Keresztény-muszlim kapcsolatok és a Kora

8/16/2019 Keresztény-muszlim kapcsolatok és a Kora

http://slidepdf.com/reader/full/kereszteny-muszlim-kapcsolatok-es-a-kora 1/6

Ebubekir FERENCI 2010



Keresztény-muszlim kapcsolatok és a Korán

demirPRess digitális könyvtár

وبك تلسم

ا

ورحة

يع

FERENCI EBUBEKIR

Keresztény-muszlim kapcsolatok

és a Korán

[2010. február 5., péntek]

A keresztény-muszlim kapcsolatok első századai során az európaiaklegfőbb ellenségüknek tekintették az iszlámot, amit eleinte nem ispróbáltak magyarázni, megérteni. Mai szóval élve, élből elutasították.Később, pedig egyfajta keresztény eretnekségként értelmezték,kezelték.

Kik értelmezték keresztény eretnekségként az iszlám vallást? Például

Damaszkuszi János (meghalt: 750), aki írnok volt amuszlim uralkodók udvarában, rájött, hogy a Koránbansok bibliai személy neve megtalálható. Ennekkövetkeztében úgy vélte, hogy a Próféta (Allah dicséreteés békéje legyen vele) saját maga állította össze a Koránszövegét, annak a tudásnak a birtokában, amit előzőlega Bibliából szerzett1. A középkori Európában„fáradhatatlanul” kutatták az Ótestamentumban amuszlimok – vagy ahogyan akkoriban elődeinket nevezték

– a szaracénok eredetét2. Ennek az lett az eredménye,hogy a muszlimokat bizonyos bibliai történetek alapján szembeállították a

http://1.bp.blogspot.com/_8g7PNYjubcY/S2wrE28rBaI/AAAAAAAAA7g/mjPbFxzzRDs/s1600-h/al_kor'an.jpg





keresztényekkel, és egyértelműen hitetleneknek nyilvánították. Máseurópaiak, a bibliai történetek helyett, a bibliai próféciákat vették alapul.Ennek következtében az iszlám vallásban keresztényellenes, baljósösszeesküvést láttak, illetve az iszlám felbukkanását, mint a közelgő

világvégét magyarázták3

, és ennek megfelelően mozgósították katonaierőiket, a keresztes hadjáratokban. A keresztény európaiak e sajátos felfogásában gyökerező nézetei aziszlámról egy meglehetősen torz és abszurd képetalakítottak ki a nyugati gondolkodásban. Ez a képaz egész középkor folyamán, illetve egészennapjainkig fennmaradt. A történészek, a kutatókegy része ezt a jelenséget azzal magyarázza, hogya keresztények az iszlámról, mint vallásról és

civilizációról szinte semmit sem tudtak. Egyesvélemények szerint a tudatlanság abbangyökerezett, hogy kizárólag a Biblia alapjánpróbáltak magyarázatokat kitalálni. Mivel a korai éskésőbbi történetírók az iszlámot alapvetően hamis vallásként, sőtkeresztény eretnekségként értelmezték, nem voltak érdekeltek abban,hogy az iszlámról tényeket és első kézből származó értesüléseket

szerezzenek.

Ezen az sem változtatott, hogy a középkori Európa területén, a Történelmi

Nagy Magyarországon kívül, a spanyol félszigeten és Szicíliában is éltek akeresztényekkel együtt muszlimok, illetve a keresztes háborúkban résztvevők számára más közvetlen lehetőség is nyílott az iszlám vallásmegismerésére, tanulmányozására. A kereszteseket azonban nemérdekelte a muszlimokkal és vallásukkal kapcsolatos pontos értesülésekösszegyűjtése, közreadása, holott hosszú időn keresztül a muszlimok szorosközelségében éltek, és széles körű katonai, diplomáciai, társadalmi,valamint kereskedelmi kapcsolataik is voltak velük. Európa nagy része tehát nem ismerte, és sokáig nem is akarta megismerni

a legalapvetőbb iszlám tanításokat. Ezen a Korán 1143-ban történt latinrafordítása sem sokat változtatott. Robert of Ketton munkája: „A szaracénoktörvénye, melyet Alkoránnak neveznek” címmel jelent meg. Majd a fordításfelhasználásával, a 12. században Petrus Venerabilis készített egyösszefoglalást az iszlámról, „Az egész szaracén eretnekség lényege”címmel. Ez állítólag mentes volt (?) azoktól a megalapozatlan és abszurdtévképzetektől, amelyek a korabeli Európában elterjedtek. Mindez perszenehezen hihető, hiszen a 15. század végére az iszlámról alkotott kereszténynézetek – amelyeket a Római Katolikus Egyház is nyíltan támogatott – még

mindig rendkívül eltorzított, a tájékozatlanságon és a képzelődésen, amegalapozatlan képzelgéseken alapuló képet eredményezett. Elsősorban

http://3.bp.blogspot.com/_8g7PNYjubcY/S2wrOMno_hI/AAAAAAAAA7o/0rrDF4qlhDo/s1600-h/koran_goth_harf.jpg





bírálni és elítélni igyekeztek az iszlámot, mint egy olyan jelenséget, amelyvalamiféle „ördögi dolgot” jelenített meg számukra. Ilyen körülményekközött – iszlámellenes céljaiknak megfelelően – inkább álltak készen aszükséges bizonyítékok kitalálására vagy elképzelésére, mintsem, hogy

megfelelő magyarázatokra törekedtek volna. Ezek a középkori nézetek lényegében napjainkig központi, és meghatározószerepet töltöttek be az európai közgondolkodásban. Ennek a nézetnektöbb fő sajátossága is volt, illetve van napjainkban is. Például, hogy aziszlám vallása hamis és az igazság szándékos elferdítése. Vagy, hogy aziszlám az erőszak és a kard vallása. Illetve, hogy az iszlám a saját vágyakkielégítésének a hite, továbbá, hogy Mohamed próféta az Antikrisztus(sic!). Ezeknek a középkori nézeteknek felhasználásával, felmelegítéséveljött létre, az iszlámellenesség napjainkra jellemző új államilag támogatott

„doktrínája”, amely a vallásuk megváltoztathatatlanságához ragaszkodóhívőket fundamentalistáknak, a szabadságjogaikért, vagy éppen országukmegszállása ellen küzdő muszlimokat terroristáknak nevezi. Emuszlimellenes szemlélet jegyében születtek meg és láttak napvilágotpéldául, a Mohamed prófétát kigúnyoló karikatúrák, kiprovokálva ezzel aziszlám világ dühét és tiltakozását.

A Római Katolikus Egyház csak hosszú idő után,1965-ben a II. Vatikáni Zsinaton ismerte el aziszlám vallást4. A világi hatalmak viszont

mindmáig adósak egy hasonló gesztussal. Sőt,vannak olyan országok, ahol korlátozzák amuszlimok valláshoz való jogait, például tiltják anők – az iszlám előírásainak megfelelőöltözködését – kendő viseletét5. A vallási

diszkriminációt jelzi, hogy egy katolikus apáca Európában bárhol nyugodtan

sétálhat főkötőben, egy zsidó rabbi fejéről sem veszik le a sapkát, míg amuszlim nők kendőviseletének jogát még egy olyan iszlám hagyományokkalrendelkező államban is sokáig megkérdőjelezték (például az egyetemeken,

a különféle hivatalokban), mint Törökország! Az iszlám vallás – mint komplex társadalmi jelenség – az emberiség közöskulturkincse, amely, az elmúlt századok során számos értékkel gazdagítottaaz emberiség közös civilizációs örökségét. E közös kulturális kincsünk,örökségünk kis szeletkéje a magyarság és az iszlám kapcsolatának hitelestörténete. Erről szól a "Magyarok és az iszlám" című könyvünk, amelyben,a történelmi tények segítségével - egyebek mellett - a keresztény-muszlim

kapcsolatokkal, azok valósághű feltárásával, bemutatásával isfoglalkozunk. Ezen kívül bemutatjuk, hogy mikor és hol találkozott először

a magyarság az iszlámmal, milyen hatással volt őseink gondolkodására,államszervező, katona-, és gazdaságpolitikai tevékenységére e vallás

http://2.bp.blogspot.com/_8g7PNYjubcY/S2wrUyogrqI/AAAAAAAAA7w/oXTI4p6_nX8/s1600-h/mahomet.jpg





ismerete. Példákkal bizonyítjuk, hogy magyarsághoz a Kárpát-medencébenvaló megtelepedés előtti időszakban, majd a honfoglalás után csatlakozottmuszlim népek milyen jelentős szerepet játszottak az államalapításban, azország határvédelmében, függetlenségének megteremtésében,

megtartásában. Bemutatjuk, hogy a magyarországi muszlimok századokonát, hogyan segítették (katonai, gazdasági, kereskedelmi) tevékenységükkela királyi hatalom megőrzését, megszilárdítását. A magyar királyság, a Kárpát-medence egészét

magában foglaló Nagy Magyarország, mindaddig erős ésfüggetlen állam tudott maradni, amíg az eltérőkultúrájú, vallású népek megőrizhették eredetiértékeiket, hitüket. Az iszlámellenes törvények, és a

keresztény egyház hittérítési törekvései, nemcsak a

muszlimok életfeltételein változtattak, de magát azországot is meggyengítették, sebezhetővé,kiszolgáltatottá, végső soron az idegenek befolyásiterületévé, gyarmatává tették. A „pogány” múlteltörlése, a keleti származás eltitkolása, a keleti származástudat tiltása,üldözése, illetve előbb a latin, majd a német nyelv államnyelvvé tétele, atörténelmi tudat megmásítása gyökértelenné tette a magyar nemzetet. Eza tragikus „tévedés” vezetett a királyság hatalmának folyamatosgyengüléséhez, azt követően pedig az első, majd a második világháborús

vereséghez, végső soron ennek köszönhető a trianoni országvesztés, akommunista diktatúra, a liberális eszmerendszer elterjedése, a jelenleginagyarányú magyarországi népességfogyás, a mostani erkölcsi-politikai

válság, a csőd közeli gazdasági helyzet… Minden, ami rossz és kiábrándítóa mai Magyarországon!

____________________________________________________________

1. Ezt a felfogást olvashatjuk napjainkban is számos orientalista és úgynevezett „iszlám-

szakértő” cikkeiben, tanulmányaiban és könyveiben.

2. Állítólag egy koraközépkori észak-európai tudós, Biblia-kutató, név szerint Beda

Venerabilis (meghalt: 735) vitte be a köztudatba a muszlimoknak a szaracénokkal történő

azonosítását.

3. Ennek az elméletnek a kidolgozója például Eulogius, Toledó püspöke volt (meghalt: 859).

4. A korabeli megítélés szerint: „Az egyház nagyrabecsüléssel tekint a muszlimokra. Ők az élő

és örökkévaló egy Istent imádják, a könyörülőt és mindenhatót, a mennynek és a földnek

teremtőjét, aki szólott az emberekhez. Teljes szívvel akarnak hódolni megmagyarázhatatlan

rendelései előtt is, így hódolt meg Isten előtt Ábrahám, akiben szívesen látják a muszlimok is

hitük forrását. Jézus istenségét nem ismerik ugyan, de őt prófétaként tisztelik. Szűz anyját,

http://4.bp.blogspot.com/_8g7PNYjubcY/S2wriozfGAI/AAAAAAAAA74/twSsCRxQ_Ak/s1600-h/mavi_almanca_kur'an1.jpg





Máriát is magasztalják, sőt olykor áhítattal fohászkodnak hozzá. Várják továbbá az utolsó

ítélet napját, amikor Isten feltámaszt minden embert, és érdeme szerint megítéli. Ennélfogva

fontosnak tartják az erkölcsös életet, Istent pedig főként imával, jótékonysággal és böjttel

tisztelik.” (Adorján Imre: Boldog istenként élni. Az iszlám misztika, a szúfizmus az anatóliai

török népi vallásban. Barnaföldi Gábor Archívum, Budapest 2000.)

5. Vagy lapjaikban, különféle sajtóorgánumaikban újból és újból (kampányszerűen) felvetik

az iszlám vallás által előírt öltözködés tiltásának szükségszerűségét vetik fel.

(Illusztrációk: régi Korán-fordítások különféle európai nyelveken

Documents

Keresztény-muszlim kapcsolatok és a Kora