A fogyatékos és az egészségi ok miatt korlátozott népesség jellemzői

Mikrocenzus 2016

8.

Budapest, 2018

8. A fogyatékos és az egészségi ok miatt korlátozott népesség jellemzői

Mikrocenzus 2016

© Központi Statisztikai Hivatal, 2018

ISBN 978-963-235-494-1ö ISBN 978-963-235-521-4

Felelős kiadó:Dr. Vukovich Gabriella elnök

Felelős szerkesztők:Janák Katalin főosztályvezető és Tokaji Károlyné főosztályvezető-helyettes

3

Tartalom

Elnöki köszöntő .............................................................................................4Összefoglaló ...................................................................................................51. Fogyatékos népesség Magyarországon ........................................................7 A fogyatékos népesség létszáma ..................................................................7

Társadalmi-demográfiai összetétel .............................................................8A fogyatékossággal járó korlátozottságok .................................................. 10A fogyatékosság és a mindennapi tevékenységekben érzett

akadályozottság kapcsolata ................................................................... 112. Egészségi probléma miatt korlátozottak a magyarországi népességben ....... 12

A korlátozott népesség létszáma ............................................................... 12Társadalmi-demográfiai összetétel ........................................................... 13

3. A magánháztartásban élő akadályozottak jellemzői ................................... 16Az akadályozottak létszáma ...................................................................... 16Társadalmi-demográfiai összetétel ........................................................... 16Funkcionális korlátozottság ..................................................................... 17

4. Szociális szolgáltatások és intézményi ellátások, valamint egyéb, személyes segítség igénybevétele ............................................................ 20

Intézményi szociális ellátások ................................................................... 20Szociális ellátórendszeren kívüli támogatások ........................................... 23Pénzbeli juttatások és támogatások ........................................................... 23

5. Az egészségi állapottal járó többletkiadások, az akadályozottak anyagi helyzete ................................................................................................ 25

Többletkiadások ..................................................................................... 25Akadályozottság és anyagi helyzet ........................................................... 26

6. Hátrányos megkülönböztetés ................................................................... 277. Módszertani megjegyzések ....................................................................... 29

Az egészségügyi adatok adatgyűjtési keretei ............................................. 29Validálás ................................................................................................. 30Súlyozás .................................................................................................. 30Fogalmak ............................................................................................... 30Arányszámítás ........................................................................................ 31

A KSH honlapjáról elérhető részletes táblák jegyzéke ...................................... 32

4

Magyarországon az utóbbi évtizedben a fogyatékosságtudomány önálló kutatási területté vált, és a fogyatékos, korlátozott, egészségkárosodott személyek helyzetéről egyre több információ lát napvilágot, mindazonáltal az érintettek életének számos dimenziója még kevéssé ismert.

A fogyatékosság és funkcióképesség értelmezése az idők során jelentős változáson ment keresztül. A hagyományos, medikális modell a fogyatékosságot elsősorban az egyén problémájaként definiálja, amelyet közvetlenül valamilyen betegség, baleset vagy egyéb egészségi ok idéz elő. Ezzel szemben a szociális modellben a funkcióképesség egymással összefüggő – többnyire a társadalmi környezet által meghatározott – tényezők eredője.

A fogyatékosságok típus szerinti gyakoriságáról, a fogyatékos személyek alapvető társadalmi-gazdasági jellemzőiről elsősorban a tízévenkénti népszámlálások és a két népszámlálás között lebonyolított ún. mikrocenzusok alapján tájékozódhatunk. A 2016-os mikrocenzus alapadatai és a hozzá kapcsolódó kiegészítő önkéntes adatgyűjtés eredményei lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a szokásosnál több szempontból vizsgáljuk az egészségi állapotuk miatt nehézségekkel küzdők, korlátozottak életkörülményeit, azaz a fogyatékosság és a funkcióképesség elemzése során különböző modellek alkalmazására is mód van.

Kötetünk első része a mikrocenzus alapadataira épül, és betekintést nyújt a Magyarországon élő fogyatékos emberek, valamint a mindennapi életben akadályozottak alapvető jellemzőibe, továbbá az előbbiek struktúrájának 2011 és 2016 között történt változásába a két legutóbbi cenzus adatainak felhasználásával.

A kötet második fele a magyarországi, magánháztartásban élő fogyatékos, illetve akadályozott személyek körében végzett kiegészítő adatgyűjtés eredményeire épül. Itt mutatjuk be egy nemzetközileg standardizált kérdéscsoportra kapott válaszok alapján, hogy a fogyatékos vagy akadályozott népességben milyen gyakoriak a különböző súlyosságú fizikai vagy érzékszervi nehézségek, és az egyes lakossági rétegek milyen mértékben érintettek.

Jelen kiadvány átfogóan vizsgálja a fogyatékos vagy akadályozottsággal élő emberek helyzetét, és legfontosabb törekvése, hogy hozzájáruljon a célcsoportba tartozók mindennapi életének minőségét javító szakpolitikai intézkedések megalapozásához és a megfelelő szolgáltatások kialakításának tervezhetőségéhez. A mikrocenzus eredményei alapján válaszok születnek olyan kérdésekre, hogy milyen körülmények között élnek azok, akiknek valamilyen egészségkárosodásuk, fogyatékosságuk van, a nehézségek az élet mely területén jelentenek akadályt, milyen segítséget, anyagi támogatást kapnak. Differenciált képet adunk arról is, hogy az érintettek csoportjaiban a különböző típusú szociális szolgáltatásokra mekkora igény van, a szolgáltatások és támogatások milyen mértékben érhetők el, és mennyien maradnak ki az ellátórendszerből, rámutatva ennek okaira is.

Tisztelettel ajánlom a döntéshozók és más érdeklődők figyelmébe a mikrocenzus honlapját (www.ksh.hu/mikrocenzus2016), ahol e kiadványunk is elérhető, és ahol folyamatosan értesülhetnek a további adatközlésekről is.

Elnöki köszöntő

Dr. Vukovich Gabriellaa Központi Statisztikai Hivatal

elnöke

5

• A 2016-os mikrocenzusban megkérdezettek nyi-latkozata alapján a fogyatékos személyek számamintegy80ezerfővel408ezerrecsökkentazelőzőnépszámláláshoz képest. 2011-ben a népesség 6,2,2016-ban4,3%-atartozottafogyatékoslakossághoz.

• A fogyatékos lakosság számának csökkenésébentöbbokközöttfeltételezhetőenmeghatározószere-petjátszik,hogyazegészségiállapothozkapcsolódószociális ellátások rendszere a vizsgált időszakbanjelentősmértékbenátalakult,megszűntarokkantsá-ginyugdíj,felülvizsgáltákazérintettekvisszahelyez-hetőségétamunkaerőpiacra,azidősebbekellátásátöregséginyugdíjraváltották,valamintátalakultakazellátórendszer jogosultsági feltételei.Mindezekkö-vetkeztébenazOrszágosNyugdíjbiztosításiFőigaz-gatóság nyilvántartásában 2011-ről 2012-re közel 70ezerfővelcsökkentazegészségiállapottalössze-függőjuttatásbanrészesülőkszáma.

• A fogyatékos lakosság legnagyobbhányadát, csak-nem felét a mozgássérültek teszik ki. 2011–2016között nőtt az értelmi fogyatékosok és az autistáklétszáma(11ezerfővel,25%-kal,illetve3800fővel,74%-kal).

• A fogyatékos lakosság többmint fele jelezte, hogysúlyosan, mintegy háromtizede, hogy mérsékeltenakadályozzavalamilyenegészségiproblémaamin-dennapi tevékenységében.A fogyatékos személyekötödeazonbanegészségiproblémájamiattnemérzimagátkorlátozottnak.

• A mindennapi tevékenységek elvégzésében egész-ségiproblémamiattmagukatkorlátozottnakérzőkszámaközel1,5millió.

• A szubjektív korlátozottság oka elsősorban tartósbetegségvagyfogyatékosság.Amindennapiéletbenenyhekorlátozottságottapasztalanépesség9,5,sú-lyosabbat6,3%-a.Amagánháztartásbanélők15,azintézetiháztartásokbanélők32%-akorlátozott.

• A magánháztartásokban élő fogyatékos vagy kor-látozott népesség (akadályozottak) kevésbé iskolá-zottak,mint az átlagnépesség, alig többmint har-maduknakvanlegalábbérettségije,míganépességegészében45%-nak.

• Azakadályozottaktöbbmintfelesaját jogonöreg-ségi nyugdíjas, járadékos. A rokkantsági, rehabili-tációsvagyegyébegészségkárosodásiellátásbanré-szesülőkaránya13%.Afogyatékosvagykorlátozottnépességben fele annyian dolgoznak,mint a teljesnépességben.

• Az akadályozottak legtöbbször a munkavégzés ésa tanulás terénérzikmagukathátrányban.Összes-ségébenafogyatékosvagykorlátozottnépességnektöbbmintkétharmadaa társadalmi részvétel vala-melyikterületénakadályozvaérzimagát.

• Amagánháztartásokbanélő,egészségiállapotukmiattakadályozottszemélyek17%-a,mintegy250ezerem-berrészesültszociálisellátásbanafelvételtmegelőző12 hónap során. Az érintettek 71%-a vesz igénybeegyéb,intézményenkívüli,informálissegítségetmin-dennapitevékenységéhez,önellátásához,ésezasegít-ségelsősorbanacsaládtagokrészérőlérkezik.

• Atöbbletköltségekmérsékléséreazegészségkároso-dottak közel háromtizede kap valamilyenpénzbelivagytermészetbenijuttatást,alegtöbbenrokkantsá-giellátástésközgyógyellátásiigazolványt.

Összefoglaló

6

• A vizsgált népesség mintegy kilenctizede a rend-szeresenfelmerülőkiadásaikörébenátlagosanhavi16ezerforintotfordítarra,hogyegészségiállapotátjavítsa, a fogyatékosságból, korlátozottságból szár-mazó hátrányokat kompenzálja. Minden másodikszemélycsaládiköltségvetésétesetitöbbletkiadásokisterhelik,ezazösszegévesátlagban84ezerforint.

• Az akadályozottak egyötöde tapasztalt már hátrá-nyosmegkülönböztetést.A foglalkoztatás, aközle-kedésésazegészségügyiellátásazaháromterület,ahol a leginkább, a lakhatásnál pedig a legkevésbéérzékelneknegatívmegnyilvánulásokat.

7

A fogyatékos népesség létszáma

Amedikálisegészségmodellkulcskérdése,hogyané-pességenbelülmekkora részarányt képviselnek a fo-gyatékos emberek ésmilyen típusúak az egészségká-rosodások.Etémakörbena2011-esnépszámlálásésa2016-osmikrocenzusmódszertanilagazonosalapkér-dőíveilehetővéteszik,hogyakövetkezőkbenbemutas-suk,mikéntváltozottafogyatékosszemélyekszámaakétadatgyűjtésközött.A2011-esnépszámlálássorán491 ezer fő jelezte, hogy valamilyen fogyatékosságavan,a2016-osmikrocenzusalapjánviszontafogyaté-kosszemélyekszámamintegy83ezerfővel,408ezerrecsökkent.Ígymíg2011-benanépesség6,2,2016-ban4,3%-a1számoltbevalamilyenfogyatékosságról.

A fogyatékos lakosság létszámának visszaesése nemegységesmódonérintetteakülönbözőtípusúfogyatékos-sággalrendelkezőket.Alegtöbbtípusesetébencsökkenésttapasztalunk,vannakazonbanolyanfogyatékosságifor-mákis,amelyeknéljelentősebbnövekedésfigyelhetőmeg.

Ahogykorábban,úgy2016-banisafogyatékosné-pesség legnagyobbhányadát,csaknemfelétamozgás-sérültek tették ki. 2011-hez képest azonban jelentős

mértékben,16%-kal,többmint30ezerfővelcsökkenta létszámuk. Szintén jelentős csoportot képeznek agyengénlátók, a nagyothallók, a mentálisan sérültek,illetveasúlyosbelszervifogyatékosok,egyenkéntmint-egy34–67ezerfőssokaságotalkotnak,akiknekaszámaugyancsakcsökkent2011-hezviszonyítva,ésacsökke-nésmértékeamozgássérültekéhezhasonló,13–17%-os.

1. Fogyatékos népesség Magyarországon

1.1. tábla A fogyatékos személyek száma és aránya

Fogyatékos személyek 2011 2016

száma 490 578 408 021

aránya (%) 6,2 4,3

1Ezenarányokbecslésekorfigyelmenkívülmaradtakazok,akikarraakérdésre,hogy„Vanvalamilyentartósbetegségevagyfogya-tékossága?”,aztjelöltékbe,hogy„nemkívánválaszolni”,illetveakiknemválaszoltakakérdésre(lásd:Módszertanimegjegyzések–Arányszámítás).2011-benateljesnépesség4,9,2016-ban4,2%-aállítottaegyértelműen,hogyfogyatékos.

1.1. ábra A fogyatékos személyek száma a fogyatékosság típusa szerint

0 50000 100000 150000 200000 250000

Siketvak

Vak

Siket

Autista

Beszédhibás

Beszédfogyatékos

Ismeretlen

Egyéb

Mentálisan sérült

Súlyos belszervi fogyatékos

Nagyothalló

Értelmi fogyatékos

Gyengénlátó

Mozgássérült

20162011

8

Figyelemre méltó azonban, hogy az általánoscsökkenő tendenciával szemben többolyan fogyaté-kosságtípusisvan,aholavizsgált időszakbanazön-bevallások2alapjánbecsültesetszámokbannövekedéstörtént.Ezekközül, létszámáttekintveazértelmifo-gyatékosokcsoportjaalegjelentősebb,amely25%-kalnőtt, és2016-rameghaladta az50 ezer főt.Dinami-kájaszerintazonbanazautistákesetébentapasztaljukalegnagyobbváltozást.Ecsoporthoz2016-banközel 9ezerfőtartozott,csaknemduplájaazötévvelkoráb-banregisztráltnak.

Eváltozásokmagyarázatául több lehetségesok isszóba jöhet, amelyek önálló hatásait nehéz szétvá-lasztani, és vélhetően a fogyatékosság egyes típusaiesetébenkülönbözőszerepetjátszanak.Afogyatékosnépesség számának általános csökkenésére részbenmagyarázatot adhat az egészségi állapot általánosjavulása,3 valamint a diagnosztikai, illetve gyógyí-tó eljárások fejlődése, hatékonyságának növekedése.E tényezők szerepet játszhatnak a látással, hallássalkapcsolatos, illetve akár a mozgásszervi vagy egyébproblémáksikeresebbkezelésébenis.Ugyanakkorazújabbtudományoseredmények,adiagnosztikaieljá-rások fejlődése, illetve bizonyos fogyatékosságtípu-sokra irányulómegélénkülő szakmai figyelem ellen-tétes tendenciákkibontakozása előtt is teretnyithat.Éppenséggelhozzájárulhatahhozis,hogyvalamilyenegészségi problémamegléte tudatosodjon, illetve is-merttéváljonanélkül,hogymagátabetegségetvagyfogyatékosságotgyógyítanivagyszámottevőenjavíta-

nitudnák.Vélhetőenazautisták,deakárabeszédfo-gyatékosok,vagyazértelmifogyatékosokszámánakanövekedésébenisszerepelehetefféleokoknak.

Harmadrészt, a fogyatékos személyek számánakalakulását befolyásolhatják egyéb, az egészségi álla-pottalközvetlenülösszenemfüggőtényezőkis.Eté-nyezők között tarthatjuk számon, hogy az egészségiállapothoz kapcsolódó szociális ellátások rendszerea vizsgált időszakban jelentős mértékben átalakult4,aminekkövetkeztébenazOrszágosNyugdíjbiztosítá-siFőigazgatóságnyilvántartásábanegyévalattközel 70ezerfővelcsökkentazegészségiállapottalösszefüg-gőjuttatásbanrészesülőkszáma.

Astátuszváltozásokmeghatározószerepetjátszhat-nakamagukatfogyatékosnakvallókszámánakvissza-esésében.

Amagyarázatnak ez utóbbi irányát erősíti az is,ahogyanafogyatékosnépességtársadalmi-demográ-fiaiprofiljaváltozottavizsgáltidőszakban.

Társadalmi-demográfiai összetétel

Afogyatékoslakosságnemekszerintivizsgálatajel-legzetes eltéréseket mutat, amelyet a 2011-es nép-számláláseredményeihezhasonlóanamikrocenzusis megerősít. Közöttük összességében ugyanúgykissé többségben vannak a nők – arányuk 2011-benés2016-banis53%–mintateljesnépességben. Hakorcsoportokszerintvizsgáljuka fogyatékos la-

2Azokhelyett,akiksajátmaguknemtudtak,aháztartásmástagjaválaszolhatott.3Lásdezzelkapcsolatbanrészletesen:BorosJulianna,GyörkeJudit,PásztornéStokkerErzsébet,SzabóZsuzsannaKrisztina:A 2014-ben

végrehajtott Európai lakossági egészségfelmérés eredményei.Budapest:KSH(megjelenésalatt)4 Lásd:Módszertanimegjegyzések–Validálás.

1.2. ábra A fogyatékos személyek száma nem és korcsoport szerint

0

10

20

30

40

50

60

70

Ezer fő Ezer fő

0–14 éves 15–29 éves 30–44 éves 45–59 éves 60–74 éves 75 éves és idősebb

Fér�

2011 2016

0–14 éves 15–29 éves 30–44 éves 45–59 éves 60–74 éves 75 éves és idősebb

Nő

2011 2016

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

80

90

9

kosság körében a nemek szerinti különbségeket,azt tapasztaljuk, hogy a fiatalabb korcsoportokbana férfiak, az idősebbekben viszontmár a nők van-nak többségben, ami egybevág anemeknek a teljesnépességben megmutatkozó korcsoportok szerintimegoszlásával, illetvehatározottan jelziazt is,hogymiért alakul kimarkáns nőtöbblet az idősebb kor-osztályokban.Míg az egészségi állapot romlásánakkövetkeztében korcsoportról korcsoportra növek-szikafogyatékosnőkszáma,addigaférfiakesetébena növekvő tendencia csupán a 60–74 éves korcso-portigtart,eztkövetőenpedigmeredekencsökkenaszámuk.Eza2011-benés2016-banishatározottankirajzolódóösszefüggésarrautal,hogymígafogya-tékosnők jó eséllyelmegélik a 75 éves, illetve idő-sebbkort,addigafogyatékosférfiaknagyaránybanhaláloznakelebbenakorosztályban.

2011és2016közöttafogyatékosférfiakésnőkszá-mahasonlóaránybancsökkent, a visszaeséskorcso-portok szerint azonbanmárnagyobbkülönbségeketmutat.Egyfelőla45évesnélfiatalabbakszámaszinteazonos a két adatgyűjtés eredményei szerint,másfe-lől azonban az ennél idősebbek körében csökkent afogyatékosokszáma,különösena45–59éveskorcso-portokban,aholjelentős,36%-osvisszaeséstapasztal-ható.

A fogyatékosok számának ez az erősen korspe-cifikus csökkenése arra utal, hogy a feljebb vázoltlehetséges okok közül a jogszabályváltozásoknaklehetett a legnagyobb hatása a fogyatékos lakosságszámánakaváltozására.Aközvetlenülanyugdíjkor-határelőtti,illetveafiatalabbnyugdíjaskorosztályo-katérintetteugyanisleginkábbarokkantságinyug-díjmegszűnése,illetveazellátórendszerjogosultságifeltételeinekátalakulása.Ezekazokakorcsoportok,amelyektagjaiszámára2012utánakorábbirokkant-ságinyugdíjhelyettvagyöregséginyugdíjatfolyósí-tottak,vagyakomplexminősítésekutánkikerültekamegváltozottmunkaképességűekszámárafenntar-tottjuttatásokjogosultjainakaköréből.Ezekafejle-ményekazegészségiállapotváltozásátólfüggetlenülokozták, hogy csökkent a magukat fogyatékosnakvallókszáma.

Ezt amagyarázatot erősíti a fogyatékos népességgazdaságiaktivitásszerintiösszetételénekváltozásais. Amagyar társadalom aktivitási szerkezetében 2011-hezképest2016-rajelentősváltozásokkövetkeztekbe:40-ről46%-ranövekedettafoglalkoztatottakaránya,

miközbencsökkentamunkanélküliek,azinaktívke-resőkésazeltartottaknépességenbelüliaránya.

Afogyatékosemberekaktivitásijellemzőinagyonsajátosak, összetételük jelentősen eltér a társadalomegészétől, ugyanakkor az öt év alatt bekövetkezettváltozásokat leíró általános trendek e csoportban isérvényesülnek.A fogyatékosokkörében a foglalkoz-tatottak aránya csaknem 3 százalékponttal, 16%-ranövekedett,miközbencsökkentamunkanélküliekésazinaktívakarányais.Azinaktívakkörébenemellettegybelsőátrendeződésismegfigyelhető,amiközvet-lenül a rokkantságinyugdíjas-státuszmegszüntetésé-vel,illetveamegváltozottmunkaképességűekszámá-ra nyújtott támogatások rendszerének átalakításávalhozhatóösszefüggésbe.Ennekaz átrendeződésnekafő elemea rokkantsági, rehabilitációs, egészségkáro-sodásiellátásbanrészesülők,illetveazegyébinaktívakarányánakavisszaesése,ésezzelpárhuzamosanasajátjogúöregséginyugdíjasokarányánakanövekedése.

1.3. ábra A fogyatékos lakosság megoszlása gazdasági aktivitás szerint

Foglalkoztatott13%

Munkanélküli3%

Saját jogú öregségi nyugdíjas

39%

Saját jogú öregségi nyugdíjas

46%

Rokkantsági nyugdíjas

24%

Egyéb inaktív kereső12%

Eltartott9%

2011

Foglalkoztatott16%

Munkanélküli1%

Rokkantsági, rehabilitációs

vagy egyébegészségkárosodásiellátásban részesül

21%

Egyéb inaktív kereső

6%

Eltartott10%

2016

10

Amígtehátidőponttólfüggetlenülanemekarányaszerint a fogyatékos és a teljesnépesség között nemtapasztalhatószámottevőkülönbség,addigafogyaté-kosokkor,illetvegazdaságiaktivitásszerintistruktú-rája jellegzetesen eltér a társadalom egészétől.A fo-gyatékosembereklétszámánakjelentőscsökkenésévelegyidejűleg összetételük e két utóbbi ismérv vonat-kozásábanfigyelemreméltóan átrendeződött a 2011és2016közöttiidőszakban.Eváltozásokazonbanazeredményekszerintkevésbéérintettékafogyatékosokterületi,illetvetelepüléstípusszerintieloszlását.

A fogyatékos emberek településtípus szerintimeg-oszlása javarészt követi a teljes népességre jellemzőarányokat, bár Budapesten, annak országos súlyáhozképestkevesebbfogyatékos található.Afogyatékos la-kosság13%-aBudapesten, 18%-amegyeszékhelyeken,illetvemegyeijogúvárosokban,továbbáegyarántegy-harmaduk kisebb városokban és a községekben él. A2011–2016 közötti változások a különböző típusú te-lepüléseket nemegységesen érintették.A legnagyobbcsökkenésBudapesten, illetve amegyei jogú városok-bantörtént(27,illetve22%),mígatöbbivárosbanésafalvakbankevésbé,13–17%-kalesettvisszaafogyatékosnépességszáma.

A fogyatékossággal járó korlátozottságok

A fogyatékosságáltalokozott legjelentősebbegyéni éstársadalmi teher, hogy ez az állapot korlátozhatja azérintett személyeket különböző funkciók elvégzésé-

ben.A2011-esnépszámlálásésa2016-osmikrocenzuskérdőívei lehetővé tették,hogymegvizsgáljuk,hogyanalakult a fogyatékos személyek korlátozottsága egyestevékenységiterületeken.Mindkétadatgyűjtésidejénazérintettekmintegykilenctizedeérezteúgy,hogyfogyaté-kosságabizonyosfunkcióiteljesítésébenakadálytjelent.Afogyatékosemberektöbbségetapasztalamindennapiéletben nehézséget, sőt a vizsgált időszakban arányukmégnőtt is,53-ról59%-ra.Aközlekedéssorán iskö-zelfelüknekjelentafogyatékosságkorlátot.Viszonylagsokan tapasztalják, hogy sérültségük az önellátásban,illetve a tanulásban, munkavállalásban akadályozzaőket,2011-benafogyatékoslakosságmintegynegyedetapasztaltnehézségetezenfunkciókban,és2016-banazönellátásukbanakadályozottakarányaelértea30%-ot.

Habáramagukatfogyatékosnaktartókszámaakétadatgyűjtésközött17%-kalcsökkent,mégisavizsgáltfunkcionalitásokattekintveakorlátozottakszámase-holnemesettvissza ilyenmértékben, sőtaközleke-désésatanulás/munkavégzéskivételévelmindenmásterületennőttanehézséggelküzdőkszáma,a legna-gyobbmértékben,28%-kalacsaládiéletterén.

Azegyeskorlátozottságikategóriákbanazérintet-tekrelatívgyakoriságánakemelkedéseazt jelzi,hogy2016-banafogyatékoslakosságátlagosantöbbszem-pontból érzékelt korlátozottságot,mint öt évvel ko-rábban.Feltételezhető,hogya jogszabályiváltozásokhatására fogyatékoshelyett éppenazokminősítettékátsajátegészségiállapotukattartósbeteggé,akiknekatevékenységeitafogyatékosságukegyáltalánnemvagyazátlagosnállényegesenkevésbékorlátozta.

1.4. ábra A fogyatékos személyek száma településtípus szerint

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180Ezer fő

Főváros Megyei jogú város Többi város Községek

2011 2016

1.5. ábra A korlátozottak létszámának változása a fogyatékos lakosságban a korlátozottság típusa szerint 2011 és 2016 között (2011=100%)

0 20 40 60 80 100 120 140 %

Tanulásban, munkavállalásban

Közlekedésben

Mindennapi életben

Kommunikációban,információszerzésben

Közösségi életben

Önellátásban

Fogyatékosok létszáma

Családi életben

11

A fogyatékosság és a mindennapi tevékenységekben érzett akadályozottság kapcsolata

A fogyatékosság léte vagy hiánya csak részleges in-formációt nyújt az emberek egészségi állapotáról,illetve az egészségi állapottal összefüggő esetlegesproblémákról. Egyrészt gyógyító eljárások, illetvegyógyászati segédeszközök révén enyhíthető akármagának az egészségi problémának a súlyossága,másrészt az esélyegyenlőséget növelő intézkedések,például a közintézmények akadálymentesítése, vagyjeltolmácsok alkalmazása révénmérsékelhető annakaveszélye,hogyazegészségiproblémaegybentársa-dalmiproblémáváváljék,ésafogyatékosemberektár-sadalmikirekesztődéséhezvezessen.Lényegeskérdésezért, hogy a fogyatékos (és a nem fogyatékos) em-bereket mennyiben akadályozza egészségi állapotukmindennapitevékenységükben.

A fogyatékos emberek társadalmi kirekesztődé-sének fokozott kockázatát jól érzékelteti az a tény,hogybárkörükben isemelkedetta foglalkoztatottakaránya,deígyis30százalékponttalelmaradanépes-ségegészérevonatkozóértéktől.Atapasztalthátránytelsősorban az magyarázza, hogy a fogyatékkal na-gyongyakranegyüttjárazegészségiproblémamiattiakadályozottságis,amimiattazegyénnemtudteljesértékűenrésztvenniatársadalmiéletben.Afogyaté-kos személyek többmint fele jelezte,hogysúlyosan,mintegyháromtizede,hogymérsékeltenakadályozza

valamilyen egészségi probléma a mindennapi tevé-kenységében.Afogyatékosokötödeazonbanegészsé-giproblémájamiattnemérzimagátkorlátozottnak,ami azt jelzi, hogybizonyos típusú, illetve súlyossá-gú fogyatékosságoknem feltétlenül akadályozzák azadott személy által vágyottmindennapi tevékenysé-gekelvégzését,ésezértnemisvezetnekatársadalmikirekesztettségérzésénekkialakulásáhozsem.Ugyan-akkoranemfogyatékosoknakistöbbminttizedevá-laszolta azt, hogy egészségi okokból korlátozottnakérzimagát,vagyisazegészségiproblémákbólfakadóakadályozottság jelensége nem csupán a fogyatékosnépességetérintheti.

Az összefüggést azonban érdemes a másik ol-dalról is vizsgálni. A fogyatékos lakosságnál ugyan-is jóval bővebb azoknak a köre, akik enyhén vagysúlyosan korlátozottnak érzik magukat. A fogya- tékosszemélyekmintegy408ezresszámáhozképest590ezerfővallottaazt,hogysúlyosan,illetve898ezer,hogymérsékelten korlátozza az egészségi állapota amindennapitevékenységében.Azeztvallókafogya-tékoslakosságlétszámánaktöbbmintháromszorosátésanépességtöbbmint15%-átteszikki.

A fogyatékos emberek aránya a korlátozottságmértéke szerinti három csoportban eltérő értékeketmutat.Azoknál,akiknemérzikkorlátozottnakmagu-kat,afogyatékosokarányaiselenyésző,mindössze1%. A nem súlyosan korlátozottak több mint tizede, asúlyosan korlátozottak pedig bő egyharmada fogya-tékos, ami azt jelzi, hogy a korlátozottságot okozóegészségiproblémát az érintettek többnyirenem te-kintikfogyatékosságnak.

1.6. ábra A fogyatékos és a nem fogyatékos népesség megoszlása a korlátozottság mértéke szerint*

4,3

50,5

8,5

28,987,2

20,6

0,010,020,030,040,050,060,070,080,090,0

100,0%

Nem fogyatékos Fogyatékos

Súlyosan korlátozott Mérsékelten korlátozott Nem korlátozott

*Ha ettől eltérő utalás nincs, itt és a továbbiakban az ábrák a 2016-os mikrocenzus alapján becsült adatokat mutatják.

1.7. ábra A fogyatékos népesség aránya a korlátozottság mértéke szerint

99,086,9

65,5

1,013,1

34,5

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

100,0

%

Nem korlátozott Mérsékelten korlátozott Súlyosan korlátozott

Nem fogyatékos Fogyatékos

12

Akorlátozottságmértékének önbesorolással történőmegállapítása mindenképpen szubjektív véleményttükröz,hiszenazegyénsajátvágyaihoz,korábbiélet-helyzetéhez vagy a környezetében élőkhöz is viszo-nyíthatja a helyzetét, ezért a korlátozottak nem te-kinthetők homogén csoportnak sem a mindennapiéletben,sempedigatársadalmiéletbenvalórészvéte-lükszempontjából.

A korlátozott népesség létszáma

Amikrocenzusalapjánateljesnépességenbelülamin-dennapi életben egészségi állapotuk miatt magukatkorlátozottnakérzőkbecsült száma1millió489ezer,

akik közül 1millió 423 ezren élnekmagánháztartás-ban. Létszámuk 3,6-szer több,mint a fogyatékosoké. Akorlátozottak aránya a teljes népességen belül 16, amagánháztartásokban 15, az intézeti háztartásokban32%.Súlyosankorlátozottateljesnépesség6,3,amagán-háztartásokbanélők6,0,mígazintézetekbenélők17%-a.

Hazánkban az elmúlt évtizedben többször is sorkerült a korlátozottság vizsgálatára a GALI-kérdés5 alkalmazásávala lakossági felmérésekben,ezalapjánamagyarországilakosság15–30%-atekinthetőkorlá-tozottnak.

Azegyesadatgyűjtésekmás-máskörnyezetetbiz-tosítanakugyanahhozakérdéshez,különbözőtémák-ra fókuszálnak,ezértacélpopulációeltérőrészét ra-gadjákmeg.

2. Egészségi probléma miatt korlátozottak a magyarországi népességben5

5A fejezet aGALI-kérdésére adott válaszok alapjánkészült:AGALI-kérdésről lásdA2016. évimikrocenzus témakörei–Háttér-tanulmányok amikrocenzus programjáról és témaköreiről c.módszertani kiadványt. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mikrocenzus2016/mikrocenzus_2016_1.pdf

Adatfelvétel Populáció Év Mintanagyság, fő

Korlátozottak Ebből: súlyosan korlátozottak

aránya, %

EHIS (ELEF2009)a) magánháztartásban élő 15 évesek és idősebbek 2009 5 051 41,0 8,6EHSIS (TÁRS)b) magánháztartásban élő 15 évesek és idősebbek 2011 7 745 29,8 11,1EHIS (ELEF2014) magánháztartásban élő 15 évesek és idősebbek 2014 5 826 29,5 9,2EU-SILC (HKÉF)c) magánháztartásban élő 16 évesek és idősebbek 2016 18 809 27,9 7,0Mikrocenzus alapkérdőív lakónépesség 2016 823 413 15,7 6,2Mikrocenzus e-kérdőívd) magánháztartásban élő 15 évesek és idősebbek 2016 679 533 18,1 7,2

a) Az EHIS – European Health Interview Survey az unióban harmonizált adatgyűjtés Magyarországon ELEF – Európai lakossági egészségfelmérés címen vált a hivatalos statisztikai adatgyűjtési rendszer részévé.

b) EHSIS – European Health and Social Integration Survey az unióban harmonizált adatgyűjtés Magyarországon TÁRS – társadalmi integráció címen valósult meg.c) Az EU-SILC – Statistics on Income and Living Conditions az unióban harmonizált adatgyűjtés Magyarországon HKÉF – háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel címen vált a hivatalos

statisztikai adatgyűjtési rendszer részévé.d) A mikrocenzus Egészségproblémából fakadó akadályozottság kiegészítő felvétel kérdőívére a továbbiakban e-kérdőívként hivatkozunk.

2.1. tábla Az egészségi állapotból eredően korlátozottak aránya a GAli-kérdést használó felmérések alapján

13

Társadalmi-demográfiai összetétel

Nem és életkorAszubjektívkorlátozottságelőfordulásaanőknélva-lamivel gyakoribb,mint a férfiaknál.A nők nagyobbaránybanállítják,hogykorlátozottak(18%),mintafér-fiak(14%),deezazéletkorralösszefüggésbenváltozik.

Akorlátozottak korösszetétele jelentősen eltér azegészségesekétől.Azidőskorral járóegészségiprob-lémákamindennapi életben több-kevesebbkorláto-zottságotjelentenek.

A 15 éven aluliak mindössze 3%-a korlátozott,és ezen belül 1% a súlyosan korlátozottak aránya. Akorlátozottakösszesítettarányaa10%-otelőszöra30–39évesekkorcsoportjábanériel,a40–49évesek-nekmárcsaknemötödevalljamagátkorlátozottnak.50évfelettrohamosannőazarányuk,ésa60évesekésidősebbekközöttmárakorlátozottakvannaktöbb-ségben.80évesvagyannálidősebbkorbanasúlyosankorlátozottak aránya megközelíti a 40%-ot, további28%-ukenyhénkorlátozott,ésmindösszeegyharma-duknyilatkozottúgy,hogynemkorlátozott.

30éveskoriganőkkevésbéérzikkorlátozottnakmagukat,mintaférfiak,utánaviszontakorlátozott-ságanőkkörébenmagasabbarányú.Akülönbségfő-legasúlyosankorlátozottakeseténszámottevő.A60–69évesekkörébenasúlyosankorlátozottnőkaránya 2százalékponttalmagasabbahasonlókorú férfiaké-nál,míga80évesekésidősebbekközöttazeltéréskö-zel10százalékpont.

A nem korlátozottak korösszetétele nagyban ha-sonlítanépességátlagoskorösszetételéhez,akorláto-zottságmértéke szerint képzett csoportokban azon-ban markánsan kirajzolódik az idősebbek túlsúlya. Amérsékeltenkorlátozottakközöttalegalább60éve-sekarányameghaladjaaz50%-ot,ésasúlyosankorlá-tozottaknálmárközel70%.

A súlyosan korlátozott nők közel háromnegyede60évesvagyidősebb.

A háztartás típusaAkorlátozott népesség 95,5%-amagánháztartásban,4,5%-a intézeti háztartásban él. Az intézetekben élőnők 40, a férfiak 26%-a korlátozott, amagánháztar-tásokonbelülpedigmindkétnemesetébenjóval20%alattiazarány.

A 15 éves és idősebb korlátozott népesség iskolázottsága, gazdasági aktivitásaAkorlátozottakkevésbéiskolázottak,mintanépességmásikrésze,12%-uknemfejeztebeazáltalánosiskolát,amérsékeltenkorlátozottakközel7,asúlyosankorlá-tozottakmintegy13%-a,és38%-uknakáltalánosisko-laivégzettségevan.Akorlátozottakmindössze38%-aszerzett középfokú és 12%-a felsőfokú végzettségetszembenamagyarországinépesség45,illetve17%-ával.

Mivel a kérdések a jelenleg fennálló korlátozott-ságra vonatkoznak, csak valószínűsíthetjük, hogy akorlátozottaktöbbségeakkorszerezteavégzettségét,amikormégnemvoltproblémája, vagyaz egészségiállapotanemakadályoztaatanulásban.

2.1. ábra A népesség megoszlása nem, korlátozottság mértéke és korcsoport szerint

0102030405060708090

100%

Nemkorlátozott

férfi

Nemkorlátozott

nő

Mérsé-kelten

korlátozottférfi

Mérsé-kelten

korlátozottnő

Súlyosankorlátozott

férfi

Súlyosankorlátozott

nő

–14 éves 15–39 éves 40–59 éves 60 éves és idősebb

2.2. ábra A korlátozottak aránya nemenként, háztartástípusonként és a korlátozottság mértéke szerint

%

05

1015202530354045

Fér� Nő Fér� NőMagánháztartásban élő Intézeti háztartásban élő

Mérsékelten korlátozott Súlyosan korlátozott

14

A magánháztartásban élő korlátozottak 8,4, azintézetbenélők28%-anemvégezteelazáltalánosis-kolát.Azintézetbenélőkorlátozottak6,5%-arendel-kezik felsőfokú végzettséggel, a magánháztartásbanélőknélazarányennekközelkétszerese.

Akorlátozottakkörébenafoglalkoztatottakaránya23%,deanőkfoglalkoztatottságamindenkategóriá-banelmarada férfiakétól.Amérsékeltenkorlátozottnőknek 24, a súlyosan korlátozottaknak pedig csak10%-afoglalkoztatott.Ezzelszembenanemkorláto-zottak61%-afoglalkoztatott,aférfiak68,anők58%-a.

A korlátozottság területi különbségeiAkorlátozottság alakulásátmegyénkéntmegvizsgál-vamegállapítható,hogyakorlátozottakésasúlyosankorlátozottakarányaBékésmegyébenalegmagasabb,20,illetve8,8%.Asúlyosankorlátozottnépességará-nyaTolnamegyébenmeghaladjaa8%-ot,atöbbime-gyében4,9–7,8%közöttmozog.

2.2. tábla A 15 évesek és idősebbek megoszlása a háztartás típusa, a korlátozottság mértéke és iskolai végzettség szerint (%)

(%)

Iskolai végzettségMagánháztartásban élő Intézeti háztartásban élő

nem korlátozott mérsékelten korlátozott

súlyosan korlátozott nem korlátozott mérsékelten

korlátozottsúlyosan

korlátozott

Befejezetlen alapfokú 1,8 6,4 11,6 7,9 21,9 34,5Befejezett alapfokú 20,2 34,8 39,2 35,6 43,5 37,2Középfokú érettségi nélkül 21,5 20,5 18,9 8,8 10,5 10,4Középfokú érettségivel 34,0 25,1 20,9 39,2 17,3 11,8Felsőfokú 22,5 13,3 9,4 8,5 6,8 6,2Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

2.3. ábra A 15 éves és idősebb korlátozott népesség gazdasági aktivitása

0 20 40 60 80 100%

Nem korlátozott

Mérsékelten korlátozott

Súlyosan korlátozott

Nem korlátozott

Mérsékelten korlátozott

Súlyosan korlátozott

Fér�

Nő

DolgozikMunkanélküliSaját jogon öregségi nyugdíjas, járadékosRokkantsági, rehabilitációs vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban részesülSzociális segélyezettGyermek / tanuló, felsőfokú oktatási intézmény hallgatójaEgyéb

2.4. ábra A korlátozottak aránya megyénként

Mérsékelten korlátozott Súlyosan korlátozott

0 5 10 15 20 25

Győr-Moson-Sopron

Pest

Vas

Budapest

Fejér

Veszprém

Komárom-Esztergom

Zala

Csongrád

Bács-Kiskun

Baranya

Hajdú-Bihar

Somogy

Nógrád

Jász-Nagykun-Szolnok

Borsod-Abaúj-Zemplén

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Tolna

Heves

Békés

%

15

A korlátozottak aránya a nyugati határszéli me-gyékbenésKözép-Magyarországonalegalacsonyabb:Győr-Moson-Sopron megyében 4,9% a súlyosan és7,4%amérsékeltenkorlátozottakaránya.

Akorlátozottak15%-aBudapesten,19%-ukame-gyei jogúvárosokban,33–34%-ukazegyébvárosok-ban,illetveközségekbenél.Akorlátozottaknépesség-hezviszonyítottarányaafővárosbanalegalacsonyabb

(14%),míg a települési hierarchiában lefelé haladvanépességbeli arányuk növekvő tendenciát mutat.Feltételezhető,hogyennekazegyenlőtlenségnekafőoka,hogyminélfejlettebbtelepülésenélvalaki,annálkisebb valószínűséggel szembesül a mindennapi te-vékenységet korlátozókörülményekkel, illetve annálnagyobbeséllyeltudjakompenzálniegészségiállapo-tábólszármazóhátrányait.

16

Az akadályozottak létszáma

Anemintézetbenélőfogyatékosnépességésazegész-ségiproblémamiattamindennapitevékenységekel-végzésébenkorlátozottakegyüttes számaa2016. évimikrocenzusalapján1millió423ezerfővolt.

Az akadályozottak negyedének van fogyatékos-sága, 95%-uk korlátozott a mindennapi élet terén(58%-uk kismértékben, 37%-uk súlyosan), és közelötödükmindkétszempontbólérintett.Megkellem-líteni,hogy5%-nyi fogyatékosszemélyállapotaelle-néreúgyérzi,hogyteljesmértékbeneltudjavégezni

a napi teendőit. Az akadályozottak nagyobbik részenemfogyatékosság,hanemtartósbetegségmiattérzikorlátozottnakmagát,ésminden7.akadályozottnaknincssefogyatékossága,setartósbetegsége.7

Társadalmi-demográfiai összetétel

Avizsgáltpopuláció42%-aférfi,ateljesnépességbeliarányukhozképest6százalékponttalalulreprezentál-tak.Tekintve,hogyazakadályozottakdöntőtöbbsé-ge korlátozott, megoszlásuk társadalmi-demográfiaiszempontbólhasonló,mintazelőbbifejezetbenrész-letesenbemutatottkorlátozottaké.

Az akadályozottak több mint hattizede 60 évesvagyannálidősebb,amiakorosztálynépességenbe-lüli arányának a duplája. 60–64 éves korig a férfiakarányamindenkorcsoportbanmagasabb,az időseb-beknél megfordul az életkor-kategóriák részesedé-séneknemek szerinti sorrendje.A férfiak többminthattizede, míg a nők 46%-a 65 évesnél fiatalabb. Azakadályozottakésközöttükakorlátozottakmint-egytizede,afogyatékosok16%-afiatal,azaznemtöl-töttemégbea35.életévét.

Az akadályozottak kevésbé iskolázottak, mint azátlagnépesség, alig több mint harmaduk rendelke-zik legalábbérettségivel (anépességegészét tekintve 45%-nakvanlegalábbérettségije).

3. A magánháztartásban élő akadályozottak6 jellemzői

6Atovábbiakbanaze-kérdőívreválaszolókadataialapjánmutatjukbeamagánháztartásokbanélőfogyatékosvagykorlátozottszemé-lyekkörülményeit.

7 Akérdőívnemtartalmazottarravonatkozókérdést,hogyazoknakakorlátozottaknakazesetében,akikúgygondolják,hogysenemfogyatékosok,senemtartósbetegek,miakorlátozottságoka.Feltételezhető,hogyesetükbenbalesetisérülésvagyműtétutánielhúzó-dólábadozásnehezítianapitevékenységekvégzését.

3.1. ábra Az akadályozottak megoszlása fogyatékosság és tartós betegség szerint

14,3%

16,7%

7,9%61,1%

Nem tartós beteg és nem fogyatékos Tartós beteg és fogyatékos

Fogyatékos, nem tartós beteg Tartós beteg, nem fogyatékos

17

8AfejezetaWashingtonGroupkérdéssora,aze-kérdőív1–16.kérdéseialapjánkészült.9Amikrocenzuse-kérdőívéhezvezetőszűrőkérdéseinagyhangsúlythelyeztekafogyatékosságra,ezértfeltételezhető,hogyazokatalátásproblémávalélőketiskiválasztották,akikarosszlátásukatjólkorrigáljákvagykompenzálják.

Összhangban az időskorúak túlreprezentáltsá-gával, az akadályozottak több mint fele saját jogonöregséginyugdíjas,járadékos,azarányukmeghaladjaanépességbeliértékkétszeresét.Feleannyiandolgoz-nak,és rokkantsági, rehabilitációsvagyegyébegész-ségkárosodási ellátásban ötször többen részesülnek,mintazátlagpopulációban.

Az akadályozottak negyede Közép-Magyarorszá-gonél,ésarégióetekintetben16%-kalalulreprezen-táltanépességegészénekmegoszlásáhozviszonyítva.Nyugat-ésKözép-Dunántúlonisalakosságiaránynálkevesebb,atovábbirégiókbanviszonttizedéveltöbb

akadályozott személy él. A túlképviselet Észak-Ma-gyarországonalegmagasabb,17%.

A fővárosban és a megyei jogú városokban aligtöbbmintfele,azegyébvárosokbanviszont17,aköz-ségekben 41%-kal több akadályozott él, mint az ittélőknépességbeliaránya.

Funkcionális korlátozottság8

Összevetve a mikrocenzus e-kérdőívének és azELEF2014 összehasonlítható adatait megállapítha-tó, hogy a hallás- és járásnehézségekkel küzdő kor-látozottak hasonló arányban jelennekmegmindkétfelmérésben,míg a látásnehézségekkel élőkmintegy70%-kaltöbbenvoltakamikrocenzus,mintazegész-ségfelmérésadataiszerint.9

3.2. ábra A népesség és az akadályozottak kormegoszlása

02468

101214

–4 év

es5–

9 éve

s10

–14

éves

15–1

9 év

es20

–24

éves

25–2

9 év

es30

–34

éves

35–3

9 éve

s40

–44 é

ves

45–4

9 éve

s50

–54 é

ves

55–5

9 éve

s60

–64 é

ves

65–6

9 éve

s70

–74 é

ves

75–7

9 éve

s80

–84 é

ves

85 év

es és

idős

ebb

%

Népesség Akadályozott Korlátozott Fogyatékos

3.3. ábra A népesség és az akadályozottak megoszlása gazdasági aktivitás szerint

Dolgozik

Munkanélküli

Saját jogon öregségi nyugdíjas, járadékos

Rokkantsági, rehabilitációs vagy egyébegészségkárosodási ellátásban részesül

Szociális segélyezett

Gyermek / tanuló, felsőfokúoktatási intézmény hallgatója

Egyéb

Népesség Akadályozott

0 10 20 30 40 50 60%

3.4. ábra A népesség és az akadályozottak megoszlása településtípus szerint

NépességAkadályozott

05

1015202530354045%

Főváros Megyei jogú város Egyéb város Község

3.1. tábla A 15 éves vagy idősebb korlátozott népesség érzékszervi és fizikai nehézségei a mindennapi tevékenységek elvégzésében

(%)

Adatforrás

Mérsé-kelt

SúlyosMérsé-

keltSúlyos

Mérsé-kelt

Súlyos

látás- hallás- járás-

nehézsége van

Mikrocenzus 2016 e-kérdőív 46,1 9,9 21,3 6,5 38,0 28,5

ELEF2014 25,8 7,4 23,8 9,1 25,2 35,0

18

Látás- és hallásproblémák az akadályozott népesség körében

A kiegészítő felvétel eredményei aztmutatják, hogyaz akadályozottak többmint felének van látásprob-lémája, tizedüknagyon rosszul vagy egyáltalánnemlát.Kisebbhallásrendellenességemintegyötödüknek,súlyosabbhalláscsökkenése6,6%-nakvan.10

Nehézségek a mozgás, az emlékezés és a kommunikáció terén11

A fogyatékos vagy korlátozott lakosságnak a sík te-repen vagy a lépcsőn való közlekedés okoz leggyak-rabban–közelkétharmaduknak–gondot,ésasúlyoskorlátozottság érzésének is legtöbbször ez az oka. A funkcióképességet befolyásoló, legritkábban elő-fordulóproblémaakommunikációsnehézség,amiazakadályozottakaligtöbbminttizedétérinti.

Azemlékezésavizsgáltpopulációmintegyhéttize-déneknemokozproblémát.

A hátrányok kompenzálása – segédeszköz használataA legtöbben a látáshoz, a legkevesebben a kommu-nikációhoz használnak segédeszközt. Látásproblé-mát kompenzáló alkalmatossága az akadályozottak

kétharmadánakvan,ajáráshoztöbbmintnegyedük,a halláshoz és a kommunikációhoz csak töredékükhasználsegédeszközt.

Ahallókészülékekhasználatasokkalkevésbéelter-jedt,mintazösszestöbbisegédeszközé.Ahalláskor-rigáló eszközök esetében a legmagasabb, 8,8% azokaránya, akiknek szükségük lenne segédeszközre, demégse használnak.Ahallásproblémások közülmin-denmásodik vesz igénybe valamilyen segítséget, deközelnegyedükannak ellenére semalkalmaz segéd-eszközt,hogyszükségelennerá.

A funkcionálisan korlátozottak aránya az akadályozott népességbenAWashingtonGroup hat alapkérdésére12 adott vá-laszok alapján súlyosan akadályozottnak minősül avizsgáltpopuláció37%-a,anőknégytizedeésaférfiakharmada.

Asúlyosanakadályozottak63%-aa65évesésidő-sebbkorosztálybólkerülki.A15évenaluliakarányamindössze1,7%.

Korlátozottság a társadalmi részvételbenAz5évesekésannálidősebbektöbbmintötödeatanu-lásban,közelfeleaközlekedésbenérziakadályozottnakmagát,míg a 15 évesek és idősebbek amunkavégzésteréntapasztalnakkorlátozottságothasonlóarányban.

10Alátás-éshallásnehézségetúgykellérteni,hogyaproblémaannakellenéreisfennáll,haszemüveget,illetvehallókészülékethasznál.11Aze-kérdőívamozgás,emlékezés,önellátásésakommunikációterénmutatkozóproblémáravonatkozókérdéseitcsakaz5évesvagy

annálidősebbnépességnektettékfel,ennekkövetkeztébenazarányokatcsakebbenakörbenértelmezzük.12Lásd:módszertan.

3.5. ábra Az 5 éves és idősebb akadályozottnépességben a mozgás, emlékezés,koncentráció, önellátás és kommunikáció terénnehézségekkel élők aránya súlyosság szerint

0 10 20 30 40 50 60 70

Járás

Emlékezés, koncentrálás

Önellátás

Kommunikáció

%

Kisebb nehézségei vannak

Nagy nehézségei vannak

Egyáltalán nem képes rá

3.6. ábra Használ-e segédeszközt? Akadályozottak

28,4

84,868,3

96,4

67

6,425,5

1,94,6 8,8 6,21,7

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100%

Látáshoz Halláshoz Mozgáshoz Kommunikációhoz

Nem Igen Nem, de szüksége lenne rá

19

Az akadályozottakmintegynegyedének a családiéletbenvalórészvételisproblémátokoz,míg35–35%-ukaközösségiéletbenkerülhátrányba,illetveegyesszol-gáltatások igénybevételénél érzi magát akadályozva.Összességébenafogyatékosvagykorlátozottnépességtöbbmintkétharmadaatársadalmirészvételvalame-lyikterületénküzdnehézségekkel.

Nehézségek az önellátás terén Azakadályozottaknak–hasonlóanateljesfogyatékosnépességhez – mintegy háromtizede érzi magát azönellátásbankorlátozottnak.Azönellátáscsakkisebbproblémátokoz23%-uknak,desúlyos,vagymegold-hatatlannehézségetjelent9,1%-nak.A65évenfelüliekkörébenutóbbiakarányamár13%.AzELEF2014-benis hasonló eredményeket kaptunk, amikor tételesenrákérdeztünkazegyesterületekenfellépőnehézségek-re a 65 évesek és idősebbekkörében. 11%volt azokarányaebbenakorosztályban,akikegyedülnemvagycsaknagynehézségekárántudtákmagukatellátni.

A65évesekésidősebbekönellátásiképességeitte-kintvenemzetköziösszehasonlításbanhazánkazEU-harmonizált egészségfelmérést végrehajtó 31 országközülazönellátásukbankorlátozottakarányánaknö-vekvősorrendjébena26.helyenáll,megelőzveatöbbivisegrádiországot,valamintLitvániátésHollandiát.13

Magyarországon az önellátásukban korlátozott 65 éves és idősebb lakosság aránya annak ellenére

ilyenmagas,hogyezakorosztálya legfiatalabbhar-madbatartozikazösszehasonlítottországokközött.

13Forrás:EHIS2014.Eurostatdatabase.

3.7. ábra Az önellátási nehézséggel élők aránya a 65 évesek és idősebbek között

0 10 20 30 40 50

SzlovákiaCsehország

LengyelországLitvánia

HollandiaMagyarország

GörögországBulgáriaBelgium

HorvátországRománia

LettországTörökországOlaszország

SzlovéniaPortugália

NémetországSpanyolország

ÍrországSvédországFinnország

Egyesült KirályságCiprus

FranciaországAusztria

LuxemburgIzland

ÉsztországMáltaDánia

Norvégia

EU-28 átlag: 23,7

%

Forrás: EHIS2014. Eurostat database. http://ec.europa.eu/eurostat/data/database.

20

Afogyatékosszemélyek,valaminta társadalmirész-vételbenakadályozottakszámárakialakított szociálissegítségnyújtás és annak hozzáférhetősége az egyiklegfontosabbkérdésatársadalmirészvételmagasfokúmegvalósulásához, elengedhetetlen az esélyegyenlő-ségbiztosításaamegfelelőenmegalapozottszakpoli-tikaidöntéshozatalszempontjából.14

Amikrocenzus kiegészítő moduljának segítségévellehetőségünkvoltvizsgálni,hogyamagánháztartásbanélőfogyatékosok,egészségproblémamiattakadályozot-takhogyannyilatkoztakarról,milyenformálisésinfor-málissegítséget,anyagitámogatástvesznekigénybemin-dennapjaiksorán,milyenigénymutatkozikakülönbözőtípusúszociálisszolgáltatásokra,arászorulókmennyiretudnakélnia rendelkezésreálló lehetőségekkel,anyagitámogatásokkal. A felmérés információkkal szolgál azérintettcsaládokanyagihelyzetéről,azellátórendszerhezvalóhozzáférésükrőlésannakcélzottságáról,azeredmé-nyekalapjánmegismerhetjükasegítségreszorulókésasegítséggelélni tudókéletkörülményeit,demográfiaiésterületijellemzőit.

Intézményi szociális ellátások

Aszociálisellátórendszertöbbféleszemélyesgondos-kodástnyújtóellátást,intézményessegítségetbiztosít

a fogyatékosésegyébproblémamiattnehézségekkelküzdőszemélyekszámára.Aszociálisalapszolgáltatá-soknak,vagyisazún.otthonközeliellátásoknakazazalapvetőcéljuk,hogyarászorulókminéltovábbma-radhassanakotthonukban,családjukban,megszokottlakókörnyezetükben,ésminélkésőbb,vagyegyáltalánne kényszerüljenek arra, hogy bentlakásos otthonbakelljenköltözniük.Ennekkeretébenalakásukonvagyalakásukközelébenkapnakszükségszerintitámoga-tástahhoz,hogyamegfelelősegítséggelalehetőleg-nagyobbönállósággalélhessékéletüket.Afogyatékosszemélyek és családtagjaik részére ezek a családbanmaradástsegítőszolgáltatásokelszigetelődésükéski-rekesztődésükmegelőzésének fontos eszközei lehet-nek.Ajogosultságifeltételekrőlésazellátásokigény-bevételi lehetőségeiről jogszabályok rendelkeznek.15 Akiegészítőkérdőívegyikkérdéscsoportjaa szociá-lis ellátórendszer keretében ingyenesen vagy téríté-si díjért kapott szolgáltatások közül a következőkrekérdezettrá:szociálisétkeztetés,házisegítségnyújtás,jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szol-gáltatás,családsegítés,gyermekjólétiszolgálat,nappa-li (idősekés fogyatékosokotthona,bölcsőde, családinapközi)ésátmenetibentlakásosellátás.

Azegészségiállapotukmiattakadályozottszemé-lyek17%-a,mintegy250ezeremberrészesültakér-dőíven felsorolt szolgáltatástípusok közül legalább

4. Szociális szolgáltatások és intézményi ellátások, valamint egyéb, személyes segítség igénybevétele

14 Mikrocenzus2016,Háttértanulmányok.KSHhttp://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mikrocenzus2016/mikrocenzus_2016_1.pdf.15 1993.éviIII.törvényaszociálisigazgatásrólésszociálisellátásokról;9/1999.(XI.24.)SzCsM-rendeletaszemélyesgondoskodást

nyújtószociálisellátásokigénybevételéről.

21

16OSAP1207Kimutatásegyesszociálisalapszolgáltatásokrólésnappaliellátástnyújtóintézményekadatairól;OSAP1202Kimutatásatartósbentlakásosésátmenetielhelyezéstnyújtóintézményekműködésiadatairól.

egybenafelvételtmegelőző12hónapsorán,mintegyhattizedükezekközülcsakegyfélében.Hakülön-kü-lönnézzükazegyesellátástípusokat,márjóvalalacso-nyabb arányokat kapunk. Leggyakoribb támogatásiformánakazétkeztetésésaházisegítségnyújtásbizo-nyult,ezeketegyenkéntminden12–14.érintettvetteigénybe, legkevésbé viszont az átmeneti intézményiellátáslehetőségéthasználtákki.

Aszolgáltatásokigénybevételeazakadályozottnőkkörébenvalamivelgyakoribb(19%),mintaférfiaknál(15%).Azellátásbanrészesülőkközöttmáregyértel-műanőkdominanciája,100férfira178nőjut.EzatényösszecsengaKSHintézményiadatgyűjtéseinek16

eredményeivel, ugyanis évről évre azt tapasztaljuk,hogy–a fogyatékosokés szenvedélybetegeknappaliotthonaikivételével–mindegyikalapszolgáltatásbanés az átmeneti ellátásokban is felülreprezentáltak anők.Anőktöbbletarányaegyrésztamagasabbmegéltátlagéletkorral állhat kapcsolatban, másrészt vélhe-tőennagyobbahajlandóságuk az ellátások igénybe-vételére.

Életkorimegoszlásalapjánalegmagasabbaránya18évenaluliakkorcsoportjábantalálható,majdmin-denharmadikfiatalkorúakadályozottrészesültámo-

gatásban.Valamivelalacsonyabbhányadjellemeztea65évesekésannálidősebbekkorosztályát(22%),vi-szontközülükkerülkiagondozásbavettekközelkét-harmada.Az ő esetükben az életkor előrehaladtávalfokozódókorlátozottságnagyobbszerepetjátszhatazellátások igénybevételében, ugyanis valamivel keve-sebbmintegynegyedükvallottamagátfogyatékosnak,szembena18évalattiaknégytizedével.Afiatalkorúakéletébenfőlegazétkeztetésés–életkorukbóladódó-an – a családsegítő, gyermekjóléti szolgálatok általnyújtotttámogatásjátszikszerepet.Azidőskorúakazétkeztetésmellettelsősorbanházisegítségnyújtásbanrészesülnek.

Iskolai végzettség tekintetében a szociális szféragondozottjaifőkéntazokközülkerülnekki,akikalap-fokúiskoláikatsemfejeztékbe,legkevésbépedigafel-sőfokúvégzettségűekköréből.Azigénybevételarányaagazdaságiaktivitáskategóriáibaniseltérőenalakul,akétvégletafoglalkoztatottak5,0ésagyermekek/tanu-lók/egyetemihallgatókcsoportjának26%-a.

A településhierarchia egyes szintjeit vizsgálvamegállapítható,hogyleginkábbaközségekben(22%)éslegkevésbéafővárosban(13%)élőkveszikigénybeaz ellátások valamelyikét. Amegyék közül Békés ésSzabolcs-Szatmár-Beregmegyébenazérintettekközelegyharmada, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bi-harbanmintegyegyötöderészesülavizsgáltszociális

4.1. tábla Az egyes szociális ellátástípusokat igénybe vevők aránya

(%)

EllátástípusIgénybe

vette

Nem vette igénybe,

mert nem volt rá

szüksége

de szük-sége lett volna rá

mert nem ismeri

Szociális étkeztetés 8,4 85,8 2,7 3,1Házi segítségnyújtás, falugondnok 7,0 88,3 2,1 2,5

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 1,5 93,3 1,6 3,7

Támogató szolgáltatás 3,3 90,4 2,1 4,2Családsegítés, gyermek-jóléti szolgálat 3,2 93,4 1,0 2,4

Nappali ellátás 2,4 94,4 1,2 2,1Átmeneti bentlakásos ellátás 0,9 96,9 0,5 1,6

4.1. ábra A szociális ellátásokat igénybe vevők aránya nem és korcsoport szerint

31,5

12,610,3

17,4

29,6

11,0 11,1

24,1

0

5

10

15

20

25

30

35

0–17 éves 18–34 éves 35–64 éves 65 éves és idősebb

%

Fér� Nő

22

támogatásokvalamelyikében.Az igénybevétel szem-pontjából ellentétes póluson lévő Pest megye lakóiközülezcsakmindentizedikreigaz.Arosszegészségiállapotbanlévő,akadályozottszemélyekterületielosz-lásanemadegyértelműválasztamiértekre,ugyanisasúlyosankorlátozottakarányaBaranya,BékésésSo-mogymegyébenalegmagasabb,településtípusszerintpedig egyenletes eloszlástmutat.A jelenséghátteré-benazállhat,hogyatelepülésihierarchiaalacsonyabbfokánálló,kevesebblakosú,sokszorfejletlenebbhely-ségekben,valamintagazdasági-társadalmitérenhát-rányosabb helyzetű keleti, északkeleti országrészbenfeltehetőentöbbanehézhelyzetbenlévő,szociálisanrászoruló ember. Továbbá a helyi igények jobbanérvényre juthatnakakisebbtelepüléseken,aholköz-vetlenebbakapcsolata lakosokésazönkormányzatközött.

Különcélcsoportkéntismegvizsgáltukazokat,akikvalamilyen fogyatékosságról számoltakbe.Közöttükmagasabbaszociálisellátásbanrészesülőkrészaránya(24%),mint azok között, akik „csak” egészségprob-léma miatti akadályozottak (15%). Az igénybevételtényeösszefügga fogyatékosság típusával, leginkábbaz autisták és az értelmi fogyatékosok, legkevésbé

a belszervi fogyatékosok kérnek/kapnak ellátást, azelőbbieknekmintegynégytizede,azutóbbiaknakcsakötöde.Mindegyik csoportban az étkeztetés bizonyulaleggyakoribbtámogatásiformának,másodikhelyentöbbnyireaházisegítségnyújtásáll.Aszolgáltatások-ban részesülő fogyatékos személyek több mint felemozgásszerviproblémájamiattszorulellátásra,19%-ukértelmi,egytizedüklátásifogyatékossággalél.

Amagukatsúlyosankorlátozottnakérzők23,míga csak enyhén vagy egyáltalán nem korlátozottak13%-avettigénybeellátást.

A kiegészítő felvétel adatai szerint az akadályo-zottak több mint nyolctizede semmilyen szociálisszolgáltatásbannemrészesültakérdőívenfelsoroltakközülazadatgyűjtéstmegelőzőegyévben.Mindegyikellátástípus,deelsősorbanazátmenetibentlakásosésanappaliellátásesetébennagyonmagasazokaránya,akikazértnemveszikigénybeazokat,mertúgyérzik,nincsrászükségük.Az,hogyarászorulóknemisme-rik,nemhallottakaszóbanforgótámogatásokról,csakcsekélymértékbenjátszikszerepetazigénybevételel-maradásának okai között. Mint ahogyan minimálisazokarányais,akiknekszüksége lettvolnabizonyostámogatásokra,dekülönbözőokokmiattnemvettékigénybeazokat.Eténytazétkeztetésésazátmenetiel-látásokesetébenelsősorbananyagiokokkal,anappaliellátásoknálazelérhetőségnehézségévelmagyarázták.A többi gondoskodási formánál az információhiányjátszottaa legnagyobbszerepet,azazhallottakmáraszolgáltatásokról,denemtudjákhogyan,hol,milyenfeltételekmellettjuthatnánakhozzá.

Az ellátások igénybevételét természetesen nagy-mértékben befolyásolhatja azok típusa, például atámogató szolgáltatás csak a súlyosan fogyatékosszemélyeknek „jár”, a házi segítségnyújtás és a jel-zőrendszeres házi segítségnyújtás elsődleges célcso-portjának pedig inkább az időskorúak számítanak.Azigénybevételszinténsokbanfüggattól,egyáltalánmelytelepülésekenérhetőkelazemlítettszolgáltatá-sok,ugyanisaszociálisellátásokkiépültségekoránt-semmondhatóteljeskörűnek.AKSHszociálisregisz-tere17szerintmígházisegítségnyújtásszinteazösszestelepülésenrendelkezésreáll,addigpéldáultámogatószolgáltatás ahelységeknégyötödében, fogyatékosoknappali otthona pedig csak a felében vehető igény-be. Elképzelhető, hogy az ellátások jellege, tartalma,

4.2. ábra Az egyes szociális ellátásokat igénybe vevők aránya korcsoport szerint

11,4

11,8

2,7

4,0

2,4

2,7

1,0

4,8

3,0

0,4

2,4

3,2

1,2

0,6

3,8

1,5

0,3

2,4

4,8

3,2

1,4

17,0

1,4

0,1

4,8

10,9

8,8

2,1

0 5 10 15 20

Szociális étkeztetés

Házi segítségnyújtás

Jelzőrendszeres házisegítségnyújtás

Támogató szolgáltatás

Családsegítés,gyermekjóléti szolgálat

Nappali ellátás

Átmeneti bentlakásos ellátás

%

0–17 éves 18–34 éves 35–64 éves 65 éves és idősebb

17KSHSzociálisintézményekéstelepeikregisztere,2016.

23

tevékenységi köre és az akadályozott emberek szük-ségletei, igényei nem minden esetben illeszkednekegymáshoz.Sokanpedig,ahogyaztmajdlátnifogjuk,családonbelülvagyegyébinformáliskapcsolataikke-retébenpróbáljákmegoldaniaproblémákat.

Szociális ellátórendszeren kívüli támogatások

A felmérés során arra is kíváncsiak voltunk,milyenegyéb, a szociális ellátórendszeren kívüli, nem in-tézményi, hanem ún. informális segítséget vesznekigénybearászorulókmindennapitevékenységükhöz,önellátásukhoz, és ezek a támogatások jellemzőenhonnan érkeznek: családtagok vagy barátok, szom-szédok,ismerősökkörébőlvagyettőleltérőhelyekről:egyéb magánszemélytől, piaci szolgáltatótól. Nohaa szociális ellátások igénybevételének aránya meg-lehetősen alacsony szintű, úgy tűnik, az érintettekmégiscsak szükségét érzik valamiféle támogatásnak,ugyanis71%-uk(anőkmintegyháromnegyede,afér-fiakkétharmada),közel1millió60ezerszemélyvettigénybeintézményenkívülisegítségetazadatgyűjtéstmegelőzőegyévben.Aválaszadóktöbbfélesegítség-forrástismegjelölhettek,ennekalapjánmegállapítha-tó, hogy kétharmaduk támaszkodik a családtagjaira,ennéljóvalkevesebbenveszikigénybebarátok,isme-rősöksegítségét(16%)vagyegyéb,jellemzőenmagánszolgáltatótólszármazótámogatást(6,6%).Azakadá-lyozottakközött 43%azok aránya, akik csak család-tagjaikratámaszkodnak,vagyisnemrészesülnekszo-ciális ellátásban, és az egyéb segítségforrások közülsem vesznek mást igénybe. Ugyanakkor nagyjábólminden negyedik akadályozott személy a kérdőívenfelsoroltformálisésinformálisszolgáltatásokegyiké-bensemrészesült.

Aszociálisellátásoknáltapasztaltaktóleltérően,ittaz időskorúak csoportjában találjuk a legmagasabb,nyolctizedesarányt.Aválaszadókiskolázottságikate-góriáibólazalapfokúvégzettséggelnemrendelkezők87%-oshányadaemelkedikki,ezazarányafelsőfo-kúvégzettségűekcsoportjafeléhaladvaegyenletesencsökken,egészen55%-ig.Gazdaságiaktivitástekinte-tében,aszociálisszolgáltatásokhozhasonlóan,afog-lalkoztatottakrészesülneklegkevésbéinformálisjelle-gűtámogatásban,10foglalkoztatottbólmindössze4.Aközségekbenélőkközötta leggyakoribbasegítség

kéréseéselfogadása(75%),éslegkevésbéafővárosla-kóiélnekilyenlehetőségekkel(63%).AmegyékközülSzabolcs-Szatmár-Beregmegyébenazérintetteknégy-ötöde(79%),Békés,NógrádésHevesmegyébenpedigháromnegyedevettigénybeegyébsegítséget,alegala-csonyabbaránytBudapestenregisztráltuk(63%).

Amagukatfogyatékosnakvallóknégyötöde,asú-lyosankorlátozottak85%-aemlítette,hogycsaládtag-jaitól,ismerőseitőlvagyegyébszemélyektőlkapsegít-séget.Azegészségkárosodásjellegeszerintazautisták,azértelmifogyatékosokésamozgássérültek–nagyjá-bólkilenctizedének–mindennapjaibanjelennekmegleggyakrabbanazemlítetttámogatásiformák.

Pénzbeli juttatások és támogatások

A fogyatékos személyeknek, az egészségi állapotukmiattakadályozottaknakakárosodottságjellegétőlésmértékétőlfüggőenspeciálistöbbletkiadásailehetneka mindennapokban, ugyanakkor a munkaerőpiacirészvétel, a jövedelemszerző tevékenység mind szá-mukra,mindcsaládtagjaikszámáragyakrankorláto-zott.Mindez rendkívül nehéz anyagi helyzetbehoz-hatja őket és családjukat, ezért az átlagnál nagyobbszükségükvanolyanszociálistranszferjövedelmekre,amelyek kompenzálják a keresetkiesést és a többlet-költségeket.

A szociális ellátórendszer az egészségkárosodottszemélyek költségeinek mérséklésére, a családokanyagi gondjainak enyhítésére különféle támogatásiformákat,pénzbeli juttatásokatnyújt.Ezekegyrészealanyi jogon, az igénylő jövedelmi helyzetétől füg-

4.3. ábra Az egyéb, nem intézményi segítséget igénybe vevők aránya a segítség forrása és nem szerint

7,5

17,7

69,0

5,3

13,5

62,1

0 20 40 60 80

Egyéb személyes segítség

Barát, szomszéd, ismerős

Családtag

%Fér� Nő

24

getlenül jár, másokat szociális rászorultsági alaponvehetnek igénybe. A 18. életévüket betöltött, önállóéletvitelre képtelen vagy mások állandó segítségéreszorulósúlyosanfogyatékosszemélyekfogyatékossá-gitámogatástkapnak,atartósanbetegvagysúlyosanfogyatékosgyermekekutánmagasabbösszegűcsaládipótlék jár. A súlyos fogyatékosság megállapításáról,azellátásravalójogosultságfeltételeirőlésafolyósításszabályairólkülönjogszabály18rendelkezik.Afoglal-koztatási szempontból 60%-os egészségkárosodássalélővagyannálrosszabbegészségiállapotúszemélyekrehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kaphatnak,amit 2012-ben a rokkantsági ellátórendszer átalakí-tásakor vezettek bemint egészségbiztosítási ellátást.A mikrocenzus kiegészítő felvételének keretében azelőbbiekben felsoroltakmellett a következő pénzbe-li, természetbeni juttatások igénybevételére kérdez-tünkrámég:ápolásidíj,közgyógyellátásiigazolvány,agyermek10éveskoráigjárógyes,egyébrendszeresjáradékok, segélyek (rokkantsági, baleseti járadék,vakok személyi járadéka), valamint különböző költ-ségtérítések, kedvezmények (pl. utazási, parkolási,gépkocsiszerzési).

Fogyatékosságuk, egészségkárosodottságuk miatt427 ezren, amegfigyelt népesség közel háromtizederészesült a kérdőíven felsorolt juttatások valamelyi-kében (háromnegyedük egy-, 17%-uk kétfélében), alegtöbbenrokkantságiellátásban.

Mígaférfiakközelharmada,addiganőkcsupánnegyedekapott állapotára tekintettel valamilyen jut-tatást,mégisatámogatottakközötttöbbanő.A0–17éves korosztály valamivel többmint fele, az idősko-rúak csak 17%-a részesült pénzbeli vagy természet-

beni támogatásban.A 65 évesek és annál idősebbekalacsonyabbhányadáramagyarázatotadhatakorcso-port gazdasági aktivitás szerinti megoszlása, ugyan-is döntő többségük (95%)már saját jogon öregséginyugdíjasvagyjáradékos.Atelepüléshierarchiamen-ténafővárostól(25%)aközségek(31%)feléhaladvaegyenletesen emelkedik a juttatásokban részesülőkaránya,hasonlóan,mintaszociálisellátásokesetében,ésamagyarázataishasonló.Afogyatékosszemélyekfele,asúlyosankorlátozottaktöbbmintegyharmadaigénybevetteafelsoroltellátásokvalamelyikét.Mind-kétcsoportbanarokkantságiellátás(21,illetve17%)és a közgyógyellátási igazolvány (16, valamint 13%)voltaleggyakoribbtámogatásiforma.

4.4. ábra A pénzbeli, természetbeni juttatásokat igénybe vevők aránya

0,4

1,4

2,5

2,6

3,1

3,6

4,3

8,8

11,9

28,5

0 5 10 15 20 25 30

Gyermek 10 éves koráigjáró gyes

Ápolási díj

Egyéb rendszeres járadékok,segélyek

Magasabb összegű családi pótlék

Rehabilitációs ellátás

Fogyatékossági támogatás

Költségtérítés, kedvezmény,egyszeri támogatás

Közgyógyellátási igazolvány

Rokkantsági ellátás

Együtt

%

18141/2000.(VIII.9.)kormányrendeletasúlyosfogyatékosságminősítésénekésfelülvizsgálatának,valamintafogyatékosságitámoga-tásfolyósításánakszabályairól.

25

Többletkiadások

Afogyatékosok,a társadalmi részvételbenakadályo-zottemberekellátásának,mindennapiéleténektöbb-letköltségeiakorlátozottságfajtájátólésmértékétől,afogyatékosság típusától függően igen sokfélék lehet-nek, az utazás, közlekedés, gyógyszerköltségek, fej-lesztő foglalkozások, terápiák, speciális élelmiszerek,gyermekfelügyelet,ápolásstb.jelentősanyagiterheketróhatnakacsaládiköltségvetésre.Ennekkövetkezté-ben nehezen határozható meg, mekkora többletki-adással jár a mindennapi élet „akadálymentesítése”egy-egycsaládrészére.

Akérdőívenkétkérdésselközelítettükmegaprob-lémát.Azegyikarendszereskiadásokatérintette.Ittaztkértük,becsüljékmeg,havontaátlagosanmilyenösszeget költenek azokra az eszközökre, szolgáltatá-sokra, tevékenységekre, amelyek egészségi állapotukfenntartása,javításamiatt,ahelyzetükbőleredőhátrá-nyokleküzdéséhezszükségesek.Amásikkérdésarrairányult,ennekkapcsánmilyenesetitöbbletkiadások(pl.lakásakadálymentesítése,járművagyvalamilyennagyobbértékűeszközbeszerzése)terheltékacsaládiköltségvetéstafelméréstmegelőzőegyévben.Mind-két esetben csak a kapott támogatásokon, költségté-rítésen felüli, tényleges kiadások figyelembevételétkértük.

A vizsgált népesség közel kilenctizede hónaprólhónapra bizonyos pénzösszeget kénytelen elkölte-ni azért, hogy a fogyatékosságból, korlátozottságbólszármazó hátrányokat kompenzálja. Ezt az összegetátlagosanhavi16ezerforintbanjelöltékmeg(szórás:

24ezerforint).43%-ukfizetetthavi10ezer,3,5%-uk50ezerforintnáltöbbet.Nagyjábólmindenmásodikakadályozott személy vásárolt egy vagy több maga-sabb értékű eszközt, segédeszközt vagy valamilyenszolgáltatást a felvétel előtti 12hónap során.Ezekreátlagosan84ezerforintotfordítottak(szórás:282ezerforint).

Aférfiakésanőkhavontamegközelítőlegazonosösszeget, 16 ezer forintot költenek, az alkalmankén-ti ráfordításoka férfiakesetébennagyobbak,89ezerforint,szembenanők80ezerforintjával.Arendsze-reskiadásoka65évesekésannál idősebbekkorosz-tályában(átlagosan18ezerforint),azeseti,nagyobbösszegű kifizetések viszont a fiatalkorúak csoportjá-ban a legmagasabbak (átlagosan 113 ezer forint), ez

5. Az egészségi állapottal járó többletkiadások, az akadályozottak anyagi helyzete

5.1. ábra A havi rendszeres és éves eseti kiadások átlagösszege településtípus szerint

15

68

16

77

17

103

20

113

0

20

40

60

80

100

120

Havi rendszeres kiadás Eseti kiadás

Ezer Ft

Község Egyéb város Megyei jogú város Főváros

26

utóbbiösszeg az életkor előrehaladtával csökken, azidőskorúak 33 ezer forinttal költöttek kevesebbet.Jelentős különbségeket találunk iskolai végzettségtekintetében, a felsőfokúvégzettségűek eseti kiadása1,6-szereseazországosátlagnak.Mindkétfajtaanyagiráfordításafővárosbanélőkkörébenalegmagasabb,ésezekazösszegekatelepüléshierarchiamenténlefe-léhaladvaegyenletesencsökkennek.Mindasúlyosankorlátozott,mindafogyatékosemberekrendszeresenis(előbbiek20ezer,utóbbiak18ezerforint)ésalkal-mankéntis(86ezerés94ezerforint)avizsgáltnépes-ség átlaga (rendszeres: 16 ezer, eseti: 84 ezer forint)felettimértékbenköltenek.

Akadályozottság és anyagi helyzet

Amintazegészségfelmérésekbőliskiderül,akorláto-zottságésjövedelmihelyzetnemfüggetlenegymástól.Azalacsonyjövedelemkockázatotjelenthetazegész-ségiállapotalakulásátilletően,valamintazebbőlere-dőkorlátozottságérzékeléseszempontjából,amagas

jövedelműek viszont nagyobb eséllyel élhetnek kor-látozottságtól mentes életet. Ugyanakkor a kapcso-lat fordított irányban isműködhet: a korlátozottsághozzájárulhatamunkaerőpiacihelyzetromlásához,arosszabbanyagihelyzethezis.Aháztartásijövedelmiötödök szerinti elemzésből az összefüggés igazolha-tó:mígalegmagasabbjövedelműötödbenakorláto-zottságösszesítettelőfordulásamintegy13,a legalsókvintilisbenélőknélmár50%felettiazarány.

Akiegészítőfelmérésbenlehetőségvoltaháztartásanyagihelyzetérevonatkozókérdéstfeltenni:ajöve-delmihelyzetértékelésétegyötfokozatúskálán,önbe-sorolásalapjánkértükaválaszadóktól.19Anyagihely-zetétazakadályozottakhattizedemegfelelőnektartja,csaknemháromtizedeviszontarosszvagyanagyonrosszkategóriábatartozónakérzimagát.Jóanyagikö-rülményről8,7,nagyonjórólmindössze0,6%-ukszá-molbe.Akorlátozottságmértékévelösszefüggőenazanyagihelyzetisromlik:asúlyosankorlátozottakkö-zött9százalékponttalmagasabbarosszvagynagyonrosszanyagikörülményekközöttélőkaránya,mintanemkorlátozottaké.

19 Azanyagihelyzetetháztartásonkéntcsakegyszemélytőlkérdeztük,éshaegyháztartásbantöbb,aze-kérdőívkitöltésérealkalmasszemélyvolt,mindegyikhezugyanaztaminősítéstrendeltük.A68196fősmintában13367esetbenimputáltukilyenmódonazanyagihelyzetrevonatkozóismérvet.

27

Atársadalmirészvételbenvalóakadályozottságvizs-gálatának fontos eleme a hátrányos megkülönböz-tetés, negatív bánásmód kérdése. A diszkriminációfogalma,pontostartalmanehezenmegragadható,tör-ténelmikortól,kultúrától,társadalmiberendezkedés-től, tudományterülettől függő, erősen átpolitizált ésmeglehetősen szubjektív.Nem könnyű határvonalathúzni a fogyatékos személyeket övező sztereotípiák,előítéletekésahátrányosmegkülönböztetésközé.

Akiegészítőkérdőívetémávalfoglalkozókérdés-csoportja arra kereste a választ, vajon a fogyatékosés/vagy a társadalmi életben magukat korlátozott-naktartószemélyekérzékeltek-ehátrányosmegkü-lönböztetést egészségi állapotuk, akadályozottságukmiatt,éshaigen,melyterületeken.Afelvételsoránaz ún. aktív vagy közvetlen diszkriminációra kér-deztünk rá, amikor egy személlyel szemben hátrá-nyosanjárnakel,különbségettesznekahhozképest,ahogy egyösszehasonlíthatóhelyzetben lévőmásikszeméllyelszembenjárnánakel,haegyszolgáltatástvagy terméket azért tagadnak meg valakitől, mertazfogyatékos.Akérdésbenemvettükbeleazegyesterületekhez tartozóépületekés szolgáltatásokaka-dálymentességét, hozzáférhetőségét, vagyis az ún.közvetettvagypasszívdiszkriminációt.Amikorisatársadalmi környezet nem tesz eleget azért, hogy afogyatékos embereket sújtó akadályokat megszün-tesse, vagyha látszólag semleges,mindenkire érvé-nyes szabályok, előírások alkalmazására kerül sor,amelyekazonbanegyesszemélyeketvagycsoporto-kat jóval hátrányosabban érintenek.A kérdőíven amindennapiéletalábbiterületeitvettüksorra:foglal-koztatás, egészségügyi ellátás, hivatalos ügyintézés,árukhoz,szolgáltatásokhozvalóhozzáférés,oktatás,

közlekedés, lakhatás, szórakozás, szabadidős tevé-kenységek,családi,társaskapcsolatok.

Az akadályozottak egyötöde, mintegy 280 ezerember tapasztalthátrányosmegkülönböztetést a fel-soroltterületekvalamelyikénafelvételtmegelőző12hónapban,ebbenatekintetbennincslényegieltérésakétnemközött.Afoglalkoztatás(8,4%),aközlekedés(7,5%) és az egészségügyi ellátás (7,2%) az a háromterület,ahola leginkább,a lakhatás(1,6%)pedigaz,aholalegkevésbéérzékelneknegatívmegnyilvánulá-sokat.

Korcsoportos bontásban már nagyobbak a kü-lönbségek: míg a fiatalabb korosztályok egynegye-de, addig az időskorúaknak csak 16%-a számolt benegatív diszkriminációról. Iskolai végzettség szerintviszonylag kicsik a különbségek. A legkisebb aránya felsőfokúvégzettségűeket jellemzi (18%),eza töb-

6. Hátrányos megkülönböztetés

6.1. ábra A hátrányos megkülönböztetést érzékelők aránya településtípusonként és aszerint, mely területeken tapasztaltak leginkább diszkriminációt

4,1

5,0

5,5

4,8

6,1

7,3

8,1

8,6

6,4

7,1

8,2

9,8

8,0

8,7

8,5

8,4

0 2 4 6 8 10

Község

Egyéb város

Megyei jogú város

Főváros

%

Foglalkoztatás Közlekedés Egészségügyi ellátás Hivatalos ügyintézés

28

bikategóriában19és21%közöttmozog.Gazdaságiaktivitás tekintetében leginkább amunkanélkülieketésarokkantságivagyrehabilitációsellátásbanrésze-sülőketértemárhátrányosmegkülönböztetés(mind-két csoportban egyharmadukat), legkevésbé pedig afoglalkoztatottakat és a jelenleg saját jogon öregséginyugdíjbanrészesülőket,akiknek16–17%-aéltátha-sonlóhelyzetet.ABudapestenélőkközelegynegyedeítélte úgy, hogy részese volt negatív diszkrimináció-nakazelőzőévben,ezazarányaközségekfeléhaladvaegyenletesencsökken17%-ra.

E tekintetben is külön megvizsgáltuk a mintábakerültszemélyeketakorlátozottságmértéke,valaminta fogyatékosságtényeés típusaialapján.Azegészsé-

gi problémájuk miatt súlyosan korlátozottak mint-egy egynegyede észlelt negatív reakciót, különbözősérelmeket amindennapi élet valamely területén, ez10 százalékponttalmagasabb,mint az azokkörébentapasztalható arány, akik csak enyhén vagy egyál-talán nem tartják magukat akadályozottnak (16%). Afogyatékos személyekközelháromtizede,a fogya-tékossággalnemrendelkezőkorlátozottak17%-anyi-latkozotterrőlatémárólhasonlóképpen.Azegészség-károsodás jellege szerint az autisták felét, az értelmifogyatékosok,abeszédfogyatékosok,valamintamen-tálisansérültek–vagyazőketgondozók–nagyjábólnégytizedét érintette ez a probléma, és legkevésbé alátássérültekéletébenjelentkezett(25%).

29

Az egészségügyi adatok adatgyűjtési keretei

A 2016-os mikrocenzus adatgyűjtése a szoká-sos személyi és lakáskérdőív mellett öt kiegészí-tő kérdőíven történt.21 Jelen kiadvány a személyikérdőív tartós betegségekre és fogyatékosságravonatkozó kérdésblokkja, valamint az egészség-problémából fakadó akadályozottságról szóló ki-egészítőkérdőív(e-kérdőív)adataialapjánkészült. A kiegészítő felvételek almintái a mikrocenzusmintáján úgy lettek kialakítva, hogyminden ház-tartást legfeljebb egyfajta kiegészítő kérdőív kitöl-tésérekérjenekfel.

Azegészségügyiakadályozottságraésanemzetkö-zivándorlásravonatkozóadatgyűjtésközösalmintántörtént, amely az alapfelvétel magánháztartásokattartalmazó részének60%-át fedte le.Amikrocenzusmintájának mind a 2148 mintatelepülésén az alap-felvétel címlistájából véletlen szisztematikus módonkiválasztottuk a címek 60%-át. A kiválasztás előtt asorbarendezésa2011-esnépszámlálásicímazonosítóéscímregiszter-azonosítóalapjánzajlott.Eza60%-os alminta ugyancsak véletlen szisztematikus módonkétegyformarészre lett felosztva,és így létrejöttegye(gészség)ésegym(igráció)részminta.Haegycímenakiválasztásiszempontokalapjánazegészségügyiés

amigrációskérdőívkitöltéséreisvoltmegfelelősze-mély,acímarraakiegészítőadatgyűjtésrelettkijelöl-ve,amitazhatározottmeg,hogymelyikrészmintáhoztartozik. Az e-kérdőív kitöltésére azokat kérték fel,akik az alapkérdőív 35–36. kérdésére adott válaszokszerintegészségiproblémamiattamindennapitevé-kenységek elvégzésében korlátozottak vagy fogyaté-kosokvoltak.Ha egy címenaz e-kérdőívkitöltéséretöbbalkalmasszemélyislakott,mindegyikükbekerültafelmérésbe.

A közös részminta használatának célja az volt,hogy a lehető legtöbb érintett személyről készülhes-senkérdőív.

Míg a személyikérdőív alapadataira a válaszadáskötelezővolt,azegészségrevonatkozószenzitívkér-désekreönkéntes.

7. Módszertani megjegyzések20

20 AszerzőkköszönetetmondanakFrallerGergelynekafejezetmegírásáhoznyújtottszakmaisegítségért. A2016.évimikrocenzusrólrészletesinformációkésadatokérhetőkelazadatgyűjtéstartalmábanfolyamatosanbővülőhonlapjáról:

http://www.ksh.hu/mikrocenzus2016/ Az egészségproblémából fakadó akadályozottságról szóló kiegészítő felvétel elméleti hátterének részletes leírását lásd:

Mikrocenzus 2016. 1. Háttértanulmányok a mikrocenzus programjáról és témaköreiről című kiadvány 130–145. oldal http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mikrocenzus2016/mikrocenzus_2016_1.pdf.Jelenfejezetazottleírtakatnemismétlimeg.

21 Lásd:http://www.ksh.hu/mikrocenzus2016/a_mikrocenzus_kerdoivei.

7.1. tábla A fogyatékossággal, egészségi okból fakadó korlátozottsággal foglalkozó adatgyűjtési modulokat kitöltő válaszadók száma és aránya

Adatgyűjtési modulA válaszadók

számaVálaszadási

arány, %

Tartós betegség/fogyatékosság modul 815 521 96

E-kérdőív 68 196 51

30

Validálás

Azegészségiállapothozkapcsolódószociálisellátásokrendszere 2012-ben jelentős mértékben átalakult.22E változások középpontjában a korábbi rokkantságinyugdíjas státuszmegszüntetése állt, amit új ellátásiformákváltottakfel,amelyekigénybevételérevalójo-gosultságmegállapításátmegelőzőenazérintetteknekúj komplex minősítési eljáráson kellett részt venni.E változások nyomán az öregséginyugdíj-korhatártbetöltötteköregséginyugdíjként, afiatalabbakpedigrokkantságiellátás,rehabilitációsellátás,valamintre-habilitációsjáradékformájábanjuthattakegészségiál-lapotukalapjánszociálisjuttatásokhoz.Ajogszabályiváltozásokkövetkeztébenmintegy7%-kalcsökkentahivatalosanisfogyatékosnakelismerteklétszáma.Míg2011. január 1-jén 936 977 fő részesült rokkantságinyugdíjban,illetveegyéb,azegészségistátuszalapjánmegállapított járadékban23,addig2012. január1-jén868308 főkapottvalamilyen,azegészségiállapottalösszefüggőjuttatást.

Ajogosultságistátuszokváltozása,illetveaz,hogya korábbi rokkantsági nyugdíjasok jelentős hányada2012utánnemegészségiállapota,hanemkoraalapjánjogosult támogatásra,meghatározóoka lehet annak,hogy a 2011-es népszámláláshoz képest a 2016-os mikrocenzus során jóval kevesebben nyilatkoztakúgy,hogyvanvalamilyenfogyatékosságuk.

Afogyatékosságésamindennapiéletbenkorláto-zottságot okozó tartós betegség között a határvonaligenbizonytalan.Egzaktdefinícióatudományosku-tatások számára sem létezik, így a laikus lakosságtólsemvárhatóel,hogykövetkezetesenmegtudjaítélnisajátállapotát.A2011-esésa2016-osfogyatékosságravonatkozóadatokkonzisztensösszehasonlíthatóságaérdekébenfogyatékoskéntkezeltükamikrocenzusbanazokatamindennapiéletbenmagukatkorlátozottnakérzőkrónikusbetegeketis,akikanépszámlálásidejénúgy nyilatkoztak, hogy van fogyatékosságuk. Az át-minősítés4185főtérintett,amagánháztartásbanélők0,5%-át,aze-alminta6,1%-át.

Súlyozás

Az alapfelvételben 400 605 cím kapott súlyt. A ki-egészítő felvételek súlyozása során az alapfelvé-tel súlyozott mintájának magánháztartási részén amikrocenzusvégsőbecslősúlyaittöbblépcsőbenkor-rigáltuk,akiegészítőfelvételrészmintájakiválasztásá-nak,illetveameghiúsulásokfüggvényében.

Aze-adatokhozalkalmazandósúlyokmeghatározá-saúgytörtént,hogyamegvalósultmintátazalapfelvé-teláltaladottún.sarokszámokhozigazítottuk,aKSH-banmegszokottkalibrálásitechnikátalkalmazva.24

Asarokszámokafogyatékosvagyegészségproblé-mábólfakadóanakadályozottnépességszámarégió25

szinten(1) nemésötéveskorcsoportokszerint;(2) településtípusszerint;(3) iskolaivégzettségszerint;(4) gazdaságiaktivitásszerint;(5) a korlátozottság súlyossága szerint, illetve asze-

rint,hogyafogyatékosságmellettvan-etartósbe-tegsége;

(6) afogyatékosságtípusaszerint;(7) aszerint,hogyafogyatékosság,illetveatartósbe-

tegségmibenakadályozza;(8) alakáskomfortfokozataszerint.

Fogalmak

Akadályozott:Jelenkiadványbanaze-kérdőívcélpo-pulációja,vagyisanemintézetbenélőfogyatékosésazegészségiproblémamiatt amindennapi tevékenysé-gekelvégzésébenkorlátozottembereksokasága.

A funkcionálisan korlátozottak definiálására aWashingtonGroupkérdései266területetkülönítenekel–látás,hallás,mozgás,emlékezés,koncentrálás,ön-ellátáséskommunikáció–ésakérdésekreadottvá-laszokalapjánkétkategóriábasoroljákanépességet.„Disabled” – akik a 6 kérdés valamelyikére a „nagynehézségevanvagyegyáltalánnemképes”választad-

22 Lásdezzelkapcsolatbanamegváltozottmunkaképességűszemélyekellátásairólésegyestörvényekmódosításárólszóló2011.éviCXCI.törvényt,valaminta7/2012.(II.14.)NEFMI-rendeletetakomplexminősítésrevonatkozórészletesszabályokról.

23 Egészségistátuszalapjánmegállapítottjáradékok:egészségkárosodási,rehabilitációs,átmenetivagyrendszeresszociálisjáradék.24 MihályffyLászló.:Meghiúsulásokkompenzálásalakosságifelvételekben:egyspeciálislineárisinverzprobléma.Szigma,XXV.évf.,

191–202.25 IttBudapestésPestmegyekülönszerepelt.26 Lásd:http://www.washingtongroup-disability.com/washington-group-question-sets/short-set-of-disability-questions/.Ezekakér-

désekamikrocenzuse-kérdőívében1–6.sorszámmalszerepelnek.

31

ták,„non-disabled”,akikneknincsvagycsakcsekélynehézségükvanezekenaterületeken.Aze-kiegészítőfelvételben vizsgált népesség ez alapján felosztható:súlyosan akadályozott, mérsékelten akadályozott ésnemakadályozottcsoportra.

A fogyatékosság típusai27: A2011.évinépszámlálásésa2016-osmikrocenzus

soránalkalmazottkategóriák:1. Mozgássérült az a személy, akinél a mozgásos

tapasztalatszerzés, szocializáció jelentős és ma-radandóakadályozottságaáll fenn.Ennekokaatartó és/vagy amozgató szervrendszer sérülése,károsodása,funkciózavara.

2. Autista az a személy, akinek társas viselkedésikészségekterületénhiányosságaivannak.

3. Értelmifogyatékosazaszemély,akinekáltalánosértelmiképességeazátlagostólszámottevőenel-marad, önálló életvezetése jelentősen akadályo-zott.

4. Mentálisansérült(pszichéssérült)azaszemély,akielmeorvosi,pszichiátriai(nempszichológiai)kezelés alatt áll, vagy állt korábban. A pszichéssérülés tehát nincs összefüggésben az értelmiképességekkel, nem azonos az értelmi fogyaté-kossággal!Korábbanaz ilyen személytneveztékpszichiátriaibetegnek.

5. Beszédhibásaszemély,haabeszédképzőszerveianatómiaisérülésének,fejletlenségénekvagymű-ködési zavarának következtében beszéd közbenkiejtésihibákatvét(pl.pöszeség,selypítés,racs-csolás,dadogás,orrhangzósbeszéd).

6. Beszédfogyatékosazaszemély,akinekabeszéd-ésnyelvifejlődésekülönbözőokokkövetkezmé-nyekéntnemindultmeg,lassanindultmeg,kó-rosankésik,vagyamárkialakultbeszédszenvedkülönféle szintű sérülést. Beszédfogyatékosságpéldáulazartikulációjellegzeteszavara,akifejező

beszédzavara,abeszédmegértészavara,aszerzettaphasiaepilepsziával.Abeszédésanyelvfejlődé-sénekzavaraitgyakranköveti társulóprobléma,pl. olvasási, helyesírási nehézség, személyközikapcsolatokzavara.

7. Gyengénlátó,aliglátóazaszemély,akineksúlyoslátásgyengülése van, látása szemüveggel, kon-taktlencsével, gyógyszerrel vagy műtéttel nemjavítható,deatárgyakmeglétét,helyétérzékeli.

8. Vak az a személy, aki egyik szemére sem vagycsak egyik szemére lát fényt, illetve fényérzésevan ugyan, de éleslátása nem alkalmas tárgyakfelismerésére.

9. Nagyothalló:hallókészülékethasználvavagyor-vosirehabilitációvalésfejlesztéssel,jelnyelvhasz-nálatanélkülképesamásokkaltörténőbeszédbeli(hangos)kommunikációra.

10. Siket:hallásahallókészülékkel,orvosirehabilitá-cióvalésfejlesztésselnemjavítható,általábanjel-nyelvhasználatávalérintkezikmásszeméllyel.

11. Siketvak(látás-éshallássérült):azaszemély,aki-nél a látás- és hallássérülés egyidejűleg fennáll.Velekapcsolatotfelvenni,kommunikációtkialakí-tani,fenntartanicsakspeciálismódszerekkellehet.

12. Súlyos belszervi fogyatékos: a transzplantáltak,vesedialízisreszorulók.

13. Egyéb: a megkérdezett által beírt, a fentiekbenmégnememlítettprobléma,fogyatékosság.

Arányszámítás

Jelenkiadványbanazarányszámításhozhasználtne-vező népesség az értékes választ adók összessége,vagyiskimaradtakazok,akikaztfeleltékazadottkér-désre, hogy „nem tudom” vagy „nemkívánok vála-szolni”, illetveazok is,akikesetébenmásokbólma-radtismeretlenaválasz.

27 Forrás:Afogyatékossággalélőkhelyzeteésszociálisellátásuk.KSH.Budapest,2015.

32

A KSH honlapjáról elérhető részletes táblák jegyzéke

(http://www.ksh.hu/mikrocenzus2016)

1. Fogyatékos népesség Magyarországon, 2011–20161a. Fogyatékos személyek száma korcsoport és fogyatékosságtípus szerint, 2011–20161b. Fogyatékos személyek megoszlása korcsoport és fogyatékosságtípus szerint, 2011–2016 [%]2a. Fogyatékos férfiak száma korcsoport és fogyatékosságtípus szerint, 2011–20162b. Fogyatékos férfiak megoszlása korcsoport és fogyatékosságtípus szerint, 2011–2016 [%]3a. Fogyatékos nők száma korcsoport és fogyatékosságtípus szerint, 2011–20163b. Fogyatékos nők megoszlása korcsoport és fogyatékosságtípus szerint, 2011–2016 [%]4a. Fogyatékos személyek száma gazdasági aktivitás és fogyatékosságtípus szerint, 2011–20164b. Fogyatékos személyek megoszlása gazdasági aktivitás és fogyatékosságtípus szerint, 2011–2016 [%]5a. A magánháztartásban és az intézeti háztartásban élők száma a fogyatékosság típusa szerint,

2011–20165b. A magánháztartásban és az intézeti háztartásban élők megoszlása a fogyatékosság típusa szerint,

2011–2016 [%]6a. A fogyatékos személyek száma településtípus, korcsoport és nemek szerint, 2011–20166b. A fogyatékos személyek megoszlása településtípus, korcsoport és nemek szerint, 2011–2016 [%]7a. A fogyatékos személyek száma településtípus, gazdasági aktivitás és nemek szerint, 2011–20167b. A fogyatékos személyek megoszlása településtípus, gazdasági aktivitás és nemek szerint,

2011–2016 [%]8a. A fogyatékos személyek száma korcsoport, akadályozottság és nemek szerint, 2011–2016 8b. A fogyatékos személyek megoszlása korcsoport, akadályozottság és nemek szerint, 2011–2016 [%]

2. Egészségi probléma miatt korlátozottak a magyarországi népességben9a. A népesség száma a korlátozottság mértéke, nem, korcsoport, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás,

megye és településtípus szerint, 20169b. A népesség megoszlása a korlátozottság mértéke, nem, korcsoport, iskolai végzettség, gazdasági

aktivitás, megye és településtípus szerint, 2016 [%]

3. A magánháztartásban élő akadályozottak jellemzői10a. Az akadályozott népesség száma a korlátozottság mértéke, nem, korcsoport, iskolai végzettség,

gazdasági aktivitás, megye és településtípus szerint, 201610b. Az akadályozott népesség megoszlása a korlátozottság mértéke, nem, korcsoport, iskolai végzett-

ség, gazdasági aktivitás, megye és településtípus szerint, 2016 [%]11a. Az akadályozott népesség száma látásprobléma és súlyossága, nem, korcsoport, iskolai végzettség,

gazdasági aktivitás, megye és településtípus szerint, 201611b. Az akadályozott népesség megoszlása látásprobléma és súlyossága, nem, korcsoport, iskolai vég-

zettség, gazdasági aktivitás, megye és településtípus szerint, 2016 [%]12a. Az akadályozott népesség száma hallásprobléma és súlyossága, nem, korcsoport, iskolai végzettség,

gazdasági aktivitás, megye és településtípus szerint, 2016

33

12b. Az akadályozott népesség megoszlása hallásprobléma és súlyossága, nem, korcsoport, iskolai vég-zettség, gazdasági aktivitás, megye és településtípus szerint, 2016 [%]

13a. Az 5 éves és idősebb akadályozott népesség száma járásprobléma és súlyossága, nem, korcsoport, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, megye és településtípus szerint, 2016

13b. Az 5 éves és idősebb akadályozott népesség megoszlása járásprobléma és súlyossága, nem, korcso-port, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, megye és településtípus szerint, 2016 [%]

14a. Az 5 éves és idősebb akadályozott népesség száma emlékezésbeli, koncentrációs nehézség és sú-lyossága, nem, korcsoport, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, megye és településtípus szerint, 2016

14b. Az 5 éves és idősebb akadályozott népesség megoszlása emlékezésbeli, koncentrációs nehézség és súlyossága, nem, korcsoport, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, megye és településtípus szerint, 2016 [%]

15a. Az 5 éves és idősebb akadályozott népesség száma önellátásbeli nehézség és súlyossága, nem, kor-csoport, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, megye és településtípus szerint, 2016

15b. Az 5 éves és idősebb akadályozott népesség megoszlása önellátásbeli nehézség és súlyossága, nem, korcsoport, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, megye és településtípus szerint, 2016 [%]

16a. Az 5 éves és idősebb akadályozott népesség száma kommunikációs nehézség és súlyossága, nem, korcsoport, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, megye és településtípus szerint, 2016

16b. Az 5 éves és idősebb akadályozott népesség megoszlása kommunikációs nehézség és súlyossága, nem, korcsoport, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, megye és településtípus szerint, 2016 [%]

4. Szociális szolgáltatások és intézményi ellátások, valamint egyéb, személyes segítség igénybevétele17a. Egyes szociális ellátástípusokat igénybe vevő akadályozottak száma nem, korcsoport, iskolai vég-

zettség, gazdasági aktivitás, megye és településtípus szerint, 201617b. Egyes szociális ellátástípusokat igénybe vevő akadályozottak aránya nem, korcsoport, iskolai vég-

zettség, gazdasági aktivitás, megye és településtípus szerint, 2016 [%]18a. Egyéb segítséget igénybe vevő akadályozottak száma nem, korcsoport, iskolai végzettség, gazda-

sági aktivitás, megye és településtípus szerint, 201618b. Egyéb segítséget igénybe vevő akadályozottak aránya nem, korcsoport, iskolai végzettség, gazda-

sági aktivitás, megye és településtípus szerint, 2016 [%]19a. Juttatásban részesülő akadályozottak száma a juttatás típusa, nem, korcsoport, iskolai végzettség,

gazdasági aktivitás, megye és településtípus szerint, 201619b. Juttatásban részesülő akadályozottak aránya a juttatás típusa, nem, korcsoport, iskolai végzettség,

gazdasági aktivitás, megye és településtípus szerint, 2016 [%]

5. Az egészségi állapottal járó többletkiadások, az akadályozottak anyagi helyzete20. Az akadályozottak havi rendszeres és éves eseti többletkiadásának átlagos összege nem, korcsoport,

iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, megye és településtípus szerint, 2016 [ezer Ft]

6. Hátrányos megkülönböztetés21a. Hátrányos megkülönböztetést tapasztaló akadályozottak száma a hátrányos megkülönböztetés

területe, nem, korcsoport, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, megye és településtípus szerint, 2016

21b. Hátrányos megkülönböztetést tapasztaló akadályozottak aránya a hátrányos megkülönböztetés területe, nem, korcsoport, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, megye és településtípus szerint, 2016 [%]

Szerzők:Bácskay Andrea, Gárdos Éva,

Huszár Ákos, Szabó Zsuzsanna

Olvasószerkesztő:Nagy Ildikó

Tördelőszerkesztő:Trybek Krisztina

A táblázóprogramot készítette:Papp Márton

További információ: Kovács MarcellTelefon: (+36-1) 345-6309, e-mail: Marcell.Kovacs@ksh.hu

Internet: www.ksh.hu/mikrocenzus2016kiadvanyrendeles@ksh.hu

(+36-1) 345-6789 (telefon), (+36-1) 345-6788 (fax)

Borítófotó: Fotolia