634.0.221.23

NEHANY SZO EGY ELFELEJTETT ERDŐGAZDÁLKODÁSI MÓDRÓL Péti Miklós

A z erdők államosításával az erdőgazdálkodás egy sajátos módja, a k i s terü­letű magánerdőkben folyta tot t paraszti szálalás is megszűnt. P a r a s z t i szálaiás­n a k nevezzük a tulajdonostól függetlenül — a nemzetközi i r o d a l o m m a l egybe­hangzóan — az erdőknek azt a rendszer te len szálaló kezelését, m e l y n e k során m i n d i g a p i l l a n a t n y i l a g legnagyobb hasznot nyújtó fákat vágták k i . Természe­tesen i l y e n gazdálkodás mel le t t a faállomány minősége és értéke n e m j avu l t . Igaz, hogy a tulajdonost az állandó jövedelemszerzés vezette, de a r r a m i n d i g vigyázott, hogy a felújúlást a használattal ne veszélyeztesse.

M e n n y i b e n lehet ezt a gazdálkodást szálaiásnak nevezn i? M i l y e n o k o k kény­szerítették erre a gazdálkodásra a tu la jdonosokat? E z e k r e a kérdésekre i g y e ­keztünk választ találni a szentgáli vo l t magánerdőkben végzett faállományszer­keze t i vizsgálataink során.

Munkánkat megkönnyítette az, hogy az erdőgazdaságok v a g y termelőszövet­kezetek tulajdonába került k i s területű magánerdők közül jónéhány az el tel t három évtized alat t érintetlenül marad t , így megőrizte a több száz évre v i s sza ­tekintő gazdálkodás nyomai t .

Szentgálon az erdőgazdálkodás szinte egyidős a községgel. Lakói Károly R ó ­ber t uralkodása idején kapták a királyi vadászok kiváltságát, és vadászati s zo l ­gálatuk fejében mentesültek a jobbágy terhek alól. Szabadok vo l t ak m i n t a ne ­mesek, szabadságuk azonban területhez kötődött. Kiváltságukat csak a d d i g él­vezhették, míg a község határán belül éltek. Szolgálatukat, a vadászatot a köz­séghez tartozó 20 000 kh-a t meghaladó erdőterületen végezték. E z az erdőbirtok adta megélhetési lehetőségüket is. A községhez közelebb eső területeket az egyes családok külön kezelték, a távolabb levők közös tu l a jdonban vo l t ak . A tagosítás után eltérő nagyságú erdőbirtokok a l aku l t ak k i a fél holdastól a száz ho lda t meghaladóig.

Erdejükben a gazdák saját belátásuk, érzékük, szakértelmük és g y a k r a n a n y a g i helyzetük szer int gazdálkodtak. E n n e k megfelelően az erdőterületek sorsa a következőképpen a l a k u l t :

— az erdőt tel jesen kiirtották és szántóföldi művelés alá vonták, —• kiritkították, és fás legelőként hasznosították, — a kitermelést úgy végezték, hogy az erdő magától felújuljon.

E z utóbbi vizsgálatunk tárgya. A nemzetközi i r o d a l o m , különösen azon o r ­szágoké (Németország, Svájc, Franciaország) aho l a szálalás nagy mértékben és szakszerűen f o l y i k , már régen k ido lgoz t a a szálalás fő állományszerkezeti jellemzőit. E z e k ismeretében néhány fő fatermési és faállományszerkezeti té­nyezőt számítottunk k i „szálaló" kísérleti területeinken, s a kapot t adatokat ösz-szevetettük az egykorú vágásos erdő faállományszerkezeti ada t a iva l is .

A KÍSÉRLETI TERÜLETEKRŐL

A bejárások során két kezelési módra (szálankénti és csoportos szálalás) s ike ­rült kísérleti területet kitűznünk. A csoportos szálalás kísérleti területe (I. p a r ­cella) Szentgál 77 b jelű erdőrészletben, a szálankénti szálalásé (II. parcel la) Szentgál 18 g jelű erdőrészletben található. A k o n t r o l l terület, m e l y egykorú vá-gásos erdő, U g o d 28 d erdőrészletben található. (1971-ben érvényes üzemtervi jelek.) A terület nagysága az első két esetben 1 ha , a kontroll területé 0,8 ha . A szálaló területeken a méretes fák átlagkora 95 év. A k o n t r o l l állományé 122 év. A z összehasonlításhoz fatermési tábla segítségével számítottuk a 95 éves k o r r a vonatkozó adatokat .

A területek a M a g a s - B a k o n y erdőgazdasági tájhoz tar toznak. Középhegységi, h u m i d klímájú, Carex piZosa-bükkös mindhárom. T a l a j : I. pa rce l l a középmély b a r n a rendz ina , II . pa rce l l a löszön k i a l a k u l t barnaföld és a k o n t r o l l középmély agyagbemosódásos b a r n a erdőtalaj.

A tengerszint fe le t t i magasság 300—350 méter. Évi átlagos középhőmérséklet 8,5 °C. Évi átlagos csapadék 750—800 m m .

| ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS [

A külső felvételek során m i n d e n kísérleti parcellán megmértük a törzsek mellmagassági átmérőjét két egymásra merőleges irányban cm-es pontosság­gal , s m i n d e n törzs magasságát m-es pontossággal. A fákat ezen kívül a I U F R O faosztályozásnak megfelelően minősítettük.

A feldolgozás során a te rep i jegyzőkönyvek adataiból szintenként és fafa jon­ként számítottuk az átlagos átmérőt, magasságot, körlapot. K i m u t a t t u k az 1 ha - r a vonatkozta to t t fatömeget és ennek választékok szer in t i megoszlását, ér­tékét fo r in tban .

A magasság és az átmérő adatokat , v a l a m i n t a törzsszám gyakoriságot a m a ­t e m a t i k a i s ta t i sz t ika módszereivel értékeltük. E z jelentős segítséget nyújtott a faállományszerkezeti elemzéshez és összehasonlításhoz.

I VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉS \

A legfontosabb faállományszerkezeti jellemzőket az 1. táblázatban közöljük. A z adatokat áttekintve több, a szálaló erdőre jellemző tulajdonságot állapít­

ha tunk m e g :

1: Magas a törzsszám. ( A második parce l la a lacsonyabb törzsszáma abból ered, hogy ott a felvétel csak az 5 cm-nél vastagabb egyedeket érintette.)

2. A vastagsági fokonkénti .törzsszám-gyakorisági po l i gon j o b b o l d a l i ferde­sége. (Ez a ferdeség az I. pa rce l l a esetében közepes, a II. parcelláéban erős.) M i n d e z e k exponenciális jellegű gyakoriság eloszlásra u ta lnak , a m e l y a szálaló erdők egy ik jellemzője.

3. A z átmérő és a magasság relatív szórásának nagysága (s%), ez nagyjából kétszerese a k o n t r o l l területének, s az állományok nagyfokú magasság és át­mérő differenciáltságát j e l z i , szintén a szálaló erdőkre je l lemző. '

4. Szembetűnő az átlagmagasság eltérő v o l t a a k o n t r o l l terület és a szálaló parcellák közt. A szálaló erdőkben több az átlagkornál f ia ta labb, k i sebb nagy­ságú fa, s ez le ront ja az átlagmagasságot. U g y a n e z v o n a t k o z i k az átlagátmérő értékére is . A termőhelyi v i s zonyok különbözősége e k k o r a eltérést n e m i n d o ­k o l n a .

Az állományszerkezet! vizsgálat legfontosabb számított értékei

J

A törzsszám-gyakoriság mat. stat. jellemzői

J vastagsági magassági

J fokonként

Parc , jele Fe E T (cm) Fe E T

(em)

I 0,79

1,17

0,58

0,54

—0,79

0,29

60

74

50

—0,11

0,14

—0,2 6

6

27

25 I I

K o n t r o l l

0,79

1,17

0,58

0,54

—0,79

0,29

60

74

50

—0,11

0,14 —0,8

6

6

27

25

A z átmérő A magasság mat. stat. jellemzői

Parc . jele D (cm)

DG

(cm) SD

(cm) ^ % H

(m) SH (m)

S%

I 17,85

27,60

95 év

122 év 44,11

21,65

31,92

35,96

46,18

±11,34

+ 16,37

+ 13,87

63,53

59,31

31,44

14,32

15,43

20,25

26,00

+ 4,5

+ 5,6

4

6

31,70

36,68 I I

17,85

27,60

95 év

122 év 44,11

21,65

31,92

35,96

46,18

±11,34

+ 16,37

+ 13,87

63,53

59,31

31,44

14,32

15,43

20,25

26,00

+ 4,5

+ 5,6

4

6

31,70

36,68

17,85

27,60

95 év

122 év 44,11

21,65

31,92

35,96

46,18

±11,34

+ 16,37

+ 13,87

63,53

59,31

31,44

14,32

15,43

20,25

26,00

+ 4,5

+ 5,6

A törzsszám A körlap adatai

Parc . jele N db

G m 2 /o • • v

I ~i 704 24,50 78,5,

I I 254 20 ,83

,21 ,51

65,1

100,0 88,1

95 év 304 122 év 164

31 27

,83

,21 ,51

65,1

100,0 88,1

Fe = Ferdeség; i? = Excessus; T = Terjedelem; <S = Szórás; D = Átmérő; H = Magas­ság; G = Körlapösszeg

5. A szálaló erdő jellemzője a magasság és az átmérő széles ter jedelme (lásd T értékek).

6. A többhelyütt előforduló negatív excessus (csúcsosság) a gyakoriság p o -l igonok kétcsúcsosságára u ta l . Jól j e l l e m z i ez a rendszer te len szálalást, m e l y n e m m i n d e n vastagsági fokból szálalt, h anem amire éppen szükség vol t . Ezért aztán néhány vastagsági fokban a törzsszám visszaesik, s emiat t a l a k u l k i a két-csúcsosság.

Szemléltetésképpen közüljük az I. pa rce l l a és a k o n t r o l l vastagsági f o k o n ­kénti törzsszám-gyakoriság poligonját és a körlap-gyakoriság poligonját •— v a s ­tagsági fokonként — a II. parcelláról és a k o n t r o l l területről (1—4. ábra). A körlap gyakoriság jól láthatóan b a l o l d a l i ferdeségű pol igonja (4. ábra, II. p a r ­cella) szintén a szálaló erdő jel leget igazol ja .

3 a 13 J8 23 2S 33 38 i3 53 S» 63 68 tf„c/ 1. ábra

Kontroll

2. ábra 23 2g 33 Ú 43 iS S3 5 Í 63 6B 73 70 S3 « « rf„cm

3. ábra

A szálaló erdőkben a körlap terület legnagyobb részét a kevés számú, nagy átmérőjű egyed adja, míg az egykorú erdőkben a nagy számú, átlagos vas tag­ságú egyed. (V. ö. „ A törzsszám gyakoriság vastagsági fokonként" ábrával.)

Az állomány szerkezeti vizsgálatokkal kimutatható volt a paraszti erdőgazdál­kodás szálaló volta. A z értékelés során i n d o k o l t a n a legjellemzőbb adatokat emeltük k i . N e m szabad e l fe le j tkezni arról, hogy csaknem h a r m i n c éve fe lhagy­tak ezzel a gazdálkodással, s bár a fő jellemvonások változatlanok marad tak , az ellentmondások kiküszöbölése érdekében a két szálaló kezelés adatai t együt­tesen használtuk fe l összehasonlításra.

4. ábra

A fen t iekben u t a l t unk rá, hogy gazdasági jellegű összehasonlításokat is vé ­geztünk 95 éves vágáskort, i l l e tve 95 éves teljes átszálalási időszakot f igye lembe véve. A szálaló erdő 95 év alatt tőár értékben m i n t e g y 40%-át adja a vágásos erdőnek, de az élőfakészlete, a m e l y gyako r l a t i l ag n e m változik, a területen m a ­rad , s biz tos a lapja a további gazdálkodásnak. A vágásos erdőnek tetemes a f e l ­újítási költsége, de a magtermés, a csemetebeszerzési lehetőségek, az időjárás, sőt a munkaerő helyzet is nehezítik a felújítást, csökkentik az üzembiztonságot.

Fon tos még megemlíteni, hogy a szálaló erdő a realizálható értéket évente járadékszerűen adja, míg a vágásos erdőnél hosszabb ráfordítási időszak után termelődik a természetesen nagyobb realizálható érték.

A szerényebb, de biztos jövedelemforrás az, ami indokolttá tette a kis magán­gazdaságok számára a szálaló gazdálkodás alkalmazását. A m a g y a r gazda józan észjárásával korán rájött a r ra , hogy nemcsak ma , h a n e m ho lnap is aka r vágni, hogy a tartamosságot csak a szálalással tud ja biztosítani, s a felújítás költségei a k k o r a legkisebbek, h a a természet, m a g a végzi e l azt. A z erdőbirtoka g y a k r a n kizárólagos megélhetése vol t . N e m bírta v o l n a a le tarol t erdő erdősítési költsé­geit vállalni, n e m beszélve arról, hogy számba vehető jövedelemhez csak hosz-szú idő után ju tot t v o l n a az új erdőből. E z a gazdasági kényszer döntő szerepet játszott abban, hogy az egyébként szálaló gazdálkodásra kevéssé a lka lmas l o m b ­erdőkben is ezt a gazdálkodást folytatták.

I KÖVETKEZTETÉSEK |

Nézzünk most túl a szentgáli határon! Országszerte sok v o l t a magánerdő, g y a k r a n mostohább termőhelyen, m i n t a szentgáliaké. A z erdőrendezői g y a k o r ­l a tban többször találkoztunk velük, általában véderdők, nemegyszer gazdaság­t a l annak ítélt területek. A je len legi nagyüzemi módszerekkel szinte lehetet len bennük rentábilisan gazdálkodni, ezért g y a k r a n elhagyott , e lhanyagol t állapot­b a n vannak . E z h iba , h i szen ezen erdőállományok biológiai értéke nagy, jelen­tős részesei környezetünk, egészségünk, bioszféránk védelmének. N e m szabad s o r s u k r a h a g y n i ezeket a területeket, mer t ez pusztulásukhoz, jó tékony környe­zetvédelmi hatásuk megszűnéséhez vezetne. Már ped ig főt importálhatunk, de az erdő jótékony hatását nem!

A f en t i faállományszerkezeti értékelés is bizonyítja, hogy a szálaló gazdálko­dásnak hagyományai v a n n a k hazánkban. A közeljövő feladata lenne egy racio­nális, a jelenlegi munkaerő-helyzetnek és gépesítési szintnek megfelelő szálaló

gazdálkodás kidolgozása, m e l y ezen faállományok hasznosítását és további f e n n ­tartását biztosítaná. U g y a n a k k o r az üdülőerdőkben. is jelentős szerepet k a p ­ha tna , aho l természetes igény, hogy a faállományok fo lyamatosan szolgálják e l ­sődleges céljukat.

A magánerdők gazdálkodási problémáival Neuwirth János fog la lkozot t az 1950-es években. A Balatonfelvidék rossz termőhelyi adottságú termelőszövetke­ze t i e rde iben ped ig Gáspár Hantos Géza j avaso l ta a szálaló gazdálkodás m e g ­honosítását.

Környezetünk védelme, az erdők megóvása n a p j a i n k b a n óriási gonddá nőtt. Éppen ezért szeretném a fent i gondo l a tokka l a szálalást újra a szakközönség figyelmébe ajánlani.

nemu M.: H E C K O J 1 B K O CJIOB O 3 A B b I T 0 M M E T O f l E B E J J E H H ? ? J l E C H O r O X 0 3 £ t t t C T B A

B nepHoa no Bxopoíí MHPOBOÜ BOBHW H B BeHrpHH qacro nöJibsoBajiHCb B qacTHbix K P C C T H H C K H X necax BtiöopoMHOS pyÖKOíí. npoBefleHHbie AonojiHHTejibHO ncribiTaHHH noKa3biBaioT, MTO jiec, B K O T O P O M ocyinecT-BJIHÉTCH BbiÖopo^HaH pyöKa, c yqexoM 95-jieTHoro nepHOjia IIOJIHOÍÍ BbiQopKH, HaeT OKOJIO 40% CTOHMOCTH Ha Kopnro, nojiyqaeMoö npn jiecoceMHOM xo3HHCTBe, H O 3anac flpeBecHHbi B Jiecy npaKTHMecKH He H3iweHHeTc^ H HBJiaeTC?i sepHbiM ocHOBaHHeM ítajibHeHiuero Benemm xo3HííCTBa. C O C O Ö H M BHHiwaHHeM na couHanbKbie (JtyHK-U H H jieca, uejiecoo6pa3HOfí 0Ka3biBaeTCH pa3pa6oTKa pauHOHajibHoro Meroffa BbiÖopo^iHoro xo3HííCTBa, yAOB-jieTBopíitomero H TpeGoBaHHH MexaHH3auHK.

Péti, L.; S O M É W O R D S A B O U T A F O R G O T T É N S Y S T E M O F S I L V I C U L T U R E

T h e s i lv i cu l tura l system of selective cutt ing was c o m m o n i n the pr lvate ly owned peasant forests of H u n g a r y before W o r l d W a r II. L a t e r examinat ions show that w i th in a 95 years rotat ion per iod of throughout selection prov ided at least 400/o of the stumpage va lue of c learcutt ing, whi le the standing crop biomass remained pract ica l ly unchanged , p r o v i d i n g a safe basis of further management . W i t h special regard to the welfare inf luences öf forest, it seems to be expedient to elaborate a system of selective cutting i n our present condit ions according to the requirements of rat iona l mechanizat ion, too.

634.0.426

ADATOK FALEVELEK RADIOAKTÍV

Szabó András SZENNYEZETTSÉGÉRŐL

A környezet kontaminációjának vizsgálata és a szennyezettség mértékének csökkentése nap j a ink egy ik legfontosabb s világméretű problémája. A sugárzó izotópok és a nukleáris energ ia felhasználásának következtében fontos feladat a radioaktív kontamináció ellenőrzése is.

A bioszféra radioaktív szennyezettségének f i gye l emme l kísérése azért szük­séges, mer t a sugárzó izotópok a növényekből közvetlenül, v a g y az állati szer­vezetek közbeiktatásával közvetve az ember i szervezetbe is be ju tnak, s gene­t i k a i sugárkárosodást okozhatnak.

Magyarországon az Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézetek radiológiai laboratóriumaiban fo lynak rendszeres sugárszennyezettség! vizsgálatok. A győri laboratórium 1966-ban kapcsolódott be a MÉM keretében létrehozott Mérő- és Adatszolgáltató Hálózat munkájába. Rendszeres je l legge l a tej, t a k a r ­mány, sóska, spenót, saláta, egyes állati csontok és ha lak radiológiai vizsgálatát