Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Dr. Feldman Zsoltagrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár

Földművelésügyi Minisztérium

Kecskemét, 2014. június 25.

2

Helyzetkép

• A világ mezőgazdasági termelése 1989 és 2009 között 50%-kal bővült, a magyarországi termelés jelentős ingadozással 5-10%-kal visszaesett.

• 2010 óta Magyarország a termelés stabilizálása és növelése érdekében közép- és hosszú távú stratégiákkal dolgozik.

3

Helyzetkép

• A nemzetgazdaság tartós növekedési pályára állt, 2013-ban a GDP 1,1%-kal, a IV. negyedévben 2,7%-kal nőtt.

• A mezőgazdaság a nemzetgazdaság hajtómotorja volt.

• A mezőgazdaság részesedése a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből (adott időszak alatt megtermelt végső felhasználásra kerülő áruk összértékéből) 2010 és 2013 között 3,5%-ról 4,8%-ra emelkedett, az EU27 átlag 1,6%.

4

Helyzetkép

• A beruházások a mezőgazdaságban 2013-ban 9,1%-kal, 2014. I. negyedévében 18,5%-kal nőttek.

• A foglalkoztatottak száma (2013) 3,9 millió fő, ami 2010-hez viszonyítva +4,2%

• A mezőgazdasági foglalkoztatottak száma

- 192,7 ezer fő (2013).

- 2010-hez viszonyítva +12,2%

5

A

A mezőgazdasági termelés szerkezete 2013-ban

Forrás: AKI

6

A mezőgazdasági termelés szerkezetének változása

Forrás: AKI

7

Agrár-külkereskedelem alakulása (millió euró)

Forrás: KSH

8

Piaci kitekintés

9

Globális piaci kitekintés 2013-2022

• Lassú növekedés az agrártermelésben (1,5% /év, szemben a korábbi 2,1%-kal)

• Rövidtávon terményárak csökkennek, hosszú távon növekedés várható.

• Állati termékek piacán tartósan marad a magas árszint.

• Élelmiszerárak emelkedése mérséklődik.

• Összességében a 2013-2022 közötti termelői árak a 2003-2012 közötti árszintek felett alakulnak, de a jelenlegi kiugró csúcsok alatt várhatóak.

10

Globális piaci kitekintés 2013-2022

• Növekszik a fogyasztás (nő a népesség, a jövedelem és az urbanizációs szint, változnak a táplálkozási szokások, különösen Kelet-Európában és Közép-Ázsiában nő az egy főre jutó fogyasztás)

• Folytatódik az agrár-külkereskedelem volumenének növekedése.

• Továbbra is fennmaradnak termelési szintek változásával, az árvolatilitással, élelmezésbiztonsággal és a csökkenő készletekkel kapcsolatos fenyegetések.

11

Globális piaci kitekintés 2013-2022

• Gabonatermelés – 1,4 % növekedés/év (ennek 57%-a fejlődő országokból)

• Olajos növények – erősebb növekedés, mint a gabonaféléknél

• Cukor – 2% növekedés/év (elsősorban Brazília és India)

• Hús – a termelés növekedésének 80%-át a fejlődő országok biztosítják.

• Tej – a fejlődő országok bővülő tejtermelése sem fedezi a növekvő fogyasztási szükségleteket.

• Etanol - közel 70%-os termelésnövekedés várható, 2022-re a bioüzemanyag-termelés a megtermelt cukornád 28%-át, az olajos növények 15%-át, a gabona 12%-át használja fel.

12

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA

2014 - 2020

13

Közös Agrárpolitika célkitűzései (2014-2020)

1. Életképes élelmiszertermelés:

a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítása

2. Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás:

a mezőgazdaság által előállított közjavak ellentételezése és ösztönözése

3. Kiegyensúlyozott területi fejlődés:

a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása

14

A Közös Agrárpolitika reformjának eredményei magyar szempontból

• Egységes területalapú támogatások (SAPS) fenntartása 2014 után

• Egyszerűbb zöldítési feltételek (magyar érdekérvényesítéssel

• Érzékeny ágazatok támogathatóságának biztosítása

• Fiatal gazdák kiemelt támogatása

• Kisgazdaságok átalánytámogatása

• Élelmiszerfeldolgozás fejlesztésének kiemelt kezelése

• Magyarország aránya a KAP kedvezményezettek során 2,4%-ről 3,2%-ra emelkedett.

15

Intézkedések nemzeti hatáskörben 2013-2014

• Új földforgalmi szabályozás bevezetése, a haszonbérletre és a tulajdonszerzésre vonatkozó szabályok átalakítása.

• Újjászervezésre került a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és annak égisze alatt a szaktanácsadás (egységes falugazdász hálózat)

• Feketegazdaság visszaszorítása (sertés ÁFA)

• Létrejött a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (750 fő, ebből 260 kutató)

• 2013 szeptemberétől a VM fenntartásában 59 iskolából álló agrár-szakképző hálózat van (2800 pedagógus)

16

Agrárpolitika távlatban

Kiemelt célok: A kis- és közepes gazdaságok támogatása és arányuk növelése, a munka intenzív ágazatok fejlesztése és a hozzáadott érték növelése a foglalkoztatási képesség növelése érdekében

Főbb feladatok: • a mezőgazdasági termelés feltételeinek biztosítása, • a birtok- és tulajdonviszonyok rendezése, • a mezőgazdaság és élelmiszergazdaság versenyképességének

növelése, • a külső piacok megszerzésének és megtartásának elősegítése, • a belső piac rendezettségének megteremtése, • kiegyensúlyozott támogatáspolitika biztosítása,• állattenyésztés és kertészet kiemelt kezelése.

17

Agrárpolitikai eszközök • Az átlátható és kiszámítható belső piac erősítése, különös

tekintettel a termelői-feldolgozói-kereskedelmi kapcsolatrendszer javítására;

• Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és szakmaközi szervezetek révén új piac- és termelésszabályozó intézkedések;

• Mezőgazdasági adózás rendszerének megújítása;

• Aktív agrárdiplomáciai tevékenység a külpiacokon;

• Mezőgazdasági termékek értékesítésének összehangolt EU-s és hazai forrású ösztönzése;

• Minőségbiztosítási és –tanúsítási rendszerek fejlesztése, magyar fogyasztói tudatosság fejlesztése

18

Agrárpolitikai eszközök

• Felkészülés a klímaváltozás kárpát-medencei hatásainak kivédésére;

• Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer továbbfejlesztése;

• Genetikai erőforrásaink megőrzése és fejlesztése;

• Gyakorlatorientált agrár szakképzés és –felsőoktatás, kutatás-fejlesztés;

• Élelmiszer-feldolgozás fejlesztése, állattenyésztés és kertészet középpontba állítása;

• Minőségbiztosítási és –tanúsítási rendszerek fejlesztése, magyar fogyasztói tudatosság továbbfejlesztése

19

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!