Kresalek Péter – Blumné Bán Erika · 20 Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan. AULA Kiadó, Budapest, 2003. 253. o. 21 Tóth Antal (szerk.): Gyakorlati controlling. RAABE Kiadó,

Kresalek Péter – Blumné Bán Erika

A vállalati tevékenységek elemzésének módszertana I.

Teljesítmény és erõforrás elemzés

Kresalek Péter – Blumné Bán Erika

A vállalati tevékenységek elemzésénekmódszertana I.

Teljesítmény- és erõforráselemzés

Szerzõk:

Blumné Bán Erika:fõiskolai adjunktus

2. fejezet, 3. fejezet 3.5.2. és 3.6.4., 4. fejezet 4.3.2., 5. fejezet 5.2.ide még jönnek feladatszámok

Kresalek Péter:egyetemi adjunktus

1. fejezet, 3. fejezet kivéve 3.5.2. és 3.6.4., 4. fejezet kivéve 4.3.2., 5. fejezet 5.1.ide még jönnek feladatszámok

Lektor:

Sándor Lászlóné dr.ny. fõiskolai docens

Szerkesztõ:

Kresalek Péteregyetemi adjunktus

Tartalomjegyzék

Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. A termelõ-szolgáltató és a kereskedelmi tevékenységteljesítményének elemzése

1. A termelõ-szolgáltató tevékenység teljesítményének elemzése . . .1.1. A termelés mérése, számbavétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.2. A termelési érték elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.3. A termelés összetételének elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.3.1. A szállítási kötelezettségek teljesítésének tételes vizsgálata . .1.3.2. A termelés összetétel-változásának és a változás hatásának

elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.4. A termelés ütemességének vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.4.1. A termékkibocsátás ütemességének vizsgálata . . . . . . . . .1.4.2. A termelési folyamat egyenletességének, folyamatosságának

vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.5. A minõség elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.5.1. A termékek, szolgáltatások minõségének vizsgálata a vevõielégedettség szempontjából . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.5.2. A gyártási folyamat és a késztermékek minõségénekvizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.5.3. A minõséggel kapcsolatos költségek vizsgálata . . . . . . . .

2. A kereskedelmi tevékenység teljesítményének elemzése . . . . . . .2.1. Az áruforgalmi tevékenység értelmezése és szakaszai . . . . . . . .2.2. Az áruforgalom átfogó elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.3. Az értékesítési forgalom alakulásának elemzése . . . . . . . . . . .2.4. Az értékesítés összetételének elemzése . . . . . . . . . . . . . . . .2.5. Sajátosságok a nagykereskedelmi tevékenység elemzésében . . . . .

5

II. A vállalati erõforrás-gazdálkodás elemzése

3. Az emberierõforrás-gazdálkodás elemzése . . . . . . . . . . . . . .3.1. SWOT-elemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.2. A létszám nagyságának és összetételének elemzése . . . . . . . . .3.3. A munkaidõ-kihasználás elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.4. Az emberierõforrás-felhasználás és a vállalati teljesítmény

kapcsolatának elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.5. Az élõmunka teljesítményének elemzése . . . . . . . . . . . . . . .

3.5.1. A munka termelékenységének elemzése termelõtevékenységesetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.5.2. Az élõmunka teljesítményének elemzése kereskedelmitevékenység esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.6. Az emberi erõforrás felhasználásához kapcsolódó költségekvizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.6.1. A munkaerõköltségek és a személyi jellegû ráfordítások

elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.6.2. A bérgazdálkodás átfogó elemzése . . . . . . . . . . . . . . .3.6.3. A bérfelhasználás gazdaságosságának elemzése . . . . . . . .3.6.4. A bérgazdálkodás elemzési sajátosságai kereskedelmi

tevékenység esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A tárgyieszköz-gazdálkodás kiemelt elemzési feladatai . . . . . . .4.1. A tárgyieszköz-állomány összetételének elemzése . . . . . . . . . .4.2. A tárgyi eszközök állagának, használhatóságának vizsgálata . . . . .4.3. A tárgyi eszközök kapacitáskihasználásának vizsgálata . . . . . . .

4.3.1. A kapacitáskihasználás elemzése termelõtevékenység esetén .4.3.1.1. A tárgyi eszközök kihasználásának vizsgálata értékadatok

felhasználásával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.3.1.2. A mûszaki kapacitáskihasználás értékelése . . . . . . . . .4.3.1.3. A kapacitáskihasználás változásának hatása

a vállalkozás költségeire . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.3.1.4. A gazdasági kapacitáskihasználás vizsgálata . . . . . . . .

4.3.2. A kapacitáskihasználás elemzése kereskedelmitevékenység esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6

A vállalati tevékenység elemzésének módszertana I. – Teljesítés- és erõforráselemzés

5. A készletgazdálkodás kiemelt elemzési feladatai . . . . . . . . . . .5.1. A készletgazdálkodás elemzése termelõtevékenység esetén . . . . .5.1.1. Az anyagellátási tevékenység elemzése . . . . . . . . . . . . . . .5.1.2. Az anyagfelhasználás elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5.1.2.1. Az anyagfelhasználás dinamikus elemzése . . . . . . . . . . . .5.1.2.2. Az anyagfelhasználási normáktól való eltérések vizsgálata . . . .5.1.3. A készletalakulás vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5.1.3.1. Készletállományok elemzése a készletnormák

figyelembevételével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5.1.3.2. A készletstruktúra, készlethatékonyság vizsgálata . . . . . . . .5.1.3.3. A készletek alakulásának dinamikus elemzése . . . . . . . . . .5.1.3.4. A készletgazdálkodási tevékenységre vonatkozó figyelmeztetõ

adatok vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5.2. A készletgazdálkodás elemzése kereskedelmi tevékenység esetén . .5.2.1. Az áruellátás (árubeszerzés) elemzése . . . . . . . . . . . . . . .5.2.2. A készletgazdálkodás elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5.2.2.1. Az árukészletek és a készletváltozás megfigyelése . . . . . . . .5.2.2.2. Az árukészlet és a forgalom viszonyának elemzése . . . . . . . .5.2.2.3. Az átlagkészlet változására ható tényezõk számszerûsítése . . . .5.2.2.4. A készletrugalmasság vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . .

Példák és gyakorló feladatok1. Feladatok a termelõ-szolgáltató tevékenység teljesítményének

elemzéséhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. Feladatok a kereskedelmi tevékenység teljesítményének

elemzéséhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. Feladatok az emberierõforrás-gazdálkodás elemzéséhez . . . . . . . .4. Feladatok a tárgyieszköz-gazdálkodás elemzéséhez . . . . . . . . . .5. Feladatok a készletgazdálkodás elemzéséhez . . . . . . . . . . . . . .

Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Ábrák jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Táblázatok jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7

Tartalomjegyzék

Elõszó

A vállalati mûködés sikerességéhez hozzátartozik a gazdálkodási folyama-tok alapos ismerete. Az ismeretszerzés – a vállalkozások szintjén is – beváltmódszere az elemzés, a gazdasági jelenségek, összefüggések megismerése,minõsítése és értékelése.

Ehhez kíván módszertani segítséget adni a most kézbevett „A vállalatitevékenységek elemzésének módszertana” címû – kétkötetes – szak-könyv.

A könyvek felépítése alapvetõen a Budapesti Gazdasági Fõiskola Pénz-ügyi és Számviteli Karának tantervéhez igazodva készült, két – az alcímek-ben megjelölt – tantárgy tankönyveiként szolgál.

A könyvek tartalma, kiegészítve – a számviteli beszámoló témakörére vo-natkozó – „A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése” címû kiad-vánnyal, teljes egészében megfelel a mérlegképes könyvelõi képzés „Számvi-tel-elemzés” tantárgy részét képezõ elemzési ismeretek tematikájának.

Az elsõ kötet a jellemzõbb vállalati tevékenységek közül az ipari terme-lõ-szolgáltató és a belkereskedelmi vállalati gazdálkodás alapvetõ elemzésimódszereit dolgozza fel, részletesen tárgyalva a vállalati teljesítmények ésaz erõforrás-gazdálkodás fontosabb elemzési területeit.

A könyvek az elemzési módszerek bemutatását követõen gazdag példa-anyaggal (megoldott példákkal és gyakorló feladatokkal) segítik azok meg-értését és a vállalati gyakorlatban történõ alkalmazását. Ezen túlmenõen amásodik kötet függeléke – elõsegítendõ a témával elõször foglalkozók szá-mára a teljes szakanyag könnyebb elsajátítását – összefoglalja a legfonto-sabb elemzés-módszertani alapokat.

Mindezek alapján – a szerzõk szándékai szerint – a könyvek felhasznál-hatók a felsõoktatásban, a felsõfokú szakmai képzésekben és a vállalati gya-korlatban egyaránt.

Budapest, 2011. szeptember

A Szerzõk

9

3.

Azemberierõforrás-gazdálkodás

elemzése„Az emberi erõforrás a vállalatnál alkalmazott munkavállalóknak a munka-végzéshez szükséges képességeik, szakismeretük és a munkamegosztásbanelfoglalt helyük szerint strukturált összessége.”20

Napjainkban az információs társadalom, a tudásbázisú gazdaság korsza-kában az emberi erõforrás szerepe felértékelõdött, a siker, a versenyképes-ség egyik fõ tényezõjévé vált. A megfelelõen kialakított munkaerõbázis, amagasan kvalifikált létszámállomány a vállalkozás sikerének kulcsa lett.Szakértõi becslések szerint a vállalkozások által létrehozott érték 50-90%-anem hagyományos tárgyi eszközökkel való gazdálkodásából származik, ha-nem az emberi erõforrással, a szellemi tõkével való gazdálkodásból.21

Az emberi erõforrásokkal való gazdálkodás egyre inkább olyan straté-giai eszközzé válik tehát, amely döntõ hatású a vállalkozások jövedelme-zõségére, hosszú távú életképességére, sikerességére. Az ember a vállal-kozás egyik legdrágább erõforrása, a vállalatok költségei között sokszoraz emberek foglalkoztatásának költségei okozzák az egyik legnagyobb há-nyadot. A munkaerõrõl azt tartják, hogy a legértékesebb erõforrás, hiszen

20 Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan. AULA Kiadó, Budapest, 2003. 253. o.21 Tóth Antal (szerk.): Gyakorlati controlling. RAABE Kiadó, Budapest, 1999–2005.

a termelés nélkülözhetetlen tényezõje, nélküle nem végezhetõ gazdaságitevékenység és a többi erõforrást is az ember alkotja meg, vagy hozza fel-használható állapotba. Az emberi erõforrás a többi erõforráshoz hasonlóanmeghatározott teljesítõképességgel rendelkezik, megszerzése a piacon, pi-aci viszonyok között történik. Emellett egy különleges erõforrás is, van-nak olyan sajátos jellemzõi, amelyekkel a többi erõforrás nem rendelke-zik. Ilyen sajátosságok:22

• a munkavégzés során nem használódik el, az emberi erõforrás teljesí-tõképessége hosszú távon fennmarad, sõt megfelelõ akciókkal (példá-ul képzés, egészségvédelmi programok stb.) az emberek teljesítõké-pessége növelhetõ;

• önállóan gondolkodik, szabad akarata van, ennek következtében csele-kedeteit, teljesítményét, és így a vállalkozás teljesítményét is befolyá-solni tudja;

• innovatív, képes megújulni, új megoldásokat alkotni;• nem raktározható, nem tartalékolható ezért a megfelelõ hatékonyság

biztosítása érdekében folyamatos és egyenletes felhasználására vanszükség;

• nem a vállalat tulajdona, értéke nem része a saját tõkének, de a vállalatierõforrások fontos része, így a vállalat értékét növeli.

Mindezek alapján a gazdasági elemzés egyre jelentõsebb feladata az em-beri erõforrásokkal való gazdálkodás értékelése. Elengedhetetlen az elem-zés azért is, mert az emberi erõforrások jelenlegi helyzetének elemzése nél-külözhetetlen a tervezéshez, a létszámszükséglet elõrejelzéséhez, az eltéré-sek megszüntetéséhez, a szükséges tevékenységek (leépítés, felvétel,fejlesztés) meghatározásához.

Az emberi erõforrásokkal való gazdálkodás elemzési feladatai sokrétûek,könyvünk ezek közül – a termelõ-szolgáltató és a kereskedelmi tevékenysé-get folytató vállalkozások kapcsán a következõket mutatja be:

• SWOT elemzés,• a létszám nagyságának és összetételének vizsgálata,• a munkaidõ kihasználásának vizsgálata,• a munkaügyi tényezõk és a termelés kapcsolatának számszerûsítése,• a munkatermelékenység alakulásának vizsgálata,• az emberi erõforrás felhasználásához kapcsolódó költségek elemzése.

88

A vállalati tevékenység elemzésének módszertana II. – Teljesítmény- és erõforráselemzés

22 Gyökér Irén – Finna Henrietta – Krajcsák Zoltán: Emberi erõforrás menedzsment. Oktatási segéd-anyag. BME-GTK, Budapest, 2010. 12-13. o. alapján

3.1. SWOT-elemzés

Az emberierõforrás-gazdálkodás értékelésének egyik hatékony eszköze aSWOT- (GYELV-)23 elemzés, amelynek segítségével vizsgálható, hogy avállalkozás legfontosabb erõforrása mennyire felel meg stratégiai céljainak.

A SWOT- (GYELV-) elemzés során a vállalkozás a belsõ és külsõ kör-nyezetét vizsgálja. A belsõ környezet vizsgálata során feltárhatja emberierõforrása erõsségeit (például alacsony munkaerõ-forgalom, felhalmozó-dott szakmai tudás, tapasztalat, jó csapatszellem stb.), de rávilágíthat gyen-

ge pontjaira is (például megfelelõ ösztönzési rendszer hiánya, alacsonyszintû nyelvtudás stb.). A külsõ környezet elemzésekor a vállalkozás meg-ismerheti a lehetõségeit (például elérhetõ támogatások, kedvezmények afoglalkoztatásban, átképzésben stb.) és a veszélyeket (például egyes szak-mai struktúrában kialakuló munkaerõ felesleg stb.).

A SWOT-elemzés segítségével a vállalkozás képet kap arról, hogy mi-lyen mértékben használja ki az emberi erõforrásában rejlõ adottságokat, ho-gyan képes reagálni az azokkal kapcsolatos környezeti veszélyekre, vala-mint lehetõségekre. Mivel az emberi erõforrásnak, a vállalkozás legfonto-sabb erõforrásának kiemelt szerepe van a stratégia megvalósításában, aSWOT-elemzés segítségével nyerhetõ információk nélkülözhetetlenek astratégiai menedzsment számára.

3.2. A létszám nagyságának és összetételének elemzése

A létszám nagyságának és összetételének vizsgálatára felhasználható szá-mítások elõtt tekintsük át, hogy a vállalkozásoknál milyen létszám kategóri-ákkal találkozhatunk.

Létszám-kategóriák:24

• munkavégzésre irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott létszám(alkalmazásban állók), ide tartozik kiemelten:– a munkaviszonyban (munkaviszony szerû jogviszonyban) állók lét-

száma (a statisztikai elszámolásokban munkajogi állományi lét-számnak is nevezik) és

– a megbízási jogviszonyban állók létszáma;

89

3. Az emberierõforrás-gazdálkodás elemzése

23 A GYELV betûszó a gyengeségek, erõsségek, lehetõségek, veszélyek szavak kezdõbetûit tartalmaz-za. A SWOT betûszó ugyanezen a kategóriák angol megfelelõjének kezdõbetûibõl áll össze.

24 Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz, KSH, Budapest, 2008. alapján.

• alkalmazásban állók statisztikai állományi létszáma: Alapvetõen azoka munkavállalók tartoznak ebbe a csoportba, akik a munkáltatóvalmunkavégzésre irányuló jogviszonyban állnak, és munkaszerzõdés,munkamegállapodás alapján munkadíj ellenében munkavégzésre kö-telezettek. Megállapításakor a munkavégzésre irányuló jogviszonybanállók számát csökkenteni kell a meghatározott okokból tartósan távol-lévõk számával.25 Az átlagos állományi létszám alatt ezt a létszám-ka-tegóriát értjük.

• Dolgozó létszám azoknak a munkavállalóknak a száma, akik az adottnapon munkára ténylegesen megjelentek.

Az elemzések során általában átlagos létszám adatokat használunk fel.Az átlagos állományi (vagy dolgozó) létszám valamely idõszakra vonatko-zóan a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapjánszámított mutató.

Az emberierõforrás-gazdálkodás fontos területe a különbözõ feladatokellátásához szükséges létszám nagyságának, az ún. munkaerõ-szükséglet-nek a meghatározása. A munkaerõ-szükséglet meghatározásának fontoseszköze a munkakörelemzés, amely során feltárják a különbözõ munkakö-rök jellemzõit, a munkakörre ható terheléseket, a vele szemben támasztottkövetelményeket, valamint a munkakör betöltéséhez szükséges ismerete-ket, tudást. Minden munkakör meghatározott szakmai követelményeket tá-maszt, ezek között vannak általánosak, például szakirányú felsõfokú kép-zettség, és vannak speciálisak, például egy adott szoftvercsomag használa-tában való jártasság. A teljesítendõ feladatokból, valamint ezekbõl azelemzésekbõl kiindulva határozzák meg munkakörönként, munkaköri cso-portonként az adott területen végzendõ munka sajátosságait, figyelembevéve, hogy milyen nagyságú és összetételû létszámra van szükség.

Érdemes megjegyezni, hogy a munkakörök elemzése nagyban hozzájárula hatékonyság emeléséhez is, hiszen ennek keretében feltárják a munkakö-rök közötti párhuzamosságokat, felesleges funkciókat, illetve azt, hogymely feladatok ellátása hiányzik a szervezetbõl és összességében milyenerõforrásokkal oldhatók meg a feladatok, hol találhatók felesleges kapacitá-sok vagy kapacitáshiányok.

A meghatározott létszámszükségletet össze kell hasonlítani a rendelke-zésre álló létszámmal, a munkaerõ-fedezettel. Ezt az összehasonlítást

90


25 Tartósan távollévõnek minõsülnek például a szülési szabadságon lévõk, a különbözõ gyermekgon-dozási ellátásban részesülõk, keresõképtelenné vált munkavállalók egyhavi folyamatos betegségután stb.

többféle bontásban el kell végezni, így munkaköri csoportonként, szervezetiegységenként, szakmánként stb.

A munkaerõ-szükséglet és munkaerõ-fedezet összevetése során számsze-rûsíthetõ a következõ mutatószám:

Munkaerõ-szükséglet fedezettsége, % =

=Az adott területen, szakmában, munkaköri csoportban rendelkezésre álló létszám

A feladatok ellátásához szükséges létszám

A mutató legkedvezõbb értéke 100%, amennyiben akár felfelé, akár lefe-lé eltér ettõl, felhívja a figyelmet arra, hogy nincs összhang a munka-erõ-szükséglet és -fedezet között. A vállalkozásnak fontos érdeke az össz-hang megteremtése, hiszen ha a szükségesnél kisebb a létszám, a tervezettfeladatokat nem tudják teljesíteni, a létszámfelesleg pedig, felmerülõ költ-ségei miatt, csökkenti a vállalkozás eredményét.

A munkaerõ-szükséglet és a rendelkezésre álló létszám nagyságánakösszehasonlítása nemcsak a tervezés során nélkülözhetetlen, ezt az elemzéstcélszerû utólag is elvégezni, keresve azt, hogy milyen okok miatt nem tudtaa vállalkozás a szükséges létszámot biztosítani, illetve mennyire volt indo-kolt a felesleges létszám finanszírozása.

A vállalkozásnál rendelkezésre álló állományi létszám csak lehetõségetjelent, tekintettel arra, hogy a munkavállalók nem jelennek meg mindenegyes – a vállalkozás munkarendje szerinti – munkanapon munkavégzésre,ezért a létszám elemzése során vizsgálni kell a dolgozó és hiányzó létszám

nagyságának, illetve arányának alakulását.A dolgozó létszám arányát a következõ mutató segítségével számszerû-

síthetjük:

Munkaerõ-felhasználási mutató, % =Átlagos dolgozólétszám

Átlagos állományi létszám

A mutató informál arról, hogy az állományi létszámnak naponta átlago-san hány százaléka jelenik meg munkára, emellett segítségével számszerû-síthetõ a hiányzók aránya is:

100 % – Munkaerõ-felhasználási mutató = Hiányzók aránya

91


Az emberierõforrás-gazdálkodás vizsgálata során a vállalkozások többszempont szerint folyamatosan figyelemmel kísérik a létszám összetétel-

ének alakulását, a létszámarányok változását.A létszám összetételének elemzése elvégezhetõ a FEOR

26szerinti cso-

portosítás felhasználásával. A FEOR a létszám csoportosításához a tényle-gesen gyakorolt tevékenység tartalmából indul ki, és lényeges csoportképzõismérv az adott foglalkozás gyakorlásához szükségesnek ítélt szakértelem,tudás, ismeret szintje is. Ezeken túl fontos szempont az is, hogy mennyirekíván önállóságot a munkakör.

A FEOR szerinti létszámcsoportok:1. Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetõk, törvényhozók2. Felsõfokú képzettség önálló alkalmazását igénylõ foglalkozások3. Egyéb felsõfokú vagy középfokú képzettséget igénylõ foglalkozások4. Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) jellegû foglalkozások5. Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások6. Mezõgazdasági és erdõgazdálkodási foglalkozások7. Ipari és építõipari foglalkozások8. Gépkezelõk, összeszerelõk, jármûvezetõk9. Szakképzettséget nem igénylõ (egyszerû) foglalkozások

A FEOR – bár nem célja – lehetõséget ad a szellemi és fizikai foglalkozá-sok érdemi megkülönböztetésére. Az 1-4. fõcsoportok döntõen a szellemi,az 5-9. fõcsoportok pedig a fizikai jellegû foglalkozásokat tartalmazza.

Ezen a csoportosítási szemponton kívül, amelyet minden vállalkozásnálalkalmaznak, a létszám összetételének vizsgálata során egyéb szemponto-kat is figyelembe vehetünk.

Vizsgálhatjuk a létszám összetételét, valamint ennek alakulását a mun-

kaidõ hossza, illetve a foglalkoztatás jellege szerint, amelyek alapjánmegkülönböztethetõk a következõ csoportok:

• teljes munkaidõben foglalkoztatottak (napi 8, illetve heti 40 órábanfoglalkoztatottak),

• nem teljes munkaidõben, de havi átlagban legalább havi 60 órában fog-lalkoztatottak, ezen belül– részmunkaidõben foglalkoztatottak,– bedolgozók,

92


26 A FEOR-08 – Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – a vállalkozások gyakorlatában ál-talánosan használt statisztikai nómenklatúra, amely segítségével egyértelmûen megjelölhetõegy-egy foglalkozási csoport és foglalkozás.

– szakmai gyakorlaton lévõ szakképzõ iskolai tanulók (a munkáltatómár az alkalmazásban állók kategóriájába sorolja õket, és munkadí-juk is ennek megfelelõen alakul),

– egyéb nem teljes munkaidõben foglalkoztatottak (elítéltek, mezõ-gazdasági részmûvelésben foglalkoztatottak),

• nem teljes munkaidõben foglalkoztatottak, de havi átlagban havi 60óránál alacsonyabb munkaóraszámmal foglalkoztatottak (ez a lét-számcsoport nem része a statisztikai állományi létszámnak).

A betöltött munkakör szerint végzett tevékenység jellege alapján kétalapvetõ csoportot különböztetünk meg:

• fizikai jellegû tevékenységet végzõk és• szellemi jellegû tevékenységet végzõk.A termelõ vállalkozásoknál, amennyiben a számviteli információs rend-

szer lehetõvé teszi, a fizikai jellegû tevékenységet végzõ létszám vizsgálha-tó közvetlen fizikai-közvetett fizikai bontásban is.

Valamennyi vállalkozásnál vizsgálható a létszám munkaköri csopor-

tok, szakképzettség, szakmák, életkor, munkában eltöltött idõ, a vállal-

kozásnál eltöltött idõ, nemek és egyéb (a vállalkozás által fontosnak tar-tott) szempontok szerinti bontásban is.

A létszám összetétele elemzésének, a létszámarányok alakulása vizsgála-tának legjellemzõbb módszere a megoszlási viszonyszámok számítása.A megoszlási viszonyszámok informálnak arról, hogy a vállalkozás elvárá-sainak, érdekeinek megfelelõen alakult-e az egyes létszámcsoportok ará-nya. A létszám összetételével kapcsolatban általánosan érvényes elvárásoknem fogalmazhatók meg, hiszen még az azonos ágazathoz tartozó vállalko-zásoknál is más-más létszámarányok, tendenciák tekinthetõk kedvezõnek.A létszámarányokat, illetve ezek változását sok tényezõ befolyásolja, ame-lyeket az elemzés, illetve a számítások végeredményeinek értékelése sorántermészetesen figyelembe kell venni, így a tevékenységi kört, egyes tevé-kenységek munkaigényességét, a tevékenységek, termelés összetételénekváltozását, a vállalkozás rövid és hosszú távú céljait stb.

A létszám nagyságának és összetételének elemzéséhez szervesen kapcso-lódik a munkaerõmozgás (fluktuáció) vizsgálata.

A munkaerõ mozgása történhet vállalkozáson belül, vagy a vállalkozás ésa gazdaság egyéb szereplõi között. A fluktuációnak és változásának elemzé-se fontos információkat szolgáltat mind a vállalkozás piaci (ezen belül mun-kaerõ-piaci) helyzetérõl, mind a munkavállalók elégedettségérõl.

A munkaerõmozgások elemzése az emberierõforrás-gazdálkodás vizsgá-

93


latának fontos feladata, mivel jelentõsen hatással van a vállalkozás mûködé-sére. Adott esetben akadályozhatja a feladatok végrehajtását, hozamcsökke-nést, minõségromlást okozhat, illetve maga után vonhatja az eszközkihasz-nálás és a munkatermelékenység csökkenését is.

A fluktuáció vizsgálatához többféle mutatószám is számszerûsíthetõ.Amennyiben a vállalkozás és a gazdaság egyéb szereplõi közötti munka-

erõmozgást vizsgáljuk, elemzéséhez a következõ mutatószámokat alkal-mazzuk:

Belépési forgalom, % =Belépõk száma


Kilépési forgalom, % =Kilépõk száma


Váltás27 (munkaerõ cserélõdés) = a belépõk és kilépõk száma közül a kisebb.

Váltás intenzitása, % =Váltás


Munkaerõ-forgalom, % =Belépõk + kilépõk száma


A felsorolt mutatószámok közül kiemelt figyelmet érdemel a kilépési

forgalom mutatója; amennyiben a kilépési forgalom aránya magas, akkora vállalkozásnak mindenféleképpen mélyrehatóbb vizsgálatot kell végeznieaz okok felderítése érdekében. Ha a ráta értéke túl magas, az azt jelezheti,hogy a vállalat nem fordít kellõ figyelmet a kulcspozícióban lévõ munkatár-sak megtartására, ami szintén hatékonyságot csökkentõ tényezõ. Emellett amagas kilépési arány magas költségekkel járhat. Figyelmet érdemel az is, haa mutató alacsony, ugyanis ez – közvetetten – azt jelezheti, hogy a munka-vállalókkal szembeni elvárások nem elég magasak. Ha a kihívások nemelégségesek, akkor ez a termelékenység, hatékonyság rovására mehet.

94


27 A váltás meghatározása munkakörönként, munkaköri csoportonként történik, hiszen azt akarjukszámszerûsíteni, hogy hány munkahelyen cserélõdtek az emberek.

A kilépési forgalom mutatója tovább bontható:Számítható a nem önkéntes kilépések aránya a következõképpen:

Nem önkéntes kilépõk száma


A mutató nagysága valamilyen vezetõi döntéssel függ össze, a háttérben amunkavállalókkal kapcsolatos egyéni teljesítményproblémák állhatnak, vagymunkaerõ-felesleg alakult ki (elõre nem látható üzleti problémák miatt).

A nem önkéntes kilépések arányának megállapítása mellett számszerûsít-hetõ az önkéntes kilépések aránya is a következõ módon:

Munkavállalói felmondások


A fluktuáció értékeléséhez célszerû a vállalkozásoknak megállapítani azönkéntes kilépések arányának elfogadható mértékét. Ha ettõl valamely idõ-szakban lényegesen eltérnek, mélyebb analízisre van szükség. A mutatót ér-demes az iparági mutatóval is összehasonlítani. Ha a ráta értéke magas, ak-kor a munkavállalói elégedetlenségre lehet következtetni, ezért elengedhe-tetlen az önkéntes kilépések vizsgálata, tekintettel arra, hogy a megtartanikívánt munkavállalók elvesztése jelentõs költségvonzattal jár.

Vizsgálható még a kilépések aránya a szolgálati idõ nagysága kapcsán isa következõ hányados segítségével:

Kilépések a szolgálati idõ függvényében

Összes önkéntes kilépés

A mutató számításakor abból indulunk ki, hogy a kilépõk a vállalatnálmennyi idõt töltöttek el. Amennyiben az elsõ évet követõen magas a kilépõkszáma, illetve aránya, a mutató vizsgálata fényt deríthet például toborzási,beilleszkedési problémákra.

A munkaerõmozgás (fluktuáció) vizsgálata szervezeti egységenként,munkaköri csoportonként történik. Az elemzés során célszerû a munkahe-lyet változtatók összetételét is vizsgálni, például képzettség, gyakorlati idõ,életkor és egyéb szempontok alapján. A fluktuáció minõsítése során tekin-tettel kell lenni arra, hogy a munkaerõmozgás egy része lehet szükséges,hasznos – például nyugdíjazás, pályakezdõk munkába lépése – de lehet in-

95


dokolatlan is. Az elemzés során arra is keresni kell a választ, hogy a fluktuá-ció milyen okokra vezethetõ vissza. Az elvégzendõ feladatok volumenénekváltozásával összefüggõ munkaerõmozgás nyilvánvalóan természetes fo-lyamat, de elõfordulhat, hogy a munkahelyi tényezõk – például rossz légkör,alacsony jövedelmi színvonal, kedvezõtlen munkakörülmények – miatt isjelentõs a munkaerõ-áramlás.

A munkaerõmozgás elemzésekor vizsgálható a belsõ munkaerõmozgás

is. A vállalkozáson belüli munkaerõ-áramlás két irányú lehet: vertikális éshorizontális. Horizontális fluktuáción a vállalkozáson belüli egyes szerve-zeti egységek közötti munkaerõmozgást értjük. Az egyes szervezeti egysé-gek közötti mozgásnak egyaránt lehetnek pozitív és negatív hatásai. A foga-dó szervezeti egység számára elõnyös, hogy egy gyakorlott munkatársatkap, a betanulási idõt és költségeket megtakarítja. Kedvezõtlen lehet azon-ban (ha nem munkakör megszûnése miatt következik be) az átadó szervezetiegységnek, amennyiben ott is szükség van a távozó munkavállaló munkájá-ra. A vertikális munkaerõmozgás alapvetõen elõléptetést jelent. Mivel eb-ben az esetben a régi munkakör betöltésérõl is gondoskodni kell, az elemzéssorán vizsgálható az is, hogy a megüresedett munkaköröket kívülrõl vagybelülrõl töltik-e be.

A munkaerõmozgás vizsgálatának fontos területe a fluktuáció költségei-

nek elemzése, ugyanis a munkaerõmozgás (akár indokolt, akár indokolat-lan) jelentõs költségeket okoz a vállalkozásnak. A költségek egy része akkormerül fel, amikor egy dolgozó elhagyja a vállalkozást, a másik része pedigegy dolgozó toborzásakor, munkába állításakor. A fluktuáció költségei kö-zött megjelennek a hirdetési költségek, telefon, a posta vagy egy harmadikfél bevonásának a költségei. Ezeken felül számításba kell venni az új dolgo-zók bevezetésének és betanításának költségeit, és a kilépõ dolgozók esetle-ges elbocsátásának költségeit. A számszerûsíthetõ költségeken kívül célsze-rû még azt a teljesítménykiesést is megbecsülni, amely az új dolgozónál abedolgozási idõszakban, a kilépõ dolgozónál pedig a kilépés elõtti idõben fi-gyelhetõ meg.

A fluktuációval együtt járó magas költségek, és egyéb ismertetett negatívhatások miatt nélkülözhetetlen a munkaerõmozgás okainak szisztematikusvizsgálata, és ennek alapján az indokolatlan munkaerõmozgás lehetõ legala-csonyabb szintre csökkentése.

96


3.3. A munkaidõ-kihasználás elemzése

A munkaidõ az a névleges idõtartam, amelyet a munkavállaló munkatevé-kenység céljából a munkahelyén eltölt. A munkaidõ alatt a dolgozónak amunkáltató rendelkezésére kell állnia, hogy a munkafeladat végrehajtásávalkapcsolatos teendõket ellássa. A munkahelyen eltöltött idõ akkor is munka-idõnek számít, ha a dolgozó önhibáján kívül nem végez munkát (állásidõ).

Magyarországon törvény – a Munka törvénykönyve – határozza meg amunkaidõ hosszát. A törvényi elõírás szerint a teljes munkaidõben foglal-koztatottak napi munkaideje 8 óra, amelynél a munkaviszonyra vonatkozószabály vagy a felek megállapodása – speciális munkakörülmények miatt –rövidebb vagy részben vagy egészben készenléti munkakörben hosszabb,de napi 12 órát meg nem haladó munkaidõt is megállapíthat.

A vállalkozások tehát a törvényi, illetõleg a munkaviszonyra vonatkozó sza-bályokban meghatározott keretek között adhatják meg munkakörökre a munka-idõt, amelyet munkarend szerinti kötelezõ munkaidõnek nevezünk. A válla-lati gyakorlatban a munkarend szerinti idõ meghatározása – általában – napravonatkozóan, a törvényben megállapított 8 órával történik, ezért a napi kötelezõmunkaidõt – a munkarend szerinti napi kötelezõ munkaidõ meghatározás mel-lett – a munkanap törvényes hosszának is nevezhetjük.

A napi munkaidõ meghatározása mellett egy adott idõszak – jellemzõenegy év – munkarendjének kialakításakor is figyelembe kell venni a Munkatörvénykönyvének elõírásait. A munkavállalót hetenként két pihenõnap il-leti meg. Az ipari (termelõ-szolgáltató) vállalkozások jelentõs részére a sza-kaszos munkarend jellemzõ, azaz a munkavégzés hétfõtõl péntekig tart és akét pihenõnap a hétvégére esik. Egyes vállalkozásoknál, amelyek tevékeny-sége megköveteli a folyamatos vagy folytonos munkarendet, a heti pihenõ-napok más napokra is eshetnek (a Munka törvénykönyve erre is kitér). Aheti pihenõnapokon túl a munkavállalónak nem kell munkát végeznie a jog-szabály által meghatározott munkaszüneti napokon. Munkaszüneti napon amunkavállaló rendszeresen csak megszakítás nélkül üzemelõ (folyamatosvagy folytonos) és a rendeltetése folytán e napon is mûködõ vállalkozásnál,illetõleg munkakörben foglalkoztatható.

Mindezek alapján a munkarend szerinti munkanapok számának meg-határozása a következõképpen történik:

97


Naptári napok száma– Heti pihenõnapok (általában szombat, vasárnap) száma– Munkaszüneti napok száma (fizetet ünnepnapok)

Munkarend szerinti munkanapok (Törvényes munkanapok)

A munkarend szerinti munkanapokon tehát a munkavállaló munka-idõ-beosztása szerint munkavégzésre kötelezett, az állományi létszám általteljesíthetõ napok számát mutatják.

A munkavállalók azonban nem jelennek meg minden egyes munkana-pon, a munkarend szerinti napok egy részén hiányoznak. A munkaidõ-ki-használás elemzése során vizsgálható, hogy hogyan változott a munkarendszerinti napokon belül a teljesített napok, valamint az egész napos távollé-

tek nagysága és aránya. (Teljesített munkanap mindaz a naptári nap, ame-lyen a munkavállaló munkavégzésre megjelent.)

Az egész napos távollétek elemzéséhez – az összetételének, okainak vizs-gálata mellett – a munkaerõ-felhasználási mutatót alkalmazhatjuk a követ-kezõ összefüggés szerint:

Munkaerõ-felhasználási mutató, % =Teljesített napok száma

Munkarend szerinti napok száma

Amennyiben 100%-ból kivonjuk a munkaerõ-felhasználási mutatót,számszerûsítjük az egész napos távollétek vagy hiányzók arányát:

100% – Munkaerõ-felhasználási mutató = Egésznapos távollétek aránya, %

A mutató alakulásának értékelése mellett a részletes vizsgálatot az egésznapos távollétek fajtái szerint kell elvégezni, keresve azt, hogy milyen, avállalattól függõ és független okokra vezethetõ vissza az egész napos távol-létek számának – bázishoz vagy a tervhez képesti – változása.

Az egész napos távollét olyan munkarend szerint munkanapot jelent, amikora munkavállaló akár igazoltan, akár igazolatlanul nem jelent meg, függetlenülattól, hogy a távollét idõtartamára részesül-e munkabérben vagy sem.

Az egész napos távollétek fajtái a következõk:• Fizetett szabadság (amely lehet rendes és rendkívüli szabadság)• Nem szabadság jellegû fizetett egész napos távollét; ezek általában ál-

lampolgári vagy társadalmi kötelezettségek teljesítésére, valamint másszemélyes okra vezethetõk vissza. Például konferencián, oktatásban

98


való részvétel, kötelezõ orvosi vizsgálat stb. A fentieken kívül ebbe akategóriába tartoznak az átmeneti munkaidõ-csökkenés vagy tartósüzemszünet miatti távollétek.

• Betegség miatti egész napos távollét; betegszabadság, táppénzes na-pok.

• Engedélyezett, de nem fizetett egész napos távollét; általában fizetésnélküli szabadság.

• Igazolatlan egész napos távollét.Az egész napos távollétek, hiányzások elemzése kiegészíthetõ az egy

napra jutó hiányzási költség számszerûsítésével. Az egy napra jutó hiány-

zási költséget a következõképpen állapíthatjuk meg:

Éves összes kiesõ idõ költsége

Éves összes kiesett munkanap

A számlálóban a szabadság, egyéb fizetett távollét (oktatás, tanfolyam),betegszabadság címén fizetett összegeket vesszük figyelembe. Ez a ráta al-kalmas arra, hogy kimutassa az egész napos távollétek tényleges költségét,kvantifikálja a hiányzások jövedelmezõségre gyakorolt hatását. A mutatóazért is hasznos, mert, valószínûleg nagyobb figyelemfelkeltõ erõvel bír,mint a munkaerõ-felhasználás mértékének ismerete.

Az egész napos távolléteken túl a munkavállalók egy része hosszabb-rö-videbb ideig munkanap közben is hiányzik, tehát törtnapi távolléten van.Törtnapi távollét, a munkavállaló olyan távolléte, amikor a munkára megje-lenik, de a munkaidõ teljes hosszát valamilyen ok miatt akár igazoltan, akárigazolatlanul nem tölti a munkahelyén. A munkaidõ elemzése során ezért azegész napos távollétek elemzésén kívül vizsgálni kell a törtnapi távollétek

nagyságának és arányának alakulását is.Ezeknek a tényezõknek a számszerûsítéséhez a következõ mutatók álla-

píthatók meg:

Munkanap átlagos hossza, ó/nap =Teljesített órák száma túlórák nélkül

Teljesített napok száma

A munkanap átlagos hossza azt fejezi ki, hogy a teljesített munkanapokona munkavállalók átlagosan hány órát dolgoztak. Amennyiben a munkanaptörvényes hosszából (a 8 órából) levonjuk a munkanap átlagos hosszát,megkapjuk a törtnapi távollétek nagyságát. (Megjegyezzük, a hogy munka-

99


nap átlagos hossza kiszámítható a túlórák figyelembevételével is, de az ígymegállapított mutató nem használható fel a törtnapi távollétek elemzésére.)

A törtnapi távollétek vizsgálatához a munkanap átlagos hosszán kívülszámszerûsítjük a munkaidõ-kihasználás mértékét is:

Munkaidõ-kihasználási mutató, % =Munkanap átlagos hossza

Munkanap törvényes hossza

vagy

Munkaidõ-kihasználási mutató, % =Teljesített órák száma

Teljesíthetõ órák száma

ahol:

Teljesíthetõ órák száma = Teljesített napok száma�Munkanap törvényeshossza

Amennyiben 100%-ból kivonjuk a munkaidõ-kihasználási mutatót a tört-napi távollétek arányát kapjuk:

100% – Munkaidõ-kihasználási mutató = Törtnapi távollétek aránya, %

Természetesen a törtnapi távollétek esetében indokolt a hiányzásokfajtánkénti vizsgálata, illetve az, hogy mit tehetett volna a vállalkozás ezek-nek a csökkentésére.

A munkaidõ elemzése során az eddig megállapított mutatószámokon túl-menõen számszerûsíthetõ még a munkaidõalap-kihasználási mutató, amelyaz egész napos és a törtnapi távollétek együttes arányának vizsgálatáhozkapcsolódik.

Munkaidõalap-kihasználási mutató, % =Teljesített órák száma

Munkaidõalap

A munkaidõalap a munkarend szerinti napoknak, illetve a munkanaptörvényes hosszának (8 óra/nap) szorzata, tulajdonképpen a munkarend sze-rinti idõ órában kifejezve.

A munkaidõalap-kihasználási mutató felhasználásával meghatározható atörtnapi és egész napos távollétek együttes aránya:

100


100% – Munkaidõalap-kihasználási mutató = Összes távollét aránya, %

Mivel a munkaidõalap-kihasználási mutató együttesen mutatja az egész-és törtnapi távollétek arányát, nyilvánvaló, hogy meghatározható összefüg-gés érvényesül

• a munkaerõ-felhasználási mutató,• a munkaidõ-kihasználási mutató és• a munkaidõalap-kihasználási mutató

között, a következõk szerint:

Munkaerõ-felhasználás�Munkaidõ-kihasználás = Munkaidõalap-kihasz-nálás

Az egész- és törtnapi távollétek elemzésén kívül a munkaidõ-elemzésfontos feladata a túlórák vizsgálata is. A túlóra: rendkívüli munkavégzésesetén a munkarend szerint kötelezõ munkaidõn túl, a munkáltató által el-rendelt többletmunka munkaórában nyilvántartott ideje, amelyre a munka-vállalót a rendes munkabérén felül bérpótlék vagy szabadidõ illeti meg.A túlórák magas ráfordítást okoznak részben a túlórapótlék, részben a bé-rekhez kapcsolódó bérjárulékok miatt. A magas költségek mellett a túlórák-nak egyéb káros következményeik is vannak, például teljesítménycsökke-nés, minõségromlás stb. Mindezek miatt valamennyi vállalkozás érdeke az,hogy a túlórákat minimális szintre csökkentse. A túlórák vizsgálata soránszámszerûsíthetjük, hogy hogyan alakult a túlórák száma és a teljesített órá-kon belüli aránya.

A munkahelyen eltöltött idõ nem azonos a munkában eltöltött hasznosidõvel. Részben a vállalkozás hibájából – fõleg termelésszervezési hiányos-ságok miatt –, részben a dolgozók hibájából, például munkafegyelmi laza-ságok miatt a munkarenden belül is jelentkezhetnek veszteségidõk. Mun-

karenden belüli veszteségidõnek tekinthetõ az állásidõ, a selejt elõállításá-ra, illetve javítására fordított idõ, valamint a pótidõ.

Az állásidõk egy részét a bérszámfejtési nyilvántartások alapján vizsgál-hatjuk, hiszen ha a munkára megjelent dolgozót nem tudják munkával ellát-ni (például áramhiány miatt), a dolgozó részére állásidõ címén bért fizetnek.Az állásidõk másik részének, például pihenés miatti, munkafegyelmi laza-ságok miatti állásidõknek a felméréséhez a munkanapfelvételek eredmé-nyeit használhatjuk, amelyek okonként jelzik a kiesõ idõk arányát, szerve-zeti egységenként és a vállalkozás szintjén is.

101


A munkarenden belüli veszteségidõk másik nagy csoportjába azok amunkával eltöltött idõk tartoznak, amelyek nem hoznak hasznos eredményt.Ide tartoznak a selejtjavítás miatti, selejtpótlásra és pótmunkára fordí-

tott idõk. A vállalkozások a rendelkezésre álló nyilvántartásokból költség-helyenként, termelõegységenként ki tudják mutatni ezeket a veszteségidõ-ket, az elõidézõ okokkal együtt.

A munkarenden belüli veszteségidõk elemzésekor a veszteségidõk fajtáiszerint vizsgáljuk, hogy hogyan alakult ezek nagysága és aránya. Mindenmunkarenden belüli veszteségidõ egyértelmûen termeléskiesést okoz, ked-vezõtlen hatása a vállalkozás gazdasági mutatóiban megjelenik, ezért – kü-lönösen, ha kedvezõtlen változások figyelhetõk meg – keresni kell a veszte-ségidõk létrejöttének okait.

Mindezek mellett normázott tevékenység esetén vizsgálható a munka-norma teljesítésének alakulása is, az átlagos teljesítmény-százalék segítsé-gével. A munkanorma – mint teljesítménykövetelmény – az az idõmennyi-ség, amely meghatározott mûszaki és szervezési feltételek mellett valamelyadott munka elõírt minõségben való elvégzéséhez szükséges (idõnorma,például nó/db), illetve az a munkamennyiség, amelyet az idõegység alatt elkell végezni, teljesíteni kell (teljesítménynorma, például db/nó28).

A munkanorma szerint utalványozott idõ és a ténylegesen felhasznált idõviszonyát mutatja az átlagos teljesítmény-százalék. Az átlagos teljesít-mény-százalék megfelelõ normázás, normakarbantartás esetén kis szórással100% körül mozog. Ha egy területen ezek a mutatók jelentõsen eltérnek100%-tól, vizsgálni kell az eltérések okait. (Esetleg nem megfelelõ a normá-zás, vagy az adott területen nem megfelelõ munkaerõt alkalmaznak stb.)

3.4. Az emberierõforrás-felhasználás és a vállalatiteljesítmény kapcsolatának elemzése

Az elõzõekben láttuk, hogy a munkaerõ alkalmazását, felhasználását külön-féle kifejezésekkel, mutatószámokkal lehet jellemezni és értékelni, s mind-ezek alapján megállapítható, hogy az emberi erõforrás nagysága, összetéte-

102


28 A teljesítménynorma kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy a teljesítménykövetelmény meghatározá-sa a munka mennyiségére vonatkozik, nem pedig az idõre. Ez azt jelenti, hogy például a darabszám-mal mért teljesítményt normadarabként kell megadni, normadb/ó mértékegységgel. Ez a mérték-egység azonban nem terjedt el a gyakorlatban, ezért azt, hogy normáról van szó, a mértékegységbendb/nó-val fejezik ki, megjelölve, hogy a norma szerint egységnyi idõre mekkora mennyiség jusson.

le, felhasználásának hatékonysága jelentõs elemzési szempontokat jelente-nek a vállalkozás számára. Az emberi erõforrás elengedhetetlen a vállalatiteljesítmények létrehozásában, a termelés, a szolgáltatás stb. végrehajtásá-hoz. A vállalati teljesítmény, például a termelési érték nagyságát és alakulá-sát közvetlenül befolyásolja a létszám nagyságának és összetételének válto-zása, a munkaerõ-felhasználás, a munkaidõ-kihasználás, a munkavállalókteljesítményeinek alakulása. Fontos tehát, hogy ezek az ún. munkaügyi té-

nyezõk hogyan, milyen, illetve mekkora hatással befolyásolják a termelé-

si érték alakulását, milyen szerepük van a termelési érték adott idõszakiváltozásában. A különbözõ munkaügyi tényezõk termelési értékre gyako-rolt hatásainak számszerûsítésére a tényezõkre bontás módszerei használ-

hatók fel, elsõsorban a kumulatív eltérésfelbontás (láncbehelyettesítésimódszer, abszolút különbözetek módszere, százalékos különbözetek mód-szere) módszereit alkalmazva.

Ezek a módszerek az elemzés több területén alkalmazhatók, valamennyiolyan mutatószám elemzéséhez felhasználhatók, amelyeket különbözõ té-nyezõk szorzataként lehet felírni. A módszertan megköveteli, hogy a számí-tásokba bevont tényezõk között ne legyen tartalmi átfedés, és a tényezõk he-lyes sorrendjét alakítsuk ki, úgy, hogy az egymást követõ tényezõk szorzataiminden esetben gazdasági tartalommal rendelkezõ mutatók, kifejezések le-gyenek.

A vizsgált jelenség tehát a termelési érték29 és annak változása például azelõzõ idõszakhoz képest, a hatótényezõk pedig a munkaerõ felhasználásáravonatkozó adatok. Például a fizikai létszámra vonatkozóan ismerjük a bá-zis- és tárgyidõszakra vonatkozóan:

• az átlagos fizikai létszám nagyságát,• az egy fizikai által teljesített napok számát,• a munkanap átlagos hosszát, valamint• a fizikaiak egy teljesített órájára jutó termelési értéket (a termelékeny-

séget).Könnyen belátható, hogy a fizikai létszámra jellemzõ felsorolt tényezõk

mindegyike befolyásolja a termelés nagyságát, a termelési érték alakulását.Elsõ lépésként meg kell vizsgálnunk, hogy a hatótényezõk között érvénye-sül-e a szorzatszerû összefüggés és a kívánt – logikai – sorrend:

103


29 Változatlan áron kifejezve. Annak érdekében, hogy a termelési érték változását csak a munkaügyitényezõk változására lehessen visszavezetni, a számításokból ki kell szûrni az árváltozások hatását.

Létszám × Egy fõ által teljesített napok száma = Összes teljesített napokszáma

Létszám × egy fõ által teljesített napok száma × Munkanap átlagos hossza= Teljesített órák száma

Létszám × Egy fõ által teljesített napok száma × Munkanap átlagos hossza× Egy órára jutó termelési érték = Termelési érték

Látható, hogy a felsorolt hatótényezõk valóban figyelembe vehetõk a ter-melési érték alakulásának elemzéséhez, a tényezõk egymás utáni bevonásá-val lépésenként minden esetben gazdaságilag értelmezhetõ részszorzatokatkaptunk eredményül.

Ezek után a tényezõkre bontás bármely módszerével a termelési értékalakulását befolyásoló munkaügyi tényezõk változásának hatásai önálló-an számszerûsíthetõk. Például abszolút különbözetek módszerének al-kalmazása esetén láncszerûen egy-egy tényezõt megváltoztatunk és aszorzatot a tényezõ – bázis és tárgyidõszak közötti – változásának fel-használásával állapítjuk meg, önállóan kifejezve egy-egy hatótényezõhatását a termelési értékre.

Kiemelendõ, hogy ezek a számítások csak akkor hasznosak, ha nem elég-szünk meg az egyes tényezõk hatásának kifejezésével, hanem keressük aváltozásokat elõidézõ konkrét okokat is. Például az adott esetben vizsgáljukazt, hogy bázisról a tárgyidõszakra

• mennyire volt indokolt a fizikai létszám megváltozása,• miért tér el az egy fizikai fõ által teljesített napok száma, s ezt mennyi-

ben tudta a vállalkozás befolyásolni,• milyen okok miatt változott a munkaidõ-kihasználás (a törtnapi távol-

létek nagysága) és• mivel magyarázható a termelékenység változása (javulása vagy

romlása).

104


PÉLDÁK ÉS GYAKORLÓFELADATOK

1.

Feladatok atermelõ-szolgáltató tevékenyégteljesítményének elemzéséhez

101. feladat

Egy bútorgyár tevékenységével kapcsolatban az alábbi információkat ismeri:

Megnevezés Terv,E Ft

Tény,E Ft

Értékesített késztermékek nettó árbevétele 816 000 832 320

Késztermékkészlet-változás + 2 000 + 14 000

Értékesített félkész termékek nettó árbevétele 26 000 22 000

Anyagköltség 532 148 561 700

Igénybevett szolgáltatásokból anyagjellegû szolgáltatás 21 400 23 100

Készárutermelés értéke 845 100 869 420

Ipari szolgáltatások nettó árbevétele 43 500 31 000

Teljes termelési érték 889 800 900 820

Értékcsökkenési leírás 71 000 70 500

Bruttó termelési érték 957 800 982 820

Feladat:

Végezze el a termelésiérték-mutatók átfogó elemzését!

101. feladat megoldása

A termelési érték alakulásának átfogó elemzéséhez a termelési érték mutatókindexeit használjuk fel, amelyeket a következõ táblázatban számszerûsítünk.

Megnevezés Terv,E Ft

Tény,E Ft

Index,%

Értékesített késztermékek nettó árbevétele 816 000 832 320 102,0

Késztermékkészlet-változás + 2 000 + 14 000 700,0

Értékesített félkész termékek nettó árbevétele 26 000 22 000 84,6

Saját elõállítású eszközök aktivált értéke 1 100 1 100 100,0

KÉSZÁRUTERMELÉS ÉRTÉKE 845 100 869 420 102,9

Ipari szolgáltatások nettó árbevétele 43 500 31 000 71,3

BEFEJEZETT TERMELÉSI ÉRTÉK 888 600 900 420 101,3

Befejezetlen és félkész termelésállományváltozása

+ 1 200 + 400 33,3

TELJES TERMELÉSI ÉRTÉK 889 800 900 820 101,2

Másodlagos tevékenységek termelési értéke 68 000 82 000 120,6

BRUTTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK 957 800 982 820 102,6

216

A vállalati tevékenységek elemzésének módszertana II. – Teljesítmény- és erõforráselemzés

Anyagköltség 532 148 561 700 105,6

Igénybevett szolgáltatásokból anyagjellegûszolgáltatás

21 400 23 100 107,9

ANYAGMENTES TERMELÉSI ÉRTÉK 404 252 398 020 98,5

Értékcsökkenési leírás 71 000 70 500 99,3

BRUTTÓ TERELÉSI ÉRTÉK 333 252 327 520 98,3

A készárutermelés értéke a tervezettõl magasabb lett 2,9 %-kal. Az eltérésnektöbb oka is számszerûsíthetõ. Növelte a termelési értéket az értékesített kész-termékek nettó árbevételének (nagyságának és arányának) emelkedése, illet-ve a késztermékkészlet változásának (nagyságának és arányának) jelentõs nö-vekedése. A tervezettõl alacsonyabb lett (aránya csökkent) az értékesítettfélkésztermékek nettó árbevétele, ez csökkentette a készárutermelés értékét.Az ipari szolgáltatások nettó árbevétele (és aránya) elmaradt a tervezettõl, en-nek következtében a befejezett termelési érték indexe (101,3 %) kisebb akészárutermelés indexétõl (102,9 %). Jelentõsen csökkent a befejezetlen ésfélkésztermelés állományváltozása, melynek következtében a teljes termelésiérték indexe (101,2 %) elmaradt a befejezett termelési érték indexétõl (101,3%). A másodlagos tevékenységek termelési értéke (és aránya) a tervezettõlmagasabb lett, amelynek hatására a bruttó termelési érték indexe (102,6) %magasabb a teljes termelési érték indexétõl (101,2 %). Az anyagköltségek,igénybevett anyagjellegû szolgáltatások és értékcsökkenési leírás aránya atervezettõl magasabb lett ennek hatására mind az anyagmentes, mind a nettótermelési érték elmaradt a tervezettõl. Összességében kedvezõtlennek tekint-hetõ az, hogy a nettó termelési érték, amely a vállalkozás teljesítményét leg-pontosabban mutatja, elmaradt a tervezettõl. A fenti nagyvonalú elemzés le-hetõséget nyújt arra, hogy megállapítsuk, milyen területeken van szükség to-vábbi részletesebb vizsgálatokra. (Például további vizsgálatokat igényel,hogy mennyire volt indokolt a késztermékkészlet-változás emelkedése, illet-ve a félkész termék értékesítés csökkenése.)

217

1. Feladatok a termelõ-szolgáltató tevékenyég teljesítményének elemzéséhez

102. feladat

Egy feldolgozóipari vállalkozás tevékenységérõl az alábbi információkat ismeri:Adatok E Ft-ban

Megnevezés Bázisév Tárgyév

Értékesített késztermékek nettó árbevétele 650 000 695 000

Értékesített félkész termékek nettó árbevétele 36 000 38 000

Saját elõállítású eszközök aktivált értéke 14 000 15 000

Készáru termelési érték 715 000 753 000

Befejezett termelési érték 760 000 788 000

Teljes termelési érték 785 000 818 000

Másodlagos tevékenységek termelési értéke 60 000 40 000

Anyagköltség, igénybevett anyagjellegû szolgáltatás 460 000 520 000

Értékcsökkenési leírás 85 000 100 000

Feladat:

Végezze el a termelési érték átfogó elemzését!

103. feladat

Egy feldolgozóipari tevékenységet folytató vállalkozás gazdálkodásáról azalábbi indexeket (tárgy/bázis) ismeri:

Megnevezés Index, %

Befejezett termelési értékBruttó termelési értékTeljes termelési értékNettó termelési értékKészáru termelési értékAnyagmentes termelési érték

105,6107,2104,1101,9105,8102,6

Feladat:


218

A vállalati tevékenységek elemzésének módszertana II. – Teljesítmény- és erõforráselemzés

104. feladat

Egy termelõ vállalkozás éves tevékenységérõl az alábbi információkkal ren-delkezik:

Megnevezés M.e. A termék B termék C termék D termék

Terv Tény Terv Tény Terv Tény Terv Tény

ÉrtékesítésKészletváltozásNettó eladási árKözvetlen önköltség

dbdb

Ft/dbFt/db

10 000–100

12 0006 800

9 800+100

12 3006 820

6 000–50

18 00011 000

6 050– 100

18 00010 950

16 000–500

8 5004 900

16 200–800

8 6005 000

3 000–100

22 00012 600

3 100+20

22 50012 650

Adatok E Ft-ban

Megnevezés Terv Tény

Szállítási tevékenység nettó árbevétele 29 000 32 000Építõipari tevékenység nettó árbevétele 68 000 70 000

• kapcsolódó eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 41 000 45 000Kereskedelmi tevékenység nettó árbevétele 25 000 23 200

• eladott áruk beszerzési értéke 20 000 18 500Ipari bérmunka 85 000 92 000Termékek helyszíni szerelése 21 200 18 600Pótalkatrész értékesítés nettó árbevétele 36 000 38 000Garanciális idõn túli javítások nettó árbevétele 55 000 60 000Befejezetlen és félkész termelés állományváltozása +6 200 +4 300Saját elõállítású eszköz aktivált értéke 3 200 3 200

Feladat:


219

1. Feladatok a termelõ-szolgáltató tevékenyég teljesítményének elemzéséhez

Documents

Kresalek Péter – Blumné Bán Erika · 20 Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan. AULA Kiadó, Budapest, 2003. 253. o. 21 Tóth Antal (szerk.): Gyakorlati controlling. RAABE Kiadó,