Perger Éva - Farkas Jenő Zsolt - Kovács András Donát

MTA KRTK Regionális Kutatások IntézeteAlföldi Tudományos Osztály, Kecskemét

IPA LOLAMAR HUSRB/1203/213/131ZÁRÓKONFERENCIA - Baja

2014. FEBRUÁR 20.

Munkaerőpiaci kirekesztődés a szerb-magyar határ menti térségben

Vázlat

• Kiindulópontok, célok, módszerek• A vizsgálati térségről és a helyi munkaerőpiaci

válság alapvető okairól röviden• A lakosság munkaerőpiaci lehetőségeit

befolyásoló társadalomföldrajzi tényezők• A határ menti térségben folytatott empirikus

vizsgálatok és azok legfőbb eredményei• Következtetések

Kiindulópontok

• A hasonló földrajzi jegyekkel és számos ponton azonos társadalmi-gazdasági problémákkal szembenéző határ menti térségek számára az egyik legnagyobb kihívást a mindkét oldalt érintő munkaerő-piaci gondok jelentik.

• A munkaerőpiacról történő kiszorulás kezelése általában az egyébként is túlterhelt szociális szektorra hárul. Mi a reintegrációs lehetőségekre koncentráltunk, a kirekesztődött csoportokra, mint helyi erőforrásokra tekintettünk, amelyek aktiválásával, illetve munkaerőpiacra történő visszakerülésével a helyi gazdaság és társadalom megerősödhet.

A LOLAMAR projekt céljai

Fő cél: a projekt hozzájáruljon egy olyan helyi munkaerő-piaci politikára alapozó fejlesztési megközelítés kialakításához, amellyel fenntartható fejlődés pályára lehet állítani a periférikus határ menti területeket.

Részcélok: • feltárja a munkaerőpiacról kiszorult társadalmi rétegek jelenlegi

helyzetét, ezen csoportok jellemzőit, reintegrációs esélyeit• a határ-menti kapcsolatok lehetséges szerepét és a két oldalon

lévő különbségeket• jó példákat, gyakorlatokat gyűjtsön a reintegrációra• javaslatokat fogalmazzon meg a munkaerőpiacról kiszorultak

kapacitásainak felhasználására

Módszerek1 fázis:• Irodalom feldolgozás• A jogi keretek, a foglalkoztatás- és szociálpolitikai, fejlesztési

dokumentumok feldolgozása. • Statisztikai adatok gyűjtése és elemzése• Jó gyakorlatok gyűjtése (EU, magyar, szerb) a munkaerő-piaci integráció

példáira2 fázis:• On-line kérdőív lekérdezése• Mélyinterjúk szakértőkkel, helyi döntéshozókkal (20-20), a célcsoport

szereplőivel (25-25)• A terepmunka eredményeinek feldolgozása3. fázis:• Workshop - projekt eddigi munkálatainak összegzése, a helyi

szakemberek és prominenciák számára készülő kézikönyv tartalmának megvitatása és véglegesítése

• Tudományos konferencia – tudományos eredmények megvitatása

Főbb eredményeket összefoglaló outputok

• a kutatás záró tanulmánya – a honlapon elérhető

• kézikönyv helyi szakemberek, döntéshozók számára (HU, SRB) – honlapon és kinyomtatva is

• konferencia-tanulmánykötet (HU, SRB – ENG abstracts) – honlapon és kinyomtatva is

Kutatási terület

A 2011 végén befejezett HU-SRB IPA „INNOAXIS„ projekt beazonosított egy olyan periférikus helyzetben lévő határ-menti területet, mely kívül esik a nagyvárosi fejlődési pólusok vonzáskörén.

Magyarországon három kistérség a bajai, a bácsalmási és a jánoshalmi (103.936 fő )Szerbiában a Nyugat-Bácska körzet négy községe Zombor, Kula, Apatin, és Hódság (188.087 fő )

Gazdag természeti erőforrások (Duna, talaj, éghajlat stb.) ellenére viszonylag elmaradott térség, sokan kiszorultak a munkaerőpiacról.

HU-SRB IPA térség központjainak potenciális hatászónái

A határtérség térszerkezete

A LOLAMAR projekt célterülete

Hasonló adottságok a határ két oldalán

• Hasonló településszerkezet - 1-1 középváros (Zombor, 48 ezer fő és Baja, 37 ezer fő), 3-3 kisváros, 33 illetve 28 falu

• Hasonló természetföldrajzi adottságok (Duna folyó, jó talajok, kedvező éghajlat) és földhasználat (jelentős a mezőgazdasági terület és a természet-közeli felszínek)

• A mezőgazdaság és az arra épülő élelmiszer- és könnyűipar a helyi gazdaság hagyományos és ma is meghatározó ágazatai

• Elhúzódó válság – korábbi meghatározó ágazatok visszaestek, kis mértékű a tőkebeáramlás, a zömmel alacsony képzettséget igénylő mezőgazdasági munkahelyek gyors ütemű felszámolódásához sem a lakosság, sem más szektorok munkaerő-felszívó képessége nem tudott alkalmazkodni.

A lakosság munkaerő-piaci helyzetét befolyásoló tényezők (magyar oldal)

• Rossz közlekedés-földrajzi helyzet• Az országos és megyei átlagnál kedvezőtlenebb mutatók a

népességstatisztikában (korszerkezet, iskolai végzettség)• Alacsony gazdasági aktivitás (40,4 %), melynek fő oka a kimutatható

jövedelemmel rendelkező inaktív keresők magas aránya (35,4 %)• Magas munkanélküliségi ráta (16 %)• Tartós munkanélküliség (28,2%, több mint egy éve)• A munkanélküliek között az országos átlaghoz képest magas a

szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek aránya (36 % térség - 29 % magyar átlag)

• A be nem jelentett jövedelmek aránya magas (kb. 30 %)

Jelentős különbségek a térségen belül

A hátrányos munkaerő-piaci helyzetűek részére érkező támogatások

On-line kérdőívezés eredményei

A munkaerő-piaci helyzetről:• Fő probléma általában a munkahelyek hiánya, minden

rétegből vannak munka nélkül• A foglalkoztatás jövőbeli javításának kulcsai a kis- és

középvállalkozások és az önkormányzatok lehetnek• A mezőgazdaságnak és a hozzá kapcsolódó ágazatoknak

vannak még foglalkoztatási kapacitásai, más lehetőséget szinte nem is említenek

A kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzet oka:o a munkahelyteremtő beruházások hiányao országos gazdasági helyzeto periférikus helyzet és a rossz közlekedési kapcsolatok

On-line kérdőívezés eredményei A munkaerőpiacról kiszorult társadalmi csoportok:• Heterogén csoport, de főleg 50 év felettiek, tartósan

munkanélküliek, pályakezdő fiatalok,képzetlenek. Nők, fogyatékkal élők a magyar oldalon alig említve!!

Az elhelyezkedés fő akadálya:• „A munkára jelentkező nem alkalmas a szükséges színvonalú

munkavégzésre”Láthatatlan jövedelmek:• Fő eredője a fekete foglalkoztatás• Visszaszoruló lehetőségek!!!!A kedvezőbb foglalkoztatás elérésének módja:• Főleg közfoglalkoztatás!!!!• Szociális gazdaság, ingázás feltételeinek javítása• A rugalmas munkavégzési formákkal (távmunka, részmunkaidő)

szembeni bizalmatlanság

Az interjúk és azok eredményei

91 interjú készült - 46 fővel a magyar oldalon: - 20 fővel magyar prominencia-interjú, 26 fővel magyar egyéni érintett-interjú.A kérdezettek kiválasztása a „LOLAMAR-térség” területi egységeinek megfelelően történt.

Az interjúalanyok kiválasztásakor figyelmet kapott, hogy alapvetően különböző szakterületeken dolgozó tapasztalt hozzáértők, illetve különböző társadalmi csoportok – a munkaerőpiacról eltérő módon kiszakadt, reintegrálódni képtelen személyek – szólaljanak meg (pl. hosszú távon munkanélküliek, pályakezdők, elhelyezkedni nem tudó nők, középkorúak, inaktív személyek, közfoglalkoztatottak).

Az interjúk fő célja

• A helyi és térségi munkaerőpiaci jellegzetességekről, problémákról alkotott vélemények, tapasztalatok és jövőre vonatkozó elképzelések feltérképezése

• A munkából kiszorult helyi társadalmi csoportok alaposabb megismerése - személyes sorsok, életutak, aggodalmak, elvárások, kilátások feltárása

• A szakmai és egyéni meglátások alapján levonható tanulságok és következtetések megfogalmazása

A prominens személyek által megfogalmazott vélemények

• A határ menti térségek helyzetét összességében „periférikusnak” vélik. Mindkét oldalon nagyarányú munkahelyhiány és munkanélküliség alakult ki az elmúlt 20 évben.

• „A munkaerőpiaci válság szoros összefüggésben áll a térség gazdasági erőtlenségével”. „A munkanélküliség és az inaktivitás súlyos szociális krízissel jár együtt”. A negatív tendenciák erősödnek.

• A kedvezőtlen folyamatok begyűrűzését a legtöbben a mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó feldolgozóipar összeomlásával, valamint a helyi társadalmi-vitalitás és az általános munkamorál leromlásával hozzák összefüggésbe.

• Erőteljesen megmutatkozik a „társadalmi értékválság”, amely „a hétköznapi passzivitásban, a feladó, lemondó magatartásban nyilvánul meg.

• Az egész térséget összefűzik a környezeti, társadalmi, gazdasági hasonlóságok, ugyanakkor az adottságok nincsenek kellően összehangolva a két oldal között.

• „A kapcsolatok erőtlenek, - a szerb-magyar munkaerőcsere nem igazán jellemző a térségben - kevesen vállalják az ingázást”…

• „A térség kereskedelmi kapcsolatai a Balkánra nyíló közlekedési folyosó révén gyümölcsözőek lehetnének, azonban ezt a közlekedési kapcsolatok korszerűtlensége jelentősen lassítja”.

• „A határ egyelőre éles elválasztó vonalat jelent”.• Az eltérő gazdasági-intézményi-jogi szabályozók összehangolására volna

szükség - a partnerség megvalósításához elengedhetetlen az állami szintű támogatás is.

Lehetőségek és azok megítélése

A válaszadók szerint szükség van;• a magánvállalkozások alapjainak megerősítésére • a megfelelő képzések bővítésére • a szociális kompetenciák fejlesztésére

• A kedvezőbb foglalkoztatottság fontos elemei lehetnek a szociális szövetkezetek és a termelőiskolák (tanulni – termelni – értékesíteni)

• A közfoglalkoztatás átmeneti megoldást jelenthet bizonyos csoportok számára, „a meglévő intézkedések hatása rövidtávú.”

• A megkérdezett prominenciák egyetértenek abban, hogy „a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó ágazatok szerepe nagy jelentőségű az új munkahelyek létesítése szempontjából”. „Fel kell eleveníteni a régi mesterségeket, erősíteni kell az új szemléletű, környezettudatos képzéseket”, ki kell alakítani a „térségi márkaneveket”. Egyesek azonban hozzátették: – „Az agrárium ma már önmagában nem képes nagyobb tömegek foglalkoztatására.

• „A reintegrációt helyi léptékű mintaprogramokkal (termelői, kereskedői mikro-szövetkezések, hálózatok zöld gazdaság, fiatalok helyben tartása) lehetne elősegíteni”.

• Többen kiemelték a helyi önellátásra, az alternatív energiára, az autonóm kisközösségi energiaellátás elvére épülő jó gyakorlatokat.

• Sokak szerint a komplex társadalmi problémák feloldásához a közösségfejlesztés és a helyi identitás megerősítése a legfontosabb lépcsőfok, - „vissza a közösségbe” típusú programok lesznek szükségesek.

Az érintettek jellemzői és az általuk megfogalmazott legfőbb észrevételek

• A munkaerőpiacról kiszoruló és inaktív csoportok összetétele igen heterogén. Vannak jól elkülöníthető kategóriák, de „a hivatalosan munkát nem végzők között kortól, nemtől és végzettségtől függetlenül minden társadalmi réteg képviselve van”.

• Miközben a prominenciák szerint a helyzetkép bizonyos munkaerőpiaci szegmensekben javulhat, addig az egyéni érintettek többsége borúlátó és nem hiszi, hogy a helyi foglalkoztatás javulna a közeljövőben.

• Hiányzik a vállalkozó kedv, a bátorság és a magabiztosság. A kiszolgáltatottság életérzése több interjúalanynál is megfogalmazódik.

• A fiatalok egy része nem tud végzettségének megfelelően elhelyezkedni, ezért motiválatlanokká válnak az aktív munkakeresést illetően

• A tartós foglalkoztatás modellje már nem működik, és a munkavállalók bizonyos rétegei ehhez még nem tudtak (vagy nem akartak) alkalmazkodni.

• Az inaktivitás gyakori oka az, hogy egyesek úgy értékelik, többet nyernek azzal, ha alkalmi munkákat végeznek és a szociális segélyre támaszkodnak.

• A láthatatlan jövedelmek számos forrásból eredhetnek, (közös háztartásban élők, vagy családtagok segítsége, idényjellegű és alkalmi munkák, a magánvállalkozóknál hivatalos bejelentés nélkül végzett munka, csempészett áruk eladása, a mezőgazdasági termékek viszonteladása).

• Sokak által megfigyelt jelenség, hogy a határ menti feketegazdaság visszaszorulóban van.

• A feketemunkáknak szélsőséges megnyilvánulási formái is vannak. • A „latin-amerikanizálódás” jelensége a vidéki maffiák megjelenésében is nyomon

követhető”. • A megkérdezettek számára általában nem jelent különösebb perspektívát a

munkához történő hozzájutásban a határ közelsége. Igaz, ezt hátrányként sem élik meg.

• Azok számára, akik egyéb módon nem juthatnak jövedelemhez, igen fontosak a magyarországi közfoglalkoztatási programok. Ők igyekeznek pozitívan hozzáállni a feladatokhoz, de a jövedelmet kevésnek vélik, ezért minden esetben kiegészítő jövedelem szerzésére törekszenek.

Következtetések

• A határ két oldalán tapasztalható társadalmi, szociális és munkaerő-piaci gondok igen súlyosak, az inaktív társadalmi rétegek egy része mára kirekesztődött - szegénységi csapda.

• A munkaerőpiacról való kirekesztődés, illetve annak veszélye szinte valamennyi társadalmi csoportot érinti - függetlenül életkortól, nemtől, iskolai végzettségtől.

• A térség legfőbb problémája a munkahelyek hiánya, bár a strukturális munkanélküliség jelei is tapasztalhatók.

• A térség fejlesztési lehetőségeit is behatárolják a rendelkezésre álló munkaerő társadalmi jellemzői. Nem csupán a rossz képzettségi mutatók, a nem megfelelő szakmai struktúra, mivel az elhúzódó gazdasági válság általános társadalmi értékválságot eredményezett.

Következtetések

• A munkaerőpiacról kiszorultak egy része – elsősorban a szürke és feketegazdaság különböző szegmenseiben - ma is aktív, azonban ezek a „lehetőségek” is egyre inkább visszaszorulnak. A „kitörési lehetőséget” egyre inkább csak a külföldi munkavállalás jelenti, ami a térség felzárkózási esélyeit tovább gyengíti.

• A határ két oldala között nincs érdemi kapcsolat – a gazdasági-kulturális kapcsolatépítés mellett szükség lenne a változó munkaerő-piaci igényekre reagálni tudó és a határokon átnyúló munkaerőpiacot szolgálni képes, közös képzési, információs és közösségi szolgáltatási hálózat létrehozására

• Komolyabb országos reformok nélkül a helyi kezdeményezések egyik oldalon sem lehetnek hosszú távon sikeresek.