Intézkedések az Európai Unió* tagállamaiban az …1 Az oktatási rendszert végzettség nélkül elhagyó fiatalok támogatását célzó intézkedések az Európai Unió tagállamaiban

1

Az oktatási rendszert végzettség nélkül elhagyó fiataloktámogatását célzó intézkedések az Európai Unió tagállamaiban

1997. december

* Az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodás értelmébenaz EURYDICE Hálózat tagja

Izland, Liechtenstein valamint Norvégia is tagjai ezért tartalmazza adataikat a jelen tanulmány

EURYDICE

Európai Oktatási Információs Hálózat

2

A KIADVÁNYT A MAGYAR EURYDICE KÉPVISELET AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG XXII. OKTATÁSI,SZAKKÉPZÉSI ÉS IFJÚSÁGPOLITIKAI IGAZGATÓSÁGÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL JELENTETI MEG.

KÖSZÖNET ILLETI AZ EURYDICE EURÓPAI KÖZPONTJÁT (BRÜSSZEL) A SZAKMAI ÉS ANYAGITÁMOGATÁSÉRT.

A MAGYAR VÁLTOZAT ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ KIADVÁNY CÍME:

! MEASURES TAKEN IN THE MEMBER STATES OF THE EUROPEAN UNION TO ASSIST YOUNGPEOPLE WHO HAVE LEFT THE EDUCATION SYSTEM WITHOUT QUALIFICATIONS, EURYDICEEUROPEAN UNIT, 1998, ISBN 2-87116-273-5

A MAGYAR VÁLTOZAT FORDÍTÁSI ÉS LEKTORÁLÁSI MUNKÁLATAIT A MAGYARORSZÁGIEURYDICE KÉPVISELET KOORDINÁLTA.

FELELŐS KIADÓ: KOVÁCS ISTVÁN VILMOS

EURYDICE MAGYARORSZÁGI KÉPVISELET1055 BUDAPEST, SZALAY U. 10-14FAX: 269-2065E-MAIL: [email protected]

3

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék......................................................................................................................... 3Előszó ......................................................................................................................................... 5I - Bevezetés: Kik a végzettség nélküli fiatalok? ....................................................................... 7II - Az intézkedések leírására és elemzésére használt kategóriák értelmezése ........................ 15

1. Az intézkedések nevei és bevezetésük dátuma........................................................... 152. Az intézkedések típusai............................................................................................... 153. Az intézkedések céljai................................................................................................. 164. Végzettség / Képesítés ................................................................................................ 165. Helyszín ...................................................................................................................... 166. A tanrend felépítése és oktatási intézkedések ............................................................. 177. Célcsoport ................................................................................................................... 178. Életkor......................................................................................................................... 179. Időtartam ..................................................................................................................... 1710. Felelős hatóság ......................................................................................................... 1711. Földrajzi kiterjedés ................................................................................................... 1812. Pénzügyi aspektus .................................................................................................... 1813. Az intézkedés értékelése .......................................................................................... 18

III – Az idézett intézkedések elemzése .................................................................................... 19A. Végzettség nélküli fiatalokra irányuló speciális intézkedések ........................................ 19

1. Az intézkedések céljai és típusai..................................................................................... 192. Időtartam ......................................................................................................................... 203. A bevezetés dátuma ........................................................................................................ 234. Helyszín .......................................................................................................................... 265. Végzettség / Képesítés .................................................................................................... 266. Életkor............................................................................................................................. 277. Felelős hatóság................................................................................................................ 288. Pénzügyi támogatás a résztvevők számára ..................................................................... 299. Értékelés.......................................................................................................................... 29

B. Általános intézkedések..................................................................................................... 29IV – Kérdések és vitapontok .................................................................................................... 37

A. Hogyan határozható meg a végzettség nélküli fiatalokra irányuló speciális intézkedésfogalma? ................................................................................................................................ 37B. Preventív, vagy második esélyt nyújtó intézkedések?................................................... 38C. Iskolai alapú oktatás, vagy piaci alapú képzés? ............................................................ 39D. Általános oktatás, vagy szakmai képzés? ...................................................................... 39E. Társadalmi integrációt és foglalkoztathatóságot célzó intézkedések, vagy oktatás ésképzés?................................................................................................................................... 40

V – Az intézkedések országonkénti leírása.............................................................................. 4110. táblázat Belgium (Francia Közösség) ....................................................................... 4211. táblázat Belgium (Flamand Közösség) ..................................................................... 4412. táblázat Belgium (Német nyelvű Közösség)............................................................ 4613. táblázat Dánia............................................................................................................ 4814. táblázat Németország ................................................................................................ 5215. táblázat Görögország................................................................................................. 5416. táblázat Spanyolország.............................................................................................. 5617. táblázat Franciaország ............................................................................................... 6218. táblázat Írország ........................................................................................................ 6719. táblázat Olaszország.................................................................................................. 69

4

20. táblázat Luxemburg................................................................................................... 7121. táblázat Hollandia...................................................................................................... 7322. táblázat Ausztria........................................................................................................ 7523. táblázat Portugália ..................................................................................................... 7824. táblázat Finnország.................................................................................................... 8525. táblázat Svédország ................................................................................................... 8926. táblázat Egyesült Királyság (Anglia, Wales és Észak-Írország) ............................... 9127. táblázat Egyesült Királyság (Skócia) ........................................................................ 9528. táblázat Izland ........................................................................................................... 9729. táblázat Liechtenstein................................................................................................ 9930. táblázat Norvégia..................................................................................................... 100

5

Előszó

A végzettség nélküli fiatalok problémája fontos társadalmi és politikai kérdés. A problémáttermészetesen egy olyan összefüggésrendszerben kell vizsgálni, ahol a kedvezőtlen gazdaságihelyzet egyre növekvő mértékben rostálja ki a szakképzetlen embereket, akik amunkanélküliség és a társadalmi kirekesztés áldozataivá válnak. A fejlett ipari országokbanéppen ezért a korábbinál sokkal nagyobb mértékben figyelnek arra, hogy az iskolai végzettséghiánya miként vezethet marginalizálódáshoz.

Annak ellenére, hogy az európai diákok általában véve egyre több évet töltenek el aziskolapadban, hogy napjainkban egyre összetettebb feladatok ellátására egyre magasabbszintű szakképzettséget követelnek meg, mégis számos fiatal végzettség nélkül hagyja el azoktatási rendszert.

A tagállamok többsége aggasztónak érzi a problémát, és különféle intézkedéseket vezetett bea helyzet megelőzése illetve kezelése céljából. Ezen túlmenően, a régebbi intézkedéseketátdolgozták alkalmassá téve az új problémák kezelésére.

Az Európai Bizottság Tanítás és tanulás: a tudás alapú társadalom felé című FehérKönyvéről szóló vita során, melyre 1996-ban került sor, a tagállamok hangsúlyozták annakszükségét, hogy minél jobban megismerhessék azokat a nemzeti szintű intézkedéseket,cselekvési programokat, amelyek célja az oktatási rendszert végzettség nélkül elhagyófiatalok támogatása, és hogy ezen a területen minél több információ álljon rendelkezésükre.

Az Európai Bizottság annak érdekében, hogy eleget tegyen a fenti kérésnek és számba vegyea tagállamokban futó programokat és intézkedéseket, az Eurydice hálózatot kérte fel egytanulmány összeállítására. Az Eurydice Hálózat nemzeti képviseletei a témával kapcsolatosanvégzett információgyűjtő munka során feltárta azokat a rendkívül széles körben mozgóintézkedéseket, gyakorlati lépéseket és rendszereket, melyek az oktatást végzettség illetveszakképesítés nélkül elhagyó fiatalok oktatás és képzési ellátását, felügyeletét, folyamatosellenőrzését szolgálják.

Példaként említhetjük, hogy a választott iskolák típusai szerkezetileg; a képesítések ésvégzettségek megszerzéséhez szükséges idő, a képzés körülményei és módjai, a kurzusokhelyszínei; az órarendek és tanrendek felépítése; a célcsoportok; az intézkedésekért felelőshatóságok; valamint az intézkedések finanszírozása és értékelése mind-mind rendkívülisokféleségről tesznek tanúbizonyságot, egyrészt a megközelítések, másrészt az intézkedésekgyakorlati megvalósításának módszerei terén. A jelen dokumentum javasol néhány elemzésiirányt, amely gazdagíthatja a témáról folyó nemzeti és európai szintű párbeszédet. Ajavaslatok részletesebb kibontása az intézkedések országonkénti leírását megelőzőösszehasonlító áttekintésben található.

Végül, fontos megjegyezni, hogy jelen tanulmány fókuszában az oktatási rendszert végzettségnélkül elhagyó fiatalokat segítő intézkedések állnak.. A tanulmány tehát nem foglalkozikazon megelőző intézkedésekkel és mechanizmusokkal, amelyek a kötelező oktatás folyamánés az oktatási rendszereken belül alakultak illetve fejlődtek ki. Természetesen ezek rendkívülfontosak, s ezért a Socrates program keretében készített külön tanulmány tárgyalja őket. Atanulmány várhatóan 1998-ban készül el.

6

Szeretnénk megköszönni valamennyi nemzeti képviseletnek a jelen tanulmány elkészítéséheznyújtott értékes közreműködését, amely hozzájárul az Eurydice szerepének megerősítéséhezvalamint hatékonyan támogatja és szolgálja az oktatásról folyó nemzeti és európai szintű vitátilletve segíti a jobb megértést. .

Luce PépinAz Eurydice Európai Központ vezetője

1997. december

7

I - Bevezetés: Kik a végzettség nélküli fiatalok?

Már a kezdet kezdetén fontos pontosan meghatároznunk, mit is értünk az oktatási rendszertvégzettség nélkül elhagyó fiatalok kifejezésen, mielőtt az ő támogatásukat célzóintézkedések összehasonlító elemzésére vállalkoznánk. A tagállamok válasza arra a kérdésre,hogy miképpen határozzák meg nemzeti szinten az ilyen fiatalok körét, rendkívül nagy szórástmutat az Európai Unión belül a célcsoport politikai és társadalmi észlelése szempontjából.(lásd az 1. táblázatot). A többé-kevésbé hivatalos illetve hétköznapi, közkeletűmegfogalmazásokban megfigyelt eltérések oka az érintett országokra jellemző eltérő oktatásiés képzési utakban keresendő.

A spanyol oktatási rendszert szabályozó kerettörvényben (LOGSE) megfogalmazottdefiníciótól eltekintve, úgy tűnik, nincs törvényi meghatározása az „iskolai végzettség nélkülifiatal” kategóriájának. Franciaország, Hollandia és Finnország rendelkezik ugyan hivatalosdefinícióval, azonban pl.: Franciaországban a hivatalos meghatározás – többek között –statisztikai adatok biztosítását szolgálja. A legtöbb esetben azonban olyan definíciókkaltalálkozunk, melyek homályosak, vagy közkeletű megfogalmazást tartalmaznak. A definíciókkétségkívül tükrözik – a munkáltatói megközelítésen túl, melyben a munkaerő – kereslet a főszempont – az állampolgárok és a döntéshozók elképzeléseit azzal kapcsolatban, hogy mit isjelent iskolai végzettség nélkülinek lenni.

Néhány esetben a végzettségi küszöb – amelynek a szintje alatt „iskolai végzettségnélkülinek” tartanak valakit – minimális, Olaszország esetében például, a kötelező oktatásfelső korhatára, a 14 éves kor ez a küszöb. Néhány országban további feltételekettámasztanak, például annak az iskolatípusnak a befejezését tekintik küszöbszintnek, ami általszerzett bizonyítvány feljogosítja a tanulókat tanulmányaik folytatására vagy szakmai képzésmegkezdésére.Ez például Dánia, Spanyolország és Norvégia esetében a kötelező oktatás végén van, míg akötelező oktatás befejezésénél magasabb iskolai végzettség jellemző például BelgiumFlamand nyelvű Közösségében és Izlandon, ahol a kötelező oktatás utáni képzés a felsőközépfokú oktatás végét vagy annak megfelelő szint teljesítését jelenti. Léteznek olyanmeghatározások is, amelyek a nevezett célcsoportot az alapján azonosítják, hogy képes-e állásbetöltésére vagy az ipari tanuló képzésben képzési hely elnyerésére (Belgium Francia nyelvűKözösség és Spanyolország).

Finnországban a tanulóknak legalább szakirányú felsőközépfokú végzettséggel vagyfelsőoktatási diplomával kell rendelkezniük ahhoz, hogy megfelelő végzettségűnek tartsákőket; az általános képzési irányú felső középfokú oktatásban szerzett végbizonyítványtmanapság már nem tekintik elégségesnek. Németországban hasonló oktatáspolitikaiirányelvek figyelhetők meg, úgy gondolják, hogy a teljes értékű végzettséghez egyarántszükséges mind az általános irányú végzettség, mind pedig a szakképesítés.

Ezen túlmenően, a meghatározásokban és a statisztikai kategóriákban tapasztalható eltéréseknemcsak az oktatás szervezésbeli különbségeit tükrözik – azazhogy az egyes országok mittekintenek elégséges mértékű oktatásnak –, hanem a társadalmi integrációról vallottelképzelésekben található eltéréseket is, melyek nagy valószínűséggel a munkaerőpiacihelyzettel függnek össze.

8

1. Térkép. Az iskolai végzettség nélküli fiatal meghatározásának státusa

Ahhoz, hogy az elemzésben egy lépéssel továbbhaladjunk, különbséget kell tennünk aziskolai végzettség teljes hiánya, valamint az olyan képesítések, illetve végzettségek között,amelyek nem jogosítanak fel bizonyos oktatási és képzési kurzusokra, illetve a munkavilágába történő belépésre. Az Egyesült Királyságban, például az országosan elismert vizsgátletett tanulók bizonyítványt szereznek (a Középfokú Oktatás Általános Bizonyítványát/GCSE/ illetve – Skóciában – a Skót Oktatási Bizonyítvány Általános Fokozatát /SCE/), melytartalmazza valamennyi sikeresen teljesített tantárgy eredményeit. Azok a tanulók, akikakárcsak egyetlen tantárgyból is levizsgáznak, bizonyítványt kapnak, s így nem tekinthetőkvégzettség nélkülinek. Lehetséges azonban, hogy egy ilyen sikeres vizsga nem elegendőahhoz, hogy magasabb szintű végzettséghez vezető tanulmányokat folytassanak, vagy hogymegfelelő munkalehetőséghez jussanak. Az Egyesült Királyságban tehát a legtöbb speciálisintézkedés a fiatalok szélesebb körére irányul.A fentihez hasonló helyzetet találunk több országban, például Finnországban is, aholgyakorlatilag valamennyi tanuló végbizonyítvánnyal fejezi be a kötelező oktatást.

Törvényben meghatározottstátuszHivatalos definíció

Közkeletű megfogalmazás

Forrás: Eurydice, 1997.

9

Ebben a két tagállamban különbséget lehet tenni a sikeresen teljesített tantárgyak száma és atanulók bizonyítványában megjelenő osztályzatok között.

2. Térkép. A minimálisan szükségesnek tartott iskolai végzettség szintjei

Néha nehéz pontosan meghatározni azt a minimális végzettséget, ami báországban ahhoz szükséges, hogy valaki az oktatásban maradjon, vagy valódi arra, hogy munkát talál. Azonban egy ilyen definíció mindenképpen realisztadna a fiatalok számára ténylegesen rendelkezésre álló lehetőségekről.

A tagállamok által adott definíciókban meglévő különbségekből követktáblázatban bemutatott statisztikai adatok is nagymértékben különbözhasonlíthatók össze egykönnyen. Az egyik országban végzettség nélkülinek tlehet, hogy nem tekinthető annak egy másik országban. Magától értetődik, hogadatok országok közötti összevetése értelmetlen volna. Úgy tűnik azonban, h

VoFvSv


égbizonyítvány a kötelezőktatás befejezésekorelső középfokú oktatáségbizonyítványazakirányú vagy felsőfokúégzettség

rmelyik adottesélye legyenikusabb képet

ezően, az 1.nek, s nemartott személyy a százalékosogy ahol több

10

évet felölelő statisztikák állnak rendelkezésre, ott csökkenés tapasztalható a definíció körébetartozó csoport százalékarányaiban (Németország, Franciaország, Egyesült Királyság –Anglia, Wales és Észak-Írország), kivéve Svédországot, ahol a százalékos arányokkismértékben emelkedtek, bár itt a kezdeti szint rendkívül alacsony volt

1. táblázat Célcsoport és statisztikai adatok

Az oktatási rendszert végzettség nélkül elhagyó fiatal meghatározása Statisztikai adatokBfrancia

Nincs törvényes vagy hivatalos definíció. Szűkebb értelemben véve bármelyolyan fiatal az, aki nem fejezte be tanulmányait valamilyen szakképzéstbiztosító intézményben vagy nem rendelkezik olyan bizonyítvánnyal, amelyigazolja, hogy elvégezte a műszaki ágát a „szakképesítést nyújtó” iskolának.A "végzettség nélküli fiatal” fogalmának nincs jogi jelentősége, inkábbszociológiai értelemben használják. A kifejezés felöleli az összes olyan fiatalt,aki képtelen állást találni, mert nem részesült megfelelő képzésben.

Nincs rendelkezésre álló adat.

Bflam.

Azok a fiatalok, akik nem rendelkeznek középiskolai (Diploma van secundaironderwijs), illetve részidős oktatásban vagy szakmunkásképzésben szerzettvégzettséget igazoló bizonyítvánnyal.


Bnémet

Bár azok, akik ezzel a problémával foglalkoznak, tudják, mely csoportrairányul a tevékenységük, azonban nincs pontos definíció. Általában véve azoka fiatalok tartoznak ebbe a körbe, akik a kötelező oktatás végén csak elemiiskolai bizonyítvánnyal rendelkeznek, s nincs középiskolai végzettségetigazoló bizonyítványuk. A célcsoport eltérő lehet a képzési intézménytípusától függően.


DK Olyan fiatalok, akik nem rendelkeznek a kötelező oktatás szintje fölöttivégzettséggel, vagy azért, mert nem tanultak tovább, vagy azért, mertkimaradtak a kötelező oktatás utáni képzésből.

1992/93-ban a Folkeskole-t háromhónappal korábban befejezőtanulók 21%-a nem tanult továbbaz oktatás következő szintjén, deegy évvel később csupán 11%volt ebben a helyzetben. 1995-bena becslések szerint a fiatalok 5%-a nem kezdett el semmiféleoktatási kurzust a Folkeskoleelvégzése után, és 21%-uk nemfejezte be a felső középfokúoktatást. Az utóbbi számadatvárhatóan 14%-ra csökken 1998-ban.

D Németországban különbséget tesznek az általános és a szakképesítést is nyújtóvégzettségek között. A német oktatáspolitika célja az, hogy valamennyi fiatalszámára biztosítsa az általános végzettséget és a szakkképesítést egyaránt.1, Az oktatási végzettség nélküli fiatalok azok, akik (még) nem rendelkeznekáltalános végzettséget igazoló bizonyítvánnyal (Hauptschulabschluß;Realschulabschluß/Mittlerer Schulabschluß; Fachhochschulreife;Hochschulreife/Abitur).2. A szakképesítés nélküli fiatalok – az általuk befejezett (általános képzésiirányú) oktatás szintjétől függetlenül – mindazok, akik nem rendelkeznekszakképesítéssel, mely az alábbi intézményekben szerezhető meg:- a vállalatoknál és a szakiskolákban (Berufsschulen), a szakmai képzés„kettős” rendszerében;- a nappali képzést nyújtó szakiskolákban (Berufliche Vollzeitschulen), a felsőközépfokú oktatás szintjén;- az egyetemeken és más felsőoktatási intézményekben.

A szakmai képzésről készített1996-os beszámoló(Berufsbildungsbericht) jelzéseszerint a 20-30 éves korosztálybólmintegy 1,6 millióan nemrendelkeznek elismertszakképesítéssel (a különbözőkorcsoportok 10-14%-a). Ezek aszámadatok egy 1991-esjelentésből származnak.A számok a 60-as évek közepétőlcsökkenést mutatnak.

EL Nincs hivatalos vagy jogi definíció. Általában olyan 16-25 éves fiatalt érteneka kifejezés alatt, aki – már legalább két éve – elhagyta az oktatási rendszert aLykeio (felső középfokú iskola) befejezése nélkül.

Mintegy 15 000 fiatal évente.

E A LOGSE (kerettörvény az oktatási rendszerről, 1990, 23. Cikkely) által adottjogi definíció: azok a fiatalok, akik nem érték el a (normális körülményekközött 16 éves korban befejeződő) kötelező középfokú oktatásban kitűzöttcélokat, s akiknek, éppen ez okból, nem sikerült olyan minősítést szerezniük,mely lehetővé teszi a belépést a foglalkoztatásba, vagy lehetőséget nyújttanulmányaik folytatására a LOGSE által biztosított különféle oktatási utakvalamelyikében.

Nincs rendelkezésre álló adat ecsoport vonatkozásában.

11


Az oktatási rendszert végzettség nélkül elhagyó fiatal meghatározása Statisztikai adatokF Ez a kategória – valamennyi hivatalos kiadvány és tanulmány, így például

a Nemzeti Statisztikai és Gazdaságkutató Intézet (INSEE) által készítettfoglalkoztatási felmérések szerint – azon 16. életévüket betöltött fiatalokatfoglalja magában, akik VI. vagy V. (bis) képzési szinttel hagyják el azoktatási rendszert. Az első csoport azokból a tanulókból áll, akik nemrendelkeznek végzettséggel, amikor elhagyják az alsó középfokú oktatást(az 1.-3. évfolyamot, illetve a szakmunkásképzést előkészítő osztályokat(CPA), a szakmai képesítést nyújtó képzési programra felkészítő“integrációs” osztályokat (classes pré-professionnelles de niveau – CPPN), a speciális oktatást (SES) vagy az egyéves szakmai képzést (CEP)). Amásodik csoportba azok a tanulók tartoznak, akik a 4. évben hagyták el azalsó középfokú oktatást, vagy akik az utolsó évet megelőzően maradtak kiaz első szakmai képesítésre (a szakmai jártassági bizonyítvány /Certificatd’Aptitude Professionnelle – CAP/ vagy a szakmai tanulmányokbizonyítványa /Brevet d’Etudes professionnelles – BEP/) felkészítőosztályokból. Valamennyi olyan fiatalt, aki nem vesz részt iskolaioktatásban vagy szakmunkásképzésben, úgy tekintenek, hogy elhagyta azoktatási rendszert.Az 1967. július 11-én született, s az oktatási szintek részletes leírásáttartalmazó minisztériumok közötti nómenklatúra alapján az V. képzésiszint az olyan állásokat betöltő emberek képzettségének felel meg, melyekáltalában a BEP és a CAP szakmai képesítésekkel egyenértékű képzettségiszintet igényelnek. A VI. képzési szint az olyan állásokat betöltő emberekképzettségének felel meg, melyek nem igényelnek a kötelező oktatásontúli képzést.

Az INSEE foglalkoztatási felméréseszerint azon fiatalok száma, akikvégzettség nélkül vagy csupán a CEPképesítéssel hagyták el az oktatásirendszert, 1977-ben 206 000, míg 1994-ben 102 000 volt. 1994-ben 59 300fiatal hagyta el az oktatási rendszert VI.vagy V. (bis) képzési szinttel, azaz avizsgált korcsoport 7,8%-a.

IRL Azok a fiatalok, akik a Junior Certificate megszerzése nélkül hagyják el azoktatási rendszert. Ezt a bizonyítványt az alsó középfokú oktatás (juniorcycle) befejezésekor, általában 15 éves korban ítélik oda.

1993/94-ben 2200 ilyen fiatal volt(3,3%), akik közül 1400 fiú és 800 lány.

I Azok a tanulók, akik nem rendelkeznek iskolai záróbizonyítvánnyal akötelező oktatás végén (alsó középfokú oktatás – Scuola media, 14 éveskor).

Az iskolai végzettség nélküli fiatalokmegoszlása 1994-ben- a foglalkoztatottak körében:15-19 éves kor: 6,7%20-24 éves kor: 3,6% 25-29 éves kor:4,4% (ISTAT – Annuario statisticoitaliano,1994).A munkanélküliek körében15-19 éves kor: 8,4%20-24 éves kor: 5,7%25-29 éves kor: 6,9%

L - Azok a tanulók, akik nem rendelkeznek alapszintű képesítéssel(manuális alkalmassági bizonyítvány /Certificat de capacité manuelle –CCM/ ) vagy műszaki és szakmai alapképzést igazoló bizonyítvánnyal(Certificat d’initiation technique et professionnelle – CITP); vagy- akik nem kapnak iskolai záróbizonyítványt a normál szakképzési kurzusvégén.Ez a meghatározás közkeletű, de semmiféle (hivatalos) írásosdokumentumban nincs lefektetve.


12


Az oktatási rendszert végzettség nélkül elhagyó fiatal meghatározása Statisztikai adatokNL Azok a fiatalok, akik a szakmunkás képesítésnek megfelelő (2. SEDOC

szint) alapképesítés nélkül hagyják el az oktatási rendszert. A definíciótnyíltan megfogalmazza az 1993-as oktatáspolitikai dokumentum, az Eengoed voorbereide start (Jól előkészített indulás). Ez a minimálisalapképesítés (startkwalificatie) legalább szakmai képzést nyújtó kurzustjelent az alapszintű szakmunkásképzés kimeneti szintjén, vagy a felsőközépfokú oktatás (záró)bizonyítványát jelenti. Azokat a fiatalokat, akikalsó középfokú szakképesítéssel vagy általános irányú végzettséggelhagyták el az oktatási rendszert, úgy tekintik tehát, hogy nemrendelkeznek a minimálisan meghatározott alapképesítéssel. Azon tanulókesetében, akiknek a tanulási képességei nem teszik lehetővé az említettalapképesítés megszerzését, az oktatási irányelvekben meghatározott cél“asszisztensi szintű” képesítés (1. SEDOC szint) megszerzése a felsőközépfokú oktatás szakoktatási irányában. Azon tanulók esetében, akiknem tudják elérni ezt a szintet, a cél a “gyakorlóiskola” sikeres befejezéseaz alsó középfokú oktatás szakmai irányában, formálisan meghatározottképesítés nélkül.

1993-ban mintegy 80 000, az oktatásirendszert idő előtt elhagyó fiataltregisztráltak, akik közül körülbelül 25%az alsó középfokú, míg 75% a felsőközépfokú oktatásból maradt ki.A Regionális Nyilvántartási ésKoordinációs Hivatalok jelenleg állítjákössze a statisztikai adatokat (RMC –lásd a 21. táblázatot – Hollandia). Az1995/96-os tanév közelmúltbeliértékelése azt mutatja, hogy –legalábbis az RMC Hivatalok adataialapján – három, az iskolát idő előttelhagyó fiatal közül egy visszakerül aziskolai oktatásba, szakmunkásképzésbe.

A Nincs törvényi, vagy hivatalos definíció; általában úgy hivatkoznak erre acsoportra, mint olyan fiatalokra, akik lemorzsolódtak az oktatásban.Azok a fiatalok, akik befejeztek egy iskolatípust (mely lehet például azallgemeinbildende Schule vagy a berufsbildende Schule), képesítést nyújtóvégbizonyítványt (qualifizierter Abschluß) szereznek. A Hauptschuleképesítést adó végbizonyítványát (melyet rendszerint 14 éves korukbankapnak meg a tanulók) tekintik a minimálisan szükséges végzettségnek.

A 20 és 25 év közötti fiatalok 19%-anem rendelkezik a kötelező oktatásbefejezésénél magasabb iskolaivégzettséggel.Nincs rendelkezésre álló adat aHauptschule végbizonyítványátmegszerzett illetve ezzel nemrendelkező fiatalok számarányairól.

P Nincs hivatalos definíció. A fiatalok munkába állításának céljával létrejöttprogram – melyet a Miniszterek Tanácsa 1997. március 21-i döntésehagyott jóvá – úgy határozta meg a minimálisan elégséges végzettségrevonatkozó célkitűzést, hogy azoknak a 15 évesnél idősebb fiataloknak,akik az Ensino básico végbizonyítványának megszerzése nélkül fejeztékbe a kötelező oktatást, kiegészítő, képesítést nyújtó évet kell elvégezniük,mely II. szintű képesítést ad. Iskolai végzettség nélküli fiataloknak tehátazokat tekintik, akik nem érték el legalább ezt a szintet.

Csupán azokról a tanulókról vannakadatok, akik az egyes tanévekbenlemorzsolódnak az oktatásban.Ezen adatok nem szolgálnak semmiféleinformációval azokkal kapcsolatban,akik a későbbiekben visszatérnek azoktatási rendszerbe. 1995-ben átlagosana tanulók 3,16%-a maradt ki aziskolából a kötelező oktatás kilenc évéttekintve, melyből a felsőbb évfolyamokszázalékos arányai a következők:6. évfolyam: 3,4%7. évfolyam: 6,5%8. évfolyam: 4,8%9. évfolyam: 5,1%.

FIN 1. Szűkebb értelemben véve azok a fiatalok tartoznak ide, akik 16 éveskorukban végbizonyítvány megszerzése nélkül “fejezik be” az egységesszerkezetű kötelező oktatást (Peruskoulu). Manapság azonban nagyonkevés ilyen tanuló van.2. Azonban a Peruskoulu-t senki számára nem tekintik elégséges szintűoktatásnak. A kormányzati oktatáspolitika célja már az 1970-es évek ótaaz, hogy valamennyi korcsoport minden egyes tagja számára felsőközépfokú oktatást vagy képzést biztosítson, s ezenfelül felsőoktatási(szakmai vagy egyetemi) végzettséget is az adott korcsoport mintegy 60-65%-ának. A szakirányú vagy felsőoktatási végzettséget illetve fokozatottartják a megfelelő szakképzettséghez szükségesnek.

1, Jelenleg a végzős korcsoport mintegy0,3%-a tartozik e csoportba. Az1993/94-es tanévben az adottkorcsoport megközelítőleg 0,2%-a.2, 1994-ben a csupán kötelező oktatástvégzett fiatalok aránya a következővolt:20-24 éves korcsoport: 21,2%25-29 éves korcsoport: 18,9%.1994-ben a szakmai vagyfelsőoktatásbeli végzettséggel nemrendelkezők aránya:25-29 éves korcsoport: 30,5%30-34 éves korcsoport: 24,1%.1995-ben a felső középfokúvégzettséggel nem rendelkezők aránya:20-29 éves korcsoport: 16%.

13


Az oktatási rendszert végzettség nélkül elhagyó fiatal meghatározása Statisztikai adatokS Nincs jogi vagy hivatalos meghatározás. Azon tanulók aránya, akik a kötelező

oktatást nem teljes értékű végzettséggelfejezték be (illetve félbehagyták):1990/91: 5,1%1994/95: 5,8%.Azon tanulók aránya, akiklemorzsolódtak a felső középfokúoktatásból:1991/92: 4,2%1994/95: 5,9%.

UK:E/W/NI

Nincs hivatalos meghatározás. Statisztikák készülnek azon fiatalokszámarányáról, akik 16 éves korukban úgy fejezik be az alsó középfokúoktatást, hogy egy GCSE tantárgyban sem értek el értékelhető (A*-Gfokozatú) eredményt. A legtöbb intézkedés azonban a fiatalok szélesebbkörére irányul – azokra, akik képesítése illetve végzettsége nem elégségesahhoz, hogy lehetővé tegye számukra a magasabb szintű tanulmányokbanvaló részvételt vagy megfelelő állás elnyerését.A kormány által is jóváhagyott Nemzeti Oktatási és Képzési Célok főtörekvése annak biztosítása, hogy a 2000. évre a 19-21 éves fiatalok 85%-a érje el öt GCSE tantárgy C vagy annál magasabb szintű teljesítését,illetve az ezzel egyenértékű szakmai képesítést.

1996-ban a fiatalok 7,9%-a fejezte beúgy az alsó középfokú (kötelező)oktatást 16 éves korában, hogy egyGCSE tantárgyban sem ért elértékelhető (A*-G fokozatú) eredményt.1997 tavaszán mért adatok szerint a 19-21 éves angliai fiatalok 29%-a nem érteel a kívánt szintet öt GCSE tantárgy Cvagy annál magasabb fokozatán, illetvenem szerzett ezzel egyenértékű szakmaiképesítést.

UK:SC

Nincs hivatalos meghatározás. A kifejezés alatt olyan fiatalokat értenek,akik befejezték a kötelező oktatást (16 évesek vagy annál idősebbek), denem rendelkeznek SCOTVEC (Skót Szakmai Oktatási Tanács – 1997 ótafelváltotta a Skót /Szakmai/ Képesítések Hatósága) modulokkal, éseredményük nem volt értékelhető a Skót Oktatási Bizonyítvány (SCE)megszerzéséért tett vizsgán.

1994/95-ben a fiatalok 6%-a fejezte bea kötelező oktatást az első oszlopmeghatározása szerinti végzettségnélkül.

IS Nincs jogi vagy hivatalos meghatározás. Implicit megfogalmazás szerint:azok a fiatalok, akik nem rendelkeznek hivatalos bizonyítvánnyal a felsőközépfokú végzettségről (rövid vagy hosszú tanulmányok, 1-4 évidőtartamban), mely lehetővé tenné számukra tanulmányaik folytatásátezen a szinten vagy a felsőoktatásban, és /vagy felkészítené őket egymeghatározott munkakör, állás betöltésére.

Azon fiatalok aránya, akik nem lépnekbe a felső középfokú oktatásba 16 éveskorban (egy részük lehet, hogy folytatjaa tanulmányait a későbbiek folyamán):1991: 17%1994: 11%1995: 13%.Magas lemorzsolódási aránytapasztalható a felső középfokúoktatásban tanulók körében(megbízható adatok azonban nemállnak rendelkezésre).

LI Nincs jogi vagy hivatalos meghatározás. A kifejezés alatt olyan fiatalokatértenek, akik befejezték ugyan kötelező iskolai tanulmányaikat, mégsemképesek bekerülni a szakmunkásképzésbe (gyenge iskolai eredményeikés/vagy nem megfelelő szintű németnyelv-tudásuk miatt), s éppen ezértnem tudnak állást sem találni.

Nagyon kevés ilyen fiatal van.

NO Nincs jogi vagy hivatalos meghatározás. Az implicit megfogalmazásszerint: azok a fiatalok, akik befejezték a kötelező oktatást, de nemrendelkeznek sem bizonyítvánnyal igazolt szakmai készségekkel, sempedig a továbbtanuláshoz szükséges általános oktatási irányúvégzettséggel.

1996 júniusában a fiatalok 6,4%-ánakvolt szüksége az “a tanulási tanácsadószolgálat” (Follow – up services)segítségére. (Valamennyi olyan fiatalt,aki végzettség nélkül hagyja el azoktatást, figyelemmel kísér a szolgálat;lásd a 30. táblázatot – Norvégia.)

14

15

II - Az intézkedések leírására és elemzésére használtkategóriák értelmezése

Az itt következő rész az V. fejezet táblázataiban bemutatott intézkedések országonkéntileírásaiban alkalmazott kategóriák meghatározásait vizsgálja meg részletesebben, melykategóriák szintetizáló, összehasonlító elemzése a III. fejezetben található.

1. Az intézkedések nevei és bevezetésük dátuma

Az egyes programok elnevezéseit, amennyiben ez lehetséges volt, lefordítottuk. A bevezetésdátuma zárójelben szerepel. Van, ahol ez az időpont csak hozzávetőleges.

2. Az intézkedések típusai

1. típus: Az oktatási rendszerre korlátozott intézkedések

Ezek az oktatási rendszeren belül – akár iskolai, akár más környezetben – kialakítottkezdeményezések, melyek általános irányú oktatást vagy meghatározott képzéseket kívánnakbiztosítani azok számára, akik ezt nem szerezték meg iskolai tanulmányaik során. Mindkétesetben elismert szakképesítéshez illetve végzettséghez vezetnek.

Az intézkedések e típusa tovább bontható az alábbiak szerint:

1.a típus: Azon intézkedések, melyek általános jellegű oktatás biztosítását célozzák, s ezért a(kötelező) oktatás alapkészségeire irányulnak, melyeket az érintett fiatalok nem szereztekmeg, lehetőséget adva nekik arra, hogy – amennyiben szándékukban áll – a későbbiekbenfolytathassák tanulmányaikat (esetleg akár a felsőoktatás szintjén).

1.b típus: Azok az iskolai környezetben megvalósuló kezdeményezések, melyek pontosanmeghatározott készségek terén való képzés biztosítását célozzák, egy adott foglalkozás illetveszakma irányába haladva.

A táblázatok valamennyi esetben jelzik, hogy az adott intézkedés 1.a vagy 1.b típusú.

2. típus: “Vegyes”, azaz speciális szakképzési intézkedések, melyekbe az oktatásirendszert is bevonják

Ezek az elméleti és a gyakorlati képzés összekapcsolásával megvalósuló kurzusok (sandwichcourse), amelyek a normál szakmai alapképzés keretein kívüli képzést biztosítanak. Az ilyenintézkedések célja az, hogy alapvetően gyakorlati természetű, s egy meghatározott szakmaelsajátítására irányuló szakképzést biztosít a fiataloknak. Az ilyen típusú képzési kurzusoktúllépnek a 3. típusba sorolt társadalmi és foglalkoztatási integrációt célzó intézkedéseken atekintetben, hogy képesítés elérését célozzák. Mindamellett, tekintettel a gazdasági szektorbevonására, a 2. típusba tartozó intézkedések csupán részben tartoznak az oktatás körébe.

16

3. típus: A társadalmi és foglalkoztatási integrációt célzó intézkedések

Ezek integrációs illetve társadalmi és/vagy foglalkoztatási reintegrációs intézkedések, melyekfőként a – bármilyen életkorú – munkanélküliekre irányulnak, s nem csupán a fiatalokra. Ez acsoport gyakran csekély vagy semmilyen általános irányú (akadémikus) és/vagy szakmaivégzettséggel nem rendelkezik. Az e körbe tartozó programok az álláskeresésben valósegítségnyújtástól valóságosan a munka világába történő “bemerítéses” kurzusokig(immersion course) terjednek, és erős pszichoszociális tartalmú tevékenységeket valamintsegítőintézkedéseket foglalnak magukban. Gyakran lehetséges a különféle elemekösszekapcsolása, azonban az ilyen típusú intézkedések általános kerete kizár bármilyen másjellegű szakképzést, csak egy adott szakmába történő bevezetést jelenthet.

3. Az intézkedések céljai

Az intézkedések célja lehet, például, a társadalmi integráció erősítése, alapszintű ismeretekelsajátítása, a munkaerőpiacra történő belépés vagy elismert szakképesítés illetve végzettségmegszerzése. Ugyanazon intézkedésnek egyszerre több célja is lehet.

4. Végzettség / Képesítés

Ez a kategória feltünteti, hogy az adott kurzus vezet-e formális (iskolai) végzettséghez vagy ahivatalos elismerés bármilyen más formájához.

Ahol a cél az elismert képesítés illetve végzettség megszerzése, ott az adott oszlopkitöltésekor igyekeztünk a lehető legpontosabban megjelölni a végzettség és képesítésegyenértékűségét és elnevezését. Megemlítjük azt is, hogy a végzettség belépést biztosít -e azoktatás felsőbb szintjeire, s ha igen, milyen típusú oktatás mely szintjére.

A többi cél vonatkozásában két lehetőség adott:

• az adott intézkedés nem nyújt törvényes, hivatalosan elfogadott végzettséget , melyesetben a „nincs” megjelölés utal erre; vagy

• a képzés egy része vagy egésze hivatalosan elfogadott minősítéshez illetve oklevélhezvezet, s ez esetben feltüntetjük az adott minősítés megnevezését, akár ténylegesvégzettséget, akár csak jelenlétet tanúsító látogatási bizonyítványt takar.

5. Helyszín

A helyszín a képzési környezetre vonatkozik. A képzésre sor kerülhet iskolai környezetben(iskolában) vagy külső helyszínen, vállalatoknál, állami vagy magánkézben lévő képzésiközpontokban, műhelyekben, stb.

A képzés helyszíne lehet állami vagy magánintézmény.

17

6. A tanrend felépítése és oktatási intézkedések

A „tanrend felépítése” kifejezés az időbeosztással illetve -szervezéssel (nappali, esti vagyhétvégi tanórák, stb.), valamint a kurzusok típusával (modulrendszerű, az elméleti ésgyakorlati oktatást összekapcsoló /sandwich-type/, stb.) kapcsolatos valamennyi kérdéstfelöleli.

Az iskolai környezetben a képzés nappali vagy részidős formában valósulhat meg.

Az „oktatási intézkedések” kifejezés oktatási személyzet bevonását jelenti a képzésbiztosításába.

Az elméleti és gyakorlati oktatást összekapcsoló (sandwich-type) képzés tekintetébenmegadtuk mind a munkahelyi, mind pedig az iskolarendszerű képzésben eltöltöttidőmennyiséget, valamint az érintett felek (tanárok, munkaadók, azok közös vállalásai stb.)közötti felelősségmegoszlást is.

7. Célcsoport

E címszó alatt találhatók az egyes intézkedések célcsoportjainak a jellemzői – a tartósanmunkanélküliek, a speciális szükségletekkel rendelkező fiatalok, stb. A célcsoportmeghatározása a lehető legpontosabban történt.

8. Életkor

Az érintett korcsoportokat szintén feltüntettük; például a 16 és 20 éves kor közöttiek, nincsmegszabott korhatár stb. A minimális és maximális életkort is megjelöltük, ahol ezen adatokrendelkezésre álltak, illetve ahol ez lényeges volt.

9. Időtartam

Az egyes intézkedések időtartamát a lehető legprecízebben fejeztük ki, tanórákban, hetekben,hónapokban vagy években, annak érdekében, hogy tükröződjenek az egyes országokválaszaiban megjelenő árnyalatnyi különbségek. Ahol jelentős eltérések tapasztalhatókugyanazon intézkedések időtartamában, ott megadtuk a minimális valamint a maximálisértéket is, illetve alkalmanként az átlagos időtartamot is.

10. Felelős hatóság

Ez az a szervezet vagy intézmény, mely adminisztratív és pénzügyi értelemben is felelős azadott intézkedésért. Az egyes intézkedések lehetnek például helyi kezdeményezések, vagybiztosíthatja a képzést egy minisztérium is.

18

11. Földrajzi kiterjedés

Azt a térséget tüntetjük fel itt, melyre az adott intézkedés vonatkozik, geográfiailag kiterjed.Ez lehet nagyon kis kiterjedésű, mint például a helyi önkormányzat területe, de lehet egyrégió vagy akár az egész ország is.

12. Pénzügyi aspektus

A pénzügyi aspektust kizárólag a képzésben részt vevő tanulók szempontjából vizsgáljuk.Kapnak-e a tanulók valamiféle fizetést vagy anyagi juttatást?

Teljes mértékben díjmentes-e a képzés a részt vevők számára (beiratkozási díj, oktatásisegédanyagok)

13. Az intézkedés értékelése

Ez a rész az adott intézkedés külső értékelésének fajtáit írja le, s esetleg röviden beszámol azértékelés eredményeiről.

19

III – Az idézett intézkedések elemzése

Különbséget teszünk a hangsúlyozottan egyes célcsoportokra irányuló intézkedések (melyekelemzése a III/A, országonkénti részletes leírása pedig az V. fejezetben található) valamintazon általános intézkedések között, melyek nem kifejezetten a végzettség nélküli fiatalokatcélozzák, de őket is érintik (ezek leírását és elemzését a III/B fejezetben találjuk). A III/Bfejezetben felsorolt általános intézkedésekkel részletesen foglalkozunk e fejezetben, s azoknem szerepelnek az V. fejezet - intézkedéseket országonként bemutató - táblázataiban.

A. Végzettség nélküli fiatalokra irányuló speciális intézkedések

Meghatároztuk a kifejezetten e körbe tartozó intézkedések legfontosabb célcsoportját. Ezeketa nemzeti táblázatokban (V. fejezet) mutatjuk be. A táblázatok a dokumentum végéntalálhatók. Az intézkedések rendkívül szorosan kapcsolódnak ahhoz a vitához, amelynektámogatására és hatékony segítésére e tanulmány létrejött, a tekintetben, hogy közvetlenülérintik tanulmányunk célcsoportját: az oktatási rendszert végzettség nélkül elhagyó fiatalokat.

A szóban forgó intézkedések jellemzésére alkalmazott kategóriák bemutatása ésmeghatározása már megtörtént a II. fejezetben. Kiválasztottunk azonban bizonyos mutatókat– a rajtuk keresztül hangsúlyosan megjelenő speciális trendek és sajátosságok miatt –, s ezekelemzése az alábbiakban következik.

1. Az intézkedések céljai és típusai

Az intézkedéseket a II. fejezetben meghatározott kategóriákszerint csoportosítottuk. Nem voltazonban minden esetben lehetséges a tagállamok által felsorolt valamennyi intézkedés fentikategóriákba történő besorolása. Néhány intézkedés kettő vagy több kategóriába isbesorolható (például az 1.a-t és a 3.-at, melynek jelölése:1a + 3), míg mások csupán egyintézkedéstípus bizonyos sajátosságait mutatják. Azt is meg kell jegyezni, hogy ezek azintézkedések nem feltétlenül irányulnak teljes mértékben a fiatalokra és/vagy a végzettségnélküliekre, de e célcsoportra is vonatkoznak.

A bemutatott intézkedések céljai természetesen szoros összefüggésben állnak azok típusávalés időtartamával. Először azokat az intézkedéseket emeljük ki, melyek elismert (iskolai)végzettséget biztosítanak, sőt, esetleg lehetővé teszik a résztvevők számára iskolaitanulmányaik folytatását is (1.a típus). Egy meghatározott foglalkozás illetve szakmaelsajátítására irányuló képzés (1.b és 2. típus) szintén rendkívül gyakran megfogalmazottcélkitűzés. Más intézkedések kifejezett módon a foglalkoztatási és/vagy a társadalmiintegráció megvalósítására irányulnak (főként a 3. típus). Ezen túlmenően, vannak az írás-olvasási készséget és/vagy az alapkészségeket fejlesztő, korszerűsítő intézkedések (szinténfőleg a 3. típus). Lehetséges, hogy ugyanazon intézkedésnél egyidejűleg több célt ismegneveztünk.

A 2. táblázat mutatja be a felsorolt intézkedések típusok szerinti számát valamennyi országotegyüttvéve – az 1.a, 1.b, 2. és 3. típusokat, valamint a különböző típusok kombinációit. A

20

táblázat alsó sorában megadjuk az 1., 2. és 3. típus végösszegeit. Ezek a számok már nemtartalmazzák a kombinált intézkedéseket.

A táblázat az alábbi százalékos lebontást eredményezi: az intézkedések 33%-a 1. típusú(oktatási rendszeren belüli); 26% a 2. típusba tartozik (vegyes); 34% 3. típusú (szakmai ésfoglalkoztatási integráció); 7% pedig a különböző típusokat kombinálja. Meg kell jegyezni,hogy a 3. típusba tartozó intézkedések – melyek az összes intézkedés több mint egyharmadátteszik ki – nem az oktatási rendszertől függő, vagy az az által kezdeményezett intézkedésekkörébe tartoznak.

2. táblázat A speciális intézkedések típusok szerinti számavalamennyi országot együttvéve

1a 1b 1a+1b 1a+1b+2

1a+2 1a+3 1b+2 1b+2+3

1b+3 2 2+3 3 Összesen

Összesen 19 9 10 1 2 2 1 1 1 30 1 39 1161.,2.,és 3.típusösszesen

38 30 39 107

1. típus: Speciális intézkedések az oktatási rendszeren belül. 1.a típus: Általános jellegű oktatás biztosítását célzó intézkedések. 1.b típus: Meghatározott szakképesítés biztosítását célzó intézkedések.2. típus: Az elméleti és gyakorlati tanulást összekapcsoló szakképzés biztosítását célzó „vegyes” intézkedések (sandwich-type) .3. típus: A társadalmi és foglalkoztatási integrációt célzó intézkedések.

Bár a tagállamok többsége számos intézkedéstípust, sőt különböző típusokat egyesítőintézkedéseket is bevezetett, mégis jelentős eltérések figyelhetők meg az országok között. Ígypéldául, Luxemburg és Ausztria csaknem kizárólag társadalmi és foglalkoztatási integrációtcélzó intézkedéseket (3. típus) vezetett be, míg Spanyolország és Franciaország az elméleti ésgyakorlati képzést összekapcsoló (sandwich-type) vagy „vegyes” intézkedésekre (2. típus)helyezi a hangsúlyt. Olaszország és Svédország főként 1.a és 1.b típusú intézkedéseket valósítmeg. Spanyolország az 1. és a 2. típusba tartozó intézkedések alkalmazása között ért elegyfajta egyensúlyt, ugyanakkor Portugália és Izland az 1. és 3. típusú intézkedések közötthozott létre hasonló helyzetet, míg Görögország a 2. és 3. típus között.

2. Időtartam

Az időtartam jelzésértékű a tekintetben, hogy az adott intézkedés milyen mértékben tartjafontosnak valódi képesítési folyamat biztosítását. Feltételezhető, hogy minél hosszabb egyképzési forma (intézkedés) időtartama, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogyképesítéshez vezet, lehetővé téve akár a továbbtanulást/-képzést, akár a munkaerőpiacra lépésesélyének növelését, biztosítását. A rövidebb időtartamú vagy ad hoc jellegű intézkedésekgyakrabban korlátozódnak a (szakmai) készségek területére, a szakmai orientációra illetvetanácsadásra és a társadalmi integrációban való segítségnyújtásra, anélkül, hogy képesítésteredményező képzést nyújtanának.

A 3. táblázat bemutatja a legrövidebb és leghosszabb időtartamú intézkedéseket mindenország vonatkozásában, megjelölve a szóban forgó intézkedés típusát is. A táblázatbanszereplő különböző intézkedések összegzését az alsó sorokban közöljük, típusokra bontva (1,

21

2.és 3.típus), a kombinált intézkedések nélkül. A minimális és maximális időtartamok közöttikülönbségek nagyjából hasonlóak valamennyi országban; az intézkedések időtartamaáltalában véve néhány héttől néhány évig terjed, a legmagasabb értéket (5 év)Németországban találtuk.

Gyakran, de nem minden esetben, a 3. típusba tartozó intézkedések a legrövidebbidőtartamúak a különböző országokban – kilenc országban ezek a legrövidebbek, négyországban viszont éppen a 3. típusú intézkedések tartanak a leghosszabb ideig. Általában véveazonban a 2. típusba tartozó intézkedések a leghosszabbak – két országban ugyanez alegrövidebb, hét országban viszont ez a leghosszabb ideig tartó intézkedés. Ez azzal a ténnyelmagyarázható, hogy az ilyen típusú intézkedés megvalósítására szánt idő egy részét amunkahelyen töltik a résztvevők, ami valószínűleg jelentős mértékben megnöveli a képzésidőtartamát.

3. táblázat A legrövidebb és a leghosszabb intézkedés időtartamaa különböző országokban

Minimális időtartam (típus) Maximális időtartam (típus)Belgium (Francia Közösség) 2 év (1b+2) 2 év (1b+2)Belgium (Flamand Közösség) 24 hét (3) 2 év (1a, 2 )Belgium (Német Közösség) 6 hónap (3) 3 év (1b, 3 )Dánia 8 hét (1a+1b) 3 év (1a+1b)Németország 1 év vagy kevesebb (1a+3) 5 év (1a)Görögország 200 óra (3) 3 év (2)Spanyolország 200 óra alatt (3) 2 év (1a+2 )Franciaország 4 hét (3) 3 év (2, 3 )Írország 1 év (1a+1b) 2 év (1b )Olaszország 80 óra (1b) 2 év (1a )Luxemburg 1 év (1a+3, 3) 3 év (3)Hollandia nem alkalmazható nem alkalmazhatóAusztria 6 hónap (3) 4 év (3)Portugália 60 nap vagy 150 óra (1a) 3 év (1a)Finnország 3 hónap (3) 3 év (1a, 2 )Svédország 3 hónap (3) 3 év (1a+1b)Egyesült Királyság (E, W, NI) 32 hét (1a) 2 év (1a)Egyesült Királyság (SC) 240 óra (1a) 3 év (2)Izland 9 hét (3) 1 év (1a)Liechtenstein 1 év (2) 2 év (2)Norvégia 12 óra (1b+2+3) 3 év (1a+1b+2)

A minimális és maximális időtartamú intézkedések teljes száma, típusuk szerint1. típus 6 112. típus 2 73. típus 9 41.típus:Speciális intézkedések az oktatási rendszeren belül. 1.a típus: Általános jellegű oktatás biztosítását célzó intézkedések. 1.b típus: Meghatározott szakképesítés biztosítását célzó intézkedések.2.típus: Az elméleti oktatást és gyakorlati tanulást összekapcsoló szakképzés biztosítását célzó “vegyes” intézkedések(sandwich-type) .3.típus: A társadalmi és foglalkoztatási integrációt elősegítő intézkedések.

Az 1. grafikon az intézkedések időtartambeli szóródását – azaz az egyes időtartamokelőfordulásának gyakoriságát – ábrázolja, aképpen, hogy minden egyes pont egy intézkedéstjelöl. A különböző intézkedések hónapokban kifejezett relatív időtartama kerül bemutatásraaz 1. (1a, 1b vagy 1a+1b), a 2. és a 3. típus vonatkozásában, valamennyi országot beleértve.

Csak azok az intézkedések szerepelnek a grafikonon, melyek esetében az időtartam hetekben,hónapokban vagy években volt kifejezve. Ebben az elemzésben nem tudtuk figyelembe venniazt a tényt, hogy az intézkedések nappali vagy részidős képzést is jelenthetnek.

A 2. típusba tartozó intézkedések többsége a 12-től 30 hónapig terjedő tartománybanhelyezkedik el. Ugyanez mondható el az 1. típusú intézkedésekről. Ezzel ellentétben azonban,a 3. típusba tartozó intézkedések legnagyobb része az időskála alján található, azt jelezve,hogy ezek rendkívül rövid időtartamúak, 6-12 hónap hosszúságúak. Ez utóbbi intézkedésekközül néhány kivételt jelent a tekintetben, hogy két és fél illetve három évig tart.

1. grafikon Az intézkedések időtartama típusuk szerint, valamennyi országot beleértve(egy pont egy intézkedést jelöl)

1. típus 2. típus 3. típus

Hónapok

1. típus: Speciális intézkedések az oktatási rendszeren belül.2. típus: Az elméleti oktatást és gyakorlati tanulást összekapcsoló szakképzés biztosítását célzó „vegyes” intézkedések (sandwich-type).3. típus: A társadalmi és foglalkoztatási integrációt elősegítő intézkedések.


22

23

Kiszámoltuk a három alapvető intézkedéstípus időtartamának hozzávetőleges átlagértékeit.Az adatokat a 4. táblázat mutatja be, s azok megerősítik az előbbi elemzés eredményeit.Látható, hogy az 1. és a 2. típusba tartozó intézkedések átlagosan mintegy 19 illetve 20hónapig tartanak, míg a 3. típusba sorolt intézkedések időtartama általában rövidebb,átlagosan körülbelül 10 hónapot tesz ki.

4. táblázat Átlagos időtartam intézkedéstípusok szerint, valamennyi országot beleértve

1. típus (N=21) 2. típus (N=21) 3. típus (N=32)Átlagos Időtartam (hónap) 19 20 101. típus: Speciális intézkedések az oktatási rendszeren belül.2. típus: Az elméleti oktatást és gyakorlati tanulást összekapcsoló szakképzés biztosítását célzó „vegyes” intézkedések(sandwich-type) .3. típus: A társadalmi és foglalkoztatási integrációt elősegítő intézkedések.

3. A bevezetés dátuma

A bevezetés dátuma olyan mutató, mely lehetővé teszi a különbségtételt az újkeletű – ajelenlegi problémákra válaszul bevezetett – lépések és olyan régebbi intézkedések között,melyek kevésbé specifikusak, s melyeket gyakran a közelmúltban újítottak meg és/vagydolgoztak át az iskolai végzettség nélküli fiatalok problémájának kezelése érdekében.Kétségkívül ez a helyzet áll fönn a rendkívül régi, 1975 előtt meghozott intézkedésekesetében.

Az V. táblázat a jelenleg is alkalmazott különböző típusú intézkedések bevezetésénekdátumait mutatja be – ahol ezek rendelkezésre állnak –, az egyszerű és a kombináltintézkedések vonatkozásában egyaránt, országokra bontva. Ugyanezen adatok „idővonal”formájában is bemutatásra kerülnek (2. grafikon).

2. grafikon A bevezetés dátumai

1. TÍPUS 2.TÍPUS 3. TÍPUS

1900 előtt


24

25

5. táblázat A jelenleg alkalmazott intézkedések bevezetésének éve, típusonként akülönböző országokban

1a 1b 1a+1b 1a+1b+2 1a+2 1a+3 1b+2 1b+2+3 1b+3 2 2+3 3Belgium B fr 1985

1987Belgium B nl 1995 1983

19831990

Belgium B deDánia 1844

19241897197919941996

19931996

1978

Németország 1969 1979Görögország 1969 1983

19831983

Spanyolország 197019701996

19881994199419941995

1985

Franciaország 19861986198619921992

1971198319871989

19891993

Írország 1989 1988 1974Olaszország 1975

19831977

Luxemburg 1990 19751984

Hollandia 1994Ausztria 1969 1980

19801980198119831985198619901992

Portugália 198819901991

1996 1995 1992199319961996

Finnország 1996 19901990

198519901990

Svédország 1868190219681992

19951995

Egyesült Királyság(Anglia, Wales, ÉszakÍrország)

19751978

1997 1970

Egyesült Királyság(Skócia)

1992 1992 1997 19941995

Izland ’70-esévek

’80-asévek

19921994

Lichtenstein 19761985

Norvégia 1994 1976

26

1. típus: Speciális intézkedések az oktatási rendszeren belül 1.a típus: Általános jellegű oktatást biztosító intézkedések. 1.b típus: Meghatározott szakmai képesítést biztosító intézkedések.2. típus: Az elméleti oktatást és gyakorlati tanulást összekapcsoló szakképzést biztosító „vegyes” intézkedések (sandwich-type) .3. típus: A társadalmi és foglalkoztatási integrációt elősegítő intézkedések.

* Félkövér: 1990 utáni intézkedések.* Dőlt: 1980 előtti intézkedések.

Egészében véve – néhány kivételtől eltekintve – , a bevezetés időpontjai ugyanolyan módontagolhatók valamennyi intézkedéstípus vonatkozásában. Az összes társadalmi integrációtcélzó intézkedés (3.típus) 1975 után került bevezetésre. Ezek valószínűleg válaszul szolgáltaka gazdasági válságra és az abból eredő munkanélküliségre.

A legtöbb országban új intézkedéseket vezettek be 1992 óta, illetve néhányat még sokkalkésőbb. Különösképpen így van ez Hollandiában, Portugáliában, az Egyesült Királyságban ésNorvégiában, mely országokban egyes intézkedések rendkívül újkeletűek. Néhány országesetében nem vezettek be új intézkedéseket az elmúlt tíz év során (Belgium Francia nyelvűKözössége, Németország, Görögország és Olaszország). Németországban valamennyiintézkedés 1980 előtt született. Bizonyos országokban a már az 1970-es évek óta alkalmazottintézkedések fejlődtek tovább vagy kis változtatással újra elindították őket, hogymegfeleljenek a jelenlegi körülményeknek. Az elmúlt években számos tagállam a megelőzőintézkedésekre (lásd a IV/A fejezetet) helyezte a hangsúlyt.

4. Helyszín

Fontos, hogy különbséget tegyünk az iskolákban biztosított képzés illetve a főkéntmunkahelyi környezetben megvalósuló képzés között. Sok intézkedés kombinálja e kétlehetőséget az elméleti oktatást és gyakorlati tanulást összekapcsoló (sandwich-type) képzésformájában. Számos intézkedés nyújt képzést iskolai műhelyekben vagy modellezett szimuláltmunkahelyi környezetben.

Az iskolai jellegű végzettséghez vezető, hosszabb ideig tartó intézkedések csaknem mindigiskolai környezetben valósulnak meg. Azok a kurzusok, melyek egy adott szakmára irányulóképzést nyújtanak, gyakrabban folynak munkahelyi közegben, vagy öltik legalább az elméletioktatást és gyakorlati tanulást összekapcsoló (sandwich-type) képzés formáját. A társadalmiintegrációs intézkedések gyakoribb helyszíne a munkahely.

5. Végzettség / Képesítés

Az, hogy egy adott intézkedés nyújt-e (hivatalos) képesítést, döntő fontosságú tényező aképzés illetve a megszerzett végzettség értékének megítélésében, mind a munkavállalás, mindpedig az oktatás illetve képzés folytatásának lehetősége szempontjából. E tekintetben afelsorolt intézkedések rendkívül eltérőek. Előfordulhat, hogy egyáltalán nincs semmiféleképesítés – ez különösen a társadalmi integrációt elősegítő intézkedések (3. típus) esetébenvan így. A képesítés jelenthet rendszeres tanulói részvételt vagy a képzés befejezését tanúsító

27

bizonyítványt; a normál oktatásban megszerezhető minősítéssel egyenértékű szakmaikészségeket elismerő bizonyítványt; egy inkább tájékoztató jellegű, kevésbé (nem) hivatalosbizonyítványt; vagy akár a továbbtanulásra is lehetőséget adó iskolai végzettséget.

6. Életkor

Minthogy az intézkedések a fiatalokra irányulnak, általában a 15 - 25 éves korcsoportotérintik. A célcsoport (felső) életkori határa időnként eléri a 30.év körüli korosztályt is. Ezzelellentétben viszont, a közölt intézkedések egy jelentős része nem kifejezetten a fiatalokravagy a végzettség nélküliekre irányul, de őket is érinti.

A 6. táblázat két kategóriába sorolja az intézkedéseket az egyes országok viszonylatában – afiatalokat illetve a bármely korcsoportot érintő intézkedéseket megkülönböztetve – , és jelzi akülönféle típusokat is, ahol ilyen információ rendelkezésre áll. A különböző típusokategyesítő intézkedések itt nem szerepelnek. A táblázat alján közöljük a végösszegeket(százalékosan is) az 1., 2. és 3. típus vonatkozásában, valamennyi országot együttvéve.

Látható, hogy a különféle intézkedéstípusok eltérően oszlanak meg, a korcsoporttól függően,melyre irányulnak. Az 1. típusba tartozó intézkedések több mint felét valamennyikorcsoportnak egyaránt szánják. Ez azzal a ténnyel magyarázható, hogy a legtöbb esetben azoktatási rendszer a felelős az ilyen intézkedésekért, az pedig nem korlátozza az oktatástsemmilyen meghatározott korcsoportra, s különösen nem, ha ez az oktatás a kötelezőtanulmányokhoz közvetlenül kapcsolódva illetve arra épülve valósul meg. Másrészről viszont,valamennyi országot tekintetbe véve, a 2. és a 3. típusba tartozó intézkedések többsége afiatalokra irányul.

A számadatok ilyen módon történő bontása – valamint a 2. táblázat eredményei – azt ismegmutatják, hogy mostanáig és valamennyi országot együttvéve a speciálisan a fiatalokrairányuló intézkedések egyharmadát az oktatási rendszer hozta meg (1. típus – 107intézkedésből 38), csaknem egyharmad rész az iskolák és a munkaadók közötti partnerikapcsolatok eredményeképpen valósult meg (2. típus – 30 intézkedés) s végül szinténegyharmad azon intézkedések aránya, melyeket az oktatási rendszer közreműködése nélkülvezettek be (3. típus – 39 intézkedés).

28

6. táblázat Intézkedéstípusok a fiatalok és valamennyi korosztály számára akülönböző országokban

Fiatalok számára indított Valamennyi korosztályt érintő1. típus 2. típus 3. típus 1. típus 2. típus 3. típus

BelgiumB fr

1 1

BelgiumB nl

2 1 1

BelgiumB de

1 1 1

Dánia 1 1 1 5 1Németország 3Görögország 1 2 1Spanyolország 5 3 1Franciaország 7 2 1Írország 1 1 1Olaszország 3Luxemburg 22Hollandia1 N/A N/A 11Ausztria 1 99Portugália 1 44 3 1Finnország 1 2 33Svédország 1 3 2Egyesült Királyság(Anglia, Wales,Észak Írország)

1 2

Egyesült Királyság(Skócia)

1 2 1

Izland 2 2Lichtenstein 2NorvégiaÖsszesen (N=96) 64 (67%)1. típus (N=33) 11 (34%)2. típus (N=26) 25 (96%)3. típus (N=38) 28 (74%)

1. típus: Speciális intézkedések az oktatási rendszeren belül.2. típus: Az elméleti oktatást és gyakorlati tanulást összekapcsoló szakképzést biztosító „vegyes” intézkedések(sandwich-type) .3. típus: A társadalmi és foglalkoztatási integrációt elősegítő intézkedések.

7. Felelős hatóság

A felelős hatóság az esetek többségében vagy az Oktatási, vagy a Munkaügyi Minisztérium.További megkülönböztetés tehető a nemzeti szintű hatóságok és a regionális illetve helyihatóságok között.

A képesítést nyújtó iskola alapú képzés általában véve még mindig az oktatási hatóságokfeladatkörébe tartozik, legyen szó akár országos, regionális vagy helyi szintű hatóságokról. Atársadalmi és foglalkoztatási integrációt elősegítő intézkedéseket azonban általában aMunkaügyi Minisztérium vagy az annak égisze alatt működő szervezetek biztosítják.Bizonyos típusú képzések vagy integrációs intézkedések szervezését és irányítását nonprofitmagánszervezetek vagy egyéb hivatalosan elismert testületek végzik. A magánszektor

1 Hollandia: Az RMC (Regionális Nyilvántartási és Koordinációs Hivatalok) intézkedéseinek célja az iskolátidő előtt elhagyó fiatalok azonnali nyilvántartásba vétele, és az oktatási rendszerbe ,tanácsadás illetvepályaorientáció útján, történő visszairányítása.

29

gyakran belép e ponton, általában olyan formában, hogy tanulói helyeket biztosít a munkaközben történő képzés területén.

8. Pénzügyi támogatás a résztvevők számára

Ez a kérdés különféle okokból is fontos. Először is; a magas szintű pénzügyi támogatásrendkívül lényeges ösztönző a célcsoport számára, mely fiatal felnőttekből áll, akiknek éppenezért gyakran magasabbak az anyagi szükségleteik, mint az iskoláskorú tanulóknak.Ezenkívül, a szóban forgó fiatalok gyakran hátrányos helyzetűek. Azon intézkedéseknektehát, melyek nem veszik figyelembe ezt a szempontot, kevés az esélyük arra, hogy vonzerőtgyakoroljanak a célcsoportra.

A bemutatott intézkedések a megoldások széles körét tárják elénk. Az intézkedés képzésivagy oktatási része általában ingyenes, vagy alacsony a beiratkozási díj. Az eltérések főként arésztvevők megélhetési költségeinek fedezésével függnek össze. Bizonyos esetekben (aképzés során) nem térítenek ilyen jellegű költségeket, s a résztvevőknek maguknak kellgondoskodniuk megélhetésükről. Más esetekben a minimálbérrel megegyező mértékűtámogatást, ösztöndíjakat vagy tanulmányi kölcsönöket biztosítanak. Egyes 2. illetve 3.típusba sorolt intézkedéseknél szintén fizetnek egy minimumbér körüli összeget a képzésfolyamán végzett munka fejében. Számos közbülső megoldás is létezik, mint például azoktatási anyagok, étkezések, utazási költségek, bölcsődei ellátás, biztosítási díj stb. térítése.

9. Értékelés

Általában véve, néhány kivételtől eltekintve, az intézkedések értékelése még nem történt meg,és csupán kisszámú statisztikai adat áll rendelkezésre a sikerességi arányok tekintetében(képesítés, a tanulmányok folytatásának lehetősége, a résztvevők által talált munkahelyekstb.). Ezenkívül, ritkán fordul elő az is, hogy valóban külső értékelés folyjon, s azt függetlentestületek valósítsák meg. Az értékelést gyakran ugyanazok végzik, akik az intézkedésekmegszervezéséért is felelősek.

B. Általános intézkedések

Az országok által idézett, s nem speciálisan a fiatalokra irányuló intézkedések közül elsőkéntkettő érdemel említést: az esti tanfolyamok és a távoktatási kurzusok (lásd a 7. táblázatot).Ezen oktatás – ellátási formák mindkét esetben régóta fennállnak, s a legtöbb országbanléteznek. Az utóbbi években átdolgozták illetve újraértékelték őket mind szervezésük módja,mind pedig az általuk megcélzott csoportok tekintetében. Bár ezek az intézkedéstípusok nemirányulnak speciálisan a jelen tanulmányban részletesebben is vizsgált célcsoportra, azértmégis érinthetik az iskolai végzettség nélküli fiatalokat is.

Mindkét említett oktatási forma esetében az intézkedések rendszerint alternatív oktatásilehetőségeket teremtenek, lehetővé téve a normál oktatási kurzusok elvégzésével egyenértékűvégzettségek megszerzését. Akár moduláris a rendszer, akár a hagyományos tanéven alapul, a

30

képzésbe való belépés általában azon a szinten történik, ahol az egyén kilépett a hagyományosoktatásból. Ezek az intézkedések nem minden esetben tartoznak az oktatási hatóságokfeladatkörébe. Távoktatási kurzusokat például Belgiumban (Flamand nyelvű Közösség) ésNorvégiában, illetve esti tanfolyamokat Ausztriában magánintézmények is biztosítanak.

7. táblázat Esti és távoktatási kurzusok

Esti tanfolyamok Távoktatási kurzusokB Társadalmi előrelépést célzó oktatás felnőttoktatás már a II.

világháborút megelőzően is volt, s azóta is létezik. Ez az oktatásiforma lehetővé teszi az egyének számára a nappali oktatássalegyenértékű végzettségek és képesítések megszerzését. Akurzusok nyitva állnak a 18 év feletti, egyéni előrelépésre vágyófelnőttek előtt.

B (francia): Ezt az oktatási formát rugalmas, részidős alaponszervezik esténként illetve a hétvégeken.B (flamand): A társadalmi előrelépést célzó oktatás (Onderwijsvoor Sociale Promotie – OSP) általános irányú és műszaki-szakmai oktatást biztosít esti magániskolákban. A kurzusok atanévek rendszerén és modulrendszerű képzésen alapulnak. Atanfolyamok ingyenesek.

Az 1963-ban bevezetett távoktatási kurzusoklehetővé tették a nappali oktatásbanmegszerezhető végzettségekkel ésképesítésekkel egyenértékű bizonyítványmegszerzését. Az elismert végzettségek ésképesítések a vizsgabizottságok rendszerénkeresztül szerezhetők meg.

B (flamand): Az állami távoktatási éslevelező kurzusok általános irányú ésközépfokú oktatást biztosítanak minden 18 és40 éves számára. A hivatalosan elfogadottiskolai végzettségek, képesítések a FlamandOktatási Minisztériumtól (FelnőttoktatásiIgazgatóság) szerezhetők. Az oktatásimodulok alapján épül fel és a kurzusokingyenesek.

…/…

B…/…B (német): A kurzusok a tanítási év rendszerén alapulnak. B (német): A Német nyelvű Közösség saját

távoktatási kurzusainak megvalósításajelenleg zajlik. A tanfolyamok megszervezéseszponzorokkal és más országokkalegyüttműködve történik majd (példáulNémetországgal, bizonyos kurzusokesetében).

DK A felnőttek számára képesítést nyújtó általános irányú oktatásrendszere az 1970-es és 1980-as évek folyamán alakult ki, amikorlehetővé vált, hogy a Folkeskole végbizonyítványát eredményezőzáróvizsgákat valamint a Felsőbb Szintű Előkészítő Vizsgákattantárgyanként (egyesével) tehessék le. E lehetőségeket 1989-bena Felnőttoktatási Törvény is elismerte, s az ilyen típusú oktatástma már 75, a megyék által működtetett felnőttoktatási központban(VUC) biztosítják. A VUC-központok azon tantárgyak oktatásátkínálják, melyek a Folkeskole 9. illetve 10. évének végénvizsgával zárulnak, valamint a felsőbb szintű előkészítő vizsga(HF) részét képező tantárgyakatoktatják. Akár valamennyitantárgyból is vizsgát lehet tenni. A tanfolyamokat estiidőpontokban tartják, de azok megtartására napközben is vanlehetőség. Az állam fedezi a vizsgák megtartásának költségeit,míg az oktatási költségeket a megyék viselik.Felső középfokú oktatási kurzusok felnőttek részére:2 éves kurzusok, melyek a Studentereksamen elnevezésűvizsgához vezetnek – ez a 3 éves Gymnasium alternatívája, alsóközépfokú (Folkeskole) végzettséggel rendelkező diákok részére.Némely kurzust a helyi hatóságok, míg másokatmagánszervezetek biztosítanak. A képzés lebonyolítása vagynappali (teljes), vagy tantárgyankénti (részidős) alapon történhet.A tanfolyamokat esti időpontokban tartják, de azok napközben ismegtarthatók.

Nincs.

31


Esti kurzusok Távoktatási kurzusokD A felnőtteknek szánt esti tanfolyamok biztosítása az egyes

tartományok (Land) Oktatási Minisztériumainak feladatkörébetartozik. Azon felnőttek számára szerveznek esti kurzusokat –résztvevők korának megkötése nélkül – , akik az alábbiiskolatípusokban fejezték be az általános irányú kötelező oktatást:az Abendhauptschule-ban (a Hauptschulabschlußmegszerzéséneklehetősége egy év alatt);az Abendrealschule-ban (a Realschulabschluß/MittlererSchulabschluß megszerzésének lehetősége két év alatt);az Abendgymnasium-ban (a Hochschulreife /általános egyetemifelvételt biztosító bizonyítvány/ megszerzésének lehetősége – azehhez szükséges szintet elérő felnőttek számára – három év alatt);a felsőoktatásban, (egyetemek, stb.) a résztvevők koránakmegkötése nélkül.Pénzügyi szempontok:elhanyagolható mértékű tandíjak;- valamennyi tartomány (Land) maga szabályozza a tanulóknakbiztosított anyagi támogatást illetve az ingyenes kurzusokróltörténő (esetleges) gondoskodást;kormányösztöndíj elnyerésének lehetősége (megélhetésiköltségekre), egyértelműen meghatározott körülmények között.1996-ban mintegy 45 000 ember vett részt esti tanfolyamokonazzal a céllal, hogy iskolai végbizonyítványt szerezzen.

Főként a társadalmi előrelépés és aszakirányú továbbképzés céljábólalkalmazzák. 1994 óta azonban, aFoglalkoztatás Elősegítéséről szóló Törvény(Arbeitsförderungsgesetz) alapján, asemmiféle szakmai képesítéssel nemrendelkezőalkalmazottak ösztöndíjat kaphatnak annakérdekében, hogy elismert szakképesítéstszerezzenek távoktatási kurzusokon(Fernunterricht).1996-ban összesen 131 434 –en vettek résztilyen kurzusokon, közülük 43 000 azzal aszándékkal, hogy hivatalosan elismertképesítést szerezzen.

EL Az állami esti iskolák kurzusai, melyeket 1959 és 1961 közöttindítottak el, hivatalosan elfogadott képesítésekhez vezetnek,melyek egyenértékűek az általános vagy műszaki irányú nappaliiskolákban szerezhető végzettségekkel (képesítésekkel). Akurzusok részidős formában zajlanak, és a 14 éves illetve annálidősebb korosztályok jelentkezhetnek. A képzés időtartama azalábbiak szerint alakul:Esti Gymnasio – 3 év;Esti Lykeio – 4 év;Esti műszaki/szakmai Lykeio (TEL) – 4 év.A kurzusok biztosítása az Oktatási és Vallásügyi Minisztériumfeladatkörébe tartozik (a középfokú oktatás tananyagfejlesztéséértfelelős igazgatóság). A képzésben részt vevők nem kapnaksemmilyen anyagi hozzájárulást.

Nincs.

E Hagyományos oktatást nyújtó oktatási intézmények úgy alakítjákát tanrendjüket illetve időbeosztásukat, hogy az megfeleljen azilyen típusú oktatást igénylő tanulók szükségleteinek, minekkövetkeztében ezek az intézmények általában esti időpontbanbiztosítják kurzusaikat.

Az Innovációs és TávoktatásfejlesztésiKözpont (CIDEAD) nemrégiben indította elkülönféle távoktatási kurzusait, melyek révéna 18. életévüket betöltött egyének hivatalosiskolai végzettséget szerezhetnek. Ezek azalábbiak lehetnek: alsó középfokú oktatásibizonyítvány – Graduado Escolar – (aLOGSE előtti rendszert megelőzően) vagyközépfokú oktatási bizonyítvány – Graduadoen

Educación Secundaria – mely utóbbi1996/97-ben került bevezetésre. A távoktatásikurzusok helyszínei hivatalosan elfogadottfelnőttoktatási központok és középfokúoktatási intézmények lehetnek.

32


Esti kurzusok Távoktatási kurzusokF Általánosságban nem állnak rendelkezésre olyan esti tanfolyamok,

melyek felkészítenék a végzettség nélküli fiatalokat ahagyományos iskolai végzettség illetve képesítés megszerzésére.Ilyen kurzusokat azonban – helyi szinten – alkalmanként mégisszerveznek, főként a (városi) önkormányzatok.

A távoktatás az Országos TávoktatásiKözpont (CNED) hatáskörébe tartozik, éskurzusai az alábbi hivatalosan elfogadottiskolai végzettségeket képesítéseketbiztosítja: általános irányú oktatásibizonyítvány (Brevet), szakmai jártasságibizonyítvány (Certificat d’AptitudeProfessionnelle – CAP), szakmaitanulmányok bizonyítványa (Brevet d’EtudesProfessionnelles – BEP), szakmaibizonyítvány (Brevet professionnel – BP) ésa szakmai baccalauréat.

IRL Az esti oktatási kurzusokat a VEC közösségi és komprehenzívközépiskolákban valamint a VEC Felnőttoktatási Központjaibantartják. Az esti kurzusokon hivatalosan elfogadott végzettségeket(képesítéseket) lehet szerezni, mint például a Junior Certificate(alsó középfokú oktatási bizonyítvány), a Leaving Certificate(középiskolai végbizonyítvány) és különféle NCVA képesítések.A költségek 35-től 50 fontig (50-75 ECU) terjednek egy félévre. Aszociálisan hátrányos helyzetűek általában tandíjcsökkentésbenrészesülnek, s néhány esetben lehetőség van a teljes tandíjelengedésére is.

Nincs.

I Az esti kurzusok megszervezése az Oktatási Minisztériumhatáskörébe tartozik. Az oktatásnak ez a formája 16 évnélidősebbek számára teszi lehetővé a hivatalosan elfogadott iskolaivégzettségek (képesítések) megszerzését, melyek az elemi iskolaiszint végétől a felső középfokú oktatás szintjéig terjednek.

Nincs.

L Az esti kurzusok a képesítés számos típusának megszerzését tesziklehetővé. A felvételi követelmények és a megszerezhetővégzettségek megegyeznek az alapképzésbeliekkel. A beiratkozásidíjak rendkívül alacsonyak (25-50 ECU/tanév).Szakképzési lehetőség van hegesztők számára a SzakmaiTovábbképzési Központokon (CFPC) keresztül: 3 képesítésiszint, 80 óra szintenként.

Nincs (de jelenleg folyik távoktatási kurzusokkifejlesztése).

NL Rendkívül sokféle esti kurzus áll rendelkezésre, ami lehetővé teszia hivatalosan elfogadott bizonyítványok megszerzését. Az RMCHivatalok (lásd a 21. táblázatot – Hollandia) által megkeresettfiatalok – akik esetében nagy a valószínűsége a lemorzsolódásnak,vagy akik már ki is maradtak az iskolából – irányíthatók át az estikurzusokra.

Távoktatási kurzusok: ugyanazok a feltételekmint az esti kurzusok esetében.

A Az állami szektor oktatási intézményei (dolgozók iskolái) éskülönböző egyéb testületek biztosítják az esti kurzusokat.

Az esti kurzusokat biztosító központok közülnéhány távoktatási kurzusokat is kínál.

P A középiskolai szintű esti kurzusoknak két különböző típusalétezik, melyeket 1967-ben illetve 1980-ban hoztak létre:kiegészítő kurzusok az általános és a műszaki irányú középfokúoktatás terén (10. és 11. év);12. év, mely a felsőfokú képzésbe való belépéshez vezet.A kiegészítő középiskolai kurzusokat sikeresen befejező tanulókbizonyítványt szereznek, mely feltünteti a záróosztályzato(ka)t. Ekurzusok egyike sem vezet szakképesítéshez. A 12. év sikeresbefejezése – a kiegészítő kurzus végén – felső középfokú iskolaizáróbizonyítványt eredményez, mely lehetővé teszi a belépést afelsőoktatásba (egyetemi vagy nem egyetemi képzés).Ezeket a kurzusokat fokozatosan szüntetik meg és egyre inkábbfelváltja egy újfajta rendszer, a „visszatérő” rendszer (lásd a 23.táblázatot – Portugália). Ez egy olyan rendszer, amely lehetővéteszi, hogy az egyén folyamatosan visszatérhessen az oktatásba,mivel az elvégzett tanegységei halmozódnak, s összeadódnak. Azelőző rendszer utolsó évfolyama (12. év) a tervek szerint1999/2000-ben végez majd.

Elemi szintű audiovizuális oktatástbiztosítanak az elemi oktatás második ciklusa– azaz a kötelező iskoláztatás 5. és 6.évfolyama – látogatásának alternatívájaként.Ez az oktatási forma az ország földrajzilagtávoli, félreeső területeit érinti, ahol alacsonya tanulói népsűrűség.Hivatalos távoktatói (tanári) posztokhozhatók létre többek között abban azesetben, ha 10 kilométeres körzetben nincsmásodik ciklusban (is) oktató elemi iskola, ésnincs megfelelő közlekedési hálózat, melybiztosítaná az eljutást iskolába.Az elemi oktatás főosztálya – mely azOktatási Minisztérium egyik központirészlege – a felelős az elemi szintűaudiovizuális oktatás biztosításáért.

33


Esti kurzusok Távoktatási kurzusokFIN A hagyományos oktatási rendszerben nyújtott végzettségekkel és

képesítésekkel megegyező bizonyítványok szerezhetők azáltalános oktatás és a szakmai irányú felső középfokú oktatásszintjén. A felső középfokú felnőttoktatási intézmények(korábban felső középfokú esti iskolák) biztosítanak estikurzusokat. Ezek a Nemzeti Érettségi Vizsgához vezetnek, melyteszi lehetővé belépést a felsőoktatás valamennyi típusába.Az említett iskolák hatásköre kiterjed Peruskoulu kurzusokmegtartására, valamint a Peruskoulu végbizonyítványánakkiállítására is.Csaknem valamennyi szakképzési intézmény biztosíthat szakmaioktatást és képzést esti kurzusok formájában.

Az elmúlt években egyre több iskola kezdettel kísérletezni a távoktatással, a modernkommunikációs technológiákat kihasználva.A telefon, a fax és az e-mail által nyújtottlehetőségeket alkalmazzák – különösen azország ritkábban lakott részein – az otthon ésaz iskola közötti napi utazás elkerülésére.

S Azon fiatalok esetében, akik még nem töltötték be a 20.életévüket, a helyi hatóságok a felelősek az oktatás vagymunkahelyi elhelyezés megszervezéséért. Az oktatás öltheti estikurzusok formáját, de ez nem túl elterjedt. A 20 év feletti fiatalokaz önkormányzat által biztosított felnőttoktatásban vehetnek részt,mely esti kurzusok formájában is igénybe vehető.

A felnőttoktatás legtöbb típusábanrendelkezésre áll. A felnőttoktatást helyialapon szervezikilletve építik föl.

UK:E/W/NI

Az Angliai és Walesi Továbbtanulást Finanszírozó Tanácsokfeladata a megfelelő feltételek biztosítása a 16-19 éves korosztályrészidős oktatása terén. A Tanácsok felelnek ezért az oktatásellátási rendszerének országos kereteiért, amelyben a fiatalok és afelnőttek előreléphetnek az alapkészségeket nyújtó kurzusoktól aközépfokú tanulmányokon át a felsőoktatás vagy a foglalkoztatásfelé. A Képzési és Vállalkozási Tanácsokat (TEC) különösen arrabátorítják, hogy az alapkészségek szintjén nehézségekkel küzdőkszámára biztosítsanak képzést. A kormányzat által finanszírozottAlapkészségek Ügynöksége (Basic Skills Agency) programokat és(tan)anyagokat fejleszt ki az írás és –olvasási készség, a számolásés más, ezekkel összefüggő alapkészségek terén, angliai és walesifiatalok valamint felnőttek számára.Észak-Írországban az Oktatási és Könyvtári Testületek valamint aKépzési és Foglalkoztatási Ügynökség rendelkeznek hasonlófeladatkörrel.Részidős általános irányú oktatást, szakmai képzést vagyalapkészségek fejlesztését nyújtó kurzusokat különfélehelyszíneken (és keretek között) biztosítják, így például atovábbtanulási2 (Further Education) intézményekben, délelőtti,délutáni vagy esti tanfolyamok formájában. Ezek közül sok nyitvaáll a semmilyen iskolai végzettséggel nem rendelkező diákok előttis. Számos kurzus nyújt lehetőséget valamely nemzetiminősítőtestület által adott (iskolai) végzettség illetve képesítésmegszerzésére.

Nyitott és távoktatási kurzusokat atovábbtanulási illetve felnőttoktatásiintézmények biztosítják. Ezek lehetőségetnyújthatnak valamely nemzetiminősítőtestület által adott végzettség illetveképesítés megszerzésére. A kormány általfinanszírozott Alapkészségek Ügynöksége(BSA) anyagi támogatást és szakmaitanácsadást nyújtott a BBC Televíziónak egy,az alapszintű számtant oktató kurzuselkészítéséhez, amelyet 1997 elején sugárzotta nemzeti televíziós csatorna.A fő távoktatási szolgáltatást a NyitottEgyetem látja el az Egyesült Királyságban.További részletek alul találhatók (Skócia)

2 A továbbtanulás (Further education) – mint oktatási forma – az iskolaköteles kor (16 év) felettiekszükségleteinek megfelelő nappali, teljes oktatást/képzést jelent, mely azonban nem esik az iskolai szabályzáshatálya alá.

34


Esti kurzusok Távoktatási kurzusokUK:SC

Az esti kurzusokat/tanórákat iskolákban, továbbtanulást biztosító(nem egyetemi szintű) főiskolákon, egyetemeken ésmagánintézményekben tartják, a 16 éves vagy annál idősebbdiákok számára. A kurzusok hivatalosan elfogadottbizonyítványok megszerzését teszik lehetővé. (SCOTVEC – 1997óta SQA – Nemzeti Bizonyítványmodulok, SCE magasabbfokozatok, GCSE vizsgák és emelt szintű /A level/ fokozatok),vagy új (szakmai) készségek elsajátítására. A kurzusok főkéntrészidős keretben szerveződnek. Lehetnek modulrendszerűek, éshasználhatnak rugalmasan kezelhető oktatócsomagokat. Aziskolákban megtartott esti tanfolyamok az adottSkót Helyhatóság feladatkörébe tartoznak, általában a KözösségiOktatásprogramja keretében. Az egyéb intézményekben megtartottkurzusokért többnyire a szervező intézmény maga vállalfelelősséget. A diákok rendszerint tandíjat fizetnek, de az esetleg –a tanulók életkörülményeitől függően – mérsékelhető.A Felnőtt Alapoktatás (Adult Basic Education) 16 éves vagy annálidősebb diákok számára teszi lehetővé az írás-olvasás illetve aszámolás terén készségeik fejlesztését, és hivatalosan elfogadottbizonyítványok megszerzését. A diákok tanulmányokatfolytathatnak bizonyos SCOTVEC NemzetiBizonyítványmodulokért is. A kurzusokat főként részidősformában szervezik, napközbeni vagy esti oktatással, éstérítésmentesek. A diákoknak kötelező (alsó középfokú) oktatásivégzettséggel kell rendelkezniük. A felelős hatóság az adott SkótHelyhatóság, általában a Közösségi Oktatás programja keretében.

A nyitott oktatási kurzusokat főként atovábbtanulást biztosító főiskolák szervezik, sazok lehetőséget nyújtanak a fiataloknak új(szakmai) készségek elsajátítására, vagyhivatalos bizonyítványok megszerzésére(SCOTVEC – 1997 óta SQA – NemzetiBizonyítványmodulok, SCA magasabbfokozatok, GCSE vizsgák és emelt szintű /Alevel/ fokozatok), s azoknak a továbbitanuláshoz lépcsőfokokként valófelhasználására. A kurzusokat rugalmasankezelhető oktatócsomagokra építik, melyeketa diákok otthon használnak. A minimális kor16 év. A diákok rendszerint tandíjat fizetnek,de az esetleg – a tanulók életkörülményeitőlfüggően – mérsékelhető.A Nyitott Egyetem (OU) a fő távoktatási„szolgáltató” országos szinten. Végzettségnélküli embereknek kínál lehetőségettanulmányaik folytatására, Nyitott Egyetemi(OU) képesítések és fokozatokmegszerzésére. A minimális életkor 18 év. Adiákok rugalmasan használhatóoktatócsomagok segítségével otthon tanulnak,tanév közben szeminárium jellegű,tanácsadási célú foglalkozásokon, nyáronpedig kötelező oktatási kurzusokon vesznekrészt. Az OU diákok rendszerint tandíjatfizetnek, bár anyagi támogatás is igénybevehető ösztöndíjak és segélyek formájában.

IS A felnőtteknek szánt esti kurzusok az 1970-es években indultak,de az elmúlt néhány évben egyre növekvő számban látogatták őketaz iskolai oktatásból kimaradt fiatalok. A képzés formája a 18éves vagy annál idősebb, formális iskolai végzettséggel nemrendelkező egyének számára biztosít lehetőséget hivatalosvégzettségek (képesítések) megszerzésére (érettségi vizsga,szakmai jártassági bizonyítvány), és a továbbtanulást célzófelkészülésre. Az esti kurzusok irányítása az Oktatási,Tudományos és Kulturális Minisztérium feladatkörébe tartozik. Ekurzusokat felső középfokú oktatási intézmények szervezikmodulrendszerben, s olyan módon, hogy lehetővé tegyék a diákokszámára az állandó munka és a tanulmányok összeegyeztetését. Adiákok fizetnek a tankönyvekért, s a tanítási költség egyharmadátis ők fedezik.

A távoktatási kurzusok az 1990-es évekelején indultak el egy felső középfokúoktatási intézményben. Ezek teszik lehetővé adiákok számára a hagyományosiskolarendszerben való tanulást az iskola napirendszerességgel történő látogatása nélkül.Az ilyen kurzusok az Oktatási, Tudományosés Kulturális Minisztérium hatáskörébetartoznak. A kurzusok a 16 éves vagy annálidősebb, formális iskolai végzettséggel nemrendelkezők számára biztosítanak lehetőségethivatalos végzettségek megszerzésére. Atávoktatási kurzusokat modulrendszerbenszervezik az Interneten keresztül. A diákokfizetik a tankönyvek árát és a tanítási költségegy részét.Az izlandi óvodapedagógus-képző főiskola ésaz egyetem tanárképző főiskolája egyarántkínál távoktatási programokat.

LI Nincsenek hivatalosan elismert végzettséghez (képesítéshez)vezető, hagyományos oktatást biztosító esti kurzusok. Léteznekviszont esti tanfolyamok meghatározott tantárgyak terén (nyelvek,számítástechnika).

Nincs.

35

7. Esti és távoktatási kurzusok

Esti kurzusok Távoktatási kurzusokNO A hagyományos oktatás szolgáltatásaival megegyező és elismert

végzettségek (képesítések) megszerzésére irányuló esti kurzusokata városi önkormányzatok az alsó középfokú oktatás szintjén, amegyék a felső középfokú oktatás szintjén, valamint egyébtanulmányi társulások biztosítják. A kötelező (alsó középfokú)oktatás kurzusainak látogatása a 16 év feletti résztvevők számáralehetséges. Felső középfokú oktatás esetében a résztvevőknek 18év felettinek kell lenniük. A résztvevőknek vizsgát kell tenniükvalamennyi tantárgyból, és nem szükséges semmifélemeghatározott végzettség a kurzusok látogatásához.

Távoktatási kurzusokat állami támogatásbanrészesülő magánintézmények kínálnak. Ezeklehetőséget nyújtanak a 14. életévüketbetöltött fiataloknak hivatalos végzettségek(képesítések) megszerzésére. Az iskolaivégzettség nélküli fiatalok számárarendelkezésre álló kurzusok az alsó és felsőközépfokú oktatás szintjeit tartalmazzák. Atanfolyamok időtartama 12 tanórától 1,5 évigterjedhet, nappali/teljes képzést biztosítva. Arésztvevők a költségek mintegy 70%-átviselik, a fennmaradó részt pedig államitámogatások fedezik. Bizonyos esetekben aköltségek 100%-át is fedezhetik az államitámogatások vagy a munkaadó.

Egy sajátos intézkedés szintén említést érdemel. Ez a vizsgáztató testületek általmeghatározott, illetve vizsgabizottságok előtt tett vizsgák lehetősége, akkor ha az érintettkurzusok anyagát az iskolarendszeren kívül sajátították el az egyének. Ilyen intézkedésekre(lásd a 8. táblázatot) Belgium, Ausztria, Finnország és az Egyesült Királyság hivatkozott. Másországokban is előfordulhatnak hasonló alternatívák, de a többiek nem említették ezt alehetőséget a kérdésre adott válaszaikban. Általában véve, a vizsgáztató testületek illetve avizsgabizottságok azon tantárgyak körében teszik lehetővé a vizsgázást, melyek szerepelnekaz esti illetve a távoktatási kurzusok tananyagában. E vizsgákkal lehetővé válik, hogybármilyen életkorú, a nappali oktatást befejezett vagy abból kimaradt egyének számára, hogynormál, nappali oktatásban nyújtott oktatással és képzéssel azonos vagy azzal egyenértékű(iskolai) bizonyítványt szerezzenek. Bizonyos esetekben a nem iskolában szerzett (hanempéldául a munkahelyi gyakorlat során elsajátított) készségeket is elismerik.

8. táblázat Vizsgabizottságok és -testületek

B A vizsgáztatók testülete alternatívát kínál egy adott képesítés megszerzésére, a hagyományos iskolai oktatásrendszerén kívül. A vizsgák alapvetően az egyénileg tanuló (autodidakta) vagy a nappali tanulmányaikat félbehagyóemberekneknyújtanak segítséget. Az ilyen vizsgákra történő felkészülés a társadalmi előrelépést támogatókurzusokat biztosító intézményekben és a távoktatási tanfolyamok útján is lehetséges. Ez a lehetőség mindenki előttnyitva áll, életkortól függetlenül.B (flamand): A Flamand Közösség Vizsgabizottsága 1992 óta biztosítja minden 18. életévét betöltött egyén számáraa hagyományos középfokú oktatás által nyújtott hivatalos végzettséggel egyenértékű bizonyítvány megszerzését. Avizsgákat évente szervezik a Flamand Oktatási Minisztérium irányításával. A vizsgadíjak alacsonyak (12 ECUévente).

A Az 1969-es Szakképzési Törvény (Berufsausbildungsgesetz) 23 (5). cikkely módosítása lehetőséget teremtett aszakmai jártassági vizsga letételére. Minthogy az iskolarendszeren kívül szervezik meg a 20 éves és annál idősebbegyének részére, ez az intézkedés olyan jelentkezőket érint, akik az adott szakmabeli készségeiket az iskolán kívülsajátították el (lásd a 22. táblázatot – Ausztria). Azonban arra is van lehetőség, hogy kivételes, indokolt esetben már19 éves korban letegye valaki a vizsgát. A résztvevőknek vizsgadíjat kell fizetniük. A körzeti hatóságok a felelősek ajelentkezők vizsgára bocsátásáért.

FIN A szakmai képesítésekről szóló, 1994-es Törvény teremti meg a lehetőségét, hogy bárki, aki szakmai készségekretesz szert munkája során – akár (szak)képzési tanfolyamokon, továbbképzéseken való részvétel útján, akárbármilyen más módon – , és ezen készségeket szeretné elismertetni a célból, hogy hivatalos képesítést szerezzen, azvizsgabizottságok által meghatározott vizsgákat tehet. Az Oktatási Minisztérium dönt a vizsgadíjakról és arról, hogymely szakmai képesítések szerezhetők meg ilyen módon. A vizsgakövetelmények összeállítása és a vizsgamegszervezése a Nemzeti Oktatási Testület (National Board of Education) feladata. Mintegy 215 vizsgabizottságműködik az országban. Az intézkedés célja a minőségi kritériumoknak megfelelő (szak)képzettség hivataloselismerésére szolgáló eljárások kifejlesztése a szakképzési rendszerben.

36

8. táblázat Vizsgabizottságok és -testületek (folytatás)

UK:E/WNI

A nemzeti minősítőtestületek által hitelesített végzettségekhez illetve képesítésekhez jutás lehetősége – beleértve anormális feltételek között a kötelező oktatás végén megszerezhető bizonyítványokat is (GCSE) – mindenki előttnyitva áll, életkorra való tekintet nélkül. A nappali oktatást korábban elhagyó diákok azokban az általános ésszakmai tantárgyakban szerezhetnek képesítést illetve minősítést, melyek a továbbtanulást biztosító intézmények, afelnőttoktatási kurzusok vagy a távoktatás programjaiban szerepelnek.Az elérhető minősítések magukban foglalják a Belépési Szint elnevezéssel jelölteket is (a GCSE szintje alattibizonyítványok), melyek célja az alacsony szinten teljesítő, az oktatási el célokat nem érő és a speciális oktatásiszükségletekkel rendelkező diákok buzdítása arra, hogy maradjanak bent illetve térjenek vissza a szervezett keretekközött folyó oktatásba azzal a szándékkal, hogy magasabb szinten folytatják tanulmányaikat.

Az utolsó intézkedéstípust szintén külön mutatjuk be. Ez a teljesítmény-nyilvántartás (9.táblázat). Csak az Egyesült Királyság tett említést erről az intézkedéstípusról. A NemzetiTeljesítmény-nyilvántartás (NRA) a tanulmányi és gyakorlati készségek folyamatos ésélethosszig tartó rögzítése.

9. táblázat Teljesítmények nyilvántartása

UK A Nemzeti Teljesítmény - nyilvántartási (National Record of Achievement) programot eredetileg 1991-benindították el olyan, kormány által támogatott kezdeményezésként, mely lehetővé tette a fiatalok számára tanulmányi,karrierbeli és egyéni teljesítményük rögzítését, amit ezen túlmenően az élethosszig tartó tanulás és a karriertervezéssegédeszközének szántak. A program közelmúltbeli felülvizsgálatát követően az NRA jelenleg átdolgozás alatt áll, sújbóli elindítására 1998 szeptemberében kerül majd sor. Ingyenes lesz valamennyi (nappali) tanuló számára, 14 éveskortól kezdődően, valamint a kormány által támogatott képzési programokban részt vevők számára is.

37

IV – Kérdések és vitapontok

A jelenleg alkalmazott intézkedések természete és eltérő jellege óhatatlanul számos kérdésfölvetését eredményezi. A mostani helyzet, melyet a társadalom iskolákkal szembeni sokféleelvárása jellemez, számos oktatáspolitikai döntés meghozatalát teszi szükségessé. Ez viszontaz eredménytelen vagy nem megfelelő intézkedések és reformok elterjedéséhez vezethet, ha aszakmapolitikai célokat nem tisztázzák megfelelően.

Néhány intézkedés valódi oktatási alternatívákat kínál az iskolai végzettség nélkülifiataloknak, valamint felnőtteknek, hogy – egy második esélyt kapva – képesítéstszerezzenek. Ilyen például a népfőiskolai oktatás Dániában, Svédországban és Norvégiában.

A következőkben az oktatási rendszert végzettség nélkül elhagyó fiatalokkal kapcsolatosspeciális intézkedések vonatkozásában vizsgálunk meg néhány vitatott kérdést.

A. Hogyan határozható meg a végzettség nélküli fiatalokrairányuló speciális intézkedés fogalma?

Egy probléma már a kezdet kezdetén fölmerül – hogyan lehetne vagy kellene meghatározni avégzettség nélküli fiatalokra irányuló speciális intézkedés fogalmát? Az egyes országok általadott válaszok és az említett intézkedések sokfélesége arra utal, hogy a kérdést a jövőbenimegbeszélések és viták során még pontosítani kell.

Annak érdekében, hogy a kérdés tisztázása megkezdődhessen, az oktatási rendszertvégzettség nélkül elhagyó fiatalok érdekében hozott speciális intézkedések meghatározásamunkahipotézisként szolgál. Munkahipotézisünk olyan intézkedések körének afigyelembevételét jelentené, melyek az alábbi feltételek mindegyikének megfelelnek:

• olyan intézkedések, melyek kifejezetten a fiatalokat – a kötelező oktatás végétőlkörülbelül 25 éves korig – célozzák, s nem a bármely korosztályba tartozó (munkaképes)népesség egészére irányulnak;

• olyan intézkedések, melyek a végzettség nélküli fiatalokat – s nem pedig az elismertdiplomával vagy végzettséggel már rendelkezőket – segítik: olyan fiatalokat, akik sokesetben munkanélküliek, vagy bizonytalan az élethelyzetük;

• olyan intézkedések, melyeket a kötelező oktatás időtartamát követően – s nem annaksorán – alkalmaznak, s melyek célja a reintegráció, tehát nem preventív vagypályaorientációs jellegűek stb.. a normál iskolarendszeren belül tanuló fiatalok számára

• olyan intézkedések, melyeket az oktatási rendszer valósít meg – nem pedig a MunkaügyiMinisztérium, az üzleti vállalkozások, magánszervezésű képzési intézmények, integrációstársaságok, önkéntes vagy civil egyesületek, non-profit szervezetek, stb. –, azzal a céllal,hogy az oktatási rendszerből már kilépett fiatalok számára lehetővé tegye képesítésekilletve iskolai végzettség megszerzését;

• olyan intézkedések, melyek célja nem csak az, hogy munkahelyi továbbképzést,bevezetést a munka világába, meghatározott szakmákkal kapcsolatos tájékoztatást,elismert minősítés nélküli képzésben való elhelyezést stb. biztosítsanak, hanem az is hogyvalódi képesítéseket nyújtsanak ezen fiataloknak, és/vagy vágyat ébresszenek bennüktanulmányaik oktatási rendszeren belüli folytatására;

38

• olyan intézkedések, melyek egy minimálisan szükséges időtartamot feltételeznek,melynek hossza még meghatározásra vár, azonban nem lehet csupán néhány nap vagy hét;

• olyan intézkedések, melyek hatóköre a szűkebb értelemben vett helyi szinten, a kísérletiprojekt keretén, vagy a környék területén túllép, annak érdekében, hogy elég nagyterületen valósuljon meg az alkalmazásuk.

Nyilvánvaló, hogy a jelen dokumentumban felsorolt intézkedések nem mindegyike teljesíti ekritériumokat; úgy gondoljuk azonban, hogy ezek hasznos útmutatóul szolgálhatnak azintézkedések osztályozása és elemzése terén, valamint a további viták során.

B. Preventív, vagy második esélyt nyújtó intézkedések?

Néhány ország a tankötelesség ideje alatt történő megelőzésre helyezi a hangsúlyt,megkísérelve a lehető legkisebb mértékűre csökkenteni az iskolai oktatásból lemorzsolódótanulók számát, annak érdekében, hogy a problémát még annak tényleges fölbukkanásaelőtt3,megoldja illetve kezelje , ahelyett, hogy az oktatási rendszerből már kilépett fiatalokszámára kelljen a helyzetet orvosló megoldásokat találni. Azok a fiatalok, akik egyszer mármegszakították tanulmányaikat nehezen térnek vissza az iskolapadba.

Svédország, ahol a fiatalok 98%-a vesz részt a felső középfokú oktatásban, valódi alternatívátjelentő lehetőséget biztosít az oktatásban ,hogy – már kezdettől fogva – a helyhatóságokfeladatkörébe tartozó sajátos „egyéni programok” keretében, azt az alapelvet alkalmazzák,mely szerint a végzettség nélküli fiatalok számára második esélyt biztosító lehetőségeketfőként magán az oktatási rendszeren belül kell megtalálni. 1974-ben 17 200 tanuló használtaki ezt a lehetőséget. Ezen fiatalok mintegy 60%-a tudott újra bekapcsolódni a nemzetiprogramokba, azaz a felső középfokú oktatásba , egyéves alternatív oktatást követően. Dánia,Olaszország, Hollandia, Portugália és Finnország szintén alkalmaznak megelőző lépéseket azitt leírt, problémakezelő intézkedések mellett. Belgium Francia Közössége és az EgyesültKirályság szintén hangsúlyozta válaszában a kötelező oktatáson belül működő preventívstruktúrák túlsúlyát.

Mivel ez a tanulmány azokra a speciális intézkedésekre összpontosít, melyek az oktatásirendszerből már kilépett, végzettség nélküli fiatalokra irányulnak, fennáll a táblázatokfélreértésének lehetősége. Azok az országok, melyek preventív intézkedéseket léptettekéletbe, valószínűleg kisszámú problémakezelő intézkedéssel rendelkeznek, ugyanakkor másországok esetleg a második esélyt biztosító intézkedések számát növelnék, így ellensúlyozvaa preventív intézkedések hiányában történő iskolai lemorzsolódást. Bárhogy is van, mindenesetben együtt, egymással összefüggésben kell megvizsgálni az oktatási rendszer felépítésétvalamint az oktatási utak szerkezetét (hogy az milyen mértékben vezethetmarginalizálódáshoz), az iskolai eredménytelenség illetve lemorzsolódás megelőzésétszolgáló intézkedéseket és a második esélyt biztosító intézkedéseket, mely utóbbiak azoktatási rendszerből már kilépett, végzettség nélküli fiatalokról gondoskodnak.4

3 Az iskolai kudarc Európai Unióban való megelőzésének témájában lásd: Eurydice, Intézkedések az iskolaieredménytelenség leküzdésére: kihívás az európai építési folyamat számára, az Európai Közösségek HivatalosKiadványainak Irodája, Luxemburg, 1994.4 Ilyen típusú megközelítést mutat be J. Banks Az iskolai eredménytelenség és a fiatalok közöttimarginalizálódás megelőzése c. tanulmánya, mely az Európai Bizottság megbízásából készült; Brüsszel, 1994.

39

C. Iskolai alapú oktatás, vagy piaci alapú képzés?

Az iskolarendszert végzettség nélkül elhagyó fiatalokat támogató intézkedéseket az oktatásistruktúrákon belül valósítsák meg, vagy legyen ez különböző képzési intézmények feladata?

Ez a kérdés az 1980-as évek óta gyakran fölbukkan, s azzal a jelenséggel összefüggésben kellértelmeznünk, amit az iskola válságának is nevezhetünk. Jogosan vagy sem, az iskolákatgyakran vádolják azzal, hogy az oktatás a valóságos élettől elszakad, túlzott formalizmusa ésabsztrakciója következtében nem képes a fiatalokat megfelelően felkészíteni arra, hogybelépjenek a munkaerőpiacra és a társadalomba. A magánszektor és alkalmanként az önkéntesvagy civil szervezetek által irányított vagy indított különféle képzési intézmények jelenlegvirágkorukat élik, és az iskolák érdekes alternatíváit jelenthetik.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a magánszektor nem különösebben érdekelt a végzettségnélküli fiatalok képzésében, s főként a már dolgozó rétegek szakmai továbbképzését illetve azújonnan alkalmazott munkaerő alapképzését tartja szem előtt.5 Ezért tehát az állami szektorrahárul a szóban forgó fiatalokról való gondoskodás feladata. Egy másik, e témához kapcsolódókérdés az, hogy az ilyen intézkedéseket ki vállalja föl, ki tartozzon értük felelősséggel – azOktatási Minisztérium vagy - összhangban azzal az elképzeléssel, hogy a képzésnekközvetlenül a foglalkoztatásra kell irányulnia -, a Munkaügyi Minisztérium.

D. Általános oktatás, vagy szakmai képzés?

További kérdést jelent a bevezetendő oktatási intézkedések típusa. Hagyományos, iskolaijellegű módszereket kellene-e alkalmazni, egy gyakorlati képzést tartalmazó elem esetlegesbeépítésével (például műhelymunkák formájában), vagy olyan módszerekben kell amegoldást keresni, melyek sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a foglalkoztatásközben megvalósuló képzésnek?

Az utóbbi felfogás támogatói különféle érveket állítottak fel a saját védelmükre: az iskolákatelutasítja a szóban forgó – motiváció nélküli és önbizalmát vesztett – csoport; a másodikmegoldás kézzelfoghatóbban, közvetlenebb formában pozitívan hat az ilyen fiatalokszükségleteire; s végül, adott annak a lehetősége, hogy a célcsoportot közvetlenül vezetjük bea munka világába. Másfelől viszont, a gazdasági szektor túlzott kontrollja az ilyen fiatalokképzése fölött a túlspecializált szakmunkásképzéshez vezethet, ami nem tudná biztosítani atársadalomban, s egyre inkább növekvő mértékben a munkahelyeken is szükségessé válóáltalános műveltséget.

Amikor azt mérlegeljük, hogy milyen módon gondoskodjunk a végzettség nélküli fiatalokról,a képzésen legyen-e a hangsúly – mely néhány országban hagyományosan nem az oktatás,hanem a gazdasági szektor illetékességi körébe tartozik –, vagy tágabb értelemben vett,minősítést nyújtó oktatást biztosítsunk? Az első lehetőség olyan filozófia része, mely jobbanhangsúlyozza a mérhető gazdasági hatékonyságot, míg a második alternatíva egy olyan,humanistább beállítottságú irányzat része, mely az általános irányú oktatást, az állampolgáriismeretek oktatását, a kritikai szemlélet kialakítását stb. részesíti előnyben. 5 Ant M., Kintzelé J., Van Haecht A., Walther R. (szerkesztők), A szakmai továbbképzés minősége, mértéke ésaz abban való részvétel lehetősége Európában, FORCE beszámoló; Luxemburg, 1996.

40

Mivel a végzettség nélküli fiatalokból álló célcsoport speciális természetű, a társadalmiintegráció biztosításának sürgető szükségességét esetükben gyakran prioritásként emlegetik, sa tagállamok általában a foglalkozáscentrikus képzést részesítik előnyben.

Elképzelhető, hogy a megoldás valahol félúton található, az oktatási rendszer bevonásávalmegvalósuló általános irányú oktatás valamint a képzési intézmények részvételével történő, –sajátos követelményeket kielégítő – inkább szakmai képzés közötti egyensúly és partneriviszony megteremtésével. Ösztönzést nyerhetünk akár más „kettős” (az elméleti és gyakorlatiképzést összekapcsoló – sandwich-type) módszerekből, például azokból, melyeket egyesországok (például Belgium és Németország) normál szakképzési rendszerében alkalmaznak,esetenként már sok-sok éve.

E. Társadalmi integrációt és foglalkoztathatóságot célzóintézkedések, vagy oktatás és képzés?

Rendkívül lényeges kérdés – amint ez a II. Fejezetben részletesen leírt kategóriákban iskifejeződik – a társadalmi integrációt és foglalkoztathatóságot célzó intézkedések valamint aképzési és/vagy oktatási intézkedések közötti választás kérdése.

Általában a foglalkoztathatóságot célzó intézkedések esetében az oktatási rendszert nemvonják be a képzésbe. Helyénvalóbbnak is tűnik inkább megkísérelni a fiatalok társadalmiintegrációjának elősegítését, mintsem arra törekedni, hogy rávegyük őket az iskolába valóvisszatérésre, vagy legalábbis a képzés egy részének megismétlésére, amikor tudjuk, hogy etéren már kudarcot vallottak. Másrészről viszont – amint arra már számos alkalommalutaltunk –, éppen a képesítésnek illetve végzettségnek ez a hiánya – melyet nem változtat megegy háromnapos, álláskeresésben segítő tanfolyam – jelenti a fő akadályt ezen fiatalokszakmai és társadalmi integrációja előtt.

41

V – Az intézkedések országonkénti leírása

Az alább következő táblázatok csak azon intézkedéseket tartalmazzák, melyek részben vagyteljes egészében a kötelező oktatást végzettség nélkül elhagyó fiatalokra irányulnak.Ennek következtében a nemzeti képviseletek válaszaiban említett kezdeményezések egy részeitt nem szerepel, mivel azok nem a vizsgálat tárgyát képező csoportra irányulnak. Ugyanezvonatkozik a kötelező oktatás időtartama alatt megvalósuló preventív intézkedésekre,valamint a teljesen ad hoc jellegű intézkedésekre is (pl. pályaválasztási tanácsadás, ingyenessegélyhívó telefonszámok, stb.).

A III/B fejezetben tárgyalt intézkedések – esti és távoktatási kurzusok, vizsgabizottságok ésteljesítmény-nyilvántartások, melyek egyike sem irányul speciálisan a fiatalokra – nemszerepelnek az itt következő országonkénti bontásban.

42

10. táblázat Belgium (Francia Közösség)

Intézkedés(a bevezetés dátuma)

Intézkedéstípusa

Célok Képesítés Helyszín A tanrend felépítéseOktatási intézkedések

Oktatási és Képzési Központ(„szendvics” típusú / munkaidő-kedvezményt adó kurzusok)(CEFA)(1984-91)

1b2

Hivatalos bizonyítvány megszerzése. A szakképesítést igazolóbizonyítvány egyenértékű anappali oktatásban adottbizonyítvánnyal;vagy-éves bizonyítvány, mely feltüntetiaz elsajátított készségeket.

Középiskola és vállalat. - Részidős oktatás váltakozik avállalati képzéssel.- Az iskolai oktatás időbeosztása –600, egyenként 50 perces tanításióra 20 hét alatt, évente.

Szakképzési Vállalkozások(EAP)(1987)

3 A munkaerőpiacra való belépés. Jelenlétet tanúsító bizonyítvány. Iskolarendszeren kívül –hivatalosan elismertképzési központok.

Valódi munkahelyi körülményekszimulációja.

Nonprofit egyesület a munkábavaló visszatérés elősegítésére(az 1980-as évek)

3 -A társadalmi integráció elérése.-A munkaerőpiacra való belépés.

Jelenlétet tanúsító bizonyítvány. A központ a FranciaKözösség jóváhagyásátólfügg.

A tanulók igényeinek megfelelőenszervezett rugalmas tanrendifelépítés.

43

10. táblázat Belgium (Francia Közösség) (folytatás)

Intézkedés Célcsoport Életkor Időtartam Felelős hatóság Földrajzi kiterjedés Pénzügyiaspektus

Az intézkedés értékelése

Oktatási és KépzésiKözpont („szendvicstípusú”/munkaidő-kedvezményt adó kurzusok)(CEFA)

Valamennyicsoport.

16-25 éveskorcsoport.

Minimum 2 év. Francia Közösség.A szervező testület.

Francia Közösség. Nincs tandíj. Nincs rendszeres értékelés.

Szakképzési Vállalkozások(EAP)

Hátrányos helyzetűcsoportok.


Változó. Francia Közösség(jóváhagyás tekintetében).


Nonprofit egyesület amunkába való visszatéréselősegítésére.

- A hosszú idejemunkanélküliek.- Munkanélkülinők.- Stb.

Nincs korhatárbelimegkötés.

Változó. Francia Közösség(jóváhagyottintézmények).


44

11. táblázat Belgium (Flamand Közösség)

Intézkedés (a bevezetés dátuma) Intézkedéstípusa

Célok Képesítés Helyszín A tanrend felépítéseOktatási Intézkedések

Alapszintű felnőttoktatás(1990)

3 Alapszintű ismeretek elsajátítása. Nincs. Speciális pedagógiairendszereket alkalmazómagániskolák.

Tanévrendszerű oktatás.

Centrum voor deeltijds onderwijs –CDO Oktatást képzéssel felváltva nyújtóközpont(1983-88)

2 Hivatalos bizonyítvány megszerzése. A szakképesítést igazolóbizonyítvány egyenértékű anappali oktatásban adottbizonyítvánnyal;vagy-éves bizonyítvány, mely feltüntetiaz elsajátított készségeket.

Középiskolák és vállalatok. Részidős oktatás váltakozik avállalati képzéssel.Az oktatási rész felépítése –600, egyenként 50 percestanítási óra 20 hétre elosztva,évente.

Részidős középfokú szakképzéstnyújtó képzési központ – CDBSO(1983)

2 Szakmai és szociális készségekelsajátítása és fejlesztése, elősegítenia munkaerőpiacra való belépést,illetve a társadalmi integrációt

A középfokú oktatás 2. és 3.szintjének befejezését igazolóbizonyítvány megszerzéséneklehetősége (nem egyenértékű anappali középiskolai vagyszakképesítést nyújtóbizonyítvánnyal).

Részben az iskolában, részbenvállalatoknál vagytanműhelyekben.

Részidős oktatás (15 óra/hét)váltakozik a munkahelyigyakorlattal (legalább 18óra/hét).

Váltakozó (elméleti-gyakorlati)tanulás alacsony képzettségű /képesítés nélküli felnőttek számára(1995)

1a -A társadalmi integráció elérése.-A munkaerőpiacra való belépés.

B2. szintű „nevelő” (pedagógus)bizonyítvány.

Továbbképzést biztosító iskolákés intézmények.

Részidős képzés váltakozik afoglalkoztatással..

45

11. táblázat Belgium (Flamand Közösség) (folytatás)

Intézkedés Célcsoport Életkor Időtartam Felelős hatóság Földrajzikiterjedés

Pénzügyiaspektus


Alapszintűfelnőttoktatás

Írástudatlanok. 18 évesek, ésannálidősebbek.

Átlag: 24,2 hét. Magánszervezetek. FlamandKözösség.

Ingyenes. 1994/95: Az „elemi oktatás” Tanácsa. AFlamand Oktatási Tanács (VLOR) 1996/97-benértékelte az intézkedést, és annak folytatásamellett döntött.

Centrum voor deeltijdsonderwijs – CDOOktatást képzésselfelváltva nyújtó központ

Valamennyi csoport. 16-25 éveskorcsoport.

2 év. Flamand OktatásiMinisztérium.

FlamandKözösség.

Ingyenes. A VLOR munkacsoportja és tanfelügylői általkészített jelentés. Nincs rendelkezésre álló adat.

Részidős középfokúszakképzést nyújtóképzési központ –CDBSO

Olyan fiatalok, akik (16éves koruktól) úgydöntenek, hogy részidősoktatás keretében teljesítika tankötelezettségkövetelményét.


Részidőben 18éves korig (1vagy 2 év).

Flamand OktatásiMinisztérium (csak aziskolai rendszerűképzéséert)Európai Projektekrészleg.

FlamandKözösség.

Ingyenes. A HIVA (a Genti Egyetem Munkaügyi Intézete)és az IISA (a Brüsszeli Szabadegyetem /VUB/Flamand Tagozatának Munkacsoportja) általvégzett értékelés a képzésben részt vett fiatalokkésőbbi állásszerzési képességéről.Nincs rendelkezésre álló adat.

Váltakozó (elméleti--gyakorlati) tanulásalacsony képzettségű /képesítés nélkülifelnőttek számára

Iskolai végzettséggel nem,vagy csak minimálisszinten rendelkezőfelnőttek.

18 évesek, ésannálidősebbek.

2 év. Flamand OktatásiMinisztériumEurópai Projektekrészleg.

FlamandKözösség.

Ingyenes. A HIVA (a Genti Egyetem Munkaügyi Intézete)és az IISA (a Brüsszeli Szabadegyetem /VUB/Flamand Tagozatának Munkacsoportja) általvégzett értékelés a képzésben részt vett fiatalokkésőbbi állásszerzési képességéről.Nincs rendelkezésre álló adat.

46

12. táblázat Belgium (Német nyelvű Közösség)


Célok Képesítés Helyszín A tanrend felépítéseOktatási Intézkedések

Nonprofit egyesületek1. Christliche Arbeiterjugend (CAJ) (1991)2. MUT (Bátorság) (1994)3. Die Raupe – FÖB és HAND projektek(1995/96)4. KAP (Kulturális cselekvés és jelenlét); azírás – olvasás készség fejlesztése, és alapszintűoktatást nyújtó kurzusok (1994)

3 - Társadalmi integráció.- A munkaerőpiacra valóbelépés.

Bizonyítvány azelsajátított készségekről.

1. CAJ, Eupen (Szitanyomóműhely).2. Csónaképítő projekt.3. Változó (iskola vagyműhelyek).4. Változó (iskola vagy műhely).

1., 2. Minimálisan hat hónapmunka tanműhelyben.

3. FÖB: 1995. 5. 1-től 1996. 9. 30-ig;HAND: 1996. 9. 1-től 1997.11. 30-ig.4. 46 hetes kurzusok, hetente7 órás elfoglaltsággal.

A FOREM minősítést nyújtó képzése:1. Az aktívan munkát keresők klubja (CRAE)(1993)2. Schulabgängervermittlung (SAVE)(tanácsadás az iskolarendszert elhagyóknak)(1994)

3 - Az aktív munkakeresésmódszerének megtanulása .- Társadalmi és szakmaireintegráció a hosszú idő ótamunkanélküliek számára.- Felelősségvállalás aziskolarendszert végzettséggelvagy anélkül elhagyófiatalokért.

Részvételt igazolóbizonyítvány(FOREM – Szakképzésiés FoglalkoztatásiHivatal).

FOREM képzési központ. 1. Modulrendszerű kurzusok;napi 8 óra, heti 5 napban.

2. egy év alatt kettő,egyenként 3 hetes blokkbanszervezett kurzus.

Szakmai képzés 1b Hivatalosan elfogadottképesítés megszerzése.

Gesellenbrief(szakmunkás-bizonyítvány).

szakképző intézmények ésvállalatok, amelyek képzést ésszendvics kurzusokat is kínálnak.

A gyakorlati és elméletiképzést összekapcsoló(„szendvics típusú”) kurzusoka vállalatoknál/az iskolában(fél nap itt, fél nap ott).

Részidős oktatás (1996) 3 Szociális és oktatási projekt. A (részidős oktatásbanvaló) részvételt igazolóbizonyítvány, és a(középfokú) szakmaiiskolák 4. illetve 6. évérőlszóló, képesítést nyujtóbizonyítvány.

Robert Schuman Institut – Eupen(műszaki középiskola).

„Szendvics típusú” kurzusok avállalatoknál és iskolákban.

47

12. táblázat Belgium (Német nyelvű Közösség) (folytatás)


Pénzügyi aspektus Azintézkedésértékelése

Nonprofit egyesületek1.Christliche Arbeiterjugend(CAJ)2. MUT (Bátorság )

3. Die Raupe – FÖB ésHAND projektek

4.KAP (Kulturális cselekvésés jelenlét); az írni-olvasnitudás elérését célzó, ésalapszintű oktatást nyújtókurzusok

1., és 2. Hátrányos helyzetűés/vagy szakképzetlen fiatalok.

3. A szociális támogatásbanrészesülő egyének és amunkanélküliek. A HAND ahátrányos helyzetű fiatalokrairányul.4. Alacsony szintű képesítésselrendelkező munkanélküliek.

1. és 2.:16-25 éveskorcsoport.

3. Nincs megkötés akorhatárt illetően, aHAND kivételével,amely 21 éven alulifiatalokra vonatkozik.4. Nincs megkötés akorhatárt illetően.

1. és 2.: Hat hónap ésegy év között.

3.FÖB: 17 hónap;HAND: 15 hónap.

4. Egyéni haladástólfügg.

Az érintettegyesületek.

NémetnyelvűKözösség.

Nincs tandíj a résztvevőkszámára.

Azegyesületekvégzik.

A FOREM minősítést nyújtóképzése:1. CRAE2. IBIS3. Schulabgängervermittlung(SAVE)

1. és 2. Elsősorban a fiatalok és ahosszú idő óta munkanélküliek.

3. Az iskolát végzettséggel vagyanélkül elhagyók.

Nincs megkötés akorhatárt illetően.

Többhónaposmodulok – napi 8óra, heti 5 napban.

FOREM. NémetnyelvűKözösség.

Nincs tandíj a résztvevőkszámára. Amunkanélküliek 1 ECU-tkapnak minden egyesképzési foglalkozásonvaló részvételért.

A FOREMvégzi.

Szakmai képzés - Olyan fiatalok, akik a 2. évetkövetően hagyták el az alsóközépfokú oktatást, vagy akikteljesítették a (középfokú)szakképző iskola 2. évét.- Olyan fiatalok, akikmegszakították az iparitanuló-képzést, és olyanszakmunkástanulók, akikmegbuktak az A (általános), B(szakmai) vagy C (gyakorlati)vizsgáik valamelyikén.

15 éves és annálidősebb fiatalok.

A szakmunkásképzésszokásos időtartama(3 év).

A szakmaiképzést biztosítóintézmény.



A képzésiközpontokvégzik.

Részidős oktatás Fiatalok, akiket egy bizonyospillanatban alkalmatlannak vagyképtelennek tartottak arra, hogybármiféle képzést folytassanak(személyes, családi, szociális vagybüntetőjogi okokból).

15-25 éves korcsoport. 1 és 3 év közöttváltakozik.

Robert SchumanInstitut – Eupen.



Az iskolavégzi.

48

13. táblázat Dánia

Intézkedés (abevezetés dátuma)

Intézkedéstípusa


Egyénileg szervezettifjúsági oktatás(1994)

1a1b

- Általános és egyéni képesítések biztosítása.- készségek és képességek, valamint azérdeklődés megerősítése akár az oktatásirendszerben való továbbhaladás, akár amunkaerőpiacra történő belépésvonatkozásában.

A tanulókbizonyítványt kapnakaz oktatás végén.

Az iskolarendszerben:- bentlakásos iskolák;- „termelő iskolák”;- önkormányzatifjúsági iskolái;- felnőttoktatásiközpontok;- szakképzési iskolák.

- A fiatalok maguk állíthatják össze egyéni oktatásiprogramjukat, amely tartalmazhatja mind az ismert,mind pedig az új kurzuselemeket.- Külföldi diákcserék és tanulmányi célú látogatásoklehetősége.

A kötelező oktatás és afelső középfokú oktatásközötti átmenetetelősegítő kurzusok(1996)

1a1b

A fiatalok jobb lehetőségeinek biztosításailletve motivációjuk erősítése megfelelőifjúsági oktatási program kiválasztása éselvégzése segítségével, illetve a fiatal személyszakmai és egyéni képességeinek fejlesztése.

Bizonyítvány nem,de kreditpont(ok)adható(k) egy adottprogram moduljainakteljesítéséért.

Az iskolarendszerenbelül.

A „híd” szerepét betöltő kurzusok különbözőiskolaévek (és -típusok) 2-4 eleméből állnak. Ezek azalábbiak lehetnek:- a 10. évfolyam anyagának elemei;- jóváhagyott felső középfokú programok bevezetőrészei;- speciálisan felépített bevezető kurzusok jóváhagyottfelső középfokú programokhoz;- kurzusok az önkormányzat ifjúsági iskoláiban;- egy tanegység valamely „termelő iskolában” és;- egy tanegység valamely szakmai oktatási és képzésiprogramból.

Termelő iskolák(1978)

3 Kombinált oktatási és termelési programokbiztosítása a munkanélküli fiatalok számára.Jobb előfeltételek teremtése a résztvevőkszámára, hogy képesítést nyújtó oktatásikurzusokat kezdhessenek el, vagyelhelyezkedhessenek a munkaerőpiacon.

Bizonyítvány nincs,de az iskolanyilatkozatot állít kia kurzuson valórészvételről.


A tevékenységeknek tartalmazniuk kell mind agyakorlati munkát és termelést, mind pedig az ahhozkapcsolódó elmélet elsajátítását.

EGUerhvervsgrunduddaannelse(szakmai alapkurzusok)

2 Olyan egyéni, szociális és szakmai képességekbiztosítása az érintett fiatalok számára, melyekazonnali belépést nyújtanak valamelyszakképesítést nyújtó oktatási kurzusbaés/vagy alapjául szolgálhatnak amunkaerőpiaci elhelyezkedésnek.

A tanulókbizonyítványtkapnak.


A kurzus egy üzleti vállalkozásban megvalósulógyakorlati képzés és iskolai elméleti oktatás elemeibőláll.A kurzusok gyakorlatorientáltak, helyi szervezésűek,és az adott résztvevő képességeinek megfelelő módonszemélyre szabottak. A képzés helyszínei lehetnekfelnőtt szakképzési központok, felnőttoktatásiközpontok, nem bentlakásos népfőiskolák, ifjúságiiskolák, továbbképzést biztosító iskolák, termelésiiskolák, szakmai kollégiumok, szociális ésegészségügyi iskolák stb.

49

13. táblázat Dánia (folytatás)

Intézkedés Célcsoport Életkor Időtartam

Felelős hatóság Földrajzikiterjedé

s

Pénzügyi aspektus Az intézkedésértékelése

Egyénileg szervezettifjúsági oktatás

Olyan fiatalok, akik befejezték akötelező oktatást, de nem kezdtékel vagy félbehagytak valamilyenáltalános vagy szakmai irányúfelső középfokú oktatásiprogramot; ez az intézkedésegyaránt irányul az „erős” és a„gyenge” tanulókra.

16 évesek, és annálidősebbek (nincsfelső korhatár).

2-3 év. OktatásiMinisztérium.

Országos.

A fogadó iskola a szóban forgóidőtartamnak megfelelőtámogatást kap a jelen intézkedéskeretében az ott tanuló diákokután, valamint állami juttatást afiatalok pályaválasztásánakelősegítéséért.

Eddig nem történtmeg.

A kötelező oktatás és afelső középfokú oktatásközötti átmenetet elősegítőkurzusok

Valamennyi olyan fiatal, akibefejezte a folkeskole 9. évét, demég nem döntött a továbbtanulásiránya tekintetében.


8-40 hét. OktatásiMinisztérium /helyhatóságok.

Országos/regionális.

A kurzusok finanszírozása aziskolaév költségvetésénekmegfelelően történik.


Termelő iskolák Olyan fiatalok, akik nem végeztékel a felső középfokú oktatást.


6-7hónap.

Az iskolák államilagfinanszírozott,autonómintézmények,melyeket a helyi(városi és megyei)hatóságok hozhatnaklétre.

Országos.

Az iskolák alaptámogatást kapnaka területi elhelyezkedés szerintiönkormányzattól, valamintrészesülnek diákonkénti,időarányos juttatásban is.


EGUerhvervsgrunduddannelse(szakmai alapkurzusok)

Mindenki, 18 éves kor felett. Nincs korhatárbelimegkötés.

1,5-3 év. OktatásiMinisztérium /megyék.

Országos.

Az iskolák finanszírozása fejkvótaalapján történik, amire a „taxióra--alapelv” elnevezés utal.

Nincs remdelkezésreálló információ.

50


Intézkedés (a bevezetésdátuma)

Intézkedéstípusa


Speciális oktatási és képzésierőfeszítések a 25 éves koralatti, munkanélküli fiatalokérdekében(1996)

2 Annak elérése, hogy a munkanélkülifiatalok elkezdjenek valamilyenoktatási / képzési kurzust.

A választott programtól /kurzustól függ.

Hagyományos vagyfelnőttoktatásirendszer.

A fiatalok választhatnak a hagyományosoktatási illetve a képzési programok között,melyek a szakmai kollégiumok és amunkaerőpiaci képzési központok (AMU –központok) által kínált, speciálisanszervezett 18 hónapos oktatási kurzusok.

Felnőttoktatási rendszer

VUC / Studenterkurser(1924-89)

1a Lehetőség biztosítása a felnőttekszámára általános műveltségükkiegészítésére illetve felfrissítésére,valamint felkészítésük atovábbtanulásra.

Az oktatási kurzus végén adiákok bizonyítványt kapnak,mely – valamennyi tantárgybóltett sikeres vizsga esetén –megegyezik a hagyományosoktatási rendszer vizsgáitkövetően kiállítottdokumentummal.

Speciálisintézmények afelnőttoktatásirendszerben.

A VUC kurzusok lebonyolításatantárgyanként történik. AStudenterkurser nappali (teljes) vagytantárgyankénti (részidős) kurzusokformájában is végezhető. AStudentereksamen-hez vezető (2 évesidőtartamú) nappali kurzusok tanításakoncentráltabb, mint a Gymnasium-ban, ésolyan tantárgyak, mint a zene, az alkotóművészetek, a sport stb. nem kötelezőek,egyébiránt azonban a tartalmikövetelmények megegyeznek a kétprogramban.

Népfőiskolák(1844)

1 a Általános irányú oktatás biztosításamindenki számára.

Nincs bizonyítvány, ésnincsenek vizsgák sem.

Bentlakásos. Az egyes iskolák maguk határozzák meg atanítási anyagot, s éppen ezért az általukkínált tantárgyak iskoláról iskoláraeltérőek.

Felnőttoktatási Egyesületek(1897)

1a1b

Alapszintű ismeretek biztosítása. Nincs. A felnőttoktatásirendszerben.

E tevékenységek alapvetően kötöttségektőlmentesek, így jellemzi őket atémaválasztás, a részvétel, akezdeményezés valamint a tanárválasztásszabadsága. A kurzusok a tantárgyak illetvea témák széles körét ölelik fel.

Daghøjskoler(Nem bentlakásosnépfőiskolák)(1970-es évek vége)

1a1b

Általános jellegű, szabadelvű oktatásbiztosítása (mind általános mindszakmai területen).

Nincs. A felnőttoktatásirendszerben.

A tevékenységek széles köre kulturális,társadalmi, kreatív és esztétikai szemléleterősítésével; a tanítás általános témájú ésszakmai területeket egyaránt felölel.

51




Speciális oktatási ésképzési erőfeszítéseka 25 éves kor alatti,munkanélküli fiatalokérdekében

Szakmai képesítéssel nem rendelkező,25 éves kor alatti munkanélkülifiatalok:- munkanélküli-segélyre jogosultfiatalok, akik az előző 9 hónap soránlegalább 6 hónapig voltakmunkanélküliek;- szociális támogatásban részesülőmunkanélküli fiatalok.

25 éves koralattiak.

Rugalmas. Állami foglalkoztatásiszolgálat.

Országos. Állami finanszírozás. Nincs.

Felnőttoktatási rendszer

VUC /Studenterkurser

A folkeskole 10. évét befejezettáltalános (felső) középfokúvégzettséggel nem rendelkezőegyének.

17 évesek,és annálidősebbek(nincs felsőkorhatár).

Rugalmas(minimum 2év).

OktatásiMinisztérium.

Országos. A résztvevők csekélytandíjat fizetnek.

Az általánosértékelésselösszekapcsolva végziaz OktatásiMinisztérium azoktatási rendszertantárgyait sorra vevőáltalános értékelést.

Népfőiskolák Valamennyi állampolgár. 17,5 éveskorfelettiek.

1-36 hét. OktatásiMinisztérium.

Országos. A résztvevők fizetnek aszállásért, ellátásért és azoktatásért.

Nincs rendelkezésreálló információ.

FelnőttoktatásiEgyesületek

Valamennyi felnőtt. 18 évesek,és annálidősebbek.

4-8 hónap. A helyhatóságok alátartozó helyibizottságok.

Országos. Önkormányzatifinanszírozás.


Daghøjskoler(nem bentlakásosnépfőiskolák)

Főként a munkanélküliek. 18 évesek,és annálidősebbek.

4-24 hét. Önkormányzatok. Országos. Önkormányzatifinanszírozás.


52

14. táblázat Németország


Intézkedéstípusa


BerufsvorbereitendeBildungsmaßnahmen nachArbeitsförderungsgesetz – AFG(Előkészítő intézkedések aFoglalkoztatás Támogatásárólszóló Törvény alapján, 1969)

1a3

-Belépés a munkaerőpiacra.-Felkészülés a szakmai képzésre aSzakképzési Törvénynek(Berufsbildungsgesetz – BBiG)megfelelően.

Nincs. Iskolai környezet. - Kiegészítő illetvefelzárkóztató oktatás;különféle foglalkozásokkalvaló megismerkedés.- multidiszciplinárisoktatócsoport, speciálissegítségnyújtás, szociális ésoktatási tanácsadás.

Segítségnyújtás a hátrányoshelyzetű csoportok számára(1979; 1988 óta az AFG 40.cCikkelye alapján); 1998. január 1-jétől a Sozialgesetzgebuch –Drittes Buch –Arbeitsförderung240. és az azt követő cikkelyekszabályozzák.

23

-Belépés a munkaerőpiacra.-Hivatalos bizonyítványok megszerzése.

Teljes értékű szakmai képesítés. Az iskolarendszeren kívüli: állami(szak)képzési központok vagy aszakmai képzés „kettős” rendszere.

- További (gyakorlati)tapasztalatszerzés üzleti(vállalkozási) modellek,ifjúsági segítségnyújtásiprojektek és közösségikezdeményezések révén.- Csoportmunka.

Berufsvorbereitungsjahr(szakmai képzést előkészítő év)

1b A szakmai képzésre való felkészülésbiztosítása azon fiatalok számára, akiknem tudtak képzési helyet szerezni,valamint speciális pedagógiai éspszichológiai segítségnyújtás azzal acéllal, hogy az említett fiatalok majdsikeresen fejezzék be a szakképzést (egyvállalati szakképzési központban), illetvehogy elhelyezkedhessenek egyvállalatnál.

Az általános irányú, alsó középfokúoktatás szintjének teljesítését igazolóbizonyítvány megszerzésének lehetősége(Hauptshulabschluß).

A kötelező, nappali általánosirányú oktatás befejezésétkövetően e kurzus beszámítható akötelező, részidős szakmai irányúoktatás időtartamába, ha a tanulónem folytat általános felsőközépfokú tanulmányokat.

Nappali oktatás.

Berufsgrundbildungsjahr(a szakmai alapképzés első éve)

1b A foglalkoztatáshoz általában véveszükséges ismeretek és készségekbiztosítása, valamint speciális elméleti ésgyakorlati oktatás egy adott (szakma)területen.

Lehetőség van az általános irányú alsóközépfokú oktatás bizonyítványának(Hauptschulabschluß) megszerzésére,valamint – sikeres befejezés esetén –ezen szakmai alapképzés első évkéntvaló beszámítására a választottszakterületekhez kapcsolódó, elismertszakmák terén folytatott képzésbe.

Az intézkedést a „kettős”rendszerű szakképzés részénektekintik; ugyanakkor besorolható akötelező, részidős szakképzésrendszerébe is.

Az intézkedésiskolarendszerű nappalioktatás vagy a „kettősrendszeren” belüli váltakozóoktatás-képzés formájábanvalósulhat meg.

Általános oktatásbizonyítványának utólagos (aposteriori) megszerzése aBerufsschule-ban

1a Általános irányú és szakmai oktatásbiztosítása a tanulók számára, különöstekintettel a szakképzés követelményeire.

A Berufsschule végbizonyítványt állít ki,mely tartalmazhatja aHauptschulabschluß-t vagy aRealschulabschluß/MittlererSchulabschluß-t, a jelölt teljesítményétőlfüggően.

A szakképzés „kettősrendszerének” összefüggésében aBerufsschule autonóm oktatásiközpont. A Berufsschule részidőskurzusain való részvételt úgytekintik, hogy az kielégíti akötelező oktatás követelményeit.

A „kettős rendszeren” belülváltakozó oktatás-képzés.

53

14. táblázat Németország (folytatás)

Intézkedés Célcsoport Életkor Időtartam Felelőshatóság

Földrajzikiterjedés

Pénzügyi aspektus Az intézkedés értékelése

BerufsvorbereitendeBildungsmaßnahmennachArbeitsförderungs-gesetz –AFG(Előkészítőintézkedések aFoglalkoztatásTámogatásáról szólóTörvény alapján)

- Olyan fiatalok, akikkiegészítő intézkedéseknélkül nem képesekelkezdeni a szakmaiképzést.- Speciálisszükségletekkelrendelkező emberek.


Maximum 1év.

Bundesanstaltfür Arbeit(SzövetségiFoglalkoztatásiHivatal).

Országos. A résztvevők nem fizetnek tandíjat;általában átlagosan 21000 DManyagi támogatást kapnak évente.

1994-ben 66 848 jelentkezőből 60 374 résztvevő fejeztebe a kurzust(Berufsbildungsbericht 1996).

Segítségnyújtás ahátrányos helyzetűcsoportok számára

Hátrányos helyzetűfiatalok (szellemileg,fizikailag, szociálisansérültek).


Maximum 3év.

Bundesanstaltfür Arbeit(SzövetségiFoglalkoztatásiHivatal).

Országos. A résztvevők nem fizetnek tandíjat;általában átlagosan 500 DM anyagitámogatást kapnak havonta a régitartományokban (Land), 460 DM-taz új tartományokban. A vállalatiképzés során a résztvevők a képzésiidőszakra járó szokásos díjazásbanrészesülnek, ami 1055 DM/hó a régitartományokban, és 925 DM/hó az újtartományokban.

A régi tartományokban (Land): 1995-ben49600 résztvevő képzését támogatták az intézkedéskeretében. 41800 –an ösztöndíjat kaptak, 7800-an pedigmunkahelyen kívüli (tovább)képzés formájában kezdtéka szakmai képzést. 1995-ben 6100-an fejezték be amunkahelyen kívüli képzést, ezek közül 2600-an (43%)tették le a záróvizsgát. Az új tartományokban (Land):1995-ben 19 100 résztvevő képzése nyert támogatást azintézkedés keretében. 8600-an ösztöndíjat kaptak, 10400-an pedig munkahelyen kívüli formában kezdték aszakmai képzést. (Berufsbildungsbericht 1996).

Berufsvorbereitungs-jahr (a szakmaiképzést előkészítőév)

Általános alsóközépfokú iskolaibizonyítvánnyal nemrendelkező fiatalok.

Általábanvéve a 15-20 éveskorcsoport.

1 év. Az egyestartományok(Land) OktatásiMinisztériumai.

A Landfennha-tósága alátartozóintézkedése-ket helyiszintenbiztosítják.

- A kurzusok elvileg ingyenesek.- Valamennyi Land magaszabályozza a tanulóknak biztosítottanyagi támogatást illetve az ingyeneskurzusokról való gondoskodást.- Jogosultság kormányösztöndíjakra(megélhetési költségekre) szigorúanmeghatározott feltételek mellett.

A tartományok (Länder) 1992/93-ban megvizsgálták azintézkedést, és hasznosnak ismerték el.

Berufsgrundbildungs-jahr (a szakmaialapképzés első éve)

Azok a fiatalok, akikbefejezték a kötelezőoktatást, de nem sikerültszakmunkástanulóiszerződést kötniük egyképzést nyújtóvállalattal.

Általábanvéve a 15-20 éveskorcsoport.

1 év. (Mint fentebb). (Mintfentebb).

(Mint fentebb). Ez idáig még nem készült értékelés.

Általános oktatásbizonyítványánakutólagos (aposteriori)megszerzése aBerufsschule-ban

Szakmunkástanulóiszerződéssel rendelkezőfiatalok.


2-3, vagy 5év.

(Mint fentebb). (Mintfentebb).

(Mint fentebb). Folyamatban van a szövetségi szintű értékelés.

54

15. táblázat Görögország


Intézkedés típusa Célok Képesítés Helyszín A tanrend felépítéseOktatási intézkedések

Szakképző kurzusokkülönböző tantárgyakban(1983)

3 Alapszintű ismeretek elsajátítása. Nincs. Állami felnőttoktatásiközpontok (KLE).

Délelőtti vagy délutáni kurzusok. Aszervezés, lebonyolítás felelőse: NELE (aprefektúrák felnőttoktatási bizottságai).

Kiegészítő kurzusok az írás –olvasás készségénekfejlesztése és a görög mintmásodik nyelv terén(1983)

3 A társadalmi integráció elérése. Nincs. Állami felnőttoktatásiközpontok (KLE).

Délelőtti vagy délutáni kurzusok. Aszervezés, lebonyolítás felelőse: NELE (aprefektúrák felnőttoktatási bizottságai) ésa GGLE (a Felnőttoktatás ÁltalánosTitkársága).

Vállalati gyakorlat (állásbanvaló elhelyezés)(1969)Kormánypénzzel támogatottvállalati gyakorlat(1984)

2 -A társadalmi integráció elérése.-Belépés a munkaerőpiacra.-Szakmai képesítések megszerzése.

Elismert diploma(szakképesítés).

Képzés az OAED (országosfoglalkoztatási hivatal)iskoláiban – elhelyezésvállalatoknál.

Délelőtti elfoglaltság, az időt az iskolaiképzés és vállalati gyakorlat közöttmegosztva.

Vállalati gyakorlatrólgondoskodó ügynökségek(1983)

3 -A társadalmi integráció elérése.-Belépés a munkaerőpiacra.-Szakmai képesítések megszerzése.

A képesítésekhitelesítése illetveminősítése mégnem teljes.

Képzés az OAED (országosfoglalkoztatási hivatal)iskoláiban – elhelyezésvállalatoknál.

Délelőtt vagy délután.

55

15. táblázat Görögország (folytatás)

Intézkedés Célcsoport Életkor Időtartam Felelős hatóság Földrajzi kiterjedés Pénzügyi aspektus Az intézkedésértékelése

Szakképző kurzusokkülönbözőtantárgyakban

Fiatalmunkanélküliek.


5 és 12 hónap között. FelnőttoktatásÁltalános Titkársága.

Regionális ésprefektorális szintek.

A kurzusokingyenesek; arésztvevők nemkapnak anyagijuttatást.

Az érintett NELE (aprefektúrafelnőttoktatásibizottsága) végzi.

Kiegészítő kurzusokaz írás-olvasáskészség fejlesztése ésa görög mint másodiknyelv terén

Hátrányos helyzetűcsoportok (cigányok,bűnözők,hazatelepítettgörögök).


5 és 12 hónap között. FelnőttoktatásÁltalános Titkársága.

Országos ésprefektorális szintek.

A kurzusokingyenesek; arésztvevők nemkapnak anyagijuttatást.

Az érintett NELE és aGGLE végzik.

Vállalati gyakorlat(1996)Kormánypénzzeltámogatott vállalatigyakorlat (1994)

Azon fiatalok, akikbefejezték agymnasio-t (alsóközépfokú oktatás).


3 év = 6 szemeszter. MunkaügyiMinisztérium – aprogram gyakorlatiirányítása az országosfoglalkoztatási hivatal(OAED) feladata.

Országos. Ingyenes a képzésbenrészt vevők számára –a vállalatok anyagitámogatást kapnak.

Jelenleg még nincskülső értékelésirendszer – előkészítésalatt.

Vállalati gyakorlatrólgondoskodóügynökségek (1983)

1) Munkanélküliek.2) Dolgozók.3) AMEA munkások(speciálisszükségletekkelrendelkező emberek).


1) Maximum 600 óra.2) Maximum 200 óra.3) 2 év = 1800 óra.

MunkaügyiMinisztérium – aprogram gyakorlatiirányítása az országosfoglalkoztatási hivatal(OAED) feladata.

Országos. A résztvevők anyagijavadalmazása:1) 800 drachma/óra.2) 400 drachma/óra.3) 1200 drachma/nap.

Jelenleg még nincskülső értékelésirendszer – előkészítésalatt.

56

16. táblázat Spanyolország


Intézkedéstípusa


TÁRSADALMI GARANCIAPROGRAMOK1

Iniciaciónprofesional(Szakmaifelkészítés)(1994)

2 - Alapoktatás és szakmai képzésbiztosítása.- A munka világába való beilleszkedésmegkönnyítése, különös hangsúlythelyezve a továbbtanulást célzó képzésre(főként meghatározott irányú, középfokúszakképzést tartva szem előtt).

-Az iskola általkiállított tanulmányibizonyítvány.-A megfelelő oktatásihatóság által kiállítottszakmai jártasságibizonyítvány.

Hatóságilag jóváhagyott,megfelelő szakképzésikurzusokkal rendelkező államivagy magánforrásból fenntartottiskolák.

Részidős; főként a délelőtt folyamán megtartott heti26-30 óra, melyben a tanórák váltakoznak agyakorlati képzés elemeivel.2Létszám: minimum 10, maximum 15 tanuló.A tanulók egyéni figyelemmel kísérése.

Formación yEmpleo(Képzés ésfoglalkoztatás)(1995)

2 Bár nem elhanyagolva a továbbtanuláslehetőségét, ezen a területen indítottintézkedések fő célja a fiatalokmunkaerőpiaci integrálása, kezdetimunkatapasztalatok biztosításával.

-A megfelelő oktatásihatóság által kiállítotttanulmányibizonyítvány.-Szakmai jártasságibizonyítvány.

Az iskolai környezeten kívül. Amunkaerőpiachoz szorosankapcsolódó helyszíneken (városiönkormányzatok, a tartományokszövetsége – Mancomunidadesstb.; tartományiönkormányzatok; munkaadóiszervezetek).

Két szakaszban szerveződik:Az első szakasz hathónapos képzést biztosít , aszakmai felkészítés programjának óramegoszlásávalmegegyező módon.2A második szakasz során az időkeret felét vállalatigyakorlati képzésre fordítják.Létszám: minimum 10, maximum 15 tanuló. Aminimumérték alacsonyabb is lehet a ritkán lakottterületeken.A tanulók egyéni figyelemmel kísérése.

TalleresProfesionales(Szakmaiműhelyek)(1994)

2 Alapoktatás és szakképzés biztosítása atanulók speciális szükségleteinekkielégítése céljából; ezek a programokelsősorban a társadalmi részvétel pozitívattitűdjének illetve a megújítottmotivációnak a tanulás segítségéveltörténő fejlesztésére és megszilárdításárairányulnak.

-A megfelelő oktatásihatóság által kiállítotttanulmányibizonyítvány.-Szakmai jártasságibizonyítvány.

Az iskolai környezeten kívül.Önálló osztálytermi műhelyek.A fiatalokhoz és amunkaerőpiachoz közel állóhelyszínek (a szervezés éslebonyolítás szociálispartnerekkel /NGO/együttműködve valósul meg).

Heti 26-30 óra.2 A szakmai képzés óraszáma akárnégyre is lecsökkenthető, amikor a tanuló a képzésfolytatása mellett dolgozik (szakmunkástanulóiszerződés) vagy vállalati – gyakorlati célú –képzésben vesz részt. A tanulók helyzeténekmegkönnyítése érdekében vállalati gyakorlat csak aprogram utolsó szakaszában valósul meg.Létszám: minimum 10, maximum 15 tanuló.A tanulók egyéni figyelemmel kísérése.

1 E három intézkedés mellett léteznek (hasonló) programok a börtönökben és a hadseregben is, továbbá vannak nemzeti kisebbségekre és kulturálisan hátrányos helyzetűfiatalokra irányuló programok.2 A Társadalmi Garanciaprogramok képzési elemei a következők: szakmai képzés (15-18 óra/hét), alapoktatás (6-9 óra/hét), orientáció és képzés, amely a munka világávalvaló kapcsolatra irányul (2-3 óra/hét), kiegészítő tevékenységek (2-3 óra/hét), szemináriumi foglalkozások (1-2 óra/hét).

57

16. táblázat Spanyolország (folytatás)

Intézkedés Célcsoport Életkor Időtartam Felelős hatóság Földrajzi kiterjedés Pénzügyi aspektus Az intézkedésértékelése3

TÁRSADALMI GARANCIAPROGRAMOK

Iniciación profesional(Szakmai felkészítés)

Olyan fiatalok, akik az oktatásirendszerben kívánnak maradni,de már kimerítettek mindenlehetőséget , hogy képesítéstszerezzenek –egyéb szinteken.


Egy tanév.(A tanulónak jogábanáll még egy évigfolytatni a programot.)

Az Oktatási ésKulturálisMinisztérium,valamint a különféle,oktatási ügyekértfelelős hatóságok.

Az állam és azautonóm közösségek.

-Nincs(munka)szerződés (arésztvevők nemkapnak díjazást).-A képzés ingyenes.

Ez a legelterjedtebbtípusú képzés, alegmagasabb (tanulói)beiratkozási aránnyal.A programkibontakozása jólhalad, az intézkedésértékelését pedig mostkészítik elő.

Formación y Empleo(Képzés ésfoglalkoztatás)

Olyan lemorzsolódott fiatalok,akik nem rendelkeznek akötelező oktatás végén kapottbizonyítvány (Graduadoescolar), vagy a középfokúoktatási bizonyítvány(Graduado en EducaciónSecundaria) szintje fölöttiiskolai végzettséggel, s nemszereztek szakmaiképesítéseket sem. Főként azelső ízben munkát keresőfiatalok.


Egy tanév.(A tanulónak jogábanáll még egy évigfolytatni a programot.)

Az Oktatási ésKulturálisMinisztérium,együttműködve aSpanyolÖnkormányzatok ésTartományokSzövetségével,valamint a városiönkormányzatok, amunkaadóiszövetségek és aszakszervezetek.

Az állam, az autonómközösségek valaminta helyi hatóságok.

-(Vállalati) gyakorlatiképzésről szólószerződés (arésztvevők fizetéstkapnak).-A képzés ingyenes.

Ez a másodiklegfontosabbintézkedés e körben.Az értékelésfolyamatban van.

Talleres Profesionales(Szakmai műhelyek)

Olyan lemorzsolódott fiatalok,akik peremhelyzetűek, ésszociális értelembenveszélyeztetettek.


Egy tanév.(A tanulónak jogábanáll még egy évigfolytatni aprogramot.)

Az Oktatási ésKulturálisMinisztérium,együttműködvetapasztalt nonprofitintézményekkel.

Az állam, az autonómközösségek valaminta helyi hatóságok.

(Vállalati) gyakorlatiképzésről szólószerződés.A képzés ingyenes.

Az intézkedésjelenleg még kezdetiszakaszánál tart.

3 Nem állnak rendelkezésre adatok ezen intézkedések külső értékeléséről. Némely esetben a külső értékelés megvalósítása folyamatban van. (pl. Iniciación profesional ésFormación y Empleo).

58


Intézkedés(a bevezetés

dátuma)

Intézkedéstípusa


FOGLALKOZÁSRA IRÁNYULÓ SZAKKÉPZÉS (FIP TERVEZET)4

Foglalkoztatást elősegítőszakképzés(1985)

3 A képzést és a munkába állástelősegítő nemzeti tervezet (FIPTervezet) magában foglalja azösszes olyan – foglalkozásrairányuló szakképzési –programot, mely amunkanélkülieket célozza, annakérdekében, hogy biztosítsaszámukra a termelési rendszeráltal megkívántszakképzettséget, illetve hogyvisszahozza őket afoglalkoztatásba, amennyibenkorábban nem vettek résztformális szakmai képzésben,vagy nem rendelkeznekmegfelelő szakképzettséggel.

A központi (oktatási) kormányzathatározza meg a képzési útakat(lehetőségeket) és a minimálisanmegkövetelt tudásszintet az olyanszakmai bizonyítványhoz (certificado deprofesionalidad) vezető szakirányokterén, melyet az egész országbanelismernek, s melynek hivatalos státusavan. Ezt a bizonyítványt az illetékeshatóság ítéli oda az érintett személykérésére, s az adott szakmai területenvaló, szakértői bizottság előtti értékeléstkövetően. Emellett, a FIP Tervezetkurzusain való részvételt (tanulmányi)bizonyítványok igazolják, melyekföltüntetik a tanórák számát, a képzésiegység (modul) nevét stb.

A foglalkoztatást elősegítő képzésikurzusok osztálytermi vagy távoktatásikeretek között biztosíthatók. Akurzusokat mindkét esetben olyanközpontokban tartják, melyek a FIPTervezettel együttműködésbentevékenykednek, s melyeket regisztráltaka valamennyi követelménynekmegfelelő, (programban) részt vevőközpontok országos jegyzékében, azáltaluk kínált – s a programbanjóváhagyott – képzési (szak)irányokegyértelmű feltüntetésével. Ezeket aközpontokat a nemzeti foglalkoztatásiintézetnek (INEM) vagy az e térenfelelős autonóm közösségnek kellengedélyeznie illetve jóváhagynia.

A FIP Tervezet körébe tartozó képzési projektekrövid időtartamúak (egy év alattiak), s a bevett,hagyományos képzési programoknak megfelelőmodulokból állnak. A kurzusok alkalmat nyújtanaka gyakorlati munkavégzésre, megfelelőműhelyekben vagy vállalatoknál, melyekkelelőzőleg együttműködési megállapodást kötöttek(megjelölve a képzés tartalmát, hosszát, helyétvalamint a tanrend felépítését).

Programoktanműhelyekés kézműves-képzéstbiztosítóközpontokszámára(1988)

2 A 25 éves kor alattimunkanélküli fiatalokintegrálása „szendvics típusú”képzésbe, többek között aművészeti, kulturális éstermészeti örökséghelyreállítását illetve fejlesztésétcélzó munkahelyi képzés; városivagy környezetvédelmiprojektek; a városi környezetjavítása és minden más, azállami szektor számára hasznos,vagy általános illetve társadalmiérdekű tevékenység területén.

A programot támogató testületbizonyítványt állít ki, feltüntetve atanórák számát, a megszerzett képesítéstés az elvégzett képzési modulokat.

Az iskolai környezeten kívül. A programok felépítése a következő:bevezető szakasz (6 hónap), melynek során arésztvevők foglalkozás(ok)ra irányuló szakmaiképzésben részesülnek, s egy „szendvics típusú”képzést tartalmazó második szakasz, melyben amunka illetve a munkahelyi képzés váltakozik,immár szakmunkástanulói szerződések keretében.A tanulók különböző foglalkozásokkal ésképzéstípusokkal kapcsolatos útmutatásban,tanácsadásban illetve felvilágosításban részesülneka képzési szakasz során. Azon tanulóknak, akik nemrendelkeznek a kötelező oktatásvégbizonyítványával (Graduado en EducaciónSecundaria Obligatoria), speciális – általános ésszakmai oktatást nyújtó – kurzusokat biztosítanak,hogy ily módon lehetővé váljon számukra is afoglalkoztatásba való belépés vagy tanulmányaikfolytatása.

4 1985-ös elindítása óta a FIP Tervezet különféle szabályozások által meghatározott módon működött. Az 1986-ban, 1987-ben, 1988-ban és 1990-ben bevezetett jogiintézkedések továbbfejlesztették illetve módosították az 1985-ös határozatot. A FIP Tervezet jelenleg az 1993 (május 3.)/631. számú Királyi Rendelet hatálya alá tartozik.

59




FOGLALKOZÁSRA IRÁNYULÓ SZAKKÉPZÉS (FIP TERVEZET)

Foglalkoztatást elősegítőszakképzés(FIP Tervezet)

Bárki, aki elmúlt 16 éves, ésregisztráltatta magát az INEM-nél,részt vehet a FIP Tervezetprogramjaiban. A fő célcsoportok akövetkezők:-segélyből élő munkanélküliek;-25 éves kor feletti munkanélküliek,különösképpen azok, akik egy évnélhosszabb ideje vannak ilyenhelyzetben;-25 éves kor alatti munkanélküliek,akik elvesztették legalább 6 hónapigbetöltött állásukat;-olyan munkanélküliek, akik különösnehézséget tapasztalnak a munkábaállás vagy a munkába valóvisszatérés során, főként a munkavilágába visszatérni szándékozó nők,a rokkantak és a bevándorlók;-az első ízben munkát keresők, decsak azokban az esetekben, ha aképzési programot olyan vállalatokigénylik, melyek kötelezettségetvállalnak az általuk képzett tanulóklegalább 60%-ánakfoglalkoztatására.

Valamennyikorcsoport(minimum 16éves kor).

Az egyesszakirányokratervezettmodulokváltozóidőtartamúak,de mindenesetben 1 évnélrövidebbek.

Az INEM – aMunkaügyi ésSzociálisMinisztériumképviseletében –valamint azautonómközösségek,melyek márátvették a FIPTervezet(gyakorlati)irányítását.

A képzésiprogramokhárom-évenkéntitervezését aMunkaügyi ésSzociálisMinisztériumvégzi,figyelembevéve azautonómközösségekjavaslatait, akikfelelősségetvállalnak a FIPTervezetirányításáért.

A képzés ingyenes.Bizonyos esetekbentámogatást lehet adniutazási költségekre,szállásra, és/vagy étkezésicélra.

A FIP Tervezet körébe tartozóképzési programok megtervezésehároméves rendszerben történik,figyelembe véve a munkaerőpiacihelyzetet és az egyes autonómközösségek szükségleteit. Ezkülönböző képzési programokatjelent az egyes szakirányokvonatkozásában. Az INEM és az etéren felelősséggel bíró autonómközösségek évenkéntiinformációgyűjtést végeznek aprogramokat befejezők számánaknagyságáról, a tanulók által szerzettosztályzatokról, az állásszerzőkarányáról illetve a programbanrészt vevő képzési központok általvégzett értékelésről. Ezeket azinformációkat a Szakképzésértfelelős Általános Tanácshoztovábbítják. A képzési programokjelentős számú emberrőlgondoskodnak évente, akik ezáltalképesítéshez jutnak, illetve szakmaiátképzésben vehetnek részt.

Programoktanműhelyekéskézművesképzést biztosítóközpontokszámára

25 éves kor alatti munkanélkülifiatalok.

25 éveskorig.

Tanműhelyek:1 vagy 2 év.Képzésiközpontok: 1év.

Az állam, a helyikézművesegyesületek,köztestületek,autonómközösségek, államivállalatok,nonprofitegyesületek ésalapítványok.

Az állam, azautonómközösségekvalamint ahelyihatóságok.

Az INEM támogatást nyújta programokat elősegítőszervezetek számára,költségeik fedezésére. Aprogram másodikszakaszában a tanulók aszakmunkástanulóiszerződés keretében atörvény által meghatározottfizetést kapják.

Nincs.

60



Intézkedéstípusa


FELNŐTTOKTATÁS

Enseñanzas iniciales(Alapoktatás)(1970-es és 1980-as évek,különböző dátumok, aprogramtól függően)(1986)

1a - I. szint, írás-olvasás: alapoktatásbiztosítása írástudatlan emberek számára,annak érdekében, hogy képessé váljanak amunkaerőpiacra történő belépésre vagyvisszatérésre, illetve hogy az alapoktatás mástípusai is megnyíljanak előttük.- II. szint, a legfontosabb ismeretek ésműveletek megszilárdítása: a felnőttközépfokú oktatás első moduljaiba valóbelépés elősegítése, hogy azután lehetővéváljon a tanulók számára más államihatóságok vagy magánszervezetek általbiztosított, foglalkozásra illetve szakmárairányuló képzésben való részvétel.

- I. szint: részvételttanúsító bizonyítvány.

- II. szint: az oktatásirendszer általkiállítottakkal egyenértékűiskolai bizonyítványok.

A célcsoporttól függ: helyiérdekeltségű állami ésmagánintézmények,börtönközpontok, katonaiközpontok stb. Alapvetőenosztálytermi környezet.

Nincs meghatározott órarend. A kurzusoka célcsoportok szükségleteinekmegfelelően szerveződnek; a minimálisheti óraszám az I. szint esetében 9 óra,míg a II. szinten 12 óra. Az alkalmazottmódszertan a résztvevők ismeretein,tudásszintjén alapul, figyelembe vévekorábbi tanulmányaikat illetveelőmenetelüket, s elősegítve a tanóraipárbeszédet és részvételt valamint acsoportmunkát. Az értékelés folyamatos.A képzés megkezdése előtt egyalaphelyzetet tükröző felmérést végezneka tanulókról (Valoración Inicial delAlumno – VIA), mely befolyásolja aztánaz egyéni képzési útvonalat. (Ez jellemzővalamennyi felnőttoktatási kurzusra.)

A kötelező oktatást lezáróiskolai végbizonyítványhoz(Graduado Escolar) vezetőoktatás(1970)

1a Alapvégzettség megszerzése az oktatásirendszer különböző szintjeire való bejutásilletve a munkaerőpiacra történő újbólibelépés céljával.

Iskolai végbizonyítvány(Graduado Escolar).Modulokat tartalmazóbizonyítványok.

Speciális államifelnőttoktatási központok.Egyéb felnőttoktatásiintézmények. Osztálytermiképzés és távoktatás (napiTV--program).

Nincs meghatározott órarend. Akurzusokra általában este kerül sor, demindig a résztvevők igényeinekmegfelelő időpontban. A programbanszereplő tantárgyak tantárgyi területekrevannak bontva: spanyol nyelv, idegennyelv, matematika, természettudományokilletve társadalomtudományok, az elérnikívánt oktatási szint tananyagávalösszhangban.

Középfokú oktatás felnőttekszámára(1996)

1a Az oktatási rendszer általános szerkezetét ésfelépítését meghatározó alaptörvényben(LOGSE) lefektetett kötelező oktatásivégzettség megszerzése (alsó középfokúoktatási bizonyítvány – Graduado enEducación Secundaria); az intézkedéskonkrét céljai megegyeznek az általánoscélokkal.

Alsó középfokú oktatásbizonyítványa (Graduadoen Educación Secundaria).

Hagyományos vagy speciálisoktatási intézmények.Osztálytermi képzés vagytávoktatás.

Nincs meghatározott órarend: arésztvevők szükségleteinek megfelelőenállítják össze. A felnőttoktatási program akötelező középfokú oktatás szintjén négyműveltségi területet ölel fel(kommunikáció, társadalom, természet ésmatematika). E területek mindegyikének(tan)anyaga egymásra épülő, növekvőnehézségi fokú modulokból áll.

61



Pénzügyiaspektus


FELNŐTTOKTATÁSEnseñanzasiniciales(Alapoktatás)

Olyan emberek, akikneknehézséget okoz alegfontosabb, alapszintűismeretek illetveműveletek megértése. Az I.szint programjai főként amunkaképes korú,írástudatlan emberekreirányulnak; a II. szintprogramjait pedig olyan,végzettséggel nemrendelkező embereknekszánják, akik célja a felnőttközépfokú oktatásba valóbelépés, garantálteredményű szakképzésikurzusok elvégzése vagy atársadalmi, kulturális,politikai és gazdaságiéletben való aktívrészvétel.

16 éves korfelettiek,nincs fölsőkorhatár.

Nemalkalmazható (atanulók képzésiútvonalaihoz kelligazítani).

Az Oktatási és KulturálisMinisztérium; megállapodások azIgazságügyi illetve a VédelmiMinisztériummal, a NőkIntézetével valamint a NemzetiFoglalkoztatási Intézettel. Azoktatás fölött teljes hatáskörrelrendelkező autonóm közösségekés a helyi hatóságok.

Az állam, azautonómközösségek és ahelyihatóságok.

A kurzusokingyenesek.

A nemzeti továbbképzési tervefelnőtt nők számára (Plan Nacionalde Educación Permanente deAdultas), mely kísérleti programkéntindult a nők támogatásának céljával,ma már a felnőttoktatási központoktevékenységének szokásos részévévált. Ezek a programokrendelkezésre állnak abörtönintézmények lakói, a fegyvereserőknél szolgálók, a hátrányoshelyzetű etnikai és kulturáliskisebbségek tagjai valamint amigránsok számára is. Ez idáig nemtörtént értékelés, minthogy a programnagyon újkeletű (a LOGSEéletbelépése óta ezeket azintézkedéseket először az 1996/97-estanévben igazították hozzá az új ,megreformált rendszerhez).

Az iskolaivégbizonyítvány-hoz vezetőoktatás

Azok az emberek, akik a16 éves kort a (kötelezőoktatás végi)vizsgaidőszakot megelőzőév december 31. napjátmegelőzően töltik be.


Nemalkalmazható.

Az Oktatási és KulturálisMinisztérium. Az oktatás terénteljes hatáskörrel rendelkezőautonóm közösségek oktatásihatóságai.


A kurzusokingyenesek.

Nincs.

Középfokúoktatás felnőttekszámára

Azok az emberek, akik:befejezték az elemi szintűáltalános oktatás(Enseñanza GeneralBásica) 6. évét vagy azzalegyenértékű szintet értekel;sikeresen teljesítették afelnőtt alapképzés II.szintjét.


4 modul,összesen(maximum) 2évesidőtartamban.

Az Oktatási és KulturálisMinisztérium. Az oktatás terénteljes hatáskörrel rendelkezőautonóm közösségek.


Ingyenes. Mivel az intézkedés gyakorlatimegvalósítása, bevezetése jelenlegfolyik, még nem történt értékelés.

62

17. táblázat Franciaország


Intézkedéstípusa


Crédit formationindividualisé – CFIEgyéni képzési kredit(1989)

2 Elismert képesítések megszerzésea képzés V. szintjén.

A képességek érvényesítéseműszaki oktatásról szóló képesítés,jóváhagyott képesítés vagyelismert képesítés formájában.

A képzésiintézményben és avállalatnál.

- Alapozás / orientáció és a gyakornok-tanuló kezdetikészségeivel és egyéni fejlődési ütemével összhangban állómodulrendszerű képzési kurzus felépítése.- Három szakasz: alapozás és orientáció, a készségekkorszerűsítése vagy értékelése, és maga a képzés (CES,„szendvics típusú” képzés).

Szakmai képzés(1971)

2 -Elismert képesítések megszerzése.-A munkaerőpiacra való belépés.

Szakmai képesítés az V. illetve aIV. szinten, képesítést adó vállalatigyakorlat nyomán.

Váltakozva aközpontban és avállalatnál.

Változó időtartam (átlagosan 800 óra gyakorlati képzés vezetképesítéshez a IV. szint esetében).

Képesítési szerződés(1983)

2 Elismert képesítések megszerzése. Szakmai képesítés megszerzése aműszaki képzés sikerességétföltüntető bizonyítvánnyal illetvediplomával, vagy valamelyszakmai ág elismerésével.

Váltakozva egyvállalatnál (gyakorlatiképzés) és egy külsővagy belső képzésiszervezetnél(általános, műszaki ésgyakorlati képzés).

- Egy képzési szervezetnél töltött időszak (a szerződés teljesidőtartamának legalább 25%-a);- felügyelet illetve ellenőrzés melletti vállalati gyakorlat;- képzési megállapodás aláírása a tanuló-gyakornokfelvételekor.

Szakmunkástanulóiszerződés(1987)

2 Elismert képesítések megszerzése. Szakmai képesítés megszerzése aműszaki illetve szakmai képzéssikerességét föltüntető diplomával,vagy egy (hivatalosan) elfogadottbizonyítvánnyal.

Váltakozva egyvállalatnál és egyszakmunkásképzőközpontban (CFA)vagy egy lycée-ben.

- Maître d’apprentissage felügyelete alatti gyakorlati képzés avállalatnál.- Általános, műszaki és gyakorlati képzés (minimum 400 óraévente a CFA-ban).

Contrat d’insertionprofessionnelle – CIPSzakmai integrációtelősegítő szerződés(1993)

3 A munkaerőpiacra való belépés. Szakmai gyakorlatot tanúsítóbizonyítvány, megjelölve a végzetttevékenységet és a kapott képzést.

Vállalatoknál. - A lehetséges képzési idő a szerződés időtartamának legalább15%-át teszi ki (megújított szerződések esetében kötelezőmódon);- a vállalati felügyelet kötelező;- a vállalat határozza meg a felügyelet illetve ellenőrzéskörülményeit valamint a képzés tartalmát.

Contrat emploi solidarité– CESSzolidaritási szerződés(1989)

3 A munkaerőpiacra való belépés. Nincs. Nem üzleti szektor. - Részidős szerződés (heti 20 óra), mely nem kombinálhatómás, fizetéssel járó szakmai tevékenységgel vagy képzéssel.- Képzés biztosítása az alkalmazást (munkába lépést)követően illetve a szerződés időtartama alatt.- Felügyelet melletti munkavégzés.

Dispositif d’insertion desjeunes de l’Éducationnationale – DIJEN, 1986(Az OktatásiMinisztérium integrációsintézkedése fiatalokszámára – részletesenlásd a táblázatfolytatásában, lentebb)

1a2

Olyan intézkedések, melyek azalábbi célokhoz vezethetnek:- visszatérés az alapképzésbe;- részvétel az OktatásiMinisztérium programjában, melyelősegíti a munkába való belépést;- „szendvics típusú” képzésikurzusra vonatkozó szerződés;- munkába lépés.

A „szendvics típusú” kurzuskeretében történő (vizsgára való)megismételt felkészülés(MOREA), valamint az integráltképzés (Formation intégrée – FI)moduljai nyújtanak képesítést.

A képzés felváltvafolyik az iskolában ésa vállalatnál.

- Munkahelyi gyakorlattal párosuló egyéni képzési kurzusokkialakítása.- Mivel ezek alapvetően „szendvics típusú” kurzusok, szoroskapcsolat áll fenn a vállalatokkal, az intézmények közöttiegyüttműködés szellemében.

63

17. táblázat Franciaország (folytatás)

Intézkedés Célcsoport Életkor Időtartam Felelőshatóság

Földrajzikiterjedés


Créditformationindividualisé –CFIEgyéni képzésikredit

Olyan fiatalok, akik nemrendelkeznek V. szintű (BEPvagy CAP) képesítéssel.


Változó, 6hónaptól 3 évigterjedhet (aképzésiprogramtólfüggően).

Képzésikreditekbiztosításárajogosult államiésmagánszektorképzésiszervezetei.

Országos. Az intézkedés(ek)kedvezményezettjei az általukfolytatott képzés típusánakmegfelelő fizetést kapják,(szolidaritási munkaszerződés –CES, szakmunkástanulóiszerződés, képesítési szerződés,adaptációs szerződés, illetve akormány által finanszírozott„szendvics típusú” képzésikurzusok).

Az INSEE egy 1993 végén készültfelmérése szerint 100 000 fiatal vett részt(akkor) a CFI programjaiban, azaz a 16-25éves korcsoportba tartozó összesmunkanélküli egyhatoda. 29% szerzettteljes körű végzettséget az V. szinten, és19% rendelkezik stabil munkaviszonnyal.A CFI befejezése után egy évvel a fiatalok42%-a vesz részt a foglalkoztatásban, 15%-nak volt állása, de elvesztette, 43% pedigegyáltalán nem szerzett állást.

Szakmai képzés Bármely fiatal, aki szakmaialapképzésben kíván résztvenni „szendvics típusú”kurzusok keretében.


6 és 24 hónapközötti,meghatározottidőre szólószerződés.

Állami ésmagánszektorképzésiszervezetei.

Kerületi. A résztvevő havi kormányzatijuttatást kap, valamint egyátalányösszeget szállás- és utazásiköltségekre.

Nincs rendelkezésre álló információ.

Képesítésiszerződés.

Az elsődleges célcsoport: aképesítéssel nem rendelkező,a munkanélküli illetve atartósan munkanélkülifiatalok.


6 és 24 hónapközötti,meghatározottidőre szólószerződés.

Az államihatóságok általengedélyezettvállalatok.

Országos. A résztvevők díjazását/fizetését anemzeti minimálbérhezviszonyítva (SMIC) határozzákmeg, melyet évenként, rendeletiúton állapítanak meg, s (a díjazás)a kedvezményezett életkorátólfüggően eltérő lehet.

A programban részt vevő fiatalokképzettségi szintje folyamatosan nő. Aprogramot befejező fiatalokat tekintve, aképzési szerződéseket elnyerők csaknem50%-a rendelkezik a baccalauréatszintjével megegyező vagy afelettiképzettséggel.

Szakmunkás-tanulóiszerződés

Fiatal munkások, akikbefejezték a kötelezőoktatást.


1-től 3 évigterjedő,meghatározottidőre szólószerződés.

Az államihatóságok általengedélyezettvállalatok.

Országos. A résztvevők díjazásakorfigyelembe veszik az életkort, aszakmunkástanulói képzésstádiumát valamint a SMICszintjét.


Contratd’insertionprofessionnelle– CIPSzakmaiintegrációtelősegítőszerződés

IV. szintű illetve az alattiképzettséggel rendelkező,vagy az álláskeresés terénspeciális nehézségekkelküzdő munkanélküli fiatalok.


6 hónap és 1 évközötti,meghatározottidőre szóló –egyszermegújítható –szerződés.

A képzésiszervezetkormányzatiellenőrzés alátartozik.

Országos. A díjazás törvényilegmeghatározott a SMICszázalékarányában.


64



Contratemploisolidarité –CESSzolidaritásiszerződés

A hosszú idejemunkanélküliek, az RMI -t(Revenu Minimum d’Insertion)elfogadók, a fogyatékosok ésolyan munkanélküli fiatalok (aszerződők 6%-a), akik abaccalauréat szintje alattiképzettséggel illetve oktatásivégzettséggel rendelkeznek.

Valamennyikorcsoport.

3 és 36hónapközötti,meghatározott időre szólószerződés.

A helyi hatóságok, másállami testületek,magánjog alá eső non-profit szervezetek és aközművek irányításáértfelelős testületek kötik aszerződéseket. A képzésiszervezet kormányzatiellenőrzés alá tartozik.

Országos. A fizetés a SMIC bizonyosrészarányával egyezikmeg, s a ledolgozott órákután jár.


Dispositifd’insertiondes jeunes del’Éducationnacionale-DIJEN(Az OktatásiMinisztériumintegrációsintézkedésefiatalokszámára)

Olyan fiatalok, akik kevesebbmint egy éve kerültek ki aközépfokú oktatásból, és nemrendelkeznek CAPképesítéssel.

16 éves korfelettiek.

Változó; aközépiskolaelhagyásátkövető évsorán.

Iskola és vállalat. Kísérletistádiumbanvan azacadémieésdépartmentszintjén.

A vállalatnál történőképzés időszaka során agyakornok megtartjatanulói státusát, tehát nemrészesül díjazásban.

Az Insertion dans la vie active témájábankészült legutóbbi felmérés információvalszolgál a program végzőseiről, 7 hónappala képzés 1994/95-ös tanévben történtbefejezése után 21% rendelkezik rendesmunkaszerződéssel; 4,9% képesítési vagyadaptációs szerződéssel; 3,2% pedigmásfajta szerződéssel (CES vagyorientációs szerződés). A brevet vagy aContrat de Formation Généralemegszerzői között 28,3% rendelkezikrendes (munka)szerződéssel; 7,4%képesítési vagy adaptációs szerződéssel és3,9% másfajta szerződéssel.

65




A DIJEN keretében hozott speciális intézkedések

1. MOREA (module derepréparation à l’examen paralternance) – Egy adott vizsgáravaló újbóli felkészülésmegvalósítását célzó modul,“szendvics típusú” kurzuskeretében. (1986)

1a2

Újbóli felkészülés egy adott vizsgára„szendvics típusú” kurzus keretében, dea középiskola utolsó événekmegismétlése nélkül.(Elismert bizonyítványok megszerzése).

CAP, BEP,Baccalauréat, BTS. Arésztvevők számáraspeciális tanulmányikurzusokat szerveznek,rugalmas belépésifeltételekkel.

Iskola ésvállalat között.

- A modulrendszerű képzés megszervezését önkéntestanárok vállalják.- Az egyes modulok hasonló oktatási szükségletekkelrendelkező fiatalokat gyűjtenek egybe az adott képesítésiszint eléréséhez.- Nagyrészt „szendvics típusú” elemek jellemzik aképzési folyamatot.

2. SIO (session d’information etd’orientation) információs ésorientációs célú tanfolyam(1986)

3 - Megvalósítható és megfelelő szakmaiprofil felépítése, ami a résztvevőjelenlegi helyzetén alapul;- segítségnyújtás az érintett fiatalszámára a (szakmai) profil felépítésénekelkészítésében illetve a megvalósításelkezdésében.

Nem alkalmazható. Iskola. A „szendvics típusú” kurzus mintáján alapul, és négyszakaszból áll:- részletes egyéni értékelés elkészítése;- a munkahelyek – kísérővel illetve segédletteltörténő – felderítése (vizsgálata) (tanulmányozás,/munkahelyi/ látogatások, stb.);- próbaidő egy vállalatnál;- egy adott profil kiválasztása, s az elérésére irányulóstratégia kidolgozása.

3. CIPPA (cycle d’insertionprofessionnelle par alternance)szakmai irányú „szendvicskurzusok”(1986)

2 - Szakképzési kurzusba való belépéshezszükséges ismeretek elsajátítása;- megvalósítható egyéni (szakmai) profilfelépítése.

Nincs. Iskola ésvállalat.

- Nyitott képzési szakaszok szeptembertől júniusig.- Egyéni oktatási kurzusok remotivációs szakasszal;elméleti és gyakorlati oktatással; vállalati gyakorlattal;kulturális és sporttevékenységgel.

4. MODAL (module d’accueil enlycée) lycée–alapú modul

2 Képzési profil felépítése „szendvicstípusú” kurzus keretében.- Visszatérés egy adott alapképzésikurzusba;- szakmai képesítés(ek) megszerzésérevaló felkészülés, megfelelő (oktatási)módszerek követésével;- a „szendvics-módszeren” alapulóképzési szerződés (tanulás, képesítés).

Nem alkalmazható. Lycée kurzusokazintézménybenés azon kívül.

- A MODAL szervezése a CIPPA mintájára történik.- Egy önkéntes tanár koordinálja valamennyitevékenységet, míg a többi tanár az egyes tanulókszámára megfelelő (egyéni) oktatási programokat állítjaössze.

5. FI (formation intégrée)integrált képzés(1992)

2 Szakmai képesítés megszerzése. V. szintű szakmaiképesítés (CAP).

Előszöriskolában,azutánvállalatnál.

Az iskolai tanulóként eltöltött, egyéves első szakaszalkalmat nyújt az egyéni (szakmai) profil felépítésére,megszilárdítja az alapkészségeket, és megismerteti arésztvevőket a különféle munkaállomásokkal. Aszakmunkástanulói vagy képesítési szerződés keretébenteljesített, egy- vagy kétéves időtartamú második szakaszsorán – az elméleti képzés mellett – lehetővé válik aszakmai képesítés megszerzése.

66



A DIJEN keretében hozott speciális intézkedések1. MOREA (module derepréparation à l’examenpar alternance) – Egyadott vizsgára való újbólifelkészülésmegvalósítását célzómodul, „szendvics típusú”kurzus keretében.

Olyan fiatalok, akik megbuktak aCAP, BEP, Baccalauréat vagyBTS vizsgák valamelyikén, shajlandók a vizsga egészénekvagy egy részének újbóliletételére,és elég önállóak ahhoz,hogy boldoguljanak egy„szendvics alapú” kurzusban,némi ellenőrzés mellett.

16 éveskorfelettiek.

Néhány hónaptólegy egész tanévigterjedhet.

A MOREA elindításárairányuló döntést aRecteur hozza meg, a(tanulókat) fogadó iskolakérése nyomán.

A fiatalok képzésiszükségleteinekmegfelelően; olyanterületre terjed ki,mint például azbeiskolázási körzetvagy a képzési illetvefoglalkoztatásigyűjtőterület.

Iskolai tanuló státus.A vállalatnál történőképzés időszaka során atanuló megtartja ezt astátust, tehát nemrészesül díjazásban.

1995/96-ban 5578tanuló vett részt aprogramban.

2. SIO (sessiond’information etd’orientation) információsés orientációs célútanfolyam

Fiatalok – képesítéssel vagyanélkül – ,akik nemrendelkeznek határozott vagyközvetlenül (azonnal)megvalósítható céllal.


4-től 6 hétigterjedhet (a SIOhosszabbprogramok elejénis beiktatható).

A tanulókat fogadóiskola igazgatójánakfelelősségi körébetartozik az előkészítés ésa megvalósítás.

Helyi. Iskolai tanuló státus,tehát (a résztvevő ) nemrészesül díjazásban.


3. CIPPA (cycled’insertionprofessionnelle paralternance) szakmaiirányú „szendvics –kurzusok”

Képesítés nélküli fiatalok, akiknem rendelkeznekmeghatározott, egyéni (szakmai)tervekkel.


Egy tanév vagyrövidebb.

A tanulókat fogadóiskola igazgatója.

Helyi. Iskolai tanuló státus. Avállalatnál történő képzésidőszaka során a tanulómegtartja ezt a státust,tehát nem részesüldíjazásban.

A legfeltűnőbbszámbelinövekedésvalamennyi DIJENprogram közül –1995/96-ban 12573 tanulótregisztráltak, az1986/87-es 5800-hoz képest.

4. MODAL (moduled’accueil en lycée)lycée – alapú modul

Tanulmányaikat a felsőközépfokú oktatás második(általános irányú vagy műszaki)szakaszában félbehagyó fiatalok.


Egy tanév –tekintetbe veszi afolyamatosanérkezőket éstávozókat. Lehetrövidebb is, néhányhéttől 3-4 hónapigterjedhet.

A lycée igazgatója. Helyi. Iskolai tanuló státus,tehát (a résztvevő) nemrészesül díjazásban.


5. FI (formation intégrée)integrált képzés

Olyan tanulók, akiknek speciálissegítségre van szükségük aszakmai képesítést nyújtó képzés„szendvics alapon” történőelvégzéséhez.


A teljes időtartamnem haladhatjameg a 3 évet.

A program indításáraönként vállalkozócollège vagy lycéeintegrált képzésimegállapodást köt apartnervállalatokkal.

Helyi szintenszerveződik.

1.szakasz: iskolai tanulóstátus (nincs díjazás);2.szakasz: (a résztvevő)speciálismunkaszerződés szerintfizetett munkavállaló(képesítés ésszakmunkásképzés).


67

18. táblázat Írország


Intézkedéstípusa


Youthreach (A fiatalokelérését – bevonását azoktatásba / képzésbe– célzóintézkedés)(1988)

1a+1b Alapszintű/elemi fontosságúkészségek elsajátítása annakérdekében, hogy a fiatalok ily módonfelkészülhessenek atovábbtanulásra/képzésre vagy afoglalkoztatásra.

- A Szakmai Minősítések NemzetiTanácsa (NCVA) – az értékelésért és adiplomák odaítéléséért felelősszervezet – akkreditálja a sikeresképzési kurzusokat (a JuniorCertificate alapszintjén).- Junior Certificate (alsó középfokúoktatási bizonyítvány).- Integrált Értékelési Rendszer (FAS).- Egyebek értelemszerűen.

- A SzakképzésiBizottság (VEC)Központjai.- YouthreachKözpontok.

- A tanulók speciálisszükségleteihez igazított kurzusok.- Modulrendszerű.- Váltakozó (elméleti-gyakorlati)képzés, ahol szükséges.- Nappali (teljes) képzés.

Képzési Műhelyek a vándorlóéletmódot folytatók számára(1974)

3 Segítségnyújtás a vándorlóéletmódot folytató közösségszámára, hogy a társadalmilagreleváns tudást megszerezzék illetvehelyüket a társadalombanmegtalálják.

- A Szakmai Minősítések NemzetiTanácsa (NCVA) – az értékelésért és adiplomák odaítéléséért felelősszervezet – akkreditálja a sikeresképzési kurzusokat (a JuniorCertificate alapszintjén).- Junior Certificate (alsó középfokúoktatási bizonyítvány).- Integrált Értékelési Rendszer (FAS).- Egyebek értelemszerűen.

Képzési Központok avándorló életmódotfolytatók számára.

Modulrendszerű.

Szakképzési Lehetőség Kerete(VTOS)(1989)

1b Oktatási és képzési lehetőségekbiztosítása munkanélküliek számára,ily módon növelve munkábaállíthatóságuk (illetvealkalmazhatóságuk) szintjét, esélyét.

A Szakmai Minősítések NemzetiTanácsa (NCVA) – az értékelésért és adiplomák odaítéléséért felelősszervezet – akkreditálja a sikeresképzési kurzusokat.

Iskolák vagyfelnőttoktatásiközpontok.

- Nappali oktatás és képzés.- A tanulók szükségleteihezigazodó kurzusok.- Hangsúly a szociális illetve azegyéni fejlődésen.

68

18. táblázat Írország (folytatás)

Intézkedés Célcsoport Életkor Időtartam

Felelős hatóság Földrajzikiterjedés


Youthreach (A fiatalokelérését célzóintézkedés)

Olyan fiatalok, akik végzettségnélkül hagyták el az oktatást(kevesebb mint 5 D fokozattalaz alsó középfokú oktatás/Junior Cycle/ végén).


1-2 év. Az Oktatási illetve aVállalkozási és MunkaügyiMinisztérium – a SzakképzésiBizottságok (VEC) révén,valamint a Nemzeti MunkaügyiHatóság (FAS).

Az állam egészterületén, amagasmunkanélküliségi rátávalrendelkezőterületeken.

A résztvevőkképzési juttatástkapnak.A képzés ingyenes.

A program külső értékelésemegtörtént.A képzés első éve végén arésztvevők mintegy 32% találmunkát, 34% pedig folytatja atanulmányait.

Képzési műhelyek avándorló életmódotfolytatók számára

A vándorló életmódot folytatóközösség tagjai.

15-40 éveskorcsoport,melynek80%-a 15-25 évközöttifiatal.

1-2 év. Az Oktatási illetve aVállalkozási és MunkaügyiMinisztérium – a SzakképzésiBizottságok (VEC) révén,valamint a Nemzeti MunkaügyiHatóság (FAS).

Az állam egészterületénkörülbelül 17ilyen központvan.


Belső ellenőrzés valósul meg.Alacsony a képzést követőenállást találók aránya; a kurzusbefejezése (már) eredménynekszámít.

Szakképzési LehetőségKerete (VTOS)

A hosszú ideje munkanélküliek(akik legalább 6 hónapjamunkanélküli-segélyen élnek).

21 évesek,és annálidősebbek.

2 év. A Szakképzési Bizottságok(VEC).

Az állam egészterületén.


Az 1994-es év kurzusainakeredménye:-a képzést befejezettek 25%-atalált állást;-32% folytatta tanulmányait;-31% munkanélküli maradt.

69

19. táblázat Olaszország



Corsi di alfabetizzazione(Alapkészségek (írás-olvasás)elsajátítását célzó kurzusok)(1983)

1a Alapszintű ismeretek elsajátítása.Hivatalos bizonyítványokmegszerzése.

Diploma di licenza elementare(alapfokú iskolai bizonyítvány).

Állami alapfokú iskolák. Egy év alatt 350 tanítási óra;heti 20 óra, 5 napra elosztva.

Corsi sperimentali per lavoratori(Kísérleti kurzusok dolgozókszámára)(1975)

1a Alapszintű ismeretek elsajátítása.Hivatalos bizonyítványokmegszerzése.

Diploma di licenza media(Alsó középfokú iskolaibizonyítvány).

Állami, alsó középfokúoktatási intézmények

Minimum 350 tanóra évente;heti 14-16 óra, 5 napraelosztva.

Esti szakképző kurzusok(1977)

1b Olyan képesítés megszerzése, melyhasznos lehet a munkaerőpiacon.

Szakmai képesítések. Az iskolai környezetenkívül.

Az óraszám kurzusrólkurzusra változik, az adottrégiótól függően. Általábanvéve 80 és 1800 közötti atanóraszám.

70

19. táblázat Olaszország (folytatás)



Corsi di alfabetizzazione(Alapkészségek (írás-olvasás) elsajátítását célzókurzusok)

Azok, akik nem fejezték beaz alapfokú oktatást.

16 évesek, és annálidősebbek.

1 vagy 2 év. OktatásiMinisztérium.

Országos. Ingyenes; az OktatásiMinisztériumfinanszírozza.

1994-ben a résztvevők42,5%-a fejezte besikerrel a kurzust (ISTAT– Annuario statisticoitaliano, 1994).

Corsi sperimentali perlavoratori(Kísérleti kurzusokdolgozók számára)

Azok, akik csupánalapfokú iskolaibizonyítvánnyal (Diplomadi licenza elementare)rendelkeznek.


1 vagy 2 év. OktatásiMinisztérium.

Országos. Ingyenes; az OktatásiMinisztériumfinanszírozza.

1994-ben a résztvevők72, 7%-a fejezte besikerrel a kurzust (ISTAT- Annuario statisticoitaliano, 1994).

Esti szakképző kurzusok Valamennyi csoport. 16 évesek, és annálidősebbek.

Kurzusról kurzusraváltozik, az adottrégiótól függően.Általában véve 80 és1800 közötti atanóraszám.

Regionálishatóságok.

Országos. Ingyenes; a regionálishatóságokfinanszírozzák.

1992/93-ban 14 498kurzust szerveztek,összesen 299 777résztvevővel. Nem állnakrendelkezésre adatok azeredményekről.

71

20. táblázat Luxemburg



Helyi ifjúsági program (ALJ)(1984)

3 -Társadalmi integráció.-Belép a munkaerőpiacra.

Nincs. Szakmai továbbképzésiközpontok (CFPC). (Ezekállami irányítású képzésiközpontok.)

Szociális és oktatásisegítségnyújtás.

Munkanéküliség elleniintézkedések(1970-es évek vége)

Szakmai továbbképzésiközpontok (CFPC)(1990)

1a3

-Belépés a munkaerőpiacra.-Elősegíteni az átmenetet aziskolából a munka világába.

Lehetőség van egy műszaki ésszakmai alapképzésről szólóbizonyítvány (CITP)megszerzésére, ami alacsonyabbszintű szakképesítésnek számít. Ezjelentheti az első lépést a CATPmegszerzése irányában. Az esetektöbbségében a kurzus nem adszakmai képesítést.

Szakmai továbbképzésiközpontok (CFPC).

- Oktatási és pszichológiaisegítségnyújtás.- Moduláris rendszerűkurzusok és elhelyezés.- Nappali kurzusok, gyakorlatiműhelyek.

Szakmai orientáció és alapozókurzusok (COIP)(1970-es évek)

3 -Társadalmi integráció.-Belép a munkaerőpiacra.

Nincs. Szakmai továbbképzésiközpontok (CFPC).

Bevezető és szakmai alapozókurzus.Szociális és oktatásisegítségnyújtás.

72

20. táblázat Luxemburg (folytatás)

Intézkedés Célcsoport Életkor Időtartam Felelős hatóság Földrajzikiterjedé

s


Helyi ifjúságiprogram (ALJ)

Azok a tanulók, akikvégzettség nélkül hagytákel az oktatási rendszert.


3 év. Oktatási ésSzakképzésiMinisztérium(MENFP).

Országos.

- A CFPC kurzusaira beiratkozottfiatalok képzési támogatást kapnaka Foglalkoztatási Alapból.- A munkanélküli fiatalok akurzus ideje alatt továbbra iskapják a munkanélküli-segélyt.- Az ALJ-ban részt vevő, deképzési programot nem folytatófiatalok nem részesülneksegélyben.

Az Oktatási és SzakképzésiMinisztérium által végzett belsőértékelés (éves beszámoló; nemállnak rendelkezésre rendszeresstatisztikai adatok a sikerességiarányokról).

Munkanélküliségelleni intézkedések

Szakmaitovábbképzésiközpontok (CFPC)

(Szak)képesítéssel nemrendelkező álláskeresőfiatalok.

15-30 éveskorcsoport(megközelítőleg).

1 év. A FoglalkoztatásiAlap speciálisrésze, az Oktatásiés SzakképzésiMinisztérium(MENFP) valamintaz EurópaiSzociális Alap (2.,3. és 4. számúcélkitűzések).

Országos.

- A CFPC kurzusaira beiratkozottfiatalok képzési támogatást kapnaka Foglalkoztatási Alapból.- A munkanélküli fiatalok akurzus ideje alatt továbbra iskapják a munkanélküli-segélyt.

- Az Oktatási és SzakképzésiMinisztérium által végzett belsőértékelés (éves beszámoló; nincsenekrendszeres statisztikai adatok asikerességi arányokról).- Az Európai Szociális Alap általvégzett külső értékelés (az EurópaiBizottság V. Főigazgatóságának évesbeszámolója; nincsenek statisztikaiadatok a sikerességi arányokról).

Szakmai orientációjúés alapozó kurzusok(COIP)

Az iskolát végzettségnélkül elhagyó fiatalok.

15-28 éveskorcsoport(megközelítőleg).

1 év(másodikévlehetséges).

Oktatási ésSzakképzésiMinisztérium(MENFP).

Országos.

Mint fentebb. Az Oktatási és SzakképzésiMinisztérium által végzett belsőértékelés (a CFPC-k, a MENFP és azEurópai Szociális Alap évesbeszámolói; nincsenek statisztikaiadatok a sikerességi arányokról).

73

21. táblázat Hollandia


Intézkedéstípusa


Regionale Meld- enCoördinatiefunctie voortijdigschoolverlaten – RMC(Lemorzsolódott fiatalokatsegítő RegionálisNyilvántartási ésKoordinációs Hivatalok)(1994)

3 -Az iskolát idő előtt elhagyó fiataloknyilvántartását és az oktatásirendszerbe történő reintegrációjátszolgáló hálózat.-Regionális információ az iskolát időelőtt elhagyó fiatalok számáról,illetve a közülük az oktatásirendszerbe visszatérők arányáról.-A régióban e téren feladatot vállalókegyüttműködési hálózata, az egyesrésztvevők által teljesítettszolgáltatásokról szólómegállapodásokkal.

Nem alkalmazható.Az iskolarendszerbe – az RMCtanácsadása illetve útmutatása nyomán– való újbóli belépés minimálisalapképesítés megszerzésére irányul.Ennek a minimális alapképesítésnek(startkwalificatie) legalább szakmaialapképzést nyújtó tanulmányi kurzustkell felölelnie, az alapszintűszakmunkásképzés kimeneti szintjén,vagy a felső középfokú oktatás(záró)bizonyítványát, vagy – akorlátozott tanulási képességekkelrendelkező diákok esetében – a felsőközépfokú oktatás szakmai irányábanmegszerzett „asszisztens” szintű (1.SEDOC szint) képesítést, illetve a„gyakorlóiskola” sikeres elvégzését azalsó középfokú oktatás szakmaiirányában (formálisan meghatározottképesítés nélkül).

Nem alkalmazható.Az iskolába – az RMCtanácsadása illetve útmutatásanyomán – való visszatérés azalsó vagy felső középfokúoktatás intézményeibetörténik; ez jelenthet nappaliszakmai irányú oktatást vagyszakmunkásképzést is.

-Az iskolát idő előtt elhagyófiatalok nyilvántartása az adottrégióban.-A regionális hatóságokerőfeszítéseket tesznek efiatalok normál oktatásirendszerbe történőintegrálására, annakérdekében, hogy (azok)minimális képesítéstszerezzenek.-Segítőszolgálatok hálózataútmutatás illetve tanácsadáscéljából.

74

21. táblázat Hollandia (folytatás)



Regionale Meld- enCoördinatiefunctievoortijdigschoolverlaten –RMC(Lemorzsolódottfiatalokat segítőRegionálisNyilvántartási ésKoordinációsHivatalok)

Az iskolát idő előttelhagyók (azaz, azoktatási rendszerből aminimálisalapképesítés/startkwalificatie/nélkül kilépők).

Általában 10 és23 éves korközötti fiatalok.

Nem alkalmazható.Az RMC központok központikormánytámogatást kapnak azOktatásért, Kultúráért ésTudományokért felelősMinisztériumtól, az 1994. 1. 1-től 1999. 1. 1-ig terjedőidőszakra.

Az Oktatásért,Kultúráért ésTudományokértfelelős Minisztérium.

Regionális. „Diagnózis”megállapítása,tanácsadás ésreintegráció (aziskolarendszerbe valóvisszatérés) ingyenes.A minisztériumanyagi támogatásamintegy 6 millióguldent (NLG) tesz kiévente.

Az akciótervek és aregionális beszámolókéves értékelése; 1997-ben részletesértékelést hajtottakvégre.

75

22. táblázat AusztriaIntézkedés (a bevezetés

dátuma)Típusa Célok Képesítés Helyszín A tanrend felépítése

Oktatási intézkedésekSzakmai előképzés(1980 körül)

3 - Alapismeretek elsajátítása.- Belépés a munkaerőpiacra.

Hivatalos végzettség (illetveképesítések) nem, de a kurzusonvaló részvételt tanúsítóbizonyítvány szerezhető.

Az iskolán kívül. - A korábban megszerzett ismeretek felfrissítése.- Az önállóság fejlesztése.- Meghatározott foglalkozási területeken szükségesalapkészségek megtanítása.

Foglalkoztatási projektek(1985 körül)

3 Belépés a munkaerőpiacra. Nincs. Az iskolán kívül:Munkavégzés szociálissegítségnyújtást célzóprojektek keretében.

- Monitoring szociális és oktatási szempontból.- Szaktanácsadás és készségfejlesztés.- Aktív álláskeresés.

Szakképesítésekmegszerzése(1981 körül)

3 - Belépés a munkaerőpiacra.- Hivatalosan elismert képesítésekmegszerzése, mint például aBerufliches Bildungs- undRehabilitationszentrum (BBRZ) –szakmunkás-bizonyítvány.

A kurzusokon való részvételttanúsító bizonyítvány.Hivatalos képesítések.Szakmai jártassági bizonyítvány.

Az iskolán kívül:Magánszféra képzési ésátképzési központjai.

- A szociális és szakmai készségek fejlesztése az egyéniéletpályaterv meghatározása valamint a kiválasztott foglalkozásterén folytatott képzés útján.- A munkateljesítmény javítása.

Munkához juttatás(1980 körül)

3 Belépés a munkaerőpiacra. Hivatalos végzettség nem, de akurzuson való részvételt tanúsítóbizonyítvány szerezhető.

Az iskolán kívül:-műhelyek;-vállalatok.

- A munkaképesség fokozása.- A munkateljesítmény javítása.

Szakképzési tanácsadás(1992)

3 Belépés a munkaerőpiacra. Nincs. Az iskolán kívül:- vállalatok.

- Segítségnyújtás álláskeresésben.- Nyomon követés és szociális-szakmai segítségnyújtás az újmunkahelyen töltött első hónapok alatt.

Készségfejlesztés ahagyományosan férfifoglalkozások területén(1990 körül)


Az iskolán kívül. „Szendvics típusú” képzés.

A (középfokú) szakiskolaiképzés szakmunkástanuló-képzésként való elismerése,az 1969-es SzakképzésiTörvény 28. Cikkelyemódosításának megfelelően

2 - Belépés a munkaerőpiacra.- Hivatalosan elismert képesítésekmegszerzése.

Szakmai jártassági vizsga (illetvebizonyítvány).

A „kettős rendszer”-benbiztosított lehetőségek:iskolai környezetbenilletve vállalatoknálfolyó képzés.

A képzés 1/5-e hagyományos középfokú szakiskolákban folyik;a képzés 4/5 része vállalatoknál történik.

Szakmai orientáció(1980 körül)


Az iskolán kívül. - Elméleti és gyakorlati információk biztosítása tájékoztatáskülönböző foglalkozásokról.- A (választott) szakmát érintő döntések megvalósítására irányulókonkrét lépések megtervezése.- Pszichológiai és szociális nyomon követés, munkához juttatás.

Külső intézmények általvégzett szaktanácsadás ésnyomon követés(1983 körül)


Az iskolán kívül. Megoldáskeresés egyéni elhelyezkedési problémákra.

Szakmai orientáció(1986)


Az iskolán kívül. - Személyiségfejlesztés és egyéni érdeklődési területektudatosítása illetve optimalizálása.- Tájékoztatás különböző foglalkozásokról.- Műszaki és kézműipari mesterségekbe való bevezetésműhelylátogatások útján.

76

22. táblázat Ausztria (folytatás)



Szakmaielőképzés

Speciális pályaorientációs szükségletekkelrendelkező, hátrányos helyzetűek(beleértve a hosszú ideje munkanélkülivalamint a mozgássérült fiatalokat).


Átlagosan 6hónap.

Állami munkaügyihivatalok.

Atartományok(Länder).

A tanulók juttatást kapnak amegélhetési költségekfedezésére; a részvételingyenes.

A tartományokellenőrzik (az államimunkaügyi hivatalokvezetősége).

Foglalkoztatásiprojektek



Átlagosan 1 év. Állami munkaügyihivatalok.


A tanulók a kialkudottminimálbért kapják(Kollektivvertragslohn).


Szakképesítésekmegszerzése



Átlagosan 6hónap.


Atartományok(Länder).BBRZ:Országos.



Munkáhozjuttatás

Speciális pályaorientációs szükségletekkelrendelkező, hátrányos helyzetűek(beleértve a hosszú ideje munkanélkülivalamint mozgássérült fiatalokat).


1-től 4 évigterjedhet.



A tanulók juttatást kapnak amegélhetési költségekfedezésére; az intézkedésbenvaló részvétel ingyenes.


Szakképzésitanácsadás



6-tól 12 hónapigterjedhet.



A részvétel ingyenes. A tartományokellenőrzik (az államimunkaügyi hivatalokvezetősége).

Készségfejlesztésahagyományosanférfifoglalkozásokterületén

Lányok és fiatal nők (az intézkedés aműszaki és kézműipari mesterségekreirányul).


Átlagosan 6hónap.




A tartományokellenőrzik (az államimunkaügyi hivatalokvezetősége); külsőértékelést hajtott végre azIBE (Institut für Berufs-undErwachsenenbildungs-forschung; Linz, 1994).

77



A (középfokú)szakiskolaiképzésszakmunkástanuló-képzéskéntvaló elismerése

A középfokú és felsőbb szintű műszaki ésszakmai intézményekből illetvefőiskolákból kimaradt fiatalok.

16 évesek,és annálidősebbek.

A 3 éves illetveannál rövidebbszakmunkásképzés esetébenmaximum 1,5 év,a 3 évnélhosszabbszakmunkásképzés esetében pedigmaximálisan 2év számítható be.

A GazdaságiÜgyekért felelősSzövetségiMinisztérium; ajóváírás (kredit)mértéke tekintetébenpedig a TartományiSzakképzésiTanácsadó testület(Landes-Berufs-ausbildungsbeirat) afelelős.

Tartományiés országosszint.

A tanulók a tanoncidőrejuttatást kapnak, és nemfizetnek tandíjat vagyképzési költségeket; azonbanfizetniük kell a taneszközökárát és a vizsgaadót.

A SzövetségiSzakmunkásképzésiTanácsadó Testület(Bundes-Berufsausbildungsbeirat)valamint a TartományiSzakképzési TanácsadóTestület (Landes-Berufsausbildungsbeirat)végzi az ellenőrzést.

Szakmaiorientáció

Speciális pályaorientációs szükségletekkelrendelkező, hátrányos helyzetben lévőemberek (beleértve a hosszú idejemunkanélküli valamint a mozgássérültfiatalokat).


Átlagosan 6hónap.





Külsőintézmények általvégzettszaktanácsadásés nyomonkövetés

Speciális pályaorientációs szükségletekkelrendelkező, hátrányos helyzetben lévőemberek (például: a hosszú idejemunkanélküliek, a mozgássérült fiatalok, aszokásostól eltérő foglalkozásra pályázófiatal nők, a szociális problémákkal küzdőfiatalok).


Átlagosan 6hónap.





Szakmaiorientáció

Lányok és fiatal nők. 15-25 éveskorcsoport.

Átlagosan 6hónap.





78

23. táblázat Portugália5

Intézkedés (a bevezetés

dátuma)

Intézkedéstípusa


Visszatérő oktatás(1980-as évekvége)

1a - Alapismeretekelsajátítása.- Hivatalosanelismertbizonyítványok.

Hivatalos bizonyítványok, melyek mindegyikeegyenértékű a normál, hagyományos oktatásbanmegszerezhető végzettségekkel.- Bizonyítványok a „visszatérő” oktatás első,második és harmadik szakaszáról (az utolsómegegyezik az alapfokú iskolavégbizonyítványával, mely belépést biztosít aközépfokú oktatásba). A harmadik szakasz végén aműszaki és technológiai kiegészítő képzésiegységeket teljesített tanulók szakmai képesítéstnyújtó –EU 2. szintű – bizonyítványt kapnak (azEurópai Közösség meghatározása).- A visszatérő középfokú oktatás bizonyítványa(mely egyenértékű a középfokú oktatásvégbizonyítványával) és – a műszaki kurzusoktekintetében – EU 3. szintű szakmai képesítéstnyújtó bizonyítvány.

Állami és magániskolákban. A visszatérőoktatás első és második szakaszánakkurzusai megtarthatók a helyi hatóságokilletve egyesületek által biztosított, acélnak megfelelő helyiségekben.

Részidős képzés, melyre általában amunkaidő után kerül sor. A hetitanóraterhelés az oktatás szintjének, azadott tanulónak és a képzési tervnekmegfelelően változik. Az elemi oktatásharmadik szakaszában és a középfokúoktatás szintjén a kurzusok átválthatókurzuskreditek formájábanszerveződnek, saját célokkal,tartalommal, értékelési módszerekkelés minősítési rendszerrel.

PRODEPvisszatérő oktatásikurzusok(1991)

1a - Alapismeretekelsajátítása.- Hivatalosanelismertbizonyítványok.- Szakmaiképzésbiztosítása ahelyi gazdaságiésszociálisszférában.

Hivatalos diplomák:- Bizonyítvány az alapfokú oktatás első vagymásodik szakaszáról (a kötelező oktatás csupán 6évig tartott azon tanulók számára, akik az1987/88-as tanévet megelőzően iratkoztak be aziskolába).- EU 1. szintű szakképzési bizonyítvány.

- alapfokú iskolák vagy középiskolák.- A helyi hatóságok vagy egyesületekbiztosítják az oktatáshoz szükségesfeltételeket valamennyi szakasz esetében.

Változó időtartamú, „szendvics típusú”kurzusok a munkaidő után.

5 1997. március 21-én a kormány elfogadta A fiataloknak a munka világába integrálódását célzó programot. A fiatalkori munkanélküliség elleni fellépés jegyébenegységes tervet vezettek be a társadalmi integráció erősítése céljából. A program az alábbi intézkedések megújítására, rendszerezésére és széles körű elterjesztésére irányul:Tájékoztatás és szakmai tanácsadás: Pályaorientáció valamennyi fiatal számára, annak érdekében, hogy elkészíthessék az egyénre szabott tájékoztatáson illetvesegítségnyújtáson alapuló szakmai profiljukat.- Szakmai oktatás és képzés: Képesítés megszerzése az alapoktatás szintjén (9 év), középfokú vagy felsőbb szinten, illetve a – kötelező oktatáson túli – legalább egyéves

kiegészítő képzés teljesítése.- A szakmai integráció elősegítése: A munka világával való kapcsolatok erősítése és szakmai tapasztalatszerzés „szendvics típusú” képzés keretei között. Szakképzési

időszakok szervezése a különböző célcsoportok számára.- Belépés a foglalkoztatásba: A fiatalok munkához jutásának elősegítése, gyakorlati vagy pénzügyi segítségnyújtás, kezdeményezések támogatása révén.A program a Szakképzési és Foglalkoztatási Minisztérium, az Oktatási Minisztérium valamint az Ifjúsági Titkárság közös feladat- illetve hatáskörébe tartozik.

79


Intézkedéstípusa


Szakmai alapképzés- Orientációsprogramok -tanoncképzés(EU 1. szint)(1996)

3 Belépés amunkaerőpiacra,társadalmiintegráció ésalapismereteketigazolóbizonyítványmegszerzése.

EU 1. szintű szakmai alkalmasságibizonyítvány.Ezek a programok belépést kívánnakbiztosítani az EU 2. szintű képzésiprogramokba.

- Állami, magánszektorbeli vagy egymássalegyüttműködő szervezetek: oktatási és képzésiintézmények illetve központok; vállalatok,munkaadói egyesületek, szakmai szövetségek;szakszervezetek és szakmabeli egyesületek;helyi hatóságok és azok társulásai; szociálisorientáltságú magánszervezetek; kulturálisegyesületek és helyi illetve regionálisfejlesztéseket célzó szövetségek valaminthasonló egyéb társulások.

Maximum heti 35 óra. Ezek aprogramok integrált képzésifolyamatot alkotnak, tartalmazvaannak szociális és kulturális,tudományos, műszaki és gyakorlatiaspektusait, melyek sokféle módonválnak szét illetve kapcsolódnak össze,az adott program típusánakmegfelelően (szakterületek és EUképzési szintek). „szendvics kurzusok”

Szakmai alapképzés- tanoncképzés(EU 2. szint)(1996)

1) 1b 2) 3

1. Belépés amunkaerőpiacra,társadalmiintegráció,bizonyítványmegszerzése ésalapismeretekelsajátítása.2. Belépés amunkaerőpiacra,társadalmiintegráció ésbizonyítványmegszerzése.

1. EU 2. szintű szakmai alkalmasságibizonyítvány (mely egyenértékű a kötelezőoktatás 9. évével).

2. EU 2. szintű szakmai alkalmasságibizonyítvány.

- Állami, magánszektorbeli vagy egymássalegyüttműködő szervezetek; oktatási és képzésiintézmények illetve központok; vállalatok,munkaadói egyesületek, szakmai szövetségek;szakszervezetek és szakmabeli egyesületek;helyi hatóságok és azok társulásai; szociálisterülete tevékenykedő magánszervezetek;kulturális egyesületek és helyi illetve regionálisfejlesztést célzó szövetségek valamint hasonlóegyéb társulások.

Maximum heti 35 óra. Ezek aprogramok integrált képzésifolyamatot alkotnak, tartalmazvaannak szociális és kulturális,tudományos, műszaki és gyakorlatiaspektusait, melyek számos különfélemódon válnak szét illetvekapcsolódnak össze, az adott programtípusának megfelelően (szakmaiterületek és EU képzési szintek). Aképzés „szendvics alapon” valósulmeg. Ahol ezek a programok azoktatás szintjei közötti előrelépéstbiztosítanak, ott általános irányúoktatási részt is tartalmaznak.

80

23. táblázat Portugália (folytatás)



Visszatérő oktatás Olyan fiatalok és felnőttek,akik nem fejezték be akötelező oktatást, vagy akik– foglalkoztatási vagykulturális okokból –visszatérnek az oktatásirendszerbe.

Elemi oktatás:15 éves kortól.Középfokúoktatás: 18 éveskortól.

Változó (60naptól 3 évigterjedhet, aképzésszintjétőlfüggően); az adottszakasztólilletve a tanulóképzési tervétőlfügg.

Az OktatásiMinisztérium alap-és középfokúoktatásért felelősfőosztályai,valamint az oktatásifőigazgatóságok.

Országos. A tanulók nem részesülnek azontámogatásokban, melyek ahagyományos oktatásban résztvevőketilletnek meg (étkezések, utazási ésszállásköltségek térítése). A helyihatóságok azonban alkalmankéntingyenes közlekedésről gondoskodnak.A taneszközök (jegyzetek, tájékoztatócsomagok stb.) ingyenesek azalapoktatásba visszatérők számára. Atanulók mentesülnek a beiratkozási díjmegfizetése alól.

Az Oktatási Minisztériumalapfokú oktatásért felelősfőosztálya és a regionális oktatásiigazgatóságok közösen végzik.Az általános tanfelügyeletirendszernek szintén vanintézkedési hatásköre.

PRODEP visszatérőoktatási kurzusok

Az alábbi helyzetekvalamelyikében lévő fiatalokés felnőttek:- akik nem fejezték be akötelező oktatást;- bizonytalan munkahellyelrendelkezők;- a tartósan munkanélküliekés a szakképzetlenmunkavállalók.

15 éves kortól. A kurzusok aziskolaévnekmegfelelőenszerveződnek,eltérőidőtartamban:330 vagy 860óra.

- Az OktatásiMinisztériumalapfokú oktatásértfelelős főosztálya ésa regionális oktatásiigazgatóságok.- PRODEP.

Regionális. A tanulók rendelkezésére állótámogatás illetve anyagi juttatások:- utazási költségek;- étkezési hozzájárulás;- biztosítás;- (korábbi) iskolalátogatáson éseredményeken alapuló ösztöndíjak akurzusban való részvételmegkezdésére.

A PRODEP vezetősége, azalapfokú oktatásért felelősfőosztály, a regionális oktatásiigazgatóságok, az oktatásiközpontok valamint a felelősönkormányzatok közösen végzik.Az egyes kurzusok végsőértékelését jelentés formájábanvégzik, melyben szerepelvalamennyi, a folyamatban résztvevő fél beszámolója, mindenlényeges dokumentáció, és azeredményesség mértéke, mind atanulók , mind a programmegvalósítása terén elért sikerttekintve.

Szakmai alapképzés– Orientációsprogramok –tanoncképzés(EU 1. szint)

- Első alkalommal állástkeresők.- Olyan fiatalok, akik nemfejezték be a kötelezőoktatást, s akiket – értékeléstkövetően – nem tartanakképesnek arra, hogy mindjártegy EU 2. szintű képzésiprogramba kezdjenek.


600 és 800 óraközött.

A Szakképzési ésFoglalkoztatásiMinisztérium(Foglalkoztatási ésSzakképzési Intézet– IEFP) valamint azOktatásiMinisztérium.

Országos. Havi képzési ösztöndíj, juttatások(étkezések, utazás, bölcsődei / óvodaiellátás illetve szállásköltségek) ésbiztosítás térítése.

A Szakképzési és FoglalkoztatásiMinisztérium (az IEFPközreműködésével) valamint aképzésben érintett egyébminisztériumok közösen végzik.

Szakmai alapképzés–tanoncképzés(EU 2. szint)

1. Első alkalommal állástkeresők, akik nem fejeztékbe a kötelező oktatást.2. Első alkalommal állástkeresők, akik befejezték akötelező oktatás 9. évét.


1. 1800 és 4500óra között.2. 1500 és 1800óra között.

A Szakképzési ésFoglalkoztatásiMinisztérium(Foglalkoztatási ésSzakképzési intézet– IEFP) és azOktatásiMinisztérium.

Országos. Havi képzési ösztöndíj valamintjuttatások (étkezések, utazás, bölcsődei/ óvodai ellátás illetveszállásköltségek) .

A Szakképzési és FoglalkoztatásiMinisztérium (az IEFPközreműködésével) valamint aképzésben érintett egyébminisztériumok közösen végzik.

81

82

23. táblázat Portugália (folytatás)

Intézkedés(a bevezetés

dátuma)

Típusa Célok Képesítés Helyszín A tanrend felépítéseOktatási intézkedések

Szakmaialapképzés –képesítés előttikurzusok(1993)

3 Belépés amunkaerőpiacra,társadalmiintegráció ésbizonyítványmegszerzése.

Szakképzési bizonyítvány. Állami, magánszektor szereplői és egymássalegyüttműködő szervezetek – iskolák és oktatásiilletve képzési központok; vállalatok és munkaadóiegyesületek; szakmai szövetségek; szakszervezetek ésszakmabeli egyesületek; helyi hatóságok és azoktársulásai; szociális orientáltságú magánszervezetek;helyi és regionális fejlesztést célzó szövetségekvalamint hasonló egyéb társulások.

Maximum heti 35 óra. Ezek a programok olyanképzési folyamatot alkotnak, mely szociális éskulturális (20-30%), tudományos és műszaki (20-40%) valamint gyakorlati (40-50%) aspektusokategyaránt magában foglal.

Iskolán kívülioktatásiprogramok(1990-es évekeleje)

1a - Alapismeretekelsajátítása.- Szociálisintegráció.

A hagyományos oktatásban megszerezhetőbizonyítvánnyal egyenértékű, aszakképesítés szintjét feltüntetőbizonyítványok. A tervek szerint eprogramokban a visszatérő oktatáskreditjeivel, tanegységeivel, kurzusaivalilletve szintjeivel egyenértékűvégzettségeket lehet majd megszerezni.

Iskolaépületek (állami, magánszektor szereplői ésvegyes) valamint más helyiségek.

Az időpontokat és az órarendeket az egyénmunkaideje és munkaórái szabaddá tételére nyílóesetleges lehetőségeinek függvényében kellmeghatározni. A programok célja, tartalma ésmódszertana jelentős mértékben eltér egymástól, azelőzetes tanulmányban meghatározott egyéniszükségleteknek valamint a helyi összefüggéseknekmegfelelően.

Szakmai oktatásiés képzésiprogramok(1995, kísérletialapon)

2 - Belépés amunkaerőpiacra.- Hivatalosképesítésekmegszerzése.

- Szakmai alapképzést tanúsítóbizonyítványok az I. és a II. szinten + a(kötelező) oktatás 9. évével egyenértékűbizonyítvány.- II. szinten megszerezhető szakképesítéstnyújtó bizonyítvány (azon tanulóknak, akikmár rendelkeznek a 9. év iskolaibizonyítványával, vagy azzal egyenértékűvégzettséggel). A kurzus teljesítéséneksikertelensége esetén a tanulókrészvételüket tanúsító bizonyítványtkapnak (átváltható kreditek).

A vállalati alapú, melynek elő kell segítenie aszakképzési vagy oktatási környezet (iskola,szakképzési központ vagy munkaügyi központ)valamint a munkahelyi környezet közötti kapcsolatokmegteremtését (mely lehet munkahely az adottvállalatnál vagy bármely, áruk illetve szolgáltatásokelőállításában részt vevő állami vagymagánszektorbeli cégnél).

Maximum 7 vagy, kivételes esetekben, 9 órányiképzés naponta (2-3 óra /elmélet/ este, a munkaidőntúl). A szakmai képzési programok eltérőhosszúságú és fokozatosan nehezebbé válómodulokból áll, melyek kombinálhatók, s melyeklehetővé teszik a tanuló számára több kurzus vagyegymást kiegészítő (szak)irány követését. Ami azoktatási elemet illeti, a programok az egyestantárgyak terén bizonyos számú kurzuskreditettartalmaznak, melyek vagy önállóak, vagy nem.Az elméleti képzés három oktatási formában valósulmeg:- csoportos foglalkozások;- egyéni segítségnyújtást szolgáló alkalmak;- önálló, egyéni munka a tankönyvek segítségével,s a képzésvezetők irányítása mellett.

Iskolai -tanműhelyprogramok(1996)

3 Belépés amunkaerőpiacra.

Jelenleg nincs, de az IEFP tanulmányozza aképesítés/minősítés lehetőségét.

Szakképzési központok (közvetlen vagy közösirányításúak) és az IEFP munkaügyi központjai; helyihatóságok; állami iskolák; magánszektorbeli szociális- jóléti szervezetek épületei.

Heti 35 óra 48 héten át, azaz összesen 680 óra.

UNIVA – amunkába lépéstcélzó képzésiegységek(1992)

3 Belépés amunkaerőpiacraés társadalmiintegráció.

Nincs. Iskolák – lehetőleg középiskolák – melyek műszakiképzési programokat is biztosítanak illetve szakmaiés műszaki iskolák; szakképzési központok; ifjúságiközpontok; magánszféra szociális - jóléti szervezetei ;a helyi hatóságokkal; a szakszervezetekkel és aszakmai egyesületekkel.

A program kedvezményezettjeit teljes munkaidőbenvagy részidőben alkalmazzák.

Képzési-foglalkoztatási

3 Belépés amunkaerőpiacra.

Szakképesítést nyújtó bizonyítvány,melynek szintje a tanuló korábbi

Szakképzési központok (közvetlen vagy közösirányításúak), az IEFP munkaügyi központjai

Napi 6 óra elméleti oktatás; a munkahelyi képzésbiztosítására az érintett vállalat munkarendjének

83

programok teljesítményétől illetve eredményeitől függ. valamint vállalatok. megfelelően kerül sor.23. táblázat Portugália (folytatás)



Szakmaialapképzés –képesítéselőttikurzusok

Olyan első alkalommal állást keresők,akik nem fejezték be a kötelező oktatást.

15évesek,és annálidősebbek.

600 és 800 óraközött.

Szakképzési ésFoglalkoztatásiMinisztérium(Foglalkoztatási ésSzakképzési Intézet –IEFP).

Országos. Havi képzési ösztöndíj ésjuttatások (étkezések,utazási költségek,bölcsődei / óvodai ellátásilletve szállásköltségek)valamint balesetbiztosítástérítése.

Szakképzési ésFoglalkoztatásiMinisztérium (az IEFPközreműködésével).

Iskolán kívülioktatásiprogramok

Csekély mértékű iskolázottsággalrendelkező egyének, akik aziskolaköteles koron túl vannak.

15 éveskortól.

Az egyes programokcéljainakmegfelelően kerülmegállapításra.

Az OktatásiMinisztérium (azalapfokú oktatásfőosztálya) és aregionális oktatásiigazgatóságok. Azintézkedésmegvalósításátelősegítő testületek(helyi hatóságok,kulturális ésszabadidős egyesületekstb.).

Valamennyiprogramnaka helyifelnőttképzési projektekközött kellszerepelnie.

A tanulók nem részesülnekazon juttatásokban,melyeket a hagyományosoktatásban résztvevőtanulók kapnak (étkezések,utazási és szállás-költségek térítése). A helyihatóságok azonbanalkalmanként ingyenesközlekedésrőlgondoskodnak. Ataneszközök(kurzusjegyzetek,tájékoztató csomagok stb.)ingyenesek.

Az alapfokú oktatásfőosztálya alá tartozik.

Szakmaioktatási ésképzésiprogramok

- Olyan 15 éves fiatalok, akik nemfejezték be a 9. évet, ha rendelkeznek a6. év bizonyítványával vagy azzalmegegyező végzettséggel.- A 9. év bizonyítványával rendelkezők,amennyiben nincs szakképesítésük.

15 éveskortól.

Általában 1 év, amiminimálisan 44 hétilletve 1220 óraképzést jelent.

Az OktatásiMinisztérium (azalapfokú oktatásfőosztálya) és aregionális oktatásiigazgatóságok. ASzakképzési ésFoglalkoztatásiMinisztérium(Foglalkoztatási ésSzakképzési Intézet –IEFP).

Országos. A koordinációs bizottság –mely valamennyi érintettminisztériumból egy-egytagot számlál – viseli afelelősséget (aminisztériumok belsőerőforrásait vagy elismertkülső testületek segítségétfelhasználva) az oktatási ésszakképzési programokellenőrzésének,felügyeletének ésértékelésének biztosításáért.

84



Iskolai –tanműhelyProgramok

Olyan fiatalok, akik munkanélküliekvagy első alkalommal keresnek állást,valamint a hosszú ideje munkanélküliek.

15 éveskortól.

Egy éven keresztültart; 48 hét alattösszesen 1680 óra.

A Szakképzési ésFoglalkoztatásiMinisztérium, az IEFPvalamint a felügyeletiszervek.

Regionális. Havi képzési ösztöndíjak;étkezés, közlekedés és azegyéni balesetbiztosításköltségeinek térítése.

Az IEFP regionális és helyiirodái a felelősek aprojektek megvalósításánakértékeléséért.

UNIVA – amunkábalépést célzóképzésiegységek

Olyan fiatalok, akiknek problémáikvannak a munkába állással illetvevisszatéréssel a munka világába.

A Szakképzési ésFoglalkoztatásiMinisztérium, az IEFPés a munkaügyiközpontok. Azintézkedésmegvalósításátelősegítő testületek.

Regionális éshelyi.

Az IEFP éves értékeléstvégez.



Képzési-foglalkoztatásiprogramok

- Az oktatási rendszerből kilépőfiatalok, iskolázottsági szintjükre valótekintet nélkül.- Alacsony iskolázottsági szinttelrendelkező munkanélküliek.- Vállalati vezetők – az oktatás 11. éve;felsőfokú iskolai végzettségek, mindrövid képzési idejű (bacharéis), mindpedig hosszú képzési idejűek.(licenciados)


A képzés 12 hónaponát tart: 540 óraelméleti képzés, afennmaradó időpedig valódimunkahelyikörnyezetben.

Szakképzési ésFoglalkoztatásiMinisztérium, IEFP.

Országos. A tanulók képzésiösztöndíjat kapnak.

Szakképzési ésFoglalkoztatásiMinisztérium (az IEFPközreműködésével).

85

24. táblázat Finnország


Intézkedéstípusa


Ifjúsági műhelyek(1980-as évek közepe,kiterjesztve az 1990-esévekre)

3 - Társadalmi integráció elérése.- A munkaerőpiacra való belépés.

Hivatalos bizonyítvány nem, derészvételt tanúsító bizonyítványszerezhető.

Változó: általában műhelyek,szakmai (közép)iskolák,képzési központok.

Rendszerint nappali teljesidejűképzés; a műhelyek az iskola és amunka világa közötti kapcsolatok,együttműködések erősítését célozzák

Gyakorlati képzés(kiterjesztve az 1990-esévekre)

3 A munkaerőpiacra való belépés. Hivatalos bizonyítvány nem, derészvételt tanúsító bizonyítványszerezhető.

Vállalati képzés. Nappali teljes idejű képzés.

Államilag támogatottfoglalkoztatás fiatalokszámára(kiterjesztve az 1990-esévekre)

3 A munkaerőpiacra való belépés. Hivatalos bizonyítvány nem, derészvételt tanúsító bizonyítványszerezhető.

Vállalati képzés. Nappali teljes idejű képzés.

Alapszintű szakmunkásképzés(kiterjesztve az 1990-esévekre)

2 - A munkaerőpiacra való belépés.- Alapismeretek elsajátítása.- Hivatalos képesítésekmegszerzése.

Normál felső középfokú iskolaibizonyítvány, mely a szakmai(közép)iskolai diplomaszintjének felel meg.

Vállalati képzés,összekapcsolva valamelyszakképző intézménybenfolytatott kurzussal.

A teljes munkaidőre szóló szerződésa munkaadóval; 70-80% amunkahelyen, 20-30% az iskolában.

További (magasabb) szintűszakképző programok(kiterjesztve az 1990-esévekre)

2 - A munkaerőpiacra való belépés.- Alapismeretek elsajátítása.- Hivatalos képesítésekmegszerzése.

Bizonyítvány és hivatalosszakvizsga letételéneklehetősége.

Vállalati képzés,összekapcsolva valamelyszakképző intézménybenfolytatott kurzussal.

A teljes munkaidőre szóló szerződésa munkaadóval; a képzés nagyobbrésze a munkahelyen valósul meg.

A munkanélküli fiatalokszakmai képzésénekkiegészítő tervezete(1996)

1b - A munkaerőpiacra való belépés.- Alapismeretek elsajátítása.- Hivatalos képesítésekmegszerzése.

Normál felső középfokú iskolaibizonyítvány.

Szakközépiskolák. Nappali képzés.A normál szakközépiskolákkiegészítő tanulói helyeket „kapnak”,annak érdekében, hogy több fiatalfölvételére legyen lehetőségük, amunkanélküliség csökkentésecéljából.

A „munkaerőpiacitámogatás” reformja(1996 és 1997 törvényhozásireformjai)

1b - A fiatalok bátorítása, hogyképezzék magukat, s ily módonnöveljék elhelyezkedési esélyeiket.- Alapismeretek elsajátítása.- Hivatalos képesítés megszerzése.

Normál felső középfokú iskolaivagy magasabb szintű képesítés.

Szakközépiskolák, AMK-intézmények.

Nappali képzés.Azok a 18-24 éves, hosszú idejemunkanélküli fiatalok, akik csupán akötelező (perouskoulu) vagy a felsőközépfokú (lukio) oktatást fejeztékbe, nem jogosultak anyagitámogatásra, amennyibenvisszautasítják az oktatás illetveképzési hely keresését vagy nemfogadják el a felajánlott helyet

86

24. táblázat Finnország (folytatás)


Ifjúsági műhelyek Lemorzsolódott fiatalok, vagyazok, akiket a kirekesztésveszélye fenyeget.

Főként a 18-25 éveskorcsoport.

6 hónap. Az intézkedések 90%-a azönkormányzatokfeladatkörébe tartozik; afennmaradó 10% másszervezetek rendelkezésealá esik.

350 műhely vanországszerte, azonbanez a számfolyamatosannövekszik.

- A hatóságok fedezik arészvétel költségeit.- A belépés ingyenes.

Gyakorlati képzés Szaktudással nem rendelkezőmunkanélküli fiatalok.


3-6 hónap(maximum 10hónap).

Munkaügyi hivatal. Országos. Díjazás a munkaügyihivataltól.

Államilag támogatottfoglalkoztatás fiatalokszámára

- Munkanélküli fiatalok.- Hosszú idejemunkanélküliek.


3-9 hónap(maximum 12hónap).

Munkaügyi hivatal. Országos. Díjazás a munkaügyihivataltól.

Alapszintűszakmunkásképzés

Munkanélküli fiatalok,iskolából kimaradt tanulók,alacsony szinten teljesítők.

Elsősorban a16-20 éveskorcsoport.

2-3 év. Önkormányzati szintű,szakmunkásképzésértfelelős hatóságok.

Országos. A munkáltató fizetéstbiztosít. A képzés elméletiszakasza során a diákokszociális támogatást isigénybe vehetnek. Amunkaadók kormányzatitámogatást kapnak.

További (magasabb)szintű szakképzőprogramok

Szakközépiskolát végzettmunkanélküli fiatalok

Elsősorban a20-25 éveskorcsoport(és azidősebbek).

6 hónap. Önkormányzati szintű,szakmunkásképzésértfelelős hatóságok.

Országos. A munkáltató fizetéstbiztosít. A képzés elméletiszakasza során a diákokszociális támogatást isigénybe vehetnek. Amunkaadók kormányzatitámogatást kapnak.

A munkanélkülifiatalok szakmaiképzésének kiegészítőtervezete

Olyan fiatalok, akik csupán akötelező oktatást(Perouskoulu) fejezték be.


2-3 év. Oktatási hatóságok. Országos. A szokásos tanulmányiösztöndíjak és kölcsönök.

A „munkaerőpiacitámogatás” reformja

Szakmai végzettség nélküli,tartósan munkanélküli fiatalok.


Rendszerint 2-4év.

A MunkaügyiMinisztérium és azoktatási hatóságok.

Országos. A szokásos tanulmányiösztöndíjak és kölcsönök.

87



Intézkedéstípusa


Szendvics típusú szakképzés(1980)

1b - Társadalmi integráció elérése.- Az oktatási motiváció és az önbecsülésnövelése.- Alapismeretek elsajátítása.- Hivatalos képesítés megszerzése.

Normál felső középfokúiskolai végzettség, illetverészleges képesítés azokszámára, akiknek nem sikerültbefejezniük a képzés egészét.

Szakközépiskolák. Nappali teljes idejű képzés.A képzés gyakorlati jellegű ésmunkán alapuló.

Szakképzésre felkészítőkurzusok – AKVA(1980)

1b - Társadalmi integráció elérése.- A további tanulmányok illetve képzésirányába történő orientálás.

Hivatalos képesítés nem, de arészvételt tanúsítóbizonyítvány szerezhető.

Szakközépiskolák. Nappali teljes idejű képzés.A tanulók szakmaiorientációja és az egyénikarrier tervezés fontos részétképezik e kurzusoknak.

Általános irányú felsőközépfokú oktatás felnőttekszámára (kiterjesztve az 1960-as és1970-es évekre)

1a - Elismert végzettség megszerzése.- A további tanulmányokhoz szükséges,megfelelő szintű tudás elérése.

- Általános irányú felsőközépfokú iskolaibizonyítvány.- Országos érettségi vizsga.- A kötelező oktatás végénadott iskolai végbizonyítvány.

Általános felső középfokúiskolák felnőtt diákokszámára.Alsó illetve felső középfokúiskolai oktatást szerveznekegyes Népfőiskolákon ésfelnőttoktatási központokbanis.

A tanítás megszervezésetörténhet esti kurzusok vagynappali tanulmányokformájában. Az iskolákszervezhetnek „egyénreszabott”, az üzleti szféra egyadott ágához szorosankapcsolódó kurzusokat is.

88



Szendvics típusúszakképzés

- A marginalizálódásveszélye általfenyegetett fiatalok;- az iskolábólkimaradók;- szociálisan sérültvagy testi fogyatékos.


Általában 2-3 év. Oktatási hatóságok. Országos. A szokásostanulmányiösztöndíjak éskölcsönök.

Szakképzésrefelkészítő kurzusok(AKVA)

Speciális oktatásiszükségletekkelrendelkező fiatalok,mozgássérültek.


1 év. Oktatási hatóságok Országos. A résztvevőkrehabilitációsjáradékért kérvénytnyújthatnak be.

Általános irányú felsőközépfokú oktatásfelnőttek számára

Azok, akik szeretnékbefejezni alsó vagyfelső középfokútanulmányaikat,illetve javítanikívánnak azosztályzataikon.


Változó. Az általánosirányú felsőközépfokú oktatás 2-4év alatt teljesíthető.

Oktatási hatóságok. Országos. A nappali oktatásiformát a szokásostanulmányiösztöndíjakkal éskölcsönökkeltámogatják.

A felnőttoktatásnakezt a hagyományosformáját fontosmásodik esélytbiztosítóintézkedésnek istekinthetjük az olyanfiatalok számára, akika kötelező oktatásvégén nem voltak(kellően) motiváltaktanulmányaikfolytatására.

89

25. táblázat Svédország


Intézkedéstípusa


1. Felső Középfokú OktatásEgyéni programok(1992 / 93)

1a1b

- Alapismeretek elsajátítása.- Hivatalos végzettségmegszerzése.- Esély a nemzeti oktatásiprogramokhoz való csatlakozásra.

Általános képzési irányú felsőközépfokú iskolai végzettség(gymnasiebetyg) vagy képzésről szólóbizonyítvány (a diákok által tanulttantárgyak számától függően).

Az oktatási rendszeren belül,alternatív lehetőségeketkínálva a fiataloknak.

- E programok mindig magukbanfoglalnak nyolc alaptantárgyat a felsőközépfokú oktatás anyagából, deezenkívül tartalmazhatnak másnemzeti oktatási programok kurzusaitis.- A programok elméleti és szakmaielemeket egyaránt tartalmazhatnak.- A programokat az önkormányzatitanácsok vagy maguk a diákok ismeghatározhatják.

2. Felnőttoktatási RendszerÖnkormányzatifelnőttoktatás (alapfokúoktatás és felső középfokúoktatás)(1968)

1a1b

- Alapismeretek elsajátítása.- Hivatalos végzettségmegszerzése.

A kötelező oktatás és/vagy a felsőközépfokú oktatás (vég)bizonyítványa.

Az iskolarendszerben. - Különálló kurzusok.- Nappali vagy részidős oktatás.- Az oktatást olyan módon kellmegszervezni, hogy a diákoknaklehetőségük legyen a tanulmányaikmunkával való összeegyeztetésére.- Nincsenek belépési feltételek.- A diákoknak lehetőségük van azalapfokú oktatás összekapcsolására afelső középfokú oktatással.- A diákok szabadon választhatjákmeg saját tanulmányi programjukat.

Népfőiskolák(1868)

1a1b

- Alapismeretek elsajátítása.- Hivatalos végzettségmegszerzése.

Bizonyos oktatási programok egyetemibelépéshez szükséges bizonyítványhozvezetnek.

A felnőttoktatásirendszerben.

- Bentlakásos (gyakran).- Rövid vagy hosszú képzési idejűkurzusok.

Felnőttoktatási Egyesületek(1902)

1a1b

Alapismeretek elsajátítása. Nincs. A felnőttoktatásirendszerben.

- Teljes kurzusciklusok.- A kurzusokat az iskolai illetve afelsőoktatási rendszerektanulmányaihoz hasonló módonszervezik meg.

3. Foglalkoztatási KépzésBevezetés a munkahelyre(1995)

3 A munkaerőpiacra való belépés. Nincs. A munkaerőpiacirendszerben.

Hat hónapos munkahelyi gyakorlatután a munkáltató köteles méglegalább hat hónapig foglalkoztatni.

Képzési műhelyek aszámítógéphasználat terén(1995)

3 A munkaerőpiacra való belépés. Nincs. A munkaerőpiacirendszerben.

Képzés és oktatás aszámítógéphasználat terén, speciálismunkaprojektek és tanácsadás.

90

25. táblázat Svédország (folytatás)

Intézkedés Célcsoport Életkor Időtartam Felelős hatóság Földrajzi kiterjedés Pénzügyiaspektus


1. Felső Középfokú Oktatás

Egyéni programok A felső középfokúoktatásbóllemorzsolódott fiatalok.


Változó, maximum 3 év. Önkormányzatihatóságok.

Helyi. Ingyenes arészvétel.

1994 októberében körülbelül17 200, azaz az összes, felsőközépfokú oktatásban résztvevő tanuló 5,5%-a; etanulók 60%-a visszakerült anemzeti oktatásiprogramokba.

2. Felnőttoktatási Rendszer

Önkormányzatifelnőttoktatás (alapfokúés felső középfokúoktatás)

Olyan fiatalok, akik nemrendelkeznek megfelelőképesítésekkel adottterületeken, vagy akiknem szerezték meg akötelező oktatás illetve afelső középfokú oktatás(vég)bizonyítványát.

20 éves korfelettiek(azátlagéletkor1994-ben34 év volt).

Rendkívül változó, mert akorábbi eredményektől függilletve attól, hogy a kurzusnappali vagy részidős képzéskeretében folyik: az időtartamnéhány hét és néhány év közöttváltozik. Egy kurzus nemtartalmazhat 30 óránálkevesebbet.

Önkormányzatihatóságok.

Helyi. - Ingyenes.-Önkormányzati támogatásokis igénybevehetők.

Az intézkedés évenkéntiellenőrzését a NemzetiOktatási Hivatal végzi.

Népfőiskolák Azok, akikalapismereteket kívánnakelsajátítani, vagy újérdeklődési területeketakarnak felfedezni.

18 éveskortól.

Rendkívül változó: pár hét ésnéhány év között változik.

Helyiönkormányzati ésmegyei (tanács)szintű hatóságok.

Helyi. Ingyenes. Az éves ellenőrzést aFelnőttoktatási Tanács végzi.

FelnőttoktatásiEgyesületek

Azok, akikalapismereteket kívánnakelsajátítani, vagy újérdeklődési területeketakarnak felfedezni.


Rendkívül változó: pár hét ésnéhány év közötti.

Államilagtámogatott.

Helyi. Ingyenes. A Felnőttoktatási Tanácsvégzi.

3. Foglalkoztatási képzés

Bevezetés amunkahelyre

- Munkanélküli fiatalok.- Regisztráltálláskeresők.


6 + (legalább) további 6 hónap. Állami munkaügyihivatal.

Helyi. Ingyenes. A Munkaügyi Minisztériumés a Munkaerőpiaci Tanácsvégzi. Mivel az intézkedésekrendkívül újkeletűek, mégnem történt értékelés.

Képzési műhelyek aszámítógéphasználatterén

- Munkanélküli fiatalok.- regisztráltálláskeresők.


3 hónap. Állami munkaügyihivatal.

Helyi. Ingyenes. A Munkaügyi Minisztériumés a Munkaerőpiaci Tanácsvégzi. Mivel az intézkedésekrendkívül újkeletűek, mégnem történt értékelés.

91

26. táblázat Egyesült Királyság (Anglia, Wales és Észak-Írország)6


Intézkedéstípusa


Ifjúsági Képzés( „Szakmai Készségek” Észak-Írországban)(bevezetés az 1970-es években)

2 Segítségnyújtás a fiataloknakNemzeti Szakmai Képesítések(NVQ) megszerzésében.

NVQ (ezenkívül írás-olvasási,számolási és más, BelépésiSzintű képesítések, aholszükséges).

Munkán alapuló képzés ésmunkahelyen kívüli képzés.

A legtöbb NVQ képzés amunkahelyen történik. Néhányprogram azonban 3-6 hetes nappali(teljes), munkahelyen kívüliképzési egységeket igényel. Ezekvalamely továbbtanulást biztosítóintézményben vagy egy elismertképzési intézmény helyiségeibenvalósulhatnak meg).

Az országos szakmai gyakorlatiprogramot(1997-ben indították el, azzal acéllal, hogy fokozatosan felváltsaaz Ifjúsági Képzést azonfoglalkoztatási szektorokban, aholilyen igény mutatkozik, főképpenaz NVQ 2. szintjén)

2 Segítségnyújtás a fiataloknak 2.szintű Nemzeti SzakmaiKépesítések (NVQ)megszerzésében, és szakmaialapkészségek elsajátításában.

NVQ (a legtöbb esetben a 2.szint elérésének céljával).

Munkán alapuló képzés ésmunkahelyen kívüli képzés.Szükséges, hogy legyenmunkáltatói kapcsolat.

Mint fentebb.

Alapkészségek terén való képzés(bevezetés az 1970-es évekközepén)

1a Alapkészségek fejlesztése valamintaz önbizalom, a motiváció, atanulási képesség és afoglalkoztatási lehetőségeknövelése.

Különféle minősítőtestületekadhatnak bizonyítványt illetvehivatalos igazolást. Például, aTársult Vizsgabizottság (AEB)Teljesítménytesztjei.

Rendszerint továbbtanulástbiztosító intézményekben ésfelnőttoktatási központokban.

Az adott intézmény határozza meg.Általában heti 2 óra.

Belépési kurzusok(bevezetés az 1970-es évekvégén)

1a Második esély biztosítása oktatásiértelemben hátrányos helyzetűekszámára, beleértve a tartósanmunkanélkülieket.

A kurzus sikeres befejezésebelépést biztosít a felsőoktatásba.

Rendszerint továbbtanulástbiztosító intézményekben.

Nappali vagy részidős képzés.

6 A kormány 1997 szeptemberében bejelentette, hogy az iskolaköteles kort azonnali hatállyal felemeli. 1998-tól a kötelező oktatás utolsó évében egy fiatal sem hagyhatja ottaz iskolát a tanév vége előtt. A meglévő nemzeti továbbtanulási és felnőttoktatási (ellátó)hálózat hivatalosan elismert képesítéseket biztosít az oktatást végzettség nélkülelhagyó fiatalok valamint más csoportok számára.

92

26. táblázat Egyesült Királyság (Anglia, Wales és Észak-Írország) (folytatás)



Ifjúsági Képzés Nappalitanulmányokat nemfolytató illetve amunka nélkül lévőfiatalok.

A 16 / 17 éveskorosztályszámáragarantált,azonban 25 éveskorig elérhető.

Nincs időbelimegkötés.

A Képzési és VállalkozásiTanácsok valamint, Észak-Írországban, a Képzési ésFoglalkoztatásiÜgynökség.

Anglia, Wales ésÉszak-Írország.

Az alkalmazásbannem állógyakornokokminimál-járulékotkapnak; a munkáltatókiegészítő (anyagi)hozzájárulást adhat.

Az eredményekkel valamint aképzés utáni fejleményekkelkapcsolatos részletes adatokatrendszeresen összegyűjtik ésmegjelentetik. Aköltséghatékonyságiszempontból időszakonkéntielemzést végeznek amunkaadók, a (képzéstbiztosítók és a gyakornokokmegkérdezése útján.

Országos szakmaigyakorlati program

Olyan, nappalitanulmányokat nemfolytató fiatalok, akikalkalmasak munkánilletvefoglalkoztatásonalapuló képzésre azNVQ 2. szintjén.

Általában a 16-18 évesek, de 25éves korigelérhető.

Nincs időbelimegkötés.

A Képzési és VállalkozásiTanácsok valamint, Észak-Írországban, a Képzési ésFoglalkoztatásiÜgynökség.

Anglia. Sok tanulótalkalmaznak.Különben a fentiekszerint.

1997 szeptemberében indult.

Alapkészségek terénvaló képzés

Alapkészségekkelnem rendelkezőemberek, akár munkanélkül vannak, akárnem.

Mindenki előttnyitva áll.

Változó, átlagosan32 hét.

Az Angliai és WalesiTovábbtanulástFinanszírozó Tanácsokvalamint a Képzési ésVállalkozási Tanácsok(Észak-Írországban azOktatási és KönyvtáriTanácsok valamint aKépzési és FoglalkoztatásiÜgynökség) feladata aképzés finanszírozásailletve a megfelelőellátottság biztosítása.Különbözőminősítőtestületek, példáulaz AEB a felelősek abizonyítványokért illetvehivatalos igazolásokért.

Országos. Általában ingyenes. 1992-ben a képzésifeladatellátás országos szintűvizsgálatát végeztk el. Aziskolarendszert elhagyófiatalok alapkészségeitrészletes vizsgálat alávetették 1993-ban.

Belépési kurzusok Az oktatásiszempontbólhátrányos helyzetűfelnőttek, beleértve atartósmunkanélkülieket.

18 évesek, ésannál idősebbek.

Két félév és két tanévközött váltakozik.

Továbbtanulási vagyfelsőoktatási intézmény.

Országos. Kormányösztöndíjakrendelkezésre állnak.

Az EgyetemeketFinanszírozó Tanácsok 1992-ben megbízást adtak abelépési kurzusok diákjaivalkapcsolatos kutatásokra.

93

26. táblázat Egyesült Királyság (Anglia, Wales és Észak-Írország)7 (folytatás)



Az „Új Irányvonal” a fiatalokszámára (1998 januárjában indítottákútjára, kísérleti jelleggel –tapasztalatszerzés céljából – ,majd1998 áprilisától országos szinten).4 választási lehetőséget foglalmagában:

Segítségnyújtás a több mint 6hónapja munkanélkülifiataloknak a munkaerőpiacrareintegrációban.

Különböző, az igényektől és akészségszinttől függően.Valamennyi, az „ÚjIrányvonal” számárajóváhagyott kurzus – aszándékok szerint –hivatalosan elfogadottképesítéshez vezet.

Változó.

a) állás egy munkaadónál 2 Legalább heti 1 nap oktatástvagy képzést foglal magában.

b) állás egy KörnyezetiMunkacsoportnál

2 Legalább heti 1 nap oktatástvagy képzést foglal magában.

c) állás az önkéntes (nonprofit)szektorban

2 Legalább heti 1 nap oktatástvagy képzést foglal magában.

d) nappali oktatás és képzés 1a Nappali oktatás vagy képzés.

7 A kormány 1997 szeptemberében bejelentette, hogy az iskolaköteles kort azonnali hatállyal felemeli. 1998-tól a kötelező oktatás utolsó évében egy fiatal sem hagyhatja ottaz iskolát a tanév vége előtt. A meglévő nemzeti továbbtanulási és felnőttoktatási (ellátó)hálózat hivatalosan elismert képesítéseket biztosít az oktatást végzettség nélkülelhagyó fiatalok valamint más csoportok számára.

94

26. táblázat Egyesült Királyság (Anglia, Wales és Észak-Írország) (folytatás)



Az „Új Irányvonal” afiatalok számára

6 hónapja vagy annálhosszabb idejemunkanélküli--segélyt igénylő fiatalok.


Munkaügyi Szolgálat. Országos. Az oktatás ingyenes. Nem alkalmazható.

a) állás egymunkaadónál

6 hónap. Munkabér (a munkaadó heti60£ /állami/ támogatást kap).

b) állás egyKörnyezetiMunkacsoportnál

6 hónap. Vagy az állami segélyekkelmegegyező juttatás + 400£6 hónapon keresztül, vagymunkabér.

c) állás az önkéntes(non-profit)szektorban

6 hónap. Vagy az állami segélyekkelmegegyező juttatás + 400£6 hónapon keresztül, vagymunkabér.

d) nappali oktatás ésképzés

Elsősorban azokra afiatalokra irányul, akik 6hónapja vagy hosszabbideje igényelnekmunkanélküli-segélyt, sakik alapkészségeknek ishíján vannak.

1 év. Segélyek + utazási /könyvvásárlási támogatások.

95

27. táblázat Egyesült Királyság (Skócia)


Intézkedéstípusa


Szakmai Start 1(1992, átdolgozva 1995-ben)

1a - Alapismeretekelsajátítása.- Hivatalos képesítésekmegszerzése.

- SCOTVEC (Skót Szakképzési Tanács,melyet 1997 áprilisától felváltott a SkótSzakképesítések Hatósága) NemzetiBizonyítványmodulok.- Az egyes sikeresen befejezett modulokbejegyzésre kerülnek az oktatási és képzési(eredményeket tartalmazó) könyvbe.- A megszerzett kreditek felhasználhatók atanulmányok folytatásakor.

Az iskolán kívül; képzésiközpontokban, főiskolákon.

- Modulrendszerű.- Személyre szabott, rugalmasképzés.

Szakmai Start 2(1992, átdolgozva 1995-ben)

1a1b

Hivatalos képesítésekmegszerzése.

- SCOTVEC Nemzeti Bizonyítványmodulok.- Az egyes sikeresen befejezett modulokbejegyzésre kerülnek az oktatási és képzésikönyvbe.- A megszerzett kreditek felhasználhatók atanulmányok folytatásakor.

Az iskolán kívül; képzésiközpontokban, főiskolákon.

- Modulrendszerű.- Személyre szabott, rugalmasképzés.

Szakmát keresők(1994)

2 - Hivatalos képesítésekmegszerzése.- A munkaerőpiacra valóbelépés.

Skót Szakmai Képesítés- SVQ (2. szint vagy annál magasabb).

Az iskolán kívül:- képzési szervezetek;- vállalatok;- munkáltatók.

- Személyre szabott képzés.- Megállapodás a képzésiszervezetekkel vagyvállalatokkal a kormány általkínált óránkénti képzésikreditek vonatkozásában.

Modern Szakmunkásképzés(1995)(a „Szakmát keresők” intézkedésrésze)

2 - Hivatalos képesítésekmegszerzése.- A munkaerőpiacra valóbelépés.

Skót Szakmai Képesítés- SVQ (3. szint vagy annál magasabb).

Az iskolán kívül:- képzési szervezetek;- vállalatok;- munkáltatók.

- Személyre szabott képzés.- Megállapodás a képzésiszervezetekkel vagyvállalatokkal a kormány általkínált óránkénti képzésikreditek vonatkozásában.

„Új Irányvonal” fiatalok számára –(lásd a 26. táblázatot)Ez az Egyesült Királyság egészterületére kiterjedő program, melySkóciában bizonyosváltoztatásokkal működik majd.

96

27. táblázat Egyesült Királyság (Skócia) (folytatás)

Intézkedés Célcsoport Életkor Időtartam Felelős hatóság Füldrajzi kiterjedés Pénzügyi aspektus Az intézkedés értékeléseSzakmai Start 1 Enyhe és közepes mértékű

tanulási nehézségekkelküzdő emberek.

Főként a 16-20 éveskorcsoport,de nincskorlátozás.

240 óra(megközelítőleg);6 modul tanulása,egyenként 40órában.

Skót SzakképzésiTanács (SCOTVEC),jelenleg SQA.

Helyilegszerveződik,országosan elismertképesítésekkel.

A speciális oktatásiszükségletekkelrendelkező diákokanyagi juttatástkapnak.

A program 1995-ösátdolgozását megelőzően aSkót Szakképzési Tanács(SCOTVEC) kérdőíveketküldött szét valamennyiérintett képzési központnak.Ennek eredményeképpen, azintézkedés részleteinekmódosítása, frissítése eközpontokkal valókonzultáció alapján történtmeg.

Szakmai Start 2 Képesítéssel nem rendelkezőfiatalok és állást keresők.


360 óra(megközelítőleg);9 modul tanulása,egyenként 40órában.

Skót SzakképzésiTanács (SCOTVEC),jelenleg SQA.


A SCOTVEC fizet aképzést biztosítóintézménynek.

Mint fentebb.

Szakmát keresők A nappali oktatást elhagyófiatalok és az állást keresők.


Körülbelül 2-3 év. A központikormányzat, a SkótVállalkozási , illetvea Helyi ÜzletiVállalkozásokrendszerén keresztül(LEC).


A tanoncok vagymunkabért, vagy(rendszeres) juttatástkapnak.

Helyi szintű értékelésekjelenleg folynak, de aprogramok országosértékelése még várat magára.

ModernSzakmunkásképzés(A „Szakmát keresők”intézkedés része)

A nappali oktatást elhagyófiatalok és az állást keresők.


Körülbelül 2-3 év. A központikormányzat, a SkótVállalkozási, illetvea Helyi ÜzletiVállalkozásokrendszerén keresztül(LEC).

Helyilegszerveződik,országos szintenelismertképesítésekkel.

A ModernSzakmunkásképzésben részt vevőktöbbsége munkabértkap.

Helyi szintű értékelés folyikjelenleg, de a programokországos értékelése még váratmagára.

„Új Irányvonal” afiatalok számára

Skóciában a HelyiÜzleti Vállalkozásoka felelősek a program(szolgáltatás)teljesítéséért.

97

28. táblázat Izland


Intézkedéstípusa


Zérókredit-kurzusok(1970-es évek)

1a Alapismeretek elsajátítása ésfelkészítés a felső középfokúoktatásra.

Iskolai végbizonyítvány, melylehetővé teszi a tanulók számáravalamely felső középfokúprogramba való belépést.

Felső középfokú iskolák. - Modulrendszerű.- Kiegészítő illetve felzárkóztató iskolaioktatás egy vagy több alaptantárgyban,melyekből a tanuló megbukott a kötelezőiskoláztatás folyamán.

Komprehenzív típusúfelkészítő program(1980-as évek)

1a Alapismeretek elsajátítása ésfelkészítés a felső középfokúoktatásra.

Iskolai végbizonyítvány, melylehetővé teszi a tanulók számáravalamely felső középfokúprogramba való belépést.

Felső középfokú iskolák. - Kiegészítő iskolai oktatás azalaptantárgyakból.- Gyakorlati képzés.- Szociális-oktatási tanácsadás.- Néhány esetben részidős munka.

Munkahelyi képzésReykjavíkban(1992)

3 A munkanélküli fiatalokintegrálása a munka világábavagy az oktatásba.

Részvételt tanúsító bizonyítvány. Az iskolán kívül; Reykjavíkban afiatalok számára szervezett szociálisés oktatási programok köre .

Egy hónapos általános irányú oktatás éssegítőintézkedések, majd öt hónapigtartó, foglalkozásra irányuló képzés,gyakorlati kurzusokon való egyidejűrészvétel lehetőségével.

Bevezetés szakképzettségetigénylő mesterségekbe(1994)

3 A munkanélküli fiatalokmegismertetése amesterségekkel.

Részvételt tanúsító bizonyítvány. Nyári kurzusok iskolaikörnyezetben.

Heti 40, egyenként 40 perces tanóra.Gyakorlati kurzusok. Segítőintézkedések.Szociális tevékenységek.

98

28. táblázat Izland (folytatás)



Zérókredit-kurzusok A kötelező oktatás folyamángyenge eredményeket elértfiatalok (azaz, akik 5-ösnélrosszabb osztályzatot szereztek/a 10-es skálán/ egy vagy kétalaptantárgyból az alábbiakközül: izlandi, dán, angol/nyelvek/ valamint amatematika).

16-18 éveskorcsoport,ésidősebbek.

1 szemeszter. Az Oktatási,Tudományos ésKulturális Minisztérium.

Országos. A diákok fizetnek atankönyvekért, valamint egycsekély mértékű beiratkozásidíjat is fizetnek.

Az 1996-os törvény alapjánaz egyes iskolák magukértékelik sajáttevékenységüket.

Komprehenzív típusúfelkészítő program

A kötelező oktatás folyamángyenge eredményeket elértfiatalok (azaz, akik 5-ösnélrosszabb osztályzatot szereztek/a 10-es skálán/ egy vagy kétalaptantárgyból az alábbiakközül: izlandi, dán, angol/nyelvek/ valamint amatematika).

16-18 éveskorcsoport,ésidősebbek.

1 év. Az Oktatási,Tudományos ésKulturális Minisztérium.

Országos. A diákok fizetnek atankönyvekért, valamint egycsekély mértékű beiratkozásidíjat is fizetnek.

Az 1996-os törvény alapjánaz egyes iskolák magukértékelik sajáttevékenységüket.

Munkahelyi képzésReykjavíkban

Munkanélküli-segélybenrészesülő fiatalok.


6 hónap. Önkormányzatihatóságok.

Helyi. Ingyenes a diákok számára,akik továbbra is kapják amunkanélküli-segélyt.

Kérdőívek a részvevőknek.Nincsenek rendelkezésre állóeredmények. Jelenlegvégeznek felmérést a korábbirészvevők körében.

Bevezetésszakképzettségetigénylőmesterségekbe

Munkanélküli fiatalok. 16-25 éveskorcsoport.

9 hét. Önkormányzatihatóságok, és reykjavíkiiskolák.

Helyi. Ingyenes a diákok számára,akik még némi fizetést iskapnak a városiönkormányzattól.

Kérdőívek a részvevőknek.Nincsenek rendelkezésre állóeredmények.

99

29. táblázat Liechtenstein



Vorlehre(szakmunkásképzést megelőzőkurzus)(1985 körül)

2 A szakmunkásképzésmegkezdéséhez elegendőnémetnyelv-tudás megszerzése.

Nincs. Szakképzést nyújtó iskolák ésvállalatok.

3 x fél nap szakképzésiiskolában, míg a hét továbbirésze vállalatoknál.

Anlehre(rövid ciklusú szakmunkásképzésOberschule-t végzettek számára)(1976)

2 Gyenge iskolai eredményt elértfiatalok képzése.

Végbizonyítvány. Szakképzést nyújtó iskolák ésvállalatok.

1 nap szakképzési iskolában,míg a hét további részevállalatoknál.


Vorlehre(szakmunkásképzéstmegelőző kurzus)

Németül nem beszélőfiatalok.

15 -16 éveskorcsoport, vagyidősebbek.

1 év. Szakképzési hivatal. Országos. - A tanoncjárandóságát a vállalatfedezi.- Az iskolai költségek85%-át a kormányviseli.

Nincs (rendkívülalacsony a részvevőkszáma).

Anlehre(rövid ciklúsúszakmunkásképzésOberschule-t végzettekszámára)

Gyenge tanulmányieredményt elért,Oberschule-t végzettfiatalok.

16 - 21 éveskorcsoport.

Általában 2év.

Szakképzési hivatal. Országos. - A tanoncjárandóságát a vállalatfedezi.- Az iskolaiköltségeket akormány viseli.

Nincs (rendkívülalacsony a részvevőkszáma).

100

30. táblázat Norvégia


Intézkedéstípusa


Tanulási szaktanácsadó-szolgálattanácsadást és segítségnyújtástbiztosít a kurzus helyeket illetően(1994)

1a1b2

A tudás formális elismeréséhez vezetőlehetőségek biztosítása a szóban forgófiatalok számára.

Elismert szakmai képesítések;vagy- belépés a felsőoktatásba; vagy- igazolt részleges képesítések.

Munkán alapuló vagyiskolaalapú képzés, vagy akettő kombinációja.

A rugalmasság központijelentőségű. Nappali ésrészidős kurzusokat egyarántszerveznek.

Tanulmányi Egyesületek(1976)

1b23

A generációk és népességi csoportok közöttioktatási különbségek csökkentése annakérdekében, hogy az emberek az állandóváltozások közepette is olyan képesítésekkelrendelkezzenek, ami megfelelő munkátbiztosít számukra., illetve hogy javuljon azéletminőségük.

Az évente részt vevő 750 000ember közül mintegy 50 000 ahivatalos iskolarendszerbenszerez képesítést illetvebizonyítványt.

Tanulókörök, tanárral vagyanélkül, valamint osztályok.

Nappali és esti (tanuló)körök /osztályok.



Tanulásiszaktanácsadószolgálat tanácsadástés segítségnyújtástbiztosít akurzushelyeketilletően

Azok a fiatalok, akik nemvesznek részt nappalitagozatos oktatásban/szakmunkásképzésben, snem állnak alkalmazásbansem.


3 év (speciálisesetekben).

A megye,együttműködve ahelyi illetve aországos szintűhatóságokkal.

A megye Az oktatás ingyenes;támogatás vehetőigénybe ösztöndíjakés kölcsönökformájában.

Kutatóintézetek ötéventeértékelést végeznek azszaktanácsadói szolgálatmunkájáról. Azeredmények azt mutatják,hogy a megyékmegbízható képpelrendelkeznek acélcsoportokról. Alegfontosabb hiányosságszükségletekhez igazított,rugalmas kurzusokhiánya.

TanulmányiEgyesületek

Valamennyi kurzusmindenki előtt nyitva áll.Néhány esetbenajánlásokkal élnek előzetesismeretek illetvetudásszint tekintetében.

Minimum 14éves kor.

A kurzusok hossza 12tanórától 1 évigterjed. Az átlagosidőtartam 28 óra.

Az elemi valamint azalsó és felsőközépfokú oktatásszintjén biztosítottkurzusok a helyi,megyei és nemzetihatóságokkalegyüttműködésbenszerveződnek.

Norvégia egészterülete; acsoportok helyiszintenszerveződnek.

A résztvevőknekáltalában tandíjat kellfizetniük. Bizonyoscélcsoportokrairányuló kurzusokesetében a teljestandíjat államitámogatás fedezi.

A TanulmányiEgyesületek évesbeszámolókat készítenekaz Oktatási Minisztériumés a „Statistics Norway”(Norvég StatisztikaiHivatal) számára.

Documents

Intézkedések az Európai Unió* tagállamaiban az …1 Az oktatási rendszert végzettség nélkül elhagyó fiatalok támogatását célzó intézkedések az Európai Unió tagállamaiban