MMIISS KKOOLL CCII EE GGYYEETT EEMM

MMŰŰSS ZZAA KKII FFÖÖLL DDTT UUDDOO MM ÁÁNN YYII KKAARR

KKŐŐOOLL AAJJ ÉÉSS FFÖÖLLDD GGÁÁ ZZ II NNTTÉÉ ZZEETT

KERESKEDELEM A FÖLDGÁZTŐZSDÉN

Szakdolgozat

Készítette:

Szegedi Szabolcs

Bsc-s olaj- és gázmérnök szakirány

Tanszéki konzulens:

Horánszky Beáta

egyetemi tanársegéd

ME, Kőolaj és Földgáz Intézet

Külső konzulens:

Leskó Péter

cégvezető

Enlogs South East Kft

Beadás ideje: 2012.május 9.

MM ii ss kk oo ll cc ,, 22 00 11 22

3

Eredetiségi Nyilatkozat

"Alulírott Szegedi Szabolcs, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának

hallgatója büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem és aláírásommal

igazolom, hogy ezt a szakdolgozatot meg nem engedett segítség nélkül, saját magam

készítettem, és a diplomatervben csak az irodalomjegyzékben felsorolt forrásokat

használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de

átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem."

Miskolc, 2012. május 9.

........................................................

Szegedi Szabolcs

4

Tartalom

Bevezetés ................................................................................................................................................... 5

I. Szakirodalmi összefoglaló ...................................................................................................................... 6

II. Gázkereskedelem, mint tevékenység .................................................................................................... 9

II.1. A földgáz útja ................................................................................................................................. 9

II.2. Az Európai Uniós szabályzások folyamata .................................................................................. 11

II.3. A gázpiacok működése és kockázatai .......................................................................................... 13

III. A földgázkereskedő fő feladatai ........................................................................................................ 19

III.1. Magyarországon használt gázpiaci modellek ............................................................................. 19

III.2. Kereskedői feladatok .................................................................................................................. 22

III.2.1. Új szerződés létesítésének menete ....................................................................................... 23

III.2.2. Földgáz értékesítési szerződés ............................................................................................. 25

III.2.3. Nominálás ............................................................................................................................ 27

IV. Ausztria gázpiaca ............................................................................................................................... 28

IV.1. Ausztria gázpiacának jogszabályi környezete ............................................................................ 29

IV.2. Ausztria gázpiacának szereplői .................................................................................................. 30

IV.2.1. Bécsi gáztőzsde ................................................................................................................... 33

V. A hub-ok és a gáztőzsde bemutatása és szerepe a földgáz-kereskedelemben ..................................... 36

V.1. Hubok .......................................................................................................................................... 37

V.1.1. Baumgarten hub .................................................................................................................... 38

V.1.2. Magyarországi hub ............................................................................................................... 39

V.2. A gáztőzsde .................................................................................................................................. 40

V.2.1. Tőzsdei alapfogalmak ........................................................................................................... 41

V.2.2. A határidős ügyletek alap mechanizmusai ............................................................................ 42

V.2.3. A fedezeti ügylet formái ....................................................................................................... 44

V.2.4. Kereskedési termékek ........................................................................................................... 45

VI. A gáztőzsdék hatása és szerepe a magyarországi földgáz-kereskedelemben .................................... 47

VI.1. A liberalizáció hatása Magyarországon ...................................................................................... 48

VI.1.1. Napi Földgáz és Kapacitás kereskedelemi Piac .................................................................. 48

VI.2. A magyar gáztőzsde ................................................................................................................... 51

VII. Összefoglalás .................................................................................................................................... 53

Köszönetnyilvánítás ................................................................................................................................. 55

Forrásjegyzék ........................................................................................................................................... 56

Ábra- és táblázatjegyzék .......................................................................................................................... 59

Summary .................................................................................................................................................. 60

Mellékletek .............................................................................................................................................. 62

5

Bevezetés

Napjainkban a földgázpiac megnyitása után egy újfajta gázkereskedelmi formával kell a

piaci szereplőknek megismerkedniük: a földgáz tőzsdei kereskedelmével. Ezzel az újszerű

kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatban még számos kérdés merül fel, így a

gázkereskedőknek, gázfogyasztóknak folyamatában kell beletanulniuk a gáztőzsde

működésébe.

Kötelező szakmai gyakorlatomat Ausztriában az Enlogs Energy Logistics and Service

GmbH nevű cégnél töltöttem. Az energiakereskedelemmel foglalkozó osztrák cég napi

munkájába bekapcsolódva, lehetőségem nyílt betekinteni a földgáz-kereskedelembe, és az

ehhez szorosan kapcsolódó gáztőzsdei tevékenységekbe.

Dolgozatomban a földgáz-kereskedelem tőzsdei folyamatait mutatom be, a

gázkereskedelem általános leírásától kezdve a földgázkereskedő feladatain át.

Ausztriában már évek óta minden piaci szereplő számára nyitott földgázpiac működik,

Európa földgáz-ellátása szempontjából is fontos kereskedelmi (fizikai) csomóponttal

(továbbiakban: hub). Huboknak azaz csomópontoknak azokat a pontokat nevezzük ahol

be- és kitáplálás egyaránt történik több pont irányába. A baumarteni hubra alapozva alakult

ki a Bécsben működő földgáztőzsde, amely Magyarországhoz a legközelebbi ilyen típusú

kereskedelmi pont, ezért is fogom az osztrák gázpiacon keresztül bemutatni a gáztőzsdék

és hubok működését.

Munkám során foglalkozom azokkal a lehetőségekkel, amelyek a gáztőzsdében rejlenek.

Tanulmányozom a földgáztőzsde működését, végezetül pedig megvizsgálom, hogy milyen

lehetőségek rejlenek egy esetleges magyar gáztőzsde alapításában.

Egy földgáztőzsde működtetése egy olyan lehetőség lehetne hazánk számára a baumgarteni

hub közelsége vagy egy lehetséges hazai kereskedelmi csomópont kialakítása miatt, ami

jelentős piaci előnyt jelentene a tőlünk keletre fekvő országokkal szemben.

Szakdolgozatom végén ezekre a lehetőségekre igyekszem kitérni és bemutatni a magyar

gáztőzsde elindítására tett első lépéseket.

6

I. Szakirodalmi összefoglaló

"A kereskedelem a termelés és a fogyasztás közé beépülő közvetítés, amely biztosítja,

hogy a megtermelt javak eljussanak a fogyasztóhoz, illetve a termelő eladhassa eladásra

termelt áruját."1

Az energiahordozók felhasználása nélkül a napjaink modern életszínvonala

elképzelhetetlen lenne, fogalmazta meg Dr. Magyari Dániel A gázellátás stratégiai

kérdései című cikkében.2 Minden hasznosítható energia napjaink egyik legkeresettebb

termékévé vált így sok vállalat szakosodott ezen energiák termelésére, valamint a

fogyasztók felé történő szolgáltatással kapcsolatos tevékenységekre. Az energiapiacot

mégsem tekinthetjük egyszerű versenypiacnak.

Az energiapiacok nyitása, többek között a földgázpiac liberalizációja is egyetlen célt

szolgál, mint a szabadpiac általi előnyök biztosítása minden piaci szereplő számára. A

piaci-liberalizáció kedvező az adott ország kereskedelmére, mivel több kereskedő fog

megjelenni a piacon, akik növelik az ország bevételeit és csökkentik, vagy legalább

mérsékelik a gázár-növekedés ütemét a gazdaság szereplői számára.

A földgázpiac liberalizációjához a piac átalakulására van szükség. Magyarországon

2009.július elsejétől lépett hatályba a "Nyitott piaci modell", amely már lehetővé tette a

szabad piaci kereskedelmet a piac szereplői számára. Dr. Szilágyi Zsombor a

következőképpen határozta meg a változásokat az Átalakul a földgázpiac3 című

tanulmányában:

A 2007-ben több mint 3,5 millió hazai földgázfogyasztó ellátói, a közüzemi szolgáltatók

megszűntek az új modell bevezetésekor. A közüzemi szolgáltatók számra a törvénytervezet

felajánlotta az egyetemes szolgáltatóvá átalakulást, akár az előző modellben megszerzett

szolgáltatási területeken kívüli jogosultságokkal is. Ahol a közüzemi szolgáltató nem

váltotta fel egyetemes szolgáltató, ott a Magyar Energia Hivatal (továbbiakban: MEH)

kijelölt más vállalkozás a szolgáltatásra. Előfordulhatott, hogy egy településen akár több

egyetemes szolgáltató is előfordulhatott. Az egyetemes szolgáltatók fogyasztói

1 Horánszky Beáta - Energiakereskedelem előadás, ME, 2011.

2 Dr. Magyari Dániel: A gázellátás stratégiai kérdései, Magyar Energetika, 2002/4

3 Dr. Szilágyi Zsombor: Átalakul a földgázpiac, Energiagazdálkodás, 2007/5. szám

7

árképzésének alapját képező földgáz beszerzési ára gyakran változhatott, mivel ebben a

modellben az egyetemes szolgáltatók a szabadpiac előnyeit kihasználva rövidtávú

szerződéseket is köthettek. A szabályozó hatóság negyedévente kötelezi a szolgáltatókat a

fogyasztói ár közzétételére.

Az 500 m3/óra teljesítmény feletti fogyasztóknak a szabadpiacot kell választaniuk, mert

egyetemes szolgáltatásra nem jogosultak. A 100-500 m3/óra közötti fogyasztóknak 2009.

július 1-jéig, a 20-100 m3/óra közötti fogyasztóknak pedig 2009. december 31-ig állt

rendelkezésre az egyetemes szolgáltatás. 2010-től csak az 20m3/óra alatti fogyasztók

vehették igénybe az egyetemes szolgáltatást.

Világszerte jelentős változásban van a földgáz kereskedelme. Egyre fontosabb szerepet tölt

be az azonnali árazás, szemben a hagyományos olajár indexált hosszú távú szerződésekkel.

Az elmúlt két évtizedben összességében jelentősen, csaknem kétszeresére nőtt a globális

gázkitermelés a gázkereslettel együtt.

Kijelenthetjük, tehát, hogy egyre fontosabb szerepet kap a földgáz-kereskedelem. A

liberalizált gázpiacon minden piaci szereplő kaphat engedélyt kereskedésre, fogalmazta

meg Horánszky Beáta a Magyar földgáztőzsde: utópia vagy racionalitás?4 című

tanulmányában. A liberalizált piacon a földgáz kereskedelme alapvetően három formában

zajlik:

A bilaterális piacon a keresleti és a kínálati oldal szereplői egymással közvetlenül

lépnek kapcsolatba. A megállapodás alapján létrejött ár harmadik szereplő számára

nem elérhető. A bilaterális piacon kötött szerződések hosszú távra szólnak (10-20

év). Mivel a keresleti oldalon megtalálható piaci szereplők importfüggősége igen

nagy, így számukra a hosszútáv egyfajta biztosítékként szolgál.

Az Over-The-Counter (továbbiakban: OTC) kereskedési forma esetében már

egyfajta szervezett piaci formát figyelhetünk meg. Itt már egy harmadik fél is

szerepet kap, aki koordinálja a kereskedelmet. A piaci szereplők közzéteszik

áraikat, valamint többnyire rövidtávú, rugalmas szerződéseket kötnek. A jelentős

partner kockázat lehet az OTC piac egyik nagy hátránya, hiszen a piacra történő

belépés szabályai nincsenek egyértelműen korlátozva. Az OTC piac nagy előnye

viszont a rugalmasság, a piac igényeihez való igazodás gyorsasága.

4 Horánszky Beáta: Magyar földgáztőzsde: utópia vagy racionalitás? , Energiagazdálkodás, 2005/3. szám

8

A harmadik kereskedelmi forma szakdolgozatom fő témája a tőzsde. A tőzsdei

kereskedés létrehozásának egyik fő oka a minimális partner kockázat, mivel a

tőzsdei kereskedelemben a felek között helyezkedik el az elszámolóház, aki a letéti

rendszereken keresztül garantálja a szerződésben foglaltak teljesítését. Az OTC

piaccal ellentétben a tőzsdei keresleti és kínálati viszonyok átláthatóak, rendezett

kereteken belül lebonyolított kereskedelmet garantálnak, ezzel is elősegítve a valós

verseny kialakulását.

A tőzsdén való kereskedés a gázkereskedelem leginkább szabványosított módozata. Egy

földgáztőzsde kialakítása nem állami feladat, hanem a piaci mechanizmusok eredménye.

Segítségével a piac szereplői könnyebben egymásra találhatnak, és mivel a tőzsdei

kereskedés erősen szabályozott, a partnerkockázat a minimálisra csökken.

A gáztőzsdék új színtérként jelennek meg úgy a gázkereskedelemben, mint a pénzvilág

számára is fogalmazták meg munkájukban Dr. Magyari Dániel és Dr. Tihanyi László a

Piacnyitási tapasztalatok5 című munkájukban. A gáztőzsdék többsége valamely hub-hoz

kapcsolódik a földgázforgalmazás fizikai lebonyolítása érdekében. Ezért is van nagy

jelentősége a Dr. Szilágyi Zsombor Újdonságok a földgáz európai piacán6 című cikkében

említett, komoly szállítóvezetékek építésének Európa szerte. Új vezetékek épülnek az

Észak-Afrikából szállított gáz mennyiségeknek növelése érdekében, de Európán belül is

megerősödött azoknak az országoknak az összeköttetése az LNG terminálokkal,

amelyeknek nincsen tengerpartja. Magyarország is aktív szerepet kapott a szállítóvezeték-

rendszerek kiépítését illetően. Kétirányú nagy kapacitású szállításra alkalmas összekötés

települ Románia és Horvátország felé. A tervezetek között szerepelnek például a szlovák-

magyar, valamint a szlovén-magyar összekötések. Napi renden van az osztrák-magyar

összekötő kapacitásának növelése is. Ezek az új magyar nemzetközi szállítóvezetékek

lehetővé teszik Európa eddig elérhetetlen földgáz forrásait. Nem elhanyagolható szempont

az sem, hogy ezek a lehetőségek kedvezőbb pozícióba hozhatják országunkat az orosz

import gázszállítási szerződés hosszabbításánál is.

5 Dr. Magyari Dániel - Dr. Tihanyi László: Piacnyitási tapasztalatok, 2003

6 Dr. Szilágyi Zsombor: Újdonságok a földgáz európai piacán, Energiagazdálkodás, 2011/3. szám

9

II. Gázkereskedelem, mint tevékenység

II.1. A földgáz útja

A földgáz igen fontos szerepet tölt be a mindennapjainkban, így kereskedelme

szükségszerűen fontos szerepet kap az országok között. A földgáz, mint kereskedelmi

árucikk egy úgynevezett commodity termék, ami azt jelenti, hogy tőzsdeszerűen zajlik a

kereskedelme a világban. A földgázszállítási csomópontokat idegen szóval hub-oknak

nevezzük, ilyen például a baumgarteni hub. A földgáz tőzsde többnyire ott alakulhat ki

ahol hub is működik.

Forrás: www.bp.com

1. ábra: A földgáz-kereskedelemi útvonalai 2011-ben

Az EU-s tagállamok fogyasztóit a folyamatosan csökkenő belső források mellett főként a

csővezetékes orosz gázzal és a távoli LNG forrásokkal látják el (1. ábra).

10

Forrás: J.Angelier, 2009

2. ábra: Földgázforrások

Európa földgázkínálatát és keresletét tekintve egyértelművé válik számunkra, hogy a

populáció növekedésével és a növekvő igények kielégítése végett szükségessé vált a

földgáz-kereskedelem.

Forrás: saját szerkesztés

3. ábra: Az Európai Unió földgáz kínálata és kereslete

0

100000

200000

300000

400000

500000

2000 2005 2010 2015 2020 2025 2030

kto

e

Év

Az Európai Unió földgáz kínálata és kereslete 2000-2030

Termelés

Nettó Import

Fogyasztás

11

Az uniós belső gáztermelés mennyisége az elmúlt évtizedekben nagymértékben csökkent,

így mind nagyobb jelentősége van az import források diverzifikációjának, a több irányból

történő betáplálásnak (2,3. ábra).

II.2. Az Európai Uniós szabályzások folyamata

A földgáz-kereskedelem egy folyamatosan fejlődő üzletág, melynek fontossága jelentős

pozíciót tölt be a világ energiapiacán. Ahhoz viszont, hogy ez a tevékenység

kialakulhasson szabad piacra van szüksége. Az Európai Unióban (továbbiakban EU)

piacnyitáshoz a következő folyamatoknak kellett véghez menniük:

1985 - Fehér könyv a belső piac kiteljesítéséről

1988 - Fehér könyv a belső energiapiacról

Az egységes belső piac megvalósítása érdekében az európai energia piac nagyobb

fokú integrációjának kell megvalósítania, ami egyben közösségi energia stratégia

kidolgozását is szükségessé teszi. A belső földgázpiac létrehozásának célja a

nagyobb jövedelmezőség, a környezettel való nagyobb összhang és nagyobb

ellátási biztonság biztosítása a szabad kereskedelem révén elfogadhatatlan

versenykorlátozások nélkül.

1990 - 90/377/EC irányelv - az árak átláthatósága

Az irányelv célja, hogy az energiaárak átláthatósága útján erősítse a verseny

torzulásának megakadályozását biztosító feltételeket, elősegítve a belső piac

megvalósítását. Az irányelv alapján a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy az

ipari végfelhasználók földgázellátását biztosító vállalkozások közlik az Európai

Közösségek Statisztikai Hivatalával az ipari végfelhasználóknak felszámított

földgáz árát és értékesítési feltételeit, a használatos árrendszert, valamint a

fogyasztók megoszlását és fogyasztói kategóriánként a megfelelő mennyiségeket.

A közölt adatok alapján minden májusban és novemberben közzéteszik az ipari

felhasználóknak a tagállamokban felszámított gázárait és az abból a célból használt

árképzési rendszereket.

12

1991 - 91/296/EC irányelv - földgáz hálózatokon keresztül való szállítása

Az irányelv célja a földgázszállító rendszerek közötti kereskedelem ösztönzése,

ennek érdekében a kereskedelem akadálymentesítése. Ennek érdekében a

szállítóvezeték rendszerek közötti földgázszállításra irányuló szerződésekben

foglalt szállítási feltételek közé tartozott, hogy nem lehetnek megkülönböztethetőek

és méltányosnak kell lenniük valamennyi érintett fél számára, nem tartalmazhatnak

tisztességtelen kikötéseket vagy indokolatlan korlátozásokat, valamint nem

veszélyeztethetik sem az ellátás biztonságát, sem a szolgáltatás minőségét.

1998 - 98/30/EC - a földgázpiac belső szabályozásáról

Az irányelv főbb elemei közé tartozott a szabad hálózati hozzáférés és az integrált

földgázipari vállalkozások elszámolásának szétválasztása és átláthatósága

2003 - 2003/55/EC irányelv - a földgázpiac belső szabályozásáról - határokon kívül

helyezve a 98/30/EC-t

Ez volt az első átfogó piaci szabályozás kibocsátását követően fél évtizeddel a

közösségi szabályozás a teljes piacnyitás kifejezett céljaival fejlesztette tovább a

földgáz belső piacára vonatkozó szabályozást.

2004 - 2004/67/EC irányelv - a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló

intézkedéséről

2005 - 1775/2005/EC rendelet - a földgázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés

feltételeiről

A 2003/55/EC irányelv mellett a belső piac kialakítása érdekében szükség volt a

keretszabályozás kiigazítására illetve a műszaki szabályokra. Az EU

Gázszabályozási Fóruma 2003. szeptember 24-25 napján iránymutatásokat fogadott

el és a rendelet ez alapján született. A rendelet célja a megkülönböztetés-mentes

szabályok megállapítása a szállítórendszerekhez való hozzáférés volt. A szállítási

rendszerüzemeltető által alkalmazott díjaknak átláthatóknak kell lenniük,

figyelembe kell vennie a tényleges költségeket és biztosítaniuk a befektetések

megfelelő megtérülését. A szállítási rendszerüzemeltetőknek valamennyi

rendszerhasználó számára megkülönböztetés-mentesen kell szolgáltatást nyújtania.

Olyan kapacitás allokációs mechanizmust kell alkalmazni, amely megfelelő

gazdasági jelzéseket ad a műszaki kapacitás hatékony alkalmazása érdekében. Az

egyensúlyozási szabályoknak valós rendszerigényeket kell tükröznie, az

13

egyensúlyozási díjaknak ösztönözni kell a betáplált és vételezett gázmennyiség

kiegyensúlyozására.

2009 - 2009/73/EC irányelv

A 2009/73/EK irányelv a földgázellátás, - szállítás, - elosztás, - tárolás területekre,

és az LNG rendszerekre vonatkozik.

2009 - 713/2009/EC rendelet

A rendelet 2009. augusztus 2.-án lépett hatályba, feladatai viszont csak 2011.

március 3.-ától éltek. Célja a hatóságok által nemzeti színben ellátott szabályozási

feladatok közösségi szintű gyakorlásában való támogatás, valamint hatóságok

tevékenységének összehangolása.

II.3. A gázpiacok működése és kockázatai

A kereskedelmi piac megjelenése és a piaci szereplők számának növekedése valamint a

szervezett piac igénye szükségszerűen életre hívja a gáztőzsdéket. A gáztőzsdék

működésének tanulmányozásához fontosnak tartom először a kereskedelmi piacok

bemutatását.

Forrás: Viktor László Földgázpiacok működése előadás, ME, 2011

4. ábra: Kereskedelmi kapcsolatok

14

Különböző piaci mechanizmusok szerves együttélése jellemző7

• Kereskedés szabadon paraméterezett bilaterális szerződések keretében,

amelyek a legnagyobb változatosságú szolgáltatási megoldásokat teszik

lehetővé (zsinór ellátás, teljes ellátás, rugalmassági termékek). Sokkal

likvidebb, mint a tőzsdei kereskedés, mert egyedi feltételekben is meg lehet

állapodni.

• Szabványosított termékek tőzsdei kereskedése,

• Tőzsdei termékeken alapuló standardizált termékek bilaterálisan kitárgyalt

feltételekkel, gázár-indexált termékek,

• Tőzsdei termékek kereskedése fedezeti ügyletek keretében kockázat kezelési

céllal,

• Árak rögzítése negyedéves, éves időszakra fedezeti ügyletekkel,

• Az olajindexált és gázár-indexált termékek összekapcsolódtak az ún. kombigáz

termékben

A fejlődés azonban kockázatokkal jár, melyeket ismernünk kell a szabadpiacra lépés előtt.

Számos tanulmány készült a földgázpiac nyitásával kapcsolatban. Dr. Szilágyi Zsombor a

következőképpen fogalmazta meg a piacnyitáskor felmerülő kockázatokat:8

A magyar földgázpiac átalakulása a fogyasztókban az ellátási kockázatok értékelését teszi

szükségessé. A közüzemi szolgáltatás megszűnése, a szabad piac kiterjedése, az állami

szabályozás szűkülése mind-mind lehetőségeket nyújtanak a földgázpiac fejlődésének.

Termék (minőség) kockázat: A magyar földgáz piacon forgalomba kerülő földgáz

minősége nem egységes. Az egyes földrajzi tájegységeken a földgáz minősége tartósan

állandó, de más területekhez képest akár több MJ/m3 értékkel is eltérhet. Ezek a különböző

minőségű gázok úgynevezett szigetszerű szolgáltatásban jól elkülönülnek. Az ország

területének legnagyobb részén tiszta orosz eredetű földgázszolgáltatás van, ami két-három

tized MJ/m3 fűtőérték változással állandó. A szállítói engedélyes állítja be az egyes

területen a földgáz minőségét. A minőség legfontosabb mérőszáma a fűtőérték, amelyet a

7Viktor László - Földgázpiacok működése előadás, ME, 2011

8 Dr. Szilágyi Zsombor: Kockázatok a földgázpiacon, Energiagazdálkodás, 2006/4. szám

15

szállító a rendelkezésre álló földgázforrások keveredése alapján számított és előre

meghirdetett szerződéses fűtőérték ± 5 %-os sávjában köteles tartani. Ezen az értéken kívül

eső fűtőérték nagyon ritkán fordul elő.

Termékár kockázat: A földgáz fogyasztói ára a közüzemben a fogyasztás jellegétől, a

felhasználási céltól és a gázfogyasztás mennyiségétől függött. Napjainkban az új gázpiaci

modellben a közüzemi szolgáltatáshoz hasonló szolgáltatási formaként jelenik meg az

egyetemes szolgáltatás. A fogyasztói árak itt is hatóságilag megszabott árak.

A földgáz szabadpiacon a fogyasztói ár szabad megállapodás tárgya. Az alkalmazott

árazási modellek is eltérőek. A következő formulákat használják:

Fix ár, egy gázévre

A fogyasztóra vonatkozóan közüzemi árhoz kapcsolt állandó árengedmény

A földgáz import árképlete alapján meghatározott ár, esetleg korlátozásokkal.

A deviza és forint fizetés közül a forint piaci helyzete is kockázati elemként jellemezhető.

A termékár kockázat kezelésére nagyon jónak tűnik a fix ár modell, mert egy éven át a gáz

ára pontosan kiszámítható. Az import árformula használatával megadott fogyasztói ár

kockázata csak hosszútávon jelentős, mert a nyersolaj vagy az olajtermék árak kilenc

hónapos átlagolással, negyed évenként jelennek meg a fogyasztói árban. A kilenchónapos

csillapítás jó prognóziskészítést tesz lehetővé negyed-fél éves távra.

Árfolyam kockázat: Az import földgáz nagyobb része amerikai dollár, kisebb része euro

elszámolásban érkezik az országba. Az USD/HUF vagy az EUR/HUF devizaszorzó

alakulása sok esetben nagyobb jelentőségű, mint a földgáz import árváltozás. Különösen

abban az esetben okozhat jelentős többletköltséget a fogyasztónak a forint gyengülése, ha

együtt jár az importár emelkedésével.

Mennyiségi kockázat: Az ellátásbiztonság sok tényezőből álló fogalom és ennek

megfelelően az egyes tényezők súlyát az érintettek más-más értékekkel vehetik

figyelembe. Az ellátásbiztonság jellemző tényezői:

Folyamatosság: A vevő kívánsága az, hogy a kereskedelmi szerződésben rögzített

legnagyobb órai teljesítmény megszakítás nélkül álljon rendelkezésre, ennek

érdekében a vevő is vállalja az átvételi kötelezettséget. A vevőnek érdemes

megvizsgálni, hogy a kereskedő képes-e a szerződésben vállalt folyamatos

16

kiszolgálásra. A folyamatos szolgáltatás kockázata a szállító és az elosztó rendszer

műszaki állapotával is szoros összefüggésben van.

Forrás összetétel: Ha a fogyasztót ellátó kereskedő rendelkezik a fogyasztó

igényeinek megfelelő földgáz mennyiséggel és teljesítménnyel, akkor még a piaci

szabályozás szerinti forrásösszetételről is gondoskodnia kell. Korlátozott lehetőség

van a források elcserélésére vagy aukción bármilyen forrás vásárlására.

Partner kockázat: A földgáz ellátására szerződő kereskedő és a fogyasztó oldalán is

adódnak partner kockázati tényezők. Ezek közül tekintsünk át néhányat:

Kereskedő: A kereskedő import vagy belföldi földgáz forrás szerződése a

fogyasztóval kötött mennyiségek és teljesítmény fedezésére elemi fontosságú. A

forrásszerződések lehetőleg hosszabb időszakra szóljanak, mint a megkötésre

tervezett fogyasztói szerződés. A kereskedőnek ugyancsak rendelkeznie kell a

fogyasztó kiszolgálására és a vevő fogyasztási profiljának, illetve a szállító-, vagy

az elosztórendszerhez való kapcsolatának megfelelően szállítási, tárolási, elosztási

szerződéssel, amely a fogyasztó ellátási feladataival kibővíthető. Fontos támpont

lehet a fogyasztó bizalma megerősítésében a kereskedő vevői portfóliójának

megismerése, különösen, ha ebben a portfólióban már több éve ellátott fogyasztók

is vannak.

Vevő: A kereskedő is tájékozódhat a vevő felől. Fontos információ a vevőről a

piaci potenciálja, ennek belföldi és export összetevői. Ehhez tartozó információ a

cég története, a termelés időbeli alakulása, a termelési profilváltások. A kereskedő

tájékozódhat a vevő földgázfogyasztási jellemzőiről az előző időszakban:

elemezheti a vevő piaci története és a gázigények kapcsolatát. A kereskedőnek

célszerű tájékozódnia a vevő fizetőképességéről a vevő számlavezető bankjánál és

a cégbíróságon is.

Az európai nagyvállalatok általában hosszú távú szerződéses ellátással, de nem minden

esetben monopol környezetben fejlesztették fel az iparágat és kezdetben csak nemzeti

piacokon működtek. Az EU direktíva tette kötelezővé a piacok megnyitását egymás

számára.

17

Minden ország a tökéletes versenypiac nyújtotta előnyökre törekszik így megteremtve a

fogyasztók számára a választás lehetőségét és a versenyképes ár kialakítását.

Tökéletes versenypiac főbb ismérvei:

végtelen számú eladó és vevő,

nincs tranzakciós költség,

egyértelmű piaci szabályok,

érvényesül a tranzitív preferencia,

átláthatóság,

tökéletes informáltság

A tökéletes versenypiac azonban csak egy nyitott piacon alakulhat ki. A nyitott piac első

lépése a liberalizáció lehet minden ország számára.

Forrás: Horánszky Beáta Energiakereskedelem előadás, ME, 2010

5. ábra: Nyitott piac születése

A liberalizált gázpiacnak számos előnye van. Kínálati oldalon szabad és sokszereplős hazai

értékesítési piacot és szabad külkereskedelmi versenyt alakíthatunk ki. A keresleti oldalon

pedig a szolgáltató választás szabadságát adhatjuk minden fogyasztó kezébe, valamint

megszüntethetjük a végfelhasználói árak szabályozását.

18

A verseny hatásai:

monopolprofit megszűnése

hatékonyságnövekedés, költség csökkenés

keretfinanszírozások felszámolása

A kilencvenes évek végéig az európai gázfogyasztók ellátását kizárólag regionális vagy

állami gázszállítók biztosították. Az elmúlt két évtized során az európai gázpiacok

megnyíltak új szereplők számára és új kereskedelmi platformok jöttek létre, amelyek

tőzsdei termékek kereskedésére nyújtanak lehetőséget.

Ahhoz azonban, hogy megérthessük a földgáz kereskedelmi piac működését ismernünk

kell szereplőit.

A gázpiac szereplői:

termelő

szállító

elosztó

tároló

rendszerirányító

földgázkereskedő

végfelhasználó

szabályozó hatóság

Azoknál a tevékenységeknél, ahol lehetséges a nagyobb hatékonyság/alacsonyabb árak

versenyt kell hirdetni. Így versenyzői tevékenység lesz a termelésben, valamint a kis és

nagykereskedelemben. A hálózat és rendszerirányításnak monopol tevékenységnek kell

maradnia, ezzel is elősegítve a gázpiaci folyamatok ellenőrizhetőségét.

19

III. A földgázkereskedő fő feladatai

Földgáz-nagykereskedésnek nevezzük azt a tevékenységet, amely során a

földgázkereskedő a földgázt viszonteladónak, és nem közvetlenül a felhasználónak

értékesíti. Földgáz-kiskereskedésnek nevezzük azt a tevékenységet, amely során a

földgázkereskedő a földgázt közvetlenül a fogyasztónak értékesíti.

Ezen fogalmak tisztázása után kijelenthető, hogy a liberalizált földgázpiac kulcsfontosságú

szereplője a földgázkereskedő. A földgázkereskedők működése az adott piac jogi

szabályozásaitól függ.

III.1. Magyarországon használt gázpiaci modellek

Magyarországon 2004. január 1.-ig a Közüzemi modellt használták az

energiakereskedelemben.

Forrás: Bali Gábor - Piaci szereplők kapcsolat rendszere előadás, ME, 2012

6. ábra: Közüzemi modell

20

A modell lényege az volt, hogy az ország rendelkezésére álló földgázt (termelésből vagy

importból származó készlet) a közüzemi nagykereskedő (gázértékesítő), a MOL Rt kapta

meg, majd azt a regionális gázszolgáltatók a fogyasztók felé továbbították. A fogyasztó

csak az gázszolgáltatójával vehette fel a kapcsolatot ebben a modellben. Ebben a

modellben a rendszerhasználati díjak a Gazdasági és Közlekedésügyi Minisztérium

rendelete alapján kerültek meghatározásra, ezért mind a 6 regionális szolgáltató területén

ezek a díjak ugyanakkora mértékűek voltak.

2004.január 1-én váltotta ezt a modellt a hibrid piac.

Forrás: Horánszky Beáta Energiakereskedelem, ME, 2010

7. ábra: Hibrid piaci modell

Ez a modell még magán viselte a közüzemi modell jegyeit, de már megtalálhatóak benne a

piacliberalizációjára tett első lépések. A közüzemi modell mellett megjelent a versenypiaci

szegmens. Ebben a modellben kezdték el első lépésben a kisszámú nagyfogyasztókat

felszabadítani a közüzemi modell korlátai alól.

2009.július elsejétől lépett hatályba a "Nyitott piaci modell". Az új modell lényege, hogy

itt már két kereskedési mechanizmus működik párhuzamosan.

21

A földgázpiac szempontjából a legfontosabb a tulajdoni viszonyok megváltozása, a

tevékenységek szétválasztása (unbundling) volt.

Forrás: Bali Gábor - Piaci szereplők kapcsolat rendszere előadás, ME, 2012

8. ábra: Új modell

A hosszútávú szerződésekkel a jelentős piaci előnnyel rendelkező nagykereskedők látják el

az egyetemes szolgáltatásra jogosult háztartási fogyasztókat és kis vállalkozásokat

hatóságilag rögzített áron. Az egyetemes szolgáltatók és a nem háztartási fogyasztók előtt

azonban egy újabb lehetőség is megnyílt a modell bevezetésével. Szabad forrásokból

gáztőzsdékről vásárolhatnak kereskedők segítségével. A vásárlásoknak két fajtáját

különböztetjük meg. Az első az éves illetve havi aukciókon szerződött vásárlások, a

második pedig a napi kereskedelemben részvevők. Ez azt jelenti, hogy az adott földgáz

mennyiséget csupán egy gáznapra kötik le, amely reggel 6 órától a következő nap reggel 6

óráig tart. Az egyetemes szolgáltatók rendelkeznek szabad piaci és egyetemes szolgáltatási

engedéllyel, míg a kereskedők csak szabadpiaci engedélyt birtokolnak.

A legfontosabb változtatás a korábbi modellekhez képest, hogy megszűnt a határon

keresztüli földgázszállítási engedély, mivel a rendszerirányító napi földgáz és kapacitás

kereskedelmi piacot működtet.

Miután megismertük a kereskedők pozícióját az energiakereskedelmi piacon, vegyük sorra

feladataikat.

22

III.2. Kereskedői feladatok

végfelhasználók igényeinek kielégítése

gázbeszerzés

gázeladás

együttműködés

számlázás

szerződésmenedzsment

ügyfélmenedzsment

Elsődleges és talán legfontosabb feladata egy földgáz kereskedőnek a forrás biztosítása. Ez

alatt a szükséges mennyiségek és kapacitás szintek megtartását értem. Ez több forrásból is

pótolható, mint például közvetlen importból, nagykereskedelmi üzletekből, aukciókból,

importértékesítésekből, vagy a Napi Földgáz- és Kapacitáskereskedelmi Piacról

(továbbiakban: NFKP). De a napi feladatok közé tartozik a tárolás, egyensúlytartás, az

igénybejelentések kezelése, valamint a fogyasztókkal és a rendszerüzemeltetővel történő

kapcsolattartás is.

Ahhoz, hogy az NFKP-ról egy kereskedő aukciók segítségével vásárolhasson, szerződésre

van szüksége. Kapacitás lekötési szerződésnek a földgázszállítási, földgázelosztási,

földgáztárolási szerződéseket nevezzük, amelyben a rendszerhasználó adott időszakra a

szállító és elosztóvezeték vagy a tároló kapacitást leköti. Lekötött kapacitás a szállító- és

elosztóvezeték, valamint a földgáztároló értékesíthető kapacitásának az a része, amelyet

adott időszakra a rendszerhasználók kapacitás lekötési szerződéssel lekötnek. A földgáz

átadási-átvételi ponton a felhasználó rendelkezésére álló kapacitást vásárolt kapacitásnak

nevezzük. Ezt a kapacitást a fejlesztési megállapodás alapján, hálózatfejlesztési

hozzájárulással vagy csatlakozási díj megfizetésével a felhasználó megvásárolt, vagy

egyéb igazolt módon megszerzett. A felhasználó által, az éves kapacitás lekötési

folyamatban hosszú távú szerződéssel leköthető, a rendszerüzemeltetőknél garantáltan

rendelkezésre álló kapacitás a nyilvántartott kapacitás.

A felhasználónak az adott felhasználási helyen vásárolt kapacitását és lekötött kapacitását

az a rendszerüzemeltető köteles nyilvántartani, amelynek a szállító- vagy

elosztóvezetékhez a felhasználó csatlakozott. A felhasználó kérésére a vásárolt kapacitásról

23

és a lekötött kapacitásról, valamint a felhasználói profilba sorolásról a rendszerüzemeltető

köteles igazoltást adni. A vásárolt kapacitás az adott felhasználási helyen lévő csatlakozási

ponthoz kapcsolódó, a felhasználási hely, illetve csatlakozási pont mindenkori tulajdonosát

megillető vagyoni értékkel bíró jog.

A 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról szóló (GET) alapján valamennyi felhasználó

feljogosított fogyasztónak minősül, valamennyi felhasználó jogosult közvetlen kapacitás

lekötésre.

III.2.1. Új szerződés létesítésének menete

Az 1. számú melléklet ábrája mutatja meg a földgázkereskedők feladatköreinek felépítését

és menetét egy új szerződés létesítésekor. A földgázkereskedő a kapcsolatot a többi

földgázkereskedővel, illetve az ügyfeleikkel 3 módon tartja: telefonon, email-en, illetve

Yahoo Messenger segítségével. Az így begyűjtött információkat beállítja a rendszerében,

majd a meghatározott mennyiséget össze kell hangolnia a logisztikával. A mennyiségi

információk ismeretében kereshet a földgázkereskedő új ügyfeleket, illetve választhat a

megkeresésekből. A kiválasztott ügyfelek számára ajánlatot készít. Az árajánlat

készítésénél figyelembe kell vennie a piaci árat és a fogyasztó eléréséig felmerülő

rendszerhasználati költségeket is.

Az ár első hányada a kereskedő által kifizetett földgáz ára. A második hányad a

rendszerhasználati díjakat tartalmazó rész, a harmadik pedig a profit mivel a legtöbb

kereskedelmi tevékenységnek a célja a haszonszerzés.

Magyarországon a gázár az import és a belföldi forrás szerződések esetében is elsősorban

az additív vagy multiplikatív olajár indexált képlet alapján kerül negyedévente egységnyi

hőmennyiségre amerikai dollárban meghatározásra. Ezeknek az árindexeknek az

újraszámolása negyedévente történik a kőolajtermékek legutolsó 9 havi átlagárát

figyelembe véve. Tehát 3 hónapig fix az ár, majd az olajtermékek változásának trendjétől

és mértékétől függően csökken vagy nő a földgáz következő negyedéves ára.

24

A rendszerhasználati díj a következő tételekből épül fel:

1) szállítás

a) entry pontok

b) exit pontok

c) forgalom

2) elosztás

a) exit pontok

b) forgalom

3) tárolás

a) betárolási költség

b) kitárolási költség

c) mobil kapacitás

A rendszerhasználati díjak összege nagyon sok tényezőtől függ. Éppen ezért van, hogy

teljesen eltérhet két fogyasztó rendszerhasználati díja, ha például két különböző elosztó

területébe esik.

A kereskedőnek a saját döntése, hogy a rendszerhasználati díjat teljes egészében a

fogyasztóra terheli, vagy egy részét átvállalja, ezzel is előnybe helyezve magát

versenytársaival szemben.

Miután kikalkulálta a kereskedő az árat, árajánlatot készít. Az ajánlatot a feljebb említett

módok bármelyikén küldheti, de leginkább e-mailben vagy chat-en szokták, mivel ezek

dokumentált megkeresések a telefonos ajánlattétellel szemben. Az ajánlat elküldése és a

végleges szerződés megkötése között tárgyalások sora kerül megtartásra, ahol a felek a

végleges árat és a sikeres működés feltételeit tárgyalják meg és rögzítik szerződés

formájában. A kereskedőnek a tárgyalások előtt meg kell határoznia saját maga számára a

limiteket ezzel is elősegítve a tárgyalás sikerességét. A szerződések időtartamától függően

rögzíti beállításait a gázvezeték rendszeren. Itt elsősorban a hosszú távú szerződések

mennyiségeire alapoznak a kereskedők. Ezt a mennyiséget szintén össze kell hangolni a

logisztikával. Ez alatt a tárolók szerződött kapacitásaira, a rendszerirányító gázvezeték

rendszerében lekötött kapacitására és a beszerzett mennyiségek menedzselésére gondolok.

A végleges szerződések alapján a szükséges gázmennyiség beszerzéséről is gondoskodnia

kell. A földgázt beszerzésére több lehetősége is van. Az első ICAP Brokersystem, amely az

OTC piacon történő kereskedést jelenti. A második lehetőség a gáztőzsde a CEGH

25

(Osztrák Tőzsde) és az EEX (Német Tőzsde) kereskedelmi rendszereken. A harmadik

lehetőség a többi kereskedőtől történő vásárlás. A legkedvezőbb árat az első két

lehetőségnél érhetünk el. A vásárlást minden esetben meg kell erősíteni egy email

segítségével, ezzel tudjuk dokumentálni tranzakcióinkat. A dokumentációk rendszerezése

rendkívül fontos a könnyen átláthatóság miatt.

III.2.2. Földgáz értékesítési szerződés

A földgáz értékesítési szerződés célja a felek megállapodásának írásban történő rögzítése.

A szerződések a termék leírásával és a kockázatok kezelésével foglalkoznak. A

kereskedőknek a tevékenységhez szükséges szerződéseket a gázév kezdete előtt kell

megkötni.

Földgáz értékesítési szerződések általános tartalmi elemei a következőek:9

1. Technikai- és ár feltételek

• szerződő felek adatai (név, székhely, bankszámlaszám, statisztikai azonosító,

cégjegyzékszám, adószám),

• értelmező rendelkezések (Definíciók),

• szerződés tárgya,

• szerződés időtartama, teljesítés ideje,

• szerződött mennyiség és teljesítmény, átvételi kötelezettségek,

• rendszerhasználat és átadás-átvételi pont (entry/exit):

• nyomásigény,

• minimumfogyasztási adatok,

• fogyasztás jellege (hőfokfüggés, folyamatosság, megszakíthatóság),

• kapacitási igények, nyilvántartott kapacitások,

• földgáz minőség,

• egyéb speciális feltételek.

• Földgáz ára:

• molekula ár (Olajindexált és/vagy gázár indexált árképlet (kombigáz),

• árfixálási lehetőségek (fixár, rugalmas fixár),

9 Viktor László - Földgázpiacok működése előadás, ME, 2011

26

• rendszerhasználati díjak (teljesítménydíj, forgalmi díj),

2. Elszámolási –számlázási feltételek

• mennyiségi elszámolási és fizetési előírások földgáz értékesítés esetén,

• elszámolás alapja, elszámolási időszak és számlázási rend (teljesítménydíj,

gázdíj),

• mérés és elszámolás során alkalmazott számítások,

• számlakifogások intézésének rendje,

• szerződés felmondása esetén alkalmazott eljárásrend: kereskedőváltás

19/2009. (I.30.) Korm.rendelet a földgázellátásról szóló 2008.évi XL.

törvényrendelkezéseinek végrehajtásáról (továbbiakban: VHR) szerint.

• pénzügyi garancia feltételei:

• szerződéses kötelezettségek biztosítása,

• szerződéses kötelezettségek biztosítása lejárt tartozás esetén.

• szerződésszegésre vonatkozó szabályok:

• szerződésszegés esetei,

• szankciók és következmények, szerződés biztosítékai (pótdíj, kötbér,

késedelmi kamat, stb.).

3. Egyéb jogi feltételek

• szerződéses kötelezettségek jogszerű korlátozása (vis maior, karbantartás,

korlátozás),

• adatszolgáltatási kötelezettségek/adatvédelem,

• kapcsolattartás,

• szerződés módosítása és megszűnése, a Felek együttműködése,

• árfelülvizsgálat,

• gazdasági záradék,

• vitás kérdések rendezése,

• vegyes rendelkezések,

• mellékletek időszaki mennyiségek, kapacitások, minőségi adatok, átadási pontok,

szagosítás, kapcsolódó szolgáltatások.

27

III.2.3. Nominálás

A gázév folyamán is több feladatot kell ellátni a kereskedőnek, az egyik legfontosabb ezek

közül a nominálás.

A nominálás a fogyasztási igény bejelentését jelenti. A rendszerhasználó által a betáplálási

és kiadási pontokra a Magyar Földgázrendszer Üzemi és Kereskedelemi Szabályzatában

(továbbiakban: ÜKSZ) meghatározottak szerint igénybe venni tervezett kapacitás, valamint

a szállítási, elosztási, tárolási feladat gáznapra történő megadása. A rendszerhasználók

minden gáznapra vonatkozóan, illetve minden héten egy alkalommal a következő hét

hétfőről vasárnapig terjedő időszakra a földgázszállító üzletszabályzatában meghatározott

betáplálási és kiadási pontokra, valamint a betáplálási és kiadási pontjára meg kell adniuk

nominálás formájában az adott gáznapra tervezett gázforgalmat.

Az igénymegadáskor figyelembe kell venni:

az előző időszak tény mennyiség és tény hőmérséklet adatait.

a várható időjárást, hőmérsékleti adatokat

a szabadpiaci fogyasztók napi igénybejelentését

az ÜKSZ-ben előírt nominálási határidőket

Az elterjedt gyakorlat a gáznap előtti nominálás. Gáznapon újranominálás a forrás oldalon

már csak a rendszerirányító utasítására történhet forráshiány vagy forrástöbblet miatt. A

kereskedő nominálása a fogyasztó előrejelzése és előző hasonló időszaki adatai alapján

történik.

Az allokálás a hozzáférésre jogosultak által igénybevett rendszer üzemeltetője által a

rendszer betáplálási és kiadási pontjain mért mennyiségek egyes rendszerhasználókra

történő szétosztása. Az allokálás több szempontból is nagyon fontos a kereskedő számára.

Ezek az adatok képezik a fogyasztók felé történő elszámolás alapját, valamint az allokált

adatok segítenek a hasonló időszak nominált értékeinek meghatározásában.

28

IV. Ausztria gázpiaca

Ausztria egy ásványkincsekben gazdag

ország. Az Alpokban a világ egyik

legnagyobb volfrám lelőhelyével, a

legnagyobb földalatti magnezit

bányászattal, a Bécsi-medencében pedig

Európa legmélyebb földgázfúrásával

illetve Matzenban (Alsó-Ausztria) Közép-

Európa legnagyobb kőolajtelepével

büszkélkedhet.

Az első földgáz vezetéket 1916-ban

telepítették Erdélyben, amely Magyarsárosról Thorenburgba és Marosújvárra szállított

földgázt.

A trianoni békét követően olaj és földgáztermelés nélkül marad, de 1935-ben a Shell nagy

területeket szerez meg olaj és földgáztermelésre a Bécsi medencében így újra visszaindul a

szénhidrogén termelés. A következő években folyamatosan épült ki Ausztria olaj és

gázszállító vezeték hálózata.

Ausztria földgázfelhasználásának mintegy 20 százalékát fedezi csak a hazai termelés, amit

az OMV Rohöl-Aufsuchungs AG termeli ki. A többi igény 78 százalékát Oroszországból,

a maradék 11-11 százalékot pedig Németországból és Norvégiából importálják.

Forrás: Saját szerkesztés

10. ábra: Ausztria földgáz importja

78%

11% 11%

Ausztria földgáz importja

Oroszország Németország Norvégia

Forrás: http://www.e-control.at

9. ábra: Ausztria gázvezeték hálózata

29

Ezért is volt nagyon fontos Ausztria számára, hogy minél előbb szabadpiacot létesíthessen.

Ausztria 1995-ben csatlakozott az Európai unióhoz, majd 2000. augusztus 10.-én az Uniós

tagországokhoz csatlakozva, az Uniós irányelvekkel összehangolva bevezette az I. számú

Gáztörvényt (Gaswirtschaftsgesetz I, továbbiakban: GWG), mely elindította Ausztriát a

liberalizáció útján. Első szabályozó testülete 2001 februárjában jön létre a Gazdasági és

Munkaügyi Minisztériumon belül.

A piacnyitás első lépéseiként adási pontokat létesítettek Oberkappel-ben és Baumgarten-

ben. 2002. október elsején válik teljesen nyitottá Ausztria gázpiaca, innentől kezdve

minden fogyasztó szabadon vásárolhatott földgázt.

Az I. Gáztörvény tapasztalatai és az EU 2003 júniusában megszületett új direktívái

vezettek a II. Gáztörvény bevezetéséhez, amely 2003. augusztus 23.-án lépett életbe.

IV.1. Ausztria gázpiacának jogszabályi környezete

Ausztriában a gázpiac 2002. október 1.-én vált teljesen nyitottá a 2003/55/EC irányelv

átlépésével. Ausztriában körülbelül 9 billió m3 földgázt értékesítenek évente, melynek

csupán 20 százalékát fedezi a hazai termelés.

A fogyasztók érdekeit az Osztrák Energia Felügyelet (Energie-Controll-Kommission)

továbbiakban (ECK) és az Energia Controll GmbH (ECG) védi.

Ausztria gázpiacára hatással lévő törvények és rendelkezések.

2000 augusztusában az I. Gáztörvény

Az I. Gáztörvényt kiegészítő BGBI 121/2000 rendelet

2003. augusztus Második Gáztörvény

2005. szeptember 28.-án életbe lépő 1775/2005-ös rendelet

BGBI 545/1982 - energiakormányzási törvény

BGBI 1992/761 - rendelkezés az árak átláthatóságára

BGBI 37/1999 - ásványi erőforrásokat szabályozó rendelkezés

30

IV.2. Ausztria gázpiacának szereplői

Ausztria Közép-Európa számára az egyik legfontosabb piac. A fizikai teljesítés két

betáplálási ponton: a magyar ellátás szempontjából is fontos Baumgartennél, illetve

Oberkappelnél történik. A meghatározott minimális kereskedési méret óránként 30 MWh.

Forrás: Viktor László - Földgázpiacok működése előadás, ME, 2011

11. ábra: Baumgarteni hub

Ausztriában a GWG 3 operatív üzemeltetőt jelölt ki:

1. A keleti szabályozási zóna vezetője az OMV Erdgas GmbH, melynek feladatai a

rendszerirányítás, nyomás fenntartás a WAG, TAG, PENTA WEST, SOL és HAG

vezetékeken, valamint az elsődleges elosztórendszeren.

2. A Tiroli szabályozási zóna területén a Tiroler Ferngas AG.

3. A Voralbergi szabályzási zóna területén pedig a Voralberg Ferngas AG

31

A Tiroli és a Voralbergi szabályzási zóna csak a német vezetékekhez csatlakozik, nincs

összeköttetése az osztrák vezetékekkel és nem csatlakoznak a hazai termelésből és

tárolásból származó gázt szállító vezetékekhez.

Rendszerirányítói feladatot az AGGM Austrian Gas Grid Management AG, AGCS Gas

Clearing and Settlement AG és a négy szállítóvezeték üzemeltető gáztársaság látja el.

A szállító rendszer órai nominálás szerint működik.

Nagynyomású hálózatüzemeltetői tevékenységet a következő vállalatok látnak el:

OMV Erdgas GmbH

Trans Austria Gasline Finance Group

Baumgarten-Oberkappel-Gasleitungsgesellschaft GmbH

EVN GmbH

OÖFG GmbH

STGW GmbH

Az Osztrák gázpiacának nagyobb kereskedői:

- OMV,

- BP Austria,

- Shell,

- GDF Suez.

OMV10

: Az OMV Részvénytársaság 2010-ben elért 23,32 milliárd eurós forgalmával és

31.398 dolgozójával Ausztria egyik legnagyobb tőzsdén jegyzett ipari vállalata. Az OMV

konszernvezető energiaipari vállalat Európa fejlődő régióiban. Finomító és Marketing

(R&M) üzletága 13 országban van jelen, Feltárás és Kitermelés (E&P) üzletága 5

kontinens 19 országában aktív, a Gáz és Energia (G&P) üzletág évente mintegy 18 milliárd

köbméter földgázt értékesít. A Baumgartenben található elosztó központ 75 milliárd

köbméteres éves forgalmával Európa legfontosabb gázipari központjai közé tartozik. Az

10 http://www.econgas.com/hungary/mag/unternehmen/02/omv.htm

32

OMV Közép-Európai Gázközpont (CEGH) létesítményét európai szinten a három

legnagyobb tározó között tartják számon.

Az OMV konszernvezető energiaipari vállalat Európa fejlődő régióiban. Olaj- és

gáztartalékai elérik az 1,15 milliárd hordó olajegyenértéket, a cégcsoport napi termelése

318.000 hordó olajegyenérték, finomító kapacitása 22,3 millió tonna. Az OMV

üzemanyagtöltő hálózata 13 országban 2.291 töltőállomásból áll. A Finomító és Marketing

(R&M) üzletágban a konszern piaci részesedése így mintegy 20 százalék a Duna-medence

területén.

2006 júniusában az OMV Future Energy Fund létrehozásával olyan társaság került

megalapításra, amely a megújuló energiákat kihasználó projekteket több mint 100 millió

euró értékben támogatja. Ezáltal az OMV megkezdte a klasszikus kőolaj- és

földgázkonszernből olyan energiakonszern felé tartó átmenetet, amely a portfóliójában

immár megújuló energiákat is szolgáltat.

BPAustria11

: A BP, korábban British Petroleum a világ harmadik legnagyobb

energiavállalata. Egy nemzetközi olajcég, egyike a nemzetközi sajtóban supermajor néven

emlegetett hat energiaóriásnak.

Ausztriában 1950-től van jelen. 400 üzemanyagtöltő állomást üzemeltet és körülbelül

100.000 vásárlót lát el naponta.

Shell12

: A Shell egy globális energetikai cég több mint 101000 alkalmazottal több, mint 90

országban és területen.

A Shell mintegy 270 benzinkutat üzemeltet Ausztriában és mintegy napi 180.000 tankolást

bonyolít le országszerte.

A Shell gyökerei nagyon régre nyúlnak vissza Ausztria történelmében. 1886-ban alapult a

Bécs-Floridsdorfer olajgyár, majd 1924-ben létrehozzák a Shell Petroleum AG-t

11

http:// www.bp.com 12

http://www.shell.at

33

Ausztriában. 1935-ben a Shell segítségével elkezdődik az olaj kitermelés. 1938-ban

visszavonult, amikor Ausztria Németország része lett.

1945-ben újból megjelent és folytatta a szénhidrogén termelést a Bécsi medencében.

Később több fontosabb feltárásban is kulcsfontosságú résztvevő volt. 2008-tól az operatív

működését a földgáz üzletágra helyezi legfőképpen az ipari fogyasztókat előtérbe

helyezve.

Ausztria számára fontos piacok:

- holland piac,

- belga piac,

- német piac,

- magyar piac.

IV.2.1. Bécsi gáztőzsde

A bécsi gáztőzsde Ausztriát Európa egyik kulcsfontosságú szereplőjévé teszi. Az osztrák

gázpiac legnagyobb jelentőséggel bíró szervezete Magyarország és egész Európa

szempontjából, a közép-európai Gázelosztó Központ (CEGH) gáztőzsdéje, mely 2009

decemberében nyitotta meg kapuit a Bécsi Tőzsdén, a tőzsde, az OMV és az orosz

Gazprom megállapodásából. A vállalkozásban az OMV Gas and Power GmbH és a

Gazprom Germania GmbH 30-30 százalékkal, a Wiener Börse AG és az ugyancsak a

Gazpromhoz tartozó Centrex Europe Energy and Gas AG egyenként 20-20 százalékkal

részesedik. A megállapodás értelmében az alsó-ausztriai- szlovák határon lévő

baumgarteni földgázelosztó központot Közép-Európavezető földgáz kereskedelmi

tőzsdéjévé fejlesztették. 2009-ben még csak az azonnali kereskedés indult meg, a

határidősügyletek lekötésére 2010 elejétől volt lehetőség. Az így tőzsdévé továbbfejlesztett

CEGH jelenleg Európa egyik legnagyobb gázkereskedelmi központja. Ezen keresztül

érkezik az Oroszországból Nyugat-Európába importált földgáz egyharmada.

A CEGH gáztőzsde megnyitása jelentős lépés volt az osztrák gázpiac liberalizálása

kiteljesedésében és a kereskedési mennyiség növelése révén erősíti az ellátás biztonságát.

34

A Bécsi Tőzsde CEGH Gáztőzsdéjén a kereskedés a Bécsi Tőzsde kereskedési rendszerén

keresztül történik. Az ügyletek elszámolását a lipcsei központú European Commodity

Clearing AG (ECC) elszámolóház végzi, a fizikai teljesítéshez pedig a Central European

Gas Hub AG infrastruktúráját használják.

2010-ben 104 résztvevője volt a gáztőzsdének, valamint az eladott gáz legmagasabb havi

mennyisége 2,8 milliárd köbméter volt.

A CEGH Wiener Börse-n folyamatos kereskedés van, ami a tőzsde nyitásától a zárásig tart.

A kereskedés során megkötött ügyletekről a hub operator, az OTC IT és a Central

European Gas Hub AG a folyamatos adatkapcsolat útján szerez tudomást.

Forrás: http://www.enkonzult.hu/Foldgaz-energia/foldgazpiaci-adatok.html

12. ábra: Baumgarten napi földgáz kereskedési ár

A spotkereskedés kizárólag a nyitvatartási napokon 9-17 óra között történik. A nyitás előtti

egy órában a közreműködők a nyitott ajánlataikat módosítják, törlik, valamint új ajánlatot

adhatnak, de ekkor még nincs közvetlen üzletkötési lehetőség. Nyitvatartási idő alatt a

közreműködők a nyitott ajánlataikat módosíthatják, törölhetik, vagy új ajánlatokat

adhatnak. Kereskedésük és minden egyéb üzleti tevékenységük a zárásig tart. Zárás után a

35

következő gáznapra újabb ajánlatokat tehetnek, illetve a nyitott ajánlataikat módosíthatják,

vagy törölhetik, de a nyitásig nem tudnak új üzletet kötni. A zárás és nyitás közti idő

szolgál arra, hogy a megkötött üzletekhez kapcsolódó dokumentumokat kitöltsék.

A bécsi gáztőzsdén hozzáférésre jogosult minden a tőzsdével leszerződött gázkereskedő,

földgáz társaság, kereskedelmi és ipari végfelhasználó, bankok befektetési intézmények,

valamint azok a társaságok, melyek hozzáférési jogosultsággal és illetékességgel

rendelkeznek energetikai kereskedelem vonatkozásában.

36

V. A hub-ok és a gáztőzsde bemutatása és szerepe a földgáz-

kereskedelemben

Az Európai gáztőzsdék kereskedéseinek nyitási időpontjai:13

• 1996 NBP (Anglia),

• 2000 ZEE (Belgium),

• 2003 TTF (Hollandia),

• 2003 PSV (Olaszország – a gázellátók hosszú távú szerződései miatt

alacsony kereskedett mennyiségek),

• 2004 PEG (Franciaország),

• 2006 BEB (Németország),

• 2007 eleje AOC (Spanyolország - vegyes ellátás miatt alacsony kereskedett

mennyiségek),

• 2007 Gaspool (Németország),

• 2007 NCG (Németország),

• 2009 CEGH (Ausztria /Kelet-Európa),

• 2010 NFKP (Magyarország).

Forrás: Viktor László - Földgázpiacok című előadás, ME, 2011

13. ábra: Európán belüli gázforgalom

13

Viktor László - Földgázpiacok működése előadás, ME, 2011

37

Napjaink földgázkereskedelmének talán legfontosabb szereplői a földgáztőzsdék és hubok.

Lehetővé teszik az országok közötti zavartalan és gyors kereskedelmet.

A gáztőzsde egy olyan energiatőzsde, melyen földgáztermékek kereskedelme folyik. Ilyen

földgáztermékek vonatkozhatnak kifejezetten földgázmennyiségre, kapacitásra, vagy ezek

együttesére.

Huboknak azaz csomópontoknak azokat a pontokat nevezzük ahol be- és kitáplálás

egyaránt történik több pont irányába. Általában a földgáz-kereskedelem fő szállítási

útvonalainak jelentősebb csomópontjaiban alakulnak ki.

V.1. Hubok

Forrás: Viktor László - Földgázpiacok működése előadás, ME, 2011

14. ábra: Európai gáz hubok

Virtuális (NBP, TTF, PEG, PSV) és fizikai csomópontok (ZEE, CEGH) egyaránt

megtalálhatóak. Európában.

38

Fizikai csomópontok a kapacitás szűkületeknél alakulhatnak ki. Virtuális hub akár egy

egész ország vagy régió is lehet, hiszen beadási és kiadási pontok bárhol létrehozhatóak.

A fizikai hubok elengedhetetlen része a hatékony működés érdekében a tárolói kapacitás.

A Baumgarten csomópont egy fizikai hub, melynek jelentősége egyre nagyobb régiónkban.

A Nabucco és a South Stream vezetékprojektektől valamint a tároló bővítési projektektől a

likviditás további növekedése várható. Jelentőségének egyik kulcseleme a csomópont által

biztosított előnyökre épített bécsi gáztőzsde. Talán pont a tőzsdék miatt egyre nagyobb az

érdeklődés az európai gáz hub-ok iránt.

V.1.1. Baumgarten hub

A Central European Gas Hub AG az egyik legfontosabb kereskedelmi földgáz csomópont

Közép-Európa számára. Sikeressége a bécsi értéktőzsdével való együttműködésében rejlik.

Forrás: http://www.ceghotc.com

15. ábra: Baumgarten csomópont

39

Feladata a földgáz kereskedelmi tevékenység biztosítása Baumgartennél és más határ

pontoknál az osztrák szállítói rendszeren, mint például Oberkappel-mél, vagy Überackern-

nél.

1. táblázat: Baumgarteni szállított mennyiségek

Hónap Nettó szállított mennyiség

TWh Fizikai mennyiség

TWh

2012-03 43.66 13.48

2012-02 44.17 12.67

2012-01 39.77 12.36

Forrás: http://www.ceghotc.com/index.php?id=231

2011-ben sikerült elérniük a 38,90 milliárd m3-es mennyiséget, és így a CEGH lett Európa

legnagyobb gáz hub-ja.

V.1.2. Magyarországi hub

Fizikai hubot illetően Magyarország is érintett. Első lépésként az Földgázszállító Zrt.

(továbbiakban FGSZ Zrt) a HAG és a magyar-román összekötő vezetéket felkészíti a

kétirányú földgázszállításra.

A magyarországi hub létesítési tervét a 10 éves fejlesztési javaslat tárgyalja. A fejlesztési

javaslat az alábbi célokat tervezi megvalósítani:14

biztosítja az új előszerződéssel rendelkező és meglévő felhasználók többlet

kapacitásigényét,

növeli a Dunántúl ellátásbiztonságát, megvalósítható a kelet-nyugati szállítás,

Baumgarten felé is lehetséges lesz szállítani,

bemutatja, hogyan biztosítható a nem előszerződött, de várhatólag megvalósításra

kerülő erőművek kapacitásigényét is,

felszámolja a belső szűk keresztmetszeteket,

bemutatásra kerülnek a Déli Folyosó megvalósíthatósága.

14

http://www.dunagaz.hu/UserFiles/File/Dunagaz/DSZN_2012/03_Dr_Zsuga_Janos.pdf

40

A javaslat tétel szerint a hub alkalmas lenne a 14,4 Mm3/nap mennyiség Ausztria felé

történő szállítására, az előszerződött erőművek igényei szerint. Ez azt jelenti, hogy 206 km

DN1000-es vezeték rendszert kell létesíteni.

Ez a hub új piaci szereplővé tehetné

Magyarországot Európa gázpiacán,

mivel ezekkel a fejlesztésekkel minden

szomszédos piac elérhetővé válna,

valamint reálissá válhatna a regionális

elosztói szerep országunk számára.

Magyarország tranzit szerepe

felértékelődik, de mégis legnagyobb

előnye a tarifacsökkenés lehet a nagy

átmenő gázmennyiség hatására. Ez a

tarifa csökkenés a magyarországi

fogyasztóknál is jelentkezne, mivel a

nagyobb mértékű tranzitcélú igénybevétel jelentős mértékben csökkentené a szállítási

költségeket, ennek következményeképpen a végfelhasználó gázárában is megjelenne a

csökkenés a rendszerhasználati díjak csökkenése miatt.

V.2. A gáztőzsde15

Tőzsdének nevezzük a nyilvános, központosított és szervezett piacot, ahol tőzsdei

kereskedési joggal rendelkezők (árutőzsdén traderek, értéktőzsdén brókerek) a tőzsdével

kötött szerződés keretében a tőzsdén forgalmazott árukra üzletet kötnek saját vagy mások

nevében. A megbízó eladó és a vevő nem ismerik egymást, az üzletet a tőzsde

elszámolóháza bonyolítja le, a termékek standardizáltak, a kereskedés folyamata

standardizált. A termékek fizikai jelenléte nem feltétel, spekulációs ügyletek és fedezeti

ügyletek is köthetők. Alaptermékek mellett származékos termékekkel is kereskednek. A

modern gazdaságban nélkülözhetetlen gazdasági értékelő és információs központ szerepe

is van.

15

Viktor László - Földgázpiacok működése előadás, ME, 2011

Forrás:

http://www.dunagaz.hu/UserFiles/File/Dunagaz/DSZN_2012/03_

Dr_Zsuga_Janos.pdf

16. ábra: Magyarországi hub

41

A tőzsdén való kereskedés a gázkereskedelem leginkább szabványosított módozata. A

tagok csak szigorú szabályozással csatlakozhatnak a tőzsdéhez a partnerkockázat

minimalizálása érdekében. A földgáztőzsde az energiatőzsde egyik legfiatalabb ágazata.

V.2.1. Tőzsdei alapfogalmak

Tőzsdék fajtái: árutőzsde, értéktőzsde (deviza, értékpapír)

Tőzsdei ügyletek fajtái: azonnali (prompt) ügyletek, határidős (termin) ügyletek (a

teljesítés későbbi időpontban történik, a vásárlás gyakran spekulációs célú, ahol nem az

adás-vétel a cél, hanem árfolyam-különbözet elérése)

Határidős ügyletek:

tőzsdén kívül kötött határidős ügylet (forward): olyan szerződés, amely egy

terméknek egy most kialkudott áron való jövőbeli adásvételére szól.

tőzsdei határidős ügylet (futures): a tőzsdén kívülivel nagyban megegyező, de attól

a szabványosításban és a napi elszámolási kötelezettségben különböző ügylet.

Month Ahead: A jegyzésár a szállítási hónap átlaga, ami az adott platformon a következő

hónapra vonatkozó ár. A termék a kereskedés megnyitásának pillanatától ajánlható

(visszamenőleges kalkuláció)

Day Ahead: A következő napi (Day Ahead) árak számtani közepe, ahol a Day Ahead a

szállítási hónapban van. A Day Ahead árak jegyzése angol idő szerint 16:30-kor zár

Bullet: Egy publikált árhoz / ügylethez kötött, azzal együtt mozgó ár. Az index alapján

bármikor jegyezhető

42

V.2.2. A határidős ügyletek alap mechanizmusai

Long (hosszú) pozícióban a megbízó a termék árnövekedésére számít, míg a short (rövid)

pozícióban árcsökkenésre.

Long pozíció

A részvényekkel való

kereskedés során nemcsak az

árfolyamok növekedésével

realizálhat nyereséget, hanem

a megbízás típusától függően

akár árfolyamesés esetén is

elérhet profitot egy pozíción.

Általában részvényt azzal a

céllal vásárolnak a

befektetők, hogy később

magasabb áron eladják. Ezt az esetet long pozíciót nyitásnak hívjuk. Ha az előbbi módon

megvásárolt részvényeket a vételárnál magasabb áron sikerül eladnia, akkor nyereséget

realizált. Ezt az eladást a long pozíció zárásának nevezzük. Ha a vételárnál alacsonyabb

áron tudja csak eladni a részvényeit, akkor kénytelen veszteséget realizálva zárni a

pozíciót.

Short pozíció

A short pozíció nyitása a brókercégtől kölcsönkapott részvény eladását jelenti. Ezeket az

eladott részvényeket később azonban vissza kell vásárolnia, hogy vissza tudja adni a

brókercégnek. Ahogy a long pozíciónak, úgy a short pozíciónak is kétféle zárása lehet. Ha

a korábbi eladási árnál drágábban tudja visszavásárolni a részvényeket, akkor veszteséget

kénytelen realizálni. Ha azonban a korábbi eladási árnál alacsonyabb áron veszi vissza a

részvényeket, akkor profitra tesz szert. A short pozíció nyitása így minden esetben

eladással kezdődik, a zárás pedig a részvények visszavásárlásával megy végbe.

Forrás: Viktor László - Földgázpiacok működése előadás, ME, 2011

17. ábra: Long pozíció

43

Forrás: Viktor László - Földgázpiacok működése előadás, ME, 2011

18. ábra: Short pozíció

Ha az ügylet tőzsdén kívüli, akkor pénzmozgás, fizetési kötelezettség csak az ügylet

lejáratakor van. Ha az ügylet tőzsdei, akkor napi elszámolási kötelezettség van, amely azt

jelenti, hogy mindennap kiszámítják a felek nyereségét vagy veszteségét, amelyet egy

számlán nyilvántartanak. Amennyiben a veszteség bizonyos mérték feletti, akkor annak

fedezetére pénzletétet is kell alkalmazni, amelyet visszafizetnek, ha az éppen kiszámított

napi veszteség már a megállapított határon belülre kerül.

Fontos különbség még, hogy a tőzsdei határidős ügyletek szabványosítottak, amely azt

jelenti, hogy a tőzsdék az ügylet méretét, a leszállítható termék minőségét, a teljesítés

időpontját és helyét előre meghatározzák, a megbízóknak csak az árban kell

megállapodniuk. Ennek előnye, hogy a partnert nem önmagunknak kell megkeresni,

hanem a tőzsdén keresztül, az adott ügyletre jelentkező más piaci szereplők közül

választják ki. Ebben az esetben az ún. elszámolóház a felek között közvetítőként

tevékenykedik, a megbízóknak nem kell törődniük az ügylet másik oldalán álló fél

teljesítésével.

Spekuláció: A spekuláns az eszköz lejáratkori árára fogad, akár rövid, akár hosszú

oldalon. Ha fogadása sikeres, ha rövid oldalon volt, a terméket lejáratkor olcsóbban veszi

meg a piacon, mint a megállapodott határidős ár, vagyis a hosszú oldalon lévő vevője

többet fizet neki érte; vagy ha hosszú oldalon volt, akkor a terméket olcsóbban veszi meg a

kialkudott határidős áron, mint ahogy az aktuális piaci áron éppen megvehetné a határidő

bekövetkeztekor. Ellenkező esetben fogadása nem volt sikeres, vagyis veszít. A spekuláció

egy fogadás az árfolyamok változásának irányára és mértékére.

44

V.2.3. A fedezeti ügylet formái

Fedezeti ügylet: A fedezeti ügyletet kötők egy már meg lévő termékük árát szeretnék a

jövőre nézve bebiztosítani: ekkor rövid pozícióban kötnek ügyletet; vagy egy a jövőben

biztosan megvenni kívánt termék árfolyam változásából fakadó bizonytalanság ellen

kívánják bebiztosítani magukat: hosszú pozícióban kötött ügylettel. A fedezeti ügylet

irányulhat a nyereség adott szinten történő stabilizálására, vagy a veszteség további

növekedésének megakadályozására is.

A fedezeti ügyletkötők (hedger) a kockázat csökkentésére, a veszteség elkerülésére

törekszenek. A biztonságot helyezik előtérbe. A határidős piacot arra használják fel, hogy

más ügyleteik keretében kalkulált hasznukat lefedezzék, illetve annak realizálását

biztosítsák. Az árfolyam-, illetve kamatkockázatból adódó veszteségek elkerülése

érdekében az eredeti pozíciójukkal ellentétes határidős ügyletet kötnek. Így az

árfolyam/kamat változása már nem egyoldalúan érinti őket, hanem egyszerre kedvezően és

hátrányosan. A hedge üzlet ez alapján alkalmas arra, hogy az ügyletkötő az érdekével

ellentétes árfolyam-, vagy kamatváltozásokból adódó veszteséget elkerülje.

• Vételi (long) hedge: kötésére akkor kerül sor, ha pl. az importőrt/vevőt későbbi

időpontban szükséges deviza vásárlásakor, vagy jövőben tervezett értékpapír

vásárlásakor árfolyam-emelkedés fenyegeti.

• Eladási (short) hedge: alkalmazása akkor célszerű, ha pl. a jövőben szabad devizával

rendelkező exportőrt, vagy a jövőben eladni szándékozó értékpapír-tulajdonost az

árfolyam csökkenése fenyegeti.

• Arbitrázs ügylet: a piaci időbeli vagy térbeli anomáliákból fakadó kockázatmentes

profit lehetőségét jelenti, amelyek nem állnak fenn sokáig gyakorlatilag. termékük árát

szeretnék a jövőre nézve bebiztosítani: ekkor rövid pozícióban kötnek ügyletet; vagy

egy a jövőben biztosan megvenni kívánt termék árfolyam változásából fakadó

bizonytalanság ellen kívánják bebiztosítani magukat: hosszú pozícióban kötött

ügylettel. A fedezeti ügylet irányulhat a nyereség adott szinten történő stabilizálására,

vagy a veszteség további növekedésének megakadályozására is.

45

• OTC kereskedés: (Over the Counter) A részvényekkel tőzsdén kívüli piacokon is

kereskednek, amelyekre lazább szabályok vonatkoznak. A nem tőzsdei társaságok

papírjaival való kereskedés egyedi jogügyletek formájában történik.

• Opciós ügylet: A határidős ügyletek különleges változata a tőzsdei kereskedés tárgyát

is képező opciós ügylet. Tárgya gyakorlatilag bármely áruféleség lehet, természetesen

a tőzsdén bizonyos megszorításokkal.

• Call (vételi) opció: Tulajdonosának (long call pozíció) joga, de nem

kötelessége, hogy megvegyen egy adott eszközt a szerződésben

meghatározott áron (kötési árfolyam), egy előre meghatározott időpontban,

illetve időpont előtt. Kiírójának (short call pozíció) kötelessége, hogy eladja

az adott árut a kötési árfolyamon, amennyiben az opció tulajdonosa élni

kíván vételi jogával.

• Put (eladási) opció. Tulajdonosának (long put pozíció) joga, de nem

kötelessége, hogy eladjon egy adott eszközt a szerződésben meghatározott

áron (kötési árfolyam), egy előre meghatározott időpontban, illetve időpont

előtt. Kiírójának (short put pozíció) kötelessége, hogy megvegye az adott

árut a kötési árfolyamon, amennyiben az opció tulajdonosa élni kíván

eladási jogával.

V.2.4. Kereskedési termékek

• OTC piac (Két fél közötti közvetlen adásvétel)

• a kereskedés többnyire vállalatok közötti kétoldalú szerződések alapján

történik,

• számítógépes és telefonos (szóbeli) kötések.

• Forward ügyletek

• a szerződések nagy része fizikai szállítással teljesül,

• a piac több évre (5-7 év) előre tud árat adni.

• Futures ügyletek (tőzsdei határidős ügylet)

• kisebb tőzsdei mennyiségek,

• fejlődő tendenciát mutat a hitelmegszorítások miatt.

46

• Swap ügyletek

• pénzügyi szerződések virtuális (nem fizikai) szereplők számára (a változó árat

elcseréljük egy fix árral, a swap vevője fizeti a forward görbe szerinti árat és

az eladó a változó árat, a trader keresi az arbitrázs lehetőségeket; a változó ár

lehet a Day Ahead ár vagy a havi tény. A tranzakciós költség benne van a

forward árban. Az elszámolás napi szinten megy, a tranzakcióra fedezetet kell

letenni. ISDA keretszerződés, ami a mellékletben specializálható.

• lassan átveszik a helyét a tiszta ügyletek.

• Indexek

• a legtöbb helyen elérhetők a Day Ahead likvid indexek.

• Opciók

• még mindig nagyon nem likvid, ugyanakkor fejlődő piac

47

VI. A gáztőzsdék hatása és szerepe a magyarországi földgáz-

kereskedelemben

Magyarország földgáz lefedettsége meghaladja a 95%-ot, a földgázellátásba bekapcsolt

települések száma 2691 volt 2008-ban, az egy főre jutó földgáz felhasználás az egész

Európai Unióban a második legnagyobb. Felhasználásunk mintegy 82%-át importból

szerezzük be, több közbeiktatott kereskedelmi lépcsőn keresztül szinte az összes

mennyiséget valójában az orosz GAZPROM-tól kapja Magyarország.

A földgáz Magyarországra két ponton érkezhet. Az első ponton Ukrajnából Beregdaróc

felől, a második Ausztriából Baumgarten felől. Viszont mindkét ponton jellemzően orosz

földgáz érkezik az országba. Mivel a hazai termelés 2010-ben mintegy körülbelül 19%-át

teszi csak ki a földgázszükségletnek, így szükségessé teszi a Magyar gázpiac működését a

földgáz import.

Forrás: saját szerkesztés

19. ábra: Magyarországi földgázforrás szerkezet

Termelés 19%

Import 81%

Magyarországi földgázforrás szerkezet 2010

48

VI.1. A liberalizáció hatása Magyarországon

A magyarországi szabad piac első lépései közé tartozott a privatizáció. A rendszerváltás

után az első parlament elfogadta a Gáztörvényt. Ez a törvény teremtette meg a privatizáció

lehetőségét jogi oldalról.

1995 augusztusában 1075/1995. számú kormányrendelet került kihirdetésre, amely

tartalmazza az 1997. januártól életbe léptetendő árszabályozási mechanizmust, amely

megteremtette a privatizáció lehetőségét szabályozói oldalról.

Egy ország szabad gázpiacának kulcsfontosságú eleme a kormány oldali árszabályozás. Az

árszabályozási periódusok alatt a díjak megállapításához alkalmazott hányados

számlálójának és nevezőjének meghatározásánál használt elveknek a gyűjteménye.

Az árszabályozás első lépése az induló ár meghatározása, majd a következő lépcső az ár

kialakításánál a rendszerhasználati díjak ismerete. A rendszerhasználati díjak jogszabályi

háttere a következő rendelkezésekből ismeretes:

GET rendelkezés a rendszerhasználati díj árszabályozásáról

• 31/2009(VI.25.) KHEM rendelet a földgáz rendszerhasználati díjak

megállapításáról

• 74/2009 (XII.7) KHEM rendlelet a földgáz rendszerhasználat

árszabályozásának kereteiről.

Mint minden kereskedelmi tevékenységnek így a gázkereskedelemnek is a nyereségességet

kell szem előtt tartania, ehhez azonban ismernünk kell a szükséges árbevétel összetevőit,

amelyek az üzemeltetés költségei, irányítás költségei, értékcsökkenés, valamint a

megtérülés. A költségeket is kétfelé bonthatjuk úgymint fix és változó költségek. Ez a

bontás a gyakorlatban körülbelül 90-10 százalékos arányban oszlik meg.

VI.1.1. Napi Földgáz és Kapacitás kereskedelemi Piac

Mint azt már említettem a földgázkereskedők feladatai című fejezetben, Magyarországon a

földgázpiac szempontjából a legfontosabb változást a 2009. július elsejével behozott

49

modell hozta, mivel ennek a modellnek a hatására indult a napi földgáz és kapacitás

kereskedelmi piac. Az NFKP az együttműködő földgázrendszer napi egyensúlytartását

segítő speciális "tőzsde". Itt a tőzsde szó nem ugyanúgy értendő, mint a baumgarteni hub

tőzsdéje esetében, de mindenesetre egy nagyon bíztató lépés a kezdeményezésre.

A modell bevezetésével az egyetemes szolgáltatók mindegyike földgáz-kereskedelmi

engedélyt kapott, annak érdekében, hogy az egyetemes szolgáltatásból a versenypiacra

kilépett felhasználókat el tudják látni. A modell következményének tekinthető az a több

mint 250 ezer egyetemes szolgáltatásból kilépett lakossági fogyasztó, aki a versenypiacra

lépve váltott kereskedőt.

Az NFKP jelenleg 2 nagy termékkörön belül 5 terméket forgalmaz.

2. táblázat: Az NFKP-n forgalmazott termékek

Forrás: Gellényi Zoltán - Kapacitáskereskedelem, ME, 2011

Az első termék a Magyar Gázkiegyenlítő Pont (továbbiakban: MGP) földgáza. A földgáz

átadás-átvételi helye mindig az MGP. Valós használati értéke MJ. Kötésegysége 43,200

MJ/nap, zsinóros szállítással. A vevőnek a gázhónap lezárását követően a havi

kiegyensúlyozási elszámolással együtt kell fizetnie. Éppen ezért az MGP földgáz esetében

a nominált mennyiség megegyezik az allokált mennyiséggel.

50

A második termék a Hidraulikai Egyensúlyozó Gáz (továbbiakban: HEG). A valós

használati érték és a kötésegység az MGP-vel megegyezik. A HEG ajánlatban meg kell

jelölni a fizikai forráspontot, vagy a fogyasztási pontot, de az átadás-átvételi pont az MGP-

hez hasonlóan itt is az MGP.

A harmadik termék a Hidraulikai Egyensúlyozó Gáz Opció (továbbiakban: HEGO). A

HEGO a szállító által a gáznapot megelőzően az MGP-re, mint betáplálási vagy kiadási

pontra felajánlott és a szállító által a rendszeregyensúly megtartása érdekében igénybe

vehető forrás- és fogyasztásváltozási lehetőség. Ügyletkötésre a gáznap lezárása után az

allokációs fázisban történő lehívással történhet.

A Kapacitás termékkörnek két terméke vásárolható az NFKP-n. Az első a megszakítható

kapacitás használati jog átvezetésre szóló szerződés (továbbiakban: KAP), valamint a nem

megszakítható KAP, beleértve a BH kapacitást is. A használati jog átruházása egy

gáznapra szól. Kötési egysége szintén 43,200 MJ/nap. Teljesítés sorrendje nem

megszakítható kapacitás esetén éves, majd szezonális, havi és napi lekötésű kapacitások

kerülnek átvezetésre. Teljesítés sorrendje a megszakítható kapacitás esetén pedig az előbbi

ellenkezője, tehát napi, havi, szezonális majd éves lekötésű.

A magyarországi gázpiac liberalizációja 2010. július elsejével fejeződött be. A folyamatot

nem lehet egyértelmű sikerként elkönyvelni, mivel még mindig nem teljesen nyitott a

földgázpiacunk. Ez talán annak is betudható, hogy a szabályozások többnyire késve

jelennek meg, az árszabályozás teljesen kiszámíthatatlan módon módosul, a versenypiacra

érkező fogyasztók kezelésére nem volt elegendő idejük a kereskedőknek, valamint, hogy

az ellentét egyre inkább erősödik az infrastruktúraüzemeltetők és a kereskedők között.

Mindezek ellenére 2010. július elsejével 47 gázkereskedelmi engedéllyel rendelkező

társaság működött Magyarországon. Ennek a létszámnak köszönhető az egyre erősödő

árverseny, a beszerzési portfólió diverzifikálása, a SPOT piaci előnyök kihasználása, az

infrastruktúra költségek optimalizálása és a kockázatok csökkentése.

51

VI.2. A magyar gáztőzsde

A 2011. március végén megjelenő gáztörvény módosítása előírta a szervezett földgázpiac

magyarországi létrehozását. A törvény által előírtakat követve 2011. június végén a

cégbíróság bejegyezte a CEEGEX-t (Central Eastern European Gas Exchange), mely

100%-ban a HUPX leányvállalataként alakult meg a tőzsde üzemeltetésére. A tervek

szerint a tőzsde a HUPX már meglévő infrastruktúráját használja majd, így a kedvezőbb

költségszint miatt a beruházás 3-4 év alatt meg is térülhet. A tőzsde, jelentős hatást

gyakorolhat a gázárra. Egyrészt amennyiben a gáztőzsde sikeres lesz, elkerülhetetlenné

válik, hogy a hosszútávú gázvásárlási szerződésekben a tőzsdei árakat figyelembe vegyék.

A gázpiac bonyolultabb szabályozása miatt jelenleg kevesebb az energiakereskedő ezen a

piacon, szemben a villamos energiakereskedők számával, azonban várakozások szerint a

tőzsde megnyitásával új kereskedők is megjelenhetnek a magyar piacon. A nagyobb

kínálat pedig további árcsökkentő hatással járhat.

A magyar gáztőzsde akár régiós vezető szerepet is elláthat hiszen, a térségben jelenleg csak

Bécsben működik gáztőzsde, és Magyarország földrajzi elhelyezkedése alkalmassá tenné

erre a feladatra is.16

Forrás: IEA

20. ábra: Főbb szállítói projektek Európában

16

http://www.axing.hu/index.php/hu/hirek/51-alakulo-magyar-gaztzsde

52

A nyugattal való együttműködés, a kedvező földrajzi elhelyezkedés, a meglévő

infrastruktúra és a közel hatmilliárd köbméteres tárolókapacitás kulcspozíciót biztosíthat a

régiós gázpiacon Magyarországnak. A Magyarországra tervezett fizikai hub is nagy

részben segítené a magyar gáztőzsde beindítását. Az FGSZ Zrt készíti fel a HAG és a

magyar-román összekötő vezetéket a kétirányú földgázszállításra. A nálunk létrejövő

gáztőzsde sikerének esélyeit pedig növeli, hogy a jelenleg alacsony gázfogyasztású

környező országokban az elavult erőműveket gázerőművekkel válthatják fel. Amennyiben

nem sikerül a hazai gáztőzsde mögé állítani a piaci szereplőket, az osztrákok fogják ezt

megtenni, márpedig a baumgarteni tőzsdei jegyzéseknek már most van hatásuk a hazai

szabadpiaci árakra. A HUPX arra számít, hogy 2015 után az orosz hosszútávú szerződési

rendszer semmiképp nem lesz fenntartható, az így beszerzett 8 milliárd köbméteres

volumen 5 milliárdra csökkenhet. Ez többletkeresletet eredményez, ami a gáztőzsdének

lehet kedvező.

A börze révén javulna Magyarország alkupozíciója az orosz partnerrel szemben, a viszony

kiegyensúlyozottabbá válhatna, hiszen az itteni hálózaton keresztül szállíthatnák tovább a

gázt, illetve a hazai tárolókban helyezhetnék el azt. Dél-Németország és Dél-

Lengyelország, továbbá a Balkán is kiszolgálható volna Magyarország közbeiktatásával.17

17

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/harcban_allunk_ausztriaval_kie_lesz_a_nyero_gaztozsde.496443.html

53

VII. Összefoglalás

Szakdolgozatomban a földgáztőzsdén működő kereskedelmet és a tőzsdéig vezető utat

kíséreltem meg bemutatni. Napjainkban soha nem látott kereslet figyelhető meg a földgáz

iránt. Ahhoz azonban, hogy ezt a keresletet fennakadások nélkül, biztonságosan ellássuk,

megfelelően működő, összehangolt gázpiaci tevékenységre van szükség a földgáz

termelőtől a fogyasztóig. Miután Magyarország földgáztermelése mindössze 18 százalékát

fedezi az ország teljes gázfogyasztásának, egyre fontosabb szerep jut a liberalizált piacon

tevékenykedő földgáz kereskedőknek.

Napjainkban a földgáz, mint kereskedelmi árucikk egy úgynevezett commodity termék,

ami azt jelenti, hogy tőzsdeszerűen zajlik a kereskedelme a világban. A földgázpiacot

befolyásoló mechanizmusok és a piaci szereplők ismerete vezet el minket a nyitott piac

létesítésének feltételeihez, valamint azokhoz az előnyökhöz, amelyeket egy tökéletes

versenypiac kínál a piaci szereplők számára. Európa földgázkínálatát és keresletét ismerve

egyértelművé válik számunkra, hogy a növekvő igények növekedésével egyre fontosabb

szerepet kap a földgázpiaci szereplők között a földgázkereskedő. Ezek azok a piaci

szereplők, akik összehangolják, irányítják és befolyásolni igyekeznek a működési

mechanizmusokat. Munkájuk által biztonságosabban, több irányból is juthat a fogyasztó

földgázhoz, és a kereskedők közötti verseny biztosíthatja az alacsonyabb gázárat.

Ausztria egy kulcsfontosságú tényező az európai földgázpiac és Magyarország

piacnyitásában, így szakdolgozatomban Ausztria gázpiacának egyik lételemén a bécsi

földgáztőzsdén keresztül igyekeztem bemutatni a gáztőzsde működését. Ausztria 4-5 éves

előnnyel rendelkezik Magyarországhoz képest így követendő példa lehet országunk

gazdasága számára.

Munkám során egyik fő célkitűzésem volt, hogy felsorakoztassam azokat a lehetőségeket,

amelyek a magyarországi földgáztőzsde megnyitásában rejlenek. Magyarország jó

helyszíne lehetne a tervezett gáztőzsdének, egyebek között a jelentős gáztároló

kapacitások, valamint a tervezett magyarországi csomópont miatt. A gázmodell

átalakításával a szabályozást kereskedő barátiabbá kell tenni, így vonzóbbá tehetjük

gáztőzsdénket más országok kereskedői számára is. A gáztőzsde sikeréhez hozzájárulhat

például a 2015-ig a Gazprommal lejáró hosszútávú szerződés, a határainkhoz közel épülő

54

fontos vezetékek, a jelentős magyar gáztároló kapacitás és a folyamatban lévő projektek

közül például a horvátországi LNG terminál teljes kiépítése. Jelenleg is van kínálat a

magyar-osztrák HAG vezetéken keresztül, de az is tőzsdei termék, amely nem nevezhető

fontos ellátás biztonsági tényezőnek, mivel nem magyar áron és magyar platformon

született.

A magyar gáztőzsde talán legfontosabb előnye lehetne, hogy a magyar fogyasztók végre

versenyképes és átlátható piacon jussanak földgázhoz. Bízom abban, hogy a magyar

földgáztőzsde a közeljövőben Európa egyik fontos piaci szereplőjévé fog válni, a tervezett

hub pedig Magyarország tranzitszerepének növelésével előre lendíti országunk gazdaságát,

és így a fogyasztókat képes lesz alacsonyabb áru energiaforráshoz juttatni.

55

Köszönetnyilvánítás

Köszönetemet fejezem ki témavezetőmnek, Horánszky Beátának és ipari konzulensemnek,

Leskó Péternek, hogy lehetőséget biztosítottak munkám sikeres elvégzéséhez.

Ezúton is szeretném megköszönni a dolgozat megírásához nyújtott hasznos tanácsaikat,

önzetlen támogatásukat, valamint szakdolgozatommal szemben mutatott alapos és kritikus

szemléletüket.

Hálás vagyok az Enlogs Energy Logistics and Service GmbH osztrák energiakereskedő

cég munkatársainak is, hogy megosztották velem szakmai tapasztalataikat, ezzel is

elősegítve fejlődésemet.

56

Forrásjegyzék

Nyomtatott források:

Dr. Magyari D. - Dr. Tihanyi L.: Piacnyitási tapasztalatok, 2003

Dr. Magyari D.: A gázellátás stratégiai kérdései, Magyar Energetika, 2002/04.szám

Dr. Szilágyi Zs.: A földgáz a jövő energiahordozója, Mérnök Újság, 2008.augusztus-

szeptember

Dr. Szilágyi Zs.: Kockázatok a földgáz piacon, Energiagazdálkodás, 2006/4. szám

Dr. Szilágyi Zs.: Változások a földgázpiacon, Mérnök Újság, 2006. május

Dr. Szilágyi Zs.: A földgázpiac néhány problémája, Energiafogyasztók lapja,

2006/2.szám

Dr. Szilágyi Zs.: Átalakul a földgázpiac, Energiagazdálkodás, 2007/5. szám

Dr. Szilágyi Zs.: Újdonságok a földgáz európai piacán, Energiagazdálkodás,

2011/3.szám

Horánszky B.: A földgáz piaca, ME, Miskolc, 2003

Horánszky B.: A földgázpiac változásai, Oktatási segédanyag gázmérnök hallgatók

részére, Miskolci Egyetem, 2005

Horánszky B.: A magyar földgáz és az Európai Uniós integráció, Európai tükör, 2000.

4.szám

Horánszky B.: Magyar földgáztőzsde: utópia vagy racionalitás?, Energiagazdálkodás,

2005/3.szám

Madden,M-White,N: Liberasing Gas Market in europe, the petroleum Economist Ltd,

London, 2001

Errera, S. & Brown, S.L.: Fundamentals of Trading Energy Futures and Options,

Pennwell, 1999

Tihanyi L.: Energiagazdálkodás ME, Miskolc, 1995

57

Internetes források:

Részesedést vásárolt a Bécsi Tőzsde a bécsi gáztőzsdén; 2012.március.2;

http://hvg.hu/gazdasag/20100617_becsi_tozsde_gaztozsde

Megnyílt a bécsi gáztőzsde; 2012. március2;

http://index.hu/gazdasag/vilag/2009/12/11/megnyilt_a_becsi_gaztozsde/

A földgázpiacról dióhéjban; 2012.március 2;

http://www.simplygreen.hu/foeldgaz-kampany/a-foeldgazpiacrol-diohejban

Közép-európai gáztőzsde lehet Ausztriában; 2012.március 2;

http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20081105-kozepeuropai-gaztozsde-lehet-

ausztriaban.html

Harcban állunk Ausztriával-kié lesz a nyerő gáztőzsde; 2012.március 5;

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/harcban_allunk_ausztriaval_kie_lesz_a_nyero_

gaztozsde.496443.html

Aktuális földgáz kereskedési referenciák; 2012.március 5;

http://www.energiabeszerzes.com/foeldgazpiaci-adatok/aktualis-foeldgazkereskedesi-

referenciaarak-2012-2.html

Az MVM csoport stratégiájának része a gáztőzsde létrehozása; 2012.március 5

http://profitline.hu/hircentrum/hir/249909/Az-MVM-csoport-strategiajanak-resze-a-

gaztozsde-letrehozasa

Fontos változások gázfronton; 2012.március 14;

http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/fontos_valtozasok_gazfronton_magyarorsza

g_is_erintett_itt_az_imf-jelentes.509638.html

Ausztria bemutatása, 2012.március14;

http://europa.eu/about-eu/countries/member-countries/austria/index_hu.htm

Magyar Energia Hivatal honlapja; 2012.március 17;

http://www.eh.gov.hu/

Allokálás wikipédia, 2012. március 17,

http://hu.wikipedia.org/wiki/Allok%C3%A1l%C3%A1s_(energiakereskedelem)

Európai gáz tőzsdék és hubok; 2012.március 17;

http://www.europeangashub.com/listing/results.php?category_id=19

CEGH Gas Exchange; 2012.március 17;

http://www.ceghex.com

58

CEGH Has Hub; 2012. március 17

http://www.ceghotc.com/

Tőzsdei ügyletek, 2012. április 7,

http://penzugy.infodoboz.com/cikk/tozsdei-ugyletek/

Gas market liberalisation; 2012.április 7,

http://www.aggm.at/jart/prj3/aggm/main.jart?rel=en&content-

id=1196087806593&reserve-mode=active

Gas market profile: Austria; 2012.április 7,

http://www.researchandmarkets.com/reports/367550/gas_market_profile_austria

Gas market profile: Austria; 2012.április 7,

http://www.marketresearch.com/Datamonitor-v72/Gas-Profile-Austria-2071327/

OMV Aktiengesellscahft; 2012.április 7,

http://www.econgas.com/hungary/mag/unternehmen/02/omv.htm

BP; 2012.április 7,

http://www.bp.com

Shell; 2012.április 7,

http://www.shell.at

10 éves fejlesztési javaslat; 2012.április 22,

http://www.dunagaz.hu/UserFiles/File/Dunagaz/DSZN_2012/03_Dr_Zsuga_Janos.pdf

Előadások:

Bali Gábor - Piaci szereplők kapcsolat rendszere, Miskolci Egyetem 2011/2012

II.félév

Dr. Kalas Renáta - Földgázipar jogi szabályozása, Miskolci Egyetem 2011/2012

I.félév

Gellényi Zoltán - Kapacitás kereskedelem, Miskolci Egyetem, 2011/2012 I.félév

Horánszky Beáta - Energiakereskedelem, Miskolci Egyetem 2010/2011 II.félév

Jacsó Zoltán - Informatikai platformok a magyar és európai földgázpiacon, Miskolci

Egyetem 2011/2012 I.félév

Molnár Gábor - Az EU gázpiaci szabályozása, Miskolci Egyetem 2011/2012 I.félév

Viktor László - Földgázpiacok működése, Miskolci Egyetem 2011/2012 I.félév

59

Ábra- és táblázatjegyzék

1. ábra: A földgáz kereskedelmi útvonalai 2011-ben ............................................................ 9

2. ábra:Földgázforrások ....................................................................................................... 10

3. ábra:Az Európai Unió földgáz kínálata és kereslete ........................................................ 10

4. ábra:Kereskedelmi kapcsolatok ....................................................................................... 13

5. ábra:Nyitott piac születése ............................................................................................... 17

6. ábra:Közüzemi modell ..................................................................................................... 19

7. ábra:Hibrid piaci modell .................................................................................................. 20

8. ábra:Új modell ................................................................................................................. 21

9. ábra:Ausztria gázvezeték hálózata................................................................................... 28

10. ábra:Ausztria földgáz importja ...................................................................................... 28

11. ábra:Baumgarteni hub.................................................................................................... 30

12. ábra:Baumgarten napi földgáz kereskedési ára ............................................................. 34

13. ábra:Európán belüli gázforgalom .................................................................................. 36

14. ábra:Európai gáz hubok ................................................................................................. 37

15. ábra:Baumgarten csomópont ......................................................................................... 38

16. ábra:Magyarországi hub ................................................................................................ 40

17. ábra:Long pozíció .......................................................................................................... 42

18. ábra:Short pozíció .......................................................................................................... 43

19. ábra:Magyarországi földgázforrás szerkezet 2010 ........................................................ 47

20. ábra:Főbb szállítói projektek Európában ....................................................................... 51

1. táblázat:Baumgarteni szállított mennyiségek .................................................................. 39

2. táblázat:NFKP-n forgalmazott termékek ......................................................................... 49

60

Summary

In my thesis I have attempted to introduce the trading process in the natural gas exchange

and the way which leads to the stock exchange. Nowadays it can be noticed that the

amount of natural gas demand has reached the level like never before. In order to supply

this demand steadily and safely, an aligned gas market activity is needed from the producer

to the consumer. Since the natural gas production of Hungary covers only the 18% of the

country’s gas consumption, the role of natural gas traders, working in a liberalized market,

has become more important.

Nowadays natural gas is regarded as a commodity, meaning it is traded in a stock market.

The knowledge of the market players and mechanisms which influence the natural gas

market leads us to the conditions of establishing an open market, in addition to those

benefits which can be offered by a perfect competitive market for the market players. As

we are familiar with the natural gas supply and demand in Europe, it is obvious that due to

the growing demand the one whose role gets more significant among other gas market

players is the natural gas trader. These are those market participants who align, control and

trying to influence the operational mechanisms. Because of them the consumer can obtain

natural gas more securely, even from more sources and the competition between the traders

could result in lower gas prices.

Austria is a key factor in the European natural gas market and the market opening in

Hungary; therefore, in my thesis I introduce how the gas exchange operates through the

Vienna Gas Exchange, which has a fundamental role in the gas market of Austria. Austria

is 4-5 years ahead of Hungary, so it could be an example to follow.

One of my main goals was to align those possibilities which lie in the opening of a

Hungarian natural gas exchange. Hungary could be a great location for the intended gas

exchange, due to the significant gas storage capacity and the contemplated Hungarian gas

junction. By reforming the gas model the regulations must be made merchant-friendly, in

this way our gas exchange could be made more attractive for traders from other countries.

Some factors can contribute to the success of the gas exchange, such as the long-term

Gazprom contract expiring in 2015, important pipelines installed near our borders, the

remarkable gas storage capacity and to mention one from the ongoing projects, the

61

completion of the Croatian LNG terminal. Even at present there is supply through the

Hungarian-Austrian HAG pipeline, but that is just a commodity which cannot be regarded

as an important safety supply factor because it did not come from Hungarian platform in

HUF.

What the most important benefit of the Hungarian gas exchange could be to let the

Hungarian consumer obtain natural gas in a competitive and transparent market. I believe

the Hungarian natural gas exchange will soon become a major market player and the

planned hub with the increasing transit role of Hungary may promote our economy, in this

way making it possible to provide cheaper energy sources for consumers.

62

Mellékletek

63

1. számú melléklet:

Földgázkereskedői feladatok menete:

Kundenauftrag erhalten

Yahoo Messenger

Mail

Telefon

Kontaktaufnahme mit

Kunden

Mengenabgleich Abgleich mit Logistik

Preisangebot an Kunden

stellen

Marktpreis +

entsprechenden Aufschlag

je nach Kunde

Preisverhandlung mit KundenEigene Preislimits

festsetzen/absprechen,...

nur mündlich

Absprache per

Telefon

(undokumentiert)

Per Mail oder Chat

(dokumentiert)

Endabgleich der

GaslieferungAbstimmung mit

Logistik

Speicher-

management

Einkaufs-

management

Ausspeicherung

oder Zukauf

Welches

Marktgebiet

Welche

Mengen

Zukauf entsprechend

Abstimmung

ICAP – OTC Markt

(Käufe im System ersichtlich,

Confirmation per Fax, Vertrag mit

Counterparty per Fax)

Börse – EEX,CEGH

(Deals im System ersichtlich,

Confirmation per Fax)

Chat - persönlich mit Handelsvertreter

von Counterparty

(Chat-Historie, Confirmation per Mail)

Senden der

Geschäftsbestätigung an

Kunde

Mail - Confirmation

Rückbestätigung des

Geschäfts durch KundeMail - Confirmation

Eintragen und Dokumentieren

des Geschäfts

Mengenmäßig

Dokumentation für Logistik

Preisliche Dokumentation des

Geschäfts für Backoffice

Vollständige eigene

Dokumentation für spätere

Nachvollziehung des

Geschäfts

Intranet-

Portal

Mappe

(händisch

beschrieben)

Intranet-

Portal

Excel-

Positionsliste für

Termingeschäfte

Excel-DayAhead

Liste für

Spotmarktgeschäfte

Kontrolle und Gegenzeichnung

durch Backoffice

Vergleich Nominierungen mit

Geschäftsbestätigungen

Preiskontrolle (Abgleich

Geschäftsbestätigungen - mit

Position- und DayAhead

Listen)

Eigengeschäft

(um Termingeschäfte zu decken oder

Speicher zu füllen oder leeren)

Dokumentation Haupttätigkeit Nebentätigkeiten