2012. szeptember XI évf. 5.

Az V. (Délalföldi) cserkészkerület lapja

2

A második Újév

Bizony, sokan közülünk nem is gondolják, de mi, cserkészek, sok szempontból sze-rencsésnek mondhatjuk magunkat. Míg más emberfia kizárólag Január elsején üli az Új-évet, addig mi halmozzuk az élvezeteket és szeptemberben is új évet kezdünk.

Az új cserkészév aztán nem mentes az újévi fogadalmaktól sem. Megfogadjuk pél-dául, hogy ezentúl tökéletes „szupercserkészek” leszünk: megtanuljuk és megtanítjuk őrs-tagjainknak azt a fránya ívelt kettőst; a kiscserkészeink gyakori „miért?” kérdéseire nem kizárólag „csak!”-kal válaszolunk; és megígérjük, hogy mindig készülünk az őrsikre mód-szertani játékokkal… Az új fogadalmak közül aztán év közben jó néhányba lehet, hogy be-letörik a bicskánk, és az is előfordulhat, hogy elfogy a lelkesedésünk.

Ilyenkor jusson eszünkbe, hogy az új, mindig valami megfejtendőt, valami ismeret-lent mutat meg. Az új általában előbbre visz, vagy legalábbis arra törekszik. Az újban ott rejlik egy csomó lehetőség. Az új mindig megismerésre vár. Lehet, elsőre ijesztő megisme-résre. De ne feledjük, ha ijesztő is az új, holnap már nem lesz az. Ezért érdemes félelem és

aggódás helyett lelkesen bele-vágni. Az évkezdést megélhetjük te-herként is. (Olykor a Mikulás is biztosan súlyos tehernek éli meg a puttonyát.☺) De ha rá-érzünk, hogy ez a puttony, ez a – néha súlyos igának tűnő – „második Újév” bizony ajándé-kot is rejt, ne lepődjünk meg. Csodálkozzunk rá, ha az újra-kezdés, az „új év” közeledte egy kis bizsergető izgalomérze-tet nyújt, és örüljünk neki, ha ezúttal sikerül megvalósítani valami apróságot, valami előbbre vivőt. Higgyük el, hogy minden újrakezdésnél Is-ten eszközei vagyunk, a világ jobbá tételében. És jusson eszünkbe az év minden napján: „Az én igám édes, az én terhem könnyű.” (Mt 11,30)

Kerekes Gitka

3

CserKÉSZEN az életre

„Közös érték, közös élmény” Ez volt a mottója idén a CserKÉSZENen az életre tá-borsorozatnak, amit 2012. júniusától augusztus végéig 5 turnusban látogathattak a cserké-szet iránt érdeklődő gyerekek. (Elvétve cserkész résztvevőkkel is lehetett találkozni.) Egy turnus 6 napos volt, hétfő délelőtti érkezéstől a szombat dél körüli indulásig. Igencsak nagy pozitívum, és sokak fantáziáját megmozgató tény, hogy helyileg a Balaton parton, a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum területén került megrendezésre, az Erzsébet táboroz-tatás keretein belül.

A szervezők törekedtek arra, hogy egy minél cserkészhűbb tábort mutathassunk azok-nak a gyerekeknek, akik eddig csak filmekből, vagy ismerősök elbeszéléseiből hallottak a cserkészetről. Ennek érdekében igyekeztek minél több olyan programot biztosítani, ami egy cserkésztábor mondhatni velejárója. Gondolok itt a zászlószertartásokra, az esti tábor-tűzre, a meseerdőre, számháborúra, kereskedőjátékra, túrázásra, kézműves forgóra, tűzra-kásra. A hely adottságait kihasználva pedig minden rajnak volt lehetősége elmenni egy ha-jókirándulásra, kipróbálni a sárkányhajózást, végigmenni a ZánKaland kötélpályáin, illet-ve csobbanni a Balatonban a park strandján.

Természetesen a keretmese sem maradhatott el, minden ideérkező gyerek kadétként kezdte, az Őv-k fedélzetmesteri posztban, a rajparancsnokok kapitányi posztban szolgáltak a táborparancsnok, vagyis az admirális keze alatt. A kadétok életét a kalóztámadástól kezd-ve különféle matróztanoncot nem kímélő feladatok elvégzéséig számos esemény színezte, nem beszélve az admirális lányának eljegyzéséről, ami olykor igencsak furcsa bonyodal-makat okozott. Végül a kadétok a különböző programokon megszerzett tudásnak köszön-hetően a tábor végére matrózokká léphettek elő, és jogosultak lettek a matróz egyenruha (matrózcsíkos tábori póló) hordására.

Személy szerint nagy lehetőséget látok ezekben a táborokban, hisz ez nemcsak egy alkalom, hogy mi cserkészek megmutassuk magunkat, hanem ténylegesen segíthetünk má-soknak. Nem egy gyerektől hallottam, hogy most jár először a Balatonon. A mit szeretsz a legjobban csinálni kérdésre nem egy „számítógépezni” választ kaptam. A kivilágított uta-kon is zseblámpával közlekedők azt mondták, azért világítanak, mert félnek a sötétben. Ez volt a tábor eleje. A végére, pedig ugyanezek a gyerekek igazi közösségként, barátokként, rengeteg élménnyel gazdagodva tértek haza. Végigmentek a meseerdőn zseblámpa nélkül úgy, hogy élvezték, majdnem minden nap fürödhettek a Balatonban, megismerhették ezt az egész „cserkészdolgot” (mégha csak alapjaiban is), és majd egy hetet töltöttek kimoz-dulva otthonról, új kapcsolatokat kiépítve, csapatban dolgozva.

Ez már önmagában is nagyszerű, hát még ha a másik oldalra is tekintünk. Azt hi-szem, nem csak a magam nevében beszélek, mikor azt mondom, számomra is sokat adott a tábor. Kihívás volt, hogy olyanokkal kell programot csinálni, akik nem ehhez vannak szokva. Előre féltem az „Áh, ez ciki, nem csinálom!” hozzáállásoktól, azonban pozitívan kellett csalódnom. Én az 5. turnus roma rajában voltam vezető. (Minden turnusban volt egy roma gyerekek alkotta raj.) Hihetetlen, hogy a gyerekek és a vezetőik egyaránt milyen érdeklődéssel voltak a cserkészet iránt, mennyit kérdeztek, és öröm volt látni, ahogy a

4

szárnyaikat bontogatják, átélik azokat a dolgokat, amikre otthon nem sűrűn van lehetőség. Mert miért is ugrálná, játszaná, kiabálná körül a tüzet az ember fia/lánya? Összegezve a dolgokat, azt mondom: megérte. Ezek után már csak hab a tortán az a nem is annyira el-vétve hallott kijelentés: „Én is cserkész szeretnék lenni!”

Szabó Réka fedélzetmester tollából

Kerületünkből többen is részt vettek a táborsorozat valamely turnusán. A következő soro-kat ők írták:

„Nekem ez a tábor azért tetszett, mert sok idegennel megismerkedhettem, akikre a végén már nem idegenként néztem. Például az őrssel is így voltam. A tábor végére nehe-zen szakadtam el tőlük. A rajtól szintén. Nagyon tetszettek a programok, főleg a strand, a számháború, és a kalandpark.... Nekem kicsit kevés volt ez a 6 nap, amit a táborban töltöt-tem, mert mikor a legjobban éreztem magamat, a tábornak az utolsó napjához értünk. De egyszóval az egész tábor egy felejthetetlen élmény maradt számomra!!!”

Kalocsai Vera matróz (550.)

„Gyerekekkel foglalkozni jó dolog. Észrevenni a problémájukat és orvosolni azt, együtt játszani velük, szórakoztatni őket, látni a fejlődésüket felemelő érzés. Temérdek fel-becsülhetetlen tapasztalathoz jutottam a tábor alatt. Nem mondom, nagy feladat volt. Első turnusosként még nem volt kellőképpen kiforrva a rendszer és itt-ott tapasztaltam hiányos-ságokat, amelyek megoldásra vártak. Egy szép kihívás volt, örülök, hogy ott lehettem. :-) „

Kalocsai Tibor fedélzetmester (550.)

„Nagyon élveztem a tábort. Rengeteget profitáltam, mintha egy kis jamboree-n len-nék, ahol számos új játékot és ötletet tanulok. Megszakadt a szívem az emberi sorsokon, amiket az aprónép elmesélt, örülök, hogy újra tükröt tartottak elém, és láthattam a magyar valóságot, annak minden örömével együtt. Az első turnus pólóátadásának estéjén, amikor az egyik őrs zokogott a meghatódottságtól, és az őrsvezetőjük nyakában csüngtek, érez-tem, hogy érdemes volt. Köszönöm a lehetőséget.”

Kerekes Mária kapitány, fedélzetmester (1507.)

Bogáncs ŐVVk 2012: A másik oldalon

Augusztus eleje: elérkezett a Bogáncs ŐVVK tábor kezdete. Izgatottan indultam el Ásotthalomra, mivel idén új szemszögből, kisbojtárként vehettem részt a tábor munkájá-ban. Kíváncsi voltam, mennyiben más ezen az oldalon állni, miben fognak eltérni a felada-taink a jelöltek próbatételétől. Kihívásban ezúttal sem volt hiány, de a kisbojtár őrs remek összetételének köszönhetően, sikerrel vettük az akadályokat. Érdekes volt mintegy „kívülről” szemlélni azt a folyamatot, melyen egy évvel ezelőtt magam is keresztülmen-tem jelöltként. Sok mindenre fény derült a tábor szerkezetét és belső titkait illetően, me-lyek a jelölt elől rejtve maradnak.

5

Kiscserkész tanyázás a Sherwoodi erdőben

Idén is szerveztünk a kiscserkészeknek egy kisebb cserkésztábort, 2012. augusztus 14-17-ig, hogy az ő nya-rukban is legyen egy kis cserkészet, ne csak a nagyoké-ban. A szállásunk Ülléstől nem messze, egy Erdei iskolá-ban volt, amit mi keretmese szerint Sherwoodi erdőnek hívtunk. A keretmese a tavaszi kiscserkész portyához ha-sonlóan Robin Hood-os volt, de most a történetet ott foly-tattuk, ahol tavasszal abbahagytuk. Richárd király, akit Laca személyesített meg, elment a keresztes háborúba, a Szentföldre, és amíg távol volt, a gonosz János herceg vette át a ha-talmat.

Reggel 8:30-kor indultak táborozóink a Mars térről. Ahogy megérkeztünk, egy vá-sárba csöppentünk, ahol a gyerekek arany- illetve ezüst tallérokat gyűjthettek és mindenfé-le finomságra válthatták be. János herceg, akit Hartwig Jancsi játszott el, rögtön kiszagolta az adózás lehetőségét és elkobzott mindent (aranyat, ezüstöt, de még a dugi csokikat is). A nép haragjában lovas kocsival elhagyta a falut, és kivonult az Erdei iskolához. Az elkövet-kezendő 2 napban a gyerekek nagyon sok programban vehettek részt, illetve lehetőségük volt gyűjtögetni az arany- és ezüstérméket. Íjászkodhattak, makramézhattak, a lányok her-cegnő-sisakot a fiúk meg pajzsot készíthettek maguknak, illetve nagyon sokat gólyalábaz-hattak. A 3. nap nagyon izgalmas volt. Marian kisasszonyt (Gitkát) előző este elrabolta a gonosz János herceg, ezért délelőtt egy akadálypályán vehettek részt a gyerekek, délután pedig megütköztek János herceggel és az ő udvarával, hogy kiszabadítsák Mariant. Mint minden mese végén a jók győztek, a rosszak pedig elbuktak. A győzelmet, valamint hogy Richárd király végre hazatért, egy táncházzal ünnepeltük meg a lakoma után, ami sütöge-tésből állt. A tanyázás utolsó napjára még szerveztünk egy sorversenyt, majd összepakol-tunk és visszaindultunk a faluba. Fagyiztunk még egy nagyot, majd elindultunk hazafelé.

Ebbe a tanyázásba nagyon sok munkát fektettek bele a kcs őrsvezetőink, a segítők, akik (Balogh Áki szavaival élve) ahelyett, hogy a Balatonon lazultak volna, itt voltak a ta-nyázáson és ahol tudtak segítettek, és hozzájárultak ahhoz, hogy a tábor minél jobb legyen. Köszönjük nekik!

Tóth Barbara

(1507. Árpád-házi Szt. Margit cscs.)

Nagyon jó volt látni az ŐV-jelöltek fokozatos fejlődését és ügyesedését, ahogy egyre al-kalmasabbá válnak az őrsvezetői hivatásra, és kitartóan megbirkóznak a sorjázó feladatok-kal. A tábor végére a kiképzők, jelöltek, kisbojtárok és persze a mindig finomat főző GH ☺ együttes erőfeszítésének köszönhetően mindenki alkalmasnak bizonyult az NLÁ átvé-telére, és ezzel a képzés utolsó állomása, az őrsvezetői képesítés megszerzése is egyre kö-zeledik a jelöltek számára.

Bibi, 550.

6

Olimpia

Idény nyáron Hunország sportólói is meg-mérettették magukat az ismert világ legna-gyobb sporteseményén- az olimpián. Kü-lönböző görög városok sportolói között Delphoi és Marathon színeiben képviseltet-ve magukat. Olympiában volt jósda, az anyagi javakat pedig drachmában mérték- amit időközben gyarapíthattunk- és aminek előre beharangozott inflációja végül elma-radt. Az olimpiai láng ünnepélyes fogadá-sát követően mezt készítettünk, tarsolyt a pénzünknek, virágot és repülőt szívünk válasz-tottjának. A versenyek alkalmával aztán mindenki bizonyította a rátermettségét és ügyessé-gét szigorúan a fair play szellemében, de „nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel” állandó szem előtt tartásával. Volt pankráció és lóverseny. Természetesen fogadásokat le-hetett kötni a paripákra, amiket előzőleg minden csapat edzője árverés formájában próbált minél kedvezőbb színben feltüntetve eladni. A nagy vágtát végül egy Feri nevű telivér cső-dör nyerte utcahossznyi előnnyel, a rájuk fogadó játékosok nem kis örömére. Időközben a szervezők kétségbeesetten vették tudomásul, hogy kifogyóban van az olimpiai láng. Meg-mentvén a játékok hírnevét, expedíciót szerveztek, hogy megtaláljuk a pótlást és folytat-hassuk a versenyeket. Az olajat végül egy vár pincéjében találtuk meg egy rengeteg erdő mélyén. Meg is ismerkedhettünk a vár szomorú legendájával, aminek része volt, hogy szarvassal kellett találkozni, megsimogatni egy kígyót és megcsókolni egy igen magasan elhelyezkedő békát. Az olajat rejtő fiolára végül egy hun leánynak sikerült rálelni, így büszkén vonultunk vissza Olympiába.

Másnap „ismerd meg hazád” jelszóval egy kirándulást is tettünk Mykénébe. A mediterrán város forróságát szökőkutakban és fagylaltokkal próbáltuk átvészelni, miközben megis-merkedtünk a város nevezetességeivel, útjeleivel és növényvilágával. Azt, hogy végül ki nyerte meg az olimpiai versenyt már nem emlékszem (nem mi), de a fent említett köz-

mondás fényében nem is ez volt a fontos. Rengeteg élményben gazdagodva tértünk vissza Hunniába és reméljük, hogy legkö-zelebb is kapunk meghívást egy hasonlóan megszervezett nagyszerű eseményre.

Petrosz Marathon edzője

582.sz.Attila cs.cs

7

Kcs tanyázás Zobákpusztán

Csapatunk kiscserkészei a szentesi kiscserkészekkel kiegé-szülve elindultak, hogy a fair play szellemében képviseljék városukat a zobákpusztai nyári olimpiai játékokon. A görög városok sportolóikat nem csekély összegű drachmával támo-gatták, biztosítva nekik a tisztes helytállás lehetőségét, a ló-versenyen és egyéb fogadásokban való részvételt, illetve az esténként nyitva tartó taverna finomságainak megvásárlását. A sport és a vetélkedés mellett a közeli Pécsre is ellátogat-tunk, ahol szökőkutak vízpermetével és fagylalttal hűsítettük magunkat, beültünk a múlt századi iskolamúzeum padjaiba, körmöst osztogattunk egymásnak és elkaptuk a könyvtárból alaprajzot lopó ellenséges kémet is. Az olimpia utolsó esté-

jén hatalmas lakomát rendeztünk a csillagos ég alatt, volt minden, mi görög sportoló szem-szájnak ingere, hogy csak a legnépszerűbbeket említsem: csokipudig és görögdinnye…

Bibi, 550.

519. BS cscs. Tábori krónika részlet

A napnak, melyről e krónika szól neve hétfő, hétfő lészen a nap, miről szó van. Keddre ne gondolj hát ezért, sem pediglen szerdára. A vasárnapot szádra ne vedd. Hétfőn tehát, mely sorrendben a héten első leszen, Camelot bátor férfi (és nő)-népe kalandtúrára induland. E napfényes, tikkasztó napon megmászand a Galyavárat, valamint Galyatetőn át Piszkéstetőt, majd Mátraszentlászlón a Három falu templomát meglátogatván küldeté-sét teljesítve vala, visszaérkezend otthont adó Camelot várába.

E nemes és feltétel nélküli lovagi küldetés nem más lészen, mint ama Szent Grálnak elő-kerítése a föld alól is, mely Artúr, a britek királyának életét megmentheti, mielőtt megdöglend átok okozta lázban. Hiába nem lészen a férfiak (és nők) lépéseinek száma temérdek, a szintkülönbségek az Ördög által valóak. Akadt oly' meredély, hol négykéz-lábra kényszerülend minden hűséges férfi (vagy nő), míg a magasba feljutand. A galyate-tői muníció osztás után a piszkéstetői csillagdában a helyi sámán megosztotta vala isme-reteit, mely kettő órás beszéd mágikus ereje a gyengébbeket az álmok veszélyes világába űzve elkábítand.

A Szent Kehelyre szépséges Isold, Ginevra királyné első udvarhölgye lelt rá a templom-kertben. Így aggódó asszonyát megmentvén szíve meghasadtától, kinek urát a biztos ha-láltól, a nép újra örvend és megkönnyebbülend. Camelot vár kőfalai visszhangozták vala: Sokáig éljen Artúr király! (Meg Ginevra királyné!...)

/Kata, alias Ginevra és Zoli, alias Sir Lancelot tollából, az Úr 600. esztendejében/

8

Az 550. sz. Márton Áron Cscs. csapattábora Hegyesden

Július 9-én kora reggel bátor előőrs indult a messzi Hegyesdre feltérképezni, előké-szíteni a több athéni honpolgár néhány nappal későbbi érkezését. Kitűzött célunk egy új város, Macskropolisz megalapítása volt. Dimbes-dombos tájon, a Balaton közelében tele-pedtünk le. Alaposan megismertük leendő városunk környékét is az építkezések mellett: testvérvárosi szövetséget kötöttünk a közeli Efezosz (Tapolca) városával. Ellátogattunk hozzájuk megismerni a kultúrájukat, leginkább a fagylaltjuk és a tavas barlangjuk tetszett. Nem maradhatott el Macskropolisz lakói rátermettségének felmérése sem, érdekes, válto-zatos produkciókkal készültek a polgárok a Ki-mit-tud-ra, a versenyt végül az egyik legif-jabb kislány nyerte meg vidám versszavalással. Lazítani is jutott időnk: a Balatonnál játék-kal töltött nap mindenkit felüdített. Később hosszabb kalandozásra vállalkoztunk, éjszaká-ra egy 1300-as évekbeli kolostorrom tövében telepedtünk le, s hazafele tartva a következő indulóban foglaltuk össze tábori élményeinket.

Bibi

550.

Athén város túl szűk hely volt nekünk, Hegyesd mellett új tanyára leltünk. Hegyesd mellett de báppárá-buppé várost építettünk.

Efezoszi sánta vadász miatt megleltük a testvérvárosunkat, megleltük de báppárá-buppé fagylalt, tavas barlang.

Tábor mellett kezdődött a ralli, Azt hittük, hogy ott fogunk ragadni, Azt hittük de báppárá-buppé, szomjan fogunk halni.

Macskropolisz építése halad, rabszolgaság divat lett ezalatt, rabszolgaság de báppárá-buppé, csak pár drachmát arat.

Kamu volt az erdőtakarítás, az igazi sztori egy kicsit más, az igazi de báppárá-buppé klastromromban alvás.

9

Így élünk mi! Interjúsorozat kerületünk cserkészvezetőivel

Új interjúsorozatot indítunk a Sodrásban hasábjain. Kéthavonta egy-egy kerületi csapat ve-zetőjével beszélgetünk: mindennapi életéről, motivációiról, vezetői tapasztalatairól. A cikksorozattal célunk az hogy, a vezetők válaszokat adjanak az általuk vezetett korosztály kihívásaira. Sőt, fény derülhet arra is, hogy mit és hogyan csinálnak cserkésztestvéreink Sükösdön, Tompán, Csongrádon, Szentesen, Makón, Szegeden vagy éppen Gyulán. Fo-gadjátok az interjúkat szeretettel, nyitottsággal, mert rólunk és nekünk szólnak. Hiszen így élünk mi az Ötödik kerület cserkészei!

- Milyen korosztályú őrsöt vezetsz?

Vezetünk, ugyanis nekem van egy őrsvezető társam, Papp Alexandra. Az őrsünk - a Rózsák őrs tagjai - éppen most lépnek a 10. osztályba. Ezért nincsen nagy korkülönb-ség közöttünk.

- Mit tartasz a legnagyobb kihívásnak (nehézségnek) ebben a korosztályban?

A legnagyobb kihívás számunkra a tisztelet és legfőképpen a bizalom kivívása volt. Hi-szen nem nagy közöttünk a korkülönbség. El kellett érnünk, hogy megadják nekünk a vezetők iránti tiszteletet és közben megbízzanak bennünk, mint barátban. Ezután mind-ezt már csak egyensúlyban kellett tartanunk.

- Mi az, amivel szerinted meg lehet fogni ezt a korosztályt?

A velük egykorú lányok figyelme nagyon sokfelé oszlik. Hiszen ott vannak a fiúk, a

Profil

Név: Valyuch Anita

Életkor: 17

Kedvenc cserkésztárgy: A kedvenc cserkész szimbólumom a cserkészliliom, mert mindig az összetartozást juttatja eszembe. A kedvenc cserkésztárgyam pedig a nyakkendőgyűrűm, mert ahányszor ránézek, olyan sok szép em-lék merül fel bennem.

Cserkész erősségek: a játékok és a cserkész-történelem.

Cserkész gyengeségek: A csomók.

10

divat, a pletykák és ehhez hasonlók. Ezért kissé nehéz volt egyetlen dologra összponto-sítani a figyelmüket. Rájöttünk, hogy bár elég idősek és szerintük már „túl nagyok” a játékhoz, ha olyan játékot találunk, ami megmozgatja a fantáziájukat és egy kis fejtörést okoz nekik, akkor minden erejükkel azon vannak, hogy megoldják őket. És az őrsi vé-gén mindig szakítunk minimum 10 percet arra, hogy megbeszéljük-átbeszéljük a dolgo-kat és megoldjuk közösen a felmerült problémákat.

- Milyen szlogennel reklámoznád nekik a cserkészetet?

Közösen mindent meg tudunk oldani!

- Mi az a tevékenység, amit ti, az 554-es Kerkai Jenő cscs. tagjai kiemelkedően fontosnak tartotok a cserkészetben? - Miért?

Először is a legfontosabb feladatunk az, hogy kialakítsuk a csapatot és egyre több em-berben keltsük fel a figyelmet a cserkészet iránt. És persze fontos az is, hogy eközben egyre szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki egymás között.

- Mi az a tudás, amit szerinted a cserkészet tanított meg számodra, és a mindennapokban is haszno-sítani tudod?

A cserkészet megtanított rá, hogy nem szabad elsétálni a többi ember problémája, gond-ja mellett. Mindig meg kell állni és segíteni az embereknek, még ha néha falba ütkö-zünk is. Hiszen lehet, hogy egyszer nekünk lesz szükségünk segítségre, és mint tudjuk jó tett helyébe jót várj! ☺

Kerekes Gitka

1507. sz. cscs.

A következő interjúra mindig az adott havi interjú szereplője ad javaslatot. A következő számban Gáspár Mónikát, a tompai cserkészcsapat őrsvezetőjét kérdezzük.

11

Országos Intézőbizottság (OIB) 2012. szeptember 29., szombat

A cserkészév első ülésére a hagyománynak megfelelően a Julianna-majorban, a cserkész-parkban gyűltünk össze, 10 óra körül.

Az ülés három napirendi pontból állt. Először egy hosszú évek óta húzódó fegyelmi ügyet kellett tárgyalnunk. Azon túlmenően, hogy ez meglehetősen szomorú téma, nagyban ron-totta az ülés eredményességét a hatályos fegyelmi szabályzatunk, amely szemlátomást jó-szerével lehetetlenné teszi, hogy megnyugtatóan és végérvényesen (tehát a későbbiekben megtámadhatatlanul) lezárjuk.

A fegyelmi szabályzatunk szerint a fegyelmi vétség elkövetése után két évvel az ügy el-évül, büntetés nem szabható ki. A fegyelmi bizottság első fokon így döntött, másodfokon a szabályzat szerint az OIB nem tehetett mást, de egyáltalán nincs kizárva, hogy az ügy az ügyészségen fog folytatódni.

(És persze kérdés, hogy a szabályzat szerint miért az OIB-nek kell fegyelmi ügyekkel fog-lalkozni. Ez olyan, mintha az Országgyűlésnek peres ügyekben kellene döntenie…)

Rövid szünet után dél előtt nem sokkal folytattuk az ülést igazolási ügyekkel. Kerületünket egy örömteli dolog érintette: a gyulai Kerkai Jenő cserkészcsapat, illetve parancsnoka, Fe-kete Szabolcs hivatalosan is tagjai lettek a szövetségnek.

A következő pont a KDOP-2.1.1/B-12 számú pályázatról szólt. Ez nagyjából 300 millió forintról szól, amelynek keretében a szövetség létrehozna egy közösségi szálláshelyet és kerékpáros központot Zircen (Kossuth Lajos utca 37. (350 hrsz.), a frissen felújított mű-emlék Bagolyvár fogadó mellett), amihez először meg kellene vásárolni egy ingatlant. Az OIB hozzájárulása az ingatlanvásárláshoz kell. A testületben erőteljesen kifogásoltuk, hogy – immáron sokadszor – semmiféle előzetes tájékoztatást sem kaptunk. Erre Buday Barnabás egyrészt bocsánatot kért, másrészt azt vá-laszolta, hogy ők is csak nagyon későn szereztek róla tudomást, és a kiírás maga is szinte percenként változott. Lassacskán kiderült, hogy a pályázás az országos elnökség hatáskö-re, tehát ha nem lenne benne ingatlanvásárlás, akkor az OIB-nek semmi dolga sem lenne vele. Mivel az ingatlant csak akkor vesszük meg, ha a pályázatot megnyerjük, így a kocká-zat viszonylag korlátozottnak tűnik. Az esetleges ingatlanvásárlást végül jóváhagytuk, s egyben felkértük az országos elnökséget, hogy a következő OIB-ülésen ismertesse velünk az ingatlan hasznosításának üzleti tervét és a kockázatokat.

Az ebéd után az ülését éppen befejező országos vezetőtiszti testület tagjai tájékoztattak minket mozgalmi témákról. Először Pótor József José mesélt a vezetőképzésről (VK): egy-részt szeretnék működtetni az eddigi rendszert, másrészt újra szeretnék gondolni az egész rendszert, egyben. José szeretné, ha kompetenciaalapú lenne a rendszer (vagyis valószínű-leg kevésbé lexikális, inkább a készségekre kerülne a hangsúly). Az átgondolás magában foglalná a szinteket is (őrsvezető, (segéd)tiszt stb.). Eredménye lenne: új emlékeztetők, ki-képzői és parancsnoki kézikönyvek. Második, módszertani megújítás: a fejlődés egyik gát-

12

ja, hogy kiképzési módszertanban nem vagyunk változatosak, friss tudást kellene beemelni a cserkészetbe. 2-2,5 év múlva csak az lehessen kiképző, aki előzőleg elvégezte a kiképző-képzést. A kiképzőképzésben közös módszertani képzés lenne, majd korosztályi képzés, a legutolsó szint speciálisan az adott képzésre vonatkozna. Harmadik: létszámnövekedésből fakadó áteresztőképesség-növelés. Ha növekszik a rendszer, akkor több vezetőre lesz szükség, vagyis a mostani képzéseket meg kell erősíteni, illetve valószínűleg újakat (korábban létezőket, most alig-alig létezőket) is létre kell hozni avagy fel kell támasztani. Mivel sok cserkészmúlt nélküli új vezetőre számítunk, ezért valószínűleg meg kell erősíte-ni az alapképzést.

Sztrakay Ferenc Frici a táborozásról. Idén kísérletileg az ECSET-en át is lehetett táborozá-si engedélyt kérni, az ECSET nem működött tökéletesen… A papíros engedélyek a szoká-sokhoz híven későn érkeztek. A szolgálati út szerint a csapat elküldi a kerületnek, a kerüle-ti táborozási szakvezető pedig továbbítja Fricinek, aki aztán kiküldi az engedélyt a tábor-parancsnoknak. Az ECSET ezt a papíralapú folyamatot rövidítené. Nem igazán sikerült, ezért 2012 nyarán nem mentek ki engedélyek. A papíralapú engedélykérelmek ugyanis olyan későn érkeztek be Fricihez, hogy már nem volt értelme kiküldeni. (Vö. táborozási szabályzat: május első munkanapjáig el kell küldeni a kerületnek.) Frici segítséget kér: a csapatok töltsék fel az adataikat (emberek, képesítések stb.). Ha valaki papíron szeretné, akkor áprilisban(!) adja föl postán, különben egyszerűen nem ér végig a folyamat. Lesz a télen egy tesztelési fázis az ECSET-ben, kéri, hogy a csapatok és a kerületek vegyenek eb-ben részt. Változás lesz: most még ki kell nyomtatni néhány papírt (pl. ex-ÁNTSZ = „… megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve”, zöldhatóság stb.), viszont Frici szeretné, ha ez is gombnyomásra menne, és az ex-ÁNTSZ egyből megkapná, most zajlanak erről az egyeztetések. Elmondta, hogy miket vizsgál a táborozási engedély kérel-mek elbírálásánál: nagyjából az alapszabály (tagdíj & évi jelentés) és a táborozási szabály-zat (TÁSZ) rendelkezéseinek teljesülését. Jövő nyáron a kormányhivatal valószínűleg job-ban fogja ellenőrizni a táborokat. Kiderült, hogy az összes bejelentett tábornak kb. a fele cserkésztábor. A kormányhivatal szeretne egységes táborozási normákat, ehhez viszont először szeretné jobban megismerni a táborozási gyakorlatokat. Frici kéri, hogy minden konkrét szerencsétlen esetet, problémát (pl. hatóságokkal stb.) írjunk meg neki: otv-@cserkesz.hu

EINK Balu: jövő tavasszal az összes könyvet szeretnék kiküldeni tesztelni a csapatoknak. Az öt korosztályi könyv megírásához kellenek szakmai emberek. Némi kérdezősködés után kiderült, ez azt jelenti, hogy olyan emberekre van szükség, akik egyrészt elég jók szakmailag (cserkészpedagógiailag) és képesek megírni egy könyvet (tehát jól tudnak fo-galmazni, gépelni stb.). Az EINK-kel foglalkozó szövetségi alkalmazott Székely András.

Nemzeti Nagytábor 2013, Ócsa. A törzs most már két hetente találkozik, a Honvédség egy-re inkább segít, szeretnék, ha bérelnénk a felszerelést, de miniszteri engedéllyel ingyen is megkaphatjuk. Munkacsoportok már működnek, a honlapon (nnt2013.cserkesz.hu) már

13

lehet jelentkezni szervezőnek. Az információk folyamatosan bővülnek, a kérdéseinket te-gyük föl. Szegeden nagyon sok kérdés felmerült, pl. mi van, ha nem négy tagú egy őrs. Egyelőre nem tudni, de nem szeretnének senkit sem kihagyni. A novemberi konferenciára szeretnék meghívni a 12 altáborparancsnokot (10+2 tartalék). A február 24-i hétvégén raj-táborparancsnokok kellenének, kb. 170(!) segédtiszt. A becslések szerint 10 400 ember szeretne részt venni (ez kicsit optimista, mivel az eddigi csapatonkénti jelentkezőket szo-rozták fel az országban elvileg működő 400 csapatra – ezek jó része a gyakorlatban azon-ban aligha létezik). A terület mindenesetre kb. 24 000 embert el tud tartani (bár a Honvéd-ség már 4000-től is tart egy kicsit). Szerencsére már minden munkacsoportnak van vezető-je, a pénzügyi vezető kivételével önkéntesek. Az első helyszínbejáráson kb. 40-en voltak, jórészt a leendő biztonságiak. A területet egy út választja ketté, a nagyobbik a tábor, a ki-sebbik a törzsé. Kiscserkészek korlátozottan lesznek ott, részletek kidolgozandók. Csapat-tábor vs. NNT. A csapattábor lehet az NNT is, ennek elősegítésére lesz egy csapatnap is reggelitől kb. éjszakáig, akár éjjeli fogadalomtétellel is. Regisztráció kétféle: egyénileg (szolgálattevők) már most is lehet. A csapatparancsnok visszajelzést kap a jelentkezésről. Ha nem vétózza meg a csapata valamely tagjának a jelentkezését, akkor az NNT elfogadja. Regisztráció: az őrs tagjainak adatait kell feltölteni, a cspk. erről is visszajelzést kap. Min-denképpen mindenkinek legyen ECSET-kódja; a regisztrációhoz kell. Ha nincs, nem aka-dály, segítenek. A táborozáshoz egy műanyag kártyát szeretnének használni, ami később cserkészigazolványként is használható lehet. Ár: most kb. 10 000 forint, igyekeznek az idő előrehaladtával valamennyivel csökkenteni. A táborhely az ócsai vasútállomástól 7 km. Augusztus 11., vasárnap kezdődik, elhelyezkedés, táborverés, nagy közös megnyitó. A hé-ten egy nagy közös program lesz. Augusztus 18., vasárnap: közös táborzárás. Augusztus 19-én hétfőn bontás. Nagy-nagy kérés: fogadjunk be pár napra néhány határon túli ma-gyart, akik az augusztus 20-i ünnepségen is részt tudnak venni. Lesznek külföldi cserké-szek is, 40 európai országból 1-1 őrs, 16–21 évesek, ők nyelveken beszélő altáborokba lesznek beosztva. Az őrsök kapnak felkészítő anyagot, hogy egységes felszerelésük le-gyen; ha nincs, valahogy megoldják, e miatt ne maradjanak otthon. „…Közben a hatósá-gokkal is meg kell egyeznünk, hogy mit jelent 970 tűzrakó hely.”

Délután fél három tájban rugaszkodtunk neki az SZMSZ-tervezet tárgyalásának. Sok do-log előkerült, vissza-visszatértünk az új alapszabályra is. Az országos elnökség előterjesz-tett egy ütemtervet, amelyet az OIB is magáévá tett, és igyekszik tartani magát hozzá az elkövetkező hónapokban.

Végül:

A nyáron világra jött negyedik gyermekünk is, ami nagy öröm – viszont teljesen nyilván-valóvá vált, hogy odahaza szinte állandóan két szülőre van szükség. Úgyhogy pár évre szeretnék (még) visszább vonulni az aktív(?) cserkészkedéstől. A gyakorlatban ez azt je-lenti, hogy a kerületi közgyűlésnek (illetve valószínűleg küldöttgyűlésnek) januárban vagy februárban választania kellene helyettem egy OIB-tagot (pontosabban akkor már valószí-nűleg OT-tagot, és – az eddigi négy helyett – három esztendőre).

Gábor

14

Kedves Kiscserkész-Vezetők!

Ebben a hónapban a keretmeséről szeretnék néhány ötletet megosztani Veletek. Ahhoz, hogy ötle-tes, változatos és érdekes őrsgyűléseket tartsatok, úgy, hogy közben a játszva tanulás elve is érvé-nyesüljön, az egyik legkézenfekvőbb módszer a keretmese. Ezért arra bíztatlak Benneteket, hogy ne csak a nyári táborban, vagy egy nagyobb programon használjátok, hanem akár egy-egy őrsgyűlést, vagy akár azon belül csak egy játékot is felépíthettek keretmesésen. Ismeretlen, mesés tájak, csodá-latos képességekkel rendelkező manók, tündérek, megmentésre váró királylányok, vagy bátor kirá-lyok elevenedhetnek meg a gyerkőcök szeme előtt… Íme a recept hozzá: végy egy tetszőleges mesét, vagy pusztán egy mesefigurát, szereplőt, esetleg találj ki Te magad egy történetet. Adj hozzá némi kreativitást, ezt a kettőt kavard össze, és máris kész egy keretmesés őrsgyűlés! Az őrsvezetőtől ki-csit több előkészülést igényel, de garantálom, hogy megéri! ☺

Néhány jó tanács

Bármikor, bárhol használhatod!

Válassz jól ismert, vagy jól követhető történetet!

Fontos, hogy sose zökkenj ki a kitalált történetből, szerepből!

A kellékeket, jelmezeket igyekezz minél igényesebben kialakítani.

Ehhez remek forrásanyagot biztosítanak a turkálók!

Érdemes a gyerekeknek is adni valamiféle jelmezt – akár csak jelzésszerűen. Ezeket közösen is

elkészíthetitek akár (pl. korona, kard, koszorú, álarcok stb.)

Ne lepődj meg, ha egy keretmesés őrsgyűlés után a gyerekek várják a folytatást… az egészségre

ártalmatlan, ám mégis könnyen függőséghez vezethet ☺

Íme egy konkrét példa a keretmesés őrsgyűlésre. Biztosítalak róla, hogy bevált, már próbáltam.

Keretmese: Detektívtörténet. A városba egy nyomozó érkezik, aki egy ellopott igen

értékes kép után nyomoz, amit már az Interpol is keres. A jelek a közeli parkba vezet-

nek (mert a rabló ijedtében elásta a képet, mikor észrevette, hogy valakik követik). Az

őv a detektív, a gyerekek a nyomozásban segítenek neki.

A foglalkozás menete:

Keretmesés indítás

Ima

Rendőrök, betörők, rendőrkutyák c. játék (az Óriások, törpék, varázslók játék ana-

15

lógiájára, ehhez a játékszabályt itt találod: http://cserkesz.hu/peldaul/?

lap=4&id=1148, pl. a kutyák négykézláb ugatva közlekednek, a rendőrök pisz-

tollyal a kezükben ugrálnak, a betörők lábujjhegyen osonnak)

Küldöm a levelem… c. játék, a végén találunk egy levelet, amit egy titkos jóakaró

küldött benne információk az elveszett képről…

A levél alapján nyomokat, bizonyítékokat találunk a közeli parkban, a rabló elha-

gyott holmiijaival (pl. a KIM-játékok jól bevethetőek itt vagy cédulákat rejtünk

el, melyeket a rabló a társának hagyott útjelzőként. Még szerencse, hogy mi ta-

láltuk meg őket, ezek elvezetnek a zsákmány rejtekhelyéig.)

A detektív és a gyerekek megtalálják az elrejtett képet, ami mondjuk egy tábla cso-

ki belsejébe van elrejtve. A képzési anyaghoz kapcsolódva ez lehet például Bi-Pi

képe vagy a magyar címer, itt lehet egy kicsit beszélni erről is.

Miután a sikeres nyomozás után szigorúan lopakodva visszatérünk a kiinduló

helyszínre, megköszönjük a közreműködést a gyerekeknek. A képet kitehetjük

méltó helyére (pl. az őrsi falra), a gyerekek pedig csokin kívül a mexikói kollega

elismerését is megkaphatják (pl. mindenki kap egy sheriffcsillagot). Levezetés-

képp ajánlom hozzá a Mexikó sheriffnek c. mókás játékot (http://cserkesz.hu/

peldaul/?lap=4&id=1350) vagy Nem loptam én életemben c. népdalt.

Ima

Természetesen bármilyen más képzési anyagot is hozzáköthetünk vagy más játé-

kokat is átírhatunk a választott keretmesénk szerint!

Kellékek:

plüssnyomozókutya, ballonkabát, napszemüveg, kalap, játékrevolver (szóval

keretmeseruha), tábla csoki, választott kép bele, cetlik (útjelzők), levél a titkos jóaka-

rótól, madzag, bicska, KIM játék kellékei

Sok örömet kívánok a további történetekhez! ☺

Gatti Bea

16

Cserkész SPIritualitás I.

Ebben a sorozatban szeretném válogatásokban ismertetni a WOSM által kiadott könyv: Games on Spiritual Development ( http://scout.org/en/information_events/library/spiritual_development/games_on_spiritual_development ) játékait.

A könyv eszmei bevezetőjétől itt eltekintünk, akit érdekel, keresse meg a fönt említett ol-dalt.

Mindjárt kezdjük is az első játékkal!

(Ezeknek az első játékoknak a célja, hogy kondiba kerüljünk: vagyis fölkészüljünk és ké-pesekké váljunk önmagunk megismerésére.)

Téma: Képessé válni!

Játék neve: Lépést hallok erről!

Kategória: M01

Magyarázat: figyelemjáték

A lelki fejlődés célkitűzése:

* megértessük a csönd értékét

* elősegítsük önmagunk ellenőrzésének és uralmának jelentőségét

Korosztály: 11-14 év

Időtartam: 10-15 perc

Eszközszükséglet: - (egy szemkötő/nyakkendő)

Helyigény: bárhol

Játék leírása:

A résztvevők szétszóródnak a játékterületen. Egyikük szeme be van kötve. A többiek körülötte sétálnak, és próbálják a lehető legcsöndesebben megközelíteni őt, hogy meg-érintsék. Akinek a közeledtét meghallja a bekötött szemű fiatal, ujjával abba az irányba mutatva mondja: „Lépést hallok erről!”

Akit eltalál, az azonnal mozdulatlanná válik, mint egy szobor.

Időről időre lecseréljük a bekötött szemű játékost másikra.

Kiegészítő magyarázat:

A vezető feladata figyelni arra, hogy a játék során az eltalált cserkész azonnal mozdu-latlanná váljon, és ne zajongjon.

Nem szükséges, hogy résztvevők azonnal szerepkört változtassanak, ha a bekötött szemű cserkészt megérintették. A játék folytatódhat tovább csöndben.

17

Sodrásban fordítói megjegyzés: érdemes a játék után elbeszélgetni arról, mi esett jobban nehezére a játékosoknak: csöndben megközelíteni a bekötött szemű játékost, vagy ha elta-lálták, némán várakozni? Érdemes pontozni azokat, akik többször is megérintették a bekö-tött szemű cserkészt. Nehezíteni lehet a játékot azzal, ha az eltalált játékosnak a bekötött szemű meghatározza, milyen jellegű mozdulatlan szoborrá kell változnia: pl. Dávid szo-borrá, Laokon szoborcsoport tagjává, guggoló szoborrá, vagy fél lábon állóvá. Nehezíteni lehet a játékot azzal is, hogy a szabadban száraz faleveles, vagy szárazágas, zörgő terüle-tet választunk, a szobában pedig előre elhelyezhet akadályokat maga körül a bekötött sze-mű cserkész (székeket, táskákat, stb.).

Forrás: Megrier D., 100 jeux de théâtre à la maternell, Párizs, Retz, 1995, 59. old.

Világjáró

Hogyan építkezett az ősember? MÁSODIK rész

Cikkünk folytatásában elérkeztünk a nomádoktól a házat építő kőkori emberig!

Mi történt az előző fejezetben? A nomád gyűjtögető, vadászó emberek bőröket készítenek ki, ezeket használják sátorponyvának, vagy nyáron falombbal, náddal, esetleg fűvel fedett kunyhókban laknak - de házuk még nincs!

Csak a földműves ember telepszik le, épít házat. Míg Európában az utolsó jégkor végén még mindig halász-vadász gyűjtögető törzsek élnek, a Közel-Keleten egyidejűleg megkez-dődött a földművessé válás hosszú folyamata: a különféle növény- és állatfajták háziasítá-sa. E hosszú és bonyolult folyamatra e cikk során nem térünk ki, de tudnunk kell, hogy az újkőkorban a mai Szíria és Törökország területéről terjedt egy új életforma, melynek lé-nyege az volt, hogy az emberek már nem a vadakat követték, hanem egész évben egy helyben éltek, s „szántottak”, vetettek (persze szántani még nem a mai értelemben szántot-tak, hisz az ekét a mai formájában szintén csak később találta ki az ember). Mivel a nö-vénytermesztés, állattartás sok munka, így sok embernek kell összefognia, hogy megélhes-sen. Ennek fejében a sikeresen betakarított terményekből több ember jobban élhet meg akár egy egész évig, mint a vadászatból. Itt már látjuk, a nagy különbséget: míg a nomá-doknak csak gyorsan felállítható, kevés embert az időjárás elöl úgy-ahogy védelmező haj-lékra van szüksége, a földműves emberek sokan vannak, tartós építményre van szükségük és a termést is úgy kell raktározniuk, hogy egy egész évig kitartson, az egerek ne egyék meg, az eső ne áztassa. És ha újra eljött a vetés ideje, akkor okvetlen kell hogy legyen még annyi vetőmag, hogy a földeket újra bevessék! Látjuk, hogy ez bonyolult feladatok sora, melyet nem könnyű megoldani - nyilván az ember nem is egy nap alatt találta ki rá a meg-oldást.

Viszont az idő során a Közel-Keleten megtalált megoldásokat az akkori európaiak már ké-szen kapták "ajándékba": ők már az idők során csak a helyi adottságokhoz igazították. Va-lószínű, hogy a vetőmag, a háziasított állattok, szerszámok, de a velük kapcsolatos ötletek

18

kereskedelem útján terjedtek. Valószínű az is, hogy a fölművesek a határterületen többé-kevésbé békésen éltek együtt a halász-vadász népséggel: Esetleg közös házasságok is elő-fordultak, és így lassan keveredtek az emberek. Mivel a földművelés jóval több embert tu-dott eltartani mint a vadászat, így a földműves családok minden generációval az akkor egész Európát borító őserdő újabb részét bontották meg, vágták ki, és létesítettek falvakat, házakat, földeket. A vadász népség meg vagy átvette szintén az új életmódot, esetleg beházasodott, vagy szedte a sátorfáját és továbbvonult.

Régészetileg ezekről a nagy változásokról Európában a vonaldíszes kerámia kultúra feltűnése tanúskodik - kö-rülbelül 7500 és 6500 évvel ezelőtt. Nem tudjuk, milyen nyelvet vagy nyelveket beszéltek, szokásaikat se ismer-jük ezen embereknek, de azt tudjuk róluk, hogy nagy, "hosszú" házakat építettek, és nagyon jellegzetes, vonalakkal díszített cserépedényeket készítettek. Persze minket cserkészeket most nem annyira a kerámia érdekel, hanem inkább az építkezés módszere, majd mindjárt meg is tudjuk miért: Az újkőkori ember kb. 5-7 méter széles, de sokszor 45m hosszú házakat épített kőbaltával és háncsfo-nattal! Ez bizony nagy teljesítmény, nem biztos, hogy mi cserkésztá-borban vasból, acélból készült fűrésszel, baltával és bicskával utána tudnánk csinálni!

A nagy tudomány ott kezdődik, hogy a kőbalta nem boltban kapható. Ez önmagában még nem meglepő dolog, de gondolt-e már valamelyikőtök arra, hogy mi lenne, ha bicskáért, baltáért nem az áru-házba mennénk, hanem nekünk kellene azt saját kezűleg kovácsolni? Persze kőbaltát nem kovácsolni kell, hanem alkalmas kőből csiszolni! Szerszámnak nem minden kő alkalmas, s az alkalmas kő nem minden-hol található: Már a megfelelő nyersanyagot megtalálni is nagy szak-értelem kell. A pattintott kőeszköz kovából, obszidiánból készült, a csiszolt balta szerpentinitből. Magyarországon sok helyütt találni al-kalmas anyagot, de igazán jót és nagyobb mennyiségben csak egy-két helyen: obszidiánt pl. Tokaj környékén, kovát Sümeg mellett, a Balatonnál. Így hát már a kőkorban is volt mivel kereskedni: Bizonyára drága volt a tokaji obszi-dián kés, vagy a sümegi balta! Bizonyára nem is pénzben fizettek érte, hanem sok mérő búzával, sok háziállattal. S mivel a kész termék az mindig drága, sokszor csak a félkész alapanyagot cserélték el:Az obszidián pengéket pl. úgy állították elő, hogy a kődarabot ütögetéssel, pattintással nagyjából kúpalakúra formálták. Erről a kúp-ról aztán fa vagy agancs pattintó bot segítsé-gével kész pengéket választottak le. Sokszor már az obszidián kúpokat szállították, árulták, és mindenki maga készítette saját igénye sze-

19

rint belőle a szerszámát. A Nemzeti Múzeum kiállításán látni lehet egy nagy halom obszi-dián kúpot, melyet egy helyen felhalmozva találtak: biztos gazdag ember lehetett az, aki azt elrejtette.

Zámolyi Ferkó

A képek:

1. A vonaldíszes kerámia kultúrájához tartozó emberek akár 45méter hosszú házakat is építettek egyszerű eszközökkel

2. Tokaji obszidián kúp - ilyen megmunkált formában szállították a kőpengékhez szük-séges obszidiánt

3. Modern obszidián kés - néhány mester még ma is készít gyűjtők számára pattintással obszidián pengéjű késeket

4. Különféle csiszolt kőbalták és kapacsok

5. Lyukasztott kőbaltafej

6. Baltanyelek - ki látja meg a fában a nyelet?

XXI. századi nyomolvasás – mit jelent? Be/ki kapcsológomb.

Igen sokszor használjuk ezt az utasításgombot, de talán még sosem gondolkoztunk el azon,

hogy miért így néz ki: Amennyiben a kapcsológomb két állású (2Á), akkor a kép

így néz ki: . Ahol az I (egyes) jelentette a kapcsoló bekapcsolt irányban állá-sát (általában a fönti rész a készülék felé van billentve), a 0 (nulla) pedig a kikapcsolt álla-potát jelzi a készüléknek (a kapcsoló alsó része billent közelebb a készülékhez, kapcsoló-testhez). Amikor pedig ezek a kapcsolók átalakultak úgynevezett egy állású (1Á) kapcso-

lókká, akkor csúszott teljesen egy képbe az I és a 0. Például így: . Természetesen a jel használata kapcsolatban áll a digitális korszak megjelenésével (digitalizálás: amikor analóg adatokat, például nyomtatott szövegeket, képeket, klasszikus hangfelvételeket biná-ris digitális, vagyis két jelből /1-ből és 0-ból/ álló jelekre fordítunk le, hogy azokat számí-tógépen kezeljük).

Misi atya

20

A Magyar Cserkészszövetség V. Kerületének

hivatalos lapja

Megjelenik kéthavonta

Felelős szerkesztő: Kerekes Margit

Szerkesztők: Szerkesztők: Bauer Iván, Bodnárné Böröndi Ágnes, Dávid János Jobbágy Borbála, Gábor Bence

Cím: 6720 Szeged, Roosevelt tér 6. http://www.otker.cserkesz.hu

sodrasban@gmail.com

Híreink

• Következő számunk novemberben jelenik meg, lapzárta október 15-én lesz. Várjuk írásaitokat!

• Elkészült a 2013-as Nemzeti Nagytá-

bor honlapja: cserkesz.hu/nnt • Újra címlapfotó

pályázatot hir-detünk! Értékes nyereményeket sorsolunk ki azok között, akik legalább négy képet kül-denek, lehetőleg évszakonként egyet– egyet. A legjobbak meg-jelennek az új-ságban

— természetesen a címlapon ☺

Cserkész díszpolgár

Csongrád Város Önkormányzatának Képvi-selő-testülete Díszpolgári Címet adomá-nyozott Dr. Vekerdy Sándor nyugalmazott kardiológusnak, az 553. számú Szent Imre herceg cserkészcsapat parancsnokának és Környezetvédelmi Díjban részesült az 553. számú Szent Imre herceg cserkészcsapat.

A kitüntetések átadására az október 23-i ünnepi képviselő-testületi ülésen kerül sor.

ht tp:/ /www.csongrad.hu/page/hirek-esemenyek/1393-doentes-szueletett-a-varosi-elismeresekrl

Regösnap III. novemberi regösnap—ezúttal Szege-den, a Katolikus Házban (Dugonics tér 12.) találkozunk november 17-én. Előzetes regisztráció november 14-ig. A programokról:

• népi mesterségek megismerése

• számos kreatív és kézműves foglal-

kozás kicsiknek és nagyobbaknak is

• népszokásokkal való ismerkedés

• hagyományok őrzése

• mesemondás

• jó illatok, finom ízek

• egy kis harapnivaló (Ebéddel akkor

tudunk szolgálni, ha 2012.11.14.-ig

regisztrálsz)

Jelentkezés és további információk: Kis Judit 0620/391 93 48 kis.judit@gmail.com