Politológia

I. Politológiai alapvetés

1. A politika sokszínű fogalma, tudományos definíciójának nehézsége

- A politika: elvont értelemben az egész közösség számára kötelező erejű döntések meghozatalának folyamata a hatalmi pozíciók elnyeréséért folyó, az érdekek összeütközéséből fakadó társadalmi küzdelemmel együtt.- önállóan vizsgálható társadalmi szféra

- két fő jelentése: - A rezignált felfogás: a politika az elitek dolga, az általuk képviselt magas szintű

politikára a közembereknek nincsen befolyása, hiszen a politika a hivatásos politikusok dolga; az érdekszervezetek befolyásolhatják a döntést, csekély hatással lehetnek a választásokra, de ezt követően a „nép választott, a nép mehet” elv érvényesül; a polgárok többnyire fogyasztóként vesznek részt a politikában, mert az magasabb társadalmi szférában, tőlük függetlenül zajlik

- Az optimista felfogás: a politika a közügyek eldöntésére irányuló tevékenység, amelyben demokratikus jogunk és kötelességünk részt venni; a politika a civil szférából emelkedik ki, annak ellenőrzése, felügyelete mellett

- a politikai háromszög: a politika három fogalma:- Polity: a politikai közösség belső rendje, alkotmánya, a politikai cselekvés keretét adó

szabályok, normák- Politics: a politika az aktorok közötti konfliktusos folyamatok összessége- Policy: a közösség egészét érintő politikai döntések és közcélok megvalósítására

irányuló stratégia- a közpolitika legfontosabb céljai:

- Külső közbiztonság fenntartása- Belső rend biztosítása a jogi feltételek megteremtésével- Gazdaság reprodukciós feltételeinek biztosítása- Szolgáltatások, pl. szociális és társadalombiztosítási ügyek, kulturális, oktatási célok

megvalósítása- a politika fogalmának eltérő felfogásai:

- a politika korlátait számba véve összetett, rétegzett fogalommá válik: természeti erőforrások szűkössége a közösség gazdasági újratermelésének intézményes rendje a politikai és jogi rendszer normái, előírásai a cselekvők politikai és kulturális rögzült szokási

↓- G. Almond: két kérdést tart döntőnek: az egyik a politikai intézmények természetére

irányul, a közjót leginkább szolgáló helyes rend formájára ill. teljesítményük értékelésének főbb kritériumaira

- H. Münkler: történetileg négy szempont: 1. hatalom szempontja

1

2. intézményi-szociológiai szempont3. intézmények értelme szempontjából4. utópisztikus nézőpontból

- a politika tudományos definíciójának nehézsége- a politika fogalmának egységes meghatározása nehézkes a politika komplexitása és

amiatt, hogy a kutató maga is részese a vizsgálatnak → a kutatók tapasztalataik és ideológiái elfogultságaik alapján emelnek ki egy-egy sajátosságot, lényeges vonásokat

- Ulrich Alemann: a politika meghatározásait aszerint csoportosíthatjuk, hogy azok mit helyeznek a meghatározás középpontjába: tíz definíció három csoportban

Guvernamentális definíciók: középpontjukban az állam, a vezetés, a hierarchia áll

Normatív politikafogalmak: bizonyos értékek, célok megvalósítását tekintik a politika céljának, pl. szabadság és demokrácia; ez értékeket normaként, kritikai mérceként állítják szembe a politikai realitással

Konfliktusorientált definíciók: középpontjukban az osztályok és csoportok harca áll; két fajtájuk van: csoportpruralizmus szellemében értelmezik az összeütközéseket vagy antagonisztikusan kibékíthetetlen ellentétként tekintenek a konfliktusokra

- Két amerikai politikameghatározás: A politika az a tevékenység, amely megszabja, hogy egy társadalomban ki mit,

mennyit, mikor és hogyan kap a társadalom által megtermelt javakból A politika az értékek elosztását végzi a társadalom számára és ehhez kellő

hatalommal rendelkezik- A hatalom és az uralom a politika fogalmának centrális elemei, vagyis a politika

lényege az állam élet és államcélok hatalmi szempontok szerinti irányítása; az elmélet képviselője Max Wéber

- Konfliktus alapú politikafogalom: Carl Schmitt szerint a döntő ismérv, amelyre a politikai cselekvések visszavezethetőek, az emberinek baráti és ellenséges csoportokra való felosztása

- Luhmann Schmittel szemben a konfliktust elhajlásnak tekinti és a politika integráló-egyesítő funkcióját emeli ki

2. Politikai filozófiától a politikatudományig. A politológia újraszületése Kelet- Európában.- a politikatudomány a legrégibb és legfiatalabb tudomány egyben- a modern politikatudomány a XX. században önállósult, miután tárgyát meg lehetett különböztetni a társadalmi világ más jelenségeitől- a politika tudományos vizsgálata az ógörög filozófiától létezik, de Platón és Arisztotelész számára még csak gyakorlati filozófia- idővel megváltoztak a politikai érvelés filozófiai és természetjogi alapjai- London School Of Economics and Politics ill. Polizeywissenschaft: átfogó jellegű politikai tudomány, átfogó ismeretek tárháza, amelyek az államigazgatás feladatainak ellátásához szükségesek- a modern politikatudomány kialakulása részben a társadalmi fejlődés, részben pedig a tudományos szakosodás eredménye volt, előfeltétele a modern polgári társadalom és az államhatalom szétválása: a modern társadalmakban a társadalom aktív erői csoportokba, pártokba, érdekszervezetekbe tömörültek és hatni kívántak a kormányzati hatalom döntéseire- a mai intervencionista (=beavatkozó) állam kialakulásához hozzájárultak a 20.

2

századi válságok, a világháborúk, a jóléti állam kifejlődése- merített a szociológiából, antropológiából, pszichológiából, filozófiából és a politikai zsurnalizmusból- elméleti alapjai az európai kontinensen, önálló tudományként viszont az USA-ban jelent meg, intézményesülésében fontos szerepet játszottak az európai emigráns tudósok és az európai egyetemeken képzett amerikai politológusok- chicagói iskola: behaviorista forradalom; a háború után a Michigani egyetem vált a kutatások centrumává; APSA és IPSA fórumai képviselik a hivatás szakmai és etikai értékrendjét- a kelet-európai politikatudomány fejlődését a demokrácia és a jóléti társadalmak kialakulásához kötötték1: egyrészt politikatudomány csak a demokratikus államokban fejlődhet normálisan, sőt a politika aktív szerepet játszik a demokratikus berendezkedés kialakulásában és megszilárdulásában; másrészt a jóléti államban –a bőség, a magas képzettség miatt- adódhat lehetőség a politikatudomány kialakulására ill. a jóléti államokban a társadalom működéséhez sokkal több információ szükséges, ami igényt (és lehetőséget) teremt a politikatudomány kialakulásának- Magyarországon a politológiai kutatások kb. a 80-as évek környékén kezdődtek, a rendszerváltást követően felgyorsultak, de a nyugat-európai mértékhez képest csak lassan intézményesültek- a politológia oktatásának négy fő iránya napjainkban:

Politikaelmélet és politikai eszmetörténet A politikai és kormányzati rendszer elemzése A nemzetközi kapcsolatok elmélete Összehasonlító politikatudomány

3. Állam, szuverenitás, hatalom, uralom, befolyás, konfliktus, konszenzus1) Állam

fogalma: olyan tartós uralmi képződmény, amelyet hagyományosan három ismérvvel definiálnak: a határolt államterülettel, a fennhatóság alá tartozó államnépességgel és az állami erőszakhatalommal;

polgárai számára kényszertagságot jelent; szuverén, ha az államhatalom kizárólagos ellenőrzést gyakorol polgárai és a

többi társulás felett; Hegel szerint az állam közvetítő kapocs, amely összefogja az állam központi

erőt; Marx az államot a társadalom szervezett erejét elidegenítő szervezetnek tekinti,

amely az osztályuralom fenntartását szolgálja és nem pártatlan; két fontos ismérve: tartósan fennálló igazgatási és jogrend ill. a legitim erőszak

monopóliuma2) Hatalom

Fogalma: a hatalom azaz esély, hogy akaratunkat mások ellenállásával szemben is érvényesíteni tudjuk, bármin nyugodjék is ez az esély (Max Weber)

Jellemzői: cselekvésen alapul, két fél kölcsönös viszonyában realizálódik, sohasem abszolút, az alávetettek is bizonyos hatalommal rendelkeznek, többféle forrása lehet (pl. befolyás, rábeszélés, manipuláció, nyers erőszak

Három fajtája: akcióhatalom, szimbolikus hatalom, instrumentális hatalom, információs hatalom

Nem pusztán hierarchikus struktúra, hanem interakciós viszony

1 European Journal of Political Research 1991. dec.

3

A hatalom nemcsak a döntések birtoklásában játszik fontos szerepet, hanem a döntések megakadályozásában is

Az információknak és a tanulásnak nagy szerepe van A hatalom elkerülhetetlen jelensége a társadalom rendezett életének és a

társadalmi rend fenntartásának3) Uralom

Fogalma: a hatalom tartós intézményesülése politikai, szervezeti és kulturális eszközök révén

Max Weber: az uralom az az esély, hogy egy társadalmi kapcsolatban vagy viszonyban megadható személyek köre meghatározott tartalmú parancsoknak engedelmeskedni fog

Konkrétabban a társadalom szervezetéhez kapcsolódik, például a tulajdoni rendelkezési jogokhoz, illetve a politikai intézményekhez

4) Befolyás Sohasem az akarat teljes érvényesítését jelenti, szükség szerint jelentkezik;

azon alapul, hogy valaki úgy érvényesítheti érdekét, ha részlegesen alárendelődik másoknak

A befolyás általában eszköz bizonyos politikai célok elérésére A befolyást mindig realitásként kell kezelni, nem pedig puszta esélyként,

hiszen csak a ténylegesen gyakorolt befolyás létezik A befolyásolási helyzet szimmetrikus és aszimmetrikus egyaránt lehet Mértéke azon múlik, hogy milyen fenyegetést képvisel a befolyásoló fél,

milyen ösztönzéssel tud élni ill. mennyire képes megszabni mások tájékozódását

A befolyás övezetei: média, társadalmi nyilvánosság intézményei, közéleti politizálás

5) Konfliktus és konszenzus A konfliktus olyan társadalmi ellentét, amely egymást kizáró törekvésekhez

kapcsolódik és igen gyakran a társadalom struktúrájában gyökerezik A konfliktusok nagy kérdések köré csoportosulnak, mint például a pártok és

érdekszervezetek létrejötte A konfliktus minden társadalom természetes velejárója, a konfliktusmentes

társadalom ugyanis csak az egyéni szabadság korlátozásával jöhet létre A konfliktus ellenpárja a konszenzus: két jelentése van: ’consent’, a

beleegyezés valamibe, a hozzájárulás egy politikához, melyet a mi aktív közreműködésünk nélkül határoztak el; ’consensus’, a megegyezés, amely két tárgyaló, egyformám aktív fél között jött létre

A konszenzus alapvető körét az alkotmány rögzíti Soha nem fordul elő, hogy egy társadalomban minden kérdés konfliktusos

lenne, illetve hogy teljes lehetne az egyetértés

4) Politikai ideológiák, értékek. Politikai kultúra- Az ideológiák olyan, többé-kevésbé koherens eszmerendszerek, amelyek kifejezik a

nagy társadalmi csoportok érdekeit és sajátos világlátását, ezért gyakorlati-politikai jelentőséggel bírnak, a társadalmi modernizáció termékei

- A társadalomról és a politikáról folytatott diskurzus során jöttek létre és terjedtek el- Fő feladata a társadalmi konfliktusok feldolgozása és a megoldások keresése- Történetileg a legfontosabb ideológiák a liberalizmus, konzervativizmus és a

szocializmus voltak, melyeket átszínezte a nacionalizmus ideológiája

4

- Minden politikai közösség rászorul a közös eszmék és értékek készletére saját ideológiájuk kialakítása céljából

- Az ideológiák integráló és orientáló hatásúak, gyakorlati útmutatást adnak a cselekvéshez

- A politika vonatkozásában kijelölik az egyes ember helyét- Egy politikai közösség számára megjelölik az elérendő célokat- Érték elsősorban az, amit szükségleteinkre vonatkoztatva értékesnek tartunk- Az értékek elsősorban az előnyben részesítés általános szabályai, értékkategóriák pl.

jó-rossz, igaz-hamis, de vannak tartalmi jellegű értékfogalmak is, pl. szabadság, egyenlőség, testvériség

- A politikai kultúra A politikai kultúra része a társadalom általános kultúrájának és az

állampolgároknak a politikával kapcsolatos beidegződéseit, meggyőződéseit, politikai értékeit és érzelmeit foglalja magában

A politikai kultúra olyan értékfogalom, amelynek orientációs eszménye a demokrácia, a közösség tagjainak részvétele közügyei intézésében (értékelő fogalom)

A politikai kultúra a társadalom történetileg kialakult kultúrájának része, a politikával kapcsolatban kialakult meggyőződések, beállítódások összessége (leíró fogalom)

Elemei: kognitív (=ismeretszerű) elemek, beállítottságok (=attitűdök), érzelmi reakciók a politikai eseményekre (=affektív-emocionális elemek)

A politikai hit és meggyőződés: az értékek általános szintjén alapvető világnézeti beállítottságok léteznek; vannak fundamentális-empirikus hitek, amelyek megkérdőjelezhetetlenné váltak; konkrét, elkötelezettséget kifejező szimbólumok

A politikai kultúra különböző típusai: Parochiális ~: helyi hatalmi viszonyok, nincs tudata a magasabb

politikai központról, pl. elszigetelt faluközösségek Alattvalói ~: az alattvalók tudatosan engedelmességet vállalnak egy

magasabb politikai centrummal szemben, pl. központosított monarchiák

Részvételi ~: az állampolgár sokféle szinten kapcsolódhat be a döntéshozatalba, ilyenek a modern demokráciák

Állampolgári ~ azaz civic culture: a többi típus elemei alkotják, megőriz elemeket a hagyományos politikai kultúrákból, de lényegét a modern rendszerek adják

- A politikai stílus: A politikai stílus az elitek egymás közötti érintkezésének informális normáit

tartalmazza, valamint tetteik kommunikációjának módját a nagyközönség felé Ideologikus ~: a politizáló elit konkrét magatartását, a politika napi

követelményeit egy hierarchikus értékrendből vezeti le Pragmatikus ~: a problémák egyedi megközelítésére irányul, nem tartja magát

előzetes elképzelésekhez; politikai stabilitás szükséges hozzá A politikai stílus az ország történelmi fejlődése által meghatározott politikai

tapasztalatoktól függ- A politikai szocializáció:

A politikai szocializáció a társadalom politikai kultúrájának elsajátítási folyamata, az élethossziglani nevelés része: ekkor alakul ki a politikai orientáció, az egyén alapvető politikai identitása

5

A nagy társadalmi változások mindig nyomot hagynak a politikai szocializáción, pl. az eltérő nemzedéki tapasztalatok formájában

5) A politika rendszere, modellek, tipológiák- A politikai rendszer tartalmazza a politika kapcsolatát a külső feltételeit meghatározó

gazdasági és társadalmi folyamatokkal, középpontjában a politikai akaratformálás és döntéshozatal folyamata áll

- Mivel a politikai hatalom elsősorban intézményekben testesül meg, ezért a politika rendszerét ez alapján érdemes felosztani

A legfontosabb intézmények a politikai közösség fenntartását szolgálják Rule making: a kötelező erejű döntések meghozatala Rule applying: a meghozott döntések végrehajtása Adjudicating: szabályok alkalmazása körüli viták eldöntése Rule-enforcement: a szabályok megszegőivel szembeni szankciók alkalmazása

- Easton: A politikai rendszer azoknak az intézményeknek és eljárásoknak az

összessége, amelyek révén a társadalom számára kötelező döntéseket meghozzák és betartásukat kikényszerítik

A rendszer és környezete kapcsolata: „input” (bemenet) a választópolgárok kívánságai, követelései, amelyek teljesítéséhez adózással, szavazatokkal járulnak hozzá, a kormányzat ezekre ad választ az „outputokkal”

A politikai rendszer két fő feladata:1. az egész társadalomra nézve kötelező erejű döntések meghozatala2. ezek elfogadtatása a társadalom tagjaival, szankciók terhe mellett

- Almond Szerinte a modern politikai rendszereket nagyon differenciált, specializált

struktúrák jellemzik, meghatározott funkciókkal A politikai rendszer input funkciói a következők:

A politikai elit kinevelése és rekrutáció A társadalom érdekeinek feltárása és megfogalmazása Az érdekek egyesítése a pártprogramokban A politikai kommunikáció, az információk közvetítése a társadalomtól

a kormányzatig és vissza A politikai rendszer kimenetei:

Szabályalkotás Szabályalkalmazás Szabályok betartása felőli ítélkezés

A politikai rendszer alapvető feladata a társadalom integrációja, alkalmazkodási képességeinek növelése, a társadalmi rend fenntartása, a változások ellenőrzés alatt tartása

Extraktív (=forráselvonó), disztributív (=elosztó) és szimbolikus (=identitást teremtő) teljesítmény a kormányzat részéről

A politikai rendszerek modernizációs sora1. primitív rendszerek2. tradicionális rendszerek3. uralmi intézmények4. modern társadalmi rendszerek

- az uralmi formák tipológiája (görögök): uralmat gyakorlók száma szerint:

6

1. monarchia: egy ember uralma2. kevesek arisztokráciája3. többség demokráciája

- Machiavelli: Egyeduralom vagy köztársaság

- Hatalom minősége szerinti osztályozás Abszolút Korlátozott: törvény vagy hatalommegosztás által Mérsékelt eszközökkel Szélsőséges eszközökkel

- Brunner: az osztályozás négy alapkérdése: Ki hozza meg az alapvető kérdéseket: az uralom struktúrája lehet monisztikus

vagy pluralisztikus; ha vezetőit a nép határozza meg, akkor autonóm, ha nem akkor heteronóm uralom; ha a nép az uralom jogcímét elfogadja, akkor legitim, ha nem illegitim

Milyen mélyen hatolnak a döntések a társadalom életébe: az uralom terjedelme (csupán közügyek vs. alattvalók magánéletének ellenőrzése)

Az uralom célja: fennálló rend megőrzése vagy megváltoztatása (statikus vs. dinamikus uralom)

Az uralom gyakorlásának eszközei: mérsékelt vs. szélsőséges uralom- Fejlődés szempontjából (Almond)

Primitív rendszerek Tradicionális rendszerek Modern politikai rendszerek

- A politikai rendszerek konkrét összehasonlító tárgyalásában külön veszik sorra: Nyugati demokráciák Államszocialista vagy kommunista rezsimek Fejlődő világ politikai rendszerei

6) Kormányzati rendszerek, demokratikus és diktatórikus rezsimek- A kormányzati rendszerek osztályozásában a hatalmi ágak egymáshoz való

viszonyainak van döntő szerepe- Rezsim: egy társadalom intézményesen kialakult uralmi rendje- A demokratikus rezsimek: típusait az államhatalmi ágak egymáshoz fűződő viszonya,

a végrehajtó hatalom egységes vagy összetett jellege különbözteti meg Parlamenti demokrácia:

Az államfői és kormányzati hatalom elkülönül Államfő: örökletes uralkodó vagy választott köztársasági elnök Az államfő jogköre csekély, döntései miniszteri ellenjegyzéshez

vannak kötve; ceremoniális feladatok, a hadsereg főparancsnokai A kormányt a törvényhozás nevezi ki és tevékenységéért neki tartozik

felelősséggel A végrehajtó hatalom önállósodhat; súlyának növekedését a kancellári

típusú demokrácia kifejlődése jelzi Konstruktív bizalmatlansági indítvány: a parlament nem hívhatja vissza

egyenként a minisztereket, hanem csak a kormány egésze ellen nyújthat be bizalmatlansági indítványt és a képviselők csak úgy tehetnek erre javaslatot, ha új kormányfőt és kormányt is előterjesztenek

7

Elnöki rendszer (klasszikus példája az USA) A végrehajtó hatalom monisztikus, azaz a kormány feje és az államfő

személye azonos Élesen elkülönül a törvényhozó és a végrehajtó hatalom: az elnök

megvétózhatja a parlament döntéseit, nem felelős a kongresszusnak, az elnök leváltására csak nagyon súlyos esetben kezdeményezhető bírói eljárás; a törvényeket a képviselők hozzák, a képviselőháznak nincs interpellációs joga

A hatalommal való visszaélés korlátozó elemei:1. a hatalom decentralizáltsága2. erős nyilvánosság3. demokratikus politikai kultúra4. alkotmánybíráskodás5. az elnök újraválaszthatóságának korlátozása

Vegyes (félig elnöki, félig parlamenti) rendszer Egyesítik egymással az elnöki és a parlamenti hatalom előnyeit A végrehajtó hatalom dualisztikus, azaz egyensúlyban vannak a

köztársasági elnök és a kormány kompetenciái Az elnöki hatalom erős, nem szükséges intézkedéseihez miniszteri

ellenjegyzés, hosszabb időre választják, mint a parlamentet, amelynek politikai összetétele így gyorsabban változik, mint az elnöki hatalom

Az államelnök nem felelős a parlamentnek, vétójoggal rendelkezik vele szemben és fel is oszlathatja, kinevezi a kormányt és a miniszterelnököt

Direktoriális rendszer Ma már csak Svájcra jellemző A végrehajtó hatalom a szövetségi tanács kezében van A sz. t. hét tagját a kantonok, azaz a tartományok küldötteiből álló

szövetségi gyűlés választja meg, nem tartozik felelősséggel a parlamentnek, nem váltható le

A szövetségi elnök a hétfős testület tagjaiból évenként rotációs alapon változik

A szövetségi tanács mellett ügyvezető kormány is működik- A diktatórikus rezsimek: a diktatúrák két fő típusa az autoritárius és a totalitárius

diktatúra, amelyeken belül a hatalomgyakorlás módszere szerint további különbségek is léteznek

Az autoritárius diktatúrák a tekintélyuralom rendszerei A hatalom alapja a tekintély, amely sokféle forrásból származhat A tekintélyuralom többféle kormányzati rendszerben valósulhat meg:

Hagyományos monarchiák, pl. az Arab-öböl sejkségei Teokratikus rezsimek, pl. Irán Oligarchikus rezsimek, pl. néhány dél-amerikai államban Ellenforradalmi konzervatív tekintélyuralom, pl. Horthy-rezsim Katonai diktatúrák, pl. az ezredesek diktatúrája Görögországban

Hatalmuk elsősorban a közéleti-politikai szférára korlátozódik Korlátozzák a polgárok politikai részvételi jogait Meggátolják egy erős ellenzék kifejlődését Elutasítják a forradalmi átalakulást Totalitárius diktatúrák A hatalom a társadalom totális ellenőrzésének igényével lép fel

8

Az államhatalom az élet minden területére kiterjed Az uralkodó párt az egész társadalmat igyekszik átformálni A totalitárius diktatúrák közös vonásai: totalitárius szindróma

Egyetlen ideológia uralkodó Egyetlen tömegpárt monopóliuma jellemzi, amelyet egyetlen diktátor

vezet Terrorszervezet Hatékony tömegkommunikáció a párt és az állam kezében Fegyveres harc eszközei - ” - A gazdaság egésze központi felügyelet és irányítás alatt áll

a totalitárius rezsimek baloldali koncepciója nyilvánosság szférájának felszámolása a magán és a köz különbségének felszámolása erőszakuralom eszközeinek alkalmazása

7) A törvényhozó hatalom- a parlamentek a népképviselet szervei, a modern demokráciák legfontosabb

intézményei- kezdetben a kollektív döntéshozatal a népgyűlés formájában zajlott, de a parlament

nem közvetlenül ezekből alakult ki, hanem a rendi jellegű kollektív képviseleten alapuló középkori gyűlésekből

- a polgári forradalmakból létrejövő parlamentek már egyéni képviseleten nyugszanak: azokat képviselik, akik szavazatukkal felhatalmazzák őket arra, hogy az ő érdekükben, helyettük és a nevükben cselekedjenek

- hatáskörét korlátozza az alkotmány, a hatalommegosztás elve, a közvetlen demokrácia ill. az önkormányzatok jogai

- a parlament struktúrája a parlamentek többsége átvette az angol parlament felépítését felsőház (a meritokratikus kiválasztási elvet 1958-ban a Life Peerage Act

törölte el): 3 típus (Brunner)

Minden államból közvetlen választással azonos számú képviselőt küldenek a felsőházba (pl. USA, Ausztrália, Svájc)

Az egyes tartományok parlamentjei a lakosság arányában delegálhatnak képviselőket a szövetségi kamarába (pl. Ausztria és India)

Végrehajtó hatalom részéről történő delegálás (pl. a Német Szövetségi Köztársaságban 3-5 képviselőt küldenek a tartományi kormányok a Bundesratba

Alsóház : dominánsabb a felsőháznál Törvények kezdeményezése, megvitatása, első fokon való eldöntése Költségvetés elfogadása Megválasztja a végrehajtó hatalom fő tisztségviselőit Véleménynyilvánítás, panaszok, sérelmek fő fóruma

- Fő szervei: Elnökség: tagjai a házelnök, helyettesei és a jegyzők; a parlament belső

eljárásainak rendjét biztosítja Bizottságok: a törvényhozás munkáját készítik elő; állandó bizottságok:

meghallgatják a törvényeket, szakértőket, kormánytisztviselőket, ajánlásokat

9

dolgoznak ki a plenáris ülés számára; ad hoc jellegű bizottságok az aktuális ügyek feltárására hivatottak; működésük szabályait a házszabály rögzíti

Frakciók: a parlament pártpolitikai tagoltságát tükrözik; az elnyert mandátumok bizonyos száma szükséges létrehozásukhoz; belső szervezetükről önállóan döntenek; frakcióelnökséget választanak helyettesekkel és ügyvezető igazgatókkal

- A törvényhozás folyamata1) Törvényeket kezdeményezhetnek az egyes képviselők, képviselőcsoportok, a

kormány és a köztársasági elnök2) Benyújtás bejelentése3) Törvényjavaslat az illetékes bizottsághoz kerül, ami megvizsgálja tartalmát,

szakértőket és érdekképviseleteket hallgat meg4) Jogi bizottság vizsgálja meg a törvény összeférhetőségét az alkotmánnyal és

más törvényekkel5) A törvényjavaslat a plénum elé kerül: két szakasz: általános vita és részletes

vita6) Végszavazás7) Törvény szövegének jegyzőkönyvi pontossággal való véglegesítése8) Törvény nyilvános kihirdetése9) Közzé teszik a közlönyben, meghatározott időpontban lép érvénybe

Törvények elfogadásához a szavazatok egyszerű többsége szükséges (fontos törvények esetében a szavazatok abszolút többsége szükséges: összes képviselők fele plusz egy szavazat

Éves költségvetés elfogadása (a költségvetési vita egyfajta bizalmi szavazás a kormány mellett vagy ellen)

- A végrehajtó hatalom ellenőrzése sokféle formában történhet A képviselők a kormányhoz intézett kérdésekkel és interpellációval

ellenőrizhetik a végrehajtó hatalmat Vizsgálatokat indíthat egyes ügyekben, vizsgálóbizottságokat állíthat fel erre a

célra Petíciós jog: a polgárok panaszainak és kezdeményezéseinek benyújtása Bizalmatlansági indítvány benyújtása a kormánnyal szemben Bizonyos kérdésekben a kormány csak a parlamenttel egyetértésben

intézkedhet: pl. hadsereg felhasználása, háború és béke kérdése- A politikai hivatalviselők kiválasztása

Végrehajtó hatalom csúcsposztjai: köztársasági elnök/kormányfő Legfelsőbb Bíróság elnöke Alkotmánybíróság tagjai Állami Számvevőszék elnöke Ombudsmanok (állampolgári jogok biztosai Magyarországon ezen kívül: ORTT, médiakuratóriumok elnökségének tagjai

- Parlamentek osztályozása Munkaparlamentek: törvényhozói, bizottsági munka Beszédparlamentek: nyílt színi vitákat előtérbe állító parlamentek

- A képviselők jogállása A parlamenti képviselőket az országgyűlési választásokon választják Mindegyikük jogállása egyenlő

10

Mentelmi joggal rendelkeznek: két fontos eleme van: képviselő nem vonható felelősségre bíróság előtt azért, hogy képviselőként milyen álláspontot foglalt el; képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni

Régi munkahelyüktől fizetésnélküli szabadságot kapnak és nem bocsáthatók el Fizetésüket saját maguk állapítják meg Összeférhetetlenség Szabad mandátum

8,Államfő, kormány, alkotmány, alkotmánybíróság:Kormyány és szervezete:

A kormány a végrehajtó hatalom szerve, mely a kormányfő vezetése alatt ténykedő miniszterekből és azok hivatalaiból áll.

Kollegiálisan döntéshozó testület, mely az ország életét érintő minden fontos kérdést megtárgyalhat és arról döntést hozhat.

Részt vesz a törvényjavaslatok előkészítésében, a meghozott törvények végrehajtásának megszervezésében.

Tevékenységéért a parlamentnek felelős Konkrét struktúráját és működési módját a politikai körülmények diktálják Élén a miniszterelnök, akinek viszonya a kormány többi tagjához eltérő lehet. Kormányfő általában a legerősebb párt vezetője és maga is képviselő Kormányfő feladata a kormány politikai irányvonalának meghatározása, egyes

minisztériumok munkájának koordinálása. Kormány tagjai a miniszterek,akik 1-1 ágazat vezetésével vannak megbízva. Önálló költségvetési keretet kapnak és rendelkezésükre áll a minisztérium hivatali

apparátusa. 2féle feladatot láthat el: 1,irányíthatja az államigazgatás 1-1- ágazatát melyér

felelősséggel tartozik. 2, kormánytagként részt vesz az általános politika irányításában. A parlamenti képviselők közül nevezik ki. Fontosabb miniszteri tárcák meghatározását az alkotmány tartalmazza. Államtitkárok a miniszterek mellé rendelt főtisztviselők

A végrehajtó hatalom fő funkciói:1, Kormányzás:

Kormány fő feladata az állam vezetése,legfontosabb közügyek intézése, új törvények meghozása, politikai döntések meghozása a törvény keretein belül.

Aktív kezdeményező szerepet játszik hisz a törvényjavaslatokat ő terjeszti elő az ogy.-nek

2,Jogszabályalkotás: A kormány előkészíti a törvényjavaslatokat, de maga is alkot jogszabályokat. A kormány fontos területek szabályozására maga is alkothat rendeleteket.

3,Az ágazati irányítás: A kormány a közigazgatás ágaiban irányító és ellenőrző szerepet tölt be. Külügyek irányítása a kormány illetékességébe tartozik Hadügyek irányítása, honvédelem ellenőrzése, megszervezése a kormány fő feladata. Végrehajtó hatalom szempontjából fontos kérdés a rendkívüli állapot szabályozása.

4, A parlament felosztása: Végrehajtó hatalom feladata a parlamenti cikluson belüli felosztás és új választások

kiírása.Alkotmány és az alkotmánybíróság:

Alkotmány a politikai közösség alaptörvénye, rögzíti a politikai rend közmegegyezést élvező ,melynek alapján a konfliktusok megvívhatók és rendezhetők

11

Legmagasabb szintű jogszabály Rögzíti a legfőbb politikai intézmények közjogi alapjait, az állampolgárok jogait és

kötelezettségeit. Hangsúlyozza a személyi szabadságjogokat: veleszületett jog, élethez való jog, emberi

méltósághoz való jog. Rögzíti a kötelezettségeket: haza védelme, közteherviselés népszavazás,panaszjog,

választójog. A diktatúrákban az alkotmányt nem mindig függesztik fel, csak nem tartják be. Alkotmánybíróság : védi az alkotmányosság elveit és betartatja az alkotmányt. Az alkotmánybíróság önálló hatalmi ágat képvisel a hatalommegosztás rendszerében Az alkotmánybíróság funkcióját betöltheti a Legfelsőbb Bíróság Az alkotmánybíróság főleg a II világháború után terjednek el. Angol joggyakorlatban az alkotmánybíráskodást a Legfelsőbb Bíróság végzi. USA-ban a Legfelsőbb Bíróság visszafogottan végzi a törvények felülvizsgálatát Európában az NSZK alkotmánybírósága tekinthető mintának. Az alkotmánybíróság főbb funkciói: 1. Előzetes normakontroll: tervezett törvények beilleszthetők-e az alkotmányosság

rendjébe.2. Utólagos normakontrollal felülvizsgálja a meghozott törvényeket3. Alkotmányosság értelmezése vitás esetekben4. Vádeljárásra kerülhet sor a magas állami tisztséget betöltők alkotmánysértő aktusa

esetén5. Eldönthet szervezeti, hatásköri vitákat.6. Megvizsgálhatja a belső jog összhangját a nemzetközi joggal7. Alkotmányjogi panaszokat tárgyal meg és bírál el.

9, A parlament, a polgári demokrácia, a politikai ideológiák, a választójog kialakulása történeti megközelítésben.

Pártok jellemzése: A pártok a modern tömegtársadalom jelképei. A pártok tagsággal bíró, tartósan fennálló politikai szervezetek, melyek parlamenti

választásokon versengenek a kormányzati hatalomért.Pártok történeti kialakulása és típusai:

A pártok kialakulása rendszerint a nagy társadalmi konfliktusokhoz, forradalmi átalakuláshoz kapcsolódik.

Kifejlődésük 2szakasza: 1, felemelkedő polgárság képviselőinek párttá szerveződése a rendi uralommal és képviselőivel szemben. 2, az addig kirekesztett alsóbb társadalmi osztályok, munkásság pártalakítási törekvéseinek jelentkezése.

A pártok osztályozása attól függ, hogy milyen sajátosságaikat tartjuk szem előtt. Beyme történelmi kialakulásuk sorrendjében, ideológiai célkitűzéseik és politikai

profiljuk szerint osztályozza őket:1. liberális pátok2. radikális pártok:demokratikus követelések képviselői, eszméik:szabadság,

egyenlőség, tulajdon biztonság3. konzervatív és arisztokrata pártok:negatív a viszonyuk a forradalomhoz, régi

rendi viszonyokat akarják fenntartani4. szocialista párt: proletariátus érdekeit képviselik5. kereszténydemokrata jellegű pártok:6. parasztpártok: a vidéki agrártársadalom érdekeit képviselték7. regionális és etnikai pártok:politikai önrendelkezési jogért folytattak harcot

12

8. kommunista pártok: baloldali radikális szélsőséget képvisel9. fasiszta pártok: szélsőséges jobboldali, nacionalista pártok, totális

egyeduralomra törnek10. zöld pártok: új társadalmi mozgalmak tematikáját világképét fogalmazzák meg

Pártok szervezeti sajátosságuk szerint: Parlamenti pártcsoportosulások :1. pártok a parlamenten belül Honorácior jellegű,illetve káderpártok: parlamenten kívüli pártok,választójog

kiterjesztésével válik lehetővé. Honorácior (Max Weber) párok: köztiszteletben álló, önálló jövedelemi forrással rendelkező előkelők csoportosulása, nem hivatalszerűen politizáltak Káderpártok: politizáló eliz helyi köreire vagy új típusú tömegpártok széles társadalmi mozgalomra támaszkodva.

Tömegpártok: választási jog kiterjesztése során alakult meg. Állandó és szilárd a szervezetük. Parlamenten kívüli pártként jönnek létre, hosszú harc után juthatnak be a parlamentbe.

Néppártosodás tendenciája:1, elhalványul a pártoknak a társadalmi osztályokhoz való szorosabb kötődése. 2, ideológiai profiljuk elmosódik. Ennek következménye, hogy programjaik hasonulni kezdenek egymáshoz.

Választási pártok: választási küzdelem lefolytatására professzionalizálódott, egymáshoz lazán kapcsolódó politikai szövetségek.

Patronázs-pártok:politikai céljai háttérbe szorulnak, és a párt fő célja az állami hivatali kulcspozíciók megszerzése, saját jelöltjeik hivatalhoz juttatása.

Keretpártok: laza egyesülések tekintélyes személyiségek összehangolását célozzák a választók mozgósítására.

Érdek, vagy réteg pártok: korlátozott választói bázist céloznak meg, meghatározott réteg érdekképviseletét vállalva

Tiltakozó pártok: vallási, nyelvi,etnikai vagy regionális érdeksérelmek elleni tiltakozó mozgalmakból fejlődnek ki. Pl: környezetvédő mozgalmak

Pártok fő funkciói: 1. A pártok nemcsak kifejezik, de egyesítik, összegzik is az alapvető társadalmi

érdekeket és értékeket.2. Integráló szerepet játszanak azzal, hogy az aktív polgárok széles körét minél

szélesebb körét egy közös program megvalósítására mozgósítják.3. Részt vesznek a nyilvános politikai akaratképzés folyamatában, serkentik a

közügyekről folyó közéleti vitát.4. A politikusok rekrutációját és szelekcióját is pártok végzik el. Főbb politikai

tisztségek betöltését a pártok versengésének kimenetele határozza meg.5. A pártok kormányzati vagy ellenzéki szerepet töltenek be a parlamenetben.

Pártrendszerek típusai: Egypártrendszer: egyetlen párt a politikai szervezkedés monopolizálja. Hegemónia pártrendszerekben létezik több párt rendszer, de az egyik kitüntetett helyzetben van, a többi párt nem valódi versenytárs. Kétpártrendszerben a kormánypárt és az ellenzék váltogatja egymást a hatalomban Többpártrendszer alapulhat korlátozott pluralizmuson , mikor rendszeresen 3-5-6párt vetélkedik Szegmentált pluralizmusnak nevezzük az olyan többpártrendszert melyben a pártok túlságos fragmentáltsága nem okvetlenül jár együtt polarizációjukkal, önálló szubkultúraként léteznek egymás mellett. Predomináns pártrendszerről beszélünk akkor, ha a 2párti vagy többpárti rendszerekben az egyik párt tartósan jelentős hatalmi fölénybe kerül a többivel szemben.

Választások fő funkciói:

13

1. Legitimációs funkció2. Politikai vezetők kiválasztása3. A politikai nyilvánosság erősítése4. Politikai részvételre mozgósítás5. A politikai konfliktusok kanalizálása6. Békés rendezett hatalom váltás

Választási rendszerek:1. Többségi választási rendszer

Relatív többségi rendszer:az a jelölt kapja a mandátumot aki a legtöbb szavazatot nyerte el.pl Anglia

Abszolút többségi rendszer:az a képviselő kap mandátumot aki a szavazatok többségét 50%+1 nyerte el. Pl Franciaország

2. Arányos választási rendszer: A mandátumokat arányosan osztják el a pártokra leadott szavazatok mértékében.

3. Vegyes választási rendszer: megpróbálja kiegyenlíteni a tiszta választási rendszerek előnyeit és hátrányait, kombinálva egymással a többségi és arányos választási eljáárásokat.

10, A párt fogalma ,funkciói, tipizálási lehetőségek:Pártok jellemzése:

A pártok a modern tömegtársadalom jelképei. A pártok tagsággal bíró, tartósan fennálló politikai szervezetek, melyek parlamenti

választásokon versengenek a kormányzati hatalomért.Pártok történeti kialakulása és típusai:

A pártok kialakulása rendszerint a nagy társadalmi konfliktusokhoz, forradalmi átalakuláshoz kapcsolódik.

Kifejlődésük 2szakasza: 1, felemelkedő polgárság képviselőinek párttá szerveződése a rendi uralommal és képviselőivel szemben. 2, az addig kirekesztett alsóbb társadalmi osztályok, munkásság pártalakítási törekvéseinek jelentkezése.

A pártok osztályozása attól függ, hogy milyen sajátosságaikat tartjuk szem előtt. Beyme történelmi kialakulásuk sorrendjében, ideológiai célkitűzéseik és politikai

profiljuk szerint osztályozza őket:1. liberális pátok2. radikális pártok:demokratikus követelések képviselői, eszméik:szabadság,

egyenlőség, tulajdon biztonság3. konzervatív és arisztokrata pártok:negatív a viszonyuk a forradalomhoz, régi

rendi viszonyokat akarják fenntartani4. szocialista párt: proletariátus érdekeit képviselik5. kereszténydemokrata jellegű pártok:6. parasztpártok: a vidéki agrártársadalom érdekeit képviselték7. regionális és etnikai pártok:politikai önrendelkezési jogért folytattak harcot8. kommunista pártok: baloldali radikális szélsőséget képvisel9. fasiszta pártok: szélsőséges jobboldali, nacionalista pártok, totális

egyeduralomra törnek10. zöld pártok: új társadalmi mozgalmak tematikáját világképét fogalmazzák meg

Pártok szervezeti sajátosságuk szerint: Parlamenti pártcsoportosulások :1. pártok a parlamenten belül Honorácior jellegű,illetve káderpártok: parlamenten kívüli pártok,választójog

kiterjesztésével válik lehetővé. Honorácior (Max Weber) párok: köztiszteletben álló, önálló jövedelemi forrással rendelkező előkelők csoportosulása, nem hivatalszerűen

14

politizáltak Káderpártok: politizáló eliz helyi köreire vagy új típusú tömegpártok széles társadalmi mozgalomra támaszkodva.

Tömegpártok: választási jog kiterjesztése során alakult meg. Állandó és szilárd a szervezetük. Parlamenten kívüli pártként jönnek létre, hosszú harc után juthatnak be a parlamentbe.

Néppártosodás tendenciája:1, elhalványul a pártoknak a társadalmi osztályokhoz való szorosabb kötődése. 2, ideológiai profiljuk elmosódik. Ennek következménye, hogy programjaik hasonulni kezdenek egymáshoz.

Választási pártok: választási küzdelem lefolytatására professzionalizálódott, egymáshoz lazán kapcsolódó politikai szövetségek.

Patronázs-pártok:politikai céljai háttérbe szorulnak, és a párt fő célja az állami hivatali kulcspozíciók megszerzése, saját jelöltjeik hivatalhoz juttatása.

Keretpártok: laza egyesülések tekintélyes személyiségek összehangolását célozzák a választók mozgósítására.

Érdek, vagy réteg pártok: korlátozott választói bázist céloznak meg, meghatározott réteg érdekképviseletét vállalva

Tiltakozó pártok: vallási, nyelvi,etnikai vagy regionális érdeksérelmek elleni tiltakozó mozgalmakból fejlődnek ki. Pl: környezetvédő mozgalmak

Pártok fő funkciói: 1. A pártok nemcsak kifejezik, de egyesítik, összegzik is az alapvető társadalmi

érdekeket és értékeket.2. Integráló szerepet játszanak azzal, hogy az aktív polgárok széles körét minél

szélesebb körét egy közös program megvalósítására mozgósítják.3. Részt vesznek a nyilvános politikai akaratképzés folyamatában, serkentik a

közügyekről folyó közéleti vitát.4. A politikusok rekrutációját és szelekcióját is pártok végzik el. Főbb politikai

tisztségek betöltését a pártok versengésének kimenetele határozza meg.5. A pártok kormányzati vagy ellenzéki szerepet töltenek be a parlamenetben.

Pártrendszerek típusai: Egypártrendszer: egyetlen párt a politikai szervezkedés monopolizálja. Hegemónia pártrendszerekben létezik több párt rendszer, de az egyik kitüntetett helyzetben van, a többi párt nem valódi versenytárs. Kétpártrendszerben a kormánypárt és az ellenzék váltogatja egymást a hatalomban Többpártrendszer alapulhat korlátozott pluralizmuson , mikor rendszeresen 3-5-6párt vetélkedik Szegmentált pluralizmusnak nevezzük az olyan többpártrendszert melyben a pártok túlságos fragmentáltsága nem okvetlenül jár együtt polarizációjukkal, önálló szubkultúraként léteznek egymás mellett. Predomináns pártrendszerről beszélünk akkor, ha a 2párti vagy többpárti rendszerekben az egyik párt tartósan jelentős hatalmi fölénybe kerül a többivel szemben.

Pártok az ideológiák és érdekek szerint:o Törésvonal elmélet: 2 nagy forradalom, a nemzeti és az ipari forradalom jellegzetes

konfliktusai szülték meg azokat a mély választóvonalakat, melyek mentén a pártok egymással szemben megszerveződtek.

Nemzeti forradalom a pártképző ellentétek kulturális tengelyét teremti meg mely a következő választóvonalakat eredményezi:

1. konfliktus a centrum és a perifériák között, a központi nemzeti kultúra képviselői, szemben vele a saját etnikai, nyelvi, vallási vagy regionális identitásukat védő társadalmi csoportok.

2. konfliktus az nemzetállam és privilégiumait féltő egyház között.

15

Ipari forradalom a pártképző ellentétek gazdasági tengelyét teremti meg mely a következő választóvonalakat eredményezi:1. konfliktus a földbirtokos és az ipari tőkés vállalkozó között.2. magántulajdonosok és az alkalmazottak közötti konfliktus.

o A pártok létrejötte politikai küszöbök átlépésétől is függ:1. legitimációs küszöb2. inkorporációs küszöb3. reprezentációd küszöb4. többségi hatalom küszöbe

11, Nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi rend, nemzetközi szervekNemzetközi jog, nemzetközi szervezetek:

Nemzetközi jog:nemzetközi kapcsolatokban az érdekérvényesítés egyik legfontosabb eszköze, a nemzetközi rend normatív alakja.

Nemzetközi államközösségben minden szuverén államnak magának kell felelnie biztonságáért, a nemzetközi jog megsértését csak a sértett torolhatja meg.

Nemzetközi jog alanyai az államok és nemzetközi szervek, forrása az államok által kötött nemzetközi szerződés.

Valódi nemzetközi szervezetek jöttek létre a két világháború megrázkódtatásai nyomán.

1919 Népszövetség, Népszövetség tanácsát alkották: Anglia, Fo, Olaszo, Japán 1945 ENSZ: nemzetközi államközösség békéjének és biztonságának fenntartása,

konfliktusok békés úton való rendezése.Nemzetközi kapcsolatok:

Magába foglalja a különböző nemzetközi szereplők közti akciók és interakciók összességét.

Nemzetközi kapcsolatok elmélete a politikai kapcsolatokkal foglalkozik. Nemzetközi politika: legalább 2 olyan szereplő közti nemzetközi környezetben zajló

interakció amelyek a nemzetközi jog alanyainak számítanak. Külpolitika: szuvenír államnak a nemzetközi környezetre irányuló minden politikai,

gazdasági, katonai és társadalmi akcióját. Szuverenitás: az a főhatalom amely fölött nem áll senki, az hozza meg a politikai

közösségre vonatkozó végső döntést. Az állam külső függetlenségét jelenti, azt a tényt hogy jogilag nincs alárendelve semmilyen más hatalomnak.

Hatalmi politika: egy állam más államok ellenállásával szemben is érvényt tud szerezni akaratának, és képes érvényesíteni akaratát másokkal szemben.

Nemzetközi rendszer struktúrája:Nemzetközi politika főbb meghatározói:

Nemzetközi rend plurális anarchiája Az államok a nemzetközi rendszer főszereplői Konfliktusok globalizálódása, a bipolaritás tendenciája A hidegháború és az elrettentés egyensúlya Regionalizálódás, multipolaritás és lokális háborúk A hatalom paramétereinek megválasztása É és D ellentét

Nemzetközi kapcsolatok fő cselekvő részei: Államok Nemzetközi szervezetek Transznacionális társadalmi, gazdasági és szakmai szervezetek Az egyének

ENSZ:

16

Elődje az Atlanti Charta volt, melyet USA és nagy-Britannia kötött. Roosevelt és Churchill 1941. aug. 14-én írta alá. A népek önrendelkezését, szabadkereskedelmet, gazdasági együttműködést,

erőszakmentességét tartalmazta. Az államközi kapcsolatok alapelvei:

1. Az államok szuverenitása és egyenlősége2. nemzetközi viszályok békés rendezése3. erőszakkal való fenyegetőzésről vagy erőszak alkalmazásáról való lemondás4. Beavatkozás tilalma5. Népek önrendelkezési joga

Fő szervei:1. közgyűlés2. biztonsági tanács3. gazdasági és szociális tanács4. gyámsági tanács5. nemzetközi bíróság6. titkárság

ENSZ székhelye New York Demokráciájának alapja a közgyűlés melyben minden tagország képviselőjének 1

szavazata van, többségi döntéssel hoz határozatot. Biztonsági tanács a felelős a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért. Biztonsági tanács:nemzetköz viszályok esetén vizsgáló és békítő szerepet tölt be. Gazdasági és Szoc. Tanács:egyezménytervezeteket hoz létre, nemzetközi

értekezéseket készít elő, nemzetközi gazdasági bizottságokat állít fel. Gyámsági tanács: gyarmatbirodalmak idején volt szerepe Titkárság: hivatali apparátus munkáját szervezi meg, előkészíti a közgyűlést

Kormányközi szervek: Nem kormányzati jellegű nemzetközi szervek a kormánytól függetlenül, önálló

kezdeményezés alapján jönnek létre Több feladatot átvesznek a túlterhelt kormányzattól. BINGO:gazdasági célú transznacionális szervezetek MANGO: nemzetközi bűnszövetkezetek Európai Unió: kormányközi és nem kormányközi szervezeteket foglalja magába

13,Kelet-Nyugat Észak –Dél konfliktusa:K-Ny konfliktusa:

Hidegháborúnak ezt a korszakát két időpont fogja közre: Churchill fultoni beszéde 1946.márc.6. vasfüggöny leereszkedése Ny és K Európa szétválasztása

Másik SZU 1991 felbomlása, kommunista rendszer végleges bukésa Konfliktusnak volt gazdasági, politikai és ideológiai dimenziója is. A konfliktus lehetősége a 2 nagyhatalom között a SZU létrejötte óta fennáll. 2 nagyhatalom ideológikus küldetéstudata: USA küldetése a szabad világ

vezetője ,szabad intézmények elterjesztője legyen. SZU: az imperializmus alatt nyögő népek harcának támogatója lépett fel az igazságtalan tőkés rendszerrel szemben.

2 nagyhatalom reálpolitikai érdekei is különböztek: USA:nemzetközi békerendet a szabad kereskedelmet, a piacgazdaságok és a liberális demokráciák együttműködése alapján képzelte el. SZU: befolyásolási övezetek kialakítására törekedett

Hidegháború kialakulásának okai Ny-on: Truman doktrína, Marshall segély antikommunista feltételei, Brüsszeli szerződés majd a NÁTO

17

Hidegháború kialakulásának okai K-en:Kominform, berlini-blokád, NDK létrehozása, KGST

Az atombomba megjelenése felborította a korábbi stratégiai elképzeléseket és új összefüggésekbe helyezett minden háborús konfliktust.

NATO: 1949-ben jött létre 12 ország alapította, Katonai –politikai védelmi szövetség.É-D konfliktusa:

A gyarmati világ felbomlását nevezzük dekolonizációnak, mely hosszú visszaélésekkel tarkított folyamat.

Az ENSZ által is szorgalmazott dekolonizáció révén egyre több gyarmati ország vált függetlenné, ennek következtében az ENSZ mai tagállamainak többsége a volt gyarmatok területén létrejött országokból áll. Ezt az ország csoport elnevezést a 3. világ elnevezés ragadta meg.

Fejlődő országokra jellemző hogy nem fejlődnek kellő képen. A szakadék a 3. világ és a fejlett országok között ma is mélyül. Ez a mai világprobléma egyik legsúlyosabb kérdése 3.világ Nuscheler szerint az alulfejlett világ ahol szegénység és éhség uralkodik, az

emberek egészségi állapota rossz, várható élettartam alacsony, emberi tőke fejletlen, iskolázottság alacsony, gyakori a gyerek munka.

Fejlődő országok elmaradottságának okairól többféle elmélet született. Pl: modernizációelmélet: a hagyományos vallás és kultúra statikus értékrendjében látják a fő okot. Imperializmus: a világrendszer egyenlőtlen viszonyaival magyarázzák az alulfejlettség újratermelődését.

Globális ökológiai válság: A környezeti veszélyek csak nemzeti erőfeszítéssel oldhatok meg, Atmoszféra, klímaváltozások

1. légszennyező anyagok2. üvegházhatás a hajtógázok példájára utal3. ózonlyuk4. trópusi esőerdők pusztulása

A víz a talaj elszennyeződése: Az erdőfelületek és a biológiai fajok sokféleségének csökkenése A hulladék feldolgozás és tárolási problémák

14, Rendszerváltás, reform, k-európai rendszerváltásokForradalom:

Az egész politikai és társadalmi struktúra mélyreható átalakulása, a társadalom kulturális normarendszerének megváltozásával együtt.

Latin neve: revolúció Az ipari forradalom, kultúrforradalom, tudományos –technikai informatikai

forradalom mellett már kisebb jelentőségű változásokat is neveznek forradalomnak. Politikatudományban ragaszkodni kell ahhoz, hogy a forradalom kifejezését a

társadalmi-gazdasági és hatalmi viszonyokat egyaránt átrendező , a társadalmi és kulturális érdekréteget is érintő átalakulásnak tartsuk fenn, melyek jelentős tömegek részvételével , gyakran erőszakos eszközökkel mennek végbe.

Megkülönböztetjük társadalmi hordozók, és céljuk szerint: Társadalmi hordozók:paraszt, polgári, proletárforradalom Céljuk szerint: nemzeti, szociális és politikai forradalmak

Reform: Olyan változás mely fokozatosan és a törvényes politikai rend alkotmányos

folytonossága, töretlen legitimitása mellett zajlik le, akár felülről akár alulről kezdeményezzék.

18

Zimmerman szerinti válfajai:1. a politikai változás mint felülről bevezettet reform: az uralkodó osztály a szükséges

változásokat önként bevezeti.pl felvilágosult abszolutizmus2. politikai változás mint a protestálóknak tett engedmény: jogok kiterjesztése és a

társadalmi egyenlőség irányába tett minden politikai reform, sztájkok megadása politikai részvételi jog, választójog megadása, Olyan reformlépések sorozatának köszönhető amelyek a szociális jogok kiterjesztésére és a társadalmi esélyegyenlőség növelésére irányulnak. Pl:szociáldemokrata párt

3. Új népcsoportok mozgósítása politikai célra: passzív csoportok mozgósítása, bevonása a szavazói támogatók körébe. Pl: szivárvány koalíció USA

4. politikai fejlődés és politikai modernizáció modellje: 3. világ politikai viszonyaira vonatkozik, modern fejlődésbe való belépéshez szükséges politikai reformlépéseket veszi számba

Rendszerváltás: uralmi rezsimek gyors demokratikus átalakulásának folyamatára alkalmazzák elsőként a 70-es, 80-as évek latin-amerikai, dél-európai diktatúráinak gyors átalakulásai

helyezték az érdeklődés középpontjába , ehhez társult ’89től kezdve a közép- és kelet- európai szocialista országok demokratikus átalakulási folyamata.

19