjünk!Már az eredeti is azt akarja, hogyne csak szûk szakmai publikumlelje örömét benne, hanem a szé-lesebb körû olvasóközönség is,mindazok, akik hitelt adtak Sha-kespeare-nek: a színház tükröt

tart a természetnek. A tekinté-lyes szerzôgárdát felvonultatómunka arra törekszik, hogy ol-vasmányosan szóljon a színját-szás koronként és helyenkéntváltozó folyamatairól. Ezt pedignem teheti meg a történelem, atársadalmi tagozódás, a techni-kai és szellemi változások rajzanélkül. Minden fejezet képesmegôrizni a szerzô kitüntetettérdeklôdési területének jellem-vonásait, de jottányit sem engeda világos elôadásmódból, a szín-ház mûködésének feltételeitmegszabó körülmények rajzából.Ezért válik világossá, hogy a mégannyira különbözô produkciókis rokonok abban, hogy színját-szó, publikum és közlési szándéknélkül nincsen teátrális esemény.A szerzôk azonban ennél többetis tudnak. Az üzemszerû mûkö-déshez viselnie kell valakinek aköltségeket. A mondandó végett,a szórakozás végett, a játszó sze-mélyek kedve végett. Ezért máraz athéni látványosságoknál is,de az afrikai törzsi szcenárióknális láttatni törekednek a játékokérdekeltjeinek szervezett áldo-zatvállalását. Mint a bevezetôajánlja is: vissza-visszalapozunka korok és a helyszínek párhuza-mos tárgyalásait egybeillesztve,és felismerjük, hogy a színját-szásnak voltak és vannak ôsere-deti közös vonásai: közösségetjelentô mese, napi aktualitás, er-kölcsi ítélet. Nincs üres tér. Mertmihelyt megjelenik benne a ját-szó személy, a térnek léptékelesz, s mihelyt akcióba lép az afigura, a tér palotabelsô lesz, pol-gári szalon, szorongások lép-csôháza, vagy anyaméh. Semmimás nem történik, csak a játszószemély gesztusai hatására meg-

lódul nézô-képzeletünk, átélôké-pességünk folytán beutazzuk afelrajzolt világot, bár moccanat-lan maradunk a székünkben. En-nek a képes színháztörténetnekaz a ambíciója, hogy kitudja amindenkori nézô gondolattársí-tásainak késztetôit. Miközben aszínháztörténetet rajzolja – azembertörténet belsô bugyrait ismeg akarja fejteni. Naprakészmegfogalmazásban nem keve-sebbet, mint azt, hogy a világ-nagy hírközlési technikák köze-pette, milyen hírrel képes vál-tozatlan bizonyossággal szolgál-ni a színjátszás. A szakági kutatá-sok és összefoglaló értékítéletekelgondolkodtató alapossággalszolgálnak. A tizennegyedik feje-zet – a magyar kiadás kedvéért –magyar összefoglaló színháztör-ténettel, Gajdó Tamás tollából.Hervasztó ôt olvasnunk. Minde-nekelôtt azért, mert nem vette fi-gyelembe a kötet bevezetôjét,nem figyelmez a társadalom-,technikafejlôdésre. Szorongatvaa terjedelmi korlátoktól – általá-nosságokat mind ki mond a szín-házmûvészetrôl, mond a törté-

nelmi változásokról. Azazhogyez utóbbiakat napra – kézirat le-adásra – késszé igazítja. Csak pél-daképp: a negyvenes években újirányt teremtôknek minôsíti Ta-mási, Németh László, Márai drá-máit. Mire gondol? Márai az egyKassai polgárokkal, Németh a Vil-lámfénynél-lel, Tamási az Énekes-madárral nem csinált új dráma-író iskolát. Kivált nem a negyve-nes években. A Nemzeti a száza-delôn nem aratott sikert Ibsen-nel? Tévedés. Gondoljunk csak aNóra, vagy a Hedda Gabler több-szöri bemutatására. Major Ta-más az új erôviszonyok de-monstrátora volt? Igaz. De felne-velôje annak a rendezô-garnitú-rának is, amelyet Gajdó áhítato-san felemlít. Mit tegyünk? Ezektények. A rövid fejezet dacárahosszan idézhetnénk a csúsztatá-sokat, amelyeket vagy egy szín-házi mûködéshez kevéssé értôember írhat csak le, vagy olyas-valaki, aki tények helyett arraügyel, amit bizonyos baráti kom-pániák, a színházcsinálásból ki-szorultak panaszolnak. Úgy tet-szik, a megadott bibliográfiátmaga Gajdó sem olvasta el, mégszélmentében sem.

Az angol eredetit Imre Zoltánfordította híven, de esetenkéntjobb lett volna, ha magyarosan.A nagyszámú példából idézekegyet: „A katolikus országokbannövekvô elnyomatást és regulari-zációt találunk az ellenreformá-ciónak köszönhetôen, annak aprotestántizmus-ellenes nagy kí-sérletnek, hogy visszaállítsák arómai egyházon belüli fegyel-met.” Hát ez „nem van mondvamagyar nyelv által”.

– kes

S Z Í N H Á Z

8

Ô írta a Pöttyös Pannit,amiben az élet minden böl-csessége megtalálható.Csak el kell olvasni, és el-gondolkozni. Ez volt akko-riban – mikor is? – azegyetlen, amit engedtekmegjelenni. Legszebb köny-vét, a Vörös Oroszlánt elé-gették. De a könyve is, és ôis feltámadt. Alig tíz éve,hogy sikeres – sokak általismert, népszerû, kiadott,honorált és így tovább –írónak mondják. Ô más-ként látja. Mindig sikeresvolt, mert amit csinált, bol-doggá tette. Írt. Könyveitkézirat formában a fiókbatette, ám környezete folya-matosan élvezhette azt aszellemi Kánaánt, amit ké-pes volt megteremteni.

Gyönyörû élet az övé.Mindig ad magából, fárad-hatatlanul. Ráérez, hol abaj, ha fáj valamid, segít,de meglátja, ha fenn vagy,és akkor örül. És ezt ismegmondja, mert háthanem tudsz róla, micsodaboldogság ért. Nála nemközhely a szeretet. Belôleárad. Olyan erôsen, hogykényszerülsz te is adnimagadból.

– Te mit gondolsz errôl a szörnyûbûntényrôl? – kezdi kérdéssel az inter-jút, utalva a beszélgetés idején történ-

tekre. Elmondom, elmondja, és hoz-záteszi, nem érdemes rosszat tenni.

– Hogy vannak-e földönkívü-liek? Micsoda gôg azt hinni,hogy a világegyetem értünkvan! Annyi csodálatos dologtörténik, olyan egybeesésekreébredünk, hogy lehetetlen csakmagunkban gondolkozni. Ami-kor megírtam a Vörös Orosz-lánt, 1947-ben, szinte mindent„kitaláltam”. Azután kiderült,jó sok évvel késôbb, hogy léte-zik az a falu, Schwandorf, azok-kal az épületekkel, a malom-mal, amelyek a fantáziám szüle-ménye volt. És sorolhatnéktöbb ilyen momentumot is.

– Mi a magyarázat?– A tudatunk, ami nem úgy

mûködik, ahogy sokan hiszik. Lé-teznek erôk, amelyek tudatunkbaadják mások létezését, amelyekmeghatározzák az irányt.

– Olyan ez, mint a sínen futó villa-mos?

– Kicsit olyan, de a lényeg,hogy az irányítás a te kezedbenvan. Drágám, ne tedd az ágyra ajegyzeted, mert elalszik – vetiközbe.

– Ha vannak mások is, akikrôl azthisszük, fejlettebb civilizációjúak, mi-ért nem jönnek közénk, akár csakazért, hogy felemeljenek. Mint ahogymi tettük az indiánokkal, az afrikai-akkal.

– Ugye jól érzem az iróniát…– Miért is tagadnám.

– Akkor kész is a válasz. El tu-dod képzelni, hogy egy tó felettkeringô helikopter leszállna, ami-kor látja, hogy a víz hemzseg akrokodiloktól?

– Ilyen vérszomjasak, kegyetlenekvagyunk?

–Tudatlanok, agresszívek. Drá-gám, én már olyan sokat megél-tem itt és most, meg az elôzô éle-teimben is.

– De megôrizted magad.– Nem tehettem mást. – Menekülésként írtad a fantaszti-

kus regényeket?– Soha nem hittem, hogy fan-

tasztikumokról írok. Amit leír-tam, az mindig igaz volt vala-hol. Hiába zúzták be, ma a vi-lág több tucatnyi országában ki-adták, több tucatnyi nyelven ol-vashatják. Te olvastad?

A kérdésben nincs hiúság, in-kább gondoskodás, Mária aztszeretné, hogy senki se se marad-jon éhen.

– Elôre visznek a tudományok?– A tudás, a megismerés visz

elôre. Új dolgok nem keletkez-nek, csak el kell hozzájuk érni.Alázattal, szorgalommal. A túl-fejlettség, a gépek elôtérbe tolásakimeríti az emberiséget. És a ter-mészet kezdi leadni a vészjeleit.Romlik a hormonrendszerünk,kevesebben születnek, furcsánaktûnô katasztrófák, eseményekzajlanak le.

– Túl okosak vagyunk? – Ellenkezôleg. A tanulást soha

nem szabad feladni. Meditálok,olvasok, gondolkodom, mer-nünk kell a természet jelbeszédétmegfejteni.

– Merni? Olyan nagy bátorság kella megismeréshez?

– Ha megtanulsz valamit, azzal

lehet, hogy egy meglévôt le kellrombolnod, mert kiderül, nemvolt jó, nem volt igaz. A tudomá-nyok a valóság után mennek, a fi-zika például az okozatokat re-gisztrálja. De a szellem mindentképes megelôzni. A klónozásrólmár akkor írtam, mikor a tudó-sok nem is gondoltak rá, deugyancsak a jövôt sejtette megLem, Bradbury. A nagy gondol-kodók mind rájöttek, miben rej-lik a nagy veszély: a gépekneknincs lelkiismerete. Beveszi, amitbetáplálnak, kiadja, amit kérnek.De nem tud gondolkozni, nemtudja elrejteni az elrejtendôt.Ezért kell nekünk ébren lenni.

– Úgy látom, te vagy a legoptimis-tább pesszimista.

– Hiszek az összetartozásban,az összefogásban. Elpusztíthatat-lanok vagyunk, hiszen az életörök. Mikor üldözték a máskéntgondolkodást, itt ebben a kis la-kásban a szellem katakombájátteremtettük meg. Ide járt Ham-vas Béla, Baktay Ervin és min-denki, akinek kevés volt a levegô.Mi itt megteremtettük a ma-gunk világát.

– És írtál a fiókodnak.– Boldogan írtam, mert írhat-

tam. Ebben senki nem akadá-lyozhatott meg. A háború alattpéldául a légópincében is diktál-tam. Hullottak a bombák, bár-mikor meghalhattunk volna,mégis éltem. Szabad voltam.Tudtam, úgyse adják ki, de nemtudtam nem írni. És látod, élek,élek, hogy segíteni tudjak azo-kon, akik hagyják. Csodálatosférjem volt, aki soha nem kér-dezte, mit miért teszek.Egyek voltunk.

B. E.

Már i aSzepes Mária elmúlt 90 éves

Ez a hajó is elment. Nem is-merhettük meg Szabó LászlóZsolt MTV-elnök véleményét aközszolgálati Magyar Televí-zióban zajló változásokról,mert széke üresen maradt a pó-diumon. A (volt) pénzügymi-niszterek reggelije valóságosvolt, Tarnóy Gizella társaságá-ban Kupa Mihály, Rabár Fe-renc és Szabó Iván szerénymennyiségû táplálkozás utánelbeszélgetett a magyar gazda-

ság aktuális helyzetérôl. A reg-geli után Kupa Mihály maradtaz asztalnál, csatlakozott hozzáNagy Sándor és Stumpf István.A Fodor János vezette beszélge-tésük témája a Magyar Könyv-klubnál megjelent Churchill-kötet, a Nagy csaták – Híres-hírhedt szereplôk volt. Chur-chill karizmatikus személyi-sége, eredeti egyénisége köny-vén keresztül is inspirálóan ha-tott a magyar politikusokra, be-

bizonyosodott, hogy szelleme-sek is tudnak lenni, humoruk isvan, és Churchill stratégiaigondolkodását hazai pályán iskövetendônek gondolják.

Ezután Stumpf István maradtaz asztalnál, és parázs hangu-latú baráti beszélgetést folyta-tott Kéri Lászlóval, zsúfoltnézôtér elôtt. Ki-ki a maga iga-zát védte elszabadult érzelmek-kel, és ahogy az ilyenkor lenniszokott, mindketten mondtakegymásnak megszívlelendô ki-jelentéseket. A visegrádi partra-szállás (nem tévesztendô összea normandiaival) után követ-

keztek a különbözô díjak kiosz-tásai, és a program alapján leg-ígéretesebbnek gondolt pódi-umbeszélgetés: az elektronikusmédiumok vezetôi válaszoltakHavas Henrik kérdéseire. Ter-mészetesen szóba került a Ma-gyar Televízióból elbocsátotttöbb mint ötszáz munkatársügye is, de a legilletékesebb tá-volmaradása miatt csupán a je-lenlévôk véleményét ismerhet-tük meg. A hazaúton a legna-gyobb sikert Vágó István ésörömzenészei, a Favágókegyüttes aratta.

K. J.

Médiaha jó ’99.

9

– Miért nem jelent meg magyarul is akönyv, hiszen már a könyv címe is iz-gató: „Borisz sztár és a sztárevicsek”,biztos nagy lenne rá az érdeklôdés.

– Pontosítanék: egyelôre nem.Azért nem, mert most, októbervégén fog megjelenni, ugyancsaka Helikon gondozásában Oroszor-szág elrablása címû monografikusmunkám és két könyv egyszerzôtôl, egy idôben még Orosz-országról is sok lenne a magyar pi-acon, jóllehet az egyik a valósá-gos, a másik a virtuális Oroszor-szágról is szól majd. A Borisz sztárés a sztárevicsek tulajdonképpen anagymonográfiából szakadt ki éskerekedett önálló könyvvé.Egyébként most jelenik meg aKalligramnál a szlovák változat is,Szigeti László jóvoltából és ennekis legalább annyira örülök, mint anémet nyelvû kiadásnak. Örülök,hogy mindezért a kisujjamat sekellett mozdítanom. Csak bele-csöppentem a jóba. Jött egy nagy-vonalú mecénás, a TVK, jött aHelikon Kiadó igazgatója, Szilá-gyi János, aki sajnos nem érhettemár meg ezeknek a könyveknekmegjelenését, és jöttek kollégáim,barátaim – az ötletgazda egyéb-ként Lengyel László volt —, kértektôlem egy kéziratot és én ezt ad-tam. Ha csak rajtam múlik, biztosnem lett volna könyvem a Frank-furti Könyvvásáron. Persze, nemmintha ettôl álmatlan éjszakáimlettek volna. Maga a vásár perszenagy dolog, de ott lenni vagy nemott lenni egy könyvvel magyarszerzônek nem sokat számít. Akilátta már a vásár irdatlan könyv-tengerét, az tudja, hogy sajátkönyve még a legjobb német ter-jesztés és a legnagyobb olvasói ér-

deklôdés mellett is legfeljebbcsepp a tengerben.

– Mégis mit takar a német nyelvûkönyv sejtelmes címe, mi az, hogy Bo-risz sztár és mi az, hogy virtuálisOroszország?

– Ami és ahogyan Kelet-Európá-ban az utóbbi tíz évben végbe-ment, szerintem nem lehet meg-érteni pusztán politikai ésszelvagy a hagyományos történelmikonstrukciók segítségével, a táv-közlési és információs forrada-lom, az elektronikus kép és azelektronikus pénz szerepe nélkül.Az a történelem, amit helyszíniközvetítésben látunk és hallunk,más, és másképp emlékezünk isrá, mint a hallomásból és köny-vekbôl ismert történelemre. A po-litika mediatizációjáról van szó. Atelevíziós képek politikai esemé-nyeket idézhetnek elô vagy he-lyettesíthetnek, modellezhetnek,lekicsinyíthetnek vagy felnagyít-hatnak valamit, ha úgy hozza apolitikai szükség, és vannak, akiktudják, hogy kell bánni az új esz-közökkel.

– Milyen eseményekre gondol? – Olyasmikre, mint az 1989-es

bukaresti teleforradalom, a berlinifal ledöntésének nagyszabású lát-ványossága vagy az 1991-esmoszkvai telepuccs és 1993moszkvai októbere, amelyet azoroszok „televorot”-ként vagyis„telecsínyként” emlegetnek. A Bo-risz sztár és a sztárevicsek lényegé-ben azt mutatja be tíz év média-eseményeinek tükrében, hogy amiOroszországban úgyszólván sze-münk elôtt pergett le és peregmost is, az csak kisrészt volt törté-nelem, nagyobbrészt azonban in-kább tévémûsor, médiaesemény

globális tömegkultúra: a cárok he-lyére a sztárok léptek. Hogy mitjelent a cárolást felváltó sztárolás,azt jól mutatták a ’96-os választá-sok. Három hónap alatt a pénzo-ligarchák és a médiamogulokerôinek egyesítésével sikerült el-adni az orosz fogyasztónak a le-hetô legrosszabb minôségû politi-kai árut. Borisz Jelcin népszerûsé-gi indexe januárban 6 % körülmozgott, júniusban pedig meg-nyerte a választást. A könyvben a„Jelcinméker, Lebegyméker” feje-zetben részletekbe menôen ele-meztem ezt a páratlan média-tel-jesítményt és mindazt, ami a hát-terében meghúzódott.

– A háttérben ott a nagy manipu-látor?

– Több nagy manipulátor. – Kérdés, hogy ezek megnevezhetôk-e?– Csak annyira, amennyire a tu-

lajdonért és hatalomért folytatottkönyörtelen harc kitakarja a sze-replôk egy részét, dollármilliárdja-ikkal, korrupciós ügyleteikkel, ér-dekeikkel. Más részük és lehet,hogy a fontosabb azonban ár-nyékban marad.

– Mi a személyes véleménye BoriszJelcinrôl?

– Soha nem tartoztam rajongóitáborába, de nemcsak róla van ittszó. Arról a régi-új orosz elitrôl is,amely ezt a reprezentatív megjele-nésû, de minden szellemi formá-tumot nélkülözô vidéki apparát-csikot emelte Oroszország politi-kai trónjára és tartja ott tizedikéve, csak azért, hogy gátlástalanulhalászhasson a zavarosban. Az újosztály mérhetetlen önzô és em-bertelen. Habitusa nem az egy-kori feltörekvô polgári osztályt,hanem a fosztogató és hivalko-dóan költekezô, erkölcsi skrupu-lusokat nem ismerô, minden já-tékszabályt felrúgó feudális oligar-chák világát idézi. Az oroszor-szági rendszerváltás zsákutcábatorkollott. Lehet az egészet elölrôlkezdeni. Csak az a kérdés: kiknekés mi módon? Egyelôre mindenkiháborúja zajlik mindenki ellen. Atotális korrupció légkörében az el-lenfelek legfôbb harci eszköze akompromat.

– Kompromat? Nem kompro-misszumot akart mondani?

– Nem, nem. A kompromat amai orosz politikai élet kulcsszavaés szintén a politika mediatizáció-jából fakad. Tulajdonképpenolyan korrupciós vádat tartal-mazó dokumentum vagy feltéte-lezés nyilvánosságra hozatalát és

felpörgetését jelenti, amely komp-romittálja a politikai ellenfelet.Azt mondanám, hogy a kompro-mat a gazdasági korrupció politi-kai költészete. Persze, kompromatmindenütt van, ahol politizálnak,Magyarországon például éppenmost kezd politikai harci esz-közzé válni, – úgy látszik „oro-szosodunk” –, de tudtommal csakOroszországban lett az elmúltévekben a politikai harc elsôszámú eszközévé. Ezekben a he-tekben és hónapokban is javábanfolyik a kompromátok háborúja.Elég itt a nemzetközi sajtóbanJelcinre és családjára vagy oda-haza Luzskov polgármesterre zú-duló kompromátokra utalni. Akompromat szó egyébként 1993áprilisában jött divatba, amikorAlekszandr Ruckoj néhai alelnök„11 bôrönd kompromattal” fe-nyegette meg Jelcin elnököt éskörnyezetét, de ebbôl soha sem-mit nem mutatott meg a nagykö-zönségnek, mert mindjárt ezutánegy rakás „ellenkompromat” zú-dult szegény fejére. Az év októbe-rében rázúdult még némi vakolatis a szétlôtt Fehér Ház valamelyikszobájában, ahol a zendülés egyikvezéreként kuksolt.

– Mindez a kettô közül melyikkönyvében lesz olvasható?

– Mind a kettôben olvashatólesz, csak más vetületben. Ennéltöbbet nem merek mondani, mertkezdek félni, hogy az Oroszországelrablása címû könyvemmel úgyjárok, mint a farkast kiáltó kisfiú amesében. Tavaly egy interjúbanbeszéltem a készülô a könyvrôl,és az olvasók úgy döntöttek, hogyez azt jelenti, már megjelent, te-hát keresni kezdték a boltokban,persze, hiába. Azután most au-gusztusban a kiadó könyvhirdeté-sében tévesen a megjelentek kö-zött szerepelt a könyv, megint ke-resni kezdték, jöttek a telefonokés a szemrehányások. Csak remé-lem, hogy maradtak azért olya-nok, akik most, hogy megint„könyvet kiáltok”, elhiszik ne-kem: október végén tényleg megfog jelenni. A felfokozott várako-zásból azt érzem, hogy Magyaror-szágon van egy olvasótábor, ame-lyet ma jobban érdekel Oroszor-szág, mint valaha. Egyébként aBorisz sztár és a sztárevicsek tulaj-donképpen csak szórakoztató láb-jegyzet a most megjelenô „nagykönyvhöz”, de jövôre olvashatólesz magyarul ez is.

Bagota /ity edt.

Szilágyi Ákos és Jelcin

11 bôröndkompromatNégy jeles férfi könyvét viszi ki – többek között – a HelikonKönyvkiadó a Frankfurti Könyvvásárra. A könyvek közülhárom már olvasható, a negyedik kézbevételére még várnikell. Alábbi interjúnkban a negyedik könyvrôl kérdeztük aszerzôt, Szilágyi Ákost. A frankfurti könyvbemutatót me-gelôzô eszmecserérôl, amelyen részt vett a négy szerzô –Hankiss Elemér, Lengyel László, Gombár Csaba, SzilágyiÁkos –, következô számunkban közlünk szemelvényeket.

10

SZÍNÉSZMESTERSÉGMINDENKINEK

Gyakorlati útmutató személyi-ségfejlesztô csoportoknak, drá-makurzusok résztvevôinek, hi-vatásos és amatôr színészeknek,

színinövendékeknek, ren-dezôknek, színészpedagógusok-nak és mindazoknak, akiket ér-

dekel a színészmesterség

Lee Strasberg színészképzô módsze-reinek elveit és gyakorlatait

összefoglaltaS. Loraine Hull

251 oldal, 1370 Ft

MEGNYÍLT!

ANGOL NYELVÛKÖNYVEK

KIS- ÉS NAGYKERES-KEDELME

klasszikus és kortársszépirodalomfilmes könyek

mûvészeti albumoklakberendezés

építészetfotóalbumokútikönyvek

gyermekkönyvekszakácskönyvek

militária stb.

A karácsonyi könyvvá-sárlást

színes, nagy példányszámú prospek-tus készítésével kívánja a MagyarKönyvkiadók és Könyvterjesztôk

Egyesülése elômozdítani. Miután aprospektus a nagy könyvkereskedôcégekkel együttmûködésben készül,

a boltokban jutnak hozzá a vásárlók.Mód van címenkénti könyvismerte-tésre, és/vagy egész-, fél-, negyedol-

dalas hirdetésre is.Lapzárta: 1999. október 12.

Tájékoztatás kérhetôa MKKE propaganda osztályától,

a 343-25-38 telefonszámon.

FRANKFURTRA KÉSZÜLÜNK...AZ EURÓPA KÖNYVKIADÓ OKTÓBERI ÚJDONSÁGAIBÓL

Tericum Kiadó1277 Bp. Pf.39.

T: 326-2723 F: 326-1427

A TERICUM KIADÓajánlata

1137 Budapest,

Pozsonyi út 21–23.

tel.: 340-4426

fax: 340-4620

e-mail:

pend@mail.matav.hu

PETER HÄRTLINGSCHUBERT(Tizenkét moment musical és egy re-gény)300 oldal, 1600 FtA könyvet olvasva végigkísérhetjükaz osztrák zeneszerzô tragikus em-beri sorsát, megismerhetjük halál-sejtô melankóliából és életvidámság-ból s a két véglet közt még oly sokárnyalatból összetett mûvészi arcát.

MICAELA VON MARCARDA ROKOKÓAVAGY KÍSÉRLETAZ EMBERI SZÍVEN(Gáláns eszmények és életválságok) 324 oldal, 2200 FtA berlini Staatsoper fôdramaturgja arokokót átmeneti és mélyen ellent-

mondásos, nyugtalan és kegyetlenkorszakként írja le ebben a sok kép-pel illusztrált pszichotörténeti tanul-mányában.

GÜNTER GRASSA BÁDOGDOB840 oldal, 1900 FtAz elmúlt évtizedekben több ki-

adást megért, immár klasszikusnakmondható regény hosszú szünetután jelent meg újból.

A FÉLARCÚ ASSZONYHárom német kisregény400 oldal, 1500 FtA századvég/ezredvég német iro-dalmából három író egy-egy kisre-gényét mutatja be a kötet: DieterWellershoff A félarcú asszony, Gert

Hofmann A toronynál, Martin Grzi-mek Finnlandia. Mindhárom mûközös alapmotívuma az utazás.

HELMUT SCHMIDTA GLOBALIZÁCIÓ(Politika, gazdaság és kulturális kihívá-sok)132 oldal, 950 FtA volt német kancellár három egye-temi elôadásának írásos változatát tar-talmazza a könyv, mely tömören meg-fogalmazva, hétköznapi példákonszemléltetve ad ismereteket a globali-zációról, annak politikai és gazdasági-társadalmi következményeirôl, az EU-ról, régiónk csatlakozási esélyeirôl s –többek között – a bankfelügyeletek, amunkaerôgazdálkodás, a jogi szabályo-zás területén kívánatos lépésekrôl.

Az EURÓPAKÖNYVKIADÓ

újdonságainak teljesválasztékával várjaolvasóit az Európakönyvesboltban(1082 Budapest,József krt. 18.

Telefon: 334-21-12),a terjesztôket,

viszonteladókat azEurópa raktárházban

(1134 Budapest, Váci út 19.Telefon: 320-94-55).

11

A kulturális folyóiratokpiacán zavarba ejtôbôséggel találja szembemagát az olvasó. A piacnem is lenne képes eltar-tani ennyi lapot, azonbana különféle pályázati tá-mogatási formáknak kö-szönhetôen a választéklenyûgözô, a fôvárosi ésvidéki mûhelyek életké-pességérôl árulkodik.Ajánlónkkal egy-egy érde-kesebb lapszámra kíván-juk felhívni a figyelmet.Az EX Symposion összevont26–27. száma „A gonoszbanalitása” címmel jelentmeg. A tematikus összeállításközéppontjában HannahArendt Eichmann Jeruzsálem-ben: Tudósítás a gonosz banali-tásáról – az Osiris Kiadónálhamarosan megjelenô –könyvébôl közölt részletekállnak. A filozófust 1961-benküldte ki a The New YorkerJeruzsálembe, hogy AdolfEichmann perérôl tudósít-son. A szerzônek a per alkal-mat nyújtott a gonoszról valógondolkodásra, egy konkrétszemély cselekedetein keresz-tül a gonosz mibenlétére ésmechanizmusára való rákér-dezésre. Az EX Symposion-ban közölt részletek egyrészta vádlott életútját, másrésztEichmann-nak a törvénytisz-

telô polgár kötelességeirôlvallott nézeteit ismerteti. Ezutóbbi fejezetben Arendt fel-hívja a figyelmet arra, hogyEichmann védekezése nem a„parancsra tettem” formulá-ban merült ki, a náci háborúsbûnös rendszeresen azt hang-súlyozta, hogy a kötelességéthajtotta végre, mert a törvé-nyeknek engedelmeskedett.Arendt írásához kapcsoló-dóan a lap közli Mesés Péter(aki Pató Attilával a számvendégszerkesztôje), HellerÁgnes, Seyla Benhabib ésVajda Mihály írásait. A tema-tikus szám többi írása lazáb-ban kapcsolódik a központitémához, közülük Józsa Már-tának A nyelv banalitása – ci-gányszótár – címû írását emel-ném ki, amely a cigányokkalszembeni lappangó elôítéle-teknek a szavakban való fel-színre bukkanásairól közöltkis történetekbôl áll össze.A Beszélôben közölt írásokközött egyre nagyobb teretkap a politika az egyéb írásokrovására, azonban az egyresoványabb Kultúra rovatbanmindig találhatunk valamiínyencséget. Igazi csemege aza sorozat, amelyben hónapokóta Petri Györgyöt faggatják amagyar irodalom egy-egygyöngyszemérôl. A szeptem-beri számban Kisbali László

és Mink András beszélget aköltôvel Weöres Sándor LeJournal címû versérôl. A be-szélgetés során nemcsak azemlített versrôl esik szó, ha-nem a költô úgynevezett gye-rekverseirôl és a politikáhozvaló viszonyáról és arról asajnálatos jelenségrôl, ame-lyet Weöres-felejtésnek ne-veznek az irodalmárok. Aszeptemberi lapszámban Rá-dai Eszter ismét egy volt pén-zügyminiszterrel, ezúttalSzabó Ivánnal beszélget. Azinterjú bepillantást enged a„politikacsinálás” kulisszatit-kaiba.A 2000 irodalmi és társa-dalmi havilap szeptemberiszámában az évek óta tartóEzredvégi beszélgetések soro-zatban ezúttal Falus Andrásimmunológussal beszélgetTillmann József Attila és Mo-nory M. András. A betegsé-gekkel szembeni ellenállás bi-ológiáját az öröklôdés folya-matából vizsgáló tudós a ge-netika legfrissebb felfedezé-seirôl tájékoztatja beszél-getôpartnereit, külön kitérvea DNS univerzalitására. Azimmunrendszeri megbetege-dések kapcsán Falus Andráspesszimista jóslásba bocsát-kozik Afrika jövôje kapcsán,feltételezi, hogy mivel a HIVvírusra különösen érzékeny anegroid populáció, ezért le-het, hogy generációk fognakeltûnni a földrészrôl. A hely-zetet súlyosbítja Afrika rend-kívül rossz közegészségügyiállapota és a már meglévô át-fertôzöttség. „Mindezek hatá-sára a földrész népessége át-rendezôdhet, így lesz hely anépvándorlások számára.” A

lapban – egyebek mellett –Joseph Conrad és Kontra Fe-renc prózája, Anna Ahmato-va, Schein Gábor, SzálingerBalázs és Jorge Luis Borgesversei is olvashatók. A szer-kesztôk a szeptemberi számotszázad eleji kotta- és kabaré-füzetek képeivel illusztrálták. A gyôri Mûhely 1999/4-es szá-mában rövid összeállítást ta-lálhatnak a század neves gon-dolkodójáról, Martin Heideg-gerrôl. Elsôként a filozófus-nak egy rendhagyó írását ol-vashatják, az Alkotó tájék – mi-ért maradunk vidéken? címût.Az 1933-ban keletkezett szö-veg témája meglehetôsen szo-katlan Heidegger életmûvé-ben. A Fekete erdôben, 1150méter magasan található kissíkunyhója – amelyet így ne-vez meg: ez az én munkavi-lágom – kapcsán a vidékiéletrôl és a paraszti gondol-kodás jellemzôirôl elmélke-dik. A rövid szövegetTillmann József Attila elemziés helyezi az életmû kontex-tusába. Tomio Tezuka 1954-ben látogatást tett Heidegger-nél, választ keresve arra a kér-désére, hogy mit jelent napja-inkban a kereszténység Eu-rópa számára. A beszélgetésmás témákat is érintett –mint megtudjuk Tezuka írá-sából – , így a zen buddhistagondolkodásról, a japánmûvészet sajátos jellegérôl, Avihar kapujában címû film-rôl, Rilkérôl és Hölderlinrôlis szó esett. Az összeállítást afilozófus fiával, HermannHeideggerrel 1966-ban ké-szült Antonio Gnoli-FrancoVolpi interjú zárja.

Habe

A gonoszbanalitása

F O L Y Ó I R A T S Z E M L E

A felújított Magyar helyesírásiszótárról tartottak háttérbe-szélgetést szeptember 16-án azMTA Felolvasótermében. „Ajúniusban megjelent Magyarhelyesírási szótár iránti ér-deklôdés töretlen, az iskolai

szezon kezdetén a harmadikutánnyomást készítjük elô."–nyilatkozta dr. Sós Péter János,az Akadémiai Kiadó elnök-i-gazgatója. Szókincsünk válto-zása tette szükségessé az 1988-ban megjelentetett HelyesírásiKéziszótár korszerûsítését. Ezelsôsorban a szóanyag bôvülé-sét jelenti: mintegy tízezer újadattal gazdagodott a száz-negyvenezer szót tartalmazószótár, míg közel ezer, idejét-

múlt címszó kimaradt. Azújonnan nyelvünkbe kerülôszavak helyesírásáról az MTAMagyar Nyelvi Bizottsága ho-zott döntést.

A Fordulópont szerkesztôségerajz- és mesepályázatot hirdetVasárnap délelôtt… címmeláltalános és középiskolások

számára. A rajzok készülhet-nek fekete-fehér és színes tech-nikával, legfeljebb A/4 méret-ben. A rajzokat szakmai zsûribírálja el. A legsikeresebb raj-zokat és írásokat megjelentetika folyóiratban, de minden pá-lyamunkát küldô gyerek élet-korának megfelelô témájúajándékkönyvet kap. Bekül-dési cím: Pont Kiadó, 1300Budapest, Pf. 215., e-mail:pontkiadó@elender.hu

Magyarhelyesírásiszótár

Pályázat

12

– Az köztudott, hogy abban acégben, amelyiknek én is tulaj-donosa voltam és vagyok – eza Saxum – résztulajdonos letta Magyar Könyvklub. Miutántulajdonrészt vásárolt a Biblio-fil Kft-ben, az én feladatkörömis bôvült, a kiskereskedelmihálózat szakmai és részben agazdasági ügyeinek kezelése,irányítása is az én dolgom.

– Azaz... – Ügyvezetô igazgató vagyok.– Azt mondja, kezelni kell a

Bibliofil ügyeit, ezt hogy kell ér-teni?

– Amikor átvettük, elôzetesadatok és becslések alapján sej-tettük, hogy számolni kell bi-zonyos elszomorító gazdaságikérdésekkel, de hogy ilyenmértékû mínuszok legyenek,mint amivel találkoztunk, nemgondoltuk. Most a cél, hogyjövôre nullszaldós legyen akiskereskedelmi hálózat, és2003-ra tisztes nyereséggel le-het számolni.

– Igazán szerencsések ezzel a„házassággal”, hiszen könyvki-adó és speciális könyvterjesztô –MKK –, nagykereskedés – Saxum– és az ország egyik legnagyobb,vidéki kiskereskedelmi hálózata –Bibliofil – kelt egybe, és egy ütôké-pes cégcsoportként van jelen a ha-zai könyvszakmában..

– Valóban ez volt az indíték,hogy a könyvszakma – de nema piac – kulcspozícióit egy ér-dekeltség vezesse.

– Hatékonyabban lehet a problé-mákat kezelni …

– … amibôl van elég. – Elsônek, ahogy említette, a

Bibliofil gazdasági rendszerét kella veszteségbôl a nyereség felé hoz-ni. Melyek a kezdeti lépések?

– Minden gazdasági veszte-ségnek két oka van, az egyik,hogy sok a költség, a másik,hogy kevés a bevétel. A kiadá-sokat lefaragni esetenkénttöbbletkiadásokkal lehet, mintpéldául a meglévô – viszony-lag drága – irodák felszámo-

lása, a raktárak, felesleges bér-lemények, szállítóbázisokmegszüntetése. Másik le-hetôség, hogy jobb feltételek-kel jussunk az áruhoz, ha nemis a könyv, hanem egyéb anya-gok területén, mint például ahanghordozók és a videokazet-ták. De a könyvek területén islehet javítani, ha megbízható,stabil cégként állunk kapcso-latban a partnereinkkel. Har-madjára a forgalom emelésévellehet a veszteségeket eltüntet-ni. Az utóbbi években hatal-mas piacvesztés következettbe, ezen is változtatni kell. Abolthálózat is sok kívánni va-lót hagy maga után, elavultak,elhasználódottak. Magától ér-tetôdik, hogy egy fényes bevá-sárlóutca üzletei között egykopott, sötét kis bolt nem csá-bítja a vásárlókat, a mûszaki ál-lapotok helyenként nagyon el-keserítôek. Elsônek ezek felújí-tása is viszi a pénzt, de egy évalatt – bízom benne –, hogy20–30 százalékkal lehet nö-velni a bevételeket. Elsônek te-hát végigjártamvalamennyi Bibliofil könyves-boltot, hogy pontos képet kap-jak az üzletek állapotáról,és megismerkedjek az ott dol-gozókkal.

– Most már értem, miért olyannehéz Önt elérni az irodájában.

– Tény, hogy idôigényes, fá-rasztó volt ez az idôszak, deezt is fel lehet fogni egy olyanbefektetésnek, ami hosszú tá-von fizetôdik ki. Amivel abszo-lút mértékben elégedett lehe-tek, hogy felkészült szakembe-rek állnak a pultok mögött.Ami változás, hogy a jövôben

nagyobb szabadságot kapnak arendelések terén. A boltok ve-zetôjénél nem tudhatjuk job-ban, hogy milyenek a helyi igé-nyek, mit keresnek a vásárlók.

– Milyen elônyök rejlenek még atriumvirátusban?

– A könyvellátás gördüléke-nyebb, naprakészebb lehet. ASaxum gépkocsijai 2-3 na-ponta felkeresik az üzleteket,ezt az elônyt a partnereinknekis tudjuk biztosítani, egy-egymegrendelésre nem kell hossz-abb idôt várni. Igen elônyös,hogy a MKK „házhoz megy”.Nem egyszerûen az amúgy isszéles választék bôvült, hanema boltok szolgáltatása kiegé-szült a klubtagság által biztosí-tott elônyökkel. A klubtagokegy része ezentúl vidéken isnem postán, hanem személye-sen juthat a kiválasztott köny-veihez, ezáltal számukra akönyv olcsóbb lesz. Az üzlete-ink vásárlóközönsége pedig je-lentôs mértékben megnövek-szik. Magunk is megdöbben-tünk, hogy volt olyan bolt,ahol ennek eredményeként aforgalmunk megduplázódott.

– Mi történik a Saxummal,bôvül a könyvkiadás?

– Bôvíteni nem kívánjuk, ed-dig is csupán évi 10-20 címetadtunk ki, többnyire olyankönyveket, amelyekbe óhatat-lanul „belebotlottunk”, és kárlett volna elmenni mellettük.De apparátusunkat, szakmaibázisunkat ez irányba nem kí-vánjuk fejleszteni, elsôsorbana nagykereskedéssel foglalko-zik a cégcsoportnak ez az ága.

Bagota /ity edt.

Mitörtént?

K Ö N Y V I P A R

Jenei Tamást egy ideje lehetetlen elérni. Atitkárnôje többnyire azt mondja, tárgyal,vagy házon kívül van, üzenetet lehet hagyniés így tovább. Találkozni is csak késô dél-után lehet vele, amikor már az átlagpolgár-nak befejezôdött a munkanapja. Nem volt ezmindig így.

Sz. Benedek IstvánKönyvek és álmoknyomábanMentor KiadóMarosvásárhely169 oldal, 980 Ft

A szerzô mûve rendhagyó úti-könyv. Nyomát sem leljükbenne az utazási célok pontosindoklásának, a klasszikus él-ménybeszámolónak, sem a fel-hívásnak, hogy az író által„megtapasztalt világot” köteles-ségszerûen felkeressük. Az él-

mény individuális, az utazástmindenki másképpen éli át.

A könyvben minden táj, város,hegy, templom, tenger, vagy pi-ramis bemutatásakor megeleve-nednek a hozzájuk fûzôdô kora-beli történelmi események is ésmegjelennek ezek soha el nemfelejthetô hôsei. Mayerling váramost is ôrzi Rudolf trónörökösés Vecsera Mária tragédiáját. Alondoni külvárosban a skót bal-ladák hajókról, kalandokról,tengerrôl és néhány bátor em-berrôl szólnak. Az élmények kí-

sértetiesen megegyeznek Kip-ling történeteivel.

Ránk vár India és Afrika em-bernagyságú piros virágainak,pálmáinak, ôserdôinek, hajdan-volt palotáinak, népeinek meg-ismerése is.

Jack London világában járunkvagy a Délszigetek fûszerillatú,varázsos paradicsomában.

Meglátogatjuk Pagant, aholláthatjuk az elsô Buddha-templom maradványait. Járkál-hatunk az inka birodalomromvárosaiban, az ôserdôben

megôrzött piramisok között,vagy ezek labirintusában, aholemberek ezreit áldozták fel is-teneiknek. Sorolhatnánk méga varázsos helyszíneket, ahováa szerzô elrepít bennünket, sahová – ha elég pénzünk van –mi is elutazhatunk, s az írás él-ményét a mi saját élményeink-kel gazdagíthatjuk.

De ha nincs annyi pénzünk,akkor a könyv segítségével isátélhetjük a világutazás nagykalandját.

Rajnai András

13

A Magyar Könyvkiadók és Könyv-kereskedôk Országos Egyesülete,amelynek Ideiglenes Intézôbizott-sága már 1945 január végén meg-alakult, az év nyarára elérkezett-nek látta az idôt, hogy átadja a he-lyét a törvényesen megválasztottvezetôségnek. Ezért a törvényesrendelkezésnek és az egyesület régihagyományainak megfelelôen au-gusztus 25-re összehívták a rendesközgyûlést, ezt megelôzôen mind-három (a könyvkiadói, a buda-pesti és a vidéki könyvkereskedôi)szakosztály teljes ülését. A köz-gyûlés országos elnökké Cserép-falvi Imrét (ekkor még a Szikra Rt.vezérigazgatója volt), országos al-elnöknek dr. Máté Károlyt (azEgyetemi Nyomda igazgatóját),ügyvezetô igazgatónak Keéri-Szántó Andort (tb.-elnököt), a ki-adói szakosztály elnökéül TímárAndort (az Új Idôk Rt. ügyvezetôigazgatóját), a budapesti könyvke-reskedôi szakosztály elnökéül Ma-gyar Jenô könyvkereskedôt válasz-tották. A vidéki könyvkereskedôiszakosztály elnöki posztja betölté-sére Földes Ede kapott megbízást,aki mint könyvnagykereskedônapi kapcsolatban volt a vidékkel.

Máris az infláció, „a világ eddigilegnagyobb” inflációjának kellôsközepén vagyunk, amelyet azegyesülés példamutató következe-tességgel „vezényelt le”, már csakazért is megérdemli, hogy ennek –adott alkalommal – külön fejeze-tet szenteljünk.

Most azonban 1946. augusztus25-tel folytatjuk krónikánkat. Egyhónap sem telt el tehát a forint-stabilizáció óta, amikorra az egye-sület megtartotta az évi rendesközgyûlését, megállapítva minde-nekelôtt, hogy az elmúlt jó másfélévben a taglétszám a vidékikönyvkereskedôi szakosztály kivé-telével igen örvendetesenfejlôdött. A könyvkiadói szakosz-tály létszáma, amely az utolsóbékeévben (1938-ban) 31 volt, ezidôre 70-re szaporodott (!), a bu-dapesti könyvkereskedôi szakosz-

tályé a jelenlegi 194 taggal mégnem érte el teljesen az 1938-as217-et. Annak, hogy a vidékikönyvkereskedô szakosztály 1938-as 266 tagjával szemben most mi-ért csupán 48 a taglétszám, fô oka(amirôl eddig nem volt illendônyíltan beszélni) a vidéki zsidóságnagyobb részének elpusztítása: akönyvkereskedôk túlnyomó több-sége – egyébként a fôvárosban is –ugyanis a zsidótörvények hatályaalá tartozott.

E közgyûlést követôen kapcsoló-dott be ismét a munkába Bak Já-nos, az 1943-as megválasztottfôtitkár. (Visszahelyezése körülnem volt teljes összhang: Cserép-falvi Imre országos elnök haszno-sítani kívánta Bak János tudását éstapasztalatait, ezért támogatta, Ke-éri-Szántó Andor ügyvezetô-elnökminden bizonnyal a „két dudásegy csárdában” okán ellenezte.)Nyilván Bak János aktivitásának isrésze van abban, hogy az 1947-esközgyûlésig eltelt egy esztendôben9 elnökségi, 58 választmányi, 248különbözô bizottsági ülést és érte-kezletet és 4 vidéki körzeti ülésttartottak. Ez pedig azt jelenti,hogy évi átlagban csaknem min-den hónapra jutott egy elnökségi,minden hétre egy választmányi ésminden hétköznapra egy bizott-sági ülés. (Lehetséges, kevesebbtöbb lett volna, mindenesetre amegélénkült aktivitást bizonyítja.)

Az adatokat az egyesület 1947-es,a Magyar Pedagógusok SzabadSzakszervezete Múzeum u. 17.alatt rendezett 60. közgyûlésénhozták nyilvánosságra. Az egyesü-let ekkor 672 tagot tömörített: 97tagja volt a könyvkiadói, 334 tagjaa budapesti könyvkereskedôi és241 a vidéki könyvkereskedelmiszakosztálynak, ami az 1938-asadatokkal összevetve azt jelenti,hogy a kiadók száma meghárom-szorozódott, a budapesti könyvke-reskedôké a másfélszeresre növeke-dett, ám a vidéki tagok száma mégmindig csak 90 százaléka az 1938évinek. (Említésre érdemes: a köz-

gyûlést követô hetekben 33 régitag kérte tagságának megújítását,továbbá 10 budapesti és 66 vidékikönyvkereskedô került felvételre.)

A közgyûlés, elfogadva a Rózsa-völgyi és Társa cég javaslatát, hoz-zájárult, hogy a budapesti könyv-kereskedôi szakosztály keretébenzenemûalosztályt szervezzenek,mely hamarosan meg is alakult.Elnökévé Nádor Józsefet, a NádorKálmán zenemûkiadó és terjesztôcég tulajdonosát, az ismert nóta-költôt választották.

A közgyûlés alapszabály-módo-sítással legalizálta új szervezetét.Eddig – közmegegyezés alapján –a könyvkiadói szakosztály min-denkori elnöke egyszersmind azegyesületi elnök tisztségét is be-töltötte. Most „önálló” országoselnököt választottak, s a szakosz-tályok képviselôi alelnökkéntvettek részt az elnökség munkájá-ban. Ennek megfelelôen országoselnökként Cserépfalvi Imrét, al-elnöknek a kiadók képviselôjéülFaust Imrét, a budapesti könyv-kereskedôk képviselôjeként Bo-kor Dezsôt, a vidék képviselôje-ként Karl Lajos pécsi könyvkeres-kedôt választották meg. A sza-kosztályok választmányának el-nökéül Tímár Andort, Szenes La-

jost és Földes Edét választották.A vidéki szakosztályban visszaál-lították a bevált körzeti rend-szert: az öt körzet (a debreceni, amiskolci, a pécsi, a szegedi és aszombathelyi) mindegyike meg-választotta saját tisztikarát.

Mindezek eredményeképpen azekkor megválasztott tisztikar ed-dig soha nem tapasztalt széles bá-zist képviselt, ami abban jutott ki-fejezésre, hogy a vezetôségben je-len voltak a kis-, közép- és nagyki-adók képviselôi, jelen volt a SzentIstván Társulat képviselôje csak-úgy, mint a Szikráé, a Múzeumkörúti antikvárius és a zalaeger-szegi könyvesboltos. Az országoselnökké pedig azt a CserépfalviImrét választották, aki mint a leg-haladóbb polgári rétegek képvi-selôje, a harmincas évek elejétôlbeírta nevét a magyar kultúra tör-ténetébe. (Cserépfalvit már 1945októberében „visszahívták” aSzikra élérôl, azóta ismét saját cé-gét vezette.)

A Magyar Könyvkiadók ésKönyvkereskedôk Országos Egye-sülete ezt követôen két és fél évetélt, ám közgyûlés megtartásáratöbbé nem került sor.

Varga-Neubauer Sándor

FEJEZETEK A MAGYAR KÖNYVSZAKMA TÖRTÉNETÉBÔL

Az egyesületfolytatjamunkáját

Bill Gates:Üzlet a gondolatsebességévelGeopen Kiadó, Bp., 1999.472 oldal, 2990 Ft

Alig néhány hónappal ameri-kai megjelenése után immármagyarul is olvasható a világegyik leggazdagabb és legsike-resebb emberének legújabbkönyve, mely a sokatmondó„Mûködik a digitális idegrend-szer” alcímet viseli. A fôleggyakorlati példákra alapozó,az informatikának az üzletiéletre gyakorolt hatásátelemzô kötetet rekordidô alatt25 nyelvre fordították le!

„Szilárdan hiszek abban, hogyaz információk gyûjtésének, ke-zelésének és használatánakmódja dönti majd el, hogy kimarad fenn és ki bukik el” – ál-lítja a szerzô, vagyis az üzleti életszereplôinek nem lesz választása:vagy élnek a számítástechnika

biztosította lehetôségekkel, vagyszép lassan tönkremennek. Márismindennapi tapasztalatunk,hogy a számítógépek átalakítjákéletünket, s ez még fokozottab-ban így lesz a jövôben. Igaz, eváltozások társadalmi méretek-ben nálunk még kevésbé érzékel-hetôk, mint a világ fejlettebbikfelén, de ami késik, nem múlik:Bill Gates jóslatai néhány évenbelül nálunk is megvalósulnak.

Az „Üzlet a gondolat sebessé-gével” nem könnyû olvasmány,érdemes azonban végigrágnimagunkat rajta, már csak aszerzô személye miatt is, akinagyvonalúan közérdekû célraajánlotta fel könyve jövedel-mét: létrehozta belôle a „FiatalElmék Mozgásban” elnevezésûalapítványát, mely hátrányoshelyzetû tehetséges fiatalok ok-tatását hivatott elômozdítani aszámítástechnika legújabb ered-ményeinek felhasználásával.

–i–s

14

■ A Közép-Európai Egyetem (CEU)Nádor utcai épületében került sor azEurópa Könyvkiadó gondozásábanmegjelent A liberalizmus ellen c. kötetsajtóbemutatójára. Osztovits Le-vente, a Kiadó igazgatója köszön-tötte a megjelenteket, s mindene-kelôtt a mû jelenlévô szerzôjét, JohnKekest, ha úgy tetszik Kékes Jánost.A kötet az Európa Kiadó egyikelôkelô sorozatában látott napvilá-got, hangsúlyozta Osztovits Levente,s valóban, ha megnézzük a névsort,itt Eco, Eliade Fukuyama, Jung, Ko-estler, Popper és Unamuno nevét ol-vashatjuk többek között. Politoló-giai, irodalomtudományi, filozófiaimûvekbôl szemezgethetünk, ha a so-rozat köteteit kézbe vesszük.

Magáról a szerzôrôl mindenkép-pen illik néhány szót írni, hiszen amagyar származású John Kekesnekez az elsô magyarul kiadott könyve. (Az Érvek a konzervativizmus mellettmegjelenés elôtt áll.)

Kékes János 1956-ban távozottMagyarországról; ma az Amerikai

Egyesült Államokban él, ahol a StateUniversity of New York at Albany fi-lozófia tanszékének professzora. Ak-tív résztvevôje, tudtuk meg róla, abaloldali liberalizmusról folytatottvitáknak. Ô maga a pluralista kon-zervatív álláspont képviselôje. JohnKekes tavaly tavasszal járt elôszörMagyarországon, 1956 óta, akkorelôadásokat tartott, most könyvénekbemutatója alkalmából válaszolt azérdeklôdôk kérdéseire. Este pedig aCEU-ban elôadást tartott.

A könyvet Szécsi Gábor fôiskolaitanár, a Magyar Tudományos Aka-démia Filozófiai Intézetének tudo-mányos fômunkatársa (amúgy aktívpolitikus, lévén Kecskemét polgár-mestere) mutatta be. Ô azzal kezdtemondandóját, hogy ez a könyv egy-szerre szolgál vitaanyagként és tan-könyvként is. (A borítón rögtönfeltûnik, hogy „Felsôoktatási tan-könyv.”). Ez a mû érveket fogalmazmeg a liberalizmus ellen, és konst-ruktív módon érvel a konzervativiz-mus mellett – jellemezte a kiad-

ványt Szécsi Gábor. Amikor JohnKekes meghatározza, mi a liberaliz-mus, az alapértékek között a plura-lizmust, a szabadságeszmét, a jogo-kat, az egyenlôséget, az elosztó igaz-ságosságot sorolja fel, de azt írja, „aliberalizmus valódi magja, a belsôerôd, amelynek védelmében azösszes liberális csatát vívják: az au-tonómia.” John Kekes könyve, talánmondanom sem kell, a liberalizmuskortárs változatainak a kritikáját ad-ja. Megjegyezzük, a vita a tengerentúl a ’70-es évektôl folyik, s ez agondosan felépített (jól áttekint-hetô), érthetôen megfogalmazott(olvasmányos), itt-ott persze ellent-mondásra ingerlô tanulmány JohnRawlsnak magyarul is megjelentkönyvére adott válasznak is tekint-hetô (Az igazságosság elmélete,1997). Hogyha a hazai közgondol-kodásban is vitát, méghozzá tartal-mas, kulturált és színvonalas vitátindít el a liberalizmus kekesi kriti-kája, annak a felismerésnek a kidol-gozása, hogy a „liberalizmus inkon-zisztenciái miatt képtelen megvaló-sítani saját céljait”, nos, akkor cél-szerûnek, sôt hasznosnak ítélhetjüka kötet kiadását.

John Kekes alaptézisét vélem felfe-dezni az alábbi mondatban: „A libe-rálisok problémája az, hogy politikaiprogramjaik, alapértékeik és az auto-nómia által meghatározott pozitívcéljuk nem egyeztethetô össze nega-tív céljukkal, vagyis a rossz elkerülé-sével.” Az ellentmondás tehát abbanrejlik, hogy a jó élet megélése szem-pontjából szükséges egyéni autonó-mia nem szünteti meg, még csaknem is csökkenti, sôt inkább növeli arosszat, azzal, hogy nem méltatjakellô figyelemre, holott a rossz igen-csak kiterjedt a világban.

A könyv nagyon sokat javíthatazon a helyzeten, hogy mindeddigmintha csak deklarációkat ismernénka liberalizmusról, a definícióval adó-sak vagyunk, az érveinket pedig legin-kább szabadelvû szépirodalmi mun-kákban próbáltuk meg a köz elé tár-ni. A nyitott kérdéseknek továbbgon-dolásra kell sarkallni bennünket, apolitikai erkölcs kérdései hétköznapiszinten is sokakat foglalkoztatnak.

(Cs. A.)John Kekes: A liberalizmus ellen.Európa Könyvkiadó, Bp. 1999414 old. 1500 Ft.Fordította: Balázs Zoltán.

■ Megy – vánszorog – egy nyolcvan-valahány éves, törékeny öregember aSan Diegó-i utcán, néha le kell ülnie,máskor ismeretlenek lépnek odahozzá, hogy átkísérjék az úttesten.

A segítôkész ismeretleneknek nyil-ván fogalmuk sincs, hogy a törékenyöregember egy messzi ország iro-dalmának egyik legnagyobb alakja.

Félelmetesen groteszk és szívszo-rító: egy legenda ott araszol a SanDiegó-i forgalomban, bottal, félva-kon, s a legenda és a félvak öregem-ber ugyanaz, az esendôség alólnincs kivétel – s groteszk és szívszo-rító, hogy ott araszol, Genf, Ná-poly, New York és Salerno után SanDiegóban, életünk lényeges esemé-nyei kiszámíthatatlanok, a múlt szá-zad utolsó évében született kassaipolgár honnan is sejthette volna,hogy egyszer majd egy kaliforniaivárosban fog élni, ahol szinte senkitnem ismer, s a hazát a könyvek je-lentik, a magyar versek, regények,amiket „lámpaoltás elôtt”, hajnalikettôig olvas.

Márai Sándor nyolcvanvalahányévesen fekszik egy San Diegó-i lakás-ban és az éjszakai csendben Krúdytlapozgat, s tudja, soha nem fogjamár látni az országot, ahonnan1948-ban eljött.

Megérte?A Napló világosan fogalmaz: „...

számomra a legnagyobb elégtételaz volt, hogy emberöltôn át öncen-zúra nélkül tudtam írni” (1986. jú-lius 10.). Nem változott a felfogása:„... a polgári életérzés, életforma mais, mint a középkor óta mindenidôben, az a katalizáztor, amely atömegek világában is lendületet ada haladásnak, fejlôdésnek” (1984.február 29.). És nem változott a kér-lelhetetlenség, a ’88-as év kevésszámú bejegyzéseinek egyike: „Egyfutár Pestrôl... Nem adok engedélytsemmiféle ottani kiadásra, amíg azorosz megszálló sereg ott van”(március 28.).

Megérte. Az ember legyen követ-kezetes, legyen hû – csak épp végte-lenül tragikus, ha a huszadik század

közepén-végén bizonyos eszmé-nyek, mondjuk, például a szabadságiránti hûség miatt valakinek nem isországokon, hanem földrészeken átkell vándorolnia.

Megérte?Nem lehet erre pontosan vála-

szolni, az ember ott találja magátSan Diegóban, és ha ott találja, ak-kor ott teszi a dolgát. Hogy miértvan épp ott, nem is igen magyaráz-ható, és nem is feltétlenül magyará-zandó. Tudomásul veendô, ahogyaz élet, a lét is.

Márai Sándor ’84–89-es naplójá-ból – ebbôl a naplójából, ebbôl azírásából is – kiolvasható egy életfilo-zófia, ami szerint az ember a magaéletét is élheti. „Az emberi aljasságállatiasság, változatlan vérszomj,kapzsiság, renyheség, ami semmifélecivilizációban nem változott, masem. Marad két lehetôség, amikor azember pillanatokra, több és más le-het, mint aki és ami: az irgalom és agyönyör” (1986. március 7.). Nemszívderítô. De az irgalmat meg lehetpróbálni gyakorolni. Netán mintpolgár, esetleg mint eltévedt polgár,hogy – polgári mûveltségünket bizo-nyítandó – Thomas Mannra, a To-nio Krögerre is utaljunk itt egy félmondatban.

Polgári mûveltség... Nem tudás-anyag, hanem menedék, ezt is meg

lehet tanulni Máraitól. Aranyt ol-vasva írja: „Szépséges hazám, ma-gyar nyelv, csak ez maradjon az utol-só pillanatig” (1985. április 1.).

Ami különlegesen megrendítôvéteszi a naplót, az a halálközelsége.Majd minden sorát átjárja a halál.Egy öregember szembesül benne ahalállal. Készül a halálra, készülegész kézzelfoghatóan is: '86 febru-árjában vesz magának egy pisztolyt.Egészen kivételes pillanat a világiro-dalomban, hogy olvashatjuk, mi járegy aggastyán fejében, mire gondol.A szinte megfogalmazhatatlan fogal-mazódik itt meg, amennyire megfo-galmazódhat. Felesége elvesztésekorMárai Sándor is csak két szót tud le-írni: „L. meghalt” (1986. január 4.).Ahogy Arany János: „Nagyon fáj!nem megy!”

Az utolsó bejegyzés halála – ön-gyilkossága – elôtt egy hónaprólszármazik. Írt „mindvégig”: polgárikötelességteljesítésbôl, és mert írniakellett. Megtalálta a feladatát, aminem is olyan sokakkal esik meg, ésteljesítette is, ami még kevesebbek-kel. Talán ezért is, hogy 1987. no-vember elsején, feleségének és foga-dott fiának elvesztése után is ígyösszegzett: „Az – egész –, mégis, persaldo, gyönyörû volt”.

Igyekeznünk kell.D. Magyari Imre

Egy San Diegó-ipolgár vallomásai(Márai Sándor: Napló 1984–1989, Helikon Kiadó)

„Mi a ba j al ibera l i zmussa l?”

15

– A politikai-kulturális centru-moktól távol, az irodalmi köznyüzs-gésektôl is tartózkodva milyen önvé-delmet, illetve miféle sajátosnézôpontot, látásmódot alakított ki?Származott-e ebbôl hátránya-elônye?

– Amikor a pesti bölcsészkar avégzett hallgatókat pályára állító,„elosztó” bizottságának elnöke,Bóka László 1952-ben azt írta ró-lam: „tudományos munkára al-kalmas képességei szerint, de asp-irantúrára nem javasoljuk ideoló-giai fejletlensége miatt”, és közép-iskolai tanárnak javasolt vidékre,sok minden eldôlt számomra.Fôként az, hogy mindvégig „vi-déki ember” maradtam. Perszesenkit sem marasztalok el azért,mert vidékrôl a fôvárosba pályá-zik, de azt sem fogadom el, hogyMagyarországon nem lehet vidé-ken élni. A vidéki létnek éppúgymegvannak a maga elônyei éshátrányai, mint a fôvárosinak.(Vidéken élni címmel 1988-bankönyvet írtam. Egyetlen fejezetethagyatott ki belôle a kiadó. Azt,amelyben az Ormánság lesüllye-dését mutattam be. Ott ma mégnyomorúságosabbak az állapo-tok...) A vidéki életnek számoselônye van. Ott mindig, a dikta-túra éveiben is, nagyobbak voltaka lehetôségek, tisztábbak az em-beri, erkölcsi viszonyok. A vidéknemcsak kiröppentô fészek lehet,de oltalom, menedék is, morálishitet, bátorságot, tartást adhat. Adebreceni Gulyás Pál, a kaposváriTakáts Gyula, a pécsi VárkonyiNándor, Martyn Ferenc, CsorbaGyôzô példája ezt bizonyítja.Hogy számomra mit jelentett a

vidék? Elsôsorban lehetôséget akedvemre való munkára. És füg-getlen, intakt véleményemmegôrzését. Ismerem a kiszolgál-tatottság, a persona non grata ál-lapotot, de azt a nyugalmat is,hogy soha semmit nem kellettkérnem vagy elfogadnom a helyihatalomtól, ami korlátozottvolna véleményem kifejtésében.

– Jelbeszédek, „sorok közé írás”,majd a három T évadján mindigmegtalálta a nem romló beszédmó-dot, a hiteles irodalomtörténet-írásnyelvezetét. Mi kellett ehhez? Bátor-ság, csavaros észjárás, vagy csupánténytisztelet?

– Ha az, amit csinálok, „nemromló beszédmód”-nak látszik,akár önelégültté, vagy legalábbiselégedetté tehetne. Nem vagyokaz. Inkább hálás. A fölnevelô kö-zösségnek, apámnak, anyámnak,a kanizsai piarista gimnáziumnak,a választott mestereknek. Eszmé-lésem óta jó pár politikai formá-ció, kultúrpolitikai tézis, irodalmiés kritikai ízlésáramlat változott.Az évek gyarapodásával természe-tesen módosult gondolkodásom,életfölfogásom, de az alapvetôesztétikai és morális javak, a kö-zösségi és magánemberi „dolgok”iránti viszonyom nagyjában tradi-cionális: értéktisztelô, a hagyomá-nyokat megbecsülô, a különféle,eltérô értékeket elfogadó. Ha úgytetszik: „egyetemes”. S a kisebb-ség oldalán álló, a kezdeményezé-seket pártoló, az újat támogató. Aszélsôségektôl, divatoktól, per-cemberkéktôl, kampányoktól,mozgalmaktól, a „paradigmavál-tástól”, a sikertôl, neofita buzgó-

ságtól – szakmában is – mindigidegenkedtem. Még akkor is, hamint egyik kritikusom írta: „ma-napság ennek a megközelítésneknincs túl nagy becsülete”. Azelôdöktôl, akikre fölnéztem, akik-tôl irodalomszemléletet tanul-tam: Kosztolányitól, Illés End-rétôl, Rónay Györgytôl ezt kap-tam. Igen, a tények, az adatok, amûvek tiszteletét, noha a versetén nem szövegnek, a regényt nemkorpusznak, az írói megszólalástnem artikulációnak mondom. Bárezt a stílust is ismerem, sôt ered-ményeit elismerem, becsülöm.

– Emlékezhetünk a hajdani proto-koll-listákra, amelyek a változásokután szinte tüstént szétporladtak.Munkássága alanyául-tárgyául mi-ért választotta épp azokat, akiketválasztott?

– „Kezében óriás rostával/Állaz Idô és rostál egyre” – meg-mondta már Ady. Az idô a leghi-telesebb, legjótékonyabb, legszi-gorúbb kritikus és irodalomtör-ténész. Természetesen vannakméltatlanul elfeledett, idôlege-sen homályba szorított, aztánújra fölfedezett értékek, iroda-lomtörténeti mulasztások éskésôi jóvátételek, de a talmi ne-veket, a tiszavirágéletû nagyságo-kat, a fölfújt sikereket általábankirostálja az idô. Nekem szeren-csém volt: elôbb olvastam Kassá-kot, Kodolányit, Németh Lász-lót, mint – és hadd ne mondjakneveket. 1948-ban érettségi elnö-köm megkérdezte, ismerem-eWeöres Sándor nevét. Weöresakkor mindössze harmincöt évesvolt. Vidéki diákként én még aversét is idézni tudtam egy ke-zembe került irodalmi folyóiratrévén. Szerencsém volt abban is,hogy fiatalon, a pécsi Jelenkorszerkesztôjeként személyes kap-csolatba kerülhettem Kassákkal,Fülep Lajossal, Kodolányival,Illyéssel, Németh Lászlóval, We-öressel, Rónay Györggyel, Pi-linszkyvel, Nagy Lászlóval, Fo-dor Andrással. Úgy látszik, ez aszemélyes érintkezés kellett ah-hoz, hogy késôbb, jobbára márhaláluk után többükrôl könyvetírjak. Mindig fôként az élet-mûben rejlô érték és személyi-ségük érdekelt, a portré, az a lé-lektani, emberi és társadalmi hát-tér, azok az élettények és törté-neti mozzanatok, amelyek egy-

egy mûvet olyanná formáltak,amilyennek ma megismerhetjük.

– Hitelesen, idôállóan látjuk-emár megítélése szerint az elmúlt öt-ven év magyar irodalmát? Apályátéli-e mai literatúránk, vagy csupánmódosult tartalma, sodrásiránya?S önnek vannak-e még adósságai?

– Ne kerteljünk: a tehetség nemarányosan oszlik el se térben, seidôben. És jelentkezése nemgombnyomásra, nem ilyen-olyankívánalomra történik. Kétségtelentény: a század elsô kétharmada aNyugat folyóirathoz tájolt három-négy nagy nemzedéket dobott fel-színre. Ehhez viszonyítva a közel-múlt és a jelen: az apály idôszaka.Persze ma is vannak kiváló és te-hetséges íróink. Vannak színvona-las folyóiratok. Rengeteg könyvjelenik meg. Sok a fiatal tehetség.Természetes a hang, a kifejezés-mód, a stílus módosulása, átala-kulása is. Divat ma olyat mon-dani, ami nagyot durran. Deahogy közönség nélkül nincs szín-ház, olvasók nélkül sincs iroda-lom. S ma az írók, az irodalomku-tatók, kritikusok (a legjobb eset-ben) egymást olvassák. A néme-lyik egyetemi tanszéken kultiváltbelterjes és fûrészpor ízû tevé-kenység nem nevel irodalomsze-retô tanárokat, s általuk olvasókat.A mû és az olvasó kapcsolatánakhelyére az embereknek a pénzhezés a politikához való viszonya lé-pett. Elgondolkoztató, hogy egydemokratikus és független társa-dalomban napjainkra mekkoraszerepet kapott – ismét Adytidézve – „mi urunk: a Pénz”, vala-mint a hatalom kísértése... Adós-ságaim? Sok van. Ajándék, kegye-lem, ami munkát elvégezhettem.S reményem, hogy amíg „az égi ésninivei hatalmak engedik”, mégtörleszthetek valamit tartozásom-ból. Csak egyet említek: a közel-múlt egyik legkiválóbb magyarprózaírója volt Tatay Sándor.Nincs róla szóló könyv.Egy költészet horizontjaÍrások Fodor AndrásrólBerzsenyi Dániel Irodalmi ésMûvészeti Társaság, 1999120 oldal, ára: 499 FtKodolányi János. 2. bôvített kiadásPro Pannonia. 1999288 oldal, ára: 1200 FtKözelítések. Tanulmányok, esszékFelsômagyarországi Kiadó, 1999267 oldal, ára: 850 Ft

E M B E R É S G O N D O L A T

Tüskés TiborralbeszélgetNádor TamásRitka ember: a legkülönbözôbb ideológiai szeszek, poli-tikai drogok, erkölcsi agymosások idején sem kellettszellemi elvonókúrára mennie. Távol tartotta a révült fa-natizmustól, kába dogmáktól a józan ténytisztelet. Sze-rencse, érzék, morál, szorgalom, ízlés, s nem utolsósor-ban: írástudó szenvedély vezérelte. Egyszóval, könnyûdolga volt: szándékától nem tudták eltéríteni, dolgozottegész életében, s azt tette, amihez értett, amit szeretett.

16

urvul a világ: a nácizmus-ból és a bolsevizmusból,maoizmusból föl sem

ocsudtunk, az emberiség már a viet-nami mészárszékben gyönyörköd-hetett, aztán Pol Pot gyilkolta ha-lomra saját népe millióit. Aztán adzsihad szent háborúi világszerte,terrorizmus: repülôgépek, iskolabu-szok, követségek, tízemeletes lakó-házak robbannak ártatlan áldozatokszázait követelve, a balkáni sokme-dencés vérfürdôk, igen, ez volt a hu-szadik század, és ami a huszonegye-diket illeti: nincsenek garanciák...És közben édelgünk. Minél ocsmá-nyabb a világ, annál inkább, már aköszönést is becézzük: szióka. Agy-rém. Meg a gazdik és a kedvenceik.Nem ám, hogy kutya és gazdája,nem. Normáliséknál egyébkéntnem a kutya a kedvenc, hanem alegkisebb fiú, az Isti. Például. Isti-nek viszont kedvence a kutya. Ígyrendben van.A kutyus kislány vagy kisfiú?Nem, kérem, nem kutyus, hanemkutya, és nem kislány, hanem szu-ka. És nem kisfiú, hanem egy ordaskan. Világos?!Egyik rádióból hallom a kocsiban,hogy a kutyák már nem az embersegítôtársai, mint voltak többszáz-ezer éven át, ma már ôk határozzák

meg a család programját, orvoshozvisszük ôket, ha betegek, semmihasznuk, ôk csak a kedvenceink.No nem, kérem. Nem a százezeréves szerzôdés borult föl (normáliskutyatartókról beszélek), hanem akörülményeink. A házra nem kellvigyázni, az elektromos riasztóksem tökéletesek, hát még egy ugatókutya. A betörô vagy megmérgezi,vagy simán lelövi. A fegyveres gyil-

kosoddal szemben nem véd meg akutyád, még a kaukázusi ôrzô-védôsem... Nyájat sem kell terelni, és azúrvadásznak sem kell kutya. Az er-dész a puskája csöve elé hajtja a va-dat: funkciótlanok lettek a vadász-kutyák is.Mire való hát ma már a kutya? Arra,hogy a járdára piszkítson és ember-társad belelépjen? Vagy valóbancsak huszonnégy órás szeretetka-zán, ahogy egy újságcikkben olvas-tam? Egyik sem.A kutya az ember mellett valamiféle(bár már eltorzult) utolsó kapcsolata természettel. A kutya magátólnem szeretetkazán –hálisten. A sze-

retetért meg kell dolgozni. De azigaz, hogy megéri. Kamatostul adjavissza a szeretetedet, amit belefec-cöltél. És nem kell félned tôle, hogya szereteteddel visszaél. Hogy a sze-medbe hízeleg, a hátad mögött el-árul, mint az embertársaid. Hogynem tud beszélni? Tud. Pontosab-ban: kommunikálni tud, rengeteg„üzenetet” képes közölni veled, haérted a metanyelvét. Nem tud ha-

zudni. Ha örül, csóválja a farkát, hafél, behúzza.Egyetlen hazudós kutyáról tudok,Deme Gábor barátomé volt. Kétkutyát tartott akkoriban, egy meg-lett korú tacskó mellé beszerzettegy fiatal bokszert, és a bokszer egynap a szônyegre pisilt. Gábor meg-fenyítette annak rendje módja sze-rint. Másnap jön a tacskó, ugat, je-lez valamit. Gábor (abszolút tudkutyául), megérti, követi. Hát a szô-nyegen, ugyanott, ahol tegnap, frisspisifolt. Gábor elôveszi a bokszert,orra beleverve, jól leszidva, seggéreráhúzva, ezt megértette. Reméljük.De nem. Harmadnap is jön a

tacskó, hívja Gábort, Gábor rosszatsejtve követi, jól gondolta, friss pisiugyanott. Most már komolyabb fe-nyítést kap a bokszer, de mindenhiába. A következô napokban isjön a tacskó, hívja a gazdát, Gábormegy, és a bokszer megint odapi-sált. Az anyja szentségit, hát eztnem lehet megnevelni?! Ilyet Gá-bor még nem ért! És gyanút fog, sfigyeli a tacskót. A tacskó, amikorazt hiszi, senki sem látja, odapisil aszônyegre, aztán méltatlankodó te-kintettel hívja Gábort, hogy néz-zed, Gazda, ez a disznó bokszermár megint...No, amit a tacskó kapott, azt nemtette az ablakba. Soha többé nemvolt kutyapisi folt abban a lakásban.Amíg a kutya ôse falkában élt, minta farkas, a legerôsebb hím volt a do-mináns, a falkavezér. Mióta a kutyafalkája az embercsalád, a falkavezérnem a domináns, a leghatalmasabbember az emberfalkában. A kutyamaga választ falkavezért. Lehet azegy alázatos, sokat törô, lestrapáltháziasszony is. A nagyapó is. Leheta legkisebb gyerek is.A kutya választ, a szempontjaitnem ismerjük. Szerencsére, úgygondolom. Ha ismernénk, lehet,hogy néha nagyon szégyellnénkmagunkat....

K e r t é s z Á k o s

A gazdik és az ô kedvenceik

■ Daisaku Ikeda japán író, filozó-fus, buddhista vallási vezetô, mint-egy ötven országon átívelô béke-útjain számos neves tudóssal, hírespolitikussal és vezetô kulturálisszemélyiségekkel folytatott párbe-szédet. Arnold Toynbee filozófus-sal való párbeszéde „Válaszd azéletet” címmel magyarul is megje-lent a Gondolat Kiadó gondozásá-ban. Könyvei, publikációi köz-ponti témája a béke és a humaniz-mus kérdése, az emberi értékek fel-

mutatása változó világunkban. Mi-hail Gorbacsovval még hatalmazenitjén ismerkedett meg és kap-csolatuk a késôbbiekben is folya-matos eszmecserét érlelt. A dialó-gusokból készült kötetet múlt év-ben jelentették meg Münchenbennémet nyelven.

Már önmagában is figyelemreméltó, hogy a japán vallási vezetôés a Bolsevik Párt hajdanvolt fôtit-kára, a Szovjetunió egykori elnökea két eszmerendszer elválasztó és

közös aspektusait kutatja. A sokirodalmi hivatkozással tûzdelt,emelkedett stílusú párbeszéd soránszázadunk történelmének tanulsá-gait összegzik annak fényében,hogy mit tudhat majd az emberi-ség ezekbôl a jövôben a maga szá-mára hasznosítani. Taglalják a po-litikus történelmi felelôsségét, avallás és filozófia ellentétét, a XXI.század kihívásait.

Az olvasó megkülönböztetett fi-gyelemmel lapoz át a „Peresztrojkamorális gyôzelme” címû fejezetre,remélve, hogy immár autentikusforrásból értesülhet e fogalom va-lós tartalmáról. Gorbacsov itt an-nak a meggyôzôdésének ad han-got, hogy „a peresztrojka morálismagja a cél szentesíti az eszköztelv elvetése volt. Ezzel fordultszembe a bolsevik erkölcstelenség-gel és közelített Gandhi elveihez”.

Keserûen említi, hogy az idôk fo-lyamán sok vád érte. A baloldaliakaz ügy árulójának tartják, a liberáli-sok és a radikálisok azt vetik a sze-mére, hogy továbbra is a szocializ-

mus elkötelezett híve. Magyaráza-tul felvázolja „a hamis és a valódiszocializmus” képletét. Értelmezé-sében a hamis szocializmus a tota-litáriánus, kommunisztikus elvek-hez kötôdött. A valódi szocializ-mus modellje az ifjú Marx koraimunkáiban megfogalmazott, a sze-mélyiség sokoldalú és harmonikuskibontakozását biztosító huma-nista rendszer. Törekvései kudarcátabban összegzi, hogy nem tudtavéghezvinni a Párt szociáldemok-rata irányú átalakítását.

Gorbacsov a kötet végére különzárszót illesztett. Ebben súlyos kifo-gásokat fogalmaz meg a világ egy-pólusúvá válásának negatívumairól.Az évszázad végén – állapítja meg –a terrorizmus és a drog terjedésévela társadalom eszmei-etikai válságatovább látszik mélyülni.

A volt Birodalom gazdasági-po-litikai krízishelyzetébôl ma semlátni kiutat. Gorbacsov szemé-lyes drámája is magánüggyé deg-radálódott.

Tausz A.

K I A D Ó R A V Á R V A

Michail Gorbatschow –Daisaku IkedaUnsere Wegetreffen sicham HorizontSiedler. München. 1998. 251 oldal

D

17

O L V A S Ó S Z E M Ü V E G

■ Öt évenként jutunkhozzá a Szabó Zoltán-életmû egy-egy darabjához(1989-ben a Hazugság nélkülnyitotta a sort, 1994-ben aSzellemi önvédelem követte),de ha évente sorjáznának, azis kevés volna és ritka. Ôtudniillik az a kivétel volt,akinél a tisztesség és okosságpárban járt, s jöhettek bár-milyen idôk, e két érték nembizonyult fogyóeszköznek.Most itt a Diaszpóranemzetcímû tematikus gyûjtemény,és az elsô, amit az embermegállapíthat belôle, hogySzabó Zoltán az emigráció-ban (amit nem örömébenválasztott), megmaradt an-nak, aki volt. Kivételes do-log ez, mert a legtöbbeknél,ahogy ô mondja, „a szavakértelme és tartalma szélka-kasként forog” a történelmiés politikai széljárástól és aföldrajzi helytôl függôen.Szabó optikája nem torzultel, pedig a lehetô legkénye-sebb témának szentelte oda-kint, Londonban, a hetve-nes évtized majd' mindegyikopusát: mélységében és ki-terjedésében tisztába akartjönni a „nép”, „nemzet”, a„nemzetiség”, a „haza”, a„magyarság” fogalmaival,pontosabban azzal, mit je-lenthetnek még és már, smiként, miért és kicsodák

hamisítják meg fentiek értel-mét. Herkulesi volt a ma-gára vállalt feladat, mert aterep, amelyet meg akarttisztítani, már régóta Augiasistállójához hasonlított.„Szegény haza, mennyimeggondolatlanság rikító ta-karója lettél, szegény, sze-gény szó: nemzet, mennyioktalan részegség lepedôje”– ezt még az idô tájt vetettepapírra szerzônk, amikor (sa következô idézet már ahetvenes évek termésébôlvaló): „a nacionalisták azolyan magyart tartották jómagyar hazafinak, aki hívenszereti a Harmadik Birodal-mat és nagy vezérét, HitlerAdolfot”. Akkoriban mártúl voltunk azon az idôn is,amikor a magyar honvé-delmi miniszter ugyanezt je-lentette ki, behelyettesítve amegfelelô helyekre Sztálint,illetve a Szovjetuniót.Szabó Zoltánt – ha nemolyan erkölcsileg intakt,szellemileg elfogulatlan,mint amilyen volt és maradt– éppenséggel megzavar-hatta volna, hogy „a diasz-pórában” már (legalább ishelyileg) együtt vannak aHitlert imádó meg a Hitlermiatt elmenekült magyarok.Ô azonban változatlanultudta: „Magyar nyelven alig-hanem a magyar szóval kö-

vették el a magyarok a leg-több félreértelmezést, túlér-telmezést, alulértelmezést,csínyt, bûnt, hamisságot,csalást és hazugságot”. Errôla döbbenetesen koherensszellemi alapról indult elfeltérképezni, ki, mikor, mi-tôl, miért lett – Széchenyisajnos feledésbe merült,szép kifejezésével – „honfo-goly”. Ô maga az volt, sze-relmetes és ihletett, tudós-nak sem akármilyen, de író-nak, esszéistának végképp alegkülönbek közül való. Halehetséges, hogy az emberírás közben az izgatottságtólhadarjon, hát velem most –tudom – ez történik, mertalig gyôzöm elmesélni, fel-idézni, idecitálni mindazt,ami ebben a kivételesensûrû könyvben elégedettség-gel és gyönyörûséggel töltel. Szívesen ideiktatnám azta memoárszerû gyöngysze-met, amelyben felidézi láto-gatását névrokonánál, a cen-zornál (még 1940-ben): „Ír-jak, csak írjak, ô annál bol-dogabb, minél több írásomkerül az asztalára, aholszemlátomást ott volt a pi-ros ceruza”, s e jelenet egy-szerre komikus és tragikusvolta azt juttatja eszembe,milyen jó is lenne, ha SzabóZoltán papírra vetette volnaa maga „Egy ember élete”-szerû önéletírását. Vagy tol-mácsoljam egy gourmandelragadtatásával, mi min-dent fedezett fel Széchenyi-rôl és Széchenyiben: men-nyire tanulságos, ahogy aztelemzi, miként engedélyez-hette egy abszolutista hata-lom Eötvös József „álladalo-mellenes” nagy mûvénekmegjelenését? El nem hagy-hatom idézeteim közül azt,amelyikben arról szól, hogybár limitált, de forradalomaz is, ha trónjukról le-vesszük és „történelmi rak-tárba” vagy egyenesen „asírba” tesszük „a nemzetrôl

gondolkodás” konvencióit.Szabótól, hálistennek, távoláll az a „tisztázást célzó ska-tulyázás” (az ô szava), amipéldául Németh Lászlórajellemzô, ô inkább azt emle-geti példaként, hogy „haza-képzetének mobilitása miattsenki se tekintette Voltaire-tnem-franciának”. Itt-ott fel-bukkanó szemérmes aggá-lyai szívszorítóak, példáulamikor megkérdezi: „Ha azis bolond, aki Magyarorszá-gon poéta lesz, aki külföl-dön prózaíró marad magya-rul, vajon minek minôsít-hetô?” Másutt meg: „Sem-miféle bizonyosságom nincsarról, hogy ezek a feljegyzé-sek a huszadik század me-lyik évtizedében, s hol talál-nak majd olvasóra...” Tévesjóslaton egyetlen egyen kap-tam rajta: a hetvenes évekelején úgy vélte, hogy azembereket csakis a minél na-gyobb közösségek vonzzák,tehát: „az, hogy ezekbôl afolyamatokból veszedelmesnacionalizmusok születnek,nem képzelhetô el”. Az ez-redvég ugyan ennek épp azellenkezôjét produkálta, deSzabó Zoltán írásainak olva-sottságát, üzenetének idô-szerûségét sajátos módonmég ez is növelheti, mertminél több körülöttünk (ésnálunk) a veszedelmes naci-onalizmus, annál inkábbszükségünk van az ellenmé-regre, melyet e „honfogoly”munkái oly bölcsen és élve-zetesen adagolnak.

Szabó Zoltán:DiaszpóranemzetOsiris Kiadó, Bp., 1999298 old., 1980 Ft

Egy „honfogoly” a diaszpórában

18

– Ha nem Ön volna Bodor Pál (ésDiurnus, Veress Tamás, Bóra Gá-bor, Tóth Balázs, Máthé Klára,Baál István, Zaláni János – az elsôtkivéve: álnevek!), olvasná-e BodorPál és a többiek mûveit?

– Bodort még csak-csak. Rit-kán. Kedvenc kisregénye olvas-hatatlanul szomorú. (Apámkönyve, Kriterion 1981, Magvetô1985, Balassi 1994). Diurnustán 3000 írást közölt (MagyarNemzet, Népszabadság) – kér-dés, hogy egy válogatásnak méglenne-e sikere.

– Elôbb romániai magyar író voltKolozsvárt, Bukarestben, aztánugyanaz Budapesten. Ez a bonyo-lult helyzet, ami az Ön esetében mis-sziót is jelent, mennyire van jelenmûveiben?

– Otthon a magyart gyûlöltékbennem a nem-magyarok. Ittfurcsállják, hogy székely nemesanyai nagyapámat „mégis” nyi-lasok ölték mg. (Léczfalvi BodorPál az irodalomból ismert Siestaszanatórium alapító elnöke,bôkezû mecenás volt.) Másokazt furcsállják, hogy apai, spa-nyolzsidó ôseimet sem tagad-tam meg soha, de magyarnak,reformátusnak, baloldalinak tu-dom magam.

Csak a kisebbségi kérdést kö-rüljáró írásaim fontosak nekem:1987-ben írt, Bécsben álnévenközölt könyvem a romániai ma-gyarságról, s bôvebb pesti válto-zata (A hisztéria szükségállapota),az „Ironikus kísérlet a zsidókérdésideiglenes megoldására” c. esszém,(És, Nowa respublika Varsó, DieZeit-Hamburg, hildesheimiegyetem kötete, Izrael stb.),megszólalás az erdélyi kérdésrôltán húsz ország rádiójában, tele-víziójában, a BBC rejtett kame-rás filmje Romániáról (narrátoravoltam, 1988), „kisebbségi regé-nyeim”: Fél élet (A lány aki nincsc. kötetben, 1974), Kék folt (Kri-terion, 1979, Magvetô, ra-re,1981), Hogyan kell kastélyt építeni(három kisregény, Szépiro-

dalmi, 1989), – az Apám Köny-vérôl és a Svájci villáról nemszólva. Jorge Semprun meghí-vott vitaindítónak az „értelmi-ség, nacionalizmus” világkong-resszusra (Valencia, 1997)...

– Volt hírlapi és tévés-rádiós új-ságíró, illetve szerkesztô, mûfor-dító, a Kriterion fôszerkesztôje,publicista, továbbá költô, esszéistaés regényíró. Mindebbôl mit tart alegfontosabbnak?

– A romániai magyar könyvki-adásban és televíziózásban vég-zett munkámat. Igazán mérhetôtalán csak ez volt, de nem mértesenki. Nem is azért végeztem,hogy mérje....

Magyarországon? Fontos ne-kem, hogy 1990-ben a MagyarNemzet Újságírói Alapítványakuratóriumának elnöke lehet-tem. Egyébként elnökként meg-szereztem a (mai pénzben) 230millió forintot, hogy a szer-kesztôk vehessék meg a lapot. Alapkiadó igazgatója „kézbôl”visszautasította ajánlatunkat...

A MUOSZ elnökeként(1991–93) voltak a legjobb ötle-teim, elképzeléseim – sajtónkbanpontosan azok a folyamatok ját-szódtak le, amelyekre a szakmai,szellemi, erkölcsi és anyagi ér-dekvédelem síkján szerettemvolna fölkészíteni a MUOSZ-t.De még arról sem voltam képesmeggyôzni kollégáimat '92-ben,hogy a médiaoktatás rövidesennem dotációt igényel, hanemmilliókat hozhat a MUOSZ-nak.Elképzelésem derût keltett. (Makb. 8000 médiaszakos hallgatóvan Magyarországon, s van, aholévi 160 000 Ft-t kell fizetni.) So-kan azt sem hitték el, hogy mun-kanélküliség, a tiszteletdíjak ro-hamos csökkentése, a monopóli-umok túlhatalma következik be.A szolidaritásra építô stílusomcsak a kisebbségi magyarságban„mûködött” (Bár ott is voltak,akik az önálló kisebbségi kiadó –értsd: a Kriterion – megteremté-sét délibábos ötletnek tartották.)

Ha a MUOSZ-ban sikerült ke-resztülvinnem elképzeléseimet,talán ma más lenne médiánk – ésa magyar újságíró társadalmihelyzete, erkölcsi-anyagi bizton-sága. Kár, hogy annak a 91–93-asidôszaknak senki sem vonta le atanulságait. Talán Tarnói Gizellaés Gömöri Endre tudja a legin-kább, mi történt, s miért tettemjól, hogy lemondtam.

Utána öt évig az Európai Új-ságírók Szövetsége magyar tago-zatának voltam az elnöke.Fôképp Kis Csaba érdeme, hogya szövetség közel 40 éves törté-netében épp a budapesti Euró-pa-kongresszus, amelyet mi szer-veztünk, volt „messze” a legsike-resebb. Az elnöki tisztségrôl ittis lemondtam. Az ifjúsági sza-kosztály indokolatlan összeom-lása borított ki.

– Nem önre jellemzô, inkább arosszul tájékozott hazai közvéle-ményre, hogy az 1963-as IrodalmiLexikonban Két arasszal az ég alattc. kötete publicisztikai gyûjtemény-ként szerepel, az 1994-es lexikon sze-rint viszont verseskönyv volt. Ap-ropó, mi van a költô Bodor Pállal?

– Magyarországon 16 év alattegyetlen verset adtam ki a ke-zembôl, az És-ben jelent meg,Orbán Ottó 59. születésnapjáraírtam, Jancsó Miklós szorgalma-zására. Jó költô voltam, nem zse-niális, akkor minek publikáljak?(Egyébként: a Két arasszal... pub-licisztikai kötet volt.) A Meztelenlány c. kötetemért kaptam annakidején költészeti díjat, a Népsza-badságban Ilia Mihály méltatta...

– 1982-ben Bukarestben megjelent(minden értelemben nagy) regénye, aSvájci villa mostanában kezdi elfog-lalni méltó helyét az értékrendben.Vajon miért ilyen soká?

– Megjelent 1986-ban is, aMagvetônél. Jelentôs szerzôkméltatták. Ezért és az Apámkönyvéért Déry-díjat kaptam, aMagyar Írók Szövetségének pró-zai szakosztálya József Attila-díjra is javasolt. A Választmány

leszavazta – tudom, hisz én istagja voltam. Nem hiszem, hogya szavazók egy tizede olvasta.

Most, ha igaz, megjelenik né-metül a Frankfurti Könyvvásárra.Tavaly a Böhlau Kiadó tanul-mánykötete az erdélyi szászokrólírott legjelentôsebb magyar iro-dalmi mûnek nevezte.

– Idén Önnek ítélték a publicisz-tikai életmûért járó Pulitzer-díjat.Számos elismerése közül ezt hovásorolja?

– Ha nem kaptam volna meg,nagyon fájna.

– Új szépirodalmi mûvel 1989-benjelentkezett utoljára. Mikor, mit ésmilyen mûfajban olvashatunk Öntôllegközelebb?

– Nemrég jelent meg A kíván-csiság mestersége címû könyvem azújságírásról. Írói terveimrôl márlemondtam. Csak a könnyebbe-ket sorolom: Nekrológok elôlegbe c.portréköteten töprengtem, aztánLegszebb szerelmi kudarcaim törté-neteit írtam volna meg, és kézi-könyvet terveztem Hogyan kell aházasságot elviselni címmel. Egyzsarnoki politikus regényét vá-zoltam fel, A féltékeny eunuch cím-mel. Ezekre már nem kerítheteksort. Nincs hozzá egészségem,anyagi kitartásom. Még megíromheti tárcámat a Pesti Mûsornak,heti glosszámat a Színes RTV-nek, tanítom diákjaimat. Igényesírói munka helyett inkább 50 évirodalmi levelezését, dokumen-tumait rendezném sajtó alá. Kö-zel 17 évig dolgoztam a kolozs-vári UTUNK c. irodalmi hetilap-nál, 13 évet a könyvkiadásban,televíziózásban feleltemKolozsváron a fiatal írók „GaálGábor” köréért stb.

Örültem A kíváncsiság mester-sége címû új könyvemnek. Jórésztelfogyott. Egyetemisták tan-könyvként is forgatják. Örülnék,ha utánnyomása jelenne meg. Sörülnék, ha egykori könyveimantikvárium-példányaiból vásá-rolhatnék, nincs már, vagy aligvan példányom belôlük.

Írófaggató„– Egy árva sorát sem olvastam! – kiáltott fel idegesen a látogató.– Akkor honnét tudja, hogy nem tetszik, amit írtam?– Ugyan, hát nem elég az, amit a többiektôl olvastam? – legyintett a jövevény.– Egyébként, tudja mit? Elhiszem becsületszavára. Mondja meg maga: jók a

versei?”(Bulgakov: A Mester és Margarita)

Nádra Valéria m e g k é r d e z t e Bodor Pált

19

Liptay Katalin, mûsorvezetô: –Köztudomású, hogy Németor-szágban idén Goethe-év van, anagy költô születésének 250.évfordulóját ünnepli az or-szág literátus közönsége. Ber-náth Árpád, a szegedi JózsefAttila Tudományegyetem ger-manisztika-professzora vála-szol. Ô egyébként a Frankfurt’99 Kht ügyvezetô igazgatója.A kérdés, amelyet Peter Weid-haas nyomán Jósvai Lídia fel-tett, így hangzott: – Ugyan mitszólna Johann Wolfgang Goe-the, ha betérne a magyar pavi-lonba?

Bernáth Árpád: – Talán cso-dálkozna, hogy Magyarországmég megvan, hiszen barátjától,Herdertôl azt olvashatta, elképzel-hetô, hogy pár századdal késôbbmár nem a harcias német népfogja meghatározni ennek a tér-ségnek a szerepét, hanem a békésszláv nép, és a Baltikumtól az Ad-riáig csak szlávok lesznek. Mostlátná, hogy egyrészt talán nemmindig voltak olyan békések a

szlávok, mint ahogy Herder eztföltételezte róluk, másrészt, hogya magyar irodalom föntmaradt,amirôl ô korábban nem nagyonszerzett tudomást.

Jósvai Lídia: – A tízezer könyv,amivel Magyarország elôrukkol, nemijesztené el?

B. Á.: – Biztosan arra gondolna,vajon mennyi az, ami azt az eszme-iséget folytatja, amit ô határozottmeg. Hiszen Goethe nemcsak bizo-nyos népek népdalait tanulmá-nyozta, hanem a világirodalom fo-galmának is a megalkotója. Ennektöbb összetevôje van, az egyik sze-rintem az, hogy az a humánus iro-dalom, amit a felvilágosodás létre-hozott, és aminek kétségtelenül ô alegnagyobb reprezentánsa, hogyanél tovább, hogyan hat. Lehet, hogylevenné Esterházy Péternek akönyvét, ugyanis Esterházy egyikírásában az áll, félô, ha ô németlenne, egész életében Goethe-para-frázisokat írna. Ha a föltámadottGoethe ezt németül olvasná, aztlátná, hogy ez a mondat hiányzik afordításból, mert Esterházy, aki a

fordítást ellenôrizte, gondolom,nem akarta a németeknek ezt azajándékot megtenni. De lehet,hogy Nádas Pétert venné a kezébe,akire nagyon nagy hatással volt egynagy Goethe-utánzó, egy Goethe-i-mitátor, korunk Goethéje: ThomasMann, és figyelné, hogy a magyarirodalomban hogyan hatnak ezek agondolatok tovább.

J. L.: – Noha Goethe alkotta meg avilágirodalom fogalmát, ebbôl a ma-gyarokat sikerült kihagynia, ma viszontNémetország a magyar irodalomelsôdleges közvetítôje a világirodalom fe-lé. Milyen kép él most a németekben amagyar irodalomról?

B. Á.: – Mindenesetre azt mond-hatjuk, hogy fölzárkóztunk. Errepélda, hogy két írónak is, NádasPéternek és Kertész Imrénekéletmûkiadása lesz. És nagyon sokkiadó külön katalógust készít csaka magyar kiadványaiból. Ez azt je-lenti, hogy jelen vagyunk, olymértékben, ahogy egy tízmilliósnép egy nagy irodalmi tradícióvaljelen lehet. Kétségtelen, hogy ahetvenes években, amikor fö-lerôsödött ez a recepció, akkor ezelsôsorban politikailag volt moti-válva. Mint ahogy a magyar iroda-lom is politikailag volt determinál-va. Most, a tíz év elteltével már

mutatkozik a változás. A problé-máink kezdenek hasonlítani ah-hoz, amit megélnek Svédország-ban vagy Portugáliában, Írország-ban, Hollandiában, és a lehetôsé-geink is kezdenek ehhez hasonlíta-ni. Végül is mindig optimista vol-tam, hogy a minôség a nemzet-közi szellemi életben elôbb-utóbbmegkapja a kellô helyét.

J. L.: – Mennyire tekintenek még ben-nünket keleti irodalomnak, kuriózum-nak, érdekességnek?

B. Á.: – Ha német szempontbólnézzük, kétségtelen, hogy rendkí-vül mélyen rögzôdik a német tudat-ban a mi keletiségünk, egy ilyen-fajta közeledés hozzánk a 19. szá-zadtól kezdve rögzült, mert a né-metek bennünk egyrészt egy Euró-pában lehorgonyzott nomád népetlátnak, akik kereszténnyé váltak,ugyanakkor érzékelik az idegensé-get, ez izgatja is ôket, és egy kicsitfélelmetes is számukra. Úgy látom,most kezd beállni az a normál álla-pot, amiben már az európai nemze-tek közös jövôje és az egyén szerepeebben, ez a tét, és nem annyira egynemzeti, világnézeti vagy helyilegmeghatározott irodalom.(Elhangzott az Irodalmi Újság 1999.szeptember 11-i számában. Szerkesztô:Jósvai Lídia.)

Balázs Attila, mûsorvezetô: –Írások a szerelem szenvedé-lyérôl, a geometriai gondol-kodásról és a kegyelemrôl.Blaise Pascal írásait az Osi-ris adta ki. Az utószó szerinte francia filozófustól a Gon-dolatok 1978-as fordításánkívül az elmúlt négy évtized-ben szinte semmi sem jelentmeg magyar nyelven. Az ér-deklôdôk a Vidéki levelek-etis csak egy régi fordításbanolvashatják. E mondatokírója reméli, hogy a szóbanforgó kötet eloszlatja azt ahazánkban elterjedt felfo-gást, amely szerint a pascaligondolkodás megrekedt a17. században, mégpedig azoly divatos moralisták ésaforizmaszerzôk színvona-lán.

Marton Éva: – Pascal azt mond-ja, az ember legfontosabb része az,hogy gondolkodik. Ugyanakkor agondolat mégsem vezet el egyvalami-hez, az Isten megértéséhez.

Pavlovics Tamás: – Ahogy acím is mutatja, van egy ív a kötet-ben, világi gondolatoktól a teoló-giáig. Szintén egy pascali szándé-kot tükröz, de nemcsak ezt, ha-nem a pascali életet is kirajzolja.

Pascal nem mint gondolkodó válthíressé a maga korában, hanemmint matematikus és fizikus. Ki-lencéves korában komoly mate-matikai tanulmányokat írt. Életevégén, az utolsó tíz évében for-dult igazán a filozófia és a teoló-gia felé. Volt egy nagyon fontosfordulópont az életében, ennekaz élményét rögzíti a Memorial.Nevezhetjük ezt megtérésnek, ezaz istenélmény az, amely elfor-dítja hosszabb idôre a tudomá-nyos gondolkodástól.

M. É.: – Állítólag annyira megha-tározó volt számára ez az egyetlenegyéjszaka, amikor megszületik a Memo-rial, hogy a köpenyébe varrva hordjahaláláig...

P. T.: – Nagyon érdekes, hogysokáig senkinek nem beszélt errôlaz éjszakáról, nem beszélt errôl azemlékiratról. A cselédlánya találtameg a halála után. Az Emlékiratcímet nem maga Pascal adtaneki, hanem az utókor.

M. É.: – A 20. századból nézve,amikor a tudományok szakosodtak,látunk egy utolsó pillanatot, amikora geometria és a filozófia és a vallásteljesen összefüggnek, és Pascal utal isarra, hogy nincsenek zárt tudomá-nyok, hanem ezek átjárhatóak és csakegymás által ismerhetôek meg.

P. T.: – Pascal egy tipikusan mo-dern gondolkodó, aki már nem aközépkori vagy antik hagyo-mányra támaszkodik, hanem ab-ból az életélménybôl táplálkozika gondolkodása, amely a koperni-kuszi fordulat után meghatározóvolt Európában. Amikor a világvégtelenné vált és ebben a világ-ban az ember hirtelen felismeri,nem ô van a világ középpontjá-ban. Ugyanakkor ebben a korbanvolt még talán egy utolsó próbál-kozás arra, hogy ezt még egységbefoglaljuk.

M. É.: – Az ember, aki eddig azUniverzum középpontjában állt, a ki-tágult Univerzumot próbálja valami-képpen még összetartani?

P. T.: – Próbál találni egy olyanalapot, amire föl tudja újra építeniaz egész világképét. Pascalnál kü-lönösképpen mozgatja ezt aszándékot egyfajta szembenézés avilágnak a némaságával. Nagyonhíres az a mondása, hogy a végte-len terek örök némasága rettegés-sel tölt el.

M. É. – Mért szûnik meg végül is afelvilágosodás korával ez a fajta gon-dolkodásmód?

P. T.: – Ez egy nagyon nagy kér-dés. Az biztos, hogy a felvilágoso-dás kora pontot rakott annak aszándéknak a végére, hogy egy-ségben lásson. Ha megfigyeljük a17. századi gondolkodást, azt ta-láljuk, hogy bár teljesen új alaponpróbálnak meg egy gondolkodásirendet újra felépíteni, mégis min-

den gondolkodó visszanyúl az is-tenélményhez. A felvilágodás vé-gén ez szûnik meg.

M. É.: – Miközben Pascal mate-matikával, geometriával foglalkozik,miközben elkötelezi magát a nagyonmély vallás mellett, gyönyörûen ír sze-relemrôl, szenvedélyrôl.

P. T.: – Pascal egy érzô lélek, alevelezése ezt nagyon szépenmegmutatja. A vívódásait, azt aszándékot az ôszinteségre, amely– úgy érzem – mindig jellemezte,még a tudományos mûveiben is.Hogy egy idôben szakított a tu-dományos mûveivel, azzal is ma-gyarázható, hogy nem igazán ôsz-inte a tudományosság. Errôl írttöbb levelében is. Pascal érzelmi-leg nagyon gazdag környezetbôlszármazott. A családja, bár édes-anyját korán elveszti, nagyon me-leg fészket biztosított, nagyon so-káig fennmaradt ez a jó családilégkör. Rendkívül érdekes, bár eztöbbféle interpretációra is le-hetôséget ad, hogy a másodikmegtérés, a Memorial éjszakájaolyan idôszakra esik éppen, ami-kor teljesen egyedül maradt. El-vesztette az apját, idôsebb nôvéremegházasodott és Clermond-Fer-randba költözött, a fiatalabbnôvére pedig apácának állt. Rész-ben ez az egyedüllét-élmény,részben az, hogy a szalonokban, atársaságban való szereplést kiüre-sedettnek, unalmasnak találta,egycsapásra helyezte ôt egy olyanszituációba, ahol – úgy mondjam

H A N G R Ö G Z Í T ÔM A G YA R R Á D I Ó , B U D A P E S T

Pascal, avagy amegtérés éjszakája

J.W. von Goethea magyar pavilonban

20

Nászok ásza

■ Ha valaki úgy érezné, itt azideje egy kis lazításnak, egy kislököttségnek, és ennek teret isakarna adni, hát nyomja be ezta videokazettát. Szórakoznifog. Népszerûen. Fog nevetni,esetleg befelé kacsintani. A fél-nyúlfogú Sander a fôszereplô,ô az, aki egyik esküvôrôl bo-lyong a másikra, mert ô a vô-fély. Ô az, aki énekel, mulat-tat. Amíg jó a lelki státusza,mert egyszer csak kiderül,hogy a nô, akit meg ô akar el-venni, az nem akar hozzámen-ni. Itt kibújik belôle a szarkaz-mus, kezd nagyon jó lenni fe-lénk, de az esküvôi menetetnagyon idegesíti a privatizálá-sa. Jól meg is verik érte.

Tovább nem beszéljük el atörténetet, mert nem olyannagy horderejû, hogy elájul-nánk tôle, de mint mondot-tuk, szórakoztató. (Flamex)

Flashdance

■ Nem tudom, hogy annakidején, e film nyomán, hogyalakult a pályaválasztási sta-tisztika. Hány tini szeretettvolna táncosnô lenni és hányhegesztô. Iszonyatos reklámjavolt ez mind a kettônek. Agyárjelenetek olyan izgalma-san lettek fotózva, hogy el isfelejtettük, hogy ez egy megle-hetôsen nehéz munka, cseppetsem nônek való. (Lehet, hogya szocik támogatták?) Mind-egy, ami valóban divatba jött,az a lábszárvédô, meg a trikó-pulcsi, és természetesen Adri-an Lyne, akibôl egy idôre jórendezô lett. Ô volt az, akimegteremtette Kim Basingertés visszarángatta az élôk so-rába Joe Cockert, és a szere-lemnek újfajta mélységeit ku-tatta a 9 és fél hétben. Ô az, akimegrengette a szeretôstátuszbavetett hitet, mert a Végzetesvonzerôben komolyan megfe-nyegetett minden nôt, akimegkívánta más férjét. És ez

még semmi, mert ô jegyzi az újLolitát, a filmet, amely sokakszerint a szerelemrôl szól, má-sok szerint a pedofiliát teszimegbocsáthatóvá azzal, hogyJeromy Irons-ra bízta a bolygóíró szerepét.

De még egy kicsit a táncosfilmnél, itt még nincs semmimélylélektan, itt még mindenegyszerûvé válik, itt még a kitar-tás elnyeri a méltó jutalmát, ittmég lehet bakancsban balet-tozni, és karjába omlani az eg-zotikus szépségû mûvezetônek.Hiába, 1983-ban még olyanszép volt a világ… (Amerikai film,rendezte: Adrian Lyne.UIP-Duna Film)

Angel Baby

■ Szívszorító, de felemelô film.Azokról, akiktôl félünk, irtózunk,s többnyire rácsos sárga házakbadugnánk. A szônyeg alá söpör-nénk. Régen láncra is verték ôket,meg hideg vízzel locsolták, meg-verték és megnyomorítottákôket. Ôk az ideg- és elmebetegek,vagy csak azok, akik valamilyenokból árnyaktól, hangoktól szen-vednek. Mert agyukban valame-lyik sejt nem úgy mûködik, va-lami kis molekula hiányzik. De –mint a film is bizonyítja azoknak,akik eddig nem tudták volna – ôkis érzô, gondolkozó emberek. Fi-gyeljünk oda!

A filmbeli szereplôk szeren-csésnek is mondhatóak, mert afiú fivére családjában szeretet-tel és megértéssel, kellô gon-doskodással van körülvéve, alánynak meg az a szerencséje,

hogy ezzel a fiúval találkozik.Rendben is lenne minden, hanem vágynának önállóságra,arra, hogy sorsukról magukdöntsenek. És még ebben isszerencsések, mert ez is meg-adatik nekik. Szomorú, szív-szorító, hogy ez a vállalkozá-suk nem jár sikerrel, a beteg-ségtôl szabadulni nem elgon-dolás, akarat kérdése. (Ausztrál film,rendezte: Michael RymerOdeon)

Grease

■ Ekkor Travolta még karcsúvolt, átható kék szemekkel ésfergeteges tánctudással. Beleis szeretett Olivia Newton-John és még sok más lány. Atökéletesség receptje alapjánmegalkotott film, van benneegy kis dráma, egy kis szere-lem, egy kis konfliktus és jósok zene. Nagyon jó zene,olyan dalokkal, amelyeket mais siker elôadni.

Kihagyhatatlan azok számára,akik ezt a mûfajt szeretik. Azt ismondhatjuk, klasszikusa amûfajnak, mert pontosan húsz-éves, és cseppet sem poros,cseppet sem unalmas.

Jó, és kész.(Amerikai filmUIP-Duna Film)

Amikor a farok …

■ Jó kis cím ez!Azt is mondhatja, ami félre ishallható, meg el is érthetô. És,ami a fô, jobb, mint az erede-

ti. Mármint, jobb ez a cím for-dításban, mint eredeti angol-ban. Így van ez az életben is.Az élet soha nem olyan jó,mint amit a filmeken látunk, ahétköznapi fehér soha nemolyan vakító, mint a filmvá-szonbeli. A tisztességtelen el-nök pedig a tévében sokkal na-gyobb hôs, mint amit népe-polgára el tud képzelni.

És, ami a legszebb, ez a filmmegelôzte a történéseket,amirôl szól, az bekövetkezett –nem a napfogyatkozásról vanszó, még csak nem is a világvé-gérôl, vagy a messiás megjöve-telérôl, hanem az amerikai el-nök szexbotrányáról, és Albá-nia megtámadásáról –, de az islehet, hogy az egészet újra for-gatták, új statisztákkal, mertRobert De Niro túl sokat kért,Dustin Hoffman meg sokathisztériázott. Anne Heche kis-asszonyról meg kiderült,hogy…

Szóval egy film arról, hogy avalóságot – csakis, de csakisAmerikában – szimulálják. Vanegy nagy mahinátor, aki mindigegy lépéssel elôtte jár az esemé-nyeknek, hóna alá vesz egy pro-ducert, akin ma áll vagy bukikminden és megrendezi az életet,amelyet közvetít a televízió.Mert – és ezt is csak ott mondják–, amit látnak a tévében, az azigaz. Jó, az ügynek vannak buk-tatói, kis porszemecskék mindengépezetbe bekerülhetnek, mintpéldául, hogy valamelyik statisz-tának nincs Zöldkártyája, mertez ugye megbocsáthatatlan – ott,majd nálunk is megnô az értéke,ha hússzorosára emelik az árát,és akkor azt hisszük, itt vanAmerika, mert a zöldkártya nél-kül mi sem élhetünk. És még egybibije van ezeknek a szimulációshülyeségeknek: mit ér az egész,ha nem lehet róla beszélni, hanem jár érte dicsôség, ha sohanem lehet „lenyilatkozni” a tévé-ben, hogy a valóságot én forgat-tam. Ez kész tragédia – gondoltaa producer. Mit lehet tenni? Be-lehalni. Azt majd mutatják a té-vében.

Nézzük meg!(Amerikai film, rendezte:Barry Levinson; a forgatókönyvetírta: David Mamet.Flamex)

M O Z I – V I D E O

Video

21

M O Z I – V I D E O

Közel a szerelemhez

■ Ezt a filmet a rendôrség nemköszöni meg. Gondolom én.Mert, ha az ô helyükben lennék,akkor bizony, kikérném magam-nak, hogy mi nem vagyunkrasszisták, elôítéletesek, nem ön-kényeskedünk, nem vagyunk ag-resszívek, nem beszélünk csú-nyán, nem eszünk a kutya szájá-ból grillcsirkét és fôleg nem va-gyunk ilyen bugyutácskák, ne-hézfejûek. Meg ilyen romanti-kus érzelmûek sem. Szóval leg-alább ennyi volt a negyede an-nak, ami elsô nekifutásra döbbe-netes volt, hogy azért nem ígykell toborozni embereket arendôrség melletti szimpátiatün-tetéshez, amivel nem azt mon-dom, hogy én elkötelezett hívükvagyok. De, ha egy filmnek afôszereplôje rendôr, a második,harmadik és negyedik szereplôjeis az, akkor gyanakodhatunkarra, hogy ez egy tükör, és igenisróluk szól. Ha a filmben van egykínai lány, akkor felvetôdik,hogy az egyre több problémátfelvetô – ideiglenesen hazánk-ban állomásozó kínai keres-kedôk révén – a kínai kérdésrôlis. E kettôbôl lett a film. Az ab-szurdba átmenô film, aminek avégén ott a nagy megoldatlankérdés, hogy kerül oda a kutya?Aki megnézi a filmet, az megértia kérdés fontosságát. S akár le-hetne errôl is egy újabb filmetkészíteni. Ami viszont felejthe-tetlen, az a színészek kiválasz-tása, név szerint: Hujber Ferenc,Tsuyu Shimizu – azt beszélik,szerepet kapott a Taxi 2 filmben–, Antal Nimród, Gyuriska Já-nos, Gesztesi Károly.(Magyar film, rendezôje: SalamonAndrásBudapest Film)

Tango

■ Szépen koreografált, vörösrefestett film Carlos Saurától. Ômindig is ilyen volt, szépen ko-reografált, ha nem is vörösbe,de kegyetlenségbe csomagolva.Ô az a rendezô, akitôl nagyon

nehéz megszabadulni, helye-sebben azoktól a gondolatok-tól, amelyeket ébreszt ben-nünk. Elôre megfontolt szán-dékkal. Most sem történik más,csak most arról szól a film,hogy ô nem tud szabadulni bi-zonyos dolgoktól, és ezt a tan-góval táncolja el. Mik is ezek arémálmok? Az öregedés – Ma-rio Suárez, aki valójában Car-los, gondolom én, jókarbanlévô ötvenes rendezô –, és en-nek sarkalatos problematikája,szerethet-e egy sokkal fiatalabbnôt. Gondja továbbá, hogy ép-pen most vesztette el azt a sze-relmét, aki nélkül nem tud élni,akit pótolhatatlannak érez, demost szeret bele egy fiatal lány-ba, aki nélkül nem tud élni. El-lentmondásos? Persze, hogy az.További rémkép, hogy lelké-ben hurcolja barátainak emlé-két, akiket az argentin huntagyilkolt le. Régen. Most meg,akik pénzelnék musicaljét – eza mûfaja a mûvének – ezzel anyomasztó epizóddal nem érte-nek egyet. De ô e nélkül megnem akarja. Szárazon ennyi afilmben a film, mert ahogy azelején sugalmazódik, úgy a vé-gére – mire már el is felejtettük– ki is derül, hogy az egész csakjáték. És közben tánc. Vidá-man, drámaian, komoran, játé-kosan, szenvedélyesen, érzé-kien, vészjóslóan táncolják atangót, amelyik nem az a rán-gatós, simulós katyvasz, mintahogy szokták folklorisztikus

eseményekkor tálalni, hanemnagyon is virtuóz, rafinált moz-gáskombinációkból összeállógyönyörûség. Valóban kápráza-tos, lenyûgözô, nem csoda,hogy Saura ettôl ennyire elra-gadtatta magát. (Nem elôször,Saura rendezte a Carmen-fil-met és egy másikat a Flamencó-ról – is). És ne feledkezzünkmeg arról, aki fotografálta aTangót– emlékezetesen éslenyûgözôen – nem más, mintVittorio Storaro, akinek nevé-hez fûzôdik az Apokalipszismost és az Utolsó kínai császár.(Spanyol–argentin film, rendezte:Carlos SauraCirko-Gejzír / Máskép Alapítvány)

Ki hinné?

■ … hogy a Baljós árnyakraannyira kíváncsiak voltakegyesek, hogy a jegyárusítástmegelôzô napon hálózsákbankívántak letáborozni a Holly-wood Multiplex Duna Plazapénztára elôtt. Arra nem szá-mítottak, hogy a plaza éjsza-kára bezár. Az elsô héten13 092 jegyet adtak el elôvé-telben, s egy hét alatt összesen36 ezer nézô látta ebben azegyetlen mozikomplexumban.

… hogy már nálunk is megin-dult az ôrület, egyes mozikelôcsarnokában movie shopok-ban lehet megvásárolni a film-hez kapcsolódó tárgyakat.

… hogy Adam Sandler, akiaz Apafej fôszereplôje, és azamerikai tinik egyes számúimádottja, a Central Parkbajár elgáncsolni a görkorisokat.A filmben. De mi ennek azalapja? Az, hogy 9 évesennagymamai szigor hatásáragöriznie kellett. Az eset siral-mas volt, akkor esküdöttbosszút a profik ellen. Ésmost ezt belevették új film-jébe, az Apafejbe. „Nagyöröm ez nekem – nyilatkozta–, de ez még nem minden. Anagyi az elegáns éttermekkelis sokat bosszantott, egyszer apincérekkel is leszámolok.”

Mozi

Robert de Niro

22

Minden könyv egy helyen!

TANKÖNYVCENTRUMa Kódex Könyváruházban

Budapest V., Honvéd u. 5. (A Parlamenttôl egy percre.)Telefon: 331-0126, 331-0127

Az általános és középiskolai tankönyvek közel teljes választékával várjuk kedves vásárlóinkat.

Minden könyvet egy helyrôl!

PARNASSZUS ANTIKVÁRIUM1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 50. Tel./fax: 311-6049

vásárol régi könyveket, könyvtárakat, mûfaji, tartalmi, idôbeli kötöttségtôl mentesen, ám válogatva.

„Mindenfélét, de nem mindent”

Elôzetes telefonos egyeztetés alapján díjtalan kiszállás, szállítás.

Libri sikerlista1999. szeptember 9 – szeptember 23.

A Libri üzlethálózatban regisztrált vásárlások számítógépes összesítése alapján

4. P. Gál Judit – AmbrusAttila:

Én, a whiskys

IPM Könyv

5. Képes enciklopédia 1. –

Star Wars

Panemex-Grafo

6. King, Stephen:Tóparti kísértetek

Európa Könyvkiadó

7. Simmons,Simone–Hill,Susan:

Diana titkos évei

Talentum Kft.

8. Alkotmánytan

Osiris Kiadó

9. Dohár Péter:Kis angol nyelvtan

Ring 6. Kiadó

10. Atkinson, Rita L. –Atkinson, Richard C.:

Pszichológia

Osiris Kiadó

11. O. Nagy Gábor –Ruzsiczky Éva:

Magyar szinonimaszótár

Akadémiai Kiadó

12. Horváth István – NémethIstván:

és a falak leomlanak

Magvetô Könyvkiadó

13. Mérei Ferenc – V. BinétÁgnes:

Ablak–Zsiráf

Móra Ferenc Könyvkiadó

14. Ferenczi Attila –Monostori Martina:Latin nyelvkönyv

Nemzeti Tankönyvkiadó

15. Hawking, Stephen:A tér és az idô természete

Talentum Kft.

1166.. Brooks, Terry:Star Wars I. – Baljós árnyak

Aquila Könyvek

17. 1000 questions 1000

answers

Lexika Tankönyvkiadó

18. Steel, Danielle:Keserédes

Maecenas Könyvek

19. Kästner, Erich:A két Lotti

Móra Ferenc Könyvkiadó

20. Molnár Ferenc:A Pál utcai fiúk

Móra Ferenc Könyvkiadó

Iskolaválasztás elôtt... 2000

Pont-Ez Kft.

Szigethy Gábor:Latinovits

Gabo Könyvkiadó

A magyar helyesírás szabályai

Akadémiai Kiadó

1.2.3.

Ma, amikor ismét felbuzog a múltbugyrából a kérdés, hogy ki a magyar,s amikor tudós tanulmányok kutatjáka nemzeti identitástudat kritériumát,újraelolvasásra érdemes ez a kis könyv,az aradi 13-ak vértanúságának szo-morú krónikája.

Az utókor egyszer egy évben, októ-ber 6-án fejet hajt a hôs tábornokokemléke elôtt. Egy gyászünnep a meg-emlékezések sorában, miközben lassankifakulnak az arcképek, s személyte-lenné válik a hôsôk áldozata.

A Cseh Kultúra tudományos ülést éskiállítást szervezett Hruby Gyula csehszármazású honvéd huszárkapitányemlékére, aki az osztrák önkény elsô ál-dozata volt. Itt került bemutatásra ez amagánkiadásban megjelent reprint ki-advány, melyet kereken száz éve Dam-janich János özvegyének ajánlott a szer-zô. Világos után a szabadságharc kato-nai vezetôi közül csaknem 500 törzs-tiszt és tábornok került a császáriak ke-zére. Közülük 22 fôt ítéltek halálra. Ti-zenketten foságban haltak meg. 266 fôkapott 2–9 év vérfogságot. A megtorlá-soknak mintegy 110 kivégzett civil éskatona áldozata volt. Elsôként a fiatal,23 éves Hruby Gyula vesztette életét, arögtönítélô bíróság 1849 augusztusá-ban Ormai Norbert ezredest ítélte kötéláltali halálra. Október 6-án, Latour ha-lálának évfordulójára idôzítve, végezték

ki az aradi „tizenhármat”, Aulich Lajos,Damjanich János, Dessewffy Arisztid,Kiss Ernô, Knezich Károly, LahnerGyörgy, Lázár Vilmos, Leiningen-We-sterburg Károly, Nagysándor József,Pöltenberg Ernô, Schweidel József, Tö-rök Ignác és Vécsey Károly tábornoko-kat. Ugyanezen a napon Pesten Bat-thyány Lajos miniszterelnököt és Fe-kete Imre gerilla századost. A gyôztesosztrák hatalom bosszúja nemcsak aközvetlen áldozatok sorsát pecsételtemeg. A következmények a magyar pol-gári fejlôdés jövôjét is döntô módonbefolyásolták. A könyv a maga régies,patetikus stílusában ismerteti a honvéd-tábornokok pályafutását, elfogásuk, ki-hallgatásuk és elítélésük történetét, fel-idézve a kivégzések döbbenetes képso-rait. A szerzô részletesen taglalja azt avérfagyasztó tényt, hogy a korabeli szo-kásnak megfelelôen a hóhér mikéntárusította ki az áldozatok földi marad-ványait a hozzátartozóknak.

Közismert, hogy a tábornokok, ma-gyar, szerb, lengyel, német családok le-származottjai, sokféle utat jártak be.Mégis mindnyájan a magyar haza ésfüggetlenség védelmében fogtak fegy-vert. Nemcsak a mártíromságban osz-toztak közösen, hanem a magyar sors-közösség életük árán való – tudatosvállalásában is.

Tausz A.

Hamvay ÖdönAz aradi tizenháromErôs Rezsô, 1999, 249 oldal

23

ét csoportra különíthetôel használhatóság szerint aPanem Kiadó sorozatai-

nak az a hat könyve, amelyek –remélhetôleg kedvcsináló – szem-léje az alábbiakban következik.

Az Egyszerûbben felcímû mun-kák mind a téma iránt behatóanérdeklôdôk, mind a szakemberekszámára nyújtanak ismereteket.Közös jellemzôjük, hogy alapfo-galmakat is magyaráznak, tehátpolcról lekapható kézikönyvek.Eredeti angol változatuk egyikesem mai keletû, 1993, 1995, 1996a megjelenési évük, s nem magyarviszonyokról szólnak.

A Modern gazdasági ismeretek so-rozatának két kitûnô összeállításais a kilencvenes évek elejérôl szár-mazik, de mondanivalójuk, mintahogy ez kitûnik Polgár Veres Ár-pád elôszavából, bizonyos átértel-mezéssel érvényes a magyaror-szági viszonyokra. Az ide tartozómûveket mindazonáltal a prakti-zálók használhatják közvetlenül.Ezek ugyanis tipikus segédkönyvek,bár mindkettônek van fogalmakattisztázó bevezetôje.

A Dennis Lock-szerkesztette Pro-jektmenedzsment korábban hat ki-adást ért meg! Kelendôsége azt je-lenti, hogy e tömörített formá-jába a szerzôgárda belesûríthette avisszajelzések tanulságait. Tizen-két fejezet hozzásegíti az alkalma-zókat ahhoz, hogy megértsék, mi-lyen a hatása egy bizonyos szerve-zeti formának mind az embe-rekre, mind arra a munkára, ame-lyet kifejezetten velük akarnak el-végeztetni. Kulcsfejezetnek szá-mít az adott munkafolyamat elin-dításának minôségi elôkészítéseéppúgy, mint szervezett mene-dzselése, hiszen az utóbbin állvagy bukik, hogy az illetô vállalatmegkapja-e a megrendelôtôl a kö-vetkezô megbízást. A precíz költ-ségszámítás is elmaradhatatlan ré-sze a projekt kezelésének. Akönyv a járulékos táblázatokkal, sa számítógépes utasításokkalszinte buzdítja a leendô felhasz-nálókat a kipróbálásra.

A Minôségmenedzsment hat ta-nulmánya közül Pradhu S. Gup-

tara eszmefuttatásai a legtanulsá-gosabbak. Amikor a dinamikusstratégia ügyében a minôségi ta-nácsadók személyes beállítottsá-gának fontosságát hangsúlyozza,eleve arra figyelmeztet, hogy aszínvonaltalan marketing akarat-lanul árulkodik az erre gondotnem fordító vállalat szégyenleteskulturálatlanságáról.

Ugyanez a gondolat merül följónéhányszor A marketing alapjai-ban, amely Simon Majero körülte-kintését, „körüljárós” témaközelí-tését dicséri. Törekvése bevallot-tan az, hogy a marketing je-lentôségét föl nem ismerô mene-dzsereket meggyôzze: létérdekükaz átgondolt marketingtevékeny-ség elômozdítása a cégükön belül.A gördülékeny stílusú, összefüg-gésekben gazdag mûben minthavégig az nyugtalanítaná a szerzôt,hogy ha nem egyeztethetô össze atermékkel a terjesztési stratégia(azaz túllô a célon, netán képte-len rámutatni a termék elônyeire),akkor kárba vész a mégoly gon-dos elôkészítés és lebonyolítás,sôt, egyenesen ellene dolgozik azáruvá lett produktum terjesztésé-nek. Végkövetkeztetése túlmutata szûk témán: a sikeres, tehát nemöncélú marketing alapja az, hogyjól integrált legyen a marketingszervezetek között a vertikális és ahorizontális kapcsolódás egy-aránt. Problémafelvállaló, de lé-nyegi fejezete a kötetnek a marke-tingmix kifejtése. Eszerint egymarketingprogramnak akkor vanértelme, ha a megfelelô terméketelfogadható áron, a hozzáillô rek-lámozás mellett a legalkalmasabbhelyen tudja eladni.

A más területeken is elengedhe-tetlen minôségi munka persze afoglalkoztatottakon múlik. Ezértjelentôs, nem pedig kézlegyintés-sel elhessegethetô vállalati feladata dolgozók gondos kiválasztása,amelyet a kissé magyartalannakhangzó Emberi erôforrás menedzs-ment címmel ugyancsak kime-rítôen taglal Eugene McKenna ésNick Beech. Az áttekintés elégbôbeszédû, de épp ettôl az enyheparttalanságtól életszerû, s he-

lyenként epozodikus betekintéstenged a brit vállalati körülmé-nyekbe. A két szerzô magától ér-tetôdôen az angolul Human Re-source Management-nek neve-zett, HRM-nek rövidített irányzathíve, apostola. Valósággal meg-ható az az igyekezetük, hogy akorábbi rosszemlékûen szürkeszemélyzeti tevékenység helyett anyolcvanas években még csak csí-ráiban mutatkozó HRM módsze-reket ajánlják a vállalatvezetôk ésmunkaügyi elôadók jóindulatába.Nem riadnak vissza az eszményimunkáltatói viszonyok feltétele-zésétôl sem, amikor lándzsát tör-nek az úgynevezett pszichológiaiszerzôdés szükségessége mellett.Ennek értelmében viszonozzák adolgozók „a vezetés által kiadottígéretes és jelentôségteljes felada-tokat lojalitással és elkötelezettmunkavégzéssel.” Hogy ez a kívá-natos kölcsönösség ne csak írottmalaszt maradjon, arról a Munka-erô fejlesztésrôl szóló könyvrészletigyekszik tenni, elôlegezve az ide-ális követelményt, amely szerintkell lennie olyan vezetôknek, akikegyszerre betölthetik a bíráló és amentor (támogató) szerepét a be-osztottak életében.

A dolog természeténél fogva azelôbbieknél tankönyvszerûbb fel-dolgozás a Bevezetés a nemzetközipénzügyekbe, Adrian Buckley helye-selôen szájbarágós elaborátuma.Megfogalmazott célkitûzéseerôsen tanulmányi szándékú.Képzelt olvasói a nemzetközi ke-reskedelmet tanuló diákok, s apénzügyekkel másodsorban fog-lalkozó menedzserek. A sulykolósfelépítû kézikönyv 18 fejezete adevizaszámításokba való beveze-téstôl a határidôs devizaügylete-ken át a kockázatfedezésig tekintivégig a pénzpiacot – világmére-tekben. Fogalmazását a józan an-gol szempontok befolyásolják.Ezért íratott hozzá a kiadó KoltaiZsolttal kiegészítést az itthoni de-vizapiacokról. A hazai szakértô az1995. évi XCV. törvény utáni fej-leményekrôl szól, amelyek felsza-badították a tôkemûveleteket. Akorrekt írás kevéssé simul a mûanyagfeltárási rendjébe, tömörösszefoglalásként mégis megfe-lelôen forgatható.

Angol egyetemi tanár, név sze-rint David Parker és Joseph G.Nellis magánfôiskolai tanfolyam-vezetô fogott össze, hogy kor-szerûen felvázolja A közgazdaság-tan alapjait. Megegyeztek abban,

hogy világos képet nyújtanak agazdaság mûködési mechanizmu-sairól általában. Egyszersmindmegpróbáltak arra a nagy kérdésreválaszolni, hogy miért is követneka különbözô országok más és másgazdaságpolitikát, hiszen kell len-nie egy optimálisnak, vagy még-sem? Olvasótáborukat azért vélikfeltalálni a tanulók mellett a to-vábbképzôdô vállalati menedzse-rek körében, mert ôk azok, akiknaponta szembesülnek a mindigvalamilyen rejtett törvény-szerûséggel bekövetkezô gazda-sági eseményekkel, tehát legalábbnagyjából elôre kellene látniuk,hogyan reagáljanak rájuk: nemutolsó sorban lelkileg.

E bizonyos mértékig önvédelmiszemszögbôl sokatmondó szá-mukra az úgynevezett kínálat ol-dali közgazdaságtan részletezése.Képviselôi azt a pénzpolitikát íté-lik elônyösnek, amely alacsonyantartja az inflációt és a foglalkozta-tás bôvítésével növelné a terme-lést. A munkaerôpiac rugalmassá-gának fokozása, a gazdasági ösz-tönzôk javítása meg a liberalizá-ció a nyolcvanas években kibon-takozó irányzat fô ismérve. Ered-ményével a közgazdaságtani alap-vetés szerzôi érezhetôen nincse-nek megelégedve. Ironikusan ve-tik közbe azt az észrevételüket,hogy például az adócsökkentésnem feltétlenül jár együtt a többmunka vállalásának kedvével, shogy a privatizáció – kivált rosszgazdasági feltételek mellett – ön-magában nem vezet magasabbhatékonysághoz sem.

Az áttekinthetôre szerkesztettmû végén hét esettanulmányt ta-lálunk. Ellentétben az elôzô köte-tek fôleg illusztrációként beikta-tott, életbôl vett példáival, szerve-sen illeszkednek a tárgyalt kérdés-körökhöz. Révükön az olvasók el-lenôrizhetik magukat, vajon elsa-játították, megértették-e azokat afogalmakat, amelyeket az írókmaradéktalanul akartak beletöl-teni a fejükbe. Roppant izgalmastanulmány elemzi a munkanélkü-liség és az infláció közötti egybe-eséseket és különbözéseket a még1958-as keletû, de máig érvényesPhilips-görbe megrajzolásával.

Következtetései bebizonyítják:nincs egyedül üdvözítô közgaz-dasági eljárás az igazán húsbavágó, hatalmas embercsoportokéletét meghatározó ellentmondá-sok könnyû feloldására.

Iszlai Zoltán

Közgazdaságtöbb szintenK

24

25

Konrád György:ÚtrakészenPalatinus Kiadó, 1999456 oldal, 1390 Ft

Azt hiszem, ennek a kötetnekaz olvasása közben jöttem rá,miért szeretem Konrád Györgytársadalomfilozófiai, történeti,kultúrantropológiai esszéit ol-vasni: fogalomhasználatánakigényessége miatt. Konrád írá-saiban ismét tartalmasak lesz-nek azok a ködös, üresenkongó szavak, amelyek a köz-életben teljesen elkoptatottá ésjelentés nélkülivé váltak, ame-lyeket kisajátított magának amúltbeli vagy jelenkori poli-tika és média. Az „identitás” -fogalom újraértelmezésénekpéldául külön esszét szentel,mondván: „többnyire kizáró-lagos joggal képviselt közössé-geknek lett közös lényege azidentitás, amely fogalom min-dig azoknak kell, akik állítanakegy közösséget, és önmagukate közös lényeg szószólójánaktekintik.” Nyelvezete másutt ismegvalósítja a kifejezések foly-tonos felülvizsgálatát, olyandivatos alapfogalmakét, mintdemokrácia és diktatúra, nem-zet, globalizáció vagy polgár.A talált fogalmak megtisztításamellett olykor szellemesen úja-kat is alkot. „Demokratúra” –nem mond-e el ez a szóössze-tétel sok mindent a demokrá-ciát még csak tanuló poszt-kommunista országok politi-kai vezetésérôl? „Dialogiz-mus” – nem találó-e bevezetniezt az új izmust a szótárunkba,ha arra gondolunk, hogy mi-lyen társadalmi szemléletmód-ra lenne szükség a jövô évez-redben? A fogalomhasználattermészetesen a látásmódottükrözi: az írások, egyetemielôadások, kiállítás-megnyitókszövegei együtt, egymást tá-mogatva-erôsítve, de egyen-ként is következetes, a változá-sokra érzékeny elemzô gondo-latait közvetítik.

A kötet másik része mûvészet-elméleti írásokból áll, illetvemûvészet és politika viszonyátboncolja. Konrád György sok-

rétû közéleti szerepvállalásamellett elsôsorban mégiscsakíró, akinek életében irodalom ésállam rendszerváltozás elôttiegymásra utaltsága meghatározóvolt, s aki mégis tárgyilagosan,némi iróniával emlékszik erre akorszakra. A könyvet napló-szerû feljegyzések teszik színesséés szórakoztatóvá. Ezekben aszépíró Konrád országokról,emberekrôl, családjáról és regé-nyeirôl vall, izgalmasan, olykormegkapó líraisággal.

– oil –

Lovik Károly:Egy elkésett lovagRegény150 oldal, 996 oldal

Kevés olyan irodalomszeretôember lehet e hazában, akitudja ki volt Lovik Károly.Mûvei emberöltônyi idô ótanem jelentek meg egyetlenkönyvkiadónál sem. Úgy tûnt,egy elmúlt kor ködlovagjakéntelmerült egy régi kor irodalmá-nak homályában. Talán a lo-vassport szerelmesei, vagy a vi-lág lótenyésztôi jobban isme-rik ma is a nevét, mint a re-gényolvasók. Pedig rövid életealatt (élt 1874–1915-ig) megle-hetô sen termékeny írónak szá-mított. Bár némi szellemi ro-konságot mutat Krúdyval, Lo-vik századfordulós kiábrándultszépasszonyait még az iroda-lomtörténészek is elfelejtették.Pedig az ô férfialakjai is – akár-csak Szinbád – menekülnek amagány és az öregedés elôl,igaz nemcsak az utazásokba,az asszonyi ölekbe, hanem azálomba, a mesébe is. Lovikférfi- és nôalakjainak több kö-zük van a „megnemtörtént”,vagy elmúlt érzelmekhez, mintaz unalmas, kisszerû valóság-hoz. Nála szerelem nem „test-test elleni küzdelem”, nem„héjanász az avaron”, nem az„érzékek”, hanem az érzésekbirodalma. Az ô szerelmi tör-téneteinek hôsei, legyeneknôk, vagy férfiak – nem a ka-landot, a hódítást keresik egy-másban, hanem önmagukat.Ezért is maradnak – menthe-tetlenül – magukra...

A Noran kiadónál most meg-jelent Egy elkésett lovag címû Lo-

vik Károly-kötet a Ködlovagoksorozatban jelent meg, amelyutal arra a kiadói szándékra is,hogy a közeljövôben várhatóanmár Lovik (és más irodalmi„ködlovagok”) mûveivel ismegismerkedhet a huszadikszázadvég olvasója.

– show –

Tamási Áron:Gyökér és vadvirágVálogatott novellákPalatinus Könyvkiadó328 oldal, 1200 Ft

Sokan nem tudják, hogy a szlo-genné lett mondás, miszerint:„Azért vagyunk a világon, hogyvalahol otthon legyünk benne”,a század egyik legismertebb éslegolvasottabb magyar prózaíró-jától, Tamási Árontól származik.

Ô valóban otthon volt abbana világban, amirôl elbeszélései,regénye, színmûvei szólnak.Otthon volt Székelyföldön, is-merte az ott élôk gondolatait ésérzéseit, nyelvét és sorsát.

A Palatinus kiadónál mostmegjelent kötet Tamási írói élet-mûvének keresztmetszete. Ol-vashatók benne az írói életmûkezdeti témái, a háború és a Tri-anon okozta sokk, a nemzetisé-gek egymás mellett élésének él-ménye, de a lírai hangvételû,népi ihletettségû, a mesés, mon-dai és balladai elemekben bôvel-kedô, és a megrázóan realistaírások is.

Az Ábel trilógia (Ábel a renge-tegben, Ábel az országban,Ábel Amerikában) írója min-dent tudott a „földijeirôl”, is-merte beszédmodorukat, gon-dolkodásukat, érzelmeiket.Nem véletlen, hogy a kötet bo-rítóján, a kiadó Tamási Áronmásik mondását idézi: „Miénka fény, amit lelkünkbe foga-dunk: s a föld, amelyen élünkés meghalunk.”

Az ifjabbak, akik soha nemolvastak még Tamási Árontólsemmit, remélhetôleg „rákap-nak” egyéni stílusára, sodró-erejû történeteire, megkedvelikhôseit.

Írói munkássága ismerôinektalán kedvük támad ahhoz,hogy újra elolvassák Ábel, vagy aSzûzmáriás királyfi történetét.

– só –

James Joyce:Költemények, Kamarazene,Krajcáros költemények,Egyéb versekOrpheus, 199981 oldal

Talán csak a legavatottabbaktudják, hogy az Ulysses, a Dubliniemberek, az Ifjúkori önarckép írója,James Joyce ír származású angolíró elsô nyomtatásban megje-lent kötete nem prózai mû, ha-nem a 36 szerelmes dalt egybe-fûzô Chamber Music (Kamara-zene) volt, 1907-ben. Azt már aSzombathelyi Megyei Jogú Vá-ros Polgármesteri Hivatal Gaz-dag Erzsi Kulturális Alapítványtámogatásával most megjelentverseskötet Kappanyos Andrásáltal írott utószavából tudja megaz olvasó, hogy az írói élet-mûbôl (amely huszonkét évnyianyaggyûjtésre és harminchétévnyi feldolgozásra osztható)„feltûnôen kilógnak a versek”.(1909-ben maga Joyce is azt nyi-latkozta, hogy nem tartja magátköltônek.)

Az elsô verseskötet anyaga már1904-ben együtt volt, s maga aköltô – kiváló tenorhangja, éselôadói képességei révén – elsô-sorban énekelhetô dalszövege-ket látott mûveiben. (Sok versétmeg is zenésítették. Többek kö-zött Roussel és R. Sessious, il-letve a magyar Seiber az Ulyssesnyomán kantátát írt 1947-ben.)

A Világirodalmi Lexikon Joyceelsô verseskötete kapcsán „világ-ból való elvágyódását” és az Er-zsébet-kori reneszánsz líra „fel-elevenítésének szándékát” emlí-ti. Egyébként elsô versesköteté-nek megjelenése meglehetôsenkalandos volt. Elsô kiadója elve-szítette a kéziratot, más kiadókpedig visszautasították a kötetkéziratát.

Joyce elsô és harmadik verses-kötetének megjelenése közöttmajd húsz év telt el. Az elteltidôben írta meg, írta át prózaimûveit. Néhány verse bizonyí-tottan a nagy prózai mûveivelegy idôben született, másokat apillanat, az alkalom ihlette.

Azt is a most megjelent kötetutószavának szerzôjétôl tudjuk

K Ö N Y V A J Á N L Ó

Magyar irodalom Külföldi irodalom

meg, hogy amikor Joyce 1936-ban kiadta összegyûjtött verseit,csupán egy költeményt csatoltaz elsô és a második kötet anya-gához, az Ecce Puer címût (mostHatár Gyôzô és Tótfalusi Istvánfordításában is olvashatjuk).

A magát „katarzis-purgáló”-nak nevezô Joyce, saját beval-lása szerint mindig is „kerülte aköltôk nyelvtanát”, s a versírást„lelke visszarúgásának” szánta...

Azoknak pedig, akik szívesenolvassák prózája után most averseit is, talán mégsem ezjut eszükbe, hanem lelke „meg-nyílása” .

– si –

Ken Follett:Az éden kalapácsaGabo–Magyar Könyvklub416 oldal

Texas kopár sivataga megölminden emberi kapcsolatot. Azitt élôk csak a túlélés fortélyát is-merik, amelyek a különbözôbûnök és gaztettek formáibannyilvánulnak meg.

A kétszínû bizalmaskodás azegyik legjobban bevált magatar-tási forma. A hiszékenyek vám-szedôi elpusztítanak mindent ésmindenkit, akik útjukba állnak.A becstelenség az egyetlen elis-mert érdem itt, hiszen ez igazol-ja életrevalóságukat. Az együgyûMario minden gyanakvás nélkülfelveszi teherautójába az alatto-mos figurát, aki veszedelmes éselvetemült. Priest megtudja,hogy Marionak szép háza és csa-ládja van.

Megszületik benne azonnal asátáni terv, hogy hogyan tudnámindezt megszerezni magának.A gondolatot tett követi és egyfranciakulccsal, hányingertkeltô közömbösséggel, agyonütia férfit.

A történet azonban csupán akezdet, az események egyre job-ban felgyorsulnak, egyre söté-tebb, egyre aljasabb tervek szü-letnek.

Terroristák egy csoportja em-beri kéz által elôidézett földren-géssel fenyegetôzik.

A fiatal kora ellenére tapasztaltés kemény FBI-ügynök, Judy fel-veszi a harcot a terroristákkal.

A történetet nem mondhat-juk el, hiszen ezzel csökkente-

nénk a regény izgalmát. Elé-gedjünk meg azzal, hogy a vál-takozó cselekmény, a gyors,tömör mondatokkal ábrázoltszemélyek és események való-ban érdekes olvasmányt terem-tenek, amely nem okoz csaló-dást a szerzô korábbi híveinekés olvasóinak. Ken Follett1978-ban, a Tû a szénakazalbancímû könyvével vált az egyiklegnépszerûbb szerzôvé. Ná-lunk is az egyik legsikeresebbkrimiíró, mûvei folyamatosana bestsellerlisták élén vannak.

Rajnai András

Jeffrey Archer:A tizenegyedik parancsolatBudapest, 1999. General Press,408 old. 999 Ft

A bérgyilkosokat megátalko-dott, fogcsikorgató gonoszte-vôknek tartjuk, s még fényesnappal sem szeretnôk velükszembetalálkozni. Jeffrey Ar-cher bérgyilkosa olyan férfi,akinek bármely nô szívesen ro-hanna a karjaiba vagy vele azoltár elé. Csakhogy ez már le-hetetlen volna, mert hôsünkmintaférjként példás életet élelsô és egyetlen szerelmével.(Akönyv végére azért kiderül,hogy a könnyed krimikbennincs lehetetlen!)

A Clinton elnöksége utániidôkben játszódó történetConnor Fitzgeraldja vonzóférfi, szeretô családapa, táma-sza övéinek és a CIA-nek. Úgyválhat pénzért ölô hivatalosgyilkos létére pozitív hôssé,hogy mindvégig abban a hit-ben él: jó ügy érdekében, egye-nest az USA elnökének megbí-zásából cselekszik. De a CIAélén egy önfejû, akarnok nôáll. S a hölgyektôl Isten ment-sen meg bennünket, különö-sen, ha bennük a legnegatí-vabb nemi jellegek mellé mér-hetetlen hatalomvágy társul.

Már az elnök is régóta szeretneszabadulni tôle, de ehhez bizo-nyítékokra volna szüksége, ame-lyek azonban sorra nyomtalanuleltûnnek az ôket emlékükbenôrzô személyekkel egyetemben.Az egyetlen kivétel a mi pozitívbérgyilkos hôsünk, ConnorFitzgerald...

(mátraházi)

Nicholas Evans:A csapdaBudapest, 1999. Európa,485 oldal, 1200 Ft

Evansnek, A suttogó szerzôjénekminden szaván érzôdik, hogyszereti az állatokat. Ellentétbenbizonyos erôszakos természetûhomo sapiensekkel, akikre töké-letesen illik a közhely: emberembernek farkasa. Új könyvé-ben, A csapda címûben a fehérfarkasokhoz vonzódik.

A Sziklás-hegység egyik kis tele-pülésén, Hope-ban, amikor mégkereskedni lehetett a farkasprém-mel, halomba irtották az ordaso-kat. A méreg, amellyel tömegesenvégeztek velük, helyenkénthosszú évtizedekre megmérgeztea földet. Egy különösen véres mé-szárlás utáni tobzódásukban a far-kasölôk egy egész utat „köveztekki” ordaskoponyákkal. A csont-maradványok még száz év múl-tán is szegélyezik az ösvényt,noha már sok kutya lelte miattukrejtélyesnek hitt halálát. Az anyákmég az errefelé növô bozótok bo-gyóitól is óva intik csemetéjüket.A mendemonda sem veszített rio-gató erejébôl, miszerint egyszermég visszajönnek az itt legyilkoltállatok utódai, hogy bosszút állja-nak eleik mészárosain...

Manapság már más világ járja.Természetvédelmi törvényekóvják a védett fajok, köztük a fe-hér farkasok életét, néha mégvissza is telepítenek egy-egy pél-dányt az ökológiai egyensúlyhelyreállítása érdekében. A gaz-dák természetesen ellenszegül-nek a nyuszi-puszikóknak gú-nyolt biológusoknak, mert féltika jószágaikat, megjegyzendô ,hogy sokkal jobban, mint sajátmagukat vagy családtagjaikat.

És Hope határában megjelenikegy farkasfalka. Helen Ross ifjúfarkasbiológust küldi az állam,hogy a helybéli vadvédelmiszakértôvel együttmûködvemegfigyelje és megjelölje az álla-tokat. De Helennek más segítô-társa akad... Az izgalmak melletttermészetesen a romantikus,szokatlan szerelem sem marad-hat ki a fordulatokban bôvel-kedô mûveirôl ismert szerzôlegfrissebb regényébôl, amellyelcsapdába ejti az olvasókat.

M. Zs.

Szabolcsi Bence:Zsidó kultúra észenetörténetOsiris Kiadó-MTA JudaisztikaiKutatócsoport270 oldal, 1280 Ft

Hézagpótló mûvet vehet a ke-zébe a magyarság, a zsidóság, ésa kultúra, a zenetörténet irántérdeklôdô olvasó. Amint azt akötet tanulmányait összeállítóés sajtó alá rendezô KroóGyörgy, a nemrégiben elhunytzenekritikus, esztéta és zenetör-ténész bevezetô tanulmányá-ban elôrebocsátja, a zsidó tár-gyú írások gyûjteményénekközzétételére az adott lehetôsé-get, hogy rálátás nyílt az ide-vágó publikációk és a hagyatékteljes anyagára. Elôször jeleniktehát meg Magyarországon kö-tetben Szabolcsi Bence tízzsidó tárgyú írásának szövege: a„Francia zsidók a XVII. ésXVIII. században”, a „Magyar-országi zsidó dallamok”, a „Zsidózene (Szócikkek)”, „A zsidó meg-újulás problémái”, az „Adatok akelet-európai zenestílus kialakulá-sához”, az „Egy régi zsidó hang-sorról”, a „Pap Károly: Azarél”,„Idesohn”, „A zsidó liturgia rövidzenetörténete”, és a „Zsidó nyel-vemlék: a legrégebbi kótázott bib-liadallam”, továbbá a MohácsiJenô Rózsavölgyirôl szóló regé-nyét méltató recenzió és a Rei-nitz halálára írott nekrológ. Afelsorolás arról is tanúskodik,hogy a kötetben megjelenô írá-sok témájuk, mûfajuk, terjedel-mük szerint is különbözôek.Ami egységes rendbe szerkesztiôket az az idô. „Századunk leg-nagyobb zsidó zenetörténészeszól hozzánk e lapokról” – írjaKroó György, aki a kötet meg-nyitó monográfiájában nem-csak a családi hátteret mutatjabe, amelybôl ez a nagy mûvelt-ségû zenetudós „érkezett”, ha-nem azokat a szellemi hatáso-kat – többek között Kodályét –amelyek következtében Szabol-csi Bence magyar zenetörté-nésszé, a magyar zene króniká-sává vált. A kodályi folkloriz-mus nyomán indult el a keletidallamok kutatása, majd a

26

K Ö N Y V A J Á N L Ó

Mûvelôdéstörténet

27

zsidó zene felé. 1924-ben meg-írja „A régi magyar zenetörténetproblémái”, 1931-ben pedig „Azsidó zenetörténet problémái”címû tanulmányait. Ez utóbbiírásában kimondja, hogy „azsidó zenét elsôsorban népiproduktumnak kell tekinteni”.Zsidó tárgyú zenei írásaiban azôsréteget, a „legtávolabbi Keletés a legtávolabbi Nyugat zsidó-ságának népi énekében máigfelismerhetô” közös alap,mûfaji, hangszerrendbeli, szer-kezeti sajátosságait kutatja. Ze-nei témájú írásainak másik ré-tege: a magyarországi zsidó dal-lam-repertoár és énekes gyakor-lat kutatása. Szabolcsi kutatá-sai által látta bizonyítottnak,hogy a zsidóság szétszórtságamiatt, a zsidó népzene minde-nütt a környezô népzenéjének befolyása alatt ala-kult ki.

Szabolcsi harmadik témája, azistentisztelet zenéjének reform-ja.

A nagymûveltségû zenetu-dóst nemcsak a zsidó zene,kultúra, hanem a zsidó sors isegész életében foglalkoztatta.Ez annál is indokoltabb, merta tiszaeszlári vérvád perben acsalád érintett volt, s mertédesapja, Szabolcsi Miksa lap-szerkesztôként harcolt a ma-gyarországi zsidóság teljes val-lási autonómiájáért, a zsidó fe-lekezet egyenjogúságáért. Nemvéletlen tehát, hogy a mostmegjelent kötetben megtalál-ható Simon Dubov „A zsidó-ság története” címû könyvéhezfûzött tanulmányai éppúgy,mint a Kafka-problémáról írottvázlata, vagy a „Zsidóság törté-nete Magyarországon” címû ta-nulmánya.

A szakértôk, zenei tanulmá-nyokat folytatók, zenemûvé-szek és kultúrtörténészek szá-mára bizonyára szakmailagnélkülözhetetlen olvasmány aSzabolcsi Bence 100. születés-napjára megjelent, „Zsidó kul-túra és zenetörténet”, amelyetprecíz irodalom- és névjegy-zékkel, a zsidó zenei mutató-val egészített ki a kötet össze-állítója, szerkesztôje.

A laikusok pedig, az irodalmimércével mérve is színvonalasírásmódot, a megannyi kultúr-

történeti és zenei érdekességetélvezhetik Szabolcsi Bence ta-nulmányainak, könyvrészletei-nek, írásainak, vázlatainak, in-terjúszövegének olvastán.

T. Puskás

Csizmadia Ervin:Két liberalizmusMagyarországonSzázadvég,260 oldal, 952 Ft

A cikkgyûjtemény a szerzônek1990 és 1998 között különbözôsajtóorgánumokban megjelentpolitikai elemzéseit tartalmazza.Az írások öt tematikai egységenbelül kronológiai sorrendbenkövetik egymást. Így tehát törté-nelmünknek azt az útját járhat-juk végig újra meg újra szerzônkvezetésével, mely a rendszervál-tástól a „kevesebb mint rend-szerváltás, de több mint kor-mányváltás” -ig terjed.

A könyv címébôl is (meg azelôszóban kifejtett programbólis) kitalálható, hogy a szerzôlegfôbb célja a magát liberális-nak minôsítô két magyar parla-menti párt között „igazságottenni”. Mégpedig olyan formá-ban, hogy meggyôzze mind-kettôt: nincs értelme egymáscímkézgetésének, hisz seholnincs megírva, hogy csak egyet-len liberális párt lehet egy or-szágban és egy parlamentben.

A sajátosan empatikus attitûdazonban sok csalódás forrásá-nak bizonyul az esztendôk so-rán. Noha Csizmadia pártszim-pátiája minden pillanatban egy-értelmûen kiviláglik, mindenhelyzetben, minden egyes párt-nak (legyen az akár konzervatívvagy éppen szociálliberális) a sa-ját célkitûzéseihez és érdekeihezmérten mutatja meg elkövetetthibáit és (az elemzô szerint)adott pillanatban legtöbb sikertígérô megoldást.

Hogy a korántsem „hideg”elemzések mögött mindig aközjóért tenni akaró, érzékenyszemélyiség áll, azt talán a Foly-tathatunk-e vitát egymással?címû „ciklusból” vett idézet bi-zonyíthatja a legszebben. A

szerzô természetesnek és egész-ségesnek tartja a politikai nézet-különbségek artikulálódását, deaggályosnak érzi a „civil” kul-túra végletes hasadását, a kultu-rális csoportok (lásd Kultúr-harc!) közötti dialógus teljes el-apadását.

„A sokkultúrájú társadalombanvalamennyien egy meghatározottrekeszbe kerülünk, ahonnét csakrekesztársainkhoz szólhatunk, éshozzájuk is akarnak szólni. (...)Mi mindannyian tudomásulvesszük, hogy egy meghatározottkörhöz tartozunk, és nem aka-runk dacolni a sorssal. Nem aka-runk üzeneteket küldeni azoknak,akik bizonyára „úgysem értik”.Nincs ebbensemmi rendkívüli. Egyre inkábbígy van ez mindenütt a világon.

Azért abban erôsen bízom, hogymég így is van értelme a vitának.Amihez persze nagyon sok olyanember kell, akinek semmi köze apártokhoz, pártpolitikához. Akikképesek tisztelni az ellentábor kép-viselôit, s hasonlóképpen elvárhat-ják vitapartnereik tiszteletét. Ez acikk nekik szólt.”

Ez az ajánlás pedig az említet-teken kívül még azoknak is, akike pillanatban „nem látnak ki”különféle elfogultságaik csigahá-zából, de nem mindenáronakarnak elzárkózni az árnyal-tabb szellemi hatások elôl.

trencsényi

Megint répa.Diákok válogatott aranykö-péseiÖsszeállította: Pivárcsi IstvánBudapest, 1999.Palatinus Könyvek Kiadó,163 old. 760 Ft

A bakikat mindenki kedveli,még akkor is, ha maga követte elazokat. Persze csak bizonyosidô elmúltával kedveli megôket. Egyebek mellett ez derülki a Palatinus Kiadó Megint répacímû gyûjteményébôl, amelyetdiákok válogatott feljegyzései-bôl állítottak össze.

Csalatkoznom kellett. Eddigabban a hitben éltem, hogy atanórákon elhangzott mulatságos

mondatokat csak mi gyûjtöttük aközépiskolában. Erre kiderül,hogy nem voltunk egyedül akkorgyermetegnek hitt hóbortunkkal.Az említett könyvkiadónak ez aharmadik hasonló kötete. A gyûj-temény összeállítója az elsô kétopusz után az ország minden ré-szébôl kapott papírra vetett el-szólás-füzéreket. Ez az újabb vá-logatás tehát a diákok szorgos kö-zösségi „történetírásának” kö-szönheti létét.

Szám szerint az irodalom- éstörténelemórákról származóaranyköpések vezetnek, de he-lyet kapnak a válogatásban aszülôknek az ellenôrzôket tar-kító mókás bejegyzései vagy ta-nárok legendás mondásai. Ezutóbiakkal szemben van némifenntartásom. Eme idézetekugyanis többnyire nem nyelv-botlások, hanem tudatos hu-morizálások. Ha csak jópofás-kodni, a gyerekekkel közöshangot találni szándékoznak,akkor nincs velük semmibajom. Azokon a megjegyzése-ken azonban már nem tudokszívbôl nevetni, amelyek ke-gyetlen tréfát ûznek a diákok-kal, fogyatékosságaikat tûzikpellengérre, illetve a megnyil-vánulásból maró gúny sugár-zik. „Neked most a gyomrodkorog, vagy az agyad?” Más: „Amúzeumba csak azért viszlekbe benneteket, mert elromlottaz idô, és tök mindegy, hogyhol lesztek büdösek”. Vagy:„Nem ártana Editke mellé egymatektanárt fogadni, akkor ta-lán lenne esélye, jövôre újrajárva ezt az évet, az egyket-tedre”. S ez csak néhány kiraga-dott példa, jellemzendô néme-lyek morálját a pedagógiában.Gondolom, nem vagyok egye-dül, aki nem örülne, ha gyer-mekével ilyen hangnemben be-szélnének vagy vele ilyesfajtamodorban tudatnák, hogy cse-metéje gyengén áll valamelytantárgyból.

Ha nekem kellett volna szer-kesztenem a kötetet, ezeket afelnôtt „kiszólásokat” kihagy-tam volna, hiszen óhatatlanulrossz fényt vetnek azokra a taná-rokra, akik valóban pedagógu-sok, szöges ellentétben citáltmunkatársaikkal.

(emzsé)

K Ö N Y V A J Á N L Ó

Politológia

Szórakoztató irodalom

28

Magyarország határtalanulPódiumbeszélgetés az 1999. éviFrankfurti Könyvvásárról

1999. szeptember 21-én a Ma-gyar Rádió Márványtermébentartottak a témában sajtóbeszél-getést Prôhle Gergely, a NemzetiKulturális Örökség Minisztéri-uma közigazgatási államtitkára,dr. Szegedy-Maszák Mihály pro-fesszor, miniszteri biztos és dr.Bernáth Árpád professzor, aFrankfurt ’99 Kht. ügyvezetôigazgatója részvételével.

Elsôként Hajdú István, a Ma-gyar Rádió elnöke köszöntötte amegjelenteket, kiemelve az intéz-mény szerepét az eseményrôlvaló sokoldalú tájékoztatásban.

Pröhle államtitkár arról szólt,hogy a téma élénken foglalkoz-tatta a közvéleményt, s a kritikaifelhangok bizonyos kötéltáncrakésztették a döntéshozókat.Utóbbiak minden igyekezete arrairányult, hogy ne keltsenek a ha-zai kulturális életben újabb konf-liktusokat. Frankfurtot tágabbperspektívában szemlélve, az ot-tani sikeres megjelenés az elkövet-kezendô 5–15 évre meghatároz-hatja a magyar kultúra pozícióitNyugaton. A könyvvásáron valómegjelenés azonban nemcsakkultúrmisszió. Ugyanilyen fon-tosságú, hogy piacot teremtsen ahazai kultúrának. Az ország gaz-dasága is profitálhat abból, ha amagyar könyv-, zene-, színházkul-túra méltó módon mutatkozhatbe. Szegedy-Maszák Mihály mi-niszteri biztos annak a vélemé-nyének adott hangot, hogy ha si-került Frankfurtban irodalmunk-ról kellô összképet nyújtani, min-den reményünk meglehet arra,hogy Nyugaton ezentúl több ma-gyar könyvet fognak kiadni. Ber-náth professzor annak fontossá-gát hangsúlyozta, hogy a Frank-furti Iroda késôbb is segítségetnyújthat magyar mûvek külföldipiacra juttatásában.

Az alkotások sorában bemuta-tásra került egy interaktív mûvé-szeti CD-ROM, a „Das Anato-mische Theater„ címû computer-játék. Ez a mûalkotás összefogla-lót kíván adni a század történel-mi-gazdasági mozgalmairól éseseményeirôl.

A Kht. összességében mintegy610 milliós kerettel gazdálko-

dott, melybôl 410 milliót köz-vetlenül a kulturális tárca bo-csájtott rendelkezésre. A külön-bözô partnerek és támogatókközül külön említésre méltó Jo-seph von Ferenczy 6 és fél mil-liós nagyságrendû adománya. Akönyvekre 90 milliós összeg álltrendelkezésre.

Tausz A.

Bródy JánosElvonult a vihar (?) Dalok aszéllel szembenVálogatás 1965–1989Válogatás 1989–1990Válogatta, szerkesztette és az elôszótírta: Mentler KrisztinaTervezte: Cégény Csaba

A napokban kerül a boltokbaKoncz Zsuzsa „Miért hagytuk,hogy így legyen” címû új kazet-tája és CD-je. A szövegíró BródyJános olyan új dalokat írt, ame-lyek minden eddiginél teljeseb-ben foglalják össze mindazt, amia jelenben minket foglalkoztat.

Bródy János dalszövegei márkorábban is megjelentek nyomta-tásban, most ezzel a sokatmondócímmel új könyve lát napvilágot.A kötetnek két borítója van. Azegyik mögött az 1965–89-ben írtdalok sorjáznak, a másikon az1990–1999 közt született versek.Tartalmilag a könyv közepén kétkorszak találkozik.

Nyilván nem véletlenül kerül-tek egy kötetbe különbözô idô-szakok dalszövegei. Mondandó-juk nemcsak a tegnapunkat idézi,hanem a jelennek is szólnak. Ta-lán komoly tanulmányok semfognak annyit elárulni a mai ge-nerációk életérzésérôl a követ-kezô századnak, mint ez a kis kö-tet. Ma már nem szükséges kó-dolt üzeneteket közvetíteni a pó-diumokról. A dalok azonbanmitsem vesztettek aktualitásuk-ból. A mai társadalmi viharokközepette új értelmet nyertek.

Bródy János ma is az maradt,aki pályája kezdetén: szuverén,szabadelvû gondolkodó, aki ér-zékenyen reagál a világ ellent-mondásaira.

Néha egy-egy dal keserûre sike-redik:

„Ahol mindent felkavar a szél, sa légkör mérgezô,

Ahol minden megtámadhatóés minden védhetô.

Ahol hihetetlen a szó és fölös-leges a dal,

Ott már nagyon nagy, nagyonnagy a baj...”

(Ahol fölösleges a dal)De azért mindenki tudja, hogy

a dal soha nem lehet felesleges.Az a küldetése, hogy reménytel-jesebbé varázsolja az életet.

Tausz Anikó

St. MartinUtazásA verseket írta, a kötetet szerkesz-tette, a borítófotót készítette: St.Martin.Budapest, 1999., 44 oldal

St. Martin szaxofonmûvész, a ze-nei élet kiválósága, szívesen teszkirándulást más mûfajokba is.Hangulatos képeibôl nemrég nyíltfotókiállítás. Legújabb stúdió-al-bumát „Utazás” címmel jelentettemeg. Egyidejûleg adta ki magánki-adásban, saját szerkesztésében ha-sonló címmel verseskötetét is.

„A költészet felé nyitás – vallja amûvész – újabb világokat tár felelôttem. Dalaim voltaképpenlelki tükörképeim, a költészet ön-magammal szembesít. A verseim-ben inkább a lírai hangulatú ele-mek dominálnak, jóllehet mûfajikötôdésem inkább az absztrakt-szürrealista vonulat felé közelít.

Költôi példaképem József At-tila, Kassák Lajos, a világiroda-lomból Goethe, de nagy tiszte-lôje vagyok a méltatlanul elfelej-tett Nadányi Zoltánnak. Neki

ajánlottam „Összeesküvés” címûversemet, mintegy folytatva aköltô eredeti gondolatmenetét.

A kötetbe felvett versek közülmindössze két dalszöveg talál-ható, az egyiket Almási Éva szín-mûvésznô számára írtam. Atöbbi, mintegy három tucat köl-temény az elmúlt tíz év termésé-bôl való válogatás.”

Kell a mese – írja St. Martin –„képzelt Tündérpagoda, mely amúltba és jövôbe meseparipán”visz át. Ez a hangulati elem tükrö-zôdik zenéjében és verseiben is.

Tausz A.

H Í R E K

Az Írók Boltja októberi programjai(Budapest VI., Andrássy út 45.)

A programok du. 4 órakor kezdôdnek

7., csütörtök: Kállay Géza: Nem puszta tett (Liget)Lányi András: EgyüttéléstanA köteteket bemutatják: Lánczi András és Péter Kata

18., hétfô: Parcz Ferenc köteteirôl a szerzôvel Szörényi László beszél-get19., kedd: Kömlôdi Ferenc: Az amerikai némafilm (Magyar Filminté-zet)

A szerzôvel Forgács Iván beszélget20., szerda: Karafiáth Judit–Tóth Szilvia: Szürrealizmus

(RaabeKlett Kiadó)Matúra izmusok sorozatBemutatja: Tverdota György

26., kedd: Noran Napok (október 26–27.)Betyár volt-e Cigány Jóska? – Sáfár Sándor cigánymese-gyûjtéseVendégeink: Szombath Árpád, a könyv illusztrátoraés Jónás Tamás, a kötet szerkesztôjeA kötetet bemutatja: Rézmûves Melinda, néprajzkutató

27., szerda: A Magyarországon írták c. angol nyelvû sorozat újköteteinek bemutatójaKosztolányi Dezsô, Krúdy Gyula, Mándy Iván novelláiVendégeink: John Bátky, Peter Doherty, Molnár Eszter és Vajda Miklós

28., csütörtök: A Jelenkor Kiadó és folyóirat nyitott szerkesztôségi

A Magyar Könyvkiadók és Könyv-terjesztôk Egyesülése tisztújító igaz-gatótanácsi ülésén az alábbi cégve-zetôket választotta, illetve erôsítettemeg tisztségében:

Elnök: Bart István, a Corvina Ki-adó igazgatója

Elnökhelyettes: Kocsis AndrásSándor, a Kossuth Kiadó elnök-ve-zérigazgatója

Az elnökség tagjai:Ábrahám István, a Nemzeti Tan-

könyvkiadó vezérigazgatója,Bérczi Sándor, a Mûszaki Könyv-

kiadó igazgatója,Dietrich Tamás, a Libri Kft. igaz-

gatója,Kôszeghy Péter, a Balassi Kiadó

igazgatója,Lelkes Lajos, a Mezôgazda Kiadó

igazgatója,Morcsányi Géza, a Magvetô Ki-

adó igazgatója,Újlakyné Gazdag Judit, a Líra és

Lant Rt. vezérigazgató-helyettese,az FB elnöke,

Zentai Péter László, a MKKE igaz-gatója.

Vízszintes: 1. Ezúttal az Or-

pheusz Kiadóhoz látogatunk.

A dunaszerdahelyi Nap Kia-

dóval közösen e címen jelen-

tettek meg kortárs költészeti

antológiát. 2. Líránk egyik feje-delme (Endre) – Tiltás feloldása,szabad út – Nagy képzômûvész(Hans). 3. Négy bibliai alak viseli

ezt a nevet – Nagyhírû szótárki-adó – Nôi név. 4. Jótollú publi-cista volt (Ferenc) – Egy hazaihelységbe való – Francia város. 5.

Doboss Gyula esszé- és kriti-

kakötete, idén adta közre az

Orpheusz – Gazdasági Társaság.6. A vízsz. 1. alatti kötet egyik

poétája (Attila) – Európai folyó

– Eleven – Jód, ittrium és hidro-gén vegyjele. 7. Juttat – Hazai vá-ros, kosárlabda-fellegvár – Fran-cia író (Robert). 8. Római 551 –Nagy ijedtség – Folyócskánk. 9.Pityergés – J. Kerouac legendásregénye. 10. Területet körülás –Kalóriaszegény üdítôital – Rajt.11. Kossuth-díjas filmrendezô

(István) – Terrorszervezet volt –József Attila-díjas költô, fes-

tômûvész, az Orpheusz Ki-

adói Kft. ügyvezetô igazgató-

ja. 12. Zokog – Hárán fia, Ábra-hám unokaöccse a Bibliában –Srí Lanka szigetén élô nép. 13.Névelôs vízi növény – Becézettférfinév – Kötôszó – Reding...: amagyar (svájci) kártya egyik figu-rarajza. 14. Mitológiai királylány.

Függôleges: 1. Orbán Ottó

egy verssora a vízsz. 1. alatti

antológiából. 2. Regényét Gár-donyi írta meg – Válogatott lab-darúgó volt (Zoltán) – ... Kabai-vanszka: bolgár operaénekesnô. 3.Karcsú, magas termetû – Jobbáracéltalan betûvetés. 4. Tetôpont-jára hág a Nap – Mértani alakzat– Skálahang – Lengyel város. 5. AVégtelen történet írója (Michael)– Gyarapodik – ... de Janeiro –Ritka férfinév. 6. József Attila-

díjas költônô, versgyûjtemé-

nye az Orpheusznál nemrég

látott napvilágot – Kötôszó. 7.Takar – Vallásröv. – Tiltószó –Dáridózni kezd! – Például a lila.8. Kosztolányi-regény – Becézettnôi név – Korröv. 9. ... néni:: K.Keroul és A. Barré komédiája –Nagyszülô szülôje – Lappangó.10. Kifent – Erôs késztetés az al-vásra – Zamat. 11. Angol író aXVI. században (Thomas) – Csa-padék – Futómadár – Kiss me...:közkedvelt musical. 12. Helyrag, -be párja – A nôi öttusa legeredmé-nyesebb egyénisége, tizenötszörösvilágbajnok lengyel versenyzô(Dorota) – Cicciolina eredetineve (Ilona). 13. Szereplô ÖrkényTótékjában – Azonnal oldódóitalpor – Személyére – ... az életét:J.-L. Godard filmje.

T. T.

29

A szeptember 9-i számunkban megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése:

Bächer Iván: Kutya Mandovszky. Romlaky. Miért szeressük Hollandiát? James Gleick. Káosz-elmélet.

A megfejtés beküldôi közül Sándor Anna: Miért szeressük Hollandiát? címû könyvét nyerte:

Sike József Bp., Barna László Bp., Vetula Eszter Bp., Fenyôvári Mária Bp., Szabó Tibor Doboz, Bosnyákovics Rudolf, Tatabánya, Szarvas László, Tura,

Szilágyi Sándor, Sáránd, Földesi Attila, Balassagyarmat, Nagy Gellért, Jászladány. Nyereményüket postán küldtük el.

Beküldendô: a vastagon szedett sorok megfejtése.

Beküldési határidô: 1999. október 20.

A helyes megfejtést beküldôk között könyveket sorsolunk ki.

A nyertesek (összesen tízen) az Orpheusz Kiadó egyik kiadványát kapják jutalmul.

A nyertesek listáját november 4-i számunkban közöljük. A könyvet postán küldjük el címükre.

1

1

2

2

3

3

4

4

5

5

6

6

7

7

8

8

9

9

10

10

11

11

12

12

13

13

14

K e r e s z t r e j t v é n y

30

Követelmények: német- és/vagy angolnyelv-tudás,könyvszakmai gyakorlat, dinamikus egyéniség, jó

kereskedelmi érzék, lehetôleg felsôfokú végzettség, vezetôigyakorlat, maximum 40 éves életkor.

Önéletrajzokat a kiadói igazgató címére kérjük

beküldeni Budapest, 1539 Postafiók 629.

Könyvkiadók, könyvkereskedôk magas szintû szak-mai és kereskedelmi képviseletét vállalom Délkelet-Magyarországon, meglévô és bôvíthetô kapcsola-tokkal, logisztikai és infrastrukturális hátérrel.

Mohai Tibor5700 GyulaVasút u. 5.

06-30-9761-483

Bába és TársaiNyomdaipari Kft.

Ajánlat újonnan kiadott könyveinkbôl:Hencz Péter: Klebelsberg Kunó, a harmadik évezred miniszterePérter László: Szegedi seregszámlaHorváth Dezsô: Mivé lettél, csángó magyar?Tamasi Mihály: Polgárosodás régen és mostMonostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése1835-1998Szegedtôl Szegedig Antológia 1999Oláh Miklós: A szegedi „Csillagbörtön” kronológiájaLengyel András: „Közkatonái a tollnak”P. Bodzsár Erzsébet: Amerikai AnyeginVajda János: Ópusztaszeri gyökereinkLeslie Yorke: Bíborköd (Szerelem a síron túlról)Frank György: Állat vagyok (A népszerû humorista írásai)

Nemzetközi kiadó ügyvezetôt keres.

Kis- és nagykereskedelmi boltunk:1126 Bp., Tartsay Vilmos u.12.

A könyvek megrendelhetôk:levélben: 1253 Budapest, Pf. 71.

faxon: 375-3591telefonon: 375-1564

e-mailen: info@computerbooks.huKérésre ingyenes katalógusunkat elküldjük.

Legfrissebb könyvlistánk a faxbankból233-3666/1456# bármikor lekérhetô.

Pedagógus- és diákigazolványrakedvezményt adunk.

A COMPUTERBOOKS LEGÚJABB KIADVÁNYAI

Jakab Zsolt: Adobe Photoshop 5Windows / Macintosh

367 old., 2464 Ft

Pintér Miklós: AutoCAD 2000Magyar és angol nyelvû verzió

496 old., 2990 Ft

Nádaskuti Ákos: Adobe Premiere4. és 5. változat182 old., 2464 Ft

Mogyorósi Istvánné:MS Exchange szerver

300 old., 2999 Ft

alapítva: 1990Minden típusú nyomdai

termék elôállítása!

Telefon/fax: 62/464/015 Ablakos borítéktóla Zárócimkéig.

Levélcím: 6725 Szeged, Határôr u. 1.Üzemegység címe: Szeged, Dorozsmai út 35.

&B T

AAleksievi_, Svetlana: Fiúk cinkkoporsóban.

Budapest, Európa, 1999. ISBN: 963-07-6624-8 kötött: 1600 Ft

Állatmesék. Szombathely, Sél Baráti Kör, fûzött: 583 Ft

Általános történelmi fogalomgyûjte-mény. [Tankönyv]. [Jav. és bôv. kiad.] Buda-pest, Holnap, 1999. ISBN: 963-346-261-4 fûzött: 790 Ft

A magyarországi németek. 2. kiad. [Buda-pest], Útmutató K., [1999]. (Változó világ23.) ISBN: 963-9001-28-7 fûzött: 390 Ft

Amatôr csillagászok kézikönyve. Buda-pest, MCSE, 1999. ISBN: 963-03-7877-9 fûzött: 1568 Ft

Asquith, Ros: Aggódó tinik kézikönyve. [Út-mutató az élethez]. [Pécs], Alexandra,[1998]. ISBN: 963-367-405-2 fûzött: 698 Ft

Asztalos Enikô: Szép szivárvány koszo-rúzza az eget. Népélet Székelykakasdon.Csíkszereda, Státus, 1998. ISBN: 973-98901-6-4 fûzött: 1000 Ft

Auel, Jean M.: A lovak völgye. Budapest, M.Kvklub, 1999. ISBN: 963-548-992-7 kötött: 1690 Ft

B

Bakai László – Keller Ervin – Takács Fe-renc: Az elméleti vizsga tankönyve. Segéd-motoros, motoros: [Smkp, A1, A korl., A]. 2.jav. kiad. Budapest, Mûszaki Kvk., cop. ISBN: 963-16-3023-4 fûzött: 1200 Ft

Bárczy Barnabás: Differenciálszámítás: pél-datár. 9. kiad. Budapest, Mûszaki Kvk., cop.1999. (Bolyai-könyvek) ISBN: 963-16-3038-2 fûzött: 990 Ft

Baron, Renee – Wagele, Elizabeth: Játé-kos enneagram. Ismerd meg saját karakter-típusodat. [Budapest], LEELA Alapítvány,cop. 1998. ISBN: 963-03-6345-3 fûzött: 860 Ft

Benedek Elek: Nagy mesekönyv. (1.) 3. ki-ad. , cop. 1998. (Mesél az Esély) ISBN: 963-9153-11-7 kötött: 3490 Ft

Benedek Elek: Nagy mesekönyv. (2.) 3. ki-ad. , cop. 1998. (Mesél az Esély) ISBN: 963-9153-10-9 kötött: 3490 Ft

Benedek Elek: Nagy mesekönyv. (3.) 3. ki-ad. , cop. 1998. (Mesél az Esély) ISBN: 963-9153-09-5 kötött: 3490 Ft

Benedek Szabolcs: A nagy degeneráció.Budapest, Seneca, 1997. (Thesaurus) ISBN: 963-8038-54-3 fûzött: 780 Ft

Bettes István: Lírai vészjel. Versek. Bratisla-va, AB-Art, cop. 1999. ISBN: 80-88763-72-X kötött: 650 Ft

Betyár volt-e Cigány Jóska? Cigány me-sék. Budapest, Noran, 1999. ISBN: 963-9048-54-2 kötött: 1390 Ft

Bocsák Miklós – Imre Mátyás: Szél ellen.Futballháború avagy Kovács Attila tündök-lése és.... [Budapest], Magánkiad., [1999]. ISBN: 963-9133-87-6 fûzött: 980 Ft

Bogdán László: Szentgyörgyi Demokritus.Sepsiszentgyörgy, Háromszék Lap- és Kvk.,cop. 1999. (Kaláka könyvek) ISBN: 973-98914-3-8 fûzött: 1200 Ft

Bojkó Béla: A kémiai elemek új termodinami-kai rendszere: A T-modell és a világegyetem.Budapest, Püski, 1999. ISBN: 963-9188-32-8 kötött: 1960 Ft

Booth, John: Fabergé a cár ékszerésze.[Budapest], Gabo, [1999], cop. 1997. ISBN: 963-8009-44-6 kötött: 6900 Ft

Boyd, Neil: Atyák pácban. Budapest, Ciceró,cop. 1999. ISBN: 963-539-268-0 fûzött: 1490 Ft

Budapest. Mûemlékek térképe = Karte derKunstdenkm„ler. – Belterület = Innenstadt.M. 1:10 000. Jav., átd. kiad. Budapest, Car-tographia, 1999. ISBN: 963-352-217-X CM 500 Ft

Buddha tudat. Zen buddhista tanítások. [Bu-dapest], Farkas L. I., 1999. ISBN: 963-7310-46-0 fûzött: 1200 Ft

Burke, Peter: Az olasz reneszánsz. Kultúraés társadalom Itáliában. Budapest, Osiris,1999. (Osiris könyvtár) ISBN: 963-379-472-2 fûzött: 1280 Ft

CCajani, Franco: Töprengés a szélben. Buda-

pest, Széphalom Kvmûhely, cop. 1999. ISBN: 963-9028-23-1 fûzött: 980 Ft

Cartographia világatlasz. Budapest, Car-tographia, 1999. ISBN: 963-352-516-0 CM kötött: 5900 Ft

Cartographia világatlasz. Budapest, Car-tographia, 1999. ISBN: 963-352-516-0 CM kötött: 8850 Ft

Christie, Agatha: Poirot karácsonya. Buda-pest, M. Kvklub, 1999. ISBN: 963-548-914-5 fûzött: 850 Ft

Churchill, Winston Spencer: Nagy csaták.híres-hírhedt szereplôk: Fejezetek a máso-dik világháborúból. Budapest, M. Kvklub,1999. ISBN: 963-548-952-8 kötött: 2990 Ft

Coss, Melinda: Csupa keresztöltés. Buda-pest, M. Kvklub, 1999. ISBN: 963-548-954-4 kötött: 2490 Ft

Coulter, Catherine: Útvesztô. [Debrecen],Aquila, 1999. (Vadrózsa könyvek) ISBN: 963-679-009-4 kötött: 1490 Ft

Crummenerl, Rainer: A levegô és a víz. Bu-dapest, Tessloff és Babilon, cop. 1999. (Mimicsoda 54.) ISBN: 963-9182-15-X kötött: 1490 Ft Czuczor Gergely – Fogarasi János: A

magyar nyelv szótára. (2. köt.) , 1999. ISBN: 963-7528-49-0 kötött: 3500 Ft

CsCsiszár Károly: Az Ôrség. [Budapest], Út-

mutató K., [1999]. (Változó világ 26.) ISBN: 963-9001-39-2 fûzött: 390 Ft

Csörgô Anikó – Füzesi Zsuzsa: Csodaor-szág. Foglalkoztatókönyv óvodásoknak, kis-iskolásoknak. 11. kiad. Budapest, Csodaor-szág, 1998, cop. 1990. ISBN: 963-918-001-7 kötött: 1583 Ft

DDalok ura. Kortárs ausztrál költôk antológiá-

ja. Budapest, Széphalom Kvmûhely, cop.1999. ISBN: 963-9028-25-8 kötött: 1200 Ft

Dél-Zala turistatérképe. – Wanderkarte. –Tourist map. – Carte touristique. M.1:60 000. Budapest, Cartographia, 1999. ISBN: 963-352-128-9 CM 450 Ft

Demeter M. Ibolya: Visual Basic 6.0. Lé-pésrôl lépésre. Budapest, Panem, 1999.(Programozók könyvtára) ISBN: 963-545-218-7 kötött: 2900 Ft

Desarthe, Agnés: Egy titok, ami nem szá-mít. Budapest, Európa, 1999. ISBN: 963-07-6622-1 kötött: 950 Ft

Disney, Walt: Hófehérke és a hét törpe. Bu-dapest, Egmont Hungary, 1999. (KlasszikusWalt Disney mesék 18.) ISBN: 963-627-529-4 kötött: 1745 Ft

Donald, Pamela: 501 konyhai tipp házi-asszonyoknak. [Békéscsaba], Tevan, 1999. ISBN: 963-7278-35-4 fûzött: 980 Ft

Drori-Ernst, Edita: Nincs jogod az élethez.Regény. Pozsony, AB-Art, cop. 1999. ISBN: 80-88763-76-2 fûzött: 650 Ft

Dusza István: Fapihék. Tárcák regénye. Bra-tislava, AB-Art, cop. 1999. ISBN: 80-88763-73-8 fûzött: 850 Ft

EEliade, Mircea: A szent és a profán. A vallási

lényegrôl. Budapest, Európa, 1999, cop.1987. (Mérleg) ISBN: 963-07-6594-2 fûzött: 950 Ft

Eliade, Mircea: Misztikus születések. Tanul-mány néhány beavatástípusról. Budapest,Európa, 1999. ISBN: 963-07-6492-X kötött: 1300 Ft

Erdélyi magyar költôk, 1918–1944. Válo-gatás. Budapest, Unikornis, 1999. (A magyarköltészet kincsestára 81. köt.) ISBN: 963-427-340-8 kötött: 2300 Ft

Erfahrungen und Empfehlungen für Pla-ner und Erbauer von Tragkonstruktio-nen. Budapest, Mûszaki Kvk., cop. 1999.

31

Meg jelent könyvek1999. szeptember 9. – szeptember 23.

Kedves Olvasónk!

Azt javasoljuk Önnek: fizessen elô lapunkra! Sokféle terjesztésimódszert kipróbáltunk, és meg kellett állapítanunk, hogy egyiksem vetekszik az elôfizetés módszerével, mert az elôfizetés– a legkényelmesebb, ugyanis a kézbesítô az Ön otthonába jut-tatja el a lapot,– a leggyorsabb, mert a megjelenô lapszámokat az árusítás meg-kezdésével egyidejûleg kapja kézhez,

– a legbiztosabb, mert véletlenül sem marad ki egy lapszám asorozatból,– a legkedvezôbb, mert az elôfizetôk kedvezményes áron kapja alapot.Sokat emlegetett adat, hogy Magyarországon évente kb. 9000különbözô könyv jelenik meg, a tankönyveket nem számítva,de nem mindenki gondol bele abba, hogy ez átlagosan órán-ként egy, napi 24, heti 168 könyv megjelenését jelenti. Nagyonnagy szám ez, ennyi könyvújdonság között az eligazodás márnem lehetséges segítség nélkül, és ez a segítség a Könyvhét.Legyen Ön is rendszeres olvasónk, barátunk, elôfizetônk, fi-zesse elô lapunkat, hogy naprakészen tájékozott lehessen a kul-turális élet egy jelentôs területén, a könyvek világában.

A Könyvhetet megrendelhetia szerkesztôség címén:

1114 Budapest, Kanizsai utca 41. levélben vagy az itttalálható kitöltött, kivágott megrendelôszelvényen,

vagy faxon a 466-0703 telefonszámon.

ELÔFIZETÉSI FELHÍVÁS

MEGRENDELÉSMegrendelem a Könyvhetet 1 évre 2880 Ft elôfizetési díjért. Kérem,küldjenek postai csekket az elôfizetési díj befizetéséhez.

NÉV......................................................................................................................

CÍM......................................................................................................................

..............................................................................................................................

OLVASOM A LISTÁT, és látom, hogy készülnek a kiadók aFrankfurti Könyvvásárra. Sok az idegen nyelvû (fôleg német)könyv, például a Helikon Universitas sorozatból is megjelenttöbbnek a fordítása (ezzel kapcsolatban ld. lapunk e számában aSzilágyi Ákossal készített interjút). Sok az utánnyomás is, ami arrautal, hogy eljutottunk oda, amire egy évtizede még csak vágyakoz-tunk: kis példányszámokban jelennek meg a könyvek, ha sikerükvan, jöhet az utánnyomás. Vannak ennek hátulütôi is persze, dene legyünk telhetetlenek. Más típusú utánnyomások azok, ame-lyek évek, évtizedek óta keresett könyveket adnak az olvasó ke-zébe: ismét megjelent Romhányi József Szamárfül c. versgyûjte-ménye, a nagy rímfaragó örök siker marad. Megint más típusúutánnyomás az értékes irodalom újbóli közreadása: Galgóczi Er-zsébet, Móricz Zsigmond mûvei a Millenniumi Könyvtár sorozat-ban jelentek meg.

32

M o s t v e g y e f e l a

b o o k m a r k j a i k ö z é !www.konyvkereso.hu

R e n d e l j e n k ö n y v e t a z i n t e r n e t e n !M a g y a r o r s z á g l e g n a g y o b b k ö n y v k e r e s k e d e l m i a d a t b á z i s á nk e r e s z t ü l , t ö b b m i n t 5 3 0 0 0 m û b ô l v á l o g a t h a t .

ISBN: 963-16-3031-5 kötött: 3800 Ft Északi Jenô: A viadal. [Pécs], Alexandra, cop.

1999. ISBN: 963-367-577-4 fûzött: 999 Ft

FFarkasné Ács Erzsébet: Ybl: Egy építész

életmûve képekben. 2. kiad. Budapest,Püski, [1999]. ISBN: 963-9188-35-2 kötött: 1200 Ft

Fercsik János: Informatika. Dunaújváros,ME DFK, 1999. fûzött: 3351 Ft

Ferenczi Géza: A moldvai ôsibb csángók. Ta-nulmány. Székelyudvarhely, Erdélyi Gondo-lat, 1999. ISBN: 973-9269-29-X fûzött: 780 Ft

Ferenczi István: Besenyô szállások a Nagy-Szamos – Sajó mentén. Székelyudvarhely,Erdélyi Gondolat, 1999. ISBN: 973-9269-33-8 fûzött: 780 Ft

Feuer Mária: A nagy megpróbáltatás. [Buda-pest], Saxum, cop. 1999. (Az élet dolgai) ISBN: 963-9084-55-7 fûzött: 680 Ft

Fielding, Joy: Hiányzó mozaikok. Budapest,M. Kvklub, 1999. ISBN: 963-548-796-7 kötött: 1490 Ft

Findley, Nigel: Az elveszett kard. Budapest,Beholder, 1999. (Earth dawn) ISBN: 963-9047-39-2 fûzött: 798 Ft

Foki Tamás – Szebenyi Péter – UjváriPál: Az újkor. Segédkönyv általános iskolaitanulók számára. Budapest, Korona, 1999. ISBN: 963-9191-30-2 fûzött: 390 Ft

Foucault, Michel: Én, Pierre Riviére, aki le-mészároltam anyámat, húgomat és öcsémet.Egy XIX. századi szülôgyilkosság. Budapest,Jószöveg Mûhely, cop. 1999. (Jószövegkönyvek) ISBN: 963-9134-26-0 fûzött: 1598 Ft

Frayn-Turner, John: Az angliai csata. Debre-cen, Hajja, cop. 1999. (20. századi hadtörté-net) ISBN: 963-9037-74-5 kötött: 1890 Ft

GGaál Péter: A csahos fenevad. [Budapest],

Avilion Kft., cop. 1998. ISBN: 963-03-4648-6 fûzött: 1390 Ft

Gabnai Katalin: Drámajátékok. Bevezetés adrámapedagógiába. 4. bôv. kiad. [Budapest],Helikon, 1999. (Helikon universitas) ISBN: 963-208-599-X kötött: 1880 Ft

Galgóczi Erzsébet: Mama öltözik. Válogatottelbeszélések. Budapest, Osiris, 1999. (Mil-lenniumi könyvtár 18.) ISBN: 963-379-621-0 kötött: 500 Ft

Gálik Péter: Diák Murphy avagy A problémákkezdete nem esik egybe a felnôttkor kezdeté-vel. [Budapest], Gulliver, [1999]. (Szamárfü-les könyvek) ISBN: 963-9232-01-7 fûzött: 398 Ft

Gángó Gábor: Eötvös József az emigráció-ban. Debrecen, Kossuth Egy. K., 1999. (Cso-konai könyvtár 18.) ISBN: 963-472-348-9 fûzött: 650 Ft

Gáspár András: Két életem egy halálom. Bu-dapest, Valhalla Páholy, 1999. ISBN: 963-9238-03-6 fûzött: 1190 Ft

Gerle János – Lugosi Lugó László: A sze-cesszió Budapesten. Budapest, M. Kvklub,1999. ISBN: 963-548-960-9 kötött: 3990 Ft

Girndt, Susanne – Ruppert, Doris: Barká-csolás természetes anyagokkal. Óvodások-nak és kisiskolásoknak. (1.) , cop. 1998. (He-ted7világ) ISBN: 963-9153-13-3 fûzött: 2990 Ft

Globalizáció és nemzetépítés. Budapest,Teleki L. Alapítvány, 1999. ISBN: 963-03-8087-0 kötött: 1850 Ft

Goldman, Jane: Szex: mit? miért? hogyan?.Ismeretterjesztô kalauz tiniknek. [Pécs], Ale-xandra, [1998]. ISBN: 963-367-377-1 fûzött: 698 Ft

Goldman, Jane: Túlélôkönyv tiniknek. [Nemkönnyû a kamaszélet]. [Pécs], Alexandra,[1998]. ISBN: 963-367-416-6 fûzött: 698 Ft

Gombár Csaba: Ausflüge in die Staatspolitik.[Budapest], Helikon, 1999. ISBN: 963-208-622-8 kötött: 1500 Ft

Göncz Lajos: A magyar nyelv Jugoszláviában(Vajdaságban). Budapest, Osiris – MTA Ki-sebbségkutató Mûhely, 1999. Újvidék, Fo-rum. (A magyar nyelv a Kárpát-medencébena XX. század végén 2.) ISBN: 963-379-463-3 fûzött: 820 Ft

Görgey Gábor: Hektor, a hôscincér. Buda-pest, Holnap, 1999.

ISBN: 963-346-322-X kötött: 880 Ft Görgey Gábor: Hektor, der Heldbock. Buda-

pest, Holnap, cop. 1999. ISBN: 963-346-323-8 kötött: 880 Ft

Görög történelem. Szöveggyûjtemény. 2. ki-ad. Budapest, Osiris, 1999, cop. 1996. (Osi-ris tankönyvek) ISBN: 963-379-195-2 kötött: 2180 Ft

Guareschi, Giovanni: Don Camillo Kisvilága.Budapest, BIP, 1999. ISBN: 963-03-7306-8 fûzött: 980 Ft

GyGyermekmondókák. Debrecen, Fonó 33 BT,

[1999]. ISBN: 963-9138-44-4 kötött: 650 Ft

HHafkemeyer, Christof: Az Internet. Szörfö-

zés a világhálón. Budapest, Tessloff és Babi-lon, cop. 1999. (Mi micsoda) ISBN: 963-9182-19-2 kötött: 1620 Ft

Hasek, Jaroslav: Svejk történetek. Egy derékkatona kalandjai a világháborúban. Buda-pest, Ciceró, [1999]. ISBN: 963-539-272-9 kötött: 1980 Ft

Hajdú István: Varietas delectat. Latin mondá-sok. 5. kiad. Budapest, General Press, 1999,cop. 1993. ISBN: 963-9076-68-6 kötött: 1200 Ft

Hajnóczy Péter: A véradó. Válogatott elbe-szélések. Budapest, Osiris, 1999. (Millenni-umi könyvtár 20.) ISBN: 963-379-606-7 kötött: 500 Ft

Hankiss Elemér: Abenteuer Menschheit.[Budapest], Helikon, 1999. ISBN: 963-208-623-6 kötött: 1500 Ft

Haraszti Mária: Mályvák és madarak. Ver-sek. Bratislava, AB-Art, cop. 1999. ISBN: 80-88763-69-X kötött: 650 Ft

Harris, Robert: Führer-nap. Budapest, M.Kvklub, 1999. (Hiteles háborús regények) ISBN: 963-548-965-X kötött: 1450 Ft

Hart, Stephen – Hart, Russel: A Waffen-SSfegyverei és harceljárásai. Budapest, Hajja,cop. 1999. (20. századi hadtörténet) ISBN: 963-9037-73-7 kötött: 1990 Ft

Határ Gyôzô: Keleti kulisszák. Határ Gyôzôszínjátékai. Budapest, Terebess, 1999. ISBN: 963-9147-25-7 kötött: 1895 Ft

Hattingh, Garth: Hegymászók kézikönyve.Budapest, Park, cop. 1999. ISBN: 963-530-405-6 kötött: 5500 Ft

Hauck, Paul: Hogyan bánjunk az ôrjítô ala-kokkal?. A mindennapi élet kihívásai. Buda-pest, Bioenergetic, 1999. ISBN: 963-8120-74-6 fûzött: 950 Ft

Hegedüs Géza: Géza fia, István, a magyaroklegelsô királya. Budapest, Seneca, [1999].(Történelmi regénytár) ISBN: 963-8038-65-9 kötött: 1490 Ft

Hesse, Hermann: Narziss és Goldmund. Bu-dapest, Európa, 1999. ISBN: 963-07-6598-5 kötött: 1100 Ft

Hillis, Daniel: Üzenet a kövön. Hogyan mû-ködik a számítógép?. Budapest, Vince, 1999.(Világ – egyetem) ISBN: 963-9192-27-9 kötött: 1295 Ft

Holt, Victoria: Tigrisugrás. [Budapest], I.P.C.Kv., cop. 1999. ISBN: 963-635-156-2 fûzött: 850 Ft

Horn Gyula: Azok a kilencvenes évek.... [Bu-dapest], Kossuth, cop. 1999. ISBN: 963-09-4092-2 kötött: 1600 Ft

Hartling, Peter: Schubert. Tizenkét momentmusical és egy regény. Budapest, Európa,1999. ISBN: 963-07-6595-0 kötött: 1600 Ft

„Hüvelykujjam almafa...”. Versek, mesék,játékok, feladatok óvodásoknak – kisiskolá-soknak. Budapest, Alexander Stúdió, 1999. ISBN: 963-03-7892-2 kötött: 1490 Ft

IIgnatius, David: Fôbenjáró bûn. Budapest,

M. Kvklub, 1999. ISBN: 963-548-957-9 kötött: 1490 Ft

Ilf, Ilja – Petrov, Evgenij Petrovic: Tizen-két szék. [Budapest], Szaru és Pata Kv.,[1999]. ISBN: 963-03-7760-8 fûzött: 917 Ft

Irány a középiskola: Magyar nyelv és iroda-lom '99. 1999-es középiskolai magyar nyelvés irodalom felvételi feladatok gyûjteményeés megoldásaik. [Budapest], K.u.K. K.,[1999]. ISBN: 963-9173-25-8 fûzött: 648 Ft

Irodalmi kincsestár [CD-ROM]. (1.) , 1999. 10833 Ft

Irodalmi kincsestár [CD-ROM]. (2.) , 1999.

10833 Ft Iszlai Zoltán: Csirip-szótár. 2. kiad. [Buda-

pest], Kossuth, cop. 1999. ISBN: 963-09-4117-1 fûzött: 790 Ft

JJanikovszky Éva: Velem mindig történik va-

lami. 4. kiad. Budapest, Móra, 1999, cop.1972. ISBN: 963-11-7502-2 kötött: 998 Ft

Jogbiztonság a magyar gazdaságban. Atulajdonhoz és a szerzôdésekhez fûzôdô jo-gok tényleges érvényesítési lehetôségei. Bu-dapest, Filum, 1999. ISBN: 963-8347-70-8 fûzött: 990 Ft

Jókai Anna: Szegény Sudár Anna. Budapest,Széphalom Kvmûhely, cop. 1999. (JókaiAnna mûvei) ISBN: 963-8277-21-1 kötött: 1980 Ft

Jókai Mór: A kôszívû ember fiai. [Budapest],Talentum – Akkord, [1999]. (Talentum diák-könyvtár) ISBN: 963-645-029-3 fûzött: 598 Ft

Jókai Mór: A tábornok és az asztrálszellem.elbeszélések. Budapest, Osiris, 1999. (Mil-lenniumi könyvtár 23.) ISBN: 963-379-617-2 kötött: 500 Ft

Juhász Katalin: Le Big Mac. Bratislava, AB-Art, cop. 1999. ISBN: 80-88763-68-1 kötött: 650 Ft

KKaesz Gyula: Ismerjük meg a bútorstílusokat.

7. kiad. Budapest, Háttér, [1999], cop. 1995. ISBN: 963-8128-59-3 fûzött: 1500 Ft

Kállai Ernô: Magyar nyelvû cikkek, tanulmá-nyok, 1912–1925. (1.) , 1999. ISBN: 963-7381-66-X fûzött: 980 Ft

Kao, John: Ötletgyár avagy A kreatív szerve-zet. Budapest, SHL Hungary, 1999. (SHLkönyvek) ISBN: 963-03-8307-1 fûzött: 1100 Ft

Káosz és rend. Fantasy-antológia. [Debre-cen], Cherubion, cop. 1999. (Cherubion fan-tasy exkluzív) ISBN: 963-9110-57-4 kötött: 1198 Ft

Karácsony Sándor: Leckék a leckérôl.Utánny. [Budapest], OPKM, [1999]. (Az Or-szágos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum ha-sonmás kiadványai) ISBN: 963-7516-73-5 fûzött: 400 Ft

Karsai György: Homérosz: Íliász. [Budapest],Akkord – Talentum, cop. 1998. (Talentum mû-elemzések) ISBN: 963-7803-57-2 fûzött: 498 Ft

Karsai György: Homérosz: Odüsszeia. [Bu-dapest], Akkord – Talentum, cop. 1998. (Ta-lentum mûelemzések) ISBN: 963-7803-50-5 fûzött: 498 Ft

Keserû Katalin: Rippl-Rónai, Csontváry, andGulácsy. Budapest, Noran, 1999. ISBN: 963-9048-55-0 fûzött: 1490 Ft

Kessler, Ronald: CIA. A világ leghatalma-sabb kémszervezetének kulisszatitkai. [Bu-dapest], Gabo, cop. 1999. ISBN: 963-8009-90-X fûzött: 1590 Ft

Keyes, Daniel: Virágot Algernonnak. [Pécs],Alexandra, [1997]. ISBN: 963-367-323-2 kötött: 990 Ft

Kicsiny dalaim. Népi költôk antológiája. Szé-kelyudvarhely, Erdélyi Gondolat, 1999. ISBN: 973-9269-30-3 fûzött: 1100 Ft

Kisgyermekek nagy mesekönyve. [Buda-pest], Auktor, [1999], cop. 1955. ISBN: 963-7780-63-7 kötött: 1698 Ft

Koestler, Arthur: India. Budapest, Terebess,1999. ISBN: 963-9147-28-1 kötött: 1895 Ft

Koestler, Arthur: Japán. Budapest, Tere-bess, 1999. ISBN: 963-9147-29-X kötött: 1895 Ft

Kömlôdi Ferenc: Az amerikai némafilm. [Bu-dapest], M. Filmint., 1999. ISBN: 963-7147-40-3 fûzött: 980 Ft

Kosztolányi Dezsô: Édes Anna. [Budapest],Talentum – Akkord, [1999]. (Talentum diák-könyvtár) ISBN: 963-645-026-9 fûzött: 498 Ft

Kosztolányi Dezsô: Esti Kornél énekei. Vá-logatott versek és novellák. Budapest, Eu-rópa, 1999. (Európa diákkönyvtár) ISBN: 963-07-6576-4 fûzött: 500 Ft

Kotler, Philip: Marketing menedzsment.Elemzés, tervezés, végrehajtás, ellenôrzés.2. kiad. Budapest, Mûszaki Kvk., cop. 1999. ISBN: 963-16-3026-9 kötött: 4500 Ft

Krúdy Gyula: Bukfenc ; Az útitárs. Kisregé-nyek. Budapest, Osiris, 1999. (Millenniumikönyvtár 22.) ISBN: 963-379-703-9 kötött: 500 Ft

Kupa László: Pulszky Ágost politikai nézetei.Budapest, Seneca, 1997. (Seneca könyvek) ISBN: 963-8038-62-4 fûzött: 780 Ft

LLadányi Andor: A magyar felsôoktatás a 20.

században. Budapest, Akad. K., 1999. ISBN: 963-05-7658-9 fûzött: 999 Ft

La Fontaine, Jean de: Kedves La Fontaine-meséim. [Gyöngyös], Pallas Antikvárium,[1999]. ISBN: 963-9117-33-1 fûzött: 398 Ft

Lamb, Kathryn: Segítség!!! Megôrjít a csalá-dom!. Túlélési útmutató tinédzsereknek.[Pécs], Alexandra, [1998]. ISBN: 963-367-417-4 fûzött: 698 Ft

László Ágnes: Arcképcsarnok. (2.) , 1999. ISBN: 963-03-8361-6 fûzött: 1800 Ft

Legyenek-e a fáknak jogaik?. Környezeti-etikai szöveggyûjtemény. [Budapest], Typo-tex, 1999. ISBN: 963-9132-46-2 fûzött: 1800 Ft

Lehoczki Károly: Új világ. [S.l.], Szerzô,1999. ISBN: 963-640-044-X fûzött: 560 Ft

Lengyel László: Spielraum und Zwange. [Bu-dapest], Helikon, 1999. ISBN: 963-208-624-4 kötött: 1500 Ft

Lengyelország. – Poland. – Polen. – Po-logne. M. 1:750 000.. Budapest, Cartogra-phia, 1999. ISBN: 963-352-410-7 CM 690 Ft

Letûnt civilizációk nyomában. Hajdan je-lentôs kultúrák újrafelfedezése. [Pécs], Ale-xandra, [1999]. ISBN: 963-367-509-X kötött: 8980 Ft

Longhena, Maria – Alva, Walter: Az ôsi Pe-ru. Az Andok kultúrái, az inkák birodalma. Bu-dapest, Officina '96, cop. 1999. ISBN: 963-9026-35-2 kötött: 6950 Ft

Ludlum, Robert: Vaskoporsó. 2. kiad. [Buda-pest], I.P.C. Kv., [1999], cop. 1990. ISBN: 963-635-157-0 fûzött: 898 Ft

Lukács Ottó: Matematikai statisztika: példa-tár. 3. kiad. Budapest, Mûszaki Kvk., cop.1999. (Bolyai-könyvek) ISBN: 963-16-3036-6 fûzött: 1390 Ft

MMagyar Ikarosz. Zsélyi Aladár élete és mun-

kássága. [Bratislava], AB-Art, 1998. ISBN: 80-88763-66-5 kötött: 850 Ft

Magyar törvénytár: 113-as számú pótlap-csomag. A pótlapok cseréje. [Budapest],[Unió], [1999]. fûzetlen: 14558 Ft

Mándics Dezsô – Molnár Katalin: Az em-ber szervezete és egészségtana. (3/[A.]) ,cop. 1999. ISBN: 963-16-2533-8 fûzött: 680 Ft

Marcinko, Richard – Weisman, John: Akék osztag. [Budapest], JLX, cop. 1999. ISBN: 963-305-104-5 fûzött: 948 Ft

Marosán György: Stratégiai menedzsment.Budapest, Mûszaki Kvk., [1999]. ISBN: 963-16-3045-5 fûzött: 1450 Ft

Marpa élete és tanításai. [Budapest], Far-kas L. I., 1999. ISBN: 963-7310-55-X fûzött: 1400 Ft

Mezey Katalin: Kivala Palkó Nemlehet-or-szágban. Meseregény. 2. kiad. Budapest, ÚjKézirat, cop. 1999. ISBN: 963-03-8421-3 kötött: 1800 Ft

Mezey Katalin: Paule Werbistedenn im Lan-de Gehtjanicht. Marchenroman. Budapest, ÚjKézirat, cop. 1999. ISBN: 963-03-8422-1 kötött: 1800 Ft

Mezey László Miklós: Móricz Zsigmond: Úrimuri. [Budapest], Akkord – Talentum, cop.1998. (Talentum mûelemzések) ISBN: 963-7803-59-9 fûzött: 498 Ft

Microsoft Outlook 98. [A Microsoft Outlook98 Windows 95 és Windows NT 4.0 rendsze-rekre készült verziójához]. Budapest, Park,cop. 1999. (Gyorstalpaló) ISBN: 963-530-408-0 fûzött: 2500 Ft

Molnár András: Devilági. Budapest, Kortárs,1999. (Új látószög) ISBN: 963-8464-85-2 fûzött: 550 Ft

Móra Ferenc: A cinegekirály. [Ifjúsági írások,mesék, versek]. 2. bôv. kiad. Budapest, Ung-Bereg Alapítvány, 1999. ISBN: 963-03-7750-0 fûzött: 720 Ft

Móricz Zsigmond: Árvácska. Budapest, Osi-ris, 1999. (Millenniumi könyvtár 19.) ISBN: 963-379-618-0 kötött: 500 Ft

NNádas Péter: Valamennyi fény. Budapest,

Magvetô, 1999.

ISBN: 963-14-2174-0 kötött: 5900 Ft Nagy Lajos: Képtelen természetrajz. [Buda-

pest], Gulliver, [1999]. (Szamárfüles köny-vek) ISBN: 963-9232 02-5 fûzött: 398 Ft

Nanszákné Cserfalvi Ilona: Mindennapokpedagógiája. 2. bôv. és jav. kiad. Debrecen,Lícium-art, 1999. ISBN: 963-8030-27-5 fûzött: 698 Ft

Nemere István: Hitler szeretôi. [Budapest],Anno, [1999]. ISBN: 963-375-030-X fûzött: 600 Ft

Németh István, Z.: Lélegzet. versek, 1993-1999. Bratislava, AB-Art, cop. 1999. ISBN: 80-88763-71-1 kötött: 650 Ft

Németh Zoltán: A kapus öröme a tizen-egyesnél. Irodalmi tanulmányok, esszék, lá-tomások. Bratislava, AB-Art, cop. 1999.(Start könyvek 7.) ISBN: 80-88763-70-3 fûzött: 480 Ft

OOzogány Ernô: A tudás fájáról. Somorja, Mé-

ry Ratio, 1999. ISBN: 80-88837-20-0 kötött: 1250 Ft

Óvodások mesekönyve. Debrecen, Fonó33 BT, [1999]. ISBN: 963-9138-45-2 kötött: 850 Ft

PPákozdi Erika – Riznicsenkó Ferencné:

Természetismeret 4. osztályosoknak. Buda-pest, Mûszaki Kvk., cop. 1999. ISBN: 963-16-2140-5 fûzött: 490 Ft

Pék Pál: A Bárány kiûzése. Budapest, Szép-halom Kvmûhely, cop. 1999. ISBN: 963-9028-50-9 fûzött: 700 Ft

Pelle János: Antiszemitizmus és totalitariz-mus. Budapest, Jószöveg Mûhely, 1999.(Jószöveg hiánypótló) ISBN: 963-9134-13-9 fûzött: 998 Ft

Peyramaure, Michel: Kövessétek a királyt!.(2.) , 1999. (Krónikás könyvek) ISBN: 963-679-016-7 kötött: 1720 Ft

Pilhál György: Tollhegyen. Budapest, Amfip-ressZ, cop. 1999. ISBN: 963-8230-03-7 fûzött: 1400 Ft

Pintér Miklós: AutoCad 2000. Magyar és an-gol nyelvû verzió. Budapest, Computer-Books, 1999. ISBN: 963-618-220-5 fûzött: 2990 Ft

Popper Péter: Fáj-e meghalni?. Mit taníta-nak a halálról? Miben érdemes hinni?. [Bu-dapest], Saxum, cop. 1999. (Az élet dolgai) ISBN: 963-9084-56-5 fûzött: 680 Ft

Popper Péter: Hazugság nélkül. [Budapest],Saxum, cop. 1999. (Az élet dolgai) ISBN: 963-9084-62-X fûzött: 680 Ft

Pótlapok a Hatályos jogszabályok gyûj-teménye címû kiadványhoz, 96. Buda-pest, Közgazd. és Jogi Kvk., 1999. fûzetlen: 13843 Ft

RRadajev, Vasilij: Ének Tyustya fejedelemrôl.

Mordvin epikus költemény. Budapest, Ba-lassi, cop. 1999. ISBN: 963-506-287-8 fûzött: 800 Ft

Radványi Tamás – Görgényi István: Eng-lish for business and finance. Haladó üzletiés pénzügyi nyelvkönyv. 4. kiad. Budapest,KJK-KERSZÖV, 1999. ISBN: 963-224-430-3 fûzött: 3472 Ft

Radvány Zsuzsa: Berci és a varázsecset.[Budapest], Program Junior K., [1999]. ISBN: 963-8198-54-0 kötött: 498 Ft

Radvány Zsuzsa: Dörmögôék Számország-ban. [Budapest], Program Junior K., [1999]. ISBN: 963-8198-55-9 kötött: 498 Ft

Reynolds, David West: Fantasztikus gépe-zetek. [Csillagok háborúja 1. rész: jármûvekés ûreszközök]. (1. r.) , 1999. ISBN: 963-9090-33-6 kötött: 2490 Ft

Riemann, Fritz: A szorongás alapformái. Bu-dapest, Háttér, [1999]. (Lélek kontroll) ISBN: 963-8128-51-8 fûzött: 880 Ft

Rigó Béla: Katona József: Bánk bán. [Buda-pest], Akkord – Talentum, cop. 1998. (Talen-tum mûelemzések) ISBN: 963-7803-58-0 fûzött: 498 Ft

Ripley, Alexandra: A mi idônk visszatér. Re-gény. [Budapest], Fiesta – Saxum, cop.1999. ISBN: 963-8133-87-2 963-9084-43-3 kötött: 1600 Ft

Romhányi József: Szamárfül. [Budapest],Gulliver, [1999], cop. 1983. (Szamárfüleskönyvek) ISBN: 963-9232-03-3 fûzött: 398 Ft

Róna Aser: Egyedül héberül. [Modern héberolvasókönyv fonetikus átírással egyéni tanu-lásra]: [4-104 éves korig]. Budapest, GLMUnió BT, 1999. ISBN: 963-03-7988-0 fûzött: 980 Ft

SSágvári György – Somogyi Gyôzô: Nagy

huszárkönyv. Budapest, M. Kvklub, 1999. ISBN: 963-548-976-5 kötött: 5500 Ft

Sajó András: Jogosultságok. Budapest, MTAÁllam- és Jogtud. Int. – Seneca, cop. 1996.(Seneca könyvek)

ISBN: 963-8038-52-7 fûzött: 980 Ft Samuelson, Paul A. – Nordhaus, William

D.: Alapfogalmak és makroökonómia. (1.) 7.kiad. Budapest, Közgazd. és Jogi Kvk.,1999, cop. 1987. ISBN: 963-224-427-3 kötött:

Samuelson, Paul A. – Nordhaus, WilliamD.: Alkalmazott közgazdaságtan a mai vi-lágban. (3.) 7. kiad. Budapest, Közgazd. ésJogi Kvk., 1999, cop. 1987. ISBN: 963-224-429-X kötött:

Samuelson, Paul A. – Nordhaus, WilliamD.: Mikroökonómia. (2.) 7. kiad. Budapest,Közgazd. és Jogi Kvk., 1999, cop. 1987. ISBN: 963-224-428-1 kötött:

Sanders, Lawrence: Timothy játéka. [Deb-recen], Gold Book, [1999]. ISBN: 963-9248-03-7 fûzött: 898 Ft

Sembach, Klaus-Jürgen: Szecesszió. amegbékélés utópiája. Köln, Benedikt Tas-chen, [1999]. Budapest, Vince. ISBN: 3-8228-8235-6 kötött: 5995 Ft

Shakespeare, William: Öt dráma. (2.) , ISBN: 963-07-6577-2 fûzött: 600 Ft

Shakespeare, William: Öt Shakespeare-dráma. [Budapest], Palatinus, 1999. ISBN: 963-9127-78-7 kötött: 2960 Ft

Silverberg, Robert: Vendég a jövôbôl. [Deb-recen], Aquila – Cherubion, 1999. (Galaxis sfkönyvek 11.) ISBN: 963-679-013-2 kötött: 1220 Ft

Solt György: Valószínûségszámítás: példa-tár. 10. kiad. Budapest, Mûszaki Kvk., cop.1999. (Bolyai-könyvek) ISBN: 963-16-3037-4 fûzött: 990 Ft

Solymossy Olivér: Der Fuchs, der Bar undder Holzfaller. Die Geschichte vom Fuchs,der besonders schlau sein wollte: ein Thea-ter-Singspiel für Kinder und andere. [Buda-pest], Buda Records, 1999. fûzött: 1000 Ft

Spillane, Mickey: Enyém a bosszú. Buda-pest, Pallas Stúdió – Attraktor, 1999.(Klasszikus detektívregények) ISBN: 963-9207-15-2 fûzött: 890 Ft

Starke, Katherine: Kisebb-nagyobb cicák.Budapest, Park, cop. 1999. ISBN: 963-530-404-8 kötött: 1250 Ft

Starke, Katherine: Kisebb-nagyobb kutyák.Budapest, Park, cop. 1999. ISBN: 963-530-402-1 kötött: 1250 Ft

Steel, Danielle: Keserédes. [Budapest],Maecenas, cop. 1999. ISBN: 963-203-009-5 fûzött: 799 Ft

SzSzabó Magda: Freskó. Budapest, Európa,

1999, cop. 1958. ISBN: 963-07-6637-X kötött: 1100 Ft

Szabó Miklós: K. D. Usinszkij. Budapest,OPKM, 1999. ISBN: 963-7644-92 fûzött: 800 Ft

Szabó Zoltán: Szerelmes földrajz. Budapest,Osiris, 1999. (Millenniumi könyvtár 21.) ISBN: 963-379-612-1 kötött: 500 Ft

Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia.Budapest, Dialóg Campus, 1999. Pécs. (Di-alóg Campus tankönyvek) ISBN: 963-9123-46-3 kötött: 4880 Ft

Szeder Zoltán: Problémamegoldó folyamata minôségért és a hatékonyságért. PSP –Problem Solving Process. Budapest, BBS-EBT, 1999.

ISBN: 963-03-8448-5 fûzött: 650 Ft Székelyföld. – Secuimea. – Szeklerland. –

Transilvania: centru Îi sud-est M. 1:250 000.2., bôv. kiad. színtvonalakkal Budapest, Kár-pátia Térképmûhely Kft. – Cartographia,cop. 1998. ISBN: 963-04-9954-1 CM 590 Ft

Szentesi Zöldi László: Rózsa Sándor. Le-genda és valóság. Somorja, Méry Ratio, ISBN: 80-88837-10-3 kötött: 1500 Ft

Szerzôi jog. Budapest, KJK-KERSZÖV,1999. (Kis jogszabály sorozat) ISBN: 963-224-432-X kötött: 4032 Ft

Szigethy Gábor: ...ezernyolcszáznegy-vennyolc.... naplótöredék 1989-bôl. Buda-pest, Seneca, 1997. (Családi könyvtár 6.) ISBN: 963-8038-31-4 fûzött: 780 Ft

Szilágyi Ákos: Star Boris und die Starewits-chi. [Budapest], Helikon, 1999. ISBN: 963-208-625-2 kötött: 1500 Ft

Szóból ért az ember. Népi elbeszélésekKrasznáról. Székelyudvarhely, Erdélyi Gon-dolat, 1999. ISBN: 973-9269-27-3 fûzött: 1200 Ft

Szöveggyûjtemény az Erkölcstani váz-latok c. tankönyvpótló jegyzethez. 4.kiad. Budapest, Paginarum, 1999. ISBN: 963-9133-59-0 fûzött: 750 Ft

TTakács Gábor: Himbás-rudazatos mélyszi-

vattyúzás. Budapest, Akad. K., 1999. ISBN: 963-05-7649-X fûzött: 2450 Ft

Tallum Eszter Mária: Tallum Eszter Máriamûvészete, 1984–1996. (1.) , 1997. ISBN: 963-7889-86-8 fûzött: 1500 Ft

Tallum Eszter Mária: Tallum Eszter Máriamûvészete, 1984–1996. (2.) , 1999. ISBN: 963-250-200-6 fûzött: 1200 Ft

Tanúk és vértanúk. Kortárs krónika Pákozd-tól Aradig: 1848/1849. Csíkszereda, Pro-P-rint, 1999. ISBN: 973-9311-49-0 fûzött: 1500 Ft

The Széchenyi Chain Bridge and AdamClark. Budapest, City Hall, 1999. (The fa-ces of the city) ISBN: 963-7376-91-0 kötött: 2500 Ft

Tôke Péter: A helytartó és a magyar maffia-világ. (2.) 3. átd. kiad. , 1999. ISBN: 963-548-932-3 kötött: 1690 Ft

Tôke Péter: Budai milliárdosok. 7. átd. kiad.Budapest, M. Kvklub, 1999. ISBN: 963-548-881-5 kötött: 1690 Ft

Tolnai világlexikon [CD-ROM]. Repr. kiad.Budapest, Woodstone Interactive Ltd., 1999. 4833 Ft

Török Ferenc: Mandula. Mándi Gyula, Fradi– MTK – Aranycsapat. Budapest, Nyik-ki BT,1999. fûzött: 980 Ft

Történetek a fejvadászokról. [Debrecen],Aquila, 1999. ISBN: 963-679-045-0 fûzött: 998 Ft

Tóth Lajos: Letûnt világok tanúja. A kisebb-ségi sors sodrásaiban. Budapest, Püski,1999. ISBN: 963-9188-31-X fûzött: 750 Ft

Tóth Lehel: Misztérium. Bratislava, AB-Art,cop. 1999. ISBN: 80-88763-75-4 fûzött: 1200 Ft

Tóth Norbert: Interregnum. Fantasy-regény.[Debrecen], Cherubion, 1999. (Osiris köny-vek 63.)

ISBN: 963-9110-58-2 fûzött: 698 Ft Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék

és mondák. 8. kiad. Budapest, Móra, 1999. ISBN: 963-11-7492-1 kötött: 1198 Ft

Tudod-e a választ?: Állatrekordok. 180 kér-dés és felelet. Budapest, Tessloff és Babilon,1999. (Mi micsoda) ISBN: 963-9182-24-4 fûzött: 600 Ft

Tudod-e a választ?: Technikai rekordok.180 kérdés és felelet. Budapest, Tessloff ésBabilon, 1999. (Mi micsoda) ISBN: 963-9182-22-2 fûzött: 600 Ft

U Ungarn: Tausend Jahre Zeitgeschehen im

überlick. Tatsachen zahlen Bilder. Budapest,MTI, 1999. ISBN: 963-7560-36X kötött: 3000 Ft

Urbán János: Matematikai logika: példatár.3. kiad. Budapest, Mûszaki Kvk., cop. 1999.(Bolyai-könyvek) ISBN: 963-16-3035-8 fûzött: 990 Ft

VVajda János: Ópusztaszeri gyökereink. Tör-

ténetek egy brigádról. [Szeged], Bába,[1999]. (Tisza hangja 36.) ISBN: 963-9144-49-5 fûzött: 498 Ft

Vajda Zsuzsanna: A gyermek pszichológiaifejlôdése. [Budapest], Helikon, 1999. (Heli-kon universitas / Pszichológia) ISBN: 963-208-538-8 kötött: 1680 Ft

Vállalati pénzügyek példatár. 6. átd. ésbôv. kiad. [Budapest], Aula, 1999. ISBN: 963-9215-14-7 fûzött: 1590 Ft

Vegyesváltó. Pillanatképek nôkrôl, férfiakról.[Budapest], Egyenlô Esélyek Alapítvány, ISBN: 963-03-8425-6 fûzött: 1350 Ft

Vekerdy Tamás: A kisgyerekkor. (1. r.) 4. ki-ad. , cop. 1999. (Hétköznapi pszichológia) ISBN: 963-530-396-3 fûzött: 790 Ft

Villányi Attila: Munkafüzet. (2/[B.]) , cop. ISBN: 963-16-2569-9 fûzött: 590 Ft

Vöô Gabriella: Szaván fogjuk. Erdélyi ma-gyar szólások. Székelyudvarhely, ErdélyiGondolat, 1999. ISBN: 973-9269-28-1 fûzött: 1390 Ft

WWeber, B.: 365 + 1 mese és történet. Chev-

ron, Hemma, [1999]. kötött: 1780 Ft

Wilkinson, Philip: Épületek. [Hogyan épít-keztek, milyen anyagokat, eszközöket és dí-szítôelemeket használtak elôdeink]. Buda-pest, Park, cop. 1999. (Szemtanú 39.) ISBN: 963-530-400-5 kötött: 1950 Ft

ZZrínyi Miklós: Szigeti veszedelem. [Buda-

pest], Talentum – Akkord, [1999]. (Talentumdiákkönyvtár) ISBN: 963-645-035-8 fûzött: 498 Ft

33

Az Argumentum, a Belvárosi, a Korona, aPaginarum, a Park, a Passage és az

Útmutató Kiadó kizárólagos terjesztôje

A NAPKÖNYV nagykereskedelmi áruház kulturált környezetben,1,2 kilométernyi polcon, több mint 5000 címet kínál vásárlói-nak. Rendeléseket faxon és telefonon is elfogadunk. Olcsó ésgyors házhoz szállítást vállalunk az ország bármely pontjára.

Figyelje akcióinkat!

Címünk: 1158 Budapest, Késmárk u. 9. (Agritek-telep)Telefon: 417 34 38 ; 417 34 39 Fax: 417 34 41

Internet: www.netcity.hu

Új nyitva tartás: H: 8h – 16h, K-Cs: 7h – 17h, P: 8h – 14h

Az összeállítás a Könyvtárellátó KözhasznúTársaság információs rendszere alapjánkészült. A felsorolt könyveket a Könyv-tárellátó már felajánlotta megvásárlásraa könyvtáraknak, ill. megrendelhetôk atársaság home lapján (www.kello.hu).

34

Cajani, Franco: Töprengés a szélben (versciklus – magyar ésolasz nyelven, olaszból ford. Baranyi Ferenc) 980 FtDalok ura – Kortárs ausztrál költôk antológiája(ford. és jegyzetek Turczi István és Judith Raphael BukrichTengeráramok sorozat II.) 1200 FtFehér Béla: Kutyasétáltatás (dráma, hangjátékok –a Magyar Naplóval közös kiadásban) 780 FtJókai Anna-életmûsorozat:Jókai Anna: Három (tudatregény – 2. kiadás) 1200 FtJókai Anna: Ne féljetek (kilencedik, változatlan utánnyomás), 1800 FtJókai Anna: Szegény Sudár Anna (regény – harmadik,változatan utánnyomás) 1980 FtKrasznahorkai László: Az ellenállás melankóliája (2. kiadás) 1500 FtKolumban, Nicholas: The Science of In-Between – Antologyof Contemporary Hungarian Lyrik (A New York-i Box TurtlePress Kiadóval közös kiadásban) 1800 FtMaeterlinck, Maurice: Pelléas és Mélisande(drámák – franciából ford. Bárdos Miklós és Lackfi János) 1100 FtMezey Katalin: Kivala Palkó Nemlehet-országban(meseregény – 2. kiadás, az Új KÉZirat Kiadóval közös kiadásban) 1790 FtMezey Katalin: Paule Werbistedenn im Lande Gehtjanicht(meseregény – az ÚJ KÉZirat Kiadóval közös kiadásban,magyarból ford. Hans Skirecki) 2400 FtPék Pál: A bárány kiûzése (új versek) 700 FtSzakács Eszter: Másik hely, másik idô (új versek) 530 FtVárkonyi Nándor: Az ötödik ember I–III. (kultúrtörténet –Mezey Katalin, Vanyó László és Tôkéczki László utószavával) 6400 FtVárkonyi Nándor: Varázstudomány, I.(a kultúrtörténeti munka elsô kötete: A rejtett világ) 3300 Ft

Szalay-Szentiványi: A gazdaság közjogi szabályai(magyar gazdasági jog III.) ára: 3940 FtA kötet a gazdasági alkotmányosság, az államszervezet felépítése, a jogi fe-lelôsség a gazdasági életben, az államháztartási jog, valamint a gazdaság igazga-tásának kérdéseit tárgyalja.A sorozatot szerkesztette: Sárközy TamásI. kötet: Gazdasági státusjog ára: 3940 FtII. kötet: A gazdaság dinamikájának joga ára: 3940 Ft

Bodai Zsuzsa (szerk.): A pénz filozófiája szöveggyûjtemény 2. ára:1990 FtA válogatás-sorozat az európai bölcselet történetében fellelhetô fontosabbpénzelméleteket mutatja be. A sorozat második kötete a felvilágosodás korabelibrit, francia, olasz és német szerzôk mûveibôl válogat.

Fülöp Gyula: Vállalati gazdálkodás az európai integrációbanára: 3500 FtA könyv a vállalati gazdálkodás Európai Uniós alapelveinek az összefoglalását,fôbb elemeinek részletes vizsgálatát mutatja be.

Iványi-Hoffer: Innováció a gazdálkodásban ára: 4000 FtA könyv az innováció szerepérôl és megjelenési formáiról ír, majd megkísérlirendszerbe foglalni a teljes innovációs lánc tevékenységeit.

Demeter: Termelés és logisztika:Az elvi alapoktól a napi gyakorlatig ára: 3500 FtA cikkgyûjtemény átöleli a termelésmenedzsment és logisztika legfontosabb té-maköreit. Olyan cikkeket tartalmaz, amelyek a közelmúltban jelentôs befolyástgyakoroltak a vállalatok anyagi folyamataival foglalkozó elméleti és gyakorlatiszakemberek gondolkodására, sok esetben magára a gyakorlatra is.

E munka átfogó áttekintést ad a magyar felsôoktatás 20. századi törté-netérôl, ismertetve a felsôoktatás helyzetét a századfordulótól 1918-igterjedô idôszakban, az 1918–1919.évi forradalmak idején, a Horthy-korszakban, a demokratikus átala-kulás éveiben, az államszocialistaperiódusban, valamint a rendszer-

változás után.

Ennek során foglalkozik afelsôoktatási politika alakulásával,a felsôoktatás intézményrendsze-rének és -hálózatának, szakmai ésvertikális struktúrájának, a hallga-tók számának és összetételének, a

tanulmányi rendszernek, afelsôoktatás irányításának és az

intézmények szervezetének válto-zásaival, az oktatás és a tudomá-nyos kutatás személyi feltételei-

vel, valamint a felsôoktatás finan-szírozásával.

ISBN 963 05 7658 9Ára: 999 Ft

STAR WARS/Így készült az I. rész /Az album izgalmas titkokat tár fel egylegenda születésérôl, szemtanúi lehe-tünk a Star Wars mesevilág I. részemögött álló csodagépezet môködésé-nek. Megtudhatjuk, milyen különle-ges trükkök segítségével keltek életre afilm figurái, fantázialényei. Belelátha-tunk a színpompás produkció elôké-születeinek különbözô szakaszaiba, aszereplôválogatás, a modellezés, a jel-meztervezés, a digitális felvétel rejtel-meibe.160 oldal, számos rajzzal, fotóval illusztrálva, 2899 Ft

Rainer Crummenerl:A levegô és a vízA MI MICSODA sorozat 54. köteteA könyv bemutatja a levegô és a víz leg-fontosabb tulajdonságait és szerepét atermészetben, a mindennapi életben,valamint azt is, hogyan hasznosíthatjukerejüket magunk számára.48 oldal 1490 Ft

Széphalom Könyvmûhely1068 Budapest, Városligeti fasor 38.

Tel./fax: 351-0593A kiadóban vásárlóinknak 20% engedményt adunk,

nagykereskedôknek megegyezés szerint.

A Széphalom Könyvmûhely ajánlata1999 októberében

Boltjaink: Bp. IX. Kinizsi u. 1-7. tel./fax: 217-0233/7159 m.Bp. IX. Fôvám tér 8. tel.: 216-1850/6324 m.

Kiadó: Bp. V. Veres Pálné u. 36. tel./fax: 217-2714htt://aula.bke.hu

Az Aula Kiadó ajánlata

Ladányi AndorA magyar felsôoktatás a 20. században

Megrendelhetô: a kiadó vevôszolgálatánál,tel.: 464-8200 fax: 464-8201

e-mail: custservice@akkrt.hu

vagy megvásárolható a könyvesboltokban.

A Tessloff és Babilon Kiadó újdonságai

A könyvek megrendelhetôk a kiadó címén:Tessloff és Babilon Kiadó 1075 Bp., Károly krt. 3/a.

IV. em. Tel: 322-3871, Fax: 322-6023

Az Akadémiai Kiadó ajánlata

A Ciceró Kiadó újdonságai

A fenti könyvek megrendelhetôk és megvásárolhatók sok ezer más könyvvel együtt:FALUKÖNYV-CICERÓ Kereskedôháza 1134 Bp., Kassák L. u. 79.

T/F: 329-1619, T: 329-0879, F: 260-1170, E-mail: cicero@mail.matav.hu

Bársony Ottília:„JÓTETT HELYÉBE JÓTVÁRJ!”Klasszikusok fiataloknakFelvidéki ihletésû népmesék,Ill.: Kohl Attila B/5, 96 old. f-fill.+4 lap színes mell., kötve kb.1500 FtA könyvet fekete-fehér és színesrajzok illusztrálják.

Mikszáth Kálmán:A BESZÉLÔ KÖNTÖSVáltozatlan kiadás, 690 Ft

Romain Gary (ÉmileAjar): ELÔTTEM AZ ÉLETFord.: Bognár Róbert, 212 old.,kb. 1300 FtEz a kitûnô mû, megjelenése– 1982 – óta hiánycikk. Atörténet Párizsban játszódik,ahol Rosa mama – egy haj-dani prostituált – elhagyottvagy rábízott gyerekeket ne-vel. Szívszaggató és harsá-nyan mulatságos regény,amelyben a kis arab fiú, Mo-mo, a szívünkhöz nô.

Hazel Harrison: A MÛVÉSZIAKRILFESTÉS ISKOLÁJAGyakorlati útmutató az akrilfestékekhasználatáhozA/4, 160 old. mûnyomó papíron szí-nes illusztrációkkal, kötve,kb. 4200 FtA festômûvész szerzô példákkal alá-támasztva ismerteti e egyre nép-szerûbb festési mód sajátosságait afelszerelés megvásárlásától a mûvé-szi képalkotás folyamatáig. A kitûnôkönyv olvasmányos szövegével ésgazdag képanyagával lehetôségetnyújt, hogy lépésrôl lépésre lessük elegy festmény készítésének fortélyaita csendélettôl a tájképekig. Nélkü-lözhetetlen kezdôk számára és ösz-tönzô társa a jártasabb festôknek.

Bagnall-Hille:AZ OLAJFESTÉSZET NAGYKÖNYVEA/4, 96 old. mûnyomó papíronszínes illusztrációkkal, kötve,4490 FtA könyv megismertet eklasszikus és ugyanakkor mo-dern festésmód valamennyitechnikai és gyakorlati kérdé-sével. Kezdô fiatalok számáranélkülözhetetlen bevezetés,haladók számára sok ötletetnyújtó segítség egyéni stílusukfejlesztéséhez.

A

HELIKON

UNIVERSITAS

ÚJ

KÖTETEI

A könyvek megrendelhetôk a Helikon Kiadónál: 1053 Budapest, Papnövelde utca 8.Telefonon Borbíró Zsókánál és/vagy Varga Istvánnál a 317-4987-es számon,

vagy a 317-4967-es faxon, valamint megvásárolhatók a Helikon Könyvesházban:Budapest VI., Bajcsy-Zsilinszky út 37.

Gabnai Katalin: Drámajátékok1880 FtA kötet megismertet az érzékszervi játékok, a fantázia-, ritmus-,ügyességi-, tér-, utánzó – és koncentrációs játékokkal, a rögtön-zésekkel. Gazdag példatárát nyújtja az alkalmazott drámajáté-koknak, az általános iskola 3-8. osztályában alkalmazható életjá-tékoknak, és módszertani segítséget ad a szakmával most ismer-kedôknek is.

Vajda Zsuzsanna: A gyermek pszichológiai fejlôdése1680 FtA kötet foglalkozik a magzati fejlôdéssel, a képességek preformációselméletével, majd sorra veszi az újszülöttkortól az óvodáskoron, pre-pubertás idôszakon át a serdülôkorig a gyermek testi változásait, ér-zelmi, kommunikációs készségeinek fejlôdését, egészen a családalapí-tás, a társválasztás kérdéseiig. Tárgyalja a magatartási, kapcsolati éskommunikációs zavarokat is.