Tartalom

Susan Smith Jones előszava 7A csírák ajándéka 10CSÍRAFÉLÉK – Mi szükséges a csíráztatáshoz? 15

Az edény 16Levegő és víz 19Sötétség és meleg 19Magok, gabonák és babfélék 22

Metrikus egyenértékek 25A CSÍRA ÚTJA – A csíráztatás módszerei 27

1. A befőttes üveges módszer 282. A mikrozöldséges módszer 413. A zsákos módszer 444. A tálcás vagy tányéros módszer 465. A törülközős módszer 516. A cserépalátétes módszer 537. A talajos módszer 56

Bolondozva a módszerekkel 68AZ EGYES CSÍRÁKRÓL 69

Magvak 71Gabonák 91Babfélék 99

RADIKÁLIS VEGETÁRIÁNUS RECEPTEK 109Válasszunk, főzzünk, aprítsunk, örvendjünk 110Választás 112Főzés 114 Aprítás 115Örvendezés 116 Csírasaláták 118

Csírasaláta-öntetek 120Csírás szendvicsek 124Csíravacsorák 139Csíraédességek 148

Védekezés az élelmiszerekkel terjedő betegségek ellen 156 A csíráztatás társasági folyományai 161Beszerzési források és néhány általános szempont 164Átfogó csíráztatási táblázat 168Index 178

7

Előszó

Az 1980-as évek elején, bár akkoriban már tíz éve vegetáriánus vol-tam, Mark Radikális vegetarianizmus (Radical Vegetarianism) című könyvének elolvasása mély hatással volt rám. A korábbiakhoz képest egészen más megvilágításban kezdtem látni az életet, igazi csodálattal fordultam a teremtés felé, és felismertem, hogy az élet minden meg-nyilvánulása szent.

Immáron húsz éve az egészséggel és a gyógyítással foglalkozom. Ve-getáriánus életmódot folytatok, és a főként élő ételekből álló étrendem különféle csírákat, gyümölcsöket, zöldségeket, magvakat és dióféléket tartalmaz. Otthonomban mindig akadnak csírázó magvak, és a böjtös időszakok kivételével naponta fogyasztok csíraféléket.

A csírák az élő ételekből álló étrend sarokkövét képezik, és vélemé-nyem szerint részét kell alkotniuk minden olyan étrendnek, amelynek célja a gyógyulás elérése, az optimális egészség és vitalitás megőrzése. A csírák, a természetnek ezek a figyelemre méltó ajándékai tiszták, frissek, tápanyagban gazdagok, és sértetlen életerejüknek köszönhe-tően élő táplálékot nyújtanak. Mélybe nyúló gyökereikkel a múlthoz kötődnek, növekedésük közben a jelenbe kapaszkodnak és csíraként a jövő táplálékául szolgálnak.

Melyik az az élelmiszer, amelyet könnyen előállíthatunk és élvez-hetünk, függetlenül attól, hogy három vagy éppenséggel százhárom évesek vagyunk, vagy hogy egy belvárosi felhőkarcolóban vagy egy elhagyatott szigeten élünk? Melyik az az élelmiszer, amelyet lakásban lehet termelni talaj nélkül, egy héten belül be lehet takarítani, és ame-lyet egyaránt szeretnek a gyerekek, a kutyák, a lovak és a férjek? Mi az, ami el tudja látni a családot friss zöldséggel egész évben, évszaktól függetlenül, és emellett még az élelmiszerekre fordított kiadásainkat

CSÍRAKERT A KONYHÁBAN

8

is nagyban csökkenti? Melyik az az élelmiszer, amely egyszerűen ter-melhető hulladékok nélkül, fogyasztható nyersen vagy főzve, finom önmagában vagy izgalmas receptek alkotórésze lehet?

Ezekre a kérdésekre a válasz: a CSÍRA.A csírafélék fogyasztása ötezer éves múltra tekint vissza. Időszá-

mításunk előtt 2939-ben a kínai császár már írt a csírák sokoldalú tulajdonságairól. A csírák azóta is Földünk legtáplálóbb élelmiszerei közé tartoznak. A szerény kis csíra igazából egyike a természet leg-csodálatosabb alkotásainak.

Fogjunk egy kicsiny, száraz, kemény magot. Öntsünk rá némi vizet, és biztosítsunk számára meleg levegőt. Az alvó magból szinte varázs-ütésre új élet sarjad. Ez az élettől vibráló és energiától feszülő picinyke hajtás szinte hihetetlen változásokon megy keresztül a növekedése során. Mindössze néhány óra leforgása alatt és csupán filléres költség mellett a finom kis hajtás tovább nő, hogy a lehető legelevenebb éle-lemmel ajándékozzon meg minket.

Növekedés közben a csírák tápanyagtartalma egyre nagyobb lesz, különösen az A-, B-, C-, E- és K-vitaminok mennyisége nő meg. Néha ez a mennyiségi növekedés valóban jelentős. A csíráztatott borsóban lévő C-vitamin mennyisége négy nap alatt a (száraz borsószemek vitamintartalmának) nyolcszorosára nő. A csíráztatott búzában lévő B-vitaminok aránya hatszorosára, az E-vitamin aránya pedig három-szorosára növekszik a csíráztatás négy napja alatt. Ám a tápanyagok sora ezzel még korántsem teljes. A csírák sokféle ásványi anyagot tar-talmaznak, mégpedig könnyen emészthető formában, mivel ezekből az ásványokból a csírák kelátokat képeztek, amelyeket a szervezetünk közvetlenül fel tud használni. Nyersen fogyasztva a csírák enzimek valóságos tárházával látnak el minket. Egyszerűen az áztatás hatására életre kel az enzimgyár.

Az összes zöldség, dióféle, magféle, minden bab- és gabonaszem csí-raként kezdi az életét.

Előszó

9

Az otthon termesztett csírák a legfrissebb, legmegbízhatóbban bio-, vagyis organikus minőségű élelmet jelentik, amelyhez hozzá-férhetünk. Kevés olyan terményt találunk, amely felveheti a versenyta magunk szüretelte táplálékkal, amelyről ráadásul tudjuk, hogy men-tes minden gomba- és rovarölő szertől. Amikor csírát eszünk, a növény legtáplálóbb formáját vesszük magunkhoz, amelyben a természet már minden olyan tápanyagot felhalmozott, amelyre a kifejlett növény létrehozásához szükség van.

Aki jobb egészséget vagy gyorsabb gyógyulást szeretne elérni, vagy úgy kívánja táplálni szervezetét, mint korábban még soha, és meg akarja tanulni a csíráztatást vagy a csíráknak különféle receptekben való felhasználását, az keresve sem talál ehhez átfogóbb művet, mint a Csírakert. Mark kötete a legalaposabb, legteljesebb könyv, amita csírákkal kapcsolatban eddig láttam. Nemcsak a csíráztatás összes módszerét tárgyalja benne, hanem részletesen ír a különféle csírákról is, megosztva az olvasóval mindent, amit tudnia kell ahhoz, hogy tapasztalt csíráztató lehessen. Amit különösen méltányolok ebben a kötetben, az a csírák felhasználását bemutató csodálatos receptek gyűjteménye. Mark legújabb könyve éppoly élvezetes, mint amennyire gyakorlatias. Teljes szívemből ajánlom az olvasónak.

Dr. Susan Smith Jonesa Joy Factor (Az öröm-tényező),

a Health Bliss (Az egészség boldogsága)és a Be Healthy – Stay Balanced

(Legyen egészséges – maradjon kiegyensúlyozott) című könyvek szerzője

10

A csírák ajándéka

Valamikor réges-régen néhány jóságos görög isten az egyszerű ha-landóknak egyetlen táplálék formájában felkínálta a nektár minden édességét és az istenek eledeléül szolgáló ambrózia teljes tápértékét. Ez a teljes magból kinőtt táplálék félig gyümölcs volt, amikor pedig teljes növénnyé fejlődött, félig zöldség. Az egyik óvatos isten kételkedett benne, hogy az emberiség képes lesz-e értékelni e kétféle világ legcso-dásabb alkotását, és hogy megérdemli-e azt egyáltalán. A keleti világ azonnal beillesztette ezt a csaknem tökéletes táplálékot az étrendjébe. A nyugati világ azonban több évszázadot elvesztegetett a kísérletekkel, mielőtt a rosszul táplált tudományos közösséget sikerült meggyőzni. Ennek a meggyőzésnek most érkezett el az ideje. A táplálék pedig, amiről szó van: a csíra.

Minden szunnyadó mag belsejében ott várakozik egy láthatatlan csíra, körbepárnázva tápláló keményítővel és ellátva kemény védőbu-rokkal. Víz és meleg hatására a kemény burok meglágyul, a lágy burok beissza a vizet, a vizes mag pedig megduzzad, majd felreped. Boldog születésnapot! A gyökér elindul lefelé, a szár pedig felfelé igyekszik. A keményítők egyszerű cukrokká alakulnak, a fehérjék aminosavak-ká bomlanak le, az enzimek aktiválódnak, a vitaminok mennyisége pedig legalább a kétszeresére vagy akár a tízszeresére is nőhet. Száraz állapotban a tápanyagok oldhatatlanok és emészthetetlenek. Kicsí-rázott állapotban viszont hasznosíthatóak, és a sarjadó növény íze kibontakozik. A száraz napraforgó, amelynek olyan az íze, mint egy fadarabé, kicsírázott állapotban a levelek ízét adja vissza. A szójabab, ha megfőzik, felfúvódást okoz, amikor viszont két napig csíráztatják, majd utána húsz percig főzik, sem szagot, sem hangot nem idéz elő az emésztés során.

11

A csírák ajándéka

A csírafélék képviselik a legegyszerűbben termeszthető, leg-gyorsabban növő és legfrissebb zöldséget. A velük járó költségek elhanyagolhatók, csodálatosan kiegészítenek bármilyen, egyébként szokványosnak mondható étrendet, és jelentős tápértékkel bírnak. A csírafélék természetes „vitaminpirulának”, illetve „ásványianyag- és fehérjepirulának” is tekinthetők. De nem pirulák, mivel természete-sek. Muszáj megint előhozakodnom a csírák tápanyag-összetételére vonatkozó elemzésekkel? Hadd mondjak most csak annyit, hogy a csírák hasznosak számunkra és jóízűek.

Valóban jó ízük van? Ha a csírákkal először egy steak-vendéglő salátabárjában találkoztunk, akkor lehet, hogy másként vélekedünk az ízükről. Ebben az esetben vagy a csírák voltak túlnövesztve, és ezért kesernyés lett az ízük, vagy lédús zamatosságuk nem tudott érvénye-sülni a már jól ismert véres steak ízvilágának társaságában. Vannak, akik merő megszokásból ugyanazokat az ételeket eszik gyerekkoruk óta. Ám ők is ugyanazzal az erővel fogyaszthatnak tápláló ételeket, mint értékteleneket. Ha egyszer megkóstolják, lehet, hogy a csírák lesznek majd a kedvenc zöldségféléik. Talán az egyedüli zöldségfélék, amit fogyasztanak.

Végezzünk egy kísérletet! Fél napra áztassunk vízbe mandula- és napraforgómagokat, majd öntsük le róluk a vizet, és együk meg őket ebben az állapotukban. Aki egyetért azzal, hogy az egyszerű beázta-tással javult ezeknek a magvaknak az íze és az emészthetősége, azt üdvözöljük a kertészek és a csíraínyencek világában! Az ízletesen fo-gyasztható és jól csíráztatható gabonák, babfélék és magok formájukat és színüket tekintve a legkülönfélébbek lehetnek, kezdve a barna lencse homorú lencseformájától egészen az aranyszínű lucernamag ovális alakjáig. Mindenki ismerheti a kínai éttermekből a mungóbabcsírát, de ki hallott már a csíráztatott rizsről? Egy közönséges befőttes üveg-ben több mint harminc csíráztatni való különféle magból válogatva termeszthetünk csírát úgy, hogy se napfényre, se talajra nincs hozzá

CSÍRAKERT A KONYHÁBAN

12

szükségünk, és három napra elosztva mindössze egy órányi munkát igényel az egész folyamat. Nem kell keményen robotolnunk a nyári napsütésben izzadva, és bajlódnunk a rovarok és a gazok elleni véde-kezéssel. Mégis biztosak lehetünk abban, hogy a betakarított termés organikusan, vagyis bioeljárással lett termelve, tökéletesen friss és kimondottan olcsó.

Talán még soha nem lehetett olyan könnyen hozzájutni friss zöldség-hez, mint a mai élelmiszer-áruházakban. A szupermarketekben kap-ható, vegyszerekkel fertőtlenített és rovarirtó szerekkel bepermetezett termékek viszont csupán az egészségesség álcáját viselik. Az organikus termesztésű termékek kétségtelenül jobb alternatívát jelentenek, de az ilyen termékek nem mindig frissek, és csak ritkán mondhatók olcsó-nak. Az a római saláta, amelyet repülővel szállítottak a kontinens egyik végéből a másikba, aligha veheti fel a versenyt azzal a salátacsírával, amelyet frissen takarítottak be egy konyhai csírakertből.

Az úgynevezett tápegész élelmiszerek fogyasztásával kapcsolatos törekvések ellenére csak kevesen ismerik fel, hogy amikor például kukoricát eszünk, akkor csak a kukorica magját fogyasztjuk el, míg a csutkáját, a csuhéját, a szárát, a leveleit és a gyökérét kidobjuk. A kicsírázott magban azonban ott található a teljes növény falatnyi méretű, ehető formában. Bár a magok egy ehetetlen nagyobb méretű növényből származnak, ezt azzal kárpótolják, hogy a ki nem csírázott magoknál nagyobb tápértéket biztosítanak. Így tehát a világméretű éhezés problémája nem csupán a vegetarianizmus „étrend egy kicsiny bolygó számára” jelszavával lenne megoldható, hanem a csíraimádat „étrend egy kicsiny növényből” jelszavával is.

A csíráztatás a terület kihasználásának diadala. A csíráztatás lehető-vé teszi, hogy újra kézbe vegyük az irányítást életünk egyik létfontos-ságú eleme, a táplálékunk fölött. Van, aki már otthon süti a kenyeret, otthon főzi a sört, sajtolja saját tofuját vagy készíti a levest. Akár már hírnevet is szerzett magának a város legjobb szakácsaként. Ám még

13

A csírák ajándéka

ennél is többre viheti! Egy séf csupán összevegyíti a gabonaféléket és a zöldféléket, de a csíráztató az, aki ezeket meg is termeli.

Egy csíráztatóüveg nem foglalja magába a teljes világegyetemet, csu-pán egy kertet tartalmaz. Ezt a kertet gondozzuk három napig. Amint a mag csírává alakul, születése feltárja az élet csodáját, növekedése pedig türelemre és hálára tanít. Szinte valamennyi vallás szerzetesei foglalkoznak kertészkedéssel. Néhány kelet-indiai rádzsa (fejedelem) a korábbi hatalmas birtokain lévő kisebb területekre vonult vissza, és csak azt ette, amit a saját kezével megtermelt. Csak kevesen rendel-kezünk nagy földbirtokokkal, de a legtöbben mégis találhatunk egy zugot otthonunkban, ahol megtermelhetjük a saját fogyasztásra szánt csíramennyiséget.

CsírafélékMi szükséges a csíráztatáshoz?

CSÍRAKERT A KONYHÁBAN

16

Botanikai értelemben minden dió-, gabona- és babféle a kifejlett növény magját jelenti. Minden mag új növényt hozhat létre, ez az új növény ezernyi új magot terem, és azokból a magokból egész erdők és mezők születhetnek. Ez a folyamat természetes módon megy vég-be erdőn-mezőn, de ahhoz, hogy ugyanezt a folyamatot odahaza, edényekben indítsuk el, ki kell mondanunk azt a varázsszót, hogy „csírázás”, és meg kell lengetnünk a levegőt, vizet, sötétséget és meleget jelképező varázspálcánkat.

Az induláshoz tehát a következőkre van szükségünk:valamilyen edényre,• levegőre és vízre,• sötétségre és melegre,• magokra, gabona- és babszemekre.•

Az edény

Szinte minden olyan edény szolgálhat csíráztatóedényként, amely lehetővé teszi a víz leöntését, és nem alumíniumból, illetve rozsdá-sodásra hajlamos más fémből készült. A legtöbb műanyagféle is jól használható. A feladatra legalkalmasabbak a különféle cserépedé-nyek, virágcserepek, bambusztálcák, természetes vagy nejlonszálból készült szövetzsákok, a kereskedelemben kapható sokféle márkájú csíráztatótálca és -készlet, szappantartók (szappan nélkül), teaszűrők (tea nélkül), szűrőedények és minden egyéb, kivéve a mosogatót. Bár, ha jobban meggondoljuk, akár a mosogató is szóba jöhet. Valójában

17

Csírafélék

a konyhai mosogató ideális edénynek mondható. A csapból felülről közvetlenül folyatható a víz, alul pedig szépen leengedhetjük azt. Mo-sogatni természetesen nem fogunk tudni, ám ez csupán apró kényel-metlenséget jelenthet. De köthetünk kompromisszumot az ideális és a reális megoldás között úgy, hogy a mosogatóba egy befőttes üveget teszünk, a csírákat pedig az üvegben neveljük.

A célnak leginkább megfelelő és legegyszerűbb edény a széles szájú befőttes üveg. A legtöbb rutinos csíráztató, miután már kipróbálta a piacon fellelhető összes csíráztató alkalmatosságot, visszatér az egyszerű befőttes üveghez. A befőttes üvegeket senki nem reklámoz-za, mert nemigen hoznak pénzt a konyhára. Legjobb a lapos oldalú, csavaros tetejű befőttes üveg, amilyet még a nagymama használt az otthoni befőzéshez. Ezekre az üvegekre háztartási üzletekben vagy a szupermarketek háztartási részlegében bukkanhatunk rá. Szemé-lyenként és csíráztatási ciklusonként négy üveggel számolhatunk. Heti két ciklus esetén személyenként összesen nyolc üvegre van szükség. Széles szájú literes üvegeket vásároljunk, ne kisméretű féllitereseket vagy keskeny szájú litereseket.

Bármilyen üveget válasszunk is, gondoskodnunk kell arról, hogy ki lehessen üríteni belőle a vizet. A fémfedelet ki lehet lyuggatni egy kalapács és egy szög segítségével. A fémfedelek hamarosan rozsdásodni fognak, hacsak időnként be nem kenjük őket a kedvenc salátaolajunk-kal. A fémfedél helyett használhatunk pamut muszlinanyagot, gézt vagy nejlonharisnyát, amelyet befőttes gumival rögzítünk az üveg szájára. A guminak elég erősnek kell lennie, hogy a szövetet szorosan kifeszítve megtartsa az üveg száján, és a magok ne akadjanak bele a redőkbe, vagy ne csússzanak le az üveg szája alá. Bár ezek a szövet-anyagok lehetővé teszik a víz kiürítését, nedves állapotukban nem biztosítják a levegő hatékony mozgását. A szöveteket az egyes csíra-adagok végleges betakarítása után alaposan ki is kell mosni. Ezek az anyagok tehát nagyon is gazdaságosak fedélként, viszont nem annyira praktikusak, mint néhány más megoldás.

CSÍRAKERT A KONYHÁBAN

18

A befőttes üvegekhez saját kezűleg készített szitafedelek nem-csak gazdaságosak, hanem könnyen elkészíthetők és használhatók is. Távolítsuk el az üvegfedelek középső fedélrészét, és tartsuk meg a gyűrűs részt. Háztartási boltból, vasüzletből vásároljunk egy kis darab műanyag, réz vagy nem galvanizált fémből készült rovarhálót (szúnyoghálót). Az üvegek fedelének segítségével vágjunk ki kör-formákat a hálóból, és illesszük őket a fedelek gyűrűs részébe, az eltávolított középső rész helyére. A kilyuggatott fém üvegfedelekhez hasonlóan a fémgyűrűk is rozsdásodni fognak. Addigra azonban már úgy belejövünk a csíráztatásba, hogy érdemes lesz beruháznunk a kereskedelemben kapható csíráztatófedelekbe.

A bioboltokban kapható fedelek ráillenek a széles szájú üvegekre. A legtöbb fedél műanyagból készül, az igazán profi modellek viszont levehető rozsdamentes acélhálóval ellátott műanyag gyűrűkből állnak. Mindkét kategórián belül válogathatunk a különféle nyílásméretű hálók között, amelyek mindegyike megfelel az egyes fázisokhoz és csírafajtákhoz. Például a finom hálószemméret tökéletes az egynapos lóhere- vagy lucernacsírához, a nagy szemméret pedig a háromnapos lucernacsírához vagy az akárhánynapos babcsírához.

A befőttes üvegek és a kereskedelemben kapható fedelek mellett léteznek műanyagból készült csíráztató edények is, amelyek többféle formában és méretben kaphatók. Köztudomásúlag nem minden mű-anyag bocsát ki gázt (vagyis szabadítja fel molekulái egy részét gáz formájában). Bizonyos műanyagok, mint a polipropilén és a polietilén, eléggé stabilak. Ha az edényt kifejezetten csíráztatás céljára gyártották, biztosak lehetünk benne, hogy a műanyag biztonságos, legalábbis számunkra, ha nem is éppen Földünk számára.

19

Csírafélék

Levegő és víz

Ahogy nekünk is sikerül valahogy túlélnünk a nagyvárosok szmogos levegőjének belélegzését, a nem éppen legkiválóbb minőségű csapvíz fogyasztását vagy a környezeti szempontból erősen terhelt területek közelségét, ugyanúgy boldogulni fognak majd az általunk termesztett csírafélék is. Az emberek számára káros levegő és víz éppoly káros a csírákra nézve is, de a csírák még ennek ellenére is hasznosak szá-munkra.

Ha a csapvíz erősen klórozott, tegyük félre egy nyitott edényben egy napra vagy forraljuk egy percen át. A klór ennek hatására eloszlik. Más úgynevezett „tisztító” vegyszerek nem távolíthatók el ilyen könnyen a vízből. Lehet, hogy szükség lesz a víz szűrésére vagy desztillálására. Némi anyagi ráfordítással sokféle kiváló minőségű szűrő és desztilláló készülék kapható. Szerencsére a csírák képesek megnőni a legtöbb helyen rendelkezésre álló vezetékes víz segítségével is.

Sötétség és meleg

A csíráztatásnak mindkettő alapfeltétele, ezért lássuk, hogyan teremt-hetjük meg legegyszerűbben a megfelelő körülményeket! A célnak a mosogatóhoz legközelebb eső szekrény felel meg a legjobban. Töre-kedjünk arra, hogy a csírákat csak a lehető legrövidebb távolságon belül kelljen mozgatnunk. A földben a csírák csak függőlegesen mozognak, vízszintesen nem.

Amíg a csírák leöblítése nem válik szent rítussá vagy unalmas rutinfeladattá, a szekrény ajtaját tartsuk nyitva, mintegy emlékezte-tőül odabent kuporgó kis barátainkra. Esetleg akasszunk valamilyen feltűnő és mulatságos dolgot a szekrényajtó fogantyújára: például egy bankjegyet (amely a saját csíráztatással megtakarítható pénzt

CSÍRAKERT A KONYHÁBAN

20

jelképezi), vagy Florida térképét (amely a fiatalság forrásához vezető utat mutatja, amelyet Ponce de Leon hiába keresett*, mi azonban már megtaláltuk), vagy egy elfonnyadt salátalevelet (amely arra emlékeztet, hogy a korábban frissnek hitt termék tulajdonképpen milyen régi). Még akár némi csírát is akaszthatunk a szekrénygombra, ha ez kell ahhoz, hogy ne feledkezzünk meg a szekrényben lévő veteményről. Ne feledjük: ha valamit nem látunk, akkor nem is gondolunk rá, és így a csírákról is elfeledkezünk.

Egy árnyékos konyhában vagy sötét fürdőszobában a mosogató vagy az edényszárító állvány kitűnően megfelel a víz leöntéséhez. Ennek híján egy edényt vagy tálcát kell biztosítanunk az üvegből a nap folyamán csöpögő víz összegyűjtéséhez. Egy tálba fejjel lefelé állított csíráztatóüveg nagyszerűen működik. Több csíráztatóüveg azonban nagyobb előkészületet igényel; még egy régi akvárium vagy mosoga-tótál is megteszi. Az olcsó műanyag edények, amelyek csíráztatásra alkalmatlanok, mivel a vízbe gázt bocsátanak ki, éppen emiatt ideálisak a víz elvezetésére. A rovarok nem fogják gyakorolni a gyülekezési sza-badsághoz való jogukat ennél az új víz lelőhelynél, mivel nem fognak műanyag ízű vizet inni. Mellesleg nekünk sem kellene ezt tennünk.

A teljes sötétség vagy a tompított fény nem létszükséglet, csupán ajánlatos. Bár a sötétben hajtatott csírák C-vitamin-tartalma nagyobb, az igazi cél egy olyan környezet megteremtése, amely hasonlít a ter-mészetes kinti körülményekre. A legtöbb mag a talajban csírázik, és nemigen van olyan hely, ahol sötétebb lenne, mint a természetes talajtakaró alatt.

A csírák növekedési sebességének szempontjából a szobahőmérsék-let jelenti a legkritikusabb tényezőt. A hőmérséklet azt is befolyásolja,

* Ponce de Leon a 16. században Puerto Rico kormányzója volt, aki 1513-ban a mai Florida területén a fi atalság forrása után kutatott. (A ford.)

21

Csírafélék

hogy milyen gyakran kell leöblítenünk növénykéinket. Napi három-szori öblítés két nyári napon keresztül ugyanolyan mértékű növekedést eredményez, mint napi kétszeri öblítés három téli napon keresztül. A kívánatos öblítési gyakoriság a szobahőmérséklettől függ.

Ha a szobahőmérséklet télen túl alacsony, akkor a magokat egy fűtőtest közelében vagy lakásunk legmelegebb helyiségében (amely gyakran a legkisebb helyiség, vagyis a fürdőszoba) érdemes elhelyezni. Egyes veterán északi csíráztatók azt javasolják, hogy a csírák közelében akváriumfűtő készüléket kell felszerelni. Persze, egy szekrény belse-jében ez nehezen megoldható, mivel egy ilyen fűtőkészülék rendel-tetésszerű használati módja a vízbe merítés, nem pedig a levegőben lógatás.

A házikedvencként tartott hüllők fűtőszőnyege ennél sokkal bizton-ságosabb. Az ilyen fűtőszőnyegek általában úgy készülnek, hogy egyik oldalukon ragasztóréteggel vannak ellátva, így könnyen rögzíthetők egy szekrény falának vagy tetejének belső felületéhez. A kertészeti áruházak, szaküzletek forgalmaznak magcsíráztató fűtőszőnyegeket (ezeket hajtató fűtőszőnyegeknek is hívják) és csíráztatótálcához való fűtőkészülékeket. Az összes megoldás közül ezek a legbiztonságosab-bak, mivel vízhatlanok. Némelyik speciális modell még állítható ter-mosztátokat is tartalmaz. Egy ilyen készülék segítségével biztonságosan fenn lehet tartani a csíráztató szekrényben a 21 oC-os hőmérsékletet egy olyan konyhában is, ahol egy téli éjszakán az átlaghőmérséklet 10 oC-nál alacsonyabb.

Ha ilyen csíráztatótartály építésére nincs lehetőség, akkor január-ban és februárban a csíraválasztékot valószínűleg a nagyobb méretű babfélékre (99. oldal) és az olyan gabonafélékre kell korlátoznunk, amelyek hűvösebb körülmények között is jól fejlődnek. A téli búzát nem hiába nevezik télinek.

Ha nyáron nagy a forróság, és a hőmérséklet meghaladja a 27 oC-t, ugyanazok a nagyméretű babfélék, amelyek télen remekül csíráztak,

CSÍRAKERT A KONYHÁBAN

22

rövid időn belül berohadnak, függetlenül attól, hogy milyen gyakran öblítjük le őket. Veterán délvidéki csíráztatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a hűtőszekrény hűvös, sötét környezetet biztosít, amely nagyon előnyös a csíráztatáshoz. Az egy héten át naponta egyszeri öblítés (a három-négy napon át napi háromszori-négyszeri öblítés helyett) korlátozott hozamot biztosít, de minek. Inkább várjunk őszig.

Végtére is, a helyi termékek nyáron a legbőségesebbek. Ha azt az elvet valljuk, hogy legjobb a helyben termelt élelmiszerek fogyasztása, akkor lehet, hogy télen a konyhaszekrényben fejlődő csírák fogják jelenteni a kizárólagos friss zöldségválasztékot. Nyáron viszont nagy választéknak örvendhetünk. A csíráztatást halasszuk el őszig.

Magok, gabonák és babfélék

Csavaros tetejű befőttes üveget és szúnyoghálót sok helyről be lehet szerezni, sötétséget bármilyen fülkében, kamrában lehet teremteni, meleget is biztosítani szoktunk, már csak magunk számára is, víz csak-nem bármilyen csapból nyerhető, és levegőt sem kell külön keresnünk, mivel az, jobb vagy rosszabb minőségben, de mindenképpen jelen van. A magok kivételével tehát minden rendelkezésére áll. A csíráztatáshoz azonban a magok különösen fontosak. A legfrissebb tanulmányok mind azt bizonyítják, hogy csíráztatni való magok nélkül történő csíráztatás esetén leküzdhetetlen akadályok jelentkeznek.

A szupermarketek csak kevés teljes tápértékű magot és gabonát árulnak. Az általuk árusított teljes tápértékű babfélék előzőleg gyakran sugárkezelést vagy vegyszeres kezelést kaptak a csírázás megakadá-lyozása céljából. Az ilyen kezeléseket nem kapott bab pedig szintén alig akar kicsírázni, mivel már olyan öreg, hogy csaknem elvesztette csírázóképességét. Ha ilyen babot próbálunk csíráztatni, valószínűleg csak valamilyen nyálkás kotyvalék lesz a végeredmény. A tápértékétől

23

Csírafélék

megfosztott halott vagy éppen haldokló bab talán gyenge minőségű-nek, de még mindig élelmiszernek számít, ezért ne essünk kétségbe miatta, és ne is dobjuk ki. Főzzünk belőle levest – az ilyenfajta babot pontosan erre a célra találták ki.

A kerti magvak megbízhatóan életképesek, viszont ritkán ehetők. A vetésre, ültetésre szánt magokat gomba- és rovarirtó szerekkel kezelik, amelyek nagy mennyiségben fogyasztva emberöléssel és ön-gyilkossággal érnek fel. A vegyszerekkel nem kezelt, kimérve kapható kerti magok ára pedig szinte megfizethetetlen.

Az életképes magok legmegbízhatóbb beszerzési forrásai a bioélelmiszereket kínáló üzletek és csomagküldő szolgálatok. Ez utóbbiak közül néhány kizárólag csíráztatáshoz való magok árusítá-sával foglalkozik.

Amikor első alkalommal próbálunk ki valamilyen új magforrást, csak kis mennyiséget vásároljunk egyszerre. Lehet, hogy jelentős árengedményt kapnánk 2,5 kilogramm napraforgómagra, de ha azok a magok csak gyengén csíráznak, akkor igencsak drága madáreledelt vásároltunk. Soha ne tároljunk többet annál a magmennyiségnél, amennyire a következő őszi betakarításig szükségünk lesz. Az a 2,5 kiló napraforgómag nem nagy üzlet, ha két évig kitart. A csírázóképesség minden évben csökken, különösen nyaranta. Ugyanaz a levegő, hő-mérséklet és fény, amelynek a segítségével a beáztatott magvak rövid időn belül kicsíráznak, a szárazon tárolt magok minőségét idővel csak rontja.

A héjas magvakat, teljes gabonaszemeket és száraz babszemeket sötét helyen, hőforrástól távol tároljuk. A héjas napraforgómagot és tökmagot, mandulát és földimogyorót hűtött helyen tartsuk. A hűtő-szekrény ebből a szempontból egy nagyméretű mesterséges burok, amely helyettesíti a kisebb természetes burkokat. Tároljunk minden magot légmentesen zárható tárolóedényekben, lehetőleg üvegedé-nyekben. A legtöbb (de nem minden) műanyag tárolóedény hatással

CSÍRAKERT A KONYHÁBAN

24

van a levegő szagára éppúgy, mint a víz ízére. Különösen kerülni kell a műanyag zacskókat, mivel ezek alkalmatlanok arra, hogy a rovarokat kizárják vagy éppenséggel benn tartsák. Még egy üvegedényen belül is kikelhetnek a magokban rejtőzködő rovarpeték. Gondoljunk erre a tényre derűlátóan, és nyugtassuk magunkat azzal, hogy azok a mag-vak, amelyekben életképes rovarpeték vannak, garantáltan mentesek minden rovarölő szertől. A magvakat akkor se dobjuk ki, ha szigorúan vegetáriánusok vagyunk, és úgy érezzük, hogy a rovarhús számunkra alkalmatlan élelmiszer. Hagyjuk meg őket a rovaroknak, vagy adjuk oda rovarostul a madaraknak.