Miskolci Egyetem

Bölcsészettudományi Kar

Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete

Kampánytörténeti korszakhatár: 2016, a Trump-kampány

SZAKDOLGOZAT

Készítette: Konzulens:

Papp Réka Dr. Zárug Péter Farkas

Politikatudományok BA egyetemi adjunktus

MISKOLC

2019

1

Tartalomjegyzék

1.Bevezetés ........................................................................................................................................ 2

2. Elméleti háttér a Trump-kampány megértéséhez ..................................................................... 4

2.1. Az internet napjainkban ...............................................................................................4

2.2. Internet és a politika ....................................................................................................4

2.3. Pszichometria .............................................................................................................6

2.3.1. Az OCEAN-modell ..............................................................................................6

2.4. Michal Kosinski .........................................................................................................9

3. Digitális kampánystratégia ........................................................................................................ 12

3.1. Big Data .................................................................................................................. 13

3.2. Cambridge Analytica ................................................................................................ 14

4. A Trump-kampány .................................................................................................................... 17

4.1. Orosz befolyás ......................................................................................................... 19

4.1.1. A Mueller jelentés .............................................................................................. 20

4.2. Célzott marketing ..................................................................................................... 21

4.3. Voter suppression ..................................................................................................... 23

4.3.1. Fake news ......................................................................................................... 24

5. Eltérő nézőpontok, vélemények ................................................................................................ 26

5.1. A mesterséges intelligencia kockázatai ........................................................................ 26

5.2. A mesterséges intelligencia hatása a demokráciára ........................................................ 27

6. Összegzés ..................................................................................................................................... 29

7. Summary ..................................................................................................................................... 30

8. Felhasznált irodalom .................................................................................................................. 32

9. Ábrajegyzék ................................................................................................................................ 35

2

1. Bevezetés

Széles körű egyetértés van abban, hogy a választási kampányok folyamata,

különösen a pártok és a média szerepe az elmúlt évtizedekben átalakult. Sokan aggódnak

amiatt, hogy ezek a fejlemények egyetemlegesen elterjedt elidegenedést okoznak a

reprezentatív demokráciákban a hagyományos választási részvételi módoktól.

A politikai kampányok jelentős változásokon mentek keresztül, amelyeket a Pippa

Norris által megfogalmazott három fő korszak jellemzésével lehet bemutatni.1 A pre-modern

korszakban a kommunikáció egyik fő eszköze a propaganda volt, központjában a párt állt,

és a média eszközei magába foglalta a plakátokat, újságban megjelent cikkeket és esetleg

rádiós műsorokat, továbbá a kampány lefolyása rövid és alkalmi volt, ezeknek a

kampányoknak alacsony volt a pénzügyi szükségletük is. Ezután következett a televízó

központú modern korszak, melynek legfőbb eszközei a televíziós műsorok voltak.

Ekkoriban már külön emberek foglalkoztak a kampány megszervezésével, azonban továbbra

is a politikai vezetők irányították a történéseket. Ezek már hosszabb lefolyású események

voltak, melynek költségei jelentősen megnőttek. Napjainkban pedig már a poszt-modern

kampányok világában élünk, melynek központi résztvevője a multimédia. A már permanens

kampányokat még inkább párton kívüli személyek irányítják, tanácsadók és már nem tiszta

hogy ki is az irányító. Emellett a poszt-modern választások egyre inkább hasonlítanak a

reklámkampányokhoz, és lehetőséget adnak arra, hogy a jelöltek több területen is -

akadémiai, politikai vagy tudományos - bemutassák magukat a választóknak. A modern

választások ezért nagy mértékben hozzájárultak az új demográfiai és társadalmi al-téma

kifejlesztéséhez, amelynek célja a különböző társadalmi közösségek logikájának tanulása és

elemzése a döntéshozatali folyamatban és a preferenciák létrehozásában.

A 21. században a social media rendkívül fontos médium lett a kampányok

kommunikációjában a szavazók mozgósításához. Mivel sok szavazó annyi időt tölt az

interneten, a social media hatékony módja annak, hogy el lehessen érni őket. Lehetővé teszi

továbbá, hogy a jelöltek közvetlenül kommunikáljanak a választókkal, nem pedig közvetített

vagy nyomtatott médián keresztül, ami nagyobb ellenőrzést biztosít az üzenetek felett.

Végül, az adatok megvásárlása lehetővé teszi, hogy a kampányok olyan személyre szabott

1https://pdfs.semanticscholar.org/6cef/9051c8815bfe29c590df15b4d6469d0ce11b.pdf

3

üzenetekkel célozzák meg a szavazókat, amik az online viselkedésük alapján valószínűleg

meggyőzi őket.

Ez az, amely alapvetően a tematikáját adja a szakdolgozatomnak, kiemelten

szeretnék foglalkozni a 2016-os amerikai elnökválasztás kampányával, ezen belül annak

sajátosságait kívánom szemléltetni. Tehát dolgozatom során bemutatásra kerül hogy miben

jelent korszakhatárt a fent említett esemény az eddigi kampányokhoz képest -a Trump-

Clinton kampány- aféleképpen, hogy áttekintést adok a kampány legfőbb sajátosságairól,

miben más az eddigiekhez képest a menete, technikája, miképpen nyert teret magának a

politikában az internet világa ekkora szinten és annak a rohamos fejlődése amely eddig nem

használt eljárásokat tesz lehetővé, mely megreformálta a kampányok struktúráját, növelte

annak hatékonyságát az én jelenlegi álláspontom szerint. A dolgozat során a témát

kimerítően fogom prezentálni azokat az elemeket-metódusokat amelyek fontos szerepet

játszottak Trump győzelmének elérése során, illetve ki szeretnék arra térni, hogy miként

játszott szerepet a Cambridge Analytica, a mesterséges intelligencia és kiváltképpen az

oroszok befolyása az elnökségi címhez vezető úton, miként befolyásolták, esetenként

manipulálták a szavazókat, továbbá milyen jelentősége volt a szegmentált és targetált

üzeneteknek, a fake news-nak és bizonyos esetekben a hackereknek. Hogy más nézőpontot

is ismertessek, be szeretném mutatni, hogy milyen veszélyeket rejthet magában a

folyamatosan fejlődő világunkban a mesterséges intelligencia. Ebben a dolgozatban

szeretnék egy átfogó képet adni arról, hogy mik is formálták a 2016-os amerikai

elnökválasztást, és bebizonyosodhat állításom, mely szerint Donald Trump győzelmét a

mögötte álló, digitális kampánystratégiával foglalkozó csapatának köszönheti.

4

2. Elméleti háttér a Trump-kampány megértéséhez

2.1. Az internet napjainkban

Jóllehet hogy az internet korai szakaszában csak a világ népességének mindössze

0,4%-a élt a világháló adta eleinte szűkös lehetőségekkel, mára ez az érték a népességnek

több mint az 50%-át számlálja. Pontosabban, az Internet World Stats szerint 2018 júniusában

4208 millió felhasználóval büszkélkedhet az internet, amely a világ lakosságának 55,1%-a.2

Az internet rövidebbé tette a távolságokat, a világot pedig kisebbé.

De mire is használjuk manapság az internetet? Erre a kérdésre egyszerű a válasz: a

mindennapunk részévé vált ez a nem is túl régi találmány. Ha valamiről információt

szeretnénk gyűjteni rákeresünk a Google-ben, ha ismerőseinkkel szeretnénk tartani a

kapcsolatot akkor valamelyik közösségi portálra látogatunk. Amennyiben kedvenc

sorozatunkat szeretnénk visszanézni akkor is az internethez fordulunk. Sőt a mai világban

már a zsebünkben is ott hever az eszköz ami nagy eséllyel a világhálóra van kötve és azt

várja, hogy elkezdjük a szörfözést kedvenc oldalainkon. Nem vitás tehát, hogy az életünk

része lett az internet. Ennek fényében könnyen belátható, hogy aki napjainkban sikeres

szeretne lenni, annak jelen kell lennie ezen a platformon, hiszen ezen a módon a

leghatékonyabb az emberek elérése.

2.2. Internet és a politika

Az 1990-es évek közepén a modern társadalmat átalakító dolog jött létre, az internet.

A társadalom egyik aspektusa megállapította, hogy az internet jelentősen megváltoztatta a

politika világát. A politikában az internet háromféle változást eredményezett.3 Az első az,

ahogyan a politikusok elérik a szavazóközönséget. Korábban a politikusok csak a

megalapozott médiával (televízió, rádió, újságok és magazinok) érhették el a közönséget,

vagy az utcai emberekkel való találkozások során.

Mazzoleni szerint a szereplők a következő módokon érintkezhetnek egymással:

● Politikai rendszertől az állampolgárig: közérdekű vagy intézményes kommunikáció;

személyes kapcsolat; meggyőzés, manipuláció.

2 https://www.internetworldstats.com/ 3 Guillermo Cordero, Xavier Coller: Democratizing Candidate Selection: New Methods, Old Receipts?

Springer, 2018 101.oldal

5

● Az állampolgártól a politikai rendszerig: szavazat; nyilvános vita; közvélemény-

kutatás.

● Politikai rendszertől a média rendszeréig: közérdekű vagy intézményes

kommunikáció; meggyőzés vagy manipuláció; közlemény.

● Média rendszerétől a politika rendszerig: ellenőrzés; kritika; vélemény; közvetítés.

● Média rendszerétől a választópolgárokig: tájékoztatás; elemzés; meggyőzés,

manipuláció; vita helyszíne.

● Az állampolgártól a média rendszeréig: olvasói/hallgatói/nézői levelek; talk show-k

közönsége; közvélemény-kutatások; nézettségi adatok. 4

A célközönség elérésének módszerei mára teljesen átformálódtak, köszönhetően az

internet széleskörű elterjedésének. Richard Davis szerint az internet hat fő funkciót tölthet

be a politikai kampány során: szimbolikus jelentőség, információadás, a közvélemény

becsatornázása, interaktivitás, a szavazók megerősítése, a támogatók megszervezése.5 Az

internet által előállított második változás az átlagos polgárok politikai folyamatokban való

részvételéhez kapcsolódik. Az emberek jelenléte csak szavazásra, ülésekre, sztrájkokra,

nyilvános összejövetelekre, levélírásra és hasonló tevékenységekre korlátozódtak, de az

internet megjelenése óta számos új tevékenység alakult ki. Az internet által okozott harmadik

változás a politikai folyamatban résztvevők egész új csoportjának létrehozása. Mielőtt az

internet rendelkezésre állt volna, az egyetlen, politikai szempontból aktív

magánszemélycsoport volt a társadalom, azonban az internet lehetővé tette, hogy kis, helyi

csoportok is részt vehessenek a politikában.

Pontosan így alakult ki az a jelenség, amelyet a következőkben ismertetni fogok,

hiszen alapvetően minden politikai pártnak, szereplőnek a fő célja a hatalom megszerzése,

amit választások során nyerhetnek el. Azonban nem csak a választási időszakban, hanem

minden év minden napján tenniük kell a választások végeredményeiért. Marketinggel tehetik

magukat népszerűbbé, és hát miért ne tehetnék az egyik talán leghatékonyabb módszerrel,

az online marketinggel. Sokszor észre sem vesszük, miként befolyásolják, vagy épp

irányítják döntéseinket. Pontosan így történt a legutóbbi tengeren túli választások alatt is.

4 Mazzoleni, Gianpetro: Politikai Kommunikáció. Budapest: Osiris Kiadó, 2002: 25–27.oldal 5 Kiss Balázs & Boda Zsolt: Politika az interneten. Századvég Kiadó, 2005: 32–45.oldal

6

Az Amerikai Egyesült Államok 2016-os elnökválasztását Donald Trump nyerte meg,

így ő lett az USA 45. elnöke. Ezt a győzelmet megelőző kampány korszakváltást hozott

magával, hiszen ebben a stratégiában eddig fel nem használt, illetve eddig széles körben nem

igazán ismert eszközöket, technológiákat vetettek be a siker érdekében.

Az Internet, és az ehhez kapcsolódó technológiák olyan fejlettségi szintet értek el,

hogy véleményem szerint az online marketing, és az ezzel foglalkozó team sikeressége

juttatta jelenlegi pozíciójába Donald Trump-ot. Célom a kampány során felhasznált

eredményesnek bizonyuló taktikák és eszközök bemutatása, és hatásosságának

bebizonyítása. Könnyen belátható, hogy korszak váltáshoz vezetett Trump kampánya, így

több mint érdemes szót ejteni a kampány részleteiről, mivel véleményem szerint ez jelenti a

jövőt, ez az, amire számíthatunk a következő kampányoknál.

2.3. Pszichometria

Ahhoz hogy megérthessük a háttérben végbemenő történéseket, érdemes

megismernünk a Donald Trump digitális csapata által használt szisztémát, amely magába

foglalja az adatelemzést, targetált hirdetéseket, az alapként szolgáló OCEAN-modellt, a Big

Datát és a viselkedési pszichológiát. Elsősorban szót kívánok ejteni az OCEAN-modellről,

amelyre mindennek az alapjaként lehet tekinteni.

2.3.1. Az OCEAN-modell

Nevét egy szóösszetétel képezi: openness (nyitottság), conscientiousness

(lelkiismeretesség), extroversion (extraverzió), agreeableness (barátságosság) és

neuroticism (neuroticizmus) szavakból áll.6 Ez a legelterjedtebb személyiségkeret a „Big

Five”, vagy másnéven a személyiség ötfaktoros modellje. Ez mindössze egyetlen alapvető

kérdésre keresi a választ, hogy ki is az adott illető maga. Könnyű kérdésnek tűnik, azonban

nagyon nehéz is lehet egyben. Tegyük fel magunknak ezt az egyszerű kérdést. Ki vagyok

én? Állítások megszámlálhatatlan permutációja lehet erre a kérdésre a válasz.

Megválaszolhatjuk akár a nevünkkel, munkánkkal, a lakóhelyünkkel, a saját

értékrendünkkel. Ahány ember annyi választ kaphatunk erre az egyszerűnek tűnő kérdésre,

6 https://www.mindtools.com/pages/article/newCDV_22.htm

7

és miközben számos közös tényezőt fedezhetünk fel más emberekkel kapcsolatban, mint a

vallás vagy akár a szemszín, azonban van egy komponens amely egyedivé tesz minket, ez

pedig nem más mint a személyiségünk.

Felmerülhet így a kérdés, hogy mi is az a személyiség? Könnyű fogalom a

legtöbbünk számára, ez az, ami minket önmagunkká tesz, és ez magába foglalja az összes

olyan tulajdonságot és jellemzőt, ami megkülönböztet minket másoktól. A pszichológiai

kutatásokban ennél már kicsit bonyolultabb a helyzet.

A személyiségprojektek kutatói szerint a személyiség:

„A hatás, a megismerés és a vágyak (célok) koherens mintája, ahogy magatartáshoz

vezetnek” (Revelle, 2013). 7

Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) szavaival a személyiség:

„Az egyéni különbségek a gondolkodás, az érzés és a viselkedés jellegzetes mintáiban”

(APA, 2017). 8

2.3.1.1. Az öt faktor

Bemutatásához Mirnics Zsuzsanna A személyiség alapkövei című kiadványát

veszem alapul.9 Eszerint az öt faktor évtizedek személyiségkutatásának az eredménye,

alapját Cattel 16 faktora adta, amely a legelfogadottabb modellé vált. Ezt a modellt több

nyelvre is lefordították és több kultúrában is alkalmazták, amely nemcsak a

személyiségelmélet érvényességét erősíti meg, hanem nemzetközi szinten is érvényességét

állapítja meg.

Ez az öt faktor nem nyújt azonban teljes körű magyarázatot a személyiségre

vonatkozóan, de Big Five néven ismert, mert magukba foglalják a személyiséggel

kapcsolatos kifejezések nagy részét. Az öt faktor nem feltétlenül önmagában jelenti az adott

jellemzőt, hanem magába foglal több hozzá kapcsolódó tulajdonságot is.

Példának szeretném hozni a barátságosság faktort, ami magába foglal olyan tényezőket is

mint a nagylelkűség, a szeretet a pozitív oldalon, és az agresszivitás és az indulatosság a

negatív oldalon.

A Big Five népszerű használt betűszava az OCEAN.

7 https://www.personality-project.org/index.html 8 https://www.apa.org/topics/personality/ 9 Mirnics Zsuzsanna: A személyiség alapkövei. Bölcsész Konzorcium, 2016

8

1.ábra Az öt faktor

Nyitottság:

A nyitottság a tapasztalásra az egyén szellemi életének és tapasztalatainak mélysége és

összetettsége.10 Ezt néha intellektusnak vagy képzeletnek is nevezik. A tapasztalásra való

nyitottság a személy nyitottságára vonatkozik új doigok kipróbálásában, továbbá a

sebezhetőségre és a képességre, hogy tudjanak a hagyományostól eltérően gondolkozni.

Lelkiismeretesség:

A lelkiismeretesség olyan vonás, amelyet le lehet írni mint az impulzusok irányítására való

hajlam, továbbá hogy a társadalom által elfogadható módon tudjon viselkedni az egyén.11

A lelkiismeretes emberek képesek szabályok keretein belül dolgozni és képesek hatékonyan

tervezni és rendszerezni.

10John, O. P., & Srivastava, S. The Big-Five trait taxonomy: History, measurement, and theoretical

perspectives. In L. A. Pervin & O. P. John (Eds.), Handbook of Personality: Theory and Research New York:

Guilford Press. 1999. Vol. 2, 102-138.oldal

11John, O. P., & Srivastava, S. The Big-Five trait taxonomy: History, measurement, and theoretical

perspectives. In L. A. Pervin & O. P. John (Eds.), Handbook of Personality: Theory and Research New York:

Guilford Press. 1999. Vol. 2, 102-138.oldal

9

Extraverzió:

Ennek a tényezőnek két véglete van, az extroverzió és az introverzió. Ez arra vonatkozik,

hogy az egyén hogyan vonzza az energiát és milyen hatással van másokra, és mások milyen

hatással vannak rá. Lényegében az extroverzisták feltöltődnek attól, hogy másokkal vannak,

míg az introvertáltak fárasztónak találják és az egyedüllét tölti fel őket leginkább, tehát a

szociális nyitottságot vizsgálja a kérdés.

Barátságosság:

Ez a tényező arra vonatkozik, hogy az emberek milyen jól jönnek ki egymással. Ez egy olyan

konstrukció, amely arra támaszkodik, hogy általában másokkal hogyan lép kapcsolatba az

egyén, az emberi kapcsolatok fenntartásának képességeként is lehet értelmezni.

Érzelmi stabilitás/neuroticizmus:

A neuroticizmus az a Big Five tényező, amelyben a magas pontszám több negatív

tulajdonságot jelez. A neuroticizmus nem az gonoszság vagy az inkompetencia tényezője,

hanem a bizalom és a saját bőrében való kényelem kérdése. Ez magába foglalja az érzelmi

stabilitást és az általános türelmet.

2.4. Michal Kosinski

Michal Kosinski az a pszichológus, aki a fentiekre alapozva létrehozott egy olyan

modellt, ami mindössze Facebook aktivitás alapján profilozza és elemzi az embereket közel

valós időben. A Swiss Federal Institute of Technology (ETH) kutatója és a pszichometrika

egyik legelismertebb személye. A kutatótársaival egyetemben bebizonyítják, hogy a

könnyen hozzáférhető digitális viselkedések feljegyzései, a Facebook likeok felhasználhatók

arra, hogy pontosan előre jelezzék a nagyon érzékeny személyes jellemzőket, többek között:

a szexuális irányultságot, etnikai hovatartozást, vallási és politikai nézeteket,

személyiségjellemzőket, intelligenciát, boldogságot, életkort és a nemet. Bemutattak egy

elemzést12, melyben több mint 58000 önkéntes vett részt, akik felajánlották Facebook

12 Michal Kosinski, David Stillwell, and Thore Graepel: Private traits and attributes are predictable from

digital records of human behavior. PNAS, 2013

10

likejaikat, részletes demográfiai profiljaikat és számos pszichometriai tesztet is elvégeztek a

tanulmány segítése érdekében. A javasolt modell méretarányos csökkenést használ a Like

adatok előfeldolgozásához, amelyet ezután logisztikai / lineáris regresszióba vittek az egyéni

pszichodemográfiai profilok előrejelzésére. A modell 88%-ban helyesen megkülönbözteti a

homoszexuális és heteroszexuális férfiakat, az esetek 95%-ában afrikai amerikaiakat és

kaukázusi amerikaiakat, valamint az esetek 85%-ában a demokraták és a republikánusok

között is különbséget tud tenni.

Bemutatják, hogy az emberek személyes tulajdonságainak széles skálája a szexuális

irányultságtól a hírszerzésig terjedően automatikusan és pontosan következtethető a

Facebook like-ok használatával. A Facebook aktivitás és más széles körben elterjedt digitális

feljegyzések, mint például a böngészési előzmények, a keresési lekérdezések vagy a

vásárlási történetek hasonlósága azt sugallja, hogy a felhasználók attribútumainak

felfedésének lehetősége nem korlátozódik a likeokra. Ezenkívül az ebben a tanulmányban

előre jelzett tulajdonságok sokfélesége azt jelzi, hogy megfelelő képzési adatok alapján más

attribútumok is feltárhatók.

A modell továbbfejlesztése odáig vezetett, hogy 10 like birtokában a rendszer többet

tudott a felhasználó viselkedéséről, mint annak egy munkatársa, 70 likenál mint egy barátja,

150 likenál mint a saját szülei és végül 300 likenál mint a felhasználó élettársa. 13

13 Wu Youyou, Michal Kosinski, and David Stillwell: Computer-based personality judgments are more

accurate than those made by humans. PNAS, 2015

11

2. ábra Computer-based personality judgment accuracy

Könnyen belátható, hogy pár kattintással, a tetszés kimutatásával szinte mindent

elárulunk magunkról az online szférának, ezzel könnyű dolgot adva a célzott digitális

marketingnek.

12

3. Digitális kampánystratégia

Talán az egyik legnyilvánvalóbb példa a politikai digitális marketingre a közelmúlt

történelmében Donald Trump digitális kampánya. A témát kutatók nagy része állítja, hogy

emiatt nyerte meg a választásokat. Összességében a Trump kampány havonta mintegy 70

millió dollárt költött reklámokra, amely jóval több, mint amennyit a demokrata ellenfél

Hillary Clinton fektetett bele ebbe a szekcióba.14 Ebben az esetben úgy gondolom, hogy a

digitális marketing valóban változást eredményezett a rendkívül szoros végső szavazás

során. A választási napon a demokratikus részvétel meglepően gyenge volt, főként a

kulcsfontosságú csatatérbeli államokban: Iowa, Ohio, Florida, Michigan, Wisconsin és

Pennsylvania.15 Donald Trump a 2016-os győzelme során elnyert olyan államokat a

demokratáktól, amelyekről azt feltételezték hogy az övék.

3.ábra Elnökválasztási eredmények államonként

Mint a térképen is látható, a kampány során több klasszikusan demokrata államban

változás történt, és a republikánus oldal győzedelmeskedett. A következőkben szeretném

14https://digitalmarketinginstitute.com/en-ca/blog/15-02-2018-how-social-media-can-enhance-political-

campaigns 15https://www.nytimes.com/elections/2016/results/president?fbclid=IwAR3SpeXBkVsRn_i6jcpkEAU8SYlw

KDNrmVH5JrFKu6t-4QX0iBEKERFW8SU

13

szemléltetni, hogy ezt miként érte el Donald Trump az elnökválasztás során, hogy milyen

technológiák, és kik is járultak hozzá a választás kimeneteléhez. Az egyik ilyen komponens

a Cambridge Analytica, illetve a továbbiakban több tényezőről is szót ejtek, melyek

kulcsfontosságúak voltak a kampány során.

3.1. Big Data

Trump kampányának egyik fő résztvevője a Cambridge Analytica volt, amely Big

Datát felhasználva működik. Adatokat gyűjtenek különböző forrásokból, bolti bankkártya

használat, böngészési előzmények stb. és ezek alapján profilozták az embereket, és az

érdeklődési körükből kiindulva tökéletes targetált hirdetéseket lehet eljuttatni hozzájuk. A

rendelkezésre álló adathalmaz rendszerezése és elemzése során rengeteg információhoz

juthatunk hozzá olyan korrelációk felismerése során, amelyeket az emberek talán észre sem

vennének. Többet ér mint a szimpla statisztika, mivel az csupán az adatokat hasonlítja össze,

de nem tud összefüggéseket észrevenni, és fel is használni az eredményeket.

Ahhoz, hogy megértsük, hogy az adatok hogyan változtatták a politikát, először meg

kell értenünk, hogy mi is a Big Data, és hogy a gépi tanulással való összetett kölcsönhatása

játékváltó. A Big Data lényegében csak hatalmas mennyiségű adathalmaz, míg a gépi tanulás

a mesterséges intelligencia olyan részhalmaza, amely a számítógépek tanításán alapul.

Mint ahogy azt Kenneth Cukier és Viktor Mayer-Schönberger leírja16, a Netflix

ajánlási rendszere kiváló példája a Big Datának és a machine learningnek. Az algoritmusok

képesek feldolgozni az egyes felhasználók által tárolt hatalmas mennyiségű megtekintési

adatot, majd ezek alapján szuper releváns ajánlásokat készítenek az előfizetők részére. A

gépi tanulási algoritmus önmagát fejleszti, ami azt jelenti, hogy minél több adathoz férhet

hozzá, annál jobban működik. Első pillantásra úgy tűnhet, mintha ez nem kapcsolódna a

politikához, de ugyanaz az elképzelés érvényes, függetlenül attól, hogy maga az adat

valójában miről szól. Például képzeljük el, hogy a polgármesteri hivatal hozzáférhet a valós

idejű forgalmi adatokhoz, amelyeket a gépi tanulási algoritmusok segítségével lehet

elemezni, hogy valós időben javaslatokat tegyenek arról, hogy mikor kell lezárni az utakat,

vagy újratervezni a forgalmat. Olyan algoritmusról beszélünk, amely képes megmenteni az

életeket, vagy mivel csupán egy algoritmus, nem feltétlenül fog minden esetben jól dönteni,

mivel nem tud olyan tényezőkkel is számolni amivel az emberek, lehet hogy éppenséggel

16 Kenneth Cukier és Viktor Mayer-Schönberger: Big Data. HVG Könyvek, 2014.

14

emberek halálát is okozhatja. Továbbá az adatok - vagy pontosabban az értelmezésük -

politikai kampányt hozhatnak létre vagy szüntethetnek meg.

A Big Data definíciója az Oxford-szótárak szerint: „Extrém nagy adathalmazok,

amelyek számításigényes analizálása során mintázatokat, trendeket és összefüggéseket lehet

feltárni különösen az emberi viselkedés és interakciók terén”17, a Wikipédián a következő

olvasható: „A Big Data olyan nagy és komplex adathalmazok összessége, amelyek kezelése

hagyományos adatbázis-kezelő eszközökkel nem lehetséges.”18 Gartner, Inc. egy harmadik

meghatározást ad: „Olyan adatforrások, amelyek általánosságban így írhatók le: nagy

mennyiségű, sebességű és változatos adatok, amelyek költséghatékony módon, innovatív

formában segítik a folyamatokba való jobb betekintést és a döntéshozatalt.” 19

4. ábra Miből áll a Big Data?

3.2. Cambridge Analytica

A Cambridge Analytica az a cég, amely kijelenti hogy az ő segítségükkel jutott

Donald Trump a Fehér Házba, ők végezték a politikus digitális kampányának jelentős részét.

A már említett vállalat brit eredetű, és a már kifejtett pszichometrika, OCEAN-modell és

Big Data felhasználásával működik. Szerintük nincs értelme szimplán demográfia, életkor

és ehhez hasonló adatok alapján profilozni, majd aszerint kezelni az embereket, hiszen lehet

két ember egyidős, demográfiailag egyező adatokkal rendelkező persona, de mind tudjuk,

hogy ez nem jelenti azt hogy az érdeklődési körük, érzelmi világuk is hasonló, mivel mint a

pszichometrika szerint, a személyiség egyedivé teszi őket, más más esetlegesen például

hirdetésre másképp reagálnak, más válik számukra kedveltté, szimpatikussá.

17https://en.oxforddictionaries.com/definition/big_data 18https://en.wikipedia.org/wiki/Big_data 19 https://www.gartner.com/it-glossary/big-data/

15

5. ábra A Cambridge Analytica karikatúrája

Christopher Wylie, a The Guardiannak adott interjúja20 során betekintést nyújtott a

cég megalakulásába, és abba, hogyan, és miért működik. Az egykori munkatárs elmondása

alapján a Cambridge Analytica nem csupán egy adatokkal foglalkozó létesítmény, hanem

álláspontja szerint egy teljes jogú propaganda készítő, továbbjuttató szervezet. A cég

vezetősége szerint ahhoz hogy a politikát megváltoztassuk, magát a kultúrát kell

megváltoztatni, de azonban ehhez tudnunk is kell hogy mi a kultúra alapja: az emberek

természetesen. Tehát, ha a politikát akarjuk megváltoztatni, ahhoz a kultúrát kell átformálni,

pontosabban az embereket. Sikerességük alapját képezi, hogy az emberekre nem mint

szavazókra szeretnének hatni, hanem szántszándékkal az egyének személyiségét kell

megcélozni. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, számottevő adatnak kell a tulajdonunkban

lennie, és köztudott, hogy a közösségi média óriása, a Facebook látta el őket

adathalmazokkal. Ez többek között azért is volt lehetséges, mivel az adatkezelés az Amerikai

Egyesült Államokban opt-out módszerrel működik, tehát alapvetően bele kerül a felhasználó

az adatbázisba kérés nélkül, így egyből, jogilag tisztán gyűjthetik az adatot róla és csupán

kérvényezés útján lehet kikerülni az adatbázisból. Ezzel ellentétben Európában az opt-in

rendszer működik, és ebben az esetben a beleegyezésünk nélkül nem kerülhetünk bele

20https://www.theguardian.com/news/2018/mar/17/data-war-whistleblower-christopher-wylie-faceook-nix-

bannon-trump

16

adatbázisokba.21 Emellett a GDPR óta lehetőségünk van arra is, hogy adatainkat

töröltethessük ezekből a rendszerekből.

Ami különös, dr. Kogan olyan alkalmazással rendelkezett ennél a médiumnál,

amelybe ha egy illető belép, akkor az ő baráti köre is bekerül az adatrendszerbe, tehát a

Cambridge Analytica számára elegendő volt az, hogy az adott alkalmazást ezrek

megnyissák, hogy elérjenek a társadalom számottevő részéhez.

Ahhoz, hogy használható pszichológiai profilt tudjanak létrehozni az egyénekről,

elegendő elvégezniük egy személyiségtesztet, emellett a demográfiai adatok és az

érdeklődési kör megismerése kellő mennyiségű adatot generál ahhoz, hogy nagy

valószínűséggel meg tudják állapítani ezek alapján, hogy az illető kire fog szavazni. Ennek

tudatában olyan hirdetéseket juttatnak el a másik számukra, amely feltételezhetően hatást

gyakorol rájuk. Algoritmusaik olyan korrelációkat ismernek fel, amelyek akár másokra is

igazak lehetnek, tehát olyanokat is befolyásolni tudnak, akikről nincs az algoritmusokhoz

elegendő adat a tulajdonukban.

A Trump kampány során ezeket az adatokat leginkább arra használták, hogy célzott

hirdetéseket juttassanak el a szavazók részére. Tudták, hogy kiket kell megszólítani: érdemes

volt azokat a Trump szimpatizánsokat aktivitásra bírni, akik nem biztos hogy elmennek

szavazni a döntő napon, illetve másik fő hatást gyakorló elemük a választók elnyomása volt,

céljuk volt hogy minél több legyen az olyan Clinton támogató, aki nem megy el szavazni.

Hillary Clintonnal szemben számottevő lejárató kampányt indítottak annak érdekében, hogy

távol tartsák szavazóit, hiszen a Trump számára kritikus államokban alacsony részvételi

arány mellett esélye adódhatott a győzelemre, és mint kiderült, várakozásaik beigazolódtak.

21http://www.lsoft.com/resources/optinlaws.asp

17

4. A Trump-kampány

„Bejelentem az indulásomat, és el fognak szállni a felmérések […] tudom, hogyan

bánjak úgy a médiával, hogy egy pillanatra se vegyék le rólam a reflektorfényt” 22– mondta

Trump a beszédében még 2013-ban egy zártkörű egyeztetésen elnökválasztási terveiről. Már

akkoriban bejelentette, hogy nem tervezett sokat költeni reklámokra, mivel szerinte az egész

mindössze a nagyközönség erejéről szól, és őszinte meggyőződése, hogy a negatív reklám

is reklám.

A 21. század kezdete óta az internet gyorsan fejlődött a politikai hirdetések

csataterévé. Dick Morris, az akkori elnök Clinton 1996-os választásának vezető stratégája, a

2000-es elnöki választások előtt kijelentette, hogy a politika és az internet összefonódása

elkerülhetetlen, mondván, hogy:

„Az internet lesz a kongresszus. Az internet lesz a Parlament. Az internet lesz a választás.”

23

Aztán 2008-ban Obama e-mail és szociális média használatának a támogatása

gyakran győzelmének kulcsfontosságú elemeként említhető meg. Ha nem az internetről van

szó, állítja Arianna Huffington: „Barack Obama nem lenne elnök. Ha nem az internetről

lenne szó, Barack Obama nem lett volna jelölt.”24 A korábbi kampányokban, ahol az

információ nem tudott azonnal elterjedni, mint ahogy az a közelmúltbeli választásokon

történt, az országos nagy csoportok támogatása országos szintű intenzív terepmunkát

igényelt volna tömeges szervezetek által.

2016-ban Amerika találkozott az internet és a szociális média egyre növekvő

függőségének természetes eredményeivel. Trump sikerének és népszerűségének

köszönhetően „modern elnökválasztásnak” nevezhető, főként internetes jelenlétének

köszönhetően. Az elnöki választásokat megelőző hónapokban azt jelentették, hogy a Trump

kampány szavazói információs adatbázisának értékét 100 millió dollárra becsülték. Az

információgyűjtés azonban nem tartalmazza a Trump online jelöltségének provokatívabb és

22http://docplayer.hu/105934457-Migransoktol-a-covfefeig-donald-trump-es-a-media-viszonya-a-kampany-soran-es-a-feher-hazban.html 23https://www.firstmonday.org/ojs/index.php/fm/article/view/818/727 24https://bits.blogs.nytimes.com/2008/11/07/how-obamas-internet-campaign-changed-

politics?mtrref=www.diggitmagazine.com

18

ennél fogva megoszthatóbb aspektusát: a szociális média használata a támadások és a hamis

hírek formájában kifejtett hatás terjesztésére.

Kristina Lyn Heitkamp Interference in Elections című könyvében leírja, hogy

szerinte Trump társadalmi média jelenléte talán az ő jelentőségének egyetlen legfontosabb

szempontja. A Facebookon egyedül a Pro-Trump ügyvédek legalább 100 000 dollár értékű

hirdetést vásároltak a novemberi választások előtt.25 Egy korábbi, a Facebook hivatalos

becslése szerint ez elegendő ahhoz, hogy legalább 126 millió amerikaihoz eljuthassanak.26

A Facebook maga is szívesen ajánlotta a politikai kampányok számára saját értékesítési

munkatársait, akik arra tanították őket, hogyan “segítsék a kampányokat üzeneteik

terjesztésében, az elkötelezettség növelésében és az azonnali visszajelzések beszerzésében”.

27Trump kihasználta ezt a rendkívül hatékony szolgáltatást a Facebook jelenlétének

maximalizálására, míg a Clinton kampány nem kérte a Facebook támogatását.

Továbbá Trump digitális marketing kampánya mögött van egy kulcsfontosságú név:

Parscale. Brad Parscale a Giles-Parscale ügynökség alapítója és a Trump digitális

erőfeszítéseinek vezetője. Először feltöltötte Trump támogatóinak nevét, és megtalálta őket

a Facebookon, aztán megcélozta azokat, akikben közös dolgot talált, mint például a

tevékenységük vagy a demográfia. Ezek a „Lookalike Audiences” kulcsfontosságúak a

kampány sikeréhez. De más típusú tartalom is szerepelt, beleértve a több tízezer különböző

célzott weboldalt is. Összességében a Trump digitális csapata több mint 100 ezer darab

egyedi tartalmat generált vagy készített.28

Mindazonáltal megállapítható, hogy nem csupán az internet adta lehetőségek

segítették Donald Trump győzelmét, hanem feltehetőleg külső segítség is érkezett számára.

25https://www.washingtonpost.com/gdpr-consent/?destination=%2fbusiness%2ftechnology%2frussian-operatives-used-facebook-ads-to-exploit-divisions-over-black-political-activism-and-muslims%2f2017%2f09%2f25%2f4a011242-a21b-11e7-ade1-76d061d56efa_story.html%3futm_term%3d.4b7b420a0d54&utm_term=.a3ea2944e762 26https://www.nytimes.com/2017/11/19/opinion/facebook-regulation-incentive.html?rref=collection%2Fnewseventcollection%2Frussian-election-hacking 27 125.oldal Kristina Lyn Heitkamp Interference in Elections Greenhaven Publishing LLC, 2018 28https://digitalmarketinginstitute.com/en-ca/blog/15-02-2018-how-social-media-can-enhance-political-campaigns

19

4.1. Orosz befolyás

Kutatások arra jutottak, hogy minden bizonnyal a világ egy másik részén lévő ország,

Oroszország is befolyással volt a 2016-os amerikai elnökválasztásra. Donald Trump

kampányának és a Fehér Házban a korai napjainak kaotikus eseményeinek zavartsága során

az egy valami a ragasztóhoz hasonlóan a Trump csapathoz ragadt: Oroszország. Az amerikai

hírszerző ügynökségek arra a következtetésre jutottak, hogy Moszkva megpróbálta

elbillenteni az elnökválasztást Trump irányába úgy, hogy az orosz hackerek ellopták a

versenytárs Hillary Clinton kampányával kapcsolatos információkat, és átadták a

Wikileaksnek, hogy a világ elé tárják és aláássanak a női elnökjelöltnek. Maga a Wikileaks

kiszivárogtatott kormányzati, és egyéb dokumentumokat oszt meg az interneten, miközben

forrásainak teljes névtelenséget biztosít.29

A BBC cszerint kongresszusi bizottságokat alakítottak ki az ügy kivizsgálására, és

márciusban az akkori FBI rendező, James Comey megerősítette, hogy az iroda saját

vizsgálatot indított. Trump elnök május 9-én elbocsátotta Comey urat, hivatkozva az orosz

dologra, egy olyan mozdulattal, amely megdöbbentette Washingtont és táplálta a

híreszteléseket. A vizsgálat azonban nem állt meg. Május 18-án az igazságügyi minisztérium

az ex-FBI igazgatóját, Robert Mueller-t nevezte ki különleges tanácsadóként az ügy

kivizsgálására. Mueller nem adta meg a vizsgálatának részleteit a külvilágnak, de az

amerikai média arról számolt be, hogy Trumpnak az igazságszolgáltatás esetleges

akadályozását vizsgálja, mind Comey elbocsájtásakor, mind pedig, hogy Trump

megpróbálta-e elbocsátani Michael Flynn nemzeti biztonsági tanácsadót. Trumpelnök

ismételten tagadta az Oroszországgal folytatott összejátszásokat és boszorkányvadászatnak

nevezte a történteket.30

Mueller több Trump belső körével szemben vádat emelt. Az ex-tanácsadó Roger

Stone-t a kongresszusnak a Wikileaks-szel való kapcsolattartásáért vádolták meg, amely az

oroszok által állítólag megszerzett demokratikus tisztviselők e-mailjeit bocsátotta ki. Trump

egykori ügyvédje, Michael Cohen elmondta, hogy Trump előre tudott az e-mailekről. Cohen

elismerte, hogy hazudott a kongresszusnak, a kampány finanszírozása jogsértően történt és

az adókijátszást, és ennek következtében 36 hónapos börtönbüntetést kapott. Robert Mueller

29 https://hu.wikipedia.org/wiki/WikiLeaks 30 https://www.bbc.com/news/world-us-canada-38966846

20

akivel együtt működött, a korábbi kampány elnöke, Paul Manafort, az FBI-nak Ukrajnában

végzett munkájáról hazudott. Manafort börtönbe került banki csalásért.

Elaine Kamarck jelentésében leírja31, hogy szerinte az orosz beavatkozás célja sokkal

mélyebb, mint a választásoknak az Oroszország számára előnyösebb politikai irányba

történő elmozdítása. Közel két éves vizsgálat után megállapították, hogy Oroszország célja

a demokráciába vetett hit elpusztítása. Azt akarják, hogy a demokratikus országokban a

polgárok kétségbe vonják a választási rendszerüket, és beavatkoznak annak érdekében, hogy

a rosszindulatú tartalom terjesztésével a társadalom különbségeit fokozzák.

“Russia does not have loyalty to a political party in the United States. Their goal is to divide

us and discredit our democracy.”32

4.1.1. A Mueller jelentés

Robert Mueller az eredményeiről jelentést írt33, melyben kijelenti, hogy nyomozása

nem állapította meg, hogy a Trump-kampány tagjai összebeszéltek vagy esetleg egyeztettek

volna az orosz kormánnyal a választásba beavatkozással kapcsolatban. A jelentés azonban

megállapította, hogy számos kapcsolat állt fenn Trump köre és Oroszország között, és a

kampány számított arra, hogy előnye fog származni az orosz erőfeszítések révén kiadott

információból, és Trump csapata is érdeklődést mutatott a Wikileaks iránt a hackelt e-mailek

kiadásában. Viszont a Mueller csapat egyértelművé teszi, hogy ez nem minősül bűnügyi

összeesküvésnek, azonban a jelentés koránt sem jelent teljes felmentést. Ezzel együtt a

jelentés nem javasol újabb vádemeléseket, továbbá nem emelt olyan vádat, amit eddig nem

hoztak nyilvánosságra.

Mueller jelentése szerint a The New York Times és a The Washington Post helyes

volt, amikor 2018 januárjában bejelentették, hogy Trump elrendelte, hogy a Fehér Ház

tanácsadója, Don McGahn megbizonyosodjon arról, hogy Muellert eltanácsolják, és hogy

McGahn úgy döntött, hogy inkább lemond, mintsem hogy ezt megtegye. Amikor a Times

először jelentette a történetet, Trump ezt fake news-nak nevezte.

31https://www.brookings.edu/research/malevolent-soft-power-ai-and-the-threat-to-democracy/ 32 Kirchick, James. (2017, November 12). “How will Democrats cope if Putin starts playing dirty tricks for

Bernie Sanders (again)? The Washington Post 33http://src.bna.com/Htn?utm_campaign=879EF8D4-61F1-11E9-BAA5-97580F4A2151&utm_source=twitter&utm_medium=lawdesk

21

A Mueller-jelentés azt is kimutatta, hogy Trump pénzügyi segélyeket fektetett be

arra, hogy megkérje McGahn-t, hogy nyilvánosan tagadja a történetet, és végül McGahn

elutasította, mondván, hogy a történet pontos, és a jelentésben megtalálható.

4.2. Célzott marketing

További eleme a kampánystratégiának a megfelelő üzenetek megfelelő

személyekhez való eljuttatása. Az adatok birtoklása és megfelelő felhasználása lehetővé

tette, hogy a szavazóknak személyre szabottan küldjenek olyan üzeneteket, amelyek hatást

gyakorolhatnak az adott emberekre. Donald Trump már az első jelölését bejelentő

beszédénél tudta, hogy kiket kell megcéloznia a mondanivalójával.34 Beszéde rendkívül

támadó jellegű volt, és nem tetszett a tömegnek, köztük a republikánusoknak sem. A legtöbb

ember úgy gondolta, hogy azonnal megszünteti a jelölt esélyeit ez a beszéde.

De nem az emberek többségét szerette volna megszólítani. Ez a beszéd egy nagyon

kicsi és konkrét közönség számára készült. Ők voltak azok az egyének, akikkel azonosították

a szélső jobb oldalt, akik hangosak és politikailag aktívak. Ezért a legjobb az lenne, ha az

üzenetet a tömeges elfogadás felé tudnák vezetni. Tudták értékeiket, és közvetlenül beszéltek

hozzájuk, tudták mivel kell megszólítani őket. Trump ismerte az általa megcélzott

közönséget, tehát tudta, hogy mivel küzdenek. A célzott réteg demográfiai jellemzői alapján

többnyire fehér, középkorú emberek, akik közép-jövedelmű fizikai munkával rendelkező

iparvidéki lakosok voltak.

Tehát elsődleges gondjuk a munkahely, mivel az ipari vállalatok zsugorodtak,

leálltak, vagy külföldre költöztek. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban az

általános munkanélküliség csökkent, a technológiai munkahelyek virágoznak, és a gazdaság

fellendül, azonban az ország ezen részén lévő emberek ezt nem látják.

Amikor Donald Trump arról beszélt, hogy a munka világa milyen rideg manapság,

munkahelyeket vesztenek el, nem mindenkihez beszélt, hanem az általa megcélzott

közösséghez szólt. Nem is foglalkozott olyan kérdésekkel, amelyek nem érintik ezt a réteget,

mint például a külpolitika, a polgári jogok vagy az energia, mert a célközönségét nem érdekli

ezek a problémák.

Azonban a társadalom egy részének célzása nem merül ki ennyiben, hiszen a

kampány jelentős részében az eddigiekben is kifejtett, az internet világában történő

34 https://www.nytimes.com/2016/09/02/us/politics/transcript-trump-immigration-speech.html

22

kampányolás is fontos szerepet kapott. Pontosan ugyan az a lényege, mint amikor Trump a

beszédében a számára fontos közösséget próbálja megszólítani, viszont a Big Data

segítségével a szavazók személyre szabottan kaphattak üzeneteket. A célzott marketing nem

merül ki a számukra fontos már meglévő szimpatizánsok bíztatásában, hanem ilyen

módszerrel próbálták meg Hillary Clinton szavazóit elbizonytalanítani, hogy ne menjenek el

szavazni:

“It made a difference in Wisconsin where the best studies that have been done said

somewhere between 40,000 and 80,000 people were turned away from the polls because of

the color of their skin, because of their age, because of whatever excuse could be made up

to stop a fellow American citizen from voting.”35

35https://www.theepochtimes.com/hillary-clinton-now-claims-she-lost-in-2016-because-of-voter-suppression_2825763.html

23

4.3. Voter suppression

A voter supression, azaz a választók elnyomása annyit jelent, hogy az adott párt nem

a rá szavazókat akarja aktivizálni, hanem az ellenfél szavazótáborát szeretné távol tartani a

szavazástól, így elérve az alacsony részvételi arányt.36 A talán legfontosabb célpontjuk az

afroamerikai lakosok voltak, mivel ők nagyrészt demokrata szavazók voltak, főként a

klasszikusan demokrata államokban. Hillary Clinton személyét több szempontból is

támadták, abban reménykedve hogy csökkeni fog a rá szavazók száma. A következő példák

Mueller vádiratából származnak, amely betekintést nyújt abba, hogy milyen politikai

hirdetésekkel próbálták meg Hillary Clinton személyét rossz fényben feltüntetni:

❏ “April 6, 2016 “You know, a great number of black people support us saying that

#HillaryClintonIsNotMyPresident”

❏ April 7, 2016 “I say no to Hillary Clinton / I say no to manipulation”

❏ April 19, 2016 “JOIN our #HillaryClintonForPrison2016”

❏ May 10, 2016 “Donald wants to defeat terrorism . . . Hillary wants to sponsor it”

❏ May 19, 2016 “Vote Republican, vote Trump, and support the Second Amendment!”

❏ May 24, 2016 “Hillary Clinton Doesn’t Deserve the Black Vote”

❏ June 7, 2016 “Trump is our only hope for a better future!”

❏ June 30, 2016 “#NeverHillary #HillaryForPrison #Hillary4Prison

#HillaryForPrison2016 #Trump2016 #Trump #Trump4President”

❏ July 20, 2016 “Ohio Wants Hillary 4 Prison”

❏ August 4, 2016 “Hillary Clinton has already committed voter fraud during the

Democrat Iowa Caucus.”

❏ August 10, 2016 “We cannot trust Hillary to take care of our veterans!”

❏ October 14, 2016 “Among all the candidates Donald Trump is the one and only who

can defend the police from terrorists.”

❏ October 19, 2016 “Hillary is a Satan, and her crimes and lies had proved just how

evil she is.” 37

36 https://www.demandthevote.com/what-is-voter-suppression 37 United States of America v Internet Research Agency 1:18-cr-00032-DLF (D.D.C. 2018) p.20.

24

4.3.1. Fake news

A választók befolyásolására, esetekben elnyomására valós alappal nem rendelkező

híreket használtak fel, és már ennyi elegendő volt ahhoz, hogy elbizonytalanítsák a tömeget.

Magától a vezérigazgatótól, Mark Zuckerbergtől lehet tudni, hogy a 2016-os amerikai

elnökválasztási kampány során 126 millió amerikait értek el az orosz támogatottságú,

politikailag orientált fake news-ok a Facebookon keresztül.38

Nehéz megmondani, hogy a hamis hírek milyen nagy hatással voltak a 2016-os

választásokra. Az Ohio állam tanulmánya határozottan azt jelzi, hogy amikor az emberek

elhiszik a hamis híreket, akkor az befolyásolja a szavazatokat, tehát a hamis hírek

befolyásolhatják, hogy ki nyer és ki veszít. 39

Hamis hírek sokasága található meg az interneten. Igaz rendelkezésre állnak

megbízhatóbb és megbízhatatlanabb oldalak, az emberek nem tudják eldönteni, hogy amit

az adott oldalakon látnak vajon igazak-e vagy sem. Egy általam készített kérdőív

segítségével, több mint 100, nagyrészt 18-40 év közötti férfi és nő meggyőző többsége erre

a példa:

6. ábra Válaszok összegzése I.

A megkérdezettek túlnyomó többsége szerint tehát a megosztott tartalmak nem

minden esetben képezik le a teljes valóságot. A mai világban a hírek gyorsan történnek,

percek alatt eljutnak a célközönséghez, illetve a ma története holnapra elfelejtett lesz. Annak

ellenére, hogy nagy mennyiségű információ van a kezünkben az interneten keresztül, mégis

38https://www.nbcnews.com/news/us-news/russian-backed-election-content-reached-126-million-

americans-facebook-says-n815791 39 R. Gunther, P. A. Beck, and E. C. Nisbet, “Fake News Piece for ‘The Conversation’ with Methodological

Appendix,” 2018.

25

érdemes mindig ellenőrizni a forrásokat, és nem szabad a hangzatos címeket egyenesen

igazságnak tekinteni, ésszerű ha egészséges szkepticizmussal fogyasztjuk a híreket. A

következő ábra viszont alá is támasztja, hogy az emberek a bizonyos platformokon

megjelenő hírekhez bizalmatlanul viszonyulnak:

7. ábra Válaszok összegzése II.

A kérdőívből az a következtetés vonható le, hogy az emberek kételkedően állnak a

különböző médiumok által megosztott hírekhez, amelyre napjainkban szükség van, mivel

egyre elterjedtebben találkozhatunk fake news-okkal. Valamint az is megállapítható, hogy a

társadalom jelentős része nincs tisztában azzal, hogy milyen mértékű a hírek manipulálása,

és azzal sem, hogy mekkora változásokat okoznak a politikában.

26

5. Eltérő nézőpontok, vélemények

5.1. A mesterséges intelligencia kockázatai

A mesterséges intelligencia lényege az, hogy olyan gépeket építsenek, amelyek

intelligensen gondolkodnak és cselekszenek, és olyan eszközöket foglal magába, mint

például a Google keresési algoritmusai vagy azok a gépek, amelyek lehetővé teszik az

önvezető autókat. Rövid idő alatt rengeteg fejlődésen ment keresztül, azonban még

gyerekcipőben jár a mesterséges intelligencia. Bár a legtöbb jelenlegi alkalmazásuk

pozitívan befolyásolja az emberiséget, minden nagy befolyást gyakorló eszköz káros és rossz

célokra is használható, ha rossz kezekbe kerül. Valójában rengeteg olyan mesterséges

intelligenciával működő alkalmazás van, amelyek mindennapi életünket kényelmesebbé és

hatékonyabbá teszik. Ezek az alkalmazások azok, amelyek kritikus szerepet játszanak abban,

hogy olyan nagy tudással rendelkező emberek, mint Elon Musk, Stephen Hawking

aggódásukat fejezzék ki a technológiával kapcsolatosan.

Most már lehetséges nyomon követni és elemezni az egyének minden mozdulatát,

valamint a napi tevékenységüket. A kamerák szinte mindenhol jelen vannak és felvételt

készítenek az emberekről, és az arcfelismerő algoritmusok tudják, hogy kik is vagyunk.

Valójában ez az a fajta információ, amely Kína társadalmi kreditrendszerét működteti -

melyet Sonmez Seyhan tanulmánya muatathat be40-, amely várhatóan minden, összesen 1,4

milliárd lakosának egy személyes értéket fog adni a viselkedésük alapján: olyan dolgokat

vesznek figyelembe, mint például nem dohányzó területeken dohányoznak-e és mennyi időt

töltenek a videojátékok társaságában. Amikor a Nagy Testvér figyel, és aztán az értékek

alapján döntéseket hoz, nemcsak a magánéletet sérti, hanem társadalmi elnyomáshoz is

vezethet, hiszen ha valaki a rendszernek megfelelően nem jó állampolgár, a személy életét

megnehezíthetik, esetlegesen el is lehetetlenítik. Mióta a gépek olyan sok adatot gyűjthetnek

az emberekről, és azokat elemzik is, nagy esély van arra, hogy ezeket az információkat

ellenünk is felhasználják majd. Nem nehéz elképzelni, hogy egy munkáltató visszatarthatja

az állásajánlatot egy személytől a társadalmi kreditrendszerben szerzett pontszámai alapján.

40 Sonmez, Seyhan. “The Emergence of Social Credit System.” “The emergence of the Social Credit System

is linked to the government’s fear of digitalization of things” 2018

27

Stephen Hawking azért aggódott, hogy a mesterséges intelligencia lemásolhatja

magát és helyettesítheti az embereket, mint a Föld domináns életformája.41 Hihetetlenül

hangzik, de a 75 éves fizikus nem egyedüli az előrejelzéseiben, mivel a tech vállalkozók is

félnek az ilyen rendszerekkel kapcsolatosan, többen is figyelmeztetnek az MI-vel

kapcsolatos kockázatokra. A SpaceX és a Tesla alapítója, Elon Musk azt állította, hogy a

technológia

„alapvető kockázatot jelent az emberi civilizáció létezésére”.42

Elon Musk technikai vállalkozó és milliárdos azt mondta, hogy az emberiségnek

sokkal inkább félnie kell a digitális szuper intelligencia felemelkedésétől, mint a nukleáris

fegyverektől. Az amerikai SXSW fesztiválon beszélt Musk arról, hogy attól tart, hogy

szigorú szabályok nélkül a mesterséges intelligencia által a világ megváltoztatásának

lehetősége az emberi értelmen túl szárnyal. Elon Musk úgy véli, hogy a nemzetek versenye

a mesterséges intelligenciában való előny megszerzéséhez a III. Világháborúhoz vezethet.43

5.2. A mesterséges intelligencia hatása a demokráciára

Más problémákkal, felvetésekkel is szembesülhetünk a mesterséges intelligenciával

kapcsolatban. Elaine Kamarck szerint44 további problémákat vet fel az internet, mivel a

social media világa kevesebb, mint egy évtizeden belül a demokrácia eszközéből annak

fenyegetőjévé alakult át. Míg az internet továbbra is nagy ember tömegeket mozgósíthat

politikai fellépésre, emellett hamis információkat is tud adni a jelöltekről, manipulálhatja a

szavazást. 2016-ra a social media a demokrácia elleni eszközzé vált annak támogatója

helyett. Hacsak nem vagyunk éberek, a mesterséges intelligencia új világa (MI)

potenciálisan még veszélyesebb fegyver lehet az elkövetkező években.

A technológia kétségtelenül előnyökkel jár, de kihívásokat is jelent a demokrácia

számára. Ezek a kihívások a technikailag vezérelt társadalmi változások tendenciáiból

41https://www.cambridge-news.co.uk/news/cambridge-news/stephenhawking-fears-artificial-

intelligence-takeover-13839799 42 http://fortune.com/2017/07/15/elon-musk-artificial-intelligence-2/ 43 https://www.youtube.com/watch?v=kzlUyrccbos&t=2726s 44 https://www.brookings.edu/research/malevolent-soft-power-ai-and-the-threat-to-democracy/

28

származnak, amelyek a szemünk előtt bontakoznak ki, és ezek a tendenciák a demokrácia

alapvető pilléreit rombolják le.

Yuval Noah Harari cikkében, amely a demokrácia elpusztulásáról szóló sorozat

része, kijelenti:

“Artificial intelligence could erase many practical advantages of democracy, and erode the

ideals of liberty and equality. It will further concentrate power among a small elite if we

don’t take steps to stop it.” 45

Tehát szerinte a mesterséges intelligencia lerombolhatja a szabadság és egyenlőség ideáit.

Láthatjuk, hogy sokan kifejezik félelmeiket a mesterséges intelligenciával

kapcsolatban, és bárki aki tudással rendelkezik a témában elismeri, hogy ezek az aggodalmak

nem alaptalanok.

45https://www.theatlantic.com/magazine/archive/2018/10/yuval-noah-harari-technology-tyranny/568330/

29

6. Összegzés

Volt idő, amikor a nyertes politikai kampány stratégiája pezsdítő beszédekből,

győztes mosolyokból állt. A szakképzett politikusok képesek voltak megnevettetni vagy akár

könnyekbe csalni a közönséget, miközben a nép csodálta, támogatta őket, ami nagy

valószínűséggel a szavazás napján jól jött számukra. Azonban ezek a napok már elmúltak.

Ma a politikai kampányok már nem arról szólnak, hogy képesek legyenek kezet rázni minden

egyes személlyel a szobában, hanem arra, hogy elérjenek minden olyan személyt, aki

ellátogathat egy szavazóhelyre és leadhat egy szavazatot rájuk.

Nyüzsgő, rohanó világban élünk manapság, az embereknek egyre kevesebb a

szabadideje és ennek következtében az eddig bevált módokon, például személyes

találkozásokon keresztül nem igazán lehet elérni a szavazóközönséget. Azonban van egy

olyan platform, amely tökéletes lehetőséget ad arra, hogy a politikusok bármikor képesek

legyenek elérni a társadalmat, ami nem más, mint az internet. Jelentőségének növekedése

során egyértelművé vált, hogy új lehetőséget ad a kampányok fejlődésére. Szakdolgozatom

témája, a 2016-os amerikai elnökválasztás a példa arra, hogy már a jelenlegi fejlettségi

szintjén a technológia miképpen tudja formálni a választásokat.

Számos olyan álláspont van, mely szerint a választások eredményét ezek a tényezők

formálták a végső kimenetelébe. Ezt a témát és a témát övező technológiákat kutatva az

olyan tényezők mint Kosinski elmélete és a Big Data e célú felhasználása a Cambridge

Analyticánál számomra egyértelműen bebizonyította, hogy a technológia felnőtt arra a

szintre, hogy az interneten keresztül komoly döntésekben is tudják manipulálni az

embereket.

Bátran merem állítani, hogy ez egy új irányt mutat a politikában is, melynek előnyeit

számos állam politikai elitje ki akarja majd használni. Ez felvet néhány alapvető problémát

mint például a magánélet és akár a szabad akarat megőrzése, nem is beszélve a mesterséges

intelligencia feltörekvéséről, ami még a nagy emberekben is félelmet és aggódást kelt.

30

7. Summary

These days we live in a world in which the Internet and things that connects to it

makes a powerful part, in ways most of the people do not think of. Throughout the history,

electoral campaigns has changed in considerable ways, in first place how the politicans reach

their patrons. Not so long ago they kept contact through personal meets, radio talks, but as

the technology moved forward, the televisions came along and it became the most significant

part in reaching people. Later that, as the Internet had been invented and it evolved, it became

one of the main platforms for people to connect, so the politics wanted to take advantage of

the new opportunity.

The aim of my thesis is that the 2016 presidential campaign of Donald Trump has

started a new era in the political campaigns, due to the technologies and things they used to

win the elections. To understand what happened I needed to study elements like Artificial

Intelligence, Big Data, Cambridge Analytica, Russian interference and so on. As I inquired

into the topic, I got to know truly impressive components. There is a company which says

that without their help Donald Trump could not become the president of the United States

of America: Cambridge Analytica. With the digital campaign team of Trump, they achieved

big impact on the voters. Using pscyhometrics, Big Data and AI they could send out

messages exclusively for peoples. To do that, they had to have a lots of data of the voters,

which they got from several sources: credit card usage and browsing history for example.

With these informations they could manipulate Hillary Clinton’s voters to not voting at all.

Trump's digital team has developed a system based on the OCEAN-modell,

behavioral psychology, Big Data, data analysis, and targeted Facebook ads that have made

profiles of 220 million voters until the election day. Trump's team focused on the states

where the Democrats believed themselves to be victorious. Trump was able to flip these

states, relying on data, and with little difference he won the 2016 elections. In addition to

activating Trump sympathizers and extremists, the turn of the last few days was partly due

to the launch of the target-based Facebook advertising engine, which was advertised as a

dark post, mostly for voter suppression. In addition there are people saying that the Russian

interference made a big part in the campaign, but the Mueller report says that there was no

criminal conspiracy.

In conclusion I admit that researching on this topic and the technologies surrounding

the topic, the factors such as Kosinski's theory and the use of Big Data for this purpose at

31

Cambridge Analytica have clearly proved to me that technology is at this level allows people

to manipulate other people on the Internet in case of serious decisions. I dare to say that this

opens a new direction in politics. This raises some fundamental problems, such as the

preservation of privacy and even free will, not to mention the emergence of artificial

intelligence, which causes fear and anxiety even in genius people.

32

8. Felhasznált irodalom

Pippa Norris: The evolution of election campaigns: Eroding political engagement? Harvard

University, 2004.

Revelle, W. Personality theory and research. Personality Project. 2013

APA. Personality. American Psychological Association. 2017

John, O. P., & Srivastava, S. The Big-Five trait taxonomy: History, measurement, and theoretical

perspectives. In L. A. Pervin & O. P. John (Eds.), Handbook of Personality: Theory and Research

New York: Guilford Press. 1999. Vol. 2, 102-138.oldal

https://www.internetworldstats.com/

Mazzoleni, Gianpetro: Politikai Kommunikáció. Budapest: Osiris Kiadó, 2002: 25–27.oldal

Mirnics Zsuzsanna: A személyiség alapkövei. Bölcsész Konzorcium, 2016

Michal Kosinski, David Stillwell, and Thore Graepel: Private traits and attributes are predictable

from digital records of human behavior. PNAS, 2013

Wu Youyou, Michal Kosinski, and David Stillwell: Computer-based personality judgments are more

accurate than those made by humans. PNAS, 2015

How Social Media Can Enhance Political Campaigns https://digitalmarketinginstitute.com/en-

ca/blog/15-02-2018-how-social-media-can-enhance-political-campaigns

Presidential Election Results: Donald J. Trump Wins

https://www.nytimes.com/elections/2016/results/president?fbclid=IwAR3SpeXBkVsRn_i6jcpkEA

U8SYlwKDNrmVH5JrFKu6t-4QX0iBEKERFW8SU

Kenneth Cukier és Viktor Mayer-Schönberger: Big Data. HVG Könyvek, 2014.

https://en.oxforddictionaries.com/definition/big_data

https://en.wikipedia.org/wiki/Big_data

‘I made Steve Bannon’s psychological warfare tool’: meet the data war whistleblower

https://www.theguardian.com/news/2018/mar/17/data-war-whistleblower-christopher-wylie-

faceook-nix-bannon-trump

Opt-In and Privacy Laws in North America and Europe

http://www.lsoft.com/resources/optinlaws.asp

https://www.firstmonday.org/ojs/index.php/fm/article/view/818/727

Claire Cain Miller: How Obama’s Internet Campaign Changed Politics

https://bits.blogs.nytimes.com/2008/11/07/how-obamas-internet-campaign-changed-

politics?mtrref=www.diggitmagazine.com&gwh=B84AF16741FC540813818167C9107C5E&gwt

=pay

33

https://www.washingtonpost.com/gdpr-

consent/?destination=%2fbusiness%2ftechnology%2frussian-operatives-used-facebook-ads-to-

exploit-divisions-over-black-political-activism-and-muslims%2f2017%2f09%2f25%2f4a011242-

a21b-11e7-ade1-

76d061d56efa_story.html%3futm_term%3d.4b7b420a0d54&utm_term=.a3ea2944e762

Sandy Parakilas: We Can’t Trust Facebook to Regulate Itself

https://www.nytimes.com/2017/11/19/opinion/facebook-regulation-

incentive.html?rref=collection%2Fnewseventcollection%2Frussian-election-hacking

Kristina Lyn Heitkamp Interference in Elections Greenhaven Publishing LLC, 2018 125.oldal

https://hu.wikipedia.org/wiki/WikiLeaks

Elaine Kamarck: Malevolent soft power, AI, and the threat to democracy

https://www.brookings.edu/research/malevolent-soft-power-ai-and-the-threat-to-democracy/

Kirchick, James. (2017, November 12). “How will Democrats cope if Putin starts playing dirty tricks

for Bernie Sanders (again)? The Washington Post

Travis Dove: Transcript of Donald Trump’s Immigration Speech

https://www.nytimes.com/2016/09/02/us/politics/transcript-trump-immigration-speech.html

William Patrick: Hillary Clinton Now Claims She Lost in 2016 Because of Voter Suppression

https://www.theepochtimes.com/hillary-clinton-now-claims-she-lost-in-2016-because-of-voter-

suppression_2825763.html

What is voter suppression?

https://www.demandthevote.com/what-is-voter-suppression

United States of America v Internet Research Agency 1:18-cr-00032-DLF (D.D.C. 2018) 20.oldal

Carol E. Lee and Jo Ling Kent: Facebook Says Russian-Backed Election Content Reached 126

Million Americans

https://www.nbcnews.com/news/us-news/russian-backed-election-content-reached-126-million-

americans-facebook-says-n815791

R. Gunther, P. A. Beck, and E. C. Nisbet, “Fake News Piece for ‘The Conversation’ with

Methodological Appendix,” 2018.

Sonmez, Seyhan. “The Emergence of Social Credit System.” “The emergence of the Social Credit

System is linked to the government’s fear of digitalization of things” 2018

Rachael McMenemy: Stephen Hawking says he fears artificial intelligence will replace humans

https://www.cambridge-news.co.uk/news/cambridge-news/stephenhawking-fears-artificial-

intelligence-takeover-13839799

http://fortune.com/2017/07/15/elon-musk-artificial-intelligence-2/

https://www.youtube.com/watch?v=kzlUyrccbos&t=2726s

https://www.theatlantic.com/magazine/archive/2018/10/yuval-noah-harari-technology-

tyranny/568330/

Kiss Balázs & Boda Zsolt: Politika az interneten. Századvég Kiadó,2005: 32–45.oldal

34

Guillermo Cordero, Xavier Coller: Democratizing Candidate Selection: New Methods, Old Receipts?

Springer, 2018 101.oldal

https://www.mindtools.com/pages/article/newCDV_22.htm

https://www.gartner.com/it-glossary/big-data/

http://docplayer.hu/105934457-Migransoktol-a-covfefeig-donald-trump-es-a-media-viszonya-a-kampany-

soran-es-a-feher-hazban.html

http://src.bna.com/Htn?utm_campaign=879EF8D4-61F1-11E9-BAA5-

97580F4A2151&utm_source=twitter&utm_medium=lawdesk

https://www.bbc.com/news/world-us-canada-38966846

35

9. Ábrajegyzék

1. ábra:

https://courses.lumenlearning.com/wm-principlesofmanagement/chapter/personal-

values-and-personality-at-work/

2. ábra:

Wu Youyou, Michal Kosinski, and David Stillwell: Computer-based personality

judgments are more accurate than those made by humans. PNAS, 2015

3. ábra:

https://www.nytimes.com/elections/2016/results/president?fbclid=IwAR3SpeXBk

VsRn_i6jcpkEAU8SYlwKDNrmVH5JrFKu6t-4QX0iBEKERFW8SU

4. ábra: https://gizmeon.com/big-data-analytics/

5. ábra: http://theforbes.com/cartoons

6-7. ábra: A kérdőív CD-n mellékelve.