Élő Bolygó Jelentés 2014 - Greenfo€¦ · WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 10 Összefoglaló 11 A technikai fejlődés, a mezőgazdaságban felhasznált anyagok és az öntözés

WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 1

Élő BolygóJelentés 2014Összefoglaló

NI T

2014

REPORT

2014

JELENTÉSHU

A JELENTÉS KÉSZÍTÉSÉBEN RÉSZT VETTEK:

WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 2 Összefoglaló 3

A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG GYORS ÜTEMBEN CSÖKKEN, MIKÖZBEN A TERMÉSZETTEL SZEMBEN TÁMASZTOTT IGÉNYEINK FENNTARTHATATLANOK, ÉS EGYRE NÖVEKEDNEK. VILÁGSZERTE A FAJOK POPULÁCIÓINAK MÉRETE ÁTLGOSAN

HOGY MÁR ÁTLÉPTÜK A „GLOBÁLIS KORLÁTOKAT”, EZ PEDIG VÁRATLAN, ÉS AKÁR VISSZAFORDÍTHATATLAN KÖRNYEZETI

A TÁPANYAGKÖRFORGÁSTÓL, VAGY AZ ERÓZIÓ ELLENI VÉDELEMTŐL. A LEGSZEGÉNYEBB TÁRSADALMI RÉTEGEK TOVÁBBRA IS A LEGSEBEZHETŐBBEK, DE AZ ÉLELMEZÉS, A VÍZ, ÉS AZ ENERGIABIZTONSÁG KÉRDÉSEI – EGYMÁSSAL

ÖSSZEFÜGGÉSBEN – VALAMENNYIÜNKET ÉRINTENEK. A WWF MEGOLDÁSOKAT KÍNÁL: HOGYAN VÉDJÜK MEG TERMÉSZETI TŐKÉNKET, TERMELJÜNK HATÉKONYABBAN, FOGYASSZUNK BÖLCSEBBEN, IRÁNYÍTSUK ÁT A PÉNZÜGYI MOZGÁSOKAT A

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS A FENNTARTHATÓSÁG ÉRDEKÉBEN, VALAMINT HOGYAN BIZTOSÍTSUK AZ ERŐFORRÁSOK EGYENLŐBB ELOSZTÁSÁT. MEGVÁLTOZTATNI HALADÁSUNK IRÁNYÁT ÉS ALTERNATÍV

UTAKAT TALÁLNI NEM LESZ KÖNNYŰ. DE KÉPESEK VAGYUNK RÁ.

TERMŐFÖLD, AZ ERDŐK; VALAMINT AZ ÖKOSZISZTÉMA SZOLGÁLTATÁSOKTÓL, PÉLDÁUL A MEGPORZÁSTÓL, VÁLTOZÁSOKHOZ VEZETHET. AZ EMBERI JÓLÉT A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKTÓL FÜGG, MINT A VÍZ, A

52 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT 1970 ÓTA. 1,5 FÖLDRE LENNE SZÜKSÉG AHHOZ, HOGY AZ FEDEZZE AZ EMBERISÉG FOGYASZTÁSÁT. EZ AZT JELENTI, HOGY FELÉLJÜK TERMÉSZETI TŐKÉNKET, MEGNEHEZÍTVE A JÖVŐ GENERÁCIÓK

SZÜKSÉGLETEINEK ELLÁTÁSÁT. A BŐVÜLŐ NÉPESSÉG ÉS AZ EGY FŐRE JUTÓ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM NÖVEKEDÉSE EGYÜTT

ORSZÁGOK ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMA ÁLTALÁBAN NAGYOBB. A KIHÍVÁS AZ, HOGY AZ EMBERISÉG ÚGY LEGYEN KÉPES FEJLŐDNI, HOGY KÖZBEN FENNTARTHATÓAN ALACSONY SZINTEN TARTSA AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMÁT. LEHETSÉGES,

MEGSOKSZOROZZA AZ EMBERISÉG TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKRA NEHEZEDŐ TERHELÉSÉT. A FEJLETTEBB


ELŐSZÓEgy csónakban evezünk

Az Élő Bolygó Jelentés legfrissebb kiadása nem éppen bátortalanoknak való olvasmány. Az egyik lényegi megállapítás, amelyre rávilágít: az emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és halak több mint 10.000 reprezentatív populációját (csoportját) felmérő élő bolygó index (Living Planet Index – LPI) értéke 52 százalékkal csökkent 1970 óta. Vagyis kevesebb, mint két emberöltő alatt a gerinces fajok populációinak mérete a felére csökkent. Ezek az élőlények alkotják az ökoszisztémák szövetét, amelyek fenntartják az életet a Földön, és egyúttal barométerei annak, amit saját bolygónkkal, egyetlen otthonunkkal teszünk. Nem vesszük tudomásul, ami történik, pedig mi is veszélyben vagyunk.

Úgy használjuk a természet ajándékait, mintha nem csupán egyetlen Föld állna rendelkezésünkre. Többet veszünk ki az életközösségekből és természeti folyamatokból, mint amennyi újratermelődik, ezáltal kockára tesszük jövőnket. Lám, a természetvédelem és a fenntartható fejlődés kéz a kézben jár. Nem csupán arról van szó, hogy megőrizzük a biológiai sokféleséget és a természetes élőhelyeket, de legalább ennyire arról is, hogy megvédjük az emberiség jövőjét – jólétünket, gazdaságunkat, biztos hozzáférést az élelemhez, és társadalmi stabilitást – ténylegesen ezek jelentik túlélésünket.

Egy olyan világban, ahol ennyire sok ember él szegénységben, úgy tűnhet, hogy a természet védelme luxus. De épp ellenkezőleg. A világ legszegényebbjei közül sokaknak a természet megóvása jelentheti a mentőövet. Mindazonáltal nagyon fontos megérteni, hogy ebben a helyzetben mindannyian egy csónakban evezünk. Mindenkinek szüksége van élelemre, ivóvízre, és tiszta levegőre – éljen bárhol is a világon.

A helyzet olyannyira aggasztónak látszik, hogy nehéznek tűnhet pozitív érzésekkel tekinteni a jövőbe. Valóban nehéz, de nem lehetetlen – ez csak rajtunk áll. Mi okoztuk a problémát, találhatunk rá megoldást is. Most ezen kell dolgoznunk, biztosítani a következő generációnak, hogy megragadhassa végre a lehetőséget, ami eddig kicsúszott a markunkból; lezárva történelmünknek ezt a pusztításról szóló fejezetét, és felépítve egy olyan jövőt, ahol az emberek a természettel harmóniában élhetnek, és boldogulhatnak.

Közös otthonunk összekapcsol minket egymással – és így együtt lehetőségünk van megtalálni és alkalmazni azokat a megoldásokat, amelyek biztosítják egyetlen bolygónk, a Föld jövőjét.

Marco Lambertini – Igazgató WWF International

FAJOK ÉS TEREK EMBEREK ÉS HELYEKA társadalmunk és gazdaságunk a bolygótól függ

A fenntartható fejlődés több mint negyedszázada van a figyelem középpontjában. Komoly viták szólnak a fejlődés környezeti, társadalmi és gazdasági vonatkozásairól. Mégis, úgy tűnik, hogy a gazdasági összetevőnek szentelt hangsúly a környezeti rovására ment. A társadalmi és gazdasági eredményeinket tesszük kockára, mert nem vagyunk képesek felbecsülni alapvető függőségünket az ökológiai rendszerektől. A gazdasági és a társadalmi fenntarthatóság ugyanis csak egy egészséges bolygón képzelhető el.

Az ökoszisztémák tartják fent a társadalmat, ami fenntartja a gazdaságot. Ez az ellenkező irányban nem működik. Ennek ellenére az emberiség – ami maga is a természet teremtménye, ma pedig a fő erő, ami a természetet formálja – nem csak az egészségét, a jólétét és boldogulását teszi kockára, hanem a szó legszorosabb értelmében a jövőjét. Az Élő Bolygó Jelentés 2014 bemutatja mindazon terhek hatását, amit a Föld vállára teszünk, és felfedi a társadalmi vonatkozásokat. Meg kell értenünk döntéseink és lépéseink jelentőségét, mert csak így lehetséges, hogy ez az élő bolygó mindenkit képes legyen eltartani most, és jövőben.

© W

WF-C

anon / Matthew

Lee

1. ábra: Az ökoszisztémák tartják fent a társadalmat, ami fenntartja a gazdaságot

ÖKOSZISZTÉMA

TÁRSADALOMTÁRSADALOM

GAZDASÁG

Élő Bolygó Jelentés 2014E kiadvány a tizedik WWF Élő Bolygó Jelentés – a Föld, az élővilág, és ökoszisztémák állapotának illetve az emberiség hatásának és jövőjének kétévente megjelenő értékelése – összefoglalója.

A teljes jelentés angol nyelven letölthető awwf.panda.org/lprweboldalról.

MEG KELL RAGADNUNK A LEHETŐSÉGET, HOGY LEZÁRJUK TÖRTÉNELMÜNKNEK EZT A PUSZTÍTÁSRÓL SZÓLÓ FEJEZETÉT, ÉS FELÉPÍTSÜNK EGY OLYAN JÖVŐT, AHOL AZ EMBEREK A TERMÉSZETTEL HARMÓNIÁBAN ÉLNEK ÉS BOLDOGULNAK

© naturepl.com

/ Andy R

ouse / WW

F-Canon

AZ ÉLŐ BOLYGÓ~Körülbelül mindössze 880 hegyi gorilla maradt a vadonban – közülük nagyjából 200 él a Virunga Nemzeti Parkban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Bár továbbra is súlyosan veszélyeztetett, a hegyi gorilla az egyetlen főemlős-faj, aminek nő az egyedszáma, köszönhetően a természetvédelmi erőfeszítéseknek.

A hegyi gorilla csak egyike a 218 emlős-, 607 madár-, 109 hüllő- és 78 kétéltű-fajnak, valamint a 2000 féle növénynek, amik a Virunga területén élnek. Mégis, a park területének 85 százalékára kőolaj-kitermelési koncessziókat osztottak ki, veszélybe sodorva az egész terület jövőjét. Az olajfúrás az élőhelyek leromlásához vezet, melynek következtében a terület elveszítheti védett és világörökségi státuszát is, ami által jóval sebezhetőbbé válna az itteni vadvilág.

Világviszonylatban az élőhelyek eltűnése és leromlása, a vadászat, valamint az éghajlatváltozás a fő veszélyek az élővilág sokféleségére. Többek között e három tényező miatt csökkent az élő bolygó index 52 százalékkal 1970 óta – vagyis tűnt el az emlős-, madár-, hüllő-, kétéltű- és halfajok egyedeinek fele kevesebb, mint fél évszázad alatt.


AZ ÉLŐ BOLYGÓ INDEXA gerinces fajok populációi felére zsugorodtak az elmúlt 40 évben

A földi élővilág rosszabb állapotban van, mint valaha. Az élő bolygó index (LPI), ami több ezer gerinces faj populációját vizsgálja, 52 százaléknyi csökkenést mutat 1970 és 2010 között (2. ábra). Más szóval az emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és halak száma a bolygón – átlagosan – fele annak, amennyi 40 évvel ezelőtt volt. Ez a változás jóval nagyobb, mint amennyit korábban jeleztek. A változás oka az újszerű módszertan, ami átfogóbb módon próbálja vizsgálni a globális élővilágot.

Az élővilág sokfélesége a mérsékelt és a trópusi övezetekben egyaránt csökken, de a csökkenés mértéke a trópusokon sokkal nagyobb. A vizsgált 1606 faj 6569 populációja a mérsékelt övi indexben 36 százalékkal csökkent 1970 és 2010 között. Ehhez képest ugyanennyi idő alatt a trópusi index 1638 fajának 3811 populációja 56 százaléknyi csökkenést mutatott. A legdrámaibb helyzet Latin-Amerikában figyelhető meg, ahol 83 százalékos visszaesés. Az élőhelyek eltűnése, leromlása és kifosztása – a vadászat és a halászat által – a hanyatlás legfőbb okai. Az éghajlatváltozás a másik alapvető veszély, ami a jövőben valószínűleg csak fokozódni fog.

2. ábra: Élő Bolygó Index (LPI)A globális LPI 52 százalékos csökkenést mutat 1970 és 2010 között. Ez arra enged következtetni, hogy a gerinces fajok populációi átlagosan megfeleződtek az elmúlt 40 évben. A megállapítás 3038 emlős-, madár-, hüllő-, kétéltű- és halfaj 10380 populációjának adatain alapszik. A fehér vonal az index értékét jelzi, a színezett terület a 95 százalékos konfidencia-intervallumot fedi le. (WWF, ZSL, 2014).

0

1

2

1970 1980 1990 2000 2010Év

Inde

x (1

970

= 1

)

Jelmagyarázat

Globális élő bolygó index

Konfidencia-intervallum

Tengeri LPI A tengeri fajok populációinak mérete 39%-kal csökkent 1970 és 2010 között. 1970-től az 1980-as évek közepéig terjedő időszakban volt tapasztalható a legmeredekebb csökkenés, számuk ezt követően némileg állandósult, majd újabb csökkenés következett. A legrosszabb helyzet a trópusi vizekben és a déli óceánokban élő fajoknál tapasztalható, többek között a tengeri teknősöknél, számos cápafajnál és az olyan nagy területeken vándorló tengeri madaraknál, mint a vándoralbatrosz.

Édesvízi LPIAz édesvízi fajok élő bolygó indexe átlagosan 76%-os csökkenést mutat. A fő fenyegetést az édesvízi fajok számára az élőhelyek megszűnése vagy feldarabolódása, a szennyezés és az invazív fajok jelentik. A vízszint, valamint a vízrendszerek közötti kapcsolat megváltoztatása – például az öntözés vagy a gátak létrehozásával – ugyancsak jelentős hatással vannak az édesvízi élőhelyekre.

Szárazföldi LPI1970 és 2010 között a szárazföldi fajok populációi 39%-kal csökkentek és a trend azt mutatja, hogy nem várható lassulás. Az élőhelyek emberi igények miatti csökkentése – főleg mezőgazdasági, városfejlesztési és energiatermelési célok érdekében – tetézve a vadászattal, folyamatosan komoly fenyegetést jelent.

-39%

-76%

-39%

A SZÁRAZFÖLDI FAJOK VISSZAESÉSE 39 SZÁZALÉK 1970 ÉS 2010 KÖZÖTT

AZ ÉDESVÍZI FAJOK LPI-JE 76 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT

A TENGERI FAJOK VISSZAESÉSE 39 SZÁZALÉK 1970 ÉS 2010 KÖZÖTT


A technikai fejlődés, a mezőgazdaságban felhasznált anyagok és az öntözés megnöveli az adott terület átlagos hozamát, különösen a szántóföldeken, így a Föld teljes biokapacitása 9,9-ről 12 milliárd globális hektárra (gha) nőtt 1961 és 2010 között. Azonban ugyanezen idő alatt az emberiség lélekszáma 3,1 milliárdról közel 7 milliárdra növekedett, lecsökkentve így az elérhető biokapacitás egy főre eső értékét 3,2-ről 1,7 globális hektárra. Mindeközben az ökológiai lábnyom 2,5-ről 2,7 globális hektárra nőtt fejenként. Vagyis miközben a biológiai kapacitás globálisan növekedett ugyan, végül mégis kevesebb jut nekünk, mint korábban. A Föld népességét 2050-re 9,6 milliárdra, 2100-ra 11 milliárdra becsülik, az elérhető biokapacitás mennyisége így mindannyiunk számára összezsugorodik – ráadásul egyre nehezebb a fenntartani a biokapacitás növekedését, legfőképpen a talajerózió, a vízhiány és az egyre növekvő energiaköltségek tükrében.

AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM Többet használunk, mint amennyit a Földünk biztosítani tud

Több mint 40 éve már, hogy az emberi fogyasztás meghaladja azt, amit a bolygónk képes újratermelni. A Föld másfélszeresének a regenerálódási képességére lenne szükség ahhoz, hogy biztosítani tudja az Emberiség által elfogyasztott erőforrásokat. A túlfogyasztás azért lehetséges, mert gyorsabban vágjuk ki a fákat, mint ahogy azok kifejletté válnának, többet halászunk, mint amit az óceán képes újratermelni és több szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe, mint amit az erdők és az óceánok képesek megkötni. Mindezek következménye az, hogy a természeti erőforrások csökkennek, a hulladék gyorsabban halmozódik fel, mint ahogy lebomlana, a szén-dioxid koncentrációja a légkörben pedig növekszik.

Az ökológiai lábnyom mindazoknak a természeti erőforrásoknak, illetve az ezekhez szükséges területek az összessége, amire az emberiségnek szüksége van. Magában foglalja mindazokat a biológiailag termékeny területeket (biokapacitást), amit hasznosítunk, például szántókat, legelőket, beépített területeket, tengeri halászterületeket és erdőket. Ugyancsak magába foglalja azokat az erdőterületeket is, amelyek az óceánok által már megkötni nem tudott szén-dioxid kibocsátást képesek elnyelni. Mind a biológiai kapacitást, mind az ökológiai lábnyomot közös mértékegységgel, a globális hektárral (gha) mérjük.

Több mint egy évszázada az emberiség ökológiai lábnyomának jelentős részét a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid teszi ki, sőt jelentősége egyre nő. Míg 1961-ben a szén-dioxid a teljes lábnyom 36 százalékát ki, addig 2010-re ez az érték 53 százalékra nőtt.

0

1

2

1961 1970 1980 1990 2000 2010

Öko

lógi

ai lá

bnyo

m

(szü

kség

es F

ölde

k sz

áma)

Év

Halászati területek

Szántóföldek

Beépített területek

Legeltetés

Erdészet

Szén-dioxid

Jelmagyarázat

3. ábra: Az ökológiai lábnyom összetevői: A szén-dioxid a teljes ökológiai lábnyom több mint felét teszi ki. (Global Footprint Network, 2014).

1961 1970 1980 1990 2000 2010

Inde

x (v

álto

zás

1961

-től

, 196

1 =

10

0%

)(s

züks

éges

Föl

dek

szám

a)

Év

0%

50%

100%

150%

200%

250%

300%

Népesség:1961: 3,09 milliárd2010: 6,9 milliárd gha

Biokapacitás:1961: 9,9 milliárd gha2010: 12 milliárd gha

Ökológiai lábnyom:1961: 7,6 milliárd gha2010: 18,1 milliárd gha

Jelmagyarázat

Biokapacitás

Ökológiai lábnyom

Népesség

4. ábra: Növekvő globális lábnyom: Az ökológiai lábnyom – ami annak a területnek a mértéke, ami az emberiség eltartásához szükséges – gyorsabban növekedett, mint a globális biokapacitás, azaz a rendelkezésre álló erőforrások összessége. A Föld termelőképességének növekedése nem volt elég ahhoz, hogy ellensúlyozni tudja a világ növekvő népességének szükségleteit. (Global Footprint Network, 2014).

1 GLOBÁLIS HEKTÁR (GHA) EGY BIOLÓGIAILAG TERMÉKENY HEKTÁRT JELENT A FÖLD ÁTLAGOS TERMÉKENYSÉGÉVEL

2010-BEN A GLOBÁLIS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM 18,1 MILLIÁRD GLOBÁLIS HEKTÁR VOLT, EZ 2,6 GHA FEJENKÉNT. EZZEL SZEMBEN A FÖLD TELJES BIOLÓGIAI KAPACITÁSA 12 MILLIÁRD GLOBÁLIS HEKTÁR VOLT, AZAZ FEJENKÉNT 1,7 GHA


0

2

4

6

8

10

12

Egy

főre

jutó

öko

lógi

ai lá

bnyo

m (g

lobá

lis h

ektá

r)

Ország

Kuv

ait

Kat

arE

gyes

ült A

rab

Em

írség

ekD

ánia

Bel

gium

Trin

idad

és

Toba

goS

zing

apúr

Am

erik

ai E

gyes

ült Á

llam

okB

ahre

inS

védo

rszá

gK

anad

aH

olla

ndia

Aus

ztrá

liaÍro

rszá

gFi

nnor

szág

Uru

guay

Aus

ztria

Svá

jcC

seho

rszá

gÉ

szto

rszá

gO

mán

Mon

gólia

Fran

ciao

rszá

gS

zlov

énia

Ném

etor

szág

Ola

szor

szág

Por

tugá

liaE

gyes

ült K

irály

ság

Kaz

ahsz

tán

Gör

ögor

szág

Kor

eai K

öztá

rsas

ágM

aurit

ius

Sza

úd-A

rábi

aIz

rael

Cip

rus

Litv

ánia

Leng

yelo

rszá

gFe

héro

rosz

orsz

ágO

rosz

orsz

ágS

pany

olor

szág

Par

agua

yJa

pán

Türk

men

iszt

ánLe

ttors

zág

Szl

ovák

iaLi

bano

nLí

bia

Hor

váto

rszá

gM

exik

óVe

nezu

ela

Új-Z

élan

dB

ulgá

riaB

razí

liaM

aced

ónia

Mal

ajzi

aC

hile

Irán

Mag

yaro

rszá

gA

rgen

tína

Bot

swan

aP

ápua

Új-G

uine

aVi

lágá

tlag

Ukr

ajna

Törö

kors

zág

Dél

-Afri

kaG

abon

Bos

znia

-Her

cego

vina

Sze

rbia

Bol

ívia

Cos

ta R

ica

Rom

ánia

Mau

ritán

iaN

iger

Thai

föld

Pan

ama

Kín

aJa

mai

caE

l Sal

vado

rJo

rdán

iaM

ianm

arE

cuad

orTu

nézi

aK

olum

bia

Mal

iE

gyip

tom

Alb

ánia

Csá

dG

uate

mal

aG

hána

Üzb

egis

ztán

Alg

éria

Szv

ázifö

ldB

issa

u-G

uine

aG

ambi

aK

uba

Gui

nea

Hon

dura

sS

zíria

Viet

nam

Mol

dova

Aze

rbaj

dzsá

nÖ

rmén

yors

zág

Irak

Per

uB

urki

na F

aso

Mar

okkó

Nic

arag

uaS

zudá

nD

omin

ikai

Köz

társ

aság

Ben

inK

irgiz

iszt

ánIn

doné

zia

Zim

babw

eS

zene

gál

Uga

nda

Nig

éria

Laos

zÉ

szak

-Kor

eaS

ri La

nka

Kam

erun

Köz

ép-a

frika

i Köz

társ

aság

Tanz

ánia

Grú

zia

Libé

riaS

zom

ália

Kam

bodz

saE

tiópi

aM

adag

aszk

árS

ierr

a Le

one

Fülö

p-sz

iget

ekLe

soth

oA

ngol

aTo

goE

lefá

ntcs

ontp

art

Ken

yaIn

dia

Kon

góB

urun

diJe

men

Zam

bia

Rua

nda

Moz

ambi

kTá

dzsi

kisz

tán

Nep

álM

alaw

iK

ongó

i Dem

okra

tikus

Köz

társ

aság

Ban

glad

esP

akis

ztán

Afg

anis

ztán

Hai

tiE

ritre

aP

ales

ztin

terü

lete

kK

elet

-Tim

or

0

2

4

6

8

10

12

Egy

főre

jutó

öko

lógi

ai lá

bnyo

m (g

lobá

lis h

ektá

r)

Ország

Kuv

ait

Kat

arE

gyes

ült A

rab

Em

írség

ekD

ánia

Bel

gium

Trin

idad

és

Toba

goS

zing

apúr

Am

erik

ai E

gyes

ült Á

llam

okB

ahre

inS

védo

rszá

gK

anad

aH

olla

ndia

Aus

ztrá

liaÍro

rszá

gFi

nnor

szág

Uru

guay

Aus

ztria

Svá

jcC

seho

rszá

gÉ

szto

rszá

gO

mán

Mon

gólia

Fran

ciao

rszá

gS

zlov

énia

Ném

etor

szág

Ola

szor

szág

Por

tugá

liaE

gyes

ült K

irály

ság

Kaz

ahsz

tán

Gör

ögor

szág

Kor

eai K

öztá

rsas

ágM

aurit

ius

Sza

úd-A

rábi

aIz

rael

Cip

rus

Litv

ánia

Leng

yelo

rszá

gFe

héro

rosz

orsz

ágO

rosz

orsz

ágS

pany

olor

szág

Par

agua

yJa

pán

Türk

men

iszt

ánLe

ttors

zág

Szl

ovák

iaLi

bano

nLí

bia

Hor

váto

rszá

gM

exik

óVe

nezu

ela

Új-Z

élan

dB

ulgá

riaB

razí

liaM

aced

ónia

Mal

ajzi

aC

hile

Irán

Mag

yaro

rszá

gA

rgen

tína

Bot

swan

aP

ápua

Új-G

uine

aVi

lágá

tlag

Ukr

ajna

Törö

kors

zág

Dél

-Afri

kaG

abon

Bos

znia

-Her

cego

vina

Sze

rbia

Bol

ívia

Cos

ta R

ica

Rom

ánia

Mau

ritán

iaN

iger

Thai

föld

Pan

ama

Kín

aJa

mai

caE

l Sal

vado

rJo

rdán

iaM

ianm

arE

cuad

orTu

nézi

aK

olum

bia

Mal

iE

gyip

tom

Alb

ánia

Csá

dG

uate

mal

aG

hána

Üzb

egis

ztán

Alg

éria

Szv

ázifö

ldB

issa

u-G

uine

aG

ambi

aK

uba

Gui

nea

Hon

dura

sS

zíria

Viet

nam

Mol

dova

Aze

rbaj

dzsá

nÖ

rmén

yors

zág

Irak

Per

uB

urki

na F

aso

Mar

okkó

Nic

arag

uaS

zudá

nD

omin

ikai

Köz

társ

aság

Ben

inK

irgiz

iszt

ánIn

doné

zia

Zim

babw

eS

zene

gál

Uga

nda

Nig

éria

Laos

zÉ

szak

-Kor

eaS

ri La

nka

Kam

erun

Köz

ép-a

frika

i Köz

társ

aság

Tanz

ánia

Grú

zia

Libé

riaS

zom

ália

Kam

bodz

saE

tiópi

aM

adag

aszk

árS

ierr

a Le

one

Fülö

p-sz

iget

ekLe

soth

oA

ngol

aTo

goE

lefá

ntcs

ontp

art

Ken

yaIn

dia

Kon

góB

urun

diJe

men

Zam

bia

Rua

nda

Moz

ambi

kTá

dzsi

kisz

tán

Nep

álM

alaw

iK

ongó

i Dem

okra

tikus

Köz

társ

aság

Ban

glad

esP

akis

ztán

Afg

anis

ztán

Hai

tiE

ritre

aP

ales

ztin

terü

lete

kK

elet

-Tim

or

A világ egy főre jutó átlagos biokapacitása 1,7 globális hektár volt 2010-ben.

5. ábra: Egy lakosra jutó ökológiai lábnyom országonként, 2010: Az összehasonlítás minden olyan országot tartalmaz, melynek legalább egymillió lakosa van, és amelyhez rendelkezésre állnak adatok. (Global Footprint Network, 2014).

ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM ORSZÁGONKÉNT

Az egyes országok ökológiai lábnyomának mérete és megoszlása függ a termékektől és szolgáltatásoktól, amit a helyi lakosok elfogyasztanak és igénybe vesznek, illetve az erőforrásoktól – mint a fosszilis tüzelőanyagok – amiket ezek előállításához felhasználnak. Nem meglepő módon a 25 legnagyobb egy főre jutó lábnyommal rendelkező ország nagy része fejlett, gazdag ország. Majdnem mindegyik esetében a szén-dioxid-kibocsátás a lábnyom legfőbb összetevője.

A globális túlfogyasztáshoz való hozzájárulás mértéke nagy különbségeket mutat. Ha például mind úgy élnénk, mint egy átlagos katari polgár, akkor 4,8 bolygóra lenne szükségünk. Ha mind az Egyesült Államok átlagos lakói lennénk, akkor 3,9 Föld lenne elég számunkra. Ha mindenki magyar vagy Dél-koreai lenne, akkor 2-2,5 bolygó kellene. Ellenben, ha a Föld minden lakosa annyit fogyasztana, mint egy átlagos ember Peruban, akkor a nem használnánk túl bolygónk erőforrásait.

Jelmagyarázat

Beépített területek

Halászati területek

Erdészet

Legeltetés

Szántóföldek

Szén-dioxid

A világ átlagos biokapacitása

A SZÉN-DIOXID-LÁBNYOM A TELJES ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM TÖBB MINT FELÉT KÉPEZI A VIZSGÁLT ORSZÁGOK NEGYEDÉBEN

© B

rent Stirton / R

eportage for Getty Im

ages / WW

F-Canon

HELYI SZÜKSÉGLETEK, GLOBÁLIS PROBLÉMÁK~A heti piacon Vitshumbi-ban az emberek friss zöldséget és az Edward-tóból frissen fogott halat vesznek. A tó környezetében a Nagy-britanniai Soco International PLC vállalat kőolajat keresett. A WWF által vezetett nemzetközi kampány hatására a vállalat idén úgy döntött, hogy befejezi tevékenységét a Virunga Nemzeti Parkban.

Kevés ország gazdagabb biokapacitásban és természeti erőforrásokban, mint a Kongói Demokratikus Köztársaság. Mégis, lakóinak ökológiai lábnyoma a legalacsonyabbak között van a világon, és az ország a leghátsók között szerepel az ENSZ emberi fejlettségi index rangsorában.

A kőolaj-kitermelés a Virungában – azért, hogy a gazdag országok fenntarthatatlan életstílusát táplálja – talán jelentett volna némi rövid távú bevételt, keveseknek. De valószínűtlen, hogy valódi fejlődést hozott volna. A Niger-deltában a szegénységi és egyenlőtlenségi mutatók romlottak, mióta olajt találtak. Hosszabb távon a kongói emberek egyetlen esélye szükségleteik kielégítésére és kilátásaik javítására az, ha bölcsen és fenntartható módon gazdálkodnak országuk természeti tőkéjével.


1961 1970 1980 1990 2000 2010

Öko

lógi

ai lá

bnyo

m (

gha

/ fő

)

Év

0

1

2

3

4

5

6

7

Alacsony jövedelmű

Jelmagyarázat

Magas jövedelmű

Közepes jövedelmű

Világ biokapacitása

EGYENLŐTLEN IGÉNYEK EGYENLŐTLEN KÖVETKEZMÉNYEKA szegény országok ökológiai lábnyoma a legkisebb, mégis őket sújtja leginkább az ökoszisztéma szolgáltatások csökkenése

A legtöbb magas jövedelmű országban az egy főre jutó ökológiai lábnyom mértéke fél évszázada meghaladja a fejenként rendelkezésre álló biokapacitás mértékét, miközben nagyban függtek és függnek a fejlődő országok természeti erőforrásaitól. Ugyanebben az időszakban a szegényebb országok eleve alacsony egy főre jutó lábnyoma alig emelkedett.

6. ábra: Egy főre jutó ökológiai lábnyom (gha) a magas, közepes és alacsony jövedelmű országokban (Világbank beosztása és adatai) 1961 és 2010 között A zöld vonal a világ átlagos egy főre jutó biokapacitását jelzi. (Global Footprint Network, 2014).

7. ábra: Élő bolygó index a különböző jövedelmi kategóriájú országokban (Világbank beosztása), 1970-2010. (ZSL, WWF, 2014).

0

1

2

Inde

x (1

970

= 1

)

1970 1980 1990 2000 2010Év

Jelmagyarázat

Magas jövedelmű

Közepes jövedelmű

Alacsony jövedelmű

Az élő bolygó indexek összehasonlítása az eltérő jövedelmű országokban számottevő különbségeket jelez. Ameddig a magas jövedelmű fejlett országok esetében növekedés tapasztalható a biodiverzitásban (10 százalék), addig a közepes jövedelmű országok esetében csökkenés mutatkozik (18 százalék), az alacsony jövedelműek esetében pedig a csökkenés egészen drámai mértékű (58 százalék). Az adatok részben félrevezetőek, mivel nem mutatják meg mindazt a csökkenést a biológiai sokféleségben, ami Európában vagy Észak-Amerikában már jóval 1970 előtt végbement. Ettől eltekintve azonban jól látható, hogy a fejlett országok az erőforrások importján keresztül „szervezik ki” ökológiai lábnyomukat a fejlődő világba.

AZ ALACSONY JÖVEDELMŰ ORSZÁGOK KILÁTÁSAI – A KÖRNYEZETÉ ÉS AZ EMBEREKÉ EGYARÁNT – KATASZTROFÁLISAK


ÚT A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSHEZEgyetlen országnak sem sikerült még párosítania a magas életszínvonalat a fenntartható méretű lábnyommal – azonban néhány jó úton halad

A – globális értelemben is – fenntartható fejlődés feltétele egy országban, hogy az adott területen az egy főre jutó ökológiai lábnyom kisebb legyen, mint a Földön fejenként rendelkezésre álló biológiai kapacitás, és ezzel együtt sikerüljön elérni egy elfogadható életszínvonalat. Az előbbi értelmében az egy főre jutó lábnyomnak 1,7 globális hektárnál alacsonyabbnak kell lennie – ez a maximum érték, melyet világszerte betartva elkerülhető a globális túlfogyasztás. Az életszínvonalat az ENSZ által létrehozott egyenlőtlenség-korrigált emberi fejlődési index (IHDI) segítségével mérhetjük, amely szerint a 0,71 vagy az afeletti értékek már elfogadhatóak. Jelenleg egyetlen ország sincs, ami a két kritériumot egyszerre teljesíti.

Minimum globálisfenntartható fejlődési zóna

Mag

asfe

jletts

ég

Nag

yon

mag

asfe

jletts

ég

Köz

epes

fejle

ttség

Alacsony fejlettség

2

4

6

8

10

Egy

főre

jutó

öko

lógi

ai lá

bnyo

m (g

ha)

0 0.0 0.2 0.4 0.6 0.8 1.0

ENSZ egyenlőtlenség-korrigált emberi fejlődési index (IHDI)

8. ábra: Az ökológiai lábnyom és az egyenlőtlenség-korrigált emberi fejlődési index viszonya A pontok az egyes országok jelölik. A színek a földrajzi helyzetet, a nagyság a lakosságszámot reprezentálja. Még egyetlen ország sincs a globális fenntarthatóság zónájában az ábra jobb alsó sarkában.

A MAGAS TÁRSADALMI FEJLETTSÉG ELÉRÉSÉNEK ÁRA A GAZDAG ORSZÁGOKBAN AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM NÖVEKEDÉSE VOLT. E KAPCSOLAT MEGSZÜNTETÉSE ÉS MEGFORDÍTÁSA ALAPVETŐ GLOBÁLIS KIHÍVÁS

Mag

asfe

jletts

ég

Köz

epes

fejle

ttség

Alacsony fejlettség

Nagyonmagas fejlettség

Minimum globálisfenntartható fejlődési zóna

KínaTörökország

USA

Németország

Brazília

Egy

főre

jutó

öko

lógi

ai lá

bnyo

m (g

ha)

ENSZ emberi fejlődési index (HDI)

0

2

4

6

8

10

1.00.0 0.2 0.4 0.6 0.8

9. ábra: Az ökológiai lábnyom az emberi fejlődési index tükrében Időbeni trendek (1980-2010) néhány ország esetében. A szaggatott vonalak az emberi fejlődési index küszöbértékeit jelzik az alacsony, a közepes, a magas és a nagyon magas szint között. (Global Footprint Network, 2014; UNDP, 2013). Mivel az egyenlőtlenség-korrigálást csak 2010-ben vezették be, így az ábra ezt nem tartalmazza.

Bár néhány ország jó irányba tart, a fejlődés útja országról országra változik. Egyes országok képesek voltak a lábnyomuk viszonylag kismértékű növelése mellett jelentős társadalmi fejlődésre, mások pedig a magas szintű fejlődéssel együtt voltak képesek csökkenteni ökológiai lábnyomukat. (9. ábra)

Jelmagyarázat

Afrika

Közel-Kelet/ Közép-Ázsia

Ázsia és Óceánia

Dél-Amerika

Közép-Amerika/ Karib-térség

Észak-Amerika

Európai Unió

Európa többi része

Jelmagyarázat

Közel-Kelet/ Közép-ÁzsiaÁzsia és Óceánia

Dél-Amerika

Észak-Amerika

Európai Unió


BOLYGÓNK KORLÁTAIA Föld és az élet biztonsági zónája

Az elmúlt 10000 évben az emberiség számára jelentős előnyöket jelentettek a holocénként vagy jelenkorként ismert földtörténeti időszak rendkívül kiszámítható és stabil környezeti feltételei, amelyek lehetővé tették a letelepedett emberi közösségek fejlődését és átalakulását a mai modern társadalmakká. Azonban a világ új korszakhoz érkezett – ez az „antropocén”, vagyis az ember kora – melyben az emberi tevékenység kapta a vezető szerepet a bolygón. Tekintettel a változás mértékére és nagyságrendjére, többé nem zárhatjuk ki olyan kritikus fordulópontok elérésének lehetőségét, melyek az életkörülmények váratlan és visszafordíthatatlan változását okozhatják a Földön.

10. ábra: Bolygónk korlátai A bolygó korlátainak meghatározása hozzásegít minket ahhoz, hogy egy „biztonságos zónát” találjunk az emberiségnek, amin belül a legjobb eséllyel fejlődhetünk tovább (Stockholm Resilience Centre, 2009).

(Biokémiai

ciklus

ok hat

ára)

Vegyiszennyezés

ÉghajlatváltozásÓceánok

savasodása

Sztratoszférikusózonmennyiség

csökkenése

Nitrogén-ciklus

Foszfor-ciklus

Globális édesvíz-felhasználás

Földhasználat-változás

Biodiverzitáscsökkenése

Légköriaeroszol-

kibocsátás

Jelmagyarázat

2009-es helyzet

Biztonságos zóna

A planetáris határokról szóló koncepció kérdéseket vet fel a bolygónk erőforrásaira alapozott fejlődéssel és a méltányos elosztással kapcsolatban. Közvetlenül a „környezeti plafon” felett ott fenyeget az elfogadhatatlan környezeti stressz, a „társadalmi padló” alatt pedig az elfogadhatatlan mértékű emberi nélkülözés húzódik.

VÍZÉLELEM

EGÉSZSÉG

NEMEK KÖZTIEGYENLŐSÉG

TÁRSADALMIEGYENLŐSÉG

ENERGIA MUNKA-LEHETŐSÉGEK

RUGALMASSÁG

OKTATÁS

JÖVEDELEMAZ EMBERISÉG BIZTONSÁGOS ZÓNÁJA

KÖRNYEZETI PLAFON

SOCIAL FOUNDATION

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS

FÖLDHASZN

ÁLAT-VÁLTOZÁS

CSÖK

KENÉ

SE CS

ÖKKE

NÉSE

BIODIV

ERZIT

ÁSBIO

DIVER

ZITÁS

KIBOCSÁTÁS

ÉS FOSZFOR-CIKLUS

ÓCEÁNOK SAVA

SODÁ

SA

VEGYI SZENNYEZÉS

ÉDESVÍZ-FELHASZNÁLÁS

GLOBÁLIS

LÉGKÖRI AEROSZOL-

NITROGÉN-

FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI FEJLŐDÉS

ÓZONMENNYISÉG

CSÖKKENÉSE

VÉLEMÉNY-ALKOTÁS

A „planetáris határok” diagram bemutatja azokat a környezeti folyamatokat, amelyek a Földi környezet stabilitását biztosítják. A tudomány legfrissebb állása szerint valamennyi folyamat esetében meghatározható egy végső határérték. Ezeket a határokat átlépve veszélyzónába jutunk, amely hirtelen és visszafordíthatatlan negatív változásokat eredményezhet.

Annak ellenére, hogy a konkrét fordulópontokat lehetetlen biztosan előre jelezni, úgy tűnik, három planetáris határt máris áthágtunk: a biodiverzitásban okozott veszteség, a klímaváltozás valamint a nitrogénciklus módosulása már látványos hatással van az emberiség jólétére, élelmiszer-, víz- és energiaellátására.

A planetáris határok elméletéből az következik, hogy az általunk eddig ismert világ fennmaradása – melyből mindeddig profitálunk – most a mi cselekedeteinken múlik.

11. ábra: Az „Oxfam-fánk” – az emberiség számára biztonságos zóna Biztonságos, mert benne maradva elkerülhetőek a radikális környezeti változások és működő, mivel benne elérhető a társadalmi és egyéni jólét elvárható foka (Rawsworth, 2012).

FÉNYLŐ SZIKRÁK~Az energia előállításának nem feltétlenül kell rombolóan hatnia környezetünkre. A képen dolgozó hegesztő egy olyan közösségi vízenergia-programban vesz részt Mutwanga-ban, ami a Virunga Nemzeti Parkból érkező vízre épül. A Kongói Vadvédelmi Hivatal által indított beruházás 25000 embernek biztosít elektromos áramot, emellett iskolákat, egy kórházat és egy árvaházat is ellát majd árammal, valamint munkahelyeket és üzleti lehetőségek teremt. Ugyanakkor a környező lakosságot arra ösztönzi, hogy vigyázzanak a park erdős és mocsaras területeire, melyek a vízellátást biztosítják. Ellentétben a rengeteg rosszul elhelyezett és felelőtlenül megtervezett vízenergia-beruházással, ez a projekt minimális befolyással lesz az ökoszisztémára.

A világszerte zajló, hasonló programok bizonyítják, hogy kéz a kézben együtt tud működni a fejlődés és a természetvédelem, valamint hogy környezetünk értékeinek megőrzése valódi társadalmi és gazdasági fejlődéshez vezethet.

© B

rent Stirton / R

eportage by Getty Im

ages / WW

F-Canon


Saját érdekükben megéri megvédeni Földünket és az élet lélegzetelállító szövevényét, melyhez mindannyian tartozunk. A csodákra való fogékonyság és a természet iránt érzett mély tisztelet sok kultúrában és vallásban nagy szerepet kap. Sokan ösztönösen hisznek a jól ismert mondásban: „nem őseinktől örököltük a Földet, hanem gyermekeinktől vesszük kölcsön”. Mégsem tűnik úgy, hogy jó gondviselői lennénk egyetlen bolygónknak. Azok a módszerek, ahogy ma kielégítjük szükségleteinket, veszélyezteti a jövő generációinak lehetőségeit, hogy ők is kielégítsék sajátjaikat. Ez szöges ellentétben áll a fenntartható fejlődés eszméjével.

A tengeri ökoszisztémák 660 millió munkahely alapját képezik a világban

660 MILLIÓ

A halászat biztosítja az emberiség húsfogyasztásnak 15%-át

2008-ban a környezeti károk együttes becsült értéke 6,6 trillió dollár volt, a világ GDP-jének 11%-

Az iparosodott országokban az édesvíz-felhasználás 45%-az erőművekhez kötődik

15% 45% 768 MILLIÓ 63-BÓL 39

2030-ra várhatóan 40%-kal több édesvízre lesz szükség, mint ami ma rendelkezésre áll

2013: 7,2 MILLIÁRD2050: 9,6 MILLIÁRD

A környezeti változások mindannyiunkat érintenek

AMIÉRT ÉRDEMES LENNE ODAFIGYELNÜNK

EGYHARMADA világ nagyvárosainak egyharmada függ a természetes ivóvízforrásoktól

2011: 3,6 MILLIÁRD2050: 5,3 MILLIÁRD

6,6 TRILLIÓ DOLLÁR >40%2 MILLIÁRD 70% + 30%Ma már városokban él a világ lakosságának többsége

A vízfogyasztás 70%-a és az energiafogyasztás 30%-a az élelmiszer termelésére megy el

Az erdőkhöz kapcsolódó ökoszisztémák menedéket, megélhetést, energiát és élelmet nyújtanak több mint 2 milliárd embernek

Az emberiség jóléte és boldogulása – valójában a fenn-maradásunk – a jól működő ökoszisztémákon és a belőlük nyert ún. ökoszisztéma szolgáltatásokon múlik, legyen szó tiszta vízről, megfelelő éghajlatról, élelemről, tüzelőanyagokról, textilről vagy a termékeny talajról. Az elmúlt években komoly eredményeket értünk el abban, hogy maghatározzuk e szolgáltatások pénzben mérhető értékét. A számítások gazdasági értelemben is indokolttá eszik a természet védelmét és a fenntartható életmódot – bár hozzá kell tenni, hogy minden ilyen szolgáltatás értékelése „a végtelen durva alábecslése”, hiszen nélkülük egyáltalán nem lehetne élet a Földön.

A világ 63 legnépesebb városi zónája közül 39-et veszélyeztet valamilyen környezeti kockázat – pl. árvíz, aszály vagy ciklonok

768 millió embernek nem jut megfelelő minőségű ivóvíz

A világ népessége gyors ütemben gyarapszik


ÉLELEM, VÍZ ÉS ENERGIAA szükségleteink az élővilág egészségével összefüggnek

Mivel a Föld népessége várhatóan 2 milliárd fővel fog növekedni 2050-ig, a kihívás, hogy mindenkinek jusson élelem, víz és energia, egyre rémisztőbbnek hat. Napjainkban csaknem 1 milliárd ember éhezik, 768 millió él tiszta víz nélkül, és 1,4 milliárd ember nem jut megfelelő áramellátáshoz. A klímaváltozás, az élővilág pusztulása és a természetes források kimerülése tovább súlyosbítja a helyzetet. a legszegényebbek társadalmi rétegek továbbra is a legsebezhetőbbek, de az élelmezés, a víz, és az energiabiztonság kérdései – egymással összefüggésben – valamennyiünket érintenek.

Az élelmiszer-, víz- és energiaellátás biztonsága, valamint az ökoszisztémák egészsége szorosan összefüggnek. Ez az összefüggés azt jelenti, hogy az erőfeszítés, hogy az egyiket biztosítsuk, könnyen kibillentheti az egyensúlyból a másikat – a föld termőképességének növelése például megnövekedett víz-és energia szükséglethez vezet, ami hatással van a biológiai sokféleségre és számos ökoszisztéma szolgáltatásra.

Azok a módszerek, ahogyan előteremtjük a szükségleteinket, befolyással van az ökoszisztémák állapotára, és az ugyanígy befolyással van a képességeinkre, hogy megteremtsük, amire szükségünk van. Ez ugyanúgy vonatkozik a legszegényebb vidéki közösségekre – akik megélhetése sokszor közvetlenül a természettől függ – és a legnagyobb városokra is, amelyek egyre jelentősebb mértékben kiszolgáltatottak, például az árvizeknek vagy a légszennyezésnek.

A természet védelme, és az erőforrások felelősségteljes használata az előfeltétele az emberi fejlődésnek és jólétnek, illetve a környezeti kihívásokkal szemben erős, egészséges közösségeknek.

12. ábra: A kölcsönös összefüggések az élővilág illetve az élelmiszer-, víz- és energiaellátás biztonsága között Ahogy mi élelmet termelünk, vizet használunk vagy energiát állítunk elő, az mind hatással van arra az élővilágra, ami mindezt nyújtja nekünk.

A ÉLELMISZEREK TERMELÉSÉHEZ NAGY MENNYISÉGŰ ENERGIA

SZÜKSÉGES

VÍZÉLELEM

AZ ENERGIATERMELÉSHEZ

VÍZRE VAN SZÜKSÉGA VÍZ TÁROLÁSÁHOZ,

TISZTÍTÁSÁHOZ ÉS SZÁLLÍTÁSÁHOZ ENERGIÁRA

VAN SZÜKSÉG

A TERMÉNYEKBŐL ENERGIÁT LEHET

ELŐÁLLÍTANI

AZ ÉLELMISZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ

VÍZRE VAN SZÜKSÉG

A VÍZ MENNYISÉGÉT BEFOLYÁSOLJA A MEZŐGAZDASÁG

ENERGIA

NAPJAINKBAN CSAKNEM EGYMILLIÁRD EMBER ÉHEZIK, 786 MILLIÓNAK NEM JUT ELEGENDŐ ÉS TISZTA IVÓVÍZ ÉS 1,4 MILLIÁRD EMBER ÉL ELEKTROMOSSÁG NÉLKÜL

AZ EGÉSZSÉGES KÖZÖSSÉGEK AZ EMBERISIÉG FIZIKAI, SZELLEMI ÉS TÁRSADALMI JÓLÉTÉNEK

ALAPJAI. ÉS AZ EGÉSZSÉGES KÖZÖSSÉGEK LÉTALAPJA AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZET


EGY-BOLYGÓS MEGOLDÁSOKHozhatók jobb döntések és vannak gyakorlati megoldások

A WWF „egy-bolygós terve” jobb megoldásokat vázol fel a természeti erőforrások kezelésére, használatára és megosztására, úgy, hogy nem lépjük túl Földünk korlátait. Csak így biztosítható a biztonságos élelmiszer-, víz- és energiaellátás mindannyiunk számára.

13. ábra: Egy-bolygós nézőpont (WWF, 2012).

ÉLMISZER-, VÍZ- ÉS ENERGIABIZTONSÁG

MÉLTÁNY-OSABBERŐFORRÁS-ELOSZTÁS

FELELŐSÉGTELJESBBFOGYASZTÁS

A TERMÉSZETITŐKE MEGŐRZÉSE

A TERMELÉS JAVÍTÁSA

AZ ÉLŐVILÁG SOKFÉLESÉGÉNEK

MEGŐRZÉSE

AZ ÖKO-SZISZTÉMÁK ÉPSÉGE

MÉLTÁNY-OSABB

ERŐFORRÁS-ELOSZTÁS

JOBB DÖNTÉSEK

EGY-BOLYGÓSNÉZŐPONTBÓL

MÉLTÁNYOSABB ERŐFORRÁS-ELOSZTÁSaz elérhető erőforrások megosztása, igazságos és megfontolt döntések, a siker mérése a GDP-n túl

A PÉNZÜGYI RENDSZEREK MEGVÁLTOZATÁSAa természet értékének figyelembe vétele, a környezeti és szociális költségek megfelelő elszámolása, a természetvédelem és a fenntartható kezdeményezések megfelelő támogatása

FELELŐSÉGTELJESBB FOGYASZTÁSkisebb lábnyomú életvitellel, kevesebb energiafogyasztással és fenntarthatóbb étrenddel

A TERMELÉS JAVÍTÁSA a szükséges nyersanyagok és a hulladékok mennyiségének csökkentése, az erőforrások fenntartható kezelése, a megújuló erőforrások használatának bővítése

A TERMÉSZETI TŐKE MEGŐRZÉSE a károsodott ökoszisztémák helyre állítása, a legfontosabb élőhelyek fogyatkozásának megállítása, a védett területek jelentős növelése


Ausztrália: A hatékonyabb cukornád termelési

módszereknek hála, a Nagy-korallzátonyt ma már jóval

kevesebb tengerbe kerülő vegyszer veszélyezteti.

Dél-Afrika: A területhasználat bölcs tervezésével sikerült helyreállítani egy jelentős vizes élőhelyet, és lehetővé tenni, hogy egy világörökségi helyszín és egy faültetvény jól megférjen egymás mellett.

Dánia: Dánia teljes áramfogyasztásának 57,4%-át a szélenergia biztosította 2013 decemberében – több évtizednyi fejlesztés és támogató hozzáállás eredményeképp.

Ruanda/Uganda: Egy ökoturizmussal

kapcsolatos kezdeményezés úgy

javított a helyi közösségek életkörülményein, hogy

közben hozzájárult kritikusan veszélyeztetett

hegyi gorillák számának növekedéséhez.

AZ EGY-BOLYGÓS NÉZŐPONT A GYAKORLATBAN

Föld Órája: Évről évre több város mutatja meg, hogy elkötelezett a kisebb ökológiai lábnyom

és a fenntartható jövő mellett.

A bemutatott történetekről bővebben itt: wwf.panda.org/lpr

Chile: A természetvédelemi szakemberek a helyi őslakos közösségekkel, halászati iparral, pénzügyi és kereskedelmi szektorral valamint a döntéshozókkal együttműködve dolgoznak azon, hogy megvédjék a világ egyik legfontosabb tengeri ökoszisztémáját.

Belize: Egy új tengerpart-kezelési terv figyelembe veszi a helyi ökoszisztémák, így a korallzátonyok vagy mangrove erdők hatalmas értékét a turizmus, a halászat vagy a partvidék védelme szempontjából.

LÉPÉS A JÖVŐBE~A Kongói Demokratikus Köztársaság lakossága világviszonylatban az egyik legfiatalabb és leggyorsabban növekvő. Vajon milyen jövő vár ezekre a gyerekekre Vitshumbi-ban, az Edward-tó déli partján fekvő halászfaluban?

A Virunga Nemzeti Park az ő örökségük – és egyben a lehetőségük. A WWF nemrégiben készült tanulmánya alapján – stabil helyzetben, amennyiben a parkot megfelelően védik – a terület gazdasági értéke meghaladhatja az egymilliárd dollárt évente. A gazdaság felelősségteljes fejlesztése – például a turizmus terén – 45000 munkahelyet hozhat létre.

© B

rent Stirton / R

eportage by Getty Im

ages / WW

F-Canon


A BIZONYTALAN JÖVŐAzok a mutatók, melyek jelzik, hogy rossz úton haladunk, egyúttal egy jobb irányt is mutathatnak

Nem sorsszerű, hogy még tovább csökkenjen az élő bolygó index, hogy még tovább súlyosbodjon az ökológiai túlfogyasztás állapota. A jelenlegi helyzet olyan döntések millióinak eredménye, amelyeket a természetvédelem fontosságára kevéssé odafigyelve vagy odafigyelés nélkül hoztak meg. Ide vezet a nem megfelelő kormányzás helyi, nemzeti és nemzetközi szinten, amikor csak a gazdasági növekedésre és egy szűk kör érdekeire fókuszáló beszűkült gondolkodásmód, a rövidtávú profitra koncentráló üzleti modellek alapján születnek a döntések, amelyek nem számolnak a tevékenységek negatív következményeivel és a hosszú távú költségekkel. Ugyancsak ide vezetnek a rossz hatásfokú, elavult, és a természetet szükségtelenül romboló módok az energiatermelésben, a halászatban, az élelmiszertermelésben, az áruk és emberek szállításának terén. Ezek reménytelen stratégiák a fennmaradásra. A Föld kifosztása keveseket tesz boldogabbá és egészségesebbé.

Minden esetben létezik jobb megoldás, azonban nem lesz könnyű változtatni a szokásainkon és alternatív megoldásokat találni. Ugyanakkor nincs más választásunk.

2012-ben a Rio+20 konferencián a világ kormányai kifejezték elkötelezettségüket egy „gazdaságilag, szociálisan, és környezeti szempontból fenntartható jövőért Földünkön, a mai és az utánunk következő generációk érdekében”. Ez a közös hitünk, a cél, amelyre törekednünk kell. Ez a cél tükröződik a „fenntartható fejlődési zóna” modellben, amely leír egy jelenleg még nem létező világot, ahol mindenki élvezheti az emberi fejlődés magas szintjét olyan ökológiai lábnyommal, amely a Föld eltartóképességének határán belül van. Ez lényegében az Oxfam fánk modell által leírt tér, a biztonságos terület, amely a bolygónk lehetőségeinek határain belül marad.

A WWF egy-bolygós nézőpontja (13. ábra) a megvalósításra ad ötletet egy sor gyakorlati intézkedéssel: a befektetéseket egy olyan irányba kell terelni, hogy ne legyenek további környezeti problémák okozói. Sőt, segítsék a fennálló problémák megoldásait, annak érdekében, hogy tisztességes, előrelátó és ökológiailag megalapozott döntéseket tudjunk hozni arról, hogyan kezeljük a még rendelkezésünkre álló természeti erőforrásainkat, hogyan védjük meg és állítsuk helyre a fontos ökoszisztémákat és élőhelyeket, illetve hogyan termeljünk jobban és fogyasszunk bölcsebben.

WWF irodák*Amerikai Egyesült Államok

Ausztrália

Ausztria

Azerbajdzsán

Belgium

Belize

Bhután

Bolívia

Brazília

Bulgária

Chile

Dánia

Dél-Afrika

Ecuador

Egyesült Arab Emírségek

Egyesült Királyság

Fidzsi-szigetek

Finnország

Francia-Guyana

Franciaország

Fülöp-szigetek

Gabon

Gambia

Ghána

Görögország

Grúzia

Guatemala

Guyana

Hollandia

Honduras

Hong Kong

India

Indonézia

Japán

Kambodzsa

Kamerun

Kanada

Kenya

Kína

Kolumbia

Kongói Demokratikus

Köztársaság

Koreai Köztársaság

Közép-afrikai Köztársaság

Kuba

Laosz

Lengyelország

Madagaszkár

MagyarországMalajzia

Mauritánia

Mexikó

Mianmar

Mongólia

Mozambik

Namíbia

Németország

Nepál

Norvégia

Olaszország

Oroszország

Örményország

Pakisztán

Panama

Pápua Új-Guinea

Paraguay

Peru

Románia

Salamon-szigetek

Spanyolország

Suriname

Svájc

Svédország

Szenegál

Szingapúr

Tanzánia

Thaiföld

Törökország

Tunézia

Uganda

Új-Zéland

Vietnám

Zambia

Zimbabwe

Az angol változatot kiadta 2014 szeptemberében a Világ Természeti Alap (korábbi nevén Természetvédelmi Világalap), Gland, Svájc („WWF”). A kiadvány egészének vagy részeinek másolása az alábbi szabályok szerint történhet a feltüntetve a szerzőt.

Javasolt hivatkozás:WWF. 2014. Living Planet Report 2014: People and places, species and spaces. [McLellan, R., Iyengar, L., Jeffries, B. and N. Oerlemans (Eds)]. WWF, Gland, Switzerland.

A magyar kiadást lektorálta:Dr. Gálhidy László

A szöveg és az ábrák a WWF szellemi termékei.

A kiadvány sokszorosítása (kivéve a képeket) oktatási vagy egyéb nem kereskedelmi célú felhasználása a WWF értesítésével és a fentiek betartásával megengedett. A kiadvány viszonteladás vagy egyéb kereskedelmi célra történő sokszorosítása a WWF előzetes írásos engedélyével lehetséges. A képek bármilyen célra történő sokszorosítása a WWF előzetes írásos engedélyével lehetséges.

A jelentésben szereplő földrajzi egységek elnevezése, illetve a feltüntetett határvonalak nem jelentik a WWF véleménynyilvánítását bármely ország vagy terület jogi helyzetére vagy határaira vonatkozóan.

Tördelés: adrab.hu

Borítókép: © European Space Agency

WWF partnerekFundación Vida Silvestre (Argentína)

Pasaules Dabas Fonds (Lettország)

Nigerian Conservation Foundation (Nigéria)

*A hivatkozások teljes listája valamint az e kiadványban megjelenő adatok forrásai megtalálhatóak a teljes Élő Bolygó Jelentés 2014-ben.

A WWF A VILÁGBAN

TUDJUK, HOVA AKARUNK ELJUTNI TUDJUK, HOGY JUTUNK ODA

MÉR CSAK ELL KELL INDULNUNK

100%RECYCLED

© N

AS

A

ÉLŐ BOLYGÓ JELENTÉS 2014, ÖSSZEFOGLALÓWWF.HU

HU

ÉLŐ BOLYGÓ JELENTÉS 2014

© 1986 Panda symbol WWF – World Wide Fund For Nature (Formerly World Wildlife Fund)® “WWF” is a WWF Registered Trademark. WWF, Avenue du Mont-Blanc, 1196 Gland, Switzerland – Tel. +41 22 364 9111; Fax. +41 22 364 0332. For contact details and further information, visit our international website at panda.org

Why we are here

panda.org/lpr

To stop the degradation of the planet’s natural environment andto build a future in which humans live in harmony with nature.

FAJOK Az élő bolygó index alapján a gerinces fajok populációi 1970 óta a felére csökkentek.HELYEK

Az erdőktől a folyókon át a korallzátonyokig, a természetes ökoszisztémák az alapjai az egészséges közösségeknek.

TEREKAz emberiség jelenlegi másfél Földnyi fogyasztása mellett az ökoszisztémákra nehezedő nyomás folyamatosan nő.

EMBEREK Szükségleteink, jólétünk és túlélésünk a természettől függ.

Miért vagyunk?Hogy megállítsuk a bolygó természeti környezetének pusztulását és olyan jövőt építsünk, ahol az emberek a természettel harmóniában élhetnek.

wwf.hu

Documents

Élő Bolygó Jelentés 2014 - Greenfo€¦ · WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 10 Összefoglaló 11 A technikai fejlődés, a mezőgazdaságban felhasznált anyagok és az öntözés