Természetvédelmi állattan MADARAK

Természetvédelmi állattanTermészetvédelmi állattan

MADARAKMADARAK

A Föld madárvilága

Ma kb. 10.000 madárfaj él a Földön.

Amióta ezt az ornitológusok számon tartják, azóta kb. 60 madárfaj pusztult ki – és feltehetően valamennyiük esetében az ember az oka.

• közvetlenül és tömegesen csak keveset írtottak ki (pl. vándorgalamb),

• főleg az élőhelyek tönkretétele miatt pusztultak ki a fajok,

• macska, kutya, patkány behurcolása több helyre – röpképtelen madarak kiszolgáltatottak,

• szigetlakók, elterjedésük nagyon korlátozott…

Európából még nem irtottak ki madárfajt véglegesen...

DE: az utolsó 100 évben Közép-Európában néhány faj már teljesen eltűnt, mások állományai csökkenőben vannak.

Bár vannak melyek tartják a szintet, sőt néhány fajnál az egyedszám növekedett.

Elsősorban a vizekhez, lápokhoz, mocsarakhoz kötődő fajok, a nagy testű ragadozók és az ősgyepek, kopárosok madarai veszélyeztetettek.

A vizes élőhelyeket lecsapolják, kiszárítják, a nagy legelőket és más pusztai területeket feltörik, a bokrosokat kiírtják (így a fészkelőhelyek, táplálkozó területek csökkennek, megszűnnek).

Magyarország madarai

• Magyarországon napjainkig 365 madárfajt figyeltek meg (ill. gyűrűzés szempontjából 402 fajt tartanak számon).

• Hazánk az egyik leggazdagabb természeti értékekkel bíró ország Európában.

• A Kárpát-medence sajátos földrajzi jellemzői miatt nálunk megtalálhatók olyan fajok, melyeknek itt van

a keleti előfordulásuk határa,

középhegységeinkben a kárpáti területekre jellemző fajok is élnek,

pusztáink madártömegei pedig legendásak a tőlünk nyugatabbra élő természetvédők körében.

• 43 fontos madárélőhelyünk van,

• nincs olyan megyéje, régiója az országnak, ahol ne lenne legalább egy ilyen terület. • 11 világszerte veszélyeztetett madárfaj fordul elő nálunk,

• Több szervezet foglalkozik madárvédelemmel, nagy hagyományai vannak e tevékenységnek Magyarországon.

• A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület több ezres tagságával a

legnagyobb ilyen jellegű szervezet Közép-Európában.

• A madarak vonulását, az egyes fajok élőhelyét, előfordulását, populációnagyságát a legbiztosabban a gyűrűzés segítségével lehet megismerni és nyomon követni.

Hazai természetvédelmi oltalom:

• a fajok 72%-a védett, 22%-a fokozottan védett,

• tehát 6% nem védett, lőhető faj (fácán, tőkés réce, barát réce, kormorán, varjúfélék közül több faj…).

A fajok természetvédelmi értéke:

• Védett fajok: 10.000, 50.000 Ft

• Fokozottan védett fajok: 100.000, 250.000, 500.000, 1.000.000 Ft

Washingtoni Egyezmény (1990): CITES-fajok

• kereskedelem tiltása, illetve korlátozása

• 25 védett, 41 fokozottan védett faj

Berni Egyezmény (1990):

• fajok befogása, gyűjtése, tartása, zavarása, tojásgyűjtés

• fajok elpusztítása, tojás és tetem birtoklása

• NEM tartozik ide 7 faj

Bonni Egyezmény (1986): vándorló fajok elterjedési területét érintő államok

• 154 védett, 65 fokozottan védett faj

Európai Közösség Természetvédelmi Irányelvei (Madárvédelmi Irányelv):

• védett az a faj Európában, amely nem lőhető

• speciális fajvédelmi tervek

• kereskedelem, vadászat engedélyezése.

RENDSZERTAN korábban…

1. Búváralakúak rendje (Gaviiformes)

2. Vöcsökalakúak rendje (Podicipediformes)

3. Gödényalakúak rendje (Pelecaniformes)

4. Gólyaalakúak rendje (Ciconiiformes)

5. Flamingóalakúak rendje (Phoenicopterus)

6. Lúdalakúak rendje (Anseriformes)

7. Vágómadár-alakúak rendje (Accipitriformes)

8. Sólyomalakúak rendje (Falconiformes)

9. Tyúkalakúak rendje (Galliformes)

10. Darualakúak rendje (Gruiformes)

11. Lilealakúak rendje (Charadriiformes)

12. Pusztaityúk-alakúak rendje (Pterocliformes)

13. Galambalakúak rendje (Columbiformes)

14. Kakukkalakúak rendje (Cuculiformes)

15. Bagolyalakúak rendje (Strigiformes)

16. Lappantyúalakúak rendje (Caprimulgiformes)

17. Sarlósfecske-alakúak rendje (Apodiformes)

18. Szalakótaalakúak rendje (Coraciiformes)

19. Harkályalakúak rendje (Piciformes)

20. Verébalakúak rendje (Passeriformes).

Legújabb rendszertani besorolás:

1. Gólyaalakúak rendje (Ciconiiformes)

2. Lúdalakúak rendje (Anseriformes)


4. Tyúkalakúak rendje (Galliformes)

5. Darualakúak rendje (Gruiformes)

6. Lilealakúak rendje (Charadriiformes)

7. Galambalakúak rendje (Columbiformes)

8. Kakukkalakúak rendje (Cuculiformes)

9. Bagolyalakúak rendje (Strigiformes)

10. Sarlósfecske-alakúak rendje (Apodiformes)

11. Szalakótaalakúak rendje (Coraciiformes)

12. Bankaalakúak rendje (Upupiformes)

13. Harkályalakúak rendje (Piciformes)

14. Verébalakúak rendje (Passeriformes).

1. GÓLYALAKÚAK RENDJE – CICONIIFORMES

1.1. Búvárfélék családja (Gaviidae)

1.2. Vöcsökfélék családja (Podicipedidae)

1.3. Gödényfélék családja (Pelecanidae)

1.4. Kárókatonafélék családja (Phalacrocoracidae)

1.5. Gémfélék családja (Ardeidae)

1.6. Íbiszfélék családja (Threskiornithidae)

1.7. Gólyafélék családja (Ciconiidae)

1.8. Flamingófélék családja (Phoenicopteridae).

1.1. BÚVÁRFÉLÉK CSALÁDJA (Gaviidae)

• Nagy termetű madarak. Legkisebb az északi búvár (Gavia stellata)

• víz alatti halfogáshoz idomult testfelépítés (orrlyuk, láb ízesülése)

• csontjaik nem üregesek

• tollazatuk prémszerűen tömött

• 3 faj látható télen

• Arktiszon élnek

• Védett fajok, 10.000 Ft .

1.2. VÖCSÖKFÉLÉK CSALÁDJA (Podicipedidae)

• Testfelépítésük a búvárokéra hasonlít,

de hátuk alsó fele nem olyan csapott

• tollazatuk tömött, prémszerű, farkuk nincs

• nyakuk hosszú, karcsú, csőrük egyenes, hegyes

• ujjaikon oldallebenyszerű úszóhártya van

• 2 család, 5 faj Magyarországon:

kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis)

búbos vöcsök (Podiceps cristatus)

vörösnyakú vöcsök (Podiceps grisegena)

füles vöcsök (Podiceps auritus)

feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis)

• mindegyik faj védett, 50.000 Ft, füles vöcsök 10.000 Ft

1.3. GÖDÉNYFÉLÉK CSALÁDJA (Pelecanidae)

• Közepes és nagytermetű, elnyújtott testű, hosszú nyakú

• hosszú, széles csőrű vízimadarak

• alsó csőrkávájuk alatt tágulékony torokzacskó található

• tipikusan koloniális madarak, fiókáik fészeklakóak

1.4. Kárókatonafélék családja ((Phalacrocoracidae)

• nagy testű, sötét színű úszó madarak

• úszás közben nagyon mélyen fekszik a vízben

• alábukáskor bőrükig átnedvesednek

• a nyak hosszú és vékony, a fej kicsiny

• a csőr közepes, a vége erősen kampós

• korábban elterjedt volt, de mint halászati

kártevőt nagyon intenzíven irtották

• 2 faj él hazánkban: kárókatona, kormorán (Phalacrocorax carbo)

kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus), fok.védett.

Kormorán (Phalacrocorax carbo)

• korábban nagyon elterjedt volt, de mint halászati

kártevőt nagyon intenzíven irtották

• a múlt században állománya nagyon megfogyatkozott

• napi halszükséglete 750 g

• az utóbbi években már több védelemben részesül

• ma újra van néhány, részben gyorsan növekvő fészektelepe Közép-Európában

• telepeik gyorsan több 100 vagy több 1000 párra növekedhetnek

• halászatra használják még ma is több helyen.

1.5. Gémfélék (Ardeidae)

• Repülésük erőteljes, nyakukat behúzva szállnak

• csupasz testfelületeik nászidőszakban színesekké válnak

• csőrük egyenes, lándzsa alakú

• nyakukat pihenés közben „S” alakúra görbítve behúzzák

• táplálékot egyesével keresnek, de költeni akár nagyobb telepekben szoktak

• azokról a vidékekről, ahol a vizek télen befagynak, elvonulnak

• Magyarországon 7 nemzetség, 8 faj költ, 3 faj kóborló.

Szürke gém (Ardea cinerea)

• nagyon alkalmazkodóképes, ahol nem üldözik megszokja az embert (Stockholm, Amszterdam, Nairobi)

• Magyarországon főleg a Duna és a Tisza ligeterdeiben vannak telepei

• nálunk védett,

• de a halastavakon lőhető

• célravezetőbb lenne rácsszerű bukódrótot feszíteni a halastavak fölé

• gondoskodni kellene olyan természetes vizekről is, ahol a madarak halászhatnának, anélkül, hogy a halállományt veszélyeztetnék

• 10.000 Ft.

Vörös gém (Ardea purpurea)

• Testfelépítése és életmódja hasonlít a Testfelépítése és életmódja hasonlít a szürke gémreszürke gémre

• Magyarországon minden nagyobb Magyarországon minden nagyobb nádasban költnádasban költ

• fokozottan védett, 250.000 Ft.fokozottan védett, 250.000 Ft.

Nagy kócsag (Egretta alba)

A Magyar Természetvédelem címermadara!

• nagytermetű gázlómadár, tollazata mindig hófehér

• igen nagy az elterjedési területe: Amerika, Ázsia, Afrika, Európa

• Közép-Európában soha nem volt gyakori

• szinte csak a Kárpát-medencében költ, tőlünk nyugatabbra nem fészkel

• Magyarországon számos telepük van, amelyek néha csak 3-5, máskor 80-100 párból állnak (Kis-Balaton, Tiszafüred)

• kócsagtollas kalapdísz… Nászruhás madárnak 2-3 hosszú, hófehér foszlott dísztolla van a hátán.

• 1800-as évek vége, 1900-as évek eleje, gátlástalanul vadásztak rájuk.

• fokozottan védett, 100.000 Ft.

Kis kócsag (Egretta garzetta)

• sokkal kisebb, mint a nagy kócsag

• Magyarországon főleg keleten,

a Tisza mentén vannak telepei

• kócsagtoll, mint kalapdísz, kb. 10 éven át volt divat. Nászruhás madár tarkójáról 2-3 hosszú, hófehér dísztoll nyúlik hátra, hátán is foszlottak a tollak

• rengeteg telepet elpusztítottak, köztük a legtöbb fán épült kolóniát

• az idős madarakat lelőtték, a fiókák éhen pusztultak


Bakcsó (Nycticorax nycticorax)

A múlt századforduló táján sok más madárfajhoz hasonlóan Közép-Európa nyugati felén sokfelé kipusztították, és ott csak az utóbbi években tudott újra kis telepeket alkotni.

Magyarországon a leggyakoribb gémféle, nagy telepei vannak főleg az ország DK-i felén.

fokozottan védett, 100.000 Ft

Üstökös gém (Ardeola ralloides)


Pásztorgém (Bubulcus ibis)

védett, 10.000 Ft

Bölömbika (Botaurus stellaris)


Törpegém (Ixobrychus minutus)


1.6. Íbiszfélék (Threskiornithidae)

• szokatlan csőrformájú, szokatlan csőrformájú,

• közepes nagyságú madarakközepes nagyságú madarak

• hosszú, széles szárnyúakhosszú, széles szárnyúak

• nyakukat előre, lábukat hátra nyújtva repülneknyakukat előre, lábukat hátra nyújtva repülnek

• társas természetűek, telepeken költenektársas természetűek, telepeken költenek

• 2 faj él Magyarországon, fokozottan védettek2 faj él Magyarországon, fokozottan védettek

Kanalasgém (Platalea leucorodia)

• csőre összetéveszthetetlen

• pár tucatnyi telepe van csak Andalúziától Kínáig, Indiáig

• a Balkán országaiban is kb. 12 kolónia ismert

• Magyarországon kb. 1000 pár fészkel összesen, több kolóniában (Hortobágy, Velencei-tó, Kis-Balaton)

• a legtöbb európai telep olyan kicsi,

hogy fennmaradása kétséges

• fokozottan védett, 500.000 Ft

Batla Batla (Plegadis falcinellus)(Plegadis falcinellus)

• közepes termetű madár, 50-55 cm testhossz, szárnyfesztáv kb. 1 méterközepes termetű madár, 50-55 cm testhossz, szárnyfesztáv kb. 1 méter

• nagyon társas természetű, de csak a saját fajbéliekkelnagyon társas természetű, de csak a saját fajbéliekkel

• repülése látványos, ferde vonalba rendeződnek, amely kígyószerűen repülése látványos, ferde vonalba rendeződnek, amely kígyószerűen folyamatosan hullámzik és odébb torlódikfolyamatosan hullámzik és odébb torlódik

• régen hatalmas elterjedési területe volt, ma már csak kisebb szigetszerű régen hatalmas elterjedési területe volt, ma már csak kisebb szigetszerű foltokban élfoltokban él

• legnagyobb európai kolóniái (kb. 10.000 fészkelő pár) a Volga-deltában és a legnagyobb európai kolóniái (kb. 10.000 fészkelő pár) a Volga-deltában és a Duna-deltában (4000 pár) vanDuna-deltában (4000 pár) van

• Magyarországon az 1920-as években a Kis-Balatonon kb. 1000 pár költött, ma Magyarországon az 1920-as években a Kis-Balatonon kb. 1000 pár költött, ma már csak 1-1 példány fordul elő esetleg évenként.már csak 1-1 példány fordul elő esetleg évenként.

• fokozottan védett, 250.000 Ft.fokozottan védett, 250.000 Ft.

1.7. Gólyafélék (Ciconiidae)

• nagytermetű, hosszú csőrű, hosszú lábú gázlómadarak

• kitűnően vitorláznak, röptükben a nyakukat kissé lefelé irányítva, messze előrenyújtják

• monogámok, nagy fészket építenek,

tojásaik fehérek

• 2 faj él Magyarországon, fok. védettek

fehér gólya (Ciconia ciconia), 100.000 Ft

fekete gólya (Ciconia nigra), 500.000 Ft

Fehér gólya (Ciconia ciconia)

• teljes hossza kb. 100 cm, szárnyfesztáv kb. 220 cm, 3-4 kg

• a régi intenzív vadászat és a mostani élőhelyrombolás következtében a fehér gólya európai elterjedése több elszigetelt részre tagolódik

• van ahol még most is lövik!

• elterjedése Ázsiában megszakad, Kínában élnek a legközelebbi fehér gólyák

• kerüli az összefüggő, nagy erdőket, Közép-Európában az erdőírtás nyomán telepedett meg

• a mai állomány már teljesen urbanizálódott, csak emberi településeken, létesítményeken költ

• 1996-ban még 5000 pár költött nálunk, tavaly már kevesebb, mint 1000 pár!

Létszámcsökkenés oka:

BELFÖLD KÜLFÖLD

• élőhely beszűkül

• ÁRAMÜTÉS!

• fészkek rombolása

• mérgezés

• autó elüti…

• elsivatagosodás

• telelőhelyek megszűnése

• éhínség miatt vadásszák, megeszik

• mérgezés

• (olaszok…)

Fekete gólya (Ciconia nigra)

• csak a hasoldala fehér, egyébként fekete, fémes csillogással

• valamivel kisebb termetű, mint a fehér gólya, szárnyfesztáv kb. 190 cm

• Közép-Európából indulva egészen a Távol-Keletig óriási területen fészkel

• régen Ny-Európában is fészkelt, ma már csak Spanyolországban van szigetszerűen

• a kiterjedt, ősi jellegű lombos és elegyes erdőket kedveli, ahol halakban gazdag patakok, folyók, tavak és nedves, mocsaras rétek is vannak

• rendszerint az erdő legkevésbé háborgatott részét választja

• vonuló, Afrikában telel

• nem a fehér gólyákkal vonul, inkább nagyobb ragadozó madarakkal

• Magyarországon kb. 250 pár fészkel

1.8. FLAMINGÓFÉLÉK –(Phoenicopteridae)

• Nagytermetű gázlómadarak

• testük ovális alakú, nyakuk hosszú, fejük kicsi

• csőrük jellegzetes alakú

• hosszú, széles szárnyúak

• lábuk nagyon hosszú és vékony

• 5 faj van a Földön

• Magyarországon 1 fajuk ritka kóborló

• rózsás flamingó (Phoenicopterus ruber), védett, 50.000 Ft

2. LÚDALAKÚAK RENDJE– ANSERIFORMES

• zömök testű, változatos megjelenésű vízimadarak

• csőrük lemezes, lábujjaik között úszóhártya feszül

• fartőmirigyeik fejlettek

• tollazatuk vastag, vízhatlan

• a szárnyuk viszonylag rövid, hegyes

• „lohosodnak”: egyszerre vedlik le tollaikat, ilyenkor röpképtelenek

• több fajnál ivari dimorfizmus figyelhető meg

• fiókáik fészekhagyók, nagyon gyorsan önállóak

• főként növényevők

• 1 család, 42 faja található nálunk, ebből 37 faj rendszeres

• nem mindegyikük védett.

Bütykös hattyú (Cygnus olor)

• igen nagy testű vízimadár, 150 cm testhossz, szftáv kb. 240 cm

• a legsúlyosabb repülni tudó madár (20-22 kg)

• növényevő

• régen Közép-Európában sokfelé fészkelt, az 1800-as években még nálunk is költöttek vad bütykös hattyúk

• vadászattal és tojásai elszedésével könnyen pusztítható, így könnyen visszaszorították

• az utóbbi évszázadokban a parkok tavaira sokfelé telepítettek hattyúkat

• az 1960-as évek óta nálunk is egyre gyakoribbak a féldomesztikált hattyúk

• vonuló madár, bár át is telelhetnek egyes példányai Magyarországon.

• mára már teljesen elszaporodott újra (sajnos)

• pedig kiszorítja, elüldözi a többi madarat territoriális agresszivitása miatt

• nagy teste miatt a táplálékot eleszi a többi faj elől

• szétrombolja a többi faj (főleg récék) fészkét, elpusztítva így a fészekaljat

• nem csak a madarakra veszélyes, hanem az emberre is!

• nem védett, de az EU-ban igen (1000 Ft).

Nyári lúd (Anser anser)

• nagy termetű lúdfaj, testhossz kb. 80 cm, szftáv kb. 170 cm

• a házi libafajták őse

• a legelésre specializálódott (mint a többi lúdfaj)

• ha valahol hiányzik, akkor azért az ember a felelős

• még ma is sokfelé vadásszák, Németországban lőhető nov.-dec.-ben

• ahol védik (pl. nálunk), ott lassanként újra terjeszkedik

• az egyetlen költő lúdfajunk

• védett, 50.000 Ft

• nem lőhető,

• de egy több ezres csapatból hogy lehet kilőni 1 vetési ludat?!

Vetési lúd (Anser fabalis), nem védett

Rövidcsőrű lúd (A. brachyrhynchus), védett, 10.000 Ft

Nagy lilik (A. albifrons), nem védett

Kis lilik (A. erythropus), fokozottan védett, 1.000.000 Ft

Indiai lúd (A. indicus), nem védett

Sarki lúd (A. caerulescens), nem védett

Kanadai lúd (Branta canadensis), nem védett

Apácalúd (B. leucopsis), védett, 10.000 Ft

Örvös lúd (B. bernicla), védett, 10.000 Ft

Vörösnyakú lúd (B. ruficollis), fokozottan védett, 500.000 Ft

Nílusi lúd (Alopochen aegyptiacus), nem védett

Vörös ásólúd (Tadorna ferruginea), védett, 50.000 Ft

Bütykös ásólúd (T. tadorna), védett, 50.000 Ft

Récék: úszórécék, bukórécék, pehelyrécék, kékcsőrű récék, bukók

• a különböző récefajok a természetben és fogságban is egyaránt kereszteződhetnek és életképes utódaik lehetnek

• nem könnyű határozni őket

• nagyon jól alkalmazkodtak a vízi életmódhoz

• vonulók többségükben

•fajok:

• fütyülő réce (Anas penelope), védett, 50.000 Ft

• kendermagos réce (A. strepera), védett, 50.000 Ft

• csörgő réce (A. crecca), nem védett

• tőkés réce (A. platyrhynchos), nem védett

• nyílfarkú réce (A. acuta), védett, 50.000 Ft

• böjti réce (A. querquedula), nem védett

• kanalas réce (A. clypeata), védett, 50.000 Ft

• márványos réce (Marmaronetta angustirostris), fokozottan védett, 250.000 Ft

• üstökös réce (Netta rufina), védett, 50.000 Ft

• barátréce (Aythya ferina), nem védett

• cigányréce (A. nyroca), fokozottan védett, 500.000 Ft

• kontyos réce (A. fuligula), védett, 50.000 Ft

• hegyi réce (A. marila), védett, 10.000 Ft

• jeges réce (Clangula hyemalis), védett, 10.000 Ft

• pehelyréce (Somateria mollissima), védett, 10.000 Ft

• cifra pehelyréce (S. spectabilis), védett, 10.000 Ft

• Steller-pehelyrése (Polysticta stelleri),

• fekete réce (Melanitta nigra), védett, 10.000 Ft

• füstös réce (M. fusca), védett, 10.000 Ft

• kerce réce (Bucephala clangula), nem védett.

• kis bukó (Mergus albellus), védett, 10.000 Ft

• örvös bukó (M. serrator), védett, 10.000 Ft

• nagy bukó (M. merganser), védett, 10.000 Ft

• halcsontfarkú réce (Oxyura jamaicensis), védett

• kékcsőrű réce (O. leucocephala), fokozottan védett, 500.000 Ft


• nappali ragadozómadarak

• napjainkra számos ragadozófaj veszélyeztetett!

• nagytestűeket könnyű lelőni

• „minden egerészölyv”, „minden héja”

• rendszeres mérgezések még napjainkban is

• fészekrombolás

• fiókarablás

• kereskedelem

• turisták, twitcherek

• kutya

• autók

• olaszok

• ÁRAMÜTÉS

• …

• 3 család

3.1. Sólyomfélék családja (Falconiformes)

3.2. Vágómadárfélék családja (Accipitriformes)

3.3. Halászsasfélék (Pandionidae)

• 26 faj fordul elő nálunk, ebből 18 faj költ

• nagyon változatos a tollazatuk, még fajon belül is nagy lehet a színváltozatok száma

• általában a tojó a nagyobb

• a fiókák fészeklakók

• legtöbbször vonulók.

3.1. Sólyomfélék családja (Falconiformes)

• kis és közepes termetű ragadozó madarak

• hegyes szárnyuk miatt gyorsan és ügyesen repülnek

• legtöbbször a levegőben kapják el áldozatukat

• testük erőteljes, nyakuk rövid

• csőrükön jellegzetes kampó, „tépőfog” található

• lábaik erőteljes markoló-lábak

• Magyarországon 8 fajuk közül 5 költ

• mindegyikük védett.

Fehérkarmú vércse (Falco naumanni)


Vörös vércse (Falco tinnunculus)

• Közép-Európában a leggyakoribb kisméretű ragadozó (kb. 4000 pár költ nálunk)

• a párok szívesen telepednek meg magas épületek padlásain, zugaiban, akár nagyvárosok belsejében is (pl. Bp-en)

• magas templomtornyokban akár kis telepek is kialakulhatnak

• állománya erősen lecsökkent a korábbi pocokirtószerek miatt

• a mérgezések még ma is komoly veszélyt jelentenek a fajra

• élőhelyvesztés miatt is csökkent állományuk

• fák híján villanyvezetékeken költenek, emiatt sok az áramütött madár!

• védett, 50.000 Ft.

Kék vércse (Falco vespertinus)

• kisebb, mint a vörös vércse

• nyugati elterjedési határa nálunk van, különösen a Hortobágyon gyakori

• társasan, többnyire vetési varjú telepeken költ

• korábban voltak 200 párból álló kolóniái is, ma már 100 párból álló telepe is ritkaságszámba megy

• néha szerencsésebb a sok kisebb telepen történő fészkelés, mert a zavarás hatására nem az összes fészekalj károsodik így egyszerre

• az alföldi vetési varjú kolóniák számának nyilvánvaló csökkenése miatt a kék vércse fészkelése is veszélybe került

• a varjúállomány gyérítése azonban sok helyen még ma is tart


Kis sólyom (Falco columbarius)

védett, 50.000 Ft, téli vendég

Kabasólyom (Falco subbuteo)

védett, 50.000 Ft

Eleonóra-sólyom (Falco eleonorae)


Vándorsólyom (Falco peregrinus)


Kerecsensólyom (Falco cherrug)

• keleti elterjedésű faj, Ausztria a legnyugatibb előfordulása

• hagyományosan a solymászok legkedveltebb madara volt, a vándorsólyom mellett

• az 1950-es évektől szervezetten fosztották ki a fészkeiket

• a tojásokat és a fiókák nagyobb részét nyugatra csempészték

• az 1970-es évekre a magyar állomány 30 pár alá süllyedt

• „egy kerecsentojás – egy Volkswagen”, nem mindig volt túlzás!

• 1975-től próbálják védeni a kerecseneket

• 1980-tól a fészkeket éjjel-nappal őrzik költés idején

• mérgezések, vegyszerek felhalmozódása a tojásokban, fiókákban

• ma 130-150 pár van Magyarországon

• fokozottan védett, 1.000.000 Ft.

3.2. Vágómadárfélék családja (Accipitridae)

Darázsölyv (Pernis apivorus)

• nagyon hasonlít első ránézésre az egerészölyvre, éppen ezért nagyon gyakran lelövik

• fokozottan védett madár, 100.000 Ft

• vonuló

• Afrika felé is gyakran áldozatul esik a vadászoknak

• elsivatagosodás miatt is egyre nehezebb az út

• táplálékspecialista

• hűvös, esős nyarakon, amikor kevés a darázs, a költések jelentős része elpusztul.

Egerészölyv (Buteo buteo)

• nagyon változó színezetű madár

• gyenge lábával és rövid karmával csak

kisebb állatokat (mókusnagyságig!) tud zsákmányolni

• kb. 15.000 pár költ nálunk

• leggyakrabban látható nagyobb ragadozó madarunk az utak mentén

• vadászok egy része szabadon gyérítené,

• de ahol vadásszák, ott megfogyatkozik a ritka ragadozók száma is, mert a vadászok sem ismerik fel az egerészölyveket!

• télen kisebb csoportokban is látható


Pusztai ölyv (Buteo rufinus), fokozottan védett, 100.000 Ft

Gatyás ölyv (Buteo lagopus), védett, 50.000 Ft.

Réti sas (Haliaeetus albicilla), fehérfarkú rétisas

• 1800 táján a réti sas Közép-Európa sík vidékein gyakori volt

• az állomány 1800-1900 között összeroppant

• „kártevő”, ezért vadásztak rá (az akkori ornitológusok is!)

• Németország nagy részéről eltűnt, 1908-ra Angliából is, 1912-ben Dániából

• a II. világháború után újra megtelepedett Dániában, Németországban

• Skóciában telepítették, ami sikeres volt

• de újra veszélybe került sok helyen az állományuk:

• solymászok ritka ragadozókat akartak tartani

• tojásgyűjtés szenvedélye

• madármegfigyelők, zavarás

• favágás

• csapóvasak, vadászok

• környezetszennyezés, szándékos mérgezések…

Környezetszennyezés: mérgező vegyszerek, akkoriban főleg DDT-t használtak.

A svéd réti sasok zsírmintái 1%-ig tiszta DDT-t tartalmaztak!

A madarak a mérget a táplálékkal vették fel, hatására az embriók elhaltak a tojásokban, vagy a tojások elvékonyodott héja tört össze.

Az utolsó német sasokat 1970 óta szigorúan védik, állományuk azóta nem csökkent.

Hazánkban egy mélypont után ma újra 40-50 pár költ.

A Kis-Balatonban is az elmúlt években fokozatosan nő a létszámuk.

Békászó sas (Aquila pomarina)

fokozottan védett, 1.000.000 Ft

„káinizmus”

Parlagi sas (Aquila heliaca)

fokozottan védett, 1.000.000 Ft

Csak a Kárpát-medencében költ, 70-75 szülőpár.

Fekete sas (Aquila clanga)


Pusztai sas (Aquila nipalensis)

védett, 50.000 Ft

Szirti sas (Aquila chrysaetos)


Törpesas (Hieraaetus pennatus)

fokozotta védett, 500.000 Ft

Héjasas (Hieraaetus fasciatus)


Kígyászölyv (Circaetus gallicus)


állománya fokozatosan csökken

Barna rétihéja (Circus aeruginosus)

védett, 50.000 Ft

Kékes rétihéja (Circus cyaneus)

védett, 50.000 Ft

Fakó rétihéja (Circus macrourus)


Hamvas rétihéja (Circus pygargus)


Barna kánya (Milvus migrans)


• vonuló

• kb. 100 pár fészkel nálunk

Vörös kánya (Milvus milvus)


• már csak elvétve költ 1-2 pár nálunk

Héja (Accipiter gentilis)

• sok vadász az apróvad egyik fő

ellenségének tekinti, ezért üldözik

• a nevelt, és kihelyezett fácánok könnyű

prédái, de főleg szajkót, örvös galambot ejt

• amit egyszer megfog, azt nem ereszti el

• falusiak sokszor agyonverik, lelövik,

megmérgezik, mert elviszi a baromfit

• még ma is solymászatra használják

• sajnos gyakran nem ismerik fel,

ezért sokszor más, ritka fajt lőnek le!


Karvaly (Accipiter nisus)

• a héja kicsinyített mása

• rejtett életmódú, ezért ott is ritkán látni, ahol gyakorinak számít

• főleg télen látható, a madáretetők környékén

• „verébspecialista”

• „káros” madár, ezért intenzíven üldözték sokáig

• Németországban évente 20.000 példányt lőttek le!

• karvalytojásokban talált mérgek bizonyítékai az élőhely szennyezettségének

• nagyon sokszor üvegnek, falnak ütközik, emiatt pusztul el


Kis héja (Accipiter brevipes)


Dögkeselyű (Neophron percnopterus)


Barátkeselyű (Aegypius monachus)


Fakó keselyű (Gyps fulvus)

védett, 50.000 Ft

3.3 Halászsasfélék családja (Pandionididae)

Halászsas (Pandion haliaetus)

• Észak-Amerikában, Eurázsiában, Óceániában és Ausztráliában is elterjedt

• Európa nagy területéről hiányzik, ennek oka az ember

• észak-európai állománya kb. 2000 pár, de a párok száma csökken,

• környezetszennyezés miatt sok svédországi tóból eltűntek a halak

• Közép-Európában korábban gyakori volt, de sok helyről kipusztították

• Angliából eltűnt. Mikor először költött újra, akkor a fészkét

tojásgyűjtők kirabolták… Azóta őrzik a fészkeket, és újra megtelepedett

• hazánkban rendszeres átvonuló, volt több fészkelési kísérlete is

• megtelepedéséhez 2 dolog szükséges: tiszta és halban gazdag vizek, és ne üldözzék.

• vonuló, Dél-Európában a vadászok nagyon sokat lelőnek

• akár 2 kg-os halat is ki tud emelni a vízből, holott a sas csak 1,7 kg-os.

4. TYÚKALAKÚAK RENDJE (Galliformes)

• zömök testalkatú, kis-közepes-nagy termetű fajok

• nehézkesen repülő madarak

• legtöbbször talajon élnek

• szárnyuk rövid, lekerekített

• lábuk erős kaparóláb

• tollazatuk nagyon változatos lehet

• nem mindegyik fajuk védett

• több fajuk van tenyésztésben, díszmadarak is vannak köztük

• 1 család 6 faja fordul elő Magyarországon

• 4.1. Fácánfélék (Phasianidae)

Császármadár (Bonasa bonasia)


• nagyon rejtett életmódot él

• állománya már régóta csökkenőben van

• kb. 50-100 pár költ Magyarországon az Északi-középhegységben

• megmentéséhez az aljnövényzetben gazdag, tisztásokkal vegyes erdő megtartása szükséges

• szaporodási időszakban ne dolgozzanak favágók az erdőkben.

Nyírfajd (Tetrao tetrix)


• élőhelye megszűnőben van: bokrosokkal vegyes ősi lápvidék

• az utóbbi időben több, korábban rendszeresen lakott helyéről eltűnt

• csak az Alpok törpefenyő-állományában élő kis populáció nevezhető stabilnak

• mostanában van egy új veszélyeztető tényezője is, amely a többi madárra is veszélyes: a modellrepülők hada, akik hangtompító nélküli motoros gépeiket rádióirányítással vezérlik. Nagy lármájuk miatt már a lakott részekről kitiltották őket.

• a talajon élő madarak ezeket a repülőket veszélyes ragadozónak vélik, elrejtőznek előlük, és nem tudnak táplálkozni.

• ha efféle „légitámadások” ismétlődnek, akkor elhagyják a területet.

Siketfajd (Tetrao urogallus)

• Védett, 50.000 Ft

• „siketfajd gyöngyök”-et a vadászok keretbe foglaltatták.

Fogoly (Perdix perdix)

nem védett

Fürj (Coturnix coturnix)

védett, 50.000 Ft

Fácán (Phasianus colchicus)

nem védett

5. DARUALAKÚAK – GRUIFORMES

3, igen eltérő testfelépítésű család tartozik ide:

• 5.1. Guvatfélék (Rallidae)

• 5.2. Darufélék (Gruidae)

• 5.3. Túzokfélék (Otitidae).

5.1. Guvatfélék – Rallidae

• kis és közepes testméretűek, általában rejtett életmódúak

• törzsük két oldalról annál keskenyebb és laposabb, minél sűrűbben benőtt helyeken élnek

• hátcsigolyáik nem nőttek össze

• Magyarországon 7 fajuk költ, 1 nagyon ritka kóborló

• Guvat (Rallus aquaticus), 10.000 Ft

• Pettyes vízicsibe (Porzana porzana), 50.000 Ft

• Kis vízicsibe (Porzana parva), 50.000 Ft

• Törpe vízicsibe (Porzana pusilla), fok.v., 250.000 Ft

• Vízityúk (Gallinula chloris), 10.000 Ft

• Kék fú (Porphyrio porphyrio), 10.000 Ft

• Szárcsa (Fulica atra), nem védett.

Haris (Crex crex)

• hasonlít a fürjre, de jóval nagyobb testű

• rejtőzködő életmódú, ritkán látni

• jellegzetes hangja van

• állománya Európában sokfelé megfogyatkozott, helyenként teljesen eltűnt

• Magyarországon is hasonló a helyzet, a Bodrogközben a leggyakoribb

• főként élőhelye miatt van veszélyeztetett helyzetben

• a modern gazdálkodás, a műtrágyázott rétekkel, május végi kaszálással a haris (és minden más, réten fészkelő madár) számára végzetes


5.2. Darufélék – Gruidae

Daru (Grus grus)

• a madárvilág egyik fő látványossága a daruvonulás

• fő költőhelye É-Európában van

• a bajor mocsarak daruállománya a múlt században pusztult ki

• hazánkban a múlt század elején még költött, azóta csak átvonuló

• a Hortobágyon ősszel több tízezres tömegei tanyáznak

• a sűrűn lakott Közép-Európában csak nagyon kevés hely alkalmas költésre

• de ma már azok is mind veszélyeztetettek


Pártásdaru (Anthropoides virgo)

Védett, 50.000 Ft

5.3. Túzokfélék – Otitidae

• közepes, nagy testű, robosztus testalkatú madarak

• talajon fészkelnek, fiókáik fészekhagyók

• 1 faj költ, 1 faj nagyon ritka kóborló

Túzok (Otis tarda)

• Európa egyik legfélénkebb madara, 400-500 m-ről menekül az ember elől

• a hajdani földművelés volt számára kedvező, mindenütt gyakorinak számított

• a gépesítést követően állománya mindenütt és folyamatosan fogy

• 1900-1930: min. 12.000 pld élt a Kárpát-medencébe, Magyarországon 8.000 pld

• 1936: 7600 pld,

• 1941: 8557 pld,

• 1969: 2765 pld,

• 1970-es évek: 3000-3600 pld,

• 1981-től 3000 alatti pld,

• 1986: 2000 alatti,

• 1989: 1392 pld,

• ma kb. 1000 pld.

• a kisalföldi állomány alacsony szinten stabilizálódott

• a mezőföldi kicsiny populáció pedig teljesen megsemmisült

• Duna menti állománynál 1984-től jelentős állománycsökkenés következett be

• napjainkra a fogyatkozás megállt, az állomány alacsonyabb szinten, de stabilizálódott

• az észak-alföldi körzetben (Hevesi-sík és Borsodi-Mezőség) a drasztikus állománycsökkenés 1977-től mutatható ki

• a hazai túzokállomány gerincét alkotó tiszántúli populációknál az élőhely minőségétől függően eltérő tendenciákat lehet megfigyelni

• a Csongrád megyei populációk közül csupán 2 maradt meg

• Szolnok megyében az 1970-es években a 600 pld-ról mára 120-ra csökkent az állomány

• Hajdú-Bihar megyében 1980-ig stabil volt, majd egy jelenlegi részpopuláció maradt stabil

• sajnos a jó élőhelyi adottságok ellenére a Hortobágyon is csökkenés figyelhető meg.

Túzok védelme:

• teljes vadászati tilalom

• 1970 óta védetté nyilvánították

• ma fokozottan védett, 1.000.000 Ft

• Vörös Könyv: kipusztulással közvetlenül veszélyeztetett faj

• veszélyeztetett fészekaljak mentése, tojáskeltetés

• fiókák mesterséges felnevelése, visszavadítása (?!)

• ma a hangsúly az élőhely védelmén van, szabadtéri neveléssel

• védett terület + fészekalj környékén védőzóna kialakítása

• mesterségesen keltetett tojásokat kikelés előtt a tyúk alá helyezik, így a visszavadítással sincs gond

• vetésszerkezetet a túzok igényeihez igazítják

• vegyszerezés, gépi terhelés csökkentése…

Reznek (Tetrax tetrax), fokozottan védett, 250.000 Ft

Documents

Természetvédelmi állattan MADARAK