Képtár

A ház, amelynek egyik utcai homlokzati ablaka látható a képen, Balatonszőlős és az egészBalaton-felvidék rohamosan fogyatkozó számú, még nagyobbrészt eredeti állapotban megma-radt épületeinek egyike. A parasztházat – gazdagon tagolt homlokzatának felirata szerint –Hardi János építtette 1856-ban. A Hardi család tagjai kivették részüket az 1848–49-es sza-badságharcból, s az első világháborúból is. S bár az épület különlegesen szép homlokzatamár régen felkeltette a műemlékes szakma figyelmét, a helyi védettségű épületek közé semkerült be. Műemléki védelmét a tulajdonosi ellenállás akadályozta, de úgy tűnik, napjainkramegtört a jég: a legutóbbi minisztériumi felterjesztésnek köszönhetően védett lesz ez a nemmindennapi érték. (Balatonszőlős, Fő utca 70., Hrsz.: 150.)

Kép és szöveg: Balázsik Tamás

Április tizennyolcadika hagyományosan a műem-lékek napja. A Műemléki Világnap idei rendez-vényei közt szerepel az a pódiumbeszélgetés,amelynek témája a kulturális örökség, mint amunkahelyteremtés és a válságkezelés eszköze.Balatonfüred példája jól illusztrálja e gondolatot.Az Örökség áprilisi számában ddr. Bóka Istvánpolgármesterrel és András István főépítésszela város jövőképéről, az örökség tiszteletéről, a hagyományok ápolásáról, a műemlékek hely-reállításának módjáról, s a gazdasági erőforrás-ról beszélgetünk ((4. oldal).

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a MÁV Zrt.együttműködési megállapodást írt alá aa vasútiépítészeti értékek megőrzésére. A vasúti objek-tumok védelme nemcsak most került a KÖHlátókörébe, de a legutóbb felterjesztett, s alá-írásra váró védések között is szerepel hétjelentős tétel. ((9. oldal).

A Műemléki Kutató és Dokumentációs Központrevíziós és műemlékjegyzék-készítési munkájáthónapról hónapra követve ezúttal VVas megyébeérkeztünk ((14. oldal).

Bojt Hajdú-Bihar megyében a legkisebb falvak kö -zé tartozik, most a népi műemlékvédelem széppéldáját mutatja a kkerekoszlopos tornácú, kőlá-bas galambdúcos, egykori Búthy-házzal, amelytájházként fogadja az érdeklődőket ((19. oldal).

Álmaimban Ausztria visszainteget – kalandozikPaszternák István fantáziája –, s arról mesél,mit is látott a közeli országban. Ők hogyan csi-nálják? A Facebookon indított, s most az Örök-ségben is folytatott „virtuális körsétán” az IInn -hez kalauzol Schärdingnél (22. oldal).

Az English Heritage Közép-Angliai Irodájánakigazgatója, dr. Anthony Streeten aaz angol örök-ségvédelem módszereiről, aktualitásairól tartottelőadást a hivatalban ((24. oldal).

XVI. századi eerdélyi nyomtatványt és kéziratosbejegyzések sorát tartalmazó, kivételes és egye diértéket képviselő két kötetről szól, a védettényilvánítást javasolva, Balázs Mihály ((26. oldal).

Hol lakunk, milyen emlékek vesznek körül, kikvoltak elődeink. A helytörténettel foglalkozó civilkezdeményezések sokat segíthetnek a hivatalosörökségvédelemnek is. Most BBelváros-Lipót -város helytörténeti klubjáról olvashatunk (27. oldal).

A kultúra és a művészetek városa ............4

Védelemre várva .........................9

Műemléki revízió Vas megyében ...........................14

Hej Biharbojt, Biharbojt... .........19

Álmaimban Ausztria visszainteget .............................22

Az angol modell .......................24

Egyedi értékek ..........................26

Helytörténet: Belváros-Lipótváros ...................27

A címlapon:A Vaszary Villa Balatonfüreden Fotó: Hack Róbert

ÖRÖKSÉG

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal folyóiratawww.koh.hu – ISSN 1786-7894

Felelõs kiadó: dr. Tamási Judit elnök

Fõszerkesztõ: Róna Katalin

A szerkesztõség címe: 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Telefon: 225-4837, fax: 225-4855, e-mail: sajto@koh.hu

Laptervezõ: Lelkes Design Bt., Telefon: +36-23/312-488Mobil: +36-30/272-1991e-mail: lelkes.peter@t-online.hu

Nyomdai kivitelezés: DEMAX MŰVEK Nyomdaipari Kft. Telefon: 236-9070

Mit is emeljünk ki, ha Balaton fü red -ről beszélünk: a különleges siker-történetet, a XX. század másodikfelének politikai és építészeti aka-ratával elrejtett Vaszary Villa meg-újulását, a Jókai Emlékházat, vagya Horváth-házat, az Anna GrandHotelt… az új életre kelt fürdővá-rost. Mindez tökéletes cáfolataannak, az egyes befektetők általszívesen hajtogatott mondásnak,nem érdemes műemléket felújítani,sokba kerül, nehézkes, rengeteg a kötöttség…Balatonfüred polgármestereként gyor-san megtanultam, az épített öröksé -get védeni kell minden lehetségesmódon. Ez volt az első. Aztán jötta következő: ha műemlék környeze-tében új épületet emelünk, nemszabad archaizáló módon építenünk.Ebből rengeteg konfliktusunk volt,de úgy érzem, minden alkalommaljól döntöttünk. Miféle konfliktus?Ha valahol van egy üres terület,amit hasznosítani kell vagy beépíte-ni, mindenki Jókai Mór vagy BlahaLujza nyaralóját szeretné ott vi szont -látni, XXI. századi kivitelben. Ez pe -dig szerintem nem megy, nevetsé-ges. Inkább a mait meg a régit kellötvözni úgy, hogy egymás mellett,együtt tudjanak élni. A műemlék,

az épített örökség felújítása alapve-tően akkor lehet igazán sikeres, haolyan tartalmat tudunk neki adni,ami fenntarthatóvá teszi a létezését.Meghatároztuk Balatonfüred jövőké-pét, és ez nem más, mint a kultú -ra és a művészetek városa. Fej lesz -téseinket e szerint próbáltuk irányí-tani. Ez az a vezérfonal, amelynekmentén rendezvénystruktúránkat ismegvalósítjuk. A gazdag és színeshagyományokhoz próbálunk vissza-nyúlni. Hála Istennek, úgy tűnik, az országos jövőkép-formálókkal isegyezik a városunk jövőkép-elkép-

zelése. S ezzel a koncepcióval igen islehetett műemlékeket, helyi véde-lem alatt lévő épületeket, műemlékijelentőségű területet felújítani, sezeken a területeken tudtunk csatla-kozni az európai uniós források adtalehetőségekhez. Ezt nagyon fontos-nak tartom, mert köztulajdonban,tehát városi tulajdonban tudott meg-újulni jó néhány műemlék, ame-lyekben galéria, kiállítóhely, múze-um, helytörténeti gyűjtemény jöhe-tett létre.Többségükben európai uniós, Nor -vég Finanszírozási Mechanizmus pá -lyázat keretében. Ez utóbbi segítettaz ará csi központ életre keltésében.A két templom közötti területré-szen megújult egyik régi épületlett a Népház, s mellette az egykoripostaépület teljesen korhű lesz, ha meg tudunk egyezni a posta-múzeummal.S az épületek nemcsak önmaguk értújultak meg, ahogy mondja, meg-találták a funkciókat, hogy a há zakélni tudjanak.Közvetve és közvetlenül teremtenekezek az örökségi értékek gazdaságiaktivitási potenciált. Az elindítottönkormányzati fejlesztésekre renge -teg magánberuházás épült. Meg moz -dult a magántőke, értékében leg-alább háromszoros. Magántőkéből

ÖRÖKSÉG

Címlapon

A KULTÚRA

és a művészetek városa

BALATONFÜRED REFORMKORI VÁROSNEGYEDÉBEN JÁRVA ALIGHA AKAD, AKINEK MÁS JUTNA ESZÉBE, PÉLDA-ÉRTÉKŰ ITT AZ ÖRÖKSÉG TISZTELETE, A MŰEMLÉK-HELYREÁLLÍTÁS MÓDJA ÉS GYAKORLATA, EGYKORVOLT ÉSMA LÉTREHOZOTT ÉRTÉKEK EGYÜTTÉLÉSE. A VÁROS VEZETŐI MEGÉRTETTÉK, TUDJÁK, S ELFOGADTATTÁK AZITT ÉLŐKKEL IS, A HŰSÉG A TÖRTÉNETI ÉRTÉKEKHEZ NEMCSAK KULTURÁLIS KÉRDÉS, DE KÖZÖSSÉGÉPÍTŐ,S MAGÁBAN HORDOZ GAZDASÁGI ERŐFORRÁST IS. ERRŐL BESZÉLGETÜNK A MŰEMLÉKI VILÁGNAP HÓNAPJÁ-BAN DR. BÓKA ISTVÁN POLGÁRMESTERREL ÉS ANDRÁS ISTVÁN FŐÉPÍTÉSSZEL.

Róna Katalin

Dr. Bóka István, Balatonfüred polgármestere

szépült meg a Horváth-ház, az AnnaGrand Hotel és még jó néhány. S ez túl az építkezésen, a működés-sel együtt munkahelyteremtést is je -lentett. Újabb munkaalkalmat adtaka galériák, a kiállítótermek, a váro-

si múzeum is. Jelentős számú mun-kahely képződött. A Vaszary Villa, a Jókai Emlékház, a Kisfaludy Galériakulturális és turisztikai attrakció is.Vannak, akik tényleg azért látogat-nak Füredre, hogy ezeket megtekint-sék. Rengeteg iskoláscsoport csakazért jön, hogy Jókai Mór villájátlássa. Mert hála Istennek, vannakolyan tanárok, akik fontosnak tart-ják, hogy megmutassák a gyerekek-nek, hol élt, hol alkotott Az arany-ember írója.Ahogy hallgatom, arra gondolok,lehet, hogy ide tényleg csak olyanfejlesztők, befektetők érkeztek,akiknek eszükbe sem jutott amásutt drámaian gyakori ötlet,hogy bontani is lehetne. Vagy itt a hely szelleme, mondjuk inkábbúgy, a város gyakorlata, eszményeszabott azonnal gátat?

Persze, hogy egyes esetekben felme-rült itt is a bontás kérdése. Csak a válasz volt: nem. Szerintem a köz-ízlést formálni kell. A vállalkozókétis, aztán meg kell velük egyezni.Furcsa világban élünk, az emberekjelentős része – nem mondom azt,hogy többsége –, nem örül, hogy aző épületét valaki helyi védelemreméltónak tartja, mert lát benne va -lamit, amit meg kell őrizni az utó-kor számára. A tulajdonos ezt nem

így fogja föl. Azt érzi, ez inkább hát -rány, valamiféle korlátozás, amelymajd akadályozza az üzleti lehető-ségeinek a kibontakoztatását. És akkor mit tettek?Fölülvizsgáltuk a helyi védelemrőlszóló rendeletünket, majd még jónéhány épületet vettünk helyi vé -delem alá. De, hogy mit kaptunk emiatt! Nagyon nehéz megmagyarázni

ÖRÖKSÉG

Címlapon – A kultúra és a művészetek városa

„Én is látom, hogyegy műemlék felújítá-sa jóval többe kerül,mint egy új ház épí-tése. De a hosszú tá vúérdekünk mégiscsakaz, hogy ezek a mű -emlékek, a helyi vé de - lem alatt lévő épüle-tek megmaradjanak.És nagyon fontos,hogy ne csak megma-radjanak, hanem olyankörnyezetben éljenektovább, amelyben nemrendszeridegenek.”

A Jókai Emlékház

valakinek, akinek az a kis pince, amia háza alatt van, nem érték, hogymiért is mondja a szakma azt, hogybizony érték, meg kell őrizni… akárcsak egy falrészletet, egy pincerész-letet. Mi kitartottunk, több mint há -romszáz, helyi védelem alatt állóin gatlanunk van, s bízom abban,hogy ezeket sikerül mind megőrizni.Ilyenkor elég a meggyőzés ereje,vagy tudnak támogatást is adni?A meggyőzés ereje sokszor elég, de mindez akkor működne igazánjól, ha az anyagi ösztönzés oldalá -ról is helyes irányba lehetne terelni.Létezik egy rendeletünk, amiveleddig ugyan még nem nagyon él -tünk, amelynek értelmében a mű -emléki védelem alatt álló épületek-nél a befizetett építményadó bizo-nyos részét homlokzat vagy tetőfel-újításra visszaadjuk. Tudom, hogyrossz az ország gazdasági helyzete,de szerintem, ha javulás lesz, az el -sők között kell az örökségvédelmet

pénzügyi alappal ellátni. Hogy úgy-mond’ műemléki többletköltségekcímén tudjon támogatást nyújtani.Mert igen, én is látom, hogy egy mű -emlék felújítása jóval többe kerül,mint egy új ház építése. De a hosz-szút ávú érdekünk mégiscsak az,hogy ezek a műemlékek, a helyi vé -delem alatt lévő épületek megma-radjanak. És nagyon fontos, hogy necsak megmaradjanak, hanem olyankörnyezetben éljenek tovább, amely-ben nem rendszeridegenek. Tehátaz új épületeknek is idomulniuk kella műemlékekhez. Nem azt mondom,hogy ugyanazt kell megépíteni, mertez butaság. Hanem olyan igényes,modern épületeket, amelyekkelegyütt tud élni a régi. Ahogy az islényeges volt, hogy a fürdővárosbana burkolatoknál természetes anyago-kat használjunk, bazaltot, süttőivagy füredi követ, s ne a különfélecementalapú mesterséges burkoló-anyagokat válasszuk. Ebből követke-

zik, hogy kőkeményen meg kelleneerősíteni az örökségvédelmet, minthatóságot. S az építési engedélye-zési eljárásban a városi főépítész-nek is jogokat kell biztosítani. És nem csak véleményezési jogot.Balatonfüreden, úgy érzem, példás azörökségvédelem, a főépítész, a városés a beruházók együttműködése. Így látja ezt a Balaton FejlesztésiTanács elnökeként is?Ugyanazt gondolom, szabad kezetkapva, szigorú szabályokkal, s perszeösztönzőrendszerrel tudna eredmé-nyeket elérni a Fejlesztési Tanács. S biztos vagyok benne, hogy a kö -vetkező ciklusban még markánsabbszerepet kellene adni az örökségvé-delemnek, mert ha előre tudunk

ÖRÖKSÉG

Címlapon – A kultúra és a művészetek városa

Arács: a posta és a népház

Az árkádsor az Anna Grand Hotel felől

Fotók: Hack Róbert

lépni, akkor már nemcsak kulturális,de üzleti szempontból is fontos len-ne, hogy megmutathassuk, milyenekvoltunk, mit őriztünk meg múltunk-ból, milyen kuriózumokkal tudjukmegörvendeztetni az idelátogatókat.A reformkori város jelentős részemegújult, de biztos van még ott istennivaló, s itt a felsővárosban, hakinézünk a polgármesteri hivatalból,hatalmas építkezést látunk. Merretovább?A reformkori városban szeretnénk a Jókai utcát felújítani. Folynak amunkák a kiserdőben, ott tízhektá-ros terület fogadja majd a helyieketés a látogatókat, játszóterek, sétá-nyok készülnek, a csapadékvíz-el ve -zetés megoldódik, fák ültetése, skevesebb kivágása van soron. Nagyálmom, hogy a szívkórház városifenntartásba kerüljön, akkor azzalkiemelt programként tudnánk fog-lalkozni. A döntést a kormány hoz-hatja meg.Itt a felsővárosban, ahogy látja, fölvan túrva minden, egy városrehabi-litációs program szemtanúi va gyunk.Elég nagy volumenű Füredhez ké -pest, hiszen 1,2 milliárd forintos be -ruházásról van szó. Szemben mély-garázs épül és egy kortárs építé-szeti alkotás magánberuházásban. A templom mellett a helyi védelem

alatt álló piros iskolát az egyház kö -zösségi házként újítja meg. Meg újula vásárcsarnok, mint a gazdaságiaktivitás tere. S amire nagyon büsz-ke vagyok, új külsőt és belsőt kapPálóczi Horváth Ádám kastélya, leszbenne zeneterem, s persze ott ma -rad a zeneiskola is. Ebben az évbenelkészül mindez, zöld területekkel,kőburkolatokkal.Ami még hátravan, s nagyon fontoslenne: az ófaluban a Kossuth ut cakörnyéki területnek, a régi vá sárhelyének a teljes rehabilitációja.Mostanában nem kevés vitát vál-tott ki az egykori balatoni fürdőházvisszaépítésének ötlete.Bonyolult történet. Amikor annakide-jén állt, nem volt móló, ez adta avízközeli élményt, most viszont márnagyon nehéz lenne úgy elhelyezni,s ebben valószínűleg igazuk van azellenzőinek, hogy ne takarjon ki a látványból. Márpedig a Tagore sé -tány vonzereje épp a látvány. Ha úgytenné föl a kérdést, hogy a régi für-dőházat helyreállítsuk-e, akkor per-sze igen lenne a válasz. De itt visz-

szaépítésről van szó, hiszen nincsmaradványa, csak a régi képek, régitervek, ráadásul más funkcióval.Egyik oldalon azt mondom, nem sza-bad archaizálni, ugyanakkor, ha meg -épülne, biztosan kuriózum lenne…ezt a kérdést még nagyon körbekell járni, s ebbe beleszólása van a természetvédelemnek, a műemlék-védelemnek, s még megannyi erőspozíciójú szereplőnek…S hogy látja Balatonfüred sorsát a főépítész?Ez a város hagyományaiból, hagyo-mányain keresztül él. Több mint ti -zenöt éve próbálom irányítani azépített környezetet alakító munkát.Hosszú évek előkészítő, tervezésimunkálatainak eredményeként tud-tuk kijelölni azt a városfejlődésiirányt, amelyben az örökségvédelemis kiemelkedő szerepet tölt be. Ko rábban volt időszak, amikor jutottpénz tervpályázatokra és ezt ki ishasználtuk, megváltoztatva a terve-zés korábbi alacsony színvonalát, denem volt fejlesztő erő, hogy elkez-dődjék a munka. Kínunkban a ve szé -

ÖRÖKSÉG

Címlapon – A kultúra és a művészetek városa

András István, Balatonfüred főépítésze

lyeztetett örökség listán szerepel-tettük a fürdőváros védett épületeit,de akkor sem történt semmi. Nagyonfontos előrelépést jelentett, hogy aváros vezetése elfogadta, a város-rész műemléki jelentőségű területtényilvánítását, ami azt jelentette, hogyattól a pillanattól kezdve a területkettős felügyelet alá került. Már nemcsak a főépítész „akadékoskodott”egy-egy épület tervezése során, ha -nem minden terv elbírálásánál ko -moly szakmai támogatást kaptunkNémeth Katalin műemléki felügye -lő től is. Munkájának jelentőségét a városrész felújításában nem leheteléggé hangsúlyozni. Mind a mai napig minden tervezés-nél komoly csatákat kell megvívni.Az átlagos fejlesztő szemében az ér - tékvédelem még mindig csak nyű-göt jelent, mert többlet igényessé-get követel, valamelyest lassítja amegvalósítás menetét, többletköltsé-gekkel és kevés gyors előnnyel jár.Ezzel szemben ugyan az önkormány-zat– egyébként az országban az el -sők közt – bevezette a védett épü-letek támogatásának rendszerét, dema még csak szimbolikus összegek-kel tudja ösztönözni a felújítási mun-kálatokat.A fejlesztések irányításával párhu -zamosan állandó feladatot jelent a közízlés alakítása is. Meg kellenegyőzni az embereket, hogy a kor-társ építészeti alkotások is tudnakharmóni ában együtt élni a régivel.Ez persze kényes és nagyon össze-tett szakmai kérdés, amelyre min-den tervező válasza is egyedi és el -térő. Min denesetre a hatáskörünkbetartozó fejlesztések példaértékű ki -al a kí tá sá val próbáljuk bizonyítani,hogy nem a soktornyos és giccsesházak építésével lehet a helyi ka -rak tert képviselni.A környezet minőségének javításátsegítette, hogy elfogadtattuk a ter-mészetes anyagok szinte kizárólagoskötelező használatát közterületeken.Ma már a legtöbb helyen csak ter-mészetes-kő burkolatot engedélye-

zünk. Ennek egyik pozitív hozadéka,hogy a füredi követ újra bányásszákés hasznosítják a városban.Nagyon megtisztelő, ugyanakkorhasznos külső szakmai erősítést iskaptunk, amikor erőfeszítéseink éseredményeink elismeréseként a Ma -gyar Urbanisztikai Társaság 2008-bana várost Hild-díjjal tüntette ki, amúlt évben pedig Vér Péter építészArács városrészközpontban álló újépülete ICOMOS-díjat kapott. A lehetőségek az EU-s pályázatok-kal nyíltak meg. A sikertörténetnek fontos része azönkormányzat példás gazdálkodásais. A rendszerváltás után a városmegvásárolt számos romos és rosszállapotú, stratégiai fontosságú ingat-lant, majd amikor megnyíltak azeurópai uniós pályázati lehetőségek,az ingatlanvagyonának eladásábólfedezte a pályázati önrészeket. Az így megszerzett összegeket első-sorban a közterületek, utcák, par-kok és az infrastruktúra megújításá-ra fordította, azaz visszaforgatta afejlesztésekbe. E gazdálkodási módtovábbi nagy előnye, hogy a városaz ingatlanok eladása során feltéte-leket tudott szabni a vásárló fejlesz-tőknek, megállapodást tudott kötni,hogy mi és hogyan épüljön az érté-kesített területen. Ily módon kis lép-tékben a barcelonai modellt kö vet -tük: a közterületek és az infrastruk-túra fejlesztése révén a környezetminősége javult, ezzel párhuzamo-san a határoló ingatlanok is felérté-kelődtek, így a magántőke is kedve-zőbb helyzetbe került, a fejlesztésekmegsokasodtak. A mai napig a köz-pénzekből létrejött fejlesztéseknélmintegy háromszor több magánfej-lesztés valósult meg. Balatonfüredre, legalábbis kívülrőlnézve, szívesen jönnek a befektetők,s nem is feltétlenül azzal a másuttnem ritka szándékkal, hogy építésiteleknek nézik az ingatlant, aminesetleg még védett épület áll.Füred szerencsés város, különleges,értékes hely, ide valóban szívesen

jönnek a fejlesztők is. Feltéte lez he -tően ezért zökkenőmentesebb voltaz együttműködésünk is. Az előbbi-ekben vázolt mechanizmusok révénel tudtuk érni, hogy nem jelentmeg a fürdővárosban idegen, odanem illő funkció. A városrész vé -delme érdekében fel sem merülhe-tett az eredeti használattól eltérő,jelentősebb funkcióváltás lehetősége.Valójában arról van szó, hogy pon-tosan kidolgozott jövőképe és prog-ramja volt a városnak, amelyet a szabályozási tervben is rögzített, s azt valósította meg következete-sen. A meghirdetett és követett„Balaton-part ékköve” program lé -nyege: felidézni a fürdőváros ere -deti XIX. századi hangulatát, meg-menteni a még megmaradt emlé-keket. E mellett a történeti város-rész közvetlen szomszédságában új fejlesztéseknek is teret kellettengednünk. A Zákonyi sétány mentifejlesztés már jelentősebb város-szerkezeti be avatkozás volt. A Tagoresétány folytatásaként új karakterűsétány-szakasz és új beépítés való-sulhatott meg. Ez esetben is terv-pályázatokon nyertes építészek ké -szítették a terveket, s ez magasabbépítészeti szín vonalat eredményezett.Sikertörténet a Vaszary Villa sorsá -nak alakulása. Pedig már majdnem teljesen magán-kézbe került, amikor a város élvetörvényes jogával, vállalta, hogyvisszaigényli, és kulturális célrahasznosítja. Sikerült úgy megosztania telket, hogy a volt szovjet tisztiszálloda városi tulajdonba került.Akkor végre lebontottuk a környeze-tét szétfeszítő beton monstrumot, s így egyszerre szabadult ki a VaszaryVilla és a Jókai-ház látványa is. A társtulajdonos viszont mind a mainapig méltatlan állapotokat tart fenta telekrészén. Ezt a lakosok is jóllátják. A megoldás még hátravan, s ebben az örökségvédelmi hivatalsegítségére is számítunk.

ÖRÖKSÉG

Címlapon – A kultúra és a művészetek városa

A megállapodás értelmében az örök-ségvédelem és a MÁV tevékenységeösszehangolásával együttműködik avédendő, magyarországi vasúti épü-letek és építmények felkutatásában,az örökségi értékkel rendelkező épü-letek védelmére vonatkozó javaslatokösszeállításában, illetve a műemlékvédéséhez szükséges tudományosdokumentáció elkészítésében.A KÖH és a MÁV egyaránt fontos-nak tartja a vasúti műemlék épüle-tek és építmények megőrzését, be -mutatását és megismertetését. Min -dennek érdekében lényeges feladataz egyes vasúti műemlékek felújítá-sát, karbantartását érintő műemléki

szempontok folyamatos egyeztetése is.Az átlátható és eredményes együtt-működés érdekében a KulturálisÖrökségvédelmi Hivatal és a MÁVZrt. jelentős figyelmet fordít a meg -felelő információcserére a vasúti épí -tészeti értékek megőrzését és azez zel kapcsolatos, meghatározottfel adatok teljesítését illetően. A KÖHvállalja, hogy a védendő vagy vé -dett vasúti épületeket érintő hatá ro -zatait előzetesen egyezteti a MÁV-val, ahogy a MÁV is vállalja, hogy a birtokában lévő információkat meg-adja a Kulturális ÖrökségvédelmiHivatalnak az értékvédelmi feladatokzavartalan ellátásához. A stratégiaiszintű együttműködés elősegíti to -vábbá az együttműködő felek kö -zöt ti feladatok gördülékeny össze-hangolását, illetve közvetlen vissza-csatolási lehetőséget is ad.

Nagy örömömre szolgált, hogy aNyugati pályaudvar a megállapodásaláírásának színhelye – emelte kiTamási Judit, – a helyszín magáértbeszél abban a tekintetben, hogymiért érdemes műemlékvédelmimegállapodást kötnünk. Tanúskodikarról, hogy nemcsak egy kastélyvagy székesegyház lehet műemlék,hanem egy váltóállító torony is. A műemléki érték hordozója ugyan-is maga a történeti anyag. A kivá-lasztott helyszín sugallta számomraazt is, hogy kifejezzem reményemet,a Monarchia egykori legnagyobb pá -lyaudvara mindig is az marad, ami-nek épült, azaz pályaudvar. Mert egyműemlék fennmaradásához funkció

ÖRÖKSÉG

A hónap témája

Védelemre várvaA NYUGATI PÁLYAUDVAR KIRÁLYI VÁRÓTERMÉBE HATALMAS, ZÖLDRE FESTETT AJTÓN LÉPÜNK BE. A LEG-TÖBBSZÖR ZÁRT KAPU SZERÉNYEN BELESIMUL A CSARNOK HÉTKÖZNAPI KÉPÉBE, ALIGHA AKAD, AKI SEJTE-NÉ, MÖGÖTTE DÍSZES, ELEGÁNS TEREM, S MÉG KEVÉSBÉ, AKI OLYAN MAGASRA NÉZ, HOGY ÉSZREVEGYEFÖLÖTTE A RÉGI BETŰKET: VIRIBUS UNITIS. FERENC JÓZSEF SZAVAI. JELKÉPESNEK IS TEKINTHETNÉNK,HOGY DR. TAMÁSI JUDIT ELNÖK ÉS SZARVAS FERENC ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ EBBEN A TEREMBEN ÍRTAALÁ MÁRCIUS 9-ÉN A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL ÉS A MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT.EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSÁT A VASÚTI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSÉRE.

„A kiválasztott hely-szín sugallta számom-ra azt is, hogy kifejez-zem reményemet, aMonarchia egykori leg -nagyobb pályaudvaramindig is az marad,aminek épült, azazpályaudvar. Mert egyműemlék fennmara -dásához funkció kell, és értékvédelmi szem-pontból az a leg op ti -málisabb, ha ez afunkció az eredeti.”

Dr. Tamási Judit és Szarvas FerencFotó: Bélavári Krisztina

kell, és értékvédelmi szempontbólaz a legoptimálisabb, ha ez a funk-ció az eredeti. Mintaértékűnek te -kintjük ezt a megállapodást, várjuk,s magunk is kezdeményezzük a ha -sonlókat a gazdasági élet állami ésnem állami szereplőivel.A hazai vasút több mint másfél százéves története során jelentős építé-szeti kincset örökített az utókorra.A vasút hőskorának magán-vasút-társaságai, a helyiérdekű vasutak ésaz 1868-ban megalakult MÁV, mamár védett vasúti épületei mellett,polgári épületek széles skálája ismegtalálható. Az értékes építészetiörökség, amelyet elődeink ránkhagytak, egyben komoly felelősségis. Ennek a felelősségvállalásnakjegyében írtuk alá a megállapodást– mondta Szarvas Ferenc, azt semtitkolva, hogy a vasútüzemi techno-lógia megváltozása, a vasúti szolgá-lati helyek megszűnése, az elmúltévek újabb vonalbezárásai miatt a MÁV több épülete is veszélybekerült, hiszen a funkció és őrzésnélkül maradó épületek állaga roha-mos romlásnak indult. A vasúttár-saság számára a működő épületekfenntartása is nehéz feladat. S azutóbbi esztendőkben elbontott épü-letek között bizony esetenként je -lentős vasúttörténeti értéket képvi-selő épületek is voltak. Nem véletlen,hogy épp ezért a Kulturális Örök ség -védelmi Hivatal egyre több esetbenkezdeményezte vasúti épületek vé -delem alá helyezését.

A vasúti objektumok védelme való-ban nem csak most került a KÖHlátókörébe, ezt érzékelteti az utóbbiidőszakban védetté nyilvánított épü-letek sora. 2005 óta élvez mű em lé -ki védettséget a szegedi pályaudvar,amely Pfaff Ferenc tervei nyomán1901–1902-ben épült. Az ugyan -csak Pfaff Ferenc nevéhez köthető,1898–1899-es keltezésű pécsipályaudvar 2009-ben lett védett.Akárcsak a békéscsabai, melyneképítésze Goszleth Béla volt 1930-ban.

2005-ben a debreceni Zsuzsi ErdeiVasút (1882-), s 2009-ben a pécsiVasúti Igazgatóság épülete (JeneyErnő, 1914) nyert műemléki védelmet.S eddig a közelmúlt, de beszélnünkkell arról is, hogy közelgő védelem-re várnak újabb vasúti épületek,együttesek is. A végső szó kimon-dásának reményében hét vasúti té -tel szerepel a felterjesztett védésicsomagban. Vegyük sorra őket is.

A MÁV Istvántelki Főműhely épü -letei: kocsijavító műhely, két vízto-rony, kovács-, esztergaműhely ésöntöde, anyagszertár, olajraktár,kócraktár, anyag- és tűzoltóraktár,műolaj és rugóraktárA védetté nyilvánítási dokumentációRozmann Viktor és Győr Attila ku -ta tásai alapján készült. A védésido kumentáció összefoglalójában ígyírnak: „A XIX. század végén szük-ségessé vált a Nyugati Pálya udvar -hoz kapcsolódó, a korábbinál jóvalnagyobb kapacitású MÁV műhelyte-lep kiépítése. Istvántelek kiválasztá-sában a terület nagysága és a pá -lyaudvarhoz való közelsége játszottszerepet. 1901-ben kezdődött a te -rület feltöltése, a földmunkák, 1902-ben épültek fel a műhelycsarnokok,köztük a hatalmas méretű kocsisze-

relő műhely. 1903-ban folytatódottaz építkezés, ekkor készült a moz-donyszerelő műhely. Az együttes1904. június 1-én került átadásra.Az első világháborúig készült el akazánház, s néhány raktár. A máso-dik világháborúban a telep károkatszenvedett, a sérült épületeket hely-reállították, részben átépítették.1950 és 1990 között Landler JenőMÁV Járműjavító Üzemnek hívták a Főműhelyt, amelyet 1992-ben zár-tak be. Jelenleg az együttes rész-ben a MÁV feladatait látja el, rész-ben egyéb célokra (raktározás, ön -töde, stb.) hasznosítják.”

A Józsefvárosi pályaudvar éslőfegyver-próbaállomásA védetté nyilvánítási dokumentációErdélyi Ágnes kutatása nyománkészült:„A Salgótarján-Pest vasútvonal kié pí -tése, melynek pesti állomása a maiJózsefvárosi pályaudvar, a Császáriés Királyi Szabadalmaztatott Pest-Losonc-Besztercebányai Vasút ésKő szénbánya-társulat kezdeménye -zésére 1863-ban kezdődött meg. Az indóház első terve 1864-ben ké -szült, benne irodák, valamint ki szol -gáló helyiségek helyezkedtek el. A felvételi épülettel közel egy idő-

ÖRÖKSÉG

A hónap témája – Védelemre várva

ben készültek el az üzemi épületek.1865-re a Pest és Kőbánya közötti5 km-es szakasz készült el, azonbana társulat csődje miatt csak a kor-mányzat támogatásával kerülhetettsor a további szakaszok kiépítésére.1866-ban a társulat elnevezésétMa gyar Északi Vasút névre változ-tatták. 1867 év végére újabb anyaginehézségek merültek fel, és a vasút-vonal 1868. július 1-jén az újonnanmegalakult MÁV tulajdonába ke rült,így a Józsefvárosi pályaudvar lett a MÁV első pesti pályaudvara. A MÁV tulajdonában lévő területen(a Salgótarjáni út és a Fiumei útsarkán) 1892-ben az indóházhozszervesen nem kapcsolódó, új épü-let megépítésére került sor, amelya központi mértékhitelesítő magyarkirályi bizottság hivatalos helyisége-ként és lőfegyver – próbaállomás-ként szolgált. Az épületet jelenleg a MÁV irodaépületnek használja. Az indóház három, egyemeletes

tömbjét földszintes szakaszok kötikössze. A szimmetriatengelyben he -lyezkedik el a vasútállomás főbejá-rata. A külső homlokzat legfőbb dí -sze a gazdagon megmunkált, fábólkészített fedett előtér. A többszöribelső átalakításon átesett épület-ben jelenleg az előcsarnoktól balra,az eredeti étterem és várótermekhelyén áruraktárak találhatók. A vá -rótermek, pénztárak, mosdók, iro-dahelyiségek pedig a központi csar-noktól balra első épületrészbenhelyezkednek el. Az indóházhoz köz-vetlenül nem csatlakozó, téglalapalaprajzú, kétszintes, eredetileg lő -fegyver – pró baállomásul szolgálóépület hom lokzatai kilenc- és három-tengelyesek, téglaburkolatosak.”

MÁV Északi Járműjavító (volt Észa-ki Főműhely) épületei: kapuépület,mozdonyjavító-műhely és fűtőház(ún. Eiffel-csarnok), anyaggazdálko-dási osztály raktárépülete, techno-lógiai (volt V. osztály) irodaépülete,Törekvés Művelődési Központ, igaz-gatósági fejépület, BGA óvóhely

A védetté nyilvánítási dokumentációGyőr Attila kutatása nyomán ké szült:„A MÁV Főműhelyét egy korábbigyár épületeinek felhasználásával1869–1870 hozták létre. 1875-tőlkezdődött meg a műhely szisztema-tikus kiépítése: épülő raktárak, iro-dák között 1886-ban készült el amozdonyjavító műhely, amit a köz-tudat, építéstechnikai színvonalátelismerve, Eiffel-csarnoknak nevez.A hatalmas csarnok felavatása ótaelismerések tárgya, s csodával ha tá -ros módon szinte sértetlenül vé szel teát az elmúlt 125 évet. Az 1900-asévek elejére teljesen felépült azakkor már, illetékességi köre miatt,Északi Főműhelynek nevezett együt-tes. A második világháborúban egyesrészei elpusztultak, a romba dőltrégi csarnok helyén 1959–1962-benemeltek impozáns újat, elegáns iro-daépülettel.A területen áll a magyar művelődés-történetben fontos szerepet játszóTörekvés Egyesület 1920 körül újjá-épült székháza, amely, kulturális sze-repe mellett, városképileg és építé-

A hónap témája – Védelemre várva

Budapest, IstvántelekSzékesfehérvár, vasút fordító

ÖRÖKSÉG

A hónap témája – Védelemre várva

szetileg is fontos emlék. Az együttes fontosságát is jelző ha -talmas óvóhely az egyetlen ilyen for -májú, típusú építmény Budapesten,de országos viszonylatban is ritka-ságnak számító, hidegháborús me -mentó.”

A Kelenföldi pályaudvar épület-együtteseA védetté nyilvánítási dokumentációtRitoók Pál kutatása nyomán GömöryJudit állította össze:„A Kelenföldi pályaudvar felvételiépülete és Vasút utca 1/a számalatti vasutas lakóépület feltehetőenegyszerre, 1884-ben épültek, histo-rizáló stílusban, típustervek szerint.A felvételi épület téglalap alaprajzú,a lakóház H alaprajzú. A felvételiépület vágányok felőli homlokzatátaz 1900-as évek elején alakítottákát szecessziós stílusban. A lakóházhomlokzatát egy későbbi átalakítássorán teljesen leegyszerűsítették.

1983-ban épült a pályaudvar forga-lomirányító központjának lapos te -tős, egymásba metsződő hasábok-ból álló, aszimmetrikus kialakításúépülete. Terveit a MÁVTI tervezője,Stefler Imre készítette.”

Magas-bakonyi vasútvonal (Győr-Veszprém)A védetté nyilvánítási dokumentációSarkadi Márton kutatása nyománkészült:„A mezőgazdasági termények, iparialapanyagok gyors, időjárástól füg-getlen szállítása, valamint a személy-forgalom kiszolgálása a XIX. századvégén a Helyiérdekű Vasutak (HÉV)létesítésével nagyot lépett előre. A magyarországi vasúti hálózat felétkitevő HÉV-vonalak az 1880-ban al -kotott (1888-ban módosított) tör-vény értelmében sokrétű gazdaságikedvezmény, egyben erős szakmaifelügyelet mellett épültek. Az 1895–1897 között épült, Győrt

Veszprémmel összekötő vonal aMillennium környékén egyik csúcs-pontját elérő HÉV-építkezések álta-lános jegyei mellett a különlegesenszép – ugyanakkor az építők szá-mára komoly erőpróbát jelentőhegyvidéki terep miatt olyan egyedijelleget mutat, amely hazánkbanpáratlanná teszi.”

Kaposvári vasútállomás, II. és III.számú váltókezelői torony, szelvény-számjelzőA védetté nyilvánítási dokumentációPete Nóra kutatása alapján készült: „A Pfaff Ferenc tervezte, 1898–1899között eklektikus stílusban emeltkaposvári vasútállomás keramittéglaburkolású épülete hosszított alapraj-zi elrendezésű, a közép- és sarokri-zalitok két-, az azokat összekötőszárnyak egyszintesek. Az arányoselrendezésű épület utcai és vágá-nyok felőli homlokzata reneszánsz dí -szítést kapott (emberfős tondók, ro -

ÖRÖKSÉG

A hónap témája – Védelemre várva

zettás, levélmintás faragot kazetták,mellvédek). A középrizalitban lévőtágas, világos előcsarnokból nyílófolyosók a Pfaff Ferenc kialakította,jól bevált típusnak felelnek meg.Az állomásépülettel egy időbenépült, kétszintes, téglaburkolású vál-tókezelői tornyok (II. és III. szám),valamint a II. számú előtt állószelvényszámmérő értékes vasúttör -téneti emlékek.”

A székesfehérvári vasútállomásépületei: felvételi épület (állomás-épület), II. számú állítóközpont,Pá lya munkásszobor, járműjavító-mű hely, mozdonyfordító korongA védetté nyilvánítási dokumentációPete Nóra és Győr Attila kutatásanyomán készült:„A székesfehérvári pályaudvar épü-letét a II. világháborúban lebombáz-ták. Újjáépítése az új rendszer kie-melt vállalkozásai közé tartozott. Az építkezés vezetésével KelemenLászlót bízták meg, az ő tervei sze-rint 1951–1952-ben épült vasútállo-más impozáns, E-alaprajzú fogadó-épülete. A hatalmas, oromzatos fe -dé sű központi üvegcsarnokhoz azalacsony mellékszárnyak kolonádok-kal kapcsolódnak. A vasútállomás a „funkcionalista és konstruktivistatörekvésektől való elfordulás jegyé -ben”, társművészeti alkotások (reli-efek, hatalmas festett pannók, üveg-festmények, szobrok) használatávalgazdagon élő szocialista-realista stí-lusú, klasszicizáló elemekkel alakí-tott épület.A vágányok között, két pilléren el -helyezett II. számú állítóközpontotfeltehetően a neves építész, Rima -nóczy Gyula tervezte 1952-ben, épí-tése a következő évben történt. A különleges kontúrú, toronyszerűépületben ma is az eredeti beren-dezéseket használják.A mozdonyfordító korong 1951–1952-ben, az állomás újjáépítésévelegyidőben épült. A járműjavító mo -dernista-funkcionalista stílusú, klin-kertégla-burkolatos üvegcsarnokát

1964-ben emelték Gerencsér Ferenc,illetve Kirchner Kornél, FröschlKároly (UVATERV) tervei alapján.”Építészeti megformálása melletttársművészeti alkotások sora mutat-ta az állomás ideológiai mondaniva-lóját, ezek napjainkig láthatók: „az előcsarnok pannói: KonecsniGyörgy: Vasút és ipar; Béres Jenő:Üdülők megérkezése a Balatonra;1953.; az előcsarnok festett üvegab-

laka: Z. Gács György, Pituk József; plasztika a felvételi csarnok falán:Martsa István: Gabonaszállítás;Győry Dezső: 500 km-es mozgalom,1953; az állomás melletti kis park-ban: Kóthay Nándor: Pályamunkás,1956.”

Északi járműjavító (volt Északi főműhely)

Székesfehérvár, állító központ

ÖRÖKSÉG

Átfogó jellegű tapasztalat az is, hogya felújítások, műemlék-helyreállítá-sok – és ez Vas megyére talán fo ko -zottabban jellemző, mint más terü-letekre – száma összességébenugyan nem csökkent, színvonalukazonban igen. Ennek, mint tudjuk,több oka is van. Az egyik és elsőd-leges a korábbi időszakkal szembenaz alapos és részletes helyszíni épü -letkutatások sajnálatosan csekélyszáma, a műemlékekkel foglalkozóépítésztervezők többségének hozzánem értése, továbbá az építési gya-korlat rohamosan romló minősége.Az utóbbi egy, másfél évtizedbenegy-két kivételtől eltekintve (pl. Kő -szeg: vár, EU-s pályázat) már csakhelyi, esetleg megyei építészt foglal-koztatnak a tulajdonosok. A határközelsége miatt ehhez még hozzá-járul a szomszédos Ausztriából be -szerezhető olcsó, előre gyártott épí-tőanyagok (vakolatok, festékek, bur-kolóanyagok, nyílászárók, stb.) egyre

nagyobb mértékű alkalmazása. A megye műemlékeinek állapotábanés a velük való bánásmódban meg-figyelhetők bizonyos, egymástól jólelhatárolható csoportok. Az egészország területén általános, és itt isjellemző, hogy bizonyos típusú, funk -ciójú épületek sorsa kedvezőbben,másoké szerencsétlenebbül alakul.Úgy tűnik, ez mindenekelőtt azonmúlik, mekkora épületről van szó,milyen célra használták a rendszer-váltás előtti időkben, és milyenszándékok körvonalazódnak körülöttemanapság. A megye pusztán föld-rajzi helyzetéből adódott – a nyuga-ti határszél közvetlensége miatt –,hogy a rendszerváltás előtt egyesterületei (a határhoz közel esők)szinte megközelíthetetlenek voltak,de paradox módon éppen ez te rem -tett kedvező körülmé nyeket az épí-tett örökség fennmaradása számára.(Pl. Olmód községben építési tilalomvolt érvényben, illetve a meglévők

felújítását is korlátozták, Horvát zsi -dányba csak a személyi igazolványleadásával lehetett el jutni, Velemér,Szentpéterfa határát pedig szinténcsak különleges engedély birtokábanlehetett átlépni.) Mindebből adódott,hogy a rendszerváltásig lényegesépítkezés, felújítás, átalakítás, főlegmagánkezdeményezésből, nem vagyalig történt (kivételt képezett Kőszegbelvárosának felújítása).Az 1990-es évektől gyökeres átala-kulás következett be. Elemi igénnyévált a fél évszázados elzártságbólvaló kilépés. Ezen belül természe-tes, hogy a – folyamatosan azonosrendeltetésű – templomok eseté-ben tapasztalható a legkisebb mér-tékű változás, de a fent leírt ten-dencia velük kapcsolatban is megfi-gyelhető. A 2000-es évek derekánpéldául kutatás nélkül újították felkívül-belül a búcsúi középkori temp-lomot, ahol azon túl, hogy ezáltalelvesztek az építészettörténeti isme-

Műemléki revízió

Vas megyébenÁLTALÁNOSNAK MONDHATÓ TAPASZTALATOKAT ADOTT VAS MEGYE. A MŰEMLÉKVÉDELEM SZÁMÁRA, AMELY NEMMERÜL KI AZ INGATLANFEJLESZTÉSBEN ÉS A TURISZTIKAI ATTRAKCIÓKBAN – BÁR SAJNOS SOKAN ÍGY GON-DOLJÁK –, NEM MEGFELELŐ AZ A NAPJAINKBAN MŰKÖDŐ PÁLYÁZATI RENDSZER, AMELY A TISZTESSÉGESSZAKMAI ELŐKÉSZÜLETEKHEZ TÚL RÖVID, GYORS HATÁRIDŐKKEL NAGYOBB PÉNZÖSSZEGEK LEHÍVÁSÁT TESZILE HETŐVÉ. A TULAJDONOSOKNAK, BERUHÁZÓKNAK EZ A TÉNY UGYANIS OLYAN CSÁBÍTÓ ERŐ, AMELY AZ ÉPÜ-LETEK ÉRTÉKEINEK, SZELLEMI TARTALMÁNAK FIGYELMEN KÍVÜL HAGYÁSÁRA, ROSSZABB ESETBEN TELJES TÖNK-RETÉTELÉRE ÖSZTÖNÖZ, MIKÖZBEN A HAMIS LÁTSZAT ÉPPEN A ROMLÓ ÁLLAPOTÚ MŰEMLÉK MEGÚJULÁSA. Po

rnóa

pati,

Óm

ajor

(M 1

0661

)

B. Benkhard Lilla – Mentényi Klára

retek, a belső tér kialakítása nívót-lanra sikerült. Más típusú gondotjelent, hogy Szentivánfán (ma Urai -újfaluhoz csatolt régi falu) a gyönyö-rű, középkori eredetű, barokk temp-lomnak csupán a homlokzata ké -szült el jó minőségben, belső tere– a kutatást követően – 15 éveüresen áll. Értékes barokk beren -dezésének egy részét restaurálták,más része egy helyi raktárban, rész-ben összetörve várakozik ugyanerre.Esetében lassú javulás várható.Sajnálatos módon az utóbbi időbenerőteljesen megszaporodtak a temp-lomi műkincslopások is (pl. Szent -iván fa, Csempeszkopács, Celldö mölk,Kőszeg: Kálvária-templom stb.). A tettesek sokszor hamarabb juttat-ják át a határon az értékes tárgya-kat, mint ahogy a hívők közösségefelfedezi a hiányt. Kirívó eset az értékes, belső díszítő-festéseit még részben őrző, egykorúmelléképületeivel együtt 1858/59-bőlfennmaradt kőszegi romantikus zsi-nagóga. A különleges, ellipszis alap-rajzú imaház ugyanis a teljes pusz-tulás határán áll. A vagyonátadásidején először a város, majd akincstár adott túl rajta, jelenleg – az egykor funkcióját és stílusáttekintve is összetartozó épület-együttes – egymástól elszakítva,két külön magántulajdonos kezébenvan, maga az imaház magas jelzá-loggal terhelve. Küzdelmeink ellené-re teljes reménytelenségben várjasorsa jobbra fordulását. Az utcaimelléképületeket (talmud-tóra te -rem, tanítói lakás, illetve gondnokilakás) tulajdonosaik ugyan műemlé-ki kutatást követően három évvelezelőtt nagyrészt felújították, ugyan-akkor azóta is üresen, funkció nél-kül hagyták. Dicséretes azonban,hogy őrzik, gondozzák a más kezé-ben lévő, elhanyagolt zsinagógát is. Jó példa lehet viszont a bői rómaikatolikus templom, amelynek vado-natúj külső homlokzat helyreállításátalapos kutatás előzte meg. A feltárt,restaurált és kiegészített déli kapu-

val együtt a középkori állapototbemutató homlokzatszakasz megol-dása elfogadható, jó megoldásnaktűnik. A felújítás a belsőben azon-ban már csupán a vakolatok javítá-sára szorítkozott.Ha közelebbről nézzük, a kisebb, vi -déki kúriák sorsa vegyes. Néme lye -ket, mint például a csöngei Csáfordi-Tóth-kúriát, tulajdonosa szépen ésigényesen, saját lakás céljára újítot-ta fel. Szerencsés módon tetőterétnem építette be. A szomszéd tel-kek bevonásával rendezte a környe-zetet, s a munkálatokat szakavatottkivitelezőre bízta. A belsőben azeredeti terek megtartása melletta részletekre is nagy hangsúlyt fek-tetett (nyílászárók, falfestések, kály-hák). A munkálatok a Nyugat-du nán -túli Regionális Iroda felügyeletemellett folytak, s immár a teljesbe fejezéshez közelednek.

Elhagyottan áll viszont a szép stuk-kós emeleti boltozatokkal rendelke-ző, hasonló méretű, de emeleteskarakói ún. pálos kolostor, vagyOstffyasszonyfán a Wörös-kastély.Félig beszakadt boltozatokkal vege-tál a kemenespálfai Révay-katély,melynek gazdasági épületeiben ugyanaz eredeti funkciónak megfelelően,de méltatlan körülmények között,állatokat tartanak. Már életveszélyesa szintén kisebb méretű, vasszilvágyiBezerédy-kastély. Általános megoldás, hogy a városilakóházaknak újabban sokszor csaka külső homlokzatait újítják fel azért,hogy ne tűnjön fel rögtön belsőállapotuk. Szombathelyen kiglancol-ták például a megújult Fő tér körüliházakat, legtöbbször azonos máz -

Fórum – Műemléki revízió

Kemenespálfa, Révay-kastély istállója(M7772)

ÖRÖKSÉG

zal nyakon öntve, egyedi jellegzetes-ségeik figyelmen kívül hagyásával(pl. Fő tér 8.). Kőszegen az egykoriÚri utcában álló ún. Chernel-palota(Chernel utca 10.) külső-belső hom-lokzatait – tudományos kutatás után –a tulajdonos magyar állam egy tel-jes felújítás reményében elvégeztet-te, de felújításra már csak az utcaihomlokzaton került sor. A ma márszinte üresen álló barokk palotaudvara, kapualja, és azóta belsőtereinek nagy része is elhanyagoltállapotban van. A szintén az államtulajdonát képező Kőszeg, Gyöngyösutca 1. lakóépületnél még szomo-rúbb a helyzet, itt csak a tető fel-újítására került sor, s a 2001-benmegkutatott utcai homlokzatok is

tovább pusztulnak. Hogy a jó példá-kat se hallgassuk el, a közelmúltbana Kőszeg, Jurisics tér 14. társasháztöbbségi tulajdonosa magára vállal-va a teljes önrészt, pályázott, és – kutatásra is támaszkodva – nemcsupán a tér felé néző homlokzatot,de az oldalhomlokzatot, a kapualjatés az udvari falakat is helyreállíttat-ta, szakemberrel restauráltatva töb-bek között az itt lévő loggia sgraffi-to díszítését. Remény mutatkozik aszintén kőszegi, a domonkos apácákGyöngyös utca 2. szám alatti épüle-tének teljes helyreállítására is. Az utcai homlokzatok felújítása meg-történt, az udvaron álló, pusztulóklasszicista kerti lak (később kápol-na) állagmegóvása vis maior keret-ből elkészült, 2009-ben. Teljes befe-jezése annak ellenére várat magára,hogy a műemléki felügyelő még a„balsorsú műemlékek” javára ren-

dezett 2010. évi jótékonysági bálrais benevezte, sajnos sikertelenül. Nehéz helyzetben vannak azok avárosok, ahol jelentősebb emlékekis találhatók. Itt szintén leginkább a pályázati pénzekre számítanak, de már az önrész összegyűjtése iskomoly gondot okoz. Hiába tartozikugyan állami fennhatóság alá egy-egy nagyobb épület, mégis azokhasználják, akik sokszor nagyonrossz körülmények között ott él -nek. Kőszegen, a régészeti feltárástkövetően, a közeljövőben ilyen for-rásokból, nagyjából egyszerre újulmeg a Jurisics tér burkolata és avár. Körmenden azonban, ahol pá -lyázati pénz csak a városi térrejutott, a Batthyány-kastély 11 épü-letből és hatalmas kertből álló ba -rokk épületegyüttese méltatlanul el -hanyagolt, és mivel nagyrészt üres,rohamosan pusztul. Itt a kezdetiko moly szándékokat – 2003-2007között több részletben alapos hely-színi épületkutatás és régészeti fel-tárás kezdődött – követően elfo-gyott a pénz és a lendület, a kie-melkedő fontosságú műemlék véle-ményünk szerint állami gondosko-dást igényelne. A kastélyok esetében különbözőtendenciák érvényesülnek. Némelyesetben, mint Körmenden is, elin-dult a kutatás és a helyreállítás, defélbemaradt (pl. Jánosháza, Erdődy-kastély). A vépi Erdődy-kastélyt az1960-as évek elején – mondjuk ki,gyenge kutatást követően – kollé -gium céljára (rosszul) hasznosítottákugyan, megújítására azonban nincspénz, ezért az itt működő mező-gazdasági iskola elhagyta a főépüle-tet, és a parkot tönkretéve hozottlétre saját számára több modernlétesítményt. Amennyiben van elegendő pénz afelújításra, sokszor csúnyán és lehe-tetlen módon kiforgatják az épületetönnön mivoltából. Ahogyan példáula szombathelyi Reissig-kastélyt, aholelőzetes kutatásra annak ellenéresem kerülhetett sor, hogy már az

Sitke, római katolikus templombelső(M8059)

Torony, Pick-kastély (M10888)

Fórum – Műemléki revízió

első helyszíni szemlén kiderült, azépületben XVI. századi tömegek ésrészletformák rejtőznek. Csak aváza maradt meg, belül kisebb te -rekkel agyonosztogatták, nyílásrend-szerét átalakították. Olyannyira meg -változott, hogy felmerülhet a műem-léki védelem törlésének gondolatais. (Igaz, az épületnek az 1960-asévekben, egy rossz szakmai döntésrévén, hosszú időre megszűnt a vé -dettsége.) Hasonlóképpen méltatla-nul bánt a műemlékkel a toronyiPick Vilmos-kastély magántulajdo -nosa, aki a téglalap alaprajzú, eme-letes épület homlokzata elé egysosemvolt portikuszt építtetettbetonból, a tetőzet közepére, csillo-gó sárgaréz hagymakupolát helye-zett, belső osztófalait pedig keskenycsúcsíves nyílássorokkal törte át – a „hangulat” kedvéért –, tudomá-sunk szerint a regionális iroda fo -lyamatos tiltakozása ellenére. Csú -nyává és jellegtelenné vált a mes-terházai Jekelfalussy-kastély, miutántulajdonosa kívül-belül „kivasalta”,modern műstukkós álmennyezettelcsökkentve például a szobasor bel-magasságát.

Jó példa viszont a büki Szapáry-kastély, amely pedig méreteit te -kintve sem tartozik a legkisebbekközé. Itt volt helyszíni kutatás, és a tulajdonos hallgatott is a szakem-berekre. A homlokzatokat szépenállították helyre, a falképeket, stuk-kókat restaurálták, a parkot gondoz-zák, és még a modern hozzátételekis igényesek. Egyedül az ablakok ese-tében emelhetünk kifogást, ugyanisáltalános csere történt, és az újnyílászárók méretei vastagabbak let-tek, mint az eredetiek voltak.Leginkább ebben a csoportban for-dul elő, hogy a jelenlegi tulajdono-sok senkit (még a hatóságokat, a helyi önkormányzat vagy a KÖHképviselőit, így minket) sem enged-nek be, ugyanakkor folyamatos épí-tési munkálatokat végeznek (Nemes -kolta, Vidos-kastély, Ikervár, Bat -thyány-kastély, Meggyeskovácsi,Bejczy-kastély, stb.). Talán a legrosszabb a népi épületekhelyzete, mivel azok általában nemidőtálló anyagból készültek. A boro-nafalas pincék nagy részének márcsak hűlt helyét lehet találni a sző-lőhegyeken. A rendszerváltás előtt,a 60-as évektől folyamatos felmérésés ellenőrzés volt, mind az akkormég meglévő népi csoport, mind

a területileg illetékes múzeum részé-ről, de ez mára már megszűnt. Az élet változása, a gazdálkodás mo -dernizálása, a határok megnyitásaután ezek az építmények pusztul-tak/pusztulnak el legelőször (pl. Vas -keresztes, Fő utca 13.: tyúkól, Főutca 85.: méhes, Horvátlövő, Petőfiutca 4.: pajta, Püspökmolnári,Kossuth u. 165.: méhes, Szalafő,Felsőszer 5.: lakóház, stb.). Csehiboronafalas pajtájának (Szőlőhegy58.) törlése legutóbb már megtör-tént. Általában jellemzőnek mond-hatjuk, hogy nemcsak védeni, de tö -rölni is nehéz, sokszor évekig tartófolyamat. Itt jegyeznénk meg, hogya törlésekkel kapcsolatban nehezí-tette a helyzetet, hogy régebben alátómezőnkbe kerülő épületet gyor-san fel lehetett terjeszteni törlésre,majd az elmúlt években többetösszegyűjtve, elnöki hatáskörben kí -vántak erről intézkedni. A védéseka minisztériumban túl sokáig várnakaláírásra, az ideiglenes védelmekki játszhatóságát pedig a kőszegiposztógyár felháborító lebontásapéldázza. Típusuktól függetlenül áldatlan álla-potban vannak azok az épületek is,amelyek egy-egy településtől távol,az erdőben, mezőn várnak soha elnem érkező jobb sorsukra, mintpéldául a valamikor jelentős XIX.századi majorsági épület Csehi mind -

szent-Potyrózsamajorban. Ezeketcsak kirándulás keretében, gyalog-lással lehet vagy egyáltalán nem le -het megtalálni, mint például az al -só újlaki Bezerédj-vízimalmot. Talánközvetlen határ menti helyzeténélfogva még tragikusabb a pornóapátimajorság állapota, több szakasza te tőnélkül áll, illetve már össze is dőlt.Az emlékek között meg kell említe-nünk az ún. kisemlékeket (út mentikereszteket, oszlopokat, stb.) is, me -lyek állapota szintén változó. Vannakromjaikból szakszerűen megújítottdarabok (pl. Felsőszölnök, út mentikereszt Mária- és Krisztus-szoborral),vastag festékmázzal leöntött példá-nyok (pl. Karakó, Szent Flórián-szo-bor) és teljesen elhanyagoltak (Rép -ceszentgyörgy, Mária-szobor) egyaránt.Összefoglalóan elmondható, hogy aVas megyei műemlékek helyzete azutóbbi két évtizedben jelentős mér-tékben romlott, mintegy 40 százalé-kuk veszélyeztetett, illetve rosszul,méltatlanul megújított, hasznosított.Sajnos a fennmaradó 60 százalékkalkapcsolatban sem lehetünk mara-déktalanul elégedettek, a régebbenfelújított épületek folyamatos kar-bantartást igényelnének, a még elnem rontottak pedig gondos odafi-gyelést. A bevezetőben említettáltalános jelenségre kell visszautal-nunk a rendszeres karbantartásravonatkozóan, főleg a városokban,

valamint a népi emlékeknél, és ezegyértelműen a pénz hiányával függössze. A rendszerváltást követőenegyfelől az addig tanácsi tulajdon-ban lévő épületek megvásárlására(de nem karbantartására) töreked-tek az új tulajdonosok, másfelől – a helyi ingatlankezelő szervezetekmegszűnésével, hatáskörük csökke-nésével – az önkormányzati tulaj-donba került épületek gondozása iserősen megcsappant. Az utóbbi éveknehéz gazdasági körülményei csakrontottak a helyzeten. A probléma oka többek között anagyszámú műemlék (749), melynekelhelyezkedése nagy területen oszlikel (talán ez a megye vezet az egytelepülés egy műemlék versenyben),valamint a kis létszámú területi fel-ügyelői gárda megléte és személyiállományának folyamatos változása(a már amúgy is csökkentett, egy-kori három főből két személy állan-dóan változott, jelenleg két főre zsu -gorodott, miközben sajnálatos mó -don az irodavezető elhunyt). A népifelügyelői poszt megszűntével a sok-szor elszórt, településtől távol esőapró műemlékekre már senkineksem maradt energiája. Mint fentebbjeleztük, megmaradásuk korábban – természetesen más tényezők mel -lett – pontosan a célzott és folya-matos figyelmen is múlott. A régiós rendszer kialakítása óta

az egységes elveket még nehezebbkialakítani, a leterhelt felügyelőkkö zül csak a „régi motorosok” tart-ják szükségesnek a folyamatos tu do -mányos kutatást. A legutóbbi évek-ben, „a műemlékektől távol tartottkutatói jelenlét” nyomta rá a bélye-gét a helyreállításokra, félő, hogymost az ország rossz anyagi helyze-te és a műemlékvédelem intézmény -rendszerének szétdarabolása fogjajobb esetben lassítani, rosszabbesetben lehetetlenné tenni a védettépületek szakszerű védelmét. A magunk részéről örülünk annak,hogy minden nehézség ellenére jóegyüttműködés alakult ki a Nyugat-dunántúli Irodával, amit szeretnénkmegtartani a jelenlegi szétválásután is. Különösen fontosnak tart-juk, hogy a még érintetlenül meg-maradt műemlékekre és belső tar-tozékaikra nagyobb figyelem fordul-jon. Számos más példa is szóba ke -rülhetne, közülük most a sitkei ró -mai katolikus templomot emeljük ki,ahol a színvonalas és érintetlen épí-tészeti részletek, valamint a ki válókvalitású berendezések mellett rit-kaságszámba menő tárgyak (pl. hús -véti álló kereplő) is megmaradtak.

Fórum – Műemléki revízió

Kőszeg, Jurisics tér 14., felújítottudvari homlokzatok, loggia restauráláselőtt (M7867) Fotók: B. Benkhard Lilla

ÖRÖKSÉG

A kerekoszlopos tornácú nagy lakó-házak, „kőlábas” kerítéssel, „kőlábas”ikergórékkal, tágas udvarukon kü lön -leges „kőlábas” galambdúccal, sütő-házaikban hatalmas búboskemencé-vel adták a porták jellegzetes épít-ményeit. Ezekből néhány képet lát-hattunk az 1970-es évek néprajzikiadványaiban, amelyek felkeltettékérdeklődésemet. Műemlék nem volta faluban, a helyi védelem megte-remtése akkor még csak érlelődöttországszerte.1994-ben a megyei és a helyi ön kor -mányzat segítségével, a DEMF (akkora debreceni Ybl Miklós Mű szaki Fő -is kola) építészhallgatókból álló lelkeskis csapatával, vezetésemmel, kutató-felmérő munkát végeztünk a helyivédelem kialakításához. Két hét alattgazdag anyag gyűlt össze, felmérésirajzok, grafikák, térképek, fényképek.A rajzokról másolatok készültek, dea fényképeket még kartonra ragasz-tottam és kézzel írtam föl. A Szent -endrét és Lipcsét is megjárt „kézigyártású” dokumentáció elismeréstváltott ki, a fényképek színe-javábólkiállítás született, a Bojti Művelődé -si Ház bensőséges keretek közöttmutatta be népművészeti vásárralössze kapcsolva.

Villanófény

Hej, Biharbojt,

Biharbojt…

BOJT HAJDÚ-BIHAR MEGYE LEGKISEBB FALVAI KÖZÉ TARTOZIK. ZSÁKUTCÁS TELEPÜLÉS, MELY SOKÁIG MEG-ŐRIZTE A RÉGI IDŐK, KASKÖTÉSBŐL GAZDAGODÓ „SELYEM-BOJT”-JÁNAK MÓDOS GAZDAPORTÁIT.

Pataky Emőke

Enteriőr

Fotó: Virányi Zsolt

ÖRÖKSÉG

Villanófény – Hej, Biharbojt, Biharbojt…

Akkortájt azonban a helyi és a mű -emléki védelem ideje még nem ér -kezett el.2007-ben Vass Mária polgármesterasszony, aki már előzetesen ismertea felmérési anyagunkat, felhívott,hogy eladó egy szép ház, alkalomkínálkozik tájház létrehozására, néz-zem meg, mit kellene tenniük. Ettőlkezdve felgyorsultak az események. A Kossuth utca 40. szám alatt állóporta jó választásnak bizonyult. A lakóházat 1900-1910 közt, az is -mert és háromszáz éve a falubanélő Búthy-család egyik tagja, azutolsó tulajdonos édesapja, BúthySándor építtette nevezetes ács- éskőművesmesterekkel, Resch István -nal és Nagy Gáspár ral. A mesterekekkor Bojton laktak, és több házonfelfedezhető az általuk készített ké -

sei historizáló vakolatdíszítés azoszlopokon, a kihúzott párkányokonés az oromzatokon.A vályog-tégla vegyes falú ház há -romosztatú, alföldi típusú, szabad-kéményes, kétkemencés volt. Nap -jainkra megmaradt az egyik kemen-ce és „bebótolva” a hajdani szabad-kémény. Oldaltornáca széles, széppéteszi az öt vastag, kerek téglaoszlop,klasszicista, toszkán fejezettel. A tornác végén beépített hombárok-kal nagy magtár nyílik, innen vezetföl a falépcső a padlásra. A sárpad -lás óriási belterét szarufás fedélszékadja, melyet négyállásonként ollós -ágas támaszt.A keskeny telken, elég szorosan aház mellett épült az utcafrontra anyári konyha kisebb sifonkemencé-vel. A ház mögé került az ólasgóréés az istálló.A porta néhány átalakítást ugyanmegélt, de mindez helyrehozhatóvolt. Tehát minden tekintetben al -kalmas volt a tájház kialakítására.

A bojti jellegzetességek közül csakegy hiányzott, a „kőlábas” galamb-dúc. De erre is kínálkozott megoldás.A Búthy-ház helyi védelmét meg-szavazta a testület. Ugyanakkor –javaslattal és leírással – műemlékivédelemre is felterjesztettem. Úgyvéltük ugyanis, hogy a megvásároltporta helyreállítása nem valósíthatómeg a műemléki értéket őrző szín-vonalon, ha terv nélkül, pusztán öt -letszerű javító munkákat végeznek elrajta. Virányi Zsolt hamarosanelkészítette a felújítási tervet, és a Bojtért Alapítvány a nyertes vidék-fejlesztési pályázattal ennek nyomán

„Kinyílt” a kerekoszlopos tornác Asszonyok a megnyitón

Fotók: Pataky Emőke

„Ahol bizonyára sokgyerek fog szőni,kosarat fonni, molnár-pogácsát sütni, vagyahol a bojti öregek-fiatalok jólesően neki -dőlhetnek a forróboglyakemencének.”

ÖRÖKSÉG

indította el a kivitelezést 2010 tava-szán. Bojt szerencsés volt abban is,hogy a kivitelezési vállalkozás bö -szörményi mesterei nagy szakérte-lemmel végezték munkájukat a népiműemlékvédelem követelményeinekmegfelelően. Adódtak nehézségek,amelyeket – túl a terveken – a sokhelyszínelésen kellett közösen meg-oldanunk. Már a munka kezdetekor,a feltáráskor olyan súlyos hibákra,veszélyekre, átalakításokra derültfény, amelyeket nem lehetett előresejteni, és azonnali átgondolást,döntést igényeltek. Ezek egyike volta hátsó tartófal egy szakaszánakteljes újraépítése és a tornác kései,leváló, kidőlő téglamellvédje meg-tartásának kérdése. Közös elhatáro-zással elbontása mellett döntöttünk,és ezzel a tornácos oldalon feltárulta szép oszlopsor eredeti arányában.Sikerült „elcsípni” egy szakaszon a párkány gazdag tagozatát, melyetvégigfuttatva, árnyékcsíkjaival emel-te a homlokzat megjelenését. Egyelpusztult bojti portáról idehoztuk,áttelepítettük annak egyetlen meg-maradt építményét, a galambdúcot.Felépítésével igazi bojti jellegzetes-ségét kapta meg a Búthy-ház.

Köz ben lázas gyűjtőmunka folyt atájház berendezésének megterem-téséért. Kolozsvári István etnográ-fus irányításával az alapítvány lelkestagjai az utolsó hajrában a kemen-cés szobát és a pitvar-konyhát szin-te teljesen bebútorozták, értékestárgyakkal gazdagítva a módos pa -raszti enteriőrt. Még a felújítottistállóban is megindult egy, a falurégi nevezetes, kaskötő mesterségétbemutató kiállítás-kezdemény, melya későbbiekben, további gyűjtésselmegyei érdekesség lehet. Az elsőszobában, ahol iskolásoknak leszkézműves-foglalkozás a jövőben,időszaki kiállítás nyílt helyi meste-rek alkotásaiból. További tervek sze-rint a bojti fotókiállításom képanya-ga kerül a szoba hátsó falára.2010. október 23-án, a forradalomnemzeti ünnepéhez még két ese-mény kapcsolódott Bojton. Egyik az elszármazottak első találkozója,a másik a tájház megnyitása. A Búthy-ház, immáron tájház, hófe-héren ragyogott. Igen sokan gyűl-tünk össze az udvaron a megnyitóünnepségen. Táncok, nóták, szavala-tok, dicséretek közepette kisütött a nap, megjelentek a galambok…,

és én életemben először megnyit-hattam egy olyan tájházat, mely-nek születését végigbábáskodtam.Valaha, egyik kollégánk figyelmezte-tett, vigyázzunk, a műemlékvéde-lem nem mindig „diadalmenet”.Olyan komoly megpróbáltatásokontúl, amelyeket a népi műemlékvé-delemben töltött tizenöt évem alattkellett megélnem, én a bojti meg-nyitót bizony diadalnak éreztem.Biharbojt, Selyembojt, a kis falucs-ka közössége hittel, szeretettel, iga-zi lokálpatriotizmussal, nemes célo-kért küzdve, szép példát mutatvahozta létre – mindannyiunk örömé-re, megelégedésére – azt a helyet,ahol őseik élettere megelevenedik.Ahol bizonyára sok gyerek fog sző-ni, kosarat fonni, molnárpogácsátsütni, vagy ahol a bojti öregek-fiata-lok jólesően nekidőlhetnek a forróboglyakemencének, miközben kinn a kőlábas galambdúcon, a bojti„megalit”-on, burukkolnak a ga -lambok…

Korsókkal, fazekakkal, kisszékekkelmegtelt a kéményalja

Fotó: Virányi Zsolt

ÖRÖKSÉG

Emlékszem, 1989-90 felemelő hónapjaiban arendszerváltást szorgalmazó pártok között nemabban volt a vita, hogy rövid időn belül utolérjük-eAusztria fejlettségét, hanem hogy hány év alatt…Valahol mindig zsinórmértéknek számít nyugatiszomszédunk, még ha csak tudat alatt is. Gene rá -ciómnak maradandó élménye az a nehezen leírha-tó érzés, ami a Hegyeshalmot maga után hagyóutast már Miklóshalmán (a határőr pecsét szerint:Nickelsdorfban) elfogta: hogy minden lehet rende-zett, szépen nyírt, újonnan festett, ápolt is. Az eu -fória, persze, hazafelé fordított érzésbe csap át.Hajlamosak vagyunk lemaradásunkat valamilyenkézlegyintésszerű „ó, ott minden más” vagy „ottminden könnyebben megy”, esetleg „nem lehetösszehasonlítani a két országot” felületességgelelütni. Még szakmai konferencián is el-elhangzikaz ott a műemlékekre fordítható „sokkal többpénzre” vagy a „600 éve nyírt gyepre” utalás, úgyis, mint magunknak gyakran könnyű felmentéstkínáló toposz. De tényleg pusztán erről van szó?Sok esetben tényleg igen. De meggyőződésem sze-rint számos egyéb, egyáltalán nem anyagi gyökerűkülönbséget is felfedezhet a problémák valódi gyö -kerére is kíváncsi szemlélő.

De hogy kerülök én a képbe? Az a szerencseért bennünket, hogy 2008-2009-ben, feleségemErasmus-ösztöndíjának hála, fél évet tölthettünkAusztriában, közelebbről a frissen kicsinosí tott Linz -ben, Európa akkori kulturális fővárosában. „Lakvaismerhettem meg” hát az országot. Persze, külö-nösen azt figyeltem, hogyan bánnak ott építettörökségükkel: mi módon használják, építik át, tá -mogatják, hogyan megy az állami szerepvállalás a műemlékvédelemben. Sokat gondolkodtam azon,mi is lenne a lényege az ottani és a hazai bánás-mód különbségének. Röviden azt kérdeztem ma -gamtól: „Mi a furcsa ebben az országban?” Nemtudtam hamar megfogalmazni a választ, de végültalán sikerült eltalálnom a lényeget: kelet-európaiszememnek az volt a furcsa odaát, hogy mindenaz volt, aminek látszik. A rendőr az utcán látvá-

nyosan védte a rendet, az orvos meggyógyított, a városházi hivatalnok csendesen, villámgyorsan,idegen nyelven és mosolyogva intézte el az ügye-met. Semmi rongyrázás, semmi alakoskodás…Ugyanez van az osztrák örökségvédelemben is.Visszatérve a különbségekhez: jártamban-keltem-ben számos olyan apróságot, ínyencséget, szakmaifogást láttam, ami a mienktől eltér. És ma semakadályoz(na) meg senki minket abban, hogy mi is úgy csináljuk. Ja, és pénzbe sem kerül(ne).Sokszor járt a fejemben, hogy ezt vagy azt otthonmindenkinek látnia kellene… No persze, odaátsincs mindenhol kolbászból, esetleg húskenyérből(Leberkäse – borzasztó!) a kerítés. Számos rossz,vagy kifejezetten nevetséges megoldást láttam agótikus kőkeretes garázsbejárattól a neobarokkMc’Donalds-cégérig. Néhány hónapja a facebook.comközösségi oldalon ezekkel az élményeimmel traktá-lom barátaimat, ismerőseimet, 1 kép + 10-15mondat. (Sokszor a kommenteken jobban szórako-zom, mint az eredeti íráson!) E számtól lehetősé-get kaptam arra, hogy az Örökség lapjain folytas-sam ezt a félig komoly, virtuális körutazást Auszt -riá ban – remélem, mindannyiunk szórakoztatására,néha talán épülésére is. Persze, mindez nem jö -hetett volna létre, ha nincs néhány ember, akiksegítségemre voltak ebben a felejthetetlen fél év -ben. Legelőször is állandó kiránduló társam: fele-ségem, az akkor épp Borcsa lányunkat a szívealatt hordozó Paszternákné Tóth Júlia, akit joggalmegnevezhetnék akár szerzőtársamnak is. Köszö -nettel tartozom a KÖH akkori elnökének, dr. MezősTamásnak, amiért e szokatlan hosszú szabadságot(=korábbi években összegyűlt szabadnapjaim kivé-telét) lehetővé tette számomra. Nagy-nagy köszö-net illeti miskolci munkatársaimat, akik távollétemalatt „tartották a frontot” helyettem is, és akiksokszor jártak fejemben odakint. Hálás vagyokvégül Prof. Dr. Wilfried Lipp úrnak, a Felső-auszt-riai Landeskonzervatoramt vezetőjének, amiérthozzájárult, hogy munkájukat „belülről” is megis-merhessem.

Álmaimban Ausztria visszainteget

Miért éppen Ausztria?

Paszternák István

ÖRÖKSÉG

Sokunk gyerekkori élménye volt aPetőfi adón (akkor még csak ez volt,meg a Kossuth, és a „Harmadik Mű -sor”, a gyengébbek kedvéért: a ké -sőbbi Bartók) 3/4 2-kor az Időjárás-és vízállásjelentés. Ez akkoriban ne -kem, álmodozó gyereknek legalábbkét okból is érdekes volt: 1./ Csakez a program nevezte eredeti ma -gyar nevén a trianoni határon túlihelységeket: a Szamos Désnél, aKraszna Alsószopornál, a BerettyóSzalárdnál, Munkács, Dévény, Titel,Bezdán, Apatin, Újvidék, Orsova.Hm.… 2./ Fel-dunai, osztrák, németvárosneveivel eszünkbe juttatta, hogya külföld nem egyenlő a Béketábor -ral: Csehszlovákiával, az NDK-val, stb.Ilyen fix vízállás-leolvasó hely voltSchärding. Akkoriban persze, ál mom -ban sem gondoltam volna, hogyegyszer eljuthatok ide. Schärding

remek, középkori eredetű város – városfalak, bástyák, templom, vár,ami csak kell ilyenkor – az Inn jobbpartján. A túloldal már Bajorország!Tulajdonképpen Schärding is bajorváros volt, csak az újkorban csatoltaaz örökös tartományaihoz valamelyikHabsburg. Ez azért jó, mert – bajorszokás szerint – így jött létre hihe-tetlen sok sörfőzde, amelynek sokévszázados hagyományait az ittenibajoros osztrákok igencsak komo-lyan veszik. Sosem felejtem el, hogya belvárosba vezető, ép középkorikapubástya, a Linzer Tor mellett állóóriási turista-infó tábla még véletle-nül sem a kaput mutatja be. NEM.Azt a remek, de maximum 150 évessörfőzdeépületet, ahol a híres Kaps -reiter sör készült néhány évvelezelőtti megszűnéséig :-) Hát, ígyis lehet! Hogy az Országos Vízjelző

Szolgálat elődjének bőven lehetettdolga Schärdingben, jól mutatja aváros túlsó, az Innre nyíló kapuja.A Wassertor falán a több évszázadóta kihelyezett, döbbenetes árvíz-szinteket mutató táblácskák sora lát-ható. Sok más csoda is van Schär -ding ben, de erről majd legközelebb...

Schärdingnél

Az Inn

ÖRÖKSÉG

Az English Heritage (EH) Angliaörökségvédelmi hivatala, a kormány-zat törvényesen felhatalmazott ta -nács adója minden olyan kérdésben,ami a műemlékvédelem és a régé-szet szélesen értelmezett tárgyköré-be tartozik.Szakmai tanácsai négy fő iránybansugározzák az örökségi helyszínek-

kel kapcsolatos legfontosabb szem-pontjaikat: rámutatnak, segítenekmegérteni, miben rejlik egy-egyhelyszín valódi jelentősége. Elemzik,hogy milyen hatása lesz annak, amitaz adott helyszínnel a tulajdonosok,kezelők, befektetők vagy fejlesztőktenni szándékoznak. Ezután közösenáttekintik a helyszínre vonatkozó kü -lönféle szabályozásokat és szakma-politikai anyagokat. Végül mindezektükrében alakítják ki az örökségi

helyszínnel kapcsolatos álláspontju-kat, amely természetesen összhang-ban van az English Heritage általá-nos szakmai elveivel. Ebben a munkában az EH segítsé-gére van a tanácsadó testület, aszakreferensek köre. Munkájukat sok-szempontú megközelítéssel, és sajáttevékenységük hatékonyságánakfolyamatos megfigyelésével végzik.A történeti környezetre az EH szé-les látókörben tekint. Az értelme-zés szerint a történeti környezethozzájárul a fenntarthatósághoz, az egészséges és jó életkörülményekmegteremtéséhez, a gazdasági fej-lődéshez, és nem utolsósorban ahelyi vagy nemzeti büszkeséghez és összetartozás-érzéshez.Van egy remek, szemléltető erővelis bíró ideájuk, az „örökség-kör”,mely azt mutatja be, hogy ha meg-felelő módon ösztönözzük és tuda-tosítjuk a társadalom legtágabb kö -reiben – tulajdonosok, helyi hatósá-gok, civil és önkéntes kezdeménye-zések, szakmai intézmények és tá -mogató szervezetek – az örökségfontosságát, akkor az önmagábanmegteremtheti az örökség fennma-radását. Az „örökség-kör” mentén„állomások” találhatók: ha az em -berek értékelik az örökséget, akkor

Kitekintő

Az angol

MODELLDR. ANTHONY STREETEN, AZ ENGLISH HERITAGE KÖZÉP-ANGLIAI IRODÁJÁNAK IGAZGATÓJA RÉGI ISMERŐ-SE, MONDHATNÁNK BARÁTJA A MAGYAR ÖRÖKSÉGVÉDELEMNEK ÉS JÓ NÉHÁNY KOLLÉGÁNAK, HISZEN 1998ÓTA DOLGOZUNK EGYÜTT, ALKALMANKÉNT TANULMÁNYOZVA AZ ANGOL ÖRÖKSÉGVÉDELEM GYAKORLATÁT, SZAK-MAI TEVÉKENYSÉGÉT. AMIKOR NÉHÁNY HETE A VÁLTOZÓ TÁRSADALOM – VÁLTOZÓ MŰEMLÉKVÉDELEM KON-FERENCIA ELŐADÓJAKÉNT BUDAPESTEN JÁRT, AZ ANGOL ÖRÖKSÉGVÉDELEM AKTUALITÁSAIRÓL SZÁMOLT BEHIVATALUNKBAN IS.

Rácz Jolán

„Ha az emberek érté-kelik az örökséget,akkor tenni is akarnakérte. Ha tesznek érte,akkor elősegítik, hogya többi ember is örö-möt leljen benne. Ha örömöt lelnek azemberek az örökség-ben, akkor egyre töb-bet akarnak majd tud-ni róla, jobban megakarják érteni. S hamegértették, akkorjobban fogják aztértékelni is.”

Dr. Anthony Streeten, az EnglishHeritage közép-angliai irodájának igazgatója

tenni is akarnak érte. Ha tesznekérte, akkor elősegítik, hogy a többiember is örömöt leljen benne. Haörömöt lelnek az emberek az örök-ségben, akkor egyre többet akarnakmajd tudni róla, jobban meg akar-ják érteni. S ha megértették, akkormég inkább értékelik. És a kör ígyforog tovább… az örökséget pe digegyre erősebb védőháló övezi.Ezt a körforgást is elősegítendő, az English Heritage következetesenvégiggondolt, dokumentált és széleskörben publikált szakmapolitikai el -vek alapján működik. Ily módonreagál a gazdasági, a társadalmi ésaz ökológiai környezet állandó vál-tozásából adódó újabb és újabb ki -hívásokra. 2000-ben az EH-t irányító miniszté-rium (DCMS) felülvizsgálta a törté-neti környezetet befolyásoló irány-mutatásokat és végrehajtási rende-leteket. A munkába a műemlékvé-delmi szakmán túl bevonták a ter-mészetvédelmet, a turizmust, aközponti és a helyi önkormányzato-kat, műemlék-tulajdonosokat, vállal-kozókat, szakmai és civil szerveze-

teket. A felülvizsgálattal párhuzamo -san közvélemény-kutatást is végez-tek. Arra kerestek választ, vajonmilyen a lakosság viszonya a törté-neti környezethez, s milyen értékettulajdonítanak az őket körülvevő his-torikus környezetnek. A felülvizsgálati munka és a közvé-lemény-kutatás közös eredményeitösszefoglaló munka, a Power ofPlace: the Future of the HistoricEnvironment (A hely ereje: a törté-neti környezet jövője). A dokumen-tumban tizennyolc komplex ajánlástfogalmaztak meg, valamennyihezakcióterveket dolgoztak ki. S a het-venöt akciótervnek pontos „címzett-je” van. Tehát meghatározza a fele-lősséget, a feladat elvégzésénekszereplőit. Legyen az a kormányzat,a helyi önkormányzat, a műemlék-védelmi szakma, az oktatás, a tu -lajdonos, stb.A Power of Place-ben megfogalma-zott ajánlásokat elfogadva a kormány-zat 2001 végére elkészítette a TheHistoric Environment: A Force forOur Future (A történeti környezet:összefogás a jövőnkért) című doku-

mentumot, amely tartalmazza akormányzatnak a történeti környe-zetre vonatkozó álláspontját. S ez a kormányzati állásfoglalás nemcsaka felettes minisztérium, de a többikormányzati testület számára is el -sődlegessé teszi azt a szemléletet,melynek lényege a történeti környe-zet elfogadása kulturális és gazda-sági erőforrásként. Ehhez csatlakoznak a kormányzatitervezési irányelvek (Planning PolicyGuidences / PPGs), amelyek meg-határozzák az önkormányzatok, azépítési hatóságok, a magánszemé-lyek, a befektetők, a fejlesztők, azörökségvédelmi szervezetek műkö-dési területét. A korábban két kü -lön kötetben lefektetett elveket(külön a történeti környezetre éskülön a régészeti területekre) mostközös, integrált szemléletű kötetbe(PPG 5) foglalták. E szakmapolitikaialapvetések elősegítik a területi ha -táskörrel működő English Heritageirodák munkájának szakmai kiegyen-súlyozottságát is.

Kitekintő – Az angol modell

A Westminster-apátság Londonban

ÖRÖKSÉG

Mozaik

A XVI. századi erdélyi nyomtatványtés kéziratos bejegyzések sorát tartal-mazó két kötet kivételes és egyediértéket képvisel, s védetté nyilvání-tását az alábbi megfontolások indo-kolják.

A nyomtatványok közül Enyedi GyörgyExplicationes locorum című műve alegjelentősebb, nyomtatásban is meg -jelenni tudó erdélyi antitrinitáriusmegnyilatkozás a Dávid Ferenc ha -lálát követő évtizedekben, amelyneka korábbi összefoglalásokban hang-súlyozott jelentőségét az utóbbiévek kutatásai még markánsabbnakmutatják. Kiderült ugyanis, hogyszerzője európai összefüggésben is figyelemre méltóan szól hozzáteológia és filozófia viszonyához. A műből ugyan több példány isránk maradt, de ezt nagyon becses -sé teszi, hogy itt a korai antitrinita-rizmus egy olyan verses vitairatamellett áll, amely a skolasztikus fi -lozófia bírálatával alapoz meg egybölcseletileg is védelmezhető spiri-

tualitást. Egyáltalán nem elhanya-golható körülmény persze, hogy eza Dávid Ferenc tollából származómunka az ezen kívül egyetlen pél-dányban maradt ránk, amelyet Gyula -fehérvárott őriznek.

Még becsesebbé teszik a kötetet azüres lapokra beírt kéziratos szövegek.Nem árt itt arra emlékeztetnünk,hogy ezek olyan időszakból származ-nak, amikor az erdélyi unitáriusokmár csak egészen kivételes esetek-ben tudták elérni, hogy egy-egy mű -vük nyomtatásban is megjelenjék.Kéziratban maradt írásbeliségükcsak nagyon töredékesen maradtránk, így az átlagnál jóval nagyobbjelentősége van minden ilyen vélet-lenszerűen előkerülő dokumentum-nak. Jellemzőnek tarthatjuk, hogy az

ilyen találatok során rendre eddigismeretlen művek kerülnek elő, ese-tünkben a kötet egyik tulajdonosá-nak, ifjabb Varsolci Jánosnak a tol-lából. Ő a XVII. század elején azunitarizmus egyik fontos személyi-sége volt, aki a kolozsvári kollégiumtanáraként kapcsolódott be az egy-ház megőrzéséért kibontakozott küz-delembe. A kollégiumban született,formai tekintetben is figyelemreméltó verses vitairata az iskolatör-ténetnek is fontos dokumentuma. Varsolciról más forrásokból tudjuk,hogy eszmetörténeti szempontbólrendkívül figyelemreméltó verset írta közismerten drámai körülményekközött, a török fegyverek árnyéká-ban fejedelemmé választott BethlenGábor köszöntésére, így nem meg-lepő, hogy a kötetbe bemásolt to -vábbi két vitairat, egy reformátusés egy unitárius, éppen ebben azidőszakban született meg.Egyáltalán nem kizárt, hogy a fris-sen trónra került fejedelmet befo-lyásolni akaró szövegekről van szó,hiszen az unitáriusokat támadó vita -irat szerzőjéről, Rettegi Jánosról rég -óta tudja a szakirodalom, hogyBeth len Gábor udvari papja volt. Azt mondhatjuk tehát, hogy a szoro-sabban vett unitarizmus történeténtúlmutató jelentősége van a kö tet -nek, új és ismeretlen szövegekkelgazdagítja forrásainkat abból az idő-szakból, amikor a nagy fejedelmivalláspolitika kiformálódott.

Egyedi

értékek

ENYEDI GYÖRGY: EXPLICATIONES LOCORUMVETERIS ET NOVI TESTAMENTI, EX QUIBUSTRINITATIS DOGMA STABILIRI SOLET... KOLOZSVÁR,1598. HELTAI. (8)+441+(13) P. AZ UTOLSÓÜRES LEVÉL HIÁNYZIK. [HOZZÁKÖTVE]: DÁVIDFERENC: DEHORTATIO ET DESCRIPTIO DEI TRI-PERSONATI. GYULAFEHÉRVÁR, 1568. HOFFHALTER.– 8 P. RMNY 836.; RMNY 248.

Balázs Mihály

„Olyan időszakból szár-maznak, amikor az er -délyi unitáriusok márcsak egészen kivételesesetekben tudták elér-ni, hogy egy-egy mű -vük nyomtatásban ismegjelenjék.”

ÖRÖKSÉG

Mozaik

Több mint fél évszázada létezik a klub. Az annak idejénhelytörténeti bizottságként megalakult szervezet elnöke dr. Gerő László építész, jeles műemlékvédő professzor volt1995-ig. A klub vezetésére a megbízást 1980-ban kaptam. 2005-ben ünnepeltük az Eötvös Gimnázium épületének150. évfordulóját. Az egykori Pesti Főreáltanoda építésze titervezése és megvalósí tása Hild József nevéhez fűződik. A századforduló neves építészeinek jelentős része itttanult, innen in dult építész és mérnöki pályára.Ta lán érdemes megemlíteni, hogy József nádor volt azaz államférfi, aki támogatta a magyar műszaki ne veléstelőkészítő iskolák építését, a reáliskolai rendszer meg-teremtését. József nádor nevét a megalakuló magyarműszaki felsőoktatás méltóképpen megbecsülte, amikora Múzeum körúton (napjainkban a Trefort-kert az ELTEépületeinek ad helyet) felépített egyetemet róla nevezteel Magyar Királyi József Ná dor Műszaki és GazdaságiEgye tem nek. Sajnos napjaink hagyomány őrző mozzanataiközött a név visszaállítása elmaradt…Alpár Ignác építész hazai bankjaink tervezője. Születé -sé nek 150. évfor du lója egybeesett a Belvárosi Főreálépí tésének jubileumával. Mindkettőről megemlékeztünk.Talán nem véletlen, hogy az Eötvös Gimnázium őrzi StróblAlajos Alpár Ignác portréját, amely évtizedekig méltatlankörülmények között hányódott a gimnázium padlásán.Szerveztünk rövid városnéző túrát, amelynek során be -mutattuk a „belvárosi főreáliskolások” palotáit, bérházait,banképületeit a Belváros-Lipótvárosban. Korb Flóris és Giergl Kálmán neve összeforrt a Zene -akadémiával, de kerületünkben a Klotild-palotákat és aKirályi bérházat is ők jegyezték. Akárcsak a belvárosiKossuth Lajos utcában az egykori Weiner és Grünn ba umüzletházat és a Morlin-házat. A Pesti Hírlap palotáját,amely utoljára a Zrínyi Nyomda háza volt, s immár kétévtizede gazdátlan. Engedély nélküli emeletráépítésmiatt vált hírhedtté napjainkra Korb Flóris saját háza a Belgrád rakparton.Az egykori Eötvös Gimnázium tanulója volt a „magyarnemzeti építészet” megtestesítője, Lechner Ödön, ésSchulek Frigyes, akinek a nevéhez fűződik a Mátyástemplom műemléki restaurálása és a Halászbástya.De itt tanult Pecz Samu, az Országos Levéltár, Steindl

Imre, az Országház tervezője, Vágfalvi Quittner Zsig mond,a Gresham-palota, to ronyi Fellner Sándor, az egykoriPénzügy- és az Igaz ság ügyi Minisztérium megálmodója.A későbbi generációból Lajta Béla, Gebhardt Béla, VákárTibor építész ne vét emelem ki.A neves kertépítő és építész Rerrich Béla, a KertészetiEgyetem első igazgatója a Képíró utcában született. A Kossuth tér rendezésére vonatkozó elképzelése minda mai napig a reprezentatív városi terek kialakításánakkövetendő elveit fogalmazta meg. Erről tartott előadástdr. Örsi Károly kertépítő mérnök.Nem feledkezünk meg a kerület más jeles intézményei-ről, múltjáról és hí res családjairól sem, mint a Fabi nyak - ról, Péchy Zsigmondról, az or szággyűlés egykori elnöké-ről, Hild Jánosról és fiáról Hild Józsefről, Wagner Jánospesti építőmesterről. A Bécsi utcai épületek értékeirőlés történetéről dr. Déry Attila, az V. kerület ReitterFerenc-díjas építésze tartott vetített képes előadást.Jeles személyiségekre emlékeztünk: dr. Gerő László ésVákár Tibor építészről, születésük centenáriumán. BúzaBarna szobrászművész örökítette meg Gerő László port-réját, melyet a városvédő egyesületben őrzünk. Dr. Aczél László Zsongor pálos atya a pálosokról mesélt,akik a Belváros ban emelték híres templomukat és kolos-torukat, később a Magyar Tu do mányos Akadémia ittkezdte működését, sajnos a hőskorszak és en nek festettem lé keit eltüntették a nevezetes „Papnövelde könyvtár”mennyezetéről. Hasonló, a Márvány te rem felújításának ne -gyed százados jubileumi színhelye volt 2010-ben a pestievan gélikusok gimnáziuma a Deák téren. A Magyar Épí-tész Ka mara s az Építéstudományi Egye sü let a Bu da pestiVárosvédő Egye sü let tel közös kiadványban emlékezett megSchall József Ybl-díjas építész és munkatársainak mun-kájáról és a romantikus műemlék méltó fenntartásáról.A Belváros-Lipótváros történetének gazdag múltja nem-csak a visszatekintés és nosztalgia, hanem a város élőorganikus központjának mindennapi üzenetét hordozza,mit és ho gyan kell cselekedni, mit kell megóvni. És figyel-meztetés is, hogy te het ségtelen és avatatlan kezek nerontsák el azt, ami érték, és amivel egykori elődeinkreemlékezve utódainknak felelősséggel tartozunk.

Helytörténet:

Belváros-Lipótváros

HOL LAKUNK? MILYEN SZELLEMI, TÖRTÉNETI, ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK VESZNEK KÖRÜL? HOGYAN ŐRIZHETJÜK, FEJ-LESZTHETJÜK TOVÁBB? SOKAKAT IZGAT A KÉRDÉS. SOKAN ÉS REMÉNYEINK SZERINT EGYRE TÖBBEN VANNAK,AKIKNEK NEM MINDEGY, MILYEN KÖRNYEZETBEN ÉLNEK, MIT TEHETNEK ÉRTE, HOGYAN SEGÍTHETIK A HIVATALOSÖRÖKSÉGVÉDELMET. A HELYTÖRTÉNETI KLUBOK SZERVEZŐI, TAGJAI KÖZÜLÜK VALÓK. EZÚTTAL A BELVÁROS-LIPÓTVÁROSARANYTÍZ HELYTÖRTÉNETI KLUBJÁRÓL SZÓL A MŰEMLÉKES SZAKEMBER KLUBVEZETŐ, VÍZY LÁSZLÓ.