Polgári JogKommentár a gyakorlat számára

(a 2013. évi V. törvény, az új Ptk. kommentárja)

Harmadik kiadás

i. kötet

Ptk. Első Könyv – Bevezető rendelkezésekPtk. Második Könyv – Az ember mint jogalany

Ptk. Harmadik Könyv – A jogi személy

Szerzők:

Lap- és Könyvkiadó Kft.

BARTAL GÉZA BÍRÓ GYÖRGY BOÓC ÁDÁM

BOROS ZSUZSA DARÁZS LÉNÁRD

FARKAS ATTILA LÁSZLÓFUGLINSZKY ÁDÁM

GADÓ GÁBORGÁL JUDIT

HARMATHY ATTILAHAVASI PÉTER

KATONÁNÉ PEHR ERIKAKECSKÉS LÁSZLÓ

KISFALUDI ANDRÁS KISS MÁRIA

KOMÁROMI GÁBORKOVÁCS LÁSZLÓKŐRÖS ANDRÁS

MAKAI KATALIN MOLNÁR AMBRUS

MURÁNYI KATALIN OROSZ ÁRPÁD

OSZTOVITS ANDRÁSPÁZMÁNDI KINGA

PETRIK BÉLAPETRIK FERENC

POMEISL ANDRÁS SÁNDOR TAMÁS

SÁRKÖZY TAMÁSSZEIBERT ORSOLYASZENTIVÁNYI IVÁN

TAKÁTS PÉTERTÖRÖK GÁBOR VÉKÁS LAJOS

WELLMANN GYÖRGYZSOHÁR ANDRÁS

Szerkesztő:

PETRIK FERENC

Budapest, 2013A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest kiadása

Internet: www.hvgorac.huE-mail: info@hvgorac.hu

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

ISBN 963 9203 96 3

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annakrészleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel

– elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.Felelős szerkesztő: dr. Gábor ZsoltMűszaki szerkesztő: Harkai Éva

Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

A kézirat lezárva: 2013. április 15.

© Bartal Géza, 2013 © Bíró György, 2013 © Boóc Ádám, 2013

© Boros Zsuzsa, 2013© Darázs Lénárd, 2013

© Farkas Attila László, 2013 © Fuglinszky Ádám, 2013

© Gadó Gábor, 2013© Gál Judit, 2013

© Harmathy Attila, 2013 © Havasi Péter, 2013

© Katonáné Pehr Erika, 2013 © Kecskés László, 2013

© Kisfaludi András, 2013 © Kiss Mária, 2013

© Komáromi Gábor, 2013© Kovács László, 2013 © Kőrös András, 2013

© Makai Katalin, 2013 © Molnár Ambrus, 2013 © Murányi Katalin, 2013

© Orosz Árpád, 2013© Osztovits András, 2013© Pázmándi Kinga, 2013

© Petrik Béla, 2013 © Petrik Ferenc, 2013

© Pomeisl András, 2013© Sándor Tamás, 2013 © Sárközy Tamás, 2013

© Szeibert Orsolya, 2013© Szentiványi Iván, 2013

© Takáts Péter, 2013© Török Gábor, 2013 © Vékás Lajos, 2013

© Wellmann György, 2013© Zsohár András, 2013

© HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2013

Szerzők:

BARTAL GÉZA – Hatodik Könyv Harmadik Rész, XV. Cím, XXXVII. Fejezet

BÍRÓ GYÖRGY – Hatodik Könyv Első Rész II. és III. Cím, Második Rész XI. és XIII. Cím

BOÓC ÁDÁM – Harmadik Könyv Harmadik Rész XI. és XII. Cím

BOROS ZSUZSA – Negyedik Könyv Második Rész I–IV. Cím, Negyedik Rész IX–X. Cím

DARÁZS LÉNÁRD – Hatodik Könyv Harmadik Rész, XIX. Cím

FARKAS ATTILA LÁSZLÓ – Hatodik Könyv Második Rész X. Cím, 6:157–6:178. §

FUGLINSZKY ÁDÁM – Hatodik Könyv Második Rész X. Cím, 6:142–6:147. §

GADÓ GÁBOR – Harmadik Könyv Harmadik Rész X. Cím

GÁL JUDIT – Harmadik Könyv Harmadik Rész XIV. Cím XXXV–XL. Fejezet, XV. Cím

HARMATHY ATTILA – Hatodik Könyv Negyedik Rész XXVI. Cím

HAVASI PÉTER – Hatodik Könyv Negyedik Rész XXVII. és XXVIII. Cím

KATONÁNÉ PEHR ERIKA – Negyedik Könyv Negyedik Rész XI. Cím, Ötödik Rész

KECSKÉS LÁSZLÓ – Első Könyv

KISFALUDI ANDRÁS – Hatodik Könyv Első Rész I. Cím, Második Rész IX. Cím

KISS MÁRIA – Hatodik Könyv Harmadik Rész XVI. Cím XXXIX., XL., XLI. és XLIII. Fejezet

KOMÁROMI GÁBOR – Harmadik Könyv Harmadik Rész XIII. Cím

KOVÁCS LÁSZLÓ – Hatodik Könyv Harmadik Rész XIV. Cím

KŐRÖS ANDRÁS – Második Könyv Első és Második Rész; Negyedik Könyv Első Rész, Második Rész VI. Cím; Hatodik Könyv

Harmadik Rész XVII. Cím XLIV. és XLVI. Fejezet, XXIII. Cím

MAKAI KATALIN – Második Könyv Első és Második Rész; Negyedik Könyv Negyedik Rész XII. Cím

MOLNÁR AMBRUS – Hatodik Könyv Második Rész X. Cím, 6:137–6:141. §, 6:148–6:152. §, 6:153–6:156. §, 6:179–6:184. §

MURÁNYI KATALIN – Hatodik Könyv Harmadik Rész XVII. Cím, XLV. Fejezet

OROSZ ÁRPÁD – Hetedik Könyv

OSZTOVITS ANDRÁS – Hatodik Könyv Harmadik Rész XV. Cím XXXVIII. Fejezet, Harmadik Rész, XVI. Cím XLII. Fejezet; Nyolcadik Könyv

PÁZMÁNDI KINGA – Harmadik Könyv Első Rész VI. Cím; Ötödik Rész

PETRIK BÉLA – Hatodik Könyv Második Rész XII. Cím, Harmadik Rész XX. Cím LVIII. és LIX. Fejezet; Ötödik Rész

PETRIK FERENC – Második Könyv Harmadik és Negyedik Rész; Ötödik Könyv Első Rész, Második Rész, Harmadik Rész VIII–IX. Cím,

Negyedik Rész; Hatodik Könyv Harmadik Rész, XXIV. Cím

POMEISL ANDRÁS – Ötödik Könyv Harmadik Rész VII. Cím; Hatodik Könyv Harmadik Rész XVIII. Cím és XXI. Cím, Hatodik Rész

SÁNDOR TAMÁS – Harmadik Könyv Harmadik Rész XIV. Cím, XXXI–XXXIV. Fejezet

SÁRKÖZY TAMÁS – Harmadik Könyv Második Rész; Hatodik Rész; Hetedik Rész

SZEIBERT ORSOLYA – Negyedik Könyv Második Rész V. Cím, Harmadik Rész, Negyedik Rész XIII. Cím; Hatodik Könyv Harmadik Rész, XXV. Cím

SZENTIVÁNYI IVÁN – Hatodik Könyv Harmadik Rész, XX. Cím, LII – LVII. Fejezet

TAKÁTS PÉTER – Hatodik Könyv Harmadik Rész, XXII. Cím

TÖRÖK GÁBOR – Harmadik Könyv Első Rész I–V. Cím

VÉKÁS LAJOS – Hatodik Könyv Második Rész IV. és V. Cím

WELLMANN GYÖRGY – Hatodik Könyv Második Rész VI., VII. és VIII. Cím

ZSOHÁR ANDRÁS – Harmadik Könyv Negyedik Rész

Szerkesztő:DR. PETRIK FERENC

V

TARTALOM

A főbb rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . xxiii

BEVEZETÉS (Kecskés László) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1A magyar polgári jog kodifikációjának rövid története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1

A kezdetektől az 1928-as Mtj.-ig terjedő időszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1Az 1959. évi IV. törvény kodifikációja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4Az 1977. évi IV. törvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6Az 1990. évi politikai rendszerváltozás utáni kodifikáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7Az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjának megindulásaés elakadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Sólyom László köztársasági elnök első levele az Országgyűlés elnökéhez . . . 9Sólyom László köztársasági elnök második leveleaz Országgyűlés elnökéhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11Az Alkotmánybíróság 51/2010. (IV. 28.) számú határozata . . . . . . . . . . . . . . . 12

Az új Polgári Törvénykönyv elfogadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18A Ptk. megalkotása során követett főbb szempontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

A Ptk. társadalmi modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19Hagyomány és újítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20Külföldi példák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20Az új Polgári Törvénykönyv kódexjellege és jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21A Ptk. belső szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22A Ptk. nyelvezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

2013. ÉVI V. TÖRVÉNYA POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL

ELSŐ KÖNYV BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK (Kecskés László)

Az alapelvek jelentősége a magyar magánjog fejlődésében . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25Polgári jogi alapelvek a magyar jog „egypárti szocialista” korszakában . . . . . . 26Az alapelvek reformja – a régi Ptk. 1991. és 1993. évi novellája . . . . . . . . . . . . . . 29A Ptk. bevezető rendelkezései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

A bevezető rendelkezések jelentősége általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31A Ptk. bevezető rendelkezéseinek jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33A Ptk. alapelveinek köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34A Ptk. egyéb bevezető rendelkezéseinek köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35A Ptk. alapelveinek alkalmazási köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35

1:1 . § [A törvény hatálya] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 361:2 . § [Értelmezési alapelv] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 381:3. § [A jóhiszeműség és tisztesség elve] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39

A jóhiszeműség és tisztesség elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40A „venire contra factum proprium” tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

TARTALOM

Vi

1:4. § [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43Az elvárható magatartás elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43A saját felróható magatartásra való hivatkozás tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47A felróhatóság fontosabb esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

1:5. § [A joggal való visszaélés tilalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49A joggal való visszaélés tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50

A joggal való visszaélés tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51A joggal való visszaélés alkalmazási köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

A jogszabály által megkívánt nyilatkozat bírósági ítélettel történő pótlása . . . . . 551:6 . § [Bírói út] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

A bírósági úton történő igényérvényesítés általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58A választottbírósági úton történő igényérvényesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59

A választottbíráskodásra vonatkozó magyar joganyag fejlődésea második világháború után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61

MÁSODIK KÖNYVAZ EMBER MINT JOGALANY

ELSŐ RÉSZA JOGKÉPESSÉG (Kőrös András – Makai Katalin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1I. CÍM: A JOGKÉPESSÉG KEZDETE ÉS MEGSZŰNÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1

2:1. § [A jogképesség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1Az ember általános, feltétlen és egyenlő jogképessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1Jogképesség és szerzőképesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

2:2. § [A jogképesség kezdete] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32:3. § [A magzat gyámja] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42:4. § [A jogképesség megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

II. CÍM: A HOLTNAK NYILVÁNÍTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62:5 . § [A holtnak nyilvánítás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62:6. § [A halál időpontjának meghatározása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72:7 . § [Változás a holtnak nyilvánítás alapjául vett körülményekben] . . . . . . . . . . . . 7

MÁSODIK RÉSZA CSELEKVŐKÉPESSÉG (Kőrös András – Makai Katalin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10III. CÍM: A CSELEKVŐKÉPESSÉG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI . . . . . . . . . . . . . . . 10

2:8. § [A cselekvőképesség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102:9. § [A cselekvőképtelen állapot] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

IV. CÍM: A KISKORÚSÁG MIATTI KORLÁTOZOTT CSELEKVŐKÉPESSÉGÉS CSELEKVŐKÉPTELENSÉG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

2:10. § [A kiskorúság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14A kiskorúság általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14A kiskorú gyermek házasságkötésének jogkövetkezménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

2:11. § [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152:12. § [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozata] . . . . . . . . . . . . . . . 15

A törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes jognyilatkozatok . . . . . . . . . . . 16A korlátozottan cselekvőképes kiskorú önálló jognyilatkozatai . . . . . . . . . . . . . . 17

A személyes jellegű jognyilatkozatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

TARTALOM

Vii

A mindennapi élet szokásos ügyletei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17A munkával szerzett jövedelemmel való rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17A kizárólag előnyt jelentő szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18A szokásos mértékű ajándékozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

Az ingyenes juttatás visszautasításának joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18A törvényes képviselő jognyilatkozata a korlátozottan cselekvőképeskiskorú nevében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

2:13. § [A cselekvőképtelen kiskorú] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202:14. § [A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

A cselekvőképtelen kiskorú önállóan megtehető jognyilatkozatai . . . . . . . . . . . . . 21A cselekvőképtelen kiskorú véleményének figyelembevétele . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

2:15. § [A gyámhatóság jóváhagyása a kiskorú törvényes képviselőjénekjognyilatkozatához] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

A kiskorú gyermek tartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24A kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jog vagy kötelezettség . . . . . . . 24A kiskorú ingatlantulajdonának átruházása vagy megterhelése . . . . . . . . . . . . . . 25A kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezés . . . . . . . . . . . . . 26Jogszabályban meghatározott értékhatárt meghaladó értékű rendelkezés . . . . . . 27Bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírált törvényes képviselőinyilatkozatok mentessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

2:16. § [A kiskorú ellenérték nélküli kötelezettségvállalása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272:17. § [A kiskorú jognyilatkozatának relatív semmissége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282:18. § [A kiskorú cselekvőképességének korlátozása gondnokság alá helyezéssel] . . . 29

V. CÍM: A NAGYKORÚ CSELEKVŐKÉPESSÉGÉNEK KORLÁTOZÁSA . . . . . . . 30A szabályozás előzményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30A cselekvőképesség korlátozásának új rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

2:19. § [A cselekvőképesség részleges korlátozása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332:20. § [A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy jognyilatkozata] . . . 362:21. § [A cselekvőképesség teljes korlátozása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 372:22. § [A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 392:23. § [A gyámhatóság jóváhagyásának szükségessége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 402:24. § [A cselekvőképességében részlegesen korlátozott és a cselekvőképtelen

nagykorú jognyilatkozatának relatív semmissége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42VI. CÍM: A GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉSI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ

INTÉZKEDÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 432:25. § [A zárlat elrendelése és a zárgondnokrendelés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 432:26. § [Az ideiglenes gondnokrendelés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 442:27. § [A zárlatra és az ideiglenes gondnokrendelésre vonatkozó közös szabályok] . . . 45

VII. CÍM: A GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 462:28. § [A gondnokság alá helyezés kezdeményezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46

A gondnokság alá helyezés iránti per megindítására jogosultak . . . . . . . . . . . . . . 46A gondnokság alá helyezés iránti per . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48A gondnokság alá helyezési és a választójogból történő kizárás iránti keresetekösszekapcsolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49A bizonyítási eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50A gondnokság alá helyezésre vonatkozó határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

2:29. § [A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54

TARTALOM

Viii

2:30. § [A gondnokság alá helyezés megszüntetése vagy módosítása] . . . . . . . . . . . 56A gondnokság alá helyezés megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57A gondnokság alá helyezés módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57

VIII. CÍM: A GONDNOKRENDELÉS; A GONDNOK JOGAIÉS KÖTELEZETTSÉGEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

2:31. § [A gondnokrendelés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 582:32. § [Többes és helyettes gondnokrendelés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 612:33. § [A gondnoki tisztség megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62

A gondnok felmentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63A gondnok elmozdítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64

2:34. § [A gondnok tevékenysége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64A gondnok feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65Az előzetes jognyilatkozat figyelembevétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65A gondnoki hatáskör túllépésének jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66

2:35. § [A gondnok vagyonkezelése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 662:36. § [A gondnok tevékenységének felügyelete] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 672:37. § [Számadás a gondnok vagyonkezeléséről] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68

A gondnok rendszeres számadási kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68A gondnok eseti számadási kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69A gondnok végszámadási kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70

IX. CÍM: A CSELEKVŐKÉPESSÉGET NEM ÉRINTŐ TÁMOGATOTTDÖNTÉSHOZATAL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70

2:38. § [A támogató kirendelése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70X. CÍM: RENDELKEZÉS A CSELEKVŐKÉPESSÉG JÖVŐBELI

KORLÁTOZÁSA ESETÉRE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 722:39. § [Az előzetes jognyilatkozat] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72

Az előzetes jognyilatkozat indokoltsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72Az előzetes jognyilatkozat érvényességi feltételei, tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73

2:40. § [Az előzetes jognyilatkozat hatályossá válása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 742:41. § [Az előzetes jognyilatkozat felülvizsgálata] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75

HARMADIK RÉSZSZEMÉLYISÉGI JOGOK (Petrik Ferenc) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77XI. CÍM: ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK . . . . . 77

Elvi alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77Alkotmányos alapjogok és polgári jogi személyiségi jogok . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78A személyiségi jog személyessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78

2:42. § [A személyiségi jogok általános védelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80Általános védelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80A személyiségi jog megsértésének jogellenessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82

2:43. § [Nevesített személyiségi jogok] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83Az élethez, testi épséghez és az egészséghez való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83A személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése . . . . . . . . . . . . . 84A személy hátrányos megkülönböztetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85

2:44. § [Közéleti szereplő személyiségi jogának védelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 852:45. § [A becsülethez és jóhírnévhez való jog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 872:46. § [A magántitokhoz való jog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88

TARTALOM

ix

2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)] . . . . . . . . . . . . . . . 90Üzleti titok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90Know-how . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91

2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 912:49. § [Névviseléshez való jog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 932:50. § [Kegyeleti jog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94

XII. CÍM: A SZEMÉLYISÉGI JOGOK MEGSÉRTÉSÉNEK SZANKCIÓI . . . . . . . . 942:51. § [Felróhatóságtól független szankciók] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95

A jogsértés bírósági megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96Kötelezés a jogsértés abbahagyására és eltiltás a további jogsértéstől . . . . . . . . 96Elégtétel adása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96A sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapothelyreállítása, a jogsértéssel előállított eszköz megsemmisítése,vagy jogsértő mivoltától való megfosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97Vagyoni előny átengedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97

2:52. § [Sérelemdíj] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99Előzmények, viták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99A sérelemdíj megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100Sérelemdíj egyes személyiségi jogok megsértése esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101A sérelemdíj mértéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102

2:53. § [Kártérítési felelősség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1032:54. § [A személyiségi jogok érvényesítése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103

A személyiségi jog személyessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104Kivétel a személyesség alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104

NEGYEDIK RÉSZSZERZŐI JOG ÉS IPARJOGVÉDELEM (Petrik Ferenc) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106

2:55. § [Kisegítő alkalmazás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106

HARMADIK KÖNYVA JOGI SZEMÉLY

ELSŐ RÉSZA JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1

A jogi személy mibenléte – felfogásának történeti változásai –elméleti kialakulásának összefoglalása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1Közjogi jogi személyiség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

I. CÍM: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (Török Gábor) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53:1. § [A jogi személy jogképessége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

A Ptk. felfogásának változása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5A jogi személy ismérvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Név . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7Székhely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8Vagyon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8Ügyintézés, képviselet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8A jogi személy típusa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8A jogi személy tevékenysége és célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8Jogképesség terjedelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9Személyiségi jogok alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

TARTALOM

x

3:2. § [Helytállás a jogi személy tartozásaiért] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10Helytállási kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10A korlátozott felelősség áttörése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

3:3. § [A jogi személyek általános szabályainak alkalmazása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11A főszabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12A társasház jogalanyisága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12A polgári jogi társaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

II. CÍM: A JOGI SZEMÉLY LÉTESÍTÉSE (Török Gábor) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15I. Fejezet – A létesítés szabadsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153:4. § [A jogi személy létrehozásának szabadsága] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

Kógencia és diszpozivitás általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15A létesítés szabadságának elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17A diszpozitív szabályozás elsődlegességének elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17A létesítés szabadsága és a bírósági nyilvántartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19A jogi személy létesítésének időtartama . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

II. Fejezet – A létesítő okirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213:5. § [A létesítő okirat tartalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213:6. § [A jogi személy neve] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213:7. § [A jogi személy székhelye] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223:8. § [A jogi személy tevékenysége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233:9. § [A vagyoni hozzájárulás kötelezettsége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233:10. § [A vagyoni hozzájárulás tárgya és mértéke] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233:11. § [Tagsági jogokról értékpapír kibocsátásának tilalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

III. Fejezet – A jogi személyek nyilvántartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253:12 . § [A nyilvántartásba vételi kérelem benyújtása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253:13. § [A jogi személyek nyilvántartásának alapelvei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263:14. § [A jognyilatkozatok közzététele] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

IV. Fejezet – A jogi személy létesítésének érvénytelensége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273:15. § [A jogi személy létesítésének érvénytelensége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

III. CÍM: A JOGI SZEMÉLY SZERVEZETE ÉS KÉPVISELETE (Török Gábor) . . . 29V. Fejezet – A jogi személy tagjainak vagy alapítóinak döntéshozatala . . . . . . . . . . . 293:16. § [A döntéshozó szerv] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293:17. § [A döntéshozó szerv ülésének összehívása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303:18. § [Határozatképesség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313:19. § [Határozathozatal] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313:20. § [Határozathozatal ülés tartása nélkül] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

VI. Fejezet – A jogi személy ügyvezetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333:21. § [Az ügyvezetés fogalma és a vezető tisztségviselői megbízatás

keletkezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333:22. § [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok] . . . . . 343:23. § [Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 353:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373:25. § [A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

VII. Fejezet – A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 383:26. § [A felügyelőbizottság létrehozása és tagsága] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 393:27. § [A felügyelőbizottság működése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 403:28. § [A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41

VIII. Fejezet – A jogi személy képviselete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 423:29. § [A jogi személy törvényes képviselete] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

TARTALOM

xi

3:30. § [Szervezeti képviselet] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 423:31. § [A képviseleti jog korlátozása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43

IX. Fejezet – A jogi személy szervezeti egységének jogalanyisága . . . . . . . . . . . . . . . 443:32. § [A jogi személy szervezeti egységének jogalanyisága] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 443:33. § [A szervezeti egység jogalanyiságának megszűnésével kapcsolatosrendelkezések] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45

IV. CÍM: A JOGI SZEMÉLY TÖRVÉNYES MŰKÖDÉSÉNEKBIZTOSÍTÉKAI (Török Gábor) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46

X. Fejezet – A jogi személy törvényességi felügyelete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 463:34. § [A jogi személy törvényességi felügyelete] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46

XI. Fejezet – A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata . . . . . . . . . . . . . 473:35. § [A felülvizsgálat oka és a kezdeményezésre jogosultak] . . . . . . . . . . . . . . . . 473:36 . § [A határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 473:37 . § [A határozat hatályon kívül helyezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49

XII. Fejezet – Állandó könyvvizsgáló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 503:38. § [Állandó könyvvizsgáló] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51

V. CÍM: A JOGI SZEMÉLY ÁTALAKULÁSA, EGYESÜLÉSE, SZÉTVÁLÁSAÉS JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE (Török Gábor) . . . . . . . . . . . . . . 52

XIII. Fejezet – Átalakulás, egyesülés, szétválás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 523:39. § [Átalakulás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 533:40 . § [Korlátozások] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 533:41. § [Döntés az átalakulás kezdeményezéséről] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 543:42. § [Az átalakulásban részt nem vevő tagok] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 543:43. § [Az átalakulás befejezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 553:44. § [Egyesülés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 563:45. § [Szétválás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 573:46. § [A szétváló jogi személy jogai és kötelezettségei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 583:47 . § [Az átalakulás szabályainak alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

XIV. Fejezet – A jogi személy jogutód nélküli megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 593:48. § [Jogi személy jogutód nélküli megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59

VI. CÍM: VÁLLALATCSOPORT (Pázmándi Kinga) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60Konszernelméleti bevezetés – vállaltcsoportosulások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60A vállaltcsoportosulások megjelenése a jogi szabályozásban . . . . . . . . . . . . . . . . 61A vállalatcsoport szabályozása a 2006. évi Gt. III-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62

3:49. § [Az elismert vállalatcsoport fogalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 643:50. § [Az uralmi szerződés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 663:51. § [A vállalatcsoport létrejöttének előkészítése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 683:52. § [Az ellenőrzött társaságok tagjainak és hitelezőinek jogosultságai] . . . . . . . 703:53. § [A vállalatcsoport bejegyzésének joghatása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 713:54. § [Egyszemélyes társaság a vállalatcsoportban] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 723:55. § [Az uralkodó tag és az ellenőrzött tag ügyvezetése közötti viszony] . . . . . . . 733:56. § [Beszámolási kötelezettség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 753:57. § [Kisebbségvédelmi biztosíték] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 753:58. § [Munkavállalói részvétel] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 763:59. § [Az uralkodó tag helytállása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 773:60. § [A nyilvántartó bíróság intézkedései] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 783:61. § [A vállalatcsoport megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 793:62. § [Tényleges vállalatcsoport] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80

TARTALOM

xii

MÁSODIK RÉSZEGYESÜLET (Sárközy Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82

Az egyesületi jog kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82Egyesület a magyar szocialista polgári jogban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82Egyesületi jog a rendszerváltozás után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83Az ún. civiltörvény szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84

VII. CÍM: AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA . . . . . . . . . . . . 853:63. § [Az egyesület fogalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85

Az egyesület ismérvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86Az egyesületi cél és vagyon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86Az egyesületi szabályozás újdonságai a Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87

3:64 . § [Létesítés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 883:65. § [Az egyesületi tag jogállása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 893:66. § [A tagok kötelezettsége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 893:67. § [A tagsági jogviszony keletkezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 923:68. § [A tagsági jogviszony megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 923:69. § [A tagsági jogviszony felmondása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 923:70. § [A tag kizárása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93

VIII. CÍM: AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÉS SZERVEI . . . . . . . . . . . . . . . . . 943:71 . § [Az alapszabály tartalmi elemei és értelmezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 943:72. § [Közgyűlés, küldöttgyűlés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 963:73. § [A közgyűlés ülésezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 963:74. § [A közgyűlés hatásköre] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 973:75. § [A napirend kiegészítése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 993:76. § [Határozathozatal] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 993:77. § [Az ügyvezetés ellátása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1003:78. § [Elnökség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1003:79. § [A vezető tisztségviselői megbízatás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1023:80. § [Az ügyvezetés feladatai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1033:81. § [A közgyűlés összehívása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1043:82. § [A felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esetei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105

IX. CÍM: AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1063:83. § [Jogutódlással történő megszűnés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1063:84. § [A jogutód nélküli megszűnés okai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1073:85. § [Rendelkezés a fennmaradó vagyonról] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1083:86. § [A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén] . . . 1083:87. § [Választottbírósági eljárás kikötése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109

HARMADIK RÉSZ GAZDASÁGI TÁRSASÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111X. CÍM: A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI (Gadó Gábor) . . . . 111XV. Fejezet – Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1113:88. § [A gazdasági társaság fogalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111

A gazdasági társaság fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111A gazdasági társaság tagjait terhelő együttműködési kötelezettség . . . . . . . . . . . 114

3:89. § [Formakényszer] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1143:90. § [A társaság tagjai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1163:91. § [Jognyilatkozatok megtételének módja és ideje] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117

TARTALOM

xiii

3:92. § [A választottbírósági út igénybevétele] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1193:93. § [A gazdasági társaságok közös szabályainak alkalmazása] . . . . . . . . . . . . . . 120

XVI. Fejezet – A gazdasági társaság alapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1203:94. § [A gazdasági társaság létesítő okirata] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1203:95. § [A létesítő okirat alaki követelményei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1213:96. § [A társaság tevékenységének helye] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1223:97. § [A társaság tevékenységi körével kapcsolatos rendelkezések] . . . . . . . . . . . . 1223:98. § [A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1233:99. § [Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1243:100. § [A társaság alapításának bírósági bejelentése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1243:101. § [Előtársaság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125

XVII. Fejezet – A létesítő okirat módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1273:102. § [A létesítő okirat módosításának esetei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127

XVIII. Fejezet – Kisebbségvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1283:103. § [A legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1283:104. § [Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1293:105. § [Igényérvényesítés kezdeményezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1293:106. § [Az eltérő szabályozás tilalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130

XIX. Fejezet – A tag kizárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1303:107. § [A tag kizárásának feltételei és a kizárás joghatása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1303:108. § [A tag kizárására irányuló eljárás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131

XX. Fejezet – A gazdasági társaság szervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1321. A gazdasági társaság legfőbb szerve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1323:109. § [A legfőbb szerv feladat- és hatásköre] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1323:110. § [Részvétel a legfőbb szerv döntéshozatalában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1333:111. § [A legfőbb szerv ülése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133

2. Ügyvezetés és képviselet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1343:112. § [A vezető tisztségviselő önállósága] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1343:113. § [Cégvezető] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1353:114. § [A vezető tisztségviselői megbízatás időtartama] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1363:115. § [Összeférhetetlenség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1363:116. § [A társaság képviselete. Cégjegyzés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1373:117 § [A vezető tisztségviselő társasággal szembeni kártérítési felelőssége] . . . . . 1373:118. § [A vezető tisztségviselő harmadik személyekkel szembeni felelőssége] . . . 138

3. Felügyelőbizottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1393:119. § [A felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esete] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1393:120. § [A felügyelőbizottság jogköre] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1393:121. § [A felügyelőbizottsági tagság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1403:122. § [A felügyelőbizottság működése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1413:123. § [Ügydöntő felügyelőbizottság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1413:124. § [Munkavállalói részvétel feltételei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1423:125. § [A munkavállalói küldöttek megválasztása és visszahívása] . . . . . . . . . . . . 1433:126. § [A munkavállalói küldöttek jogai és kötelezettségei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1443:127. § [Az eltérő szabályozás tilalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1443:128. § [A munkavállalói részvétel nem kötelező esete] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145

4. Állandó könyvvizsgáló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1453:129. § [Az állandó könyvvizsgáló feladata] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1453:130. § [Az állandó könyvvizsgálói megbízatás keletkezése és időtartama] . . . . . . 1463:131. § [Az állandó könyvvizsgálói feladatok teljesítése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146

TARTALOM

xiV

5. Egyéb társasági szervek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1473:132. § [Egyéb társasági szervek] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147

XXI. Fejezet – A gazdasági társaság átalakulása és egyesülése . . . . . . . . . . . . . . . . . 1473:133. § [Az átalakulás esetei és feltételei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1473:134. § [Az átalakulás befejezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1483:135. § [Az átalakulással kapcsolatos felelősségi szabályok] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1483:136. § [A gazdasági társaságok egyesülése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148

XXII. Fejezet – A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése . . . . . . . . . . . . . . 1493:137. § [Tagi helytállási kötelezettség jogutód nélküli megszűnés esetén] . . . . . . . . 149

XI. CÍM: A KÖZKERESETI TÁRSASÁG (Boóc Ádám) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1493:138. § [A közkereseti társaság fogalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1493:139. § [A tagok helytállása a társaság kötelezettségeiért] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1513:140. § [A tag hitelezőjét megillető felmondás joga] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1543:141. § [A társasági részesedés megszerzése házastársi vagyonközösség alapján] . . . 1553:142. § [A tagok gyűlésének hatásköre] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1553:143. § [A tagok gyűlése határozathozatalának szabályai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1563:144. § [Ügyvezetés, képviselet] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1563:145. § [Az ügyvezetők eljárása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1573:146. § [A tagsági jogviszony megszűnésének esetei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1583:147. § [A tagsági jogviszony felmondása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1593:148. § [A társasági részesedés átruházása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1603:149. § [A tag halála vagy megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1613:150. § [Elszámolás a tagsági jogviszony megszűnése esetén] . . . . . . . . . . . . . . . . . 1613:151. § [A társasági tartozásokért való felelősség a tagsági jogviszony

megszűnése esetén] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1623:152. § [A társaság jogutód nélküli megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1633:153. § [A közkereseti társaság és a betéti társaság közötti átalakulás] . . . . . . . . . . 164

XII. CÍM: A BETÉTI TÁRSASÁG (Boóc Ádám) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1653:154. § [A betéti társaság fogalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1653:155. § [A betéti társaságra alkalmazandó szabályok] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1693:156. § [Ügyvezetés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1693:157. § [A tagi felelősség változása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1703:158. § [A társaság jogutód nélküli megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170

XIII. CÍM: A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG (Komáromi Gábor) . . . . 1723:159. § [A korlátolt felelősségű társaság fogalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172

XXIII. Fejezet – A társaság alapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1743:160. § [A nyilvános felhívás tilalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1743:161. § [A törzstőke és a törzsbetét fogalma és mértéke] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1743:162. § [A pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1753:163. § [A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176

XXIV. Fejezet – Az üzletrész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1773:164. § [Az üzletrész fogalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1773:165. § [Közös tulajdon az üzletrészen] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1783:166. § [Az üzletrész tagok közötti átruházása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1783:167. § [Az üzletrész kívülálló személyre történő átruházása] . . . . . . . . . . . . . . . . . 1793:168 . § [Az üzletrész átruházásának közös szabályai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1803:169. § [Az üzletrész átruházásának joghatásai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1803:170. § [Az üzletrész öröklése és átszállása a jogutódra] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181

TARTALOM

xV

3:171. § [Jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésének hatása az üzletrészre] . . . . 1823:172. § [Üzletrész a házastársi vagyonban] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1833:173. § [Az üzletrész felosztása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1843:174. § [A saját üzletrész megszerzésének feltételei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1843:175. § [A saját üzletrész alapján gyakorolható jogok] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1853:176 . § [Az üzletrész bevonása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1863:177 . § [Az üzletrész értékesítése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1873:178. § [Az árverés meghirdetése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1873:179 . § [Az árverés lebonyolítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1873:180. § [Az értékesítésből befolyt vételár elszámolása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1883:181. § [Sikertelen árverés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188

XXV. Fejezet – Mellékszolgáltatás és pótbefizetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1893:182. § [A mellékszolgáltatás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1893:183. § [A pótbefizetés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190

XXVI. Fejezet – A társaság által teljesített kifizetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1913:184. § [A tag javára történő kifizetések] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1913:185 . § [Az osztalék] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1913:186. § [Az osztalékelőleg] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1923:187. § [Az eltérő szabályozás tilalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192

XXVII. Fejezet – A társaság szervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1933:188. § [A taggyűlés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1933:189. § [A taggyűlés kötelező összehívása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1933:190. § [A napirend] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1953:191. § [A megismételt taggyűlés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1953:192. § [Elektronikus hírközlő eszközök alkalmazása a taggyűlésen] . . . . . . . . . . . 1963:193. § [A taggyűlési jegyzőkönyv] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1973:194 . § [A határozatok könyve] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1973:195. § [A tagok iratbetekintési joga] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1973:196. § [A társaság ügyvezetése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1983:197. § [A tagjegyzék] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199

XXVIII. Fejezet – A törzstőke felemelése és leszállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2003:198. § [A törzstőke új törzsbetétek teljesítésével történő felemelésének

elhatározása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2003:199. § [A vagyoni hozzájárulások teljesítése és az elsőbbségi jog gyakorlása] . . . . 2003:200. § [A törzstőkeemelés átvezetése a társasági szerződésben] . . . . . . . . . . . . . . 2003:201. § [A törzstőke felemelése törzstőkén felüli vagyonból] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2013:202. § [A törzstőke leszállításáról szóló határozat] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2023:203. § [A törzstőke leszállításáról hozott határozat közzététele] . . . . . . . . . . . . . . . 2033:204. § [Biztosíték a hitelezők számára] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2033:205. § [A törzstőke leszállításának meghiúsulása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2043:206. § [A társasági szerződés módosítása és a törzstőke leszállításának

bejegyzése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204XXIX. Fejezet – A társaság jogutód nélküli megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2053:207. § [A vagyon felosztása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205

XXX. Fejezet – Az egyszemélyes társaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2063:208. § [Az egyszemélyes társaság létrejötte] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2063:209. § [Egyszemélyes társaság működése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206

TARTALOM

xVi

XIV. CÍM: RÉSZVÉNYTÁRSASÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207XXXI. Fejezet – Általános rendelkezések (Sándor Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2073:210. § [A részvénytársaság fogalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207

Az rt. mint nagyvállalati forma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207Az rt. a Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209

3:211. § [A részvénytársaság működési formája] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210Az alapítási és a működési mód megkülönböztetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211A társasági és az értékpapírjog kollíziója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212Az értékpapírjog Ptk.-beli szabályai és a Tpt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214

3:212. § [Alaptőke] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218XXXII. Fejezet – A részvény (Sándor Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2201. Általános szabályok, a részvény előállítási módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2203:213 . § [A részvény] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2203:214. § [A részvény előállítási módja] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2223:215. § [A nyomdai úton előállított és a dematerializált részvény fogalma] . . . . . . . 2243:216. § [A részvény kiadásának és jóváírásának feltételei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2263:217. § [Összevont címletű részvény] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2273:218. § [A részvény forgalomba hozatala] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228

A forgalomba hozatal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228A forgalomba hozatal szabadsága és törvényi korlátai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229A forgatmány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231

3:219 . § [A részvényátruházás korlátozása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2333:220. § [Részvényátruházás a társaság beleegyezésével] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2343:221. § [Részvény jogosultjának megállapítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235

2. Saját részvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2353:222. § [Saját részvény] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2353:223. § [Döntéshozatal a saját részvény megszerzéséről] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2373:224. § [A jogsértéssel megszerzett saját részvény] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2383:225. § [Részvényesi jogok gyakorlása saját részvénnyel] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2393:226. § [Az eltérő szabályozás tilalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239

3. Pénzügyi segítség részvényszerzéshez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2403:227. § [Pénzügyi segítségnyújtás korlátozása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240

4. Részvényfajták, részvényosztályok, részvénysorozatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2413:228. § [Részvényfajták, részvényosztályok, részvénysorozatok] . . . . . . . . . . . . . . 2413:229. § [Törzsrészvény] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2423:230. § [Elsőbbségi részvény] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2433:231. § [Osztalékelsőbbségi részvény] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2453:232. § [Szavazatelsőbbségi részvény] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2463:233. § [Vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó

elsőbbségi részvény] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2473:234. § [Elővásárlási jogot biztosító részvény] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2493:235. § [Nyilvánosan működő részvénytársaság elsőbbségi részvényei] . . . . . . . . . 2503:236. § [Dolgozói részvény kibocsátása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2513:237. § [A dolgozói részvény átruházása és öröklése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2533:238 . § [Kamatozó részvény] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2543:239 . § [Visszaváltható részvény] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255

A visszaváltható részvény lényege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256A vételi jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257

TARTALOM

xVii

A visszaváltható részvény kibocsátásának korlátai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2583:240. § [Egyéb részvényfajták] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260

5. Részvényutalvány, ideiglenes részvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2603:241. § [Részvényutalvány] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2603:242. § [Az ideiglenes részvény fogalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2613:243. § [Az ideiglenes részvény előállítása és tartalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2623:244. § [Az ideiglenes részvény alapján gyakorolható jogok] . . . . . . . . . . . . . . . . . 263

6. Részvénykönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2643:245. § [A részvénykönyv fogalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2643:246. § [A részvénykönyvi bejegyzés és törlés, valamint ezek joghatásai] . . . . . . . 2653:247. § [A részvénykönyvi adatok nyilvánossága] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2673:248. § [A tulajdonosi megfeleltetés átvezetése a részvénykönyvben] . . . . . . . . . . . 268

XXXIII. Fejezet – A részvénytársaság alapítása (Sándor Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . 2683:249. § [Az alapítás zártkörűsége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2683:250 . § [Az alapszabály tartalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2713:251. § [Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2723:252. § [A nyilvántartásba vétel feltételei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 274

XXXIV. Fejezet – Részvényesi jogok és kötelezettségek (Sándor Tamás) . . . . . . . . . 2753:253. § [A részvényesek egyenlősége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2753:254. § [A részvényesi minőség igazolása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2753:255 . § [A részvényes képviselete] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2763:256. § [A részvényesi meghatalmazott] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2773:257. § [Közgyűlésen való részvétel joga] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2773:258. § [Tájékoztatáshoz való jog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2783:259. § [Napirend kiegészítésére való jog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2793:260. § [Szavazáshoz való jog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2803:261. § [Részvényesek részére történő kifizetés feltételei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2813:262. § [Osztalék] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2833:263. § [Osztalékelőleg] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2833:264. § [A vagyonszerzés feltételei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2853:265. § [Az eltérő szabályozás tilalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2863:266. § [Kisebbségi jogok gyakorlása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2873:267. § [A részvényes kötelezettségei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287

XXXV. Fejezet – A részvénytársaság szervezete (Gál Judit) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2881. A közgyűlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2883:268. § [A közgyűlés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 288

A közgyűlés alapvető szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289A közgyűlés hatásköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 290

3:269. § [A közgyűlés összehívásának általános szabályai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2913:270. § [A közgyűlés kötelező összehívásának esetei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2933:271. § [A közgyűlés összehívásának speciális szabályai zártkörűen működő

részvénytársaságnál] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2953:272. § [A közgyűlés összehívásának speciális szabályai nyilvánosan működő

részvénytársaságoknál] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2953:273. § [Részvétel a közgyűlésen] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 296

Részvétel a közgyűlésen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297Képviselet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 298A részvényesi minőség igazolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 298

TARTALOM

xViii

3:274. § [Jelenléti ív] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2993:275. § [Határozatképesség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 300

Határozatképesség, szavazásra jogosultság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301A szabálytalanul összehívott közgyűlés és a megismételt közgyűlés . . . . . . . . . . . 301A felfüggesztett közgyűlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 302

3:276. § [A határozathoz szükséges többség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303A határozathoz szükséges többség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303Tőkeváltozással kapcsolatos alapszabály-módosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 304

3:277. § [Közgyűlési határozathoz való hozzájárulás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3053:278. § [Jegyzőkönyv] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3073:279. § [Határozatok nyilvánosságra hozatala] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3083:280. § [Konferencia-közgyűlés feltételei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3093:281. § [Konferencia-közgyűlés lebonyolítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 311

2. Az ügyvezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3123:282. § [Az igazgatóság összetétele, eljárása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3123:283. § [Igazgatóság jogait gyakorló vezérigazgató] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3143:284. § [Jelentés előterjesztése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3143:285. § [Nyilvánosan működő részvénytársaságok egységes irányítási

rendszerben] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3153:286. § [Az igazgatótanács összetétele] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3163:287. § [Az igazgatótanács tagjainak függetlensége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3173:288. § [Munkavállalói részvétel az igazgatótanácsban] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3193:289. § [Felelős társaságirányítási jelentés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320

3. Felügyelőbizottság, auditbizottság, könyvvizsgáló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3213:290. § [A részvénytársaság felügyelőbizottsága] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3213:291. § [Auditbizottság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3233:292. § [Könyvvizsgáló] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 324

XXXVI. Fejezet – Az alaptőke felemelése (Gál Judit) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3251. Az alaptőke felemelésének közös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3253:293. § [Alaptőke-emelésről szóló határozat] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3253:294. § [Az igazgatóság felhatalmazása alaptőke-emelésre] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 327

2. Alaptőke-emelés új részvények forgalomba hozatalával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3293:295. § [Az alaptőke-emelés előfeltétele] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3293:296. § [A közgyűlési határozat] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329

A közgyűlési határozat tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 330Az előzetes kötelezettségvállalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 331A vagyoni hozzájárulás teljesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332A tőkeemelés elhatározásának közzététele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333

3:297. § [Elsőbbségi jog gyakorlása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3333:298. § [Alapszabály-módosítás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335

A feltételes alapszabály-módosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335Az újonnan forgalomba hozott részvény osztalékjoga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 336

3:299. § [Alaptőke-emelés meghiúsulása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3363. Alaptőke-emelés az alaptőkén felüli vagyon terhére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3373:300. § [Az alaptőke-emelés előfeltételei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3373:301. § [Az alaptőke-emelés végrehajtása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 338

4. Alaptőke-emelés dolgozói részvények forgalomba hozatalával . . . . . . . . . . . . . . . . 3393:302. § [A dolgozói részvény kibocsátásának szabályai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339

TARTALOM

xix

5. Alaptőke-emelés átváltoztatható kötvények részvénnyé alakításával . . . . . . . . . . . 3413:303. § [Feltételes alaptőke-emelés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3413:304 . § [A kötvénykibocsátás következményei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3423:305. § [Kötvény helyett részvény igénylése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 343

6. A felemelt alaptőkének megfelelő részvények előállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3443:306. § [Alaptőke-emelés nyomdai úton előállított részvényekkel] . . . . . . . . . . . . . 3443:307. § [Alaptőke-emelés dematerializált részvényekkel] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 347

XXXVII. Fejezet – Az alaptőke leszállítása (Gál Judit) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3483:308. § [Az alaptőke-leszállítás esetei és korlátja] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3483:309. § [A közgyűlési határozat] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349

Az alaptőke-leszállítási döntés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350A részvényesi hozzájárulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 351Az alapszabály módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 351

3:310. § [ Az alaptőke-leszállítás módja] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3523:311. § [Kötelező alaptőke-leszállítás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 353

Az alaptőke kötelező leszállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 353Kötelező leszállítás helyett megszűnés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 353

3:312. § [Az alaptőke-leszállítás közzététele] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3543:313. § [Biztosíték a hitelezők számára] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3553:314. § [Az alaptőke-leszállítás meghiúsulása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3573:315. § [Alaptőke-leszállítás nyomdai úton előállított részvények esetén] . . . . . . . . 3573:316. § [Alaptőke-leszállítás dematerializált részvények esetén] . . . . . . . . . . . . . . . 3593:317. § [Kifizetés a részvényesek részére] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 360

XXXVIII. Fejezet – A részvénytársaságok átalakulására, egyesüléséreés szétválására vonatkozó külön szabályok (Gál Judit) . . . . . . . 360

3:318. § [Átalakulás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3603:319. § [Egyesülés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3613:320. § [Egyesülési közgyűlések] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3633:321. § [A részvénytársaság szétválása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365

XXXIX. Fejezet – A részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése (Gál Judit) . . . . 3663:322. § [A megszűnés következményei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 366

XL. Fejezet – Az egyszemélyes részvénytársaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3673:323. § [Egyszemélyes részvénytársaság eltérő szabályai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367

XV. CÍM: BEFOLYÁSSZERZÉS (Gál Judit) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3683:324. § [A minősített többséggel rendelkező tag többletkötelezettségei] . . . . . . . . . 368

NEGYEDIK RÉSZSZÖVETKEZET (Zsohár András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371Szövetkezeti alapelvek – szövetkezeti jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371Szövetkezeti definíciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371XVI. CÍM: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373

3:325. § [A szövetkezet fogalma és főbb tevékenységei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373Szövetkezeti meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373A hatályos szövetkezeti törvény és az új Ptk. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 375

3:326. § [A szövetkezet tagságával kapcsolatos általános rendelkezések] . . . . . . . . . 3773:327. § [A szövetkezet működésével kapcsolatos általános rendelkezések] . . . . . . . 3773:328. § [A jognyilatkozatok megtétele] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3783:329 . § [A szövetkezet nyilvántartásba vétele] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 379

TARTALOM

xx

3:330. § [A választottbírósági út igénybevétele] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3803:331. § [A szövetkezet létesítő okirata] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3803:332. § [A tagok vagyoni hozzájárulása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3823:333. § [A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3833:334. § [Közösségi alap] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 383

XVII. CÍM: A SZÖVETKEZET SZERVEZETE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 385XLI. Fejezet – A közgyűlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3853:335. § [A közgyűlés hatásköre] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3853:336. § [A közgyűlés összehívása és napirendje] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3853:337. § [A tag jogai a közgyűlésen] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3873:338. § [Határozatképesség, döntéshozatal] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3883:339. § [Megismételt, elnapolt közgyűlés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3893:340. § [Jegyzőkönyv] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3893:341. § [A részközgyűlés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3903:342. § [A küldöttgyűlés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 391

XLII. Fejezet – A szövetkezet ügyvezetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3923:343. § [Az igazgatóság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3923:344. § [Az igazgatóság működése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3923:345. § [Igazgató elnök] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3933:346. § [A szövetkezet vezető tisztségviselői; kizáró és összeférhetetlenségi okok] . . . 3933:347. § [A vezető tisztségviselő eljárása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3953:348. § [A vezető tisztségviselői megbízás megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 396

XLIII. Fejezet – Felügyelőbizottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3963:349. § [A felügyelőbizottság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3963:350. § [A felügyelőbizottság működése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 397

XLIV. Fejezet – A könyvvizsgáló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3973:351. § [A könyvvizsgáló feladata] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3973:352. § [A könyvvizsgálói megbízatás keletkezése és időtartama] . . . . . . . . . . . . . . 3983:353. § [A könyvvizsgálói feladatok teljesítése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 398

XVIII. CÍM: A SZÖVETKEZETI TAGSÁGI JOGVISZONY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3993:354. § [A tagsági jogviszony létrejötte] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3993:355. § [Tagnyilvántartás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4013:356. § [A tag alapvető jogai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4013:357. § [Pótbefizetés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4023:358. § [A tagsági jogviszony megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4023:359. § [A tag kilépése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4033:360. § [A tag kizárása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4033:361. § [Elszámolás a tagsági jogviszony megszűnésekor] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 404

XIX. CÍM: KISEBBSÉGVÉDELEM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4053:362. § [A közgyűlés összehívásának kezdeményezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4053:363. § [Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4063:364. § [Igényérvényesítés kezdeményezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4073:365. § [Az eltérő szabályozás tilalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 407

XX. CÍM: A SZÖVETKEZET ÁTALAKULÁSA, EGYESÜLÉSEÉS SZÉTVÁLÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 408

3:366. § [A szövetkezet átalakulása, egyesülése és szétválása] . . . . . . . . . . . . . . . . . 408XXI. CÍM: A SZÖVETKEZET MEGSZŰNÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 408

3:367. § [A szövetkezet megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 408

TARTALOM

xxi

ÖTÖDIK RÉSZEGYESÜLÉS (Pázmándi Kinga) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 410

3:368. § [Az egyesülés fogalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 412A kooperációs jelleg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 412Vagyon, gazdálkodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 414A közös szabályok alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 415Az európai egyesülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 416

3:369. § [Az egyesülés társasági szerződése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4173:370. § [A társaság és tagjai közötti vagyoni viszonyok] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4193:371. § [Taggyűlés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4203:372. § [A taggyűlés hatásköre és a döntéshozatal szabályai] . . . . . . . . . . . . . . . . . 421

A kizárólagos hatáskör tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 422Határozathozatal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 425

3:373. § [Az egyesülés ügyvezetése és képviselete] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4263:374 . § [Csatlakozás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4273:375. § [A tagsági jogviszony megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4283:376. § [A kilépő taggal való elszámolási szabályok] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4303:377. § [Vagyonmegosztás az egyesülés megszűnése esetén] . . . . . . . . . . . . . . . . . 430

HATODIK RÉSZALAPÍTVÁNY (Sárközy Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 432

A magyar alapítványi jog fejlődése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 432Az új Ptk. alapvető újdonságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 433

XXII. CÍM: AZ ALAPÍTVÁNY FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, VAGYONA . . . . . . . . . 4343:378. § [Az alapítvány fogalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4343:379. § [Az alapítvány tevékenységnek korlátai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4353:380 . § [Alapítvány létesítése több alapító által] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4363:381. § [Az alapításra vonatkozó jognyilatkozat visszavonása] . . . . . . . . . . . . . . . . 4373:382. § [A vagyoni juttatás teljesítése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4373:383 . § [Csatlakozás az alapítványhoz] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4393:384. § [Az alapítvány vagyonának kezelése, védelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4393:385. § [A kedvezményezett] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4403:386. § [Az alapító és hozzátartozója mint kedvezményezett] . . . . . . . . . . . . . . . . . 4403:387. § [A kedvezményezett alapítvánnyal szemben támasztható igényei] . . . . . . . 440

XXIII. CÍM: AZ ALAPÍTVÁNY LÉTESÍTÉSE VÉGINTÉZKEDÉSSEL . . . . . . . . . 4423:388. § [Alapítvány létesítése végintézkedéssel] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4423:389. § [Alapítvány létesítése meghagyással] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4423:390. § [A végintézkedéssel létesített alapítvány meghiúsulása] . . . . . . . . . . . . . . . 442

XXIV. CÍM: AZ ALAPÍTÓ OKIRAT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4443:391 . § [Az alapító okirat tartalmi elemei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4443:392 . § [Az alapító okirat értelmezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4453:393. § [Az alapító okirat módosítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 446

XXV. CÍM: AZ ALAPÍTÓI JOGOK GYAKORLÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4473:394. § [Az alapítói jogok gyakorlása az alapító kiesése esetén] . . . . . . . . . . . . . . . 4473:395. § [Az alapítók gyűlése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4473:396. § [az alapítói jogok és kötelezettségek átruházása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 448

XXVI. CÍM: AZ ALAPÍTVÁNY SZERVEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4493:397 . § [A kuratórium] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 449

TARTALOM

xxii

3:398. § [A kuratóriumi tagsággal kapcsolatos előírások] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4493:399. § [A kuratórium működése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4513:400. § [A felügyelőbizottság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4523:401. § [Egyéb alapítványi szervek] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 452

XXVII. CÍM: AZ ALAPÍTVÁNY ÁTALAKULÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE . . . . . . . . . 4533:402 . § [Az alapítvány átalakulása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4533:403. § [Az alapítvány megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4543:404. § [A jogutód nélkül megszűnő alapítvány vagyona] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 454

HETEDIK RÉSZAZ ÁLLAM RÉSZVÉTELE A POLGÁRI JOGI JOGVISZONYOKBAN(Sárközy Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 457

3:405. § [Az állam jogalanyisága] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4573:406. § [Helytállás az állami kötelezettségekért] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 457

1. Az államkincstár tana . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4572. Az állam képviselete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4583. Helytállás az állam kötelezettségeiért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 458

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

XXIII

A FŐBB RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

A családjog A Családjog Kézikönyve, (szerk.: Kőrös András), HVG-ORAC,kézikönyve 2007. AB Alkotmánybíróság

Abtv. az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

áf. állásfoglalás

Alapjogi Charta az Európai Unió Alapjogi Chartája

Alaptörvény Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

Ar. 6/2003.(III.7.)BMrendeletazanyakönyvekről,aházasságkö-tésieljárásrólésanévviselésről

At. 1982.évi17.törvényerejűrendeletazanyakönyvekről,aházas-ságkötésieljárásrólésanévviselésről

BDT Bírósági Döntések Tára

Bét. abejegyzettélettársikapcsolatról,azezzelösszefüggő,valamintaz élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény

BGB Német Polgári Törvénykönyv (Bürgerliches Gezetzbuch)

BH Bírósági Határozatok konkrétan: BH 2002.329 (BH – szóköz – kiadás éve – pont – BH száma)

Bit. abiztosítókról ésabiztosítási tevékenységről szóló2003.éviLX. törvény

Bizottsági Az új Polgári Törvénykönyv Bizottsági Javaslata magyarázatokkal Javaslat (szerk.: Vékás Lajos), Complex Kiadó 2012.

Brüsszel-II.A. A Tanács 2003. november 27. napján kelt 2201/2003/EK rendelete Rendelet aházasságiügyekbenésaszülőifelelősségrevonatkozóeljárá-

sokban irányadó joghatóságról, valamint a határozatok elisme-résérőlésvégrehajtásáról,illetveaz1247/2000/EKrendeletha-tályonkívülhelyezéséről.

Bszi. abíróságokszervezetérőlésigazgatásárólszóló2011.éviCLXI.törvény

Btk. 1978.éviIV.törvényaBüntetőTörvénykönyvről

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

XXIV

új Btk. 2012.C.törvényaBüntetőTörvénykönyvről

CDT Civilisztikai Döntvénytár, Családjog 1953–1977., HVG-ORAC, 1997.

Civiltörvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetekműködéséről és támogatásáról szóló 2011. éviCLXXV. törvény

Ctv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámo-lásról szóló 2006. évi V. törvény

CSJK aPolgáriTörvénykönyvrőlszóló2013.éviV.törvényCsaládjo-gi Könyve

Csjt. a házasságról, a családról és a gyámságról szóló – már nem ha-tályos – 1952. évi IV. törvény

Csjt. A családjogi törvény magyarázata (szerk.: Bacsó Jenő és Szig-Kommentár I. ligeti Viktor), KJK., 1971. Csjt. A családjogi törvény magyarázata (szerk.: Petrik Ferenc), KJK., Kommentár II. 1988. Csjtr. 4/1987.(VI.14.)IMrendeletacsaládjogitörvényvégrehajtásá-

ról, valamint a családjogi törvény módosításáról szóló 1986. évi IV.törvénnyelkapcsolatosátmenetirendelkezésekről

Cstv. acsődeljárásrólésafelszámolásieljárásrólszóló1991.éviXLIX.törvény

Csvt. 2011.éviCCXI.törvényacsaládokvédelméről

Dologi jog Magyar Magánjog (szerk.: Szladits Károly) V. kötet – Dologi jog, Budapest, Grill, 1942. Szladits (1930.) Szladits Károly: Dologi jog, Budapest, Grill, 1930.

EBD a Kúria által közzétett elvi döntés konkrétan: EBD G.4. (EBD– szakág jele [B, G, K, M, P] – pont

– a határozat száma – kiadás éve – pont)

EBH a Kúria elvi határozata konkrétan: EBH G.4. (EBH – szakág jele [B, G, K, M, P] – pont – a határozat száma – kiadás éve – pont)

EBH aLegfelsőbbBírósághatározatainakhivatalosgyűjteménye konkrétan: EBH 2006.1538. (EBH – kiadás éve – pont – határo-

zat száma – pont)

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

XXV

Etv. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetekműködésérőléstámogatásárólszóló2011.éviLXXV.törvény

Étv. azépítettkörnyezetalakításárólésvédelméről1997.éviLXXVIII.törvény

EUMSz. azEurópaiUnióműködésérőlszólószerződés

EUSz. azEurópaiUniórólszólószerződés

Eü. tv. azegészségügyrőlszóló1997.éviCLIV.törvény

Evt. azerdőről,azerdővédelmérőlésazerdőgazdálkodásrólszóló2009. évi XXXVII. törvény

Fgytv. afogyasztóvédelemrőlszóló1997.éviCLV.törvény

Gt. I. a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény

Gt. II. a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény

Gt. III./Gt. a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Gyer. 149/1997.(IX.10.)Korm.rendeletagyámhatóságokrólvalaminta gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

Gyermekjogi az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, a Gyermek Jogairól Egyezmény szóló, New-Yorkban, 1989. november 20-án kelt ENSZ Egyezmény

Gyvt. 1997.éviXXXI.törvényagyermekekvédelmérőlésagyámügyiigazgatásról

Hágai a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozá- Egyezmény sairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szer-

ződés(Kihirdetteaz1986.évi14.tvr.)

He. a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény

Hhtv. a halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény

Hpt. ahitelintézetekrőlésapénzügyivállalkozásokrólszóló1996.évi CXII. törvény

ÍH ÍtélőtáblaiHatározatok

Inytv. az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény

Inyvhr. az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény vég-rehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet

Jt. a jelzálogról szóló 1927. évi XXXV. törvénycikk

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

XXVI

K. Kúria–Magyarországlegfőbbbíróiszerve

Kbt. aközbeszerzésekrőlszóló2011.éviCVIII.törvény

Ket. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabá-lyairólszóló2004.éviCXL.törvény

Kf. közigazgatásifellebbezésiügybenhozotthatározatbetűjele

KGD Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár

Kht. afővárosiésmegyeikormányhivatalokrólszóló2010.éviCXXVI.törvény

Kjnp. azegyesközjegyzőinempereseljárásokrólszóló2008.éviXLV.törvény

Knpt. a Pp. módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárá-sokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény

Korm. Kormány

Kt. Kereskedelmi Törvény (1875. évi XXXVII. törvénycikk)

Ktv. 1991.éviXLI.törvényaközjegyzőkről

Küszt. Azönállókereskedelmiügynökiszerződésrőlszóló2000.éviCXVII. törvény

LB LegfelsőbbBíróság

Ltv. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény

LÜ LegfőbbÜgyészség

MJ Magyar Jog

Mt. amunkatörvénykönyvérőlszóló2012.éviI.törvény

régi Mt. amunkatörvénykönyvérőlszóló1992.éviXXII.törvény

Mtj. az 1928-as Magánjogi törvényjavaslat

Nfatv. a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény

Nmjt. anemzetimagánjogrólszóló1979.évi13.törvényerejűrendelet

Nv.tv. a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

Optk. Osztrák Polgári Törvénykönyv

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

XXVII

Ökk.Ir. A Tanács 86/653/EGK irányelve (1986. december 18.) a tagálla-mokönállóvállalkozókéntműködőkereskedelmiügynökökrevonatkozó jogszabályainak összehangolásáról

P. törv. aLegfelsőbbBíróságpolgáriügybenhozotttörvényességihatá-rozatánakbetűjele

PED Polgári Elvi Döntés

PEH PolgáriElviHatározatok–AMagyarNépköztársaságLegfelsőbbBíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Buda-pest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1988.)

PEH Polgári Elvi Határozatok, KJK. Budapest, 1988.

Pf. polgárifellebbezésieljárásbanhozotthatározatbetűjele

Pfv. polgárifelülvizsgálatiügybenhozotthatározatbetűjele

PJD Polgári Jogi Döntvénytár (I–XI. kötetszámmal)

PJE aKúria(LegfelsőbbBíróság)PolgáriJogegységiHatározata

PK aKúria(LegfelsőbbBíróság)PolgáriKollégiuma

Pk. polgárinempereseljárásbanhozotthatározatbetűjele

Pp. a Polgári perrendtartásról szóló, többször módosított 1952. évi III. törvény

Ppé. aPp.hatálybaléptetésérőlésvégrehajtásárólszóló1952.évi22.törvényerejűrendelet

Ppék. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatályba léptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában alkotott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet

PSZÁF Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Ptk. aPolgáriTörvénykönyvrőlszóló2013.éviV.törvény

régi Ptk. aPolgáriTörvénykönyvrőlszóló–2014.03.15-tőlnemhatályos– 1959. évi IV. törvény

Ptké. I. a PolgáriTörvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásárólszóló 1960. évi 2. tvr.

Ptké. II. aPolgáriTörvénykönyvmódosításárólésegységesszövegérőlszóló1978.éviIV.törvényhatálybalépésérőlésvégrehajtásárólszóló 1978. évi 2. tvr.

régi Ptk. a Polgári Törvénykönyv magyarázata 1–2. Magyarázata (szerk.: Gellért György), Complex, Budapest, 2007.

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

XXVIII

régi Ptk. Polgári jog, Kommentár a gyakorlat számára (szerk.: Petrik Ferenc), Kommentár HVG-ORAC, Budapest

az 1959. évi IV. tv. aPolgáriTörvénykönyvrőlszóló1959.éviIV.törvényMagyarázataMagyarázata I–II. (szerk.: Osztovits András), OPTEN, Budapest, 2011.

SZJ Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez(szerk.: Vékás Lajos), COMPLEX, Budapest, 2008.

Szjt. aszerzőijogrólszóló1999.éviLXXVI.törvény

Szladits (1930) Szladits Károly: Dologi jog, Budapest, Grill, 1930.

Szt. a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény

Sztv. aszámvitelrőlszóló2000.éviC.törvény

Telekkönyvi jog Szladits Károly: A magyar telekkönyvi alanyi jog (szerk.: Führer Imre), Budapest, 1921.

Tf.t. atermőföldrőlszóló1994.éviLV.törvény

Tfvt. atermőföldvédelmérőlszóló2007.éviCXXIX.törvény

Tpt. atőkepiacrólszóló2001.éviCXX.törvény

Tpvt. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilal-máról szóló 1996. évi LVII. törvény

Tvt. atermészetvédelmérőlszóló1996.éviLIII.törvény

Vht. abíróságivégrehajtásrólszóló1994.éviLIII.törvény

Világhy–Eörsi Világhy Miklós–Eörsi Gyula, Magyar Polgári jog, Tankönyvki-adó 1965.

Vtv. avadvédelméről,avadgazdálkodásról,valamintavadászatrólszóló 1996. évi LV. törvény

ELSŐ KÖNYV

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1

ELSŐ KÖNYVBEVEZETŐ

RENDELKEZÉSEK

BEVEZETÉS

A magyar polgári jog kodifikációjának rövid története

A kezdetektől az 1928-as Mtj.-ig terjedő időszak

Hosszú időn keresztül mintha átok ült volna a magyar polgári jog kodifikációjának ügyén. Történelmünk során tizenegy próbálkozásból 1959-ig tíz nem hozott törvény-könyvben megtestesülő eredményt. Sikertelenek voltak az 1486. évi, az 1498. évi, az 1500. évi, az 1514. évi, az 1848. évi, az 1900. évi, az 1905. évi, az 1913. évi, az 1915. évi, az 1928. évi kezdeményezések.

Már a magyar igazságszolgáltatás első korai reformere, az 1458. évi hatalomra kerülését követően új központosított igazságszolgáltatási szervezet kialakításához hozzákezdő és a korábbi konfliktusmegoldó jellegű törvényhozásunkat („a törvény-kezést”) átfogóbb jogalkotási módszerekre áthangolni akaró Mátyás király sem volt teljesen sikeres. 1486. évi rendeletével, a „decretum maius”-szal széles értelemben vett polgári jogi törvényhozást kezdeményezett. Halálát követően aztán az 1498. évi Országgyűlésen (VI. törvénycikk) kiküldték a rendek Horváth Ádám ítélőmestert a régi szokások összeírására. Ő azonban csak a perjogi természetű szabályanyag ösz-szegyűjtéséig jutott. Az Országgyűlés újabb megbízása, amelyet két év múlva a nyolcados törvényszék választott ülnökeinek adott (1500. évi X. törvénycikk), szin-tén sikertelen volt.

A rendek sürgetésére végül is a II. Ulászló által Werbőczy Istvánnak adott meg-bízás vezetett eredményre. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor kapta a felkérést Wer-bőczy, de több éven át dolgozott munkáján, sőt alighanem már jóval a megbízás előtt gyűjtögette könyvének anyagát, amiről egy korabeli formuláskönyv is tanúskodik. A szerkesztésben segítségére voltak az ítélőmesterek és a királyi törvényszék ülnö-kei, akiket a király erre utasított. 1514-ben készült el a Hármaskönyv, amelyet Wer-bőczy benyújtott az Országgyűlésnek megvizsgálás végett. Az Országgyűlés erre bizottságot küldött ki, s az néhány nap múlva jelentette, hogy a munka az ország szokásjogával megegyezik, és felkérte a királyt, hogy hagyja azt jóvá, pecsétjével erősítse meg, és küldje meg a vármegyéknek kihirdetés végett, amivel az törvény-erőre emelkedett volna. A király hamarosan ünnepélyes oklevélben megerősítette a Hármaskönyvet, kijelentvén, hogy tartalma az ország jogaival és szokásaival meg-

ELSŐ KÖNYV

2

egyezik, és elrendelte, hogy érvényes jog és törvény gyanánt fogadják el azt. Arról is értesítette II. Ulászló az Országgyűlést, hogy a könyvet megküldi a megyéknek, ami azonban nem történt meg, és így az nem emelkedett törvényerőre.

Nem tudjuk pontosan mi volt ennek az oka. A legenda szerint a főnemesi pártnak a királyi udvarban működő lobbistái hiúsították meg a királyi tervet. Előbb a vármegyék számára szánt példányok máso-lásával foglalatoskodó írnokokat lázították munkalassításra, így a mű nem lett időben lemásolva annyi példányban, hogy jusson belőle minden vármegyének, később pedig állítólag a király elől még a szen-tesítő pecsétet is elrejtették.

Werbőczy célszerűbbnek találta más úton biztosítani műve elterjedését. 1517-ben Bécsben Singreiner (Singrenius) nyomdájában kinyomatta saját kiadásában, és a könyv gyorsan használatba került. Csakhamar közkedveltségnek örvendett, 1565-ben magyar, 1574-ben horvát nyelvre is lefordították, később a hazai görög kereske-dők részére újgörögre is. A magyar törvénytár anyagait tartalmazó díszes könyvso-rozatba, a Corpus Iuris Hungariciba is belekerült 1628-tól kezdve, s mint a jogi élet-ben a törvényeknél is fontosabb és gyakrabban használt jogforrást a törvénygyűjte-mény élére helyezték. Rendkívüli elterjedtségét bizonyítja, hogy több mint negyven kiadásban jelent meg a századok során, versbe is foglalták, és a magyar jogászság lépten-nyomon hivatkozott rá.

Az 1848. évi XV. törvénycikk rendelte el aztán először „az ősiség teljes és tökéle-tes eltörlésének alapján polgári törvénykönyv” elkészítését, és „ezen törvénykönyv javaslatának a legközelebbi országgyűlés elibe” terjesztését. A rendelkezésére álló három hónapos határidőt a korabeli igazságügy-miniszter, Deák Ferenc nem tudta tartani. Pedig a törvény-előkészítő osztály élére a kiváló képességéről, rendkívüli jogászi műveltségéről és korlátlan munkabírásáról ismert Szalay Lászlót nevezte ki, és kijelentette, hogy szívesen fogadja minden honpolgár közreműködését, és kész-séggel fogadná a jól kidolgozott törvényjavaslatokat is. Szalay László a Pesti Hírlap 1848. július 18-i számában már arról tudósított, hogy a készülő Polgári Törvénykönyv kidolgozásánál a francia Code Civilt tekintik mintának. Mire azonban az igazság-ügyi minisztérium törvényelőkészítő osztálya összehangolta volna tevékenységét, az ott dolgozók többnyire már más feladatokat kaptak. Szalay Lászlót a kormány diplomáciai megbízatással előbb Frankfurtba, majd Párizsba küldte, titkára, Irányi Dániel kormánybiztos lett, a fogalmazó Székely József pedig bevonult katonának.

Az 1848-ban kitűzött három hónap helyett végül 112 év múlva ért véget a magyar Polgári Törvénykönyv kidolgozására irányuló kodifikációs munka. Közben tekin-télyes tervezetek sora látott napvilágot. Egyes „szakférfiaknak” adott megbízások alapján több résztervezet is elkészült már 1871 és 1892 között. Ezek közül – a há-zassági jogról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikk kivételével – egy sem emelkedett törvényerőre, sőt (az öröklési jog javaslatát leszámítva, amelyet a képviselőház igaz-ságügyi bizottsága is végigtárgyalt, és az 1889. évben el is fogadott) még az előké-szítés korai szakainál sem jutottak tovább.

A részleges kodifikáció sikertelensége következtében felmerült az egységes ter-vezet elkészítésének szüksége. A kezdeményező szerep ekkor Erdély Sándor igaz-

3

BEVEZETÉS

ságügy-miniszteré volt, ő fektette le az egységes kodifikáció programját, gondosko-dott annak szervezetéről és biztosította az első szöveg előkészületeit. Az első lépés ebben az irányban az volt, hogy a tervezet elkészítése céljára az igazságügyi minisz-tériumon belül állandó bizottságot szerveztek. Ez a bizottság – az igazságügy-mi-niszter elnöklete alatt – szerkesztő, tanácskozó és segédtagokból állott. A bizottság szerkesztő és tanácskozó tagjai a bírói, ügyvédi, közigazgatási és jogtanári kar tag-jaiból kerültek ki. A bizottság munkálatait mint vezető tag Vavrik Béla akkori kirá-lyi kúriai tanácselnök, azontúl pedig 1905. június havában igazságügy-miniszterré történt kinevezéséig, Lányi Bertalan akkori miniszteri tanácsos, az igazságügyi minisztérium törvényelőkészítő osztályának főnöke vezette. Ennek a bizottságnak és szerkesztő tagjainak 13 évi munkássága eredményeképpen a törvénykönyv ter-vezetének első szövegét Plósz Sándor igazságügy-miniszter 1900. év november ha-vában tette közzé. A tervezet bő anyaggyűjteménye termékenyítőleg hatott a ma-gánjog irodalmára és a bírói gyakorlatra, mely számos tételét magáévá tette.

Az előkészítő bizottságra a tervezet első szövege indokolásának közzététele után az a feladat várt, hogy a tervezetet ért bírálat eredményeinek felhasználásával az első szöveget részleteiben tárgyalja és szerkezetileg is egységes szöveggé dolgozza át. A tervezet ezen második szövegének kidolgozása előtt a bizottságnak „tüzetes bírálati anyagot” kellett szereznie, azután pedig a tervezet alapvető főkérdéseit bi-zottsági tárgyalással eldöntenie. Ennek a munkának az eredményeit 1906. év elején a bizottság vezetősége kilenc kötetben „A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének további tárgyalását előkészítő főelőadmány és a tervezetre vonatkozó bírálati anyag” cím alatt tette közzé.

Ez a nagyszabású előkészítő munkálat a további tárgyalásnak csak egyik láncsze-me volt, mert a benne foglalt rendkívül értékes anyag felhalmozása tette lehetővé, hogy a tervezet második szövege aránylag rövid idő alatt elkészüljön. Az ezt előké-szítő bizottság 1908 végéig működött és azután közrebocsátotta a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének főkérdéseire vonatkozó bizottsági tárgyalások anyagát. Az előkészítő munkálatok befejeztével egyes előadók kaptak megbízást a tervezet második szövegének kidolgozására.

Ezt az anyagot véglegesítette a Székely Ferenc igazságügy-miniszter által készít-tetett tervezet, az úgynevezett „bizottsági szöveg”, amelyet Balogh Jenő igazságügy-miniszter 1915. május 15-én terjesztett az Országgyűlés képviselőháza elé. Az öt-ventagú országgyűlési különbizottság az általa a negyedik tervezetben végzett mó-dosító munkálatokat azzal a javaslattal zárta, hogy azt az Országgyűlés csak a vi-lágháború befejezése után vitassa meg.

Az első világháború és Trianon után a törvénykönyv előkészítésének munkálatai 1922-ben kezdődtek el újra. Ezek eredményeként született meg – ötödik szövegként – „Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének Törvényjavaslata” (Mtj.), amely 1928. március 1-jén került az Országgyűlés Képviselőháza elé. Ebből a tervezetből sem lett azonban törvény. Az 1931. évi XXII. törvénycikk országos bizottság kiküldését rendelte el az Mtj. tárgyalására. Noha az Mtj. szakmai színvonalát általános elisme-réssel illették, és számos megoldását a bírói gyakorlat kifejezetten is átvette, és szo-kásjogi úton alkalmazta, mégis – elsősorban általános politikai okokból – ebből a

ELSŐ KÖNYV

4

tervezetből sem lett törvény. Főként azért nem, mert a magyar magánjog szokásjog-ként hatályban volt az első világháborút követően az országtól elcsatolt területeken is, ha viszont e tervezetből törvény lett volna, akkor ennek a területi hatálya értelem szerint csak a Trianon utáni országhatárokig terjedhetett volna.

Az 1959. évi IV. törvény kodifikációja

A második világháborúban és az egypárti szocializmus bevezetése után a Minisz-tertanács 1953 decemberében 514/15/1953. Mt. számú határozatával létrehívta az igazságügy- miniszter vezetése alatt azt a kormánybizottságot, amely – az előkészí-tő anyagok alapján – a későbbi 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) Tervezetének tartalmát megállapította.

A Kormánybizottság munkáját 1954 januárjában kezdte meg, és már az előkészí-tő munkálatokba széles körben bevonta a legkülönbözőbb állami és társadalmi szer-veket, így mindenekelőtt a tudományos műhelyeket, mint például a Magyar Tudo-mányos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságát, valamint Állam- és Jogtu-dományi Intézetét, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karát, a Marx Károly Közgazda-ságtudományi Egyetem Jogi Tanszékét. Messzemenően igénybe vette a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, az egyes minisztériumok jogi osztályai, a Fővárosi Bíróság és más intézmények segítségét. A Ptk. Tervezet egyes részeinek szövegeit a Kormánybizottság még folyamatos tárgyalásai alatt első észrevételezésre meg-küldte a bíróságoknak, az ügyvédi szervezeteknek és a Magyar Jogász Szövetségnek is. A Kormánybizottság, az Igazságügy minisztérium, és a felsorolt közreműködők együttes erőfeszítése eredményeként 1956 szeptemberére elkészült a Tervezet első változata. Ennek folytán a Kormánybizottság munkájáról szóló jelentést a Minisz-tertanács 2180/1956. (X. 18.) M. T. sz. határozatával tudomásul vette, majd pedig az 1080/1957. (IX. 13.) Korm. sz. határozatban az akkori Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tudomásul vette, hogy a Kormánybizottság működését beszüntette.

Az igazságügy-miniszter által létrehívott szűkebb körű bizottság: a Tervezet fon-tos kérdéseit 1957 tavaszán újból megvizsgálta. E munkálatok eredményeként készült el 1957 júniusára a Polgári Törvénykönyv Tervezetének az a változata, amelynek nyomtatásban is megjelentetett szövegét és indokolását az akkori Forradalmi Mun-kás-Paraszt Kormány 1957. szeptember hó 13-án kelt 3402/1957. (IX. 13.) Korm. számú határozatával széles körű vitára bocsátotta. A vita szervezésével és lebonyo-lításával a Kormány a Hazafias Népfrontot, az Igazságügy-minisztériumot és a Ma-gyar Jogász Szövetséget bízta meg.

A vitában rendkívül nagy számban vettek részt elsősorban különböző jogi mun-kakörben dolgozók, de emellett nem csekély számban tettek észrevételt nem jogász felszólalók is. A viták lefolyásáról az országos és a helyi sajtó gyakran részletes be-számolót közölt. A különböző ankétokon tett észrevételek mellett írásban küldte be a megjegyzéseit számos főhatóság és állami szervezet (az egyes minisztériumok, a Legfelsőbb Bíróság, az Országos Árhivatal, a Központi Döntőbizottság, az Állami Biztosítási Főigazgatóság stb.), valamint számos korabeli tanácsi szerv. A jogi szak-

5

BEVEZETÉS

sajtó is nagy teret szentelt a vitának. Nagyszámú tanulmány és vitacikk foglalkozott a Ptk. Tervezet egyes megoldásaival. Jelentős számban érkeztek továbbá az Igazság-ügy-minisztérium törvényelőkészítő főosztályához egyéni észrevételek is. Az ész-revételek száma így több ezer volt.

A széles körű vita során beérkezett észrevételek feldolgozására az igazságügy-miniszter külön bizottságot hozott létre. Ennek állásfoglalásai alapján az Igazság-ügy-minisztérium elkészítette a Tervezet módosított szövegét. Ezt az erre a célra létrehozott szövegezési bizottság is megvizsgálta, aminek eredményeképpen a ko-rábbi Tervezet – ha nem is az alapvető jelentőségű kérdések körében – számos vo-natkozásban módosult. A gyakorlat igényeinek megfelelően bizonyos részletrendel-kezésekkel bővült; bizonyos más vonatkozásokban – különösen az öröklési jogi részben – pedig egyszerűbbé vált. Számos részletrendelkezés megváltozott, a szöveg is pontosabbá, csiszoltabbá vált. A Polgári Törvénykönyv Tervezetének így elkészí-tett újabb szövege került az akkori Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány határoza-ta alapján törvényjavaslatként az Országgyűlés elé. Nagymértékben támaszkodott a kodifikációs bizottság a legutóbbi évek bírói gyakorlatára is: a bírói gyakorlatban bevált, főleg az újabb elvi döntésekben is kikristályosodott megoldásokat számos kérdés eldöntésében alkalmazta. Ugyanakkor már a javaslatot előkészítő munkálatok is hatottak a bírói gyakorlatra.

A javaslat elkészítése során a Kormánybizottság felhasználta azokat a tapasztala-tokat, amelyeket az OSZSZSZK 1923. évi polgári törvénykönyvéből és az az idő tájt folyamatban volt szovjet kodifikációs munkálatokból, a Csehszlovák Köztársaság 1950. évi polgári törvénykönyvéből, a Lengyel Népköztársaság 1955. évi Ptk.-ter-vezetéből, a Bolgár Népköztársaságnak a tulajdonjogról, valamint a kötelmi jogról szóló törvénykönyveiből lehetett meríteni. Figyelembe vette a korábbi szocialista jogtudomány eredményeit és dicséretes módon – köszönhetően a kodifikációs mun-kában részt vevő korabeli híres jogászok, így különösen Eörsi Gyula, Gellért György és Kemenes Béla kimagasló általános és jogi intelligenciájának – összehasonlító tanulmányokat végzett a francia, német és más nyugat-európai polgári törvényköny-veket, kodifikációs munkálatokat illetően is.

A Kormánybizottságot az a cél vezette, hogy a jogtudomány és kodifikáció nem-zetközi eredményeinek, valamint a régi magyar magánjogi intézményeknek figye-lembevételével alakítsa ki a Polgári Törvénykönyv tervezetére vonatkozó javaslatát. Gondosan mérlegelte azt is, hogy a gyökeret vert magyar magánjogi intézmények – többnyire nagymértékben átalakítva – mennyiben voltak alkalmasak a társadalmi fejlődés szolgálatára, illetőleg teljes félretételük és formájukban is teljesen új intéz-ményekkel való felváltásuk nem okozhatott-e esetlegesen előnytelen hatásokat.

A Polgári Törvénykönyv javaslatának előkészítése során az volt a Kormánybizott-ság törekvése, hogy a lehetőségekhez képest a polgári jog egész anyagát átfogja, és legalább elvi kereteiben a polgári jog valamennyi intézményét szabályozza, tekintet nélkül arra, hogy ezek az intézmények korábban a magánjog vagy a kereskedelmi jog keretébe tartoztak-e. Így tehát szabályozni kívánta az állampolgárok, valamint az állami, gazdasági és társadalmi szervezetek legkülönfélébb vagyoni és egyes, más jogterületekhez nem tartozó személyi viszonyait. Az egységes polgári jog jog-

ELSŐ KÖNYV

6

ági képe hatotta tehát át az 1959. évi IV. törvény kodifikációját is. A Polgári Tör-vénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt 1959. augusztus 11-én hirdették ki, és az 1960. május 1-jén lépett hatályba [lásd: Kecskés László: A civilisztikai és gazdasá-gi jogalkotás irányairól, Magyar Jog, 1991/4. sz., 199–204. old.].

Az 1977. évi IV. törvény

A Polgári Törvénykönyv szövegét 1960 és 1990 között mintegy 25 módosítás érin-tette. Ezek közül szakmailag alaposan előkészített csupán az 1977. évi IV. törvény volt, amelyet 1977. október 25-én hirdettek ki és 1978. március 1-jén lépett hatályba. Az 1977. évi Ptk. novella, azaz az 1977. évi IV. törvény megalkotásakor a törvény-javaslat általános indokolása szerint a jogalkotó abból indult ki, hogy a Ptk. megal-kotásakor a fennállott társadalmi, gazdasági viszonyok alapján, de a további szoci-alista fejlődés követelményeit is figyelembe véve szabályozta a polgári jogi viszo-nyokat. A társadalmi fejlődés igényei és követelményei időközönként indokolttá tették egyes rendelkezéseinek módosítását, a jogi szabályozás korszerűsítését. E módosítások azonban nem érintették a Ptk. rendszerét és főbb elveit. 1977-ben az volt a jogalkotó álláspontja, hogy az 1960 óta a társadalom életében bekövetkezett változások nem indokolják egy új polgári törvénykönyv megalkotását.

A Polgári Törvénykönyvet módosító 1977-es novella a következő célokat tartotta szem előtt:

a) Fenn kell tartani azt az elvet, hogy a Ptk. a vagyoni viszonyok egységes kóde-xe. Ennek megfelelően a magánszemélyek és a jogi személyek legfontosabb polgári jogviszonyait, személyi és vagyoni jogait a Ptk.-ban kell szabályozni. Ezért az addig alacsonyabb szintű jogszabályokkal rendezett ilyen viszonyok alapvető kérdései a Ptk.-ba kerültek.

b) Kifejezésre kell juttatni a jogok és kötelezettségek egységét, a különféle érde-kek lehető legjobb összehangolásának követelményét a magasabb érdek elsőd-legessége alapján. Biztosítani kell a jogok és törvényes érdekek következetes védelmét.

c) A tulajdoni viszonyok szabályozásával a társadalmi tulajdon minden formájá-nak további erősítését és fejlesztését kell szolgálni, valamint biztosítani kell a külön féle formák egyenrangúságát és fokozott oltalmát. Az Alkotmány által elismert körben kell biztosítani a személyi és a magántulajdon rendeltetésszerű birtoklását és használatát.

d) A gazdasági élet minden területén elő kell segíteni a termelés, a forgalmazás és elosztás szocialista elvei érvényesítésének erősítését annak érdekében, hogy a különféle szerződések jól töltsék be szerepüket és a gazdálkodó szervezetek tevékenységében azok a tervszerű gazdálkodás hatékony eszközei legyenek, továbbá, hogy a szükségletek magasabb színvonalú kielégítését biztosítsák. Erősíteni kell a szerződési fegyelmet, hathatós védelmet kell biztosítani a szer-ződések nem megfelelő teljesítésével szemben.

e) Kifejezésre kell juttatni az állampolgárok alkotmányos jogvédelmének sokol-dalú követelményét. Ehhez megfelelő jogi garanciákat kell adni, nevelni szük-

7

BEVEZETÉS

séges az állampolgárokat a törvények tiszteletben tartására, a szocialista együtt-élés erősítésére, összhangban a fejlett szocialista társadalom építésének igényei-vel és követelményeivel.

Az 1990. évi politikai rendszerváltozás utáni kodifikáció

Az 1959. évi IV. törvény egy olyan korban (1953 és 1959 között) fogant és született meg, amely a lehető legszűkebb határok közé szorította vissza a magánjogi vagyoni forgalom természetes társadalmi feltételét, a magántulajdont. Érthető ezért, hogy az 1990-es politikai rendszerváltozás óta eltelt időszak mélyreható gazdasági és társa-dalmi változásait a törvényhozónak gyakori módosításokkal kellett megpróbálnia követni.

Az 1990-es évek első felében a magyar jogalkotás a folyamatosan szakaszos ko-difikációs módszert, az úgynevezett „holland módszert” követte. Ennek eredménye-ként három alakalommal, 1991-ben (1991. évi XIV. törvény), 1993-ban (1993. évi XCII. törvény) és 1996-ban (1996. évi XXVI. törvény) a Polgári Törvénykönyv anyagának fontos tematikai egységei kerültek módosításra. Megtörtént a Ptk. szö-vegének depolitizálása, az állam előjogainak megszüntetése, az állam jogi szemé-lyiségének a visszaadása, az alapelvek átszerkesztése, a köztestület és az ingó jel-zálogjog intézményeinek a bevezetése. Az Igazságügyi Minisztériumban folyó ko-difikációs munkát támogató Kodifikációs Bizottság társelnökei Harmathy Attila és Vékás Lajos akadémikus professzorok lettek.

Az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjának megindulása és elakadása

A polgári jognak az áruviszony elvont kategóriájára szabott, és ezért absztrakt normái lényeges gazdasági és társadalmi változások túlélésére is képesek. Az 1990 óta lejátszódott folyamatok mégis olyan mértékű és horderejű változásokat eredmé-nyeztek a magánjogi viszonyok területén, hogy azok jogi rendezése átfogó reformot igényelt, és egy új Polgári Törvénykönyv megalkotását tette szükségessé. A régi Ptk. több mint száz kisebb-nagyobb módosításának négyötöde az 1990. évi politikai rendszerváltozás utáni időszakra esik. Egy új törvénykönyv megalkotása mindezek miatt elkerülhetetlenné vált.

A kodifikációs szakmai munka öt országgyűlési cikluson és hat miniszterelnöki hivatali időn ívelt át. A Kormány a polgári jogi kodifikációról szóló 1050/1998. (IV. 24.) számú határozatával elrendelte „a polgári jog, ezen belül a Polgári Törvénykönyv átfogó korszerűsítésére irányuló munkálatok megkezdését”. A kormányhatározat szerint „a felülvizsgálat közvetlen célja egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak megfelelő Polgári Törvénykönyv megalkotása, amely a gazdaság al-kotmányaként a civilisztika alaptörvénye lesz”. A kormányhatározat kinevezte a Polgári Jogi Kodifiká ciós Főbizottság tagjait, és elrendelte Szerkesztőbizottság és munkacsoportok létrehozását. A kodifikációs munkálatokat Vékás Lajos akadémi-kus professzor irányította.

A munkacsoportok javaslataira támaszkodva a Szerkesztőbizottság kidolgozta az

ELSŐ KÖNYV

8

új Polgári Törvénykönyv Koncepcióját, és azt a Főbizottság vitára alkalmasnak ta-lálta. A Kormány 2002-ben a Koncepciót a Magyar Közlönyben közzétette, és szak-mai vitára bocsátotta. A vitában megfogalmazott módosító javaslatokat a Szerkesz-tőbizottság a 2002 folyamán megvitatta, és a Koncepciót átdolgozta. A Főbizottság 2002. november 18-án tartott ülésén tárgyalta meg a Szerkesztőbizottság előterjesz-tését, azt – néhány módosítással – elfogadta és a Kormány elé terjesztette. A Kor-mány jóváhagyta a Koncepciót, és határozata mellékleteként közzétette azt a Magyar Közlönyben. A Kodifikációs Főbizottság egyidejűleg elfogadott egy Tematikát, amely a Koncepció alapján a normaszöveg kidolgozásának vezérfonalául szolgált. A Kon-cepció és a Tematika együtt került közzétételre 2003 februárjában a Magyar Közlöny különszámában.

A Szerkesztőbizottság ezek alapján elkészítette a szakmai vitára szánt – és Vita-tervezetnek nevezett – első tervezetet, és annak normaszövegét indokolással együtt a 2006 folyamán az Igazságügyi Minisztérium honlapján közzétette és vitára bocsá-totta. 2007 első félévében számos fórumon – a Magyar Jogász Egylet és annak több megyei szervezete, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, a Pécsi Ítélőtábla, a Szegedi Ítélőtábla, egyetemi jogi karok és más szervek rendezésében – megtartott viták keretében hangzottak el módosító észrevételek. Írásban – többek között – a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma, a Legfőbb Ügyészség, a Budapesti Ítélőtábla, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, minisz-tériumok és más országos hatáskörű szervek, egyetemi jogi karok és magánszemé-lyek nyilvánítottak kritikai véleményt és tettek jobbító javaslatokat.

2007. augusztus 30-án – mielőtt a Szerkesztőbizottság a Vitatervezetre beérkezett észrevételeket és javaslatokat értékelni tudta volna, és annak alapján a Vitaterveze-tet átdolgozta és véglegesítette volna – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium civi lisz tikai szakállamtitkára a Kormánykabinet döntésére hivatkozva közölte a Fő-bizottság elnökével, hogy a Vitatervezet alapján a Kormánynak benyújtani kívánt Tervezetet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium készíti el. A Kormány az 1050/1998. (IV. 24.) Korm. határozatot nem helyezte ugyan hatályon kívül, de a Kor-mánykabinet döntése alapján a Szerkesztőbizottság elnökének és tagjainak felelős-sége a kodifikáció további menetéért megszűnt.

A Szerkesztőbizottság vitatervezete normaszövegének és indoklásának szerzői ezt követően elhatározták, hogy – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által készített hivatalos tervezet munkálataival párhuzamosan – Szakértői Javaslatot ké-szítenek. Ebben a Javaslatban a szerzők figyelembe vették a Vitatervezetre tett nagy-számú szakmai észrevételt, és – erőik szerint – kijavították annak hibáit és hiányos-ságait. Tekintettel arra, hogy a Javaslat magántervezetnek számított, a szerzők a kidolgozás során nem érezték magukat kötve a Koncepcióhoz és a Tematikához, és azoktól eltértek néhány olyan helyen, ahol szakmai meggyőződésük más megoldást tartott szükségesnek. A Javaslat könyv formában való közzétételének legfőbb célja ekkor csupán az volt, hogy – hivatalos támogatást remélve – az a lehető legtöbb kér-désben jótékonyan befolyásolja a törvényhozás további menetét. Emellett azt is szán-dékolták, hogy egy közel évtizedes munka eredménye – amelyhez számtalan bíró, ügyész, ügyvéd, más gyakorlati jogász és egyetemen oktató kolléga adott felbecsül-

9

BEVEZETÉS

hetetlen hozzájárulást – ne maradjon ismeretlen az utókor számára. A tervezett könyv 2008. márciusában meg is jelent, és e hónap végén ünnepélyes bemutatójára is sor került.

A Kodifikációs Főbizottság helyett időlegesen az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által befejezett kodifikáció eredményeként készült el a Polgári Tör-vénykönyvről szóló T/5949. számú törvényjavaslat, amit az Országgyűlés 2009. szep tember 22-i ülésnapján fogadott el. A Ház 191 igen, 168 nem szavazattal és négy tartózkodás mellett fogadta el a polgári törvénykönyvet. A jogszabályra az MSZP-frakció, hat SZDSZ-es képviselő és a Fideszes Kubatov Gábor, utóbbi vél-hetően tévedésből, szavazott igennel. Nem támogatta a törvény elfogadását a Fi-desz, a KDNP, az SZDSZ-es képviselők többsége és a volt MDF-es politikusok. Katona Béla az országgyűlés elnöke a törvényt 2009. szeptember 28-án küldte meg Sólyom László köztársasági elnök részére kihirdetésre, sürgősségi kérelem nélkül.

– Sólyom László köztársasági elnök első levele az Országgyűlés elnökéhez

A köztársasági elnök azonban a törvénnyel és annak elfogadási módjával nem ér-tett egyet, ezért élt az Alkotmány 26. § (2) bekezdésében biztosított jogkörével, és a törvényt a kihirdetésére megállapított határidőn belül 2009. október 13-i keltezésű levelével, megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Sólyom László köztár-sasági elnök levelében kifejtette, hogy

„a mindenkori polgári törvénykönyv kiemelkedő jelentőségű jogszabálya a jogrendszernek. Nincsen még egy olyan törvény, mely a mindennapi élet annyi összefüggését érintené közvetlenül, mint ez a törvénykönyv. Nincsen még egy olyan törvény, amelyet olyan gyakran és olyan fontos életviszonyokban alkalmaznánk, mint ezt. Ezért a polgári törvénykönyvnek minden részletében átgondolt, zárt rendszert alkotó, időtálló törvénynek kell lennie. […]

Természetes és jogos törekvés, hogy a rendszerváltozás után húsz évvel a piacgazdaságnak és a mai életviszonyoknak a lehető legjobban megfelelő új polgári kódex szülessen. Ennek azonban csak akkor van értelme, ha az új törvény ellentmondásoktól mentesen, áttekinthetően igazítja el a jogkereső közön-séget és a jogalkalmazókat. Ezért a polgári törvénykönyv megalkotására irányuló eljárásnak különösen gondosnak kell lennie, és a lehetőségekhez képest garantálnia kell a létrejövő jogszabály minőségét. A kihirdetésre megküldött Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (Törvény) megalkotására irányuló eljárás, álláspontom szerint, ennek a követelménynek nem tett eleget.

A törvényjavaslatot 2008. június 5-én nyújtotta be az igazságügyi és rendészeti miniszter az Ország-gyűlésnek. A javaslat általános vitáját 2008. december 9-én zárta le az Országgyűlés, a benyújtott mó-dosító javaslatokról 2009. március 30-án történt a szavazás. Ezek alapján az egységes javaslat 2009. április 9-re készült el, a törvény zárószavazására azonban végül nem került sor az Országgyűlés tavaszi ülésszakán.

2009. szeptember 4-én az igazságügyi és rendészeti miniszter két zárószavazás előtti módosító ja-vaslatot (T/5949/415. és T/5949/416.) nyújtott be, 2009. szeptember 9-én pedig az Országgyűlés Alkot-mányügyi Bizottsága nyújtott be zárószavazás előtti módosító javaslatot (T/5949/417.). Ezekről a javas-latokról 2009. szeptember 21-én szavazott az Országgyűlés. A Házszabály 107. § (1) bekezdése alapján zárószavazás előtti módosító javaslatot csak a már korábban megszavazott (tehát módosító indítvány révén az egységes javaslatba került) rendelkezésekhez kapcsolódóan lehet benyújtani, és csak akkor, ha

ELSŐ KÖNYV

10

az adott rendelkezés nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy más törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével, vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezé-sével. Amíg a T/5949/415. és a T/5949/417. számú javaslat lényegében ez utóbbiak körébe tartozó jog-szabály-szerkesztési és koherencia zavarokat orvosolt, a T/5949/416. számú javaslat – mely 235 pontból állt – több lényegi módosítást is végrehajtott az egységes javaslaton. Ez a módosító javaslat lényegesen és jelentős terjedelemben megváltoztatta például a cselekvőképességgel összefüggő szabályokat vagy az alapítvány szabályozását, továbbá egyebek mellett korlátozás nélkül lehetővé tette a testvérnek a testvér vérszerinti leszármazójával való házasságkötését, bővítette a korlátozottan cselekvőképes há-zastársnak a házasság érvénytelenítése iránti per megindítására vonatkozó jogosítványát, törölte a köz-jegyző hatáskörét a házasság megszüntetésére, módosította a túlélő házastárs haszonélvezeti joga meg-váltásának szabályait, és részben megváltoztatta a törvényes öröklés rendjét.

[…]Azon túl, hogy a T/5949/416. számú javaslat számos lényegi – nem a koherenciát vagy az alkotmá-

nyosságot szolgáló – módosítást javasolt, a tényleges koherenciazavart elhárítani kívánó módosító ja-vaslatok száma is igen nagy, és ez azt mutatja, hogy az egységes javaslat távolról sem volt kész jogsza-bályszövegnek mondható. Mindezen körülmények ellenére az Országgyűlés 2009. szeptember 14-én úgy döntött, hogy a záróvitát 4 óra 40 perces időkeretben folytatja le, a tényleges záróvita pedig végül egy óráig sem tartott.

A Törvénynek ilyen módon való elfogadása álláspontom szerint nem volt összeegyeztethető a Ház-szabály 107. §-ával, és nem garantálta ennek a kiemelkedő jelentőségű törvénynek a lehető legalaposabb megtárgyalását, és egy ellentmondásmentes, minden részletében átgondolt kódexnek a megalkotását. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a Házszabály megsértése önmagában nem eredményez alkot-mányellenességet. Azonban szükségesnek tartom a Tisztelt Országgyűlés figyelmét felhívni arra, hogy a Törvény újratárgyalása során olyan eljárást alkalmazzon, mely érdemben biztosítja a megszülető tör-vény minőségét.

2. A Törvény szövege sajnálatos módon igazolja, hogy a Törvény javaslatának előterjesztője és az Országgyűlés nem tettek meg mindent, hogy ellentmondásoktól, esetlegességtől mentes, a gyakorlati jogalkalmazást segítő kódex jöjjön létre. A Törvényben számos szerkesztési hiba található, és ugyanígy számosak a koncepcionálisan átgondolatlan, a gyakorlatban igen nehezen alkalmazható rendelkezések is. Ezek megítélésén az sem változtat, hogy az aggályos szakaszok egy része a polgári törvénykönyvet előkészítő kodifikációs bizottság által közzétett szakértői javaslatban is szerepelt. A szakértői javaslat ugyanis készítői szerint vitaanyagnak volt tekintendő, melynek egyes részleteit még alapos átgondolás-nak kellett volna alávetni.

A köztársasági elnöknek az Alkotmány 26. § (2) bekezdésében biztosított hatásköre nem teszi lehe-tővé, hogy egy törvény kodifikációjának hiányosságait maradéktalanul orvosolja. Szükségesnek tartom azonban néhány olyan hibára felhívni a figyelmet, melyek egyértelműen demonstrálják, hogy a norma-szöveg a jelenlegi formájában nem méltó arra, hogy a Magyar Köztársaság polgári jogi kódexévé váljon.

[…]A fentiek alapján kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a Törvényt vesse ismételten alapos revízió

alá, és javítsa ki a kodifikációs hibákat, melyekre a fentiekben a teljesség igénye nélkül hoztam fel pél-dákat. Ugyancsak kérem, hogy fontolja meg a tartalmi kifogásaimat. Ezek kapcsán meg kell azt is em-lítenem, hogy a jogász szakmán belül, a jogtudomány művelői és a bírák között is számos további tar-talmi aggály és kétely felmerült, melyek kimerítő felsorolása és kifejtése meghaladná egy köztársasági elnöki vétó kereteit. Ezért kérem, hogy azon túl, hogy az Országgyűlés az újratárgyalás és a Törvény esetleges ismételt elfogadása során betartja a Házszabályt, orvosolja a jogászi szakma által felvetett aggályokat. Csak ezek a követelmények teljesítésével lehet ugyanis garantálni a kódex jobb minőségét.”

11

BEVEZETÉS

Az Országgyűlés csak kismértékben vette figyelembe a Sólyom László által jelzett aggályokat és 2009. november 9-én újra elfogadta a Polgári Törvénykönyvet.

– Sólyom László köztársasági elnök második levele az Országgyűlés elnökéhez

Az Országgyűlés 2009. december 14-i ülésnapján 194 igen, 148 nem valamint 3 tartózkodás mellett fogadta el a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. tör-vény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényt (T/11074. számú törvény-javaslat). Az Országgyűlés elnöke a törvényt 2009. december 17-én küldte meg Só-lyom László köztársasági elnök részére kihirdetésre, sürgősségi kérelemmel.

A köztársasági elnök az elfogadott törvénnyel nem értett egyet, ezért ismét élt az Alkotmány 26. § (2) bekezdésében biztosított jogkörrel, és a törvényt, valamint a törvényhez szorosan kapcsolódó más jogszabályokat (a nagykorú személy döntés-hozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról szóló törvényt [T/11075. számú törvényjavaslat]; a gondno-koltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvényt [T/11076. számú törvényjavaslat]; az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló törvényt [T/ 11077. számú törvényjavaslat]) 2009. december 22-én a kihirdetésére megállapított határidőn belül, megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. A megfontolásra visszaküldés indokaként – miután ismertette az előzményeket és ismételten kifejezte egyet nem értését a 2009. évi CXX. törvény tartalmával és elfogadásának módjával – a köztársasági elnök az alábbiakat jelölte meg:

„Az 1. § […] lényegében két lépcsőben lépteti hatályba a Ptk.-t: annak Első Könyve (Bevezető ren-delkezések) és Második Könyve (Személyek) – kevés kivétellel – 2010. május 1-jén lépne hatályba, to-vábbi könyvei (Családjog, Dologi jog, Kötelmi jog, Öröklési jog, Záró rendelkezések) pedig 2011. janu-ár 1-jén. Mindez egyrészt azt eredményezi, hogy az 1959. évi IV. törvény (a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv) 2010. május 1-jén még hatályban lévő, de a teljes Ptk. hatályba lépésével hatályon kívül helyezni szándékozott szabályait a Ptk. Első Könyvében foglalt alapelvi rendelkezéseivel összhangban kellene majd értelmezni. Másrészt a Törvény számos helyen módosítja a jelenleg hatályos Polgári Tör-vénykönyvet, illetve a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényt (Csjt.), hogy azok összhangban legyenek a Ptk. Második Könyvével. Ugyanakkor ezek a törvények a Törvény 209. § (2) bekezdése értelmében 2011. január 1-jén hatályukat vesztenék. Ez nem jelent mást, mint hogy az érintett területen a törvényhozó hét hónapos időtartamra alkot szabályozást, és a jogalkalmazók rövid időn belül két jogszabályösszesség-változással is szembesülnek. Azaz a jogalkalmazóknak és a jogke-reső közönségnek is igen rövid időn belül két különböző összefüggésben kell felkészülniük az új álta-lános rész és a személyek jogának alkalmazására; egyszer a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv, valamint a Csjt. kontextusában, de egyszersmind az új Ptk. teljes rendszerét tekintve is.

Álláspontom szerint a mindenkori polgári törvénykönyv kódex jellege és a forgalom biztonsága meg-követeli, hogy szabályai ne lépcsőzetesen, hanem egyetlen időpontban lépjenek hatályba. Ezzel szemben nem látszik olyan tartalmi-jogpolitikai szükségszerűség, mely a lépcsőzetes hatályba léptetést indokol-ná. Éppen ellenkezőleg: a Ptk. Második Könyve (Személyek) által bevezetett változások indokolnának egy hosszabb hatályba léptetési határidőt, mert ezek számos koncepcionális újdonságot vezetnek be. Ebben a szellemben hívta fel a Legfelsőbb Bíróság elnöke 2009. november 27-én kelt levelében az Or-

ELSŐ KÖNYV

12

szággyűlés figyelmét arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Ptk. hatályba léptetésének időpontját egysége-sen 2011. január 1. napjában tartja indokoltnak megállapítani.

A lépcsőzetes hatályba léptetés hátrányaira sajnálatos példát mutat az utaló magatartás jogintézmé-nyének szabályozása. Ezt a jogintézményt a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv 6. §-a tartalmazza, amit azonban a Törvény 2010. május 1-jével hatályon kívül helyezne. Ugyanakkor a Ptk. 2011. január 1-jén, második lépcsőben hatályba lépő 5:569. §-a szabályozza az utaló magatartást. Ez a szabályozás azt eredményezné, hogy a magyar jogrendszerben több évtizedes hagyománnyal bíró utaló magatartás jogintézménye, úgy is, mint az egyik nevesített kötelem-keletkeztető tényállás 2010. május 1-jétől meg-szűnik, majd 2011. január 1-jétől újra alkalmazhatóvá válik. Ilyesfajta értelmetlen és a joggyakorlatot zavaró hibák elkerülhetők lennének a Ptk. egységes hatályba léptetésével.”

– Az Alkotmánybíróság 51/2010. (IV. 28.) számú határozata

Országgyűlési képviselői indítványra az Alkotmánybíróság 2010. április 28-án meghozott 51/2010. (IV. 28.) számú határozatával megállapította a Polgári Törvény-könyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény 1. §-a (1) bekezdésének, valamint 208. §-ának alkotmányel-lenességét és azokat megsemmisítette. A határozat előadója Paczolay Péter, az Al-kotmánybíróság elnöke volt. A határozathoz Kiss László alkotmánybíró párhuzamos véleményt, Bragyova András alkotmánybíró pedig különvéleményt csatolt.

Az Alkotmánybíróság a vizsgált jogszabályok alkotmányellenességét a következők szerint indokolta:

„Az Alkotmánybíróság számos határozatot hozott, amelyekben a jogszabály hatálybalépése kapcsán az új rendelkezések alkalmazásához szükséges felkészülési idő biztosítását az Alkotmányból folyó kö-vetelményként határozta meg. [...]

A 28/1992. (IV. 30.) AB határozatában az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a jogbiztonság követelménye azt a kötelezettséget hárítja a jogalkotóra, hogy a jogszabály hatálybalépésének időpont-ját úgy kell meghatároznia, hogy kellő idő maradjon

– a jogszabály szövegének megismerésére;– a jogalkalmazó szervek számára a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez;– a jogszabállyal érintett szervek és személyek számára annak eldöntéséhez, hogy miként alkalmaz-

kodjanak a jogszabály rendelkezéseihez. (ABH 1992, 155, 157.)A 7/1992. (I. 30.) AB határozatban az Alkotmánybíróság kifejtette azt is, hogy a jogszabály alkalma-

zására való felkészüléshez szükséges „kellő idő” megállapítása és biztosítása a jogalkotó felelősséggel terhelt mérlegelésének és döntésének függvénye. Az alkotmányellenesség csak a jogszabály alkalma-zására való felkészülést szolgáló időtartam kirívó, a jogbiztonságot súlyosan veszélyeztető vagy sértő elmaradása, illetőleg hiánya esetén állapítható meg. Önmagában a kihirdetés és a hatálybalépés egybe-esése sem feltétlenül sérti a kellő felkészülési követelményét, más esetekben viszont ez éveket is igény-be vehet [...].

Az Alkotmánybíróság a 25/1992. (IV. 30.) AB határozatában rámutatott arra, hogy »[a] jogállamiság egyik fontos alkotóeleme a jogbiztonság, amely egyebek között megköveteli, hogy

– az állampolgárok jogait és kötelességeit a törvényben megszabott módon kihirdetett és bárki szá-mára hozzáférhető jogszabályok szabályozzák,

– meglegyen a tényleges lehetőség arra, hogy a jogalanyok magatartásukat a jog előírásaihoz tudják igazítani, ennek érdekében a jogszabályok a kihirdetésüket megelőző időre nézve ne állapítsanak meg kötelezettséget, illetőleg valamely jogszerű magatartást visszamenőleges érvénnyel ne minősítsenek

13

BEVEZETÉS

jogellenesnek. A jogbiztonság e két alapvető követelménye közül bármelyiknek a figyelmen kívül ha-gyása összeegyeztethetetlen az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével, s így alkotmányellenes« […].

Jóllehet 1992 óta a jogszabályok szövegének terjesztése, a jogszabályokhoz való hozzáférés, a jog-szabályok megismerésének lehetősége, módosított jogszabálynál a módosító rendelkezések jogszabály-ba illesztése – a technikai lehetőségek változásával – nagymértékben könnyebbé vált, amit figyelembe kell venni, amikor az a »formai« kérdés merül fel a kellő idő szempontjából, hogy a kihirdetett jogsza-bály bárki számára hozzáférhető-e, a tartalmi alkotmányjogi kérdések azonban egy-egy ügy kapcsán a korábbiakkal azonosak maradtak.

Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata során a felkészülési idő hiánya miatt akkor állapította meg valamely jogszabály alkotmányellenességét, ha az szerzett jogot korlátozott, a korábbihoz képest úgy állapított meg hátrányosabb rendelkezést, illetőleg oly módon hárított fokozott kockázatot a címzettek-re, hogy a megismerés és a felkészülés lehetőségének hiánya sérelmet okozott az érintettek számára, akadályozta a jogalkalmazót a jogszabály alkalmazásában. [...]

A felkészülési idővel összefüggő gyakorlathoz tartozik, hogy […] nem lehet általános érvénnyel meg-határozni, hogy mennyi a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez szükséges kellő idő, amit a jog-szabály kihirdetése és hatálybaléptetése között feltétlenül biztosítani kell. Ezt minden egyes jogszabály megalkotásánál, a jogszabályba foglalt rendelkezések jellegének, mennyiségének, valamint a jogszabály végrehajtására (vagy az önkéntes jogkövetésre) való felkészülést befolyásoló egyéb tényezők alapulvéte-lével, esetileg kell vizsgálni […].

Az indítvány alapján az Alkotmánybíróságnak […]Egyrészt vizsgálnia kellett azt, hogy a jogszabály hatályba léptetése valóban a felkészülési idő hiá-

nyát eredményezte-e. Másrészt – mivel az Alkotmánybíróság ismertetett gyakorlata szerint önmagában a felkészülési idő hiánya nem elegendő az alkotmányellenesség megállapításához – vizsgálnia kellett azt is, hogy az adott esetben megállapítható-e a felkészülési idő elmaradása miatt a jogbiztonság súlyos sérelme, illetőleg veszélyeztetése. […].

Az Alkotmánybíróság […] először szembesül azzal az alkotmányjogi problémával, hogy adott jog-ágat, jogterületet átfogóan, reformszerűen szabályozó törvénykönyv (kódex) tekintetében – amely ennek megfelelően nagyobb terjedelmű és hatású, mint az átlagos törvények – a felkészülési idő hiánya és emiatt a jogbiztonság súlyos veszélyeztetése milyen szempontok szerint állapítható meg. Az Alkot-mánybíróság eddigi gyakorlatában a felkészülési idő kérdése hasonló törvénykönyvvel kapcsolatban még nem merült fel. [...]

Nyilvánvaló, hogy más a »kellő felkészülési idő« megítélése a tartósság igényével megalkotott, álta-lános, alapvető életviszonyokat érintő, a reformálás igényével fellépő, az egész jogrendszerre hatást gyakorló törvénykönyv hatálybalépésénél, mint az »átlagos« törvényeknél, vagy éppen a jogalanyok szűk körét érintő, eleve különleges szakmai felkészültség meglétét feltételező jogszabályoknál.

A kódexek közül különösen a polgári jogra vonatkozó kódexnek a jelentőségét mutatja az új Ptk. előkészítése is. […]

Kódex esetében – vagy más, a törvénykönyvekhez hasonló, átfogó változást tartalmazó törvénycso-magnál – általában több időt igényel már önmagában a jogszabály szövegének a megismerése, esetenként a hatályos jog megállapítása is, ami önmagában rendszerint még nem is elég az alkalmazáshoz való felkészüléshez. Több idő szükséges a jogalkalmazó szervek számára is a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez; több idő kell a törvénykönyvvel érintett szervek és személyek számára annak eldönté-séhez, hogy miként alkalmazkodjanak egy új megközelítésen alapuló szabályrendhez. Kisebb-nagyobb változásokkal, módosításokkal érintett, mégis több évtizeden keresztül alkalmazott kódex esetében, amelynek átfogó átalakítása a jog előkészítői számára is több mint egy évtizedet meghaladó időt vett igénybe, a »kellő felkészülési idő« a jogkereső, és jogalkalmazó társadalom számára is hosszabb ter-minust tesz szükségessé.

Alkotmányjogi szempontból részben hasonló ügyben, a 28/2005. (VII. 14.) AB határozat […] arra

ELSŐ KÖNYV

14

hívta fel a jogalkotó figyelmét, hogy »abban az esetben, hogy ha valamely rendszert radikálisan, alap-vetően megváltoztat, úgy köteles azt oly módon tenni, hogy mind a keret-, mind az egyes részletszabá-lyok olyan időben kerüljenek megalkotásra, hogy azok ne csak a jogszabályi (időbeliségre vonatkozó formai) feltételeknek feleljenek meg, hanem azokat az érintettek is megfelelő módon és ténylegesen megismerhessék, megérthessék és befogadhassák. Köteles továbbá fokozott figyelmet fordítani annak előzetes ellenőrzésére is, hogy az új rendszer alkalmazására az érintettek megfelelően felkészültek-e. Ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a szükséges információk birtokában, tudatosan és a következ-ményeket átlátva hozhassanak döntéseket. Az Alkotmánybíróság a jövőben – az arra irányuló, kellő időben érkezett indítvány esetén – megsemmisíti az olyan, új rendszer bevezetésére irányuló jogszabá-lyokat, amelyek az új rendszerre való átállást, illetve annak tényleges megismerését és megértését – akár az időtényező, akár más egyéb szempont miatt – nem biztosítják megfelelően.« [...].

Habár a jelen ügynek nem az új Ptk. egyes szabályai tartalmi alkotmányellenességének utólagos vizsgálata a tárgya, a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez szükséges »kellő idő« vizsgálatához elkerülhetetlen áttekinteni az új Ptk. május 1-jei hatálybalépéssel érintett szabályait. Ez azért van így, mert a »kellő idő« hiányát az Alkotmánybíróság – az idézett döntések értelmében – akkor állapítja meg, ha a jogszabály szerzett jogot korlátozott, a korábbihoz képest úgy állapított meg hátrányosabb rendel-kezést, illetőleg oly módon hárított fokozott kockázatot a címzettekre, hogy a megismerés és a felké-szülés lehetőségének hiánya sérelmet okozott az érintettek számára, akadályozta a jogalkalmazót a jogszabály alkalmazásában. Vagyis a felkészüléshez szükséges idő csak a jogszabály tartalmára tekin-tettel vizsgálható, jóllehet ez a vizsgálat a jogszabály egyes rendelkezései tartalmi alkotmányellenes-ségére ilyenkor nem terjed ki.

[…]Az új Ptk.-t a Magyar Közlöny 2009. évi 165. számában 2009. november 20-án, a Ptké.-t a Magyar

Közlöny 2010. évi 30. száma 2010. március 2-án hirdette ki.A Ptké. kihirdetése és az új Ptk. egyes szabályainak hatálybalépése (május 1-je) között 60 nap telik el.Maga a Ptké. összesen 211. §-ból áll, mintegy 750 bekezdést tartalmaz, összességében több mint ezer

jogszabályhelyet módosít, amelyeknek jelentős része – a Ptké. 22. § (2) bekezdése, 80–206. §-a, 209. § (2) bekezdése, valamint 210. §-a kivételével – május 1-jén hatályba lép.

A Ptké. az új Ptk. Első és Második Könyve május elsejétől történő hatályba léptetéséről rendelkezik, bizonyos kivételekkel. Az Első Könyv Bevezető rendelkezéseket tartalmaz: […]

A Második Könyv három részből áll: az ember mint jogalany (jogképesség, cselekvőképesség), a jogi személyek és az e nélküli jogalanyok (állam, alapítvány), és a személyhez fűződő jogok (nevesített sze-mélyhez fűződő jogok, a személyhez fűződő jogok megsértésének szankciói, szerzői jog és iparjogvé-delem).

Az új Ptk. jelentősen módosítja a jogi személyekre és az alapítványra vonatkozó szabályozási kört.Az új Ptk. – a május 1-jétől hatályba lépő részében – gyökeresen átalakítja a nagykorú személy cse-

lekvőképességét érintő rendelkezéseket, a belátási képesség megváltozása esetére alapvetően változnak a döntéshozatalra és a jognyilatkozat tételére vonatkozó szabályok.

Az új Ptk. szabályai nagy mértékű módosítást eredményeznek a személyiségi jogok hazai rendsze-rében is: a 2:93. és 2:94. §-ok gyökeres, előzményeket nem ismerő változásokat vezetnek be a jogkövet-kezmények terén. Ebben a körben az egyik legjelentősebb változásként megszünteti a nem vagyoni kártérítés intézményét és bevezeti helyette a sérelemdíjat.

Az új Ptk. többi része – a 3–4–5–6. és 7. könyv – 2011. január 1-jén lép hatályba a Ptké. szerint.[...] a jogalkalmazóknak néhány hónapon belül kétszer is igen terjedelmes jogszabály-változásra kel-

lene felkészülniük.Az új Ptk. első két könyve előbb a régi Ptk. többi részével, majd 8 hónap múlva az új Ptk. további

könyveivel is együtt értelmezendő lesz, ami különösen a nem hatósági, nem hivatásos jogalkalmazókat összezavarhatja.

15

BEVEZETÉS

Az Alkotmánybíróság – megerősítve korábbi gyakorlatát – rámutat ezzel kapcsolatban, hogy a fel-készülési idő tartamának megállapításánál nem kizárólag a jogalkalmazó hatóságok, hanem a jogi sza-bályozással érintett valamennyi természetes és jogi személy reális időszükségletét is figyelembe kell venni, amely mind a jogszabály áttanulmányozásához, mind az önkéntes jogkövetésre való felkészü-léshez szükséges időt magában foglalja [...].

Bár az Alkotmánybíróság nem vizsgálja a cselekvőképességre vonatkozó, tagadhatatlanul alapjogi megközelítésre alapozó új szabályozás érdemét, ebben a körben különösen figyelembe kell venni, hogy az új Ptk. cselekvőképességre vonatkozó szabályozása alapvetően új szemléletet és megközelítést kíván bevezetni (nagykorúak esetében tagadja a belátási képesség hiányának, illetve korlátozottsága általános voltának a lehetőségét; lényegében megszűnik a kizáró gondnokság jogintézménye, az általános érvé-nyű gondnokság alá helyezés, a gondnok törvényes képviselői minősége). Az új Ptk. a belátási képes-ségükben korlátozott nagykorú személyek védelmére új jogintézményeket hoz létre, így a gondnokság alá helyezéssel összefüggésben a gondnok önálló eljárásra való feljogosítását, az előzetes jognyilatko-zatot és a támogatott döntéshozatalt. […] Átalakulnak a korlátozó gondnokság alá helyezés feltételei. Az új szabályok érvényesíthetősége érdekében létre kell hozni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántar-tását, át kell alakítani a gondnokoltak nyilvántartását. A gyámhatóság hatásköréből a bíróság hatáskö-rébe kerül a gondnok kirendelése, felmentése. Bírósági hatáskör lesz az előzetes jognyilatkozat hatály-balépésének megállapítása, a gondnok feljogosítása a gondnokolt képviseletére.

Mindezek a változások – jóllehet összességében a nem teljesen cselekvőképes nagykorú személy önrendelkezési jogának erősítése irányába hatnak – oly módon hárítanak fokozott kockázatot a címzet-tekre (különösen a gondnokokra, a támogató személyre és a gondnokolt személyekkel magánjogi vi-szonyba kerülő más személyekre), hogy a megismerés és a felkészülés megfelelő lehetőségének hiánya sérelmet okozhat az érintettek számára a jognyilatkozataik megtételénél.

Amíg a jogalanyok nem ismerik kellőképpen az új szabályokat, több »akarathibás«, vagy álképvise-lővel kötött, érvénytelen szerződés születhet.

Az Alkotmánybíróság akkor, amikor mérlegelte, hogy a felkészülési idő hiánya miatt a jogszabály alkotmányellenessége megállapítható-e abból az okból, hogy az az érintettekre oly módon hárít fokozott kockázatot, hogy a megismerés és a felkészülés lehetőségére mintegy két hónap állt rendelkezésre, fi-gyelembe vette, hogy a cselekvőképességgel, gondnoksággal összefüggő egyes törvények módosításá-ról szóló 2001. évi XV. törvény – amely a most szóban lévő hatálybaléptetéssel érintett szabályokhoz hasonló mélységű változást vezetett be – a kihirdetését követő hatodik hónap 1. napján lépett hatályba [15. § (1) bekezdés]. A felkészülési időt önmagában nem nyitja meg az, ha a jogszabály szövege ugyan megismerhető, de a hatálybalépés még kétséges vagy annak időpontja ismeretlen. A felkészülési idő a jogszabállyal bevezetett változások biztosra vehető hatálybalépésének megismerésekor kezdődhet, mert ekkor kerülnek a személyek abba a helyzetbe, hogy a jogszabály hatálybalépésével számolniuk kell, vagyis fel kell készülniük arra.

Zavaró lehet a fenti értelemben felfogott jogalkalmazás során az is, hogy az alapelvi rendelkezések hatályban maradnak a régi Ptk. elején is (1–7. §), s azok csak részben azonosak az új alapelvekkel.

A kétlépcsős hatálybaléptetéssel kapcsolatban megállapítható, hogy az új Ptk. Második Könyve rész-ben – a cselekvőképesség szabályait illetően – átszövi a régi, eredetileg más fogalmi rendszerre épült Ptk. (dologi jogi, kötelmi, öröklési) szabályait, de – az új Ptk. 1:2. § (2) bekezdése folytán – szinte az egész jogrendszert is.

Megállapítható az is, hogy a Ptké. új Ptk.-t hatálybaléptető rendelkezése nem tartalmaz általános szabályt a régi Ptk. alatt, a régi Ptk. szabályai szerint keletkezett igények mikénti elbírálására, dacára annak, hogy számos helyen a »folyamatban lévő eljárásokban« és »ügyekben« előírja az új Ptk. alkal-mazását.

Az ezzel összefüggő jogbizonytalanságra példa, hogy a Ptké. 1. § (1) bekezdése alapján május 1-jén hatályba lépő új Ptk. 2:93 és 2:94. §-ai mélyreható, előzményeket nem ismerő változásokat eredményez-

ELSŐ KÖNYV

16

nek a személyiségi jogok hazai rendszerében. A 2:93. § új szabálya értelmében a sajtóval szemben sem-milyen – tehát sem objektív, sem szubjektív alapú – igényt nem lehet érvényesíteni, ha a sajtó a szemé-lyiségi jogokat azzal sérti meg, hogy nyilvános rendezvényről tudósít szöveghűen az ott elhangzottak-ról; neki átadott nyilatkozatot tesz közzé; hivatalos eljárásokat, döntéseket vagy határozatokat ismertet.

Az új Ptk. 2:94. § (1) és (2) bekezdése a közhatalmat gyakorló, közfeladatot ellátó és egyébként köz-szereplőnek minősülő személyek jóhírnevének és becsületének – nemcsak a sajtó, hanem bárki által való – megsértése esetére úgy rendelkezik, hogy akár az egyébként objektív, akár a szubjektív jogkö-vetkezmények ilyen esetben csak akkor alkalmazhatók, ha a jogsértő szándékosan vagy súlyosan gon-datlan módon járt el.

Mindkét szabály a régi Ptk.-hoz képest igen terjedelmes kivételt konstituál az általános személyiség-védelem elve alól („... mindenki köteles tiszteletben tartani...”). Ez azt jelenti, hogy a személyhez fűző-dő jogok egyes alanyai számára az új Ptk. hatálybalépése a korábbihoz képest hátrányosabb rendelkezést állapít meg.

A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy mindazok, akikkel szemben 2010. május 1-jéig az ismertetett módon személyiségi jogi jogsértést követtek el, és a régi Ptk. alapján perben érvényesíthető igényeik keletkeztek, a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazandó új rendelkezések folytán (sajtó-helyreigazí-tási igény, személyiségi jogok megsértésének objektív jogkövetkezményeihez fűződő igények, kártérí-tés és bírság, az elévülési időn belül) ezen igényeiket elveszíthetik.

Az Alkotmánybíróság 349/B/2001. AB határozatában hivatkozott arra, hogy létrejött jogviszonyok alatt az anyagi jog alapján létrejött, anyagi jogi jogviszonyokat érti, és e jogviszonyok védelme érdeké-ben állapított meg alkotmányellenességet a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának sérelme miatt […]. Ezért azt kell vizsgálni, hogy a hatályba léptető rendelkezés eredményeként a törvény új, korlátozó rendelkezései már létrejött, lezárt anyagi jogi jogviszonyokban idéztek-e elő változást. [...] A hivatkozott határozatban a testület megállapította, hogy a szabályozás csak abban az esetben visszaható hatályú – és alkotmányellenes –, amennyiben védelmet élvező anyagi jogi jogviszonyokban kíván kedvezőtlen változást előidézni.

[…]Az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kellett, hogy az indítványban megjelölt hatálybaléptetési sza-

bály korlátozza-e a kihirdetést megelőzően keletkezett igények érvényesítésének jogát, illetve a módo-sító rendelkezések az anyagi jog alapján létrejött jogviszonyokban kívánnak-e olyan változást előidéz-ni, amelyhez az érintettek – felkészülési idő hiányában – nem tudnak alkalmazkodni. [...] A május 1-jei hatálybalépéssel érintett, említett ügyekben a bíróság döntése olyan okra lesz visszavezethető, amelyet a folyamatban lévő perekben az eljárás megindításakor a felek nem láthattak előre. A Ptké. 1. § (1) be-kezdése a kihirdetését megelőző időre keletkeztet az anyagi jogi szabályok szerint létrejött jogviszonyok tekintetében a jogosultak számára kedvezőtlen, jogvesztést eredményező változást. A Ptké. 1. § (1) be-kezdése ebből az okból is ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével.

[…] A Ptké. kihirdetése és az új Ptk. egyes szabályai hatálybalépése (május 1-je) között hatvan nap időtartam van. Az új Ptk. hatálybalépésének időpontja a Ptké. kihirdetésekor vált ismertté, a hatályba-lépés időpontja körül kialakult bizonytalanságra tekintettel a felkészülés – a személyek számára – ekkor kezdődhetett meg.

A Ptké. ezenkívül nyolc hónapra átmeneti rendelkezések sokaságát – értelmező szabályokat, számos törvény, köztük magának a régi Ptk.-nak az átmenetileg hatályban maradó egyes rendelkezései módo-sítását – vezeti be. (Az új Ptk. tartalmi változásai szükségessé teszik számos kormányrendelet és mi-niszteri rendelet módosítását is, 2010. május 1-jétől.)

Ez annak a következménye, hogy az új Ptk. nem egyetlen időpontban, hanem szakaszosan lép hatály-ba. Az új Ptk. további öt könyvének 2011. január 1-jei hatálybalépéséig, 8 hónapra, a régi Ptk. és az új Ptk. első két könyve lesz együtt alkalmazandó.

Az új Ptk. első két könyve, terjedelmét tekintve 115 szakasz, ami önmagában nem minősíthető jelen-