Terápiás alapismeretek

 Testtartás alatt, a tartó és mozgató apparátus által fenntartott dinamikus helyzetet, az egész test tartását, egyensúlyi helyzetét értjük. Tágabb értelemben a fej , a törzs, a nyak, és a végtagok tartását. Szűkebb értelemben a törzs illetve a gerinc helyzetét Az izomrendszer alaptónusa tartja a testet a gravitáció ellenében. Az izomtónus öntudatlan, agytörzsi és gerincvelői reflex szabályozás alatt áll (pyramis rendszer) Feltételei :Az ízületek teljes mozgásterjedelmemegfelelő izomerőa szalagok, inak anatómiai helyzete és funkciója

TESTTARTÁS

Neutrális (fiziológiás) testtartásFejtető

↓Fül↓

C2 test↓

C5 test↓

Váll↓

L2 test↓

L5 test↓

keresztcsonti csigolya előtt ↓

combfej középpontja mögött,↓

a térdízület középpontja előtt, de a ↓

térdkalács mögött,↓

külboka előtt az alsó ugróízületen

a belső talpszélek távolsága 5–10 cm 3 támaszkodási pont Izomegyensúly Boltozatok Térd középhelyzete Quadriceps (egyenes combizom, belső

vaskos izom, középső vaskos izom, külső vaskos izom),

hátulról a térdet hajlító izmok (kétfejű combizom, félig inas izom, félig hártyás izom, kétfejű lábikraizom és térdárki izom)

láb

Medence dőlésszöge térdízület gerinc csípő

a törzs hajlító- és feszítőizmainak, valamint a csípő hajlító- és feszítőizmainak együttműködése

hasizmok (egyenes hasizom, külső ferde hasizom) és a csípő feszítőizmai hátrabillentik

négyszögű ágyékizom, a mély hátizmok és a csípőhajlítók előrebillentik

az azonos oldali oldalsó törzsizmok (négyszögű ágyékizom, külső és belső ferde hasizom), az azonos oldali csípőízületet közelítő izmok (rövid combközelítő izom, nagy combközelítő izom, hosszú combközelítő izom, fésűizom, karcsúizom)

ellenoldali csípőízületet távolító izmok (középső farizom, combpólyafeszítő izomMedence,

csípő

• medencebemenet síkja 60°

csípőízület helyzetegerinc nyílirányú élettani görbületei

• keresztcsont dőlésszöge 30°

• L5 – sacrum tengelye 140°

A has és az ágyéki gerinc megfelelő helyzetét a medence dőlésszöge adja

Lumb. lord. fokozódása mély hátizmok zsugorodnak, a hasizmok megnyúlnak, gyengülnek.

Lumb. lord. egyenesedik hasizmok felső szakasza zsugorodik, a mély hátizmok inaktívvá válnak, az ágyéki gerinc elveszti rugalmasságát.

A háti gerinc domború görbületét (mellkas optimális helyzete) az ágyéki gerinc homorulata (medence dőlésszöge) határozza meg.

A lapockák és a vállak középhelyzetét a háti kyphosis, felületes hátizmok (csuklyás izom, rombuszizmok, széles hátizom) feszítőereje, mellkas izmainak (nagy mellizom, kis mellizom, elülső fűrészizom) rugalmas nyújthatósága biztosítja.

Ha fokozott a háti görbület, a vállak előreesnek, a mellkas izmai zsugorodnak, a lapockát közelítő és lehúzó izmok gyengülnek. Ha az elülső fűrészizom, rombuszizom is gyengül, a lapockák belső éle elemelkedik a mellkasról.

Ha a háti görbület kiegyenesedik, elveszti fiziológiás ívét, az izmok lefutása megváltozik, ez az izomerő csökkenésével jár.

törzs

A nyaki gerincszakasz ívét a háti görbület határozza meg.

fej helyzete, nyakizmok lefutása (fej súlya!)

nyak

A szalagok és inak megfelelő anatómiai helyzetét és funkcióját befolyásolja:  Nem megfelelő ízületi állás Gyulladások (letapadás, rövidülés,

szakadás, felszívódás) Ha az ín tapadása nem a húzás

irányában van (bütyök) Ha a csontrendszer kórállapotai

folytán hossz-eltérés alakul ki.

Tartáshiba ha a gerinc görbületei a fiziológiás

mértéktől eltérnek a medence dőlésszöge megváltozik A test súlyvonala nem a fiziológiás pontokon

halad át

A gerinc és az egyéb ízületek csontos képleteiben kezdetben még nincs

maradandó károsodás, a lágy részek, izmok nyújthatók és erősíthetők!

Tartáshiba

Tartásgyengeség (struktúrális

elváltozás)

Hanyag tartás (funkcionális hibák)

Kóros tartás

  

Tartási hibához vezet:   Izom kontrakció hiánya inak funkció kiesése, megváltozása veleszületett, vagy szerzett csontrendszeri deformitások  

Általában fontos elkülöníteni hogy egy tartáshiba funkcionális, vagy strukturális!!

 A mozgás és tartás megítéléséhez nélkülözhetetlen:

az egyes ízületek mozgásterjedelmének ismerete, a neutrális helyzetek és a normális működés határainak

pontos behatárolása, a statikus és dinamikus mozgásrendszer ismerete az agonista és antagonista izomcsoportok működésének

ismerete.

Tartáshibák

A.Hanyag tartás

B.Fokozott görbületű hát

C.Nyerges hát

D.Lapos hát

E. Domború hát

Az ízületek teljes mozgásterjedelmét beszűkítik. Fajtái: myogén, vagy izom eredetűdermogén, vagy bőr eredetűtenogén, vagy ín eredetűdesmogén, vagy kötőszöveti eredetűosteogén, vagy ankylósis(összecsontosodás)

Kontraktúrák

Myogén kontrakturák:  bénulásos (paralítikus) görcsös (spasztikus) gyulladásos eredetű sérüléses eredetű: túlnyúlás szakadás hegesedés meszesedés proprioceptív károsodás  Kötőszöveti eredetű kontraktúrák:  anyagcsere eredetű, diabétesz Dupuytren sérüléses eredetű oxigén hiány Volkmann dermogén eredetű égés 

Kontraktúrák oldása: mobilizálás

Kontraktúrák oldása:melegpakolásUHmasszázsmobilizáló gyakorlatok – aktív és passzív Mobilizáló gyakorlaton a kórosan beszűkült ízületi mozgáshatárok kibővítését szolgáló gyakorlatokat

értjük.

Szerkezet – sima, haránt, szív Haránt – vörös, fehér Alak - rövid, hosszú, széles, gyűrűs Működés - hajlító, feszítő, közelítő, távolító, szűkítő,

emelő Mozgás – izometrikus, izotóniás (anizometrikus) Anizometriás – excentrikus, koncentrikus Egymáshoz viszonyított mozgás – agonista,

antagonista, szinergista Elhelyezkedés – végtag, törzs, nyak… eredési hely szerint: egyfejű, kétfejű, háromfejű,

négyfejű

Izmok csoportosítása

A megfelelő izomerő, az izmok beidegzésének intaktságát az izom

ingerelhetőségét jó anyagcseréjét minőségi és mennyiségi megfelelését jelenti.

5. fokozat: normális izomerő, teljes működést tapasztalunk nagy ellenállással szemben is;

4. fokozat: izomműködés kis ellenállással szemben;

3. fokozat: az izomműködés a gravitációval szemben;

2. fokozat: izomműködés csak a gravitáció kikapcsolásával érhető el;

1. fokozat: izomrángások és fibrillációk (remegés) észlelhető;

0.fokozat: teljesen bénult izom.

A vázizomzat izmainak csoportosításaTónusos izmok Fázisos izmok

Fő funkciójuk a stabilizálás. Fõ funkciójuk a mobilizálás.

Elsõsorban vörös izomrostokból állnak.

Elsõsorban fehér izomrostokból állnak.

Túlfeszülésre, zsugorodásra hajlamosak.

Gyengülésre, megnyúlásra, sorvadásra hajlamosak.

Lassan aktivizálódnak, tartós munkára képesek.

Gyorsan aktivizálódnak, gyors mozgások kivitelezésére képesek.

Lassan fáradnak ki és rövid idõ alatt regenerálódnak.

Gyorsan fáradnak ki és lassan regenerálódnak.

Rövidülésre való hajlamuk miatt sok nyújtást, lazítást igényelnek.

Gyengülésre való hajlamuk miatt elsősorban erősítést igényelnek.

Tónusos izmokM. gastrocnemius (kétfejû lábikraizom)

M. soleus (gázlóizom)

M. rectus femoris (egyenes combizom)

M. iliopsoas (csípõhorpaszizom)

M. sartorius (szabóizom)

M. tensor fasciae latae (combpólyafeszítõ izom)

M. biceps femoris, m. semitendinosus, m. semimembranosus (a comb hajlítóizmai)

M. piriformis (körteképû izom)

M. adductor brevis, m. pectineus (a comb rövid közelítõizmai)

M. quadratus lumborum (négyszögû ágyékizom)

M. erector spinae (mély hátizmok)

M. pectoralis major (nagy mellizom)

M. scalenus anterior, medius et posterior (elülsõ, középsõ és hátulsó ferde nyakizom)

M. sternocleidomastoideus (fejbiccentõ izom)

M. trapezius pars superior (a csuklyás izom felsõ része)

M. levator scapulae (lapockaemelõ izom)

M. flexor carpi radialis et ulnaris, mm. flexori digitorum (az alkaron fekvõ hajlítóizmok)

Fázisos izmokM. tibialis anterior (elülsõ sípcsonti izom)

M. vastus medialis et lateralis (belsõ és külsõ vaskos izom)

M. gluteus maximus (nagy farizom)

M. adductor longus et magnus (a comb hosszú közelítõizmai)

M. gluteus medius (középsõ farizom)

M. rectus abdominis, m. obliquus internus et externus abdominis (egyenes

és ferde hasizmok)

M. rhomboideus minor et major (rombuszizmok)

M. serratus anterior (elülsõ fûrészizom)

M. trapezius pars media et pars inferior (a csuklyás izom középsõ és alsó

része)

M. longus colli et capitis (a nyak mélyen fekvõ hajlítóizmai)

M. omohyoideus, m. thyrohyoideus (a nyelvcsont alatti izmok)

Mm. interossei manus, mm. interossei pedis (a kéz és a láb kis izmai)