Madarak és Fák Napja 2013

2013. MÁJUS 10. Madarak és fák napja 16. ÉVFOLYAM

1

Benedek Elek: Madárfiókák

Egy fészekben öt fiókaÖsszebújnak édesen.Messze, messze szól a nóta:"Mindjárt, mindjárt érkezem!"

Anyanóta, be szép nóta,Szebb ennél már nem lehet.Örvendez az öt fióka:"Jer, jer!" - ez a felelet.

Jön már, jön már az anyóka,Bogár, hernyó van elég.Csicsereg az öt fióka:"Ó de pompás egy ebéd."


2


Mióta ünnepeljük a madarakat és fákat?

Az Egyesült Államokban már 1894-ben megünnepelték a madarak napját egy a pennsylvaniai Oil Cityből induló kezdeményezés nyomán. Hazánkban a madarak és fák napjának meghonosítása Hermann Ottó és Chernel István nevéhez fűződik. Hermann Ottó 1900-ban kezdeményezte egy ilyen nap kijelölését. 1902-ben pedig Chernel István szervezte meg Kőszegen az első rendezvényt azt követően, hogy néhány hónappal előbb Párizsban elfogadtak egy egyezményt a mezőgazdaság számára hasznos madárfajok védelméről. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse. Újabb törvény erősítette meg 1996-ben, miniszteri rendeletben május 10-ét jelölte meg a jeles nap dátumának. A Magyar Madártani Egyesület 1979 óta minden évet egy bizonyos madár védelmének szentel. Ennek a fajnak a szükségleteire abban az évben különös figyelmet fordítanak, védelmében az egyesület tevőlegesen részt vesz. Az utóbbi időben az év madarát egy szakmai szempontok szerint kijelölt listából a nagyközönség szavazatai alapján választják.

Az „Év madara” 2013-ban a gyurgyalag. Forrás: MME

A gyurgyalag Magyarországon 1982 óta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A Vörös Könyvben, mint aktuálisan veszélyeztetett faj szerepel. A telet Afrikában tölti, csak a legmelegebb hónapokra jön költeni Magyarországra.

3


Májusban érkezik és szeptember végére már el is hagyja a Kárpát-medencét. Jellegzetes fészkelő helyei a nyílt területeken található löszfalak. Partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj. Főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik.Méhészmadárnak is hívják, mivel darazsak, lepkék és egyéb repülő rovarok mellett méheket is fogyaszt. A házi méh ugyanakkor csak kis részét képezi a táplálékának, melyet leginkább csak hűvös időben fogyaszt.

Költés

A gyurgyalag partfalba vájt üregben fészkel, de ritkán előfordul, hogy rövidfüves területen a földbe ássák üregüket. A költőkamra egy 100-200 cm hosszú folyosó végén található kiszélesedés. A fészekalj 6-7 tojásból áll. Tojásait 1-5 naponként rakja le, kotlását már a fészekalj teljessé válása előtt megkezdi, ezért a fiókák eltérő fejlettségűek és ennek megfelelően nem egyszerre repülnek ki. A kotlási idő 20-22 nap, míg a fiókák kb. 30 nap alatt érik el röpképességüket. A kotlásban és a fiókák táplálásában mindkét szülő részt vesz.

4


A növény egy föld alatti és egy föld feletti részbõl áll.

A föld alatti rész a gyökérrendszer. A gyökerek alkotják a gyökérrendszer együttesét.A gyökér többféle funkciót tölt be:

- rögzíti a növényt a földben,- felszívja a növény növekedéséhez nélkülözhetetlen vizet és oldott ásványi sókat. Ez a gyökér legfontosabb funkciója, ettõl függ a növény élete,- A gyökér is lélegzik. A vízinövényeket kivéve, melyek tökéletesen anaerob (tehát levegõ, de nem oxigén nélküli) körülmények között élnek, a gyökerek lélegeznek, és szükségük van levegõre: ezért van az, hogy a túl tömör föld vagy a túlöntözés a növény fulladásos halálát okozhatja, a gyökerek elrothadnak, és nem tudják szerepüket betölteni.

A föld feletti rész

A meghatározás szerint a fa föld feletti része az, amit a talaj felett láthatunk. Két fõ része különböztethetõ meg:☼ Tõ vagy gyökérnyak A tõ a fának közvetlenül a talaj szintjén található része, amely látszólag a rögzítési pont. A tõ nagyon fontos, itt fut össze az összes gyökér és az összes ág. Ez a kapcsolódási pont a talajjal, amelyen a nedvek kötelezõen áthaladnak.

5


☼ Szár A fiatal szár zöld, és mindig függõlegesen növekszik. A fa esetében a szárat nagyon hamar vékony vagy vastagabb párás kéreg (vagy parafa) veszi körül, melynek feladata, hogy védje a szárat a hideg, a szárazság vagy a természetes balesetek ellenMegkülönböztethetjük a fõágat, mely mellékágakra vagy ágacskákra oszlik; a fa esetében ezek a fatörzs és a faágak

A szárnak kettõs szerepe van.- Elõször is tartó funkciót tölt be, mely a fánál különösen fontos a korona súlya miatt. Ezt a támasztószerepet elsõsorban a faszövet (más néven szívj biztosítja.- A szár második funkciója a nedvek továbbítása. A gyökerek által felszívott nyers nedv (víz + ásványi sók) feljut a levélzet felé, a feldolgozott, cukortartalmú nedv pedig visszaáramlik a gyökerek felé..

☼ A levél A levél jellemzi és teszi széppé a fát. Mérsékelten növekszik, a levelek alakja nagyon különbözõ, s a növényfajt jellemzi.

6


Az „év madara” kezdeményezéshez hasonlóan 1996 óta Dr. Bartha Dénes kezdeményezésére az Országos Erdészeti Egyesület is megválasztja az év fáját. Ők egy német hagyományt követnek, és céljuk a kevéssé ismert fafajok népszerűsítése. Óvodánk ezzel az újsággal közöl ismereteket az év fájáról, madaráról és hozzájuk kapcsolódó információkat közöl. Ezzel is kapcsolódva a Madarak és Fák napja országos kezdeményezéshez.

Az Év Fája 2013Házi berkenye - Sorbus domestica

A berkenyék, barkócák a rózsafélék családjába tartozó növénynemzetség, csak Európában több mint 90 könnyen hibridizáló fajjal.A házi berkenye 2001 óta védett hazánkban, közel van a vörös listára kerüléshez. E faj nálunk az elfeledett gyümölcsfák sorába tartozik, pedig már a korai paraszti külterjes kultúrában megvolt a megbecsült helye. A késő őszi beérés után fogyasztották (szottyosodás v. fagy után), mert ekkora eltűnt fanyar, csersavas íze.Napjainkban a középhegységek melegebb, délies oldalain a cseres-tölgyesek és mészkedvelő, melegkedvelő tölgyesek elszórt előfordulású fája. Lassú növekedésű fa, de 4-500 éves kort is képesek megélni, ekkora akár 25-30 méteres is lehet. Termése csoportos körte, esetleg alma alakú. Termése mellett az utóbbi időben egyre inkább értékelik esztétikai értékét, amit elsősorban szép, narancssárgás-pirosas őszi lombszíneződése jelent.

7


MadárdalTalán a leggyakrabban hallott állati hang a madárdal. Általában a hímek dalolnak, énekük szólhat más hímeknek, de a nőstényeknek is. A szaporodási időszak kezdetén a hímek territóriumot foglalnak: az élőhely egy darabját magukénak tekintik, azt védelmezik más hímektől (a territóriumot a madarak esetében gyakran revírnek is nevezik). A védelem eszköze az ének, ezzel jelzik a többiek számára, hogy az adott terület már foglalt, így a betolakodó támadásra számíthat. A hang a nőstényekre épp ellenkező hatással van: minél összetettebb, minél tisztábban szól, annál inkább csalogató. A szebb énekű hímek territóriumára több nőstény érkezik, így neki több utóda lesz. A madárdal sok tanult elemet tartalmaz. Az azonos élőhelyen élő madarak éneke (amelyeket dialektusoknak szokás nevezni) hasonlóbb, mint máshol élő fajtársaiké. A hasonlóság oka az, hogy a madarak a különféle trillákat egymástól tanulják, majd ezeket szabadon kombinálva alakítják ki mind bonyolultabb énekeiket.

A békák énekeA békák, hasonlóan a madarakhoz, főleg szaporodási időszakukban hallatják hangjukat. A hímek összegyűlnek egy patak partján, és brekegve igyekszenek elcsábítani a nőstényeket. A békák torka alatt általában bőrzacskót találunk, amelynek funkciója a brekegés hangerejének növelése.

VészkiáltásokA fehérbarkójú cerkófok háromféle vészkiáltással rendelkeznek. A kutatók arra lettek figyelmesek, hogy a majmok változtatják vészkiáltásaikat attól függően, hogy milyen ragadozó közeledik - madár, kígyó vagy ragadozó emlős, jellemzően leopárd. A cerkófok eltérően reagálnak az egyes vészkiáltástípusokra: a kígyóra jellemző hangot hallva két lábra állnak, és a földet kémlelik, amikor a ragadozó madár-vészkiáltás hangzik fel, lekuporodnak a földre, majd a lehető leggyorsabban búvóhelyet keresnek, míg a nagymacskára jellemző hang hatására felrohannak egy fára.

8


Benedek Elek: Szeresd a fát Szeresd a fát, hisz ő is érez,Gyengéden nyúlj a leveléhez.Ágát ne törd, lombját ne tépjedHagyd annak ami, épnek, szépnek - Szeresd a fát !

Ő is anya, minden leveleEgy-egy gyermek, gonddal nevelve,És gyermek minden ágacskája,Szeretettel tekints föl rája -Ne bántsd a fát !

Édes gyümölcsét várva várodS te mégis letörnéd a virágot?Szegény virág gyorsan elszáradS te bánkódnál majd - késő bánat -Ne bántsd a fát!

A képen - az év fája - a házi berkenye látható.

9

Megtépett fának nincs virága,Mint a vak, úgy néz a világba,Oly bús a fa, a tördelt, tépett,Mint anyád, ha elvesztene téged --Szeresd a fát!

Falombok közt, viharba’, vészbe’,Lám meg sem ring a madárka fészke;Fáradt ha vagy leülsz alája,S elszenderít madár danája –Ne bántsd a fát! Mind, akik ásóval ültetének,Sírjukra szálljon hálaének:Ásóval is költők valának,Szép, lombos fákról álmodának –Szeresd a fát!


Mit tesznek értünk a fák, és az erdők?A növény táji értéke, és az élővilág helyszíne: számos olyan kedvelt élőlénynek adnak élőhelyet, amik kellemesebbé teszik lakóhelyünket (pl. az énekesmadarakkal).

Szennyező anyagok lekötéseA légszennyező anyagok egy részét a fák lombtömege képes lekötni. Az esővíz a szennyeződést időnként lemossa, és a szőrű levélfelület újra üzemképes. Egy 50 éves fa 1 év alatt 405 kg szennyezést szűr meg a levegőből.

A klíma javításaA nyári melegben párologtatásuk folytán lehűtik a levegőt, amely nehezebb a házak között felizzott levegőnél, így azzal kicserélődik. Ez a kicserélődés a jótékony szél, amely lehűti a várost és kifújja levegőjéből a port és az egyéb szennyeződéseket. Az árnyékhatás is a fák közismert „szolgáltatása”, ami szintén megakadályozza, hogy a szilárd felületek felmelegedjenek, és ezt a hőt visszasugározzák, továbbmelegítve a levegőt, növelve a hőhullámokat.

Védelem a zaj ellenKülönösen a városban, vagy a forgalmas utak mellett a többszintű növényzetnek van zajcsökkentő hatása. Védelem a rázkódások, rezgések hatásai ellen:A városi utak forgalmából adódó rázkódásokkal, rezgésekkel szemben az utak melletti fák gyökérzete a burkolat folytonosságát megszakítja, ezáltal csökkentve a házak állagromlását.

TalajvédelemAhol a növényeket kipusztítják, ott elpusztul a termőföld, és kezdetét veszi az erózió, a defláció és a sivatagosodás.

A szén-dioxid feldolgozása – Oxigéntermelés, üvegházhatás csökkentéseA növényzet CO2 feldolgozó kapacitása. (Egy 50 éves fa megközelítőleg 50 kg oxigént termel és 68,75 kg CO2-t dolgoz fel egy vegetációs időszakban.) Egy ember évente 175 kg oxigént fogyaszt, miközben 332 kg szén-dioxidot lélegez ki.

10


Érdekességek a madarakról9703 madárfaj él a Földön, melyeket a tudomány 23 rendbe, 142 családba és 2057 osztott. A madarak a bolygó minden pontján megtalálhatóak, a nagy szárazföldektől, a trópusokon át, a sarkokig. A bolygó madarainak teljes létszámát meghatározni nagyon nehéz lenne, hiszen ez a szám folyamatosan változik, az évszakok változásával. A tudósok úgy tartják, körülbelül 100-200.000 millió felnőtt madár él bolygónkon. Ezek közül a leggyakoribb a Szaharában őshonos vöröscsőrű szövőmadár (Quelea quelea). Ezt a madárfajt komoly erőkkel irtják Dél-Afrikában, hiszen rengeteg kárt okoz az amúgy is gyér mezőgazdaságban.A legritkább madárfaj meghatározása sokkal nehezebb feladat, hiszen nagyon sok veszélyeztetett, kihalófélben lévő madár egyedszámáról

keveset tudni. Vannak madárfajok, melyeket évekkel, vagy évtizedekkel ezelőtt láttak utoljára, ilyen például a Vöröstengeri fecske. Más madarak utolsó példányai fogságban élnek, vagy annyira kevés van belőlük a vadonban, hogy kihaltnak nyilvánították őket. Ilyen például a kék Spix papagáj (Cyanopsitta spixii), az állatkereskedelem szerencsétlen áldozata.Az 1600-as évek óta 115 madárfaj tűnt el teljesen bolygónkról, többnyire valamilyen emberi tevékenység miatt. Van azonban néhány állat, melyeket sikerült megmentenünk. A mauritiusi vércse (Falco punctatus) utolsó négy példánya helyett ma már 300 egyed él szabadon, a kaliforniai kondor 27 példányából pedig 100.

11

VÖRÖSCSŐRŰ SZÖVŐMADÁR

SPIX PAPAGÁJ


Madarak szerepe és haszna

A madarak között egyaránt találhatunk növényevőket, ragadozókat, és dögevőket. A magevők fontos szerepet játszanak az egyes növények elterjesztésében, ugyanis ürülékükkel nagyobb területre hordják szét a magokat. A nektárral táplálkozó madarak a táplálékul szolgáló növény megporzásában játszanak nélkülözhetetlen szerepet (főleg a trópusokon). Ezek között gyakran nagyon szoros koevolúciós kapcsolat figyelhető meg: a növényt kizárólag egyetlen madárfaj képes megporozni, amely

pedig csak a növény nektárjával táplálkozik. Ilyen kapcsolat figyelhető meg például számos kolibrifaj esetében.A ragadozók főleg rovarokra, kisebb emlősökre, más madarakra vadásznak. A vízimadarak a prédaállatok populációinak szabályozásán kívül fontos szerepet játszanak a vízpartok talajának megújításában. Ez különösen a tengerpartok, tengeri szigetek tápanyagszegény talaján kolóniákban fészkelő fajoknál fontos.A madarak nemcsak hasznot hoznak, de egyre több helyen veszélyben is vannak, védelemre szorulnak, és nem utolsósorban társaink is, akik a kertünkben vagy a szabad természetben énekükkel, látványukkal színesítik mindennapjainkat.

12

Szalai Borbála:Süni Samu

Süni Samut odújábólkicsalta a kikelet...

- Jó, hogy megjött már a tavasz,kezdtem unni a telet!...

S amint éppen nyújtózkodik,arra ballag Nyúl Jenő:

- Szép, jó reggelt! Süni pajtás,elég későn bújsz elő!

Látod, én már fel is vettemhalványszürke öltönyöm.

Valahányszor jön a tavasz -új ruhába öltözöm.

Te még mindig ezt a kopotttüskés gúnyát viseled?

Ejnye, ejnye, Süni komám,elég ósdi viselet!

Ha akarod, elmehetünk,felkeressük a szabót:

varr ő neked puha prémbőlúj nadrágot, új zakót...

- Nincs szükségem a szabóra!Régi ruhám megteszi.

S ha nagyon kell, tüskéimetmajd köszörűs hegyezi!...


Népi regulákAz embereket mindig is érdekelte az időjárás, különösképp szerették volna tudni már jó előre mi vár rájuk, hisz életük, családjuk sorsa függött tőle, emiatt születtek az alábbiakban olvasható népi rigmusok, rítusok. Hosszabb időszak megfigyelései, tapasztalatai képezték az alapját ezeknek,

de természetesen a beválásukkal már akadtak problémák

Májusi regulákPünkösd hava (tavaszutó hó)

Május 1. – Ősi tavaszünnep, a majálisok napja.Május 12. Pongrác – A Pongrác napi eső nem jó a gabonára.Május 12, 13, 14. Pongrác, Szervác, Bonifác – A fagyosszentek napjai az idő átmeneti lehűlését jelzik. Ha a fagyosszentek napjai hidegek, hosszú ősz lesz. E napokon nem vetnek, nem palántáznak. Pl. Dél-Németországban is ugyanezeket a fagyosszenteket ismerik, ugyanakkor Észak-Németországban május 11, 12, 13-ról szól a népi mondás.Május 15. Zsófia – Erre a napra esőt jósolnak.Május 25. Orbán – Orbán napján sokszor fagy van, tartja a néphit, de utána már nem fordul elő. A májusi fagytól nagyon félnek, éjszakánként szalmafüsttel védik a gyümölcsfákat. Ha kiseprűzik Orbánt, nem lesz már hideg. Sok helyen azt tartják, a méhek Orbán bogarai, hiszen ezidőtájt kezdenek a szorgalmas kis ízeltlábúak kirajzani.

13


☼ A madárhang egyedi, a pár, a fióka és a szomszéd azonosítására szolgál.

☼ A hímek rendszerint sokkal feltűnőbb színezetű tollruhát viselnek, mellyel felhívják magukra a tojók figyelmét, de egyben nagyobb veszélyt vállalnak a ragadozókkal szemben.

☼ Egyes fajoknál a tojásrakás folyamata is időzített. A széncinege például hajnalban rakja le éppen kifejlődött tojását, majd immáron teher nélkül táplálkozni indul. Egész nap szedeget, sőt délután a tojáshéjhoz szükséges meszet is felveszi (pl. csigaházból), s másnap hajnalra kifejlődik a következő tojás.

☼ Amit a madarak térdének látunk az valójában a bokaízület.

☼ A madárvilág gyorsúszója az óriás gőzhajóréce, 40 km/órás sebességgel.

☼ A repülés elősegítésére a végtagokat alkotó csöves csontok levegővel teltek, így könnyebbek.

☼ A szárnyak fekete-fehér mintázata befolyásolja a repülési képességet.

☼ A vonulási világrekorder a sarki csér: minden évben megteszi az Arktisz és az Antarktisz között lévő 17 000 km-es utat. 30 évig is élhet, s így élete során több mint 1 millió km-t is megtehet ez a 100 g-os madár.

14

Documents

Madarak és Fák Napja 2013