Modern gazdasModern gazdasági ági rendszerek – A modern rendszerek – A modern

kapitalizmuskapitalizmus

Ing. Dudás Tamás, PhD. Ing. Dudás Tamás, PhD.

Alapvető gazdasági Alapvető gazdasági rendszerekrendszerek

TulajdonformTulajdonformaa

KoordinációKoordináció

BürokratikuBürokratikuss

PiaciPiaci

MagántulajdMagántulajdonon

KapitalizmusKapitalizmus

(piacgazdasá(piacgazdaság)g)

Állami Állami tulajdontulajdon

ÁllamszocializÁllamszocializmusmus

(tervgazdaság(tervgazdaság))

Kapitalista gazdasági Kapitalista gazdasági rendszer (Piacgazdaság)rendszer (Piacgazdaság)

Definíció – a kapitalista gazdasági rendszer olyan Definíció – a kapitalista gazdasági rendszer olyan gazdasági rendszer, amelyben a magántulajdon a gazdasági rendszer, amelyben a magántulajdon a domináns tulajdonforma és amelyben a piac a domináns tulajdonforma és amelyben a piac a domináns koordinációs mechanizmusdomináns koordinációs mechanizmus

Ebben a gazdasági rendszerben a profit a Ebben a gazdasági rendszerben a profit a gazdasági tevékenységek fő motivációja és a gazdasági tevékenységek fő motivációja és a rendszert a kereslet és a kínálat mechanizmusa rendszert a kereslet és a kínálat mechanizmusa működteti az ármechanizmus segítségévelműködteti az ármechanizmus segítségével

A befektetési döntéseket döntő mértékben a A befektetési döntéseket döntő mértékben a magánszféra hozza meg, a termelési és magánszféra hozza meg, a termelési és disztribúciós folyamatok racionálisan cselekvő disztribúciós folyamatok racionálisan cselekvő vállalatok kezében vannakvállalatok kezében vannak

Kapitalizmus szó eredeteKapitalizmus szó eredete A Kapitalista (Kapitalist) szót először Marx és A Kapitalista (Kapitalist) szót először Marx és

Engels használta a Kommunista kiáltványban Engels használta a Kommunista kiáltványban (1848) – de a kapitalizmus kifejezés még itt nem (1848) – de a kapitalizmus kifejezés még itt nem fordult előfordult elő

A kapitalizmus szót először William Thackeray A kapitalizmus szót először William Thackeray angol író használta 1854-ben, de még nem a mai angol író használta 1854-ben, de még nem a mai jelentésébenjelentésében

A mai modern értelemben a kapitalizmus szót A mai modern értelemben a kapitalizmus szót Werner Sombart (A modern kapitalizmus) és Max Werner Sombart (A modern kapitalizmus) és Max Weber (A protestáns etika és a kapitalizmus Weber (A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme című művében) használta 1902-ben szelleme című művében) használta 1902-ben illetve 1904-benilletve 1904-ben

A kapitalista gazdasági rendszer A kapitalista gazdasági rendszer

elméleti alapjaielméleti alapjai A kapitalista gazdasági rendszer alapját A kapitalista gazdasági rendszer alapját

képező elméletek több hullámban képező elméletek több hullámban születtekszülettek

Az első hullámba az ipari forradalom Az első hullámba az ipari forradalom idejében született elméletek sorolhatók idejében született elméletek sorolhatók (18. és 19. század) – Chydenius, Smith, (18. és 19. század) – Chydenius, Smith, Ricardo, Marx)Ricardo, Marx)

További fontos elméletek születtek a 20. További fontos elméletek születtek a 20. században – a nagy gazdasági válság században – a nagy gazdasági válság idején (Keynes) és a hidegháború idején (Keynes) és a hidegháború korszakában (Hayek és Friedman)korszakában (Hayek és Friedman)

A kapitalista gazdasági rendszer A kapitalista gazdasági rendszer elméleti alapjaielméleti alapjai

1765 – egy finn politikus – Anders 1765 – egy finn politikus – Anders Chydenius – volt az első, aki a gazdasági Chydenius – volt az első, aki a gazdasági liberalizmus eszméit hirdette (11 évvel liberalizmus eszméit hirdette (11 évvel Adam Smith - A nemzetek gazdagsága Adam Smith - A nemzetek gazdagsága megjelenése előtt)megjelenése előtt)

Adam Smith fő műve a modern kor egyik Adam Smith fő műve a modern kor egyik legnagyobb hatású könyve, mely legnagyobb hatású könyve, mely megalapozza a modern közgazdaságtan megalapozza a modern közgazdaságtan alapjait. A kor további közgazdászai is alapjait. A kor további közgazdászai is átveszik Smith fogalmait (még Karl Marx átveszik Smith fogalmait (még Karl Marx is)is)

Szabadság - A kapitalista rendszer fő Szabadság - A kapitalista rendszer fő vonása a klasszikus közgazdászok vonása a klasszikus közgazdászok

szerintszerint

A gazdaság szereplői az önérdek A gazdaság szereplői az önérdek alapján cselekszenekalapján cselekszenek

Szabad (nemzetközi) kereskedelem Szabad (nemzetközi) kereskedelem

Szabad technológiai fejlődésSzabad technológiai fejlődés

A piacgazdaság történeti A piacgazdaság történeti típusaitípusai

Szabadversenyes (korai) Szabadversenyes (korai) piacgazdaságpiacgazdaság

VegyesgazdaságVegyesgazdaság

A korai és a modern piacgazdaság A korai és a modern piacgazdaság néhány fő jellemzőjenéhány fő jellemzője

MegnevezésMegnevezésSzabadverseSzabadverse

nyes nyes piacgazdasápiacgazdasá

gg

VegyesgazdaVegyesgazdaságság

TulajdonTulajdon

Családi Családi magántulajdonmagántulajdon

Részvénytársasági Részvénytársasági tulajdon, tulajdon,

intézményi intézményi tulajdon, állami tulajdon, állami

tulajdontulajdon

PiacPiac

Szabad verseny, Szabad verseny, atomizált piaci atomizált piaci

szereplőkszereplők

Szabályozott Szabályozott verseny, verseny,

monopolista-monopolista-oligopolista oligopolista szereplőkszereplők

Az állam Az állam gazdasági gazdasági szerepeszerepe

Passzív szerep – Passzív szerep – éjjeliőr, ellenőrzi a éjjeliőr, ellenőrzi a

játékszabályok játékszabályok betartásátbetartását

Aktív szerep – Aktív szerep – versenyszabályozásversenyszabályozás

, közjavak , közjavak termelése, termelése,

ciklusszabályozás ciklusszabályozás stb. stb.

Vegyesgazdasági rendszerek fő típusai Vegyesgazdasági rendszerek fő típusai (Katzenstein, Zysman)(Katzenstein, Zysman)

Vegyesgazdasági rendszerek

Piac által vezérelt gazdaság

Tárgyalásos gazdaság

Állam által vezérelt gazdaság

Piac által vezPiac által vezérelt érelt gazdasággazdaság

A legszűkebb körre korlátozz az állam A legszűkebb körre korlátozz az állam szerepét a gazdaságban és a legtöbb teret szerepét a gazdaságban és a legtöbb teret engedi a piaci szabályozásnakengedi a piaci szabályozásnak

Ennek ellenére itt is lehet jóléti állam, Ennek ellenére itt is lehet jóléti állam, redisztibúció, állami tuljdon, redisztibúció, állami tuljdon, versenyszabályozás stb.versenyszabályozás stb.

Fontos – az állam nem avatkozik be Fontos – az állam nem avatkozik be szelektív módon a vállalati szférábaszelektív módon a vállalati szférába

Az erőforrások allokációjában a piacé Az erőforrások allokációjában a piacé marad a döntő szerepmarad a döntő szerep

Piac által vezPiac által vezérelt érelt gazdasággazdaság

A tőkefelhalmozásban a tőkepiac A tőkefelhalmozásban a tőkepiac szerepe nagy, a bankok és az állam szerepe nagy, a bankok és az állam szerepe viszonylag csekélyszerepe viszonylag csekély

Az a gazdasági rendszer, ahol a tőzsde Az a gazdasági rendszer, ahol a tőzsde játssza a legfontosabb szerepet a játssza a legfontosabb szerepet a tőkefelhalmozásban, csak kis teret tőkefelhalmozásban, csak kis teret enged az állami beavatkozásoknakenged az állami beavatkozásoknak

Példa – USA vagy az Egyesült Királyság Példa – USA vagy az Egyesült Királyság

Állam által vezérelt Állam által vezérelt gazdasággazdaság

A modern piacgazdaság azon modellje, amely a A modern piacgazdaság azon modellje, amely a legnagyobb szerepet juttatja az államnaklegnagyobb szerepet juttatja az államnak

Az állam autonóm módom beavatkozik a Az állam autonóm módom beavatkozik a vállalati szférába és szelektíven befolyásolja vállalati szférába és szelektíven befolyásolja ennek működésétennek működését

Módszerek – beruházások és K-F finanszírozása, Módszerek – beruházások és K-F finanszírozása, kedvezményes hitelek és támogatások stb.kedvezményes hitelek és támogatások stb.

A tőkepiac szerepe nem jelentős, a bankok és az A tőkepiac szerepe nem jelentős, a bankok és az állam szerepe viszont nagyállam szerepe viszont nagy

Kiemelt szerepet játszanak a bankok, melyek Kiemelt szerepet játszanak a bankok, melyek elsősorban a hosszú és rövidtávú hitelezés elsősorban a hosszú és rövidtávú hitelezés funkcióját látják elfunkcióját látják el

Állam által vezérelt Állam által vezérelt gazdasággazdaság

A bankoknak gyakran jelentős A bankoknak gyakran jelentős érdekeltségeik vannak a vállalati érdekeltségeik vannak a vállalati szférában és nem ritkán befolyást szférában és nem ritkán befolyást gyakorolnak a vállalatok gyakorolnak a vállalatok üzletpolitikájára isüzletpolitikájára is

A kereskedelmi bankok gyakran teljesen A kereskedelmi bankok gyakran teljesen vagy részlegesen állami tulajdonban vagy részlegesen állami tulajdonban vannak és a vállalatok pedig rászorulnak vannak és a vállalatok pedig rászorulnak a bankok által mozgósítható forrásokraa bankok által mozgósítható forrásokra

Példa – Japán vagy FranciaországPélda – Japán vagy Franciaország

Tárgyalásos (neokorporatív) Tárgyalásos (neokorporatív) gazdasággazdaság

Ez a gazdasági rendszer a gazdaságban Ez a gazdasági rendszer a gazdaságban kulcsszerepet játszó szereplők érdekszervezetei kulcsszerepet játszó szereplők érdekszervezetei között létrejött alkuk rendszere révén között létrejött alkuk rendszere révén koordinálja a piac és az állam gazdaságot koordinálja a piac és az állam gazdaságot szabályozó folyamataitszabályozó folyamatait

Az állam kívül marad a mikroszférán, de a Az állam kívül marad a mikroszférán, de a mikrofolyamatokat nem csak a piac határozza mikrofolyamatokat nem csak a piac határozza megmeg

Ebben a modellben az állam nem autonóm Ebben a modellben az állam nem autonóm szereplő, hanem a gazdasági érdekcsoportok szereplő, hanem a gazdasági érdekcsoportok foglyafoglya

Demokratikus korporatizmus vs. Autoritariánus Demokratikus korporatizmus vs. Autoritariánus korporatizmuskorporatizmus

Demokratikus Demokratikus korporatizmuskorporatizmus

Szociális partnerség ideológiájaSzociális partnerség ideológiája A gazdasági érdekcsoportok centralizált és A gazdasági érdekcsoportok centralizált és

koncentrált rendszerekoncentrált rendszere Politikai alkuk a politikai szereplők közöttPolitikai alkuk a politikai szereplők között

3 fő érdekcsoport – munkáltatók, 3 fő érdekcsoport – munkáltatók, munkavállalók és az állammunkavállalók és az állam

Miről döntenek? – bérek, árak, növekedés, Miről döntenek? – bérek, árak, növekedés, adók, foglalkoztatás, jólét, stabilitás, az adók, foglalkoztatás, jólét, stabilitás, az ipar modernizálása stb.ipar modernizálása stb.

Példa – Ausztria, Svédország, Norvégia, Példa – Ausztria, Svédország, Norvégia, Dánia...Dánia...

Szociális korporatizmus vs. Szociális korporatizmus vs. Liberális korporatizmusLiberális korporatizmus

Társadalmi koalícióTársadalmi koalíció

TőkeTőke

SzakszervezetekSzakszervezetek

ÁllamÁllam

Nemzetközi, erősNemzetközi, erős

Decentralizált, Decentralizált, gyengegyenge

Globális Globális alkalmazkodásalkalmazkodás

Nemzeti, gyengeNemzeti, gyenge

Centralizált, erősCentralizált, erős

Nemzeti Nemzeti alkalmazkodásalkalmazkodás

Politikai hálózatPolitikai hálózat

Intézményi Intézményi szerkezetszerkezet

Politikai folyamatPolitikai folyamat

Az alku módjaAz alku módja

Kevésbé Kevésbé centralizáltcentralizált

Szélesebb, de nem Szélesebb, de nem a beruházás és a a beruházás és a foglalkozatottság foglalkozatottság kérdéseikérdései

Kétoldalú, iKétoldalú, i

Jobban centralizáltJobban centralizált

Szűkebb, de a Szűkebb, de a beruházás és a beruházás és a foglalkoztatottság foglalkoztatottság kérdései iskérdései is

Háromoldalú, Háromoldalú,

Politikai Politikai következménykövetkezmény

Szűkíti a szereplők Szűkíti a szereplők közotti politikai közotti politikai egyenlőtlenségeketegyenlőtlenségeket

Szűkíti a szereplők Szűkíti a szereplők közotti politikai közotti politikai egyenlőtlenségeketegyenlőtlenségeket

Korai iparosítás modelljeKorai iparosítás modellje A feudális arisztokrácia és az abszolutista A feudális arisztokrácia és az abszolutista

állam gyenge voltállam gyenge volt Parlamenti politikai rendszer jött létre Parlamenti politikai rendszer jött létre

korán és a mezőgazdaságot üzleti alapon korán és a mezőgazdaságot üzleti alapon szervezték megszervezték meg

Jellemzője a kiegyensúlyozott gazdasági Jellemzője a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, a vállalkozások viszonylag kis fejlődés, a vállalkozások viszonylag kis mérete, az ipari koncentráció alacsony mérete, az ipari koncentráció alacsony foka, kevéssé korlátozott piaci versenyfoka, kevéssé korlátozott piaci verseny

A vállalat lett a gazdaság legfontosabb A vállalat lett a gazdaság legfontosabb szereplője, az állam passzív szerept lát elszereplője, az állam passzív szerept lát el

Korai iparosítás modelljeKorai iparosítás modellje

A munkásmozgalom decentralizált, A munkásmozgalom decentralizált, reformista és elkülönül a politikai reformista és elkülönül a politikai pártoktólpártoktól

Az államnak nincenek megfelelő eszközei Az államnak nincenek megfelelő eszközei a vállalati szférába való beavatkozásbaa vállalati szférába való beavatkozásba

Példa – USA vagy Nagy-BritanniaPélda – USA vagy Nagy-Britannia A korai iparosítás a piac által vezérelt A korai iparosítás a piac által vezérelt

gazdasághoz vezetgazdasághoz vezet

Megkésett iparosítás Megkésett iparosítás modelljemodellje

A feudalizmus erős volt, ezért az arisztokrácia A feudalizmus erős volt, ezért az arisztokrácia meghatározó szerepének fölszámolása meghatározó szerepének fölszámolása megkésve ment végbemegkésve ment végbe

Jellemzői a robbanásszerű fejlődés, a Jellemzői a robbanásszerű fejlődés, a vállalkozások nagy méretei, az ipari vállalkozások nagy méretei, az ipari koncentráció magas foka és a nehézipar koncentráció magas foka és a nehézipar túlsúlyatúlsúlya

A bankrendszer vált a gazdaság A bankrendszer vált a gazdaság kulcsszereplőjévé és az állam az ipari fejlődés kulcsszereplőjévé és az állam az ipari fejlődés fontos tényezőjévé vált. A folyamat jellemzője fontos tényezőjévé vált. A folyamat jellemzője tehát az állam, a beruházási bankok és az tehát az állam, a beruházási bankok és az állam szoros együttműködéseállam szoros együttműködése

A munkásmozgalom is centralizált és a A munkásmozgalom is centralizált és a politikai pártokhoz kapcsolóodikpolitikai pártokhoz kapcsolóodik

Megkésett iparosítás Megkésett iparosítás modelljemodellje

Példa – Japán, ahol az iparosodás csak Példa – Japán, ahol az iparosodás csak a 19. század második felében indult ela 19. század második felében indult el

Példa – Dél Kórea, mely a 60. években Példa – Dél Kórea, mely a 60. években Park tábornok irányítása alatt komoly Park tábornok irányítása alatt komoly gazdasági fejlesztésekbe kezdett, gazdasági fejlesztésekbe kezdett, melyeket az állam irányítottmelyeket az állam irányított

A megkésett iparosítás az állam által A megkésett iparosítás az állam által vezérelt gazdasághoz vezetvezérelt gazdasághoz vezet