Bajai Szakképzési Centrum Jelky András

Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

BAJA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZAKMAI PROGRAM (HARMADIK RÉSZ)

Tartalomjegyzék

1. SZAKMAI PROGRAM ...................................................................................................... 1

1.1. HELYZETELEMZÉS ........................................................................................................... 1

1.1.1. Az iskola rövid története .......................................................................................... 1

2. ALAPELVEK, CÉLKITŰZÉSEK, FELADATOK, AZ NEVELŐ-OKTATÓ

MUNKA ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ..................................................................................... 3

2.1. ÖNMEGHATÁROZÁS ......................................................................................................... 3

2.2. PREFERENCIÁK, ISKOLAHASZNÁLÓK IGÉNYEI ALAPJÁN: .................................................. 3

2.3. ALAPELVEK ..................................................................................................................... 3

2.4. A SZAKKÉPZÉS CÉLJAI ..................................................................................................... 3

2.4.1. Az iskolai képzés céljai ............................................................................................ 3

2.4.2. Az iskolai szakmai nevelés céljai ............................................................................. 4

2.5. FELADATOK ..................................................................................................................... 4

2.5.1. Az értékközvetítés preferenciája alapján ................................................................. 4

2.5.2. Feladatok az esélyegyenlőség és képesség szerinti differenciálás elve alapján ..... 5

2.5.3. A további alapelvekből következő feladatok: .......................................................... 5

2.5.4. A fenti feladatok ellátásában a pedagógusokkal szembeni elvárások: ................... 6

3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ SZAKKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGEK ............................... 7

3.1. A KÉPZÉS SZERKEZETE .................................................................................................... 7

3.1.1. OKJ 34- es azonosító számmal kezdődő szakképesítések ........................................ 7

3.1.2. Érettségi utáni szakképzés ....................................................................................... 8

4. A BELÉPÉS ÉS TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI .................................................... 9

4.1. A BELÉPÉS FELTÉTELEI 9. ÉVFOLYAMRA ......................................................................... 9

4.1.1. Művészeti képzés ..................................................................................................... 9

4.2. A BELÉPÉS FELTÉTELEI SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMRA ........................................................ 10

4.2.1. Beszámíthatóság a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú

szakképesítése alapján ......................................................................................................... 11

4.2.2. Beszámíthatóság a tanuló előzetes tanulmányai alapján ...................................... 11

4.3. TOVÁBBHALADÁS.......................................................................................................... 12

4.4. A SZAKMAI KÍNÁLATOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ........................................................ 13

5. A SZAKKÉPZÉSI INFRASTRUKTÚRA FŐBB MUTATÓI ...................................... 14

5.1. SZAKKÉPZÉSI (OKTATÁSI) CÉLRA HASZNÁLT ÉPÜLETEK TANTERMEI ............................. 14

5.2. MŰSZAKI INFORMATIKA ESZKÖZRENDSZERE: ................................................................ 14

5.3. SZAKTANTERMEK, OKTATÁSI ESZKÖZÖK: ...................................................................... 14

6. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT

SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ................................................................................................ 14

6.1. SZAKMAI KOMPETENCIA FEJLESZTŐ KORREPETÁLÁS ..................................................... 14

6.2. KÜLSŐ SEGÍTSÉG IGÉNYBEVÉTELE ................................................................................. 14

6.3. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK KEZELÉSE .......................................... 15

7. MELLÉKLETEK .............................................................................................................. 15

A közismereti és a szakmai tantárgyak helyi tantervei (CD-n mellékelve)

1

1. Szakmai program

1.1. Helyzetelemzés

1.1.1. Az iskola rövid története

Iskolánk megnyitását 1883-ra tesszük. Azóta folyik intézményünk falai közt szakképzés. 1973

óta jelent meg képzési kínálatunkban a szakközépiskolai oktatás.

1883-at tekintjük mai iskolánk alapításának. Ahogyan a védtelen, kiszolgáltatott inasból tör-

vényekkel védett, teljes jogú állampolgárrá váló szakmunkástanuló lett, úgy az iskola is egyre

nagyobb figyelmet és fejlesztési lehetőséget kapott a várostól. A kezdeti három tanteremből ma

már három iskolaépület lett. A kezdetben csak tanoncképzéssel foglalkozó iskola képzési profilja

is sokat változott az idők folyamán.

1973-tól esti és levelező tagozaton, 1988-tól nappali munkarend szerint indított szakközépis-

kolai osztályokat. A faipari technikus képzés után bővült a kínálat: ruhaipari, villamos-ipari, köz-

lekedési, a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők részére indított intenzív és egészségügyi

szakközépiskolai osztályok indításával. 1999. szeptembertől a művészeti szakközépiskolai képzés beindításával lehetőséget teremtet-

tünk az eredményes művészeti alapképzés középfokú folytatására városunkban. 2008. szeptem-

ber elsejétől intézményünk a Jelky András Szakképző Iskola és Kollégium nevet viselte. 2008-

ban alakult meg a Bács- Szakma Zrt., amelyhez iskolánk is csatlakozott.

2012. július elsejétől az iskolánk új neve Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollé-

gium, majd 2015. július elsejétől a Bajai SZC Jelky András Szakközépiskolája, Szakiskolája és

Kollégiuma. Mai nevünket az iskolarendszert érintő átalakulás 2016. szeptember elsejével kap-

tuk: Bajai Szakképzési Centrum Jelky András Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája.

Az itt tanuló gyerekek számtalan problémával küzdenek, és ez csökkenti a szakmaszerzés,

tanulás iránti motivációjukat. Változik a gazdaság munkaerő igénye is, nemcsak ismeretanyagot és szaktudást, de a tudás

és gyakorlat minőségét is tekintve. Egyre több és nagyobb a létszáma az úgynevezett munkaerő-

piaci szempontból hátrányos helyzetűeknek. Ezek a következők: alacsony iskolai végzettségűek

és elavult tudással rendelkezők csoportja; roma népesség, és fiatalok (kereslet és kínálat nincs

egyensúlyban). A képzés szerkezete nem követi a gazdaság, a munkaadók igényeit, egyre nehe-

zebb szakképzett munkaerőt találni, egyes ágazatokban, régiókban pedig egyszerűen elfogyott.

Az átalakulás következtében differenciálódtak a munkaadók igényei, munkavállalókkal szem-

beni elvárásaik. A nagyvállalatoknál alkalmazott korszerű élőmunka takarékos technológia, a fej-

lett termelésszervezési eljárások döntően betanított munkásokat igényelnek, ahol a szakképzett-

séggel szemben a munkaerő alkalmazkodó képessége, képezhetősége, adaptációs készsége ját-

szik fontosabb szerepet. A kisvállalkozások – méretük miatt - sokkal inkább a magasabban kép-

zett, komplex tudással rendelkező munkaerőt igénylik. A szakismeretek mellett ma már elenged-

hetetlen az informatikai jártasság, az idegennyelvtudás és a vállalkozói ismeretek. Ezek azok a

kompetenciák, amelyeket az élethosszig tartó tanulás során lehet és kell átadni a célcsoport szá-

mára.

E kihívásokra az iskolai oktatás keretében kell megoldásokat találni, ugyanakkor rövidtávon

az alkalmazkodásban, a munkaerő-piaci esélyek javításában, a humánerőforrások fejlesztésében

szerepet kaphat a felnőttképzés is. Ezeken a területeken tud iskolánk segítséget nyújtani a hoz-

zánk fordulóknak.

2

1.1.1.1. Az iskola jellemző adatai:

Az iskola neve: Bajai Szakképzési Centrum Jelky András Szakgimnáziuma és Szakközép-

iskolája

Címe: 6500 Baja, Petőfi Sándor u. 3

Telefonszáma: 79/ 521-080 Fax: 79/ 326-439

Email: iskola@jelkya-baja.sulinet.hu

Tagintézmény-vezető: Wetzl Attila

Az intézmény OM azonosítója: 203028

Szakképző telephelyek felsorolása és címe: Központi épület 6500, Baja Petőfi Sándor utca 3.

Tel.: +36 79 521 080

Fax.: +36 79 326 439

Tanműhely és Iskola Szegedi út 69-73.

Tel.: +36 79 524 100

Fax.: +36 79 420 244

Művészeti Szakközépiskola Szent Antal u. 17.

Tel.: +36 79 324 167

Az intézmény típusa:

Többcélú intézmény, közös igazgatású közoktatási intézmény, összetett iskola:

A Bajai Szakképzési Centrum Jelky András Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája szak-

macsoportjai:

Szakgimnáziumi ágazatok

• I Egészségügy

• V képző és iparművészet

• XVII Könnyűipar

• XVIII Faipar

• XXII Közlekedésgépész

• XXX Szépészet

Szakközépiskolai szakmacsoportok:

• 1 Egészségügy

• 2 Szociális szolgáltatások

• 4 Művészet, közművelődés, kommunikáció

• 5 Gépészet

• 6 Elektrotechnika – elektronika

• 9 Építészet

• 10 Könnyűipar

• 11 Faipar

• 13 Közlekedés

• 19 Egyéb szolgáltatás

3

2. Alapelvek, célkitűzések, feladatok, az nevelő-oktató munka általános jellemzői

2.1. Önmeghatározás

A Bajai SZC Jelky András Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája szakképzési feladatokat lát el.

Szakgimnázium:

Négy általános műveltséget megalapozó szakgimnáziumi évfolyama van, ennek befejezését kö-

vetően a szakképzési évfolyamon (évfolyamokon) szakképzést folytat, és felkészít az OKJ sze-

rinti szakmai vizsgára.

Szakközépiskola:

• 9-10-11. évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés – oktatás, továbbá szak-

mai elméleti és gyakorlati oktatás folyik.

• Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, elsősorban alapfokú iskolai végzettség-

gel rendelkező tanulók számára nyújt lehetőséget szakma elsajátítására. Ezeken az évfolyamokon

a tanulók a szakmai vizsgára készülnek fel.

• akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek-.

• Feladatait az intézményi, egységes közös és az ehhez kapcsolódó iskolatípus szerint elkü-

lönülő tananyag és követelményrendszer alkalmazásával látja el

Szakképzési Híd program:

Alapfokú iskolai végzettség és rész szakképesítés egyidejűleg is megszerezhető.

2.2. Preferenciák, iskolahasználók igényei alapján:

• műveltség és szakmai tudás biztosítása

• szakmai ismeretek, készségek és attitűdök (kompetenciák) kialakítása

• a személyiség fejlesztése, jellemformálás

• kommunikációs képességek fejlesztése, különös tekintettel a szakmai környezet és az in-

formációs társadalom elvárásaira és az idegen nyelv alkalmazóképes birtoklása

2.3. Alapelvek

• az értékközvetítés elve

• az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás elve

• a szakmai és kulcs kompetenciák fejlesztése, továbbfejlesztése

• a személyiség kibontakozásának és fejlődésének biztosítása

• nyitottság, a szakmai-gazdasági környezet igényeinek dominanciája az intézményfejlesz-

tésben

• gyermek-, tanulóközpontúság a személyiségformálásban, teljesítmény központúság a

szaktárgyi területen és a szakképzésben

• igazodás a tanuló terhelhetőségéhez, egyéni fejlődési üteméhez

• hagyományos keretek között korszerű, részben alternatív oktatás

• a környezetvédelem lehetőségeinek ismerete és gyakorlása, a szakmaszeretet, hivatástu-

dat, szakmai identitás kialakítása

2.4. A szakképzés céljai

2.4.1. Az iskolai képzés céljai

• szakmai érettségi tárgy(ak)ból a sikeres érettségi vizsgára való felkészítés

4

• felkészítés a szakképzési évfolyamokra, továbblépésre

• felkészítés a szakképzési szakasz befejezését követő komplex szakmai vizsgára

• a tanulók szorgalma és teherbíró képessége szerinti felkészítés a szakirányú vagy nem

szakirányú továbbtanulásra

• olyan ismeretek birtoklásának biztosítása, amelyek elősegítik a munkaerőpiacon való jobb

érvényesülést, és amelyek biztosítják az életpályán szükséges többszöri szakmaváltást

• a szakmai interpretáció és kommunikáció képességének fejlesztése

• a korszerű információs és kommunikációs technikák megismertetése, az alkalmazási

készség kialakítása

• a demokratikus társadalom értékeinek, az állampolgári jogok és kötelességek megismer-

tetése

2.4.2. Az iskolai szakmai nevelés céljai

• a tanulók akarati tulajdonságainak fejlesztése, a szakmai önállóság kialakítása

• a "szakember kép" emberi tulajdonságainak kialakítása

(munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékony-

ság, önképzés igénye)

• az önismeret fejlesztése

• a szakmai kompetenciák kialakítása

• a személyes és társas kompetenciák fejlesztése

• a közösségi magatartási normák, a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek - kultu-

rált viselkedési normák, tolerancia, empátia - kialakítása, fejlesztése

• a problémamegoldó gondolkodás képességének fejlesztése

• a szakmai kommunikációs készségek kialakítása

2.5. Feladatok

2.5.1. Az értékközvetítés preferenciája alapján

Az iskola nevelő-oktató munkája valamennyi területén fontosnak tartja az alábbi értékek közve-

títését:

2.5.1.1. Alapértékek:

• az iskola abból kiindulva, hogy a tanulót, az embert teljes személyiségnek tekinti, mun-

kájában az ismeretközléssel egyenrangúan kezeli a személyiségfejlesztés és a testi nevelés fel-

adatait

• értéknek tekinti a tudást, az egészséges életmódot, a humanista és demokratikus gondol-

kodást

• az egyén fejlődésének individuális útjait figyelembe véve a közösségi ember tulajdonsá-

gainak kialakítására is kellő hangsúlyt fektet a nevelésben

• a szakembertől elvárt sajátos tulajdonságok kialakítása - mint munkafegyelem, felelősség,

önállóság, nyitottság -

• a modernizációs értékek továbbítása (idegen - nyelv, informatika, gazdasági ismeretek)

2.5.1.2. Az értékközvetítés pedagógiai feladatai:

Tudásközvetítés

• Az oktató-nevelő munkában a vizsgaorientáltság (kimenet szabályozás) figyelembevéte-

lével kiemelt szerepet kap az ismeretközvetítés

• a tanulói teljesítményben - a képzési szakaszokhoz igazodóan - egyformán hangsúlyt kap

az alkalmazó képes tárgyi tudás és a kommunikációs képességek kialakítása

5

• a tudásközvetítésben kiemelt szerepet nyer a tanulás tanítása, különösen az alapművelt-

ségi vizsgát megelőző szakaszban

• a 9-12 évfolyam szakmai előkészítő funkciója alapján az általános képzésben is a termé-

szettudományos orientációt kell előtérbe helyezni, hangsúlyt fektetve a kulcskompetenciák fej-

lesztésére.

• Szakgimnáziumi évfolyamokon a szakmai tantárgyakra nagyobb gondot kell fordítani,

hiszen ezekből a tantárgyakból is kötelező érettségi vizsgát kell tenni.

• a képzés szakaszainak megfelelő szakmai ismeretek továbbítása – figyelembe véve az

életkori sajátosságokat -

• a szakmai előkészítő és szakképző szakaszban a kreativitás, a problémamegoldó képesség

és a helyes szakmai önkifejezés képességének kialakítása

A tanulók fizikai képességeinek fejlesztése

• a megszerzett mozgásműveltség továbbfejlesztése

• a tanulók mozgásszükségletének kielégítése

• az egészséges életmódra nevelés

• a mindennapos testmozgás igényének felkeltése az életkornak megfelelő fizikai álló-

képesség, edzettség kialakítása (a testi nevelés színterei mellett a gyakorlati képzés sajátos terü-

letein is)

• a speciális eljárásigényű testi nevelési formák intézményes megoldása

• a gyakorlati munkavégzéshez szükséges sajátos állóképesség és mozgáskultúra kialakí-

tása

A személyiségfejlesztés fő feladatai

• az önismeret fejlesztése

• a személyes és társa kompetenciák fejlesztése minden szakaszban

• az akarati tényezők fejlesztése

• az érdeklődés, fogékonyság, nyitottság kialakítása

• az önálló döntés, véleményalkotás képességének fejlesztése

• a szociális kompetenciák fejlesztése

2.5.2. Feladatok az esélyegyenlőség és képesség szerinti differenci-álás elve alapján

• a szocializációs folyamat szabályozása hatékony ifjúságvédelmi munkával, működő di-

ákközélettel és diákönkormányzattal, racionálisan szervezett oktató-nevelő munkával

• olyan képzési szerkezet és olyan képzési formák biztosítása, amelyben az adott szakterü-

leten a tanuló képességének és teljesítményének függvényében a megfelelő képzettségi szintet

teljesítheti, szándékának és eredményeinek megfelelően felkészülhet a munkavállalásra, illetve a

továbbtanulásra.

• az intézményen belüli és intézményközi szükség szerinti átjárhatóság biztosítása, képzés

egyes szakaszaiban az ehhez megfelelően kialakított program szerkezet, eljárási rend biztosítá-

sával (különbözeti vizsga, beszámítás, fakultáció, stb.).

• a képzési formák és az egyéni (iskolahasználók) célok, harmonizálásával a végzettség,

szakképesítés(ek) megszerzési lehetőségének biztosítása

• a differenciált szakmai érdeklődésre és egyéni képességekre épülő felkészítési formák

biztosítása (versenyfelkészítés, élet és pályakezdést segítő program elemek beiktatása)

• a lemaradó tanulók felzárkóztatásának, szakképzettséghez juttatásának biztosítása

2.5.3. A további alapelvekből következő feladatok:

• az intézményfejlesztés koncepcióalkotásában (képzési forma és tartalom tekintetében) a

piac és a gazdasági környezet mindenkori igényeinek folyamatos figyelembevétele

6

• a szakmai kapcsolatrendszer hatékony működésének biztosítása a szakminisztériumokkal,

a munkaügyi központtal, a kamarákkal, a regionális fejlesztési és képzési bizottsággal, a szak-

képző társintézményekkel, a szakirányú felsőoktatási intézményekkel és a munkaerő piaci sze-

replőivel. Ezek jelzései és ajánlásai, előírásai szerint a szükséges strukturális és tartalmi módosí-

tások végrehajtása.

• a társadalmi-gazdasági környezettel működő kapcsolattartás biztosítása (társintézmények,

tankerületi kulturális intézmények, önkormányzat, stb.)

• a szülőkkel kialakított folyamatos kétoldalú együttműködés

• harmonikus tanár-diák viszony megteremtése, figyelembe véve a képzési és életkori sza-

kaszok sajátosságait

• a teljesítményorientáltság motivációjának kialakítása a szakmai elvárások és a képzési

szakaszok követelményeinek figyelembevételével

• a tanulók életkori sajátosságait figyelem előtt tartó szakmai terhelés biztosítása az egyes

képzési - pedagógiai programban megfogalmazott - szakaszokban

• a tanulók érési üteméhez rugalmasan alkalmazkodó módszerek, eljárások és követelmé-

nyek alkalmazása

• a pedagógusok módszertani szabadságának biztosítása, amely elérhetővé teszi az alkal-

mazkodást a tanulócsoportok eltérő felkészültségi és neveltségi szintjéhez

• naprakész szakmai ismeretanyag integrálása a szakmai tantárgyi programokba

• a gazdasági-társadalmi, környezeti igények preferenciájának érvényre juttatása a szakmai

tartalmi programok kialakításában

• a helyes környezetszemlélet tantárgyi integrációs rendszerének kialakítása

• a fenntartható fejlődés környezeti hatásrendszerének tantárgyi beintegrálása

• a szakmatörténet, helyzetkép és jövőkép tantárgyi integrációs rendszerének kialakítása

2.5.4. A fenti feladatok ellátásában a pedagógusokkal szembeni elvá-rások:

• biztos, naprakész szakmai ismeretek

• példamutatás, empátia

• sikerorientáltság, kreativitás

• a tudás minőségével, a végzett munkával megszerzett tekintély

• teljességgel harmonikus belső és külső kapcsolatrendszer

• összehangolt munkavégzés

Iskolánk, a pedagógiai, szakmai munka, folyamatos minőségjavítására törekszik. Ennek szerve-

zeti formái:

- minőségirányítási program és intézkedési terv kidolgozása (iskolai szinten)

- kötelező pedagógus továbbképzések tervezése

- nevelési és szakmai munkaközösségi értekezletek

- munkaközösségi megbeszélések és továbbképzések

- szervezett külső továbbképzések

7

3. Az iskolában folyó szakképzési tevékenységek

3.1. A képzés szerkezete

A képzés lineáris szerkezetű, az átjárhatóság és az alternatív választási lehetőségek biztosításával.

3.1.1. OKJ 34- es azonosító számmal kezdődő szakképesítések

8 osztály végzettséggel rendelkező tanulók részére

Képzés időtartama:3 tanév

egészségügy

34 762 01 Szociális gondozó (OKJ 2010)

elektrotechnika-elektronika

34 522 01 elektromechanikai műszerész

34 522 02 elektromos gép-és készüléksze-

relő

34 522 04 villanyszerelő

építészet

34 582 01 ács

34 582 02 bádogos

34 582 04 festő, mázoló, tapétázó

34 582 06 kályhás

34 582 08 hidegburkoló

34 582 10 szárazépítő

könnyűipar

34 542 06 női szabó

34 215 01 népi kézműves

faipar

34 543 02 asztalos

34 542 05 kárpitos

gépészet

34 521 03 gépi forgácsoló

34 582 03 épület- és szerkezetlakatos

34 521 06 hegesztő

34 521 04 ipari gépész

34 582 12 víz-, csattorna- és közműrend-

szer szerelő

közlekedés

34 525 02 gépjármű mechatronikus

34 525 03 járműfényező

34 525 06 karosszérialakatos

34 525 07 motorkerékpár -szerelő

8

3.1.2. Érettségi utáni szakképzés

OKJ 54-es és 55-ös azonosító számmal kezdődő

alap szakképesítések és elágazásaik

Képzés időtartama: 1-2-3 tanév

egészségügy

54 726 04 gyógymasszőr

54 723 02 gyakorló ápoló

55 723 01 ápoló

művészet, közművelődés, kommunikáció

54 211 04 grafikus

54 211 05 Kerámiaműves

54 211 08 textilműves

54 211 02 divat- és stílus tervező

könnyűipar

54 542 02 ruhaipari technikus

faipar

54 543 01 faipari technikus

közlekedésgépész

54 525 02 autószerelő

54 525 01 autóelektronikai műszerész

55 525 01 autótechnikus

szépészet

5481501 Fodrász

5481802 Kozmetikus

A program- és óratervek CD mellékleten.

9

4. A belépés és továbbhaladás feltételei

4.1. A belépés feltételei 9. évfolyamra

Az iskola beiskolázási területe túlmutat Baja és vonzáskörzete határán, mivel a képzés és főként

a szakképzési kimenetek specialitása a regionális igények kielégítését célozza meg. Az intézmény

figyelembe veszi a megegyező szakképzést folytató iskolahálózat regionális vonzás körzeteit és

ennek megfelelően alakította ki a beiskolázási terület határait.

Az iskola általános képzési szakaszára a belépés feltétele a jogszabályok (Nkt., a szakképzési

szakaszban, a 2011. CLXXXVII. Szakképzési törvény) által előírt képzési szint megszerzése. A

szakiskola, Szakgimnáziumi képzés belépési feltétele a 8. osztály sikeres elvégzése, így a belé-

pési pont a 9. évfolyam.

A tanulók felvételéről a mindenkori felvételt szabályozó jogszabályok eljárásrendjének figye-

lembevételével döntünk.

Ezen túlmenően belépési feltétel az egészségügyi alkalmasság. Az foglalkozás egészségügyi al-

kalmassági vizsgálatot, a jogszabályoknak megfelelően a jelentkezés elfogadását követően az is-

kola szervezi.

4.1.1. Művészeti képzés

Felvételi követelmény:

A gyakorlati szakmai alkalmassági vizsgán 3 szabadkézi rajzfeladatot kell megoldani.

• Mértani testek modell után, (grafit ceruza)

• Fej-portré modell után, (grafit ceruza)

• Színvázlat beállított csendélet után, (vízfesték vagy tempera) A feladatokra megoldására

60-60 perc áll rendelkezésükre.

Az értékeléskor figyelembe vett szempontok: térlátás, kompozíciós készség, rajzi előadásmód,

színérzékenység, arányérzék, kreativitás, plasztikai érzékenység, vizuális látásmód.

Szóbeli felvételi: Tetszőleges technikával készült hozott anyagok bemutatása, elbeszélgetés. A felvételinél figye-

lembe vesszük az általános iskola 5-8. osztályában elért eredményeket.

A szakképesítésekre történő beosztás a jelentkezéskor megjelölt igényeket, illetve a képességfel-

mérés alkalmával mutatott teljesítmény alapján történik.

Fontos tudni, hogy a közismereti tárgyakból elfogadhatatlanul gyenge előképzettségű tanulókat

esetleges jó rajzi képességek esetén sem veszünk fel. Iskolánk művészeti jellege nem mentesíti

diákjainkat attól, hogy a magyar középiskolák számára meghatározott közismereti tudásszintet

elérjék, hiszen nincsen számukra könnyített érettségi.

Szakmai alkalmassági felvételi vizsga: 100 pont

A szakmai alkalmassági vizsgán a tanuló által szerezhető részpontszámok:

Rajz (mértani testek) 30 pont

Rajz (portré) 30 pont

Festés (szín, vázlat) 30 pont

Otthon készült önálló munkák 10 pont

Az iskolába felvett tanulóknak, egészségileg alkalmasnak kell lenni a választott szakra. Az egész-

ségügyi alkalmasság követelményei kizáró okait a foglakozás-egészségügy jogszabályai határoz-

zák meg.

EGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK, KIZÁRÓ OKOK

Grafikus szakon kizáró okok: 1. Olyan végtag-rendellenesség, mely a munkavégzést akadályozza.

10

2. Veleszületett vagy szerzett szívbetegség a súlyosság fokától függően (szívbeteggondozó

javaslata alapján)

3. Csökkent látásélesség, ha annak mértéke a két szemen, együttesen 1,0–nél rosszabb látás-

korrekció mellett

4. Színtévesztés.

Kerámiaműves szakon kizáró okok: 1. A csontrendszer olyan elváltozása, melynél az álló és ülő testhelyzet rosszabbodást okoz-

hat

2. Veleszületett vagy szerzett szívbetegség a súlyosság fokától függően (szívbeteggondozó

javaslata alapján)

3. Asthma, idült hörghurut, hörgőtágulat

4. Idült vesebetegségek, májkárosodás

5. Vérzékenység

6. Kéz idült bőrbántalmai

7. Epilepsia, egyéni elbírálás szerint

8. Színtévesztés

9. Meghatározott fokú látásélesség hiánya- 1,0-nél kevesebb nem lehet a két szemen együtt

látáskorrekció mellett.

Textilműves szakon kizáró okok: 1. A csontrendszer olyan elváltozása, melynél az álló és ülő testhelyzet rosszabbodást okoz-

hat

2. Veleszületett vagy szerzett szívbetegség a súlyosság fokától függően (szívbeteggondozó

javaslata alapján)

3. Asthma, idült hörghurut, hörgőtágulat

4. Kéz idült bőrbántalmai

5. Színtévesztés

6. Meghatározott fokú látásélesség hiánya nem lehet kevesebb 1,2-nél a két szemen együtt

látáskorrekció mellett.

4.2. A belépés feltételei szakképző évfolyamra

A szakképző évfolyamokra lépés feltételeit jogszabály határozza meg.

8. évfolyam elvégzése utáni szakképzés

A nyolcadik évfolyam elvégzése után az OKJ-ban meghatározott, a belépési feltételeknek meg-

felelő szakmákban folyik szakképzés

Érettségi utáni szakképzés:

Az iskola által biztosított szakképzési formák, és szakképesítéseknél a belépés feltétele a 12. év-

folyam eredményes elvégzése és a sikeres érettségi vizsgát tanúsító érettségi bizonyítvány, ami

másik középiskolában, iskolatípusban is megszerezhető.

Ezen túlmenően belépési feltétel az egészségügyi alkalmasság. Az foglalkozás egészségügyi al-

kalmassági vizsgálatot, a jogszabályoknak megfelelően a jelentkezés elfogadását követően az is-

kola szervezi.

Gimnáziumban, vagy más szakközépiskolában érettségizett tanulók az OKJ -ben és a szakképe-

sítések Központi Programjában előírt időtartamban, és az abban meghatározott követelmények

alapján folytathatják tanulmányaikat a szakképző évfolyamokon.

11

4.2.1. Beszámíthatóság a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesí-tése és szakirányú szakképesítése alapján

22. §61 (1) A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesí-

tése és szakirányú szakképesítése a szakgimnázium pedagógiai programja részét képező szakmai

programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tar-

talmáról a kerettantervben meghatározottak figyelembevételével az iskola igazgatója határoz.

(2) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolód-

hat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik

(első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzett-

séget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha az érettségi végzettség megszerzésére az e

bekezdésben meghatározott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg.

(3) Kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat nevelés-oktatás a szakgimnáziumban, ha a szak-

gimnázium olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki - figyelembe véve a (2) be-

kezdésben foglaltakat - teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés követelményeit.

4.2.2. Beszámíthatóság a tanuló előzetes tanulmányai alapján

27. § (1) A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szak-

képesítésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe a szakképző iskola peda-

gógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani.

Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egy-

idejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A

beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola veze-

tője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet

fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell

alkalmazni.

(2) A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vál-

lalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gya-

korlati idő - a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján az (1) bekezdésben meghatá-

rozottak szerint - beszámítható.

(4) Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre

a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmas-

sági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai

vizsgára bocsátásnak.

(5) A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképző iskola vagy gyakorlati képzést folytató

szervezet által fenntartott és működtetett gyakorlati képzőhelyen megszervezhető és folytatható,

ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak.

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, szükség esetén különbözeti vizsgá-

val, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. Ha a tanulónak megváltozott az életpálya elképzelése, érzelmi motivációk vagy megváltozott

szociális és környezeti tényezők az anyagi helyzetre és a lakóhelyváltásra való tekintettel iskola-

váltásra kerülhet sor.

A kiskorú tanulónak az egyik szülője kíséretében kell megjelennie az iskolában, ahol jelzi az

iskolaváltási szándékát és indokait is.

A nagykorú tanulónak elég, ha ő maga jelenik meg. Ezzel együtt be kell nyújtania egy kérvényt

az iskola igazgatójának, amelyben rögzíti a tanuló az intézményváltás tényét valamint okait. Mel-

lékelni kell az alábbi dokumentumokat is:

- félévi vagy év végi bizonyítvány.

12

- az aktuális ellenőrző, hogy nyomon lehessen követni a tanulmányi előmenetelt az adott

félévben

- ha tanév közben van az iskolaváltás, akkor az éves napló oldal fénymásolata is kell egy

hitelesítő pecséttel.

A kérvényt 15 napon belül kell elbírálni az igazgatónak.

A sikeres átvételről vagy elutasításról hoz egy határozatot, amit postán kap meg a szülő vagy a

tanuló.

Az elutasító határozatnak az alábbi okai lehetnek:

- helyhiány a választott szakközépiskolában vagy szakgimnáziumban.

- több mint 200 órás hiányzás.

- az igazolatlan órák száma meghaladja az igazolt hiányzásokat.

- egy vagy több tantárgyból teljesen osztályozhatatlan a diák, a félévi vagy év végi osztá-

lyozó értekezlet előtt egy hónappal.

Amennyiben az elbírálás sikeres a tanulónak kötelessége az értesítés kézhezvételétől számított

egy munkanapon belül felvenni a kapcsolatot az osztályfőnökével, be kell iratkoznia, illetve be-

szereznie a tanulás szükséges eszközeit, mint a tankönyvek, szakmai kellékek, majd az iskolaor-

vosnál is meg kell jelennie alkalmassági vizsgálaton.

4.3. Továbbhaladás

A továbblépés szakaszhatára a tanév.

A továbbhaladás kritériumai: A magasabb évfolyamra lépés alapfeltétele a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. A kö-

vetelményszint a kerettanterv alapján került megfogalmazásra a helyi tantervben. A képzési prog-

ram választásából következik, hogy ez a kritérium érvényes a nem kötelező órakeret terhére vál-

lalt szakmai előkészítő program tantárgyaira is, amelyben a minimális követelmény az érettségi

vizsgakövetelményekkel harmonizált a helyi tantervben rögzített tematikus követelmények telje-

sítése.

Sikeres érettségi vizsga a továbbhaladási feltétel azoknál a tanulóknál, akik érettségi vizsgához

kötött szakképesítésbe kívánnak bekapcsolódni.

Az érettségi vizsgán eredménytelen tanuló a szakképző évfolyamon tanulmányait a jogszabály

szerint - egyedileg elbírált igazgatói engedély alapján- megkezdheti, de legkésőbb a jogszabály-

ban meghatározott ideig a sikeres érettségi vizsgát igazolnia kell, egyébként tanulói jogviszonyát

az iskola megszünteti.

A szakmai gyakorlat Iskolánk tanulói kötelező szakmai gyakorlatokat teljesítenek. A szakmai gyakorlatok óraszámát

a központi program határozza meg.

A szakmai gyakorlatok ismeretanyagáról, tapasztalatairól a tanulók gyakorlati naplót / füzetet/

vezetnek. A szakmai gyakorlatok megkezdése előtt a tanulók munkavédelmi oktatásban része-

sülnek. A gyakorlati órák számát. tartalmát, a kötelező szüneteket, pihenőidőket a 2011. évi

CLXXXVII. törvény a szakképzésről határozza meg.

A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor

a. az elméleti képzési napokon,

b. a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló rész-

vétele kötelező,

c. a tanuló tanulmányok alatti vizsgája napjain és a tanulmányokat befejező komplex szak-

mai vizsgája napjain, továbbá

d. minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a

munkavégzési kötelezettség alól.

13

A gyakorlati képzést folytató szervezet a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, vala-

mint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre csak a ren-

deltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájáru-

lásával veheti igénybe vagy abban az esetben, ha a tanuló mulasztását pótolja. Az igénybe vett

idő helyett - a mulasztás pótlásának esetét kivéve, lehetőleg a következő gyakorlati képzési napon

- ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.

Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább harminc

perc, megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a képzési időn belül.

A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. A szakmai gyakorlati képzésből egyes szakmáknál néhány óra az iskolában kerül megtartásra,

olyan esetekben, melyekhez az intézmény rendelkezik jobb feltételekkel.

A szakképzési évfolyamokon a továbbhaladás feltétele a követelmény minimumszint, ez a he-

lyi tantervben meghatározott követelmények alapján, tantárgyanként legalább elégséges szintű

teljesítmény elérését jelenti. A követelmények teljesítését a szakmai programban részletezett

alapelvek és módszerek, és a helyi tantárgyi programokban megfogalmazott „továbbhaladási fel-

tételek” szerint vizsgáljuk.

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az

előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A magasabb évfolyamra lépésben a ne-

velőtestület határozata dönt.

Ha a tanuló a minimális követelményeket - beleértve a javítóvizsga lehetőségét is - nem teljesíti,

tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.

Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

Hiányzások Az elméleti képzésre vonatkozóan a hiányzások tekintetében a közoktatási törvény előírásai sze-

rint jár el az iskola.

A gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a

szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

Értékelés Az iskolarendszerű szakmai képzés esetén a tantárgy kerül értékelésre. Iskolarendszerű képzések

esetében a modulzáró vizsgák teljesítését a tantárgyi követelmények teljesítése (bizonyítvá-

nyokba bejegyzett eredmények, jegyek) helyettesítik.

Az elméleti oktatásban, ha egy tantárgy esetében többen is tanítják a tantárgyat, akkor a tanárok

által adott jegyek átlaga adja a tanuló félévi és év végi érdemjegyét. A Bajai Szakképzési Centrum Jelky András Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája szakképzési kínálata

4.4. A szakmai kínálatot befolyásoló tényezők

Az indított szakoknál a szakmacsoport kimeneteinek tervezésénél az alábbi szempontokat tartja

szem előtt az intézmény:

- a szakterületi munkaerő-piac helyi és regionális igényeit,

- a pályakövetés mutatóit

- a tanulók és szülők elvárásait,

- az intézmény lehetőségeit

A törvényi szabályozásoknak megfelelően a rokon szakképesítések esetében több szakképesítés

megszerzésére is lehetőség van az intézményben. A moduláris képzés célkitűzésének megfele-

lően beszámítjuk az első szakma megszerzésére felkészítő időszak azonos modul-követelménye-

inek teljesítését.

14

5. A szakképzési infrastruktúra főbb mutatói

5.1. Szakképzési (oktatási) célra használt épületek tantermei

1. Központi épület /Petőfi u. 3./ Nagy tanterem 8 db

Kis tanterem 2 db

Informatikai terem 1 db

Műhely /ruhaipari-fodrász/ 2 db

2. Tanműhely /Szegedi út 69-73./ Nagyterem 17db

Kisterem 1 db

Informatikai terem 4 db

Szükségterem /közvetlen udvarra nyílik/ 4 db

Műhely /fémes,fás/ 20 db

Művészeti Szakgimnázium /Szent Antal u. 17./ Rajzi szaktanterem 2 db

Kerámia szaktanterem 1 db

Textiles szaktanterem 2 db

Grafikai szaktanterem 2 db

5.2. Műszaki informatika eszközrendszere:

A számítástechnika és szakmai informatika feltételrendszerét hét gépterem biztosítja:

a./ Az iskola főépületében 1db 15 munkahelyes, internet kapcsolattal kialakított gépterem a helyi

tantervben szereplő követelmények teljesítését kielégítő feltételrendszerrel

b./ A Szegedi úti Tanműhely épületében 4 db egyenként 15 munkahelyes, internetes kapcsolattal

ellátott gépterem, és egy 13 gépes CNC terem.

5.3. Szaktantermek, oktatási eszközök:

A szakmai képzés a szakképzési évfolyamokon lehetőség szerint szaktantermi rendszerben szer-

vezett. A szakmacsoportos szaktantermek kihasználtsága multifunkciós (többcélú), berendezése

tantárgycsoportos.

6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását se-gítő tevékenységek

6.1. Szakmai kompetencia fejlesztő korrepetálás

A Kormány 252/2016 (VIII.24) számú rendeletében határozott a Szabóky Adolf szakképzési ösz-

töndíj bevezetéséről.

Azok a tanulók, akik ezekben a szakképesítésekben nem érik el a 2,51 átlagot szakmai kom-

petencia-fejlesztő órákon vehetnek részt heti 2 órában.

6.2. Külső segítség igénybevétele

A súlyos tanulási gondokkal küzdő tanulók problémáinak feltárása, továbbá az esélyegyenlősé-

gének biztosítása érdekében az iskola-egészségügy, pedagógiai szakszolgálat és a nevelési ta-

nácsadó segítségét veszi igénybe az iskola.

15

6.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelése

Tapasztalat, hogy a társadalmi fejlődés velejárója az egyre több magatartási, beilleszkedési zavar

a tanulóknál, és egyre több ilyen nehézséggel küzdő tanuló kerül az iskolába. Iskolánk céljának

tekinti a másság elfogadását, ugyanakkor céljaink között szerepel egy közösségi embertípus ki-

alakítása is. A beilleszkedési, magatartási zavarok kezelése folyamatos feladat, amelyet szem

előtt kall tartanunk nem csak az egyén, hanem a közösség fejlődésének szintjén is. Ezt megnehe-

zíti a szakképzési évfolyamokkal bekövetkező életkori heterogenitás növekedése is. A ciklikus

nevelőtestületi értékelés, a közös nevelői fórumok, a nevelők közötti napi kommunikáció a feltá-

rás módszere.

A beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelésének fő színtere az osztályfőnöki óra. Szükség

esetén a szülőket is bevonjuk, hogy mint lehetséges partner vegyen részt a problémák enyhítésé-

ben esetleg megszüntetésében.

A tanulási zavarokkal küzdő tanulók esetében probléma felismerését követően igény szerint in-

tézményi szinten tart kapcsolatot az iskola a nevelési tanácsadó intézményekkel. Kiskorú tanulók

esetében a szülőkkel egyeztetve történik meg a kapcsolatfelvétel.

SNI-s tanulók számára a szakértői véleményben javasolt fejlesztő foglalkozásokat óraadó fej-

lesztő pedagógus alkalmazásával biztosítjuk, továbbá kérelem alapján a szakmai vizsgán is biz-

tosítjuk a törvényi keretek által lehetővé tett segítséget.

7. Mellékletek

Az oktatott szakképesítések óraterveit (közismereti és a szakmai helyi tantervek) CD-n mellé-

kelve.