Kpzeljtek el!Negyedikes koromban, hsvtkor elhatroztam, hogy
elmegyek s locsolni fogok.Nem sok lny lakhelyt ismertem, ezrt
gyjtttem informcikat, pldul azt is megtudtHorvth Nra nevezet
osztlytrsam hol lakik.Ezt az inft kihasznlva elltogattam hozz, de
az az ellenszenv aura ami mr a Rpcelafizikai hullmok formjban
jelent meg kicsit elbtortalantott, de nem adtam fel, ha mdig
eljutottam megyek tovbb.Odartem, becsengettem ajtt nyitott az
anyukja s elmondtam neki a szndkom.Mire bertem ott volt az
elszobban (azt az arckifejezst soha nem fogom elfelejteni, intha pp
most erszakoltam volna meg a kedvenc alvs nyuszijt).Elmondtam a
versikm amire j pr napig kszltem mire eladhat llapotba kerlt.A
reakci olyan volt mint egy hideg les ks az ember szvbe, eszmletlen
volt, annyitott:-Most adnom kne pirostojst?Egy knnycsepp csordult
ki a szemembl majd hirtelen megfordultam letrltem s prbltlyt
erltetni az arcomra mely mgtt a vilgom szilrd alapjai inogtak
meg.Remeg hangon csak annyit mondtam, hogy nem szksges kszi.Azzal
elindultam kifel a hzbl, flfllel mg halottam ahogy az anyukja
mondta neki,ehetett volna azrt kedvesebb is, de a szvem mlyn
tudtam, hogy neki van igaza, hiszenem voltunk jba s csak gy
vratlanul odalltottam s elvrtam, hogy rljn nekemem magam? Nav
voltam. Tbb nem fordul el. Megtanultam a leckt.
