1

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

TÉGLÁS VÁROS

2016. MÁRCIUS 7.

http://www.google.hu/url?sa=i&rct=j&q=&esrc=s&source=images&cd=&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwiSs8mqy6XLAhXsHJoKHW6GADMQjRwIBw&url=http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-teglas.shtml&psig=AFQjCNE3X8_vFOFAthAGaITX73vSBZExeA&ust=1457131325751779

2

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

TÉGLÁS VÁROS

Készült Téglás Város Önkormányzata megbízásából

Készítette

MEGAKOM Tanácsadó Iroda

2016. MÁRCIUS 7.

Adatgyűjtés lezárva: 2016.01.28.

http://www.google.hu/url?sa=i&rct=j&q=&esrc=s&source=images&cd=&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwiSs8mqy6XLAhXsHJoKHW6GADMQjRwIBw&url=http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-teglas.shtml&psig=AFQjCNE3X8_vFOFAthAGaITX73vSBZExeA&ust=1457131325751779

3

Tartalomjegyzék

1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ .......................................................................................6

1.1 Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok ..................................................................................................................................... 6

1.1.1 A település térségi szerepe ........................................................................................................... 6 1.1.2 A település vonzáskörzetének és funkcióinak bemutatása, elemzése ............................................ 7

1.2 A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata ................................................................................................................. 8

1.2.1 Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) ............................. 8 1.2.2 Kapcsolódás a Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához ................. 9 1.2.3 Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás................................... 10

1.3 Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása ...................................................... 11 1.3.1 A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai 11

1.4 A település társadalma .................................................................................................. 13 1.4.1 Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség ........................................................................................................................... 13 1.4.2 Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok ...................................................... 20 1.4.3 Települési identitást erősítő tényezők ........................................................................................ 21

1.5 A település humán infrastruktúrája ............................................................................... 23 1.5.1 Humán közszolgáltatások ........................................................................................................... 23 1.5.2 Esélyegyenlőség biztosítása ........................................................................................................ 27

1.6 A település gazdasága .................................................................................................... 27 1.6.1 A település gazdasági súlya, szerepköre...................................................................................... 27 1.6.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői ............................................................................ 29 1.6.3 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése 31 1.6.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ................................................................ 31 1.6.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) ................................................................................... 32

1.7 Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere . 34 1.7.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ................................................................ 34 1.7.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere .................................. 35 1.7.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység ................................................................................................ 36 1.7.4 Foglalkoztatáspolitika................................................................................................................. 36 1.7.5 Lakás- és helyiséggazdálkodás .................................................................................................... 37 1.7.6 Intézményfenntartás .................................................................................................................. 37 1.7.7 Energiagazdálkodás .................................................................................................................... 38

1.8 Településüzemeltetési szolgáltatások ............................................................................ 38

1.9 A táji és természeti adottságok vizsgálata ..................................................................... 41 1.9.1 Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek ................................................................... 43 1.9.2 Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése .................................................................... 44

1.10 Zöldfelületi rendszer vizsgálata ...................................................................................... 44 1.10.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei ................................................................................ 44 1.10.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái .................................................................... 45

1.11 Az épített környezet vizsgálata ...................................................................................... 45 1.11.1 Területfelhasználás vizsgálata ................................................................................................ 45 1.11.2 Önkormányzati tulajdon kataszter .......................................................................................... 47 1.11.3 Az épített környezet értékei ................................................................................................... 47

4

1.11.4 Az épített környezet konfliktusai, problémái .......................................................................... 48

1.12 Közlekedés ..................................................................................................................... 48 1.12.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok .......................................................................................... 48 1.12.2 Közúti közlekedés .................................................................................................................. 48 1.12.3 Közösségi közlekedés ............................................................................................................. 49 1.12.4 Kerékpáros és gyalogos közlekedés ........................................................................................ 50 1.12.5 Parkolás ................................................................................................................................. 51

1.13 Közművesítés ................................................................................................................. 51 1.13.1 Víziközművek ......................................................................................................................... 51 1.13.2 Energia .................................................................................................................................. 55

1.14 Környezetvédelem ......................................................................................................... 56 1.14.1 Talaj ...................................................................................................................................... 56 1.14.2 Felszíni és a felszín alatti vizek ................................................................................................ 57 1.14.3 Levegőtisztaság és védelme ................................................................................................... 58 1.14.4 Zaj- és rezgésterhelés............................................................................................................. 58 1.14.5 Sugárzás védelem .................................................................................................................. 59 1.14.6 Hulladékkezelés ..................................................................................................................... 59 1.14.7 Vizuális környezetterhelés ..................................................................................................... 59 1.14.8 Árvízvédelem ......................................................................................................................... 60 1.14.9 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák .............................................................. 60

1.15 Katasztrófavédelem ....................................................................................................... 60

1.16 Ásványi nyersanyag lelőhely .......................................................................................... 60

1.17 Városi klíma ................................................................................................................... 60

2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ ......................................................................................62

2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése ...................................... 62

3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ ...................................................................................66

3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis ................................................. 66 3.1.1. A folyamatok értékelése ........................................................................................................ 66 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése 67 3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata ......................................................................... 69

3.2. Problématérkép és értéktérkép ..................................................................................... 70

3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek............................................................. 74 3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása........................................................................................... 74 3.3.1.1. Városközpont bemutatása ..................................................................................................... 77 3.3.1.2. Lakógyűrű bemutatása .......................................................................................................... 78 3.3.1.3. Kertvárosi lakóövezet bemutatása ......................................................................................... 79 3.3.1.4. Hajdú Ipari Park bemutatása.................................................................................................. 80 3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése ..................................................................................................................................... 81

4. Ábrák, táblázatok, térképek jegyzéke...........................................................................83

5

Bevezetés

A 2014-2020-as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott területi terveknek, fejlesztési stratégiáknak.

Ezen tervezési folyamat keretében kerül kidolgozásra Téglás Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS), amely kijelöli a középtávon (4-10 év) elérendő fejlesztési célokat, a megvalósítást szolgáló beavatkozások körét és a megvalósítás eszközeit. A dokumentum alapjaiban meghatározza a város jövőbeli fejlődési irányait, lehetőségeit, ezért fontos egy reális célokat kitűző, jól megtervezett, megvalósítható stratégia kialakítása.

Az integrált településfejlesztési stratégia elkészítését egy részletes megalapozó vizsgálat

(helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) előzi meg, amely – számszerűsített adatokra, tényekre, tendenciákra támaszkodva – bemutatja a város gazdasági és társadalmi folyamatait, legfőbb erősségeit, adottságait, valamint gyengeségeit, problémáit. Ezekre reagálnak az ITS keretében megfogalmazott célkitűzések és azonosított beavatkozások.

A dokumentumok Téglás korábbi Integrált Városfejlesztési Stratégiájának (IVS) átdolgozásával, aktualizálásával, valamint az alábbi rendeletek, módszertani útmutatók figyelembevételével készült el.

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről,

Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 elkészítéséhez (Belügyminisztérium, 2014. 12. 11.),

Városfejlesztési Kézikönyv (Második, javított kiadás, NFGM, 2009. január 28.).

A megalapozó vizsgálat és az integrált településfejlesztési stratégia partnerségi egyeztetése és elfogadása a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Téglás Város Önkormányzata

Partnerségi egyeztetési szabályzata alapján történt.

A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése lehetővé teszi az 1. mellékletben meghatározott tartalmi elemek összevonását, átcsoportosítását, indokolt esetben egyes elemek elhagyását, továbbá előírja, hogy azokat a település méretének, sajátosságainak, a településhálózatban betöltött szerepének, valamint az adott témakörnek megfelelő részletezettséggel kell kidolgozni. Ennek megfelelően jelen megalapozó vizsgálat olyan tartalmi részletezettséggel kerül kidolgozásra, amely a stratégia kidolgozásához szükséges. Részletesebb elemzésre a településrendezési terv felülvizsgálata, módosítása során fog sor kerülni. Ez indokolja a kormányrendelet szerinti 1.3., 1.4., 1.5.2., 1.6., 1.6.1., 1.6.2., 1.12.2., 1.12.2.1., 1.12.2.2., 1.14.1.2, 1.14.2.1, 1.14.2.2, 1.14.4, 1.14.5.1, 1.14.5.3, 1.14.5.4., 1.16.3., 1.18.1., 1.18.3 alfejezetek elhagyását, illetve egyes alfejezetek tömörségét.

6

1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

1.1 Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

1.1.1 A település térségi szerepe

Téglás Hajdú-Bihar megye északi részén elhelyezkedő kisváros. Környezete urbanizált térség, amely Nyíregyháza és Debrecen között kialakulóban lévő településegyüttes következménye. A település területe 3.833 km2, melyen 6.406 fő él (2014, KSH). Debrecentől 21 km-re, Nyíregyházától pedig 26 km-re található. A település autóval és közösségi közlekedéssel való megközelíthetősége kedvező, hiszen Téglást érinti a 4. sz. főút és a Budapest – Záhony 100. számú vasútvonal is. Az M3, illetve az M35 autópálya megközelíthetősége közvetve biztosított, a hajdúböszörményi felhajtó 15-20 perc alatt elérhető autóval, a nyíregyházi feljáró 20 perces távolságra van. Ezek alapján elmondható, hogy a város optimális közlekedés-földrajzi helyzettel bír, amely gazdasági szempontból nagy potenciált rejt.

Téglás gazdasági súlya viszonylag korlátozott, Hajdú-Bihar megye népességének megközelítőleg 1,2 %-át adja, viszont a megyében működő vállalkozások csupán 0,9 %-ának (2011-es népszámlálási adatok alapján) van itt a székhelye. Ezt ellensúlyozza a megye egyik legnagyobb ipari parkjának a jelenléte. A település gazdasági élete erősen függ a közeli Debrecentől és Nyíregyházától. A munkavállalók jelentős része az említett nagyvárások valamelyikén dolgozik.

A település regionális, megyei és térségi szerepköre:

Téglás nem rendelkezik regionális hatáskörű intézménnyel vagy funkcióval. A városban működő oktatási intézmények vagy okmányiroda vonzáskörzete esetenként túlnyúlik a járás és megyehatáron, azonban ez csak a település megyehatár menti elhelyezkedésének köszönhető, így regionális hatáskörrel nem bír a település.

Téglás megyei szerepköre nem tekinthető kiemelkedőnek, egyrészt a település mérete, másrészt pedig elhelyezkedése miatt (a megye északi határán található). A Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Koncepció a második stratégiai területi célkitűzésnél számol a településsel, mint a helyi közösségek együttműködéseinek egyik centruma. Téglás része a Nyíregyháza-Debrecen agglomerációs tengelynek, mely gazdasági szempontból potenciált rejt a vállalkozások településre csábításában. Téglás megyei szerepkörét a Hajdú-Bihar Megyei Stratégiai Program definiálja, amely csekély vonzáskörzettel rendelkező hiányos középfokú városi funkciójú városként írja le.

Téglás a Hajdúhadházi járás része (a névadó településsel és Bocskaikerttel), a járásba tartozó települések mindegyike korábban a Hajdúhadházi kistérség része volt, azonban számos település (Fülöp, Hajdúsámson, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Újléta, Vámospércs) már másik járáshoz tartozik, amelyek korábban a kistérség részei voltak. Hajdúsámson a Debreceni járáshoz, a többi település a Nyíradonyi járáshoz került. Korábban az a kistérség nem létezett, így a kis területű Hajdúhadházi járás oka ebben keresendő, ami rámutat arra is, hogy a járást alkotó települések térségi szerepe korlátozott.

1. táblázat: A Hajdúhadházi járás települései

Település jogállás terület (ha) népesség (fő)

Bocskaikert község 1 089 3 081

Hajdúhadház város 8 780 12 762

Téglás város 3 833 6 485

7

Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2013.pdf

1. térkép: Téglás elhelyezkedése

Forrás: www.maps.google.com

1.1.2 A település vonzáskörzetének és funkcióinak bemutatása, elemzése

Funkcionális vonzáskörzet lehatárolás

A város funkcionális vonzáskörzete lényegében nem mérhető a környező településeken. A térség községei számára az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer alapján funkcionális központi szerepet nem Téglás látja el.

Települési funkciók bemutatása

A városnak nincsenek jelentősebb térségi funkciói, a járáson belül Hajdúhadház dominanciája az elsődleges. A szomszédos településekre a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola gyakorol hatást. A városban szaküzletek, pénzügyi szolgáltatásokat ellátó üzletek is megtalálhatóak, amelyek szerepe, hatóköre esetenként túlnyúlik a város határain.

2. táblázat: Téglás települési funkciói

Funkció Települési Településen túlnyúló

Igazgatás Téglási Polgármesteri Hivatal Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdúhadházi Járási Hivatal Okmányirodai Osztály

Oktatás Bárczay Anna Városi Óvoda

Hajdúhadházi Mikrotérségi Bölcsőde II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Kultúra Téglási Városi Könyvtár és Városi Mozi

http://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2013.pdfhttp://www.maps.google.com/

8

Funkció Települési Településen túlnyúló

Közművelődési Intézmény Helytörténeti Kiállítóterem, Rendezvényterem, Városi Galéria

Egészségügy Városi Egészségház

Szociális Szociális szolgáltatások Hajdúhadházi Mikrotérségi Szociális Gondozási Központ, Téglás Város Önkormányzatának Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata

Kereskedelem Élelmiszer-kiskereskedelem Szaküzletek, vendéglátóhelyek, pénzügyi szolgáltatások

Gazdaság Piac HAJDU Ipari Park

Forrás: saját szerkesztés

A KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján Téglás lakosságának 24,3 %-a (nagyjából 1.500 ember) helyben foglalkoztatott. A városban kevesebb a munkahely, mint a munkaképes korú lakosság, így sokan ingázásra kényszerülnek a környező településekre, legjellemzőbben Nyíregyházán és Debrecenben vállalnak munkát. A település foglalkoztatási struktúrájában az ipar dominál. Legtöbb munkahelyet a helyi vállalkozások biztosítanak.

1.2 A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata

1.2.1 Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK)

Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót az Országgyűlés, 1/2014 (I.3.)

határozatával fogadta el. Az integrált jellegű dokumentum, a korábban bevett gyakorlattól eltérően, az Országos Fejlesztési Koncepciót és a Területrendezési Tervet egységesen megjelenítve, integráltan kezelve készült el. A tervdokumentum a fenntartható fejlődés, a jövő nemzedékek lehetőségeinek védelme és a nemzeti erőforrásainkkal való hosszú távú felelős gazdálkodás jegyében készült. A koncepció a megyei jogú városok szintje alatt többnyire nem említ településneveket. Téglás szerves része a Nyíregyháza és Debrecen közötti agglomerációnak, így a városra vonatkozó releváns tartalmak csak közvetett formában találhatóak.

2. térkép: Magyarország funkcionális térségei

9

Forrás: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció

Magyarország gazdasági magterülete egyértelműen Budapest központú, amelyet az 2. térkép is jól mutat. Egyetlen mérhető elkülönült ellenpólusa a Nyíregyházi-Debreceni gazdasági tengely, amelyből hosszútávon kialakulhat a Nyíregyháza-Debrecen agglomeráció. Az agglomerálódást a közlekedés földrajzi, közösségi közlekedési, munkaerő-piaci, oktatási, gazdaságfejlesztési tényezők egyaránt generálják. Ebben a formálódó gazdasági tengely, amelyben fontos szerepet játszik Téglás települése, az országhatáron túlnyúlva fontos regionális társadalmi, gazdasági együttműködéseket eredményezhet. A terület természeti-táji adottságokban gazdag, így azok megőrzésére, mezőgazdasági és turisztikai hasznosításuk fontos szerepet játszhat a térség fenntartható fejlődésének elérésében.

1.2.2 Kapcsolódás a Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatai között meghatározó a megyei területfejlesztési koncepció elkészítése, amely a megye hosszú távú, 2030-ig szóló céljait foglalja össze.

A koncepcióalkotás előkészítését a megye gazdasági, társadalmi és környezeti állapotának feltérképezése jelentette. A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 214/2012. (XI. 30.) MÖK határozatával fogadta el a megye területfejlesztési koncepciójának helyzetfeltáró munkarészét.

Hajdú-Bihar megye fejlesztési koncepciója három átfogó célt fogalmaz meg, amelyek tükrözik a megye értékválasztását, a fejlesztési célkitűzések fő irányát.

- Természeti adottságokra, hagyományokra, kutatási potenciálra alapozott gazdaságfejlesztés.

- Szolgáltatási, népegészségügyi és közigazgatási funkciók erősítése.

- Hatékony víz- és energiagazdálkodás, valamint fenntartható környezetgazdálkodás feltételeinek megteremtése.

A tervdokumentum átfogó céljai olyan célrendszert állítottak fel, amely a térség összes települése számára fontos és releváns tartalommal bír. Téglás esetében is ezen célok érdekében tett törekvések fontosak a település fenntartható fejlődésének elérésben.

A területfejlesztési koncepció stratégiai céljai két részre oszthatóak. Stratégiai ágazati célok és stratégiai területi célok. Ezek a következőek.

Stratégiai ágazati célok:

- Az Alföld értékeire épülő fenntartható környezet

- Versenyképes gazdaság és egészséges élelmiszer

- A megye gazdasági szerkezetének megfelelő oktatás, szakképzés

- Közösségi, szociális és társadalmi fejlesztések

Stratégiai területi célok:

- Debrecen, az életerős város, mint a Kárpát-medence egészség és innováció fővárosa

- Járásközpontok és járási szintű kisvárosok, mint a helyi közösségek együttműködéseinek centrumai

- Kistelepülések, mint az élhető vidéki közösségek színterei

10

A megyei stratégiai ágazati célok elérésében Téglásnak fontos szerepe van, hiszen mindegyik releváns a település számára.

A stratégiai területi célok közül az első kettő lényeges Téglás esetében, ugyanis egyrészről Debrecentől nagymértékben függ a település jövője, fejlődésének irányvonala, másrészről Téglás járási szintű kisváros, és a megye helyi közösségének együttműködési centrumaként értelmezhető.

Az 3. térkép alapján Téglás egy fontos országos térszerkezeti vonal mentén fekszik Debrecen és Nyíregyháza között. A következő évtizedekben várhatóan kialakul a két város között egy stabil agglomerációs tengely, ezt kihasználva a térség számos vállalkozást lesz képes bevonzani.

3. térkép: Hajdú-Bihar megye térszerkezete

Forrás: Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Koncepció

1.2.3 Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás

Téglás járási/kistérségi szinten sajátos helyzetben van, hiszen korábbi Hajdúhadházi kistérség több települést foglalt magában, mint a mostani járás három települése. Így jelen fejezetben a releváns komplex kistérségi programok elavultnak minősíthetőek, ezért nem kerülnek bemutatásra.

Hajdú-Bihar megye szakképzési-fejlesztési koncepciója 2013-ban készült el, amely a térség oktatási, képzési struktúráját határozza meg a 2013-2020-as időszakra. A koncepcióban Téglás kiemelt szerepkörrel bír, hiszen a megyében található legnagyobb ipari parkok közé

11

sorolja a Téglásit. Az ipari park címet 2012-ben nyerte el a „HAJDU Ipari Park”, így a település komoly gazdaságfejlesztő tényezővé nőtte ki magát.

Hajdú-Bihar megye szakképzésének 2020-ra vonatkozó jövőképe: a megye gazdasági versenyképességét, gazdasági, társadalmi, szociális kohézióját erősítő szakképző rendszer működtetése.

A jövőkép elérését szolgáló fő célok:

A megye szakképző rendszerének és a gazdaság igényeinek összehangolása

A szakképzés munkaerő-piaci kapcsolatainak erősítése

A szakképző rendszer rugalmasságának erősítése

A társadalmi leszakadás folyamatának visszafordítása a szakképzés lehetőségének megtartásával, fejlesztésével

A területi különbségek csökkentése, kiegyenlített, igényekhez igazodó szakképző kapacitás fenntartásával

Duális képzés

Ebben egyfelől a Tégláson működő szakképző szervezeteknek is célszerű részt vennie, másfelől a helyi vállalkozások kihasználhatják a szakképzés átgondolt fejlesztéséből származó előnyöket.

1.3 Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása

1.3.1 A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai

Településfejlesztési Koncepció

Jelen tanulmány készítésekor Téglás nem rendelkezett településfejlesztési koncepcióval. A települést 1991-ben nyilvánították várossá, így az alacsony lakosságszám ellenére időszerű egy átfogó tervdokumentum elkészítése is.

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) az Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által közzétett „Városfejlesztési Kézikönyv” elnevezés módszertani útmutató alapján, annak teljes mértékben megfelelve dolgozta ki a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott célrendszer a város, illetve kistérség meglévő stratégiai dokumentumaiban és ágazati programjaiban megfogalmazottak messzemenő figyelembe vételével készült. Ezek megfelelő alapot jelentettek az IVS elkészítéséhez, azonban kidolgozásuk ideje óta eltelt társadalmi és gazdasági változások, valamint a módszertani különbségek miatt is kívánatos volt egy új, középtávú, széleskörű helyi partnerségen alapuló városfejlesztési stratégia megalkotása.

Téglás meglévő stratégiai dokumentumai elvárt eredményként az alapvető városi funkciók teljes körű kiépítését, azok magas színvonalú ellátásának megszervezését, a kedvező földrajzi és közlekedési helyzetre alapozott gazdaságfejlesztést, valamint a rendezett kisvárosi településkép megteremtését helyezik előtérbe, mely által hosszú távon növekszik a város népességmegtartó- és vonzereje.

A fentiek alapján Téglás Város Önkormányzata az alábbi célkitűzéséket, jövőképet fogalmazta meg:

12

A város hosszú távú jövőképe: A kistérség egyik meghatározó településeként Téglás

kihasználja kedvező földrajzi-közlekedési helyzetét, két megyeszékhelyhez való közelségét és – így dinamizálódó gazdaságára alapozva – teljes körű és minőségi városi alapszolgáltatásokat, vonzó, tiszta és egészséges, kisvárosias környezetet biztosít a kiegyensúlyozottan növekvő helyi lakosság számára.

A település kitűzött jövőkép megvalósulását a hosszú távú, átfogó célkitűzéssel kívánja elérni Téglás: A város kedvező közlekedési és környezeti adottságaira alapozva modern kisvárossá válni, ahol fejlett köz- és közösségi szolgáltatások, valamint kedvező gazdasági környezet biztosítása révén a városban élők életkörülményei tartósan javulnak.

Az átfogó célkitűzések eléréséhez pedig a középtávú célok járulnak hozzá:

A. A város belső közlekedési feltételeinek javítása

B. Vonzó, kisvárosi településkép és kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása

C. Tiszta és egészséges települési környezet kialakítása

D. Diverzifikált helyi gazdasági szerkezet kialakítása

E. A helyi közszolgáltatások magas szinten történő biztosítása

F. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése

G. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése

A városrészek lehatárolása számos tényező figyelembevételével történt, a településrendezési terv szabta keretek mellett a város történelmi hagyományai, illetve a jövőbeni tervek is befolyásolták a döntést. Mindezek alapján a város belterületét hézag és átfedés-mentesen lefedő városrészeket különítettek el, illetve beazonosításra került egy külterületi városrészt is:

1. Városközpont: Városi funkciókat (igazgatás, oktatás, kultúra, kereskedelem) tömörítő városrész

2. Lakógyűrű: Átlagos infrastruktúrával rendelkező, lakosság pihenését szolgáló lakóterület

3. Kertvárosi lakóövezet: Alacsony infrastrukturális kiépítettséggel rendelkező lakóterület

4. HAJDU Ipari Park: Külterületen elhelyezkedő, a város gazdasága és a foglalkoztatás szempontjából meghatározó ipari hasznosítású terület

4. térkép: Téglás azonosított városrészei

13

Forrás: Téglás Integrált Városfejlesztési Stratégia

1.4 A település társadalma

1.4.1 Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség

A 6406 lakosú Tégláson a népsűrűség 167,13 fő/ km2. Téglás népességfejlődése az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat a 2010-ig tartó folyamatos növekedéssel szemben. Ezen ingadozással lényegében 6300-6500 fő között mozog az állandó és a lakó népesség is. A vizsgált időszak alatt – 2001 és 2013 között – az érték jelentős mértékben, 1,24%-kal nőtt, amely 2008-ig növekvést, és ezután ingadozással stagnálást mutat 2013-ig. Ez megfigyelhető mind az állandó népesség és a lakónépesség esetében is. A tendenciák összességében kedvezőbbek, mint országos vagy megyei szinten.

3. táblázat: Téglás város népességszám változása 2001-2013

Adattípus 2001 2013 Lakónépesség 2013/2001 (%)

Lakónépesség / állandó népesség

2001 2013

Állandó népesség (város)

6329 6 498 102,67%

100,14% 98,75% Lakónépesség (város)

6 338 6 417 101,24%

Állandó népesség (megye)

560 572 549 515 98,02%

98,55% 98,18% Lakónépesség (megye)

552 478 539 507 97,65%

Állandó népesség (ország)

10 270 425 10 051 837 97,87%

99,07% 98,26% Lakónépesség (ország)

10 174 853 9 877 365 97,08%

Forrás: KSH

14

1. ábra: Téglás népességének változása (2000-2013)

Forrás: KSH

Népsűrűség

A város népsűrűsége a 2013. évi adatok alapján 164,17 fő/km2, ami 2001-hez 161,35 képest 2,75 %-kal nőtt; ez az érték a megyei (86,86 fő/km2) és az országos (106,17 fő/km2) értéknél nagyobb. A magas népsűrűség a népesség növekedésével és település viszonylag kis területével magyarázható.

Népmozgalom

A 2001-es népszámláláshoz képest jelentősen romlottak Téglás népmozgalmi mutatói 2013-ra. A születések száma csökkent, ugyanakkor a halálozásoké nőtt, s a vándorlási különbözet is negatív mérleget mutat. Ennek az egyik oka lehet, hogy a népesség a környező nagyobb városokba költözött (Nyíregyháza, Debrecen).

4. táblázat: Téglás város népmozgalmi adatai (2001-2013)

Adattípus 2001 2013

Élveszületések (előző népszámlálás óta, fő) 70 59

Halálozások (előző népszámlálás óta, fő) 58 74

Természetes szaporodás (előző népszámlálás óta, fő) 12 -15

Vándorlási különbözet (előző népszámlálás óta, fő) 75 -45

Teljes népmozgalom (tényleges szaporodás) (előző népszámlálás óta, fő)

87 -60

Forrás: KSH

Korösszetétel

A népesség korösszetétele 2001 és 2011 közötti népszámlálási adatokkal lett szemléltetve. 2001-ben a legnagyobb arányt a 14 év alattiak tették ki, míg a 2011-es népszámláláson részesedésük már csak alig 2 százalékponttal nagyobb a 30-39 éves korosztálytól.

2. ábra A lakónépesség korösszetétele 2001, 2011

6000

6100

6200

6300

6400

6500

6600

6700

Lakónépesség száma az év végén(a népszámlálás véglegesadataiból továbbvezetett adat)(fő)

Állandó népesség száma (fő)

15

Forrás: KSH

Megfigyelhetjük a táblázatban, hogy a munkaképes korúak aránya 2/3-a a település össznépességnek 2001-ben, míg ez az arány kicsivel magasabb 2011-ben. Tehát a város lakossága lassan öregszik, de a korösszetétel még mindig kedvezőbb a megyei átlagnál.

5. táblázat: A népesség korösszetétele

Adattípus 2001 (fő) 2001 (%) 2011 (fő) 2011 (%)

-14 1305 20,59% 1255 19,56%

15-59 4089 64,52% 4103 63,94%

60- 944 14,89% 1059 16,50%

Összesen: 6338 100% 6417 100%

Forrás: KSH

A városban az eltartott népesség 2001-ben 35,48%, míg 2011 ugyanez a mutató 36,06% volt. Megfigyelhetjük tehát, hogy a településen kis mértékben nőtt az eltartottak aránya, amely a településnek ettől függetlenül előnyös mutatója, a megyei és az országos átlaggal összevetve.

3. ábra: A lakónépesség kor és nem szerinti összetétele 2001, 2011

Forrás: KSH

A város öregedési indexe 2001-ben 70,34 %, míg 2011-ben ugyanez a mutató 84,38 % volt. Ezzel megfigyelhető a településen az idősek számának növekedése, viszont ezzel az aránnyal még mindig nem nevezhető igazán öregedőnek a település, a mutató lényegesen kedvezőbb a megyei (99,6%) és az országos öregedési indexhez képest (114,7 %).

A népesség nemek szerinti megoszlásában 2001-hez képest nem történt jelentős változás 2011-re (51,8 % nő, 48,2 % férfi). A korfákon megfigyelhetjük, hogy az idősebb korosztálynál

19%

8%

16%

16%

14%

12%

4%11%

A népeség korösszetétele 2011

0-14

15-19

20-29

30-39

40-49

50-59

60-64

65-x

16%7%

15%

17%15%

13%

5%

12%

A népeség korösszetétele 2011

0-14

15-19

20-29

30-39

40-49

50-59

60-64

65-x

1000,0 500,0 ,0 500,0 1000,0

0-14

20-29

40-49

60-64

Korfa 2011

nő férfi

1000,0 500,0 ,0 500,0 1000,0

0-14

20-29

40-49

60-64

Korfa 2001

nő férfi

16

jelentősebb arányban a nők vannak, a fiatalabb korosztályoknál viszont a férfiak, és ez mind a két népszámlálásnál megfelel az országos trendeknek is.

1.4.1.1 Nemzetiségi összetétel

A városban a 2011 népszámlálás alapján jelen lévő nemzetiségek: cigány (16 fő), német (19 fő), román (6 fő), örmény (3 fő). 2001 óta a cigány és a német nemzetiség létszámában állt be jelentősebb változás, ami növekedést (német nemzetiség 7 volt, cigány 9 fő) jelent.

A városban jelentősebb számban jelen lévő jelentős kulturális örökséggel bíró nemzetiség a német, amely elsősorban a sváb lakosság és a betelepülő németeknek köszönhetően van jelen. A nemzetiségi csoportok önkormányzattal nem rendelkeznek.

1.4.1.2 Képzettség

A lenti táblázatban adatai alapján megfigyelhető, hogy arányaiban jelentősen növekedett a 2001-es népszámláláshoz képest az iskolázottság Tégláson. A megyei és az országos tendenciákhoz hasonló képet mutat. Az érettségizettek és a diplomások száma növekedett a legnagyobb mértékben. Arányaiban a felsőfokú végzettségek szerzettek vannak a legkevesebben, ennek az oka részben, hogy helyben viszonylag kevés a diplomások számára megfelelő álláshely, emiatt felerősödhet a szelektív migráció. Ennek ellenére a felzárkózás a megye és az ország átlagához képest egyértelmű.

17

6. táblázat: Téglás 7 éves és idősebb népességének legmagasabb iskolai végzettsége szerint megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011)

Adattípus Terület 2001 2011 Változás 2011/2001 viszonylatában (%)

első évfolyamát sem végezte el

ország 1,73% 1,18% 66,81%

megye 2,17% 1,45% 66,76%

város 2,35% 1,55% 69,17%

általános iskola 8. évfolyamát elvégezte

ország 30,69% 25,03% 79,66%

megye 27,11% 26,35% 97,09%

város 32,06% 30,60% 100,00%

középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel rendelkezik

ország 16,67% 19,48% 114,15%

megye 21,12% 20,09% 94,99%

város 25,83% 25,24% 102,33%

érettségivel rendelkezik

ország 22,80% 27,54% 117,95%

megye 17,61% 25,44% 144,23%

város 14,79% 23,35% 165,35%

egyetem, főiskola stb. oklevéllel rendelkezik

ország 9,85% 15,54% 154,13%

megye 8,15% 13,43% 164,56%

város 3,39% 6,31% 194,79%

Forrás: KSH

1.1.1.1 Foglalkoztatottság

Téglás városban 2011-ben a 4103 munkaképes korú 71,58% a volt foglalkoztatott. Ez az arány a 2001-es adatokhoz képest kedvezőbb értéket mutat, javuló tendenciával.

4. ábra: Foglalkoztatottak ágazatok szerint

Forrás: KSH

A foglalkoztatottak a legnagyobb arányban az ipari és építőipari szektorban dolgoznak. Ezt főképp a helyi vállalkozások teszik lehetővé. A szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak aránya az országos és megyei értékekhez képest viszonylag alacsony, és a mezőgazdaság jelentősége sem kiemelkedő. A foglalkoztatottak nemek szerinti megoszlása nem tükrözi vissza a teljes népesség nemek szerinti megoszlását: 44% nő, 56% férfi. Az ingázás jelentős munkaerő-piaci folyamat a város életében: az eljárók száma csaknem eléri a helyben lakó és dolgozó és a Téglásra napi szinten dolgozni járók összesített számát.

24%

4%

55%

17%

A kereskedelmi és szolgáltatásifoglalkozású foglalkoztatottakszáma (fő)

A mezőgazdasági éserdőgazdálkodási foglalkozásúfoglalkoztatottak száma (fő)

Az ipari, építőipari foglalkozásúfoglalkoztatottak száma (fő)

Az egyéb foglalkozásúfoglalkoztatottak száma (fő)

18

A munkanélküliség folyamatosan fennálló, de változó mértékben megjelenő probléma a város gazdasági, munkaerő-piaci életében. 2001 és 2004 között csökkent a munkanélküliek száma, ezt követően folyamatosan nőtt a számuk, mely a 2012-es évben csúcsosodott ki, viszont innentől fogva csökkent a számuk és 2014-re elérte a 2006-os szintet.

5. ábra: Munkanélküliek számának változása

Forrás: KSH

Nyilvántartott álláskeresők száma 2015 decemberében 512 fő volt, ami – figyelembe véve a munkavállalási korú népesség számát – 10,95%-os munkanélküliségi rátát eredményezett – ez kedvezőtlenebb adat a megyei (7,7%) és az országos (4,89%) értékekhez képest. A legalább 1 éve munka nélkül lévők száma viszonylag magas, 131 fő.

Jelentősebb ciklikusság nem tapasztalható a munkanélküliség alakulásában, ennek oka egyrészt a közfoglalkoztatási rendszer bevezetése, másrészt az, hogy a település gazdaságában a szezonalitást mutató ágazatok (pl.. mezőgazdaság, idegenforgalom) kisebb jelentőséggel bírnak.

6. ábra: Nyilvántartott munkanélküliek 2014-ben havi lebontása

Forrás: KSH

536

411371

348

407 413432

557 548594

641675

722

558

449

0

100

200

300

400

500

600

700

800

2000.év

2001.év

2002.év

2003.év

2004.év

2005.év

2006.év

2007.év

2008.év

2009.év

2010.év

2011.év

2012.év

2013.év

2014.év

0

100

200

300

400

500

600

700

19

1.4.1.3 Jövedelmi viszonyok

Jövedelem

Téglás városában 2013-ben 3022 fő volt adófizető, amely 98 fővel több, mint 2012-ben. A legtöbb befizetett adó a 2 000 001 – 2 500 000 forintos sávon érkezett be, de relatíve magas az e fölötti sávon befizetett adó összege is. Ettől függetlenül nagy az alacsony bérkategóriában beérkező adó összege is, amely jelzi a foglalkoztatottak viszonylag alacsony jövedelem szintjét.

7. táblázat: Téglás város befizetett SZJA értéksávonként

Sáv Adó összege

Összes adó 0-300 000 Ft sávon 9 762 847

Összes adó 1 000 001-1 200 000 Ft sávon 30 078 061

Összes adó 1 200 001-1 500 000 Ft sávon 76 940 532

Összes adó 1 500 001-1 800 000 Ft sávon 62 871 205

Összes adó 1 800 001-2 000 000 Ft sávon 31 164 406

Összes adó 10 000 001-20 000 000 Ft sávon 73 760 570

Összes adó 2 000 001-2 500 000 Ft sávon 88 601 732

Összes adó 2 500 001-3 000 000 Ft sávon 59 466 236

Forrás: TEIR

Tégláson az 1000 főre jutó személygépkocsik száma 2013-ban 1554 darab volt, mely a 2010-es értékekhez képest folyamatos növekedést mutatott.

Segélyezés

A KSH adatai alapján a következő táblázatban foglaljuk össze, hogy Téglás városában milyen típusú és mekkora a segélyezés mértéke

8. táblázat: Téglás város segélyezése

Segély típus Érték

Átmeneti segélyezés esetei (pénzbeni és természetbeni) 2013 (eset) 180

Átmeneti segélyezésben részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) 2013 (fő) 167

Átmeneti segélyre felhasznált összeg (pénzbeni és természetbeni) 2013 (1000 Ft) 876

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma 2013 (fő) 300,81

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek közül foglalkoztatásban részt vettek száma 2013 (fő)

347

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra felhasznált összeg 2013 (1000 Ft) 82301

Időskorúak járadékában részesítettek átlagos száma 2013 (fő) 7

Időskorúak járadékára felhasznált összeg 2013 (1000 Ft) 2146

Forrás: KSH

A város lakosságszámához viszonyítva alacsonynak mondható a különböző szociális ellátásokban részesülők és az esetek száma, nem éri el az 2 százalékot az átmeneti segélyezés aránya, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás is 4 százalékos, mely az országos és a megyei adatokhoz képest is alacsony.

20

1.4.1.4 Életminőség

Születéskor várható élettartam a megyében a nők esetében 77,0-77,7 életév közé tehető, míg a férfiak esetében 68,6 életév a maximum.

A városban a háztartások életminősége az alábbiak szerint változott 2001 és 2011 között:

- a háztartások közül 2001.ben még csak 1820 rendelkezett hálózati vízvezetékkel, ez a szám 2011-re 2236-ra emelkedett;

- ezzel nagyjából párhuzamosan csökkent a házi vízvezetékkel rendelkező háztartások száma (613-ról 261-re);

- a két népszámlálás között kiépült a városban a közcsatorna hálózat.

7. ábra: Lakások komfortfokozata

Forrás: KSH

A városban az összkomfortos lakások száma a legmagasabb. Ez a szám növekedett a két népszámlálás között, hasonlóan a komfortos lakások számához (+177 db), mely egyrészt az újonnan épített lakásoknak, másrészt a felújításoknak is köszönhető, amellyel az alacsonyabb színvonalú lakások korszerűsítésére került sor. Csökkent a szükséglakások száma, valamint a javuló körülményeknek köszönhetően a félkomfort és a komfort nélküli aránya és száma jelentősen csökkent.

1.4.2 Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok

Jelentős társadalmi konfliktus nem érzékelhető a településen, a hátrányos helyzetű lakosság száma és aránya viszonylag alacsony, eloszlásuk a városban egyenletesnek mondható, kisebb tömörülés a város északkeleti részén figyelhető meg.

A városrészek lakónépessége egyenetlenül oszlik meg, melynek hátterében elsősorban a lehatárolást meghatározó városi morfológia és az ebből fakadó méretbeli különbségek állnak. A lakosság legnagyobb arányban, az Északi városrészben, míg legkisebb arányban a Városközpontban, illetve a külterületen él.

1045

570

86

298

134

1395

747

54122

100

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség- ésegyéb lakás

2001 2011

21

Figyelembe kell venni az esetleges térhasználati konfliktusokat annak érdekében, hogy a lakófunkciójú és a gazdasági-ipari hasznosítású területek megfelelően elkülönüljenek egymástól.

1.4.3 Települési identitást erősítő tényezők

1.4.3.1 Történeti és kulturális adottságok

Településtörténet

Téglás környékén az emberi élet első tárgyi emlékei i.e. 2000. körüli időszakból, a rézkorból származnak. A település első írásos említése viszont csak egy 1332-ben kiállított pápai tizedjegyzékben történt meg. A város nevének kialakulása még vitatott, valószínűleg egy jellegzetes téglaépítményéről, téglából épített templomról vagy földesúri házról kapta a nevét. (Korábbi névalakok: Theeglas, Telglas, Tetlas, Teclas, Teklas, Teglas, Téglás.)

Az 1050-es években a Gutkeledek hozták létre a települést szláv és magyar családok letelepítésével. A jelenlegi helyet sem helyi, sem helyzeti energiák nem indokolják. Meghatározó lehetett az, hogy a Tokaj-Debreceni út és a kelet-nyugati csapású vándorlási, kereskedelmi útvonalak itt keresztezték egymást.

A XVII. században a Rákóczi birtokába került, akik hajdúkat telepítettek ide. Téglás tehát magánföldesúri hajdútelep lett. 1706-ban a hajdúvárosok kerületéhez csatolták. Ebből az időből származik a település legrégebbről ismert címerképe is, mely az 1706-ban készült pecsétnyomón volt használatban. Téglás ezt a címerképet a későbbiekben változatlanul megtartotta. A települést többször eltiltották a hajdú jogok gyakorlásától, de mezővárosi rangját sokáig megőrizte.

1798-ban Téglást gróf Bek Pálnak – Debrecen királyi biztosának – adományozták, akinek köszönhetően a település szerkezetét mérnöki munkával alakították ki. Az 1800-as években alakult ki Téglás sakktáblás alaprajza. Szintén ő építtette 1804-ben a Degenfeld-kastélyt. A XIX. században igen élénk szellemi élet folyt a kastélyban, gyakori vendég volt itt Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Széchenyi István, Nagy Sándor József, az 1848-as szabadságharc tábornoka és a legendás szabolcsi zászlóalj parancsnoka, Rakovszky Samu ezredes. A település mellett haladó Debrecen-Nyíregyháza vasútvonalat 1857-58-ban építették, ami a város megerősödését eredményezte.

1876-ig Téglás Szabolcs, utána Hajdú vármegyéhez tartozott. 1904-ig volt mezőváros, utána község lett.

Az I. és II. világháború Téglást sem kímélte: 114-en estek el a frontokon, de civil áldozatok is voltak. A II. világháború idején a zsidó lakosságot elhurcolták. A két világháború áldozatainak nevei bronz falevélbe öntve találhatók a város főterén 1992-ben felavatott Világháborús Emlékművön.

A település az 1950-es évekig mezőgazdasági jellegű volt, a TSZ az '50-es években alakult. Az ipar az 1950-60-as években jelent meg a Hajdúsági Iparművek idetelepítésével. Az ipari nagyüzem vonzásának hatására rohamosan nőtt a település lakóinak száma. A mezőgazdaság helyett az ipar lett a meghatározó.

Téglás 1970-ig község volt, azt követően nagyközségi rangot kapott.

1984-ben az akkori pártpolitika hatására összevonták a szomszédos Hajdúhadházzal. Az erőszakos egyesítés megtörte a település fejlődési ívét. Ez alatt az idő alatt egy új, közös városközpont kialakítására törekedtek, így ma a két város összeér. 1989-ben Hajdúhadháztéglást várossá nyilvánították. Mivel a téglásiak méltatlannak és indokolatlannak tartották az összevonást, a rendszerváltás után, 1990-ben népszavazással kezdeményezték a szétválást. A Magyar Köztársaság elnöke 1991. május 1-től mindkét helységnek városi címet adományozva engedélyezte a településegyesítés megszüntetését.

22

A rendszerváltás óta Téglás fejlődése töretlen. A település vezetői törekednek a városi ranghoz méltó arculat, intézményi és infrastrukturális ellátottság kialakítására.

Kulturális értékek

A városban megtalálható kulturális értékek elsősorban a vallási és történeti emlékekhez kötődnek:

- Református templom

- Görög katolikus templom

- Római katolikus templom

- Degenfeld-Schomburg kastély

- Városháza

- Helytörténeti kiállító terem

- Városi Galéria

1.4.3.2 Civil szerveződések

A városban 13 bejegyzett civil szervezet működik. A szervezetek a leginkább sport és ifjúsági tevékenységet folytatnak, esetenként valamilyen hátrányban szenvedő csoportokkal foglalkoznak, legyen az betegség, kompetencia hiánya, kevés testmozgás, valamint vallási, politikai és iskolai egyesületek is megtalálhatók közöttük.

9. táblázat: Jelentősebb civil szervezetek a városban

Civil szervezet neve Tevékenység

Bek Pál Kertbarát Kör Egyesület érdekvédelem

Téglás Városi Sportegyesület sport

Téglás Város Polgárőrszervezete biztonság

Nyugattól Keletre Egyesület szociális tevékenység

Turáni Sólyom Hagyományőrző Egyesület hagyományőrzés

Téglási Iskolás Gyermekekért Alapítvány ifjúság-oktatás

Téglási Óvodás Gyermekekért Alapítvány

ifjúság-oktatás

Téglási Diáksport Egyesület sport

Jelenleg a településen nem működik civil szervezeteket összefogó központ, amely egy kicsit hátrányba helyezi az egyesületek, alapítványok közös összefogáson alapuló komplexebb munkáját.

A Nyugattól Keletre Egyesületet 2007-ben alakították, tagjai elsősorban téglási lakosok. A Egyesület célja, hogy különböző programokon keresztül javítsák a téglásiak és a hajdú-bihar megyei lakosok életminőségét.

Turáni Sólyom Hagyományőrző Egyesület a kulturális és információs, kommunikációs tevékenységgel foglalkozik (pl. helyi tömegkommunikáció, művészeti tevékenység, kulturális örökség megőrzése, közgyűjtemény, kiadás, épített környezett védelme, népművészet, hagyományőrzés, közművelődés, kisebbségi, nemzetiségi kultúra ápolása).

23

1.4.3.3 Egyéb eszközök a helyi identitás erősítésére

A települési identitás erősítésében szerepet játszik a javuló közbiztonság és köztisztaság, a helyi média (Téglási krónika [negyedévente], a havonta megjelenő Téglás Városi Képesújság valamint a város nemzetközi kapcsolatrendszere is. Téglás az utóbbi évtizedek

során három településsel (Affalterbach – Németország, Fulnek – Csehország, Ludwin – Lengyelország) épített ki stabil külkapcsolati hálózatot, amely elsősorban a kölcsönös látogatások során történő tapasztalatcserére, az emberek közötti kapcsolatépítésre (diákcsere-program, együttműködés a sportban), illetve bizonyos esetekben kölcsönös segítségnyújtásra irányul. Ezen felül általános iskolánk művészeti tagozatának a romániai Szatmárnémeti Művészeti Iskolával van úgynevezett testvériskolai kapcsolata.

1.5 A település humán infrastruktúrája

1.5.1 Humán közszolgáltatások

1.5.1.1 Oktatás-nevelési intézményhálózat

Óvodai feladatellátás

Téglás városban az óvodai feladatellátást a Bárczay Anna Városi Óvoda biztosítja (Kossuth u. 72/a). A 300 férőhelyes intézmény fenntartója és működtetője Téglás Város Önkormányzata, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, részjogkörrel, ezen belül önálló bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik. A 85,79 %-os kihasználtságú intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait az Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Iroda látja el A

munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjére az önkormányzat Képviselő-testülete által jóváhagyott külön megállapodás az irányadó.

Az utóbbi években megvalósult fejlesztés elsősorban a kapacitások bővítésére irányult: Óvodai férőhely-kapacitás bővítése Téglás városában (2010, 233 944 299 Ft);

A legfontosabb fejlesztési igények a kapacitás bővítés és korszerű technológiai eszközfejlesztések, az elkövetkező időszakban az óvodai nevelés színvonalának fenntartása és javítása, az óvodapedagógiában részt vevők szakmai képzése.

Általános iskolai feladatellátás

A II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola fenntartója a Baptista Egyház. A 700 fős, 25 tantermes iskola felújítására és fejlesztésére legutóbb 8-10 éve nyertek pályázati forrásokat a fenntartók.

- II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény építése (2007, 669 524 488 Ft),

- Úttörő utcai Általános Iskola régi épületének felújítása (2008, 77 686 400 Ft).

2001 óta az általános iskolai nappali oktatásban résztvevő tanulók száma folyamatosan csökkent 700 fő alá. A város iskoláiba más településről bejáró általános iskolai tanulók száma ezzel szemben növekvő. A vonzerő oka a környező településekről való könnyű elérés és közlekedési lehetőség. Művészeti alapkézés régóta folyik az intézményben, és bevezetésre került a két tanítási szak is (magyar-angol), ahol a tanulók első osztálytól kezdve egyes tantárgyakat (kézség tantárgyakat) már angolul tanulnak.

Az iskolában Az általános iskolai oktatásban elsősorban a szakmai módszertani megújulás folytatásán lesz a hangsúly. Cél, hogy minden osztályterem rendelkezzen korszerű információs eszközökkel például interaktív táblával.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Csehorsz%C3%A1g

24

25

Középfokú oktatás

A Kölcsey Ferenc Gimnázium Téglási Tagintézményének vonzáskörzete nagyjából 15 kilométerig terjed. Az intézményben esti gimnáziumi és szakközépiskolai képzést biztosítanak.

2000. szeptember 1-jén kezdődött Tégláson az esti tagozatú gimnáziumi oktatás Budakalász Gimnázium Téglási Tagiskola elnevezéssel, 2003-tól pedig a Kölcsey Ferenc Gimnázium Téglási Tagintézménye lett az iskola. A diákok Téglásról, Hajdúhadházról, Bocskaikertből, Újfehértóról és Bökönyből járnak az intézménybe. Eddig közel háromszázan tettek sikeresen érettségi vizsgát. Tárgyi és személyi feltételeink maximálisan biztosítottak. 2007-ben került átadásra a város új iskolája, jól felszerelt szaktantermekkel, új bútorzattal, büfével, modern környezetben. Kollégiumi ellátást a városban intézmény jelenleg nem biztosítja.

1.5.1.2 Egészségügyi ellátás

Az egészségügyi alapellátást a városban összesen 3 háziorvos, 1 házi gyermekorvos, 2 fogorvosi praxis biztosítja egy ellátóhelyen, amelynek felújítása és egészségház kialakítása 2008-ban történt meg EU-s támogatással (78 465 827 Ft). Az orvosok alkalmazottként végzik feladatukat. A betöltetlen praxisok száma: 0. Az ügyeleti feladatok ellátása a központi rendelőben történik. A városban 2013-ban 77904 esetben nyújtottak segélyt a házi orvosi

ügyeletek. A városban 3 körzetben 3 védőnő dolgozik. A gyógyszertárak száma 1.

Fizioterápás szakrendelés működik a településen

Egyéb szakellátás igénybevételére a városban nincs lehetőség, a beutalás a debreceni egészségügyi intézményekbe történik, valamint a nyíregyházi kórházba, mint befogadó intézménybe viszik az eseteket.

1.5.1.3 Szociális ellátás

Intézmények, szolgáltatások

Szociális és gyermekvédelmi alapellátás és szakosított ellátás és intézményei a városban: önállóan biztosított alapszolgáltatások száma 3, a társulásban fenntartott alapszolgáltatások száma 1. A városban egy bölcsőde működik 48 férőhely biztosításával. Az intézmény felújítása első ízben a Kormány 206/2008. (VIII. 26.) rendelete eredményeképpen sikerült, a támogatás mértéke 20 millió Ft volt. A Téglás Városi Bölcsőde felújítása és

bővítése című pályázat keretében megtörtént az intézmény fejlesztése (2010, 80 050 612 Ft). Az intézmények kihasználtsága városi szinten 100 %-os. A kihasználtságban jelentős ingadozás nem jelentkezik. A városban tehát jelentős igény mutatkozik további férőhelyek kialakítására, melyek további bővítést igényelhetnek a következő időszakban.

Pénzbeni és természetbeni ellátások

A következő táblázatban látható, hogy Téglás városában milyen természetbeni és pénzbeli szociális juttatásokhoz jutnak a helyiek, valamint azt, hogy hányan vették igénybe ezeket 2013-ban a KSH adatai alapján. A szociális étkeztetésben 156 fő vesz részt, főleg időskorúak. A legtöbb szociális feladatot mind idősgondozásban, mind családsegítésben a Hajdúhadházi Mikrotérségi Szociális Gondozási Központ és Téglás Város Önkormányzatának Család- és Gyermekjóléti Szolgálata látja el.

10. táblázat: Szociális ellátásban részesülők

Szolgáltatás Résztvevők

száma

26

Megjelenési esetek száma a járóbeteg szakellátásban (székhely szerinti adatok) (eset)

2972

Megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülő férfiak száma (fő) 133

Megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülő nők száma (fő) 169

Működő bölcsődei férőhelyek száma (db) 48

Működő házi gyermekorvosok száma december 31-én (fő) 1

Működő háziorvosok száma december 31-én (fő) 3

Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő férfiak száma (fő)

552

Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő nők száma (fő)

857

Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak száma (fő) 345

Öregségi nyugdíjban részesülő nők száma (fő) 548

Özvegyi és szülői nyugdíjban részesülő férfiak száma (fő) 3

Özvegyi és szülői nyugdíjban részesülő nők száma (fő) 77

Szociális alapszolgáltatásban és nappali ellátásban foglalkoztatottak közül ápolási, gondozási munkát végzők száma (fő)

39,8

Szociális alapszolgáltatásban és nappali ellátásban foglalkoztatottak száma összesen (fő)

46,8

Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő) 156

Forrás: KSH

1.5.1.4 Közművelődés, sport, szabadidő

A városban a legfontosabb közművelődési intézmény a Téglási Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény, amely egységbe fogja a kulturális feladatokat: felnőtt lakosság és gyermekek részére szakmai jellegű szakkörök és tanfolyamok szervezése és lebonyolítása, az alapfeladat-rendszerhez illeszkedő rendezvények szervezése és bonyolítása, a lakossági igényekhez igazodó, azoknak megfelelő szórakoztató és rekreációs kezdeményezése: műsorszolgáltatás, találkozók, fesztiválok, kiállítások szervezése, művészeti-művelődési csoportok, közösségek támogatása.

Az intézmény tagintézményeiként működik a Városi Könyvtár, a Városi Mozi, a Helytörténeti Kiállító Terem és Városi Galéria, valamint a Városi Rendezvényterem.

A település rendszeresen megtartott éves rendezvényei a következőek:

- Magyar Kultúra Napja

- Múzeumi esték

- Városi Nőnap

- Március 15

- Lélekszínek előadás

- Május 1. Városnap

- Pedagógusnap

- Házi ízek versenye

- Tóalj fesztivál

- Augusztus 20

- Gulyásfesztivál

- Városok közötti íjászverseny

- 56-os forradalom emlékműsor

- Szülőföldem Téglás filmvetítés

- Márton napi lámpás felvonulás

- Ezüstcsengő és advent

A közösségi/tömegsport szervezésének tekintetében Tégláson két egyesületet lehet megemlíteni: Téglás Városi Sportegyesület, Téglási Diáksport Egyesület.

Téglás Városi Sportegyesület szakosztályai:

27

- Labdarúgás: felnőtt férfi labdarúgó csapat és utánpótlás fiú csapatok U7 – U21 korosztályokban,

- Súlyemelő szakosztály: kölyök, serdülő, ifjúsági, valamint felnőtt korosztályban,

- Női kézilabda: felnőtt és U9 – U15 korosztályokban.

Az egyesület a lakossági tömegsport igények kielégítése érdekében a Stadion utcai sporttelepet nyitva tartja:

- március 1. – október 31. között: minden nap 6 – 22 óráig

- november 1. – február 28/29. között: 8 – 19 óráig

mely időtartamban az edzések, sportrendezvények, ünnepségek és egyéb pályabérléssel nem érintett sportpályákat a lakosság saját felelősségére a balesetvédelmi szabályok és a kifüggesztett pályarendszabályok betartása mellett térítésmentesen használhatja hobbi-, illetve szabadidős sportolás céljából.

1.5.2 Esélyegyenlőség biztosítása

Az igazságosságra és méltányosságra törekvő fejlesztés keretében a területi és társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését előmozdító, a kohéziós erő kihasználására törekvő fejlesztések valósulnak meg. Az alapelv alkalmazása hozzájárul a szociális, társadalmi, foglalkoztatási helyzet romlásának, s ezáltal a szegregátumok kialakulásának megakadályozásához, valamint elősegíti a kiegyenlített városfejlődés és a társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtését. A város óvodai intézményeiben a HH-s és a HHH-s gyermekek száma 2014-ben 102 fő volt, ami 17 %-os arányt jelent ebben a korosztályban városi szinten.

Téglás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Téglás Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018. évekre vonatkozó felülvizsgált dokumentumot az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény a 31. § (4) bekezdése alapján megtárgyalta és a kiegészítésekkel elfogadta.

1.6 A település gazdasága

1.6.1 A település gazdasági súlya, szerepköre

Téglás város gazdasági súlyát és szerepkörét érintően nem kerül említésre a megyei területfejlesztési programban. Gazdasági szerepkörét tekintve a megyei program a várost nem jellemzi, ami a megyei program hiányosságaként fogható fel, mert a város ipari szerepköre hazai tekintetben is említésre méltó. A városban a regisztrált vállalkozások száma 823 darab, a működő vállalkozások száma 218 darab (2012). Ez magasabb mint 2010-ben.

A működő vállalkozások 1000 lakosra vetített száma országos szinten 65, a megye esetében 50 működő vállalkozás/1000 lakos, Téglás város értéke: 34, ami a megyétől és az országostól is alacsonyabb érték. A város e tekintetben gyengébb helyzetben van a megye egészéhez képest is.

A vállalkozások abszolút és lakosságarányos száma nem mutatja megfelelően a város relatív gazdasági erejét ezért fontos megvizsgálni és összehasonlítani a működő vállalkozások szerkezetét alkalmazottal létszáma és az árbevétel szerint is.

11. táblázat: Vállalkozások létszámkategória szerinti helyzete Tégláson

1-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 249- X fő

28

mikro kis közép nagy

Téglás 813 4 3 1

Hajdú-Bihar megye 95 367 451 216 32

Téglás részesedése a megyén belül (%) 0,85% 0,88% 1,38% 3,125%

Forrás: KSH

29

A közép- és nagyvállalkozások tekintetében város megyén belüli részesedése nagyobb a népességszámhoz viszonyítva, azonban a mikro- és kisvállalkozások tekintetében van még fejlődési potenciál. A város relatív helyzetét tükrözi mindezek mellett a működő vállalkozások ágazatok szerinti megosztása. Ezzel lehetővé válik a domináns ágazatok beazonosítása és összehasonlítása a megyei jellemzőkkel.

12. táblázat: Vállalkozások szektorok szerinti bemutatása Tégláson

Gazdasági ág Téglás város Hajdú-Bihar megye

Mezőgazdaság 10 669

Ipar 38 2783

Építőipar 12 1483

Kereskedelem, gépjárműjavítás 66 4014

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 23 6737

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 35 2905

Egyéb szolgáltatás 20 2337

Forrás: KSH

A vállalkozások számát tekintve a városban elsősorban a kereskedelem szektor a legmeghatározóbb, másodsorban az ipar és az adminisztratív szektor, de a szakmai és tudományos tevékenység is jelen van. A mezőgazdasági vállalkozók száma nem jelentős. Az egyéb szolgáltatási szektorról el lehet mondani, hogy főképp mikrovállalkozások tevékenykednek benne.

1.6.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői

1.1.1.2 Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban a működő vállalkozások 100 %-a mikrovállalkozás. Méret és árbevétel szerint nincsenek jelentős különbségek. A külföldi tulajdon nem jellemző. Téglás külterületeit tekintve a szántó besorolású területek mérete a számottevő, de megfigyelhető, hogy számos területet vettek ki művelés alól és hagynak parlagon, vagy más használatra.

Az 1970-es évek elején helyi mezőgazdák megalakították a Bek Pál Kertbarát kört, amelynek keretén belül egymással és társtelepülések mezőgazdáival versengve egyre szebb és jobb minőségű zöldséget, gyümölcsöt és nem utolsósorban díjnyertes borokat állítanak elő. Emellett feladatának tekinti a téglási kerttulajdonosok gazdasági, szakmai érdekeinek képviseletét, védelmét, a kertészeti kultúra fejlesztését, a lakosság környezetvédelmi mozgósítását.

1.1.1.3 Ipar

Az iparban működő vállalkozások aránya 16 %- a az összes vállalkozásból. Elsősorban a mikro- és kisvállalkozások dominálnak, a településen egy hazai tulajdonban lévő nagyvállalkozás működik, a külföldi tulajdon nem jellemző. A HAJDU Ipari Park kedvező feltételeket biztosít a korszerű termelési és szolgáltatási profilú vállalatok megtelepedéséhez, fejlődéséhez. A lehetőség nagybefektetők, valamint kis- és közepes vállalkozások számára egyaránt adott. A park teljes területén széleskörű infrastrukturális szolgáltatásokat biztosít a tulajdonos, a HAJDU Infrastruktúra Zrt. Jelenleg 30 kialakított telken lehet elkezdeni a fejlesztést. Az alapvető közüzemi infrastruktúra mellett távhőellátást biztosítanak, valamint az ipari szennyvíz és ipari hűtővíz kezelését.

30

13. táblázat: Legtöbb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások Tégláson

Vállalkozás neve Fő tevékenységi kör Létszám

HAJDU Hajdúsági Zrt. háztartási villamos készülék gyártás 453

Hajdu Autotechnika Zrt. közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása, szerszám tervezés és gyártás

194

Sigér Klán Kft. kenyér, friss pékáru 45

Hajdu Infarstruktúra Zrt. saját tulajdonú, bérelt ingatlan üzemeltetés, bérbeadás

23

Téglás Trans Szolg. És Ker. közúti áruszállítás 20

Tux Kft. élelmiszer jellegű bolti kiskereskedelem 13

Szarka és Tsa 2004 Kft. karbantartás, mélyépítés, bontás 11

Aranykalász Gazdák Kft. gabonaféle termesztése 10

Gázszer Kft. fémáru, szerelvény, fűtési berendezés 10

Téglási Magtár Szövetkezet dohány, gabona, vetőmag, takarmány nagyker 6

Forrás: Téglás Város Önkormányzata

A gépgyártás a legjelentősebb foglalkoztató a településen, ezután a kereskedelem és logisztikai szegmens. A HAJDU Hajdúsági Zrt a maga 453 főt foglalkoztató tevékenységével fontos szereplő, a korábbi HAJDU Hajdúsági Iparművek Rt. három utódját tömörítő HAJDU-cégcsoport, amely három részre bomlása után is körülbelül 650 főt foglalkoztat. A Hajdu Autotechnika Zrt évről évre növekvő tendenciát mutat, mind az árbevétel mind pedig a foglalkoztatotti létszámot tekintve.

1.1.1.4 Szolgáltatások

A szolgáltató ágazatban működik az összes vállalkozás 50 %-a. Méret és árbevétel szerint nincsenek jelentős különbségek, a külföldi tulajdon nem jellemző. A szolgáltató ágazatban működő vállalkozások alszektorok szerinti közötti megoszlása a kereskedelem dominanciáját mutatja.

14. táblázat: Szolgáltatói alszektorok Tégláson

Alszektor Száma

kereskedelem, gépjárműjavítás 66

szállítás, raktározás 5

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 12

pénzügyi, biztosítási tevékenység 11

ingatlanügyletek 7

szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 13

adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 19

oktatás 9

humán-egészségügyi, szociális ellátás 5

művészet, szórakoztatás, szabadidő 1

egyéb szolgáltatás 13

Forrás: KSH

A turizmus nem tekinthető jelentős gazdasági szegmensnek a településen, kevés a turisztikai vonzerővel rendelkező természeti, építészeti és kulturális értékek, a turisztikai szolgáltatások kínálata mind mennyiségi, mind minőségi szempontból elmarad a kívánatos mértéktől. A turisztikai szempontból meghatározó attrakciói: az Angolkert és a Degenfeld-

31

kastély parkja helyi jelentőségű védett természeti terület. A felújított Degenfeld-kastély és

a falusi turizmus lehetne főbb húzó ágazat, valamint a rendezvények esetén lehetne attrakciót fejleszteni.

1.6.3 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése

Téglás városának gazdasági jelentősége a Debrecen és Nyíregyháza közötti elhelyezkedésnek, valamint ipari parkjának köszönhető, a vállalkozások száma és a fejlettsége is részben emiatt kedvezőnek tekinthető. Önkormányzati adatszolgáltatás alapján az iparűzési adó folyamatos emelkedése figyelhető meg, amely jó bevételi forrás a településnek.

A város vállalkozásai munkahelyteremtő és/vagy telephelyfejlesztési beruházásokat valósítottak meg.

15. táblázat: Téglás városának iparűzési adóbevétel alakulása (eFt)

Év Iparűzési adó

2009 92 496

2010 89 929

2011 120 914

2012 122 061

2013 133 160

2014 138 571

Forrás: Téglás Város Önkormányzata

Ezen kívül a járási munkaügyi szervezet számos olyan továbbképző lehetőséget és foglalkoztatási kondíciót biztosított a település vállalkozásainak és nonprofit szervezeteinek, amellyel serkentik a foglalkoztatottságot.

A legtöbb iparűzési adót azok a vállalkozások fizetik, ahol a foglalkoztatás is az egyik legmagasabb. Megfigyelhetjük, hogy az ipar mellett más feldolgozó és szolgáltató iparágak is megjelennek, mely a termelés mellett számos iparűzési adót is befizet az önkormányzatnak.

16. táblázat: Legtöbb iparűzési adót fizető vállalkozások

Vállalkozás neve Fő tevékenységi kör

HAJDU Hajdúsági Zrt. háztartási villamos készülék gyártás

Hajdu Autotechnika Zrt. közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása

Hajdu Infrastruktúra Zrt ingatlan üzemeltetés, bérbeadás

Téglás Trans Szolg. És Ker. Kft közúti áruszállítás

Magyar Telekom telekommunikáció, szolgáltatás

E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. szolgálatás

Sigér Klán Kft kenyér, friss pékáru

Hajdu Takarék Takarékszövetkezet pénzintézet

Aranykalász Gazdák Kft. gabonafélék termesztése

Telenor Magyarország telekommunikáció, szolgáltatás

Szarka és Tsa Kft bontás

Forrás: Téglás Város Önkormányzata

1.6.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők

A település külső elérhetősége: a város Budapesttől, a fővárostól 247 km távolságra

keletre, Hajdú-Bihar megye északi, urbanizáltabb részén, Debrecentől, a megyeszékhelytől északra 21 km, Nyíregyházától déli irányban 26 km távolságra helyezkedik el. A település autóval és tömegközlekedési eszközökkel (vonat, autóbusz, teher- és személygépjármű) egyaránt könnyen megközelíthető. Elérhetőségét tekintve elmondható, hogy érinti a várost a

32

4-es főút, az M3 és M35 autópálya fel- és lehajtója csupán 15 km távolságra található nyugati és északi irányban egyaránt, valamint a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal. Gépjárművel a nemzetközi repülőtérrel is rendelkező Debrecen 15–20 perc, Nyíregyháza 20–25 perc alatt érhető el.

Népességszám: a nagy népességszám önmagában nem versenyelőny, azonban bizonyos

szolgáltatásokat csak ott lehet gazdaságosan biztosítani, ahol megfelelő kereslet mutatkozik – ebből a szempontból Téglás helyzete inkább kedvezőtlen.

Gazdaság- és vállalkozásszerkezet: az előző fejezetek alapján Tégláson többnyire

mikrovállalkozások működnek, többségük a kereskedelem területén, van viszont közép- és nagyvállalkozás is (Hajdu Cégcsoport –Autotechnika autóipari tevékenység), amelyek addicionális vonzerőt jelenthetnek a befektetés-ösztönzés során.

Munkaerő képzettsége: gazdasági szempontból gyengeségnek mondható, hogy alacsony a

felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a település össznépességéhez képest. A legtöbben középfokú, illetve szakmai végzettséggel rendelkeznek, amely jó kereskedelmi és ipari adottságot jelent a város szempontjából. A helyben működő vállalkozásokat vizsgálva ez inkább előnyként részesíthető, ugyanis a legtöbb vállalkozás a kereskedelmi szektorban és az egyéb szolgáltatásokkal foglalkoznak, kevés olyan K+F vállalkozás, amely

megkövetelné a felsőfokú végzettségűek magas számát. Akik mégis ilyen jellegű oklevéllel rendelkeznek, előnnyel indulhatnak a környező két megyeszékhelyen történő álláskereséssel. A jelen lévő ágazatok tehát nem igénylik a magasabb kvalifikációs tudás jelenlétét, de fordítva is igaz: a munkaerő alacsony képzettsége nem teszi lehetővé magas hozzáadott értéket előállító termelési struktúrák meghonosítását. K+F vállalkozás a Hajdu Cégcsoport, mely egyre inkább megköveteli a szakirányú felsőfokú végzettséget.

1.6.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)

A város teljes lakásállománya 2346 db. A lakásállomány 2001-hez képest 2139 db növekedett, ami 8,83 %-os bővülést jelent. Komfortokozat és felszereltség szerinti megoszlásról az életminőség fejezetben található áttekintés. A két- és háromszobás lakások a lakásállomány több, mint 2/3-át teszik ki. A paneles építés nem jellemző.

17. táblázat: Téglás 2014-ben meglévő lakásainak eloszlása

Lakások szobaszáma Szám

Az egyszobás lakások száma 162

A kétszobás lakások száma (a másfél szobásokkal együtt) 899

A háromszobás lakások száma (a két és félszobásokkal együtt) 868

A négy és több szobás lakások száma (a három és félszobásokkal együtt) 417

Forrás: KSH

Az ingatlanpiac az országos trendeknek megfelelően alacsony intenzitást és folyamatosan csökkenőforgalmat mutat 2008 és 2012 között, de a lakásépítés tendenciája többnyire kedvezőbb az országos átlagnál. Az átlagárak is jelentősen mérséklődtek. A városban viszonylag kevés az eladóvá vált ház és lakás, elsősorban a kertvárosi részeken találhatjuk ezeket. Az utóbbi 5 évben csak néhány lakás épült, míg a legtöbb lakást

18. táblázat: Ingatlan adásvételek száma és az átlagos ingatlanár Tégláson (2008-2012)

Négyzetméterár

Adásvételek száma

2008 156 32

2009 122 9

2010 108 13

2011 112 24

2012 107 15

33

2001 és 2008 közötti korszakban építették, ekkor jelentősen 10%-kal nőtt a lakások száma.

Forrás: KSH ingatlanadattár

34

8. ábra: Téglás lakásállománya 2001-2014 között

Forrás: KSH

1.7 Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere

1.7.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program

Téglás Város Önkormányzatának 2005 és 2014 éves költségvetését pénzügyi stabilitás jellemezte, a települési funkciók ellátása folyamatosan biztosított. Év végi összesített költségvetési hiány az említett időintervallumban egyszer 2011-ben fordult elő (kb. 6 millió forint). Ennek ellenére az önkormányzat likviditása pozitívan alakult. A város fő önkormányzati bevételi forrásait a működési bevételek jelentik. Az önkormányzat bevételeit és kiadásait az az alábbi táblák mutatják be részletesebben.

19. táblázat: Téglás önkormányzati bevételei 2005-2014 (eFt)

Év Működési bevételek

Helyi iparűzési

adó

Felhalmozási és tőke jellegű

bevételek

Finanszírozási bevételek

Hitelbevételek Összesen

2005 952.349 60.391 20.530 128.586 40.804 1.101.465

2006 1.217.428 119.155 101.143 179.847 155.827 1.498.418

2007 1.341.902 101.731 85.946 39.006 31.542 1.466.854

2008 1.179.993 108.822 28.888 74.521 13.410 1.283.402

2009 1.109.054 92.496 15.331 156.703 0 1.281.088

2010 1.315.667 89.929 186.745 200.654 118.109 1.703.066

2011 1.122.027 120.914 308.262 166.872 75.730 1.597.161

2012 1.076.223 122.061 120.564 82.999 64.959 1.279.786

2013 1.117.799 133.160 41.852 22.908 9.958 1.182.559

2014 902.166 138.571 421.801* 110.624 10.000 1.434.591

Forrás: Téglás Város Önkormányzata

*önkormányzatok adósságkonszolidációja miatt

21392155 2164

2190

22292249

2297

2337 23422354

2328 2333 23392346

2000

2050

2100

2150

2200

2250

2300

2350

2400

2001.év

2002.év

2003.év

2004.év

2005.év

2006.év

2007.év

2008.év

2009.év

2010.év

2011.év

2012.év

2013.év

2014.év

35

20. táblázat: Téglás önkormányzati kiadásai 2005-2014 (eFt)

Év Működési kiadások

Felhalmozási és tőke jellegű

kiadások

Beruházási kiadások

Finanszírozási kiadások

Hitelek törlesztése

Összesen

2005 335.807 224.128 0 523.510 22.226 1.083.445

2006 359.201 561.427 525.619 565.093 46.234 1.485.721

2007 377.615 415.656 392.858 612.472 74.596 1.405.743

2008 367.456 154.801 72.831 603.846 23.485 1.126.103

2009 469.361 170.173 118.672 560.713 19.423 1.200.247

2010 579.831 448.802 349.980 544.396 13.500 1.573.029

2011 529.663 494.530 494.530 578.783 44.432 1.602.976

2012 197.616 203.259 190.140 846.593 30.875 1.247.468

2013 336.583 99.098 13.435 687.765 167.263 1.123.446

2014 342.269 337.625 26.970 657.324 140.403 1.337.218

Forrás: Téglás Város Önkormányzata

A település törzsvagyona az említett időintervallum alatt több mint a duplájára emelkedett. Emellett Téglás üzleti vagyona is több, mint a háromszorosára nőtt.

21. táblázat: Az önkormányzati vagyon alakulása 2005-2014 (eFt)

Év Törzsvagyon Üzleti vagyon Kötvény és

hitelállomány

2005 1.361.968 87.002 57.862

2006 1.907.012 86.771 117.676

2007 2.279.479 89.237 136.841

2008 2.320.463 87.901 150.233

2009 2.401.802 89.331 138.941

2010 2.773.553 86.450 200.300

2011 3.194.428 113.041 252.420

2012 3.060.058 276.013 276.399

2013 2.999.019 274.875 140.402

2014 2.941.838 323.180 10.000

Forrás: Téglás Város Önkormányzata

1.7.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere

Téglás városban a városfejlesztéssel kapcsolatos döntési jogkörrel a 8 tagból álló képviselő-testület rendelkezik. A képviselő-testület az általa elfogadott rendeletek és határozatok révén dönt többek között az erre célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról, az egyes pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról. Ezen túlmentően a testület feladata a város térbeli fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadása és/vagy módosítása. A képviselő-testület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszanak a képviselőtestület különböző bizottságai. Az egyes önkormányzati feladatok ellátására a következő állandó bizottságokat hozza létre: Ügyrendi Bizottságot 3 taggal, Pénzügyi-, Gazdasági-, és Településfejlesztési Bizottságot 5 taggal, Egészségügyi-, Szociális-, Foglalkoztatási-, és Közbiztonsági Bizottságot 4 taggal, Művelődési-, Oktatási-, és Sport Bizottságot 5 taggal.

A Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Városüzemeltetési Irodája látja el a település üzemeltetési feladatokat, a közterület fenntartást, illetve a város tulajdonában lévő intézmények fenntartását. A város tulajdonában van egy olyan

36

szervezet, amelyek tevékenysége kapcsolódik a városfejlesztéshez, a városrehabilitációhoz. Téglás Város Önkormányzatának Városellátó Szervezete településüzemeltetési és intézményellátó feladatokat lát el, vagyis az végzi a közterület-fenntar