A NYÍREGYH^ZIpotsrornMAGYAR NynI-vÉs ZETIraNszÉrÉNpr zuaovÁNyaI

A kiadvány a Nyíregyházi Főiskola BTMFK Tudományos Bizottságánaktámogatásával jelent meg.

Szerzők

GÁspÁntLÁszroP. CsrcB KRIRLtNP. Lararos lloNe

Lektorálta:

SztrszatNÉ Necy InveSze.eÓ G. FBnpNc

Technikai szerkesztő:

GvuRrrovrrs ANprr

Bármilyen másolás, sokszorosítás után,illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás és sokszorosítás

tilos a jogtulajdonos írásos engedélye nélkül!

ISBN: 963 9385 85 9

Kiadja a Bessenyei György KönyvkiadóFelelős kiadó: Dr. Fazekas Rózsa

Kiadóvezető: Karakó AndrásKészült a kiadó nyomdájában

Nyíregyháza,2004

olyan segédkönyvet adunk át, amely megkönnyítheti a szőfajtani, alaktaniszőszerkezettani és mondattani szemináriurnokra, kollokviumokra és a szigorlatra valófelkészülésüket' Munkánk létrejöttét e szándék mellett még az is sürgette, hogy a Magyargrammatika (szerk.; Keszler Borbála. Nemzeti Tankönyvkiadó' Budapest, 2000)megjelenésével sajátos helyzet állt elő. Az alsóbb szintű oktatásban használt tankönyvek.munkafi'izetek _ amelyeket gyakorlati képzésükkor hallgatóink is használni fognak - mégnem vehették át a MGr. elméleti hátterét, rendszerét, terminus technicusait. Segédanyagunkebben is segít: az ín. hagyományos nyelvtan és az ujabb szemléletű grammatika eltéréseit_ ahol szükséges - rendszerezi,kitér az eltérések okainak feltárására is.

Munkánk ugyanakkor nem tankönyv, nem tankönyvpótló, hanem tankönyv_';zeminárium- és eloadás-kiegészítő segédanyag. Ennek megfelelően aZ egyes témakörökönrelül sem törekszik a teljességre. Elméleti kiegészítés, magyariuat vagy összevetés csak ottalálhatő, ahol - tapasztalataink szerint * a hallgatóknak gondot okoznak az alapfogalmak''l.: az alaktani fejezet, a határozók fajtái), ill., ahol a korábbi referenciakönyvek és a MGr..elfogása szerinti ktilönbség indokolja azt. |A szófajokkal foglalkoző fejezet első részébenÉldául cisszehasonlitő táb|ázat formájában mutatjuk be a korábbi szófaji felosztások közi| azrkadémiai nyelvtan (A mai magyar nyelv rendszere. Szerk.: Tompa József. Akadémiai Kiadó,3udapest, 196l-62) osztályozásán alapuló A mai magyaÍ nyelv. Szerk.: Rácz Endre.lankönyvkiadó, Budapest.) című korábbi egyetemi tankönyv és az MGr. csoportosítását. Aeglényegesebb eltéréseket - állásfoglalásunk nélkül - igyekeztünk vázolni']

A segédanyag fejezeteinek második részét a mintaelemzések adják. A besorolásban,erminológiában általában követjük a MGr.-t, egy-két esetben térünk csak el attő7, hogy azLlsóbb szintű oktatásban jelenleg haszná|t tankönyvek, munkafiizetek többségéhezúkalmazkodjunk (pl. aZ ige csoportosításában Vagy a ,,névsző'' terminus technicusneghagyásában stb.). Reméljük, hallgatóink segítségére lesz az, hogy az elemző részbenblhívjuk figyelmüket az általunk tapasztalt leggyakoribb elemzési hibákra. Itt nyílikehetőségünk arra is, hogy esetenként szóljunk az adott problémák hátterérőI, az e\emzészempontjából legfontosabb jellemzőket kiemeljtik, esetleg egyéb szakirodalom megadásávalovábbgondolásra, más álláspont megismerésére késztessük az olvasót.

Kiadványunk feladatgyiíjtemény is egyben, minden fejezet végén az ónállő tanulást'blkészülést segítő feladatsorok találhatók.

Reméljük' hogy a Segédanyag és gyakorlókönyv a magyar leíró nyelvtananulmányozásához című munkánk segítségükre lesz, hozzájárul a szemináriumokon,'izsgákon való jó szerepléshez, az eredményesebb egytittdolgozáshoz. A többi már Önökönnrilik

SZOFAJTAN

Lllri...x- <

I:F-íllrr+lrEEEH

FrFrFifrPrEE

F

E x ÉE €*x ; É:É* g f; 'tlaü 3 ;E-€ Já )t gHÍ * E:G ii6 fr'E^ E:E E Eio* Ya t€9 EEg .: 3E; EE -a>'Fi 'r-,.c)H E o.*N !E tÉe EE*^ € r*E qi á.gE €9'8.il ; €;_E *p t^.gE sGe! Üo á'BB E;

áfx $tEE 'í^áEB.<dNX? .xfrő iE N o o } x:€ E= ö É; 6 i.iá- EG c.á b E 5-:9 E ''.gb .t:üa €x E'€H,B fr;EÉ ;E'K=_tÉ tQEEhB*.E#s Ég3fi't€g€ :.$ f;figs E;ü'p rEÉ€s#E} ss '$gE=;::l *-áeF:

tiH É És HE{ö*ÉEaes Pt$€É

EÉESEB' H*E€ íÉÉEEE t EEE$

trcO

.N

:o

63

o-:l.()(c.oo

(n\o

oo

Eoo

^ 0-)'Ui

.(É'=

'=H '=ü: '9 d:.oE .oN(gNu, ,ac7 u)Qr acto cB

IcÉtrclt

ll

zFq

Ialrrh\J

!aatÍ]

FlídHr-

tEr

NV)t.it.(

N

sqJ

'o\s.öo\)

de'

:A h'€'ss\JE *\<

3€€91*su'N

.. ^- ro

) >- "*^l'H.s"SqJ \ :C\oo.3

'- FV .!'>-^v'E Ü.B5-QÉ.oOHa) Q.clEst!+ rn

S atJN E.ó€ EsX *'o: oD=-0)0)pÉÉ.r!r(\to0 I.(d d'taEEE

E€ 9Ettr= H

SB 8.8i,F* raNr Q !v.H?-o'ió-$ il€,ö- l{='= -O cD '.i.=.o (s+.BioG ÉS->:ös.j6 E.oi öo - _V{'S H oY:á É t>'l!J4 0

! $ $€.oro (.) !!-dav)é):o _€É N c'6EE€'E9=(.)b')-oa.LA'.o öj: N-0-)E-V tr (Ú q

eq€.ísF.r $NAaQz E : Sl-JÍa{vtr]> p Ét *-

Ér= Ü =F 'a

vDá il $ E Po_i ; Es's>ú gzF s {q: sÉ3 s 6sE qy= s .lxts BO9 B i$.á Bü $ gE$!c s e;.t #4 'ó'o'o =s 5 '=É É c)

€ 'E i*t9 EJAo .A 1-^ tv)

oori

:ö cv Cq'oNJ4 1A.3 S +'9"E ::E I- E.H crp .- Eo.5 F .-.S;a E EÓ= A a.H \u H.d'5 N'- (,é: t/] :=.CÜ.a .- -J 'E

*'R s E(,- XrA\A!U

=evi-X :o N .::'vv(J!-UT>.sa9Hrö

E ts.3 H,*b q X X'cv'^8.8 gCÜ e N'- obi t.. o.6€ 9Ée(g€.gE E € EY

^'o É (,L'^X N o 0)-

.ö'tr.3 E BJHdl< '- (É.^t

É-€vl_^H,Ji\^\U

0) t- Ni.i@ 0)'5 (, n)-Y o):O -

P ^

P'=1P-P.A-(U.rLU9'vA-o Cü -V.Á

l..'9 Y Nrt'i u'i o\-/ I ^'13\<,Y ;.o Ez-íaá

-:^(ué(B(ti+i > tr

I

I

t s8(h .cC -O. -y' .(É :a j..H * F É}: 3 .ó .$é.= :.= tr pA* * 6 E>o .)i ra Q$E : '9 .".H-v :;^ tr 'EFa l* $E E,s- Í p:: aP É€É e g*:E.O * (dt t= .() N C

P'gÉ.E H EÍg'B E:E€ : aiá'xsÉíE g ErH

EEgEÉ sEáEÉ'fi,I t €.b 5 E E E E

á.s E E É E B89fiE*,H ÉE 8g:EqD gtrE I T S- B E.sljr

=:>\l I I I Idool I | | |

zFEt.trrlr\JErarÍ]

tJEI| T

r.!

N(atiE.r

N

} € É :q *;S ,x -F :qi t ;E-=N N É g€ :qE ,fi.-EJi.* E, E E* s-v 'Pt

b i, t$,rys g gg *i gE eE'Í * .$.:F$ E ;E €* Q-i \,H

il; € Éisfi-,s * =88 aEs E'l* E:34 E :*$Ég,xE öE€É€*$ FtEEiaq ág 6i$E:i s E #Ál ÉsB s:iÉg:>t €i És::$s B F €;: fEs -sÉ$,ög€-3EE*ÉÉ$iEgÉglgiiiii-EiiiE€EE

{.4 -

<cÚFlt\a6

E;.á xÉ -o É.iDc)é

_V€_:u6'R p;,r R E(,= 6.))

.H :E..- !!.--_9-cd ,<S' C) 5.1-ÉHs p.* N :=.dU)r,4P'Es Es):O- d-o N-=C0)t9v:

'eEC3g*gfr EÉÉ.áHraoJ4 ű.i.-> E 9'H*:É'E B BEE;.H B!.^€H

: (, d.(g{D'o_ÉE.4,.o 9 o t-o'€ ': > .-

€EEE€dil.:gE.i L N.U'Q o o*'Ail-V**'É:o(g(B9E

9E'FEE

:t**Égpt st€E€.H EtÉ: .!qHE*E1i*g^ag

ü *:; á*Ei EEEöBsE E e'BE$€E

litggttgigBÉ*csB.xi:í,eI

B*;á€És1ÉBea

zÉtl.t{O13at'l

FJtrll.i*(nFq.oNia3Fr

N

sÉ-ü:^*YÓ! .CÚőtÉp'S;'eL '9

.B s*é €N s ^^.(J r-aj = .:{rY 'o-É ss Q -ye!G+lv\Hv-F-9-\J

.o'a 9SE -5D'EF ! x - RDiH\-\Cl.J...A!

€gi{É :HTEHrt'= qE-Vsr-()'9qB.É.<FL-'!O'*-Q!Cll'É: s* a .E iEtE S'Pe'a-3'g $B ^s # 3'E ss E X "

S *'E BE Yt9o.N; ü.sN'SEg*-V:.u,A\{LV'NHE - a l E s.c -,"ottö$itEE H->J.iUJ_LY\€

rlll

É $ s* E

E E É t *j#É s. E:ü E'B:E s g E oS '€v a q Át'-

'E *r g"T ^Ss Eaö $.s *3E sB$ €Eg to }bs'*ö": P.EoS s; ÉiiÉ sss* ;É'Bt N.É

E* sa Fs.s- Eö:E :*E*i _tF €siB' ;Exis sE És€# Fösg $i

EEÉ-Ét-ggltsEgtgst*'!r | |

6aF-iN-U)e_z-btHEFr13UDá>úz'32>' Qr

^a\1 I

Hr{ió

.i .l^Éq:0) .t-t3iű.:i!el*AKIÉao._g-oo-oa\^oY:=(dJcS .* :o.REEatO=oÚE 9*Jl 6L\--()o(sJIC)YsÉ 9ocdc(/l .- ;ri?OE.9ho_E;Bo .0) al=(.) N.=€:o!a_9L)2.,-''= É*Ee'3g.g >,: üo.0.o 9.sNdPth -l.o(!HNxr0)9HÉ.c{l ,'l-+. ,t 0)cltv Éo.E l< <'9

zFE

I

LO!:rat-l

tlriH*if-

f.r.oNv)FEi

N

(n(c

L{.(s

>'9p

.9-o(,q)*MNbnöptsq14- \,)

:J*eUXü q)s€ u'-i (l) A,)$Jl S

üt*p.c 9\0)>'.s-i9

\r/E:A*X:3..MN g:'9 .K .=

Nv.-r H i'- ,(vis nEl.\Er D

-v

-ip

JI,:lC)

N():ó-(ti

x:-o'É:3'l<:O'

.\a

i.or(Br!ibt>oo)^).:t;rOÜ>l:6

tct.t!

cÉ'c\t,

cna0o

oNoL.cÉ

d

6l

4..(n.íÍ.(t{-?>e_zi tttHZtr=UD ía>úz'<z

==Y l.i>-t+{*

A

I's

J4,-oN.otr.(É(o

oo

ÉF

É(d-oc0

ol<

(s

.Jl.o

I(g

o)l.0)(s€oÉ0)ÉI.(B

ottr\0)(n.oN/.0)-

l.- -'e')l .

/N

rO'r(Ül öo'r,O)(H,r)'r'()lÉ

l'É:o

7) \)

lD vrÉt;ha)()'Y .0)>}l

}4,r-0)c

.0-V.:-0)j(B-Éso,Plé(öi€É+."! .(

9.)öÍ).

É:

jl,.oNan.oNolr..dc\ttaoo0

.clt(h\o

aoJI\0)

d

o+

N

bo

>'

\)

a\q)

sLi:: .619N*Sqa

*s+.6)6.i4.|.(t' .:roS*' (vU.btcÉ: fta.óvyN-L.O(A,=.ts EüÉ.y'o,(oe+.i(söll v) q)'á-{VÉbD-():

-*:o 'O -{6E€'\i+ö\Y

--*, .s s.cg- : s- r * NH-vE!.óF * _:So.-J4 BH9

-P,-Eg a 'eXK .- -ií3^**.o,s,o.*"8 X6-E N EE sÉ

i6 N.Ö NÉ E 6.B.s'9 -? -o N-v

= E€ -ÉpQ

E EgÉ gEüÉ őt - .oPő+. #É8 E:'óv *E.! Sog E-H ü;* 'E'_*.

$ {tE €pE., S'B S 9;SE 3:s E IiE*\<Sqi sös ::B:=s .".sS FN)4'- t-hE €xE

cq t;: EÉB''Bü :i.i ÉET= ; * q 3E E , g A'8.BHE

E€Efi E a€E96 sHil9EÉ s'si 'sri

.öbö)6\f; S gJ/-9 's E€T .s 'öo.l €:l u prr i .h

E { 6H ü q)

d i '*É F )q' E €H N i E*.o.j j..: H H 9' .sé s ."

=_ó !p É'EN h -=3 E ö.í" $Q,5'3 -v qY

'e É s Eu s ös ^t"E.=ÉJ4=;E 8 HÍ € :N SsEE É 5g t $: 3Egs '3 Ex iü,:i'S NxEE € Ü.E gEE* s.:..e'q 9 .i' ő';Ei siBü 'B €É á3.É*g*s3-E H '.lE D'EH'#.?"N== 'e' 'o,6 'iiiEEE$5xü E€Btr :$tF[tiEg :SEE g+{Ee*'B*E m,F€g :ut:e$gÉ:E E:EE ;É,'31lF; >:ös!': .n * l l

2É 'ffEs€s Ea 3-

cll

c{

ctNCh

G

o

cll

q)

(l)

Oa

tlo(so.qoE{#BEÉ-:0.)Oo0Pxö(q-

P ..:()

(goöo=.(g oa-.=tr:a>€'PHSe'5b'9!V.E iö.(É -.^ c)

:o*,5 .EJ4.-J' .C)oÉ'O 63N-(, Lio.(Bid -o

F'N X^< á'9

r.63laH5o"o(sl<(B

U)-$

-o

(,(-)

.()

o:NIoCB-';)^.($.

0).o.VN:O(/)

XNrn i\l.o-l ??

,öbi4 J4)1É8E.(É H

tr-v.Ctr-(.)cCN

)4 aÉ(BP(rd(J _O

zl.Lrh\J13a["]

Jrdtiil(t?

trNviFF''(

N

oNo;d_o€ '9Á(,

5- r" É't.E' S $xÉrsps= .:1.\ b{i'BE :E$.-3;$'E E 1* s $s# € bH gt{Ee €i$ :$i -

Éc gif;Jgs$;E €ÉgÉE:*;;. $g.pEE*ö

EiBiEÉBÉBÉ

- .3 é',bÁ d!9HL i H.cr>ts>t .b -'o *& cd€ tr

vh,^\)H(\l€€E K€.* 'a'r v) 4 Ó'=-U t' }áS \-i d\.r(i:

s*€ Es$ *s*s *E€ HBss rr*'É Ei\\buÁi(v'(3-Hvt:.Y(n

SS'T EEB 's\ \)..< .^ F cnss€ xsü 'B

x9É 'E** E*E*9 EÉ'R HS I X ---: o -tNE.E :EiÉe .E

is€ H*fl$ gÉü!€::E B - -YüEÉEEEE'E'E'$:1

a#;sEs€* ítEJ E.S EL!.!l-!i{ o..6Ú

ci

s(a.{HN-a?zli lr{FteI.!,( Eruná>ú,z'32=>:r ts{>2,rt !i

H*r'A

(n.s$.o!N!\'qJtré"|{9B*OJ:] .ö .b(B.54 'P

-sE * s NN$ ; ,,s $t* É $ö *;.3 E r<: 'Eoq J4€ gs TBE ts Et s'€= €c .g- 6.üE ;E c'9 QSirOo)()5<'E-.oN-O}-'u:1.- O -'' 0) -y'cq s-YiO _9 l. _V ()'- r o)Eh Pb EB -vxES 1u U5 EE

= > *.- +1 & = E.o; S'dD b D > o'?.a> D ó- ű > 'q NA Én .!,

= Üi'o.l t, O

EÉ.xq,3 E; E!t* íE P€' trf;,^ r"E'\* XE:E :E PE E! q!.i*EE E'I llHEEEH E:E.PHEH2

=,f--,()Er r<ez'o I I

p ^

t I P - 'r I!.r.1. '= c 6E E X'..D Kr4 -U I*-:z dE qE EH;] o :e 'o p'o ö'o 'o.5s FÉ -bil '**0E I 6Er .:4.a mj'i-= N .oE 9=x o Ó! t =

.(o ().EE €€ $€ FEáEp s"g iÉ '5E=E

*E gi E$€.*o lJ- ,B.= €,8;= h gőé-o.l N N-j. J E ].p P

"5H .p!* NE !sRg

EEJ >,a.Í ' ^a;E6 e3E E9g á8:gP'öEa sNr ígü PBB*:l S:"J ,EX.p S.E6:tH'E:t IT; €sü.$.8 q '9" s t -:z r '1

-,''= *st_E 9s9 BH.-* ágSüEE" :,ExÉ ÉaH HB*eE$^É.E# EsÍ'SEH

ttigÉgEiE$É5É;grEEtE É,ü$ l.fi$iB* {.EE ;gE

zFEl.fr-t.)<{-.

f-l

J14Ef.!

N(nHFr

ti

N

cllcdr)\E ii:9 oo,5 € EqvEccNé .EU6

e_9a^ö s 5-\.gtr - 'O 'S):OE sENÜ" a .EL' F.b-i.$ K N s-E HEs-* r # NEHNaRT,0)E ö'F.B E E^ :Da É*,x o á a öÍJ }ool ':-r.o.r -V.H '9 E'F s .:.;9 .BExEsE pH* €'B* Bü'$=E'E sgss+.'S:E .H;S:*iÉ HETE3E'E*$ ;{;gE* €:EsB3e'€'Bs EEER\ii .- E:.s.$É.R'Eft í.Esrv* # tt;€s9IEN t:;Esa E s$ ésögEEs;i -$3€is,g E :i E;,ü=*EE=H E:ts:EJ# ; EE ctE E::- :9o''.E:fi{g-'B

=.B.E ásÉ EEá$ ÉsEEetp l EEE Es6 :oa lsBsÉ;# H 9*á 9:i T\rS.,...i

t

zraa=a

ol\/i-(

za13t4

6

aHNaÉHr-l-(a

zt3e

l+{)lrÖr

;*sv) '(! 'u.O l-9:2t hi :q.)obO.9.iS's{

=dN-itaÉH'9Ú"y.ntr Y .'eo b"4€ 9U:á():|- \o60 R : ;H80 E e- €s! I E.E,iE ü 9# g":E# 'á ' 9.:r iiE s EEB€-v ír, s É.r -rr ro - 't {oE$ E ilEgs.; P,a*_ÉsF,._ü' * Dtü E€3 tER€x;'5D ro >\Ja .-= e\otrt-t c E Eai'B IL;N--;\Nű o--. sz€ (3

rrr)Zr!3á#'9, R gEEE á $'\]H9U*.*(o N916 .e 'R.cdN(,E< 3 .Ó '9E^B' i :o)..-*-;{-:l;adv&6.8 ác 6séi€s ;E :€ÉÉs* €É $BEEle 5e gÉ

EEEa .l€ E$-9€s g 6E *o,5h3Nía NÉ 5o)4sE€B"'gs :[*frűER E:9 €B'u:,'E-P a-9 DtE€:E .*É e!EüHÉ EH 'R'*.aFEÉ b' o''5o-ó .q 16 e ö -n ÉE:ts.s trs É'E

EÉEt ;c ;EMF

o.B .U-0):aB-o ó-4(ke lÉ !:á ő.6 ro

-5atq;.o) -S rO .=9!-.b 'Qo, =.E s9 .BÉ

E$i EEö -s'.. É'ré' .. _:aE.7 Y'c> :a.óa* 'O NEa *:p Ég.^.€ = 'l* .o üü,3 EÉ ,á:(€(H.9O'r$

*'R*i td d-N

E*€-áÉaÉ EixEEEE€: "iESssitet 6$tt! l l ó oo*<qx+

Pb

s\io*Xg\,^.B JI,S:-U

süE.*r.b .9SNtsö-p.B-o =E E6$ aögü ö8'Rslx vÉ oN ü jj:#

á dq' .96FE "s\ q > 6* s.á 'E"i>ő bo'$ F '9

B üÉ Ei€{*t;$ !.E*Eg€sE E 3é'ce'! (g t-i d):o!ÚllÉ||.Y.<e .a

?hE,1 sÍlsiia :.a

. !?Z v

Flla S9a .= sFi|<r = B-^ A '-v

ől E'N>ú ;n-':z.4 z .ö ,.E ; -bo

-) F4 N.ó g-(d>.l=l oű..ú

*e É€E€\J _ t_ ct)

---Íl: ;J l -AFI^--N6:QEo)

.X.o K.v +r irjVt*-ox.B b3Z{

il 5^ É*o -c<-

iJ F\P

^o-.(t).s rs H.IÜ xss -9s trÉ ;ts E.E e|7 ?6I a?; =,o -cj-s Es EE Eti i's E6 :: sí

:: gN hJl * .ro* R.: S',.g E B;:= ."< >s E a€_.8 ,3x EE E .NS! I t- .E tr tr ^.*:*st's.g s ió; E B s3F€$s $* É Jss l sEs tprs*EPb - s ts€

-;ss ;'t EÉtÉsEs

x$sSsss IEfi€$EE.E,bg'Hsi'ss ÉE:xg9.*

$$giJs$ etgEÉ€E' > P'q] tr É 0)'É c! 63 d<ES <EEi I I I

zI

L{rnvgaiÍl

itHFIti{Érrl

E.oN(aF{Hl-.1

N

X-vv .CÜ

=:dLv tipVOr.Eq)

X'BY!VH-dHNqF AIlAN€wJv)i: .t :o '-y'V N .\ (UöoJ tr >(gN0)(E9AfN.j'X ^

l rn

€ $. Ü.3 sN'o q.l

:Bs .HE>E ö E qpEJ \ Á-n9-VE S É".='FHF E€p.* f es ;,li"+ st:i..o .P .' 5 r>';'N'u's'^ s "' ÜE.t'<SFÜ';cttr.--rx'RU

E-HS-'s a isE N- SH B S)<'o Q-s { *tr ü

6aF.tN-a?z!l!(Fl elr{ F{aá>úz.<7>H

^aY<r1a(, tj

HHÁan

l. iulntaelemzeseK

Amikor a lámpák belét lecsavarják _ jaj annak, amelyik égni mer!(Ancsel Éva)...i.., -. 'i

Amikor alap sző f aj, névm ás, határ oző szói vonatko zó névm ás

[Egyes szófaji felosztások kötőszói funkciója miatt kereszteződó

szófajiságúnak tekintik. A MGr. a névszói és a határozőszőivonatkozó névmásokat nem sorolja a kötőszók közé, mert ezek -szemben a kötószói szófajjal - nemcsak szemantikai és szintaktikaikapcsolóelemek, hanem a mondat szerkezetének szerves részei (vö.:

pl. Simon Gyöngyi 1974: 47, Balogh Judit 2001: a40).]'. '. ,- ._ ': "'

viszonyszó, névelő, határozott névelő

alapszőfaj, tulajdonképpeni alapszőfaj, (névszó), főnév, köznév,

konkrét. egyedi név

|Hibatehetőség: gÉjtőnévnek minősíteni. A gyíjtőnév nem aZ

egyedi nevek (egyes számban egy dolgot, személyt jelölők) többes

szánátjelenti, hanem olyan több élőlényből, élettelen dologból állócsapat, csoport nevét, amely már egyes számban is magában foglalja a

többség kategőriáját: nép, katonaság, növényzet stb. Vitatott:gyíjtőnév-e több alárendelt különboző fogalom folérendelt fogalma(pl. faj-nem): a MGr. a bútor, gyümölcs, virág típusú foneveket isgyűjtonévnek tekinti (MGr.:I29), más munkák azonban nem (pl.

Adamikné 1995: 22, Laczkő Krisztina 1997: 35, Nagy Katalin(szerk.) 2003:41.l

a|apszőfaj, tulajdonképpeni alapszőfaj, (névszó), fönév, köznév,

konkrét, egyedi név

alapszófaj, tulajdonképpeni aIapszőfaj, ige, cselekvést jelentő,

c selekvő, tr anzitiv, mozzanatos (kezdő)

aktuáli s szőfaj a: fonév ( aktuáli s szó faj váltás sal)

lexikai szőfaj a: mondatszó, indulatszó

[A példa jól mutatja, hogy az aktuális szófajváltást a mondatrész(itt: alany) szófaji jellege (: grammatikai szófajisága) hívja elő. Azalany csak főnév vagy fonévi értékű szó lehet. (Szófajváltásra akkorvan szükség, ha a lexikai szőfaj saját tulajdonságaiból adódóan nem

képes betölteni egy-egy mondatrész szerepét, tehát grammatikai

tulajdonságai nem egyeznek meg aZ aktuális mondatrész által eloírtgrammatikai szó faj i sággal). ]

lámpák

annak alapszófaj, névmás, főnévi mutató névmás

|Hib alehető s é g : határozőszói mutató névmásnak minősíteni' Azelhatárolás nem könnyű, számta|an problémát vet fel (ugyanúgy, minta ragos névszók és a határozőszők megkiilönböztetése). Nehezíti az

elemzést, hogy mind a ragos névszók, mind a határozőszók a mondat-A - ^- ^- cA^A,,: *''+n+Á _á.'*Áo o ÍAnA',i +n1ÁqlA1zn1rot

belét

lecsavarják

jaj

amelyik

égni

mer

A télek akkor öregszik,

A

lélek

vehetifel;csakragmorfemákkalegyüttképeshatítrozőimondatrész-szerepbetöltésére.(Aszófajfelismerését'nehezitímégazírásbanjelcili teljes hasonulá. i') A határozőszői (mutató) névmás

önmagában, ,rir"orrftó eieÁ nékül képes betölteni a. határozői

mondatrészt (fogalái tartalma a helyre' idore stb' utalást jelenti)'

ÍLltalábalnemistoldalékolható.Ahatározőszóinévmásnemcsakhatfuozőszót, hanem ragos és névutós névszót is helyettesithet (az ott

batérozőszói mutató né"vmás p|. a kinn, benn határozoszőt, de pl. a

sz:o,bában, a pad alatt ragos, i11' névutós főneveket is)'

Úgyelntink kell arra, troiy a határozőragos mutato névmások esetében

is előfordulhat ,,tömbör-ödér'' (vö.: a hatÍrozőragos névszók és a

határ oző szók elhatáro l ásáró l írottakkal)'

P7. Erre inctulj! (hatfuozőszói mutató névmás);

Erre válaszolj ! (főnévi mutató névmás)"|

alapszófaj, névmás, főnévi vonatkozó névmás

a|apszőfaj, átmeneti szőfaj"l' főnévi igenév

aiapszőfq,ige,állapototjelentő,cselekvő,tranzitiv,tartós-huzamos:folyamatos

ha már földön jarnak a vógyai, szárnytalanrzl' (Ancsel Éva)

vi szonyszó, névelő' határ ozott névelo

a|apszófaj, tulajdonképpeni a|apszőfaj' (névszó)' főnév' köznév

plrrnnf főnév

akkor

öregszik

ha

alapszőfaj, névmás, határozőszói mutató névmás

a|apszőfaj, tulaj donképpeni alapszófaj, ige, állapotot j elentő, medi ál i sige, intr anzitív, tartó s-huzamo s : fo lyam ato s

viszonysző,,kcitőszó,lf,eltételes (csak mondatkapcsoló)

viszonyszó, partikula (rémakiemelő)|H i b a l e h e t ő s é g : alapszőfajnak' időhatár ozőszőnak minősíteni. Haaz lenne, önálló, autoszemantikus jelentésti, önma gában mondatrész_szerepű volna, az igei állítmanyhoz kapcsolódna. Pl. Már járnak avonatok.A megkülönböztetést segíti még: a partikulára semmilyen módon nemkérdezhetünk.A már kettős szófajiságú szó. A kettős (hármas) szófajúszavak jellemzője: a lexémában több szőfaj tulajdonságai egyentomértékben vannak jelen, a konkrét mondatokban - szóelofórdulásként- azonban mindig eldönthető, hogy jelentésük, alaki viselkedésük,mondatbeli szerepük a|apj án melyik szőfaji órtékb en s zerepe lnek.

ma.r

r_trrtl-_

r

Pl. Este érkezik a barátom, ezért várom az estét. Az összetett mondatelso tagmondatában található este hrltarozószo: idofogalmat fejezki, nem toldalékolhatő, a tagmondatban időhatároző' Az estét főnév:megnevező funkciójú' tárgyragos, a második tagmondat igei állítmá-nyának tárgya; jelzőt is kaphatna: p\. a szép estét várom.]

alapszőfaj, tulajdonképpeni alapszofaj, (névszó), főnév' köznév,konkrét, egyedi név

alapszőfaj, tulajdonképpeni alapszőfaj, ige, cselekvést jelentő,c s elekvő, intr anzitiv, tartó s _huz amo s : fo lyamato s

alapszőfaj, tulajdonképpeni alapszőfaj, (névszó), fonév, köznév,elvont főnévt--

{

i-:{

i.i-i

|..{

t-.-

It_

t:

t_l*1,

l-rfrIH

Irr+

t:}T

T

tF

Íoldon

járnak

vágyai

szárnytalarull alapszőfaj, tulajdonképpeni alapszőfaj, (névszó), melléknév,viszonyító melléknév[A melléknévhez (számnévhez) járulo -n, -()n, -en; -lag, -leg; -ul, iil; -SZor, -szer, -szór toldalékmorfémák megítélése nem egyér1elmű amagyar nyelvtudományban. Az utolsó hármat már a MGr. isképzószeru ragnak minősíti (vö.: még pl. Ágoston Mihály I97I:7-51., Antal Lász|ő 196I.; Elekfi 2002:24; Kiefer Ferenc 1987:48I-6,Pete István 2003: 308-13; T. Somogyi Magda 2000). 'Iobb szerző afenti to1dalékmorfémákkal létrehozott alakokat határozószóknaktekinti. Mi ezt az elemzést kevésbé tartjuk elfogadhatónak, mertennek következtében a hatÍrozőszok kategőriája,,partta|anabbá"válna, elmosódnának pl. a (nyelvtörténeti) különbségek amegszilárdulással létrejött határozőszók és a morfológiailag mégtagolható, jelentésükben sem tömbösödött ragos névszók között.Elmosódna aZ is, hogy leíró szempontból a határozószókönmagukban képesek mondatrészszerep betöltésére' a névszókatpedig csak a rag teszi erre alkalmassá. A fenti ragokkal ellátottszóalakokat tehát melléknévnek tekintjük (vö.: rnég pl. D. MátaiMária MNy. 1988: 31-44,D' Mátai Mária 2003: 409-|4)']

[A kérdéshez |. még az Elemzési feladatok 1 1. mondatának (egyetlen)egyszer szőalak1át' Azelemzendő mondatban aZ egyszer ragos számnév (a MGr.-ban mennyiséget jelentőmelléknév), jelentóse 'egy alkalommal'. Más szövegkörnyezetben megfigyelhetjük, hogy aragos névszó lexikalizálódhatott, jelentésbeli elkülönülés történt, a szóalaknak'látszólagos'' a szerkezete: p|. Egyszer volt, hol nem volt.''', Egyszer majd elmegyek hozzátok(: valamikor). Ezekben a mondatokban aZ egyszer mát határozőszo. A ragos névszók és ahatározőszők elhatarolásában tehát vagy a szőtő, vagy a toldalék, vagy mindkettőelhomályosulása, más esetben a jelentésbe|i tömbösödés segíthet (vö.: D. Mátai 2OO3: 4II,Magyar leíró nyelvtani segédkönyv 1994: 57). A határozőszóvá válásnak diakrón és szinkrónszempontból is különbözo stádiumai vannak (enől részletesen még D. Mátai MNy. 1988: 3144).)

19

Az ember lehet szabadabb s(AncselÉva)

Az

ember

Iehet

szabadabb(legszabadabb)

s ... ... ... ls

Csak

alapfok

AZ

miért

eIérhetetlen

,- ts'

viszonyszó' névelő,

I.

határozott névelő

még legszabadabb is. Csak az az alapfok, az miért elérhetetlen? !

meg

a|apszőfaj, tulajdonképpeni alapszófaj, (névszó), fonév' köznév'

konkrét,,'egyedi név

viszonyszó' segédige, mondatrészteremtő segédige (kopula)

[A névszói-igei attitmány segédigéje, alkalmassá teszi a névszőt az

attt-a.'yi szerep betöltésére, toldalékmorféma-értékű (ható

jelentésí). Morfológiai természetű kapcsolatokban jelenik meg, ez is

elkülöníti az azonos alakú, de önmagában aZ igei állítmány

betöltésére alkalmas létezést jelentő igealaktól: pI. Nyáron lehet

pihenni, Egyedül lehet lenni stb.)fjnna. veteáény képvisel Elekfi Lász|ő, szerinte ige és segédige

i.,lr.ltt ,r"rn ,"ófu3i t<iitonbsegekről van szó, csak sajátos mondattani

szerepről (vö.: Elekfi 2002:28).]

alap szőfaj, tul aj donképp eni alap szó faj, (névszó), mel l éknév, minő sítő

melléknév,r

-' '' tt -'rr'/r "1'

viszonyszó, kötőszó, mellérendelő kötőszó, hozzátoldő kapcsolatos

viszonyszó, partikula (viszonltó)

viszonyszó, partikula (modá1is-pragmatikai)

alapszőfaj, névmás, főnévi mutató névmás

vi szonyszó hévelő, határ ozott névelő

|Hibalehetőség: a főnévi (távolra) mutató névmás és a történetileg

üelőle kialakuló (hangsúlyát veszített) batározott névelő fel nem

ismerése, felcserélése. A mutató névmás - szemben a határozott

névelővel - utaló szerepű, van önálló mondatrészértéke, toldalékol-

ható (pl. azok az atapfokok), hangsúlyos' A névelő nem morfológiai

természetű szerkezetekben j elenhet meg'

a|apszőfaj, tulajdonképpeni alapszőfaj, (névszó), főnév' kozó9v'

elvont fónév

alapszófaj; névmás, fonévi mutató névmás

alapszőfaj,' névÍnás, határozőszői kérdő névmás (De: pl' Miért

nyultál? (d tóllért) --- fonévi kérdő névmás

alap szó faj, tulaj donképp eni alap szó faj, (névszó), melléknév, minő sítő

t_rElrFIEEEEtF-!

l:EtItllrFrFrIt

E

"r

Il

Szabad-e Dévénynél betörnöm / Uj időlcrtek új dalaival? (Ady Endre)

Szabad alap sző f q, tul aj donk épp eni al ap s z ó faj, (név szó ), m e l l ékn év

fJellemzője, hogy fibnévi igenévi alany mellett képes az á|litmányszerepének betöltésére. Mivel az állitmány grammatikai szófaja ige(az állitmány igei természetű), a melléknévi lexikai szőfajű szabadeltolódhat az ige irányába, esetleg felvehet igei toldalékokat is:Szabadna elmennem? Szabadj on elmondanom.(Vö.: G' Varga Györgyi 197a:70-7I.)]

viszonyszó, partikula (a modális alapérték jelölője) . ,.

i

alap sző faj, tulaj donképpeni al ap szó faj, (névszó ), fonöv;'ful aj donnév,földrajzi név

alapszőfaj, átmeneti szófajú szó, főnévi igenév

[A betörnöm mondatbeli viselkedóse illusztrálja az átmenetiszófajiság lényegét, azt, hogy - most csak ezt a szempontotfigyelembe véve is - kót szőfaj tulajdonságait elválaszthatatlanu|összefonódv a, egyszerr e hotdozza magÍhan: mondatrészértéke alany(- fonévi tulajdonság); viszont határozői bővítménye van (dalokkal)__+ igei tulajdonság.]

a|ap szőfaj, tulaj donképp eni alap szó faj, (névszó), me lléknév, minő s ítőmelléknév

a|apszőfaj, tulajdonképpeni alapszőfaj, (névszó), fonév, köznév'elvont fonév

alapszőfaj, tulajdonkóppeni a|apszőfaj, (névszó), fonév. köznév,konkréd9/"egyéal nev

[A főnév fajtáinak elkülönítése nem könnyű, általában a jelentésalapjÍn történik, hiszen az a|aktani viselkedést és a szintaktikaiszerepet tekintve nincs lényeges kiilönbség az alcsoportok között:

,,Sem aZ elvont, sem a konkrét főnévnek nincs grammatikaikövetkezménye'' (Simon Györgyi 1974: 35). A beszédhelyzet, aszövegö sszefiiggés szintén b efo lyásolh atj a a fönév fajtáj át.]

-e

Dévénynél

betörnöm

új

időknek

dalaival

Hétfőn, mikor a hőség rekkenő,eszembe ötlik egy Bökkenő:hogy kicsoda a micsoda,s hogy mikor és hová az akkor és oda. (A.A. Milne: Micimackó)

Hétfőn alapszőfaj, tulajdonképpeni a|apszőfaj, (névszó), fonév, köznév,konkrét egyedi név

[A hét napjait főnéwel nevezzik meg, közü|uk a vasárnap azonbanmár a többszófajú szavak tulajdonságait is példázza. Vasárnappihenünk (hatátrozősző). A vasárnapjaink szépek lesznek (főnév)']

21

mikor

hőség

rekkenő

eszembe

ötlik

egy

Bökkenő

hogy

kicsoda

a, az

micsoda

s, és

mikor

alap szó faj } névmás, határ oző szó i vonatkozó névmás

|Hibatehetőség: kérdőnévmási határozőszőnak minősíteni. Aiévesztés oka, hogy a vonatkozó névmások c- (eredetileg mutató

névmási) összetevője elmaradhat, igy a vonatkozó névmások

homonimát alkothatnak a kérdő névmásokkal. Pl' Az jött el, (a)kit

vártam. Elmegyek oda, (a)hová mindig is vágytam'f

t:'

viszonyszó,] névelő, határ ozott névelő

a|apszőfaj, tulajdonképpeni alapszőfaj, (névszó), főnév, köznév,

elvont

alapsző faj, átmeneti szó faj ú szó, folyamato s m elléknévi i gen év

(Kcizel áil a melléknévhez, állítmányi szerepe ls ezt támasztja alá. Amelléknévi igenevek gyakran melléknevesülnek vagy fónevesülnek'

de a szófajratta' tényét nem mindig egyszeru megállapítani. Alehetséges ,,fogódzókról'' l. MGr.: 237 ')

a?apszőfaj, tulajdonképpeni alapszófaj, (névszó)' főnév, köznév'

elvont

a|ap szőfaj, tulaj donképp eni alapszó faj, i ge, történést j elentő, medi áli s

ige, tntr anzitív, mozzanato s

ivi szonyszó,' nével ő, határ ozat|an név elő

i

a?ap szőfaj, tul aj donképpeni alap szó faj, (névszó), főnév ] tul aj donnév,

cím(A példa igazo|hatja több kutató véleményét: a tulajdonnevet nem

kelláne külön szófaji csoportnak tekinteni, mivel valamel1

szóalavszőszerkezetlmondat nem nyelvi kritériumok alapján lesz

név. Vö.: MGr.: 127.)

viszonyszó,' kötőszó, alárendelő

:

alapszófaj,inévmás, fónévi kérdő névmás

viszonyszó, névelő, határozott névelő(A követő szóelőfordulás előtt az aktuális szofajváItást jelöli.)

aktuális szőfaja: fonév ( a kt u á l i s s z ófaj v á l t á s s a l ) |

lexikai szőfaja: főnévi kérdő névmás

viszonyszó,,kötőszó, mellérendelő kapcsolatos kötoszó

(A s itt tagmondatokat, az ás mondatrészeket köt össze')

;

alap szó faj ] névmás, hattr oző szó i kérdő névmás (időre kérdezo)

^1 ^- ^-rc^:, ^ A,,^Á- ;.n+irnzAczAi ltáráA néwrnás íhelwe kérrlező)

r_l-.riItr1-.1Il-ifl-.-lr:ttt:IEt-:l-r+

tr_!E

t-:Ftt

r'"It

1-=

FlE -rIE

EF

akkor

oda

aktuális szőfqa: fonóv ( a kt u it l i s s z ófaj v á t Í á s s a l )':lexikai szófaja: határozoszói mutató névmás (időre mutató)

aktuális szőfaja:fónév (aktuáIis szófajvaItással) Í 'lexikai szőfqa: határoző szói mutató névmás (helyre mutató)

|A lexikai szófaj a lexémák szőtári jelentéséhez lartoző szőfqijelentés. Megmutada, hogy az adott lexéma természetéből adódóanvárhatóan milyen mondatrészszerepben és milyen alakban jelenikmeg a megvalósuló mondatban. Az aktuális szófaj a konkrétmondatok szóelőfordulásainak szőfaji jelentése. A lexikai és azaktuális szőfaj általában megegyezik. Ha valamely sző lexikaiszófajiságából adódóan mégsem képes a kivént mondatrészszerepbetöltésére, aktuális szófajváltás torténlk (l. fentebb). Ilyenkor asző fogalmi-lexikai jelentése nem változlk, csak a grammatikaijelentése.]

II. Elemzési feladatok

a) E\emezze az alábbi Ancsel Éva-idézetek mondatainak minden szavát szőfajtaniszempontból! (Ancsel Éva: Bekezdések az embenől. Hibiszkusz Könyvkiadó, Bp., 1991)

]. A semmi ágán is megél a szív, ha elhallatszik hozzá a szomszédos ágon ülő dobbanása.

2. Ahol elvesznek a tradíciók, ott kilyukad az idő, és elpereg a múlt'

3' Nem elég, ha az ember életútjánakfelén egy sötét nagy erdőbe ér, el is kell tévedni benne

- hogy egy kicsike tisztánlátást kiérdemeljen.

4. Aki az egész világban csalódott, vajon nem tart-e attól, hogy egy szép napon az egész

világ fogja magát, és csalódik őbenne?

5. Ha nem ismernénk a feltételes módot, talán kevesebbet szenvednénk, de mi maradna

belőlünk?

6. Aki nem tud szeretni, az hiába keresi a kulcsot, amellyel belülről magára zárta ajtaját.

7. Ha valaki alacsony, azon nincs miÍ nevetni' Amíg talapzatra nem áll.

8. Nagyon sokszor kell földig görnyedni, földig öregedni terhek alatt, és nűgyon jol kell

ismerni afoldet, hogy az ember háta egyenes maradjon.

9. Az, aki senkit sem tud szeretni, bűnt se tud elkövetni. De ettől még nem bűntelen.

] 0. Annál teljesebb az ember, minél hiánytalanabbul szétosztja magát szüntelenül.

I ]. Az igazság hasonlít egy olyan haranghoz, amely egyetlenegyszer kondul, de megállnak

tőle az órák.

] 2' Farkasszemet nézni a kudarccal és végigmondani _ ez azért már majdnem győzelem.

23

l-

ALAKTAN

tl;

El-fl

t;Et:-l-nrtnntnnl-tt-:rrIsI$

Tőtani alapfogalmak:

Tőtípus:

Egyalakú tő:

Többalakú tő:

A szóelemekre bontáskor azAbszolút tő:

Relatív tő:

Zárt szóalak:

Lexikai tő:

Szintaktikai tő:

Relatíve szabad

Azok a szótövek, amelyeknek tőalakjai között ulyanaz a hasonlóság és kü-lönbözőség van' egy tőtípusba sorolhatók. (A tőtani besoroláskor általábartaz irott képet, a ragok és jelek előtti tőváltakozást vesszük figyelembe; nemvagyunk tekintettel a j elentéstanilag elszigetelődött alakokra.)

A tő a különfele toldalékok elótt változatlan marad (abszolút töve mindigrelatíve szab ad tőmorféma).

Bizonyos toldalékok előtt, toldaléktípustól fiiggően két vagy több alakválto-zata (alternánsa) van. (Az abszolút tó lehet relatíve szabad és kötött tőmor-fema is: pl. bokorlban : bokrlok).

alábbi fogalmakkal dolgozunk:Morfológiailag tovább nem tagolható.

Mindi g morfemaszerke.1$ m9g kapc so lh atő ho zzá to ldal ék.

A szőlezáró szerepű ragmorfémával \ezárt szőalak, mársemmilyen toldalékot nem vehet fel.

Maga az abszolűt tő, ill. a tőmorféma + képző(k) önállólexémát adó kapcsolata (vö.: lexikai morfémák) ' Pl' ház-,házas-, házasscíg-.

Abszolút, ill. relatív tomorfema + jel(ek) kapcsolata (a jelnem hoz létre új lexémát, grammatikai jelentést hordoz). Pl.házak-, házaké-.

[A szintaktikai tő fogalmának bevezetése segíthet bizonyoselemzési buktatók elkerülésében is. A problémát a szintakti-kai tőnek olyan, líttszőlag azonos morfémaszerkezettel valóösszekeverése jelenti, amelyben zéró morféma (a) találha-tó. Pl. az olvasnának igealak relatív, szintaktikai töve olvas-ná-, amelyet itt a -nak általÍnos ragozásiTl3. személyÍi igeiszemélyrag követ, nem azonos az ő olvasná (a könyvet) zártigealakjával (ebben a határozott ragozást is jelölő feltételesmódjel úÍn a morfémában realizálódik aZ egyes szám har-madik személyű igei személyrag). (Vö.: még a mintaelemzé-sek evéseinknél, sárgítsa szóelemekre bontását is.) Vö.:MGr.: 49.1

tőmorféma:Tulajdonképpen az un. szőtfui tövek egy része. A magyarbanaz elvontan' a nyelv síkján létezó szőtári alak (a lexéma) és aszőtári tő a felszínen azonos (ház, ház-). Az igei és a névszóitőmorfémák jellemző sajátja azonban az, hogy önálló meg-nyilatkozássá válásukhoz, mondatba kerülésrikhöz szükség-szeni őket ellátnunk jel- vagy ragmorfémákkal (testesekkel,

tri

27

de akar testetleneKKel (: zcl u tlrur lstrr.'r\Nar,, ro' I \ ezsv

morfémákjellemzóje,hogymásszóelemnélkül,önmagukbanis előfordulhatnak a mondatban (pl. a flektáló nyelvekben).

Az agglutináló nyelvekben, így a magyarban is viszonyiag

t<evés iőmo{émárajellemző ez (vö.: szükségszerűen sza-

bail, potenciálisan szabad tőmorféma:MGr': 46')' Az

igei és névszói tőmorfémák a fentiek miatt szabadok nem,

lágfelj ebb r e l at ív e s z a b a d o k lehetnek, relatív szabadságu-

kat éppen azérő morféma felvétele okozza'

Az e^gyalakú tövek abszolút töve mindig relatíve szabad mor-

fémi-atöbbalakúak esetében meg kell különböztetnünk a re-

latíve szabad (pl. ló-, tesz-) és a kötött morfémás tövet, töve-

1zpt (n1 lnts- tets- te- Íó-\.

getoveK

\tőtípusbasoroláshozakövetkezoalakokadhatnaksegítséget:szőtárinódúalak,E/3.múttidejűalak,azigébőlképzettfolyamatosmelléknévieto) képzős alak.

a|ak, El2. felszólítiigenév, ható (művel

IG áll, tanít, ír, mond, bánt stb'\)

B)fr^gr(,hiányos változatú ak : zörög, ugrik, fi)rdik stb'

zörög, zörg-ugrik, ugor-

2. v-s változatúak:a) csupán y-s tiivűek: sző' nő fő' Iő' ró' rí

sző, szöv-

b)se.esv.sváútozatÍrrk:tesz,lesz,vesz,visz,hisz,eszik,iszikrcSz, tev-, te-, té-

c) sz_esl d_s és v-s válr;il:i!;*q'zik stb.

alsz-, alv-, alud-' al-_ dicsekszik-típus: cselekszik' gyanakszik stb'

- dt"r"kecl-, dicsel<sz-' dicsekv'

3. sz-et d-vel váltakoztató ttivek: "r:r""r;:': f::::rr:zik'

betegszlk stb'

4. n-es váútozatű tövek:megy, men-, me-, mé-van, vagy, val- val-jön, jöv- jö-

5. sz-es és e-s változatŰt igékz ig1,,ekszik, szánclékszik, emlétcszikigyeksz-, igyekez-

MGr. + 6. sl - s és szt - sz váitozatÍlak: fest' éleszt

fest, fes- (felszólító módban: /ess)éleszt, élesz- (felszólító módban: élessz)

7. t - s váútozatűak: alkot, lanat, üt (Íövidmgh. + -r végriek) (+ lát, bocsát)alkot, alkos- (felszólító módban: alkoss)lát, lás- (felszólító rnódban: /áss)

Névszótövek

A tőtípusba soroláshoz a szőtái alakot, a tárgyesetet, a többes számualanyesetet , az El3. sze-mélyí birtokos személyragos/jeles alakot; az -s képzos melléknevet, az -ít, -ul, -üt képzősalakot, számnevek esetében a -d, -dik képzős alakot vehetjük figyelembe.

A) EcynurcÚ NÉvszÓrÖvrrl. Maganhangzós végűek: hajó, kávé stb,.

2. Mássalhangzős végűek: ház, pad, hat stb.3. H-ravégződők: düh, sah stb.

B) TÖnnaurÚ NtYszÓTÖvpr (

l. Messahangzóral.Hangzőhiányos váitozatűak: bokor, bokr- (kóröm, szerelem, selyem stb.)

Hangátvető vagy hangugrató tövek: kehely, pehely, teherteher, terh-

2. Tőbelseji időtartamot váltakoztató tiivek z kéz, híd, kút, tűz, madár stb.kéz, kez-

tt. tvtaeánhangzóra1. Tővégi időtartamot váltakoztató ttivek'.fa, béke, barna, kertje stb.

Ío, fá-2. Véghangzóhiányos névszótövek: borjú, fiú, varjú, könnyű, fekete stb.

borjú, borj-3. ó't a'val, ő-t e-velváitakoztató tövek (MGr. hangszínt és időtartamot

váitakoztató tövek): apró, erdő, kettő stb.ajíó, ajta-mező, meze-

4. v-s v áltozatű névszótövek:a) Időtartam-váltakoztató tövek: ló, kő, fíi stb.

ló, lov-

-29

t::'ili-

=b) Hangszínt és időtartamot váltakoztatő tövek: hó, tó, szó stb.hó, hav-

c) Véghangzóhiányos v -s v áltozatuak: falu, daru, t etű stb.falu, falv-

d)Yá|tozatlan tőhangzós y-s változatuak: mű, bőmű, míív-

III. Kever

AIternáció

A magyar nyelv egylk legjellemzőbb morfológiai (morfofonológiai) sajátossága, hogy sző-e 1 em e i nek j e l entő s r és z e al akv álto zat(ok)b an é l.Az alábbiakban azokra az alternánsokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek az elemzésben a leg-több gondot okozzák.A felszólító mód jelének alternánsai (morfológiailagmegJtatározott, kötött altemáció)

Invariáns: [J] -j @l.vár|j, ét[j, ad|j, olvas|s,főz|z, sző[j stb.)

-jj (csak: jö|jj, jö|jj|etek)

-gy (ahisz kivételével aZSz-es v-s igetövekben)ve|gy|él, i|gy|atok, té|gy stb.

-ggy (csak: hilsgy, hi|ggy!ük)

-o [egyes szám második személyú, tárgyas ragozásu rövi-debb igelakban: pl. vár|d: a -d igei személyrag(l);az SZ-es y-s és a csupiín v-s tőtípusú igelakon megnyultigei személyr ag található : pl. e + a + o +á d, s z ő + Q + g a 44(a felszólító mód jelén kívül ajelen idő is o fokon van)]

-s (a + végíi igéknél: fus|s, halass|z stb.)

A birtoktöbbesítő jeI alternánsai:

Invariáns [I] -i (pl. hajói, cipői stb.)

-ai (p1. házai, ablakai stb.)

-ei (pl. kezei, fiizetei stb.)

-jai (pl. pontjai, padjai srb.)

lei (pl. kertjei, szentjei stb.)

r-

ll-!

:l

I-t

:l{

_t-

:l

30

-1, -ut, -eL, :JuL, :Je-d-a-nk-tok, lek-k

(Vö.: Rácz Endre I974:146)

|Az álta|in'tos iskolai tankönyvek többségében a toldaléktömbös felfogásnak megfelelő rend-szert találjuk: a toldaléktömb együttesen fejezi ki a birtokos számát és személyét, illetve a

birtok számát.A ház, kéz, pad, kert, hajó lexémák segítségével:

ElI. -aim, -eim, -jaim, -jeim, -im

El2. -aid, -eid, -jaid, -jeid, -id

El3. -ai, -ei, -jai, -jei, -i

TlI. -aink, -eink, -jaink, -jeink, -ink

T12. -aitok, -eitek, -jaitok, -jeitek, -itok, -itek

T13. -aik, -eik, -jaik, -jeik, -ik

Vö': Rácz Endre 1974: 143-44']

Munkákban a birtokos személyrag/jel elnevezést használjuk, mert véleményünk szerint'kétarcú' ez a toldalékmorféma. Jeltulajdonsága, hogy nem szőlezárő szerepú: más jel is állhatutána, viszonyrag követheti. Teljes paradigmasora, szám- és személybeli egyeztető szerepeazonban ragfunkció.

A főnévi igenév képzőjének alternánsai

t- Nu -ni (pI. adni, olvasni, kérni stb.)

-nni (az sz-esv-s igetövekben: te|nni, ve|nni, e|nni stb.

-n- (a fonévi igenév személyragozott első és második személyíi alakjaiban:

ad|n|om, o lvas|n|otok, kér|n|ün:k stb.)

-nn_ (az sz-s v-s igetövekben az első és második személyú személyragozott

alakokban : t e|nn|ed, v e|nn|et ek, e|nn|ünk stb.)

A Í'eltételes mód jetének alternánsai

[_ NA, - NE; - NÁ, -NÉ1 -na, -né (p|. ad|na, kér|ne, ad|ná, kér|né

stb.)

-nne, -nné (az -sz-es v-s igetöveknél:

ve|nne, i|nna, ve|nné,

stb.

e|nné|nek, hi|nné|tek

(Ügyeljiink a -n-es tőtípusba tartoző igék helyes szóelemekre bontására: a jön, megy, van mor'fémaszerke zetetben aZ -n a szőtő része: iön|ni, men|n|etek, men|né|tek, van|ni (van) stb.)

I.

eszik

Mintaelemzések

esz--ik

eszik

abszolút tő, lexikai tő, kötött tő, sz-es v-s tőtípusú igetőegyes szám harmadik személyu ikes ragozásű' igei sze-

mély'ragzárt szőalak

abszolút tő' lexikai tő, kötött tő, sz-es v-s tőtípusú igető

a felszólító mód jelerelatív, szintaktikai tőtöbbes szám második személyúhatározott ragozású igeiszemélyrag(Többes szám második személyben múlt időben és fel-szőIitő módban az *atok l *etek, -átok l -étek aZ áItaIá-

nos és ahatározott ragozás különbségét hordozza (vö.:

Velcsov Mártonné I974: I3L).lzárt szóalak

abszolút tő, lexikai tő' kötött tő' sz-es v-s tőtípusú igető

a felszólító mód jele (!)

a jelen idő jeleegyes szám második személyú hatilrozott ragozású igeiszeméIyrag (megnyult)zárt szőalak

abszolút tő' lexikai tő, kötött tő, sz-es v-s tőtípusú igeto

a feltételes mód jele (!) fEgyes szám harmadik sze_

mélyben jelö|i az általános és a határozott ragozás ku-lönbségét is (vö.: enné).)igei személyragzáfi szőalak

egyétek

egyétek

edd

edd

e--nne

aenne

-r{

II-l't

I-Él-ltlÍ{

IÍ{

l:l1r

:r-l

:l4

lÍ!

:l'1t

_]-lr

:lÍ

í7.41

e-ov-öJ

egy--étek

e-

aa-dd

32

De'. mennemen- abszolút tő, lexikai tő, kötött tő, n-es tőtípus (!)-ne a feltételes mód jelea igei személyragmenne zárt szőalak

ennetek

ettél

a)

e--nn--(e)tek

ennetek

e-

-tt-ett--él

ettél

ev--es-

eves--ei-

[A szóelemekre bontás előtt a hibák elkerülése végettfontos a szőa|ak szőfajának meghatározása' A fonévii genév személyrag ozott alak1 ának feli smeré s ét nehezíti,hogy benne _ a harmadik személyű alakokat kivéve -az igenév -ni képzője alakvá|tozatában van jelen. Fel-ismerését segíti viszont, hogy mondatban a főnévi ige-név személyragozott változata csak bizonyos állítmá-nyok mellett jelenhet meg (kell, illik, nehéz, hasznosstb.), s nem utalhat közvetlenül a cselekvéshordozóra(nem tehető ki mellé nominativusban álló cselekvés-hordozó: ti ennetek). A fonévi igenév szeméIyragozottalakjának felismeréséhez tebát alkalmazhatjuk a + kellés a - nominativusban álló cselekvéshordozó próbáját.Az igealakokat ezze| szemben a - kell és a + nominati-vusban álló cselekvés-hordozó jellemzi: vo.: ti enné-tek).

abszolút tő, lexikai tő, kötött tő, sz-es v-s tőtípusú igetőa fonévi igenév képzőjea főnévi igenév személyragtra, többes szám másodikszemélyúi cselekvéshordozóra utal

fAzonos eredetű a birtokos személyragokkal/jelekkel,de attól már alakjában (harmadik személyben nincs7-sváItozatu alternánsa) s funkciójában is elkülönült _--+ le-író szempontból célszerií a fonévi igenév szemé|yagsá-nak nevezni (de a fentiek miatt nem tekinthető igeiszemélyragnak!).]z,árt szőa|ak

abszolút tő' lexikai tő,

a múlt idő jelerelatív tő, szintaktikaiegyes szám másodikszemélyragzárt szőa|ak

kötött tő, sz-es v-s tőtípusú igető

tőszemélyú általános ragozású igei

abszolút tő, lexikai tő, kötött tő, sz-es v-s tőtípusdeverbális nomenképző, többalaku kepző, elvont fő-

névképzőrelatív, lexikai tőa birtoktobbesítő j el (alternánsa)

evéseinlrnél

evései- relatív szintaktikai tő(FoNToS! ez atő nem egyen|ő az 'ő evései ' alakválto-zattal, ahol a birtoktöbbesítő jelet a morfémájú birto-kos személyraljel követheti csak)

-nk többes szám első személyű birtokos szemé|yraglje|evéseink- relatív, szintaktikai tő-nél esetrag (adessivusi)ev é s e i n kn é l zárt sző alak

--+ ez a szóelemekre bontás a birtoktöbbesítő j"lalternánsaival operáló felfogást tükrözi (vö.: MGr.:189, ill' Rácz Endre T974: ),4548)

b) a toldaléktömbös felfogás szerint (vö.: Rácz Endre I974: I43-L45\: evéseinloúl az -eink többfunkciós toldalékmorféma, együttutal a birtok többségére és a birtokos számára, illetve személyére:több birtokra utaló többes szám elso személyű birtokos személy-ragljel.evéseink- relatív, szintaktikai tő-nél esetrag (adessivusi)ev é s e i n lcrt é l zárt sző alak

sárgítsa sárg- abszolút tő, lexikai tő, kötött tő, véghangzóhiányosnévszótő

|A sárga lexéma több színnévhez (pl' fekete, barna)hasonlóan keverék tőtípusú, hiszen más toldalékmorfe-mák előtt tővégi időtartamot vá|takoztató totípuskéntviselkedik: sárgák -- sárgó- : az abszolút, kötött tő.Vö.: MGr': 180.]

-ít denomális verbumképző, egyalakuképzó,'valamilyen-né tesz'jelentésű

sárgír relativ lexikai tő-s- a felszólító mód jele (-t végú igéken)sárgíts- relatív, szintaktikai tő (Nem azonos a ,,te sárgíls'' mor-

fémaszerkezette|, amelyben a a morfémás El2. szemé-lyÍ alanyi ragozásu igei szeméIyrag zárt szőalakot hozlétre.)

-a egyes szám harmadik szemé|yú, határozott (tárgyas)r agozású igei személyrag

sárgítsa zárt szőalak

lelketlenül lelk- abszolút tő, lexikai tó, kötött tő, keverék tőtípus:tőbelseji időtartamot vá|takoztató és hangzóhiányos tő-típus egyszerre (ugyanígy viselkedik bizonyos toldalé-kok előtt három szavunk is: pl. harmadik)

-etlen denominális nomenképző, többalakú képzo, fosztó-képzó

lelketlen- relatív, lexikai tő-ül esetrag (essivusi-modá1isi)

|-Á l\íílr \zAnzAczarí\ rqmq1r fplriníi ílr.tÍ(i.. 'n1\

E-Errf4,

l:F-r,ltInrtFí

l:rrrrrF-ll

l-rl\.t.rr-,ltrFF

F

Hibalehetőség: összekeverni az azonos alaku -ul, -üldeverbális nomenképzővel (újul, szépül), amely igeala-kot hoz létre, és nem sző|ezáró szerepű!]

l e l ke t l enü l zért sző alak

A fentebb mar bemut atott e|nne _ men|ne(ugyanígy: e|nn|etek - men|n|etek) egymástól kü-lönböző elemzéséhez hasonlóan ügyeljünk például a tegyünk _ megyünk, várunk _ várnunk,adod - add, álmosság _ bölcsesség, zárjurcil - zárjuÉ _ zárjulé, szekrényétl _ szekrényét2morfémaszerkezetek helyes bontásara!

tegyünk - megyünk

te-

-01r-ő-/

tegy--iink

tegyünk

abszolút tő, lexikai tő, kötött to;sz-es y-s tőtípusú igetőa felszólító mód jelerelatív, szintaktikai tőtöbbes szám első személyú általánosragozásu igei személyragzárt szőalak

megy- abszolút tő, lexikai tő, relatíveszabad tő, n-es tőtípus

-ünk többes szám első személyiíáltalános r agozásű i gei személyrag

megyúnk zárt szőa|ak

a főnévi igenév képzője

a főnévi igenév személyragja(l. korábban)

várunk - várnunk

vár- abszolút tő, lexikai tő,relative szabad to, egyalakú igető

-unk többes szám első személyú, általános -n-r agozásu i gei személyrag

-unkvárunk zártszőalak

várnunk zárt szőalak

adod - add

Az ad- abszolút, lexikai, relatíve szabad, egyalakú igető után kijelentő mód, je|en

időben az előhangzos -d egyes szám második személyu, határozott (tárgyas) ragozású igeiszemélyrag áll; afelszólító módú rövidebb alakban előhangző nélküli azigei személy-rag' A ragozási rendszeft követke2etesen jellemző különbség mutatja, hogy az előhangzó,amelyrrek elsődleges feladata leíró szempontból a toldalékmorfema kiemelése vagy a szőa|akjól formálttá tevése, grammatikai funkciót kaphat: a kijelentő és a felszólító mód különbségétjelöli egyes szám második személyben,tárgyas ragozásban (vö.: Lengyel Klára 7995:316 ,,anyelv felismerve az e|őhangzó morfológiai kihasználatlanságát, funkcióta|anságát- feltölti aztmorfológiai szereppel''')Más esetekben az előhangző különbsége, ill. megléte vagy hiánya szófaji különbséget ered-ményez (pl' vörösek _ vörösök, kitűnők _ kitúnőek, Aranyt _ aranyat, Fakanált (újságnév) -fakanalat); diakrón szempontból pedig toldalékhasadáshozvezethet (-n, -onl -enl -ön és -n,

35

-an I -en; pl. gyorson, gyorsan)

Lz add elemzésekor ügyeljünk alTa, hogy az egyes szám második személyű, felszólító módúrövidebb igelakon afelszólíto mód jele (és a jelen idő jele i) a fokon van (vo.:hosszabb alak adjad).

cÍlmossag - bölcsesség

A két elvont fbnév közül az e|só három, a második két szóelemből áll' Az álm- abszo-lút, kötött, hangzőhiányos névszótövet az -s denominális nomenképző - álmos-

' majd a -ságdenominális elvont fónévképző követi relatív, lexikai tövet alkotva. A szóalak helyesírá-sában a kiejtés és a szóelemzés elve fedi egymást.A bölcs- abszolút, relatíve szabad, egyalakú névszótő ltán az intervokális helyzetben meg-nyúlt mássalhangzőju -sségképző áll. A -s itt, ebben a szóalakban nem lehet önálló morféma,képző, hiszen nem hoz létre új lexémát. (A korábbi - a szóelemzésnek megfelelő - helyesírásta I{Sz. l0. kiadásában a kiejtésnek megfelelő írásmód váltotta fel. Frissesség szavunkat pediga l 1. kiadás igazította a kiejtéshez.)

zárjuk! * zárjuk2 - zárjuk3

A grammatikai homonimák szőfaji és szóelemekre bontási különbs ége a mondatban válikegyértelművé.

(Be)zárjuk az ab|akot. Zárjuk be az ablakot!

zár- abszolút, lexikai, relatíve szabad egyalakú igető

-juk többes szám első személyű, -j- a felszólító mód jelehatár o zott (tárgyas ) r ago zásuigei személyrag -uk többes szám első szemé-

lÉ,batározott (tárgyas)

zárjuk zárt szőalak ragozásuigei személyrag

zcir.juk zárt szőalak

E,lromlott a zarjuk.

zár- abszolút, lexikai, relatíve szabadtő, egyalakú névszótő

-juk egy birtokra utaló többes szám harmadik személyí birtokos személy-ragljel

zárjuk relatív, szintaktikai tő

szekrényét] _ szelcrényét2

A szintén grammatika homonimát adő szelcrényét morfemaszerkezet é-je a Nyisd ki Pistaszekrényét! mondatban) egyes szám harmadik személyű, egy birtokra utaló birto-kos személyjel/rag. A megadott toldalékmorfémájú szintaktikai tő újabb toldalékmorfe-mák előtt tővégi időtartamot váltakoztató tőként viselkedik (Pista szekrénye)' A birtokos sze-mélyrag/jel a birtokszón uta| a birtokos számána és személyére. A Nyisd ki a fiókot, a szek-rényét! mondat értelmező jelzőjét ado szekrényét é-je birtokjel. (A birtokjel egyébként abirtokost jelölő szón utal a birtokra; Ez a.fiók a szekrényé.

II. Elemzési feladatok

1. Bontsa szóelemeire az alábbi morfemaszerkezeteket!R.észletesen elemezze a tő- és toldalékmorfémakat!

Számítgatásnak, legjobbjaink, szebbiké, hallgatóság, várnánk, hangtalanul, üldögél-

túnk, kezdeményezés, hatszorosával, erősödjetek, kertjeinkből, tudtál, mondd, lómpítin-

kat, kérjetek, barátságáért, kisebbségekről, beszélgettünk, igyunk, írnod, írnád, higgyé-

tek, festményük, voltál, jöjjenek, öltözködtünk, megvakulva, bevásároltam, zörgését,

szavaikból, olvashatnék, műveimnek, bokrukról, frissítettiink, frissesség, tenni, menni,

szeclnem, szedném, varományosuk; főzte| (Éctesanyám főzte az ebédet), főzte2 (Az édes-

anyám Jőzte ebéd mindenkinek ízlett.), jöttök, jöttetek;

2. YízsgáIjameg aZ alábbi szóalakok morfémáit, s ennek a|apján értelmezze az -ik,!li.' az-ék szővégződést!

alszik, tetszik, jobbik, ötödik, kocsik, cipőik;

Szabóék, szakácsnék, toldalék, írnék, teg1,,ék, valék, szándék, szőkék, igék, kávék

3. Foglalja mondatba az alábbi grammatikai homonimákat, és mondatbeli helyzetüknekmegfelelően jellemezze a szóelőfordulások szóelemeit !

mentünk, legyek, Íeremnek, vadászod, játssza, olvastam, vennék, Pisrának

3t

SZUALTI.UIAb

Az ö s s z e t e t t s z av a k (MGr. : 32I-36., összefoglal ő tálb|ázat: 325 .)

A korábbi felosztásokkal összehasonlítva a MGr. leglényegesebb változtatásait az alábbí-akban foglalhatjuk össze:

A szerves összetételeken belül megkülönbóztet morfológiai és szintaktikai tipusuösszetételeket. Az előbbiek egy alapszőfajbatartozó fogalomsző és egy toldalékmorféma -értékti viszonyszó kapcsolatából állnak. (Vö.: a szófajtanban a viszonyszők azon típusaival,amelyek morfológiai természetu szerkezetekben jelennek meg, ill' a szintagmatanban a

rnorfológia típusú sz,ősz,erkezetekkel. Pl. ezáltal, földöntúli, jóvoltából, mindenfi!/e stb. Aszintaktikai típusú összetételek két vagy több alapszófajú fogalomszóból keletkeznek' Ezeklehetnek alá- és mellérendelok. Pl.: napsütötte, porszívó, már-már stb.

A MGr. az összetett szavakat megkülönb özteti aszerint is, hogy az alkotóelemei közöt-ti kapcsolat szoros vagy laza-e' Ez a különbségtevés megkönnflti, érthetobbé teszi a he-

lyesírást: az e|ő- és utótag kozötti szoros kapcsolatot igazolja, hogy a toldalék csak az utó-

tagon jelenik meg. A Szoros kapcsolatot a helyesírásban az egybeírással jelezzik. Szorosösszetételek az a\árendelő összetételek, a morfológiai típusú összetételek, a szervetlen ösz-szetételek. A mellérendelo összetett szavakon belül a valódi mellérendelések lehetnek szo-rosak: pl.: drvíz, hírnév, búbánat stb. és lazák. pl.: jön-megy, többé-kevésbé stb. Alaza ösz-szetételek jellemzője, hogy a toldalék az eLő- és utótagon is megjelentk. Ezt a |azább vi-szonyt a helyesírásban kötőj ellel érzékeltetjük.

A leglényegesebb változtatást a mellérendelő összetett szavak csoportján belül talál-juk. A MMNy. három alcsoportot különböztet meg:a) szóismétlés ek (kettőzések)b) ikerszók (valódiak)c) két önálIo szó összekapcsolasával keletkezett valódi mellérendelő össze-

tett szavalr.Bzutóbbinbelültaláljukazálikerszókat (ázik-fázik,ront-bont),alaza szerkezetű (süt-

főz, eszik-iszik) és a SZoroSabb értelemben vett valódi mellérendelő összetett sza-

vakat (rúgkapal, dúsgazdag). A MGr. az ikerszókat kiveszi az összetett szavak közú|, az-

ikerítést a ritkább szóalkotási módokhoz sorolja. (Ikerítéskor valamely szót saját,

hangtani szabályok szerint módosult vá|tozatával kapcsolunk össze (icipici, dimbes'dombos). Előfordul az is, hogy az jkersző egylk elemének nincs önmagában önálló hanga-

lakja és jelentése (retyerutya, incifinci) Az íkerszők egyik alkotótagja (esetleg mindkettő)tehát jelentés nélküli szóforma, azikerszők létrejöttében elsődleges szerepe a szóteremtés-

nek van (vo.: MGr.:334.) Ugyanakkor azikerszők is lehetnek laza vagy Szoros szerkeze-tűek ugyanúgy, mint a mellérendelő összetett szavak.A mellérendelő összetételek a MGr.-ban tehát:

is métlés es mell ér ende lés e k :

v a l ó d i ntel l ér e nde l és e k.'

s zóis métl és ek (p1: alig-alig, már-már)t ő i s m ét l és ek (pl.: nőttön-nő, körös-körtil stb./

laza összetételek (pl.: él-hal, orszag-vilítg stb)sZoros összetételek (drctgakő, rúgkapál, szó-beszéd stb.)

Az álikerszók átmenetet képezve aZ ismétléses és a valódi mellérendelések határánl.o1,,o-LoÁno1, o1 In7 vnut'AauÍ Á,ib-{Á,il c+h\

--il

l

l

l

t!r3

ilt!

qt3

ilt

!!t

:t

t!

rr

il

q!

T

I. Mintaelemzések

régóta

sülve-főve

nemlét

madárlátta

dúl-rt;l

tojásfehérje

egyszeregy

halálmegvető

végestelen-végig

búskomor

úgyhogy

agyalágyult

munkanélküli

egyoldalú

fejenóllás

háborúellenes

szerves' morfológiai típusú összetett szó (névutós)

szeryes' szintaktikai típusú, mellérendelő, valódi, \aza

szerkesztésű

szervetlen összetétel (tagadószóval létrehozott, nem mor-

fológiai természetű)

szerves' szintaktikai típusú' alárendelő, alanyos (az ala-

nyos alárendelő összetett szavak egy csoportj át a\kotják az

igei igenévi utőtagu összetételek; még p|.: hóföclte, dér-

csípte, botcsinálta)

sZerVeS' szintaktikai típusú, mellérendelő, álikerszó (két

önálló szőalak kapcsolódik össze (ez különbözteti meg az

ikerszóktól), ugyanakkor ezek is játékos változatai egy-

másnak (ugyanúgy, mint az ikerszók)

SZerVes' szintaktikai típusú, alárendelő, birtokos jelzős (a

két tag kapcsolata jelölve Yan az utótagon)

szervetlen összetétel (szövegkezdő szavak egybekapcso-

lódásával; móg pl.: hiszekegy, adjonisten stb.)

SZerVes' szintaktikai típusú, alárendelő, tárgyas

szerves' szintaktikai típusú, mellérendelő' tőismétléses

szeryes' szintaktikai típusú, mellérendelő, valódi, Szoros

szerkesztésű

szervetlen összetétel (utalószó és kötőszó kapcsolata)

szerves' szintaktikai típusú, alárendelő' alanyos (még pl.:

magvaváló, eszevesz.ett, divatjamúlt ---, alwly, átlitmány

kapcsolatává alakíthatók)

sZerVeS' morfológiai típusú összetétel (névutó-mellék-

névvel)

szerves' szintaktikai típusú, alárendelő, mennyiségj elzős

szerves, szintaktikai típusú, alárendelő' határozős ( elölt)

szerves' morfológiai típusú összetett szó (névutóból to-

v ábbkép zett utótaggal )

39

püspöklila

csigabiga

gömbforma

ellentmond

illeg-billeg

citromhéj

$óblam6.

tetkó

, rLLvr 9IJ9OVA)

szerves, szintaktikai típusú, alárendelő, jelentéssűrítő (ha-

sonlító jelentéstartalmú: ui. pl': koromfekete, narancssár-

ga, cérnahang stb.)

ritkább szóalkotási mő d, |aza kapc solatú ikerszó

Szerves' morfológiai típusú összetett sző (képzőszeru utó-

taggal -szerű, -féle, -fajta, 1forma, -nemű stb.) létreho-zott

szerves' szintaktikai típusú, alárendel tí, tár gy as, j elö lt

ritkább szó alkotási mő d, laza kap c so latú ikerszó

SZerVes' szintaktikai típusú, alárendelő jelöletlen birtokos

jelzős összetett szó (de: citromízű - jelentéssűrítő összeté-

tel)

sZerVeS' szintaktikai típusú, alárendelo, jelentéssűrítő ösz-

szetett szó (de: gólyafészek - birtokos jelzős jelciletlen ösz-

szetett szó)

ritkább szóalkotási mód, szórövidítés és képzés

il. Elemzésí feladatok

1. Az összetétel mely típusába sorolhatók az a|ábbí összetett szavak?I

híres-neves, ltírneves, |kígyóméreg, patkányméreg, :csúszó-mászó, csúszómászó, s-emmit-

mondó,.métyhűtött,Inemdohányzó, kütön-külön, városháza, méregerős, útbaigazít, szakor-

vos, pgcsikorgatva, fogdmegek, i,gyermekvárrr, pt-r"r, agyafurt, banánhéj, itmbar, nőne-

mű, festőművész, esőverte, esővert, ötletszerű, szénapadlós, allatvédő, rangidős, egyszer-t.-.j

egyszer, szamárfil, mennydörög, bgyetért, tejberizs, olvasóterem, csigalépcső, messzelató,:

délután, egetverő, vá.llvetve, királydráma, földrengésj' nőxan-nő, csakhogy, búvalbélelt, vi-

lagoskék, albérlő, napkelte, hegytető

) l\rÍi-lrren ri+lzó}'}' coAo1t.atíoi ^AÁnl.-o +a1Á1 ^A1ÁA+ ^- ^lÁLLi^l-L^_'