Közgazdaság- és gazdálkodástudomány

Zalai Ernő

A közgazdaság- és a gazdálkodástudomány kapcsolata – nézetek, hitek, tévhitek és tanulságok a jövőre vonatkozóan

MTA IX. osztály, tudomány hónapja konferencia, 2013. november 21.

Közgazdaságtudományi Kar Zalai ErnőKözgazdaság- és gazdálkodástudomány

2

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány

TartalomKözgazdaságtudomány versus gazdálkodástudomány

A gazdaságtani felsőfokú képzés gyökerei és ágai

A magyar gazdaságtani felsőfokú képzés

Közgazdaságtani versus gazdálkodástani képzés

A gazdaságtudományok módszertana

Közgazdaságtudományi Kar Zalai ErnőKözgazdaság- és gazdálkodástudomány

3

Közgazdaság- versus gazdálkodástudomány A közgazdaságtudomány kezdetben (1767) mint politikai

gazdaságtan jelent meg. A politikai jelző az államra utalt: az államháztartás gazdálkodásának normatív tudománya.

Később közgazdaságtanra szelídült (Marshall): a termelés, a csere, a jövedelmek (vagyonok) elosztását és felhasználását szabályozó törvényszerűségek deskriptív tudománya.

Az „economic” jelző egyaránt utal gazda(g)ságra és takarékos-ságra. Innen már csak egy kis lépés: a közgazdaságtan a szűkös javakkal való racionális gazdálkodás tudománya, sőt,

voltaképpen a racionális emberi viselkedés (döntések az élet minden területén) általános elmélete, azaz praxeológia.

Közgazdaságtudományi Kar Zalai ErnőKözgazdaság- és gazdálkodástudomány

4

Közgazdaság- versus gazdálkodástudomány A gazdálkodástudomány közös cél(ok) elérésére szakosodott

intézmények működését, vezetését és szervezését, döntési mechanizmusát, az erőforrások (a célok elérési szintjében mért) hatékony felhasználását tanulmányozó tudomány.

Részben deskriptív, de alapvetően inkább normatív tudomány. Szorosan épít közgazdaságtani fogalmakra, összefüggésekre

és a felhasznált módszertanban is sok a közös elem, de a gazdálkodástan a gazdasági egységeken belüli, a közgazda-

ságtan elsősorban a gazdasági egységek közötti kapcsolatokat (az azokat szabályozó mechanizmusokat, makrogazdasági viszonyokat) elemzi, de van átfedés (pl. üzletgazdaságtan).

Közgazdaságtudományi Kar Zalai ErnőKözgazdaság- és gazdálkodástudomány

5

A gazdaságtani felsőfokú képzés gyökerei

„Ha mármost keletkezésüktől kezdve szemléljük a dolgokat: miként más kérdésekben, itt is így látunk majd a legtisztábban.”(Arisztotelész, Politika)

„Történeti távlat nélkül semmi jelenséget nem lehet tulajdon-képpen valóságosan és elfogadhatóan értékelni.”(Szabó T. Attila, Vallomások, Magyar Nyelv, 1988)

Közgazdaságtudományi Kar Zalai ErnőKözgazdaság- és gazdálkodástudomány

6

A bolognai átálláshoz felhasznált középkori modell

Az egyetem a tanárok és diákok autonóm testülete (céhe): tudományok művelése, hallgatók képzése, fokozatadás.

Az egyetemek kezdeti felépítése (4 fakultás)•bölcsészeti kar (artes):általános alapozó képzés

fokozatok: baccalaureus, licentiatus, magister (tanító)

•teológiai, jogi, orvosi karok: szaktudományi képzésfokozat: doctor (szintén tanító!)

Egyetem versus Akadémia: adhat-e teológiai doktori fokozatot.A litván felelevenítették a bolognai átállás során!

A felsőfokú képzés fejlődése Európában

Közgazdaságtudományi Kar Zalai ErnőKözgazdaság- és gazdálkodástudomány

7

A felsőfokú képzés fejlődése Európában Általános értelmiségi képzés: artes liberales (universitas),

tudományos, akadémiai jellegű képzés; az általános alapozó képzés kiszélesedik lefelé (elemi és

középiskolák), az egyetemi képzés differenciálódik, a különböző európai országokban eltérő rendszerek és

elnevezésű fokozatok alakulnak ki. Technikai ügyességek: artes mechanicae (polytechnicum)

„hivatásos” képzés: agrár, műszaki, gazdasági (Szenc, 1763); a felsőbb szint tudományos megalapozottsága és kutatási

kapacitása közeledik az egyetemekhez, egy részük beépül az egyetemi rendszerbe (fúzió vagy új

karok, ld. pl. USA: CMU vs. MIT).

Közgazdaságtudományi Kar Zalai ErnőKözgazdaság- és gazdálkodástudomány

8

A modern gazdaságtani felsőfokú képzés A mai felsőfokú gazdaságtani képzés a két vonulat ötvözete:artes liberalis: az elméletet előtérbe helyező egyetemi

(akadémiai) képzés (Volkswirtschaft, economics),artes technicae: a gyakorlati ismeretekre összpontosító,

(szak)főiskolai képzés (Hochschule, politechnikum) (Betriebswirtschaft, Business Administration).

A 20. század második felében világszerte jelentős közeledés,sok helyütt intézményi formában is egyesült, demegmaradtak markáns sajátos vonásaik, és az alsóbb szintű főiskolai képzés (Fachhochschule, college)

többnyire az egyetemi szférán kívül maradt.

Közgazdaságtudományi Kar Zalai ErnőKözgazdaság- és gazdálkodástudomány

9

A magyar gazdaságtani felsőfokú képzés Kelet-Európa: a két képzési ág gyakorlatilag egybeolvadt. A szovjet terminológia (ekonomicseszkije nauki) átvétele, a

nevükben sem lehet megkülönböztetni őket (ágazati szakok), a korábbi „üzemgazda” (Betriebswirt) megnevezés eltorzult

(„üzletgazda” elnevezést lehetne ma bevezetni helyette a business administrator magyar megfelelőjeként).

A bolognai átállás folytán a torzulások tovább erősödtek: egybemosódott az egyetemi (akadémiai jellegű) és főiskolai (professzionális) képzés tartalma és intézményei,

az alapozó képzésből szinte kihalt az akadémiai jelleg, a képzési arányok eltolódtak a főiskolák és az üzleti ág felé.

Közgazdaságtudományi Kar Zalai ErnőKözgazdaság- és gazdálkodástudomány

10

Közgazdaságtani vs. gazdálkodástani képzés Meg kellene különböztetni egymástól

az akadémiai és a hivatásos képzést minden szinten, ez helyretenné a közgazdaságtani és a gazdálkodástani képzés közötti viszonyt is a magasabb szinteken (M,

PhD). Aszimmetria: közgazdaságtani alapképzésből át lehet menni

gazdálkodástani mester képzésbe, fordítva nem megy, a közgazdaság tani alapképzés kiszélesítése ugyanakkor

kívánatos lenne az akadémiai jellegű gazdálkodástani mesterképzés számára!

A gazdálkodástani mesterképzés követelményrendszerében és időtartamában is meg kellene különböztetni az akadémiai és a hivatásos jellegű képzést egymástól!

Közgazdaságtudományi Kar Zalai ErnőKözgazdaság- és gazdálkodástudomány

11

A gazdaságtudományok módszertana Előzmények: történelem és a morálfilozófia (ma is jelen van). Mai értelemben vett közgazdaságtudományról igazából csak a

18. századtól fogva beszélhetünk (fiziokraták, klasszikusok). Az árutermelés jelentős kiszélesedése és kiterjedése: a

természeti törvényekre emlékeztető „szabályosságok” a piacok működésében (árak, termelési arányok).

Egyre gyakoribb az érzékletes természettudományos (biológiai, fizikai) metaforák használata (olyan, mint …).

A természettudományokban a 17. századtól egyre sikeresebbé és fokozatosan az egyetlen tudományos módszerré válik az ún. hipotetikus-deduktív modell.

Közgazdaságtudományi Kar Zalai ErnőKözgazdaság- és gazdálkodástudomány

12

A gazdaságtudományok módszertana A hipotetikus-deduktív modell lényege: megfigyelések

szabatos (elvont) fogalmakon, axiómákon nyugvó modellek mérések (identifikáció!), kísérletek igazolás-cáfolás.

Egyre nagyobb számban jelennek meg matematikára (nyelv és eszköztár) épülő közgazdasági elméletek és modellek.

A korábbi természettudományos metaforák közgazdasági modelleké válnak, tért hódít a pozitivista módszertani felfogás.

A II. vh. után különösen felgyorsul ez a folyamat: matematikus és természettudományos végzettségűek beáramlása a ktanba.

Visszaszorul a gazdasági jelenségek, események „magyarázó megértésen” nyugvó történelmi-társadalmi elemzése (USA).

Közgazdaságtudományi Kar Zalai ErnőKözgazdaság- és gazdálkodástudomány

13

A gazdaságtudományok módszertana A hipotetikus-deduktív modell megjelenésétől kezdve jelen van

annak erőteljes kritikája a társadalomtudományokban (elégséges utalás: Max Weber, 1904, Ludwig von Mises, 1940).

A természettudományok: tudat és önismeret nélküli tárgyakat vizsgálnak; tudnak objektíven mérni; jelentősen alapozhatnak ellenőrzött kísérletekből (ceteris paribus) nyert tapasztalatokra; vizsgálatuk tárgya, a természet, lassan változik; ezzel szemben

a társadalomtudományok: önismerettel bíró emberek cselekvé-sét vizsgálják; nem tudnak objektíven mérni; a statisztika is csak „történelmi” módszer; csak „eseti-egyedi tapasztalatokra” lehet építeni (számos feltétel változik); a vizsgálatuk tárgya igen gyorsan változik; gyakran az előrejelzés hatására.

Közgazdaságtudományi Kar Zalai ErnőKözgazdaság- és gazdálkodástudomány

14

A gazdaságtudományok módszertana Az axiómákon nyugvó elméleti modellek valósághűsége sem

alapfeltevéseik, sem előrejelzéseik alapján nem igazolható (Friedman pozitivista álláspontjának kritikája).

Mindezek miatt sokan kétségbe vonják, vannak-e egyáltalán tartós és általános törvényszerűségek a gazdaságban.

A tudományos magyarázatok lehetőségét az teremti meg (az ellensúlyozza a kontrolált kísérletek hiányát ), hogy a kutató építhet a céltudatos emberi viselkedés a priori ismert vagy feltételezett szabályaira (nem egyszerűen „külső megfigyelő”).

El kell viszont fogadni, hogy nem lehet a természettudományok-ban elvárt szigorúsággal empirikusan igazolni a feltételezett ok-okozati összefüggéseket (többféle magyarázat adható).

Közgazdaságtudományi Kar Zalai ErnőKözgazdaság- és gazdálkodástudomány

15

A gazdaságtudományok módszertana Mindezek miatt értelmetlen a „hipotetikus-deduktív” illetve a

„magyarázó (interpretative) megértés” módszertanát „vallók” tartós és harcias szembenállása: a társadalomtudományok módszertana szükségképpen összetett, plurális.

Nem tagadható sem a spekulatív axiómákra épülő elméleti modellek (pl. tökéletes versenypiac statikus egyensúlya),

sem a szisztematikus megfigyelésen, intuíción és beleérzésen nyugvó, interpretative elemzések potenciális hasznossága.

Mindkettőt lehet tudós és sarlatán módon művelni, mindkettő magában hordozza a tévedés lehetőségét, ezért előrejelzéseik, magyarázataik óvatosan kezelendők és összevetendők.

Nem versenyeznek egymással, kiegészítik egymást!