II. KÖZGAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY.

G azdaság i e g y le te in kés azok be fo lyása közgazdasági viszonyainkra.

Irta: Kovách László.

A gazdálkodással foglalkozó osztályt súlyosan érintette az 1884-ik évben a gabnaáraknak rohamos és nagy fokú hanyatlása. És méltán lohasztotta a gazdáknak szép termésükbe fektetett remé­nyeit az árak ily gyors és nagy mérvű sülyedése.

Sajnos, hogy a magyar gazdák nagy részének jövedelmi for­rásai között első és legfeltétlenebb a magtermelésre fektetett, bevé­tel jövedelme.

Sajnos, hogy még ma is legtöbb gazdának gazdasági rendszere majdnem kizárólag a magtermelésre lévén alapítva; ha ezen ága a. gazdaságnak vagy rossz aratás — tehát kevés eladni való mag­termést eredményez, vagy — mint az 1884-iki évben — jó termés mellett az árak sülyedése áll be. s ismét kevés jövedelem jut a gazda kezébe, akkor aztán oly kellemetlen állapot áll elő, mely gya­rapodás helyett hanyatlást, anyagi visszaesést, — sőt nem kevés esetben bukást és romlást hoz a jó lelkű gazdára.

Évtizedek óta foglalkozik gazdasági szakirodalmunk azon tétel­nek népszerűsítésével: hogy a g a z d á n a k m a m á r n e m s z a ­b a d e g y o 1 d a 1 u 1 a g a g a z d a s á g i r e n d s z e r e g y á g á r a, s l e g k e v é s b é s z a b a d a m a g t e r m e l é s r e m a g á r a f e k ­t e t n i g a z d a s á g á n a k s u 1 v á t. a 1 a p j á t.

Állatneveié', hizlalással, egyéb eladható cikkeiknek előállításá­val vegyest, a hol a magtermelésre kiváló jó körülmények kínál­koznak, ott a magtermelés lehet és maradhat is a legkedveltebb ága gazdaságunknak, de sehol és semmi körülmények között nem szabad annak egyedülinek és olyannak lenni, mely minden egyéb jövedelmet hajtható gazdasági üzletet mintegy kizárjon s a térről leszorítson!

Évtizedek óta írják, tanácsolják e tant gazdasági szakirodal­munk férfiai, s hirdetik a gyakorlati téren gazdasági egyleteinek. S különösen ezek, mert ezek vannak hivatva e tant nemcsak szóval s Írás­ban hirdetni, ajánlani, hanem a gyakorlati életben annak követésére serkenteni, segíteni, kalauzolni a gazdaközönséget.

A gazdasági egyleteknek egyik legnemesebb s legéletbevágóbb feladata — .szerény nézetünk szerint az: hogy saját köreikben a

gazdasággal foglalkozóknak útmutatással szolgáljanak arra, hogy miként s minő eszközökkel lehet és kell a maglermelés mellett a gazdaságnak különböző ágait meghonosítani és meghonosítva jöve- delmethozóvá tenni.

Az egyletnek feladata, egyesült erővel hatni, hogy nemesebb tenyészállatoknak nevelése, meghonosítása hozzáférhetővé legyen téve a kevesebb áldozatra képes szegényebb sorsii gazdák részére is.

Hasznos kereskedelmi növényeknek termesztése, ismertetése: azoknak miként való könnyű és jutányos beszerzése iránt leginkább a gazdasági egyletek adhatnak példát s nyujthalnak alkalmai.

,A gazdasági egyletek napról-napra fontosabb szerepre hivatvák. s napról-napra inkább meggyőződünk arról, hogy azoknak létezése életszükség a haladni, gyarapodni iparkodó józan gondolkodású gazdára!

Nem szükséges a külföldnek példáira sem hivatkoznunk, hol a mezei gazdálkodásnak hatványozottan magasabb szellemi és ha­talmasabb anyagi tőkéi kínálkoznak egyletek és társulatok alakjában.

Tme Anglia, hol minden kerületben van gazdasági egylet. Nem szükséges francia s némethon példáira sem hivatkoznunk, mert hiszen mindezen országokban a mezei gazdálkodás évtizedek (Hu a gazdasági iparrral karöltve hatványozza a gazdák jövedelmeit, kik­nél nincs megye, nincs vidék vagy kerület, melynek gazdasági egy­lete ne volna s mely ne érezné annak pótolhallan Hőimül, hasz­nát, szükségét.

Csak nálunk Magyarországon van még kevés, s viszonyainkat, állapotaink és úgy szellemi, mint anyagi körülményeinket ki nem elégíthető kevés gazdasági egylet. S ott is a hol van, ott is nagy mérvekben hiányzik a részvét épen a gazdák részéről, hiányzik azon éltető részvét, mely nélkül a legjobb vezetés, a legbuzgóbb kezelés mellett is nem keletkezik azon vonzó hatás, mely a sikert eredményezni, hatványozni és kézzelfogható módon kitűntél ni lenne képes.

Felelős kormányunk, már második évtizeden át évről-évív többet áldoz, tesz, intéz e téren, s mégis az eredmény e téren ko­rántsem megfelelő.

Tagadhatatlan, hogy másfél évtizeden át sokat .haladlunk a gazdászat minden ágában ! Tagadhatatlan, hogy az állam ma mai­sokkal többet áldoz- a mezei gazdálkodás, földmivelés és föld neve­lési ipar emelésére, istápolására, mint ezelőtt : de sajnos, tagadhat- lan az is, hogy magyar gazdáink szívesen veszik az állam anyagi és szellemi segélyét, de a r 1*a, hogy a z t i s me r t e b b é , á I t a l a - n o s a b b á t enni i p a r k o d n á n a k s a he l ye t t , h ogy azl a né p m i n d e n r é t e g é b e s z é t h i n t e n i — s ezá l t a l az á l l am e r e ­j ét e me l n i — s e g í t e n é n e k , v a l ó b a n igen k e v e s e t t e s t ne k .

Nézetünk szerint a z á l l a m n a k e t é r e n való) h a s z ­n o s é s b e h a t ó k ö z r e m ü k ö d é se c s a k a k k o r s u g v h o z n a á l t a l á n o s nagy kiterjedésű javulást g a z d a s á g i — s ennek folytán közgazdasági — v i s z o n y a i n k r a. h a a z e g y-

101

102

le ti t é r e n c s o p o r t o s u l ó g a z d á k ő s z i n t e s z i v v e l - l é - l e k k e l s b u z g a l o m m a l k a r o l n á k fel a k o r m á n y n a k m o s t m á r v a 1 ó b a n s o k o l d a l ú és n a g y m é r v ű köz r e- m ű k ö d é s é t, mely úgy szelleni, mint anyagi tekintetbn évről-évre nagyobb mérvek t ölt.

Az ál l al t e n y é s z t é s terén a magyar állam oly buzgalom­mal. készséggel és áldozatkész példával jár elől, hogy valóban csakis a gazdák egyesülésének érthetetlen szórványossága, s az egyesületeknek lanyhasága, illetve az egyletek lanyha támogatása, a gazdáknak az egyletekben való résztvételének bámulatos restsége okozza azt. hogy e nagy és valóban megbecsülhetlen vezetés és áldozatkészség mellett, állattenyésztésünk — ámbár tagadhatatlanul, de — csigalassúsággal halad!

M e n n y i n e m e s t e j e l ő é s h ú s t t e r m e l ő á l l a t l e t t a ('("> 1 d in i v e I é s i m i n i s z t e e r i u ni á l t a l á l d o z a t k i ni é l é s n é l k ü l b e hoz va , e l h e l y e z v e s mindamellett azt tapasztaljuk, hogy gazdáink közül csak szórványosan, kevesen érdeklődnek a be­hozol I kitűnő ló-, szarvasmarha-, juh és disznó tenyésztése iránt, holott ha vidéki egyleteiket támogatva, ezek által ily tenyészálla­toknak köreikbe jutása iránt, csak filléreikkel is járulnának, ma már tetemesen jobban el lehetne terjedve a jobb fajoknak minden neme.

De mikor — sajnos — azt látjuk, hogy az országban még most is fele annyi gazd. egylet sincsen annak, a mennyire szükség volna : mikor azt látjuk, hogy a gazdasági egyleteknek, már t. i. a létezőknek fele része sincs oly buzgalommal látogatva, hogy sikere­sen működhessék, elszomorodik az iparkodó magyar gazda szive, 5 megdöbben jobb állapotok s gazdasági viszonyok után sóvárgó haza- tini kebele, — midőn tapasztalja, hogy egy-egy vidéki vagy megyei gazdasági egyletnek, melynek — tekintve az arra hivatott és való­ban alkalmas gazdák számát, évenkint 5 Irtot fizető ezer tagja lehetne sőt bőven több mint ezer — hát van 100—150 tagja s ezen tagok közül is mikor gyűlés, tanácskozás, gyülekezés ideje van, megjele­nik f>—(}.

Mikor azt látjuk, hogy p. o. az én szülőmegyémben Hevesben n hol már ezelőtt 26 évvel megalakult a gazdasági egylet s műkö­dött nagy hatással 5 - 600 taggal, akkor mikor az országban alig élt két vidéki egylet; a k k o r , m i d ő n a k o r m á n y f ü b e n - f á b a n s m é a az e k e v e r s e n y e k b e n i s p o l i t i k a i r e b e l l i s e k g y ii 1 e k e z e t é t l á t t a , ke r es t e , — akkor, midőn a kormány nemcsak hogy nem segítette semmivel, nem támogatta sem tanács­csal. sem anyagi segítséggel, de sőt kancsal szemmel nézte s gátolta, nehezítette a gazdasági egyletek létestilését s működését, hogy akkor a hevesmegyei egylet életrevaló erélylyel működött, hatott, alkotott, javított, tanított, mutatott, vonzott, s m a m i k o r a f ö l dmi ve l e sí k o r m á n y s z a k l a p o k k a l , s z a k i r á t o k k a i s a s z e l l e m i t á m o g a t á s n a k m i n d e n n e m é v e l h a l m o z z a el a ga z - d a s á g i e g y l e t e k e t , — nézetöket tanácsukat kéri, — a gaz- dászat terén felmerülő tapasztalatokat velők közli, ismerteti, s őket

103

nem kevés anyagi segélyben is részesíti, — me r t a z e g y l e - t e k. s köztük a példa gyanánt említett hevesmegyei gazd. egylet is — a l i g ad é l e t j e i t , a l i g t e s z é n e g y e b e t , a n n á l , h o g y él é s l é z e n g , 1 é t e z i s t e n k e g y e 1 m é b ő 1. V a n a n n a k e g y é v t i z e d e , h ogy z s i b b a d t s á g b a n s z e nve d , s napról-napra kevesebb hatást gyakorol, mert lelkesedés, buzgalom és támogatás helyett általános pangás és részvétlenség által van környezve.

S ki hinné, hogy azon egylet ez, mely 1859-ben sikerült és közlelkesedést ébresztett, nagy általános kiállítást rendezett s ez

• Által a gazdasági gépek terjedését szemmel látható mérvekben esz­közölte ; ki hinné, hogy azon egylet ez. mely 1860-ban Egerben j-endezett gyümölcs-kiállítássával a gyümölcs-termelés, a gyümölcs- nemesitésre oly szemmellátható befolyást gyakorolt, hogy öröm volt látni mint vették, szerezték be szőllők és kertek tulajdonosai a ne­mesebb fáj oltványokat, fákat; azon egylet ez, mely a szántás taní­tások és versenyek által a jó ekék és jobb szántás terjesztését ta- gadhatlan nagy mérvekben eszközölte ; ugyanazon egylet, mely ez­előtt 12 évvel gyönyörűen rendezett nagy arató, kaszáló és cséplő­gép kiállítás és versenyével országszerte figyelmet gerjesztett, s e vidéken a gépek ismeretét s ennek folytán terjedését valóban szem­mel látható arányban eszközölte; e z e n e g y l e t t i z év ó t a — é p e n a n n y i i dő ót a, h o g y a m a g y a r f e l e l ő s k o r m á n y a m e z e i . g a z d á 1 k o d á s é r d e k é b e n m i n d e n t é r e n — ú g y s z e l l e m i , m i n t a n y a g i t e k i n t e t b e n - na gy t e ­v é k e n y s é g e t f e j t ki, a z o n i d ő ó t a k e r e s z t b e t e11 k e z e k k e l h e n y é l s t é t l e n sor vad, r é s z v é t h i á n y á b a n ,

• l évén ma a ga z d a kö zö n s é g k ö r é b ő l 60—70 t a g j ajTény az, hogy mindennek van oka s igy ennek is okvetlen

kell szülő okának lennie, s ha ez ok megszűnik, meg fog szűnni az okozat is.

O ka e h a n y a t l á s n a k ne m e g y é b m i n t az, h o g y a p o l i t i k a i s ú r l ó d á s o k f e l b o n t o t t á k a b i z a l m a s j ó v i ­s z o n y o k a t n e m c s a k a z e g y l e t i t a g o k k ö z ö t t , d e m e g l a z í t o t t á k a z o k a t a t á r s a d a l o m m i n d e n r é t e g é ­b e n , s ő t m a g á b a n a s z o r o s a b b c s a l á d i ki') r ök- b e n is.

Nem gyülekeztek politikai psírt tekintetből; nem lettek tagokká po­litikai psírt gyűlölet vagy ellenszenvből; — nem fizették tagsági dijaikat, mert nem vártak semmi jót a velők nem egy politikai hitet valló másik tagoktól!

H á l a a g o n d v i s e l é s i s t en é nek, m a m á r n a g y l é p ­t e k k e l k ö z e l e d ü n k a z o n i dő felé, m e l y b e n a p o l i t i ­k a i p á r t k ü l ö n b ö z e t n e m v á l a s z t j a el e g y m á s t ó l a z egy és u g y a n a z o n h a z á n a k , egy és u g y a n a z o n é r ­d e k ű f i a i t ! Hála a gondviselésnek, napról-napra kevesbedik a íuriozók száma, — már ma is számosak azok, és a nagyobb számot <ezek teszik, kik a politikai meggyőződés különbözőségében nem látnak

104

arra nézve akadályt, hogy a közérdekek, s e téren például a-mezőgaz­dasági érdekek tárgyában ne tanácskozhassék, ne határozhasson* együtt a haza bármely politikai pártjához tartozó hazafi egyenlő- bizalommal társa iránt, azon bizalommal, m e l y a z t s ú g j a , a z t m o n d j a , h o g y a p o l i t i k a i v é l e m é n y k ü l ö n b s é g me l ­l e t t l e h e t n e k és v a l ó b a n v a n n a k is i g e n s z á m o s o l y t á r g y a k , m e l y e k r e n é z v e n e m c s a k h o g y l e h e t ü n k , de v a g y u n k i s e g y v é l e m é n y e n !

Napról-napra — örömmel tapasztalhatjuk országszerte, — hogy e bizalom vissza kezd térni kebleinkbe, s a t á r s u l á s t e r é n , u g y m i n t a t á r s a d a l o m b a n , a z e g y e s ü l é s s ze l l eme- h a t á r o z o t t a n e l ő t é r b e l ép, határozottan halad, az egyletek újra élednek s ujult erővel lépnek a küzdtérre íöldmivelés, ipar és mezei gazdálkodási érdekeink — mint közös hazánknak élet erét éltető főérdekek — megvédése, ápolása, emelése körül!

É s h a e g y l e t e i n k — különösebben g a z d a s á g i e g y l e ­t e i n k — v a l ó b a n e r ő s e b b e n l e s z n e k l á t o g a t v a , t á m o- g a t v a g a z d a - k ö z ö n s é g ü n k á l t a l , e t é r e n a h a l a d á s ó r i á s i m é r v e k e t ö l t h e t s — szerény nézetünk szerint — fog is ölteni, mert ez egyletek helyes működése terjeszteni fogja hatal­mas kézzel — a közakarat kezével — azon elveket, melyek a gaz- dászatban kizárólag helyesek, s azok között azon elvet is. hogy : n e m s z a b a d a m a g y a r g a z d á n a k e g y o l d a l ú n a k l enni , h a n e m f o g l a l k o z n i a k e l l a g a z d a s á g m i n d a z o n á g a i ­va l , m e l y e k a d o t t v i s z o n y a i , é g h a j l a t i f e k v é s i , t á j - é s e g y é b b k ö r ü l m é n y e i h e z k é p e s t l e h e t ő k ! A magyar gazdának nem szabad egyoldaliinak maradnia, s n em s z a b a d a g a z d a s á g f ő s u 1 y á I k i z á r ó l a g a m a g t e r m e I ő s r e h e- 1 y e z n i e ! S akkor, ha ez elv alkalmazásban helyt foglal, életbe lép s terjed, akkor az 1884-iki évhez hasonló gabonaár-válság, nem fog többé soha oly érzékenyen lesújtó hatást gyakorolni mint gyakorol ma, és pedig kétségtelenül — ezen oknál lógva.

Ha több ága több oldalú s igy több kisebb-nagyobb megnyi­tott forrása van a jövedelmezi etésnek, úgy «ha n em c s u r o g c s e p p e n * , imitt is amott is egy-egy kis jövedelem mindig kerül és sok kicsiből lesz a nagy! az elég.

Pártoljuk tehát vidéki gazdasági egyleteinket, mint a józan és okszerű gazdasági elveknek leghivatottabb terjesztőit.

A z a g rá r iu s m ozga lom .I r t a : Visi Imre.

Mióta Magyaroszág alkotmányos életébe a nép nagy zöme té­nyező lett, aligha találják el a helyes utat azok, a kik a politikai mozgalmakat vagy jelszavakat egyes, bármi érdemes társadalmi osz­tályok érdekeiből merítik.