Embed Size (px)
Citation preview
TANTÁRGYI KÖVETELMÉNY
Tanítói, óvodapedagógia, történelem, magyar, ukrán, angol, földrajz, biológia és matematika szakon – nappali és levelező
2 kredit, óra, 1 félév
30 előadás (Dr. prof. Bárány Sándor és Hadnagy István)
2 modulzáró ZH
Javítási lehetőség félév végén egy alkalommal kapható
Beszámolóval zárul (az előadások rendszeres látogatása és a modulzáró ZH eredmények alapján)
SZAKIRODALOM• Sántha Attila, 1993: Környezetgazdálkodás.
Akadémiai Kiadó, Budapest
• Buday-Sántha Attila, 2009: Környezetgazdálkodás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs
• Thyll Szilárd (szerk.), 2004: Környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban. Mezőgazda Kiadó, Budapest
• Tamás János (szerk.), 2008: Agrárium és környezetgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest
• Kerekes Sándor, 2007: A környezet gazdaságtan alapjai. Aula Kiadó, Budapest
• Rakonczai János, 2008: Globális környezeti kihívásaink. Universitas Szeged Kiadó, Szeged
• Шувар І.А., Снітинський В.В., Бальковський В.В., 2011: Екологічні основи збалансованого природокористування. Книги ХХІ, Лівів-Чернівці
• Термена Б.К., Літвіненко С.Г., 2005: Охорона та раціональне використання природних ресурсів. Книги ХХІ, Чернівці
• Сухарев С.М., Чундак С.Ю., Сухарева О.Ю., 2011: Технологія та охорона навколишнього середовища. Новий Світ – 2000б Львів
SZAKIRODALOM
• Moser Miklós, Pálmai György, 1992: A környezetvédelem alapjai. NTK, Budapest
• Kerényi Attila, 1995: Általános környezetvédelem. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged
• Bodnár László, Fodor István, Lehmann Antal, 2006: A környezet és természetvédelem földrajzi alapjai. NTK, Budapest
• Rakonczay Zoltán, 2004: Környezetvédelem. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest
SZAKIRODALOM
• Kovács Margit (szerk.), 1975: A környezetvédelem biológiai alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
• Kerényi Attila, 2003: Környezettan. Mezőgazda Kiadó, Budapest
• Kerényi Attila, 1991: Környezetvédelem. Tankönyvkiadó, Budapest
• Джигирей В.С., 2007: Екологія та охорона навколишнього природного середовища.Знання, Київ
• Грицик В., Канарський Ю., Берій Я., 2011: Екологія довкілля. Охорона природи. Кондор, Київ
SZAKIRODALOM
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS
• Környezetgazdálkodás – a természet és az ember alkotta környezet hosszú távra szóló szabályozott hasznosítása, tudatos, tervszerű fejlesztése és hatékony védelme az ökológiai rendszerek stabilitásának tartós fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembevételével.
• Nem a környezetvédelem egy formája!
• A bioszféra hosszú távú érdekeivel összhangban lévő gazdálkodás.
A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS CÉLJA
• a környezeti terhelések csökkentése;
• az erőforrások ésszerű és korlátozott használata;
• a társadalmi és biológiai diverzitás megőrzése;
• a dinamikus ökológiai egyensúly fenntartása.
FŐ ALAPELVEK
• Megelőzés elve
• A károkozó felelősségének elve
• Szubszidiaritás elve („tartalék”, átvitt értelemben „segítség”,
„támogatás”, „pénzbeli segély”).
• Együttműködés és összehangolás elve
• Kompatibilitás elve (azaz a környezeti szempontok beépítése a
gazdaság folyamataiba). Gyakorlatilag ide tartozik a „szennyező fizet” és a „használó fizet” elv érvényesítése is.
• Globális felelősség elve
TERMÉSZETVÉDELEM
• A természetvédelem az élőlények, természetes életközösségek, élőhelyek a természetes és természet közeli területek, valamint a természeti táj megőrzésére hivatott társadalmi tevékenység.
• A természetvédelem célja a bioszféra állapotának, működőképességének, biodiverzitásának(biológiai sokféleségének), valamint ezzel összefüggésben a élőhelyeknek és a természeti tájnak a megőrzése, károsodásainak megelőzése, mérséklése vagy elhárítása.
KÖRNYEZETVÉDELEM• A környezetvédelem az a társadalmi tevékenység,
amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben (saját maga által) okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy elhárítására irányul.
A KÖRNYZETVÉDELEM RÉSZEI
A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A TERMÉSZETVÉDELEM KAPCSOLATA
• A természetvédelem része a környezetvédelemnek, de nem azonos azzal!
• A természetvédelem mindig tételes védetté nyilvánítással jár, a környezetvédelem pedig ilyen értelemben nem!
Keskenylevelű nárcisz (Narcissus augustifolius)
Barna medve(Ursus arctos)
Védett élőhely, táj
TERMÉSZETVÉDELEM KÁRPÁTALJÁN
KÖRNYEZETHASZNÁLAT• Környezethasználaton a természetes környezet
alkotóelemeinek (pl. az ásványvagyon, talaj, víz, levegő, erdő, gyep stb.), illetve ezek összességének (mint pl. a táj) emberi célra történő igénybevételét értjük.
KÖRNYEZETTUDATOSSÁG• Olyan magatartásforma, amely az egyén felelős
viselkedését határozza meg a környezet védelmével kapcsolatos feladatok megvalósításában, a természeti értékek megőrzésében.
•
A KÖRNYEZET FOGALMA• Az ember környezete a bennünket körülvevő
világnak az a része, amelyben él és tevékenységét kifejti, azonos az élővilág életterével, a bioszférával.
• A bioszféra a Föld kőzetburkának (litoszféra), vízburkának (hidroszféra), levegőburkának (atmoszféra) azon része, amelyet az élő szervezetek benépesítenek.
A TERMÉSZETES KÖRNYEZET• A természetes környezet a világnak az a része,
amely öröktől fogva létezik, amelyre az embernek szüksége van, amellyel kapcsolatba került, vagy kerülhet, amelyet igénybe vesz, de amelynek létrehozásában nem vett és nem is vehet részt, vagyis a föld, a víz, a levegő, az élővilág és az ezek összességét jelentő táj.
• Az ember a természetes környezetét folyamatosan használja, átalakítja, rombolja, módosítja, szennyezi, miáltal az egy kritikus pontban megszűnik természetes környezet lenni.
A KÖRNYEZET ELEMEI• Természeti erőforrás – a
természeti környezet (litoszféra, hidroszféra, atmoszféra, bioszféra) által nyújtott, az ember szükségleteit kielégítő anyag-és energiaforrások;
• az ember, a társadalom számára nélkülözhetetlen életfeltételeket elégítenek ki, hozzájárulnak a termelés és a társadalom fejlődéséhez.
TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK
• Megújítható (megújuló) – a használatuk után újra tudnak termelődni, öntisztuló folyamatok során (tiszta levegő, tiszta víz, termékeny talaj, növények, állatok), napenergia, szél, áramló víz.
• Meg nem újítható (meg nem újuló) –a természetes folyamatok nem töltik fel újra a kitermelt mennyiséget, vagy csak nagyon lassan (fosszilis tüzelőanyagok: kőszén, különböző szénformák, fémes ásványok, nem fémes ásványok: kavicsok, homok, agyag).
MEGÚJULÓ ERŐFORRÁSOK
A KÖRNYEZET TERHELÉS
• Környezetterhelés – azoknak a tevékenységeknek az összefoglaló neve, amelyek veszélyeztetik a környezetünket.
• Környezetszennyezés – az az emberi tevékenység, amely a környezeti elemek természetes tulajdonságait hátrányosan megváltoztatja, ezáltal rontja az emberi életkörülményeket (határértéket meghaladó terhelés).
A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS LEGÁLTALÁNOSABB TÍPUSAI
• Levegőszennyezés
• Vízszennyezés
• Talajszennyezés
• Hulladékszennyezés
• Zajszennyezés
• Sugárszennyezés
A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS FOLYAMATÁBAN HASZNÁLT FOGALMAK
• Emisszió – a szennyező források kibocsátásai.
• Transzmisszió – a szennyezés terjedése.
• Immisszió – a meghatározott helyen fellépő összegzett szennyezettség értéke (szennyezettségikoncentráció).
• Intermedier – az a közeg, pl. víz, levegő, melyen a szennyező anyagok áthaladnak.
A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
• Kedvezőek – pl. a kőzetviszonyok, magas fekvés, jó éghajlat, erdőkben és vizekben való gazdagság, békés múlt, környezetbarát szomszédok, hulladékszegény ipar, alacsony népsűrűség, az átmenő forgalom hiánya stb.
• Kedvezőtlenek – alsó fekvés, zaklatott múlt, háborús környezet, az alapművek hiánya, a rendezett környezet iránti igénytelenség stb.)
A GLOBÁLIS KÖRNYEZETI GONDOLKODÁS ELŐZMÉNYEI
• Rachel Luis Carson: Néma tavasz („Silent Spring”) c. könyve, 1962
• Az USA 1957-ben kezdte el tűzhangya-írtó programját, amelyben DDT-vel és más féregirtókkal kevert tüzelőolajatpermeteztek repülőgépekről a földekre.
• Carson ennek hatására kezdte el tanulmányozni a rovarirtó szerek környezeti hatásait.
• A Néma Tavasz („Silent Spring”) névre keresztelt programban megpróbálta példákkal bizonyítani, hogy a DDT maradandó környezeti károkat okoz. Több újságírót és tudóst is felkért, hogy segítsenek neki.
RÓMAI KLUB MEGALAKULÁSA, 1968• A Római Klub tevékenysége az 1970-es években rendkívül
nagy hatást gyakorolt a tudományos és közgondolkodásra, és megteremtette a környezetvédelem, a globális gondolkodás tudományos alapjait.
• Stockholmban 1972-ben június 5-én tartották az első „Ember és bioszféra” címet viselő ENSZ környezetvédelmi világkonferenciát. A konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította.
• Fő cél: globális problémák megoldása;
• A tudományos társaság feladata: fejlődés elemzése, feltárása, a határozott célok megfogalmazása;
• Világmodelleket hoztak létre (Mi történik, ha? modellek) – a várható jövőt dolgozták ki, ezen belül a főbb témakörök: népességnövekedés, ipari termelés, élelmiszertermelés…
RÓMAI KLUB CÉLJAI
MEADOWS-FÉLE VILÁGMODELLEK, 1972
• Meadows és munkatársai: „A növekedés korlátai” (The Limits to Growth) című jelentés megjelenése.
ENSZ KONFERENCIA AZ EMBERI KÖRNYEZETRŐL, STOCKHOLM 1972
• A konferencián a résztvevők nyilatkozatot fogadtak el a környezetvédelem alapelveiről és nemzetközi feladatairól.
• Az együttműködés irányítására, a nemzetközi erőfeszítések összehangolására létrehozták az ENSZ Környezeti Programját (UNEP).
• A Stockholmi Nyilatkozat keretében első ízben fogadták el hivatalosan, nemzetközi szinten az emberhez méltó környezethez való jogot.
PERSÁNYI: „KÖZÖS JÖVŐNK”, 1988• Brundtland-bizottság és az ENSZ közös jelentése: „Our Common Future”,
1987 (Persányi: „Közös jövőnk”, 1988) – a Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentése.
• Az 1987-ben napvilágot látott jelentés a globális környezetvédelem egyikrengeteget hivatkozott alapdokumentumának számít.
• Óriási szerepe volt abban, hogy öt évvel később Rio de Janeiro-banmegrendezték a Föld Csúcsot (ENSZ Konferencia a Környezetről és Fejlődésről), amelyen a világ majd' minden országa képviseltette magát. Másrészt a „Közös jövőnk” tette közismertté az azóta is roppant divatos –és számos problémával terhelt – "fenntartható fejlődés" kifejezést.
Gro Harlem BrundtlandPersányi Miklós
RIÓI KONFERENCIA, RIO DE JANEIRO, 1992
• ENSZ Konferencia a Környezetről és Fejlődésről (UN Conferenceon the Environment and Development) – a Riói Konferencia, Rio de Janeiro, 1992. Az Agenda 21 dokumentum („Feladatok a 21. századra”).
• Az Agenda 21 nevű akció program – széleskörű és kihívásokkal teli keretet ad az olyan helyi, országos és globális akciók számára, melyek fenntartható jövőt kívánnak alkotni.
• Az Agenda 21 olyan fejlődési típust fogalmaz meg, amely kénytelen figyelembe fenni a jelen és a jövő generációk gazdasági, társadalmi, kulturális, politikai és környezeti problémáit.
• A fenntartható fejlődés ezen megközelítése olyan cselekvési útvonalat ajánl, amely gazdaságilag hatékony, társadalmi szempontból igazságos, felelősségteljes, a környezet tekintetében pedig egészséges.
• A biológiai sokféleség fontosságát a ’80-as években már felismerték, az 1992-es Rio-i konferencia fontos témája volt.
• A konferencia eredménye a Biológiai Sokféleség Egyezmény volt, ami nemzetközi szinten határozott meg feladatokat és alapelveket a biológiai sokféleség védelmében.
Az Egyezmény fő célkitűzései a következők:• a biológiai sokféleség megőrzése, ami nem csupán a fajok,
hanem a genetikai állomány és az élőhelyek szintjén is megjelenik. Az Egyezmény a biodiverzitás megőrzése, használata és a hasznok megosztása között igyekszik egyensúlyt teremteni.
• a fajok, ökoszisztémák, egyéb ökológiai rendszerek fenntartható használata, ami azt jelenti, hogy az hosszú távon nem jár a sokféleség drasztikus csökkenésével, és nem veszélyezteti a jövő nemzedékeinek igényeit.
RIÓI KONFERENCIAÉS A BIODIVERZITÁS EGYEZMÉNY
• Az Egyezményhez csatlakozó államok különféle módokon vállaltak kötelezettséget a biológiai sokféleség megőrzésére, mint például
• oktatások
• képzések
• in-situ (helyben)
• ex-situ (például génbankban) helyek létesítése
• új kutatások indítása (természeti értékek felkutatása, térképezése).
RIÓI KONFERENCIAÉS A BIODIVERZITÁS EGYEZMÉNY
KYOTÓI KONFERENCIA A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉSRŐL, 1995
• A Jegyzőkönyvben a fejlett országok vállalták, hogy a 2008–2012-es időszakra átlagosan 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest.
A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ TUDOMÁNYOK
• ökológia• földtudományok• kémia, biológia, orvostudományok• fizika, műszaki tudományok• matematika, számítástechnika• agrártudományok• közgazdaságtan, jogtudomány• politikatudomány, szociológia, demográfia• pedagógia
KOMPLEX SZEMLÉLETMÓD!
KÖRNYEZETSZENNYEZŐ ANYAGOK ÉS FORRÁSOK
• fűtőanyagok elégetésének termékei• ipari eredetű termékek• háztartási, intézményi eredetű termékek• mezőgazdasági eredetű termékek• katonai tevékenységek termékei
Források:• időbeli eloszlás• eredet• lokalizálhatóság szerint
– pontszerű– diffúz
KÖRNYEZETI ÁRTALMAK
• kémiai ártalmak
• mechanikai hulladékok
• zaj- és rezgéshatások
• sugárhatások
• természetes és művi környezet károsodásai
• az idegrendszerre ható káros hatások
KÖRNYEZETI ÁRTALMAK ELHÁRÍTÁSA
• Műszaki megoldások
• Gazdasági eszközök
• Tudományok
• Oktatás, nevelés, szemléletformálás
• Intézményrendszer
• Jogi szabályozók
KÖRNYEZETI PROBLÉMATÉR
