Közgazdasági alapismeretek (Elméleti gazdaságtan) · Károlyi Mihály FGyKKSzKI 1 Közgazdasági alapismeretek (Elméleti gazdaságtan) KÉPLETEK – ÁBRÁK Mikroökonómia Makroökonómia

Károlyi Mihály FGyKKSzKI

1

Közgazdasági alapismeretek

(Elméleti gazdaságtan)

KÉPLETEK – ÁBRÁK

Mikroökonómia

Makroökonómia

BELSŐ HASZNÁLATRA!

Összeállította: Sárközy Józsefné

Tóth Ágnes

Fodor Tiborné


2

Tartalomjegyzék

Mikroökonómiai jelölések ....................................................................................................................... 3

Képletek ...................................................................................................................................... 4

Teljes érték, átlagérték, határérték ................................................................................. 4

Rugalmassági mutatók ................................................................................................... 5

Költségek csoportosítása elszámolhatóság szerint ........................................................ 5

Költségvetési egyenes (I) ............................................................................................... 6

Közömbösségi görbe (U) ............................................................................................... 6

Gossen II. törvénye ........................................................................................................ 6

Optimális termelési mennyiség ...................................................................................... 6

Termelői többlet ............................................................................................................ 6

Fogyasztói többlet .......................................................................................................... 6

Optimális inputfelhasználás (L, K, A) ........................................................................... 7

Jelenérték - jövőérték ..................................................................................................... 8

Externália ....................................................................................................................... 8

Ábrák .......................................................................................................................................... 9

Marshall-kereszt ............................................................................................................ 9

TLH görbe ..................................................................................................................... 9

TU és MU .................................................................................................................... 10

Optimális fogyasztás .................................................................................................... 10

Termelési függvény ..................................................................................................... 11

Költségfüggvények ...................................................................................................... 11

VC származtatása ....................................................................................................... 12

Termelési függvény és költség függvények kapcsolata ............................................... 12

Költségek hosszú távon ............................................................................................... 12

Tökéletes verseny rövid távon ..................................................................................... 13

Tiszta monopólium rövid távon ................................................................................... 14

Tökéletes verseny összehasonlítása rövid és hosszútávon .......................................... 15

Egyéni munkakínálati függvény .................................................................................. 16

Egyéni tőkekeresleti függvény .................................................................................... 16

Externália ..................................................................................................................... 17

Költségek és a verseny ................................................................................................ 17

Makroökonómiai jelölések .................................................................................................................... 18

SNA mutatók ............................................................................................................................ 19

Makrojövedelem áramlása ........................................................................................................ 19

Társadalmi elszámolási mátrix ................................................................................................. 19

Árupiac ..................................................................................................................................... 20

Egyensúlyi jövedelem .............................................................................................................. 21

C, S, I kapcsolata ...................................................................................................................... 22

Pénzpiac .................................................................................................................................... 23

P és i kapcsolata ........................................................................................................................ 23

A gazdaságpolitika, árupiac és pénzpiac kapcsolata ................................................................ 24

A makrokeresleti függvény (YD) levezetése ............................................................................. 24

Munkapiac ................................................................................................................................ 25

Okun törvénye .......................................................................................................................... 25

Munkapiaci kategóriák ............................................................................................................. 26

A makrokínálati függvény (YS) levezetése ............................................................................... 27

A gazdaságpolitika fajtái .......................................................................................................... 28

Haavelmo tétel .......................................................................................................................... 28

Állami költségvetés .................................................................................................................. 28

Az infláció ................................................................................................................................ 28

Külkereskedelmi mérleg ........................................................................................................... 29

A gazdaságpolitika lehetőségei nyitott gazdaságban ................................................................ 29

Az árfolyam változása .............................................................................................................. 29

Lebegő árfolyam ....................................................................................................................... 30

Rögzített árfolyam .................................................................................................................... 30


3

Mikroökonómiai jelölések

Jelölés Angol megfelelő Magyar jelentés

D Demand piaci kereslet

d Demand egyéni kereslet

S Supply piaci kínálat

s Supply egyéni kínálat

P Price ár

Q Quantity mennyiség

TU Total Utility teljes haszon

MU Marginal Utility határhaszon

U Utility hasznosság

e Elasticity rugalmasság

K Capital („Kapital”) tőke

L Labour munka

A Land föld

E Entrepeneur vállalkozó

TP Total Product teljes termék (össztermék)

MP Marginal Product határtermék

TC Total Cost teljes költség

FC Fixed Cost állandó (fix) költség

VC Variable Cost változó költség

AC Average Cost átlagköltség

AFC Average Fixed Cost átlagos fix költség

AVC Average Variable Cost átlagos változó költség

MC Marginal Cost határköltség

LMC Long-Run Marginal Cost hosszú távú határköltség

LAC Long-Run Average Cost hosszú távú átlagköltség

TR Total Revenue teljes árbevétel (összbevétel)

MR Marginal Revenue határbevétel

AR Average Revenue átlagos bevétel

π Profit gazdasági profit

Aπ Average Profit átlagos profit

Mπ Marginal Profit határprofit

MRP Marginal Revenue Product határtermék-bevétel

MFC Marginal Factor Cost tényező-határköltség

FV Future Value jövőbeni érték

PV Present Value jelen érték

r interest rate kamatláb

r rate of return megtérülési ráta

MSC Marginal Social Cost társadalmi határköltség

MSB Marginal Social Benefit társadalmi határhaszon


4

Teljes-, átlag- és határértékek képletei

Teljes érték (T) Átlag érték (A) Határérték (M) TU = teljes haszon

TU = Σ MU, ha Δq = 1

TU = Σ (MU • Δq)

MU = határhaszon

MU = ΔTU / Δq

MU = teljes haszonváltozás

fogyasztás változása

q = TPL = termelés mennyisége

q = Σ MPL, ha ΔL = 1

q = Σ (MPL • ΔL)

APL = munka átlagterméke

(munkatermelékenység)

APL = termelés

létszám (munkaóra)

APL = q / L

APL = PL / AVC

MPL = munka határterméke

MPL = termelés változása

létszám változása

(munkaóra változása)

MPL = Δq / ΔL

MPL = PL / MC

q = termelés mennyisége

(kibocsátás)

APK = tőke átlagterméke

APK = termelés mennyisége

tőkefelhasználás

APK = q / K

MPK = tőke határterméke

MPK = termelés változása

tőke változása

MPK = Δq / ΔK

FC = fix (állandó) költség

FC = TC – VC

FC = AFC • q

FC = PK • K

AFC = átlagos fix költség

AFC = AC – AVC

AFC = FC / q

VC = változó költség

VC = TC – FC

VC = AVC • q

VC = PL • L ( ha egyetlen

változó input a munka)

VC = bérköltség + anyagköltség

AVC = átlagos változó költség

AVC = AC – AFC

AVC = VC / q

AVC = PL / APL

TC = teljes költség

TC = FC + VC

TC = AC • q

TC = Σ (MC • Δq)

TC = PK • K + PL • L

TC = TR – Tπ

AC = átlagköltség

AC = AFC + AVC

AC = TC / q

AC = teljes költség

termelés mennyisége

AC = AR – Aπ

MC = határköltség

MC = teljes költség változása

termelés változása

MC = ΔTC / Δq = ΔVC / Δq

MC = TC’ (q) = VC’ (q)

MC = PL / MPL

MC = MR – Mπ

TR = teljes bevétel

TR = P • q

TR = AR • q

TR = Σ (MR • Δq)

TR = TC + Tπ

AR = átlagbevétel

AR = TR / q

AR = teljes bevétel

értékesített mennyiség

AR = AC + Aπ

MR = határbevétel

MR = ΔTR / Δq

MR = teljes bevétel változása

mennyiség változása

MR = MC + Mπ

Tπ = teljes profit

Tπ = TR – TC

Tπ = Aπ • q

Tπ = Σ (Mπ • Δq)

Aπ = átlagosprofit

Aπ = AR – AC

Aπ = Tπ / q

Aπ = teljes profit

értékesített mennyiség

Mπ = határprofit

Mπ = MR – MC

Mπ = ΔTπ / Δq

Mπ = teljes profit változása

mennyiség változása

LTC = hosszútávú teljes költség

LTC = LAC • Q

LAC = hosszútávú átlagköltség

LAC = LTC / Q

LMC = hosszútávú határköltség

LMC = ΔLTC / ΔQ

MRS = helyettesítési ráta

MRS = - Δy / Δx

MRS = y termék változása

x termék változása

MRS < 0 → │MRS│↓

│MRS│ = Δy / Δx =

MUx / MUy = Px / Py


5

Rugalmassági mutatók (ε)

Megnevezés Képlet Termék besorolása

Kereslet

árrugalmassága

εp

kereslet %-os változása

ár %-os változása

q2 – q1

q2 + q1

2

εp =

P2 – P1

P2 + P1

2

|εp| > 1 => árrugalmas (műszaki cikkek)

|εp| < 1 => árrugalmatlan (élelmiszer)

|εp| = 1 => egységnyi rugalmasságú

εp = 0 => merev keresletű

εp = => végtelen rugalmasságú

(nem jellemző)

Kereslet

jövedelem

rugalmassága

εI

kereslet %-os változása

jövedelem %-os vált.

q2 – q1

q2 + q1

2

εI =

I2 – I1

I2 + I1

2

εI < 0 => inferior termék

(alacsonyabbrendű)

I ↑ → q ↓

0 < εI < 1 => normál termék

εI > 1 => luxus termék

Kereszt-

árrugalmasság

εk

az egyik termék keresletének %-os változása

a másik termék árának %-os változása

qy2 – q y1

q y2 + q y1

2

εk =

Px2 – Px1

Px2 + Px1

2

εk < 0 => kiegészítő termékek

(egymás mellett fogyasztjuk)

εk > 0 => helyettesítő termékek

(egymás helyett fogyasztjuk)

εk = 0 => közömbös termék

Költségek csoportosítása elszámolhatóság szerint

Árbevétel = P ∙ q

Teljes gazdasági költség Gazdasági profit

Explicit költség Implicit költség Gazdasági profit

Explicit költség Amortizáció Normál profit Gazdasági profit

Számviteli költség Számviteli profit


6

Költségvetési egyenes (I)

I = Px • x + Py • y

pl.: Px = 300 az egyenes egyenlete:

Py = 100 9000 = 300x +100y

I = 9000 y = 90 – 3x

Az egyenes meredeksége: - Px / Py

Az x tengelymetszet: I / Px = 30

Az y tengelymetszet: I / Py = 90

Közömbösségi görbe (U)

Optimális választás: „A” pont => az I és az U érintési pontja

Az „A” pont koordinátáinak a meghatározása: Gossen II. törvénye alapján

Gossen II. törvénye

MUX MUY

PX Py

Több termékre: MUA / PA = MUB / PB = MUC / PC …

|MRS| = Δy / Δx = MUX / MUY = PX / PY

Optimális termelési mennyiség

Megnevezés Tökéletes verseny Tiszta monopólium

Rövid távon MC = P (= MR = AR) MC = MR

Hosszú távon LMC = P (=MR = AR) LMC = MR

Termelői többlet

- Rövid távon (van FC és VC): FC + Tπ

( Po – Pü)Qo

2 - Hosszú távon (minden költség VC): csak Tπ

Fogyasztói többlet

(Pr – P0) • Q0

2

Pr = rezervációs ár, P0 = piaci ár, Q0 = termelési mennyiség

Pü = üzemszüneti ponthoz tartozó ár (az S függvénynek az Y tengelymetszete)


7

Optimális inputfelhasználás

input: L (munka) output: q (kibocsátás)

K (tőke)

A (föld)

1. Optimális munkafelhasználás:

MFCL = MRPL

PL = MPL • MR (monopólium)

PL = MPL • P (tökéletes verseny)

vagy

MFCL = ΔTC / ΔL

MRPL = ΔTR / ΔL

MFCL = MRPL

ΔTC / ΔL = ΔTR / ΔL

MFCL = munka határköltsége

MFCL = PL (munkabér)

MRPL = munka határtermék bevétele

(=határtermék piaci értéke)

MRPL = MPL • MR → monopólium

VMPL = MPL • P → tökéletes verseny

2. Optimális tőkefelhasználás:

MFCK = MRPK

r* = ri

MFCK = tőke határköltsége

MFCK = r* (piaci kamatláb)

MRPK = tőke határtermék bevétele

MRPK = ri (belső kamatláb)

3. A föld piacán az optimum:

MFCA = MRPA MFCA = föld határköltsége = bérleti díj

MRPA = föld határtermék bevétele

bérleti díj: földjáradék + tőkebefektetés kamata (öntöző berendezés, raktár, stb.)

a föld ára (PA)

↓ PA = földjáradék / r*

tőkésített földjáradék

földjáradék:

- abszolút: minden bérlő fizeti

- különbözeti: a közepes és legjobb minőségű föld bérlője fizeti

Örökjáradék = éves hozam/r*

r* = piaci kamatláb


8

Tőkebefektetés értékelésének módjai

Ct = a t-dik év nettó hozama (kiszámítása: bevétel – költségek)

r = piaci kamatláb

t = idő

C0 = tőkebefektetés

Jelenérték (PV0) → diszkontálás

PV0 = C1 / (1 + r)1 + C2 / (1 + r)

2 + …. + Ct / (1 + r)

t

Nettó jelenérték (NPV)

Nettó jelenérték = jelenérték – tőkebefektetés összege

NPV = PV0 – C0

Jövőérték (FVt) → felkamatolás (kamatos kamatszámítás)

FVt = C0 • (1 + r)t

Nominál kamatláb (i)

Reál kamatláb (r) r = i - π

Inflációs ráta (π)

Kamatrés (= kamat marge) = hitelkamat – betéti kamat

Externália

MSB = társadalmi határhaszon

MU = egyéni határhaszon

MSC = társadalmi határköltség

MC = egyéni határköltség

C = költség

U = haszon

MSB = MU (egyéni határhaszon) + Uext (járulékos haszon)

MSC = MC (egyéni határköltség) + Cext (járulékos költség)

Társadalmi optimum: MSB = MSC

Piaci optimum: MU = MC

Pozitív externália: Uext > Cext → társadalmi optimum > piaci optimum

Negatív externália: Cext > Uext → társadalmi optimum < piaci optimum


9

1. Marshall-kereszt

P = ár

Q = mennyiség

D(P) = piaci keresleti függvény

S(P) = piaci kínálati függvény

Pr = rezervációs ár

ft = fogyasztói többlet

ft = (Pr – Pe) • Qe / 2

tt = termelői többlet

tt = (Pe – Pü) • Qe/ 2

ha: P > Pe → D < S → túlkínálat

P = Pe → D = S → egyensúly

P < Pe → D > S → túlkereslet

Két ponton átmenő egyenes egyenlete:

(y – y1) (x2 – x1) = (x – x1) (y2 – y1)

a keresleti és kínálati függvényre:

(P – P1) (q2 – q1) = (q – q1) (P2 – P1)

A keresleti függvény meredeksége: tgα = - ΔP / Δq

2. Termelési lehetőségek határa (TLH görbe)

y = y termék mennyisége

x = x termék mennyisége

A = y maximuma

B = x maximuma

A görbe alatti terület nem hatékony (E pont).

A görbe feletti terület nem állítható elő (F pont).

A görbe mentén hatékony a termelés (A, B, C, D

pontok) = Pareto - hatékonyság

MRTS = helyettesítés határrátája MRTS = - Δy / Δx

A TLH görbe az abszolút és komparatív előnyök

bemutatására is szolgál:

„A” országnak abszolút előnye van.

„B” országnak abszolút hátránya van.

„A” országnak komparatív előnye van x termékből,

mert Δx > Δy.

„B” országnak komparatív előnye van y termékből,

mert Δy < Δx.

Komparatív előny:

vagy nagyobb az előny,

vagy kisebb a hátrány


10

3. Teljes haszon (TU) – határhaszon (MU)

U = hasznosság

q = fogyasztás mennyisége

A = telítettségi pont

MU = ΔTU / Δq

Ha:

q < q0 → TU ↑ és MU ↓ (MU még pozitív)

optimális: q = q0 → TU max → MU = 0

q > q0 → TU ↓ → MU <0

4. Optimális fogyasztás két termék esetén

a) árváltozás (Px ↑) b) jövedelemváltozás (I ↑)

a) Px ↑ → reáljövedelem ↓ (x2 < x1) a kereslet törvénye miatt (P ↑ → q ↓) → I

meredeksége változik

PCC = ár-fogyasztás görbe

dx(P) = egyéni keresleti görbe

b) I ↑ → reáljövedelem ↑ (x2 > x1) → I meredeksége változatlan

ICC = jövedelem-fogyasztás görbe

Engel görbe: a jövedelem és fogyasztás kapcsolatát tükrözi


11

5. Termelési függvény (TPL = q (L))


L = munkafelhasználás

(létszám vagy munkaóra)

MPL = munka határterméke

APL = munka átlagterméke

(munkatermelékenység)

A: inflexiós pont

B: üzemi optimum

C: üzemi maximum

6. Az összköltség függvények

C = költség


TC(q) = teljes költség függvény

VC(q) = változó költség függvény

FC(q) = fix költség függvény

7. Rövid távú egységköltség függvények

F = fedezeti pont

F = AC min → AC = MC

Ü = üzemszüneti pont

Ü = AVC min → AVC = MC

MC(q) = határköltség függvény

AC(q) = átlagköltség függvény

AVC(q) = átlagos változó költség

függvény


12

8. Változó költség származtatása

9. A termelési függvény és a költség függvények kapcsolata

MC = PL / MPL → MPL = PL / MC

AVC = PL / APL → APL = PL / AVC

MPL max → MC min → TC és VC inflexiós pontja (A)

APL max → AVC min → VC-hez origóból húzott érintő (B)

MC = ΔTC / Δq = ΔVC / Δq

APL max = üzemi optimum → AVC min = üzemszüneti pont

AC min = fedezeti pont → TC-hez az origóból húzott érintő (D)

10. Költségfüggvények hosszútávon (LAC, LMC)


13

11. Tökéletes verseny rövid távon

a) P > AC → TR > TC → Tπ > 0 pozitív gazdasági profit

Optimum: P0 = MC → q0

A vállalat egyéni kínálati

függvénye az MC-nek az

üzemszüneti pont feletti

része (MC = s).

TR = P0 • q0

TC = AC • q0

FC = (AC –AVC) q0

VC = AVC • q0

Tπ = TR – TC

Tπ = (P0 – AC) q0

b) P1 = AC → fedezeti pont → TR = TC → Tπ = 0


Ha P = AC → TR = TC → Tπ = 0

A vállalat csak normál profitot ér el, a gazdasági

profit = 0

FC = (AC –AVC) q1

VC = AVC • q1

c) AVC < P2 < AC → TR < TC → Tπ < 0 → veszteségminimalizálás


Ha P < AC → TR < TC → Tπ < 0

FC egy része veszteség, a másik része megtérül

A vállalat még termel, veszteségminimalizálásra

törekszik.

d) AVC = P2 = Ü → TR = VC → veszteség = FC


Ha P = AVC → TR = VC → veszteség = FC

A vállalat még termel, mert a VC teljesen

megtérül, ami rövidtávon követelmény

Mikor kell bezárni az üzemet? Ha P < AVC


14

12. Tiszta monopólium rövid távon

a) P0 > AC → gazdasági profitot realizál

P0 > AC → TR > TC → Tπ > 0

Optimum: MC = MR → Q0

MR meredeksége kétszerese a D meredekségének

TR = P0 • Q0

TC = AC • Q0

VC = AVC • Q0

Tπ = (P0 – AC) Q0

b) P1 = AC → fedezeti pontban termel

P1 = AC → TR = TC → Tπ = 0


A vállalat gazdasági profitot nem realizál,

csak normál profitot. Minden költség

megtérül.

c) AVC < P2 < AC → veszteségminimalizálás

AVC < P2 < AC → TR < TC → Tπ < 0


(AC – P2 ) Q2 = veszteség

(P2 – AVC) Q2 = megtérült FC

AVC • Q2 = VC

A vállalat még termel, mert a VC teljesen

megtérül és az FC egy része is.

d) P3 = AVC → veszteség = FC

P3 = AVC → TR = VC → veszteség = FC


A vállalat akkor szünetelteti a termelést,

ha P < AVC.


15

13. Tökéletes verseny és a tiszta monopólium összehasonlítása

a) Rövid távon

MC = MR → Qm = monopólium termelése

MC = P → Qtv = tökéletes verseny termelése

htv = holtteher veszteség rövid távon

Pm = monopólium ára

b) TR, TC, Tπ

Tπ max→ Mπ = 0

tökéletes verseny: Tπ max, ha P = MC (q3)

monopólium: Tπ max, ha MC = MR (Q2)

c) Hosszú távon

Fedezeti pontban termel az iparág Hosszú távon is elérhet gazdasági profitot

Pm > Ptv → Qtv > Qm


16

14. A vállalatok piaci helyzete

15. Egyéni munkakínálati függvény

PL = munkabér

SL rendhagyó, mert visszahajló

Oka: a jövedelmi hatás az erősebb

MU szabadidő > MU munkabér

PL ↑ → reáljövedelem ↑ → sL ↓

helyettesítési hatás:

MU szabadidő < MU munkabér → sL ↑

LS = piaci munkakínálat, nem

visszahajló

16. Egyéni tőkekeresleti függvény = belső kamatláb (ri) függvénye

Km = tőkekereslet (hitel)

ri = belső kamatláb (%)

r* = piaci kamatláb (%)

Km0 → r* = ri → optimális tőkekereslet → NPV = 0

Km1 → ri > r* → növelhető a tőkekereslet → NPV > 0

Km2 → r* > ri → csökkenteni kell a tőkekeresletet → NPV < 0


17

17. Externália

a) pozitív externália b) negatív externália

Q1 > Q0 piaci optimum:Q0, P0 Q1 < Q0

Uext > Cext társadalmi optimum:Q1, P1 Cext > Uext

a) csak pozitív externália b) csak negatív externália

MC = MSC MU = MSB

18. Költségek terén folyó verseny

a) szérianagyság növelése b) működőtőke export

Q↑ → AFC↓ → AC↓ → P↓ →

versenyképesség javul → piaci részesedés

↑ → Tπ↑

Járulékos költségek ↓ → AC↓ → P↓ →

versenyképesség javul

Járulékos költségek: szállítási ktg, vám,

engedélyek, stb.


18

Makroökonómiai jelölések

Jelölés Angol megfelelő Magyar jelentés

Q Quantity mennyiség, kibocsátás

Y Yield hozam, jövedelem

C Consumption fogyasztás

S Saving megtakarítás

I Investment beruházás

i interest rate kamatláb

M Money pénzmennyiség

P Price level árszínvonal

w Wage level nominálbér

L Labour munka

K Capital tőke

G Governement expenditures kormányzati vásárlás

T Tax adó

Tr Transfer transzfer

X Exports export

IM Imports import

Ft =HUF Forint hazai valuta

€ ($) Euro (Dollar) külföldi valuta

e exchange rate nominálárfolyam

r real exchange rate reálárfolyam

t time idő


19

SNA mutatók

Bruttó GDP GNI GNDI

Nettó NDP NNI NNDI

Bruttó kibocsátás (GO)

–Folyó termelő felhasználás (pl. anyag, alkatrész, vetőmag)

Bruttó hazai termék (GDP) – amortizáció = (NDP) Nettó hazai termék

+Beáramló tőke- és munkajövedelem } Ew, π –Kiáramló tőke- és munkajövedelem

Bruttó nemzeti jövedelem (GNI) – amortizáció = (NNI) Nettó nemzeti jövedelem

+Beáramló transzfer } ETr –Kiáramló transzfer

Rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelem (GNDI) – amortizáció = NNDI

GDP + Ew, π = GNI NDP + Ew, π = NNI

GNI + ETr = GNDI NNI + ETr = NNDI

Hazai jellegű mutatók: GDP, NDP

Nemzeti jellegű mutatók: GNI, NNI, GNDI, NNDI

reál GDP = nominál GDP / P

Makrojövedelem áramlása (4 szereplős)

12. IM 3. C

15. Y 14. I

11. G

12. X

Hazai

össztermék

1. W 8. TrV

6. SV 15. Y

7. TV

Vállalat

2. TH 1. W

3. C 5. TrH

4. SH

Háztartás

5. TrH 2. TV

8. TrV 7. TH

9. SÁ

10. G

Állam

11. X 12. IM

13. SK

Külföld

14. I 4. SH

6. Sv

9. SÁ

13. SK

Tőkepiac

Egyensúly: Y = C + I + G + X – IM (árupiac)

I = SV + SH + SÁ + SK (tőkepiac)

Az árupiaci egyensúly feltétele: a pénzpiac egyensúlya

Y = C + I + G + (X – IM)

Y + TrV = W + Sv + Tv

W + TrH = C + SH + TH

Tv + TH = G + SÁ + Trv + TrH

IM = X + SK

Ha: Tv + TH > G + Trv + TrH → SÁ pozitív → SÁ > 0 → bevételi többlet, a költségvetés szufficites

Tv + TH < G + Trv + TrH → SÁ negatív → SÁ < 0 → kiadási többlet, a költségvetés deficites

X> IM (külföld tartozik nekünk)→ SK negatív → a külkereskedelmi mérleg (X – IM) szufficites

X< IM (mi tartozunk külföldnek)→ SK pozitív → a külkereskedelmi mérleg (X – IM) deficites

Társadalmi elszámolási mátrix

Megnevezés Hazai ö. Vállalat Háztartás Állam Külföld Tőkepiac

Hazai össztermék (árupiac) ~ ~ C G X I

Vállalat Y ~ ~ Trv ~ ~

Háztartás ~ W ~ TrH ~ ~

Állam ~ Tv TH ~ ~ ~

Külföld IM ~ ~ ~ ~ ~

Tőkepiac ~ Sv SH SÁ SK ~

sorok: beáramlás (+) folyó tétel számla jobb oldala, oszlopok: kiáramlás (-) folyó tétel számla bal oldala


20

Árupiac

Y = makrojövedelem

C = fogyasztás

S = megtakarítás

I = beruházás

T = adó

Tr = transzfer

YDI = rendelkezésre álló jövedelem

YDI = Y – T(Y) + Tr

T(Y) = adó függvénye

T(Y) = T0 + tY

T0 = autonóm adó

t = adókulcs

1. C(Y) = fogyasztási függvény

C(Y) = C0 + ĉY

C0 = autonóm fogyasztás

ĉ = fogyasztási határhajlandóság

C(YDI) = C0 + ĉ(Y – T(Y) + Tr)

C(YDI) = C0 + ĉ(Y – T0 – tY + Tr)

2. S(Y) = megtakarítási függvény

S(Y) = S0 + ŝY

S0 = autonóm megtakarítás

ŝ = megtakarítási határhajlandóság

S(Y) = –C0 + (1 – ĉ)Y

mert: ĉ + ŝ = 1 → ĉ = 1 – ŝ

ŝ = 1 – ĉ

ĉ = ΔC / ΔY ŝ = ΔS / ΔY

S(YDI) = S0 + ŝ(Y – T(Y) + Tr)

S(YDI) = S0 + ŝ(Y – T0 – tY + Tr)

C(Y)/Y = fogyasztási hányad(RC) S(Y)/Y = megtakarítási hányad(RS) C/Y + S/Y = 1

3. I(i)= beruházási függvény

I(i) = I0 – ai

I0 = autonóm beruházás, független a kamatlábtól (i)

a = a beruházás kamatérzékenysége

a= ΔI / Δi


21

Egyensúlyi jövedelem

1. Két szereplős modell

Y = C(Y) + I(i) vagy S(Y) = I(i)

Ha: S(Y) < 0 → C(Y) > Y

S(Y) = 0 → C(Y) = Y

S(Y) > 0 → C(Y) < Y

Ha: Y < C(Y) + I(i) → S(Y) < I(i) → túlkereslet: Y < YE

Y = C(Y) + I(i) → S(Y) = I(i) → egyensúly: (YE)

Y > C(Y) + I(i) → S(Y) > I(i) → túlkínálat: Y > YE

Y = jövedelem függvénye (45°-os egyenes)

C(Y) + I(i) = árupiaci keresleti függvény

2. Három szereplős modell

Y = C(YDI) + I(i) + G

Y = C0 + ĉ(Y – T0 – tY + Tr) + I(i) + G

3. Négy szereplős modell

Y = C(YDI) + I(i) + G + X – IM(Y)

X = export

IM(Y) = import függvény

IM(Y) = IM0 + mY

Y = C0 + ĉY + I(i) + G + X – IM0 – m Y

Y = C0 + I(i) + G + X– IM0 + Y(ĉ – m) ha nincs adó

Y = C0 + ĉ(Y – T0 – tY + Tr) + I(i) + G + X– IM0 – mY ha van adó és transzfer is

F0 = C0 + I + G = belső felhasználás autonóm elemei

F = C(YDI) + I(i) + G = belső felhasználás

Y = F0 + X – IM0 + Y(ĉ – m)

Y = F(Y) + X – IM0 – mY

Multiplikátor (m): ha az autonóm kiadások (pl. C, I, G) egységnyivel változnak, akkor hány

egységgel változik az egyensúlyi jövedelem.

m = 1 / 1-ĉ autonóm kiadások multiplikátora ΔY = (1 / 1-ĉ) ΔG

ΔY = (1 / 1-ĉ) ΔI

ΔY = (1 / 1-ĉ) ΔC

m = ĉ / 1-ĉ transzfer multiplikátor ΔY = (ĉ / 1-ĉ) ΔTr

m = -ĉ / 1-ĉ adó multiplikátor ΔY = (-ĉ / 1-ĉ) ΔT


22

A fogyasztás, megtakarítás és beruházás kapcsolata 2 szereplős modellben

Y1-nél: Y = C(Y) → S(Y) = 0

Ye-nél: Y = C(Y) + I1 → S(Y) = I1 → egyensúly

Y2-nél: Y = C(Y) + I2 → S(Y) = I2 → újabb egyensúly

A függvény értelmezése:

a) i1 kamatláb → I1 beruházási kereslet, adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet

C(Y) + I1 → Ye egyensúlyi jövedelem

b) ↑ i2 kamatláb → ↓ I2 beruházási kereslet, adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet

↓ C(Y) + I2 → ↓ Y2 egyensúlyi jövedelem

Következtetés: i ↑ → I ↓ → Y↓

i ↓ → I ↑ → Y↑

kamatláb – beruházás → fordított viszony

kamatláb – egyensúlyi jövedelem → fordított viszony

beruházás – egyensúlyi jövedelem → egyenes viszony

A beruházás függ a kamatlábtól, de független a makrojövedelemtől!


23

Pénzpiac

Pénzpiaci egyensúly: MS/P = M

D(Y,i)

MS = nominál pénzkínálat

MS/P = reál pénzkínálat

MS/P függ: M

S-től egyenes viszonyban

P-től fordított viszonyban

MS/P rövidtávon állandó és független a kamatlábtól!

MD(Y,i) = reál pénzkereslet

MD(Y,i) függ: Y-tól egyenes viszonyban

i-től fordított viszonyban

M/P = reál pénzmennyiség

i0 → MS/P = M

D (Y, i) → egyensúly

Az árupiaci egyensúly mindig feltételezi a

pénzpiaci egyensúlyt is!

i1 ↑ → MD (Y, i) < M

S/P → túlkínálat

mértéke: M/P0 – M/P1

i2 ↓ → MD (Y, i) > M

S/P → túlkereslet

mértéke: M/P2 – M/P0

Az árszínvonal (P) és a kamatláb (i) kapcsolata

„A” pont: P0 → MS/P = M

D (Y, i) → i0 → egyensúly

„B” pont: ↑ P1 → ↓ MS/P1 → ↑ i1

„C” pont: ↓ P2 → ↑ MS/P2 → ↓ i2

A kamatláb és az árszínvonal között egyenes viszony van. (↑ P → ↑ i, ↓ P → ↓ i)


24

A gazdaságpolitika, az árupiac és a pénzpiac kapcsolata zárt gazdaságban

A makrokeresleti függvény (YD) levezetése

P0 → i0 → I0 → adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet C(Y) + I0 → YE → „A”

↓ P1 → ↓ i1 → ↑ I1 → adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet ↑ C(Y) + I1 → ↑ Y1 → „B”


25

Munkapiac

Munkapiaci egyensúly: LD(w/P) = L

S(w/P)

LD(w/P) = munkakeresleti függvény (= a vállalatok munkaerő igénye)

LS(w/P) = munkakínálati függvény

w/P = reálbér

w = nominálbér

LA = aktívak

Lf = foglalkoztatottak

U = munkanélküliek

UÖ = önkéntes munkanélküliek

UK = kényszerű munkanélküliek

U = UK + UÖ

w/Pf = fizikai létminimumot biztosító reálbér

Ha: LS = LA → U = UK

LS < LA → U = UK + UÖ

UK = LS – L

D (L2 – L1)

UÖ = LA – LS (LA – L2)

w/P0 → LD = L

S → egyensúly → Lf = L0

↑ w/P1 → ↓ LD → L

D < L

S → ↑ U → Lf = L

D = L1 → munkanélküliség (L2 – L1)

↓ w/P2 → ↓ LS → L

S < L

D → Lf = L

S = L3 → munkaerőhiány (L4 – L3)

munkanélküliségi ráta = u = U / LA = munkanélküliek / aktívak

foglalkoztatási ráta = foglalkoztatottak (Lf) / munkaképes korúak

aktivitási ráta = aktívak (LA) / munkaképes korúak

Okun törvénye: kimondja, hogy ha a makrojövedelem 2,2%-kal nő, akkor a munkanélküliségi

ráta 1%-kal csökken.

∆Y = 2,2% → ∆U = -1%


26

Munkapiaci kategóriák:

∑ lakosság

- 18 éven aluli (tankötelezettség)

- 65 éven felüli (nyugdíj korhatár)

MUNKAKÉPES KORÚAK

megjelennek a munkaerő piacon nem jelennek meg a munkaerő piacon

AKTÍVAK (LA) INAKTÍVAK (Li)

kapnak munkát nem kapnak munkát

FOGLALKOZTATOTTAK (Lf) MUNKANÉLKÜLIEK (U)

LD okozza L

S okozza

A makrogazdasági egyensúly feltétele: az árupiac és a pénzpiac együttes egyensúlya, de ez

nem feltételezi a munkapiaci egyensúlyt.

A statisztika (hazai és nemzetközi egyaránt) a munkaképes korúaknál:

15 – 64 vagy

15 – 74 éves korcsoportot vizsgál

Kényszerű munkanélküliek (UK)

- Technikai

- Strukturális (szerkezeti)

- Konjunkturális

- Indexálásból eredő

- Szezonális

Önkéntes munkanélküliek (UÖ)

- Súrlódásos (frikciós)

- Magasabb életminőség

- Helyváltoztatás

- Szakképzettség hiánya


27

A makrokínálati függvény (YS) levezetése

Y(L) = makro termelési függvény w/P(P) = reálbér függvény végig a csökkenő hozadék jellemzi a reálbér az árszínvonaltól függ fordított viszonyban és a nominálbértől egyenes viszonyban

A függvény értelmezése:

a) P0 → w/P0 reálbér → LD = L

S (egyensúly) → L0 = foglalkoztatottak→

Y0 kibocsátás→ „A” pont

b) ↓ P1 → ↑ W/P1 → ↓ LD → L

D < L

S (munkanélküliség) → L

D határozza meg a

foglalkoztatottak számát (L1) → Y1 → „B” pont

c) ↑ P2 → ↓ W/P2 → ↓ LS → L

S < L

D (munkaerő hiány) → L

S határozza meg a

foglalkoztatottak számát (L2) → Y2 → „C” pont

YS(P): rendhagyó, mert visszahajló

L0 = potenciális foglalkoztatottak

Y0 = potenciális kibocsátás


28

A gazdaságpolitika fajtái

Fiskális politika Monetáris politika (költségvetési politika) (pénzügypolitika)

az összkeresletre hat a pénzkínálatra hat

expanzív restriktív expanzív restriktív

G↑ T↑ MS↑ M

S↓

Tr↑ G↓

T↓ Tr↓

Képviselője: Képvieslője:

John Maynard Keynes (1883-1946) Milton Friedman (1912-2006)

Haavelmo-tétel: ha: ΔG = ΔT → ΔY = ΔG

Állami költségvetés egyenlege (SÁ)

SÁ = T – (G + Tr)

SÁ = T – G – Tr

G = autonóm (független a makrojövedelemtől)

Tr = autonóm (független a makrojövedelemtől)

T(Y) = T0 + tY

T0 = autonóm adó

t = adókulcs (a jövedelemtől függ)

Y < Y0 → kiadás > bevétel → SÁ < 0 → deficit

Y = Y0 → kiadás = bevétel → SÁ = 0 → egyensúly

Y > Y0 → kiadás < bevétel → SÁ > 0 → szufficit

Az infláció

Infláció = pénzromlás → az árszínvonal tartós növekedése

Inflációs ráta (π) = P1 – P0 / P0

Az infláció fajtái: kúszó (10 % alatti)

vágtató (2-3 számjegyű)

hiper (drasztikus, sok számjegyű)

Okai

YD változása okozza Y

S változása okozza

keresleti infláció kínálati (költség) infláció

C0↑ W↑

I0↑ PK↑

G↑ várakozások

MS/P > M

D


29

Nyitott gazdaság, valutapiac

Külkereskedelmi mérleg (X – IM(Y))

X = export → autonóm

X/Y = export hányad

IM(Y) = import függvény

IM(Y) = IM0 + mY

IM0 = autonóm import

= import határhajlandóság

= ΔIM/ΔY (0 ≤ ≤ 1)

IM(Y)/Y = import hányad

X > IM(Y) → szufficit → SK < 0

X = IM(Y) → egyensúly → SK = 0

X < IM(Y) → deficit → SK > 0

X függ: áruk színvonalától (minőségétől)

külföld makrojövedelmétől

reálárfolyamtól (r = e • PK / P)

A gazdaságpolitikai lehetőségek nyitott gazdaságban

Cél: Y növelése → u (munkanélküliségi ráta) csökkentése

Megnevezés Fiskális politika (expanzív)

pl. G↑ Monetáris politika

(expanzív)

pl. MS↑

Rögzített árfolyamrendszer eredményes nem eredményes

Lebegő árfolyamrendszer nem eredményes eredményes

Eredményes: ha tartósan nő Y és u csökken

Nem eredményes: ha Y nem nő tartósan, ezáltal u nem csökken

Az árfolyam változásának hatása az áru- és tőkemozgásokra


30

Valutapiac, fizetési mérleg

a) lebegő árfolyamrendszer

e0 → D(€) = S(€) → fizetési mérleg egyensúlyban van → jegybanki tartalék nem változik

e1 → D(€) < S(€) → gyengül a hazai valuta → leértékelés

e2 → D(€) > S(€) → erősödik a hazai valuta → felértékelés

D(€) < S(€) → túlkínálat → fizetési mérleg szufficites → jegybanki tartalék nő

D(€) > S(€)→ túlkereslet → fizetési mérleg deficites → jegybanki tartalék csökken

b) rögzített árfolyamrendszer

e0 = egyensúlyi árfolyam

e1 = a gyenge sávban rögzített árfolyam → valuta keresleti függvény módosul D’(€)-re

e2 = az erős sávban rögzített árfolyam → valuta kínálati függvény módosul S’(€)-re

e1-nél túlkínálat → a jegybank Q2 – Q1 mennyiségű valutát vásárol

e2-nél túlkereslet → a jegybank Q4 – Q3 mennyiségű valutát elad

az eladás illetve vétel = jegybanki intervenció

Documents

Közgazdasági alapismeretek (Elméleti gazdaságtan) · Károlyi Mihály FGyKKSzKI 1 Közgazdasági alapismeretek (Elméleti gazdaságtan) KÉPLETEK – ÁBRÁK Mikroökonómia Makroökonómia