Upload
santo
View
53
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Nemzetközi üzleti környezet. 3. Természeti környezet. Energiaforrások. Alapvetően kétféle energiaforrás van Nem megújuló energiaforrások → fosszilis tüzelőanyagok: alatt a szenet, kőolajat és földgázt értjük, amelyek lebomlott növények és állatok maradványai - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
1
Nemzetközi üzleti környezet
3. Természeti környezet
2
Energiaforrások
• Alapvetően kétféle energiaforrás vana) Nem megújuló energiaforrások → fosszilis tüzelőanyagok:
alatt a szenet, kőolajat és földgázt értjük, amelyek lebomlott növények és állatok maradványai
– Problémák: az összes energiaforrások döntő részét ezek adják, felhasználási ütem >> képződési ütem, felhasználásuk környezetkárosító, egyenlőtlen a részesedés a belőlük nyert energiából)
a) Megújuló energiaforrások (nap, szél, víz, geotermikus, biomassza)
– Problémák: kicsi a részesedésük az összes energiaforrásból (EU kb.10%, Svédország > 30%, Magyarország < 5%), még sok időre és pénzre van szükség a hatékonnyá tételükhöz (nem koncentrálható, tárolása problémás stb.)
3
Fosszilis tüzelőanyagok szén kibocsátása, 1800-2004 (Forrás: Wikipédia)
4
Nem megújuló energiaforrások
1) Elégetésük → szennyezőanyagokat juttat az atmoszférába. a) Egyes ilyen anyagok, mint a szén-dioxid , amelyek erősítik az
üvegházhatást, ami globális felmelegedéshez, erősebb viharokhoz, és a szélsőséges időjárás miatt növekvő költségekhez vezet.
b) Más szennyezők, mint a kén-dioxid, jelen vannak a savas esőkben. c) Az olajfúrás és olaj szállítása pedig olajszennyezéssel átitatott területeket
hagy maga után. 2) Képződési ütem kb. 0
3) Felhasználási ütem 100.000-szer nagyobb, mint egykoron a képződési üteme volt.
4) Egyenlőtlen részesedés az energiából (1 amerikai = 60 indiai = 140 tanzániai = 1100 ruandai)
5
Az erdők pusztítása
1) Az erdőirtás mértéke (forrás: www.sulinet.hu) - emlékeztetőül: Magyarország területe 93.000 négyzetkilométer!
6
Az erdőirtás legnagyobb mértékű az esőerdőkben
• A Föld erdeinek 1/3-át az esőerdők teszik ki. • Az amazóniai esőerdők eredeti területükből már kb. 25%-ot
vesztettek. • Ha így megy tovább: 15-20 éven belül eltűnnek az őserdők. • Az esőerdők irtásának elsőszámú oka: ezáltal mezőgazdasági
termőterülethez, illetve az állattartáshoz szükséges legelőkhöz jusson a helyi lakosság. – Az erdőirtás menete: kivágják a nagy fákat, felégetik a növényzetet,
majd az így nyert tisztást bevetik.↓
Három évi művelés után a talaj gyakorlatilag kimerül és az egészet újra kezdik - valahol másutt.
↓ Az erdőnek legalább 30-40 évre lenne szüksége ahhoz, hogy
megújuljon, de a gyakorlatban kb. 10 év után újra vágják, aminek következtében a talaj végképp elsilányul, terméketlenné válik.
7
Az erdőirtás legnagyobb mértékű az esőerdőkben II.
• Az esőerdők pusztításának másik oka a haszonfa kitermelés (kb. 15%-os arány). – Pl. Brazíliában óriási összegeket tesz zsebre a mahagóni-maffia.
(A mahagóni az Amerikába és Európába kerül, ahol olyan „nélkülözhetetlen” termékek belőle, mint luxus bútorok, yacht-ok, zeneszerszámok és koporsók!)
• Az esőerdők gátlástalan pusztításának eredménye:– Az egész bioszféra egyensúlyának felborulása,– számos növény- és állatfajt a kipusztulás szélére sodródása, – az őserdőkben élő népek (pl. a janomami indiánok) kihalásának
fenyegetése
8
A vízi ökoszisztémák túlzott kihasználása
• A Földön lévő összes vízkészlet kb. 3%-a édesvíz
• Az édesvíz – 79%-a hó és jég, – 20%-a talajvíz, – 1%-a ún. felszíni édesvíz (tavak, folyók, légnedvesség,
élőlények víztartalma stb.)
• A vízfelhasználás 1950 óta megháromszorozódott Következmények:
– Talajvíz szintje csökken (India, Fülöp-szigetek 40-50 m)– Folyók, tavak vízállománya jelentősen csökken (lásd pl. Aral-tó
esete)– Vízhiány (több százmillió embernek van problémája napi ivóvíz
beszerzésével)
9
Kibocsátások visszajuttatása a természetbe I.
• Alapprobléma: a hulladékok természetbe juttatásának sebessége >> a természet feldolgozó képességének a sebessége
• Levegőszennyezés– Üvegházhatású gázok (szén-dioxid, metán, nitrogén-oxidok
stb.)– Ózonpajzsot ritkító gázok (CFC-k)– Radioaktív anyagok (Csernobil, NASA-műhold 1964)– Levegőbe kerülő por, korom, apró részecskék (erdőtüzek,
közlekedés stb.) → asztma, tüdőrák stb.– Kipufogógázok (kb. 816 millió motoros jármű)– probléma: a légkörbe kikerülő és elkeveredő anyagokat nem
lehet visszavenni (és hosszú a lebomlási idejük)
10
Kibocsátások visszajuttatása a természetbe II.
• Talajok elszennyezése– Fejlett országok 2-3 kg háztartási
hulladék/fő/nap– Szeméttelepek, szemét „hegyek”, szemét
„szigetek” (New York)– Hulladék exportálás (Világbank biztatásával!)– Radioaktív hulladékok „elásása” → problémák– Vegyszerek, permetező szerek, növényvédő
szerek talajba kerülése → talajpusztulás, nitrátos vizek stb.
11
Kibocsátások visszajuttatása a természetbe III.
• Vizek szennyezése– Óceánokba jutó kőolaj (évi 4-8 millió tonna, Exxon Valdez: 1989,
50 millió liter olaj a tengerbe,kb. 200.000 db madár és vízi emlős és megszámlálhatatlan sok hal pusztult el)
– Folyók, tavak szennyezése– Tiszai ciánszennyezés (2000, Nagybánya, AURUL, kb. 1241
tonna halpusztulás, Verespatak)– Minamata-kór (1950-es évek, higanymérgezés)
• Hulladékok problémájára megoldás: 1) drasztikusan csökkenti kell a keletkezésüket 2) meg kell oldani az újrahasznosításukat (a természet
saját anyagait 100%-ig újrahasznosítja!)
12
Az üvegházhatás jelensége I. (forrás: E. Uherek, www.atmosphere.mpg.de)
13
Az üvegházhatás jelensége II. (forrás: E. Uherek, www.atmosphere.mpg.de)
• Először nézzük meg mi történik a Napból érkező sugárzással.
• (1) A Nap lényegében minden sugárzás, és energia forrása, ami a Föld felé jön az űrből. (2) A napfény egy része eléri a felszínt, különböző felszínformákat: erdők, óceánok, sivatagok, szavannák, városok, jég és hó.(3) A földfelszín nem nyel el minden, hozzá érkező napsugárzást, hanem egy részét azonnal visszaveri (reflekció). Főleg a nagyon fényes felszínek, mint jég és a hó kiváló visszaverők.(4) A reflekció nemcsak a földfelszínen fordul elő. A napsugárzás egy részét már a felhők is visszaverik.(5) A napfényt nemcsak a földfelszín nyeli el (abszorpció), hanem a levegőben lévő molekulák és részecskék is.
14
Az üvegházhatás jelensége III. (forrás: E. Uherek, www.atmosphere.mpg.de)
• A sugárzás felszínt elérő része melegíti azt. A Föld ezt a hőt infravörös sugárzás révén kisugározza. Nézzük meg, mi történik ezzel a hősugárzással!
• (6) A Nap által felmelegített felszín a hősugárzás forrása (hosszúhullámú infravörös sugárzás). (7) Az energia egy része arra kell, hogy elpárologtassa a vizet. A saját tapasztalatodból tudod, hogy amikor vizet melegítesz, energia szükséges ahhoz, hogy a víz a folyékony állapotból (pl. óceánok), gőzfázisba kerüljön (vízgőz a levegőben). (8) Az infravörös sugárzás egy része azonnal kisugárzódik az űrbe. De ez nem nagy hányad.(9) A felhők nemcsak visszaverik a sugárzást, hanem elnyelik és újból kisugározzák hosszúhullámon, a Föld felé is. A felhős ég melegen tartja a Földet, mint egy takaró.(10) Végül vannak részecskék, gázok a levegőben, melyek elnyelik a infravörös sugárzást. Ezeket a gázokat nevezzük üvegházgázoknak. Ezek a hősugárzásból származó energiát a felszín közelében tartják.
15
Miért nevezzük üvegházhatásnak? (forrás: www.chem.elte.hu)
16
Az éghajlatváltozás 1. Stern-jelentés (az angol kormány megbízásából): ha nem változtatunk, akkor• 99% az esély, hogy 2050-re legalább 2 °C-kal emelkedik a Föld
átlaghőmérséklete• 50% az esély, hogy 2100-re legalább 5 °C-kal emelkedik a Föld
átlaghőmérséklete• Összehasonlításul: napjainkban 5 °C-kal van melegebb, mint a legutóbbi
jégkorszakban.
2. A felmelegedés nem egyenletes. Pl. egyenlítőn kb. 1 °C, sarkvidéken kb. 12 °C → szélsőséges időjárás (viharok, árvizek stb.)
3. A grönlandi, a sarkvidéki, a magashegyek és a gleccserek jégállománya rohamosan fogy → tengerszint jelentős emelkedése (úszó jég olvadása nem emeli a vízszintet, de a szárazföldi igen), nagy tengeri áramlatok (pl. Golf-áramlat) pályamódosulása, esetleg leállása
4. Csökken a nyári csapadék mennyisége a kontinentális területeken (pl. Magyarország)
17
Az ózonréteg elvékonyodása• 20-30 km magasságban → kétatomos oxigénből, ultraibolya
sugárzás hatására 500 millió éve keletkezett• Élet fejlődése: élet kezdete az ősóceánban, 10 méter vízréteg ad ott
védelmet az ibolyántúli sugárzással szemben (sejtpusztító)• A szárazföldi élet kialakulásának oka az ózonpajzs → az ózon az
életvilág fennmaradását segíti elő • A fluor-freon-metán gyors ütemben bontja az ózonréteget →
elvékonyodás (ózonlyuk) – 1985. Az Antarktisz felett a légkör ózon-koncentrációja a korábbi
szint kétharmadára csökkent. – 1986. Az ózonlyuk mérete akkora, mint az USA területe.– 1994. A légköri ózon-koncentráció már csak 50%-a a 60-as
években mértnek – Fotoszintézis gyengül, emberi és állati megbetegedések (pl.
vakság, bőrrák stb.)• A sztratoférikus ózon védelmére egyezmények születtek.
18
A biodiverzitás csökkenése1. A felmelegedés nem egyenletesPl. egyenlítőn kb. 1 °C, sarkvidéken kb. 12 °C ↓ A fajok kihalása, átrendeződése következik be (pl. kártevők eljutnak
a korábban hidegebb területekre → erdőpusztulás, költöző madarak érkezése nem esik egybe a táplálék megjelenésével stb.)
2. WWF 131 gerinces fajra kiterjedő vizsgálata → az egyedszám 1970 óta 30%-kal csökkent
3. A naponta (24 óra alatt) kihalt fajok számát 60 és 140 közé becsülik↓
Ez a természetes kihalási ráta 1000-szerese
19
A biodiverzitás csökkenése II.Miért probléma a biodiverzitás csökkenése?
• Etikai szemszögből: a természet pusztításával önmagunkat is kevesebbé tesszük, emberi mivoltunk szenved csorbát (különösen hangsúlyos egyes vallásokban) pl. „Az Úristen vette az embert és az Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze.” [Ter. 2, 15]
• Gazdasági érdekből: olyan fajok kipusztulását idézzük elő, amelyek közvetlenül gazdasági hasznot jelenthetnének (pl. élelmiszerforrás, ipari vagy gyógyászati alapanyag)
• Tudományos szempontból:– a fajok kiirtásával az élet megértésétől is egyre távolobb
kerülünk – ha „elromlik” a bioszféra működése → saját létünk is veszélybe
kerül → A többi faj nélkül mi sem tudunk életben maradni! – Élővilág hatással van a klímára, globális jelenségekre, ami
alapvetően meghatározza az ember életminőségét is.
20
A termőföld eróziója és a sivatagosodás
• A talajok természetes termékenységének csökkenése, esetleg a talajtakaró teljes fizikai megsemmisülése
• természetes folyamatok is okozzák, emberi hatásra gyorsabb• Fajtái:
– talajerózió – szélerózió – talajsavanyodás– talajművelés okozta szerkezetrombolás – a talajok lefedése, beépítések
• A Földön 1,2 milliárd ha területet veszélyeztet a talajerózió (~130 Magyarországnyi terület)
• Évente 75 milliárd tonna termőtalajjal lesz kevesebb a Földön• Körülbelül 1,2 milliárd embert fenyeget a sivatagosodás: e területek
nagysága megközelíti a földi szárazföld egyharmadát az ENSZ becslése szerint.
21
A környezet savasodása
• Levegő: kén-oxidok, nitrogén-oxidok vízzel savakat képeznek → savas esők
• Talajok, vizek savasodása: műtrágyák, rovarirtószerek, növényvédőszerek, egyéb kemikáliák
• Eredmény:– Erdők pusztulása– Vízi élőlények pusztulása (svéd tavak,Temze → hatalmas
költség helyreállítani) – termőföldek termelékenységének csökkenése– Cseppkövek oldódása– Ember alkotta környezet pusztulása (fémek korróziója, épületek,
műemlékek, szobrok pusztulása stb.)