Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása ...ülker.hu/wp-content/uploads/2015/03/Politológia-kidolgozott.pdf · 4 A törvényhozás működése −A törvényhozói

Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda

I) A politológia elmélettörténete

1 A politikatudomány előzményei az antikvitás, a reneszánsz és a felvilágosodástársadalomfilozófiájában

− Ókori Hellászban: politika = a közösség (polisz) ügyeivel való foglalkozás

− Arisztotelész: az ember nem más, mint zoón politikon, azaz közösségi életrehivatott élőlény

− A politika = az állammá szerveződött társadalmak működését irányító tevékenység(később alakult ki)

− A politika = gyakorlati irányító – hatalmi mechanizmus (poliszok idején)

− A politikaelmélet = az állami intézmények és társadalmi folyamatok lényegéről ésvégső céljáról való, elvont fogalmakat használó, filozófiai szintű gondolkodás(Hellász)

1 Az antik politikai filozófia

• Platón: ideális állam eszményképe

∼ A lakosság 3 része:

⇒ Dolgozók

⇒ Harcosok

⇒ Bölcsek (filozófusok)

∼ Az állam irányítását az utóbbiak végzik

∼ Megszűnik a magántulajdon és a család

∼ Kollektivizálás, gyermek és nőközösség

∗ Platón – utópikus szocializmus legkorábbi eszmei előfutára

• Arisztotelész:

∼ A görög poliszok 3 csoportba sorolhatók

⇒ Monarchiák (egyeduralom)

⇒ Arisztokráciák (kevesek uralkodnak)

⇒ Demokráciák (sokaság uralkodik)

∼ Az első kettő alapvetően jó államforma

⇒ Létrejöhetnek azonban eltorzult egyeduralmak is:türannisz/oligarchia

∼ A demokrácia a csőcselék uralma alapvetően rossz

⇒ Vagyoni cenzusokkal lehet javítani, és timokrácia rendszerétlétrehozni

• Polübiosz:

∼ A Birodalom sikerét abban látta, hogy az a 3 görög államforma előnyösötvözete: mikté politeia (kevert államberendezkedés)

1. oldal


2 Politikai gondolkodás a reneszánsz időszakában

• Itáliai reneszánsz:

∼ Niccoló Machiavelli (1469-1527)

⇒ Két típusú államforma létezik:

∗ Köztársasági

∗ Egyeduralom

♦ Akkor jó, ha az uralkodó nem erkölcsi elveket követ, hanema politika sajátos törvényszerűségeinek megfelelőencselekszik; nem csak a keresztényi megbocsátás ésigazságosság erényeit gyakorolja, de kegyetlennek éshazugnak is kell lenni az országa érdekében => alegfontosabb uralkodói képesség = virtú (rátermettség)

⇒ „machiavellizmus” = politikai elvtelenség, köpönyegforgatás

⇒ Tipikus képviselője volt az itáliai városköztársaságokbankibontakozó korai polgárosodás szellemiségének

3 A felvilágosodás társadalomfilozófiája

• A feudalizmus felbomlása és a kapitalizmus kibontakozása (XVI-XVII. sz.– Észak – Atlanti térségek; Németalföld, Franciaország, Brit szigetek)

• Gazdasági fejlődés – szellemi forrongás

• Felvilágosodás kibontakozása:

∼ Az eszmei irányzatok közös vonása, hogy mindannyian valamifélekritikáját fogalmazták meg a feudális társadalmi viszonyoknak, adinasztikus monarchiáknak és az ezek fennállását szentesítő katolikusegyháznak

∼ Anglia – John Lock (1632 – 1704)

⇒ Hatalommegosztás tézise

∗ A legfontosabb hatalmi ágak:

♦ Törvényhozói

♦ Végrehajtói

♦ Föderatív (külpolitika)

∼ Franciaország – Charles Louis Montesquieu (1688 – 1755)

⇒ Hatalommegosztás tézise

∗ A legfontosabb hatalmi ágak:

♦ Törvényhozás

♦ Végrehajtás

♦ Bíráskodás

2. oldal


∼ A hatalmi ágak elválasztásának és kölcsönös kontrolljánakkövetelménye, napjaink képviseleti demokráciáiban is az alkotmányosberendezkedés alapelveit jelenti.

∼ 1787: Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya

2 A politikatudomány kialakulása és intézményesülése

1 A politikatudomány kezdetei az Amerikai Egyesült Államokban

• Az Amerikai Egyesült Államokban az európai felvilágosodás ideái jóvalhamarabb gyakorlati megvalósítást nyertek, mint a legtöbb európaiországban

∼ Az első tartósan működő képviseleti demokrácia

∼ A XIX. sz. közepére már „jól bevált” intézmények voltak a kétkamarástörvényhozás, a független elnöki hatalom, a Legfelsőbb Bíróság

∼ Első politikatudományi tanszék: 1880, USA; John William Burgessszervezte meg a new york-i Columbia Egyetemen.

⇒ Az alkotmányos rendszert és annak intézményeit (parlament,kormány, bíróság… stb.), ezek működését és egymáshoz valóviszonyát vizsgálta

2 A chicagói iskola

• 1920-30-as években tevékenykedett

• Tudósok és kutatók (Charles Merriam, Harold D. Lasswell, Joseph AloisSchumpeter) – behavioristák

∼ Modern társadalomtudományok (szociológia, pszichológia)eredményeinek és módszereinek a politikatudományban valóalkalmazása

⇒ A modern politológia megteremtése

∼ Ők alkalmazták először az empirikus adatfelvételi technikákat (kérdőív,közvélemény-kutatás)

3 A politológia, mint demokrációtudomány

• II. világháború alatt és után

• A politikatudomány egész értékrendjét helyezték új lapokra

∼ Értékalapú tudománnyá tették a politológiát

• Közép – európai tudósok és értelmiségiek, akik a nácizmus üldöztetéseielől menekülve emigráltak az USA-ba (Hannah Arendt, Leo Strauss, KarlDeusch)

∼ a politológia feladata, hogy megmutassa a demokratikus politikairendszerek és a diktatúrák működésének különbségeit, valamint, hogymegoldást kínáljon a diktatórikus rendszerekben élőknek ademokráciára való áttéréshez.

∼ Politológia = „demokráciatudomány”

3. oldal


• Magyarország:

∼ 90-es évek – Első önálló politológia szak 1997-ben indult az ELTE-nDr. Bihari Mihály vezetésével

II) A kormányzati rendszerek

1 A politikai rendszerekről általában

− A politikatudomány tárgya: a politikai rendszerek

− Politikai rendszer nem azonos az állami intézmények rendszerével

− A politikai rendszer magában foglalja az intézményeken túl, a politika nemintézményi szereplőit /pártok, különféle érdek és nyomásgyakorló csoportok,mindenfajta politikai jelenség (eszmék, ideológiák, választói magatartás, politikaikultúra)/

− A „demokráciatudomány” legalapvetőbb kérdése: „demokrácia vagy diktatúra?”

1 A közvetlen és a képviseleti demokrácia

• Közvetlen demokrácia:

∼ Ahol az adott politikai közösség minden tagja részt vesz adöntéshozatalban (Athéni demokrácia)

• Közvetett vagy képviseleti demokrácia:

∼ Az állam polgárai nem vesznek részt közvetlenül a döntéshozatalban(modern demokráciák)

⇒ Meghatározott időnként képviselőket választanak

∗ Ellátják a döntéshozói, közösségirányítói funkciókat

⇒ Népszavazás

∗ Ügydöntők

∗ Véleménykérők

• A demokratikus képviselet által felvetett problémák:

∼ Az állampolgárok a rendszeres választásokon kívül nem sok eszközzelrendelkeznek a képviselők tevékenységének befolyásolására

∼ A képviselők törvényhozói, illetve kormányzati tevékenysége nemjelent garanciát a népakarat érvényesülésére – gyakori az ellentét

2 A procedurális és a szubsztantív demokrácia felfogás

• Procedurális vagy eljárási demokrácia felfogás – egy adott politikairendszer esetében, demokráciáról bizonyos intézményes eljárások megléteesetén beszélhetünk

∼ A demokrácia leglényegesebb kritériumai (Robert A. Dahl):

⇒ Az általános, egyenlő, titkos és közvetlen választójog

⇒ A rendszeres képviselőválasztás

∗ Ugyanazokat a problémákat vetik fel, melyek a képviseletidemokráciánál megjelennek

4. oldal


∼ A szabadon választott képviselőtestület hozza törvényeket

∼ A végrehajtó hatalom a törvényhozásnak van bizonyos értelembenalárendelve

∼ A jogrendszer biztosítsa a politikai szabadságjogok érvényesülését

• Szubsztantív vagy tartalmi demokrácia felfogás – egy politikai rendszerakkor minősíthető demokráciának, ha az ott meghozott döntések tükrözikaz emberek akaratát. Az intézményes kritériumok megléte másodlagoskérdés.

∼ Súlyos ellentétek

⇒ A közvetlen demokratikus döntéshozatal működtetésének mikéntjeegy többmilliós népességű állam esetében elvi szinten ismegoldhatatlan probléma

⇒ A szubsztantív demokráciaértelmezés kritikája – igazolásulszolgálhat egyes „népbarát” diktatúrának

• A politikatudományban alapvetően a procedurális kritériumok teljesüléseesetén beszélnek demokráciáról

2 A politikai diktatúrák

− Diktatúra = minden olyan politikai rendszer, ahol nem érvényesülnek ademokratikus döntéshozatal procedurális kritériumai

− Hannah Arendt – megalkotta az ún. totalitarizmus elméletet

− A XX. században a „hagyományos” politikai diktatúrák mellett kialakult adiktatórikus rezsimek egy új típusa, totalitárius, vagy totális rendszer

− A hagyományos” diktatúrákat autoriter, azaz tekintélyelvű rezsimekkéntaposztrofálta (Hitler, Sztálin)

1 A totális diktatúrák

• Lényege: a hatalom nem csupán a politika szférája felett gyakorol teljeskontrollt, a társadalom összes többi alrendszerére is kiterjed, a társadalomteljes átalakítására törekszik

• Legitimációját a programideológia szolgáltatja

• Fennmaradására a garanciát erőszakszervezetek jelentik

• Ideáltípusát Arendt a fasizmus és a sztálini Szovjetúnió összehasonlítóvizsgálatából alakította ki.

• A politológusok ide sorolják még a maoista Kínát, a Pol-Pot rezsimuralmát Kambodzsában, sztálinista Észak-Korea, Szaddam Huszeinuralmát Irakban, a Castro rezsimet Kubában

2 Az autoriter rendszerek

• Csak „politikai” diktatúra

∼ Az állampolgárok politikai jogait korlátozzák:

⇒ Nincs sajtószabadság

5. oldal


⇒ Nem lehet a fennálló hatalom ellen tüntetni

⇒ A választásokon akadályozzák/nem is lehet ellenzéki jelöltetindítani

∼ A többi társadalmi szférában megmarad a polgárok viszonylagosszabadság

• Legfőbb típusai:

∼ Tradicionális monarchiák:

⇒ A társadalom szerkezete feudális jellegű

⇒ Hagyományos uralkodó osztályok vannak a hatalmon

⇒ Pl.: Szaúd-Arábia, Jordánia, Marokkó, Nepál

∼ Teokráciák:

⇒ A papság, vagy vallási vezetők kezében van a politikai irányítás

⇒ Pl.: Irán, Afganisztánban a tálibok, Tibet a kínai megszállásig(1955)

∼ Polgári – oligarchikus rezsimek

⇒ A leggazdagabbak sajátítják ki a politikai hatalmat

⇒ Közép – amerikai „banánköztársaság” (ültetvényesek)

⇒ Délkelet – ázsiai „kistigrisek” (multinacionális cégek)

∼ A katonai diktatúra:

⇒ A hadsereg vezetői ragadják magukhoz a hatalmat

⇒ Leggyakoribb autoriter diktatúra

⇒ Afrika, Ázsia, Latin – Amerika, Pakisztán

∼ Egypárti diktatúrák:

⇒ Egy politikai párt vagy mozgalom tesz szert kizárólagos uralomra

⇒ Szovjetunió

• A demokrácia térhódításának 3 hulláma:

∼ XIX. század, XX. század eleje: észak – atlanti térség (Európa és Észak– Amerika)

∼ II. világháború után Európában: Németország, Olaszország; európaigyarmatok: India

∼ ’80-as évek: szovjet blokk összeomlása, latin – amerikai országokdemokratizálódása

3 A demokratikus kormányzati rendszerek

− A politikai rendszerek „központi vázát” az állami intézmények rendszere képezi=> kormányzati rendszerek

6. oldal


− A kormányzati rendszerek csoportosításának két legáltalánosabb kategóriája azállamforma és a kormány fogalma

1 Az államforma kérdése: monarchiák és köztársaságok

• Államforma = az adott országban az államfői posztot milyen módon töltikbe

∼ Monarchia – az államfői poszt dinasztikus úton öröklődik

⇒ Alkotmányos monarchia:

∗ Az uralkodó csak reprezentatív jogkörökkel rendelkezik

∼ Köztársaság – az államfőt meghatározott időtartamra választják

⇒ Választhat:

∗ Parlament

∗ Közvetlenül a nép

2 Hatalommegosztás funkcionális elv szerint: a kormányformák

• Kormányforma = a hatalmi ágak, főként a törvényhozás és a végrehajtásegymáshoz való viszonyát fejezi ki

• Osztályozás – a funkcionális hatalommegosztás szempontjában

∼ Első köztársaságokban és alkotmányos monarchiákban – montesquieu-ihatalommegosztás

⇒ A törvényeket a parlament hozta

⇒ A uralkodó/elnök/kinevezett kormány irányít

∗ A végrehajtó és törvényhozó hatalmi ág független voltegymástól

∼ Választójog fokozatos kiterjesztése – pártok alakulása, megjelenése aparlamentbe => parlamentnek felelős kormányzás

⇒ Az államfő a parlamentben többséget szerzett párt vezetőjét bíztameg a kormányalakítással

∗ A törvényhozás a pártok képviselőiből áll

∗ A törvényhozói és végrehajtói hatalmi ág összefonódik

∗ Az államfői poszt politikailag súlytalan, reprezentatív

3 A parlamentáris rendszerek

• Parlamentáris kormányforma = amelyben a törvényhozás és a végrehajtásviszonyát tekintve, érvényesül a kormány parlament előtti felelőssége

• A legelterjedtebb kormányforma a demokratikus országokban

∼ Egyesült Királyság, Írország, Benelux államok, Skandináv országok, újközép – keleti európai demokráciák nagy része

• A parlamentáris kormányforma jellemzői:

∼ Alkotmányjogi hierarchia csúcsán a parlament áll

7. oldal


∼ A parlamentet meghatározott időközönkénti képviselőválasztásokon azállampolgárok választják

∼ Kormányt a többséget szerzett párt vagy koalíció alakíthat

∼ Az államfő (köztársasági elnök) szerepköre pusztán ceremoniális, és aparlament választja

∼ Valódi politikai vezető a kormányfő (miniszterelnök)

∼ Hátulütője:

⇒ A választási rendszernek köszönhetően sok kis párt kerül be aparlamentbe, és csak sokpárti koalíciós kormány alakulhat

∗ Instabil

∗ Kisebb vita is koalíciós szakítást => többség elvesztését jelenti=> kormányválságok, krízisek

⇒ Megoldás:

∗ Választási rendszer átalakítása

∗ Bizonyos alkotmányos eszközökkel megerősíthető a kormányparlamenten belüli pozíciója a bizalmatlansági szavazásokesetén (Németország)

• Kancellárdemokrácia/kancellári típusú parlamentáris köztársaság

∼ Lényege – a kormány a parlamentben nem buktatható megleszavazással, csak ha az ellenzéki pártok összefogva képesekmegszavazni egy másik kormányt = konstruktív bizalmatlanságiindítvány

4 A prezidenciális kormányforma

• Prezidenciális (elnöki) rendszer – USA:

∼ Törvényhozó szerv – az állampolgárok által választott ill. a tagállamokáltal delegált képviselőkből álló, kétkamarás Kongresszus

∼ A végrehajtó hatalom – feje az állampolgárok által (tehát nem aKongresszus) választott elnök => a Kongresszus nem buktathatja megbizalmatlansági szavazással

⇒ Nem oszlathatja fel a Kongresszust

⇒ Tényleges politikai vezető

⇒ Szakterületek irányítására secretary – ket (államtitkár) nevezhet ki

∗ a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak függetlenségeérvényesül

∼ bírói hatalom – független Legfelsőbb Bíróság

5 A félprezidenciális modell

• Franciaország – 1958 – Charles De Gaulle – alkotmányreform=>félprezidenciális (félelnöki) rendszer

8. oldal


∼ Az államfő valós hatalmi jogosítványokat kap

∼ A parlament által választott kormány a parlamentnek és a nép általválasztott elnöknek is felelős.

• Magyarország:

∼ Kancellári típusú parlamentáris köztársaság

∼ A kormány csak konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal buktathatómeg

∼ Államfő – „gyenge” köztársasági elnök

∼ Miniszterelnök – kormányfő, a tényleges politikai vezető

6 Hatalommegosztás területi alapon

• Ahol nincs területi alapon történő hatalommegosztás – unitárius (egységes)államok

∼ Általában kis területű országok esetében fordul elő

⇒ Nincsenek olyan nagymérvű gazdasági, kulturális különbségek azegyes régiók között

⇒ DE, Franciaország – nemzetállami ideológia és Napóleon általmegteremtett erős központi közigazgatás hagyománya

• Föderáció (szövetségi állam) régiói, illetve tartományai számosvonatkozásban nagyfokú önállóságot élveznek => tagállamok

∼ Tartományai rendelkeznek választott törvényhozással, sajátkormánnyal

∼ Szövetségi szintű törvényhozás és kormány is létezik

⇒ Külpolitika, hadügy, gazdaságpolitika, társadalombiztosítás –általában szövetségi szint hatáskörébe tartozik

⇒ Kultúrpolitika, oktatáspolitika, rendészeti kérdések,igazságszolgáltatás – tagállami szint

• Konföderáció – államszövetség

∼ Tagjai minden tekintetben önálló államok

∼ Csak külpolitikájukat hangolják össze

∼ Nem túl tartós képződmény

⇒ Független Államok Közössége – a Szovjetunió széthullása után atagállamok konföderatív jellegű szervezete

∗ Csak papíron működik

⇒ Európai Unió

4 A törvényhozás működése

− A törvényhozói intézmények az állampolgárok által közvetlenül választottképviselői testületek – Parlament, Országgyűlés, Nemzetgyűlés, Kongresszus

9. oldal


− A törvényhozó szerv a népszuverenitás érvényesülésének letéteményese

− Népfelség = a képviseleti demokráciákban a „népnek” nem parancsol semmilyenuralkodó, a „nép” mindenki felett áll, maga a „nép” gyakorolja a legfőbbdöntéshozói hatalmat választott képviselői révén

− A képviselői testület alkotmányjogilag a legfőbb döntéshozó szerv => a meghozottdöntések semmilyen más állami szereplő és semelyik állampolgár nem bírálhatjafelül

− Magyarországon az Alkotmánybíróság tevékenysége, az Országgyűlés általelfogadott törvények felett gyakorolt normakontroll, sérti a népszuverenitás elvét

1 A parlamentek szervezeti struktúrája

• A törvényhozói szervek csoportosítása – szervezeti struktúra alapján:

∼ Egykamarás parlament – a szerv egy testület

⇒ A magyar Országgyűlés, szlovák / svéd törvényhozás

∼ Kétkamarás parlament – két különálló testületből áll

⇒ Az első kamara (alsóház) – az állampolgárok összessége általválasztott képviselőjelöltekből áll

∗ Általában pártfrakciókból és szakbizottságokból épülnek fel

∗ Frakció = az egy párthoz tartozó képviselők csoportjai aparlamenten belül

♦ A pártfrakciókhoz nem tartozó ún. függetlenek sokszempontból nem tekinthetők teljes jogú képviselőnek

♦ A képviselők párthovatartozásuk alapján voksolnak aplenáris üléseken – a nyilvános „viták”

∗ Bizottság = az egyes kormányzati szakpolitikákkal foglalkozó,parlamenten belüli testület, mely különböző pártfrakcióhoztartozó képviselőket tömörítenek

♦ A parlamentek döntés-előkészítő szerve

♦ A pártok közötti érdemi alkudozás nagyrészt a bizottságokzárt ülésein zajlik

∗ Elnökséggel rendelkezik

♦ Az elnökség (házelnök és helyettesei) felügyelik aparlament belső eljárásrendjének betartását, a hivataliapparátus működését, képviselik a parlamentet, mintintézményt

⇒ A második kamara (felsőház) – ettől eltérő elv alapjánválasztott/delegált képviselők

∗ Leggyakrabban a föderális berendezkedésű államokban atagállami egységek számára biztosít képviseletet:

10. oldal


♦ Az egyes tartományok parlamentjei delegálnak alakosságszám arányában képviselőket a második kamarában(Ausztria)

♦ A tagállami kormányok küldenek képviselőket a felsőházba(Németország)

♦ Az egyes tagállamokban a lakosság közvetlenül választképviselőket, és minden tagállamból azonos számúképviselő kerül be a törvényhozás felsőházába (USA,Ausztrália)

⇒ Alkalmazzák unitárius államokban is

∗ Funkciója- elnyújtsa és körültekintőbbé tegye a döntéshozatalifolyamatokat

♦ Képviselőit az állampolgárok a pártok jelöltjei közülválasztják, csak más választási rendszer szerint (Kanada,Lengyelország)

⇒ Hivatásrendi – korporatív alapon szervezett második kamara

∗ Írország

∗ A képviselőket a főbb foglalkozási ágak érdekvédelmiszervezetei delegálják

⇒ Lordok Háza – Anglia

∗ Egyes tagjai örökletes alapon nyerik el a mandátumukat

♦ a lordság adományozható – a közéletben valamilyen térenkiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek számára =meritokratikus képviselet

• A két kamara ritkán egyenrangú

∼ USA – Kongresszus – a két kamara közel egyenrangú

⇒ Képviselőház

⇒ Szenátus

∼ Európai parlamentek:

⇒ Első kamara – meghatározott szerep

∗ Költségvetés elfogadása, kormány kiállítása

⇒ Második kamara – késleltető hatáskör

∗ Újratárgyalás céljából „visszadobhat” egy törvényjavaslatot(DE csak 1*)

2 A parlamentek funkciói:

• Törvényhozás

∼ Döntései révén orvosolja az adott politikai közösség társadalmi,gazdaság… stb. problémáit

11. oldal


∼ Jogalkotás – a döntések jogszabályi formába hozása

∼ A parlament által elfogadott jogszabály = törvény

∼ Magyarország – törvényhozás folyamata:

⇒ Törvényjavaslat benyújtása – az országgyűlési képviselő,pártfrakció, kormány, köztársasági elnök nyújthat be

⇒ Illetékes szakbizottság – eldöntik, hogy az indítvány nyilvánosvitára bocsátható – e

⇒ Plenáris ülésen kerül megtárgyalásra a törvényjavaslat, amit abizottság tovább enged

∗ az általános vitában minden pártfrakció 1-1 képviselőjevéleményt mond

∗ a részletes vitában a javaslathoz benyújtott módosítóindítványokról mondanak véleményt

∗ a végszavazás során egyenként szavaznak a módosítóindítványokról, majd egészében megszavazzák/elvetik ajavaslatot

⇒ A köztársasági elnök egyszeri újratárgyalást/alkotmánybíróságifelülvizsgálatát kérheti

⇒ A törvény a Magyar Közlönyben való megjelenés napján vagy azott megjelöl későbbi időpontban lép hatályba

∼ Legfőbb közjogi méltóságok megválasztása – NEM törvényhozás

⇒ Az országgyűlés hatásköre, választja a

∗ Köztársasági elnököt, miniszterelnököt, Legfőbb Bíróságelnökét, alkotmánybírákat, Állami Számvevőszék elnökét,állampolgári jogok biztosait

∼ Az elfogadott törvényjavaslatok közel 90%-át a kormány terjeszti be

⇒ A politikai döntések ténylegesen a kormányban születnek

∗ A parlamentben jogilag törvényhozás folyik, de ez nemtekinthető valódi döntéshozatalnak

• Kontroll biztosítása a kormányzati döntéshozatal felett – kormányellenőrzése

∼ Formalizált – intézményes

⇒ Plenáris ülések – bármely képviselő kérdéseket, interpellációkatintézhet, és ezekre az illetékes kormánytag köteles érdembenreagálni

⇒ Parlamenti vizsgáló bizottság

∼ Informális

⇒ Nyilvánosság biztosítása

• A politikai nyilvánosság biztosítása

12. oldal


• Legitimálás

5 A végrehajtás szereplői:

− A pártelvű demokráciákban a kormányzati döntéshozatal elsősorban a végrehajtóhatalmi ághoz kapcsolódó intézményekben zajlik

− Montesquieu-i értelemben vett egységes és független végrehajtás napjainkban márcsak a prezidenciális kormányformával rendelkező államokban (USA) lelhető fel

− Az elnök egy személyben képviseli a végrehajtó hatalmat, a kormány, minttestületi szerv nem létezik

− A Kongresszus csupán súlyos alkotmánysértés esetén egy rendkívül bonyolulteljárás keretében válthatja le az elnököt – impeachment – USA történelméneksorán összesen két alkalommal volt sikeres (Bill Clinton ellen volt az utolsó)

− A parlamentáris kormányzati rendszerekben nincs egységes végrehajtó hatalmi ág

− A végrehajtás két része – az államfői hatalom és a kormány

− A törvényhozás a kormány összefonódik

1 Az államfői intézmény

• Az államfői poszt lehet:

∼ Örökletes

⇒ Alkotmányos monarchia

∼ Választott

⇒ Köztársasági államforma

• Parlamentáris köztársaság – a parlament választ államfőt/a nép választ =köztársasági elnök

∼ Reprezentatív funkciókkal rendelkezik

⇒ Alkotmányos válság esetén nyerhet csak érdemi döntési jogköröket

• Magyarország:

∼ A köztársasági elnök szerepe szimbolikus

⇒ Kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezetdemokratikus működése felett

⇒ Fegyveres erők főparancsnoka

⇒ Képviseli a magyar államot a nemzetközi kapcsolatokban

⇒ Érdemrendeket ad és magasabb rangú állami tisztségviselőketnevez ki, mint:

∗ Államtitkárokat, nagyköveteket, a hadsereg tábornokait, azegyetemi tanárokat, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a MagyarTávirati Iroda elnökét, a Magyar Rádió és a Magyar Televízióelnökét

13. oldal


∗ A kinevezési jogkör nem jelenti azt, hogy az államfő önállódöntést hoz, csupán ünnepélyesen beiktatja, a kormány vagy aparlament által javasolt személyeket

⇒ Tényleges politikai hatásköre:

∗ Törvényjavaslatot nyújthat be a parlamentnek

∗ Népszavazást kezdeményezhet

∗ Az Országgyűlés által elfogadott törvényekre alkotmányosságivétót mondhat, de jogában áll politikai vétót is emelni

∗ Parlamenti ciklusváltáskor, a kormányalakítás kapcsán döntésipozícióba kerülhet

♦ Ő dönti el, kit kér fel kormányalakításra

⇒ A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja 2/3-os többséggel

∗ Ha szükség van 3. fordulóra, akkor már egyszerű, 50%-ostöbbség is elég

∗ 5 év a mandátum

2 A politikai döntéshozatal centruma: a kormány

• A parlamentáris kormányzati rendszerekben a fő politikai döntéshozó szerva kormány

• Nem parlamenti többségnek van kormánya, hanem a kormánynak vanparlamenti többsége

• A mindenkori kormány struktúrája és működésének mikéntje nagyban függa pillanatnyilag érvényesülő pártközi erőviszonyoktól

• Kormány =

∼ Szűkebb értelmezés: a miniszterelnökből és a miniszterekből állótestületi szerv

⇒ 10 – 25 miniszterből álló testület

⇒ A miniszterek az egyes fontosabb szakpolitikai területekirányításáért felelős politikusok

∼ Tágabb értelmezés: tagjainak tekinthetők még az államtitkárok ésmagában foglalja a minisztériumok szervezetét is => kormányzat

„A kormány a kormányzat által kormányozza a kormányzottakat.”

∼ A kormányok szervezeti formája és döntési rendje országonként igeneltérő lehet

∗ A magyar Alkotmány sem rögzíti a minisztériumok számát

∼ Minden kormányban megtalálhatók:

⇒ Belügy, külügy, honvédelmi, pénzügy, igazságügy

∗ A mostani magyar minisztériumok száma:15

14. oldal


∗ Tárcanélküli miniszterek: nem minden miniszter alá tartozikminisztérium

∗ Miniszterek között kiemelkedik: kormányfő (miniszterelnök)

♦ Politikai államtitkár a helyettese

♦ A közigazgatási államtitkár a minisztérium hivataliapparátusának vezetője

3 A kormány és a közigazgatás kapcsolata

• A közigazgatás = a kormányzat szinonimájaként használjuk, a kormányirányítása alatt álló hivatalok szervezetrendszerét értve alatta

• XX. század elején Európában az a felfogás vált uralkodóvá, hogy akormányzati igazgatás és szervezés nagyfokú szakértelmet és hosszú távútervezést igénylő tevékenység

• A minisztériumok politikai vezetésének állandó cserélődése mellett,biztosítani kell a hivatali apparátus személyi állandóságát, mindezt akormányzati munka folytonosságának érdekében

⇒ A politikát és közigazgatást a lehető legnagyobb mértékben el kellválasztani egymástól

⇒ Max Weber – állam fogalma (1864 – 1920): a „bürokráciaideáltipikus modellje”

∗ Hogyan kéne működnie ideális esetben a közigazgatásnak?

∗ A közigazgatás mindenekelőtt szakma, így a kormányzatitisztviselők kinevezése, illetve előléptetése a szakmairátermettség és nem politikai szempontok alapján kell, hogytörténjen

♦ Nagy-Britannia, Németország

⇒ USA – a közigazgatási felsővezetők posztjai a patronage (politikaizsákmány) részét képezik

∗ Teljesen elfogadott, hogy az új elnök a főbb állami hivatalokbasaját szakértőit ültesse

♦ Ez társadalmilag is hasznos – így a választók akaratábólgyőztes politikai erő kezébe kerülnek a kormányzatipozíciók – megakadályozza a közigazgatás bürokráciáváválását

• A közigazgatás szerepe nő

∼ A bürokrácia = 4. hatalmi ág

∼ A döntés – előkészítés egyre inkább a hatalmas bürokratikus apparátusfeladata

∼ A törvénytervezetek (reformmunkálatok) előkészítése aközhivatalnokok feladata

15. oldal


∼ A rutinszerű napi döntések jelentős részét a köztisztviselők hozzákmeg

⇒ A minisztériumi tisztviselők nem pusztán a politikusok döntéseinekadminisztratív végrehajtását végzik, hanem a kormányzati politikaalakításának fontos szereplőivé, a „politikacsinálás” részeseivéváltak

• Magyarország:

∼ A politika és a közigazgatás viszonyában a jogi szabályozást tekintveaz európai normák érvényesülnek

⇒ Tiszta elválasztás modellje valósul meg a minisztérium politikaivezetése és a közigazgatási apparátusa között (elméletben)

⇒ Az összes minisztériumi felsővezetői poszt a politikai zsákmányrésze (gyakorlatban)

⇒ A politikai szempont a közigazgatási államtitkárok, minisztériumifőosztályvezetők és osztályvezetők kinevezésében/eltávolításábanis döntő szerepet játszik

4 Az állami és a helyi igazgatás szervezete

• A közigazgatás magában foglalja a központi államhatalomminisztériumoktól szervezetileg független intézményeit (APEH, rendőrség+ minisztériumok = államigazgatás), a területi és településiönkormányzatok egész szervezet rendszerét

∼ Az államigazgatás intézményeit, közigazgatás – tudományiterminológiával élve, a szervezeti dekoncentráció jellemzi, ami aztjelenti, hogy a helyi szerveknek nincs önállósága, a felsőbb szervekáltal utasíthatóak.

∼ Az önkormányzatok rendszerére a decentralizáltság jellemző

• Magyarország:

∼ Az önkormányzatiság két szintje:

⇒ Helyi/települési (községi és városi; Budapest kerületiönkormányzatai)

⇒ Területi (megyei és fővárosi)

∗ 1994 óra kiegészíti a nemzetiségi és kisebbségiönkormányzatok hálózata

6 Az alkotmánybíráskodás a politikai rendszerben

− A harmadik hatalmi ág – bíráskodás – az igazságszolgáltatás szervezetrendszere

− Addig volt direkt politikai szerepe ameddig nem választották el a többi hatalmiágtól, magyarán ugyanaz a személy gyakorolta a legfőbb bírói hatalmat, aki akormányzást végezte és a törvényeket meghozta

− Polgári forradalmak – a bíróságok kiszorultak a politikai rendszerből => abíróságok jogalkalmazást végeznek

16. oldal


− Nem alkothatnak új jogszabályokat

− Alkotmánybíráskodás – az indirekt jogalkotás; a jogértelmezés és a politikaidöntéshozatal „összecsúszik”

1 Az alkotmány fogalma

• Alkotmány – olyan alaptörvény, mely rögzíti a legfőbb politikaiintézmények közjogi alapjait, egymáshoz való viszonyukat, valamint azállampolgárok alapvető jogait és kötelességeit is szabályozza. Alegmagasabb szintű jogszabály

∼ Írott (kartális) alkotmány / történelmi alkotmány

⇒ Függetlenségi Nyilatkozat (1766) - USA

⇒ Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789) – Franciaország

∗ Egyesült Királyság – mai napig nincs írott alkotmányuk =>jogszokás, joggyakorlat garantálja a demokratikus elvekérvényesülését = történelmi alkotmány

2 Az állampolgári jogok és kötelességek

• Az alkotmányok:

∼ Rögzítik az állam közjogi berendezkedésének alapjait

∼ Meghatározzák az adott ország állam és kormányformáját,államhatalmi szervek hatáskörét

∼ Szabályozzák az állampolgárok egymással, illetve az állammalszembeni főbb jogait és kötelességeit

• A legalapvetőbb emberi és állampolgári jogok:

∼ Veleszületett jog az élethez és az emberi méltósághoz

∼ A személyes szabadság és a személyes biztonság joga

∼ Jogegyenlőség, a diszkrimináció tilalma

∼ Gondolat, lelkiismereti és vallásszabadság

∼ Szólás és sajtószabadság, gyülekezési szabadság

∼ Választójog

∼ Tulajdonhoz való jog

∗ Kollektív jogok biztosítása

∗ DE a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait a legtöbb liberálisdemokrácia alkotmánya nem tartalmazza, ahogy ritka (csak aszocialista országokra jellemző) a gazdasági és szociális jogokalkotmányba foglalása

• Az állampolgári kötelességek:

∼ A jogszabályok betartásának kötelezettsége

∼ A közteherviseléshez való hozzájárulás (adózás)

17. oldal


∼ A haza védelmének kötelezettsége (nem azonos a sorkötelezettséggel)

∼ A gyermekek taníttatásának követelménye

3 Az alkotmánybíráskodás funkciója:

• Alkotmánybíráskodás – az alkotmányértelmező tevékenység, valamint azállamhatalmi szervek illetve egyes állampolgárok eljárása kapcsánfelmerülő esetleges alkotmánysértés megállapítása

∼ Csak az írott alkotmánnyal rendelkező országokban létezik

∼ Funkciójának beillesztését a politikai rendszerbe szervezetileg 2 módonoldották meg:

4 Az alkotmánybíráskodás szervezeti megoldásai

• USA – Legfelsőbb Bíróság

∼ Még alkotmányossági vitában is csak konkrét jogeset kapcsán dönthet(konkrét normakontroll)

∼ Döntésének hatálya csak a peres felekre terjed ki

∼ Alkotmányellenességre hivatkozva nem semmisíthet meg törvényt, demegtilthatja az alkalmazását

• Európa – különálló alkotmánybírósági testületek

∼ Szervezetileg nem tagozódnak be a rendes bírósági hierarchiába

∼ Funkciójuk és hatáskörük alapján többek, mint „bíróságok”

∼ Jogkörüket tekintve az európai alkotmánybíróságok 4 csoportja:

⇒ Konkrét nomakontrollra jogosultak

⇒ Utólagos absztrakt normakontroll – konkrét jogvita nélkül ismegtámadható egy jogszabály

⇒ Előzetes absztrakt normakontroll – amikor az alkotmánybíróságotmég el nem fogadott törvényjavaslatok vizsgálatára is fel lehetkérni

⇒ Absztrakt alkotmányértelmezés (Magyarország) – konkréttörvénytervezettre sincs szükség ahhoz, hogy mozgásba hozzák azAlkotmánybíróságot, hanem egy absztrakt döntési alternatíváról isalkotmánybírósági határozatot lehet kérni

• Magyarország:

∼ Az Alkotmánybíróság nem jogalkalmazást végez, hanem még el semkészült jogszabályokat bírál felül

⇒ Politikai vitákban foglal állást

∼ Lehetséges indítványok köre:

⇒ Magyarországon és Németországban lehet csak – egyéniállampolgárnak alkotmányossági panaszt tenni

• Alkotmánybírák választása:

18. oldal


∼ Sok országban – feltétel: a többéves felsőbírósági pályafutás

⇒ Ezekben az országokban az alkotmánybírák kiválasztásánál aszakmai szempontok dominálnak

∼ Magyarország – feltétel: 45-ik életévét betöltött, jogászi végzettséggelrendelkező, elméleti vagy gyakorlati szakember

∗ Az Alkotmánybíróság – 11 tag, a bírák mandátuma 9 év

∗ A bírák személyére a parlamenti pártfrakciók képviselőiből állójelölőbizottság tesz javaslatot – 2/3os többség kell

5 Alkotmánybíráskodás Magyarországon

• Széles jogkörű, politikai testület

• Elsősorban nem jogalkalmazást végez, hanem az előzetes normakontroll ésaz absztrakt alkotmányértelmezés gyakorlása révén indirekt politikaidöntéshozatalt folytat

• Sérti a népszuverenitás érvényesülését – felülbírálja az állampolgárok általválasztott Országgyűlés törvényeit; nincs demokratikusan választott szerv,ami ellenőrizné

• Az Alkotmánybíráskodás korlátozása:

∼ Mint negatív törvényhozói tevékenység – az alkotmány értelmezésealapján – megmondhatja, mit nem csinálhat a törvényhozás, de nemadhat utasítást arra vonatkozóan, hogy a jogalkotóknak milyen újtörvényt kell alkotniuk

∼ Hatásköréből adódóan csupán reaktív testület, csak olyan kérdésekkelfoglalkozhat, melyet más arra feljogosított szereplők elé terjesztenek

∼ Semmilyen eszköze nincs döntéseinek végrehajtására

• Állami Számvevőszék

∼ Az Országgyűlés hozta létre

∼ Feladata: az állami szervek gazdálkodásának kontrollja és aköltségvetési törvény végrehajtásának ellenőrzése

• Ombudsman – az állampolgári jogok országgyűlési biztosa (1994 óta)

∼ Feladata: az egyes állampolgárokat a törvények végrehajtása során értsérelmek kivizsgálása

III) Pártok és pártrendszerek

1 A választási rendszerek

1 A demokratikus választások funkciói és kritériumai

• A politikai folyamatok keretét az alkotmányos intézményrendszerszolgáltatja – pártok küzdelme

19. oldal


∼ Választás = elsődleges kapcsolat a pártok és az államhatalmiintézmények között

⇒ Pártok jelöltjei közvetlenül/közvetve, de választásokeredményeképpen kerülnek a közhatalmi pozíciókba

⇒ Demokratikus a választás, ha az adott országban a választásokatáltalános, egyenlő, titkos és közvetlen választójog alapján rendezik

∗ A választójog általános, ha az összes felnőtt korú állampolgárrakiterjed

♦ A nők jellemzően csupán a két világháború között(Magyarország), vagy a II. világháború után kaptakválasztójogot (Franciaország, Olaszország – 1948;Ausztrália – 1967; Svájc – 1971)

⇒ A választójog akkor egyenlő, ha érvényesül az egy ember – egyszavazat elve

⇒ A választójog titkos, ha az állampolgárok a szavazat tartalmánaknyilvánosságra kerülése nélkül szavazhatnak

⇒ A választójog közvetlen, ha a választópolgárok közvetlenül ajelöltekre szavazhatnak

∗ USA – rendhagyó elnökválasztás – az állampolgárok nemjelöltekre szavaznak, hanem minden tagállamban választásimegbízottakat, ún. elektrorokat választanak, akik pár héttelkésőbb az elektori testületben szavazva döntenek az elnökszemélyéről

⇒ A választójog lehet aktív és passzív

∗ Az állampolgárok szabadon választhatnak – aktív

∗ Az egyes tisztségekre szabadon választhatók az állampolgárok –passzív

2 A választási rendszerek kérdésének jelentősége

• Az állampolgárok választójoga csak arra terjed ki, hogy eldönthetik, kireszavaznak

• A leadott szavazatok összesítéséhez, és átszámítási módjához nincs közük

• Választási rendszer = a szavazatok összesítési és átszámítási módja

∼ Sohasem semleges technika

∼ Két fő típusa:

⇒ Egyéni kerületi – többségi modell (Anglia, USA, Ausztrália,Új-Zéland)

⇒ Arányos – pártlistás rendszer (kontinentális Európa)

3 Az egyszerű többségi rendszer

• Nagy – Britannia – XVIII. század – kialakult az egyéni kerületi rendszer

20. oldal


∼ Lényege: az ország területét felosztják annyi választókerületre,amennyi képviselői hely van a parlamentben. Mindenválasztókörzetben több jelölt száll versenybe – csak 1 jut be atörvényhozásba

∗ A legtöbb szavazat (NEM kell meghaladnia az 50%-ot )=„egyszerű többség”

• Az egyszerű többség rendszer által generált problémák:

∼ Az egyéni kerületi választási rendszerek eredeti és „legtisztább” típusa

∼ Választókerületek szintjén olyan jelöltek továbbjutását teszi lehetővé,akiket az adott körzet választóinak többsége elutasít

∼ Országos szinten a pártok között nagyon aránytalanmandátummegoszlást eredményez

⇒ A nagy pártoknak kedvez

⇒ A relatív többségi rendszer alkalmazása szinte minden esetbenkétpártrendszert eredményez

∗ Hátránya:

♦ a kis pártoknak nincs esélyük

♦ az új pártok bejutása szinte lehetetlen

∗ Előnye:

♦ Stabil egypárti kormányok alakulnak (a törvényhozásbanáltalában az egyik párt mindig biztos többséggelrendelkezik)

⇒ konzerválja az egész politikai piacot

∗ A választójog folyamatos kiterjesztése – tömegpártokmegjelenése – a pártok közti mandátumelosztásban súlyostorzulások – nem biztosítja minden esetben a választói akaratkifejeződését

4 Az abszolút többségi rendszer

• Abszolút többségi rendszer – Franciaország – 1958 – Charles De Gaulle

∼ Egyéni választókerületeken alapszik

∼ Minden körzetből 1 képviselő jut tovább, DE az a jelölt nyeri el amandátumot, aki megszerezte a leadott szavazatok abszolút többségét,tehát 50% +1 minimum

∗ Ha nincs ilyen az adott választókerületben – második forduló

♦ Csak az első két képviselő vehet részt

♦ Jellemző a kétfordulós rendszer

⇒ Szintén a nagy pártoknak kedvez, de a kis pártoknak is vanlehetőségük

21. oldal


∗ Kölcsönös visszaléptetések kapcsán képviselői helyhez isjuthatnak

∗ Kölcsönös visszaléptetések kapcsán tág teret nyit a pártokegymás közti alkudozásának, ami általában nagypártszövetségek, koalíciók megalakulásához vezet

∼ Gyakori kétpólusosság

⇒ A pártok általában két nagy pártszövetségbe tömörülnek, azabszolút többségi rendszer tehát általában kétpólusútöbbpártrendszert eredményez

∼ A rendszer vesztesei: rendszerellenes pártok

⇒ Azok a radikális, szélsőséges politikai erők, melyek esetlegesennagy választói támogatottsággal bírnak ugyan, de a többi párt nemhajlandó velük szövetségre lépni => csökken az esélyük

∼ Az abszolút többségi rendszer „mérséklő hatással” van a politikaiversenyre, a „középre tart” koalícióképes politizálásra törekvőket hozzaelőnyösebb helyzetbe

5 Az alternatív szavazat módszere

• Ausztráliában alkalmazzák

• A választópolgároknak egyszerre 3 preferenciát kell bejelölniük – a sorrendfontos

∼ Ha az 1. jelöltek között senki nem kapja meg az abszolút többségiszavazatot, akkor a legkevesebb szavazatot szerzett jelölt kiesik, és akiesett jelöltre szavazók 2. preferenciáit figyelembe véve döntenek

∼ Ha így sem szerzik meg senki az 50+1%-ot – kiesik ismét alegkevesebb szavazattal rendelkező jelölt, és az őrá szavazók 2.preferenciáit számítják be

⇒ Addig ismételgetik, amíg valakinek meg nem lesz az 50+1%

∗ Bonyolult – nem túl elterjedt

∗ Erénye: az abszolút többségi rendszerrel szemben a jelöltekversenyét nem a pártok háttéralkuja, hanem az állampolgárokpreferenciái döntik el

6 Az arányos – pártlistás rendszerek

• Olyan országokban kerültek alkalmazásra, ahol a parlamentarizmus máreleve viszonylag széles választójogi alapon született meg, így a politikaiéletnek meghatározó szereplőivé váltak a pártok

• A választási rendszereknek a pártelvű demokrácia viszonyaira szabotttípusa

• Fő funkciója: biztosítani az állampolgárok pártválasztási preferenciáinakmind teljesebb reprezentációját

• Lényege:

22. oldal


∼ A választók által a pártokra leadott szavazatokat, országos szintenösszesítik, és az egyes pártok az országosan elért eredményekarányában részesülnek mandátumokból

• Sokpártrendszer létrejöttéhez vezet

• Fajtái:

∼ A parlamenti képviselet akkor a legarányosabb, ha a szavazatokatténylegesen országos szinten összesítik => az egész ország egyetlennagy választókerület (Hollandia, Izrael)

∼ Az ország területét felosztják nagy kiterjedésű többmandátumosválasztókerületekre, a pártokra leadott szavazatokat pedig nemországos, hanem választókerületek szintjén összesítik

∼ Adminisztratív választási küszöb megállapítása – 3 vagy 5%-osminimum, ami alatt egy párt nem kerülhet a parlamentbe(Magyarország)

• A választópolgár nem csak pártokra, hanem a pártok által összeállítottjelöltlistákra is szavaznak

∼ Országos/területi lista

⇒ A jelöltlisták kötöttek, azaz rajtuk előre meghatározott sorrendbenszerepelnek a jelöltek

∼ Szabad lista (Belgium)

⇒ Az állampolgárok nem csak az egyes pártok listáira szavazhatnak,de a listákon belül a jelöltek között is választhatnak – rangsortállíthatnak fel

∗ Alkalmazása bonyolulttá teszi az összesítést, de a pártok vezetőpolitikusai mellett az állampolgárok is beleszólást nyernek apártok képviselőjelöltjeinek bejutási sorrendjébe

7 A magyar választási rendszer

• Vegyes választási szisztéma

∼ Ötvözi az egyéni kerületi és az arányos – pártlistás rendszereket

• 3 csatornás – a pártok háromféleképpen juthatnak a parlamentbe

• 2 fordulós

∼ 1. forduló

⇒ Minden választópolgár két szavazatot ad le

∗ Egyéni kerületi jelöltre

∗ A pártok területi listáira

♦ Ezek kétféle módon (megyei és országos szintűösszesítésben) számítanak be

⇒ 2. forduló

∗ Csak ahol egyik jelölt sem tudta megszerezni az 50+1%-ot

23. oldal


• Az Országgyűlés 386 képviselői hellyel rendelkezik

∼ 176 képviselő mandátumról egyéni választókörzetekben döntenek

⇒ 176 egyéni választókörzet van

⇒ 50 + 1%-os, abszolút többséggel lehet bekerülni

∗ Kétfordulós rendszer a jellemző – a másodikban csak az 1-3indulhat

∼ 152 mandátumot többmandátumos választókerületekben, a pártokterületi listáin indulva nyerhetnek el a jelöltek

⇒ Megyei listák

∼ 58 mandátum – az országos szinten elért eredmények arányában osztjákszét a pártok között

• Mind a megyei, mind az országos összesítés vonatkozásában működik egy5%-os adminisztratív küszöb

• Mérsékelt többpártrendszer létrejöttét eredményezi általában

⇒ A választási rendszer ezáltal az egyik legfontosabb tényező, amagyar kormányzati rendszer viszonylagos stabilitásánakbiztosításában.

2 A pártok kialakulása és történeti típusai

− A pártok a politikai tagoltság elsődleges megjelenítői

− Szervezetek, melyek jelölteket állítanak és juttatnak be a választott közhivatali éstörvényhozói pozíciók betöltésére

− Olyan általános alapelvekkel (politikai programmal) rendelkeznek, melyettagságuk nagy része támogat

− Az egész társadalomnak csak egy részét képviselik

− Programjukban és nyilvános szerepléseikben általában mindig az össztársadalmiérdekekre hivatkoznak

1 Képviseleti demokrácia pártok nélkül

• Nem léteztek országosan elismert pártok, a parlamenteken belül a hasonlóvilágnézetű képviselőkből csoportok alakultak ki = előpártok (protopártok)

∼ Elfogadott volt, hogy 1 – 1 képviselő lelkiismeretiokokból/választóinak véleményét figyelembe véve „átszavazott”

∼ Kizárólag a parlamenten belül kiformálódott, informáliscsoportosulások voltak, és nem rendelkeztek semmilyen parlamentenkívüli szervezetrendszerrel

2 A választójog kiterjesztése és az első pártok kialakulása

• Ipari forradalom => Iparosodás => urbanizáció => nagyarányúalfabetizációs folyamat => politikai öntudatra ébredés a munkások körébenis => politikai követelések => munkásmozgalmak => választójogkiterjesztése (XIX. sz. vége, a nők elsőként 1918-ban Angliában kapták

24. oldal


meg) => a jelölteknek már nem volt lehetőségük személyes kapcsolatotkiépíteni minden választóval => politikai pártok

∼ USA – a jelöltek csak névleg tagjai a két politikai tábor egyikének(Republikánus, Demokrata), valójában kampányukat teljesen önállóan,saját anyagi erőforrásaikat felhasználva szervezik

⇒ USA-ban a politizálás a leggazdagabbak kiváltsága

⇒ A Demokrata és a Republikánus párok csak protopártok

3 A demokratikus tömegpártok

• Két fajtája:

∼ Parlamenten belül keletkezett pártok

⇒ Ha parlamenti képviselők egy csoportja kezdett kiépíteni egyországos szintű „kampánygépezetet”

∼ Parlamenten kívül keletkezett pártok

⇒ Ha már korábban kialakult szervezetek léptek fel pártként ésszereztek képviseletet a törvényhozásban

∗ Szocialista munkásmozgalmi pártok

♦ A munkáspártokra jellemző volt: a tömegpárti jelleg – akármilliós nagyságrendet is elérő létszám (a kor technikaiviszonyai között csak így juthattak el a lehető legtöbbszavazóhoz – számtalan szolgáltatással igyekeztek vonzóvátenni a párttagságot); strukturált és hierarchizált szervezetifelépítés; a pártvezetés és az „egyszerű” tagság markánselkülönülése

♦ Munkásmozgalmak esetében a politikai képviseletmegteremtését célzó párt és az érdekvédelmet ellátószakszervezet elválaszthatatlanul összefonódott

• Kialakult a pártbürokrácia

∼ A párttagok tagdíjakat fizettek

∼ Saját újságot adtak ki a pártok

∼ Szavazóbázisukat tekintve szorosan kötődtek 1 – 1 társadalmiosztályhoz

• A szavazói bázis egyben tartását és az adott párthoz való minél erőteljesebbkötődését segítette elő ezen pártok erőteljesen ideologikus politizálása

∼ Határozottan képviseltek bizonyos liberális – konzervatív elveket, ám amunkáspártok még talán náluk is erőteljesebben ragaszkodtakprogramjukban a marxista – szocializmus követeléseinekmegvalósításához

4 A totalitárius pártok

• Erőteljes ideologikus töltet

25. oldal


• Mindazon politikai erők, melyek a korszakban nyíltan diktatórikus politikaiberendezkedés megvalósításáért szálltak síkra

• Totalitárius mozgalmak:

∼ A szocialista munkásmozgalmakból kiszakadt radikális kommunisták

∼ A fasiszták Olaszországban

∼ A nemzeti szocialisták Németországban

⇒ Magukat valamifajta „elementáris erejű társadalmi mozgalmaknak”tartották

⇒ Szervezeti struktúrájuk felépítése sok hasonlóságot mutatott amunkásmozgalmi tömegpártokéval, de sokkal szigorúbb hierarchiajellemezte

5 A demokratikus tömegpártok átalakulása: a gyűjtőpártok létrejötténekfolyamata

• II. világháborút követően a totalitárius mozgalmak eltűntek a nyugat -európai politikai életből

• Demokratikus tömegpártok szerepe töretlen a ’60-as évekig

∼ 60-as évek – elektronikus médiumok megjelenése, elterjedése

⇒ Új dimenziót nyitott a pártok számára a választópolgárokmeggyőzésére irányuló kommunikációban

∗ Nem volt szükség tömeggyűlésre, röplaposztogató aktivistákra,egy – két vezető politikusának tévészereplése mindezt pótolta

⇒ A tömegpártoknál megkezdődött a létszámcsökkentés

• Fogyasztói társadalom kialakulása

• Középosztállyá olvadt a polgárság és a munkásosztály

6 A gyűjtőpártok jellemzői

• Gyűjtőpártok = kisebb taglétszámú, de mindenhonnan szavazatokatszerezni igyekvő pártok

∼ Nincs szilárd szavazóbázisuk, így minden társadalmi rétegetigyekeznek megszólítani – szavazatmaximálás

⇒ Piaci stratégiát alkalmaznak:

∗ Választási hirdetések – reklámok

∗ Ideologikus politizálás helyett politikai marketing

• A pártok programja egyre hasonlóbb – ugyanazt a célközönséget akarjákmeggyőzni

∼ Baloldali: szocialista – szociáldemokrata

∼ Jobboldali: kereszténydemokrata

∼ Konzervatív – liberális

26. oldal


⇒ Probléma: ha ugyanaz a program, mi értelme választani?

∗ Fokozza: a hagyományos gyűjtőpártok láthatóan teljesen„érzéketlennek” bizonyultak, egyes új típusú társadalmiválságjelenségek iránt, amelyek pedig a jóléti állam modelljét ismegrendítették

∗ A nyugati társadalmakban a globalizációs folyamat újfajtatársadalmi feszültségeket gerjeszt, ami a politikai radikalizmusúj irányzatainak adhat tápot

3 Pártrendszer tipológiák

− A demokratikus politikai rendszerekben általában egyszerre mindig több pártlétezik és működik párhuzamosan

− Pártrendszer = egy adott politikai rendszerben funkcionáló pártok összességétjelenti, valamint a pártok egymás közti versenyéből adódó interakciók rendszere

− Minőségét két tényező határozza meg: a pártok száma és a pártok közti versenyjellege

1 Maurice Duverger pártrendszer tipológiája

• 1951 – a parlamenti pártok száma alapján kategorizálta a pártrendszereket,a parlamenti pártok számát pedig elsősorban a választási rendszerekhatározzák meg

∼ Egypártrendszerek – melyek a politikai diktatúrák gyakori megjelenésiformái, bár számos diktatúra korlátozott mértékben több pártműködését is lehetővé teszi

∼ Kétpártrendszerek – többnyire az egyéni-kerületi választási rendszerekalkalmazásának termékei (Anglia, USA, Új-Zéland)

∼ Többpártrendszerek – általában az arányos – pártlistás választásirendszernek köszönhetőek (kontinentális Európa)

∼ Duverger: „a demokratikus pártrendszerek alapvető jellegzetessége akétpólusosság”

⇒ Oka:

∗ a politikai „bal” és „jobboldal” hagyományos szembenállása

∗ a parlamentáris kormányzati rendszerek működéséneklogikájából fakadó kormány – ellenzék dichotómia

2 Giovanni Sartori csoportosítása

• 1966 – tovább finomította Duverger tipológiáját

∼ A pártok száma mellett a pártok közti verseny jellegét is figyelembevette

⇒ Versengő pártrendszer

⇒ Nem versengő pártrendszer

∗ Egypárti politikai diktatúrák

27. oldal


∗ Hegemón pártrendszer = azon politikai berendezkedésekmegjelölésére szolgál, ahol több párt működése engedélyezettugyan, de ezek között nincs igazi verseny, mindig csak egydomináns nyeri a választásokat és marad a hatalmon

♦ Politikai diktatúra burkoltabb formái

♦ Svédország – Szociáldemokrata Párt – de nem diktatúra

3 A kétpártrendszer

• A versengő pártrendszerek egyik alapvető válfajának Sartori is azangolszász típusú kétpártrendszert tartotta

∼ Jellemzően egyéni – kerületi egyszerű többségi választási rendszer

∼ Kétpártrendszer NEM= csak két párt működik; vagy, hogy csak 2parlamenti párt van

∼ Sartori: „a kétpártrendszer lényege, hogy a pártok között van két olyan,melyek bármelyike esélyes arra, hogy választások esetén elnyerje amandátumok abszolút többségét.”

⇒ Parlamenti váltógazdaság alakul ki

⇒ Egypárti kormányok alakulnak – stabil kormány

• Viszonyai között a pártverseny jellegzetessége, hogy a két nagy pártleginkább csak egymástól tud elvenni szavazatokat => mérséklően hat apártok politizálására, középre tartó, centripetális pártversenyt eredményez

4 A mérsékelt többpártrendszer

• Az abszolút többségi, avagy arányos – pártlistás választási rendszerekalkalmazása következtében jönnek létre

• A pártrendszer is kétpólusos – a pártok jellemzően két nagy szövetségbetömörülnek

∼ A koalíciókban rendszerint van 1 – 1 domináns gyűjtőpárt, és egy vagytöbb rétegpárt

∼ Két koalíció között is kialakulhat parlamenti váltógazdaság

⇒ Centripetális pártverseny

• Gyakori a három párti rendszer

∼ Egy jobboldali, egy baloldali gyűjtőpárt, közöttük liberálisok

• Napjainkban: mérsékelt többpártrendszer (kontinentális Európa;Németország, Franciaország, Magyarország)

5 A polarizált sokpártrenszer

• A parlamentbe bekerülő pártok száma magas, legalább 6 – 8, de akár 10 –15 is lehet.

• A pártok között nem találunk gyűjtőpártokat

• Erőteljesen ideologikus politizálás

∼ A pártok egy része a centrum szavazatokért verseng

28. oldal


∼ Jelentősek a „jobb” illetve „balszél” szélsőséges vagy rendszerellenespolitikai erői

⇒ A polarizált sokpárt-rendszerek hárompólusúak (centrum,szélsőjobb, szélsőbal)

∗ A kormánynak gyakran kell kétoldali ellenzékkel szembenéznie

∗ Megoldás lehet:

♦ Szélsőséges erők bevonása a kormányba => könnyencentrifugálissá teheti a politikai versenyt, a szembenállópolitikai táborok fokozódó radikalizálódása pedig hosszabbtávon a demokratikus berendezkedés általános kríziséteredményezheti

♦ Németország – weimari köztársaság

♦ Franciaország – IV. Köztársaság

• Sartori: „a pártrendszerek minőségét meghatározó kritériumok közül apártok számánál lényegesebb a polarizáltság mértéke.”

• Egy ország pártrendszerének polarizáltsága végső soron csak tükrözi azadott társadalomban meglévő törésvonalak és ideológiai ellentétekmélységét.

IV)Társadalmi törésvonalak és politikai ideológiák

1 A nyugati társadalmak politikai törésvonalai

− Törésvonal = azok a politikai konfliktusok, melyek egy adott ország egésztársadalmát tartósan megosztják

− A nyugati társadalmakban 4 ilyen tartós politikai törésvonal alakult ki

1 A vallás, mint politikai törésvonal

• Elsősorban a katolikus államokban alakult ki (Dél – Európa; frankofon)

∼ Vallásosság <=> egyház ellenesség

⇒ A katolikus egyház, mint a feudális társadalmi rendszer legnagyobbkedvezményezettje, szembehelyezkedett a polgárosodással

⇒ A felvilágosodás, a liberalizmus és az egész politikai „baloldal”kialakulása egyház, sőt vallásellenes jelleget öltött

⇒ Polgári forradalmak – kialakult egy katolikus – konzervatívszubkultúra és egy szekuláris és élesen antiklerikális baloldaliszubkultúra

• Európai protestáns országok:

∼ A protestáns egyház nem fordult a polgárosodással szembe, sőt aprotestantizmus a polgárosodás eszmei hátteréül szolgált

∼ Nem alakult ki politikai vallásellenesség, mégis épp ezekben azországokban (Svédország, Finnország) a legnagyobb az ateisták aránya

⇒ A vallás szerepe nem lényeges tényező a politikai tagoltságalakulásában

29. oldal


• Közép – kelet európai társadalmak:

∼ Nem számít meghatározó törésvonalnak a vallás

⇒ Túlnyomórészt katolikus országok

• USA

∼ A leginkább vallásos terület

∗ a lakosság legalább 2/3-a aktív templomba járó

2 A nyelvi és etnikai tagoltság

• A többnemzetiségű államokban jellemző

∼ Magyarország – egynemzetiségű

∼ Románia, Szlovákia – többnemzetiségű (magyar kisebbség)

∼ Spanyolország – baszkok

∼ Egyesült Királyság – északír tartományok

∼ Belgium – flamand-vallon ellentétek

3 A város – vidék ellentét

• Csaknem minden országban kialakul

∼ Gazdasági érdekellentétek

∼ Kulturális különbségek (modernitás és tradicionalitás konfliktusa)

∼ Polgári forradalmak, munkáslázadások – nagyvárosi jelenségek

∼ Konzervatív reakciók – vidéki jelenség

⇒ Nagyvárosok – politikai „baloldal”

⇒ Vidék – politikai „jobboldal”

4 Az osztályellentétek

• A legfontosabb dimenzió

• Alapja a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt pozíció – munkaadók ésmunkavállalók ellentéte

∼ Városi munkásság – szocialista / szociáldemokrata pártok

∼ Polgárság (értelmiségi réteg) – jobboldal

5 Új törésvonalak?

• ’70-es évek – fogyasztói társadalom kialakulása => elmosódtak a határok amunkásosztály és a polgári rétegek között; az emberek jelentős részeelveszítette stabil pártkötődését

∼ Ingadozó szavazók száma nő

∼ A teljesen passzív választópolgárok száma gyarapodik

• Két elmélet a jövőre nézve:

30. oldal


∼ Atomizálódó társadalom = a fogyasztói társadalom és atömegkommunikáció új korszakának beköszöntével összefüggőnövekvő individualizáció a történetileg kialakult társadalmitörésvonalak jelentőségének csökkenéséhez vezet

∼ Új törésvonalak kialakulása = a hagyományos törésvonalakelhalványulása” nem jelenti a törésvonalak teljes eltűnését, a folyamatinkább újak kialakulását vetíti előre

∼ Jövőbeli törésvonallá válhat:

⇒ A fogyasztói társadalom értékrendjét meghaladni kívánókörnyezettudatos – ökológiai szemlélet, illetve világnézetmegjelenése

⇒ A „harmadik világból” érkező bevándorlás kezelésének kérdése

⇒ A multinacionális tőke terjeszkedése, az amerikai tömegkultúraexpanziója – a globalizációs folyamat

2 A politikai ideológiák

− A politikai törésvonal – konfliktusokban szembenálló nagy társadalmi csoportokérdektörekvéseit kifejező és igazoló eszmerendszerek

− Legjelentősebb: liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, nacionalizmus

1 A liberalizmus

• Alapja lényegében a francia felvilágosodás gondolkodóinaktársadalomfilozófiája

∼ Eszmeáramlata a feudális társadalmi berendezkedés, illetve az eztszentesítő keresztény világkép kritikájaként alakult ki

∼ Alapja: megváltozott emberkép

⇒ Mindenki szabadnak és egyenlőnek születik

⇒ Egyéni teljesítmény alapján tehető csak különbség

∗ A teljesítmény fokmérője a kapitalizmus kibontakozásának ésaz eredeti tőkefelhalmozás korszakában a vagyon

∗ Polgári forradalmak célja – a feudális uralkodó osztályokjogainak kiterjesztése a gazdagabb polgári rétegekre is

♦ Születési előjog megszüntetése

• Szabadság révén az emberek elérhetik a lehető legnagyobb boldogságot,mivel az ember alapvetően racionális lény, képes érdekeinek felismeréséreés ennek révén célok megfogalmazására = antropológiai optimizmus

• A liberalizmus a maga korában forradalmi ideológia volt

∼ Hívei úgy gondolták, hogy az egyéni szabadság kibontakozását gátlófeudális intézményeket akár forradalmi erőszak útján is, de le kellrombolni

31. oldal


⇒ Franciaország: polgári radikalizmus; a francia liberalizmus akezdetektől fogva szekuláris és antiklerikális

⇒ USA: jól összefért a politikai és gazdasági liberalizmus avallásossággal

2 A konzervatizmus

• A liberalizmusra adott egyfajta reakcióként született

∼ Míg a liberalizmus gondolatkörének magvát lényegében a franciafelvilágosodás társadalomfilozófiája képezi, addig a konzervatizmus,mint politikai ideológia alapját az angol arisztokráciának a franciaforradalommal kapcsolatos reflexiói adják

∼ A francia forradalom eseményei sokkolták a kortárs Európaközvéleményét

⇒ Az angol konzervatív szerzők nem a liberalizmus eszmeicélkitűzéseit tartották eleve hibásnak, hanem azok megvalósításimódját kifogásolták, tehát a liberalizmus forradalmi radikalizmusátítélték el elsősorban

• Pesszimista emberkép (antropológiai pesszimizmus)

∼ Az ember irracionális; pillanatnyi ösztönök és érzelmi késztetések általvezérelt lény

⇒ Fontos az emberek együttélését szabályozó társadalmi intézményekfenntartása

⇒ A társadalom nem az önálló individuumokból, hanem ahagyományos intézményekből és szervezetekből épül fel

• Konzervativizmus NEM= mindenfajta „új” merev elutasítása, csak aradikális forradalmi változásokat ellenzi

∼ Lassú, evolutív fejlődés, folyamatos reformok kellenek

∼ Egyfajta hozzáállást takar

⇒ nem születtek olyan elméleti alapművei, amelyek lefektetnék akonzervatív ideológia legfőbb elveit

⇒ már tételes ideológiákhoz viszonyítva rugalmasnak, adaptívnak ésváltozékonynak bizonyult

3 A szocializmus

• Városi munkásság mozgalmai – ezek ideológiája a szocializmus

• Alapja: az a mély társadalmi válság, melyet a szabad versenyeskapitalizmus kibontakozása és az eredeti tőkefelhalmozás folyamataeredményezett

• Városba özönlő nincstelen tömegek és a vagyonos polgári rétegek közöttikülönbségek számos gondolkodót késztettek radikális egyenlősítő eszmékmegfogalmazására

∼ Támadták a liberalizmust és a konzervativizmust

32. oldal


∼ Egy tökéletes egyenlőségen alapuló társadalom megteremtését tartottákkívánatosnak

• Karl Marx (1818 – 1883)

∼ A tökéletes egyenlőség történelmi szükségszerűség

∼ A kapitalista társadalomban lényegében 2 osztály: a vagyonospolgárság (burzsoázia) és a nincstelen dolgozók tömege (proletariátus)alakult ki; a burzsoázia vagyona a proletariátus kizsákmányolásábólszármazik

⇒ A kapitalizmust egy idő után szükségszerűen megdönti aproletárforradalom

∼ Marxista szocializmus – a kapitalista társadalom megdöntés csak aforradalmi erőszak útján lehetséges

• Jóléti állam

∼ Fenntartására a nyugati országokban az ’50-es évektől kialakultegyfajta szociáldemokrata – polgári konszenzus

⇒ Ugyan nem tökéletes egyenlőség, de nagyobb fokú társadalmiigazságosságot és magasabb életszínvonalat garantál

∗ Problémamentesen működött a ’80-as évek végéig

♦ Tőkekoncentrációt immár globális szinten megvalósítómultinacionális nagyvállalatok gazdaságpolitikájukkal ajóléti államok válságát idézték elő

4 A nacionalizmus

• Jóval több, mint politikai ideológia

• XVII – XVIII. században meginduló nemzetté válás egy társadalmifolyamat, mely az emberi élet minden területén alapvető változásokatokozott

∼ A liberalizmussal együtt jelentkezett a polgári forradalmak időszakában

∼ A konzervativizmus idővel maga is a polgári értékrend védelmezőjévé– nacionalistává vált

∼ A szocializmus kezdetben egyértelműen az internacionalizmusthirdette, ugyanakkor a nacionalista jelszavak igen jólösszeegyeztethetőek voltak a szocialisztikus követelésekkel.

∼ A harmadik világ (Ázsia, Afrika, Latin – Amerika) országaiban amarxizmus általában az „imperialista” gyarmattartó hatalmak ellenifüggetlenségi harc eszmei hátteréül szolgált, így ezekben a térségekbena kifejezetten internacionalizmust hirdető kommunizmus is sajátosmódon nacionalistává vált

3 A „bal” és a „jobboldal” fogalma a politikában

1 A bal – jobb viszonyítási skála

• Viszonyítási rendszer

33. oldal


• Egy konkrét pártrendszer elemzésekor a „bal” és a „jobboldal” fogalmátcélszerű úgy elképzelni, mint 2 pontot, melyek közé egy skála húzható

∼ Bal – jobb skálán elhelyezhetjük egymáshoz képest a politikai pártokat

∼ A magában foglalhatja a teljes ideológia spektrumot a konzervatívoktóla kommunistákig, de elméletileg elképzelhető olyan példáulpártrendszer is, ahol a skála csak a kommunistáktól aszociáldemokratákig terjed

2 A baloldali pártcsaládok

• Szociáldemokrácia = „baloldal”

∼ Bolsevikok – 1917. október; a Nagy Októberi Szocialista Forradalom –szakadást idézett elő a nemzetközi munkásmozgalomban

⇒ Radikálisabbakból lettek a kommunisták – követendő példánaktartották

⇒ Mérsékeltebbek, azaz a szocialisták – békés eszközöket támogattak

∗ A II. világháború után, a jóléti állam modelljének kiépüléséveláltalánossá lett Európában a keynesiánus gazdaságpolitika, amia szociáldemokraták programjának több elemét megvalósította

∗ A szociáldemokrata pártok a baloldal gyűjtőpártjaivá váltak

♦ Lemondtak ideológiai céljaik jelentős részéről

♦ Jellegzetes gyűjtőpárti programot hirdettek

∼ Dél – európai szocialista pártok továbbra sem mondtak le a marxistaideológiai célkitűzésekről

∼ Egyesült Királyság: a Munkáspárt Tony Blair vezetésével kimondottanjobboldali, neoliberális gazdaságpolitikát folytatott.

∼ Németország: a Szociáldemokrata Párt – középutas irányvonalatképvisel a neoliberális és a hagyományos baloldali politikai elemeketötvözve

• Gyűjtőpártosodás => átalakult a szociáldemokraták szavazóbázisa

∼ Eltűnt a munkásosztály => polgári – középosztályi rétegek meggyőzésea cél

∼ Kommunista pártok:

⇒ A nemzetközi munkásmozgalom kettészakadása után, annakradikális szárnyából fejlődtek ki, amely üdvözölte a bolsevikokhatalomra kerülését, a későbbiekben pedig Szovjet – Oroszországottekintette a várt világforradalom vezetőjének

⇒ Legfőbb céljuk – proletárdiktatúra megteremtése

⇒ Elutasították a parlamentáris demokráciát, mint tőkés politikairendszert

⇒ Nemzetközi szinten is megpróbálták összehangolnitevékenységüket

34. oldal


∗ Kommunista Internacionálé (1919 – 1943)

∗ KOMINFORM (1947 – 1956)

⇒ A kommunisták a legtöbb európai államban rendszerellenespártoknak számítottak

⇒ A II. világháború után egyes országokban (Franciaország,Olaszország) a legnépszerűbb politikai erő

∗ Franciaország – 1945, kommunista győzelem a választásokon,DE a nyugati szövetséges hatalmak (USA) nem járultak hozzá,hogy egyedül alakítsanak kormányt, koalícióra kellett lépniük apolgári pártokkal => kiszorultak a hatalomból

• Újbaloldal

∼ 1960-as évek baloldali – radikális diákmozgalmaival jött létre

⇒ Szellemileg az egyetemek társadalomtudományi szakjain ekkorfelvirágzó „marxista reneszánszból” táplálkozott

⇒ Anarchizmus megjelenése

⇒ Inkább szubkultúra, mintsem pártképződés

∼ 1970 – 1980; ökológiai és zöldmozgalmak

∼ Szavazói: véleményformáló, értelmiségi elit

3 Jobboldali irányzatok napjainkban

• Kereszténydemokrata pártok

∼ A katolikus népességű államokban váltak meghatározó pártokká

∼ Eszmeiségük alapját nagy részben a katolikus egyház társadalmitanításai képezik, különösen a Rerum Novarum (1891) és aQuadragesimo Anno (1931) pápai enciklikák megjelenése óta

∼ Elfogadták a parlamentarizmust és a politikai liberalizmust, sőtszorgalmazták a választójog kiterjesztését a vidéki tömegekre

∼ „Katolikus munkásmozgalmak”

⇒ Gazdaságpolitikában baloldali nézeteket képviseltek

⇒ Helyeselték az állam szociális intervencióját

⇒ Elvetették az osztályharcot

∼ Eszmeiségének egyik mellékága a keresztényszocializmus, ennek ahivatásrendi, korporatív alapon szerveződő államnak a megteremtésétemelte programja középpontjába

⇒ Gondoskodó, paternalista állam hívei

∼ A II. világháborúig erős volt a felekezeti meghatározottságuk

⇒ Elutasították a baloldal antiklerikalizmusát, védelmezték atársadalom hagyományos intézményeit: egyház, család

35. oldal


∼ A II. világháború után nem kompromittálódtak a nácizmussal valókollaborálással

⇒ Németország, Olaszország: a kereszténydemokraták váltak ajobboldal gyűjtőpártjaivá

⇒ A katolikus egyházhoz való szoros kötődésük megszűnt

⇒ A keresztény jelző már csak egy általános értékrendet jelölt

∼ Napjainkban:

⇒ Kizárólag kereszténydemokrata pártokból áll a jobboldalNémetországban, illetve áll Ausztriában, Belgiumban

⇒ Franciaország, Olaszország: jelentős politikai erő, de a konzervatívpártokkal kell versengeniük

⇒ Szavazóbázisuk: heterogén – középosztályi karakterű; de nem azosztályhelyzet, hanem a vallásosság a szignifikáns mutató

• Konzervatív pártok:

∼ Parlamenten belül keletkezett pártokként jöttek létre

∼ Kezdetben a tradicionális uralkodó osztályok érdekeit képviselték

∼ A katolikus országokban a kereszténydemokrata mozgalmak sokesetben kiszorították őket

∼ A protestáns országokban (Skandinávia, Brit szigetek) a konzervatívokváltak a jobboldal gyűjtőpártjaivá

⇒ Ezekben az államokban a konzervatívok nem kompromittálódtak anácizmussal való együttműködésben

⇒ Spanyolország, Portugália, Görögország, ’80-as évek – a katonaidiktatúrák bukása után szintén világi konzervatív és nemkereszténydemokrata alapon szerveződött újjá a demokratikusjobboldal

∗ Ezekben az államokban a „rendszerváltást” követően a korábbidiktatúrát gyakran feltétel nélkül kiszolgáló egyházakhoz és ahozzájuk kötődő politikai erők nem voltak túl népszerűek

∼ A konzervatívok napjainkban egyértelműen polgári – középosztályikarakterű pártok

∼ A gazdaságpolitikában liberalizmus jellemzi őket => ellenzik abeavatkozó „jóléti” állam koncepcióját

∼ ’80-as évek óta – neoliberális gazdaságpolitikai hullám – elsősorban akonzervatív politikai erők a képviselői

∼ DE társadalom – és kultúrpolitikai téren szemben állnak aliberalizmussal

⇒ Helytelenítik az individualizmust

⇒ Fontos a tradicionális társadalmi intézmények védelme (család,egyház; nemzeti hagyományok)

36. oldal


∼ Szavazói: a magasabb jövedelmű, középosztályi rétegek; aktívtemplomba járók – viszont nem találunk munkásosztályba tartozót

• Szélsőjobboldal:

∼ Fasizmus, nácizmus – II. világháború => eltűntek a szélsőjobboldalipártok

∼ ’80-90-es évek: új jobboldal kialakulása

⇒ Az új szélsőjobboldal képviselői radikális konzervatívok -kiszakadtak a „mérsékelt” konzervatív és kereszténydemokratapártokból

∼ A hagyományos jobboldali pártokban lezajló részleges radikalizálódástés szakadást két konfliktus magyarázza

⇒ Európai integráció

⇒ A harmadik világ országaiból érkező bevándorlás problémája

∗ A szélsőjobboldali pártok szembefordultak a „mérsékelt”jobboldali erőkkel, mert:

♦ Ellenzik az európai integrációs folyamatot

♦ Követelik a bevándorlási szabályok szigorítását

∼ Nem hasonlítanak a világháború közötti fasiszta mozgalmakhoz:

∗ A fasizmus és a nácizmus kifejezetten antikapitalista, radikálisszocialisztikus követeléseket megfogalmazó mozgalmak, mígaz új szélsőjobboldal piacgazdaság párti, a nemzeti tőkeérdekeit védi az európai uniós szabályozás és a multinacionáliscégek fenyegetése ellenében

∗ Az új szélsőjobboldali pártok nem zsidóellenesek, sőt azeurópai életformához asszimilálódott zsidóságra gyakran, mintpozitív példára hivatkoznak

⇒ Az új szélsőjobboldalnak a társadalmi bázisát nem ugyanazok arétegek alkotják, mint a fasiszta mozgalmaknak

4 A politikai centrum erői

• Mindazon pártok melyek eklektikus ideológiai profiljuk alapján nemtekinthetőek egyértelműen sem jobb, sem baloldalinak

• Ők töltik ki a „mérleg nyelve” szerepet

⇒ A centrum pozíció társadalmi támogatottságuk arányát messzemeghaladó befolyást biztosít számunkra

• Európa – liberális pártok

∼ XIX. század parlamentarizmusában a politikai baloldalt, akonzervatívokkal szemben, a választójog kiterjesztésévelpárhuzamosan azonban a szocialista tömegpártok váltak a baloldaldomináns erejévé

37. oldal


∼ A liberálisok a rájuk eső szavazati arányokat tekintve kis pártokkázsugorodtak – DE egy sajátos köztes pozícióba kerültek

⇒ Gazdaságpolitikai kérdésekben a jobboldali konzervatívok;kultúrpolitikában és társadalompolitikában a baloldaliszociáldemokraták tekintettek partnerként rájuk

∼ Jobboldali liberálisok:

⇒ A XIX. század klasszikus liberális – konzervatív szemléletét őrzik

⇒ A gazdaságpolitikában ellenzik az állam beavatkozását

⇒ Társadalompolitikai kérdésekben esetenként kimondottankonzervatív álláspontot képviselnek

∗ Németország, Franciaország, Svájc, Ausztria, Belgium

∼ Baloldali (szociál) liberális pártok:

⇒ Elfogadták a beavatkozó, jóléti állam koncepcióját

⇒ Kultúrpolitikában megőrizték a liberalizmus erőteljesantiklerikalizmusát

∗ Olaszország, Hollandia, skandináv országok

• ’80-as évektől gyarapodnak a környezetvédő – zöld célkitűzések aprogramjukban

• A „neoliberális” közgazdasági doktrínát a liberális pártok nem tettékmagukévá

• Skandináv országok:

∼ A politikai centrum pozícióit az agrárpártok töltik be

⇒ Programja eklektikus

⇒ Gyűjtőpártok

⇒ Szavazóik: agrár termelők; városi középréteg

⇒ A liberális piacgazdaság hívei, DE vallják a szociális államkoncepcióját is

⇒ Agrárprotekcionista politikát szorgalmaznak

⇒ Ideológiájuk inkább konzervatív – a környezetvédelem hangsúlyos

• Közép – Európa:

∼ Az agrárpártok EU ellenes szélsőjobboldali politikai erőnek számítanak(Független Kisgazdapárt)

4 A magyar politikai paletta

− Mérsékelt többpártrendszer

− Politikai baloldal – Magyar Szocialista Párt (MSZP)

Az MSZMP 1989. októberi felbomlásakor alakították meg

MSZP = „rendszerváltó párt”

38. oldal


1994-es választásokat már fölényesen nyerte meg

Ideológiai profiljában hangsúlyok a pragmatizmus, a modernizáció és apiacgazdaság iránti elkötelezettség

− Politikai jobboldal – Fidesz – Magyar Polgári Párt

Liberális – újbaloldali ellenzékből vált jobbközép gyűjtőpárttá

Bátorítja a hagyományos „történelmi” egyházak közéletiszerepvállalását

Gazdaságpolitikai programjában felbukkannak privatizáció elleneskövetelések, összességében gazdasági liberalizmust képvisel

A világi – konzervatív pártok közé sorolható

Nemzeti – konzervatív politikai erőként integrálta az MDF, aKeresztény Demokrata Néppárt és a Független Kisgazdapártszavazótábora valamint az SZDSZ illetve a MIÉP szavazóinak egyrészét => szavazóbázisa: az európai konzervatív pártokéhoz hasonlóanközéposztályi karakterű

− Szabad Demokraták Szövetsége

Önálló politikai erő (2002 – 2006)

Szűk körű értelmiségi elitcsoportból formálódott ki

Alternatív baloldali, liberális, emberjogvédő alapról bírálták a diktatúrát

Az SZDSZ társadalom és kultúrpolitikai kérdésekben újbaloldaliértékrendet képvisel, a gazdaságpolitikában a neoliberalizmus híve

Sok társadalom és kultúrpolitikai kérdésben a többségi társadalomértékrendjétől eltérő felfogást képvisel => nem lesz tömegpárt

− Magyar Demokrata Fórum

Az MSZMP nemzeti – konzervatív ellenzékeként nyerte meg, az elsőszabad és demokratikus választásokat 1990-ben

1994-es választási vereséget követően lényegében szétesett a párt

MDF nem tekinthető igazából jelentős politikai erőnek

Nem önálló pártként, csak a Fidesz szövetségesekén képes parlamentimandátumokat szerezni

− Munkáspárt és a Magyar Igazság és Élet Pártja

A Munkáspártot 1989-ben alakították meg az akkor felbomló MSZMP„keményvonalasai” (Thürmer Gyula)

A hazai politikai színtéren szélsőbaloldali

Nem a radikális globalizációellenes baloldali értelmiség pártja –szavazói: a Kádár – korszak idősei; nyugdíjasok

A MIÉP – szélsőjobboldal

Politizálásban megnyilvánuló erőteljes antikapitalizmus jellemzi

− Új Baloldal

2002-es választásokon jelent meg

39. oldal


Semmi köze a nyugat – európai újbaloldal szellemi áramlatához

Egyfajta kísérlet volt a két világháború közti időszak nemzetiszociáldemokrata” tradíciójának felélesztésére

5 Az érdekcsoportok

− A társadalmi törésvonalak elsődleges megjelenítője a pártrendszer

− Vannak olyan csoport konfliktusok és érdekellentétek, melyek specifikus voltukmiatt vagy valami más okból, nem jelennek meg a pártképződés szintjén =>érdekcsoportok

− Érdekcsoportok = olyan szervezetek, melyek deklaráltan tagjaik érdekeinekvédelmére jönnek létre; nem törekszenek törvényhozói és kormányzati pozíciókmegszerzésére; befolyásolni kívánják a politikai döntéshozókat

1 Az érdekérvényesítés angolszász modellje:

• USA – pluralizmus

∼ Az egész politikai folyamat érdekcsoportok versengéséből ésalkudozásából áll

∼ A politikusok rendszerint gazdag üzletemberek, valamilyen helyiérdekcsoport tagjai, vagy vezetői

⇒ Társadalmilag teljesen elfogadott, hogy ezek a politikusok habejutnak a Kongresszusba, ott is elsősorban saját érdekcsoportjukatpróbálják meg képviselni

∗ Lobbizás

2 Intézményesített érdekegyeztetés Európában

• Az európai politikai kultúrában a politikusok ilyesfajta nyílt elköteleződésebizonyos szűk társadalmi részérdekek iránt, nem elfogadott

• A társadalmi elvárás azt diktálja, hogy a politikusok a „közjó”, azaz azössztársadalmi érdekek érvényesülését mozdítsák elő

∼ A lobbi csoportok nem vehetnek részt direkt módon a politikaidöntéshozatalban

⇒ A lobbizás Európa államaiban törvényileg nem szabályozott stársadalmilag sem elfogadott útja az érdekérvényesítésnek, DE alegfontosabb érdekcsoportokat más módon bevonják azintézményes politikai döntéshozatalba

∗ A résztvevő érdekcsoportok = érdekszervezetek

♦ A gazdasági jellegű csoportérdekek képviseletét látják el

♦ Szakszervezetek, munkaadói érdekvédő szervezetek

• Szakszervezet

∼ A városi munkásság érdekvédelmi szervezete, a szocialistamunkáspártokkal elválaszthatatlanul összefonódva alakult ki a XIX.században

40. oldal


∼ Védték a dolgozók álláspontját a munkaadókkal szemben a bérezésről,illetve az egyéb munkafeltételekről esetlegesen kialakult viták során

∼ Annál hatékonyabb, minél több tagot tömörítettek az adott üzemben /ágazatban dolgozók közül, minél szorosabb szervezeti formában

∼ Legfontosabb fegyverük a sztrájk

∼ A fejlett európai országokban a ’70-es évektől kezdődően afoglalkoztatás szerkezet nagymértékű átrendeződésének, a szolgáltatóiszféra kiterjedésének és az ipari szektor szembetűnő leépüléséneklehetünk szemtanúi

3 A magyar érdekegyeztetési rendszer

• Komporatív német minta követése

• Érdekegyeztető Tanács – az érdekegyeztetés korporatív csúcsszerve

• 1989 – az állampárti érdekszervezetek felbomlásával egy rendkívülfragmentált és pártpolitikailag is polarizált érdekszervezeti struktúra jöttlétre

∼ Az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkáltatói oldalaegyaránt igen szétaprózottá vált

6 A tömegkommunikációs szféra

1 A nyomtatott sajtó és az elektronikus médiumok

• A képviseleti demokrácia működése elképzelhetetlen sajtó nélkül

∼ Nyomtatott sajtó (XIX. század) – pártújságok

∼ Elektronikus médiumok (rádió - 1930, televízió – 1960)

⇒ Marshall McLuhan; 1967-ben közzétett tézise – „Gutenberggalaxis”

∗ Az elektronikus médiumok nem csak a nyomtatott sajtót, azújságokat, de a könyveket, sőt az írás – olvasás feleslegesséválásához, az írott kultúrán alapuló hierarchikus civilizációsrendszerek a Gutenber galaxis összeomlásához vezetnek.

2 Kereskedelmi működtetés és állami monopólium az elektronikus médiában

• USA – kereskedelmi alapon szerveződő rádiózás, televíziózás

∼ 1920-as években kiterjedt reklámszférát hívott életre az extrémerősségű vállalati verseny

∼ Önfinanszírozóvá váló rádiózás – rádiós hirdetések születése

⇒ Hallgatottsági – nézettségi mutatók => a kereskedelmi csatornákszórakoztató műsorokat helyeztek előtérbe

• Nagy – Britannia – nem engedték meg a rádió reklám célokra valófelhasználását

∼ 1927, sugárzási monopóliummal rendelkező közintézménykéntszervezték mega BBC-t , és a hallgatók előfizetési díjaira alapozták afinanszírozást

41. oldal


• Napjainkban:

∼ Európai országok: kereskedelmi – szórakoztató adók dominanciája

⇒ Csökken az elektronikus médiumok szerepe a politikaivéleményformálásban

⇒ Pártoktól független napilapok térhódítása

∗ A nyomtatott sajtó nem szorult ki a politikaivéleményformálásból teljesen, csupán megszűnt„tömegmédium” lenni, a magasabb társadalmi rétegekinformálódásában és befolyásolásában játszik kulcsszerepet

3 A média, mint negyedik hatalmi ág?

• Az emberek tudatában egyre szélesebb kép alakul ki a világról, de ez akitágult világkép egyre kevésbé alapszik az ember saját értékelésén ésinformációszerzésén

• Vélemények:

∼ A média, mint negyedik hatalmi ág szerepe a modern politikairendszerekben fontosabb, mint a törvényhozásé vagy kormányzásé

∼ Nem hatalmi ág, mert nem folyik politikai döntéshozatal a médiában

⇒ Csak manipulációs eszköz, de az emberek nem manipulálhatókkorlátlanul

V) A nemzetközi politikai viszonyok világa

1 A nemzetközi rendszer napjainkban

1 A nemzetközi jog ellentmondásai

• Nemzetközi jog = az államok egymás közti szerződésekkel hozták létre

∼ Ezek értelmében a nemzetközi jog alanya mindenekelőtt az államok, azállamok által létrehozott nemzetközi szervezetek (kormányköziszervezetek), valamint azok a nemzetközi szervezetek melyeket nemállamok hoztak létre (nem kormányközi szervezetek)

∼ Az államok egymásközti kapcsolatának, tehát a diplomáciának ajogaként jött létre

• A nemzetközi kapcsolatok fejlődésének kezdeti fázisában, az elsőnemzetközi szervezetek létrehozása előtt, a nemzetközi politikai viszonyokegyedüli szereplői az államok voltak

⇒ Nem meglepő, hogy a legelső nemzetközi jogi dokumentumokbanaz államok saját magukra vonatkozóan is állapítottak meg bizonyosnemzetközi jogi alapelveket

• Először minden állam szuverén (a nemzetközi jog alapelvei szerint)

∼ Két dimenziója:

⇒ Belső szuverenitás = az adott állam felsőbbsége sajátállampolgáraival szemben

42. oldal


⇒ Külső szuverenitás = az adott állam önállósága, s függetlensége

∗ Az állam nincs alárendelve semmilyen külső hatalomnak

∗ Az államok önként lemondhatnak szuverenitásuk egy részéről,ha:

♦ Egy nemzetközi szervezetet alakítanak

∼ Az államok nemzetközi jogilag mellérendelt viszonyban állnakegymással

∼ Eltekintve a területi, népességbeli, gazdasági és katonai erőben fennállónyilvánvaló különbségektől, nemzetközi jogilag minden szuverén államegyenlő

⇒ Az államok nemzetközi jogi szuverenitása és egyenlősége olyszorosan feltételezi egymást, hogy a kettőt együtt, gyakran csak,mint az államok szuverén egyenlőségének elvét említik

∼ Egymás belügyeibe való beavatkozás tilalma

⇒ Minden szuverén államnak meg kell adni azt a jogát, hogy magaválassza meg társadalmi és politikai rendszerét, szabadon lépjenszerződéses kapcsolatba más államokkal

∗ Az államok külpolitikája gyakorlatban az egymás belügyeibevaló beavatkozásból áll => az elv csak hivatkozási alapulszolgál az egyes nemzetközi konfliktusokban

• Népek önrendelkezési joga

∼ Bármely emberi közösségnek, amely népként illetve nemzetkéntdefiniálja saját magát, joga van az önálló államiságra

⇒ Nem mindig teljesül

∗ Már a II. világháború és az ENSZ megalakítása előttmegfogalmazódtak ezek az alapelvek

∗ Az ENSZ alapokmány megfogalmazásakor + 2 fontosnemzetközi jogi elvet rögzítettek

• Háborúról való lemondás elve

∼ Csak az önvédelmi háború megengedett

• Emberi jogok tiszteletben tartásának és érvényesítésének elve

∼ A nemzetközi közösség tagjainak elő kell segítenie, hogy az alapvetőemberi jogokat, minden államban tiszteletben tartsák

∼ Problematikus

⇒ Lényegében ellentmond az egymás belügyeibe való beavatkozástilalmának

• A nemzetközi jog színterén nincs olyan központi hatalom, amelyerőszakszervezeti révén szankcionálni lenne képes a nemzetközi jogi elvekmegsértőit

43. oldal


⇒ XIX. század – világkormány megfogalmazása

∗ Az első világháború eseményei népszerűvé tették a gondolatot

2 Az univerzális nemzetközi szervezetek: a Népszövetség és az ENSZ

• Népszövetség:

∼ Kormányközi szervezet – mindazok a több állam által létrehozottszervezetek, melyeknek van belső alkotmánya (alapító okirat), állandóstruktúrája és intézményei (képviseleti és döntéshozó testület, operatívtitkárság), és önálló nemzetközi jogalanyisággal rendelkeznek

∼ Világkormány funkcióját szánták neki

∼ Legfőbb feladata:

⇒ Nemzetközi béke megőrzése

⇒ Jövőbeni háborúk megakadályozása

∗ A gyakorlatban a szervezet a győztesek nagyhatalmipolitikájának eszközévé vált

♦ Döntéshozó testületének csak a győztes államok lettek atagjai – Németországot, Szovjetuniót kizárták; USA –önként távolt maradt

∼ A második világháború előestéjén teljesen széthullott, miután a fasisztaszövetségi „tengelyhez” csatlakozó Olaszország és Japán is kilépett

3 Az ENSZ szervezeti felépítése és működése

• A második világháború győztes nagyhatalmai hozták létre – EgyesültNemzetek Szervezete

• Fő célja: nemzetközi béke és biztonság fenntartása

• Feladata: a nemzetközi jog elveinek az államokkal való betartatása

• Szervezeti struktúrája:

∼ Párhuzam a „nemzeti” kormányzati rendszerek felépítésével

∼ Rendelkezik parlamentáris szervvel (Közgyűlés)

⇒ A Közgyűlésben minden tagállam 1 szavazattal rendelkezik(szuverén egyenlőség)

⇒ A Közgyűlés többségi szavazattal hozhat határozatokat

⇒ Évi rendes ülésszaka rendszerint szeptemberben van, 1 – 2 hét

∗ Rendkívüli közgyűlést lehet összehívni

⇒ Az ENSZ Közgyűlés határozatai nem kötelezőek a tagországokranézve, csupán ajánlottak

∼ Valódi döntéshozó szerve: Biztonsági Tanács (BT)

⇒ Viseli a felelősséget a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért

44. oldal


⇒ 15 tagú testület – a tagállamok tényleges gazdasági, politikai éskatonai súlya is tükröződik bizonyos mértékig

∗ 10 tag rotációs alapon cserélődik – kiválasztásuknál döntőszempont: a kontinensek arányos képviselete

∗ 5 tag állandó (USA, Oroszország, Anglia, Franciaország, Kína)

⇒ Az ENSZ egyetlen olyan szerve, melynek határozatai kötelezőek atagállamokra nézve

∼ Problémák:

⇒ Nehézkes döntési mechanizmus jellemzi

∗ Határozatot 9 + 5 tag egyhangú egyetértésével lehet meghozni

♦ Mind az 5 állandó tag beleegyezése szükséges – tehát nekikvétójoguk van gyakorlatilag

⇒ Összetétele

∗ A II. világháború utáni nagyhatalmi erőviszonyokat tükrözi

♦ Napjainkban azonban már nem azok a nagyhatalmi államok,mégis állandó tagokként vannak jelen

⇒ Nincs állandó hadserege

∗ Az esetleges katonai beavatkozások alkalmával csupán atagállamok haderejére támaszkodhat

∗ A békefenntartó missziókban résztvevő „kéksisakos” haderőt ismindig esetileg „adják össze” egyes államok

4 Az ENSZ szakosított intézményei

• Intézmények:

⇒ Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)

⇒ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO)

⇒ ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete(UNESCO)

⇒ Egészségügyi Világszervezet (WHO)

⇒ Világbank és Nemzetközi Valutaalap (IMF)

∼ Teljesen függetlenek

∼ Univerzális kormányközi szervezetek

⇒ A Föld bármelyik állama előtt nyitva állnak

∼ Az ENSZ tagság nem jelenti automatikusan az ilyen szervezetekbenvaló tagságot is

5 Regionális és funkcionális nemzetközi együttműködések

• Kormányközi szervezetek létrejöhetnek:

45. oldal


∼ Regionális alapon – amikor egymással szomszédos államok valósítanakmeg valamilyen téren szorosabb együttműködést

⇒ Célja:

∗ valamiféle gazdasági integráció => gazdasági alapú regionálisszervezetek

♦ Észak – Amerikai Szabadkereskedelmi Övezet /NAFTA/

♦ Dél – Kelet Ázsia: ASEAN,

♦ EU

∗ Katonai céllal megalapuló regionális szervezetek

♦ USA: NATO (Észak Atlanti Szerződés Szervezete)

♦ Szovjetunió: Varsói Szerződés (1991)

∼ Funkcionális alapú együttműködés

∗ Olajexportáló országok szövetsége – OPEC

♦ Tagjai között geológiai adottságoknak köszönhetőenelsősorban arab országokat találhatunk, de tagállamaNigéria és Venezuela is

6 A „nem kormányközi” szervezetek növekvő jelentősége

• Nem kormányközi szervezetek (Non Governmental Organizations – NGO)= azon nemzetközi szervezetek, melyek a kormányoktól függetlenkezdeményezések nyomán jöttek/jönnek létre

• Pártok / politikai mozgalmak hozhatják létre

∼ Internacionálé, Szociáldemokrata Internacionálé, KereszténydemokrataUnió

• Világszerte több országban jelen lévő és intézményesített vallásiközösségek is felfoghatók nemzetközi szervezetként

• Egyszerű civil szerveződések – Greenpeace mozgalom, nemzetköziemberjogvédő szervezet (Amnesty International)

• Multinacionális gazdasági korporációk

7 A nemzetközi kapcsolatok fejlődésének paradigmái:

• Az emberiség törtnetében nagyon sokáig, gyakorlatilag az újkorigyarmatosítás megindulásáig, legfeljebb a térben egymáshoz közel fekvőállamok között volt kapcsolat, az egymástól távol lévő államok,civilizációk között az érintkezés szórványos és esetleges volt

• Az emberiség történetének ebben a hosszú periódusában teháttulajdonképpen nem beszélhetünk sem nemzetközi kapcsolatok, semnemzetközi rendszer létezéséről

• Európai államok gyarmatosítása – 1500-as évek

∼ 1900-ig az európai országok leigázták csaknem egész Afrikát és Ázsiát

46. oldal


∼ Európai meghatározottságú nemzetközi rendszer alakult ki = európainemzetállamok és az általuk birtokolt gyarmati területek rendszere

• Két világháború – meggyengítette az imperialista európai nemzetállamokat

∼ Kezdetét vette az európai országok gyarmatbirodalmainak felbomlása

∼ A világháborúk igazi győztesei – USA, Szovjetunió

⇒ Európai meghatározottságú nemzetközi rendszer helyetthidegháborús időszak bipoláris világrendszere

• 1990-es évek – Szovjetunió felbomlása – felborult a bipoláris rendszer

• Új rendszer kialakulása – DE MILYEN PARADIGMÁVAL?

∼ Francis Fukuyama a Szovjetunió bukása előtt közzétett „történelemvége” tézise:

Látta a kommunista tömb összeomlását, úgy vélte ennek nyomán liberálisdemokrácia világméretű elterjedése következik, hiszen a képviseleti demokráciaegy univerzális politikai modell, amely a kellő gazdasági alapok megléte esetén avilág bármely részén bevezethető és idővel be is fogják vezetni

∼ Samuel P. Huntington – a „történelem vége” tézis kritikáját adó elmélet„civilizációk összecsapásáról”

A bipoláris rendszer összeomlásával nem szűntek meg, sőt éppen hogymegszaporodtak a különféle fegyveres konfliktusok (vallási, etnikai). Elméleteszerint a hidegháború végeztével a kulturális – civilizációs konfliktusok váltakmeghatározóvá a világpolitikában, így a nemzetközi folyamatok főszereplői ahagyományos nemzetállamoknál tágabb, egymással szembenálló civilizációstömbök lesznek. A civilizációs értelemben vett „ nyugat” fő riválisa agazdaságilag is megerősödő kínai civilizáció és a nyugattal mindig iskonfrontálódó iszlám világ lesz Huntington szerint. – „harmadik világháború” aXXI. század első tizedeiben

∼ Harmadik paradigma

A jövőben nem is a nemzetállamok, de nem is a náluk nagyobb, birodalmi léptékűcivilizációs tömbök lesznek a nemzetközi viszonyok meghatározó szereplői. Ezeka „hagyományos” egységek a jövőben háttérbe szorulnak a tömegkommunikációkorszakának technikai lehetőségeit jobban kihasználó, hálózatszerű struktúrákmellett. Multinacionális cégek nagyobb hatalmat és gazdasági potenciáltkoncentrálnak, mint 1 – 1 állam

2 Az Európai Unió

1 Az európai integráció kezdetei

• Az európai integrációs folyamat a második világháború után vette kezdetét,két okból

∼ A világháborúban részt vevő európai országok tetemes veszteségeketszenvedtek mind emberéletekben, mind anyagiakban, és az európaipolitikusok számára nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági talpra állástegyik európai állam sem lesz képes rövidtávon önerejéből végrehajtani

∼ USA – Marshall segély

47. oldal


⇒ A szétosztásáért felelős szervezet az Európai GazdaságiEgyüttműködés Szervezete (OEEC) – az első „nemzetek feletti”európai intézmény

∼ A Benelux államok és Franciaország félt az esetleges németújra-felfegyverkezéstől – közös európai ellenőrzés alá kell helyezni anémet hadiipar két kulcsszektorát: a széntermelést, vaskohászatot

2 A Montánunió és a Római Szerződések

• Európai Szén és Acélközösség – Montánunió létrehozására vonatkozóelképzelést 1950. május 9; Robert Schumman

∼ Montánunió = az alapító 6 ország (Franciaország, Belgium, Hollandia,Luxemburg, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország) szén ésacéliparát (lényegében a lotharingiai vasérc és a Ruhr vidékiszénmezőkön folyó kitermelést egy, a résztvevő államok által delegáltszakemberekből álló, de a delegáló államoktól aztán független szakértőihatóság irányítása alá helyezik

⇒ A tagállamoktól független szakértői testület (Főhatóság) irányította

⇒ A tagállamok illetékes minisztereiből álló Tanács csak kontrolltgyakorolt a Főhatóság munkája felett, míg a tagállamokparlamentjeinek küldötteiből álló Közgyűlés csupán konzultatívfunkciókkal rendelkezett

• 1957 – Római Szerződések => az európai államok létrehoztak két újintegrációs intézményt az EURATOM-ot és az EGK-t (Európai GazdaságiKözösség)

∼ EURATOM – a Montánunióhoz hasonló együttműködés azatomenergetika területén

∼ EGK – minél teljesebb gazdasági integráció megteremtését tűzte kicélul

⇒ Gazdasági integráció lehetséges fokozatai

∗ Szabadkereskedelmi övezet (a résztvevő országok egymásközött eltörlik a vámokat)

∗ Vámunió (a külső országokkal szemben is összehangoltvámpolitika)

∗ Közös piac (nemcsak az áruk, hanem a tőke, a munkaerő és aszolgáltatások szabad áramlása is biztosított)

∗ Egységes piac (az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerőszabad áramlását akadályozó „nem vámjellegű” tehát fizikai,technikai korlátokat is felszámolják)

∗ Gazdasági unió (a résztvevő országok gazdaságpolitikájukat isösszehangolják, ennek fontos eleme a monetáris unió, azaz aközös valuta bevezetése)

∗ Politikai unió (közös törvényhozás és kormányzat, közöskülpolitika és belpolitika, egységes igazságszolgáltatás)

48. oldal


3 Az Európai Unió három pillére

• Az európai integráció gazdasági téren napjainkra igen előrehaladott

• 1968 – vámunió

• 1986 – közös piac

• Jelenleg – gazdasági unió kialakulásának fázisa

• 1992: Maastrichti Szerződés – 3 pilléres struktúrává alakították az uniószervezetrendszerét

∼ 1. pillér – maga a gazdasági unió (tehát a Montánunió, az EURATOMés az EGK keretében megvalósult gazdasági integráció)

⇒ A nemzetek feletti szupranacionlis intézmények irányítják

∼ 2. pillér – közös külpolitika és biztonság politika

∼ 3. pillér – belpolitika és igazságügyi együttműködés

⇒ Utóbbi kettő – kormányközi alapokon működnek

∗ Nincsenek a szupranacionális uniós intézményeknekalárendelve, a nemzetállami kormányok gyakorlatilagdiplomáciai tárgyalásokon, konszenzusos alapon döntenek azide tartozó kérdésekről

♦ Konszenzus szerint sikeres lépés – ha egy „második vagyharmadik pilléres” szakpolitikát sikerül „első pilléressé”tenni

∼ Az uniós döntéshozatalban meghatározott arányban vannak jelenszupranacionális illetve a kormányközi elemek

4 Döntéshozatal a szupranacionális intézményekben

• Montánunió esetén

∼ Elsődleges hatalom = Főhatóság

∼ Másodlagos hatalom = Tanács

• EGK esetén

∼ Elsődleges hatalom = Tanács

∼ Egyéb szervek: Bizottság, Közgyűlés

• EU esetén

∼ Fő döntéshozó szerv – Tanács

⇒ Nem egy szervezet, hanem intézményhalmaz

∗ Európai Tanács – az uniós tagállamok állam és kormányfőinekévente rendszerint 2 alkalommal összeülő értekezlete

∗ Miniszterek Tanácsa = tanácsok sokasága – szakpolitikaitestületek, melyek a tagállamok illetékes szakminisztereittömörítik (Általános ügyek Tanácsa, PénzügyminiszterekTanácsa)

49. oldal


♦ Itt zajlik a mindennapi uniós döntéshozatal konszenzusos –kormányközi alapon => az összes tagállam egyhangújóváhagyásával

∼ Szupranacionális intézmény – Bizottság

⇒ A biztosokat a tagállamok delegálják, de utána már nemvisszahívhatóak, és a Parlament sem válthatja le őket, csak az egészBizottságot 2/3-os döntéssel

∗ A biztosok viszonylag függetlenek az őket delegálókormányoktól, habár munkájuk során gyakran törekednek sajáttagállamuk érdekeinek képviseletére

⇒ A Tanács és a Parlament döntés-előkészítő illetve adminisztratívvégrehajtó szerve

⇒ A Tanács és a Parlament kizárólagos javaslattevő szerve, tehátdöntő befolyással rendelkezik annak vonatkozásában, hogy milyenügyek kerülnek a Tanács illetve a Parlament elé

⇒ Nem végrehajt, csupán ellenőrzi a tagállami végrehajtást

• Európai Parlament (EP)

∼ Kezdetben: tagállami parlamentek delegáltjaiból álló konzultív szerv

∼ 1979 óta – az állampolgárok közvetlenül választják

⇒ Minden tagállamban egy időben, de országonként külön - külön

∼ A Tanács társjogalkotó szervévé emelkedett

∼ Számos kérdésben a Parlament egyetértő szavazata szükséges a Tanácsdöntéseinek jogerőre emelkedéséhez

⇒ Vétójoggal rendelkezik

5 Az EU „pártjai”

• Pártok:

∼ Európai Néppárt – a legnagyobb frakció

∼ Európai Szocialista Párt

⇒ Együtt a mandátumok több mint 60%-át birtokolják

⇒ Minden tagállamból vannak tagjaik általában

∼ Európai Liberális Demokraták

∼ Zöldek – környezetvédelem

∼ Egységes Európai Baloldal / Észak Zöld Baloldal Konföderáció –radikális baloldali pártok, mozgalmakból kerülnek ki

∼ Unió a Nemzetek Európájáért – erőteljes jobboldali (gyakran EUellenes) pártokat tömöríti össze / Skandináv, angolszász konzervatívok/

50. oldal


∼ Demokráciák és Különbözőségek Európája – vegyes; etnikaiszeparatista pártok (baszk Batasuna, holland fundamentalistakeresztény párt, brit családvédő párt)

∼ Független képviselők

• Nem tekinthetők valódi, európai szintű politikai pártoknak

6 Európai Unió: föderáció vagy nemzetközi szervezet?

• Föderációként való működésének jele:

∼ Az uniós döntéshozatalnak megkerülhetetlen tényezői a tagállamikormányoktól ténylegesen is függetlenített, nemzetek felettiintézmények, mint amilyen a Bizottság / Európai Parlament

∼ A minősített többségi döntéshozatallal, a Tanács működéséven ismegjelent a szupranacionális elem

∼ A föderációkban a szövetségi szinté a szuveneritás, az alkotmány azthatározza meg, hogy melyek azok a kivételes jogkörök, melyek atagállami szintre szállnak le

• Nemzetközi szervezet, hiszen:

∼ A legfőbb döntéshozó szerve, a Tanács nagyobbrészt kormányközialapon, azaz nemzetközi szervezetekhez hasonlóan működik

∼ Az EU-ban a tagállamoké a szuveneritás

• Nem tekinthető klasszikus konföderációnak sem, hisz pont azok a területek(külpolitika) maradtak a leginkább nemzeti hatáskörben, amiket akonföderációknál a szövetségi szint képvisel

⇒ Napjainkban nem létezik olyan „európai” identitás, amelynekmegléte esetén „Európáról”, mint politikai közösségrőlbeszélhetünk

51. oldal

Documents

Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása ...ülker.hu/wp-content/uploads/2015/03/Politológia-kidolgozott.pdf · 4 A törvényhozás működése −A törvényhozói