Környezet, gazdálkodás

8/18/2019 Környezet, gazdálkodás

1/48

Kedves Olvasó!

Természetes környezetünket, gazdálkodásunkat, megélhetésünket, egészsé-günket egyre gyorsuló változások fenyegetik. Néha csak kapkodjuk a fejün-ket: olyan dolgok, melyekre tegnap még biztosan lehetett támaszkodni, márasemmivé lesznek. Úgy érezhetjük magunkat, hogy kiszolgáltatottak vagyunknálunk hatalmasabb erőknek – miközben magunk is okozói vagyunk a vál-tozásoknak.

Ebben a kiadványban röviden igyekszünk áttekinteni, hogy milyen folya-matok fenyegetik környezetünket, megélhetésünket, egészségünket. Egyút-tal olyan gazdálkodási, feldolgozási, értékesítési, szervezési módszereket isbemutatunk, mellyekkel kiszolgáltatottságunkat enyhíthetjük, felkészülhe-tünk a bizonytalan jövőre.

Miről is szólunk részletesebben?

2. oldal A . oldal A ()

. oldal V : . oldal G

. oldal A . oldal A É T . oldal E , –

. oldal H . oldal H

1


2/48

A

Éghajlatváltozás: fokozódó szélsőségek

Az elmúlt 50 évben a Föld átlaghőmérséklete gyorsuló ütemben nőtt. Ma mártudjuk: ez nagyrészt az emberi eredetű üvegházhatású gázok kibocsátásánaktudható be.1 A 2100. évre 1,1–6,4 °C fokkal lehet melegebb a bolygó átlaghő-mérséklete az előző évszázad végéhez képest. A változások hatására gazdaságivisszaesés, népvándorlási hullám várható, háborúk törhetnek ki a fogyatkozó

termőterületekért, a vízért. Hazánkban az átlaghőmérséklet emelkedése mel-lett a következő évtizedekre az éves csapadék átlagos mennyiségének csök-kenése és eloszlásának átrendeződése várható (több csapadék télen, kevesebbnyáron). A szélsőséges időjárási események gyakoribbak és intenzívebbeklesznek. Az évszakok eltolódnak, kevesebb vízzel gazdálkodhatunk, gya-koribbak és súlyosabbak lehetnek az aszályok, árvizek, belvizek.2 Az egyiklegfontosabb üvegház-gáz, a szén-dioxid légköri koncentrációjának növeke-dése elsősorban a fosszilis üzemanyagok (szén, benzin, olaj stb.) felhaszná-

lásának köszönhető. Az éghajlatváltozás lassítására az üvegházhatású gázokkibocsátását kellene visszafognia az emberiségnek. Energiafogyasztásunkatcsökkenteni kellene, „tiszta”, megújuló energiaforrások használatára kelleneáttérnünk. Valószínűtlennek ítélik azonban a tudósok, hogy el tudjuk kerülnia visszafordíthatatlan változásokat hozó, 2 °C-os globális átlaghőmérsékletemelkedést.3 Az éghajlatváltozás hatásaival számolnunk kell.

Gazdasági válság A 2008 őszén az Egyesült Államokból indult, a nemzetközi pénzpiacokonvégigsöprő pénzügyi válságot a világgazdaság válsága követi. Egyre inkábbúgy tűnik, hogy elhúzódó, nagy veszteségekkel járó gazdasági-társadalmi le-épülésre kell számítanunk. A válság első néhány hónapjában 23 000 embervesztette el munkahelyét hazánkban4, a következő években akár 150-200 ezermunkahely is áldozatául eshet a visszaesésnek. Gazdaságunk a nemzetközi

piaci folyamatokra különösen érzékeny, mivel a hazai gazdasági teljesítmény(GDP) nagyobb részét olyan multinacionális cégek adják, melyek a világpiacra

2


3/48

termelnek. E cégeket elsőként érte el a válság. A megélhetés bizonytalansága

miatt az emberek visszafogják a vásárlásokat, ezért a cégek nem tudnak eladni.Ez viszont a magyar kis- és közepes cégeket is erősen érinti, amelyek alapvető-en a hazai piacra dolgoznak. A hitelek drágulnak vagy elérhetetlenné válnak.Helyzetünket súlyosbítja a rekordösszegű államadósság, az újabb nemzetközihitelek (IMF, EU) és az ezekkel összefüggő megszorítások.

Energiaválság

A kőolaj ára a pénzügyi válságot megelőzően, 2008 nyarán rekordmagasság-ba szökött. A válság miatti csökkenő kereslet az árakat viszont drasztikusancsökkentette. Ezt Magyarországon is éreztük: 2008. június 4-én pl. a gázolajára: 330 Ft/l volt, 2009. február 22-én 256 Ft/l. Ez az „olcsóság” persze csa-lóka. A világ gazdasága továbbra is olajfüggő. Az energiaellátás, a szállítás,az ipar, a fogyasztás és az élet szinte minden területe olajjal, szénnel, gázzal

„működik”. A növekedésre alapozott gazdaság, a növekvő lélekszám hosszabbtávon az olajfelhasználás gyorsuló emelkedését valószínűsítik. Az olcsóbban

felszínre hozható készletek azonban javarészt már elfogytak, növekednek akitermelési költségek. Az atomenergia fűtőanyagául szolgáló ércek hasonló-képpen elfogyóban vannak. Túl vagyunk az olajcsúcson: egyre több üzem-anyagot fogyasztana a világ, de egyre kevesebb lesz. Az olajfüggő társa-dalom és gazdaság alapvető erőforrásának szűkülő készletei súlyos elvonásitüneteket fognak kiváltani. Ennek a legenyhébb következménye a drasztikusolajáremelkedés lehet, de számolni kell zavargásokkal, erősödő nemzetközi

konfliktusokkal, háborúkkal.5

Szakértők a jelenlegi nyersolaj világpiaci árá-nak három-négyszeresével számolnak néhány éven belül. További veszélyeketvet fel importfüggőségünk. Ennek következményeiből ízelítőt adott a 2009.eleji orosz-ukrán gázvita miatt előállt hiány és korlátozások.

A gazdálkodás kiszámíthatatlan jövedelmezősége

1974 és 2005 között az élelmiszerek világpiaci reálára 75%-kal csökkent.

2005-2008 között viszont ugyanennyivel, hirtelen nőtt. 2007-2008-ban a vi-lág 30 országában, – Haitin, Afrikában és másutt – éhséglázadások törtek ki.

3


4/48

Az élelmiszerárak emelkedése, úgy tűnik, visszafordíthatatlan. Kína

és India növekvő húsfogyasztása miatt az emelkedő takarmányigény, a bio-üzemanyag-termelés gabonaigénye, a spekuláció, a termőtalaj fogyása, a kör-nyezeti károk okozta terméskiesés, az üzemanyagok és műtrágyák drágulásafelfelé hajtja az árakat.6

Mindez azonban nem jelenti, hogy a mezőgazdasági termelők mind-egyike növekvő jövedelmekre számíthat. Emlékezetes, hogy Magyaror-szágon a 2007-es gabonahiányt és a csillagászati árakat 2008-ban a gabonaönköltség alatti piaci ára követte. A piaci ingadozásokból rendszerint a tőke-

erős vállalatok, illetve a spekulációs cégek szereznek extraprofitot, a beruhá-zási támogatásokhoz is könnyebben hozzájutnak. A termeléshez szükségesalapanyagok, eszközök árai erőteljesen emelkednek, azonban ezt a termékekárában általában nem lehet érvényesíteni. Az egy- vagy néhány fajta növé-nyi nyersterméket előállító, integrátoroknak kiszolgáltatott kis- és közepesnagyságú hazai gazdaságok közül egyre többen mennek tönkre. Különösensebezhetővé teszi a hazai agráriumot, hogy termelésünk szélsőségesen a ga-bona-, olajos-, fehérje- és rostnövények (GOFR) előállítására szakosodott.

Az összes mezőgazdasági terület 83%-a szántó. 1990 óta viszont a takar-mányfogyasztó, hazai állatállomány a harmadára esett vissza.

Változó agrárpolitika

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikáján belül várhatóan növekednifog a vidékfejlesztésre jutó támogatások összege és csökken a termelést

ösztönző támogatásoké. A változás szelének tekinthető, hogy 2009/2010-től megszűnik a kukorica intervenciós felvásárlása. A Közös Agrárpolitika2008-as, félidős felülvizsgálata (Health Check) ilyen irányú változtatásokatis hozott. A búza intervenciós felvásárlásában mennyiségi korlátozást vezet-tek be. A régi tagállamokban (EU-15-ök) az évi 5 000 eurónál nagyobb köz-vetlen jövedelemtámogatást élvező gazdaságok támogatásának 5 000 eurófeletti részét 5 %-kal csökkentik, ezt vidékfejlesztési célokra csoportosítjákát.7 A 2013 utáni agrártámogatási rendszerről egyelőre semmi biztosat nem

lehet tudni. Az már biztos, hogy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO)2005-ös, hong-kongi tárgyalásán tett vállalásának megfelelően az EU

4


5/48

a mezőgazdasági termékek exporttámogatását 2013-ig megszünteti. Az új

támogatási rendszer terve viszont egyelőre heves viták tárgya. Franciaor-szág pl. a termelésösztönző támogatások megtartása mellett érvel, míg pl. azEgyesült Királyság akár ezek teljes összegét elvonná és átcsoportosítaná avidékfejlesztési és környezetvédelmi kifizetésekre.

Az intenzív mezőgazdaság okozta problémák

A fejlett országok többségének mezőgazdaságában, így Magyarországon is ma

uralkodónak számít az iparszerű mezőgazdasági technológia. A növény-termesztés magas fokon gépesített, a tápanyagutánpótlásban műtrágyákraépít, míg a növényvédelemben a kereskedelemben kapható növényvédő sze-rekre. Nagy táblákat alakít ki, ahol a természetes élőhelyeket megszünteti.Az állatok alig vagy egyáltalán nem járnak legelőre, takarmányuk zöme tar-tósított, komplett keverék. Az iparosított mezőgazdaság rövid távon látvá-nyos terméseredményeket hoz, azonban számos problémát is okoz. Néhányezek közül:

A termelési alapokat romboló jelenségek: a termőtalaj pusztulása (víz- ésszélerózió, talaj szervesanyag-tartalmának, biológiai életének csökkenése,savanyodása, sivatagosodás, kiszáradás, a talajszerkezet tömörödése stb.);gyomosodás, a biológiai változatosság csökkenése.Gazdasági, társadalmi jelenségek: gépekkel váltja ki az emberi munka-erőt, ennek következtében egyre kevesebb emberre van szüksége8. Vidékenfoglalkoztatási, megélhetési nehézségek alakulnak ki, elvándorlás indul el

a falvakból. A mezőgazdaság koncentrálódik – a kisebb területen gazdál-kodók kiszorulnak a termelésből.Az emberi egészséget is veszélyezteti a környezeti erőforrások pusztu-lása, szennyezése: a felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízbázisok elszen-nyeződése (nitrátosodás stb.), vegyszerek maradványainak feldúsulása; azélelmiszerek beltartalmának (pl. tápérték, íz) romlása emberi egészségká-rosodást is okozhatnak.

A fenti problémák a mezőgazdaság termelési alapjait is veszélyeztetik, ami

pénzben is mérhető károkat okoz magának a gazdának is már középtávon.

•

•

•

5


6/48

A ő ()

Gyakran halljuk, hogy a mezőgazdaságnak, a vidéknek új utakat, kitörésipontokat kell keresnie. Az alábbi fejezetben azt tekintjük át, hogy milyenlehetőségeket kínál a biomassza-előállítás, illetve a génmódosított növényektermesztése.

Biomassza

Biomassza alatt az élő és elhaltszervezetek összességét értjük.Az ember táplálékként és alap-anyagként használja fel. A növényekélelmiszerként, rostként és ener-getikai alapanyagként szolgálnak.Az energetikai hasznosítás során

leggyakoribbak a tüzelésre szánt fás-szárú vagy lágyszárú, energiaültet-vényeken termő növények; az erdé-szetekből kikerülő rönkfa; a biogáz;illetve a motorhajtóanyagként hasz-nosított biodízel, bioetanol.

A biomassza előállítás támo-

gatásának legfőbb indokaként azéghajlatvédelmet szokták felhoz-ni. Az érvelés szerint elégetésekorugyanannyi üvegház-gáz keletke-zik, mint amennyit a növény életesorán megkötött. A biomasszát ésabból a tüzelőanyagot azonban maegy olyan mezőgazdaság és feldol-

gozóipar állítja elő, melynek szinteminden munkaműveletéhez olajat

A gazda szemével nézve...

1. Az energiaültetvények létesítése, gondozása,

felszámolása a vonatkozó jogszabályok mi-

att (is) bonyolultabb, mint a hagyományos

szántóföldi növényeké.

2. A telepítéshez és betakarításhoz speciális és

drága célgépek kellenek. Ezekből egyelőrekevés van hazánkban, a bérmunka megszer-

vezése nehézkes.

3. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Prog-

ramból energiaültetvények telepítésére, bio-

massza kazánokra támogatás igényelhető 4

EUME feletti gazdálkodóknak. A támogatás

legfeljebb a beruházás 50%-át fedezheti.

4. A magyarországi nagy biodízel és bioetanol

feldolgozó üzemek építése nem indult el, agazdasági válság miatt egy darabig nem is

fog.

5. A biomasszát tüzelő új erőművek nem épül-

nek, a tervezetteket viták övezik (pl. Sze-

rencs). Hosszú távú beszállítói szerződések

nélkül viszont nem érdemes biomassza ter-

mesztésre átállni.

6. Az intenzív biomasszatermesztés a talajt ki-

zsigereli.

6


7/48

vagy gázt használnak. A biomassza termesztése és használata valójában

nem csökkenti az üvegház-hatást, hanem növeli azt, ha az összes folya-mathoz kapcsolódó külső hatást figyelembe vesszük.9 A biomassza felhasználás Európa energiafüggőségét nem fogja olda-

ni. Olajfogyasztásunk akkora, hogy a termesztéshez nincs elegendő terüle-tünk, ráadásul olcsóbb a biomasszát importálni, mivel a trópusokon sokkalhatékonyabb a biodízel és bioetanol alapanyagok előállítása (pálmaolaj, il-letve cukornád). Így az EU „klímavédelmi” indokú biomassza célkitűzéseiaz esőerdők irtását és a biológiai változatosság csökkenését gyorsítják, de az

üvegház-gáz kibocsátás ettől nem csökken.10 Magyarországon a biomasszáttüzelő erőművek erdészetektől veszik a fát, ami fokozott erdőirtáshoz veze-tett egyes területeken. A világ egyre növekvő olajfogyasztása nem kiválthatóbioüzemanyagokkal.11 A biomassza termelése viszont csökkenti az élelmi-szer- és takarmánytermelés területeit és növeli e termékek piaci árait.12

A biomasszát ott érdemes felhasználni, ahol megtermett: a településenvagy kistérségen belül. Nem érdemes azzal kísérletezni, hogy a nagy ener-giaigényű termelési folyamatoknál (pl. terményszárítás) kiváltsuk a fosszilis

üzemanyagot vagy áramot. A mezőgazdasági hulladékoknak, mellékter-mékeknek a talaj tápanyagellátásába kell elsősorban visszakerülni, ki-sebb részük használható fűtésre.

A növényi maradványok, vagy az istállótrágya közvetlen beszántása a ta-lajba nem hatékony módszer. Az állatok trágyájának és a fel nem dolgozottnövényi maradványok együttes és szakszerű komposztálásából keletkezőkomposzt viszont tartósan biztosítja a talaj tápanyagutánpótlását és javít-

ja szerkezetét. Ezzel műtrágyát, és más talajjavító tevékenységeket tudunkmegspórolni, ezért a komposzt a legjobb energetikai célú biomassza fel-használás. Ez esetben is feltétel, hogy minél közelebb hasznosítsuk az anya-got a keletkezés helyéhez. Korszerű, kisléptékű fermentálókkal szerves hul-ladékból komposzt és biogáz is nyerhető. Utóbbit hő- és villamos energiatermelésre használhatjuk.

Ha a biomasszát tüzelésre használjuk, törekedjünk arra, hogy a terme-lést, szállítást és a tüzelést minél kisebb energiaigényű, minél egyszerűbb

eszközökkel oldjuk meg. A kazánban, kályhában történő égetésnél pl. sok-kal kevesebb energiára van szükség a tüzelő előállításához, mint pellet-fűtés

7


8/48

esetében. Természetvédelmi célokat is elősegíthetünk, ha invazív (özön-)nö-

vények (pl. gyalogakác) gyérítését szervezzük meg és a kitermelt anyagot hasz-náljuk tüzelésre.13 A melléktermékeket is hasznosítsuk: a hamu – amennyibennem szennyezett nehézfémekkel vagy más vegyszerekkel – kiváló talajjavító.

GMO

A kereskedelmi forgalomban kapható transzgénikus élőlények nem egyfajtanemesítés termékei. E szervezetek

örökítőanyagába génsebészeti útonegy más fajból származó idegengént juttattak be, ami nemesítésselvagy természetes keresztezéssel nemmegvalósítható. A beavatkozás célja,hogy az új, génmódosított élőlény(GMO) kedvezőbb tulajdonságok-kal rendelkezzen.

A ma termesztett, genetikailagmódosított (GM) növények na-gyobb része gyomirtószer ellenál-ló (szója, kukorica, repce, gyapot).A totális gyomirtószerekkel (glifo-zát, glüfozinát) szemben ellenállótáblán csak a célnövény marad élet-

ben a vegyszeres kezelés után.A világon termesztésben lévőGM-növények kisebb része rovar-ölő hatású fehérjét (Bt-toxint)termel, ami a permetezést helyet-tesíti. Az ilyen kukorica- és gya-potfajták egyes lepke, illetve bogárkártevők ellen védekeznek.14

Annak ellenére, hogy rengeteg géntechnológiai kísérletet végeznek, ma

csak ún. elsőgenerációs GM-növények vásárolhatók, melyek elméletilega gazdálkodónak egyszerűsítik a munkáját (pl. a permetezést váltják ki)

A gazda szemével nézve...1. Az Európai Unióban jelenleg csak a kukori-

camoly ellen védett MON 810 kukoricafajták

termeszthetők.

2. Magyarországon e fajták vetését és kereske-

delmét is betiltották meghatározatlan időre

(moratórium).

3. Az EU-ban engedélyezett (nálunk tiltott)

MON 810 kukorica terméseredménye csak

ott magasabb (kb. 10%-kal), ahol jelentős a

kukoricamoly kártétele. Hazánkban ez nem

jellemző.

4. Törvény szabja meg, hogy hazánkban milyen

feltételek mellett lehetne GMO-t termeszte-

ni, ha feloldanák a moratóriumot. A szigorú

előírások a termesztés költségeit jelentősen

növelhetik.

5. A GMO-termékek ára azonban nem maga-sabb, mint a hagyományos termékeké, mi-

vel a fogyasztónak előnyt nem jelentenek.

Az EU fogyasztóinak 70%-a nem venne ilyen

terméket.

8


9/48

vagy csökkentik a termésveszteséget. Nem kaphatók szélsőséges feltételek

között termeszthető (pl. szárazság- vagy sótűrő) növények.A tapasztalatok szerint viszont az új technológia inkább szaporítja agondokat. A gyomirtószereknek ellenálló növényeket a gazdák általábantöbbször permetezik az ajánlottnál, biztos-ami-biztos alapon, hiszen nemkell félni, hogy a vegyszer kárt tesz a növényben. A rovarölő mérget termelő,illetve gyomirtószer-rezisztens GM-fajták kivadulhatnak és kereszteződés-sel olyan gyomok és kártevők alakulhatnak ki, melyekkel szemben a korábbiszerek hatástalanok. Az EU-ban egyedül engedélyezett MON 810 kukori-

cafajta csak a kukoricamoly ellen védett, a kukoricabogár ellen már nem. Amoly viszont már 8-10 nemzedék után rezisztenssé válhat a Bt-toxinra.15 Avetőmagok ára általában 25%-kal magasabb a hagyományos vetőmagoknál

– egy kezdeti olcsóbb, bevezető ár után.A MON 810 kukorica hatóanyaga ugyanaz a Bt-toxin, mint a Dipel nö-

vényvédőszeré. Hazai kísérletek szerint azonban a GMO-k betakarításaután akár 3 000-szer több méreganyag maradhat a földben és a tarlón, mintha egyszerűen csak permeteztek volna. A GMO-k veszélyt jelentenek a

biológiai változatosságra is. Szintén hazai kísérletek igazolták, hogy a MON810 kukorica csökkentette egyes védett fajok (pl. nappali pávaszem) szapo-rodóképességét.

A fogyasztók számára vonzó (pl. ízletesebb, magasabb beltartalmú,egészségesebb) második generációs GM-termékek nem kaphatók. A GMO-k egészségügyi hatásairól ma még szinte semmit nem tudunk. Állatkísérle-tek azonban arra utalnak, hogy az ilyen növények fogyasztása csökkentheti a

szaporodási képességet vagy az utódok életképességét.16

A GMO-t tartalmazó termékeket az EU-ban külön jelölni kell – a vásárlókpedig egyfajta veszélyt látnak ebben a jelben.17 Az európai vásárlók többségeakkor sem venne GMO-t, ha az olcsóbb lenne.18 A magyar fogyasztók ugyan-ennyire idegenkednek tőle.19 A hazai mezőgazdaságnak és élelmiszeripar-nak ezért előnye származik abból, hogy tilos az ilyen növények termesz-tése nálunk: országunkról az a kép él külföldön, hogy nem „génszennyezett”.A magyar Parlament 2006-ban ötpárti egyetértéssel hozott határozatot arról,

hogy hazánk hosszú távon GMO-mentes ország maradjon.20

9


10/48

V :

ű Önellátás, önvédelem, önrendelkezés

A fentiekben láthattuk: olyan jövő előtt állunk, amelyben az időjárás szél-sőségessé válása, a gazdasági és energiaválság kiszámíthatatlan változásokathoznak. Egyértelmű válasz nem adható arra, hogy milyen gazdálkodási for-ma adhatna védelmet egy ilyen helyzetben. A gazdálkodóknak, közösségek-

nek olyan utakat kell keresniük, mely enyhíti függésüket a nagy, számukrabefolyásolhatatlan piacoktól, energia- és termékellátástól.

Ilyen a környezet- és tájgazdálkodás, a fenntartható mezőgazdálkodás.Alapelve a környezeti alkalmazkodás, vagyis az, hogy a földet mindenüttarra, úgy és olyan intenzitással használjuk, amire az a legalkalmasabb, illetve amit képes károsodása nélkül elviselni.21 A közösségeknek célszerűolyan önellátó rendszerek felé elmozdulni, melyek az élethez szükséges alap-vető javakat helyben állítják elő. A helyi önellátás a térségeken belül falvak és

városok együttműködésével valósulhat meg.A helyi önellátásra törekvő rendszer főbb jellemzői:

A környezet- és tájgazdálkodás elveialapján termel, így kevesebb kárt teszsaját erőforrásaiban (talaj, táj, vizek, élőkörnyezet), javítja környezete állapotát

csökkenti pl. a környezet-szennyezés (vízszennyezés,talajpusztulás stb.) miattivagy a talajerő utánpótláshozszükséges költségeket.

Kevesebb ipari eredetű alapanyagothasznál (pl. műtrágya, vegyszerekstb.)

kevésbé érinti ezek áránakemelkedése, nincs annyirarászorulva hitelekre vagybonyolult adminisztrációval járó támogatásokra.

Olajjal, árammal működő gépek sorahelyett inkább olyan megoldásokat ke-res, melyek a természet energiáit, illet-ve a helyben elérhető megújuló energiá-kat fenntartható módon hasznosítják

kevésbé érinti az eszközök,áram, az olaj és a gáz áremel-kedése vagy az ellátás zavarai(pl. gázellátás kimaradása).

10


11/48

Nagyobb mértékben épít a helyi kö-zösség, gazdák, vállalkozók együtt-

működésére, szövetkezésére, köl-csönös szívességekre

olcsóbban, eredményesebbenműködhet együtt a szomszéd-

dal vagy kérhet tőle kölcsöntmint egy banktól hitelt vagyegy bürokratikus szervezettőltámogatást.

A termelés és kereskedelem nagyobbrészét gazdatársaival közösen intézi

nem kiszolgáltatott az integ-rátornak, nagykereskedőnek.

Energiaellátásában növekvő mérték-

ben hasznosítja a helyi, megújulóerőforrásokat kisléptékű, egyszerű,környezetkímélő eszközök segítségé-vel (pl. szélkerék, napkollektor22, bio-massza-fűtés)

függetleníti magát az ener-

giaárak drágulásától és azellátási problémáktól.

Anyag- és víztakarékos technoló-giákat használ, csökkenti hulladék-és szennyvíztermelését, az előálló

hulladékot nyersanyagként igyekszik(újra)hasznosítani (pl. komposztálás),a szennyvizet kisléptékű, természet-közeli módszerekkel tisztítja23

csökkenti a hulladékelszállí-tási és csatornadíj költségeités a környezetszennyezést.

Több feldolgozott terméket tud el-adni

a nyereség nagyobb része ma-rad a termelőnél, előállítónál.

Többfajta terméket állít elő

kevésbé van kitéve az egyes

termékpiacokon az árak in-gadozásának.Egyedi termékeket is előállít, pl. régi,tájakra jellemző alapanyagokból készültélelmiszereket, kézi munkával gyártottkülönleges használati tárgyakat

a különleges termékek piacaúj lehetőségeket nyit meg akisebb előállító üzemeknekis, míg a tömegtermékek pia-cán a nagykereskedő diktál.

Törekszik arra, hogy az előállított ter-

mékek minél nagyobb részét helybenfogyasszák, használják

csökken a szállítási költség,

állandó, biztos vevőkör ala-kulhat ki.

11


12/48

Az alábbiakban a tájgazdálkodás legfontosabb módszereit vesszük sorra.

Kímélő (extenzív) gazdálkodás

A tartamos (hosszú távon fenntartható) állattenyésztés növénytermesztésnélkül, szántóföldi és gyepgazdálkodás pedig állat nélkül nem képzelhető el.Az állattartásban keletkező szerves trágya a növénytermesztésnél tápanyag-pótlóként hasznosul. Így a hulladékkeletkezés elkerülhető és a természeteskörfolyamatokhoz közelálló gazdálkodást folytathatunk.

Állattartás, gyepkezelés:takarmánykoncentrátumokatkorlátozottan használ, az álla-tok jobbára legelnek, a gyepennem alkalmaz kiegészítő takar-mányozást;az adott helyre jellemző állatsű-

rűséget tartja, kerüli a túl- vagyalullegeltetés (0,5–1,4 számos-állat/ha);kevés vagy semennyi vegyszertnem használ;lehetőség szerint kerüli az ál-latgyógyszerek használatát, ha

mindenképpen szükséges, jólfelszívódó szereket alkalmaz;belvízelvezetés nincs vagy kismértékű, a keletkezett vizeket törekszik meg-őrizni és természetszerűen hasznosítani;fajgazdag gyepeket tart fenn, természetszerű növényzettel;kaszálás és legeltetés esetén természetkímélő módszereket alkalmaz, szemelőtt tartja a védett növény- és állatfajok igényeit24;kerüli a fogas használatát a gyepen;

hagyományos eszközök, alacsony, de korszerű gépesítettség;hagyományos, a tájra jellemző tartási módszereket;

•

•

•

•

•

••

•

••

Néhány régi magyar állatfajta

Szarvasmarha és bivaly: magyar szürke

szarvasmarha, magyar házibivaly, magyar

tarka szarvasmarha

Sertés: szőke mangalica, fecskehasú man-

galica, vörös mangalica

Juh: hortobágyi (magyar) racka, gyimesi rac-ka, tejelő cigája, cikta

Tyúk: sárga magyar tyúk, kendermagos ma-

gyar tyúk, fehér magyar tyúk, fogolyszínű

magyar tyúk, erdélyi kopasznyakú tyúk

Lúd: fodros tollú magyar lúd, magyar lúd

Kacsa: magyar kacsa

Pulyka: bronz pulyka, réz pulyka

Nyúl: magyar óriás nyúl

12


13/48

általában a betegségeknek, időjárási szélsőségeknek (pl. aszály) ellenállóbb,

helyi fajtákat alkalmaz;az állatok természetes szaporodási ritmusához alkalmazkodik (nem alkal-maz pl. szinkronizálást);az állattartás nem igényel különösebb épületet, gyakorlatilag az állatoktélen-nyáron a szabadban vannak, éjszakára, elletéshez esetleg ideigleneskarámokat alakítanak ki;szabad, láb alóli, szakaszos vagy pásztoroló legeltetést alkalmaz.

NövénytermesztésKevés tápanyagbevitel, javarésztszerves eredetű (szerves vagyzöldtrágya), műtrágyát nemvagy keveset használ;az adott fajra, és fajtára, terü-letre jellemző hektáronkéntihozam (kerüli a mesterséges

termésfokozókat);kevés vegyszert használ vagyegyáltalán nem;öntözés, belvízelvezetés nincsvagy kismértékű, a keletkezettvizeket törekszik megőrizni éstermészetszerűen hasznosítani;

ugar alkalmazása a vetésváltásban;tájnak megfelelő termesztési módszereket alkalmaz;sokféle növényből álló vetésszerkezet;hagyományos (táj)fajták használata – ezek ellenállóbbak a betegségekkelés a szélsőséges időjárási jelenségekkel szemben;hagyományos, egyszerű gépesítettség, több kézi munka, mint az intenzívgazdálkodásban;hagyományos betakarítási módszerek alkalmazása;

mezővédő erdősávok kialakítása;kis táblaméret jellemzi (max. 10-15 ha). 25

•

•

•

•

•

•

•

•

••••

•

•

••

Néhány szántóföldi tájfajtánk

Búza: tiszavidéki, mezőségi, bánkúti

Alakor

Tönke

Árpa: gádorosi fekete

Kukorica: mindszentpusztai fehér, bánkúti

sárga lófogú, mezőhegyesi sárga lófogú,

putyi, piros kukoricák, sárga magyarVeteménybab: futó fürjbabok, pacsibab,

menyecskebabok

Paradicsom: mátrafüredi, erdélyi, moson-

magyaróvári, leveleki, jándi

Zöldpaprika: szentlőrinckátai, jászberényi,

tiszakécskei, lánycsóki, bugaci

Hagyma: veszkényi, jászalsószentgyörgyi,

alsógödi

13


14/48

Ökológiai (bio)gazdálkodás

Módszerei nagyban megfelelnek a kímélő gazdálkodásénak. Különbségviszont, hogy a biogazdálkodás szabályait részletesen meghatározza azEurópai Unió 2092/91/EGK rendelete. Csak azok a termékek viselhetika „bio” vagy „öko” jelölést, melyek olyan gazdálkodásból származnak, ahola termelés folyamata megfelel e rendelet előírásainak.26 Magyarországon aBiokontroll Hungária Nonprofit Kft. (HU-ÖKO-01) vagy a Hungária ÖkoGarancia Kft. (HU-ÖKO-02) tanúsíthatja, hogy a termelés bio- (ökológiai)

gazdálkodás. Néhány a fontosabb előírások közül:

NövénytermesztésGénmanipulált szervezetekés származékaik nem hasz-nálhatók.Cél, hogy a megtermelt anya-gok közül azok, amelyek nem

jutnak piacra pl. trágya, szal-ma, szár, konyhai hulladék,nyesedék stb. kerüljenek vis-sza a gazdaság tápanyag kör-forgásába.Tilos mindenféle szintetikusműtrágya.

A növényvédelemben a hang-súly a megelőzésen van. Főbbeszközei:

- helyes felépítésű vetésforgó;- a termőterület adottságaihoz

(talaj, klíma, domborzat stb.) illeszkedő növények termesztése;- alkalmas növények ellenálló fajtáinak termesztése;- alkalmanként, a termés súlyos veszélyeztetettsége esetén felhasználhatók

egyes, a biogazdálkodásban engedélyezett, a környezetre csekély hatásúvegyszerek.

•

•

•

•

Néhány tájfajta gyümölcsünk

Alma: batul, beregi, sóvári, kormos alma, ma-

sánczki alma, pogácsa alma, simonffy piros

Körte: búzával érő körte, császárkörte, téli kál-

mán körte, vérbélű, hókörteCseresznye: badacsonyi óriás, cserszegi mé-

zes, fehér cseresznye, májusi korai, nagy fe-

kete ropogós

Meggy: bosnyák meggy, hólyagmeggy, korai

májusi, kőrösi meggy, korpádi meggy, váltva

érő meggy

Szilva: beregi datolya, besztercei muskotály,

bódi szilva, cukor szilva, cseresznyeszilva, ló-

szemű szilva, nemtudom, őszi aszalóKajszi: csipogó barack, hetényi rózsa, holub

cukorkajszi, kécskei rózsa, nagykőrösi óriás,

selyembarack, szőregi cukorrózsa

14


15/48

A gyomszabályozásban is elsődleges a megelőzés, amely a jó vetésváltáson,

gyomelnyomó növények és fajtáik kiválasztásán, ültetvényeknél a növény-társításon alapszik. A kézi kapálás, gyomlálás – főként a kapás kultúrák-ban és az ültetvényekben – elkerülhetetlen.Eredményes módszer a gyomszabályozásra a talaj környezetbarát anya-gokkal (széna, szalma, egyéb kaszálék, avar, forgács, fűrészpor, használtpapír, lebomló fólia stb.) történő takarása (ez a mulcsozás).

Állattartás

Az ökológiai állattartás termőföldhöz kapcsolódó tevékenység. Biztosítanikell a növénytermesztés és állattenyésztés egységét, úgy hogy a környezetielemek (talaj, víz) egyike se károsodjék.A tartott állatok által termelt trágya mennyisége összhangban legyen aképződő trágya elhelyezésre alkalmas termőterület nagyságával (legfeljebb170 kg/ha/év – trágyából származó – nitrogén).Bár nincs kifejezett tiltás az intenzív állatfajtákra, de ajánlott az ellenálló,betegségekre, egészségügyi problémákra kevésbé hajlamos – őshonos, vagy

régóta honos – fajtákat tartani.Az állatokat nem szabad ketrecben, sőt kötötten sem tartani, és a rácspa-dozat aránya is erősen korlátozott.Biztosítani kell a szabad levegőn való tartózkodás lehetőségét, a megfelelőmozgásteret az épületben és az épületen kívül; legyen az istállókban elégtermészetes fény és legyen megfelelő a szellőztetés.A takarmány zömében ökológiai gazdálkodásból származik.

Előírás, hogy a kérődzőknél a legeltetés maximális mértékű legyen.Tilos a takarmányhoz antibiotikumot, növekedésszabályzó, termelékeny-ségfokozó anyagot, hormont adagolni.Tilos állati eredetű takarmány etetése (tejtermékeket, hallisztet, tojástkivéve).A beteg állatot szabad kezelni akupunktúra, homeopátia, gyógynövényekés gyógyító ásványok alkalmazásával, ha ez nem elég, akkor az állatokszenvedését szokványos készítményekkel lehet megakadályozni.27

•

•

•

•

•

•

•

•

••

•

•

15


16/48

Az ártéri tájgazdálkodás

Vízgazdálkodási rendszerünk ma kifordított logika szerint működik:amikor sok a víz (ár- és belvíz), akkor elvezeti, amikor viszont hiányzik(aszálykor), akkor öntözne, de ilyenkor nincs miből, mivel a folyókbanis kevés a víz. Ez a vízgazdálkodás odavezetett, hogy hazánk vízháztartásafelborult, a Kárpát-medence kiszáradóban van. Gyorsítja a folyamatot, hogya klímaváltozás miatt (is) hazánk egyre kevesebb csapadékot kap az elmúlt100 évben.28 Jellemző példa a Tisza-vidék, ahol majdnem másfélszer annyi

csapadék hiányzik a vízháztartás kiegyensúlyozásához, mint amennyi esik.Ez a vízmennyiség ugyanakkor rendelkezésre áll, ugyanis a folyó ideszállítja

– ráadásul tavasszal, a vegetációs időszak és a száraz évszak elején, amikorlegnagyobb szükség van rá.29

A vízháztartás egyensúlyának helyreállításához, tájaink kiszáradás-nak megállításához az áradó vizet szabályozottan ki kellene vezetnünk a töltéseken túli, meglévő árterekbe és mélyvonulatokba. Ezzel képesek len-nénk létrehozni egy olyan tájgazdálkodási rendszert, mely a táj természetes

domborzatához, a folyó működéséhez igazodik, a vízjárás és csapadékelosz-lás szélsőségeit ki tudja egyenlíteni.30 Az ártéri tájgazdálkodás ilyen, exten-zív gazdálkodási forma volt a XVIII. század végéig a Kárpát-medence folyóimentén. Megszervezésére ma is van lehetőség, ahol elegendő rendszeresenpótolható víz áll rendelkezésünkre. Így elsősorban a folyók mélyebben fekvőárterein, a vízlépcsők visszaduzzasztása által érintett területeken, a nagyobbnyílt ártereken, a kisebb folyók még szabályozatlan, kevésbé rendezett szaka-

szain. Részleteiben megvalósítható a folyók hullámterein, nagyobb – eseten-ként a belvizek tározására használt – tavak, holtágak mentén31, de a Vásárhe-lyi-terv továbbfejlesztése víztározóiban is, megfelelő kialakítás esetén.

A mezőgazdasági földhasználat e rendszerben a folyók természetes víz- járásához igazodik. A földekre érkező és ott keletkező vizek megőrzéséreés hasznosítására törekszik. Az ártéren az erek, csatornák, tavak, vizesélőhelyek rendszere mozaikszerű tájhasználatot eredményez. Ebben arendszerben a jelenleginél kevesebb a szántó, de több a gyep, a rét, nádas, tó,

vizes élőhely.

16


17/48

Az ártéri tájgazdálkodás haszonvételeinek áttekintése32

Térszint Élőhely Élőhelykezelés Haszonvétel

mélyártér

nyílt vízfelület rendszeres vízpótlásbiztosítása, természetes

halszaporulat fenntartása,betelepítési tilalom

halászat, rekesztés,horgásztatás, vadászat

hínárosok víztisztítás, hínárszárításkomposzt-előállítás,sulyom feldolgozás

mocsarak rendszeres vízpótlásbiztosítása, haltelepítési

tilalom, megfelelő időszak-ban történő vágás, kaszálás

nád-, gyékényfelhasználás;harmatkása (étkezésre –

turisztikai különlegesség),dísznövénykertészet; ridegál-

lattartás (szürkemarha, bivaly)bokorfüzesek,

láperdők vízpótlás biztosítása, égetés

megakadályozásafűzvessző

élőhelyheznem köthető

haszonvételek

biomassza betakarítása;energiaültetvény

(nem monokultúrában)

alacsony

ártér

üde rétek,rétlápok

vízpótlás biztosítása, megfe-lelő időben történő kaszálás,

égetés megakadályozása

ridegállattartás

puhafa ligetek vízpótlás biztosítása,természetes erdőfejlődéselősegítése, tájidegen fajok

kitermelése

erdei gyümölcsök,gyümölcsények,erdőgazdálkodás (szálalás,

tájidegen fajok kitermelése)

magasártér

keményfaligetek

vízpótlás biztosítása,természetes erdőfejlődés

elősegítése,tájidegen fajok kitermelése

erdei gyümölcsök,gyümölcsények,

erdőgazdálkodás (szálalás,tájidegen fajok kitermelése)

élőhelyheznem köthető

haszonvételek

szántó, kert

ármentesszint

nyílt szárazgyepek

legeltetés, megfelelő időbentörténő kaszálás, égetés

tilalma, meggátlása

ridegállattartás(pl. szürkemarha)

zárt szárazés félszáraz

gyepek

ridegállattartás(pl. szürkemarha)

üde lomboserdők

természetes erdőfejlődéselősegítése, tájidegen fajok

kitermelése

erdei gyümölcsök, gyümölcsé-nyek, erdőgazdálkodás (szála-

lás, tájidegen fajok kitermelése)élőhelyhez

nem köthetőhaszonvételek

szántó, kert

17


18/48

G

A tervezés lépései

A gazdaság fejlesztéséhez alapos birtoktervezési munkára van szükség.33 Ennek főbb lépéseit az alábbiakban tekintjük át.1. Az új típusú gazdálkodás lehetőségeinek felkutatása

Szakirodalom (könyvek,

újságok, tanulmányok) át-olvasása a lehetőségekről;tanfolyam(ok) elvégzése,előadások meghallgatása;meghallgatni olyanokat,akik hasonló lépéseketmár megtettek, amilyene-ket fontolgatunk;

megnézni olyan gazda-ságokat, beruházásokat,üzemeket, melyek példáulszolgálhatnak;szakértő bevonása.

2. Tervezési programAdottságok felmérése: hol és ki akar gazdálkodni?

Földterületek, települési adottságok számbavétele;talaj-, vízgazdálkodás, időjárási adottságok vizsgálata;természeti értékek, a terület ökológiai adottságainak felmérése és alehetséges természeti értékek számbavétele;a gazdaságban dolgozók képzettsége, teljesítőképessége;lehetséges partnerek felkeresése a közelben (pl. szomszédos terüle-teken gazdálkodók, helyi feldolgozó vagy vendéglátóhely tulajdonosastb.), az ötletek átbeszélése;

meglévő épületek, gépek, eszközök összesítése;pénzügyi keretek (befektethető összeg, hitellehetőség stb.);

»

»

»

»

»

»

•••

••

••

Jó példák A UNDP-GEF-KvVM által finanszírozott Élő Tiszá-

ért Program támogatásával 2007-ben 50 gaz-

dálkodó jutott egyenként néhány százezer fo-

rintos támogatáshoz, mellyel gazdálkodásukat

fejleszthették, környezetkímélő módszerekkel.

Összesen 40 millió forint került elosztásra a Bio-

diverzitás Mikroalapból. Az Esély a Tisza men-

tén című kiadvány számos jó példát mutat be a

nyertes projektek közül: hogyan lehet egyszerű

és olcsó beruházásokkal lépni a természetkímé-

lő gazdálkodás, feldolgozás irányába. 34

18


19/48

a változtatás lehetőségeinek és korlátainak meghatározása (földhasz-

nálati mozaikok, új élőhelyek kialakításának lehetőségei, termeszthe-tő növények, állateltartó képesség,...)Szándékok: mit akarunk/tudunk csinálni?

Termelési, gazdálkodási profil;a tevékenység tervezett időtartama;főfoglalkozásban vagy kiegészítő tevékenységként akarunk gazdálkodni?

Gazdasági lehetőségek: milyen jövedelmezőséggel tudunk/akarunk gazdálkodni?Eladási lehetőségek, új piacok;

együttműködési, szövetkezési lehetőségek.3. Beruházási programterv

Tartalmazza az elhatározott program megvalósításának módját;a szükséges földterületek, épületek, építmények elhelyezését;a gazdálkodási technológiák kiválasztását;a szükséges infrastruktúra-, közműfejlesztések meghatározását;környezeti hatásvizsgálatokat, a tennivalók időbeli ütemezését;a birtok működésének gazdaságossági vizsgálatait.

4. EngedélyeztetésEngedélyezési terv elkészítéseEngedély(ek) beszerzése a hatóságoktól.

5. Kiviteli tervAz engedélyezett megoldások részletes terveit tartalmazzák, olyan mély-ségben, hogy az egyes konkrét feladatok a tervek szerint elvégezhetők, aműszaki létesítmények elkészíthetők legyenek.

6. Beruházások megvalósításaÉlőhelyfejlesztés (pl. gyeptelepítés, vízfolyás helyreállítása);átalakítás a gazdálkodásban (pl. állat, tájfajta növény beszerzése);gépvásárlás, épületek (pl. karám) átalakítása, felújítása, építése;feldolgozóüzem létrehozása;ha szükséges: új cég, szövetkezet megalapítása;új munkaerő bevonása, szükséges képzések elvégzése.

Ha egyszerűbb, kisebb léptékű élőhely- vagy gazdaságfejlesztést tervezünk,

lehet a tervezést egyszerűbben is csinálni, a fentiek közül bizonyos lépésekelhagyhatók (pl. az engedélyezési terv, ha nem előírás).

•

»

•••

»

•

•

»

»

»

»

»

»

»

»

»

»

»

»

»

»

19


20/48

Lehetséges bevételek

A mozaikos tájhasználatra épülő gazdálkodási tevékenységhez igazodóan agazdaság jövedelmi szerkezete is változatosabbá válik az egy vagy néhánynövény-, illetve állatfajta termesztésére szakosodott gyakorlathoz képest.1. Mezőgazdasági tevékenység esetén az Új Magyarország Vidékfejlesztési

Program (ÚMVP 2007-13) támogatási jogcímeit is figyelembe véve a regiszt-rált gazdálkodók számára a következő bevételek elvi lehetősége áll fenn:

piaci jövedelem (termékértékesítés) +

területalapú és állattartási támogatások (SAPS, top-up) +agrár-környezetgazdálkodási támogatások +kedvezőtlen adottságú területek támogatása +Natura 2000 kifizetések gyepterületen +nem termelő beruházások 35.

A felsorolt támogatási jogcímek bizonyos korlátozások mellett egyszerreis igénybevehetők lehetnek a terület elhelyezkedésétől és a gazdaság egyébadottságaitól függően.

2. Erdőtelepítésre és környezetkímélő kezelésre a következő beruházási,illetve kezelési támogatások elérhetők, illetve lesznek várhatóan elérhetőkaz ÚMVP-ben 2007-13 között, elvileg:

az erdők közjóléti célú védelmét és bővítését szolgáló feladatok ellátásá-nak csekély összegű (de minimis) támogatása;az egyes erdészeti közcélú feladatok csekély összegű (de minimis) támo-gatása;

az erdők felújításának csekély összegű (de minimis) támogatása;erdészeti potenciál helyreállítása;mezőgazdasági területek erdősítése;agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása36.

A fent felsoroltakon túlmenően más fejlesztési támogatások is szerepel-nek az ÚMVP támogatási jogcímei között, ezek nagy részét azonban 2007-2008-ban már lekötötték. A tapasztalatok szerint komoly adminisztrációsterhet jelent a pályázat elkészítése, az elszámolás és a követelményeknek való

megfelelés. A fejlesztési pályázatok többsége a beruházási érték 50%-a alattitámogatást biztosít, általában utófinanszírozással, tehát a megvalósításhoz

•

•••••

•

•

••••

20


21/48

jelentős saját tőke vagy hitel is szükséges, ami a gazdasági válság idején nem

éppen kockázatmentes és olcsó mulatság.Fontos forrást jelenthetnek az agrár-környezetgazdálkodási támogatások.Ezek öt évig tartó, évenkénti kifizetést jelentenek. A gazdálkodó önként kör-nyezetvédelmi kötelezettségeket vállal, a kifizetés ennek ellentételezéseként jár. 2009. május 18. és június 30. között várhatóan a következő agrár-kör-nyezetgazdálkodási célprogramok hoz igénybe vehető terület alapú, visszanem térítendő támogatásokra lehet kérelmet benyújtani:a) szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport:

aa) integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram;ab) tanyás gazdálkodás célprogram;ac) ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram;ad) természetvédelmi zonális célprogramok ae) erózióvédelmi célprogramok:

b) gyepgazdálkodási célprogram csoport:ba) extenzív gyepgazdálkodási célprogram;bb) ökológiai gyepgazdálkodási célprogram;

bc) gyepgazdálkodási természetvédelmi zonális célprogramok;bd) szántóföldi gazdálkodás gyepgazdálkodássá alakításának célprog-

ramjai;c) ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport:

ca) integrált gyümölcs és szőlőtermesztés célprogram;cb) ökológiai gyümölcs és szőlőtermesztés célprogram;cc) hagyományos gyümölcstermesztés célprogram;

d) egyéb földhasználathoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprog-ram csoport:da) nádgazdálkodás célprogram;db) természetes vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos területek

gondozása célprogram;dc) vizes élőhelyek létrehozása és kezelése célprogram.

21


22/48

Szövetkezés

Az élelmiszerkereskedelemben hazánkban a 10 legnagyobb – zömébenmultinacionális – kiskereskedelmi lánc részesedése a forgalomból 2003-ban elérte a 89%-ot. Az óriáscégek az erő pozíciójából tárgyalva a kisebbtermelők számára szinte lehetetlenné teszik a bejutást az üzletek polcaira.Ha be is jut, az értékesítés a termelőnek közel veszteséges áron valósul meg.A koncentrált kiskereskedelem tömegesen igényli a fogyasztói kényelmetszolgáló, egységesített termékeket. Az újabb és újabb igények kielégítésének

költségeit a kereskedők viszont a termék beszerzési árának csökkentésévelkívánják kompenzálni.

A gazdálkodóknak a talponmaradás érdekében közösen kell fellépni-ük, hogy a termelés és eladás szervezésének egyre költségesebb tevékeny-ségeit megoldják. 37 Az EU korábbi tagországainak (EU-15) gyakorlatábana termelők az általuk tulajdonolt és irányított szövetkezeteken keresztülszinte közvetlen kapcsolatban állnak a fogyasztói piaccal. Az EU-15 tag-országokban a szövetkezet elsődlegesen az önálló termelők által előállított

termék, termény piacra juttatásával, illetve a termeléshez szükséges anyagokközös beszerzésével foglalkozik. Tehát a szövetkezet Európában elsődlege-sen begyűjtő és feldolgozó logisztikai rendszert, raktárt, malmot, piacot, vá-góhidat, tejüzemet stb. jelent. (Ausztriában pl. a gabona 60, a tej 94, a hús 20százalékát szövetkezetek értékesítik. A gazdálkodók beszerzései 60%-banszövetkezeteken keresztül történnek.)

Magyarországon azonban ma még nem jellemző a szövetkezetek komoly

piaci szerepe. Ennek egyik fő oka az évtizedekkel ezelőtti erőszakos téesze-sítés rossz emléke. A hazai szövetkezetek száma azonban lassan növekszik,ami azt mutatja, hogy a termelők elemi érdekeiket felismerve újra kezdikmegalapítani közös fellépésük szervezeteit. Sokan azért döntenek a közöscég létrehozása mellett, mert egyszerűen nem jut idejük az értékesítéssel isfoglalkozni, ezt inkább a közös cégre bízzák.A szövetkezet főbb jellemzői:

Korlátozott tőkekamat: a tagoknak nem elsődleges célja, hogy a befekte-

tett tőkével minél gyorsabban és minél nagyobb nyereséget érjenek el. Azegyüttműködés lényege a társulás által létrehozott szolgáltatások előnyei-

•

22


23/48

ből részesülni, nagyobb hatékonyság a közös fellépés által. Ezért sokkal al-

kalmasabb a szövetkezet a mezőgazdaságban dolgozók együttműködésétmegszervezni, mint a bt., a kft. vagy az rt.Alapja a bizalom: rendszerint azonos területen (településen, térségben)élők alapítják, akik megbíznak egymásban.Önkéntes és nyitott: bárki csatlakozhat, aki elfogadja a szövetkezet mű-ködési szabályait, és részjegyet vesz. A tagok a szövetkezet résztulajdono-sai és üzletfelei is egyben, használhatják szolgáltatásait.Demokratikus: Minden tagnak azonos jogosítványa van, függetlenül attól,

mekkora gazdasági erőt képvisel, illetve mikor társult a szövetkezethez. Adöntésekben érvényesül az egy tag, egy szavazat elve.Korlátozott felelősség: A tag a szövetkezet tartozásáért a kft-hez vagy rt-hez hasonlóan csak tulajdoni hányada (részjegye) mértékéig felel.A non-profit, és a szociális szövetkezetek célja sem a nyereség elkerülése,hanem a keletkező nyereség visszaosztása az eredményhez való hozzájáru-lás arányában a tagoknak közösen elfogadott célok érdekében, vagy közö-sen megállapított szolgáltatások ellátására.

Együttműködésre nevel: A gazdák elfogadják, hogy csak akkor lehetnekeredményesek az élelmiszergazdaság piaci keretei között, ha önállóságu-kat részben feladva koordinálják tevékenységüket. Az együttműködés te-szi lehetővé közös a feldolgozókapacitások kihasználását, a megfelelő piacinagyságrend elérését és a minőségi termeléshez szükséges minőségellenőr-zés alkalmazását.A tagok állandóan ellenőrzik a szolgáltatási, feldolgozási, üzemi tevé-

kenységet végző menedzsmentet. Folyamatosan választ kérnek a gazdasá-gi eredményességet meghatározó kérdésekre.A tagok közül választott tisztségviselők nemcsak a stratégiáért felelősek,hanem a pénzügyi ellenőrzésért is. A tagok képviseletét ezért csak azok aválasztott tisztségviselők láthatják el, akik egy-egy szakterületre vonatko-zóan elegendő ismeretekkel rendelkeznek.

A szövetkezetek alapításához célszerű szakértő támogatását igénybe venni.Segítséget nyújthat ebben pl. a Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató

Szervezetek HANGYA Együttműködése.38 A lazább együttműködésre jópélda a Homokháti gazdaudvar hálózat: www.kamra-tura.hu.

•

•

•

•

•

•

•

•

23


24/48

A ő

Közvetlen kereskedelem falu-város kapcsolatában

Mivel a nagy hipermarketekbe a bejutás a kisebb piaci szereplőknek igen ne-héz vagy nem nyereséges, ezért más értékesítési utakat is kell keresni. Az aláb-biakban olyan módszereket sorolunk fel, ahol a közvetítőket részben vagyteljesen kiiktatjuk, ezzel a haszon nagyobb része marad a termelőnél vagyszövetkezetüknél. A közösség által támogatott mezőgazdaság 39, illetve a köz-

vetlen kereskedelem lényege a termelő és a fogyasztó közvetlen kapcsola-ta, a bizalom, a jó minőségű, egészséges, környezetkímélő módon előállítottáru és tisztességes jövedelem a gazda számára. Célszerű a vevőket a termeléshelyszínéhez minél közelebb megtalálni. A szállítási költség és az okozottkörnyezeti károk is kisebbek, ha nem kell a termékeket messzire fuvarozni.Termelő és fogyasztó szorosabb kapcsolatán alapuló közvetlen kereskedel-mi rendszerek 40:

Részarányos gazdálkodás. A termelő az év elején becslést készít a terme-lésről, megbecsüli a költségeket és a szükséges jövedelmet, azokat pediga szerződött vásárlók között arányosan felosztják. A befizetett összegértcserébe a fogyasztó rendszeresen megkapja a termés arányos részét. Így amezőgazdasági termelés kockázata megosztható. Ezen az elven működika gödöllői Nyitott Kert Alapítvány (NYKA)41 rendszere például.Állandó vásárlók rendszere (dobozrendszer). A termelők és a fogyasz-tók értékesítési szövetséget hoznak létre. A termelő megbecsüli, hogy

mikor és milyen termékeket tud szállítani, míg a vásárlók kötelezettségetvállalnak arra, hogy rendszeresen vásárolnak tőle. A gazda az évszaknakmegfelelően termelt növényi és állati termékekből állít össze egy csomagot,amiért a vevő hetente, a kiszállításakor fizet.Több család közös beszerző kört alapít. Minden hónapban más-más csa-lád tagja megy el bevásárolni a gazdálkodókhoz. A beszerző kör családjaiszámára szükséges mennyiségű élelmiszert egyszerre veszi meg és szállítjahaza a soros család tagja és egymás között szétosztják az árut és a költsége-

ket. Célszerű már működő közösségekre építeni (pl. nagycsaládosok szerve-zetei, iskolák szülői munkaközösségei stb.).

1.

2.

3.

24


25/48

Közétkeztetés. A hatályos jogszabályok miatt közétkeztetésnél (pl. isko-

lákban) az önkormányzatok beszállítót szinte kizárólag aszerint válasz-tanak, hogy ki teszi a legolcsóbb ajánlatot. A felhasznált élelmiszeriparitermékek és alapanyagok beltartalmi értéke, minősége általában alacsony.A vidéki gazdaságot segítené és egészséges ételekhez juttatná a fogyasz-tókat, ha a közétkeztetésben előnyt kapnának a jó minőségű helyi termé-kek. A Szövetség az Élő Tiszáért számos más szervezettel együttműködve jogszabálymódosítást kezdeményez, hogy ez lehetővé váljon. (A javaslatokolvashatók a www.elotiszaert.hu honlapon.)

Speciális minőséget igénylő fogyasztók. A bioélelmiszerek magas minő-sége, kedvező egészségügyi hatásai miatt értékesíthetők pl. bioéttermekvagy rákbetegeketgyógyító intézetekszámára. Célszerűilyenkor rendszeres(akár szerződéses)kapcsolatot is ki-

építeni.

4.

5.

A Nyitott KertAlapítvány tevékenysége,

(2005)

25


26/48

Termelő és fogyasztó lazább kapcsolatán alapuló közvetlen kereskedelmi

rendszerek:1. Kiszállítási rendszer. A termelő egy elosztási pontra vagy közvetlenülházhoz szállítja a fogyasztóknak a megrendelt termékeket. A vevők telefo-non, faxon, levélben, interneten vagy személyes kapcsolatok útján rendel-hetnek árut.

2. Gazdálkodók piaca. Alkalomszerű vagy rendszeres árusítási lehetőségetbiztosítanak a termelőknek. Szervezését a gazdálkodók szövetkezete, cég,a helyi önkormányzat vagy civil szervezet vállalhatja. Egy változatát jelen-

ti ennek a korábban „MDF-piac”-ként ismert megoldás.3. Termelői bolt (tájbolt). Olyan kiskereskedés, mely vagy a gazdaságban,

vagy ahhoz nagyon közel helyezkedik el. Egy ilyen boltban több közelbentermelő gazda termékeit is lehet árusítani.

4. Bioélelmiszert árusító boltok. A gazda az árut már létező bioboltba szál-lítja. A boltosok gyakran segítőkészek, bemutatják a vásárlóknak honnan jön a termék, van ahol szabad figyelemfelkeltő plakátot, szórólapokat iskihelyezni.

5. Helyi zöldséges boltok. Ma szinte általánosnak számít, hogy a zöldségesnem a helyi gazdáktól, hanem a nagybaniról vásárol. Érdemes viszont ke-resni az együttműködésre hajlamos zöldségesboltokat, amely helyi termé-ket is árulnának. Eleinte célszerű kisebb mennyiség értékesítéséről megál-lapodni (tájtermék-sarok) és a „helyi zöldség” akciót hírveréssel kísérni.

6. Szedd magad. Bizonyos értelemben a gazdasági bolthoz hasonlít, hiszenugyanúgy, közeli kapcsolat lehet a termelő és a fogyasztó között, de itt a

vásárló maga szedi meg a terményt, és fizet annak tömege szerint.7. Mozgóbolt. Egyre több olyan hústerméket vagy tejterméket árusító kiste-herautóval találkozunk, melyek a friss, valódi, gazdáktól származó termé-ket viszik el a fogyasztóknak. Érdemes olyan helyen megállni, ahol a hely-beli emberek egyébként is gyakran megfordulnak, pl.: iskola, bolt, piac,művelődési központ, hivatal stb.42

8. Internetes kereskedelem. Ennek egyik működő példája a Magyar ÁrukÁruháza (http://www.hmo.hu).

9. Védjegy létrehozása. A védjegyes termékek előnyeivel az Élő Tisza véd- jegyrendszer kapcsán külön fejezetben foglalkozunk.

26


27/48

Közvetlen kereskedelem falusi környezetben

Falusi környezetben az értékesítésnél építhetünk az emberek közötti köz-vetlenebb kapcsolatokra, illetve arra, hogy termelő és fogyasztó közelvannak egymáshoz. Ennek lehetőségei tájanként változnak. Az értékesítésimódszereket megkülönböztethetjük aszerint, hogy ki a vevő. Ha turisták-nak, vendégeknek kívánjuk termékeinket eladni, akkor azt rendszerint vala-milyen turisztikai szolgáltatással összekapcsolva végezhetjük eredményesen.Értékesítés elsősorban helybelieknek

1. helyi gazda/gazdák tájboltja a faluban;2.mozgóárusok (túrakocsi, mely faluról-faluról halad);3. a termelő házhoz viszi a tejet, húst stb. vagy pl. munkahelyi közösségek

megrendelésére szállít;4.a vevő házhoz jön, rendszeres vevők a falun belül (eladás háztól);5.házhozszállítási rendszer (csomag, doboz) részarányos termelés vagy ál-

landó vásárlók rendszere (fogyasztókként itt a magasabb fizetőképességűés nem mezőgazdaságból élők – ingázók, önkormányzati alkalmazottak

stb., és a mozgásukban korlátozottak – pl. nyugdíjasok – jönnek szóba);6. piaci, vásári értékesítés a falvakban;7. kaláka típusú élelmiszerelőállítás és feldolgozás (pl. több család vagy

a nagycsalád nem azonos portán élő tagjai gondozzák a termést vagy azállatot és a termést megosztják);

Értékesítés elsősorban turistáknak 1. speciális rendezvények (bornap, sajtnap, kiállítások);

2. értékesítés a helyi üdülők, szálláshelyek vendégei számára.3. tájjellegű éttermek, csárdák;4. nyári táborok, erdei iskolák.

A termékek előállításánál és értékesítésénél természetesen be kell tartania hatályos jogszabályokat. A tapasztalatok szerint ezek sokszor ésszerűtle-nül szigorúak, életidegenek, költséges beruházásokat igényelnek. Ez pedig akisebb termelőket kizárhatja a piacról. A Szövetség az Élő Tiszáért Egye-sület kezdeményezésére számos civil szervezet43 a mezőgazdasági ter-

melésre, élelmiszerelőállításra és -kereskedelemre vonatkozó hatályos jogszabályok felülvizsgálatát kezdeményezi. A módosítási indítvány célja,

27


28/48

hogy alakítsanak ki kétszintű szabályozást, mely a kisebb termelők számára

külön, egyszerűbb jogi kereteket ad, melynek alacsonyabb költségek mellettis meg lehet felelni és felpezsdíti a vidék gazdaságát.Alább röviden áttekintjük azokat a lehetőségeket, melyek a jelenleg hatá-

lyos szabályok szerint nyitva állanak.

A kistermelői feldolgozásra és értékesítésre vonatkozó jogszabály

A 14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICSSZEM együttes rendelet a kisterme-lői élelmiszertermelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szól. A rendeletalapján a kistermelőknek lehetőségük van bizonyos mennyiségű, sajátelőállítású terméket értékesíteni meghatározott piacra. A jogszabály elsősorban a helyi értékesítés lehetőségét kívánja javítani.44 A termelők az általukmegtermelt, gyűjtött, vagy betakarított termékeiket; állati termékek eseténa saját tartásban lévő állatokat, illetve azokból készült termékeket értékesít-hetik.

A kistermelői tevékenységek megkezdését, a tevékenység lényeges meg-változását, szüneteltetését és megszűnését a gazdaság helye szerint illetékesMezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz a kistermelőnek írásban bekell jelentenie. Állati eredetű termékek termelése, előállítása, illetve feldol-gozása esetén a területileg illetékes hatósági állatorvos a helyszínen meg-vizsgálja, hogy a gazdaság megfelel-e az állategészségügyi és élelmiszer-hi-giéniai előírásoknak.

A kistermelői élelmiszer-előállításhoz legalább egy helyiséget biztosí-tani kell. Az élelmiszerek rendszeres kezelésére, tárolására használt helyiséglehet lakóházban is, de magáncélra csak az élelmiszer előállításán kívüli idő-szakban lehet használni.

A következő táblázatban45 összefoglaltuk, hogy az egyes termékeket holállíthatják elő, illetve értékesíthetik a kistermelők.

28


29/48

Termék Termelés,előállítás

Értékesítéssaját gazda-

ságban

Értékesítéstermelési

régiónbelül piacon,

vásáron,ideiglenes,engedélye-

zett árusítóhelyen

ÉrtékesítésMagyarország

területén piacon,vásáron,

ideiglenes,engedélyezettárusító helyen

Értékesítéshelyi kiske-reskedelmi

és vendéglátóegységbe

Növényialaptermék

(zöldség,

gyümölcs,fűszernövény,gabonafélék,

gomba)

Sajátgazdaságában,illetve vadon

gyűjtve IGEN IGEN IGEN IGEN

Méz Sajátméhtartó hely,

gazdaság IGEN IGEN IGEN IGEN

Nyers tej Sajátgazdaságában

IGEN IGEN NEM IGEN

Élő vagyélettelen friss

hal

Halászatiterületen

kifogott halIGEN IGEN IGEN IGEN

Tojás Sajátgazdaságában

IGEN IGEN NEM NEM

Vágott barom-fi és nyúlféle

Sajátgazdaságában

IGEN IGEN NEM IGEN

Sertés, juh,kecske,

szarvasmarhanyers hús*

Csakengedélyezett

vágóhídonlevágott, sajátgazdaságából

származó állat

NEM NEM NEM NEM

Feldolgo-zott termék,előállítottélelmiszer

Sajátgazdaságában

IGEN IGEN NEM NEM

* Engedélyezett vágóhídon levághatók, otthon, a gazdaságban feldolgozhatók,

a feldolgozott termék (pl. hurka, kolbász) közvetlenül a végső fogyasztónak eladhatóe táblázat utolsó sorában meghatározott helyeken.

29


30/48

Mennyi terméket értékesíthet kistermelő?

Évente 5 000 kg mézet, 6 000 kg halat, 20 000 kg növényi eredetű alap-terméket.Havonta legfeljebb 4 sertést, vagy 1 marhát, vagy 4 juhot, vagy 4 kecs-két vághat vagy vágathat le, közfogyasztás céljára engedéllyel rendelkezővágóhídon. A kistermelő az ebből származó húst saját gazdaságában feldol-gozhatja, húskészítményeket állíthat elő, és a terméket közvetlenül a végsőfogyasztónak értékesítheti. Ezen állatok friss húsát nem értékesítheti.Hetente, házi körülmények között 200 tyúkfélét vagy 100 víziszár-

nyast vagy 50 nyúlfélét vághat le. A kistermelői áru egységeit részekrebontani, darabolni, májat (hízott liba- és kacsamáj kivételével) vagy egyébbelsőséget külön értékesíteni nem szabad.Hetente legfeljebb 50 kg húskészítményt, 360 db tojást, 100 kg savanyúságot,20 kg egyéb feldolgozott növényi eredetű terméket, 100 kg termesztett gom-bát, 50 kg vadon termő betakarított, összegyűjtött terméket értékesíthet.Naponta legfeljebb 200 liter tejet, illetve abból készített, de legfeljebb 40kg tejterméket értékesíthet területi megkötésekkel.

Feldolgozott terméket nem értékesíthet a kistermelő kereskedelmivagy vendéglátó egységbe. A gazdaboltok és tájboltok terjedésének, afalusi turizmus fejlődésének sajnos gátja, hogy feldolgozott termékekcsak helyben árusíthatók, de e boltokban nem. A SZÖVET által kezde-ményezett jogszabálymódosító csomag javaslat ezen is enyhíteni kíván.(www.elotiszaert.hu)

Falusi vendégasztal szolgáltatásE tevékenység a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység egyiktípusa. A falusi vendégasztal szolgáltatás** keretében a családi magánét-kezésekhez készített házi élelmiszereket, ételkészítési hagyományokat, tájikülönlegességeket, az ezekhez kapcsolódó tevékenységeket mutatják be. Azígy előállított saját, házi készítmények, ételek legfeljebb napi tizenöt látogatórészére értékesíthetők.

•

•

•

•

•

•

** 136/2007. (VI.13.) Korm. rend. a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységekről.

30


31/48

Szolgáltató csak magánszemély lehet (egyéni vállalkozó nem), csak al-

kalomszerűen, idényjelleggel (nem napi rendszerességgel, egész évben) vé-gezheti a tevékenységét. A szolgáltatás csak tulajdoni lappal, bérleti vagyhasználati szerződéssel igazolt saját ingatlanon belül végezhető, közterüle-ten nem. Nem települhet ki a vendégasztal szolgáltató falunapra sem.

Tevékenység végzéséhez a szolgáltatót (közös háztartásban élők közülcsak egy személyt) nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásba vételhezbe kell nyújtani a

kistérségi székhely település jegyzőjéhez a kérelmet (a kérelemben fel kell

sorolni a tevékenységek megnevezését, pl.: falusi vendégasztal, falusi ren-dezvényszervezés, ...);a szolgáltatás helyszínének, az ingatlan használati jogcímének igazolásait;ÁNTSZ hozzájárulást elsődlegesen magánlakóházként használt, de for-galomba hozatal céljából készített élelmiszerek rendszeres előállításárahasznált helyiségekre vonatkozó, az általánosan érvényesnél kevésbé szigo-rú követelmények alapján.

A tevékenység végezhető szállásadáshoz kötötten, vagy önállóan, szállás-

adástól függetlenül.Adómentesség:

Az önállóan végzett falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység 400 000Ft-ig adómentes (csak a 400 000 Ft-ot meghaladó rész után kell adót fizetni).Szállásadáshoz köthetően 400 000 Ft-ig adómentesség van a szolgáltatásbevételére, és további 400 000 Ft-ig adómentes a szállásadásból származóbevétel. (400 000 + 400 000 = 800 000 Ft).

•

••

•

•

31


32/48

A É ő T

A jogtulajdonos: a Szövetség az Élő Tiszáért

A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület (SZÖVET) 2006-ban alakult. Céljaa Tisza vízgyűjtőjén élők megélhetési lehetőségeinek javítása, árvízi éskörnyezeti biztonságának növelése, a tájak természeti értékeinek meg-őrzése és gyarapítása. A SZÖVET hosszú távú, stratégiai célja, hogy azártéri tájgazdálkodás meghatározó tájhasználati formává váljon a Tisza

mentén. Tevékenységével a Tisza-menti gazdákat, feldolgozókat, kereske-dőket jobb gazdasági helyzetbe kívánja hozni, hogy a természetkímélő gaz-dálkodás javítsa a megélhetési lehetőségeket. A SZÖVET főbb tevékenysé-gei, eredményei:

2007-2008-ban megvalósult a Biodiverzitás Pályázati Mikroalap pro- jekt, melyet a UNDP-GEF-KvVM „Élő Tiszáért Program”-ja finanszíro-zott és az Ökotárs Alapítvány kezelt. A szakmai feladatok végrehajtásáérta SZÖVET felelt.

2008. júniusában Meggymentő Akciót szerveztünk. Célja az volt, hogyazok a termelők, akiktől mélyen az önköltségi ár alatt akarták átvenni ameggyet a felvásárlók méltányos áron adhassák el termékeiket. Budapes-ten és Érden szerveztünk meggyárusítást. Az akció alatt, 4 alkalommalösszesen 16 tonna gyümölcsöt adtunk el. A kezdeményezés sokat szerepelta sajtóban.Hasonló célja volt az Almalé Akciónak is. A dobozos almalét reklámozó

kampány a hazai gyümölcsök fogyasztására kívánta felhívni a figyelmet.Másfél hónap alatt 7 000 liter almalé, 1 500 liter meggylé fogyott el, azótais nagy a kereslet.Több kiadványunk jelent meg: az ártéri tájgazdálkodás előnyeiről, a Tisza-mente természeti értékeiről, melyeket honlapunkon, a www.elotiszaert.huoldalon is bemutatunk. Szelídvízország címmel kézikönyvet állítottunk ös-sze az ártéri tájgazdákodásról.Gazdálkodóknak, illetve az egészséges életmód iránt érdeklődőknek tájé-

koztató előadásokat szervezünk.

•

•

•

•

•

32


33/48

Az Élő Tisza védjegy

A Tisza-mente, a folyó vízgyűjtőjének tájai öko-lógiai, gazdasági, társadalmi, kulturális szem-pontból változatos, de sok hasonlóságot mutató térséget képeznek. Egyesü-letünk bejegyeztette az „Élő Tisza” védjegyet, mely ezt az egységet fejeziki. A védjegy célja, hogy a Tisza-menti gazdálkodók, szállásadók, termékelő-állítók, szolgáltatók számára segítse a piacrajutást.

Hazánkban egyre többen vannak, akiknek fontos, hogy vásárlásukkal

jó ügyet: a magyar gazdaság erősödését, a környezetkímélő termelést tá-mogatják és egészséges terméket vásárolnak. A hagyományos termékek,régi ízek, tájfajta gyümölcsök is egyre keresettebbek. A védjegy abban se-gít, hogy az ilyen termékeket előállító termelők és a fogyasztók megtaláljákegymást. A védjegyrendszer új piaci lehetőséget kínál tartós termékek (lek-várok, konzervek stb.), engedélyköteles termékek (pálinka, alkoholos italok),kézművesipari termékek (fa, bőr, nád,…), friss zöldségek, gyümölcsök, hús-,tejtermékek és sok más Tisza-menti áru számára.

A helyi termékekhez kiválóan kapcsolhatók túraprogramok (pl. extrémvagy ökotúrák), illetve különböző kulturális programok. Célszerű lehet pl.,hogy a helyi szállásadók, étteremtulajdonosok, kerékpárkölcsönzők, prog-ramszervezők és a kistermelők, pékek, halászok összefogjanak, belépjeneka védjegyrendszerbe. A településre pihenni, kirándulni, táborozni érkezőkhelyi termékeket fogyaszthatnak, így több termelő és szolgáltató is jól jár.Könnyebb lehet a közös, összehangolt munkával, egységes arculattal, szerve-

zéssel elérni a vásárlókat, mint külön-külön próbálkozni fénymásolt szóróla-pokkal és egyenként drága nyomtatványokkal, hirdetésekkel.46

Hogyan működik a védjegy-rendszer?

A SZÖVET és a védjegyfelhasználó szerződést köt. A felhasználó a szerződés-ben szereplő termékekre vagy szolgáltatásokra egy évre felhasználói jogot kap a jog-tulajdonostól, amiért díjat fizet. A szerződést lejárta után rögtön meg lehet újítani.

A SZÖVET, mint jogtulajdonos ellenőrizheti a védjeggyel megjelölt termékek vagyszolgáltatások körét és minőségét, hogy megfelel-e a szerződésben foglaltaknak.

33


34/48

A SZÖVET a védjegy felhasználói részére az alábbi lehetőségeket biztosítja:

A védjegyhasználatból befolyó díjakból az Egyesület folyamatosan marke-ting, reklám, piacépítési feladatokat lát el az Élő Tisza védjegyes termé-kek és szolgáltatások ismertségének növelésére, az értékesítés javítására.Egységes grafikai arculattal, olcsón reklámhordozó készítését vállaljuk,ha a felhasználó igényli (szórólap, névjegykártya stb.).A védjegy honlapján a termékeket, szolgáltatásokat bemutató saját oldalthozhat létre a felhasználó (pl. www.elotisza.hu/tag/kovacs-vendeghaz).Programokon, fesztiválokon részvétel, kiállítás lehetősége.

Értékesítési lehetőség a védjegy-rendszerben részt vevő boltokban, piaco-kon (tájboltok, tájtermék-sarkok).

A védjegy használatának díjai:kedvezményes (nyugdíjas, diák): 500 Ft/hó;magánszemély, őstermelő, kistermelő: 1 000 Ft/hó;vállalkozó, szövetkezet, kft., rt., bt.; önkormányzat: 2 000 Ft/hó.

A 2009. december 31-ig belépőknek a szerződés első évében nem kell dí- jat fizetniük.

Milyen kritériumokat kell teljesíteni?

A védjegy a fogyasztónak különleges minőséget kínál. Ezért a felhasználók a szer-ződésben vállalják, hogy termékük vagy szolgáltatásuk megfelel az alábbiaknak:Kötelezően teljesítendő feltételek:

1. A Tisza vízgyűjtő területének magyarországi részéről származik

2. Magyar termék vagy szolgáltatás3. Helyi termék vagy szolgáltatás4. Megfelel a termék/szolgáltatás előállítására vonatkozó hatályos előírásoknak 5. Az előállítás módja:

a) Általános gazdálkodás, átállás alatt Kímélőre vagyb) Kímélő gazdálkodás vagyc) Minősített biogazdálkodás vagyd) Tájgazdálkodás

6. Természetes talajon termesztett7. Ionizáló / radioaktív sugárzással nem kezelt

•

•

•

•

•

•••

34


35/48

Magyarországon ma többségben vannak az olyan gazdálkodók, akiknek tevé-

kenysége leginkább az intenzív kategóriába tartozik. Nem kívánjuk őket semkirekeszteni a fejlesztés lehetőségéből. Ezért nem csak a ma még a kivételnekszámító, környezetkímélő gazdálkodást [ld. fent, 5. pont, b)-d)] folytatók szá-mára biztosítjuk a védjegy igénybevételének lehetőségét. Ugyanakkor ösztö-nözzük a gazdát, hogy környezetkímélő irányba módosítsa tevékenységét. Azáltalános / intenzív módon gazdálkodó a használati szerződés aláírásávalvállalja, hogy egy éven belül a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület által kije-lölt szakértő által, ingyenesen biztosított tanácsadást igénybe veszi és gazdál-

kodását kímélőbbé teszi. A végrehajtandó feladatokra a SZÖVET szakér-tője és a védjegy-használó közösen alakítja ki a tervet.

Van számos olyan jellemző, amit a terméknek vagy szolgáltatásnak nemkötelező teljesítenie, de önként vállalható. Az alábbi, előnyös jellemzők feltüntethetők a terméken és segíthetik az eladást.

8. GMO-mentes9. Szójamentes10. Szermaradvány mentes

11. Természetes alapanyagokból készült12. Mézzel ízesítve13. Hozzáadott cukor és édesítőszer mentes14. Tartósítószer mentes15. Mesterséges adalékanyag mentes16. Mesterséges színezék mentes17. Mesterséges ízfokozó mentes

18. Hormon- és antibiotikummentestenyésztés / termesztés19. Természetes növekedés, hozam20. Természetes érés (érésfokozó,

állományszárító szer nélkül)21. Magas beltartalmú22. Tájfajta vagy tájjellegű fajta23. Magyar fajta

24. Műtrágyázás nélkül25. Vegyszeres növényvédelem nélkül

35


36/48


37/48

Turisztikai szolgáltatások

- védjegyes turisztikai szolgáltatások folyamatos kiajánlása utazási irodák,cégek felé;- egyedi túraajánlatok kialakítása;- közvetlen ajánlatok potenciális résztvevők részére (rendezvényen, hírle-

vélben, weboldalon).

Élő Tisza áruk kaphatók:Tájtermék sarkok (működő és induló*)

- Mammut bevásárlóközpont, Édes Élet Delikát, Budapest- Tájbolt, Nagykörű- Kék Szilva Szilvotéka, Nyíregyháza- Kovács István zöldségesbolt, Debrecen- Magyar Pálinka Háza, Budapest*- Ágas-Bogas Galéria, Sárospatak*Szombati „MDF” piacok - Komjádi uszoda előtt, Budapest, II. ker.

- Tétényi úti piac, Budapest, XI. ker.Házhozszállítás- Budapest, Szolnok Honlapunkon, a www.elotisza.hu címen is lehet rendelniTervezett piacok - Szolnok, DebrecenTovábbi terv

- Követség az Élő Tiszáért:tájtermékek bemutatóházaés rendezvényterem

További információa védjegyről:Matúz Krisztina,06-30-431-92-92,

[email protected],www.elotisza.hu

•

•

•

•

••

•

37


38/48

E ,

–

A gazdálkodással kapcsolatos elvárásokról a fogyasztók szemszögébőlpartnerünk, A RÁK ELLEN, AZ EMBERÉRT, A HOLNAPÉRT Tár-sadalmi Alapítvány társkiadványa nyújt bővebb tájékoztatást. A Kezünkben

az életünk és a jövő! című füzetből adunk itt némi ízelítőt.

A RÁK ELLEN, AZ EMBERÉRT, A HOLNAPÉRT Alapítvány

Alapítványunk az elsők között alakult Magyarországon, 1985-ben, magán-személyek kezdeményezésére.

Küldetésünk A rákhalálozás csökkentéséért vívott küzdelmet az egészségügy keretei kö-zül kivinni az emberek közé, tanítani a megelőzés lehetőségeit, aktivizálni abeteget a gyógyulásért, az életminőség javításáért, a rehabilitációért folyta-tott munkában.

Célkitűzésünk

A társadalom széles rétegei számára elfogadottá, és a gyakorlat szintjén ishasználható ismeretté tenni azt, hogy a rák megelőzhető, és a betegségbőlmeg lehet gyógyulni. Társadalmi mozgalmat indítani a rákbetegség megelő-zéséért, a gyógyítási eredmények és az életminőség javításáért.

Filozófiánk

Hisszük, hogy a beteget a gyógyításban szövetségessé kell tenni, mert gyó-gyító ereje, hite a gyógyulásnak ugyanolyan fontos része, mint a magas szintű

38


39/48

orvosi ellátás. A lakosság egészségvédelmét, a rákmegelőzést, a betegek élet-

kilátásainak javítását, rehabilitációját kívánjuk szolgálni úgy, hogy az érintet-tek a saját bőrükön érezzék, hogy értük vagyunk.

Civilizációs betegségek

Az elhízás egyre nagyobb prob-lémát jelent Európa-szerte: akontinensen élő férfiak 27, míg

a nők 38 százaléka tekinthetőtúlsúlyosnak vagy elhízottnak.Az Európai Unióban 22 millió-ra becsülik a túlsúlyos gyerme-kek számát. Ebből több mint5 millióan elhízottak, és szá-muk várhatóan minden évbennégyszázezerrel növekszik.47 Magyarországon a felnőttek 40százaléka túlsúlyos, 20 százaléka elhízott, kétszázezren sorolhatók az ext-rém módon elhízottak csoportjába, a gyermekek 15 százalékának kóros atestsúlya.48

Általában azt mondhatjuk, hogy az allergiások aránya hazánkbana hozzánk hasonló életvitelű, gazdasági helyzetű országokéval egye-zik, vagyis a teljes lakosság kb. 30-35%-a. Elsősorban a fiatalok körében

egyre gyakoribb. Egyes előrejelzések szerint a 2025-re a világ lakosságánakfele allergiás lesz.49

Halandóság tekintetében az európai uniós tagországok viszonylatában aharmadik helyen állunk. Az európai uniós országok átlagához képest Ma-gyarországon kétszer annyi férfi hal meg idő előtt (a 25-64 év közötti kor-csoportban). A vezető halálokok és megbetegedések okai közül elsősorbanaz életmóddal és a táplálkozással kapcsolatos tényezőket kell kiemelni,de igen jelentősek a környezeti ártalmak, a lakó- és munkahelyi környezet

egészségkárosító hatásai is. 50

Hazánkban az alábbi betegségekbenhalnak meg a legtöbben:

1. A keringési rendszer betegségei okozta ha-lálozás: 66 501 (50,6%)

2. Rosszindulatú daganatok okozta halálozás:

32 396(24,6%)

3. Az emésztőrendszer betegségei okozta ha-

lálozás: 8 638 (6,6%)

4. A légzőrendszer betegségei okozta halálo-

zás: 6 287 (4,8%)

A halálozások száma összesen: 131 603 (100%)

39


40/48

Élelmiszerek okozta egészségi problémák

Élelmiszereink előállításánál sokszor már az alapanyag minősége is problé-más, és a későbbi feldolgozás még komolyabb egészségi kockázatokat vet fel.Az intenzív mezőgazdaság által előállított termékek a jogszabályok szerintnem tartalmazhatnak határérték feletti vegyszermaradványt, sokszor azon-ban mégis találnak bennük. Növényi termények növényvédőszer-maradék tartalmának vizsgálata51:

2007 Mintaszám Mérhető %szermaradék határérték feletti %

hazai 1 589 31,3% 0,9%import 1 511 57,2 % 1,3%

A 2004-ben megvizsgált szójatartalmú élelmiszerek több mint egyharma-dából kimutatható volt a génmanipulált (GM) szója. A húsipari termékekesetében még rosszabb volt a helyzet: a minták 59 százalékából lehetett ki-mutatni GM-szóját. A 2005-ös és 2006-os vizsgálatok hasonló eredménye-

ket adtak: a minták közel egyharmada volt GMO-pozitív. Ezek a termékeknem voltak jelölve, áruházak polcairól kerültek a laboratóriumba.52

Az osztrák kormány által bemutatott tanulmány szerint a géntechnológi-ával módosított (GM) növények súlyosan veszélyeztetik az egészségünket. Atudományos kísérletek során a GM-kukoricával etetett egerek termékeny-sége súlyos károsodásokat szenvedett és kevesebb utódjuk született, mint ahagyományos eleséggel táplált állatoknak.53

Az 1920-as évektől kezdődően számos orvos és kutatócsoport végzettvizsgálatokat, és hívta fel a figyelmet a „denaturált” (természetes jellemzői-től megfosztott), átalakított élelmiszerek okozta egészségi ártalmakra, és jósolta meg, hogy széleskörű népegészségügyi problémát fog jelenteni ezek-nek az élelmiszereknek az elterjedése. Mára sajnos a jóslatok beigazolódnilátszanak.

Az elmúlt 50 évben lezajlott folyamatok az élelmiszeripari termékek tér-hódítását hozták. Ennek köszönhetően mára a lakosság szinte csak átala-

kított, „denaturált” termékeket fogyaszt, amelyeken talán fel van tüntetvea cukor-, szénhidrát-, fehérje-, zsírtartalom, de ez még nem jelenti, hogy a

40


41/48

szervezet számára elégséges és egészséges. Ezekből az élelmiszerekből a bio-

lógiai érték hiányzik, ezért a szervezet hamar újra éhséggel jelzi, hogy a napiműködéséhez szükséges anyagokat nem kapta meg. Ez a minőségi éhezés.Az elfogyasztott nagy mennyiségű üres kalória gyorsan felszívódik (teltségérzetet okoz), de mivel a biológiai érték hiányzik (rostok, vitaminok, ásványianyagok) ezért szervezetünk „éhezik”, hiányt szenved. Sok szülő tapasztala-ta, hogy az óvodában „jól evő” gyermek délutánra farkaséhes, és egyfolytábanenne, annak ellenére, hogy az intézményben kapott több mint elegendő reg-gelit, ebédet, uzsonnát. Így nem működhet megfelelően immunrendszerünk,

hiánytünetektől szenvedünk, könnyen megbetegszünk.„Élelmiszereink nagy része úgy kerül asztalunkra, hogy az élelmiszeripar

elemeire szedi, és azon fáradozik, hogy miként lehet nagyüzemi módsze-rekkel a természetes alkotórészeket másképp összerakosgatni, és ehhezsegítségül hívta a mesterséges adalékokat. Színezék, ízfokozó, tartósító, ál-lagjavító, stabilizátor, stb. Ha nem igazolt is az ártalmassága, a szervezet szá-mára, nem szükséges, idegen, terhet jelent, megzavarhatja a működését...”54

Biomenza

Az Amerikai BiotermesztésiKözpont öt nemzetközi hírűtudósa tudományos munkák-ból kimutatta, hogy egy átlagosadag bioétel kb. 25%-kal több

vitamint, ásványi anyagot ésegészségvédő anyagot tartal-maz, mint a nem biomódsze-rekkel előállított.55

A jó minőségű, vegyszer- ésadalékanyag mentes táplálék, bár látszólag drágább, de szer-vezetünket ellátja mindazon

tápanyaggal, amire valóbanszüksége van, így egyrészt nincs

A RÁK ELLEN, AZ EMBERÉRT,A HOLNAPÉRT! Társadalmi Alapítvány

Cím: 1093 Bp., Mátyás u. 18. fszt. 1.Levelezési cím: 1364 Budapest, Pf.: 202.Telefon és fax: (06-1) 217-0404

Telefon: (06-1) 455-0551E-mail: [email protected]: www.rakellen.hu

Adószám: 19009557-2-43Számlaszám: OTP Bank Rt. 11713005-20034986

Támaszadó Szolgálatunk:

Cím: 1033 Bp., Laktanya u. 2.Telefon: (06-1) 367-5133

E-mail: [email protected]

41


42/48


43/48

„Az 1000 mérföldes utazás is az első lépéssel kezdődik” szól a közmondás.

A fokozatos változtatás kevésbé kockázatos, ezért a következőket tanácsoljuk:Ne egyszerre hajtson végre nagy átalakításokat, először csak a gazdálko-dás kisebb szeletét érdemes megváltoztatni.Ha kisebb mennnyiségben, házi körülmények között állít elő termékeket,akkor érdemes a kistermelői rendeletnek, illetve a falusi vendégasztalszabályozásának megfelelően eljárni. A vevőt érdemes a gazdaságba vagyközeli szállásadóhoz „csalogatni” programokkal, összefogva más gazdál-kodókkal, szolgáltatókkal.

Ha komolyabb mennyiségben, az előírásoknak megfelelő terméket állít elővagy pl. falusi szállást vagy éttermet üzemeltet vagy szívesen kialakítanatájtermék sarkot a boltjában, akkor érdemes lehet az Élő Tisza védjegy-rendszerhez csatlakozni. 2009. december 31-ig ezt ingyen teheti meg,kockázatot tehát nem vállal. Nyerhet viszont új vevőket, könnyebben el-érheti azokat, akik szívesen vásárolnának környezetkímél�

Documents

Környezet, gazdálkodás