1

Növényvédelmi állattan gyakorlatok

7. gyakorlat

Összeállította: Nagy Antal, DE-MTK Növényvédelmi Tanszék, 2007

Ordo: Homoptera – egyenlőszárnyú rovarokSubordo: Auchenorrhyncha – kabócákFamilia: Cicadellidae – mezei kabócák■ Macrosteles laevis – törpe gabonakabóca

Jell.: zöldessárga-barna. 3-3,5 mm. A fej háromszögű, a homlok előreugró 6 fekete folttal.

Életm.: bivoltin, általában az imágó telel.Elt.: EurázsiaTápn.: búza és egyéb gabonafélék, vadon élő

fűfélékKár: Lárva és imágó: szívogatnak először a

levelek csúcsán. A szíváshelye sárgul majd vörösödik. Mielőtt a levelek elhalnak a kár helyén fekete folt jelenik meg. A fiatal vetésben nagyobb károkozás. Elhalás vagy vontatott kalászolás.

2

■ Psammotettix alienus – csíkos gabonakabóca

Jell.: alapszíne sárgásfekete. 3-4,5 mm. A homlok előreugró csúcsban végződik barnássárga foltot visel. A pronotumon 6 hosszanti sötét sáv található.

Életm.: bivoltinElt.: Magyarországon gyakoriTápn.: búza és egyéb gabonafélék, vadon

élő fűfélékKár: Lárva és imágó: szívogatnak először

a levelek csúcsán. A szíváshelye sárgul majd vörösödik. Mielőtt a levelek elhalnak a kár helyén fekete folt jelenik meg. A fiatal vetésben nagyobb károkozás. Elhalás vagy vontatott kalászolás.

Subordo: Sternorrhyncha – növénytetvekSuperfamilia: Psylloidea – levélbolhák

Familia: Psyllidae■ Psylla pyri – füstösszárnyú

körte levélbolha

Jell.: két alakváltozat. 1. áttelelő nemzedék: sötétebbek, nagyobbak (2,4-3 mm); 2. nyári nemzedék: világosabb, kisebb (2-2,6 mm)

Életm.: imágó telel kéregrepedésben, avarban. 5°C-nál már rajzik tavasszal. Peterakás III-tól. Évi 5-6 nemzedék.

Elt.: Európa, Közép-ÁzsiaTápn.: körte (Vilmos, Bosc kobak,

Esperen bergamot, Diel fajták érzékenyebbek)

Kár: A hajtást a pete lerakásával és a táplálkozással egyaránt károsítja. A fiatal levelek besodródnak, deformálódnak. A szívogatás miatt a hajtás növekedése lelassul, a levelek tovább torzulnak. A mézharmaton megtelepedő korompenész gátolja az asszimilációt.

3

Superfamilia: Aphidoidea – levéltetvekFamilia: Eriosomatidae – gubacstetvek■ Eriosoma lanigerum – vértetű

Jell.: szárnyatlan nőstény: barnásvörös viaszfonalból álló bevonattal (2-2,2 mm). Szárnyas nőstény: barnásvörös rövid viaszfonalakkal borított (1,8-1,9 mm). Ivaros alakok: a hím szárnyatlan olajzöld (0,3 mm), a nőstény borostyánsárga barna (0,6-0,8 mm). Mindkét alak táplálkozásra képtelen csökevényes szipókájú.

Életm.: Európában anholociklikus. Az ivarosan képzett pete, vagy az ebből kikelő L1-es lárva elpusztul. Évi 10-12 nemzedék.

Elt.: Észak-amerikai, Európában 1788-ótaTápn.: Európában alma!, madárbirs! elvétve

galagonyán, berkenyén, körtén, birsenKár: előszeretettel fiatalabb hajtásokat

szívogatnak. Tömegszaporodáskor a levélnyeleken is. Nyáluk hatására a kambium rendellenesen fejlődő szivacsos szövetet hoz létre, ami a kérget felrepeszti.

4

Familia: Phylloxeridae – törpetetvek■ Viteus vitifolii – szőlő-gyökértetű

Jell.: 1,2-2 mm. A fundatrix sárgászöld. A gyökérlakó alak sárgásbarna. A szárnyas ♀ okkersárga.

Életm.: a gyökérlakó alak telel lárva alakban. Továbbfejlődve tavasszal petézik. A további szűznemzéses gyökérlakó nemzedékek száma 3-6 (össz. 4-7 nemzedék). Nyár végén a lárvák egy része szárnyas sexupar nősténnyé alakul, melyek a tőkékre petéznek. A petékből táplálkozásra képtelen ivaros alakok fejlődnek. A párzás után a nőstény egy petét rak a vesszők kérge alá. Az áttelelés után kikelő ősanyák a levélen fejlődő formát hozzák létre, melynek 4 szűznemzéses generációja van. Nyáron a levélgubacsban gyökérlakó alakok petéi is fejlődnek. A levélen lévő alakok ősszel elpusztulnak.

Elt.: kozmopolita. Észak-amerikai. Európába 1858-66 (Dél-Franciaország) innen egész Európa. Az 1800-as évek végén újabb hullám –rövidszipókájú rassz megjelenése.

Tápn.: szőlő (néhány faj gyökér vagy levél rezisztenciát mutat).Kár: gyökérlakó alak: vékonygyökereken vastagodások, vastagabbakon

dudorok jönnek létre. Ősszel a gyökérgubacsok szétesnek, a gyökér tönkremegy. A tőke pusztulása 3-7 év. A levéllakó alak levélgubacsot készít.

Viteus vitifolii

5

Familia: Aphididae – valódi levéltetvek■ Rhopalosiphum padi – zselnicemeggy-levéltetű

Jell.: 1,8-2,5 mm. A szárnyatlan ♀-ek olajzöldek v barnák. A szárnyas ♀-eksötét színűek.

Életm.: zselicemeggyen telelnek a peték. az ősanyák márciusban kelnek, az első leánynemzedék áprilisban jelenik meg. A 2. leánynemzedék szárnyas alakjai vándorolnak gabonafélékre. Az ivaros alakok keresik fel a telelőhelyet és a nőstény ide petézik.

Elt.: Európa, Amerika, Ázsia, AusztráliaTápn.: kukorica, árpa, zabKár: kukoricán a csövek fedőlevelein szívogatnak, gabonán az alsó leveleket

támadják.

■ Schizaphis graminum – zöld gabona-levéltetű

Jell.: 1,8-2,1 mm. KékeszöldekÉletm.: egész életciklusa egyszikűekhez

kötött (búza!, árpa!).Elt.: kozmopolita. Észak-Amerikában

jelentősebb, mint nálunk.Tápn.: gabonafélékKár: szívogatás + vírusvektor

6

■ Hyalopterus pruni – hamvas szilva-levéltetű

Jell.: 2,4-2,6 mm. Világoszöld, szárnyas ♀ fekete

Életm.: az ősanyák áprilisban jelennek meg. Nyár derekától egyre több szárnyas alak jelenik meg, melyek nádon alkotnak telepeket. Az ivaros alakok nyár végén jelennek meg. A hímek és a szárnyas gynoparok utódainak párzása a szilván történik

Elt.: kozmopolita.Tápn.: szilva legelterjedtebb kártevője.Kár: a leveleken kevés torzulást

okoznak, azok enyhén a fonák felé görbülnek

■ Aphis pomi – zöld alma-levéltetű

Jell.: A szárnyatlan ♀ világoszöld, feje sárgásbarna.

Életm.: teljes szaporodási ciklusa almatermésűeken zajlik. Az ősanyák márciusban jelennek meg.

Elt.: Eurázsiai, mára kozmopolitaTápn.: almafélék (esetleg más Rosaceae

csoportok)Kár: előszeretettel telepszenek a

lombkorona belsejére. A levelek hosszanti görbülését okozzák.

7

■ Dysaphis devecta – közönséges almapirosító-levéltetű Jell.: 2,3 mm. Szárnyas és szárnyatlan ♀

is sötét színű (fekete, ólomszürke).Életm.: az ősanyák áprilisban jelennek

meg. Az 1-2. leánynemzedék szárnyatlan és átmeneti alakokból áll. A 2. nemzedék szárnyatlan nőstényei hímeket, az átmeneti és kis számú valódi szárnyas alak pedig szárnyatlan nőstényeket hoz létre. Párzás júniusban a besodort levelekben.

Elt.: Európai. Magyarországon az egyik legközönségesebb almakárosító levéltetű faj.

Tápn.: almaKár: a levélszél besodródását okozza, a

torzult rész bepirosodik. Védekezni az ősanyák ellen lehet felszívódó insecticidekkel.

■ Brachycaudus helichrysi – sárga szilva-levéltetű

Jell.: 1,8-2,1 mm. Szárnyatlan ♀ sárgászöld, szárnyas fekete. Életm.: gazdanöv. váltó. Nemzedékszáma 10-15.Elt.: palearktikusTápn.: telelés szilván, a szárnyasok fészkesvirágúakra repülnekKár: szilván kanalasodnak a levelek, az erek kivilágosodnak, az érközi

mezők kiemelkednek; fészkeseken vírusfertőzések jelennek meg.

8

■ Brevicoryne brassicae – káposzta-levéltetű

Jell.: testét vastag viaszréteg fedi, világoszöld.Életm.: nem tápnövénycserés,

nemzedékszáma nálunk 10-15. fejlődésüknek a száraz meleg kedvez.

Elt.: mérsékelt és trópusi övben világszerteTápn.: keresztesvirágúak, káposztafélékKár: levélszélek begörbülését, hólyagos

torzulást okoznak.

■ Myzus persicae – zöld őszibarack-levéltetű Jell.: a szárnyatlan ♀ sárgászöld, szárnyas

világoszöldÉletm.: gazdanöv. váltóElt.: mérsékelt övben világszerteTápn.: telelés őszibarackon, nyári tápnöv.: 400

lágyszárú (Rosaceae, Cruciferae, Solanaceae)

Kár: őszibarackon nem jelentős; a nyári gazdanöv.-t vírusokkal fertőzi. A leghatékonyabb vírusvektor.

9

■ Acyrtosiphon pisum – lucerna levéltetű

Jell.: 5 mm. Szárnyatlan ♀ világoszöld, szárnyas világosbarna.Életm.: lucerna tövén pete alakban telel. Ősanyák megjelenése: március.

Szárnyas egyedek a 2. leánynemzedéktől folyamatosan. Elt.: kozmopolita (alfajkomplex)Tápn.: pillangósokon (tápnövényspecifikus törzsek), lucerna, borsó, lóhere stb.Kár: lankadás, hervadás, zöldhozam csökkenése, virághullás.

Superfamilia: Coccoidea – pajzstetvekFamilia: Pseudococcidae – viaszos pajzstetvek■ Pseudococcus longispinus – hosszúfarkú viaszospajzstetű

Jell.: a ♀ 3,5 mm, zöld. Testüket porszerű viaszréteg fedi. A lárvák és fiatal ♀-ekhelyváltoztatók, a kifejlett ♀-ek rögzülnek a tápnöv.-hez. Ál-elevenszülő.

Életm.: multivoltinElt.: kozmopolita (eredetileg trópusi), nálunk csak

üvegházakban Tápn.: Coleus-spp. (bazsalikom)Kár: a hímek és nőstények az ágakon, a lárvák a

leveleken szívogatnak. A mézharmaton megjelenik a korompenész.

10

Familia: Coccidae – teknős pajzstetvek■ Parthenolecanium corni – közönséges teknős pajzstetű

Jell.: a kifejlett nőstény ovális, barna színű 3-7 mm hosszú 2-4 mm magas. A hímek pajzsa megnyúlt, ovális, 2mm hosszú.

Életm.: univoltin. L2 alakban telel az ágakon.Elt.: kozmopolitaTápn.: polifág (szilva, szőlő, őszibarack, ribiszke,

bab, burgonya, répa, kukorica)Kár: a hímek és nőstények az ágakon, a lárvák a

leveleken szívogatnak. A mézharmaton megjelenik a korompenész.

Familia: Diaspididae – kagylós pajzstetvek■ Quadraspidiotus perniciosus – kaliforniai pajzstetű

Jell.: a nőstény pajzsa kör alakú kb. 2mm átmérőjű. színe általában sötétszürke. A hím pajzsa ovális.

Életm.: nálunk bivoltin, L1 alakban telel fekete pajzs alatt. A hímek járkálva apró repülésekkel keresik a nőstényeket.

Elt.: távol-keleti, innen Kaliforniába majd tovább Európába. Kozmopolita.

Tápn.: polifág > 700 tápnövény (alma, körte, szilva, őszibarack stb.)

Kár: kérgen, gyümölcsön, leveleken „lázfolt”. Csökken a terméshozam, szakaszos termésképzés, ágpusztulás.

11

Ordo: Thysanoptera – tripszekFamilia: Thripidae■ Thrips tabaci – dohánytripsz

Jell.: 0,8-1 mm.Életm.: multivoltin. Imágó telel (talajban v.

száradó növényi részekben). Az első lárvakolóniák májusban jelennek meg.

Elt.: kozmopolitaTápn.: polifág > 100 tápnövény (dohány,

hagyma, uborka, ciklámen stb.)Kár: levelek, virágok szívogatása.

Klorofillvesztés, csökkent asszimiláció. Maghozam csökken.

Subphylum: Chelicerata – csáprágós ízeltlábúakClassis: Arachnoidea – pókszabásúak

Ordo: Acari – atkákFamilia: Acaridae – készletatkák■ Acarus siro – lisztatka

Jell.: 300-700 mikrométer.Életm.: változó nemzedékszámú, a

kifejlett atka telel általában. Hónapokig elvan táplálkozás nélkül (nyugvó állapot).

Elt.: kozmopolitaTápn.: szemes gabona és őrlemények

(búzaliszt!). Penészgombákon is elél.

Kár: a károsított liszt nedves tapintású, összetapadó, mézszagú. halmokat járatokat készítenek. A magvak csírarészét és a szemek belsejét egyaránt károsítják.

12

Familia: Tetranychidae – takácsatkák■ Tetranychus urticae – közönséges takácsatka

Jell.: 360-470 mikrométer.Életm.: 10-12 nemz. A nőstények telelnek.

10-15 °C-nál aktivizálódnak.Elt.: kozmopolitaTápn.: polifág (zöldség, gyógy- és

fűszernövények !!)Kár: a mozgó alakok a növények levelét

szívják és nyálukkal mérgezik. Túlszaporodáskor a generatív részeket is támadja.

■ Panonychus ulmi – piros gyümölcsfa-takácsatka

Jell.: nőstény bíborpiros kerekded, hím sárgás árnyalatú megnyúlt teste hátrafelé erősen kihegyesedik

Életm.: tojás állapotban telel a növények fás részein. 4-5 nemzedékes.

Elt.: Eurázsia, Észak-Amerikába behurcolták

Tápn.: fás szárúak, rózsafélék leginkább; alma, mandula,kajszi, cseresznye stb.

Kár: szövedék nincs. Nem képez telepet így a szívásnyomok az egész levélfelületen szétszórva találhatók. Fehéres később megbarnuló foltok. Az őszibarack levelei ezüstös árnyalatúak lesznek. Szőlőn a levélszél feketedik + törpenövés.

13

Familia: Tarsonemidae – tetűatkák■ Tarsonemus pallidus – szamócaatka

Jell.: 150-250 mikrométeres.Életm.: nálunk 5-8 nemzedék. A megtermékenyített nőstények telelnek a

szamóca tőkocsányánElt.: enyhe párás klímájú vidékeken. Nálunk 1964 óta ismertTápn.: termesztett és vadon élő szamóca + kb. 40 tápnövényKár: a szamóca fiatal levelei torzulnak, aprók maradnak, szárazabb időben

elszáradnak.

Familia: Eriophyidae – gubacsatkák■ Calepitrimerus vitis – szőlő-levélatka

Jell.: Életm.: imágó telel a kéregrepedésekben. Táplálkozásuk a rügyek

duzzadásakor kezdődikElt.: Európa, elő-Ázsia, Észak-Amerika, Ausztrália, Dél-AfrikaTápn.: kizárólag szőlőKár: a fő- és mellékerek megbarnulnak, nem fejlődik ki a 3-ad és 4-ed rendű

érhálózat, ill. az erek közötti szövet, fehér foltok láthatók. A tőke „bokrosodik” (nagyszámú oldalhajtás), csökken a terméshozam.

14

Phylum: Vertebrata – gerincesekClassis: Aves – madarakPasseriformes – énekesmadár-alkatúakFamilia: Corvidae – varjúfélék■ Corvus frugilegus – vetési varjú VÉDELMI STÁTUS

Európai jogi védettség Biztos állományú faj

Hazai jogi védettség védett Pénzben kifejezett érték (HUF) 10.000

HAZAI ELŐFORDULÁS Státus rendszeres fészkelő Hazai előfordulási időszak állandó

FÉSZKELÉS

Fészkelőhely facsoportokkal, ligetekkel, fasorokkal, erdőfoltokkal tarkított nyílt területek

Fészek helye fán

Fészek típusa vékony ágakból épült, csészéje sárral kitapasztva

Fészkelési típus telepesen fészkelő Fészekalj nagysága 4-5

Inkubáció (nap) 16-18 Kirepülési idő (nap) 28-30

Fiókák fejlődése fészeklakó VONULÁS Vonulási stratégia állandó, de télen kóborol

TÁPLÁLKOZÁS

Táplálék

bogarak, sáskák, futóbogarak, ormányosbogarak, levélbogarak, mezei rágcsálók, gyíkok, földigiliszták, pajorok, drótférgek, hernyók, kultúrnövények magvai, hulladékok

Familia: Sturnidae – seregélyfélék■ Sturnus vulgaris – seregély

VÉDELMI STÁTUS Európai jogi védettség Biztos állományú faj Hazai jogi védettség nem védett Pénzben kifejezett érték (HUF) HAZAI ELŐFORDULÁS Státus rendszeres fészkelő

Hazai előfordulási időszak február-november hónapokban, de át is telelhet

FÉSZKELÉS

Fészkelőhely ligetes, rétekkel váltakozó tájak, erdősávok, fasorok, facsoportok

Fészek helye faodvak

Fészek típusa szárazfűből és egyéb növényi részekből álló, csésze alakú

Fészkelési típus magányosan vagy kisebb-nagyobb csoportokban fészkel

Fészekalj nagysága 3-7 Inkubáció (nap) 12-14 Kirepülési idő (nap) 18-20 Fiókák fejlődése fészeklakó VONULÁS Vonulási stratégia rövidtávú vonuló, de néha áttelel TÁPLÁLKOZÁS

Táplálék bogyók, gyümölcsök, rovarlárvák, bogarak, cserebogarak, lótücsök, lószúnyogok, lágybogarak, hernyók

15

Familia: Passeridae – verébfélék■ Passer domesticus – házi veréb

VÉDELMI STÁTUS Európai jogi védettség Biztos állományú faj Hazai jogi védettség nem védett Pénzben kifejezett érték (HUF) HAZAI ELŐFORDULÁS Státus rendszeres fészkelő Hazai előfordulási időszak állandó FÉSZKELÉS Fészkelőhely települések és környékük Fészek helye épületek zugai, fák

Fészek típusa növényi részekből álló, gömb alakú, kis bejárónyílással

Fészkelési típus magányosan vagy kisebb-nagyobb csoportokban fészkel

Fészekalj nagysága 2-7 Inkubáció (nap) 11-14 Kirepülési idő (nap) 11-19 Fiókák fejlődése fészeklakó VONULÁS Vonulási stratégia állandó TÁPLÁLKOZÁS

Táplálék rovarok és lárváik, települési hulladékok, kultúrnövények magvai

■ Passer montanus – mezei veréb

VÉDELMI STÁTUS Európai jogi védettség Biztos állományú faj Hazai jogi védettség védett

Pénzben kifejezett érték (HUF) 10.000 HAZAI ELŐFORDULÁS

Státus rendszeres fészkelő Hazai előfordulási időszak állandó

FÉSZKELÉS

Fészkelőhely lakott területek peremén, szántóföldek melletti fasorok, erdőszélek

Fészek helye faodvak, építmények zugai Fészek típusa falevelekből, száraz fűszálakból álló

Fészkelési típus magányosan vagy kisebb-nagyobb csoportokban fészkel

Fészekalj nagysága 5-7

Inkubáció (nap) 13-14 Kirepülési idő (nap) 13-14

Fiókák fejlődése fészeklakó VONULÁS Vonulási stratégia állandó

TÁPLÁLKOZÁS

Táplálék rovarok, sáskák, hernyók, szúnyogok növényi magvak

16

Classis: Mammalia – emlősökOrdo: Rodentia – rágcsálókSubordo: MyomorphaFamilia: Muridae – egérfélék■ Mus musculus spicilegus – házi egér

Classis: Mammalia – emlősökOrdo: Rodentia – rágcsálókSubordo: MyomorphaFamilia: Muridae – egérfélék■ Rattus norvegicus – vándorpatkány

17

Familia: Microtidae – pocokfélék■ Microtus arvalis – mezei pocok

Familia: Microtidae – pocokfélék■ Arvicola terrestris – kószapocok

18

Familia: Cricetidae – hörcsögfélék■ Cricetus cricetus – hörcsög

Subordo: SciurimorphaFamilia: Sciuridae – mókusfélék■ Citellus (Spermophilus) citellus – ürge