NAGYMÁGOCSI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOSnagymagocsiiskola.sulinet.hu/index_htm_files/2015.pdfMUNKATERV 2015-16-ÖS TANÉVNAGYMÁGOCSI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA NAGYMÁGOCSI

MUNKATERV 2015-16-ÖS TANÉV

NAGYMÁGOCSI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

NAGYMÁGOCSI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS

ISKOLA

MUNKATERVE A 2015-16-OS TANÉVBEN

OM: 201172

KLIK KÓD:063013

Készítette: Reményi Ferencné

Intézményvezető

2015. szeptember 11.



A tanév fontos feladatainak meghatározása és a munkaterv a

következő alapdokumentumokból indul ki:

- A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvény és módosításai

- Rendelet a tanév rendjéről. (28/2015. (V. 28.) EMMI rendelete)

- A Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság Tanévkezdő segédlete

- Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend.

A munkaterv elkészítésekor az alábbi egyéb dokumentumokat vettük figyelembe:

Alsó tagozatos munkaközösség munkaterve, a felső tagozatos munkaközösség munkaterve a

Diákönkormányzat munkaterve, a Szülői Munkaközösség munkaterve és javaslatai




Munkaterve a 2015/2016-ös tanévben

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai,

feladatai, eszközei, eljárásai a 2015/2016-ös tanévben

1.1. A pedagógiai alapelvek

Az iskolánkban a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik.

Pedagógiai programunk magába foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet.

A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a közoktatási intézményben biztonságban és

egészséges környezetben neveljék és oktassák. Az iskolai tanulmányokat pihenőidővel,

szabadidővel egészítjük ki. Biztosítjuk a tanórán kívüli tevékenységeket a tanulók életkorának

és fejlettségének megfelelően.

A gyermek illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartjuk, és

védelmet biztosítunk a fizikai és lelki erőszakkal szemben.

Biztosítjuk minden diákunknak azt a jogot, hogy képességeinek, érdeklődésének megfelelő

nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon

Alapelveink:

- felkészítsük tanulóinkat az erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére.

- a tanulókat az iskolánknak fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és

önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása.

- saját, egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakítása, a munkamemória

kapacitásának növelése, az ismeretek előhívásának gyorsítása

- szülőföldünk, hazánk kultúrájának, hagyományainak, történelmi emlékeinek

megismerése, megőrzése, tiszteletben tartása

– gyermekközpontúság, vagyis annak folyamatos mérlegelése, hogy mi szolgálja

leginkább a gyermekek javát,

– nyitottság, korszerűség, az ismeretek tartalmában, közvetítési módjában,

nevelési eljárásainkban,

– harmonikus személyiségfejlesztés, mely a tudatos életvitel alakításához

nélkülözhetetlen,

– képességek szerinti fejlesztés, ennek optimális biztosítása,



– klasszikus értékközvetítés a műveltség és az erkölcs területén, tehát olyan

– biztos ismeret-és értékrendszer kialakítása, amelyre a felnövekvő tanítvány

nyugodtan építheti saját értékszemléletét,

– fejlett kommunikációs képességek és viselkedéskultúra alakítása

– az emberi kapcsolatokban való eligazodás, a beilleszkedés, elfogadás, a türelem,

mások tiszteletben tartása és nem utolsó sorban az önismeret eszköztárának

alkalmazása,

– a kultúra iránti igény erősítése, amivel a későbbi életvitel-formálást alapozzuk

meg,

– környezetünk megismerése, megóvása,

– az egészséges életmód, egészségvédelem technikájának elsajátítása

– hagyományőrzés és hagyományteremtés, a „gyökerek” tudatos keresése és

vállalása, ezzel erősítjük tanulóink iskolánkhoz való kötődését.

1.2. Kiemelt célok

Kulcskompetenciák fejlesztése

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyek szükségesek minden egyénnek a

személyes boldogulásához. Tovább kell folytatnunk minden órán a szókincsgyarapítást,

ezzel együtt erősítenünk kell a szóbeli kifejezőkészséget a tanulóknál. Rá kell vennünk a

tanulókat a problémamegoldásra, valamint ki kell alakítanunk számukra a megfelelő tanulási

stratégiát.

Sajátos nevelési igényű tanulók megfelelő fejlesztése

A fejlesztés a tanuló speciális szükségleteinek, egyéni teherbíró képességeinek figyelembe

vételével történjen. Szükség esetén fejlesztési tervet kell készíteni. Nagyban segíti a

fejlesztést, ha a differenciálás érvényesül a tanulóknál.

Tehetséggondozás tanórákon, szakkörökön, versenyek koordinálása

Egyik fontos célnak kell tekintenünk, hogy tanórákon, tehetséggondozó foglalkozásokon a

tanulók információit rendszerezni, értelmezni és új ismeretanyaggal bővíteni kell. Mindezt

játékos, tevékeny rávezető formában kell megtenni, ami megfelelő motivációt ad a további

álló kutatómunkához.



A lehetőségekhez képest tanulóinkat versenyeken kell szerepeltetni. A versenyhelyzet

fontos motiváló tényező a tehetséges tanulók esetében, ugyanakkor a tanuló személyre

szabott fejlesztést kap a versenyre felkészítés során.

Ismeretek tárgyilagos, többoldalú közvetítése

A tanítási órán a differenciált módszerek alkalmazása, IKT eszközök folyamatos

használata.

Az OH által szervezett mérések eredményeinek javítása

A kompetenciamérések eredményei alapján szükséges lehet a tanulási-tanítási folyamaton

belül egyes területek fejlesztése. Minden tanórán fejleszteni kell a tanulók gondolkodását,

szövegértését.

Az idegen nyelvi mérésekre a kerettanterv által meghatározott követelmények elérésére

kell törekedni. A hallott szövegértést tanórákon, szakkörökön tovább kell mélyíteni.

A gyerekek aktívabb bevonása a saját programjaik szervezésébe

Célunk az, hogy tanulók részesei legyenek a programok előkészítésében,

szervezésében, lebonyolításában. Fontos feladatnak tartjuk, hogy a tanulók önálló

tevékenységeit ösztönözzük, aktivitásukat növeljük.

Tanítási órák magatartásának javítása, tanulási morál javítása

Az intézmény alap feladatai közé tartozik az új ismeretek megszerzése. Ennek

érdekében biztosítani kell a nyugodt tanítási feltételeket. Elengedhetetlen a rendszeres

ellenőrzés, értékelés, folyamatos óralátogatás.

Délutáni tanulási időben (tanulószoba, napközi otthon, iskolaotthon) a felelős

munkavégzésre nevelés

Az eredményes felkészülés érdekében fontos a csoporton belüli helyes tanulási

szokásrend kialakítása, összehangolása, ennek betartása. A tanulási folyamat során hangsúlyt

kell fektetni az egyéni fejlesztésre, valamint a tanulási módszerek elsajátíttatására.



1.3. Kiemelt feladatok, az ezekhez kapcsolódó eszközök és eljárások

Arizona programra történő felkészülés

Az Arizona program iskolánkra történő teljes kidolgozása. A feltételek megteremtése,

a dokumentumok tartalmának rögzítése.

Az intézményi, azon belül a pedagógusok önértékelése, pedagógiai-szakmai

ellenőrzések

Intézményünknek ki kell dolgoznia az értékelés szempontjait, valamint az értékelés alapját

képező pedagógusra, vezetőre és intézményre vonatkozó általános elvárásokat. Feladataink

közé tartozik a BECS csoportot megalakítása, a csoport feladatainak meghatározása. Az éves

önértékelési programot a tanfelügyeleti rendszerrel összhangban kell megvalósítanunk.

Környezettudatos magatartás erősítése

A tanítási-tanulási folyamatba olyan tevékenységeket iktatunk be, mely a

környezettudatos magatartást erősíti a tanulókban. Ebben a tanévben is folytatjuk a Pont

Velem gyűjtési akciót, szelektív hulladékgyűjtést szervezünk, PET palack kupakokat

gyűjtünk, fát ültetünk, virágos kertet, sziklakertet rendezünk, részt veszünk a TE SZEDD

mozgalomban, nagy hangsúlyt fektetünk termeink rendjére, tisztaságára.

Az iskola tanulmányi átlagának megőrzése, a kompetenciamérések eredményeinek

javítása

Az eredményesebb kompetenciamérés érdekében fel kell mérni azokat a

kompetenciaterületek 1-8. osztályig, amelyeknél problémát tapasztaltunk, majd az

eredmények alapján célzott feladatokat kell megfogalmazni, a gyakorlati életben ezeket a

feladatokat meg kell valósítani.

Az etika, illetve hittan tantárgy bevezetésének tapasztalatai

A tantárgy tanítása kapcsán az elmúlt tanév tapasztalatainak elemzése, szükség

szerinti korrigálása. A kommunikáció javítása. A véleményalkotás további erősítése a

tanórákon. A dramatizálásnak, mint módszernek az alkalmazása.

Mindennapos testnevelés, úszásoktatás a 2015/16-ös tanévben

A 2015/16-os tanévben nyolc évfolyamon, kilenc osztálynak kell a heti öt óra



testnevelést biztosítani. Ebben a tanévben a tornaterem kapacitását 100 %-ban ki kell

használnunk, hogy a minden napos testnevelést iskolánkban biztosítani tudjuk. Ezért a tánc-

és dráma órákat csak az osztálytermekben tudjuk megtartani. Az egyéb tornatermi

foglalkozásokat 16 óra után tudjuk csak megtartani. Az úszásoktatást a fenntartó,

segítségével, a tanórák tömbösítésével a tanév végén kell megoldanunk.

A pedagógusok által alkalmazott didaktikák elemzése

A pedagógiai kultúra része a differenciálás, a felzárkóztatás, tehetséggondozás. Ezeknek a

módszereknek a fokozott használata kell, hogy érvényesüljön a tanítási órákon.

Idegen nyelv első osztálytól történő bevezetésének kidolgozása

Az idegen nyelvet tanító kollégák feladata a tantervek megismerése, elemzése,

adaptálása. A program bevezetése ebben a tanévben új feladatokat ad, melynek kapcsán a

Pedagógiai Programot módosítani kell.

Enyhén értelmi fogyatékos, nagyothalló, autista, SNI tanulók oktatása

Az integrált oktatás alkalmazása az érintett osztályokban. A tanulók folyamatos

segítése a tanulás folyamán. Feladatunk, hogy megfelelő szakembereket biztosítsunk az

érintett tanulók ellátásához.

Szakkörök szervezése, beindítása

A tehetséggondozás megvalósítása, lehetőség szerint minél több tanuló bevonásával.

Célunk kell, hogy legyen, hogy a KLIK és az egyéb szervezetek által meghirdetett

versenyeken tanulóink eredményesen szerepeljenek.

1.3.1. Nemzeti Alaptantervből adódó feladatok megvalósítása (erkölcsi nevelés, családi

életre nevelés; gazdasági és pénzügyi nevelés, stb.)

A tanulás-tanítási folyamat során el kell érnünk, hogy a tanuló a hozzá közelállók

elvárásainak megfelelően éljen, tudja alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit.

Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen. Törekednünk

kell arra, hogy a tanuló a szabálytudata erősödjön. Ki kell alakítanunk a tanulókban a

normakövetés fontosságát. Fontosnak tartjuk, hogy a tanuló megismerje és elsajátítsa az

alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi

életben, ezzel egy időben a tanuló ismerje meg és tartsa be az illemszabályokat. Célunk, hogy



a tanulókban kialakítsuk a rendszeres testmozgás és művészeti tevékenység iránti igényt.

Különböző órákon megismertetünk a tanulókkal olyan alapvető tanulási módszereket,

amelyek segítségével hatékonyabbá tesszük a tanulók önálló felkészülését.

Fontos célunk, hogy a tanulóink már gyerekstátuszban is ne csak fogyasztó, hanem a

családi gazdálkodást értő résztvevője legyen a család közösségének, legyen képes saját

zsebpénzét ésszerűen beosztani, felhasználni.

1.3.2. A hit- és erkölcstan oktatása

A hitoktatást a 2011.CXC. Köznevelési törvény, valamint a 20/2012. EMMI rendelet

szabályozza. A két éve beindított hit- és erkölcstan oktatást az idei tanévben is folytatjuk az 1-

3 és 5-7. évfolyamon.. Fő feladatunknak tekintjük az erkölcsi nevelést, a gyerekek

közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és

viselkedésmódjuknak a fejlesztését, alakítását. Az erkölcsi kérdésekről való gondolkodás

során az elemi értékeket fokozatosan értékrenddé alakítjuk át. Az órákon az erkölcsi érzéket, a

felelős döntést, az empátiát és igazságosságot fejlesztjük.

1.3.3. Egész napos iskola

A tanórai és az egyéb foglalkozásokat délelőtt és a délutáni órákban tartjuk meg. Ez a

tanulási szervezési forma lehetővé teszi mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás

sajátos tevékenységeit. Így támogatjuk a képességfejlesztés hatékony pedagógiai eljárásait. A

kötelező tanórákon túli foglalkozások teret adnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak

illetve az iskola arculatához illő szakköröknek.

Iskolánkban a következő tanulási szervezési formák valósulnak meg az egész napos

iskola kapcsán: iskolaotthon, napközi, tanulószoba, fejlesztések, korrepetálások,

tehetséggondozás, szabadidős tevékenységek.

1.3.4. Természettudományos nevelés

A természettudományos nevelés során el kell érnünk, hogy tanulóink önállóban

használják, illetve alkalmazzák az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket a

problémák megoldása során. Ehhez azt kell elérnünk, hogy már kisgyermekkorban felkeltsük,

illetve folyamatosan megtartsuk az érdeklődést a természeti jelenségek iránt.

1.3.5. Idegen nyelv oktatás



A sikeres kommunikáció érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük és használniuk

kell azokat a nyelvi eszközöket, amelyekből, és amelyekkel helyesen megformált, értelmes

mondanivaló alakítható ki.

Az idegen nyelv oktatása során fejlesztenünk kell a beszédkészséget és a hallott

szöveg értését. Törekednünk kell a célnyelvi olvasásra és írásra is. El kell sajátíttatnunk a

leggyakrabban használt kifejezéseket.

1.3.7. Mindennapos testnevelés

Törvényi kötelezettségek miatt ebben a tanévben minden évfolyamon be kell vezetni

mindennapos testnevelést. Az úszásoktatást a felső tagozaton az 5. és a 6. évfolyamon, az alsó

tagozaton a 3. évfolyamon kell biztosítani.

A mindennapos testnevelés célja, hogy a testnevelés órákon a természetes ill. a nem

természetes mozgásformákat sajátítsák el tanulóink. Kiemelt feladatnak tekintjük, hogy

iskolai rendezvényeken a sport, a mozgás prioritást kapjon.

Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon,

az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontokat tartjuk szem előtt:

– a keringési rendszer és a légzőszervek megfelelő terhelése,

– a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló

gyakorlatok, végzése,

– a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak

betartása,

– öröm és sikerélmény legyen a mozgás még az eltérő adottságú tanulónak is,

– a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásainak érvényesülése a teljes

testmozgásprogramban,

– a testmozgásprogram életmódsportokat, életminőség-sportokat is megtanít

1.3.8. Az idegen nyelvi mérésre való felkészülés

Iskolánkban hatodik és nyolcadik évfolyamán angol vagy német nyelvet első idegen

nyelvként tanulók körében is le kell folytatni az Oktatási Hivatal által szervezett írásbeli

idegen nyelvi mérést. A tanév folyamán, a szaktanárok folyamatos feladata a tananyag, a

kerettanterv követelményeink áttekintése, a tanulók felkészítése a mérésekre. A tanulók

felkészítése tanórán belül, valamint szakkör formájában valósul meg. A szaktanárok

hangsúlyt fektetnek a szókincsbővítésére, a hallott szöveg értésére, valamint a nyelvtani

feladatok megvalósítására.



2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az életkori sajátosságokat figyelembe véve kell kialakítanunk feladatrendszerünket és

nevelési céljainkat. Elvárás iskolánkban, hogy a pedagógus korán felismerje tanulóiban a

személyiségük egyedi vonásait és nevelő munkáját ehhez igazítsa.

A családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljünk a tanulóinkat. A

tanulási folyamatban az igazság és az igazságosság megismerésére helyezzük a hangsúlyt

Hangsúlyozzuk a komplex személyiségfejlesztés felvállalását, amely az intellektuális

fejlesztés mellett az erőteljesebb nevelési funkciók vállalását is jelenti. Az intézmény arra

törekszik, hogy minden ellenható társadalmi tendencia ellenére megtalálja a megfelelő

partnereket, amelyek közreműködnek, és hatékonyan segítik a személyiség fejlesztő

tevékenységet.

A szülők, a család szerepét a továbbiakban sem lesz képes átvállalni az oktatási rendszer.

A hagyományossá vált kapcsolattartási formák hatékonyságának és minőségének

növelésére kell törekednünk. Ezért fontos a rendszer működtetésében az osztályfőnök

egyénisége, szakmai felkészültsége, hisz a szülő, ugyanakkor a tanuló is nagyon sok esetben

az osztályfőnöktől kapja az elsődleges információkat az iskoláról.

Célunk, hogy iskolánk tanulói:

- megismerjék gyengeségeiket, erősségeiket és tolerálják azokat

- tanuljanak meg együttműködni diáktársaikkal

- képesek legyenek a konfliktusok kezelésére

- tartsák tiszteletben mások véleményét

A személyiségfejlesztés színterei:

- tanórák, délutáni foglalkozások

- tanulmányi versenyek

- osztálykirándulások

- egyéb rendezvények

3. A teljes körű egészségfejlesztéssel, környezeti neveléssel összefüggő feladatok

3.1. Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés programja része az iskola egészségnevelési programjának.

A program pedagógiailag, módszertanilag szorosan kapcsolódik az intézmény nevelési

programjához – ezen belül az intézmény által kidolgozott helyi tantervhez, így a testnevelés

és sport sajátos eszközeivel járul hozzá, hogy kialakuljon az egymás iránti tisztelet,



önfegyelem, tolerancia, szolidaritás, csapatszellem, kudarctűrés, valamint fejlődjön a

szabályok megértése és betartása.

Az adott foglalkozás jellegéből adódóan megjelenik az egyéni, a páros és a csapatmunka,

és ezekben a differenciálás az egyéni képességeknek megfelelően. Fontos a mozgásbeli

hátrányok kiegyenlítése, szükség szerint a felzárkóztatás és a tehetségek gondozása

3.2. Az iskola egészségfejlesztési programmal kapcsolatos feladatok

Az egészségfejlesztés programon belül megszerzett ismeretek fontos eszköze lehet

annak, hogy a tanulók tudatosan betartsák az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályokat.

Alapelvünknek és feladatunknak tekintjük ezért a következőket:

– az egészség, mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba,

– a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tekinteni,

– az egészséges életmód tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység,

– kiterjed minden tanulóra,

– helyes cselekvésre serkent,

– tudatosítja a káros szenvedélyek (dohányzás, drog, alkohol) egészségkárosító

hatását,

– segíti az „egészséges iskolai légkör” kialakulását.

3.3 Orvosi szűrések, az iskola egészségügyi szolgálattal való kapcsolata

A védőnői hálózattal, az iskolaorvosokkal, a fogorvossal iskolánk hagyományosan jó

kapcsolatot ápol. Számíthatunk segítségükre mind a tanulóink ellátásában, mind pedig

különböző előadások megtartásában. Az iskolavédőnő egészségfejlesztő tevékenységét

tanórák, egészségnapok, és fogadórák alkalmával végzi. A jó kapcsolat ápolását az idei

tanévben is folytatni kívánjuk.

3.4 .A környezettudatosság megvalósításának feladatai

Feladatunk, hogy tanulóink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek

megőrzésébe, gyarapításába. Iskolánk tanulói ezért tevékenyen részt vesznek az iskola belső

és külső környezetének tisztán tartásában. Törekszünk arra, hogy életmódjukban a természet

tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá.

Fontosnak tartjuk, hogy szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a



környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Ezért módszereinkben

megjelennek:

– a természettudományos megfigyelések,

– feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése,

– problémamegoldó gyakorlatok,

– viták, szituációs játékok,

– természetvédelmi tevékenységek,

– részvétel a helyi környezetvédelmi tevékenységben.

4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos

feladatok

4.1. Kapcsolattartás a diákönkormányzattal

A DÖK alapvető feladata a diákok érdekeinek védelme, jogainak érvényesítése. Ide

tartozik a problémafeltárás, a diákság képviselete, részvétel fegyelmi eljárásokban, részvétel

az iskolai élet szabályainak alakításában. A diákönkormányzatot segítő pedagógus napi

kapcsolatban áll az iskola vezetésével, valamint a pedagógusokkal. Havonta, illetve

különböző rendezvények előtt, a diákönkormányzatot segítő pedagógus vezetésével a

választott képviselők megbeszélik az aktuális feladatokat. A pedagógusvezető a megbeszélés

után tájékoztatást ad a pedagógusoknak és az iskolavezetésnek az elhangzottakról,

kérdésekről, problémákról. A tanulók kéréseikkel közvetlenül is megkereshetik a

diákönkormányzatot segítő pedagógust.

4.2. Az ifjúságvédelem, az ifjúságvédelmi felelős feladatai, az ifjúságvédelmi felelős

közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai

Intézményünkben az ifjúságvédelmi feladatokat az osztályfőnökök látják el. Hozzájuk

érkezik be a legtöbb információ. A beérkezett jelzések alapján feltárják a veszélyeztető

okokat. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezik, hogy az iskola igazgatója

indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes

települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli

gyermekvédelmi támogatás megállapítására. Problémás esetekben a helyi Szociális

Szolgáltató Központ családgondozójával veszik fel a kapcsolatot, és szükség esetén látogatják



a családokat. Esetmegbeszélések alkalmával az intézmények képviselői illetve a szülők

vannak jelen.

A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai:

– a gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel

kísérése,

– a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása

az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken,

– a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása

igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb.),

– segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és

anyagi helyzetétől függően,

– a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába

járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás

kezdeményezése.

4.3. Kapcsolat a pedagógiai munkát segítő és a technikai alkalmazottakkal

A pedagógiai munkát segítő alkalmazottakkal az iskolavezetésnek és a

pedagógusoknak napi kapcsolata van. A logopédus és fejlesztő kolléga segítsége megjelenik a

napi munkában. Tanácsokat, módszertani segítséget adnak pedagógus kollégáinknak.

A pedagógus munkát segítő alkalmazott elvégzi az ügyviteli, ügyintézői feladatokat.

Az iskolatitkár az egész nap folyamán rendelkezésre áll a dolgozóknak.

Fontos szerep hárul a technikai alkalmazottakra a nyugodt munkafeltételek

megteremtésében, abban, hogy intézményünk képes legyen zökkenőmentesen működni. A

munkatársak tevékenységét – időbeosztását, terhelését – a helyi képviselő-testület, a

polgármester irányítja, ellenőrzi és értékeli. Az alkalmazottak időbeosztásnál, a terhelésnél

figyelembe veszik az intézmény igényeit. A technikai alkalmazottakkal napi kapcsolatban

állunk.

5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai

5.1. Az intézményvezetők, a vezetői munka megoszlása

Intézményünkben az intézményvezető feladatai:

– irányítja az intézmény szakszerű és törvényes működését,



– biztosítja a működéséhez szükséges a személyi és tárgyi feltételeket, a munka–

és tűzvédelmi rendelkezések betartását, a gyermekbalesetek megelőzését,

– vezetői utasításként kiadja az intézmény belső szabályzatait, gondoskodik a

hatályosságról, az előírások betartásáról,

– szervezi a pedagógiai feladatok szakszerű végrehajtását, előkészíti a

nevelőtestület határozatait, a tankönyvrendelést,

– vezeti a nevelőtestületet, megköveteli a színvonalas és lelkiismeretes pedagógiai

munkát,

– képviseli az intézményt a rendezvényeken, gondot fordít a nemzeti és

intézményi ünnepélyek méltó lebonyolítására,

– együttműködik a fenntartóval, a működtetővel az iskolaszékkel, az intézményi

tanáccsal a szülőkkel, érdekképviselettel stb.,

– elláttatja a gyermekvédelmi, a munka-, és balesetvédelmi feladatokat,

megszervezi a gyermekek egészségügyi felülvizsgálatait,

– dönt az intézmény minden lényeges ügyében a jogszabályi keretek között,

– megtartja a munkakörülményekre vonatkozó egyeztetési kötelezettségét,

– ellenőrzi és értékeli –személyes tapasztalattal, mérésekkel az intézményi

tevékenységet,

– intézkedik rendkívüli események bekövetkeztekor.

Intézményünkben az intézményvezető helyettes feladatai:

– gondoskodik a jogszabályok és a belső szabályzatok megismertetéséről és

betartatja az előírásokat,

– részt vesz a pedagógiai program kialakításában, módosításában, a munkaterv

elkészítésében,

– a tantárgyfelosztás alapján elkészítteti az intézményi órarendet, ellenőrzi az

igazgatói szempontok megvalósítását,

– közreműködik a munkaterv elkészítésében, a pedagógusok továbbképzési

programjának tervezésében, elrendeli a pedagógusok helyettesítési és ügyeleti

rendjét, igazolja a feladatellátást, és a túlmunka teljesítését,

– szervezi és vezeti szervezeti egységében az oktató–nevelő, a technikai, az

adminisztrációs és más irányú munkavégzést,

– közvetlenül irányítja a pedagógusok és más beosztottak szakszerű munkáját,

szakmai tanácsokkal segíti és ellenőrzi a kijelölt szakmai munkaközösségek, a



hozzá beosztott felelősök és megbízottak feladatainak végrehajtását,

– irányítja a beiskolázási feladatok ellátását, gondoskodik az első évfolyamosok

beírásáról, nyilvántartásáról,

– ellenőrzi az osztálynaplók, törzslapok, bizonyítványok, más okmányok kezelését, a

jegyzőkönyvek pontos vezetését,

– felügyeli az intézményi rendezvények szervezését, az ünnepélyeket, a belső

továbbképzéseket, szakmai tapasztalatcseréket,

– ellenőrzi és irányítja a gyermekvédelmi, statisztikai, balesetvédelmi és tanügyi

nyilvántartásokat,

– ellenőrzi a munkafegyelmet, a minőségbiztosítást, a helyettesítéseket, az

anyagfelhasználás takarékosságát; a vagyonvédelmet, óralátogatásokat és

felméréseket végez,

– aktívan részt vesz a vezetői és egyéb értekezleteken, gondoskodik emlékeztető

feljegyzések készítéséről. Intézkedik a problémák megoldási módjáról,

– rendszeres referál az igazgatónak az intézmény egész működéséről,

tapasztalatairól,

– részt vesz a dolgozók minősítésében, ellenőrzési tapasztalatait a felelősségre

vonás, vagy az elismerés kezdeményezésével közli az igazgatóval,

– határidőre elkészíti az intézményi statisztikát,

– ellenőrzi az iskolaépület, a tantermek, udvarok rendjét és biztonságát,

utasításokat ad, szükség esetén intézkedést kezdeményez a felelős dolgozó felé.

5.2. A szakos ellátottság

Intézményünk mindig törekedett arra, hogy a szakos ellátottság biztosítva legyen a

tanórákon. Több, hiányzó szak, pedagógus álláshelyét is meghirdetette az iskola. Ennek

ellenére nem volt jelentkező az álláshelyekre. Így intézményünk a hiányzó szakokat a

lehetőségekhez mérten kénytelen ellátni. A 2015/16-ös tanévben nem tudjuk szakosan ellátni

a kémia, ének illetve a technika tantárgy oktatását. Az ének tantárgy oktatását, ének – zenei

műveltségterülettel rendelkező tanítónő végzi.

5.3. Továbbképzéseken, tanulmányokban való részvétel

Intézményünk rendelkezik továbbképzési ciklustervvel. Ennek megfelelően tervezzük

az idei tanévben a továbbképzések beindítását. 1 fő pedagógus kezdheti el kötelező évenkénti



továbbképzését. Intézményünk igyekszik mindenki számára biztosítani a továbbképzés

lehetőségét.

5.4. Gyakornok és mentor

Jelenleg intézményünkben 1 fő pedagógus van gyakornoki státuszban. A szakmai

vezető kijelölése megtörtént.

A mentor feladatai a következők:

A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel

kapcsolatos tevékenységében, így:

– az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában,

– a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű

alkalmazásában,

– a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai

módszereknek, tanításhoz alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek,

taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) a célszerű megválasztásában,

– a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes

megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint,

– a minősítő vizsgára való felkészülésében,

– a mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy

alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, és ezt követően

óramegbeszélést tart, továbbá, amennyiben a gyakornok igényli, hetente

konzultációs lehetőséget biztosít számára.

A felkészítéshez kapcsolódó óralátogatás és a konzultációs órák dokumentálása

Az óralátogatást a naplóba be kell jegyezni, aláírással hitelesíteni.

5.5. A munkaközösség vezetők feladatai

Intézményünkben az idei tanévben két munkaközösség működik: alsós-, felsős

munkaközösség. A munkaközösség vezetők feladatai:

– szakmai munka gondozása, az iskola helyi programjának és helyi tanterveinek

megfelelően, a különböző oktatási módszerek kiterjesztése a munkaközösségen

belül,

– szakmai-pedagógiai segítségnyújtás a munkaközösség tagjainak,

– a szakmai munka ellenőrzése, értékelése; óralátogatások,



– taneszközök bővítési lehetőségeinek figyelemmel kísérése, szükséges beszerzések

tervezése, segítése,

– házi versenyek szervezése, lebonyolítása, járási versenyekre történő felkészülés

koordinálása; felmérések tervezése, lebonyolítása,

– összeállítja a munkaközösség éves munkaprogramját, mely beépül az intézmény

munkatervébe, pedagógiai kísérleteket végezhetnek, részt vesznek a szakmai

pályázatokon, ellenőrzi a határidők betartását,

– módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, bemutató foglalkozásokat szervez,

kijelölt mentorral segíti a pályakezdők, az új kollégák munkáját,

– ellenőrzi a pedagógusok munkafegyelmét, felmérések és rendszeres óralátogatások

során (félévenként legalább egyszer) meggyőződik a tanulók elméleti, gyakorlati

tudásáról, képességeiről, magatartásukról, szorgalmukról,

– vezeti szakterület módszertani fejlesztését, javaslatokat gyűjt a speciális irányok

megválasztására, a használandó tankönyvekre, taneszközökre (tantárgyak,

évfolyamok szerint), a szakmai előirányzatokhoz elkészítteti a taneszközök

rendelési listáját,

– elbírálja, és az igazgatónak javasolja vagy nem javasolja a munkaközösségi tagok

tantervhez igazodó tanmeneteit, a pedagógusok továbbképzését,

– ellenőrzi a tantervhez igazodó tanmenetek elkészítését, az időarányos előrehaladást,

a pedagógiai program céljainak és feladatainak megvalósítását, az

eredményességet, az anyagok és eszközök célszerű és takarékos felhasználását,

– gondoskodik a szakkörök, tehetséggondozó önképzőkörök, és felzárkóztató

foglalkozások, tanfolyamok, stb. színvonalas, diák centrikus megtartásáról,

– javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a

munkaközösségi tagok jutalmazására, vagy vezetői felelősségre

vonást kezdeményez.

5.6. A munkaközösségek feladatai

A felső tagozat osztályfőnöki munkaközössége havi rendszerességgel tart

megbeszéléseket, ahol a magatartás és szorgalom jegyeket megvitatják, kiemelten

foglalkoznak az előttük álló feladatokkal, azoknak a megszervezésével. Az alsós

munkaközösségi foglalkozásokat a pedagógusok a rendezvények, a versenyek megszervezése

előtti időpontokra tervezik, ahol megbeszélik az elmúlt időszak problémásabb eseteit, az

egyes jövőbeni feladatok felelőseinek beosztását, és az elvégzendő feladatok menetét.



A két munkaközösség szakmai feladatait eltérő jellegű munkaszervezési eljárással

tudja megoldani, a feladatellátás biztonságát szem előtt tartva szervezik a megbeszéléseket. A

munkaközösségek szoros együttműködésre törekszenek, hogy a kitűzött célokat, feladatokat

sikeresen végezhessék el.

5.7. Az osztályfőnöki munka feladatai

Az osztályfőnöki munka jellemzői:

– komplex, átfogó munka, amely a tanuló egész személyiségére irányuló a

tevékenység,

– differenciált, mert a személyiség és a közösség fejlesztésére irányul,

– rugalmas, mert nincs előírható, részleteiben megtervezhető tananyaga; ellátása

lényegesen több spontaneitást, rugalmasságot, igényel.

Az osztályfőnöki munka feladatkörei:

– közvetlen nevelőmunka – ismeretek szintetizálása, a mindennapi életben történő

alkalmazásuk; az aktuális események feldolgozása; különböző értékrendek

megismertetése; a kultúrahasználat megtanítása; a konfliktusmegoldást kialakító

pedagógiai tevékenység; mentálhigiénés szemlélet alkalmazása a nevelőmunkában;

törődés a gyermekek aktuális problémáival; az osztály konfliktusainak megoldása;

gyermekvédelmi munka,

– ügyviteli (adminisztrációs) feladatok – a haladási napló naprakész vezetése, a

haladási és anyakönyvi rész folyamatos ellenőrzése; igazolások esetleges

igazolatlan órák regisztrálása félévkor és évvégén a magatartás és szorgalomjegyek

előkészítése az osztályozó értekezlet előtt; félévi értesítő, anyakönyv- és

bizonyítványírás,

– szervezés, koordinációs feladatok végrehajtása – kapcsolattartás az osztályban

tanító kollégákkal, a nevelésben-oktatásban hatékonyan résztvevőkkel, a szülőkkel,

szülők közötti felvilágosító munka; szabadidős tevékenységek, programok

szervezése.

– az igazolatlan órák jelzése az intézményvezető helyettes felé

5.8. A pedagógusok kötött munkaideje szervezése

5.8.1. A neveléssel-oktatással összefüggő tevékenységek

5.8.1.1. Tanórák

A tanórák szervezését „A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben



történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet” határozza meg. A helyi

tantervünk pedig pontosan meghatározza az idei tanévben az egyes tantárgyak évfolyamkénti

óraszámát. Ennek megfelelően történik iskolánkban is a tanórák megszervezése. A tanórák

számának rögzítése a tantárgyfelosztásban valósul meg.

Délelőtti tantárgyi órák a Nagymágocsi Hunyadi János Általános Iskolában

Tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6 4 4 3 4

Idegen nyelv /angol, német/ 2 3 3 3 3

Matematika 4 4 4 4 4 3 3 3

Erkölcstan/Hit-és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1

Történelem, társadalmi és állampolgári ism. 2 2 2 2

Természetismeret 2 2

Környezetismeret 1 1 1 1

Fizika 2 1

Kémia 1 2

Biológia-egészségtan 2 1

Földrajz 1 2

Ének-zene 2 2 2 2 1 1 1 1

Vizuális kultúra 2 2 2 2 1 1 1 1

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5

Tánc,dráma 1

Informatika 1 1 1

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Kötelező, minimális tantárgyi óraszám 23 23 22 24 26 25 28 28

Kötelező, szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3 2 3 3 3

Magyar nyelv és irodalom 1 1 1 1 1

Idegen nyelv /angol, német/ 1 0,5

Matematika 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5

Környezetismeret 0,5 1

Informatika 1 1

Természetismeret 0,5 0,5



Osztályfőnöki 0,5 0,5

Kémia 0,5

Földrajz 0,5

Történelem 1 0,5

Hon-és népismeret 1

Mozgókép, médiaismeret 0,5

Gazdasági és pénzügyi kultúra I. 1

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 28 28 31 31

Tervezhető további időkeret (egyéb

foglalkozás) 25 25 25 26 20 20 21 21

Az osztályok számára engedélyezhető

időkeret 52 52 52 55 51 51 56 56

Nkt.27.§ (5.) bek. értelmében kötelezően

biztosított időkeret tehetséggondozásra és

felzárkóztatásra

1 1 1 1 1 1 1 1

Óraszám szükséglet 53 53 53 56 52 52 58 58

5.8.1.2. Egyéb foglalkozások a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai

foglalkozások

Intézményünkben a következő szakköröket indítjuk az idei tanévben:

– Rajz 6.-8. osztály

– Német 5.-8. osztály

– ECDL 5.-8. osztály

– Magyar 5.-8. osztály

– Citera, furulya, ének 1.-5. osztály

– Mézeskalács készítő 1. és 3. osztály

– Rajz 1.-5. osztály

Iskolánkban a következő sporttal kapcsolatos foglalkozásokat vezetjük be a 2015/16-

os tanévben:

– Ismerkedés különböző sportágakkal 1.-4. osztály

– A kézilabda alapjai felső tagozat

– Ugrókötelezés 5.-8. osztály



Iskolánkban minden évfolyamon tervezünk felzárkóztató ill. fejlesztő foglalkozásokat.

A korrepetálások, fejlesztések óraszámát, illetve tartalmát a tanulók tanulmányi eredménye,

valamint a szakértői vélemények határozták meg.

Az egyéni, illetve a csoportos tehetségfejlesztő foglalkozásokat célzottan szerveztük

meg. A foglalkozások, a tanévben megrendezésre kerülő versenyekre történő felkészítést

szolgálják. Az alsó tagozatban a matematika, a helyesírás, a mese illetve a környezetismereti

versenyre történő tehetségfejlesztő foglalkozások kerülnek megszervezésre. A felső tagozaton

a Szép magyar beszéd, a Simonyi helyesírási verseny, valamint az angol versenyekre

készülnek tanulóink.

Iskolánkban a napközi otthon, a tanulószoba, az iskolaotthon céljai az általános iskolai

nevelés-oktatás céljának megvalósítása: a családi nevelés részbeni pótlása; szocializáció és a

pozitív irányú személyiségformálás; gyermekvédelmi és szociális funkció betöltése. Feladatai

pedig: az értelmi nevelés; hátrányos helyzetű tanulók fejlődésének segítése; tanulási zavarok

megoldása; tanulmányi előmenetel segítése; az ismeretek felhasználása és alkalmazása; az

aktivitás és kreativitás erősítése; erkölcsi nevelés; a szabadidő kulturált eltöltésére nevelés;

egészséges életmód megalapozása. A célok és a feladatok megvalósítását alsó tagozaton, 1.-3,

évfolyamon iskolaotthonos szervezési formában, 4. évfolyamon napközi otthonos szervezési

formában, felső tagozaton pedig tanulószobai szervezési formában valósul meg.

5.8.2. A munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részének megszervezése

Szabadidős tevékenységeket iskolánkban pedagógusaink illetve külsős pedagógus

segítségével valósítjuk meg. Nagy segítséget nyújt a községben működő Petőfi Sándor

Művelődési Ház és Könyvtár. Különböző kulturális műsorokat - író,olvasó találkozó, irodalmi

előadások, kézműves programok – szerveznek iskolánk tanulóinknak. A hagyományos

rendezvényeinket az idei tanévben is megtartjuk.

5.8.3. A munkaidő nyilvántartásának megszervezése

Munkaidő nyilvántartást minden pedagógus vezet és a következő hónap 5.-ig adja le

az igazgatóhelyettesnek. A munkaidő nyilvántartásban a pedagógus naponta vezeti a tanórai

és egyéb foglalkozásokat, valamint a tanórai és egyéb foglalkozásokon kívüli órákat. A

program hetente összegzi az óraszámokat. Az igazgatóhelyettes a naplókkal egyezteti az

órákat. Az igazgató aláírásával igazolja a megtartott órákat, foglalkozásokat.



Pedagógus havi kötött munkaidő nyilvántartás

Az intézmény neve: Nagymágocsi Hunyadi János Általános Iskola

A pedagógus neve:

Teljesítési időszak:

2015.

szeptember

Tanítási napok száma: nap

Törvény által előírt heti kötött munkaidő: 32 óra

Teljesítendő heti kötött munkaidő: 32 óra

Teljesített havi kötött munkaidő: 0 óra

Teljesített tanórai és egyéb foglalkozások: 0 óra

Teljesített nevelés-oktatással le nem kötött munkaidő: 0 óra

pedagógus aláírása

A teljesítést igazolom:

dátum: Intézményvezető

p.h.

36.

hét nap

tanórai és

egyéb

foglal-

kozások

tanórai és egyéb foglalkozásokon kívüli órák

Összesen



09.01. K 0

09.02. Sze 0

09.03. Cs 0

09.04. P 0

09.05. Szo 0

09.06. V 0

teljesített kötött

órák a 36. héten 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Megjegyzés

6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

6.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanulókkal kapcsolatos tevékenység

6.1.1. Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló:

A különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság

szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több

fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum

zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy

magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Részképesség zavarokkal küzdő tanulók felzárkóztatásának segítése szakember

segítségével történik, a szakértői bizottság által meghatározott óraszám alapján.

A tanulók vizsgálatát a nevelők, szülők jelzése alapján kérvényezzük. A kiszűrt tanulók

fejlesztése a tanórák után, vagy a tanórákkal párhuzamosan történik. A tantárgyi értékelésük,

problémájuk figyelembe vételével történik.

A tanulót, ha egyéni adottsága szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye

alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és

minősítés alól, és e helyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő.

6.1.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos

pedagógiai tevékenység

Ide tartoznak azok a tanulók, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz,

vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól, magatartásukkal zavarják a tanárt és

társaikat. Ide tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közli negatív beállítódásukat az



őket körülvevő társas/iskolai környezettel szemben. Ebben a tanévben készítjük elő az

Arizona program bevezetését, amely vélhetőleg biztosítani fogja azt az elvet, hogy

mindenkinek (pedagógusnak és tanulónak is) joga van a nyugodt, zavartalan tanításhoz illetve

tanuláshoz.

A tanulóinkat hagyományos módszerekkel is segítjük:

1-2. évfolyam:

Beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulóinkat - alapos megfigyelést,

megismerést követően, az okok lehetséges feltárása után - egyéni bánásmóddal, kortársak

bevonásával, súlyosabb esetekben a nevelési tanácsadó, pszichológus segítségét kérve, sajátos

fejlesztőterápiát alkalmazva segítjük.

3-8. évfolyamon:

Az osztályközösségekben a nevelők, szülők észrevételei alapján kerülnek felmérésre

azon tanulók, akik a közösségtől elkülönülnek. A kiváltó okok felkutatása után kerül sor, az

osztályfőnök által olyan program kidolgozására, amely ezt a helyzetet igyekszik enyhíteni

vagy megszünteti (egyéni fejlesztési terv).

Amennyiben a probléma ezen a szinten nem kezelhető, az osztályfőnök, továbbá az

iskola vezetőjének segítségét jogosult igénybe venni.

6.1.3. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos

pedagógiai tevékenység

Iskolánkban egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi

fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek

kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak

enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a

szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. Iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység a

gyermekvédelem céljainak megvalósítására olyan pedagógiai tevékenységet és légkört

alakítunk ki, amely kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik tanulónk bőrszíne, neme,

vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, vagy bármely más ok miatt hátrányos, kitaszított

helyzetbe kerüljön.

Nevelő-oktató munkánk mindenki számára biztosítja a fejlődéshez szükséges

feltételeket, lehetőségeket annak érdekében, hogy tanulóink kibontakoztathassák

képességeiket, tehetségüket, leküzdhessék indulási hátrányaikat.

– a gyermekek személyiségének megismerése, személyiségzavarok leküzdése

– felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások)

– tehetséggondozó foglalkozások (szakkörök)



– differenciált oktatás és képességfejlesztés

– pályaválasztás irányítása, segítése

– személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek)

– egészségvédő és mentálhigiénés programok, foglalkozások szervezése

– a családi életre történő nevelés

– iskolai étkezési lehetőségek

– egészségügyi szűrővizsgálatok

– a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek)

– szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás (családlátogatás, szülői értekezlet,

fogadóóra, nyílt tanítási napok)

– tanulókkal való együttműködés (diákönkormányzat)

– napközis (tanulószobai) ellátás

– iskolaotthonos oktatás ; egésznapos iskola

– tájékoztatás a gyermekjóléti szolgálat tevékenységéről

7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvétele, a

diákönkormányzat tevékenysége, feladatai

Az intézmény növendékeinek közösségét diákönkormányzat képviseli

intézményünkben, így a diákönkormányzat által biztosítja az iskola a lehetőségét, hogy a

tanulók összességét érintő ügyekben tájékozódhassanak, valamint azokban a kérdésekben,

melyekben a jogszabályok erről rendelkeznek egyetértési, illetve véleményezési jogukat

gyakorolhassák.

20/2012 EMMI rend. 117 §. – 122 §.

2011 évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 46§, 48§.

8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartása

8.1. Kapcsolattartás a szülőkkel

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális

feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják.

– az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség

választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,



– az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein,

– az intézményi tanács ülésein, évente legalább két alkalommal.

Szülők tájékoztatásának iskolai formái:

Szóbeli formák:

A szülői értekezletek célja a közös feladatok, célok megtervezése, a problémák

megoldása, kapcsolatteremtés iskola-szülő, szülő-szülő között. Ideje: tanévenként 2

alkalommal, szükség szerint aktualitások alkalmával.

A szülői értekezletek feladata:

– szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

– a szülők tájékoztatása (célokról, feladatokról, követelményekről, tanulmányi

előmenetelről),

– a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése, továbbítása az

iskola igazgatósága felé.

A fogadóórák célja a szaktanárokkal való egyéni találkozáson véleménycsere a

gyermek tanulmányi munkájáról, iskolai viselkedéséről.

Az iskola nevelőit és az iskola vezetőit a szülők - a tanítási órát nem zavarva –

meghatározott időpontban felkereshetik.

A fogadóórák feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, egy-egy

tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.

A nyílt napok célja betekintést nyújtani a szülők számára az iskolai életbe.

Tanévenként alsó tagozatban 1 alkalommal, ősszel és tavasszal a munkatervben

meghatározott időpontban tartjuk. Felső tagozatban tanévenként 1 alkalommal tartjuk a

munkatervben meghatározott időpontban.

A nyílt napok feladata, hogy a szülő bepillantást nyerjen az iskolai oktató-nevelői

munka mindennapjaiba. Ismerje meg a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül

gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

A családlátogatás célja a tanulóval kapcsolatban felmerülő problémák megoldása,

feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, tanácsadás a

gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

Írásbeli formák

Írásban tájékoztatjuk a szülőket a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával

összefüggő eseményéről, a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról.

– üzenő-tájékoztató füzet (1. évfolyam),



– ellenőrző könyv (2. évfolyamtól),

– iskolai hirdető táblák,

– tájékoztató szórólapok,

– iskolai kiadvány.

8.1.1. Az iskola társadalmi környezete

A Nagymágocsi Hunyadi János Általános Iskolája Nagymágocs Nagyközség egyetlen

iskolája. A történelmi dokumentumok szerint a községben 1740-től folyik a település

gyermekeinek nevelése, oktatása. Intézményünk őse hosszú ideig a Károlyi család

tulajdonában lévő uradalmi, később községi római katolikus és állami elemi iskolák voltak.

Településünk a Dél-Alföldön, Csongrád megyében Szentes és Orosháza között

helyezkedik el, a Mágocs-ér mellett. Jó adottságokkal rendelkező tágas terekkel, parkokkal

büszkélkedhető Nagyközség vagyunk. Nagyrészt mezőgazdaságból, földjeinkből élünk. A

történelmi emlékeink, a Károlyi kastély és a mellette elterülő hatalmas angol kert, valamint a

csónakázó tó nyújt érdekes látnivalót. Több, Ybl Miklós által tervezett épület található

településünkön.

8.1.2. Szülői értekezlet

Év eleji szülői értekezletek időpontjai:

Osztály: Időpont:

1.o. Szeptember 1. 17:00






7. Szeptember 15. 16:30

8.a Szeptember 14. 17:00

8.b Szeptember 7. 17:00

Félévi szülői értekezletek időpontja: 2016. február első két hete.

Pályaválasztási szülői értekezlet: 2016. január közepe

Osztálykirándulással kapcsolatos szülői értekezlet: 2016. május



8.1.3. Fogadóóra

Berecz

Bernadett

Gila

Ágnes

Laszli

Mónika

Lenti

Beáta

Pelle

Gabriella

Reményi

Ferenc

Reményi

Ferencné

Stibál Éva Szabóné

Márfi

Ildikó

Virágos

Zoltán

A hét H. 1. óra H. 8. óra K. ¼ 8-

3/4 8

Sz. 7. óra Cs. 3. óra P. 4. óra Minden

reggel

½ 8-8

K. 3. óra H. 5. óra K. 4. óra

B hét H. 3. óra H. 8. óra K. ¼ 8-

3/4 8

K. 4. óra Sz. 3.óra Cs. 6. óra Minden

reggel

½ 8-8

H. 3. óra K.1/4 8-3/4

8

Sz.4. óra

Gombosné

Szabó

Erzsébet

Kajtár

Jánosné

Szabó

Eszter

Novák

Tünde

Sándorné

Szín

Rózsa

Maszlag

Gáborné

Bali

Nándorné

Takácsné

Móricz

Sára

Gulyás

Anita

A hét H. 3. óra K. 3 óra H. 7-7:45 H. 3.óra H. 5.óra H. 4. óra Minden

reggel

½ 8-8

H. 3. óra

B hét H. 3. óra K. 3 óra H. 7-7:45 H. 3.óra H. 5.óra H. 4. óra Minden

reggel

½ 8-8

K. 16:00-

17:00



8.1.4. Nyílt nap

November 9-13. Nyílt tanítási nap- alsó tagozat

November 9-13. Nyílt tanítási nap-felső tagozat



8.2. Kapcsolattartás a tanulókkal

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az

iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

– az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a

diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

– a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének

ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

– az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

– a tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok

folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

– a tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg,

illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola

igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

8.3. Kapcsolattartás a pedagógusokkal

Az iskola pedagógusai napi személyes kapcsolatban állnak egymással, nevelési,

oktatási problémáikat megbeszélik, ha szükséges az iskolai közösségek keretében. Gyakran

használják az E-mail-s kapcsolattartást, valamint a telefonos kapcsolatot is.

8.4. Kapcsolattartás az intézmény partnereivel

Iskolánk a településünkön működő intézményekkel, civil szervezetekkel

hagyományosan jó kapcsolatot ápol. A jövőben is a jó kapcsolat fenntartása, valamint újabb

kapcsolatok kiépítése a cél. Szoros kapcsolatot szeretnénk kiépíteni a járás pedagógiai

intézményeivel is. Távlati célként fogalmazódott meg, hogy a régi testvériskolákkal újra

felvegyük a kapcsolatot.

Együttműködés területe

Szervezet/szereplők

Feladat/cél

Napköziotthonos Óvoda és

Bölcsőde

Vezetők, óvónők,

gondozónők

Iskolaváró program kiépítése

Petőfi S. Művelődési Ház és

Könyvtár

Művelődésszervező,

könyvtárosok

Programok szervezése

Nagymágocsi Gyermekekért

Alapítvány

Kuratórium Tanulóink szponzorálása

Egészségügy Védőnő, iskolaorvosok,

fogorvosok

Szűrővizsgálatok

megszervezése

Rendőrség Iskolarendőr, körzeti

megbízottak, polgárőrök

Drog prevenció az általános

iskola felső tagozatán,



bűnmegelőzés.

Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat

Fejlesztőpedagógus,

gyógypedagógus, logopédus,

pszichológus,

Fejlesztések,

gyógytestnevelés

Pályaválasztás Középiskolák pedagógusai,

Csongrád megyei Iparkamara

előadói

Tanulók beiskolázása

Gyermek- és ifjúságvédelem Jegyző, családgondozó,

gyámhivatal

A tanuló megfelelő

életminőségének biztosítása

Történelmi egyházak Hitokatók Erkölcsi nevelés biztosítása

Táncoktatás Szilver Alapfokú Művészeti

Iskola táncpedagógusai

Mozgáskultúra javítása

Civil szervezetek Szervezetek vezetői Közösségfejlesztés

9. A tanulmányok alatti vizsgák, a felvételi

9.1. Vizsgák

Iskolánk felvételi eljárást nem szervez. A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 24.

szakaszának felhatalmazása alapján a tanulmányok alatti vizsgák ideje, részei, értékelése a

Nagymágocsi Hunyadi János Általános Iskolában e szabályzat alapján történik.

A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához, vagy egy

adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

– a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése

alapján osztályozó vizsgát tehet (összesen 250 órát meghaladó hiányzás, az adott

tantárgyból, a hiányzás meghaladja az éves óraszám 30%-át),

– külföldi tartózkodás, magántanulói státusz illetve egyéb ok miatt az igazgató

engedélyezte számára az osztályozó vizsga letételét,

– felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozó vizsga

letételére kötelezték (pl. sportolók esetében testnevelés),

– tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból,

illetve valamennyi tantárgyból),

– más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból (pl. idegen

nyelv) vizsga letételére kötelezték,

– a tanórákon nem tanult tantárgyból osztályozó vizsga letételére engedélyt kapott.

Tudnivalók az osztályozó vizsgával kapcsolatban:

Osztályozó vizsga a különbözeti vizsga kivételével évente 2 vizsgaidőszakban tehető:

januárban és júniusban. Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga időpontjait

az igazgató jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga

előtt két héttel értesítést kap. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 2 évfolyam tananyagából, a



közismereti tantárgyakból tehető osztályozó vizsga. Az osztályozó vizsga letételét az igazgató

engedélyezi, írja elő.

– az osztályozó vizsgára való jelentkezés kérelmét a januári vizsgaidőszakra

december 15-ig; az augusztusi vizsgaidőszakra pedig május 1-jéig kell beadni az

iskola igazgatójának címezve,

– az osztályozó vizsga követelményeit az iskola nevelőtestülete határozza meg. A

tanuló a vizsga előtt két héttel az osztályozóvizsga követelményeiről,

tantárgyanként írásbeli tájékoztatást kap,

– az osztályozó vizsga helye az az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya

van,

– a közismereti tárgyak mindegyikéből írásbeli, vagy szóbeli vizsgát kell tenni.

Kivételt képeznek ez alól a készségtantárgyak, mint:

– Vizuális kultúra,

– Ének-zene,

– Technika, életvitel és gyakorlat,

– Testnevelés és sport,

– Erkölcstan,

– Dráma és tánc,

– Hon- és népismeret.

A tanuló az osztályozóvizsgára önállóan készül fel, de szaktanára tanácsot adhat a

felkészüléshez a tanulónak, amennyiben kéri.

– ha a tanuló sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási

nehézséggel küzdő, akkor a tanulói jogviszonyban álló intézménynek kell

gondoskodnia az iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek

és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői

véleményben foglaltak szerint,

– a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során

alkalmazott segédeszközt használja,


vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,


vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet,



– a tantárgyak részletes követelményrendszerét minden tanuló megtalálja a

Pedagógiai Programban az iskola honlapján,

– minden iskolánkkal tanulói jogviszonyban lévő diák számára a vizsga díjmentes.

A vizsga lebonyolítása:

Az írásbeli osztályozó vizsga időtartama max. 60 perc. Egy napon legfeljebb három

írásbeli vizsgát lehet tenni. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb

harminc perc pihenőidőt kell biztosítani.

A szóbeli osztályozó vizsgát az iskola tanáraiból alakított 3 tagú vizsgabizottság előtt

kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót

előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán az

elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy, az adott osztályban tanító

vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie.

Az a tanuló, aki feladatát legalább elégséges szinten nem tudja megoldani, még egy

feladatot kap további felkészülési idővel. Végső osztályzatát a két felelet százalékos átlaga

alapján kell megállapítani.

Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos

értékelést ad (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli).

Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére

meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, ebben az

esetben a vizsgája elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint

ami nem sikerült, eredménye elégtelen.

Az önhibán kívüli, indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak

megismétlésére.

Az osztályozó vizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott munkaközösség

által elfogadott értékelési rendszer szerint történik.

Az osztályozó vizsga nem ismételhető meg.

Sikertelen osztályozó vizsga esetén a tanulónak javítóvizsgát kell tennie.

Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a törzslapba

és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni.

Az eredményhirdetés legkésőbb az osztályozó vizsgát követő 10. nap. Az

eredményhirdetésig a tanároknak titoktartási kötelezettsége van.

Az elért eredményéről a szülő hivatalos értesítést kap.

Osztályozó vizsga hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók esetén:



Az osztályozó vizsga időpontja a nem osztályozható tanulók esetében az első félév

utolsó hete az első félévi tananyagból. Az év végi osztályozó vizsgán a tanév teljes anyaga

kerül számonkérésre június 15-ig.

Amennyiben ez nem sikerül, vagy a tanuló nem jelenik meg, a következő

vizsgaidőszakban javítóvizsgát köteles tenni.

A vizsgarészek meghatározása:

A tantárgy neve A vizsga részei

1-4. évfolyam:

Magyar nyelv és irodalom írásbeli /szóbeli

Matematika írásbeli /szóbeli

Élő idegen nyelv 4.o. írásbeli /szóbeli

Természetismeret írásbeli /szóbeli

5-8. évfolyam:

Magyar nyelv és irodalom írásbeli /szóbeli

Történelem írásbeli /szóbeli

Matematika írásbeli /szóbeli

Élő idegen nyelv írásbeli /szóbeli

Fizika írásbeli /szóbeli

Kémia írásbeli /szóbeli

Biológia írásbeli /szóbeli

Földrajz írásbeli /szóbeli

Informatika gyakorlati /szóbeli

Természetismeret írásbeli /szóbeli

Különbözeti vizsga az igazgató döntése alapján bármikor tehető.

A különbözeti vizsgával kapcsolatban az alábbiak szerint kell eljárni:

– a különbözeti vizsgára a bizonyítvány benyújtásával kell jelentkezni. A

vizsgaengedélyt az igazgató adja, és ő állapítja meg a különbözeti vizsga anyagát is,

kivéve, ha valaki külföldi bizonyítvány alapján jelentkezik vizsgára,

– a különbözeti vizsga azokra a tantárgyakra illetőleg tananyagokra terjed ki,

amelyeket a tanuló az érvényes tantervből és bizonyítványból megállapíthatóan az

előző osztály(ok)ban nem tanult,

– ha a tanulónak tanulmányai folytatásához egynél több osztály, v. évfolyam

anyagából kell különbözeti vizsgát tenni, akkor engedélyezhető számára az egy-egy

osztályból a félévenkénti vagy az összevont különbözeti vizsga letétele,



– a vizsga ideje általában a szorgalmi idő vége vagy a tanév vége,

– a vizsgáztató tanárok lehetőleg annak az osztálynak a tanárai legyenek, amelyben a

sikeres vizsga letétele után a tanuló folytatja tanulmányait,

– a vizsga lebonyolítása az osztályozó vizsgára előírtak szerint történik,

– a különbözeti vizsga díjtalan és nem nyilvános,

– a különbözeti vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni és a vizsga eredményét a

tanuló bizonyítványába, a naplóba és a törzskönyvbe is be kell vezetni. A külföldi

bizonyítvány alapján különbözeti vizsgát tett tanulónak új bizonyítványt kell

kiállítani, és a jegyzet rovatba be kell jegyezni a különbözeti vizsga eredményét.

Javítóvizsga szabályzata:

Javítóvizsgán kell részt vennie annak a tanulónak, akinek legfeljebb három tantárgyból

a tanév végén megállapított osztályzata elégtelen volt, vagy az osztályozóvizsgán elégtelen

érdemjegyet kapott.

A javítóvizsgára utasított tanuló vizsgát csak az igazgató által megállapított napon

tehet.

A javítóvizsga helye az az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. A

vizsga előtt legalább 30 nappal független vizsgabizottság kérhető.

Az igazgató levélben értesíti a tanulót a vizsga idejéről és helyéről. A javítóvizsga

követelményeit írásban a szülőnek postai úton június 30-ig át kell adni. A szülő aláírásával

igazolja a levél átvételének tényét.

A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása vagy szabálytalanság miatti eltiltás

osztályismétlést von maga után.

A tanuló – előzetes jelentkezés nélkül – bizonyítványával jelenik meg a

vizsgabizottság előtt.

A javítóvizsgát az osztályozó vizsgára előírt módon kell lebonyolítani.

Az írásbeli vizsga (időtartama tantárgyanként max. 60 perc. Egy napon legfeljebb két

írásbeli vizsgát lehet tenni.)

A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani.

Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán, az elnökön és a kérdező

tanáron kívül még legalább egy, az adott osztályban tanító nevelőnek jelen kell lennie. (A

tanulónak a felkészülésre min. 20 percet kell biztosítani. A feleletek maximális időtartama 15

perc. Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kap további

felkészülési idővel. Végső osztályzata a két felelet százalékos átlaga lesz.)



Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos

értékelést ad (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli).

Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére

meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, vizsgája

sikertelen és csak az osztály megismétlésével folytathatja tanulmányait. Az indokolatlanul

félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívül, indokolt

vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére.

A javítóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott munkaközösség által

elfogadott értékelési rendszer szerint történik.

A javítóvizsga díjmentes a vizsgázó számára.

A javítóvizsga nem ismételhető meg!

A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzskönyvbe és a bizonyítványba.

Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik. Az osztályozó-, javító- és

különbözeti vizsgáról jegyzőkönyvet kell kiállítani, amelyet a osztályozó-, javító- és

különbözeti vizsga esetén az A. Tü. 950. r. számú nyomtatványon kell dokumentálni. A

hiánytalanul kitöltött jegyzőkönyveket az igazgatóhelyettes ellenőrzi.

A szabályok betartása fegyelmi felelősséggel járó kötelesség!

10. A pályázati tevékenység

A különböző pályázatok megjelenését tantestületünk minden tagja figyeli. A releváns

pályázatok megírását a tantestületből az a team végzi, aki kompetens az adott témában, képes

a pályázat megvalósításában. Működtetőnk, az önkormányzat pedig az iskola felújítására

alkalmas pályázat megírásában, megvalósításában vesz részt. Az idei tanév feladatai közé is

szervesen hozzátartozik a pályázatírás.

11. A kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Iskolánk, a Nagymágocsi Hunyadi János Általános Iskola a májusi

kompetenciaméréseken átlagos teljesítményt nyújt évek óta. Jónak ítéljük meg az

eredményeinket, főként, hogy tisztában vagyunk a tanítványok szociális környezetével,

családi hátterével. Ennek ellenére rendszeresen próbálunk előbbre lépni, továbbfejleszteni a

diákok kompetenciáit. Az előforduló sikertelenségek okait a tantestület a következőkben látja:

– éveken keresztül alsó tagozaton automatikus volt a továbbhaladás, csak a szülő

beleegyezésével maradhatott vissza a tanuló,



– a tanulók óraszáma csökkent a korábbi években. Az elsajátítandó tananyag

mennyisége azonban nem változott,

– egyre több „disz”-s tanulónk van, a gyerekek nagy része figyelemzavaros, hiányzik

belőlük a kitartó munkavégzés, alsóban sok esetben arra vezethető vissza, hogy az

óvodában nincs kötelező foglalkozás, csak kezdeményezés,

– a családok szociális, kulturális háttere nem ösztönző, a szülőknek - nagyfokú a

munkanélküliség - sincs kötelezettsége, elfoglaltsága,

Továbblépés lehetőségei:

– tantestület a kompetenciamérési eredményeket elemzi, ebből feladatokat határoz

meg, ezt beépíti a munkatervébe,

– az órákon játékos feladatok alkalmazása,

– differenciált feladatvégzés,

– a motiváltság erősítése a gyerekektől nem idegen, hétköznapi szituációk

feldolgozásával,

– minél több gyakorló teszt beépítése a mindennapi tanításba, hogy a feladattípusok

ne legyenek számukra idegenek,

– a szaktanár munkájának erősítése /óralátogatás, bemutató óra, módszerbeli

ötletbörze /,

– rendelkezésre álló oktatási segédeszközök minél szélesebb körű alkalmazása / a

lehető legtöbb érzékszerv bevonása a tanulási folyamatba /.

Pedagógiai célunk és megvalósítási lehetőségeink:

– az alulteljesítés vagy stagnálás okainak feltárása a háttértényezők vizsgálatával,

képességek mérésével, szülői háttér iskolázottságának feltárásával,

– egységes mérés- értékelési rendszer kialakítása bemeneti méréssel év elején, az

éves munkaterv összeállításakor az előző kompetenciamérési eredmények

elemzése,

– feladatbank összeállítása a tanmenet készítésével párhuzamosan,

– kooperatív technikák alkalmazása, differenciált oktatás a teljesítmény növeléséért,

– az egyéni hiányosságok pótlása korrepetáláson,

– a fejlesztés minden tantárgynak feladata: kulcsszó és tételmondat kerestetése,

vázlatírás, tartalommondás, ok-okozati összefüggések felismertetése, táblázatok és

térképek leolvasása és értelmezése, önálló hibakeresés és hibajavítás, a

problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, a koncentráló képesség fokozatos

fejlesztése és nem utolsó sorban a memória fejlesztése,



– nagyon fontosnak ítéljük meg a folyamatos, rendszeres számonkérést, hiszen a

kapott eredmények iránymutatóak.

12. A pedagógiai munka

12.1. Az osztályok

Iskolánkban 9 osztály van. Minden évfolyamon egy osztályunk van, kivétel a

nyolcadik évfolyam, ahol két osztályunk van. Az osztályok összetétele szinte az óvodai

neveléstől kezdve állandó. Az osztályokban a létszám a köznevelési törvénynek megfelelően

alakult. Az 5. osztály létszáma a legtöbb, a számított létszám ebben az osztályban 29 fő.

12.2. Az alkalmazott tankönyvek, az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi

segédletek és taneszközök

Intézményünkben a tankönyvellátást, a 2013. évi CCXXXII. Törvény „A nemzeti

köznevelés tankönyvellátásáról” törvény alapján szervezzük meg.

A következő tankönyvtípusokat használjuk a tanítási-tanulási folyamat kapcsán:

a) használt tankönyv: az iskolai tankönyvellátás keretében az adott iskolával tanulói

jogviszonyban álló tanuló részére az iskola által ingyen vagy térítés ellenében átadott,

legalább három hónapon át használt, majd a tanulótól visszavett, vagy a tanuló által az iskola

részére felajánlott tankönyv;

b) kísérleti tankönyv: olyan, a miniszter engedélye alapján kiadott, bármely iskolai

évfolyam vonatkozásában bármely, a nemzeti köznevelésről szóló törvény felhatalmazása

alapján kiadott Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott műveltségi

területre vagy a miniszter által kiadott kerettantervek bármely tantárgyára vonatkozó,

valamint bármely nevelési-oktatási program részeként keletkezett tankönyv, amelynek célja a

kísérleti köznevelés-fejlesztési program keretében történő alkalmazás az iskolák részvétele

alapján, és amelyet a részt vevő iskolák rendelkezésére kell bocsátani;

c) közismereti tankönyv: a Nat bármely műveltségi területéhez fejlesztett tankönyv;

d) munkafüzet: az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett

vagy elektronikus formában rögzített és az e törvényben meghatározottak szerint tankönyvvé

nyilvánított kiadvány, amely alkalmas arra, hogy egy vagy több meghatározott tankönyv

tananyagának gyakorlását, elsajátítását, alkalmazását elősegítse;

e) munkatankönyv: az a tankönyv, amelynek alkalmazása során a tanulónak a

tankönyvben elhelyezett, de a tankönyvtől elválasztható és utánnyomással önállóan

előállítható feladatlapon kell az előírt feladatot megoldania;

f) pedagógus-kézikönyv: valamely kerettantervhez jóváhagyott tankönyv iskolai

nevelés-oktatásban történő rendszerszintű alkalmazását támogató, pedagógiai célú



szakmódszertani útmutatásokat tartalmazó kézikönyv, amely nyomtatott formában vagy

elektronikus úton is előállítható és terjeszthető;

h) tankönyv: az a könyv, amelyet jogszabályban meghatározottak szerint tankönyvvé

nyilvánítottak, továbbá az, amelyet a miniszter az általa kiírt nyilvános pályázat keretében

kiválasztott. Tankönyvvé nyilvánítható a szótár, a szöveggyűjtemény, az atlasz, a kislexikon,

a munkatankönyv, a munkafüzet, a feladatgyűjtemény, a digitális tananyag és a nevelési-

oktatási program részét alkotó információhordozó, feladathordozó;

i) tartós tankönyv: az a tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz

a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, és alkalmas arra, hogy a tanulók

legalább négy tanéven keresztül használják.

Ingyenes tankönyveket biztosítunk minden olyan tanulónk számára, aki:

– tartósan beteg,

– a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi,

értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén

halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési

zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,

– három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él,

– nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy,

– rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott

taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép) használnak a tananyag feldolgozásához,

amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott

taneszközökön túl néhány tantárgynál (rajz, technika, testnevelés) egyéb eszközökre is

szükség van (pl. technika és rajzfelszerelés, tornacsomag, stb.)

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásaihoz szükséges kötelező

tanulási taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve ahol nincs

munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A

kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában

óvodai és iskola szülői értekezleten) tájékoztatjuk. A szükséges taneszközöket, ruházati és

más felszereléseket tartalmazó listát legkésőbb a tanév végéig írásban is megkapják. A

taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.

A taneszközök kiválasztása az alábbi szempontok figyelembevételével történik:

– a taneszköz feleljen meg intézményünk célrendszerének és helyi tantervének,

– az egyes taneszközök kiválasztásánál előnyben kell részesíteni azokat az



eszközöket, amelyek több tanéven keresztül használhatók,

– a taneszköz feleljen meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveknek,

– szerkezete legyen egyszerű és világos, motiváljon, keltse fel a gyermek

érdeklődését,

– adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre, segítse az önálló

feladatmegoldást,

– fontos szempont, hogy az ára legyen elérhető.

Iskolánkban a következő tankönyvkiadók tankönyveit használják a pedagógusok:

Mozaik Kiadó;

Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó;

OFI által kiadott kísérleti tankönyvek;

Angol: 4.-5. osztályban MM Publications;

Angol: 6-8. osztályban Oxford;

Német: 4-8. KLETT kiadó;

12.3. A tanórai foglalkozások megszervezésének elvei

Iskolánkban, csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, technikát,

valamint a hittan és erkölcstan tantárgyat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük,

több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának

megalapozására. A csoportbontások kialakításának feltétele a tantárgynak megfelelő

mennyiségű berendezési tárgy.

12.4. Az egyéb foglalkozások

12.4.1. Szakkörök

Az idei tanévbe a tanulók érdeklődési körének megfelelően szerveztük meg a

szakköröket. A szakkörök idejét úgy határoztuk meg, hogy az a délutáni órákra kerüljön és

lehetőleg ne egy időpontra essen. Így biztosítjuk tanulóinknak a szakkörön történő részvételt.

A szakkörbe történő jelentkezést a szülő aláírásával igazolja.

12.4.2. Érdeklődési körök

Érdeklődésüknek megfelelően a tanulók a szakköri kínálatból választhatnak

12.4.3. Sportkör, tömegsport foglalkozás

A sportkör, tömegsport célja a tanulók iskolai leterheltségének ellensúlyozása,

önfeledt játékpercek biztosítása. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulókban alakítsuk ki az igényt a

rendszeresen végzett testmozgásra. A tanulók töltsék szabadidejüket megfelelő közösségben,

éljék át a csapathoz tartozás örömét, a közös felelősség élményét.

12.4.4. Egyéni vagy csoportos fejlesztő foglalkozás



A korrepetálások, fejlesztések óraszámát, illetve tartalmát a tanulók tanulmányi

eredménye, valamint a szakértői vélemények határozzák meg. Mind alsó, mind a felső

tagozaton az SNI-s tanulók mellett, a gyengébb teljesítményt nyújtó tanulók, szervezett

formában korrepetáláson vehetnek részt.

12.4.5. Napközi, tanulószoba

A 4. évfolyamon a délutáni időszakban, 16 óráig szervezzük meg a napközi otthont, a

felső tagozatosok számára pedig a tanulószobai foglalkozást. A felső tagozaton 2 tanulószobai

csoportot kialakítására került sor. A szülők írásban nyilatkoztak arról, hogy kérnek-e

gyermekük számára mentességet a napközis, illetve a tanulószobai foglalkozás alól. A

nyilatkozat alapján szerveztük meg a csoportokat.

12.4.6. Pályaválasztást segítő foglalkozás

A pályaválasztással kapcsolatos információk átadása első félévben folyamatosan

történik a 8.-os osztályfőnöki órákon. Ezeken az órákon sor kerül az egyes iskolák

bemutatására, illetve az iskolák követelményeinek megismerésére. Lehetőség szerint

kapcsolódunk a Csongrád Megyei Kereskedelemi és Iparkamara Képzési Igazgatósága által

működtetett pályaválasztást elősegítő, az általános iskolás tanulók számára szervezett

programjához.

12.4.8. Tehetség-kibontakoztató foglalkozás

A tehetség-kibontakoztató foglalkozások színterei a szakköri foglalkozások.

Lehetőségeinkhez mérten az idén is felkészítjük tehetséges, szorgalmas diákjainkat különböző

versenyekre.

12.4.9. Tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny,

területi versenyek

Több házi versenyt is szervezünk az idén iskolánkban. Házi versennyel emlékezünk

meg történelmi évfordulókra Megszervezzük a nyelvtan helyesírás versenyt az alsó tagozaton.

Lehetőség szerint részt veszünk a területi mesevetélkedőn. Indítunk versenyzőket a „Szép

magyar beszéd” illetve a Simonyi helyesírás versenyen. Az év sportolója díját a legtöbb

versenyszámban elindult és a legjobb eredményt elérő tanulóknak ítéljük oda. Különböző

levelezős versenyekben is részt veszünk. A térségben területi versenyt szervezünk

környezetismeretből, ill. iskolánk rendezi meg a Szép magyar beszéd területi döntőjét is.

12.5. Csoportok, csoportbontás; a csoportbontások szervezésének elvei



A csoportbontások kialakításának feltétele a tantárgynak megfelelő mennyiségű

berendezési tárgy. Csoportbontást alkalmazunk idegen nyelv-, informatika-, technika

valamint hittan és erkölcstan órákon.

12.6. A tanulmányi munka értékelése

Iskolánk egyaránt fontosnak tartja a bemeneti méréseket, a folyamatellenőrzést és

kimeneti mérést. Mindegyik más-más haszonnal jár, s egyikük funkciója sem nélkülözhető.

Szerves összekapcsolódásuk és rendszerbe foglalásuk valamint folyamatos működésük

megteremthetik a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését és a hiányok

időbeni észlelését, korrigálását. Lehetővé teszi a tanári teljesítmények eredményességének

megítélését, az iskolai munka hatékonyságának a minősítését.

A bemeneti mérések azt a célt szolgálják, hogy az iskolába érkező és tanulmányaikat

megkezdő első évfolyamosok iskolakészültségi fokát megállapítsuk. Ez egyrészt jelzi az

iskola teendőit, az iskolaéretté tétel további feladatairól, másrészt jelzésül szolgál az érkezők

képességeiről és a várható teljesítményükről. Arra is lehetőséget ad, hogy az iskola

teljesítményéről információt kapjunk. Ha a későbbi teljesítmény a bemenetkor mértnél

alacsonyabb, az iskola önvizsgálatra kényszerül, ha a teljesítménycsoportok eredménye

magasabb, jelzi, hogy kihoztuk a gyerekekből a képességeiknek megfelelő teljesítményt.

A folyamatellenőrzés a minőség-ellenőrzés legfőbb eszköze, és az iskolai munka belső

szabályozásának döntő eleme. Eredményeként megállapítható a napi iskolai oktatómunka

szintje, s megítélhető az aktuális tudásszint. Módot ad az egyszeri tanulói megméretésre, hogy

hol tart az adott tudás elsajátításában, s milyen teendők állnak még a nevelő előtt a kívánatos -

vagy legalább a továbbhaladáshoz elégséges - tanulói teljesítmény eléréséig.

A kimenetei mérés lehetőséget teremt az iskola és az egyes tanulók eredményeinek az

összevetésére az előző teljesítményeikhez. Formái: dolgozatírás, feladatlap, felelet szóban.

A mérések időpontjai:

Bemeneti mérés:

Minden tanév októberének első felében az első évfolyamba érkező gyerekek

iskolaérettségének, képességének megállapítása. Differ vizsgálat.

Folyamatmérések:

– a 2. évfolyam végén az elemi készségek vizsgálata (írás, olvasás, számolás),

– a 4. évfolyamon az alapkészségek színvonalának a megállapítása (olvasástechnika,

szövegértés, helyesírás, alapműveletek végzése),

– 6. évfolyamon a gondolkodási műveletek és a logikai munkaformák

alkalmazásában való jártasságot ellenőrizzük, vizsgáljuk a kellő ütemű olvasást és a



feldolgozott prózai szövegek kifejező olvasását.

A folyamatmérések eredményei nem lehetnek a gyerekek minősítésének az eszközei.

Osztályzataiknál csak akkor vehetők figyelembe, ha a tanuló teljesítménye két osztályzat

között áll. Ilyenkor - amennyiben a vizsga eredmény a magasabb osztályzattal megegyező -

azt kell a gyerek számára megállapítani.

Kimeneti mérés:

Az országos kompetenciamérés alapján a 6. 8. évfolyamon.

A nevelési eredménymérések kötelező időpontjai:

A 3. évfolyam kezdetén az elemi szokások állapotának vizsgálata.

5. évfolyamban a tanulási szokások, az önálló tanulási technika és a neveltségi szint

mérésének vizsgálata.

A 7. évfolyam végén a legfőbb emberi értékekhez való viszonyulás, elfogadás

vizsgálata.

Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja:

– a tanulók minősítése,

– visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges

hiányosságokról,

– az önértékelés képességének kialakítása,

– a személyiség fejlesztése.

Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen:

– pedagógiailag kifogástalan,

– folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális,

– kiszámítható (nem kampányszerű),

– sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos

tevékenységét is,

– módszertanilag világos,

– konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos,

– lehetőség szerint kollektív,

– természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör!

Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait,

a tantárgy jellegét, a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is.

Az osztályozás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze!

Az ellenőrzés, értékelés formái:



– szóbeli: beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, stb.

– írásbeli: feladatlap, dolgozat, témazáró, stb.

– gyakorlati munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény

Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést,

ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára.

Az értékelés módjai:

– szöveges értékelés.

– 5 fokozatú számskála.

Az osztályzat (érdemjegy) akkor:

jeles (5): a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását

alkalmazni is képes,

jó (4): a tanuló kevés hibával sajátította el a helyi tanterv követelményeit, kisebb

bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását,

közepes (3): a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként

felszínesen és több hibával teljesíti, csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását,

elégséges (2): a tanuló a helyi tantervnek csak minimális a továbbhaladáshoz

szükséges ismereteit sajátította el, kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre,

elégtelen (1): a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem

sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői

segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.

Az érdemjegy (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái:

Első évfolyamon szimbólummal történő jelölések:

piros csillag KIVALÓAN TELJESÍTETT 91%-100%

piros pont JÓL TELJESÍTETT 81%-90%

piros karika. MEGFELELŐEN TELJESÍTETT 61%-80%

fekete pont . FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL 0%-60%

piros tintával: témazáró felmérések, dolgozatok, tanév végi osztályzatokat,

kék tintával: szóbeli feleletek, írásbeli feleletek, félévi osztályzatok

zöld tintával: gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok, kiselőadások, füzetek rendje, külalak.

A tanulók teljesítményét félévkor és tanév végén 3-8. évfolyam esetében az

osztályzatok fejezik ki. A félévi és év végi osztályzatok a tanulók tantárgyankénti

összteljesítményét tükrözik. Az osztályzatok kialakításában a témazáróknak kiemelt szerepe

legyen! Tanév végén az egész éves teljesítményt kell figyelembe venni. Az egyes



osztályzatokat gondos pedagógiai mérlegeléssel, nem pedig gépies műveletek útján kell

megállapítani. A témazárók alapvetően meghatározzák a félévi és az év végi osztályzatokat,

kétszeres értékkel bírnak. A hiányzó tanulóknak a témazárókat utólag kell pótolniuk.

A tanulói értékelés fajtái:

– nyomon követő értékelés (mérés): az adott osztály önmagához viszonyított

teljesítményének nyomon követése, a fejlődés minőségének és ütemének

regisztrálása,

– diagnosztikus és formatív értékelés: az alapkészségek mélységének a megismerése

a következő időszak fejlesztési feladatainak megtervezése,

– szummatív értékelés: a 4. évfolyam végén az alapkészségek megismerésével

javaslat a tanulók továbbhaladásához.

A 8. évfolyam végén a helyi tanterv által meghatározott tananyag elsajátítása

szintjének meghatározása, konzekvenciák levonása.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak

jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati

tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz

kapcsolódó követelményekre is.

A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika környezetismeret tantárgyakból az

első-negyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó

írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.

A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv

matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz

ellenőrzésénél:

– a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is

ellenőrizhetik,

– az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit

átfogó témazáró dolgozatot írnak.

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször

ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában.

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését,

minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az

iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is,

hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott, — fejlődött-e vagy hanyatlott — az előző



értékeléshez képest.

A tanulók írásbeli és szóbeli beszámoltatásának formái, rendje

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók

tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését, értékelését.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak

jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati

tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz

kapcsolódó követelményekre is.

A tanulók szóbeli kifejezőképességének fejlesztése érdekében a nevelők többször

ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelt formájában. Ennek érdekében egy-egy

tantárgy esetén egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet

sor írásbeli számonkérésre és lehetőleg minden tanulónak legalább egyszer felelni kell

szóban.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző

tantárgyak esetében a következők szerint történik:

– az 1. évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk,

– a 2-8. évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden

tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük,

– 2-3. évfolyamon a magyar nyelv, olvasás és írás és rajz tantárgyakban havonta 2-3

környezetismeret, ének tantárgyakban havonta 1-2 testnevelés tantárgyakban

havonta 1 érdemjegy biztosítja a teljesítmények minősítését.

Évente 4-5 témazáró felmérés szükséges a több tantárgyak ismeretanyagából s havonta

1-1 diagnosztizáló felmérést is elbírálnak a nevelők.

– 4-8. évfolyamon magyar nyelv és irodalomból (havonta legalább 2-2 érdemjeggyel)

külön értékelik és osztályozzák a tanulók teljesítményét, ezek lehetnek írásbeli

vagy szóbeli feleletek, helyesírási, nyelvtani dolgozatok.

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az

értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta

ellenőrzi és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a

tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatainak értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám)

érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a nevelők:Az

értékelés módjai:



– szöveges értékelés.

– 5 fokozatú számskála.

Évfolyam Teljesítmény Érdemjegy

2-4.+5-8. Magyar nyelv 0-50 % elégtelen (1)

51-65 % elégséges (2) _____

66-80% közepes (3)

81-90% jó(4)

91-100% _jeles (5)

5-8. 0-33% elégtelen (1)

34-50 % elégséges (2)

51-75% közepes (3)

76-90 % jó (4)

91-100% jeles(5)

– a 2-8. évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden

tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.

– az 1. évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.

– kiválóan teljesített 91%-100%

– jól teljesített 81%-90%

– megfelelően teljesített 61%-80%

– felzárkóztatásra szorul 0%-60%

– a 2. évfolyamon év végén, valamint az harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és

év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük,

– az 1. és a 2. évfolyamon félévkor és 1 évfolyamon év végén a tanulók munkáját az

egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük (az értékelő

lapokat a 4. számú melléklet tartalmazza).



A második évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik

évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a kővetkező tantárgyakból elért

eredmények kerülnek minősítésre:

– második évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret,

ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport,

– harmadik és negyedik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (4.évf.),

matematika, környezetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és

gyakorlat, testnevelés és sport,

– ötödik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek, idegen nyelv, matematika, természetismeret, ének-zene,

vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport,

– hatodik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek, idegen nyelv, matematika, természetismeret, földrajz, ének-

zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport,

– hetedik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia-

egészségtan, kémia, földrajz, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és

gyakorlat, testnevelés és sport,

– nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia-

egészségtan, kémia, földrajz, ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés és sport,

Amennyiben a tanuló csak gyógytestnevelés órán vesz részt, értékelését a gyógytest-

nevelő végzi, ha gyógytestnevelés és testnevelés órán is részt vesz, értékelését a testnevelő és

a gyógytestnevelő együtt végzi.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása.

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok

érvényesülnek:

– a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz

kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz

kapcsolódó ismeretek megszilárdítása,

– az 1-4. évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási

szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot,



– az 5-8. évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére — a szokásos (egyik óráról

a másikra esedékes) feladatokon túl — nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi

feladatot,

– a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy

osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot

lehet íratni,

– a tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni

választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi

feladatot javasolhatunk,

– az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje)

maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból,

– a napi felkészülés otthoni (napközis, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5

óránál.

12.7. A tanulók fizikai állapotának mérése, az alkalmazott eszközök

A Magyar Diáksport Szövetség kidolgozta a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi

Tesztet, a NETFIT-et. A 2015/2016-os tanévben NETFIT-tel mérik fel a felső tagozatos

diákok fittségét, az összes intézmény megkapta felméréshez szükséges eszközcsomagot és az

adatok feldolgozására szolgáló informatikai hátteret. Az alsó tagozatban a HUNGAROFIT

mérést alkalmazzuk. A pedagógusok továbbképzése befejeződött. A tanulók teljesítményét a

nemhez és életkorhoz igazodó "egészségsztenderdekhez" viszonyítják majd. Ezek olyan

minimális értékeket jelölnek, amelyeket teljesítve a tanulók nagyobb eséllyel lesznek védettek

az ülő életmóddal, a fizikai inaktivitással összefüggő betegségek rizikófaktoraival szemben.

Az eredményekből országos adatbázist hoznak létre, amely a fejlesztések alapját képezik.



1.sz. MELLÉKLET

NAGYMÁGOCSI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA du.-i szervezett programjai a 2015-

2016 tanévben A HÉT

IDŐPONTOK HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK

Délelőtti órák

Képességfejlesztés az alsó-, felső tagozaton, logopédiai, BTM, pszichológiai órák

6. óra 12:45-13:30

Szalontánc

7. óra 13:35-14:20

Matematika fejlesztés

Szalontánc

Magyar fejlesztés

Szalontánc

8. óra 14:25-15:10

Angol fejlesztés

Német szakkör

Földrajz szakkör

Szalontánc

Szalontánc

ECDL

9. óra 15:15-16:00

Magyar szakkör

Szalontánc

Rajz szakkör

ECDL

10 óra 16:05-16:50

Labdajátékok tmsport.

(alsó tagozat)

Mézeskalács szakkör

Ugrókötelezés

Gitár



NAGYMÁGOCSI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA du.-i szervezett programjai a 2015-

2016 tanévben B HÉT

IDŐPONTOK HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK

Délelőtti órák

Képességfejlesztés az alsó-, felső tagozaton, logopédiai, BTM, pszichológiai órák

6. óra 12:45-13:30

Matematika fejlesztés

Szalontánc

7. óra 13:35-14:20

Szalontánc

Magyar fejlesztés

Angol fejlesztés

8. óra 14:25-15:10

Szalontánc

Német szakkör

Szalontánc

ECDL

9. óra 15:15-16:00

Magyar szakkör

Szalontánc

Szalontánc

Rajz szakkör

ECDL

10 óra 16:05-16:50

Labdajátékok tmsport.

(alsó tagozat)

Mézeskalács szakkör

Rajz szakkör

Ugrókötelezés

Gitár

ECDL



2. sz. MELLÉKLET


2014/2015-ÖS TANÉV

TANÉV HELYI RENDJE

– első tanítási nap: 2015. szeptember 1.

– utolsó tanítási nap: 2016. június 15.

– tanítási napok száma: 181 nap

1, Az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontja, felhasználása

1. December 12. Hulladékgyűjtés (Ledolgozás: Október 3.)

2. Március 14. Szakmai nap (Ledolgozás: Március 5)

3. Június 13. Szakmai nap

4. Június 14. DÖK nap

5. Június 15. Osztálykirándulás

2. Az iskolai szünetek időpontja (a szünet előtti utolsó tanítási nap és a szünet utáni

tanítási nap megadásával)

– őszi szünet: 2015. október 26-től 2015. október 30-ig tart.

A szünet előtti utolsó tanítási nap 2015. október 22.(csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap

2014. november 2. (hétfő).

– téli szünet: 2015. december 21-től 2015. december 31-ig tart.

A szünet előtti utolsó tanítási nap 2015. december 18.(péntek), a szünet utáni első tanítási nap

2016. január 4. (hétfő).

– tavaszi szünet: 2016. március 24-től 2016. március 29-ig tart.

A szünet előtti utolsó tanítási nap 2016. március 23. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap

2016. március 30. (szerda).

3. Nemzeti ünnepek, megemlékezések formája

– aradi vértanúk (október 6.) Iskolai rendezvény keretében, a művelődési házban. A

7. osztály műsora

– október 23. Az iskolai rendezvény időpontja: Október 22.

Községi rendezvény időpontja: Október 23. de. 9 óra.. A 8.

osztályok műsora.

– a magyar kultúra napja (január 22.) Iskolarádión keresztüli megemlékezés a

Magyar szakkörös diákok segítségével



– március 15. Iskolai rendezvény időpontja: Március 11.

Községi rendezvény időpontja: Március 15. de. 9 óra. Az 5.

osztályosok műsora

– költészet napja (április 11.)

– Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.) Intézményi, községi szinten műsor

készítése

4. Az iskolai, a kollégiumi élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontja

– tanévnyitó ünnepség: 2015. augusztus 31. du. 17 óra

– ballagás: 2016. június 11. de. 9 óra

– tanévzáró ünnepség: 2016. június 20. du. 17 óra

5. Előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák

időpontja

Nevelőtestületi értekezletek időpontja:

– félévet záró értekezlet: 2016. február 8.

– tanévet záró értekezlet: 2016. június 24.

Szülői értekezletek időpontja:

Év eleji szülői értekezletek időpontjai:

Osztály: Időpont:







7. Szeptember 15. 16:30

8.a Szeptember 14. 17:00

8.b Szeptember 7. 17:00

Félévi szülői értekezletek időpontja: 2016. február első két hete.

Pályaválasztási szülői értekezlet: 2016. január közepe

Osztálykirándulással kapcsolatos szülői értekezlet: 2016. május

Fogadóórák időpontjai:



Berecz

Bernadett

Gila

Ágnes

Laszli

Mónika

Lenti

Beáta

Pelle

Gabriella

Reményi

Ferenc

Reményi

Ferencné

Stibál Éva Szabóné

Márfi

Ildikó

Virágos

Zoltán

A hét H. 1. óra H. 8. óra K. ¼ 8-

3/4 8

Sz. 7. óra Cs. 3. óra P. 4. óra Minden

reggel

½ 8-8

K. 3. óra H. 5. óra K. 4. óra

B hét H. 3. óra H. 8. óra K. ¼ 8-

3/4 8

K. 4. óra Sz. 3.óra Cs. 6. óra Minden

reggel

½ 8-8

H. 3. óra K.1/4 8-3/4

8

Sz.4. óra

Gombosné

Szabó

Erzsébet

Kajtár

Jánosné

Szabó

Eszter

Novák

Tünde

Sándorné

Szín

Rózsa

Maszlag

Gáborné

Bali

Nándorné

Takácsné

Móricz

Sára

Gulyás

Anita

A hét H. 3. óra K. 3 óra H. 7-7:45 H. 3.óra H. 5.óra H. 4. óra Minden

reggel

½ 8-8

H. 3. óra

B hét H. 3. óra K. 3 óra H. 7-7:45 H. 3.óra H. 5.óra H. 4. óra Minden

reggel

½ 8-8

K. 16:00-

17:00



6. Nyílt tanítási órák időpontjai:

November 9-13. Nyílt tanítási nap- alsó tagozat

November 9-13. Nyílt tanítási nap-felső tagozat



7. A tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontja

2016. január 6. és 2016. június 1. között.

8. Egyéb (versenyek időpontja, vizsgák időpontjai, projektnapok, témahetek, stb.)

– 2015. október 2-3. Hulladékgyűjtés

– 2015. október 8-ig Diagnosztikus felmérés

– 2015. november Egészségnap

– 2015. november Őszi kavalkád

– 2015. október 3. Alsós kirándulás

– 2015. őszi időszak Felsős kirándulás

– 2015. október (folyamatosan) Korcsolyázás

– 2015. november 21. Hunyadi bál

– 2015. december 4. Mikulás ünnepség

– 2015. december 18. Karácsonyi ünnepség

– 2016. január Simonyi verseny

– 2016. január ECDL vizsga

– 2016. február Farsang

– 2016. február Házi tornaverseny

– 2016. február Szép magyar beszéd

területi verseny

– 2016. május 18. Idegen nyelvi mérés

– 2016. május 19. Területi környezetismereti

verseny

– 2016. május 25. Kompetenciamérés

– 2016, május ECDL vizsga

– 2016. május 28. Festő-piknik

– 2016. június 2-4. Határtalanul kirándulás 7.

évf. (pályázat elbírálása függvényében)

– 2016. június 15. Osztálykirándulás



9. A 2015/16-os tanév részletes programterve

AUGUSZTUS

Időpont Esemény Felelős

Augusztus 10. Tankönyvek érkezése Kajtár Jánosné Szabó

Eszter

Augusztus 24. Alakuló értekezlet, munkaközösségi

foglalkozások

ig, mkv-k

Augusztus 12-19. Felkészítés javítóvizsgára, ig., igh. szakos

pedagógus

Folyamatosan Teremrendezés of., szaktanárok

Folyamatosan Órarend elkészítése, nevelői ügyelet

megszervezése, tanulói ügyelet

megszervezése, tanulókíséret, ebédeltetési

felügyelet

ig., igh.,

pedagógusok,

Augusztus 25. Tanévindító értekezlet Fábiánsebestyénben Ig.

Augusztus 26. Javítóvizsga ig., igh.szakos

pedagógus

Augusztus 26. Tankönyv kiosztás ig., igh. Kajtár

Jánosné Szabó Eszter

Augusztus 27. Munkavédelmi, Tűzvédelmi oktatás

Továbbképzések pedagógusoknak

Érintett pedagógusok,

Tóth Gyula, Nacsa

Bálint

Augusztus 28. Továbbképzések pedagógusoknak Érintett pedagógusok

Augusztus 31. 17:00 Tanévnyitó ünnepség Ig, igh

SZEPTEMBER




Szeptember1. Első tanítási nap: baleseti, tűzvédelmi oktatás,

tűzriadó, tartós tankönyvek átvétele

ig., pedagógusok,

karbantartó, Kajtár

Jánosné Szabó Eszter

1. Szülői értekezlet az 1. évfolyamos tanulók

szüleinek

Maszlag Gáborné,

Bali Nándorné

Folyamatos Felkészülés a tanfelügyeleti, önértékelési

rendszerre

pedagógusok

Szeptember első két

hete

Osztály szülői értekezletek ig., of.,

Szeptember 9. SZMK értekezlet

Szeptember 3. Jelentkezés szakkörökbe igh., szakkörvezetők

Szeptember 30. Tanmenetek, foglalkozási tervek,

munkaközösségi és diákönkormányzati

munkatervek elkészítése, sportnaptári terv,

fejlesztési tervek leadása

tanítók, szaktanárok

folyamatosan Tanári portfóliók vezetése tanítók, szaktanárok

folyamatosan Fogászati szűrés igh., of.

OKTÓBER


Október 2.

(December 12

ledolgozása)

Hulladékgyűjtés DÖK, pedagógusok,

karbantartó,

folyamatos Kulcskompetenciák fejlesztése tanítók, szaktanárok

Október 6. Megemlékezés az aradi vértanúkról 7. o. Lenti Beáta

Október 9. 1. évfolyam alapkészségek felmérése ig.,1o. of.,

Október 15. Statisztika elkészítése igh., pedagógusok

Kastélyotthon-szüreti rendezvény

Szociális Szolgáltató Központ –idősek napja



Október 22. Megemlékezés okt. 23-ról 8o. Reményi

Ferencné, Szabóné

Márfi Ildikó

Október 23. Községi megemlékezés okt. 23-ról 8o. Reményi

Ferencné, Szabóné

Márfi Ildikó

Hat. idő: Október 30. Igénylőlapok leadása a tanulói

tankönyvtámogatáshoz a 2015/2016-es

tanévre

of., tankönyvfelelősök

Október 23-

November 1.

Őszi szünet

NOVEMBER


Egészségnap ig., szaktanár

9-13. Nyílt tanítási nap- alsó tanítók

9-13. Nyílt tanítási nap-felső tanárok

Folyamatosan Korcsolyázás szervezése Szentesre testnevelést tanítók

November 21. Hunyadi-bál Ig, pedagógusok

DECEMBER


Mozgáskorlátozottak karácsonyi ünnepsége 4. osztály

Téli szünet előtti

utolsó hét

Karácsonyi ünnepség a Kastélyotthonban 1. osztály

Téli szünet előtti

utolsó hét

Karácsonyi ünnepség a Szociális Szolgáltató

Központban

4. osztály

4. Mikulásrendezvény ig., DÖK,



8. 8. osztályosok központi írásbeli felvételi

vizsgára jelentkezés (Arany János)

Reményi Ferencné,

Szabóné Márfi Ildikó

12. (dec. 24.

ledolgozása)

Ledolgozva: Október

2-án

Tanítás nélküli munkanap Ig.

18. Karácsonyi ünnepség Ig. Diákönkorm.

19 Hírmondó karácsony-községi ünnepség 4. osztály

Dec.19-jan. 3-ig Téli szünet

JANUÁR


17-ig Félévi felmérések elvégzése szaktanárok, tanítók

16.10 óra Központi írásbeli vizsga (Arany János) Reményi Ferencné,


22. I. félév tanulmányi munkájának lezárása Pedagógusok

22. Magyar kultúra napja Szabóné Márfi Ildikó

25. Osztályozó konferencia ig., igh., szaktanárok,

tanítók

folyamatos Tankönyvrendelés előkészítése tankönyvfelelős,

szaktanárok, tanítók,

mkv-k,

29. Szülők értesítése a félévi tanulmányi

eredményekről

of.,

29. Félévi beszámolók, statisztika elkészítése tanítók, szaktanárok,

mkv-k,



FEBRUÁR


8. Félévi értekezlet ig

12 Jelentkezési lapok továbbítása a középfokú

intézményekbe

Reményi Ferencné,


Farsangi rendezvények DÖK, tanítók

Osztályszülői értekezletek of.

folyamatos Tankönyvrendelés tankönyvfelelős, ig.

Házi tornaverseny testnevelést tanítók

13-ig Szép Magyar Beszéd verseny Szabóné Márfi Ildikó

MÁRCIUS


Március 11. 1848. márc. 15. Forradalom és szabadságharc

tiszteletére iskolai ünnepély

ig., 5.o.,

Március 15. Márc. 15-e megünneplése – községi

rendezvény

ig., 5o.,

Március 24-29. Tavaszi szünet

ÁPRILIS


Óvodai szülői értekezlet ig.,

Központilag adott Első osztályosok beíratása ig., titkárság

utolsó hete Édesanyák köszöntése tanítók, of.,



20. Választható tantárgyakra jelentkezés of., igh.,

MÁJUS


Folyamatos Suliváró: A nagycsoportos óvodások

fogadása az iskolában

ig., leendő 1. oszt.

tanítók

folyamatos Határtalanul pályázat kirándulásának

előkészítése

7o. osztályfőnök,

18. Idegen nyelvi mérés Ig. szaktanárok

25 Kompetenciamérés, 6., 8.évfolyam ig., pedagógusok

JÚNIUS


2-4. Határtalanul pályázati kirándulás 7o. osztályfőnökök

4. Összetartozás napja

8. Osztályozó értekezlet- alsó tagozat ig., igh., szaktanárok,

tanítók,

6. Osztályozó értekezlet-felső tagozat ig., igh., szaktanárok,

6-11. Tartós tankönyvek beszedése of., tk. felelős

Szekrények, osztályok, szertárak rendje tanítók, szaktanárok

11. 9 óra Ballagás ig., 7-8o. of.

15. Osztálykirándulás

Év végi statisztika leadása pedagógusok,

19. 17:00 Tanévzáró ünnepély ig., igh.,

24. Tanévzáró értékelő nevelőtestületi értekezlet ig., igh.,



AUGUSZTUS


Kelló értesítés

alapján

Tankönyvek átvétele Kajtár Jánosné Szabó

Eszter

EMMI rendelet

szerint, a nyári

szabadságok után

Alakuló értekezlet

Javító, osztályozó vizsgák

Tanévnyitó értekezlet, tanévnyitó ünnepély

ig.,

Záradék:

A munkatervet a nevelőtestület a javasolt változtatásokkal 2015. augusztus 24-én a

tanévnyitó nevelőtestületi értekezleten kiegészítésekkel és mellékletekkel együtt

egyhangúlag elfogadta.

A munkatervet a szülői munkaközösség a 2015. szeptember 9-én az alakuló

ülésén jóváhagyta. A diákönkormányzat az iskola munkatervét megismerte és

jóváhagyta.

Nagymágocs, 2015. szeptember 11.

Documents

NAGYMÁGOCSI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOSnagymagocsiiskola.sulinet.hu/index_htm_files/2015.pdfMUNKATERV 2015-16-ÖS TANÉVNAGYMÁGOCSI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA NAGYMÁGOCSI