KUK - I-545-566-otodikresz-Igazgatosag

8/8/2019 KUK - I-545-566-otodikresz-Igazgatosag

http://slidepdf.com/reader/full/kuk-i-545-566-otodikresz-igazgatosag 1/22

545

egyetlen egy hallgató bukolt meg papi szigorIaton javítóra. Ezalalt a jegyek három ízben változtak: 1879/80-tól k i t ű n

dicséretes. k i e l é g í t ő 1882/83·tól : jeles. jó. k i e l é g í t ő 1 8 8 8jeles. jó. e l é ~ ~ é g e s i . d ő alalt v i ~ s g á l a t o t t ~ t t . 6 ~ .hallgató ;24 jeles. 22 JO. 17 elegseges eredmennyeI. l Javltovlzsgálatra

utasíttatott. A jelesek és jók száma külön·külön lelülmulja azelégségesekéI. A gimnáziumban a k i t ű n ő k és jelesek. i l l e t ő l e g jelesek és jók száma 1886/87.ig e m e l k e d ő . e t t ő l kezdve e s ő irányt mutat. a két. i l l e t ő l e g három hóra és egész évre bukottakszáma n ő . Végleg elutasított is akad 4 év kivételével -évenként l 1. A jelesek és jók száma együttvéve sem éri eláz elégségesekéI.

11. feiezet.

..Oskolamester".

Falusi iskolák tanítóinak. vagy akkori kifejezéssel "az

oskolamester"-nek képzése egészen a legutolsó i d ő k i g azonosvolt a papokéval. Aki a filozófiai tanfolyamot elvégezte. az

minden külön szakképzés nélkül képesítve volt a mesteri állásra. S ő t igen gyakran megtörtént. hogy a filozófiai kurzus

elvégzése és a vizsgálatok letétele e l ő t t küldettek ki mesterekeklézsiákba. Azonos e l ő k é p z e t t s é g ük hozta magával, hogy amesterek bizonyos feltételek mellett átmeheItek papi állomásra.Aki ezt akarta, jelentkezett a köri esperesnél s a zsinatot mege l ő z ő köri gyülésen, az u. n. parciálison cenzurát adotl. amiután következett a zsinati "vetélkedés". Ez az átmenetel nemcsak nagyobb társadalmi megbecsülést jelentett. mellyel a"tiszteletes" cím járt. hanem nagyobb fizetést és könnyebb megélhetést is. A hivatalokban s különösen a tanítás körül szorgalmas és érdemeket szerzett mestereket az egyház azzalszokta k i t ű n t e t n i , hogy papi címmel és ranggal tísztelte meg.de rövid i d ő r e . 2 3 évre az 1733. évi kolozsvári f ő t a n á c s végzése szerint ezt a kitüntetést nem kivánhaUák. Csak hosszabbidei érdemes szolgálat adott jogot arra. hogy e kitüntetést kérhessék. Ilyen volt pl. e sorok írójának e l s ő tanítója, P e t ő Mó-

zes szentgericei mester. k é s ő b b ottani pap.Az 1606. évi kolozsvári zsinat végzése szerint. hogyha

valamely mester alkalmasnak látszik a papi hivatalra. a papok.esperesek vagy a püspök rendelje meg, hogy gyakorolják magukat beszédek készítésében. Ugyanezt a rendeletet hozták az

Almási püspök e l s ő háromszéki egyházlátogatása alkalmával,hozzátették azt is, hogy saját maguk ne igyekezzenek pap

Jaik ellenére ez állásokba. hanem várjanak a konzisztórium

Dr. Cál Kelemen : A kolozav6ri unlláriu8 k o l l ~ H l u m történele. 35



546

rendelelére. Az 1725. évi repr. zsinat (jkv. 324. 1.) végzése:a mestereknek szabadságokban ne legyen, hogy sem egyszer,

;em máskor papságra való , ? ~ m : t e l r ~ v ~ l ~ m e l y eklézsiánakreménységet mutassanak, annal IS mkabb Igerkezzenek, hanem

csak a szent konz. ordinációjától függjenek, esvén sokszornagy prejudiciumok az mesterek papságra való i g é r k e z é s e k b ő l az papoknak". Az 1733. évi F ő t a n á c s (jkv. 366 367. 1.) végüle l ő í r j a a mestereknek a papi állásra való átlépés feltételeit ésmódozatait s "formalis censurát" ír e l ő részükre:

1. Látván a gen. cons. sok atyafiaknak rendelellenUI és méltallanulvaló promotiojukblaz szenl papi hivatalra s azután functiojukban sok delectusokat, e g y e n l ő akarallal az egész konz. elvégezte, he gy ennek utána egymester atyafi is sine singulari censura et approbatione S. Generalis Consis.

torii papságra ne admilláltassék. Az censurában penig ilyen modalita8 tarlassék : 1. Az t. esperest I. assessorival s más atya!iakkal maga keze alalll e v ő mestereket considerálván, kiket alkalmatosabbaknak látnak mind erkölcseikre, mind tudományukra nézve, azokat magokkal vigyék el a zsinatban,vagy Consistoriumban és 011 repraesentálván, az dioecesiseknek róluk valójudiciurnát és testimoniumát, az gen. consistorium, vagy az szent zsinat e l ő t t legyen formalis censurajok, de eruditione et capacitate maxime respec!ureligionis, quomodo scilicet sint fundali et exercilati in articulis fidei, qualesvehabuerint mores et Quomodo vitam hac!enus instituerinl.

2. Kiket az gen. cons. alkalmatosaknak ilél arra, hogy et salutari doctrilla et vitae sanclimonia verbo et exemplo poscilo gregi Domini praeesse,devoveálják magokat az szent papi func!iora, az gen. cons. adjon a I. esperesteknek facultast, hogy necessitate interveniente papságra admitlálhassa, másképen senkit is az papi hivatalra ne bocsássanak t. esperest atyánkfiai.

3, Ez az praevia censura penig ne praejudikáljon a consecratiokorvégben menni szokott legilima censurának, mivel akkoron is mind élelekets magokviseleteket, mind religiojokban való fundáltatásokat, szent papságravaló dev?tiojokat singulariter meg kell vizsgálni, hogyannál nagyobb circumspechoval lehessen consecratiojok.

4. Az Árkosi Benedek magyar munkája peniglen legyen minden censurára m e n ő atyafival, mely is magáé és nem másé legyen, mivel annake l ő t t e való üdókben is imponáltatott volt, hogy minden mesler atyafiak lefrják,olvassák és tanulják. Ezen modalitas penig minden protocolumokban beirallassék I. esperesI, vagy notarius atyánkfiaitól.

E határozattal egy i d ő b e n jutalmazni akarván .a szorgalmatosan és épületesen sok i d ő k i g a tanító scholák mestereineks a k n e m szüntelen való munkájokat és fáradságokat", hárome r ~ e m e s t ~ m í t ó n a k (ifj. Solymosi Konc Boldizsár tordai, VeresPal ~ l m a s l és Árkosi Ferenc sárosi mestereknek) "az t. pap

atyafIak között az dioecesisek assessori után mutat gradust ésrendet"... A:,z 1760. évi torockói zsinat e l ő i r t a . hogy a papságra

torekvo mesterek jelentkezzenek az esperesnél. Az 1775. évikolozsvári F ő t a n á c s szükségesnek tartja e figyelmeztetést ; minda fungens, mind a vacans mesterek viseljék magukat úgy,h ~ g y funcliones altiores alkalmasak legyenek. Az 1804. éviFotanacs rendelte, hogy a candidatusok vizsgálat ő l t hozza-



547

nak tanítóiktól tanulásukról és e r k ö l c s ü k r ő l hiteles bizonyít-ványt. Az 1813. évi kolozsvári F ő t a n á c s a papságra lépniszándékozó m e s t e r e k t ő l azt ~ i v á n t a hogy ebbeli szándékukatírásban jelentsék, hogy a zsmatot m e g e l ő z ő partialison szigorlatra e l ő á l l í t t a t h a s s a ~ a k . M i n d k é ~ yizsgálaton Márkos György

magyar nyelvre !?rdltottT ~ e o l o g l a l

Co.mpendiuma szerint kérdeztek. (1813 maJus 20 . Fokonz. 107. Jk. P.) Az 1833. évi zsi-nat f o g l a J ~ < ! z i k a m e ~ t e r e k ) . o b ~ móddal.való kiképzésével és..serkentoul azt a modot aJanlJa, hogy a Jobbak i l l ő papsággaljutalmaztassanak. ..A superintendencia éljen a szokásban voltt ö r v é n y . ~ s ..a u t h o r i t a ~ á v a l s . m i d ő n a l k a l m a t o ~ mesterek vagynak,azok kozul rendelJen, mmt a kanon tartja, az ürességbe jöttpapságo kra ". A szokás tehát i d ő k folyamán e l f e l e j t ő d ö t t s mosta ~ z s i n a t mintegy e l ő l é p t e t é s k é n t és elismerésül felujítja.

Jelentékeny lépés történt az oskolamesterek képzése tekintetében az 1842. évi reformmal kapcsolatban. Minthogy azonban a népiskola célja elvi tisztasággal még nincs k i t ű z v e sjóformán még mindig a gimnáziumra e l ő k é s z í t ő iskolának tekintetik, ugyanez a zavar mutatkozik a mesterek és a ~ i m n á z i u m i köztanítók képzése szabályozásánál is. Az 1840/41. évi télivizsgálatok után Székely Mózes igazgató kihirdeti a tógásokközött, hogy aki köztanítóságra páJyázni akar, annak a legkö

zelebbi nyári vizsgálat alkalmával vizsgáznia kell lalinból,geografiából, hazai történelem b ő l és aritmetikából s csak azalkalmasak neveztetnek ki e hivatalra. A köztanítókat tehát ak ö v e t k e z ő évre a nyári vizsgálatok után kinevezik s utasítjákő k e t , hogy a nyári szünetet a pedagogarcha utasítása nyománszakjaikban készülésre fordítsák. A jó köztanítók egy évnéltovább maradjanak hivatalukban s ha kitüntetve magukathárom évig szolgálnak, akkor magukat érdemesített oskola-

mestereknek tekintetnek és egyházi hivatalokra pályázhatnaka többi ifjak felelt, különben pedig csak az egykorú diákokfelett legyen e l s ő s é g ü k a kirendelte tés ben.

A theologia i tanfolyamnak a filozófiától való különválasztását kimondó 1845. évi zsinati határozatot végrehajtó 1847.évi F ő t a n á c s az oskolamesterekre nézve kimondja: ..oskola-mesteri hivatalra olyan ifjú, ki oz egész theologia tanfolyamotnem végezte, csak akkor r e n d e l h e t ő ki, ha az egész k1;'rzust

végzettek közül senki sem vállalkozik; deaz . p y ~ n n e ~ IS ,

papságra pályázik, a közvizsgálatot és ..szoros .. v l ~ s g . ? l a t ~ t klkell állnia". Elég gyakran megtörtént. hogy szuksegtol keny:szerítve az e l ő i r t tanulmányok elvégzése e l ő t t rende!tettek .klállásokba. Az ílyenek aztán hosszabb-rövidebb s z o l g ~ l a t utanVisszamentek a kollégiumba. befejezték tanul.mányalkat s f t

többi diákokkal szemben bizonyos e l ő j o g o k a t elveztek.

35·



548

Mikor 1850 januárjában HeufIer közoktatásügyi miniszteribiztos megkeresi az egyházi f ő h a t ó s á g o t az iskolaügy rendezésetárgyában. az 1850 aug. 15 16-án Kolozsvárt tartott F ő t a n á c s at a n í t ó k é p z ő intézetek tárgyában föltell kérdésre a k ö v e t k e z ő k b e n válaszol: .. T a n í t ó k é p z ő intézefünk a kolozsvári kollégium" . ahola papságra k é s z ü l ő ifjak magántanítványokkallállatván el. a rektor és pedagogarcha felügyelete alalt a tanítóságra is kiképeztetnek. A kiválasztottak a gimnáziumi köztanítók tanításánmegjelennek. olt egy év ala I a tanításban maguknak gyakorlatilag ismereteket szereznek. év végén köztanítónak felvételvégett jelentkeznek. az e l ő l j á r ó s á g a jelölteket megvizsgálja saz alkalmasakat köztanítókká kinevezi. Ez után a pedagogarcharendelkezése alá kerülnek. az ő k e t szakjukban tovább képezi.a tantárgyakra és módszerre nézve a szükséges oktatást ésútmutatást m e g t e ~ z i . Az így elkészült köztanítók rendesen 3évig tanítanak s akkor papsággal jutalmaztatnak.

A népiskolai tanítók képzése tekintetében meg kell emlékeznünk még egy történelmi mozzanatról. amely az anyagie r ő k hiánya miatt sikertelen maradt ugyan. de mutatja. hogya képzés eddigi módját nálunk is hiányosnak és ki nem e1ég í t ő n e k tartolták s csak az anyagiakon mult. hogy m e g f e l e l ő intézkedést nem teheltek. 1863-ban az udvarhelyi kör indítványtterjeszt be a kolozsvári kollégiumban egy "tanítómesteri ké-pezde" felállítása iránI. A kérdés a nevelésügyi bizoltság elékerül. amely komoly megfontolás után sem k i v i h e t ő n e k semszükségesnek (?) nem látja a k ö v e t k e z ő okok alapján : Ifjainka folytonos magán- és köztanítás által a nevelési és tanításielvekbe s a gyermekekkel való helyes bánásmódba mindinkábbb e l e j ő n e k mert "a gyakorlat a legjobb mester és mesteri ké

pezde". Aztán nálunk a mesterek papjelöltek is. a papi pályárapedig csak a theologiai kurzus. nem pedig a mesteri képezdében lehet e l k é s z ű l n i . Ahol eddig nagy költséggel felállítottákaz "oly nagy zajt ütött mesteri képezdéket ". azt tapasztalták.hogy a következés korántsem felel meg a hozzájuk kapcsoItnagy reményeknek. s ő t azilumává válnak a restségrehajló ifjúságnak. .. L e g f ő k é p e n " pedig azért. mert költséges tanáriszükségeltetnék s a költséggel az egyház nem rendelkezik. Mamár látjuk. hogy az o k f e j l é s b ő l csak az utolsó ok állhat meg.

A többi csak leplezni ' akarja az igazi okot. a pénz hiányát,amely mindig akadálya volt a f e j l ő d é s n e k . De a gondola!mégis nyugtalaníthalla a v e z e t ő k e mert az 18tii3. aug. a n á c s a kollégiumban a VI. o.-ban a neveléstant a rendes és kötelezell tantárgyak közé rendeli felvenn i.

1864. jun. 18.-án a nevelésügyi bizollság egy indítványttárgyal. mely szerint az új abbi tanílásmóddal ismeretesebb



549

papok közül u. n. körlelkészek állíttassanak. Ezek t e e n d ő j e volna a falusi iskolák felügyelete és a mesterek továbbképzése.A bizoltság fölöslegesnek tartja, mert az iskolák helybeli papoktörvényes felügyelete alalt állanak s mert a b e l s ő emberek

közölt könnyen surlódásraadhat

alkalmat. Aztán a helybelipapnak sokkal , j ~ b ~ a n k e z e ü g y , é ~ e esik az i ~ k < ; > ~ á r a felügyelni.A nevelés ügyetol athatolt egyem buzgalom es Joakarat tapasztalaltal párosúlva többet tesz b á r m i n ő mesterséges rendszereknél, f ő k é p , ha azok csak papiroson maradnak. S hogy a papokaz erélyes felügyeletért bántaImat szenvednek? Nemes ügyértaz nem szégyen, hanem e l l e n k e z ő l e g d i c s ő s é g .

Ilyen tervek és gondolatok röppentek fel egyházunk kebelében minden gyakorlati eredmény nélkül az 1868. évi 38.

t. c. megalkotása e l ő t t i években. Ez a törvény kimondja, hogyezentúl tanítói hivatalra csak olyan egyének képesíteItek, akikvalamely nyílvános képezdében az egész tanfolyamot bevégezték s oklevelet nyertek. A nem oklevelesek meghagyatnakugyan, de kötelesek az iskolákat vizsgáló hatóság e l ő l t tanításbeli jártasságukat igazolni, vagy nyári szünetben valamelyképezdében póltanulásra köteleztet nek. Semmi más hivatalt nemviselhetnek. A felekezetiek azonban istentiszteleteken és teme

téseken segédkezhetnek.Az 1876. évi 24. t. c. megalkotta a népnevelési hatóságokra vonatkozó törvényt. Az új hatóságok a viszonyokkalnem számoló buzgalommal fogtak munkához. Súrün érkeztekaz iratok, melyek kifogásolták a t a n k é p e s í t ő okmánnyal nemr e n d e l k e z ő mesterek múködéliét. Az 1873. évi F ő t a n á c s o n apüspök azt a kérdést veti fel: állami képezdékben végzetttanítójelöl!ek közül szükség esetén nevezhet-e ki mestereket?Az E. K. Tanács véleménye az, hogy Jehetne" ilyeneket ki-

nevezni, de minthogy ezek theologiai tantárgyakat nem tanuItak,azzal a megszorítással. hogy papságra igényt nem tarthatnaks oklevelüket e l ő b b be kell mutatniok. Ezt a véleményt atanács elfogadja s utasítja Ferenc Józsefet és Marosit, kik Kolozsvárt és Keresztúrt a t a n í t ó k é p z ő b e n vallást tanítanak, hogya liturgiát is tanítsák s a püspök l e h e t ő l e g ilyeneket nevezzenki. Az E. K. Tanács a mesterek ügyében felírt a miniszterhez.Felfejtelte, hogy képezdél végzeltekel alkalmaz ugyan, de ilyeneket nem mindig lehet kapni ' aztán nálunk a tanítók egyszersmind kántorok is és ezért' kénytelen a püspök nem-képezdei növendéket is alkalmazni s kérte, hogy a püspök ki-

nevezési okmányát tekintse képesítési okmánynak. A miniszterazt válaszolta, hogy a kérés a törvény intézke :'éseivel ellenkezvén, nem t e l j e s í t h e t ő . Ezért az E. K. T. 1877-ben megrendeli, hogy akik a népoktalási törvény életbeléptetése után ne-



550

vezlellek ki, egy évalalt tegyenek t a n k é p e s í l ő t . A Tanácsreméli, hogy csekélyen fizetett iskoláinkhoz is kapunk ilyentanítókat, minthogy a végzell, de alkalmazást nem n y e r ő tanítójelöltek száma szaporodik. Ezt a célt szolgálta az az intézkedésis, hogy az 1880. évi F ő t a n á c s 53. sz. határozata szerint akolozsvári áll. t a n í t ó k é p z ő intézetbe felvett tanulók bennlakóknak felvétetnek az iskolába, fegyelmi tekintetben az iskolaitörvények alalt állanak; vallásos énekekre és orgonálásrataníttatnak, ösztöndíjakban r é s z e s ű l n e k . a májusi alap ösztöndíj kizárólag ilyeneknek adandó. Az okleveleseknek alkalmaz·tatásukig hely adandó iskolánkban, elemi tanulók mellé magánés köztanítókul alkalmazhatók.I d ő v e l felekezeti iskoláink nagyobb része községivé és

államivá lelt. Ugyanilyen arányban n ő t t a tanítók s apadott amesterek száma. A püspök 1884. évi jelentése szerint "az iskola-mesterség inkább csak cím", mert a községekben államiiskolák s tanítók lévén, tisztük alig terjed egyébre az énekvezérségnél. Az 1886 . évi jelentés szerint iskolamestereinkközül 39 tart felekezeti iskolát, 18 köiségi, 2 állami iskoláknálvan rendes, 8 segédtanílónak alkalmazva, 22 pedig csak tisztánénekvezér s legfeUebb még vallástaníló, papjaink közül 13

egyszersmind tanító is . Az E. K. Tanács 1887. évi jelentéseszerint 45 felekezeti népiskolánkban van 34 kántortanító, IIpaptaníló ; 68 községi vagy állami "iskolánknál" mestereinkközül alkalmazva van 24 rendes, vagy segédtanílónak, vagyisa 116 tanító közül egyházi f ő h a t ó s á g alatt álló van; 69 .

1890. szept. 2.-án a f ő n ö k (anyakönyv 196. 1.) feljegyzi aF ő t a n á c s intézkedései között azt. hogy a kollégiumi elemi iskolában "a tanítás nem tudni miért a p a p n ö v e n d é k e k t ő l elvétetett

ésokleveles tanílókra bízatott". A

f ő n ö k f e l t ű n ő naivmódon tudatlannak teszi magát. Jól tudja az intézkedésnek

valódi okát. Ezután felváltva, amint a körülmények engedik -papjelöltek és okleveles tanítók alkalmaztatnak. Igy pl. 1893/94-ben az 1 2. el. osztálynál Incefi Samu okI. tanító, a 3. és 4.osztálynál 2 theologus alkalmaztatott. ..

Az oskolamesterek felfogadására, e l m o z d í t á s ~ r a k o ~ e l e sségeire, felügyeletére, vise/etére, fizetésére vonatkozo 17. szazadlintézkedések ezek :

A rektort, mint a papot is, a püspök elmozdíthatjal és más eklézsiába helyez heti á.t, ahová az t 6 ~ 1 4 z ~ I I : ~ szüksége megköveteli (160 l jul. 15. tordaI zs.). De l ' e k ~ h á z k ö z s é g i vizsgálási rend azt a lelkészt bünteh 6 [rlla , ke:Iskolamestert fogadni elmulasztotta olyan helyen, ahol I l Y h ktartani tudnak. A szolgálatban marasztásuk, vagy meg I,,:asuadvent vasárnapig megtörténjék s ezt az eklézsiák jelentsek az



551

esperesnek. Ha állásnélküli mester a felajánlolt megbízást nemakarja elfogadni. az egyházi r e n d b ő l zsinati ha tározaItal zárjákki. A zsinaton jelen lenni kötelesek : "A scholamesterek is inposterum mindenkor jelen legyenek a synodusban az miniszterek mellett és engedelmességgel legyenek az minisztereiknek. Ha peniglen ex contumacia et nulla accepta venia aseniore otthon maradna valamely r a t o r scholae. mulclabilur tertialitate (1592 dec. 12. tordai zs.). Mindenkor tisztességes öltözetben járjanak. a katona hegyes gallért letegyék és

. hajokat is katona módra ne vétessék. hanem fülöknek közepéreérjen a hajok (Tóth id. m. XIII. L). Közvetlen hivatali f e l s ő s é g e a pap. aztán az esperes. "Senki iskolamestert ne fogadjon fel,ha csak azt e l ő b b a saját espereséhez el nem vitte. azt

megvizsgálta és külön tárgyalással és s a j á t k e z ű aláírásával azengedelmességre és az egyházi hivatalra magát el nem kötelezte. Az 1694. évi rendtartás szerint az esperesek kötelességeaz iskolamestereknek úgy templomi. mint iskolai m ű k ö d é s é r ő l , úgyszintén é l e t é r ő l és szokásairól is vizsgálatot tartani.

Az 1614. évi vizsgálati rend szerint "az iskolamesterekaz egyházi szabályzatban e l ő í r t k ö t e l e s s é g e i k r ő l szorgalmasanmegvizsgálandók. megigazítandók. m e g i n t e n d ő k és megbünte

t e n d ő k . Az alamizsnából 2 3 gyermeket tápláljanak. hogyvelök a templomban énekelhessenek.A mester a parciálison esküt tett. Miként a pap. is be

k ö s z ö n t ő beszédet tartott az eklézsiában s ezzel foglalta elhivatalát. T e e n d ő i voltak: az énekvezérség s a passio éneklése.a tanítás. prédikálás. hivatalos levelek hordása (az u. n.cursoria) és a comitiva.

A kissolymosi mester 1800-ban. a háromszéki mesterek1845-ben kérik a passio-éneklés eltörlését. Nem engedtékmeg. minthogy "az újítás könnyen káros következményeket vonhatna maga után" . (Boldogasszonyfalvi zsinat 1800. 44.sz. Almási zsinat 1845. 51. sz.) Az 1680. kolozsvári zsinat ki-mondja ugyanis: valakik in'novatiot cselekesznek proprio ausu,mester atyafiak közül szokatlan és vallásunkkal e l l e n k e z ő éneket énekelnek. a templomban rithmizálnak. vagy halottitemetés felelt újítanak. a corpore ecclesiae quoad funclionemabscindáliassanak.

Ami a tanítást illeti. erre nézve k ö v e t k e z ő utasításokadaltak az i d ő k folyamán: Az 1614. évi deliberatio szerint azegyházközségek szolgái semmiképen se mulasszák el évenkénta fiuk s még kevésbé a leányok tanítását a szokott helyenés i d ő b e n . legalább Szentgyörgy napjától Szentmihály napjáigv<;,sárnapokon a templomban teljesítvén hivatásuka!. (Ez a va·sarnapi vallásoktatás hiányait volt hívatva pótolni. különösen



552

a leányoknál. Ezek szerint téves az a nálunk általánosan elterjedtnézet. hogy a vasárnapi vallástanítás Angliából jött át hozzánka 19. század 70-es éveiben). A lelkész kötelességévé tette az1694. évi rendtartás gondoskodni arról. hogy az iskolamesterekévenként kétszer nyilvános vizsgát tartsanak 6 frt büntetésterhe alatt. Ha pedig az iskolamesterek kötelességüket teljesíteni nem akarják. 3 frt büntetést szenvednek.

Ezt a határozatot az 1722. évi szentábrahámi zsinat ígyismétli: ( F ő k o n z . jkve 298. I.) imponáltatik minden tanítómesteratyafiaknak. hogya comoediáktól abstineálván szorgalmatosantanítsanak. minden e s z t e n d ő b e n kétszer. karácsony és pünkösde l ő l t exament csináljanak. A határozat oka az volt. hogySzentmártoni Simon nagyajtai ·mestert bevádolták. hogy vasárnap esperese híre nélkül komédiát csinált s arra "számos k ü l s ő személyeket gyüjtölt fel" . Most megbocsátja a hibát. de ..amodo serio imponáltatik minden tanítómester atyafiaknak. hogyaféle formális comoediáktól abslineálván. az Arsoknak reguláira és bizonyos classicus authoroknak exposilioira legyenekigyenest intentusok. aféle haszontalan intervallumokra nemexcurrálván. minden e s z t e n d ő b e n kétszer generale examentinstiluáljanak sub gravi animadversione S. Consistorii juxta

canonem Discipl. Ecel.u

Ez a rendelet tehát a tanítás idejétmeghosszabbítja. a vizsgálatot húsvétról pünkösdre tolván ki.Az 1753. évi kénosi zsinat szintén ismétli a vizsgálatokra vonatkozó rendelkezést s hozzáteszi. hogy a mesterek naponkéntnégyszer tartsanak leckét. Az 1811. évi F ő t a n á c s megállapítja.hogy sok s z ü l ő nem taníllatja In'ermekét. akik így tanítás nélkül n ő n e k fel. amiért is az esperesek szigorúan ő r k ö d j e n e k . hogy ez ne forduljon e l ő . A vizsgálat d e j é ű I (most csak egy)

a Gergelynap utáni hetet t ű z i ki s e l ő í r j a . hogya nagyobbeklézsiákban az inspektor-kurátor. esperes és egy asszesszor. akisebbekben a köri j e g y z ő . egy asszesszor. a falusi ku rá torok sgyermekes atyák jelenlétében tartsák meg. Ezek tegyenek jelentést a konzisztóriumnak a tanulók kapacitásáról. e l ő m e n et e l ü ő l , micsoda leckéket tanulnak. m i t ő l fogva. a tanítók hánygyer!l1eket tanítottak. azok közül hánya t. hová, mire bocsátottákel. Ügyeljenek arra is. hogy a gyermekek idején k ü l d e s s ~ n efel az oskolákba s a kanon szerint való i d ő e l ő t t ne vetessenek ki.

Az iskolák felügyeletével a papok és esperesek .v.oltakmegbizva. Az 1661. évi dézsfalvi zsinat rendelte : a mll?lszterek a scholában minden e s z t e n d ő b e n négyszer n J e . nmegvizsgálván, a scholamester micsoda methodussal t a n ~ t .e.smennyire profietálnak keze alatt. A scholamesterek a re.h?lOta tanuló gyermekeknek instillálják minden heteken. A mm ISZ-



553

terek is az e s z t e n d ő n e k nagyobb részében amint eddig isszokás volt a falusi ifjúságot informálják a religióban éspietasban. Alias a pap 3 frtra. a mester 150 drra büntettetik.E b b ő l ft r e n d e l k e z é s b ő l látszik. hogy a valláserkölcsi oktatásaz iskolán kivül a f e i n ő I t ifjúságnak is már akkor e l ő volt írvas a pap kötelességei közé tartozott. Az 1665 . évi szentlászlóizsinat e határozathoz hozzáteszi: Ha a vizsgálatnak ellensze-gül. 3 frt a büntetése. S ügyeljenek a mesterek. nehogy sokleckét adjanak fel és súlyos követeléseket támasszanak s ezzela b e t ű s z e r e t e t é t ő l elidegenítsék a gyermekeket. ugyane bün-tetés mellett. Az 1753. évi kénosi zsinat ismételten rendeli.hogy a papok 6 frl bünletés mellett az iskolát látogassák ésmikor az esperes kivánja. a mesterek szorgalmát, vagy hanyag-ságát igazolják.

A leányok tanítása ügyében az 1751. évi árkosi zsinatazt mondja. hogy a leányok a papnak a nyári és templombelitanítás ért egy napszámot tartoznak fizetni. i l l e t ő l e g dolgozni,ha nem akarnak fizetni. a kurátor tartozik úgy felhajtani. minta papi bérI. Akik nem járnak v a k m e r ő s é g b ő l tanításra, azok-kal is megfizetIesse. Ha a pap a tanítást elmulasztja, 6 frt abüntetése. Az 1774. évi kolozsvári f ő k o n z i s z t ó r i u m az espere-seknek szigoruan meghagyja, hogy vizsgálataik alkalmával amestereket lelkiismeretesen megvizsgálják, a hanyagokat mind-annyiszor megbüntessék, különben maguk bünhödnek. Aztis meghagyja nekik. ..hogy az eklézsiákban. ahol csak lehet,a leányoknak az oktatás és énektanítást beoezessék.

A gyermekek durva verése és a mester gazdaságábanmunkára fogása tiltva volt. Az 1725. évi kolozsvári konzisz-

tórium rendeli : a scholamesterek tanítványaikat paraszti magokmunkájokra. mezei robotára. marhák körül való forgolódásra,favágásra, vizhordásra s hasonlókra nullo sub praetextu appIi-káini merészeljék sub poena flor 3.. hogy a tanulástól elvonaltassanak ; ha mégsem desistálnak. ab officio removeal-tatnak. Ugyanez évi szováti zsinat mondja: Ha a mesterekkezek miatt a tanítványok kéket. vagy valami dagadást ~ u : tatnak. 3 frt. ha pedig vért. 6 frt a büntetésük. Az 1753. eVI

kénosi zsinat: a gyermekeket kézzel vagy fával. ne v e r j ~ k ! csak pálcával. 3 frt büntetés mellett. Az 1773. éVI kolozsvankonzisztórium ismét rendeli: a gyermekeket fáva! . . pusztdézzel ne verjék. hanem korbácsot tartsanak, kulonben aflor . 3. büntettetnek. .

A 19. század elején készült ez az utasítás, mely a falUSI

tanítók tanításbeli kötelességsit a k ö v e t k e z ő k b e n szabja meg :



554

Oskolamesferi instructio. mely szerint falusi osko/dink mestereinektanítdsaikat rendezniök és folylatniok kellelik.

A falusi oskolamesterek kötelességeinek két ágai vannak: egyik agyermekek felkérése és arra birása. hogy azok az oskolát gyakorolják; másikalanilás.

Az els6bbre nézve minden oskolamester ezeket tartsa meg:l Szentmihály napja e l ő l l egy héllel tiszt. papjának jelentse. hogy atanítás ideje elkövetkezelI és kérje. hogy hivassa össze a presbiteriumo!.Osszehivalván azt Szentmihály na p e l ő l l való vasárnap, azon gyúlésben aliszt. pap e l ő l ü l é s e alatt írják fel. kik és hányan legyenek a tanulásra jár.ható gyermekek. mind fiuk. mind leányok.

2. Azon vasárnap. mely követi Szentmihály napi úrvacsoravételI. tart-80n a templomban egy hathatós prédikációt a nevelés vagy tanítás szükséges volláról. a gyermekeket kérje fel s akik felmennek. azokat az alábbmegirandó módon tanítsa szorgalmatosan; de ha találtatnának. aminthogy

talállatni is szoklak olyanok, akik a felkéréssel nem gondolván, lel nem jár.nak az oskolába. tebát:3. Egy heti várakozás után maga személyesen menjen el minden fel

nem járó gyermeknek szüleihez s azokat igyekezzék gyermekeiknek a tanulásra való küldésére kérni. Ha e sem használ s rr.égis lésznek restesek,

4. Egy hetet várakozván. a pappal e g y e t é r t ő l e g , küldje ki az egyházlillkat s ezek állal is az atyákat gyermekeik felküldésére serkentesse. akárlégyenek fiú . IIkár leány gyermekei. megértetvén vélek. hogy azt ha önkéntnem cselekszik. felséges rendelés szerint k ü l s ő tisztség állIII is szoríttatnifognIIk . HII még így is maradnak ki némelyek, tehát:

5. A pap magll menjen ki az atyákhoz és mindent kövessen el köte·lességek teljesitésére birni az atyákat és végre, ha ezzel is nem gondolóatyák talállatnának.

6. M i d ő n vizitáció tartatik karácsony e l ő t t az eklézsiában, a liszt. vizitáló kommissziónak adja fel a kezébe adott tanulható gyermekek listájából,kik légyenek azok a gyermekek, kik fel nem járnak, mely kommisszió amagll kötelességének fogja tarlani, a presbiteriummal és a helybeli pappIII,vagy az egész eklézsiával is e g y e t é r t ő l e g investigálni. mi okból nem járnaklel ezen gyermekek ; s ha okaik elégségesen m e n t ő e r ő v e l nem birnak. ak ~ n o n szerint megbüntetni, vagy liszfségnek állal irni. Az oskolamesfer

mmdezen l é p é s e k r ő l vigyen jegyzést és karácsonykor a pappal és kurátorralsubscribállassa és azt a Gergely pápa napi examenekre a cenzoroknak adjabl

e s csak így teheli magát mentté s bizonyíthatja meg. hogy a tanulá. elmuása nem az hibája.

A második tárpyra nézt a mester kötelessége abból áll. hogy szorgal.!Datosan és értelmesen tanítson s mindent tégyen, amil a gyermekekneklÓ ndevrelésekre szükségesnek ítél. Evégre tanítsa a gyermekeket a következen ö e :

a) A sil/abizánsokat és olvasókat sillabizálni és olvasni, vokabulu.mokra. )vagy frazesekre. írni és Miatyánk. vagy parancsolatokra. énekelni.

b A deklinislákat deklináini és a deklináció reguláira. úgy. hogyazokat magyarul is jól értsék. a nagyobbakat egy kis expozici6ra ko llok

l Ezt az utasítást a tordaaranyosi kör j e g y z ő k é b ő l kiadta 1817ápr. I·én Ferenezi Mihály köri r. j e g y z ő s a to rockói iskola mafrieuléjában.~ e l y . 1 ~ 3 3 jan. 25-én a torockói egyházközség levéllárából bekerü lt a kollégIUmi ö n ~ t á .. az 59- 63 . lapokon olvashatjuk. Ke letkezési idejét '.'emtdudko,'!" dde

bugy sejtem. hogy Körmöczi alatt készülhetell a 19. század maso-

I Ize é en.



555

viumból. vallásra. énekre. Írásra. számolásre, u. m. 8Zámok Irására és kimon.dására és vokabulumokra.

cl A k o ~ p a r i s t á k a t kOl?parálásra és annak reguláira, deák expozlcióra,éneklésre. a 8Zamolásból pedig legalább a négy e l s ő operaciókra a vallás-ból a Szenthistoriára. vagy kis katechezisre. '

d) A kon!ugistákat , k o n j u ~ c i ó r a és a,nnak reguláira. amelyekhez lar.toznak a pretentumokról es szupmumokról Irt regulák is. deák expozicióraa k o l l o k v i u ~ b ó l m e l y b ~ n e l ő f o r d u l ? szókat d e k I i ~ á l j á k és konjugálják azoktulajdonságai szerént. kiS katechézlsre. a vallásból énekre. a számadásbólvalamint a négy elsó operációkon feljül is. u· m. lorintok. gara8ok, xlereköszveadásáról. .

e) Az etimologisfákaf az elimologiára egészen a szintaxisig mindenhéten legalább két slilust, ha lehet. többet is diktáljon s ezeket r l l 8 ~ Stylio.nale.ba. hogy a censurának Gergely pápa napkor eléadathas8Ilnak deákexpozicióra a kollokviumból resolálva, i l l már a németet is kezdje t ~ n í l a n i a nagy katechézisnek felét. éneket. az arithmelikát az heterogenia kvanli:tásoki!!. ezeket is beleértve, precepta morum. Erdély geogra6ája. a k i k t ő l t ö b b kitelik. a historiából is valamit.OA sinfaxisfákaf a sintáxis reguláira : deák expozicióra, a CorneliusNeposból resolválva és konstruálva. németre is expozicióval együtt, ezt isrezolválva; stílust hasonló lag legalább k e l l ő t hetenként. ha lehet. többet isdiktáljon. melyeket stilionaIéba irasson be tisztán. hogy az examenben exhi.beálhassanak. a nagy katechézist végig tanIIsa. még pedig megmagyarázvána nehezebb tárgyakat benne. éneket. számvetést még a heterogenea kvan.lilásokon is feljül valamit. vagy bár ezekig ugyan jól. Praecep!a Morumol.

Mindezen klasszisokban ha a gazdaságról is tanulhatnának valamit.úgy a m a g a v i s e l e t r ő l is. jó lenne és dícséretes.

Ezeket pedig mind úgy tanítsa. hogy Gergelyp!Ípa-napkor vagy utánközönséges exament adjon. E r r ő l való rendelését a prelaturának, m i d ő n azi d ő közelít, a papnak adja tudtára, valamint az eklézsia t ő b b tagjainak é,a kurátornak is, nemkülönben a gyermekes atyáknak, így e g y e t é r t ő l e g szokollszolemnitassal tartsa az exament, abban a stilionálékat, irásokat. valaminta gyermekek felhívására és idézésére tell l é p é s e i r ő l viII és subscribált jegy.zéseit adja be.

Nyáron által ügyeljen, hogy az oskola épületei, ha hol hiányo.akvolnának. felépíllessenek. minek e l ő l l e a tanitás ideje elkövetkeznék 8 aztannyira sürgesse, hogy akkor felépítve találtassék.

A leánygyermekeket tanitsa olvasni, írni, számvetésre. vallásra ésénekekre. akiknek többet taníthat, valamint a helyes m a g a v i s e l e t r ő l , vagyispraecepta morumot magyarul és egy kis geograliára.

A mesterek egyik t e e n d ő j e volt a prédikálás. Az 1694.évi rendtartás szerint · ha az iskolamesterek istentiszteletektartására is alkalmasak, évenként legalább háromszor tartanak istentiszteletet; mikor pedig a lelkész fontos ok mialttávol van, kötelesek úgy a könyörgéseket, mint az istentisztel"

leteket megtartani 3 frt büntetés terhe alaIt. Ha azonban a le "kész attól való féltében, hogy az iskolamester az d i . ~ s ő s ~ g é t magához ragadja, megengedni ezt nem hajlandó, 6 frt a buntete.se.

A mesterek t e e n d ő j e volt a hivatalos levelek hordasa(cursoria). A hivatalos leveleket vagy a papok m ~ g u k , ~ a ~ . amesterek vitték; vagy hatóságuk alalt l e v ő szemelyektol kuldötték. Mert a f e l e l ő s ö k s ha hiba esik, a pap 6, a m e s t ~ ,



556

3 frtot fizet (Szentgericei zsinat 1756.). Ha a mester a konzisztórium hivatalos levelei vitelében hanyag. 6 frtot. ha esperesiben. 3 frtot fizet. másodízben két annyit. harmadszor hivatalátveszti. (Derzsi zsinat 1783. 27 . sz.). eursoria kétféle volt: brevisés longa. Brevis. mikor egyik eklézsiából a másikba. Ionga.

mikor a k ö r b ő l egyenesen a F ő t a n á c s b a . vagy zsinatra kelletta hivatalos leveleket vinni. Az újévi kurzória költségét csak apapok hordozzák. a többi kurzóriával (mind a rövid, mind ahosszúvaI) csak a mesterek tartoznak rendre s egymást felváltvaff rcsafalvi zsinat 1785.). Akik a hivatalos leveleket nem viszik.az esperes függessze fel hivataluktól s jelentse a k é p v i s e l ő -tanácsnak (Nagyajtai zs. 1786.). Az esperesek a vétel és indításnapját írják fel. arról vezessenek jegyzéket és évenként mu

tassák be a konzisztóriumnak. ( D i c s ő s z e n t m á r t o n i zs. 1787.176. sz.). A hivatalos leveleket gyorsan kell vinni. a konzisztórium ét és püspökét 6. az esperesét 3 frt büntetés terhe ala ts minden állomásra fel kell tenni a vétel és indítás napját lfrt büntetés mellett. (Kolozsvári F ő t a n . 1805. 29. sz.) A longacursoriát minden pap tartozik fizetni az ordinarius cursornaks akkor ez f e l e l ő s . (Kolozsvári F ő t a n . 1811. ll . sz.) A F ő t a -nácsokra hivatalos leveleket kihozó mestereknek az esperesi

viaticumnak a partialis által meghatározandó része adatik. ki-véve az Aranyos kört. mert onnan könnyen beküldhetik. (Kolozsvári F ő t a n 1846. 23. sz.). A hivatalos levelek szállításánakezt a módját az tette szükségessé. mert hivatalos leveleinket apostára nem vették fel. K é s ő b b a Kolozsvárra k ü l d e n d ő levelekre nézve a -cursoria longa megszün!, mert vagy az esperesnek. vagy a köri j e g y z ő n e k . vagy egy székbirónak meg kellettjelennie s ez a leveleket is vitte. De a brevis cursoria ma is

fennáll mondja Mikó l860-ban és ez nem-is lehet másként. mert -egyik eklézsiától a másikig posta nem lévén. nincsmás út a közle ){edésre.

Másik t e e n d ő j e volt a mestereknek az Ú. n. comitiva.Kisérniök kellett ugyanis az esperesi vizsgálószéket eklézsiáról-eklézsiára s eközben olyan félig-meddig szolgai t e e n d ő k e t kellett végezniök. Ez a törvény 1733 óta áll fenn. Az 1733. évikolozsvári F ő t a n á c s mondja : A mesterek. non exceptis etiamvacantibus. míg szabadságban vagynak. tartozzanak esperesatyánkfia i mellé comest rendelni s adni sub poena inoboedientiae akkor. mikor a közönséges hivatalban kételenítletneky ~ l a h o v menni. Esperes aCia peniglen comesének intertentio-J!ir.a viseljen gondol. Az 1749. évi nyárádszentlászlói és 1759.eVI ~ C ; > n ~ i s z t ó r i u m ez alól egy kivételt tesz: az esperes m e s t e r ~ c ~ m l h a v a l nem tartozik. sem hogy maga helyett fogadjon; sotmikor az esperes öregsége mia tt helyette a notarius fáradozik.



557

ennek mestere sem. Ma mosolygunk ezen. De nem szabadelfelednünk. hogya "mivelt nyugaton" is ilyen. vagy ehezhasonló volt a tanítók helyzete. Németországban a 18 . századközepéig h a . r a n g ~ z ~ k . bukott. m e s t e r e m ~ e ~ e k . községi szolgák.patrónusok masal es katonak a falusI Iskolákban a tanítók.Poroszország a 19. század közepén a tanítók anyagi heÍyzeténazzal kivánt segíteni. hogy csupán nekik engedte meg falvakban a szabómesterség felállítását. mellyel életfenntartásukatbiztosítotlák.2 A f e l s ő fehérköri mesterek 1804-ben ( F ő t . jk. 19.p.) kérték a comitiva könnyítését. de sikertelenül. 18t6-ban akeresztúrköri mesterek a parcialishoz folyamodnak azzal a kéréssel. hogya terhes ő s z i comitiva töröltessék el; vagy ha eznem lehetne. legalább könnyíttessék s a f ő k o n z i s z t ó r i u m b a való

menetel alkalmával a viaticum és comitiva-terhek a mesterek. és kántorok jövedelméhez szabassanak. A parcialis nem mentifel teljesen. de könnyíti terhüket annyiban. hogy csak a szomszéd eklézsiába tartozzanak comitivával. A kérdés a F ő t a n á c s elé kerül azzal a ielentésseI. hogy a köri praelatura kéri a régimód visszaállítását. vagy amint más körökben is van. ha amesterek maguk nem köteleztetnek is. de a felfogadandó kis é r ő t fizessék együtt. A F ő t a n á c s nem menti fel ő k e t . de mert

hosszas távollétük káros az iskolára. m á s f e l ő l meg a comeseklézsiáról-eklézsiára való szüntelen változása alkalmatlan. megengedi. hogy mint más körben. a felfogadott comes t itt is a mesterek fizessék. Az 1850. évi aug. kolozsvári F ő t a n á c s t ó l a keresztúrköri iskolamesterek azt kérték. hogy mentessenek fel az Ú. n.vizilációkori comitiva megváltása s a körlevelek hordozásánakterhe alól. Egyben jelentik. hogy a köri k ö z g y ű l é s határozataalapján minden eklézsia úgy fog harangozó t fogadni. hogy az

tartozzék a körleveleket hordozni. A F ő t a n á c s nem határoz.hanem a k ö r ö k t ő l kér véleményt a komitiva megváltásánakmegszüntetése kérdésében. A körlevelek hordozásában azonban ragaszkodik a régi rend megtartásához. Az 1851. évi szept.1 3-iki zsinati F ő t a n á c s (26. jk. p.) megszünteti a komilívaváltságnak mesterek által való fizetését s határozza. hogy a15 váltó kr. komitívaváltság csatoltassék az eklézsiák. által avizsgálat alkalmával adni szokolt tiszteletdíj hoz. A levéJhor

dásra nézve a régi rend hatályban marad. Az1855.

évi~ z e p l .

2-iki kolozsvári F ő t a n á c s (J5. sz. a.) helybenhagy a MIkI68-várköri parciális azon határozatát. hogy az eklézslak arangoz6kat a körlevelek hordozása kötelezeltségével fogadjaks tudomásul ·veszi azt a jelentést is. hogy az minden nehézség

a Kozma Ferenc: A népiskola. Ker. M a g v e t ő . 1870.

•



•

558

nélkül életbe is lépett, anélkül azonban, hogy ez a többi körökszokásait érintené.

Ma mosolygunk azon a rendelkezésen, amely nehányeklézsiába ujonnan kiküldött mesternek a házasságot megtil-totta egy i d ő r e . Ezeknek 3 évig házasodni 12 frt büntetés terhe

alatt meg volt tiltva. De akik az iskolába visszatérnek s azutánismét kirendeltetnek. megházasodhatnak. (Sárosi zsin. 1669.).Az idejüket kitöltött n ő t l e n mesterek karácsony e l ő t t tartoznakbemenni az iskolába. (Ádámpsi zs. 1695). Mi IeheteIt ennekaz intézkedésnek az oka? Ugy sejtem, hogy sokszor a szüks é g t ő l kényszerítve nem végzett embereket kellett kirendelni,akik megízlelvén a rideg iskolai fegyelem után a falusi önállóélet kényelmeil, e g y - k e t t ő r e megházasodtak s iskolai pályájukat

vagy bevégzetlenül kellett félbeszakítaniok, vagy ha folytatniakarlák volna tanulásukat, k ü l ö n b ö z ő nehézségekbe ütköztekvolna. Hasonló rendelkezés állott fenn é Z erdélyi ev. egyházban is. (Teutsch, Geschichte der ev. Kirche in Siebenbürgen,ll. 106.). Innen, hogy régi írásokb .:.- n gyakran találjuk a mesternév helyett a Hdeákot". Innen az is, hogy az ilyen visszatértHdeákokkal" sokszor m e g g y ű l i k a baja a cétusnak és ' az e l ő l -járóknak. E l ő j o g o k a t igényelnek maguknak, a m i b ő l egyenetlen

ségek származnak. ÉS innen, hogy Almási püspök panaszolKolozsvári Dimén Pál rektorra, akivel egyetlen rektorrendeléstveszekedés nélkül elintézni nem tud. És Szent· Ábrahámi rektoregyenesen a F ő t a n á c s rendelése ellen tiltakozik, amely aztudta nélkül rendelkezett egyízben . Némely eklézsiákban mindígcsak n ő t l e n mesterek szolgál haltak. Ezek : Árkos, SzentivánLaborfalva, Bölön, Nagyajta, Hévíz, Szentábrahám, Szentmihály, Derzs, Vargyas. Homoródszentmárton, Csíkszentmárton,

Szentlászló, Sáros,D i c s ő s z e n t m á r t o n .

Kövend, Bágyon, Kolozs,Torockó. (Szentgericei zsinat 1672.). HHa megházasodnak. tovább nem paliáltatnak azon eklézsiákban. Ha az eklézsia ezellen akadékoskodnék, n ő t l e n mestert nem akarván vinni, postsingulas admonitiones a seniorok 3 frtot exequáljanak az ek~ s i á ...Ha a seniorok negligálnák, rajtuk a püspök duplumot

vegyen. Ennek az intézkedésnek oka az volt. hogy a családi gondoktól el nem foglalva, nagyobb odaadással láthattak do.lguk után. amint a zsinat mondja : •Mivel szemünkf ~ 1 u k , hogy a házas mesterek elhülvén a tanítástól, seho·amk Igen megfogyatkoztanak." Mikor Mikó 1860 körül a kanonokat összegyüjtótte, ez a törvény már el volt avulva.

Nehezen lehet ma átlátni annak a törvénynek helyességét.a ~ e l y a mesternek csak féls:zaua :zatot biztosít választások alkalmaval. N«:",! is sokáig lehetett érvényben. mert 1773 -tól mikoraz emben Jogok szele már nálunk kelet felé is fújni kezdett s



559

megérintette a lelkeket a vizitáláskor a mesternek is egyszavazata van, mint a papnak. (Kolozsvári Fötan. 1773.).

A s z ü l ő k a tanításérl a mesternek tandíjat fizettek. Az172 5. évi szovátai zsinat azt mondja, hogy az atyák a tanításért fizetni tartoznak. 1730-ban a konzisztórium rendeli : ab

antiquo ilyen usus observáltatott a gyermekek tanításáért valófizetésben, hogy az initiansoktól adjanak 25 drt. a rudimenlistáktól 50 drt. az etymologistáktól és syntaxistáktól l mfrto!.Mely dolog a modo in posterum így usurpáltassék a mi eklézsiáinkban is. Ezt pedig nem úgy . kell érteni, hogy ha az atyákultro többet adnak, a mester atyafiak el ne merjék venni, hanem hogy magok mordicus többet ne erigáljanak, hanem adeclarált contentusok légyenek.

1731-ben akérdés:

vajjon a mester a papgyermekeit tartozik-e fizetés nélkül tanítani. A határozat: Minthogy a pap és mester egymás terhét tartoznak hordozni és amester szükséges dologtól elvonatván, a pap tartozik a schoIának is gondját viselni, tetszett a parlialisnak, hogy a papmaga mesterének gyermektanításért ex debito nem tartozikfizetni; mindazáltal i l l e n d ő dolog, hogy jóakaratját mutassa amesterhez; másként ha olyan magának való pap találtatnék.aki épen semmi jóakarattal nem akarna mesteréhez lenni, a mester is ne tartozzék a pap gyermekét tanítani. Ezenkivül asabba ta/ét mester anai szorosan ne exigálják, annyival is inkább veréssel, hanem, amikor lehet, a gyermekek is vigyenekvagy egy tojást, vagy valamit, amivel az atyák a gyermektanításért megfizetnek. Versadásért fizetést ne vigyenek, se'karácsonyi kantációból részI. Ha lakodalmat dekantáltatnak.annak harmadát. Az hallgatók nevük napjokon való salutálástól supersedeáljanak. (1731 junius 26_ derzsi zsinat.) Az1774. évi kolozsvári konzisztórium határozata: A mester atyafiaknak a nem tanításért nem lészen mentségek a z é r t ~ ha nemfizetnek is, mert van annak megvétele útja és ha rendes i d ő b e n nem mennek is fel a gyermekek a scholába, ill is lehet prudentertöbbre menni. Az 1786. évi nagyajtai zsinat meghagyja az espereseknek, szorosan vigyázzanak. hogy a papok az iskola gondviselésében, mint a lányok tanításában, az egyházi fegyelem .körül. ami a kanonokban e l ő van írva. lelkiismeretesek legye

nek. s a s z ü l ő k a mestereknek az i l l ő Minervált megadják.Azok a mesterek kik oskolát nem tartanak s a tanításbanrestek, csupán kántori fizetést kapnak (1804. évi kolozsvárikonzisztórium). Az oskolatartásra alkalmas, de azt elmulasztókántoTOk is csak fele bért kapjanak, a másik fele ad usumPublicum fordíltassék (1804. évi konzisztórium). .

A felekezeti iskolák elsorvadásának és apadásának egyIk



560

oka a mesterek. f i z e t ~ ~ é n e ~ l ~ h e t e t l e n ü l csekély . v o ~ t a . A köz-ségi vagy állami tamtok fIZetese rendeztetett a torveny e l ő í r á s a szerínt. a meslereké maradt a régi. mely a legigénytelenebbéletmód szükségletein is már rég alól maradt. 1870·ben az EK.

Tanácsban többször tárgyalják azt a kérést. hogy minthogya tanítás ideje 8 hónapra nyult. a tanítói fizetés határoztassék meg egy gyermek után l frlban. A köröktöl véleménytkérnek. Ezek egyhangúlag ajánlják az elfogadást azzal azérveléssel. hogy az iskolai év 8 hónapra kinyulásával a tanítókakadályozva vannak gazdaságuk folytatásában. Az 1871. évi F ő · tanács meghatározza egy évre az l frl tandíjat azzal a hozzáadással. hogy ahol esetleg magasabb fizetés van. 011 meg-marad. ahol pedig termények. földbirtokélvezet. stb • ezek szintén. De az 1872. évi F ő t a n á c s o n már panasz van a tandíjellen. Különösen a keresztúri és aranyosi kör zúgolódnak. mirea F ő t a n á c s úgy módosítja tavalyi határozatát, hogy szegényeknek ez a díj e l e n g e d h e t ő . Ugyanez évi zsinaton Sínfalva olyhevesen tiltakozot! a tandíj emelése ellen. hogy a zsinat azeddigi szokást fenntartani határozta. Az 1873. évi F ő t a n á c s pedig megállapítja, hogy a tandíj miall már csaknem mindenüttzúgás. panasz és elégedetlenség van.

Tárgyi okoknál fogva ide tartozik a kolozsvári eklézsiaiskolamestere és kántora helyzetének vázlatos ismertetése.

A többi kántorétól e l t é r ő jogi és anyagi helyzete volt akolozsvárinak. ami sok kellemetlen osztozkodás ra és vitatkozásra adot! alkalmat. Kezdetben a kántor teljesen a diáki társaság tagja volt s t e e n d ő i t a kollégium szabályozta. e l l e n ő r i z t e . fizetését is az szabta meg és szolgállalla ki. Mikor aztán akollégium helyzete az egyházközség keretében megváltozot! s

felügyelete és kormányzása a plebánus k e z é b ő l a "státus"hatáskörébe ment át. a kántor helyzete is megváltozott. M ~ g pedig úgy, hogy az anyaeklézsia t i s z t v i s e l ő j e let! ugyan. de adivizióból mégis kapta a maga s z ű k r e szabott részé!. Halen volt. bennlakolt a kollégiumban. Erre a furcsa helyzetreélénk világot vet Simó Pál kolozsvári kántor kérése. melyet1774 dec. 24-én a nagy drágaság és a csekély fizetés miat!

eklézsiához terjesztet!. Megvilágítja a fizetési viszonyokatIS, továbbá a diákokhoz való helyzetél. Azért érdemesnek

ta rtjuk ismertetni. Sérelme az. hogy egy falusi · mester és atordai kántor is féltmnyi bért kap, mint a papja. pedig har-madát vagy negyedét sem a papja fizetésének. pedig viszonyaolyan kellene. hogy legyen. mint azoknak. S amenny ivel ő b b k1ó a yár?si papság a falusinál. annyival való a városi~ k n h t o r s a g IS. a fa lusinál. Látja. hogy ..a scholai diákokhoz -I ez annYI re laliójok. mint hozzám. nincsen az nemes



5tH

d é z s i á n ~ k sok í z ~ e n mennyi j ó t é t e m é n y e ~ c e d á l n a k ugyanisazoknak mgyen fozetnek az nemes eklezsla érdemes tagjaitartván mindennapi kétszeri kenyérrel is ; amellett k a r á c l l O n y bmely sok és emlékezet!e méltó p é n z z ~ l segítik. B Ő j t i pénzzelis nevezetesen succurralnak az astahokkal együtt (me ly sok

rendbéli jóteteményeire az nemes eklézsiának mint voltanakez e l ő t t is sok deákok érdemesek, a magok példájukkal kimutatták). Ú igen sok j ó t é t e m é n y b ő l nem részesül ; hanem csak

·a karácsonyi cantalioból kap annyit, mint egy más, mivel akkorfárad utána ; a senior pedig, ha tetszik, kantál ageneralis kantáción kívül s ha tetszik nem, mégis 15-öd részt veszen b e l ő l es ő t minden divisióból. de azon kívül annyit, mint nohatalán azt gondolnák sokan, hogy néki, mint eklézsia kántorának, több jut b e l ő l e , mint egy világ diákjának. Hiszen úgy istetszik néki, hogy is érdemelne annyit, vagy még többet e b b ő l , mint a senior is, mert többet használ az eklézsiának és többet fárada kántálásban is. Kéri, hogy a karácsonyi kántálásból adjanakneki 12 frtol. HA leánykák tanílásáért" évi fizetése l vfrt., 1 vékabúza és 1 szekér fa. De utólag fizették s megtörlént. hogy sokane l ő b b kivették leánykájukal s aztán nem adlak semmit. Kéri, adjonmindenki leánykájáért minden hó végén 1 márjási a taníIáséri,melyen veszen alkalmas i d ő b e n fát s búzál. Igy minden hó-

napban elhagyhatjá az iskolát s mégis megfizelhet igazán.Ezért a fizetésért örömest tanítja a leánykákat ..mindenre,amire a s z ü l ő k fogják kivánni." A k ö z g y ű l é s úgy határoz.hogy a s z ü l ő k minden hó végével fizessenek 24 drt s eszerintfával. búzával és 1 frllal nem tartoznak. A másik kérésére:..mig a mostani drágaság tart. a kántori holnapok táján" egyegy vasárnap hirdessék ki, hogy évenként négyszer kollektáláslesz s ha e b b ő l a 12 frt ki nem telnék, pótoltassék ki más

honnan. Ez a fizetésrendezés nem hozott megnyugvás!.1781

május 13-án (A kolozsvári unitárius eklézsia jkönyve 1767 ápr.30 . 1792. Lilt. X. 153 154. 1.) megint fizetésemelést kér..Pro fixo et .inalterabili salario" megállapítják: 30 mfrtl. 30véka búza, 30 veder bor; "a leánykák tanílásáért penig 25mfrt. de úgy, hogy azokat s e m m i n e m ű házi szolgálatjára neapplikálja, maga gyermekei által · bosszantani, verettetni, v a ~ sebeztetni ne engedje, a háznak egy részében ő ~ e t ! e ~ e l ~ p e d ! 1 1 engedje, s z ü l ő i k e t ne morlifikálja s többször flzetesJavltásert

az eklézsiát ne incommodálja. Az már nem tartozik tárgyunkkörébe, hogy a kántor ellen 3 év mulva panasz y ~ n , 1 f ! leányokat nem jó móddal tanítja s a s z ü l ő k e t m a ~ a t , ? 1 • v a d l ~ a , 'amiért megintik s lemond állásáról. És az eklezsla egy togasdiákot vesz fel kántornak s a leányok tanítására.

0... C61 Ke1emen ! A kolozav6ri unlt4Jh . kollipum törtin ...



562•

12. feje,zet.

Magántanítás.

A magántanítás k e z d e t t ő l fogva szerves k i e g é s z í t ő részevolt az alsó osztályok köztanításának. Tulajdonképen a szük-ség teremtette meg. de i d ő k folytán elvi okokkal is igyekeztekmegalapozni szükségét és létét. Tudjuk. hogy az alsóbb osztályoktanítását papságra készült fiatalemberek végezték. akik tanulá-sukat elvégezve eklézsiákba való kirendelésüket várták. Ha

jött akirendelés. o!t.hagytá.k ? s z t ~ I ~ ~ i k a t . az á t m e n ~ t i ~ á l I a p o t o t s mentek a parochlara. Rltkan toltottek hosszabb Idot a köz-

tanítói állásokban s nem ambiciónálták ak i e l é g í t ő

eredményt.Rövid i d ő r e életfenntartási l e h e t ő s é g volt számukra. ritkántöbb ennél.

Ilyen viszonyok között szükség volt az alsó osztályoktanulóit a leckékre e l ő k é s z í t e n i . Ezt végezték a magántanítók.A tanítás módszerében járatlan köztanítók által okozott hiá-nyokat és fogyatékosságokat pótolni kellett valamivel s pótoltáka magántanítás k ö t e l e z ő v é tételével. Ez a Bell (1753 1832) ésLancaster (1778 1838) elvének alkalmazása a feltalálóke l ő t t Hiába. a szükség találékonnyá tesz. Ennek a rendszernekvoltak támadói is. v é d e l m e z ő i is. V é d e l m e z ő i felhozták a do-cendo discimust. Amit a tanuló nem sajátított el. most minttan ító megtanuija. tehát bizonyos erkölcsi kényszert gyakorQI.Ez azonban nem a tanuló. hanem a tanító érdekét szolgálja.Felhozták azt is. hogy a diákok életfenntartásának egyik esz-köze. amely sok szegény tanulót segített át tanulói pály6ján.ami szintén a tanító érdeke. De erélyes. állandóan éber és szemes

e l l e n ő r z é s t kiván. a m i r ő l nálunk elég k é s ő n gondoskodtak.A magán tanítás intézményét a helyes didakszis és mód-

szer nevében nálunk nem kisebb ember támadta és ostromolta.min t Brassai. Módszer és némi alkalmazásai c. munkájábanazt monclia róla. hogy a tanuló önereje kifejtését akadályozó,eszét enerváló reakciónárius intézmény. melynek fenntartásátjózan ésszel felfogni bajos. Az órákon figyelmetlenségre kész-tet. A magántanító tanítványa helyett megcsinálja a számtani

feladatokat. fordításokat. dolgozatokat s ígyaz

éptagút bénáváteszi. A rendszert é d ő k docendo discimus·e1vére az az ellen·vetése, hogy ha a tanító gyenge, ezzel ugyan nem tesz nagyobbe l ő m e n e t e l t . A gyerm ekre tiszta kár és hátrány s azért feltétle-nül eldobandónak tartja . .Igy nyilatkoztak a 70·es évekbenmások többen is a r e n d s z r r ő l , s az instruktort Hfaulenzer"·nek s a tanuló kezébe adott fordításnak mondották. Sándor



563

Jánost szerint nem kell megszüntetni, hanem reformálni. Nemkell eldobni két okból. Mert a bennlakásban szükséges, hogya kisebbek felügyelet alalt álljanak s mert kevésszámumellett "meglürhelö egy jóivezeteIt magántanítási rendszer".De t e l e l ő s z ö r az, hogy a tanítók kiválasztásánál min

den egyéb mellékes szempont m e l l ő z é s é egyedül csak atehetség és arravalóság érvényesüljön. Másodszor, kapjon azarra alkalmas tanítványt akár 10 20-at , de egy osztálybelieket.Harmadszor : a tanítási órák legyenek tantermekben és meghatározott i d ő b e n Hogy a felosztályúak egy része így nemkapna segélyt? a tanuló érdeke. Senki másnak a szellemimegnyomorításából ne húzzon hasznot. Az az e l ő n y e is meglenne, hogy a f e l s ő osztályok ösztönözletnének a jóltanulásra,hogy kiérdemeljék a magántanítóságo!.

Az 1839. évi törvények meghozatala e l ő t t a magántanítókt e e n d ő i t és kötelességeit a k ö v e t k e z ő utasítás szabályozza :

l . Senkinek sem szabad tanítványt, vagy mendikánst keríteni magának,vagy elbocsátani az igazgató engedélye nélkül.

2. A magántanító naponként ügyeljen arra, hogy tanítványai IIZ íntézetben megjelenjenek, az órákat látogassák; ha hiányoznak, a vidékieknekszülóil, az extraneusoknak (= künnlakó kolozsváliak) s z o b a f ő n ö k e i t értesítsék. hogy leckékre küldjék ő k e t .

3. Senki se vonja el tanítványát órákról, se ne engedje óket készületlenül leckékre ; ne terheljék ismétlésekkel a tanulól, hogy ezáltal a:l' alsóosztályok elvégzésére képtelenekké váljanak, hanem olyanra tanítsák, amitaz osztályban elóadnak és vezessé k óket azon osztályoknak, melyeket látolIatnak, szabályai, Irázisai, kötött és kötetlen stilusok folytonos gyakorlásábanés így készíttessenek eló a magasabb m ű v é s z e t e k r e .

4. Minden nap legalább négyszer a kítGzótt idóben tanítsák ő k e tnaponként kétszer latin és német mondatokat tanuljanak könyv nélkül, kétszer írjanak a legjobb ké2i példány szerint.

5. Azokat ti frázisokat, melyeket naponként kapnak, alkalmazz4k gya

korlatilag; 2-3 magyar mondatot adjanak nekik latinra fordítás végeI!.6. Klasszikus stilus-gyakorlatokat és hetenként kétszer házi extemporillékat köteles latinra fordíttat ni, hogy a szabályok gyakorlatilag alkalmaztassIInak és utasítást adni a fordításban, ha megakadnak.

7. A tanulók magyar nyelven ne beszéljenek, a latin nyelv tanítói a-plágára nagy gondot fordítsanak.

8. Tanítványait ne bízza másokra. mert ahány fó , annyi vélemény élannyi módja van a tanításnak. .

9. A tanító ügyeljen. hogy engedelme nélkül ne maradjanak ollhon.vagy a lakószobákban és ne maradjanak el hazulról és az iskolából.

10. Kerülje a haszontalan fejtegetéseket és érthetetlen magyarázatokat;

inkább tartson folytonos gyakorlatokat a tanuló tehetségéhez és jelleméhe:l'mérten, meri .nem minden jó bárkinek s k ü l ö n b ö z ő hajlamok k ü l ö n b ö z ő vezetést igényelnek'.

l Míként kellene a középtanodai magánoktalásl szabályozni, hoi)' azeddiginél kedvezöbb eredményl mutathassunk fel1 (Ker. M a g v e l ő 1876.126-1 28. 1.)



564

ll. Ügyeljen tdnUványai könyveire, ruhájára, IiBztaságára, vallásoserkölcsös, becsületes életére; hogy mosdallanul, lésülellenül, piszkosanjelenjenek meg s mindezt nem annyira szavakkal és fegyelmezés.el. mintinkább példájával. Mert aki példájával nem tanít, nagyon ro.szul tanU é.aki csak a tanulmányokban halad e l ő r e , az erkölcsös életben pedig vissza_marad, az nem érdemel dícséreteI.

12. Tanítsa meg ő k e t , hogy tisztán, értelmesen és i l l e n d ő e n beszéljen,a tógatusokat "s extraneusokat tisztelje és i l l ő e n köszönjön nekik. 13. A hibázókal bollal ne lenyítsék, korbáccsal és lapáttal sem a fejet,

sem a test más f e l s ő részeit ne üssék. lolytonosan ne szidják ő k e t . nehógye gyakori fenyítések érzéketlenné tegyék ő k e t . Gyalázó, illetlen és tiszteletlen,a tanulók e l ő t t gyülöletes szavakkal, m i n ő k : szamár, fattyú, huncfut, neillessék ő k e l .

14. Kötelesek a közszükségletekre f i z e t e n d ő k e t a tanítványoktól sür.getni a s z ü l ő k e t a f i z e t é s r ő l értesIteni, a befizetett összeget a köztanítónak.vagy' f ő n ö k n e k haladéktalanul beadni.

15.

Év végén kötelesek az igazgatónak jelenteni. hogy as z ü l ő k

atanUás díját megfizették-e, de e tekintetben az igazgató tudta nélkül ne jár.janak el. .

16. Mivel a tanítványok között mendikánsok is vannak, a keresztényérzület azt kivánja, hogy nem szolgák nak t e k i n t e n d ő k , hanem mint polgárvagy nemes tanulók tanítandók.

Az 1840. évi törvények a "külön tanítókról" kevés éslényegtelen intézkedéseket tartalmaznak. Mindössze annyit,hogy azokat a pedagogarchával e g y e t é r t ő l e g a rektor-professzor

nevezi ki, tekintetbe véve a s z ü l ő k , vagy tutorok kivánságát is.Az alosztályúak köztanítói a mulasztók névsorát az esküdtszékminden ülésére beadják. hová a mulasztók "külön tanítói"megidéztetnek. hogy tanítványaik "hanyagolásáért" k é r d ő r e vonassanak, megfeddessenek és szorgalmatosabb felügyeletreutaf.ítlassanak, Ha a gyermek másodszor is engedelem nélkülmulaszt. ünnepélyesebben megintelik, harmadik esetben a tanítvány t ő l e elvétetik. A köztanító "minden hold nap nak elein"

tartandó esküdtszéke l ő t t

a rektornak beadja tanítványai elrendezését. Ha a rektor a hibát a "külön tanítóban" látja. azesküdtszék elébe idézteli s megbüntelleti. Tehát nem bünteti.hanem az esküdtszék.

A törvény nem tartalmaz semmit arról. hogy a magántanító mikor, hogyan, mennyi ideig foglalkozzék tanítványávals tulajdonképen mi vele szemben a t e e n d ő j e . Nagy haladástmutat ebben a tekintetben az 1845. évi törvény. Ennek pedigaz az oka. hogy az 1841. évi F ő t a n á c s reformálván a gimnázium alsó tagozatának tanulmányi rendjét s behozván a szakrendszert, szükségessé vált nemcsak a köze. hanem a magántanítók t e e n d ő i t is szabatosan e l ő í r n i . A magántaníló az e l s ő hét végével. miután megismerkedett "neveivénye . tehetségével. napirendet szab tanítványának. melyben óráról-óráralegyen feljegyezve a gyermek minden t e e n d ő j e a f e l k e l é s t ő l al e f e ~ v é s egész nap magán- és köztanulási foglalatossága. IS



565

szünet. játék és rendes evés órái. A játékórára nézve értsenegyet az egy szobában lakó gyermekek többi tanítóival. Egy ikpéldányt beadja a pedagogarchához. másikat ágya felé füg -geszti s ennek naponta pontos teljesítését eszközli. A tanítótanítványai h o I l é t é r ő l . közleeke mulasztásairól tudni és az igaz-

gató és pedagogarcha megszólítására számot adni köteles.Naponként d. e. 11 12-ig, d. u. 6-7 ig tartja a "kamaraitanítást" . hogy ez i d ő b e n a pedagogarcha a szobákat vizsgál-ván a tanításmódra felügyelhessen és szükséges utasításokata d h ~ s s o n . A magántanító l e c k é t ő l ment óráiban tanítványa köz-lecke óráit meglátogatja. hogy az ottani tanításrnóddal me"gismerkedjék. Minden alkalommal nevét a köztanítóknál l e v ő j e g y z ő k ö n y v b e a látogatás napjával együtt beírja. mely minden

szorgalomszak végén a pedagogarcl1ához beadatik. (86 . §.)Az 1871. évi e l s ő nyomtatott ..Rendszabályok" XIlI. sza-kasza hét pontban szól a magántanításról. A magántanítókataz igazgató nevezi ki. de l e h e t ő l e g a s z ü l ő k . vagy gyámokóhajának m e g f e l e l ő e n Kötelességük a tanítványokat a leckékree l ő k é s z í t e n i . fordításaikat s más dolgozataikat elkészíttetni éskijavítani. Ez az utasítás a tanítás mellett k e l l ő e n hangsúlyozzaa nevelést is. mely szerint a tanító köteles a gyermek testi és

lelki épségeés

jólléte felettő r k ö d n i .

A javadalmasok köteleseka szegény gyellllekek közül egynek oktatását ingyen vállalni.A játékórákat az egy szobában lakó gyermekek tanítói közösenállapítják meg. A magántanítás órái d. e. II l és d. u. 6-7óráig. A többi rendelkezések egyeznek az e l ő b b i rendszabá-lyokéival.

Az 1880/81. és 1885. évi törvények és rendszabályok vál-toztatás nélkül átveszik az e l ő b b i törvény rendelkezéseit.

Az 1896. évi rendszabályok IV . rész Ill. szakasza "Uta-!ítás az alosztályú tanul6k f e l ü g y e l ő i számára c. tárgyalja ekérdést. Ez a törvény tehát nem ísmer magántanít6kat. csakfelü9yelóket. Oka az, hogy az államsegélyre vonatkozó szer-z ő d é s megkötése után az iskolát látogató kormányképvise!óké v r ő l - é v r e jobban sürgették nemcsak az állami tantervnek be-vezetését. hanem habár erre nem volt joguk s nekünk nemvolt kötelezettségünk vizsgálataik rendjén mind e r ő t e l j e s e b -ben kifogásolták rendtartásunk amaz intézkedéseit, amelyek

hiányoztak az állami ból. Ilyen volt a magántanítás intézményeis. Az utolsó negyedszázad alat! megváltozot! a helyzet apublicus praeceptorok tekintetében is. Ezek helyét a tanárje-löltek, pót!anárok, szaktanitók. óraadó tanárok foglalták el még-pedig é v r ő l - é v r e nagyobbodó számban s a lanítás j a ~ 1 t és amagánlanítás szüksége és j e l e n t ő s é g e ugyanolyan mertékbelnkevesbedett. Ellenben leljes mértékben fennállott a felügye el "



566

és e l l e n ő r z é s szüksége. Ezért a Felügyeletet szervezi, de a teen-d ő k e t azonosan állapítja meg, habár jobban kihangsúlyozza anapirend megtarlását, a kötelesség teljesítését, az i l l e n d ő ésszolgálatkész fellépést, a szorgalom és jellem nevelését. a

munka helyes beosztását i l l e t ő t e e n d ő k e t , mint a tulajdonképenitanítást. Eltér a korábbi rendtartástól abban is, hogy szegény.sorsú tanulók felügyeletét az igazgató rendeletére bárki kötelesdíjtalanul teljesíteni. Aztán abban, hogy testi fenyítés alkalma-zását eltiltja s nagyobb hibák, nyakasság, szembeszállás ese-tében a f e l ü g y e l ő t az igazgatóhoz utasítja.

•

•

•

Documents

KUK - I-545-566-otodikresz-Igazgatosag