Sportjogi szigorlati tételek

2010. II. félév

A) tételsor

1. A sportolói jogállás jellemzői

2. Az amatőr sportolói jogállás alapvető vonásai

3. A hivatásos sportolói jogállás lényege

4. Hasonlítsa össze az amatőr és a hivatásos sportoló leigazolását és átigazolását

5. A sportfegyelmi jogkör meghatározása és terjedelme

6. A sportszervezetekkel szembeni fegyelmi büntetések

7. A sportfegyelmi eljárás menete

8. A doppingtilalom és a doppingvétség a magyar jogban

9. Melyek a sportszervezetek főbb típusai?

10. A sportegyesületek jogállása

11. A sportegyesületek vezetési rendszere

12. A sportegyesületek és a sportszövetségek feletti állami felügyelet

13. Milyen jogi formában működhetnek sportvállalkozások?

14. Sportlétesítmények jogi helyzete

15. A szponzorálási és az arculatátviteli szerződés jellemzői

2

16. A vagyoni értékű jogok értékesítése a sportban

17. Ügynöki szerződések a sportban

18. Sportbiztosítás

19. Sportesemény-szervezésre irányuló szerződések

20. Kártérítési felelősség a sportban

21. A sport-választottbíráskodás

22. Sportesemények rendezése. A „szurkolói” szerződés

23. A sporthuliganizmus szankcionálása

3

B) tételsor

1. Milyen törvények rendelkeznek Magyarországon a testnevelésről és a sportról?

2. Hogyan határozza meg a sport fogalmát a magyar sportjog és az Európai Sport

Charta. Hasonlítsa össze a két meghatározást.

3. Milyen viszonyban van a sport önszabályozása a sport állami szabályozásával?

4. Milyen alkotórészei vannak a magyar sportjognak?

5. Melyek a 2004-es magyar sporttörvény általános jellemzői?

6. Melyek a sportszövetségek típusai?

7. Mi a különbség az országos sportági szakszövetség és a sportági szövetség

között?

8. Az országos sportági szakszövetség feladatai

9. Az országos sportági szakszövetség vezetési rendszere

10. A szabadidősporttal, illetve a fogyatékos sporttal foglalkozó sportszövetségek

specialitásai

11. Hogyan épül fel a sport versenyrendszere?

12. A Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság jogállása

13. A nemzeti sportszövetségek jogállása

14. Milyen feladatot töltenek be a kormányzati sport-közalapítványok?

4

15. Hogyan épül fel a sportirányítás kormányzati szervezetrendszere?

16. A települési-területi önkormányzatok sportigazgatási feladatai

17. Melyek a jellemzői a sport állami támogatása pénzügyi rendszerének?

18. A nemzetközi sportstruktúra felépítése – IOC, AGFIS, IF, NOC, NF jogállása

19. A nemzetközi doppingellenes szabályozás

20. Az Olimpiai Charta főbb rendelkezései

21. A Nemzetközi Sport-választottbíróság működése

22. Az Európai Unió sportpolitikájának fejlődése

23. Az Európai Bíróság jelentősebb sportra vonatkozó döntései

5

Kötelező irodalom az A tételsor 1-23. tételéig, illetve a B tételsor 1-18-ig tételéig:Sárközy Tamás Sportjog (A 2004-es sporttörvény magyarázata) 2010

A B tételsor 18-23-ig tételéig pedig az alábbi tananyag képzi a tételek anyagát:

Tananyag a 18-as tételhez:

Nemzetközi sportstruktúra. Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC), Nemzetközi Sportági (AGFIS),Nemzetközi Sportági Szakszövetség (IF), Nemzeti Olimpiai Bizottság (NOC), Nemzeti SportágiSzakszövetség (NF), Olimpiai Játékok Szervezőbizottsága (OCOG) jogállasa, jogai, éskötelezettségei.

NOB: A NOB egy nemzetközi, nem kormányzati és nem-haszonszerzési céllal, határozatlan

időtartamra alapított szervezet, amelyet a Svájci Szövetségi Tanács 2000. november 01.napjától hatályos megállapodással összhangban jogi személyként és egyesületi formában,elismerésben részesített.

A NOB székhely Lausanne (Svájc), az Olimpiai Főváros. A NOB célja, hogy az Olimpiai Chartában meghatározott küldetését, szerepét és

kötelezettségeit teljesítse. A NOB határozata jogerős. Bármely, a NOB határozat megvalósításával és értelmezésével

kapcsolatos jogvita a NOB Végrehajtó Bizottság, illetve bizonyos esetekben a NemzetköziSport Választottbíróság (CAS) hatáskörébe tartozik.

Annak érdekében, hogy a NOB küldetését teljesítse, és szerepét betöltse a NOB jogosultegyéb jogi személyek, például alapítványok vagy gazdasági társaságok létrehozására,elsajátítására vagy ellenőrzésére.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság legfelsőbb hatósága alatt az Olimpiai Mozgalom felölelimindazon szervezetet, sportolót és egyéb személyt, aki az Olimpiai Charta joghatóságátmagára nézve kötelezően elismeri.

Olimpiai Mozgalom három legfőbb jogalanya a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, aNemzetközi Sportszövetségek és a Nemzeti Olimpiai Bizottságok.

A három legfőbb jogalanyon felül az Olimpiai Mozgalom szintén felöleli az Olimpiai JátékokSzervezőbizottságait, a Nemzeti Sportszövetségeket, egyesületeket és személyeket, amelyek aNemzetközi Sportszövetségekhez és a Nemzeti Olimpiai Bizottságokhoz tartoznak, különöstekintettel a sportolókra, akiknek az érdeke az Olimpiai Mozgalom működésének alapvetőelemét képezi beleértve a bírókat, játékvezetőket, edzőket, egyéb sportvezetőket és műszakiszemélyzetet. Az Olimpiai Mozgalom magába foglalja a NOB által elismert szervezeteket ésintézményeket.

A NOB küldetése, hogy előmozdítsa az Olimpizmust világszerte és irányítsa az OlimpiaiMozgalmat.

Az Olimpiai Mozgalomhoz való tartozás feltétele a NOB általi elismerés. Az Olimpiai Szolidaritás célja, hogy segítséget nyújtson a Nemzeti Olimpiai Bizottságok

számára, különös tekintettel azokra a Nemzeti Olimpiai Bizottságokra, amelyek a segítségre alegjobban rászorulnak. A segítségnyújtás közös kidolgozásában részt vesznek a NOB és aNemzeti Olimpiai Bizottságok, illetve szükség szerint a Nemzetközi Sportszövetségek,szakmai segítség nyújtás szintjén.

Az Olimpiai Játékok kizárólagos tulajdonjoga a NOB szervezetét illeti, amely szervezetrendelkezik minden az Olimpiai Játékokkal kapcsolatos joggal és adattal, különös tekintettelés korlátozás nélkül minden, bármely formában megjelenő, illetve bármely eszközzel történő,akár létező vagy a jövőben kifejlesztendő szervezésre, felhasználásra, közvetítésre,felvételkészítésre, képviseletre, sokszorosításra, hozzáférhetőségre és terjesztésre vonatkozójogra.

6

Az Olimpiai szimbólumok, azonosító jegyek képezik az „Olimpiai tulajdont”. Az Olimpiaitulajdonnal kapcsolatos jog, valamint az ezekkel kapcsolatos felhasználás a NOB kizárólagostulajdonát képezi.

Nairobi Treaty on the Protection of the Olympic Symbol adopted at Nairobi on September 26,1981.

2008. évi LX. törvény az olimpiai jelkép oltalmáról szóló, Nairobiban, 1981. szeptember 26-án elfogadott szerződés kihirdetéséről.

NOB tagok kizárólagosan természetes személyek, akik a NOB és az Olimpiai Mozgalomérdekeit képviselik és mozdítják elő a saját országukban és az Olimpiai Mozgalom azonszervezetében, amelyben tevékenykednek.

AGFIS: The General Association of International Sports Federations (GAISF / AGFIS) - groups

together international sports federations and various other associations. GAISF role consists in recognizing, assisting and representing the IFs in realms of common

interest within the Olympic and Sports Movement and governmental and non-governmentalbodies.

The General Association of International Sports Federations (GAISF) is a not for profitassociation, composed of autonomous and independent international sports federations andother international organizations contributing to sport in various fields.

The association is constituted according to art. 60ff of the Swiss Civil Code. The GAISF Members: a) the Members b) the Associate Members (approved by the General

Assembly).Membership requirements

a written declaration justifying that the sport or activity which they control does not conflictwith or is not in rivalry with an already existing Member of GAISF;

a written declaration justifying that the IF is the only federation governing its sport on a worldlevel.

a confirmation that the candidate is a non profit organization; a copy of its constitution/statutes, regulations and directives which must comply with the

World Anti Doping Code (incl. detailed statistics on the tests conducted and the number of anti-

doping rules violations having led to sanctions). The constitution/statute of the candidate mustalso contain a specific provision recognizing the exclusive jurisdiction of the Court ofArbitration for Sport, in Lausanne, Switzerland;

a chart of its organizational structure (including staff), with detailed explanations andhighlighting

the gender representation within its governing elected bodies (men/women comparison)

IF A Nemzetközi Sportszövetségek kizárólagos irányítói sportáguknak, amelyek alapszabálya,

gyakorlata és tevékenysége az Olimpiai Mozgalmon belül az Olimpiai Chartával kellösszhangban lennie, beleértve a WADA Doppingellenes Törvénykönyvet.

Nemzetközi Sportszövetség függetlenséggel és önkormányzattal rendelkezik a saját sportjánakirányításában.

Nemzetközi Sportszövetség megállapítja a saját sportjának gyakorlására vonatkozó szabályokat, és érvényre

juttatja azokat, biztosítja saját sportjának fejlesztését, megállapítja a részvételi jogosultság feltételeit, felelősséget vállal a sportjának szakmai ellenőrzéséért és irányításáért.

NOC NOB elismerés előfeltétel.

7

Nemzeti Olimpiai Bizottságok jogállásukat tekintve jogi személyek. A Nemzeti Olimpiai Bizottság köteles az Olimpiai Chartát betartani. A Nemzeti Olimpiai Bizottság alapszabálya NOB jóváhagyásának tárgyát képezi. A Nemzeti Olimpiai Bizottság többek között

- előmozdítja az Olimpizmus alapelveit és értékeit a saját országában, különöstekintettel a sportra és nevelésre.

- biztosítja az Olimpiai Charta betartását a saját országában- elfogadja és végrehajtja a WADA Doppingellenes Törvénykönyvét.

A Nemzeti Olimpiai Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik a saját országának képviseleteaz Olimpiai Játékokon.

A Nemzeti Olimpiai Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik annak a városnak akiválasztása a saját országában, amely pályázatot nyújthat be az Olimpiai Játékokmegrendezésére.

NF 2004. évi I. tv. rögzíti jogállását Magyarországon Az országos sportági szakszövetség (szakszövetség) olyan sportszövetség, amely sportágában

kizárólagos jelleggel a Sporttörvényben, valamint más jogszabályokban meghatározottfeladatokat lát el, és törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol.

A szakszövetségnek kizárólag olyan sportszervezetek lehetnek tagjai, amelyek az adottsportág versenyrendszerében részt vesznek.

A szakszövetségre az Et. társadalmi szervezetekre és a Ptk. egyesületekre vonatkozószabályait kell megfelelően alkalmazni.

Egy sportágban csak egy szakszövetség működhet. A szakszövetséget a Fővárosi Bíróság hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel külön jogi

személy típusként veszi nyilvántartásba. A sportági szövetség az Et. alapján működő társadalmi szervezetek szövetsége, amelynek

tagjai kizárólag sportszervezetek lehetnek. Egy sportágban egy országos sportági szövetségalapítható, de sportági szövetség nem csak országos jelleggel működhet.

OCOG Olimpiai Játékok rendezésének jogát elnyert város által alapított önálló jogi személyiséggel

rendelkező gazdasági társaság (Organizing Committee for the Olympic Games / OCOG). Jogállását ás működését a NOB és OCOG között létrejövő (Host City Contract) szerződés

határozza meg. Meghatározott idő tartamra jön létre, rendezvény szervezés céljával. Jogosítványai a NOB-tól származnak ezért jóváhagyás tárgyát képezik.

A "Sportoljon mindenki" elnevezésű Charta (1975) volt az első olyan dokumentum, amely felhívta a figyelmeta rendszeres sportolás előnyeire, életminőséget javító jellegére a beteg, fogyatékos személyek számára is,elősegítve jobb társadalmi beilleszkedésüket, rehabilitációjukat. "Mindenkinek jogot kell biztosítani a sportbanvaló részvételre. A sport fontos tényező az emberi fejlődésben, és megfelelő eszközökkel támogatni kell annakszéleskörű hozzáférését közpénzek felhasználásával. A sportolás helyi, regionális és országos szintű lehetőségeitössze kell kapcsolni az oktatást, az egészségügyet, a szociális szolgáltatásokat, a városfejlesztést, akörnyezetvédelmet és a kulturált kikapcsolódást érintő tervezési-döntéshozatali mechanizmussal. Biztosítani kella sport és a sportolók politikai, kereskedelmi vagy pénzügyi jellegű kizsákmányolástól mentes, továbbá a drogoktisztességtelen, visszaélésre alkalmat adó alkalmazásától mentes működését"- mondja ki a Miniszteri Bizottsághatározata.A fizikai erőnlét mérésére dolgozták ki az EUROFIT rövidítésű tesztet, amely méri a rugalmasság, a gyorsaság,az állóképesség, a teljesítmény stb. szintjét az iskoláskorúak körében szerte Európában. A felnőttek tesztjét mostkészítik elő.A Dopping elleni egyezmény (1989) azt fogalmazta meg célként, hogy csökkenteni kell sőt ki kell zárni adoppingot a sportból minden szinten, kötelező szabályokat alkotva az antidopping rendelkezések útján. Ennekérdekében az egyezmény az alábbi intézkedéseket határozta meg: a dopping tartalmú szerek, anyagok

8

forgalmazásának tilalma, a dopping tesztek tökéletesítése, a vizsgálati módszerek egységesítése, valamint aszabályszegők következetes megbüntetése.1985-ben a belga Heysel-stadionban történt tragédia hatására született a „ Sporteseményeken a nézők általelkövetett erőszak és garázdaság elleni európai egyezmény”, amely alapvetően a labdarúgó mérkőzésekengyakori randalírozás megfékezésére alkalmas eszközöket tartalmazza. Az egyezmény felsorolja, hogy azerőszakos cselekmények megelőzésére és megfékezésére biztosítani kell a rendőri/karhatalmi erők mozgásiútvonalát, továbbá a rivális szurkolótáborok elkülönítését, a jegyek árusításának felügyeletét, a hangadó,erőszakosságra buzdító személyek kizárását, az alkohol árusítás megszüntetését, a biztonsági ellenőrzést, afelelősség egyértelmű megosztását a szervezők és a hatóságok között, valamint a szurkolók épségét garantálóépítési és elhelyezési módokat.Különösen jelentős lépés volt az Európai Sport Charta (1992) elfogadása, amely valójában a MiniszteriBizottság egyik ajánlásának a függeléke. A dokumentum rögzíti:a.) a sport fogalmát (minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában afizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintűversenyeken eredmények elérése céljából);b.) a sporttal kapcsolatos európai elveket (minden egyén számára hozzáférhetővé tenni a sportot, így afogyatékos, a hátrányos helyzetű személyek számára is tilalmazni kell a polgárok közötti bármelydiszkriminációt; védeni és fejleszteni kell a sport erkölcsi és etikai alapjait a sportolók emberi méltósága,biztonsága megóvása érdekében, fel kell lépni az anyagi vagy politikai természetű manipulációkkal illetve adoppingolással szemben);c.) a sportmozgalom anyagi, jogi, igazgatási támogatását, a társadalmi szervezetek és a kormányzatiszervek hazai és nemzetközi együttműködése, valamint a környezetvédelmi követelmények érvényesítéserévén;d.) a fiatalok erőnlétét, sportolását sokrétű eszközökkel való segítését (az iskolai oktatás keretében, atanórákon kívül és a lakossági sportlétesítmények megnyitásával stb);e.) az élsport és a hivatásos sport támogatását (beleértve a tehetségkutatást, a létesítmények biztosítását azedzők, sportorvosok tudományos továbbképzését, a sportszervezetek működési feltételeit, a hivatásos sportolóktársadalmi helyzetének stabilizálását);f.) a testnevelés és a sport terén a képesítési követelményeket.

A sport hagyományos alapjainak, így a tisztességes versengés, a sportbarátság és az önkéntesség elvétgyengítő jelenségekkel szemben kíván fellépni a Sport Etikai Kódex (1992). A Miniszteri Bizottság edokumentuma értelmében a fair play a győztes út, „a sport népszerűsítésének, fejlesztésének és magának asporttevékenységnek lényeges és központi eleme. A Fair play az egyén, a sportszervezet és az egész társadalomgyőzelmét jelenti, a sporttal kapcsolatos rendellenes, diszfunkcionális jelenségek felett”. Az ajánlásmeghatározza:- a fair play fogalmát (a szabályok betartásán túl a barátság eszméje, mások tiszteletben tartása, az egymásértvaló felelősség és a megfelelő szellemben való játék, azaz pozitív viselkedési és gondolkodási mód, amelymagában foglalja például a szabályok kijátszása, a fizikai és szellemi erőszak, a kizsákmányolás, a korrupcióelleni fellépést is);- a kormányzati szervek ezzel kapcsolatos magatartását (felelősségük kiterjed a társadalom, a sporttevékenységetvégző egyének és a szervezetek sportetikájának megszilárdítására, fejlesztésére, a testnevelési szakma fair playetikájának ösztönzésére);- a sportszövetségek, más sportszervezetek fair play-jel kapcsolatos feladatát (a fair play elvének tartalommalvaló megtöltése, így például irányelveket kell kiadni az etikus és az etikátlan viselkedés megkülönböztetéséhez,a versenyeredmények jutalmazásán túl a fair play díjazását is meg kell oldani; a fiatalokkal való foglalkozássorán biztosítani a gyermekek fizikai és életkori sajátosságaiból adódó sportigényeit, a velük foglalkozókmegfelelő képzettségét, stb.)- a sporttevékenységet végző személyek felelősségét (a tisztességtelen játék kötelező megbüntetése; biztosítanikell, hogy az egyén képzettsége és minősítési szintje feleljen meg a sportoló gyermek fejlődési igényeinek;elsőbbség biztosítása a gyermekek és a fiatal versenyzők egészségének és biztonságának; a gyermekek "kisfelnőttként" való kezelésének tilalma; a kevésbé tehetséges gyermekek eredményeinek ésszerű fejlesztése; agyermekek, a fiatalok és családjuk felvilágosítása a csúcsteljesítménnyel együtt járó potenciális veszélyekről).a tömegkommunikáció (a sajtó, a médiák) feladatait a fair play eszméjének népszerűsítésében8. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság

Nem kormányzati, hanem elsősorban egyesületi jellegű nemzetközi civil szervezetként jött létre még 1894-ben aNemzetközi Olimpiai Bizottság.A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (International Olympic Committee; rövidítve: IOC) létrehozásához vezetőúton a kezdő lépést -1894-ben elhangzott javaslatával- Pierre de Coubertin báró tette meg, felelevenítve az ókorijátékok szellemét és szokásait.

9

A Lausanne-ban székelő szervezet mára már száznál több munkatárssal működik, a nemzetközi olimpiaimozgalom élén. A mozgalom azokat az országokat tömöríti, amelyek elfogadják az Olimpiai Chartát.A NOB célja, hogy a népek közötti békés együttműködés és szolidaritás eszközévé tegye a sportot (sajnos, az ókori játékok

idején volt csak teljes béke, mára a világ még az olimpiák alatt is nehezen tudja biztosítani, hogy a helyifegyveres konfliktusok megszűnjenek. Az első és a második világháború alatt szüneteltek is az olimpiaijátékok.);

együttműködjön a kormányzati és a társadalmi szervezetekkel, egyénekkel a sport érdekében; rendszeresen megünnepelje az olimpiai játékokat (sokszor pazarlóan fényes módon, üzleti módon

felhasználva az olimpiai jelképeket, a zászlót és az olimpiai lángot); erősítse a sportetikát; fellépjen a sportban a hátrányos megkülönböztetés ellen (a sportban résztvevők fajára, származására,

nemzeti hovatartozására vagy társadalmi helyzetére tekintet nélkül); harcoljon a tiltott doppingszerek használata ellen.A NOB nem a nemzeti olimpiai bizottságokból (azok küldötteiből) áll, hanem a közgyűlés által választotttermészetes személy tagokból. A jelenleg 113 tagból álló NOB élén a 8 évre megválasztott elnök áll, aki aszervezet képviseletét is ellátja. A fő döntéshozó szerv a közgyűlés, amely évi rendes ülésén elfogadja, módosítjavagy értelmezi az Olimpiai Chartát, továbbá határozatot hoz a következő olimpiai játék helyéről. A NOB„kormányaként” működő Végrehajtó Bizottságot az elnök és négy helyettese, valamint a Közgyűlés által négyévre választott hat fő alkotja. Számos szakbizottság segíti a döntéshozók és a végrehajtók munkáját, például azorvosi, a sportjogi ügyekben vagy az olimpiai szolidaritás kérdéseinek megoldásában.A NOB fontos szerve a Sportügyi Választott Bíróság, amelyet 1984-ben hoztak létre a sporthoz kapcsolódóúgynevezett bíráskodási kódex értelmében. Megalakulásától máig száznál több kérelemről döntött a húsztagútestület. A Bíróság tagjait tapasztalt bírákból és más jogászokból választják meg négy évre. Hatáskörébe tartozika Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól érkezett ügyben tanácsadó véleményt nyilvánítani, továbbá eljárást folytatniolyan vitákban, amelyet a tagállamok előterjesztenek. A bírósági eljárásnak tárgya lehet olyan sportfegyelmidöntés is, amelyet valamely sportszervezet fellebbezésként elé terjeszt. (Sajátos módon a Bíróság jogosult arra is,hogy a sporthoz kapcsolódó bíráskodási szabályzatot módosítsa.)Az IOC Orvosi Bizottságát 1967-ben állították fel. E testület tanulmányozza a dopping ellenőrzésére vonatkozómódszereket, segítséget nyújt a fejlődő országoknak e téren. Összehangolja, egységesíti a doppinggalkapcsolatos szabályozást, eljárást dolgoz ki a versenyek előtt és után történő ellenőrzés rendjére, a mintavételiszabályokra. Meghatározza továbbá a helyes laboratóriumi módszereket és a hivatalos dopping ellenőrzésrefeljogosítható laboratóriumokkal szembeni követelményeket. Az Orvosi Kódex értelmében a Bizottságkülönböző büntetésekre tehet javaslatot a tiltott doppingolás eseteiben. E Kódexet be kell tartania valamennyiolimpiai játékon résztvevőnek. A Kódex tiltja a doppingolást, mert az “ellentétes a sportetikával és ellenkezik azorvostudománnyal”. E tilalom nem csak bizonyos módszerekre, de mindazon anyagok használatára terjed ki,amelyeket farmakológiai jellemzőik alapján meghatározott osztályba soroltak. A dokumentum rögzíti, hogy ajátékokon doppingolás esetén milyen büntetéseket lehet alkalmazni (pl. érem visszavonása). Az Orvosi Bizottságáltal javasolt büntetésről a végső döntést az IOC Végrehajtó Bizottsága hozza meg.

9. Nemzetközi sportági szakszövetségek

A nemzetközi sportági szakszövetségek sportáganként létrehozott civiljogi jellegű nemzetközi szervezetek,amelyek többek között azért alakultak, hogy nemzetközi szervezetként elősegítsék az adott sportág szabályainakkidolgozását, valamint meghatározzák a nemzetközi sportversenyek szervezésének rendjét. E szakszövetségekjogállását alapvetően alapszabálya határozza meg, és tagjaik a nemzeti szakszövetségek. Példaként háromnemzetközi szövetséget említünk meg:A Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF) olyan szervezet, amely kétszáznál több nemzeti atlétikaiszövetséget tömörít. A Monte-Carlóban székelő nagy tekintélyű szövetséget még 1912-ben alapították, és azatlétikai minden ágát felöleli. Céljai között szerepel a fair play érvényesítése, a világbajnokságok és anemzetközi kupák versenyeinek szervezése, a versenybírák képzése. Sokféle tevékenysége részeként elvégzi avilág-és az olimpiai csúcsok hitelesítését is.A Nemzetközi Amatőr Úszószövetség (FINA) még régebbi szervezet, hiszen 1908-ban hozták létre Londonban.A svájci székhelyű nemzetközi szövetség ma 162 nemzeti úszósport szövetséget tudhat tagjai sorában.Tevékenysége kiterjed a vízilabda, a szinkronúszás, a műugrás és az úszás szabályainak kidolgozására,egységesítésére, a versenyeken való részvétel előfeltételeinek meghatározására éppúgy, mint a vízi sportoknépszerűsítésére.A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) ismertsége a legnagyobb és gazdaságilag a legerősebb, nemfeltétlenül azért, mert már 1904 óta működik s ma már 193 nemzeti szövetség van tagjai sorában. A Zürichben

10

működő FIFA a svájci polgári jog szabályai szerint működő szervezet. A labdarúgást kissé társadalmiküldetésnek is tekintve meghirdette, hogy a labdarúgás segítse elő a népek, szövetségek közötti barátikapcsolatokat. A FIFA szervezi négyévenként a világbajnokságot, szabályozza a játék rendjét és ellenőrzi atagszövetségeket. Az Alapszabály értelmében a FIFA Kongresszus fogadja el labdarúgás játékszabályait,továbbá együttműködik a regionális föderációkkal. (Az országokat hat regionális föderációba osztották be,Magyarország az UEFA-hoz, az európai föderációhoz tartozik. Csak kivételesen csatlakozhat valamely nemzetiszövetség az adott földrajzi egységen kívüli föderációhoz – (például Izrael az UEFA-hoz).

Tananyag a 19-es tételhez:

A tiltott teljesítmény fokozás hazai és nemzetközi szabályozásának ismertetése.

A dopping Magyarországi jogi szabályozásának kronológiai áttekintése 1989: Európa Tanács Doppingellenes Konvenciója, amelyhez MO. csatlakozott. 1998: A 86/1998. sz. Kormányrendelet rendelkezett a meg nem engedett

teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek használatának a tilalmáról.Súlyos fogyatékosság: tételesen sem a tiltott teljesítményfokozó készítmények, semazok engedélyezett koncentrációja nem került felsorolásra, illetve meghatározásra.

1999. március 1-én lépett hatályba 1998. LXXXVII. törvény, amely a BTK.módosításáról szólt. A törvény 65. §-a forradalmi: megteremtette MO-on a doppinggalvaló visszaélésre vonatkozó büntetőjogi szankcionálás lehetőségét. A Btk. 283/B. §-amintegy másfél évig volt hatályban és a visszaélés teljesítményfokozó szerrel vagymódszerrel címet viselte.

2000. december 14-én az Alkotmánybíróság 47/2000 számú határozatávalmegsemmisítette a Btk. 283/B. §-át alaki és formai hiányosságokra hivatkozva.(Érdekesség: ugyanazon a napon lépett hatályba az olasz doppingellenes törvény,amikor a magyar BTK. doppingellenes szakaszát az AB megsemmisítette.)

99/2001. (VI. 20.) Kormányrendelet a doppingellenes tevékenység szabályairól. 2002. december 12-én T/1789. számon önálló képviselői indítványt nyújtanak be a

Btk. módosítása céljából. A képviselői önálló indítványt az előterjesztők visszavonták. 2003. március 5-én hazánk aláírta a Doppingellenes Világügynökség WADA

Koppenhágai nyilatkozatát, majd a 2003. évi LXXVIII. törvény kihirdette hazánkbanaz Európa Tanács keretén belül 1989. évben létrejött Doppingellenes Konvenciót, atiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek használta elleni egyezményrevonatkozott.

2003. április 14-én újabb képviselői önálló indítvány született a Btk. módosításának ésa doppinggal való visszaélés büntethetőségének céljával T/3725. szám alatt. AzonbanOGY bizottságai általános vitára nem tartották alkalmasnak.

2004. évi I. tv. Sporttörvény és az 55/2004. Kormányrendelet a doppingellenestevékenység szabályairól.

Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület (NDKT) 55/2004. Korm. rendelet 3. §hozza létre és határozza meg feladatait, jogkörét, illetékességét.

2007. évi XXXIV. törvény az Európa Tanács keretében Strasbourgban, 1989.november 16-án létrejött, a tiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek használataelleni Egyezmény Varsóban, 2002. szeptember 12-én kelt KiegészítőJegyzőkönyvének kihirdetéséről.

99/2007. (V. 8.) Kormányrendelet a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezménykihirdetéséről (International Convention Against Doping in Sport).

11

37/2008. (VIII. 19.) KüM határozat a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezménykihirdetéséről szóló 99/2007. Korm. rendelet 2. és 3. § hatálybalépéséről.

2/2009. (I. 16.) ÖM rendelet – az állami sportcélú támogatások felhasználásról éselosztásáról 21. § Sportegészségügyi, doppingellenes feladatok

Jogalkotás az Európai Sport Chartával összhangban „Az állam feladata, hogy hozzájáruljon a sporttal kapcsolatos önveszélyeztető káros

tendenciák (pl. dopping) csökkentéséhez” (2004. évi I. tv. Preambulum) „Az államnak emellett támogatnia kell a sportot: doppingtilalom bevezetésével (2004. évi I.

tv. Preambulum). Állam ellenőrzi a doppingtilalom betartását. (2004. évi I. tv. 49. § f.) 2004. évi I. tv. 79. § (1) alapján felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa

meg a doppingtilalomra és a doppingvizsgálatra vonatkozó részletes rendelkezéseket. 2004. évi I. tv. 4. §.:

o A versenyző nem használhat, illetve nem alkalmazhat vagy forgalmazhat - különjogszabályban meghatározott - tiltott teljesítményfokozó szereket, készítményeket ésmódszereket.

o (2) A versenyző köteles alávetni magát a doppingtilalom betartásának ellenőrzéséreirányuló vizsgálatnak (doppingvizsgálat).

o (3) A doppingtilalomra és a doppingvizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat aKormány rendeletben állapítja meg.

Sportági szakszövetség feladata érvényesíteni a doppingtilalmat (2004. évi I. tv. 22. (1) § d).

55/2004. (III. 31.) Korm. rendeletSzemélyi hatály:

• (a) az országos sportági szakszövetségekre, az országos sportági szövetségekre és afogyatékosok országos szövetségeire (a továbbiakban együtt: szövetség), a Magyar OlimpiaiBizottságra, a Magyar Paralimpiai Bizottságra, a Nemzeti Sportszövetségre és a FogyatékosokNemzeti Sportszövetségére (a továbbiakban együtt: sportköztestületek), a verseny- vagyrajtengedéllyel rendelkező sportolóra, az eltiltás hatálya alatt álló versenyzőre, és az eltiltásleteltét vagy visszavonulását követően a versenyszerű sporttevékenység folytatását bejelentősportolóra (a továbbiakban együtt: versenyző), a versenyző felkészítésében, illetveirányításában közreműködő sportszakemberekre, valamint a versenyszerű sportban részt vevősportszervezetekre;

• b) a szövetségek versenyrendszerében szervezett versenyekre.• (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a nemzetközi sportági szakszövetségek

versenyrendszerében szervezett versenyekre.Doppingolás: a rendeletben meghatározott - egy vagy több - doppingvétség megvalósítása.

• célzott vizsgálat: a versenyzők vizsgálatra történő kiválasztásának az a formája, amikormeghatározott időpontban meghatározott versenyzők vagy versenyzők csoportja nemvéletlenszerűen kerül vizsgálat céljából kiválasztásra.

• doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek: a sportszervezetek, a szövetségek, asportköztestületek, a nemzeti doppingellenes szervezet (National Anti-doping Organization, atovábbiakban: NADO), a Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület, valamint asportpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium.

• nemzetközi doppingellenes szervezet: a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (atovábbiakban: WADA), az Európa Tanács Doppingellenes Megfigyelő Csoportja, aNemzetközi Olimpiai Bizottság, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság, a nemzetközi sportágiszakszövetségek, a nemzeti doppingellenes szervezetek nemzetközi szövetségei és azonnemzetközi sportrendezvények szervezői, amelyek doppingellenőrzést végeznek asportrendezvényen.

• doppingellenőrzés: a vizsgálat-eloszlási tervezést, a mintavételt és -kezelést, a laboratóriumielemzést, az előzetes felülvizsgálati eljárást, a doppingeljárást és a jogorvoslatot magábafoglaló eljárás.

12

• nemzetközi követelmény: a WADA által elfogadott, a doppingellenes tevékenység egyesrészeiért felelős doppingellenes szervezetek egységes szabályok szerinti eljárását és azeljárások harmonizációját biztosító nemzetközi előírások. Az egyes nemzetközi sportágiszövetségeknek a WADA nemzetközi előírásait biztosító sportági különös szabályai az adottsportágban nemzetközi követelménynek minősülnek.

• nyilvántartott vizsgálati csoport: a felnőtt és a felnőtt alatti első utánpótlás korosztályban anemzeti válogatott kerettagok, a nemzetközi sporteseményeken induló versenyzők, azországos bajnokságon első három helyezést elérő versenyzők, továbbá az eltiltás alatt állóversenyzők szövetség által összeállított csoportja.

• vizsgálat: a doppingellenőrzési folyamat része, beleértve a versenyző mintavételre történőkijelölését és erről való értesítését, a mintavételt és -kezelést, a minták laboratóriumba történőszállítását és analízisét.5. § 2.: szövetség érvényesíti a doppingtilalmat, adatokat nyilvántartja, megalkotjadoppingellenes tevékenységének éves programját, elkészíti a doppingellenes tevékenységérőlkészített beszámolóját és megalkotja doppingszabályzatát amelyben rendelkezik a

– a versenyzők, a sportszakemberek, valamint a tagságát képező sportszervezetekdoppingellenes tevékenységgel összefüggő feladatairól, kötelezettségeiről és afeladatok végrehajtásához szükséges költségek biztosításáról

– az alkalmazható doppingbüntetésekről, azok időtartamáról, mértékéről, valamint abüntetések kiszabásának részletes - sportág-specifikus - eljárási rendjéről.

– nyilvántartott vizsgálati csoportról.

Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület

Doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek együttműködését, folyamatosegyeztetését, a doppingellenes tevékenységük Szakmai összhangját és koordinációját biztosítószervezet.

Tagok: MOB, MPB, NSSZ, FONESZ, SOSZ, Sportegészségügyi Szakmai Kollégium, aSemmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara, a miniszter, OSEI

Tanácskozási joggal: NADO képviselője, TUE Bizottság elnöke. Testület elnöke: a miniszter által határozatlan időre felkért, a doppingellenes tevékenység

szakmai és nemzetközi követelményeiben jártas, felsőfokú végzettséggel rendelkező személy. Amennyiben a szövetség 30 napon belül nem tesz eleget a Testület bekezdés szerinti

ajánlásainak, javaslatainak, a Testület az állami sportcélú támogatások felhasználásáról éselosztásáról szóló külön jogszabály szerint jár el.

A Testület részeként működő, három tagból és elnökből álló TUE Bizottság dönt agyógyászati célú mentesség iránti kérelmekről.Testület feladatai:a) felvilágosítási, nyilvántartási, ellenőrzési és szankcionálási elvek;b) ajánlásokat tesz a doppingellenes tevékenységre vonatkozó részletes szövetségiszabályokra;c) jóváhagyja a doppingellenes tevékenység programját, amely során:ca) elfogadja a vizsgálat-eloszlási tervet,cb) figyelemmel kíséri és értékeli a doppingellenőrzés és szankcionálás jogszabályokkal ésnemzetközi követelményekkel való összhangját,cc) értékeli a szövetségek, sportköztestületek és a NADO doppingellenes tevékenységét,cd) javaslatot tesz a doppingellenes kutatások főbb irányaira;d) figyelemmel kíséri a nemzetközi doppingellenes szervezetek tevékenységét;e) együttműködik a doppingellenes tevékenységben részt vevő egyéb szervezetekkel;f) javaslatot tesz a miniszternek a doppingellenes tevékenységre vonatkozó jogszabályokra.

NADO

13

National Anti-Doping Organization (NADO) jogállása: WADA nemzeti doppingellenőrzőszerve, amely országos szinten kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel rendelkezikdoppingellenőrzések végzésre.NADO a miniszterrel kötött szerződés alapján részt vesz a doppingellenes tevékenységben.Kiválasztás: közbeszerzés útján.Prioritás: függetlenség és pártatlanságKövetelmény: WADA akkreditáció, felelősségbiztosítás, ISO nemzetközi szabvány.Fő feladatai:1) vizsgálat-eloszlási terv, 2) nyilvántartott vizsgálati csoport,3) doppinglista karbantartása, 4) információs-tájékoztató tevékenység,5) mintavétel, 6) mintakezelés, 7) ellenőrzés, 8) felvilágosítás és nevelés.

Doppingellenőrzés 1) Előre bejelentett vagy 2) Bejelentés nélküli. Bejelentés nélküli ellenőrzés: előzetes értesítés nélkül végeznek a versenyzőn, és őt az

értesítés időpontjától a mintavétel folyamán végig figyelemmel kísérik 1) versenyen alatti vagy 2) versenyen kívüli ellenőrzést a versenyző emberi méltósághoz fűződő jogainak tiszteletben tartásával kell

elvégezni ellenőrzéshez és a mintavételhez szükséges elkülönített helyiség szükséges. ellenőrzés költségeit az ellenőrzést kezdeményező szervezet viseli. vizsgálat-eloszlási terv: (szövetség - doppingellenőrzések éves terve „NADO” nyilvántartott

vizsgálati csoport - NDKT elfogadja).

Mintavétel és mintakezelés szabályai Az ellenőrzésből származó minták elemzése csak a doppinglistán szereplő tiltott szerek és

tiltott módszerek kimutatására irányulhat. Minta kutatási tevékenység céljára nem használható fel. Ellenőrzés: vizelet- és vérvétel útján levett minták alapján Mintavétel és mintakezelés lefolytatását a NADO ellenőrző nyomtatvány kitöltésével igazolja. Minta analízis: kizárólag WADA által akkreditált laboratórium végzi. Előzetes felülvizsgálati eljárás: Doppingétség elkövetésének gyanúja esetén NADO haladéktalanul tájékoztatja a versenyzőt, a

szövetséget és az NDKT-t a laboratóriumi jelentés, valamint az ellenőrző nyomtatványmegküldésével.

Szövetség köteles 8 napon belül lefolytatni az előzetes felülvizsgálati eljárást doppingellenesszabályzata alapján.

A szövetség megvizsgálja, hogy a versenyző rendelkezik-e gyógyászati célú mentességgel,illetve a vizsgálat során történt-e nyilvánvaló eltérés a nemzetközi követelményektől.

A szövetség tájékoztatja a versenyzőt, NDKT-t és a NADO-t A szövetség gondoskodik a versenyző versenyengedélyének felfüggesztéséről. A szövetség tájékoztatja a versenyzőt az „A” mintája pozitív vizsgálati eredményű;

a. melyik doppingellenes szabályt sértette meg;b. a versenyző a NADO-tól írásban a szövetség doppingellenes szabályzatában

meghatározott határidőig saját költségére kérheti a „B” jelű mintája analízisét;c. a kérelem hiányát úgy kell tekinteni, hogy a versenyző lemondott a „B” jelű minta

vizsgálatának jogáról;d. a versenyzőnek, illetve az általa választott külső szakértőnek joga van jelen lenni a

„B” jelű minta kinyitásánál és vizsgálatánál;e. a versenyző a NADO-tól írásban saját költségére kérheti az „A” és „B” jelű mintája

részletes laboratóriumi vizsgálati dokumentációját.

14

Doppingeljárás Pozitív vizsgálati eredményű minta esetén, vagy ha a versenyző a 6. § (1) bekezdés b)-f)

pontjaiban meghatározott magatartást tanúsít, illetve a doppingolás tényét elismerte, aversenyzővel vagy a sportszakemberrel szemben a szövetség doppingeljárást folytat le.

Szövetség a doppingeljárás alapjául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követőenhaladéktalanul köteles megkezdeni és lefolytatni a doppingeljárást.

A doppingeljárást első fokon szövetség doppingbizottsága folytatja le. Doppingbizottság: 1) önállóan vagy 2) sportfegyelmi bizottság keretei között működik. Másod fok: szövetség dopping fellebbviteli bizottsága, amely 1) önállóan vagy 2) fellebbviteli

szerv keretei között működik. A fellebbezésnek halasztó hatálya nincs, de dopping fellebbviteli bizottság elnöke a

végrehajtását indokolt esetben, kérelemre felfüggesztheti. A doppingeljárást lezáró jogerős határozatot a szövetség 5 napon belül megküldi a miniszter

és az NDKT részére. Doppingeljárás a doppingvétség elkövetésétől számított nyolc éven belül indítható. Visszavonulás: az előzetes felülvizsgálati eljárás és a doppingeljárás lefolytatását és

befejezését nem akadályozza. Előzetes felülvizsgálati eljárás és a doppingeljárás részletes szabályaira - a rendeletben foglalt

eltérésekkel - a sportfegyelmi felelősségről szóló kormányrendelet rendelkezései az irányadók. Joghátrányok: a versenyen elért eredmények megsemmisítése, díjazás vagy egyéb juttatás,

elismerés visszaszolgáltatása. Csapatsport: ha a NADO több mint egy csapattagot értesít doppingvétség gyanújáról, akkor a

csapat valamennyi tagját célzott vizsgálatnak vetik alá. Ha legalább kettő versenyző doppingvétséget követett el, a szövetség a csapatnak a versenyen

elért eredményét megsemmisíti. Joghátrányok: Versenyző és sportszakember külön első alkalom - eltiltás 2 év időtartamra Ha a versenyző 18 hónapon belül három esetben tagadja meg a rendelkezése állást - 1 éves

eltiltás. 2 éves eltiltás – ha három eset közül egyik sem indokolható. eltiltás 4 évtől végleges időtartamra üzérkedés esetén. Doppingvétség elkövetése kiskorú versenyző sérelmére: végleges eltiltás. Egyéb szankciók kiszabhatók a versenyzőre az eltiltás mellett. Különösen a tisztességes játék (fair play) szellemének megsértésével, vagy sportágakra, vagy

a sportmozgalomra különösen káros hatású cselekménnyel, magatartással elkövetettdoppingvétség esetén az eltiltás 4 évre növelhető.

harmadik alkalommal elkövetett doppingvétség: végleges eltiltás kötelező Az eltiltás időtartama az azt megállapító elsőfokú határozat meghozatalának napján kezdődik. Beismerés esetén: az eltiltás időtartamának kezdete a doppingellenőrzés vagy a

doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás tanúsításának időpontja. eltiltás hatálya alatt álló személy kizárólag nézőként vehet részt versenyen. részvételi tilalom megsértése: az eltiltás újrakezdődik. 1. sz. melléklet az 55/2004. (III. 31.) Korm. Rendelethez: joghátrány táblázat. 2. sz. melléklet az 55/2004. (III. 31.) Korm. Rendelethez: A dopping-mintavételi és -kezelési

eljárási rend részletes szabályai: 1) Mintavételi és -kezelési csoportok, 2) Az ellenőrzésretörténő kijelölés,3) A doppingmintát kísérő nyomtatványok, 4) Megjelenés mintavételre, 5)Mintavételi helyiség, 6) A mintavételi eljárás 7) Az ellenőrzés megtagadása vagyelmulasztása, 8) A mintakezelési eljárás

WADA KÓDEX: A határozottság és tisztességesség alapelveinek érvényesülése jelenik meg a 2009. évi

Szabályzatban célként a doppingellenes harc erősítése érdekében

15

2009. évi Szabályzat szigorúbb joghátrányokat alkalmaz súlyosbító körülmények fennállásaesetén.

2003. évi Szabályzat kizárólag a tiltott anyagok és módszerek forgalmazását és a beadásátszankcionálta az első vétség esetén négyéves eltiltással.

2009. évi Szabályzat szélesíti a doppingvétségek körét, amelyek négyéves eltiltássalfenyegettetek.

Általánosságban nagyobb rugalmasság a joghátrányoknál. A cél, hogy szigorúbb joghátrányok kerüljenek kiszabásra. .Pl.: doppingvétség súlyosbító körülmények esetén enyhébb szankció kiszabása lehetséges

amennyiben a sportoló bizonyítani tudja, hogy a kimutatott anyag nem teljesítmény fokozáscéljából kertült a szervezetébe.

2003. évi Szabályzat: A tiltó lista meghatározhat olyan anyagokat, amelyek különösenszándékon túli doppingvétség elkövetésére alkalmasak tekintettel arra, hogy az gyógyászatitermékek körében általánosságban széles a hozzáférhetőségük, illetve kevésbe alkalmasaktiltott teljesítmény fokozásra, mint dopping ágensek.”

Ha a sportoló tudja bizonyítani, hogy nem állt szándékában teljesítményt fokozni adoppingvétség utáni szankció csökkenthető.

2009. évi Szabályzat: minden tiltott anyag a „Meghatározott anyagok” közé tartozik, kivéve azanabolikus hatóanyagok és a hormonok közé tartozókat, illetve a tiltó listán ilyenkéntazonosított stimulánsokat és hormonális növekedésgátlókat.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a sportoló bizonyítani tudja, hogy a meghatározott anyag nema sportbeli teljesítmény fokozást szolgálta, akkor a joghátrány megrovástól legfeljebb akettőéves eltiltásig terjedhet.

Azonban ha a sportoló nem teljesíti a csökkentésre feljogosító előírásokat akkor akár négyéveseltiltás is kiszabható súlyosbító körülmények fennállása esetén

2009. évi Szabályzat: jelentős segítség nyújtás Doppingellenes szervezet, Bűnügyi hatóság, Fegyelmi bizottság számára egyéb személy által elkövetett doppingvétség, bűncselekmény, fegyelmi szabálysértés

feltárásban. Önként beismeri a doppingvétség elkövetését azt megelőzően, hogy a mintaadásra értesítést

kapott – az eltiltási időszak csökkenthető. 2009. évi Szabályzat: nem zárja ki, hogy doppingellenes szervezetek a saját szabályzataikban

pénzbeli szankciók kiszabásával fenyegessék a csalókat a WADA Szabályzat alapján kiszabotteltiltáson és egyéb joghátrányokon felül.

2009. évi Szabályzat: a gyorsabb dopping eljárást és ügyintézését sürgeti. Pl.: az „A” és „B” minták közötti időtartam csökkentést és kötelező ideiglenes hatályú

felfüggesztést ír elő, amennyiben az „A” minta tiltott anyag jelenlétére enged utalni. 2009. évi Szabályzat: WADA számára jogot biztosít jogorvoslati kérelem benyújtására a

Nemzetközi Sport Választottbíróság (CAS) testületéhez, amennyiben valamely doppingellenesszervezet a rendelkezésre álló határidőn belül nem határoz doppingvétség elkövetésénektárgyában, azzal a feltételezéssel, mintha a nevezett doppingellenes szervezet a doppingvétségelkövetésének a gyanúját elvetette volna.

WADA tagsága fokozottabb jog-harmonizációt igényelt 2003. évi Szabályzat: nem határozta meg, hogy hány mulasztott ellenőrzés eredményez

doppingvétséget. Ezen a szabályok jogközelítése megtörtént és a Szabályzat reviziója során egységesebbé,

illetve kötelezővé tették. 2009. évi Szabályzat: Három kihagyott teszt és/vagy bejelentési vétkesség tizennyolc hónapon

belül bekövetkező bármely kombinációja a sportoló felett joghatósággal rendelkeződoppingellenes szervezetek döntése szerint doppingvétségnek minősül.

16

UNESCO nemzetközi egyezmény a dopping ellen

A NOB csak olyan ország részéről fogad el olimpiai játékok megrendezési joga iránti kérelmet, amelykormánya ratifikálta, elfogadta, jóváhagyta az UNESCO-egyezményt vagy ahhoz csatlakozott, illetveaz ország nemzeti olimpiai bizottsága, a nemzeti paralimpiai bizottsága és a nemzeti doppingellenesszervezet megfelel a WADA Szabályzatnak.2010. január 1-jét követően a Nemzetközi Sportági Szakszövetségek megtesznek minden tőlükelvárhatót annak érdekében, hogy a világbajnokságok rendezési jogát csak olyan országok kaphassák,amelyek kormánya ratifikálta, elfogadta, jóváhagyta az UNESCO-egyezményt vagy ahhozcsatlakozott, illetve az ország nemzeti olimpiai bizottsága, a nemzeti paralimpiai bizottsága és anemzeti doppingellenes szervezet megfelel a WADA Szabályzatnak.

2009. évi Szabályzat: az objektív felelősség alapelvét fenntartja.Objektív felelősség alapelve azt jelenti, hogy a sportolót terheli a felelősség ha tiltott anyagot (akárannak metabolitját vagy markerjét) találnak a testéből származó mintában. Ezzel a sportolódoppingvétséget követ el. A vétség megállapítása független attól, hogy a sportoló szándékosan vagyvétlenül használta a tiltott anyagot, esetleg gondatlan volt vagy más módon hibás. Az objektívfelelősség alapelvét a CAS határozatai konzisztens módon fenntartják ha a sportoló testéből származómintában tiltott anyag van – úgy, hogy biztosított a lehetőség a szankciók megváltoztatásárameghatározott körülmények fennállása esetén, ésszerű egyensúlyt teremt a doppingellenes szabályokminden „tiszta” sportoló érdekében szükséges hatékony érvényesítése és azon méltányossági szabályközött, hogy amennyiben a tiltott anyag szervezetbe kerülése tekintetében a sportolót nem terheliszándékosság vagy gondatlanság, úgy helye van a kivételes körülmények figyelembe vételének.A tiltólista változatlan. A szabályzat felülvizsgálata és a tiltólista évenkénti frissítése két különállófolyamat. A tiltólistát a WADA frissíti évenként, egy egész éven át tartó nemzetközi tudósokból,doppingellenes szakértékből és a WADA tagság folytatott konzultáció alapján.

2003. évi Szabályzat 2.1: Tiltott anyagnak vagy származékának vagy markerjének jelenléte egy sportoló

testéből származó mintában. 2.2: Tiltott anyag vagy Tiltott módszer Használata vagy ennek Kísérlete. 2.3: A mintaszolgáltatási kötelezettség megtagadása vagy a mintaszolgáltatás

elmaradása megfelelő indoklás hiányában - azt követően, hogy a sportoló azalkalmazandó doppingszabályok szerint előírt értesítést kapott - vagy a mintavételakadályozása egyéb módon.

2.4: Az ésszerű szabályokon alapuló - a sportolók versenyen kívüli rendelkezésreállására, ezen belül a sportoló hollétére vonatkozó információk biztosítására-,valamint teszten való részvételére vonatkozó - követelmények megsértése.

2.5: A doppingellenőrzés bármely elemének manipulálása, illetve ennek kísérlete. 2.6: Tiltott anyagok vagy módszerek birtoklása. 2.7: Üzérkedés bármely tiltott anyaggal vagy tiltott módszerrel. 2.8: Tiltott anyag vagy tiltott módszer beadása a sportolónak vagy ennek kísérlete,

avagy ebben való közreműködés, felbujtás, segítség, ennek leplezése vagy bármelymás bűnsegédi, felbujtói közreműködés, mely doppingvétséggel vagy ennekkísérletével függ össze.

2009. évi Szabályzat 2.1: Tiltott anyagnak vagy származékának vagy markerjének jelenléte egy sportoló

testéből származó mintában. 2.2: Tiltott anyag vagy a tiltott módszer sportoló által történő használata vagy

megkísérelt használata. 2.3: A mintaszolgáltatási kötelezettség megtagadása vagy a mintaszolgáltatás

elmaradása megfelelő indoklás hiányában - azt követően, hogy a sportoló az

17

alkalmazandó doppingszabályok szerint előírt értesítést kapott - vagy a mintavételakadályozása egyéb módon.

2.4: Az ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi követelménynek megfelelő szabályokonalapuló, a sportolók versenyen kívüli rendelkezésre állására, ezen belül a sportolóhollétére (whereabouts) vonatkozó információk biztosítására, valamint teszten valórészvételére vonatkozó követelmények megsértése. Három kihagyott teszt és/vagybejelentési vétkesség tizennyolc hónapon belül bekövetkező bármely kombinációja asportoló felett joghatósággal rendelkező doppingellenes szervezetek döntése szerintdoppingvétségnek minősül.

2.5: A doppingellenőrzés bármely elemének manipulálása, illetve ennek kísérlete. 2.6: Tiltott anyagok vagy módszerek birtoklása. 2.7: Üzérkedés vagy megkísérelt üzérkedés tiltott anyaggal vagy tiltott módszerrel. 2.8: Tiltott anyag vagy tiltott módszer versenyidőszakon belüli beadása a sportolónak

vagy ennek kísérlete, vagy tiltott anyag vagy tiltott módszer versenyidőszakon kívülibeadása a sportolónak vagy ennek kísérlete vagy ebben való közreműködés, felbujtás,segítség, ennek leplezése vagy bármely más bűnsegédi, felbujtói közreműködés, melydoppingvétséggel vagy ennek kísérletével függ össze.

Birtoklás: Tényleges, fizikai birtoklás vagy konstruktív birtoklás, azonban amennyiben aszemély nem bír kizárólagos ellenőrzési joggal a tiltott anyag vagy tiltott módszer vagy azonhelyiségek felett, melyekben a tiltott anyag vagy tiltott módszer jelen van, a konstruktívbirtoklást csak akkor állapítják meg, ha a személy tudott a tiltott anyag vagy tiltott módszerjelenlétéről, és azt ellenőrizni kívánta.Kísérlet: Szándékos magatartás, mely lényeges cselekmény olyan folyamatban, melynekcélja egy doppingvétség. Azonban nem minősül doppingvétségének, ha a személy eláll akísérlettől még azt megelőzően, hogy azt egy abban részt nem vevő harmadik fél felfedezné.Manipulál: Nem helyénvaló célra vagy nem helyénvaló módon történő módosítás; nemhelyénvaló befolyásolás; nem helyénvaló beavatkozás; akadályozás, félrevezetés vagy csalárdmagatartás folytatása az eredmények megváltoztatására vagy a rendes eljárásokmegakadályozására; vagy csaláson alapuló információ nyújtása egy doppingellenes szervezetszámára.Marker: Összetett anyag, ilyenek csoportja vagy biológiai paraméter(ek), mely tiltott anyagvagy tiltott módszer használatára utal.Származék: Biológiai átalakítási folyamattal létrejött anyag.Üzérkedés: Tiltott anyag vagy tiltott módszer doppingellenes szervezet hatásköre alá tartozósportoló, sportolót segítő csapata vagy bármely más személy által harmadik fél részére történőeladása, átadása, szállítása, küldése, kézbesítése vagy terjesztése (fizikailag, elektronikusanvagy más módon).

3.§ 1. Bizonyítás szintje / bizonyítási teher A doppingellenes szervezetet terheli a doppingvétség megtörténtének bizonyítása. A doppingellenes szervezet általi bizonyításnak olyan szintűnek kell lennie, mely

kellő meggyőző erővel bizonyítja a meghallgatást végző testület számára adoppingvétség elkövetését.

A bizonyítás foka minden esetben legyen magasabb a puszta valószínűsítésnél, denem kell többnek lennie, mint ami már meghaladja az indokolt kétség mértékét.

Ahol a Szabályzat szerint a bizonyítás a doppingvétség elkövetésével vádolt sportolótvagy más személyt terhel, hogy megcáfoljanak egy vélelmet vagy igazoljákmeghatározott tények vagy körülmények tényét, ott a bizonyítás foka elég, ha eléri avalószínűsítés szintjét, kivéve ha a 10.4. és a 10.6. cikk szerint a sportolónak nagyobbbizonyítási tehernek kell eleget tennie.

18

A doppingvétségekkel kapcsolatos tények bármilyen megfelelő módonbizonyíthatóak, beleértve a beismerést is.

Tiltó lista A tiltó lista azon tiltott anyagokat és tiltott módszereket tartalmazza, melyek mindig

tiltottak (mind versenyidőszakon belül, mind pedig versenyidőszakon kívül), jövőbeliversenyeken érvényesülő teljesítményfokozó vagy éppen fedő hatásuk miatt, valamintazokat az anyagokat és módszereket, melyek csak versenyen tiltottak.

A WADA a szükséges gyakorisággal, de legalább évente, közzéteszi a tiltó listát, mintnemzetközi követelményt.

A tiltó lista és a módosításai három hónappal azután lépnek hatályba, hogy a WADApublikálta a tiltó listát.

Adott nemzetközi szövetség javaslata alapján a tiltó listát a WADA bővítheti. Egy anyag vagy módszer akkor kerül fel a tiltó listára, ha a WADA megítélése szerint

megfelel az alábbi három kritérium közül legalább kettőnek: 1) anyag vagy módszerönmagában vagy más anyaggal vagy módszerrel együttesen potenciálisan növelhetivagy növeli a sportteljesítményt, 2) az anyag vagy módszer használata valós vagypotenciális egészségügyi kockázatot jelent a sportoló számára és 3) az anyag vagymódszer használata ellenkezik a sport szellemiségével.

Gyógyászati célú alkalmazás A WADA által kialakított nemzetközi követelmény rendszer, mely meghatározza azt

az eljárást, amely alapján megadható a mentesség a gyógyászati célú alkalmazásmiatt.

Amennyiben a sportoló dokumentáltan olyan egészségi állapotban van, melyindokolja a tiltott anyag vagy tiltott módszer használatát, a gyógyászati célúmentesség megadásáért folyamodhat.

A kérelmeket a gyógyászati célú használatra vonatkozó nemzetközi követelménynekmegfelelően kell elbírálni.

A kérelmek elbírálására a TUE Bizottságok jogosultak. A WADA saját hatáskörben felülvizsgálhatja bármely nemzetközi szintű, vagy

országos szintű sportolónak adott mentességet. Bármely sportoló kérelmére, akinek nem adták meg a mentességet, a WADA

felülvizsgálhatja az elutasító döntést. A WADA jogosult a határozatmegváltoztatására.

Nevelés A doppingmentes sporttal kapcsolatos tájékoztatási és oktatási programok alapvető

célja a sport szellemiségének doppingveszéllyel szembeni megőrzése. Az ilyenprogramok alapvető célja a megelőzés. A cél az, hogy megakadályozzák tiltottanyagok és tiltott módszerek sportolók által történő szándékos vagy nem szándékoshasználatát.

Az aláíró felek, lehetőségeiken és felelősségi köreiken belül, egymássalegyüttműködve tájékoztatási és oktatási programokat terveznek, hajtanak végre,értékelnek és követnek nyomon a doppingmentes sport terén.

Kutatás A doppingellenes kutatás hozzájárul a doppingellenőrzés keretében hatékony

programok kialakításához és végrehajtásához, továbbá a doppingmentes sporttalkapcsolatos tájékoztatáshoz és oktatáshoz.

Az aláíró felek, egymással és a kormányokkal együttműködve ösztönzik éselőmozdítják a doppingellenes kutatást.

A doppingellenes kutatásnak meg kell felelnie a nemzetközileg elismert etikaigyakorlatnak.

19

A kutatás során tiltott anyagok vagy tiltott módszerek nem alkalmazhatóksportolókon.

Szabályzatot a következő szervezetek fogadják el aláíró felekként: a WADA, aNemzetközi Olimpiai Bizottság, nemzetközi sportági szakszövetségek, a NemzetköziParalimpiai Bizottság, nemzeti olimpiai bizottságok, nemzeti paralimpiai bizottságok,nagyobb sportesemények szervezői és nemzeti doppingellenes szervezetek (NADO).

Kötelezően, módosítás nélkül véghajtandó cikkelyek: 1. cikk (A doppingmeghatározása), 2. cikk (A doppingellenes szabályok megsértése), 3. cikk (A doppingbizonyítéka), 4.2.2. cikk (Meghatározott anyagok), 4.3.3. cikk (A tiltó lista WADAáltal történő meghatározása), 7.6. cikk (A sporttól való visszavonulás), 9. cikk (Egyénieredmények automatikus érvénytelenítése), 10. cikk (Egyéni szankciók), 11. cikk(Csapatokat érintő következmények), 13. cikk (Fellebbezések) a 13.2.2 és 13.5.cikkek kivételével, 15.4. cikk (Kölcsönös elismerés), 17. cikk (Korlátozások), 24. cikk(A Szabályzat értelmezése), 1. függelék – Fogalom meghatározások

Hatályba lépés napja: 2009. január 01. Nincs visszamenőleges hatály (de: lex mitior elv) A hatályos érdemi doppingellenes szabályok vonatkoznak doppingvétség elbírálására,

kivéve ha az üggyel foglalkozó bizottság döntése szerint az eset körülményei miatt a„lex mitior” elve alkalmazandó

Lex Mitior elve: (1994) amennyiben a nemzeti és a nemzetközi szövetségdoppingellenes szabályai között különbség mutatkozik, minden esetben a sportolóérdekeinek kedvezőbbet kell figyelembe venni.

A 2009. évi Szabályzatot megelőzően hozott határozatok: ha a doppingellenesszabály megsértését megállapító jogerős határozatot a hatályba lépés napja előtthozzák, azonban a sportolóra még eltiltás alatt áll, a sportoló kérheti az eltiltásiidőszak mérséklését a 2009. évi Szabályzatra tekintettel. De: kizárólag az eltiltásiidőszak letelte előtt.

Az Olimpiai Doppingellenes Szabályzat.

• A NOB, az Olimpiai Mozgalom, de különösen az Olimpiai Játékok legfőbb hatósága. AzOlimpiai Charta rendelkezései kötelezőek az Olimpiai Mozgalomhoz bármilyen minőségbentartozó összes személyre, amely személyek kizárólag a NOB határozatainak megfelelőenjárhatnak el.

• A NOB az Olimpiai Doppingellenes Szabályzatot a WADA Törvénykönyvvel összhangbanhozza létre annak érdekében, hogy segítse, a sport alapvető szellemének megfelelően, azOlimpiai Mozgalom doppingellenes küzdelmét.

• Elfogadása alapvető feltétele a részvételnek.• A NOB Végrehajtó Bizottsága felel az irányelvek lefektetéséért, szabályok megalkotásáért és

a megfelelő eljárási szabályok kidolgozásáért, tekintettel a doppingellenes küzdelemre, és adoppingvétséggel kapcsolatos ügyviteli szabályokra, összhangban a nemzetközileg elfogadottszabályokkal, és a WADA Törvénykönyvvel.A rendelkezések betartásáért és végrehajtásáért felelős személy a NOB orvos-igazgatójaDoppingvétségek tényállása

• Tiltott anyag, vagy származékainak, vagy markereinek jelenléte a Sportoló testéből származómintában.

• Tiltott anyag, vagy tiltott módszer használata, illetve használatának kísérlete.• A mintaszolgáltatási kötelezettség megtagadása vagy a mintaszolgáltatás elmaradása

megalapozott kimentés hiányában, azt követően, hogy a Sportoló a jelen Szabályzatbanelőírtak szerint értesítést kapott, illetve a mintaszolgáltatási kötelezettség megkerülése egyébmódon.

20

• A Sportoló rendelkezésre állása doppingellenőrzésre, ezen belül a Sportoló hollétére irányadó5.5 cikkelyben (Sportoló hollétére vonatkozó követelmények) meghatározott adatszolgáltatásikötelezettség megsértése, illetve az ellenőrzések mulasztása az 5.5 cikkely alapján.

• A doppingellenőrzés bármely elemének manipulálása, illetve ennek kísérlete.• Tiltott anyag vagy tiltott módszer birtoklása.• Üzérkedés bármely tiltott anyaggal vagy tiltott módszerrel.• Tiltott anyag vagy tiltott módszer beadása a Sportolónak vagy ennek kísérlete, avagy ebben

való közreműködés, felbujtás, segítség, ennek leplezése vagy bármely más bűnsegédi,felbujtói közreműködés, mely doppingvétséggel vagy ennek kísérletével függ össze.

BIZONYÍTÁS A DOPPINGELLENES ELJÁRÁSBAN

• A Nemzetközi Olimpiai Bizottságot terheli a doppingvétség elkövetésének bizonyítása.• A NOB bizonyításnak olyan szintűnek kell lennie, amely szükséges és meggyőző erővel

bizonyítja a tárgyalást lefolytató, és a vád komolyságát mérlegelő testület számára adoppingvétség elkövetését.

• A bizonyítás szintje minden esetben meg kell, hogy haladja a puszta valószínűsítést, de nemkell meghaladnia a kétséget kizáró mértéket.

• Abban az esetben, ha a jelen Szabályzat szerint a bizonyítás a doppingvétség elkövetésévelvádolt Sportolót vagy Sportszakembert terheli valamely vélelem megdöntése, illetvemeghatározott tények vagy körülmények fennállásának igazolása érdekében, akkor abizonyítás szintje elég, ha eléri a valószínűsítés szintjét.

Tiltólista és Terápiás Alkalmazási Kivétel• A tiltólistát a WADA Törvénykönyvvel összhangban a WADA hozza nyilvánosságra és

vizsgálja felül.• A Nemzeti Olimpiai Bizottság felel azért, hogy a tiltólistáról a saját küldöttségét tájékoztassa,

ideértve a Sportolóit is.• A tiltólista nem ismerete nem mentesíti a Résztvevőt függetlenül az Olimpiai Játékok alatt

betöltött tisztségétől.• A Sportoló, akinek orvosilag igazolt egészségi állapota tiltott anyag vagy tiltott módszer

alkalmazását kívánja meg, előzetesen Terápiás Alkalmazási Kivételért köteles folyamodni.• Az Olimpiai Játékokon résztvevő Terápiás Alkalmazási Kivételt igénylő Sportoló a

Nemzetközi Sportszövetségtől vagy az illetékes Nemzeti Doppingellenőrző Szervezettőlkiadott igazolással rendelkezik a Nemzetközi Sportszövetség szabályai szerint.

• A Terápiás Alkalmazási Kivétel jóváhagyásáról a Sportoló köteles értesíteni az illetékesDoppingellenes Szervezeteket. Ennek következtében a Nemzetközi Sportszövetség vagy azilletékes Doppingellenes Szervezet köteles értesíteni a Sportoló Nemzeti Olimpiai Bizottságát,a WADA és a NOB Orvosi Bizottság illetékeseit legkésőbb az Olimpiai Falu megnyitásánakidőpontjáig.

Doppingellenőrzés• A NOB felel az Olimpiai Játékok hivatalos időszaka alatti doppingellenőrzésekért. A NOB

jogosult a doppingellenőrzés feladatkörét részben vagy egészében egy vagy több szervezetreátruházni.

• Az Olimpiai Játékok hivatalos időszaka, más néven versenyidőszak, az az időtartam, amely azOlimpiai Falu megnyitásától az Olimpiai Játékok záróünnepélyéig, beleértve annak napját isnapjáig tart.

• Az Olimpiai Játékokon résztvevő Sportoló az Olimpiai Játékok teljes hivatalos időszaka alatt,bármikor, vagy bárhol, előzetes értesítés nélkül köteles a NOB által kezdeményezettdoppingellenőrzésnek alávetnie magát. A doppingellenőrzés magában foglalhatja tiltólistánszereplő tiltott anyagok, és tiltott módszerek vizsgálatát.

• A NOB jogosult doppingellenőrzést végezni, vagy végeztetni az Olimpiai Játékok hivatalosidőszaka alatt, és viseli az ebből fakadó esetek kezelésének felelősségét.

21

• A NOB a doppingellenőrzések végrehajtásának felelősségét átruházza az Olimpiai JátékokSzervezőbizottságára és a WADA szervezetére.

A sportoló hollétére vonatkozó követelmények• A NOB kötelezi a Nemzeti Olimpiai Bizottságot arra, hogy hozza létre az Olimpiai Játékokon

feltehetően versenyző Sportolók nyilvántartott vizsgálati csoportját együttműködve aNemzetközi Sportszövetségekkel. A Nemzeti Olimpiai Bizottság köteles részletestájékoztatást adni a NOB részére Sportolóik hollétére vonatkozóan és az Olimpiai Játékokteljes időszakára kiterjedően az Olimpiai Falu megnyitásától számítva.

• A holléti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása a 2.4 cikkelyben rögzített doppingvétségelkövetését valósítja meg. A Nemzeti Olimpiai Bizottság időszakonként felülvizsgálhatja anyilvántartott vizsgálati csoportját.

A minta vizsgálata• A doppingellenőrzésből származó minta vizsgálata kizárólag a WADA által akkreditált

laboratóriumban, vagy egyéb, a WADA által elfogadott módon végezhető. A WADA általakkreditált laboratórium kiválasztását, amelyben a minta elemzése történik, a BOCOGhatározza meg, de ennek elfogadásához a NOB jóváhagyása szükséges. Verseny előttidoppingellenőrzésből származó minta vizsgálatát végző laboratóriumot a WADA jelöli ki.

• A doppingellenőrzésből származó minta elemzésekor a tiltólistán szereplő tiltott anyagok éstiltott módszerek, valamint a WADA által meghatározott egyéb, a 4.5 cikkely alapján kijelöltanyagok kimutatása a cél.

• A laboratórium köteles a laboratóriumi vizsgálatokra vonatkozó nemzetközi szabványoknakmegfelelően vizsgálni a doppingellenőrzésből származó mintát, és az eredményekrevonatkozó jelentéseket előterjeszteni.

• A minta további elemzése megengedett. A WADA Törvénykönyv 17. cikkelyében foglaltakszerint a minta tulajdonjoga nyolc éven keresztül a NOB szervezetét illeti. Ezen időszak alatt aNOB jogosult az Olimpiai Játékok alatt gyűjtött minta újbóli elemzésére. Ennekkövetkeztében felfedezett doppingvétséget a jelen Szabályzat rendelkezéseinek megfelelőenkell elbírálni. A nevezett időszak lejártával a tulajdonjog átszáll a mintát tárolólaboratóriumra, azzal a megkötéssel, hogy Sportolóra vonatkozó és személyazonosításraalkalmas adatot a mintáról törölni kell. Az adatok törlését a laboratórium igazolja NOB felé.

FEGYELMI ELJÁRÁSI REND DOPPINGVÉTSÉG ELKÖVETÉSNEKGYANÚJA ESETÉN AZ OLIMPIAI JÁTÉKOK ALATT

• Az Olimpiai Játékok hivatalos időszaka alatt elkövetett doppingvétség miatti intézkedéseket ésjoghátrányokat az Olimpiai Charta 23. cikkelye és annak kiegészítő rendelkezése rögzíti,illetve a WADA Törvénykönyv 10-12. cikkelye határozza meg.

• Az Olimpiai Charta 23.2.2.4 cikkelye szerint a NOB Végrehajtó Bizottsága hatásköreitátruházza a Fegyelmi Bizottságra.

• Az eljárás alá vont Személy meghallgatására a Fegyelmi Bizottság kizárólagos illetékességgelrendelkezik.

• Fegyelmi Bizottság rendelkezik határozathozatali jogkörrel intézkedés és/vagy joghátránykiszabására. A Fegyelmi Bizottság határozatát a NOB nevében hozza, amely ezért a NOBhatározatának minősül. A Fegyelmi Bizottság határozatáról haladéktalanul értesíti NOBElnökét és Végrehajtó Bizottságát.

• Pozitív vizsgálati eredmény azonosítása és a NOB Orvosi Bizottság Elnökének értesítése /Doppingvétség elkövetésének megerősítése

• NOB Elnökének értesítése / Fegyelmi Bizottság felállítása• Doppingvétség elkövetésével gyanúsított Sportoló vagy egyéb Személy értesítése /

Meghallgatáshoz való jog gyakorlása• Ideiglenes hatályú felfüggesztés / Illetékes Nemzetközi Sportszövetség beavatkozása• Eljárás kiterjesztése további személyekre / Sportoló és további érintettek értesítése a

határozatról / Határidők

22

Jogkövetkezmény: Azonnali kizárás / Olimpiai részvételi jogosultság elvesztése

Jogorvoslat• Határozat ellen jogorvoslati kérelmet lehet benyújtani. A jogorvoslati kérelem benyújtása a

határozat hatályát nem érinti feltéve, hogy a jogorvoslati kérelem elbírálására illetékes testületmásként nem rendelkezik.

• Az Olimpiai Játékokkal kapcsolatban hozott határozat jogorvoslati felülvizsgálatára aNemzetközi Sport Választottbíróság (a továbbiakban: CAS) kizárólagos illetékességgelrendelkezik, összhangban a CAS irányadó rendelkezéseivel.

• Kizárólag az alább felsorolt személyek jogosultak jogorvoslati kérelem benyújtására a CASszervezetéhez: (a) a Sportoló vagy egyéb Személy, aki a jogorvoslati kérelem tárgyábanszereplő határozat kötelezettje; (b) az illetékes Nemzetközi Sportszövetség, vagyDoppingellenes Szervezet, amely szabályzata értelmében joghátrány alkalmazására jogosult;és (c) WADA.

• A jogorvoslati kérelmek benyújtási határideje a CAS szervezetéhez 21 nap, amely attól azidőponttól számít, amikor a jogorvoslati kérelmező az ügyével kapcsolatos határozatot kézhezkapta.

ELLENŐRZÉS NEMZETKÖZI SZABVÁNYAIRA VONATKOZÓKÖVETELMÉNYEK / DOPPINGELLENŐRZÉS TECHNIKAI SZABÁLYAI

• Az ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi szabvány magába foglalja a tesztek eloszlásánaktervezését, a Sportoló értesítését, a mintavétel előkészítését és végrehajtását, másodlagos(biztonsági) mintavételt és a minta szállítását.

• A NOB megköveteli a Szervezőbizottság szervezetétől, illetve ennek megbízásábandoppingellenőrzéseket végző Doppingellenes Szervezettől, hogy a doppingellenőrzést anemzetközi szabványokkal összhangban tervezze és hajtsa végre.

• Számos olyan szabvány létezik, amelyek követelményrendszerét a NOB, mint DoppingellenesSzervezet, állapítja meg.

A Doppingeljárás szabályai nemzeti és nemzetközi testületek előtt. Jogorvoslati fórumok éseljárási szabályok.

WADA Doppingellenes Szabályzat 9. §Egyéni eredmények automatikus érvénytelenítéseA versenyen történő vizsgálat kapcsán elkövetett doppingvétség automatikusan az adottversenyen szerzett egyéni eredmények érvénytelenítését eredményezi, annak mindenkövetkezményével, beleértve a sportoló minden éremtől, ponttól, díjtól történő megfosztását.

WADA Doppingellenes Szabályzat 10. §Egyéni szankciók

Eredmények érvénytelenítése azokon a sporteseményeken, amelyeken doppingvétségetkövetnek el.

Eltiltás alkalmazása tiltott szerek és tiltott módszerek jelenléte, használata, megkísérelthasználata vagy tiltott anyagok vagy módszerek birtoklása esetén. Első vétség esetén: 2 éveltiltás.

Eltiltás más doppingvétségekért. Az eltiltási időszak törlése vagy csökkentése kivételes körülmények esetén meghatározott

anyagoknál. Első vétség: legalább megrovás, viszont nincs eltiltási időszak jövőbelirendezvényeket illetően, legfeljebb pedig két év eltiltás.

Az eltiltás mellőzése vagy időtartamának csökkentése kivételes körülmények esetén. (1)Vétkesség vagy gondatlanság hiánya. (2) Súlyos vétkesség vagy gondatlanság hiánya. (3)Érdemi közreműködés doppingvétség a felderítésében vagy bizonyításában. (4) Adoppingvétség beismerése egyéb bizonyíték hiányában. (5) Amennyiben a sportoló vagy más

23

személy igazolja, hogy a szankció csökkentésére jogosult e cikk egynél több rendelkezéseszerint.

WADA Doppingellenes Szabályzat 11. §Csapatokat sújtó következményekHa egy sporteseménnyel kapcsolatosan egy csapatsportban több mint egy csapattagotértesítenek doppingvétség gyanújáról a 7. cikk alapján, akkor a csapatot a sporteseményvonatkozásában a rendezvényért felelős döntéshozatali szerv által végzett célzott vizsgálatnakvetik alá.Ha egy sportesemény alatt egy csapatsportban több mint egy csapattag esetébendoppingvétséget fedeznek fel a rendezvény időszaka alatt, a rendezvény döntéshozatali szervemegfelelő szankciót állapít meg a csapatra (pl. pontok elvesztése, kizárás a versenyből vagy arendezvényből vagy más szankció) a doppingvétséget elkövető egyéni sportolókra kiszabottkövetkezmények mellett.A rendezvény döntéshozatali szerve dönthet olyan szabályok megállapítása mellett, melyekcsapatsportok esetében a rendezvény tekintetében a 11.2. cikknél szigorúbbkövetkezményekről rendelkeznek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság jogosult olyan szabályokmegállapítására, melyek előírják egy csapat kizárását az olimpiai játékokból az olimpiaijátékok idején bekövetkező kisebb számú doppingvétségek miatt.

WADA Doppingellenes Szabályzat 12. §Sportegyesületek elleni szankciók

A jelen Szabályzatban foglaltak nem zárják ki, hogy bármely aláíró fél vagy aSzabályzatot elfogadó kormány, a hatálya alá tartozó sporttestületekkel szemben a sajátszabályai szerinti szankciókat alkalmazza. A jelen cikkely egyértelművé teszi, hogy aSzabályzat a szervezetek között egyébként fennálló fegyelmi jogköröket semmilyen esetbensem korlátozza.

WADA Doppingellenes Szabályzat 10. §RS (Reduced sanction - csökkentett szankció meghatározott anyag tekintetében a 10.5. cikkszerint): a doppingvétségre csökkentett szankciót szabtak ki vagy kellett volna kiszabni a10.5. cikk szerint, mivel meghatározott anyagot érintett, és a 10.5. cikk egyéb feltételeiteljesültek.FFMT (Filing Failures and/or Missed Tests - a bejelentés elmulasztása és/vagy elmulasztottellenőrzések): a doppingvétséget a 10.3.3. cikk szerint szankcionálták vagy kellett volnaszankcionálni (a bejelentés elmulasztása és/vagy elmulasztott ellenőrzések).NSF (Reduced sanction for No Significant Fault or Negligence - csökkentett szankció súlyosvétkesség vagy gondatlanság hiánya tekintetében): a doppingvétséget a 10.5.2. cikk szerintcsökkentett szankcióval sújtották vagy kellett volna sújtani, mivel a sportoló igazolta a súlyosvétkesség vagy gondatlanság hiányát a 10.5.2. cikk szerint.St (Standard sanction - rendes szankció a 10.2. vagy 10.3.1. cikk szerint): a doppingvétségetkét (2) év rendes szankcióval sújtották vagy kellett volna sújtani a 10.2. vagy 10.3.1. cikkszerint.AS (Aggravated sanction - súlyosított szankció): a doppingvétséget súlyosított szankcióvalsújtották vagy kellett volna sújtani a 10.6. cikk szerint, mivel a doppingellenes szervezetmegállapította a 10.6. cikk szerinti körülmények fennállását.TRA (Trafficking or Attempted Trafficking and administration or Attempted administration -üzérkedés vagy megkísérelt üzérkedés és beadás vagy megkísérelt beadás): a doppingvétségeta 10.3.2.cikk szerinti szankcióval sújtották vagy kellett volna sújtani.

24

Jogorvoslati fórum A Szabályzat alapján hozott határozatok megfellebbezhetők. A megtámadott határozatok a fellebbezés idején hatályban maradnak a fellebbviteli

szerv eltérő határozata hiányában. Fellebbezés megindítását megelőzően a határozat tekintetében a doppingellenes

szervezet Szabályzatában előírt felülvizsgálati fórumokat ki kell meríteni, és ezeknektiszteletben kell tartaniuk.

A WADA nem köteles a belső jogorvoslati fórumok kimerítésére. Nemzetközi sportesemény keretében zajló versennyel kapcsolatos, vagy nemzetközi

szintű sportolót érintő esetek vonatkozásában hozott határozatok kizárólag a CAS előttfellebbezhetőek meg.

A nemzeti szintű sportolót érintő esetben, a joghatósággal rendelkező doppingellenesszervezet által megállapított szabályok szerint egy független és pártatlan testület előttfellebbezhető meg a döntés.

Jogorvoslati joggal rendelkezik: (a) a sportoló; (b) az alapügyben szereplő másik fél;(c) az illetékes nemzetközi szövetség; (d) a sportoló nemzeti doppingellenesszervezete; (e) a NOB, NPB; és (f) a WADA.

Fellebbezési határidő: 21 nap azt követően, hogy az ügyben érintett felek fellebbezéstnyújthatnak be.

WADA beavatkozási határidő: 21 nap azt követően, hogy a WADA kézhez veszi ahatározatot.

Amennyiben egy doppingellenes szervezet mulaszt határozatot hozni doppingvétségtárgyában, a WADA közvetlenül a CAS-hoz fellebbezhet úgy, mintha adoppingellenes szervezet felmentő határozatot hozott volna.

Gyógyászati célú mentesség engedélyezését vagy elutasítását megváltoztató WADAdöntést a sportoló és a megváltoztatott döntést hozó doppingellenes szervezetkizárólag a CAS előtt fellebbezheti meg.

Laboratóriumi akkreditációra vonatkozó WADA határozat felülbírálatára a CASkizárólagos jogorvoslati joggal rendelkezik.

Titoktartás és jelentéstétel Doppingvétség elkövetésének gyanúja esetén a eredmények kezeléséért felelős

doppingellenes szervezet értesíti a sportolót, a sportoló nemzeti doppingellenesszervezetét, a nemzetközi szövetséget és a WADA-t .

Az értesítés tartalma: a sportoló neve, országa, sportága és azon belüli szakosodása, asportoló versenyszintje, annak közlése, hogy a tesztre versenyidőszakon belül vagyversenyidőszakon kívül került sor, a mintavétel napja és a laboratórium általbejelentett analitikai eredmény.

Nyilvánosságra hozatal: a sportoló személyazonosságát, akikről megállapították, hogymegsértett valamely doppingellenes szabályt, csak az érintett személy értesítésétkövetően hozható nyilvánosságra.

Legkésőbb húsz (20) nappal a vizsgálatot követően a doppingellenes szervezetnyilvános jelentést tesz közzé.

Közzététel módja: a doppingellenes szervezet weboldalán való elhelyezés és ottlegalább egy (1) évig való megjelenítése.

A doppingellenes szervezetek legalább évente nyilvánosan közzéteszik adoppingellenőrzési tevékenységeikre vonatkozó általános statisztikai jelentésüket.

Adatvédelem: A doppingellenes szervezetek személyes információkat gyűjthetnek,tárolhatnak, dolgozhatnak fel vagy tehetnek közzé.

25

Doppingellenőrzést meghatározó illetékesség A nemzetközi rendezvényeken a doppingellenőrzés minták begyűjtését a rendezvény

döntéshozatali szervének tekintendő nemzetközi szervezet kezdeményezi ésbonyolítja.

A nemzeti rendezvényeken a doppingellenőrzés minták begyűjtését az adott országkijelölt nemzeti doppingellenes szervezete kezdeményezi és bonyolítja.

Illetékességgel nem rendelkező doppingellenes szervezet kérheti a WADA engedélyétkiegészítő ellenőrzés elvégzésére.

Versenyidőszakon kívüli ellenőrzést kezdeményezhet és bonyolíthat: (a) a WADA; (b)a NOB vagy a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság az olimpiai játékokkal vagyparalimpiai játékokkal összefüggésben; (c) a sportoló nemzetközi szövetsége; vagy (d)bármely más doppingellenes szervezet, mely jogosult a sportoló tekintetébenellenőrzést folytatni.

Versenyidőszakon kívüli ellenőrzés összehangolása: az ADAMS keresztül. Kölcsönös elismerés: aláíró felek kölcsönösen elismerik egymás ellenőrzéseit, jogerős

határozatait, amennyiben ezek a Szabályzattal összhangban vannak.

Sportban használt állatok doppingellenőrzése Ha sportversenyen állatokat használnak, az említett sportág nemzetközi szövetsége

doppingellenes szabályokat állapít meg és hajt végre az adott sportágban használtállatok tekintetében.

A doppingellenes szabályok része a tiltott anyagok, a megfelelő ellenőrzési eljárásoklistája, továbbá a mintaelemzésre jóváhagyott laboratóriumok listája.

A sportágakban használt állatokkal kapcsolatban doppingellenes szabálymegsértésének megállapítására, az eredmények kezelésére, a tisztességesmeghallgatásokra, a következményekre, továbbá a fellebbezésekre tekintettel említettsportág nemzetközi szövetsége a Nemzetközi Doppingellenes Szabályzattalösszhangban lévő szabályokat állapít meg és hajt végre.

KorlátozásokNem indítható eljárás sportoló vagy más személy ellen a Szabályzatban foglalt doppingvétségmiatt a megállapított vétség dátumától számított nyolc (8) év elteltével

Tananyag a 20-as tételhez:

Olimpiai Alapokmány (Olimpiai Charta) rövid történeti áttekintése és főbb rendelkezései.Olimpiai Alapokmány joghatósága, területi, személyi, és időbeli hatálya.

Az Olimpiai Charta az Olimpizmus alapelveinek, illetve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szabályainakés kiegészítő rendelkezéseinek kodifikációja. Az Olimpiai Charta szabályozza az Olimpiai Mozgalomszervezetét, cselekményeit és működését, valamint meghatározza az Olimpiai Játékok megünneplésénekfeltételeit. Lényegét tekintve az Olimpiai Charta az alábbi három fő célt szolgálja:

Az Olimpiai Charta, mint alkotmányos természetű alapokmány, kifejezi az Olimpizmusalapelveit és a legfontosabb értékeit, illetve a betartásukra figyelmeztet.

Az Olimpiai Charta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapszabálya. A fentieken túl az Olimpiai Charta meghatározza az Olimpiai Mozgalom három legfőbb

jogalanyának kölcsönös jogait és kötelezettségeit, amelyek név szerint a Nemzetközi OlimpiaiBizottság, a Nemzetközi Sportszövetségek és a Nemzeti Olimpiai Bizottságok. A nevezettszervezetek kötelesek az Olimpiai Chartát betartani.

26

OLIMPIZMUS ALAPELVEI Olimpizmus életfilozófiaként a test, az akarat és a szellem képességeit, mint egységes egészet

fogja össze és dicsőíti. Egyesítve a sportot a kultúrával és neveléssel az Olimpizmus olyanéletforma kialakítására törekszik, amely a munkavégzés örömére, a példakép nevelési értékéreés az egyetemes erkölcsi alapelvek tiszteletére alapszik.

Az Olimpizmus célja, hogy a sportot az emberiség harmonikus fejlődésének a szolgálatábaállítsa egy békés társadalom előmozdítása és az emberi méltóság megőrzése érdekében.

Az Olimpiai Mozgalom egyetértésben szervezett, egyetemes és állandó cselekvési sorozat,amely a NOB legfelsőbb hatalma alatt kerül megvalósításra beleértve mindazon természetes ésjogi személyeket, akiket az Olimpizmus értékei lelkesítenek. Az Olimpiai Mozgalom kiterjedmind az öt kontinensre. Az Olimpiai Mozgalom csúcspontja a világ sportolóinak találkozása alegnagyobb sport fesztiválon, az Olimpiai Játékokon. Az Olimpiai Mozgalom szimbóluma azösszefonódó öt karika.

A sport gyakorlása alapvető emberi jog. Minden természetes személyt megillet a sportolásjoga a diszkrimináció bármely megnyilvánulási formája nélkül az Olimpiai szellemben, amelykölcsönös megértést követel meg a barátság, szolidaritás és tisztességes játék szellemében. Asport szervezetét, ügyvezetését és irányítását független sportszervezeteknek kell azellenőrzésük alatt tartaniuk.

A diszkrimináció bármely megnyilvánulási formája, amely valamely országra vagy valamelyszemélyre irányul, faji, vallási, politikai, nemiség, vagy bármely forma alapján az OlimpiaiMozgalommal összeférhetetlen.

Az Olimpiai Mozgalomhoz való tartozás feltétele az Olimpiai Charta teljesítése és a NOBáltali elismerés.

Tananyag a 21-es tételhez:

Mr. Ricardó Morte előadás-anyaga a CAS eljárásról

Tananyag a 22-es tételhez:

Az Európai Unió sportpolitikájának kialakulása és fejlődése

A sport jelentősége EurópábanA sport elsősorban széleskörű társadalmi-gazdasági hatásai miatt bír különös jelentőséggel, hiszenkiváló eszköz számos össztársadalmi cél eléréséhez. A sport legfőbb kapcsolódási pontjai a társadalomegyes fontos területeivel a következők:

– kapcsolódás a társadalom egészségi állapotához,– a társadalom kis közösségeinek (család és helyi közösségek stb.) erősítéséhez,– az állam gazdasági aktivitásához és a versenyképesség növeléséhez,– a nemzeti önértékeléséhez– a társadalmi esélyegyenlőséghez– gazdasági hatás

• Ausztriában kb. 14.000 sportegyesület létezik, kb. 2,5 millió taggal.• a holland sportegyesületek 4 millió(!) tagot számlálnak és az egyesülethez nem tartozó, de

sportolási tevékenységet végző hollandok száma 3 millióra tehető.• Az Egyesült Királyságban a háztartások összkiadásai között a sporttal kapcsolatos kiadások a

6. helyen állnak.• Portugáliában az „A Bola” nevű sportújság az ottani sajtópiac legmagasabb példányszámú

lapja.• A sportra fordított összkiadások összege az egyes tagállamokban a bruttó nemzeti termék kb.

0,5 és 3,5 %-a között mozog.

27

• Az európai strukturális alapok a 2004-es Athéni Olimpiai Játékok infrastruktúrájánakkialakításához 1,4 billió(!) euró összeggel járult hozzá.

Az Európai Unió sportpolitikájának kialakulása és fejlődése• Sem az 1952-es Párizsi Szerződés, sem az 1958-as Római Szerződések nem rendelkeznek

kifejezetten a sportról, sőt még az 1987-ben aláírt Egységes Európai Okmány sem tartalmazerre vonatkozó cikkely

• Az Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerződésből is kimaradt a sport• 1997-ben az Amsterdami Szerződés aláírása során került először a sport említésre a

Szerződéshez csatolt 29. Nyilatkozatban.• 2000-ben Nizzai Szerződés már említi a sportot.• 2004. június 18-án aláírt Európai Alkotmányos Szerződés III-282. Cikkelye tartalmaz

rendelkezést a sportra vonatkozóan, ún. ”támogató akciók” formájában.• EU Alkotmányát nem ratifikálták!• Az Európai Unió létrejötte azonban a sport területén szemléletváltást hozott: felismerték a

sport komplex jellegét: Sportpolitika, Doppingtilalom, Fogyasztóvédelem, stb.• Az Európai Unióról szóló Szerződés 152. Cikke kifejezett rendelkezést tartalmaz a

népegészségüggyel kapcsolatban.• 1985-ös milánói csúcstalálkozó: egyhangúlag fogadták el a tagállamok az ún. Adonino-

jelentést, amely többek között rögzítette , hogy „a sport kiváló eszköz arra, hogy az európaiakEurópai Közösséghez tartozási érzését erősítse”

• Bizottság 1991. évben megjelentette közleményét „Az Európai Unió és a sport” címmel,amely az első kizárólag a sporttal foglalkozó dokumentum.

• Európai Sportfórum, amelyet 1991-ben az Európai Bizottság tanácsadó testületeként hoztaklétre.

• Az Európai Bizottság X. Főigazgatóságának egyik további fontos intézménye 1994 őszétőlkezdődően a „Sport Info Europe”, amely a Bizottság információs szolgálataként működikazzal a céllal, hogy az érdeklődők részére - telefonon és/vagy írásban - felvilágosítást adjon.

• EOC (Európai Olimpiai Bizottság) Brüsszelben egy ún. összekötő irodát (Liaison Office at theEU) létesített (www.eu-sports-office.org).

• ENGSO saját EU Sport Munkacsoportot hozott létre.

Az Európai Unió és a sport kapcsolata napjainkban• A sport, mint kommunikációs eszköz (Adonino-jelentés is hangsúlyozta: „A sport kiváló

eszköz arra, hogy az európaiak összetartozási érzését erősítse” )• Sportfejlesztési programok (pl: évente mintegy 2 millió euró összegű - uniós anyagi

támogatást kaptak azon sportrendezvények, amelyeken legalább három ország részt vesz)• Sport és gazdaság (sport az utóbbi néhány évtizedben jelentős gazdasági tényezővé vált,

emiatt egyre szorosabban összefonódik a gazdaság és a sport).• A közösségi jog egyébként leginkább a belső piaci és a versenyjogi szabályokon keresztül fejti

ki hatását a sport területén.• EU a 2004. évet „Nevelés Sport Révén Európa Évvé” nyilvánította azzal, hogy a Tanács

felkérte az EU intézményeit, hogy dolgozzanak ki ennek megfelelő politikákat.• A fenti célok megvalósítása érdekében az EU a 2003- és a 2004 évekre 11,5 milliárd euró

összegben támogatást nyújtott, ami alapvetően a nagy sportrendezvények és a Bizottság,valamint a tagállamok kezdeményezéseit támogatta.

• „Feel Free To Say No” kampány fő célja a fiatalok körében a dohányzás elleni küzdelem.

A sport támogatása• Sportot bevonja azt az Uniót támogató programjaiba.• Az Eurathlon program célja, hogy sportot a szociális integráció, az egészségre nevelés és az

emberi szolidaritás egyik tényezőjeként támogassa.• A testi fogyatékosok sportolásának előmozdítása és Helios II program.• Ifjúság Európáért III. program.• Fiatalok önkéntes szolgálat vállalása.

28

• kis és középvállalkozásokat támogató program (ún. III. program).• A nők és a férfiak esélyegyenlősége érdekében kidolgozott akció program 1996-2000).• Egészségtámogató, rákellenes és az AIDS terjedését gátló programok.• A Leonardo szakképzési program támogatja a sportra vonatkozó csereprogramokat, és a

sportszakmák oktatásának területéről kiemelt problémák vizsgálatát és elemzését.• A Szókratész képzési programnak a magas minőségi oktatás támogatása a célja• Területpolitikai támogató programok.• A tagállamok városait támogató programokat• Az idős emberek javát szolgáló programok

Sport és gazdaság• Az egységes piac szabályainak hatása a sportra (Az egységes piac legfőbb célkitűzése a négy

alapvető szabadságjog (áruk, szolgáltatások, személyek és tőke szabad mozgása) érvényrejuttatása, illetve az ezekre vonatkozó korlátok teljes lebontása a tagállamok között. Aszabadságjogok érvényre juttatása felöleli az Unió társadalmának minden területét, így asportot is)

• A diplomák elismerése• A szolgáltatások szabad áramlása• Az áruk szabad mozgása.• Az Uniós versenyjog sportra gyakorolt hatása (Rádió- és televízió közvetítési jogok, A sport

állami támogatása, Sportszövetségek monopolhelyzete, Árureklám a sportban, A belépőjegyekforgalmazása, stb.)

A sport az egyik legelterjedtebb emberi tevékenység – végezzék akár profik, akár amatőrök,rendszeresen vagy alkalomszerűen –, emberek milliói sportolnak az Európai Unióban is. Amellett,hogy jót tesz az egészségnek, a sportnak kiemelt gazdasági és szociális jelentősége is van: elősegíti atársadalmi beilleszkedést, ösztönzi a kulturális cseréket, továbbá álláshelyeket teremt szerteEurópában.

Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása a társadalom valamennyi területére közvetlen vagyközvetett, jórészt hosszú távon érzékelhető hatást fog gyakorolni. Így lesz ez a sportban is. Az EUélesen kettéválasztja a sport két területét: a sportot mint gazdasági tevékenységet, illetve a sportot minttársadalmi jelenséget. Az előbbinek a gazdasági tevékenységek általános uniós szabályai alapján kellműködnie, így például tiltott állami támogatása is. Az utóbbit viszont társadalmi értékei miatt az unióközvetlenül is igyekszik támogatni, és erre a tagállamokat is ösztönzi.

A csatlakozásnak lesznek a sportra olyan hosszú távú hatásai is, amelyek a társadalmi fejlődésselpárhuzamosan jelentkeznek: a növekvő életszínvonal és több szabadidő révén a szabadidős kultúra isfejlődik, s hazánkban is egyre többen végeznek majd rendszeres testmozgást.

A. Az európai intézményrendszer

A sport az Európai Bizottság szervezeti rendszerében az Oktatási és Kulturális Főigazgatósághatáskörébe tartozik. Az Európai Parlament szakbizottságai közül a sportkérdések a Kulturális,Ifjúsági, Oktatási, Média- és Sportbizottság illetékességébe tartoznak, a tagállamok sportért felelősminiszterei pedig rendszeresen találkoznak a Miniszterek Tanácsa keretében. Az európai intézményekközül természetesen nemcsak az Európai Unió foglalkozik sportügyekkel, hanem számos máskormányközi és civil szervezet is.

Az Európai Olimpiai Bizottság (EOC) és az Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetsége(ENGSO) az Európai Unióval való kapcsolattartásban is kiemelt szerepet játszó, közvetlenülsportügyekkel foglalkozó autonóm civil szervezetek.

Az Európai Unió mellett fontos szerepe van az Európa Tanácsnak (ET), amely főként ajánlások éshatározatok formájában foglalkozik a sporttal. Az ET Sportfejlesztési Bizottsága (CDDS) biztosítja a

29

folyamatos szakmai munkát, a néhány évente összeülő Európai Sportminiszterek Konferenciája pedigajánlások révén járul hozzá az európai sportélet fejlesztéséhez (például a sportrendezvények, különöstekintettel a labdarúgó mérkőzések nézőközönsége erőszakmentes viselkedésének követelményérőlszóló egyezmény [1985], doppingolás elleni egyezmény [1989], az Európai Sport Charta [1992] és aSportetikai kódex [1992]).

B. A sport a közösségi szerződésekben, dokumentumokban

Az Európai Unióban a sport irányítása és szervezése a tagállamok, az országos és nemzetközisportszövetségek hatáskörébe tartozik, az unió alapszerződéseiben nem léteznek kifejezetten a sportravonatkozó rendelkezések. Az elmúlt időszak törekvéseinek fényében viszont egyre bizonyosabb, hogya sportot is becikkelyezik az Unió új Alkotmányos Szerződésébe.

A sport – kiterjedtsége révén – számos uniós politikával érintkezik, sőt amennyiben gazdaságitevékenységként jelenik meg, akkor a közösségi jog (versenyjog, belső piaci szabályok) hatálya alátartozik. Ennek értelmében a professzionális sporttevékenységeknek, tekintve, hogy gazdaságitevékenységnek minősülnek, az EU gazdasági-jogi szabályainak, elveinek megfelelően kellműködniük. Az amatőr, szabadidős sporttevékenységgel kapcsolatos teendőket viszont értelemszerűennem szabályozza az unió.

A nyolcvanas években az Európai Bizottság gazdasági jelentősége mellett elismerte a sport társadalmifontosságát is. A kilencvenes évek elején pedig, felkarolva az eredendően az EOC-ben felmerültgondolatot, létrehozta a főként tanácsadó funkcióval rendelkező Európai Sportfórum intézményét. Afórum évente megrendezett találkozó keretében lehetőséget ad a párbeszédre az EU és a tagállamokkormányzati és civil szervezetei számára. A nemzeti delegációkban a tagállamok kormányai,sportszervezetei és nemzeti olimpiai bizottságai képviseltetik magukat. Rajtuk kívül részt vesznek afórumon az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európa Tanács, az EOC, az ENGSO ésnéhány nem EU-tagállam képviselői, valamint egyéb érintettek (a média, a sportipar, egyetemek ésegyéb partnerek).

A sporttal kapcsolatos különböző kérdések összefoglalására a tagországok az 1997-esAmszterdami Szerződéshez egy sportról szóló nyilatkozatot csatoltak. A nyilatkozat kiemeli asport társadalmi jelentőségét, és felhívja az unió testületeit, hogy hallgassák meg asportszervezetek véleményét, amikor a sporttal kapcsolatos fontos kérdésekről döntenek.Különös tekintettel kell lenni továbbá az amatőr sport sajátos jellemzőire is.

Az Európai Bizottság 1998 szeptemberében Az európai sportmodell címmel konzultációsdokumentumot1 bocsátott ki. A dokumentum bemutatja a sport szervezésének modelljét,jellemző tulajdonságait, továbbá a sport területének legújabb fejleményeit és a felmerültproblémákat, kihívásokat.

Az unió intézményei az elmúlt években többször is kinyilvánították, hogy az egyes tagállamoksportstruktúráit nem kívánják egységesíteni, fenn kívánják tartani azok nemzeti sajátosságait és atagállamok hatáskörét azok alakítására. Az EU tehát nem állít fel egységes, kötelezőenmegvalósítandó sportszervezeti modellt a tagállamok számára. A sport szervezésének főbb jellemzőiennek ellenére nagy hasonlóságot mutatnak Európa országaiban.

Az Európai Bizottság 1999 decemberében a Helsinkiben rendezett csúcson jelentést2

terjesztett elő az uniós tagországokban működő sportstruktúrák megőrzéséről és a sportszociális funkciójának megerősítéséről. A jelentés kiemeli a sport fontosságát, és leszögezi,

1 The European Model of Sport. Consultation Document of DG X, European Commission. 1998.2 COM (1999) 644 final

30

hogy a sport gazdasági dimenziója, különösen a televíziós közvetítési jogok értékesítéserévén, rendkívül megnövekedett. Szól a sportot negatívan érintő jelenségekről, többek közötta nézőtéri erőszakról, a korrupcióról, a dopping terjedéséről, valamint a fiatal sportolókgyakori kihasználásáról. Fontos célként jeleníti meg az iskolai sport és testnevelés fejlesztését,a sportolók átképzésének és jövőbeli munkaerő-piaci integrációjának támogatását, illetve asportszakemberek képzésének összehangolását a tagállamok között. A sport jogikörnyezetének pontosabb, részletesebb meghatározására is szükség van. A jelentés szerintmeg kell erősíteni az európai sportstruktúrákat, mindenekelőtt a kormányzati és nemkormányzati sportintézményeket. Meg kell teremteni az uniós intézmények, a tagállamok és asportszervezetek harmonikus együttműködésének feltételeit, és segíteni kell a sport társadalmifunkciójának érvényesülését.

Az Európai Tanács 2000 decemberében Nizzában elfogadott egy nyilatkozatot, amely nemszélesíti ugyan az uniós kötelezettségek körét, mégis jelentős, hiszen elismeri „a sportspecifikus sajátosságait és társadalmi funkcióját, amelyeket figyelembe kell venni a közösségipolitikák megvalósításakor”. Az EU tehát akcióiban figyelembe veszi a sport lényegéheztartozó társadalmi, nevelési és kulturális funkciókat. A nyilatkozat szerint a sportolástmindenki számára lehetővé kell tenni. A sporttevékenység különösen fontos és bátorítandó afogyatékos személyek esetében, hiszen elősegíti a rehabilitációt és a társadalmi beilleszkedést.A tagállamok bátorítják a sportban végzett társadalmi munkát is. Az Európa Tanács támogatjaa sportszervezetek függetlenségét és önszerveződéshez való jogát, és utal az utánpótlás-nevelés fontosságára is. A fiatal sportolók védelmében a nyilatkozat hangsúlyozza a szakmaitanulmányok fontosságát. A sportolói karrier nem veszélyeztetheti a fiatalok szakmaiképzését. Különös figyelmet kell fordítani a fiatalok lelki egyensúlyára, családi kötelékeire ésegészségére, különösen a doppingolás megelőzésére. A sport gazdasági összefüggéseivelkapcsolatban a tanács megemlíti, hogy egynél több, ugyanazon sportágban, ugyanabban abajnokságban részt vevő sportklub tulajdonlása vagy pénzügyi irányítása veszélyeztetheti atiszta versenyt. Ahol szükséges, a sportszervezetek intézkedéseket vezethetnek be a klubokmenedzsmentjének ellenőrzésére. A televíziós közvetítési jogok értékesítéséből befolytbevételek egy részének megosztása hasznos lehet a szolidaritás szempontjából a sportkülönböző területei és szintjei között. Az átigazolásokkal kapcsolatban a tanács támogatná azérintettek – különösen a labdarúgó testületek, a hivatásos sportolókat képviselő szervezetek,az unió és a tagállamok – közötti párbeszédet. A cél a munkavállalók szabad mozgásakövetelményének figyelembevétele és megvalósítása.

Időközben bebizonyosodott, hogy a nizzai nyilatkozat nem elég ahhoz, hogy az uniósportpolitikája harmonikusan és folyamatosan fejlődhessen, így következő lépésként atagállamok határoztak a sportnak az unió Alkotmányos Szerződésébe való becikkelyezéséről.

Az alkotmánytervezet III. része IV. fejezetének 4. szakasza szól az oktatásról, szakképzésről,ifjúságról és sportról, mint olyan területekről, ahol az unió összehangoló, kiegészítő vagy támogatóintézkedéseket tehet. A tervezet szerint az unió a sportnak a társadalomban és a nevelésben betöltöttszerepére tekintettel hozzájárul az európai sport előmozdításához. Fellépésének célja a sport európaidimenziójának fejlesztése a versenyek tisztaságának és a sportszervezetek együttműködésénekelőmozdítása, illetve a sportolók, különösen a fiatal sportolók fizikai és szellemi épségének védelmerévén.

A sport továbbra is alapvetően tagállami hatáskörben marad, közösségi szinten csak a tagállamoktevékenységének kiegészítésére kerülhet sor. Mindenesetre ez azt is jelenti, hogy a jövőben lehetőségnyílik arra, hogy közösségi források váljanak elérhetővé sportcélú, a szerződésben foglalt elvekkelmegegyező tevékenységekre.

31

C. munkavállalás a sportszakmákban

Az európai uniós állampolgárok egyik alapvető joga, hogy szabadon mozogjanak, illetvetartózkodjanak a tagállamok területén. Ez a munkavállalás – egyben a sportolóként,sportszakemberként történő munkavállalás – szabadságát is magában foglalja. Magyarországesetében azonban irányadó az a csatlakozási tárgyalásokon született megállapodás, hogy amagyar munkavállalókkal szemben a tagállamok a munkavállalást egy – legfeljebb hétéves –időtartamra korlátozhatják. Ez azt jelenti, hogy az átmeneti időszakban magyar állampolgároktovábbra is csak munkavállalási engedéllyel dolgozhatnak az adott tagállamban.

Ugyanakkor bármely tagállam dönthet úgy, hogy már közvetlenül a csatlakozásunkidőpontjától szabaddá teszi a munkavállalást. Dánia, Írország, Nagy-Britannia, Spanyolországés Svédország már most úgy nyilatkozott, hogy teljes mértékben megnyitjákmunkaerőpiacukat hazánk állampolgárai számára.

Mindez azt jelenti, hogy bár a magyar sportolók, sportszakemberek, amennyibenmunkavállalási engedélyt kapnak, dolgozhatnak az Európai Unió tagállamaiban, a teljesenszabad munkavállalás nem a csatlakozás pillanatától, hanem csak évekkel később válik amagyar sportolók számára lehetővé. A magyar sportolók és sportszakemberek már eddig isdolgozhattak, s ezentúl is dolgozhatnak külföldön, az Európai Unióban is, amennyiben fogadóklubjuk megteremti legális foglalkoztatásuk feltételeit.

A munkaerő szabad mozgásának elvével kapcsolatos az Európai Bíróságnak az úgynevezettBosman-ügyben hozott ítélete. Jean-Marc Bosman belga profi futballista keresetet indítottklubja, az RC Liège, majd a Belga Labdarúgó Szövetség és az UEFA ellen is, mivel azUEFA–FIFA átigazolási szabályai megakadályozták őt abban, hogy egy francia klubhozigazoljon. Megkérdőjelezte továbbá az úgynevezett állampolgársági klauzula jogosságát is.Az Európai Bíróság ítélete szerint egy profi futballistát, aki valamely tagállam állampolgára,szerződésének lejártakor klubja nem akadályozhatja új szerződés megkötésében egy másiktagállamban lévő klubbal azáltal, hogy ez utóbbit átigazolási díj megfizetésére kötelezi. Azátigazolási díjak szempontjából az ítéletben foglaltak valamely szövetség hivatásos vagyfélhivatásos sportolói, szponzorált sportolók, valamint reklámozás útján bevételt termelősportolók tekintetében irányadók.

Ellentétes a római szerződéssel az a szabály is, amely csak korlátozott számú mástagállambeli játékos részvételét engedi a sportszövetség által szervezett bajnokságmérkőzésein. (Más tagállamok állampolgárainak kizárása a nemzeti válogatottakbóltermészetesen továbbra is lehetséges.) Az ítéletben foglaltak nemcsak a labdarúgásra, hanemminden sportágra vonatkoznak.

2003-ban született az az ugyancsak jelentős döntés (Maros Kolpak szlovák kézilabdázó ügyében),amelyben az Európai Bíróság kimondta, hogy az európai uniós tagállamok sportági szövetségei nemkorlátozhatják az unióval társulási megállapodást kötött országokból származó sportolók bajnoki éskuparészvételét. Ez kiterjesztve annyit jelent, hogy az unióval társulási megállapodást kötöttországokból – tehát nemcsak Szlovákiából, hanem például Magyarországról is – érkező hivatásossportolók (bármely sportágban) anélkül játszhatnak (dolgozhatnak) európai unióbeli klubjaikban, hogyvonatkozna rájuk a nemzeti kvótakorlátozás. (Ennek persze feltétele, hogy az adott játékostörvényesen tartózkodjon s vállaljon munkát az adott országban.) A nemzeti válogatottakból azonbantermészetesen kizárhatók azok a játékosok, akik nem az adott ország állampolgárai – kizárólagsportszempontokra hivatkozással.

32

Az EU valamely tagállamából származó sportoló magyarországi munkavállalása a viszonosság elvemellett valósulhat meg: azokkal a munkavállalókkal szemben, akik a magyarok munkavállalásátkorlátozó országból érkeznek, Magyarországnak joga van hasonló korlátozásokat érvényesíteni. AzEU tagországaiból érkező sportolók számát a hazai bajnokságban nem lehet majd korlátozni, de amagyar nemzeti válogatottakból kizárhatók.

Az amatőr sporttal kapcsolatban gyakran merült fel a magánszemélyek részvételi jogánakkérdése. Egyes tagállamokban ugyanis a sportszövetségek nem teszik lehetővé más tagállamfiataljai számára a részvételt a nemzeti bajnokságban, arra hivatkozva, hogy a közösségiszabályok csak a hivatásos sportra vonatkoznak. Az Európai Bizottság álláspontja a kérdésselkapcsolatban a következő: a sportban való aktív részvétel olyan jog, amit biztosítani kell azonközösségi állampolgárok számára is, akik valamely más tagállamban telepednek le.Állampolgársági alapon történő megkülönböztetés aligha egyeztethető össze az európaiállampolgári státussal.

D. A diplomák kölcsönös elismerése

A munkavállaláshoz szorosan kötődik a diplomák kölcsönös elismerése. A sportszakemberek,illetve a hivatásos sportolók a munkavállalók szabad áramlásával kapcsolatban bizonyosnehézségekkel találhatják magukat szemben. E nehézségek a sporttal kapcsolatos szakmákképzési szabályainak, illetve a szakmák gyakorlásához támasztott követelményeknek atagállamonkénti különbségeiből adódhatnak. A különböző sporttal kapcsolatos szakmákgyakorlásához szükséges végzettségek, illetve képzési szabályok tagállamonként, gyakranrégiónként is eltérők lehetnek. E szabályok meghatározása és érvényesítése – akörülményektől függően – tagállamonként eltérő szerv – például bármely sporthatóság –hatáskörébe tartozik. Emellett a szakma gyakorlásának feltételéül támasztott követelményekis országonként változhatnak. Egyes tagállamokban állami diploma szükséges az oktatásbanés képzésben valamely állás betöltéséhez, más országokban nincs ilyen előírás.

A fenti problémákra valamelyest megoldást nyújt a diplomák kölcsönös elismerésénekáltalános rendszere. Ez a rendszer, amelyet három irányelv3 szabályoz, az úgynevezettszabályozott, azaz az olyan szakmákra vonatkozik, amelyek gyakorlása az adott tagállambanképzést tanúsító okirathoz (oklevélhez, végbizonyítványhoz, bizonyítványhoz vagyképzettségi tanúsítványhoz) kötött. Ez a helyzet, ha valamely sportszakma gyakorlásáhozmeghatározott diploma birtoklása jogilag elő van írva. Ilyen esetben a fogadó tagállamfőszabály szerint nem tagadhatja meg egy másik tagállam polgára számára az adottfoglalkozás gyakorlását, ha rendelkezik a saját tagállama által elismert végzettséggel, amelyőt abban a tagállamban az adott szakma gyakorlására feljogosítja. Kivételt jelent, ha lényegeskülönbség van a végzettségek szintje, illetve a képzés időtartama között. Ilyen esetben afogadó állam alkalmassági vizsga letételét, szakmai gyakorlat igazolását, illetvealkalmazkodási időszak letöltését követelheti meg.

A nemzeti szövetségek vagy más sportszervezetek által kiállított diplomák is a fentiirányelvek hatálya alá esnek, ha ezeket a testületeket valamely közigazgatási hatóságformálisan feljogosította a diplomák kiállítására.

Az Európai Unió valamely tagállamában és az Európai Unió valamely polgára által szerzett képzésttanúsító okiratok magyarországi elismerésével kapcsolatos szabályozást a külföldi bizonyítványok és

3 89/48/EEC, 92/51/EEC és 99/42/EEC

33

oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény harmadik fejezete tartalmazza. A jogszabály efejezete a csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján léphatályba.

E. Fejlesztési források a sportban

Az unió közvetlenül nem nyújt támogatást sporttevékenységekre – ehhez még hiányzik a jogialap. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a sport területén teljesen nélkülözni kellene aközösségi forrásokat, s az Európai Bizottság ne nyújtana pénzügyi támogatástsportszervezetek projektjeihez. A sport ugyanis beépíthető más területek fejlesztésielképzeléseibe, programjaiba. A sport hozzájárulhat számos közösségi politikamegvalósításához is, például a szociális kohéziót, a kisebbségek, a fogyatékos személyekbeilleszkedését elősegítő, vagy akár a fiatalok körében a demokráciát népszerűsítő programokrévén. Így egy sportprojekt, amely valamely program (például a Leonardo és az Ifjúságprogram, vagy a Strukturális Alapok által támogatott programok, kutatási programok stb.)követelményeinek megfelel, annak keretében közösségi támogatást kaphat. Ugyanakkorolyan, hagyományosnak mondható sportesemények, mint például bajnokságok, versenyekvagy nemzetközi események, egyáltalán nem támogathatók.

A Strukturális Alapok forrásainak fogadására Magyarország által elkészített NemzetiFejlesztési Terv (NFT) lehetőséget nyújt a sport fejlesztésére is, elsősorban infrastrukturálisberuházások és képzési fejlesztések formájában. Az NFT öt operatív programja közülkettőben vannak olyan intézkedések, amelyek a sport számára források elérését tesziklehetővé.

A Regionális Operatív Program egyik intézkedése keretében – többek között –szabadidőparkok, játszóterek, szabadtéri és fedett sportlétesítmények felújításához, építéséhezis pályázhatnak majd az önkormányzatok támogatásokra. Ebben az operatív programbanszerepel továbbá az általános iskolák (sport és kulturális célú tereinek) infrastrukturálisfejlesztése, a turisztikai vonzerő fejlesztése, amely a turizmus szempontjából népszerűsportágakat is érintheti.

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program egyik intézkedése az iskolai infrastruktúrafejlesztése, amely a sportoktatás céljait szolgáló létesítmények fejlesztését,akadálymentesítését is magában foglalja. Ugyanennek az operatív programnak az intézkedéseaz egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése. A program az iskolákbanszeretné sokkal hatékonyabban terjeszteni az egészségtudatos életmód fontosságát, amozgáskultúra elsajátítását, és támogatja az ehhez kapcsolódó, az oktatóknak szóló képzésiprogramokat. További intézkedés célozza az integrációs oktatást és képzést, ahol a hátrányoshelyzetű, különösen a roma, valamint a fogyatékos tanulók integrációs programjai(sporttevékenységek beillesztése révén) támogathatók.A jövőben további intézkedések esetében is elképzelhető lesz sportjellegű projekt-ötletekkelpályázni, amennyiben az egyes területekhez kellő kreativitással megtalálják a „sportos”kapcsolódási pontokat.

F. A „Sport általi Nevelés európai éve” – 2004

A fenti lehetőségek mellett jelentős eseménynek ígérkezik a 2004-es év, amely az EurópaiParlament és a Tanács határozata alapján a „Sport általi nevelés európai éve”. A tagállamok,valamint a csatlakozó országoknak összesen 6,5 millió euró áll rendelkezésükre (az összegetpályázat útján lehet elnyerni) olyan projektek támogatására, amelyeket az egyes

34

tagállamokban/csatlakozó országokban helyi, regionális, nemzeti vagy közösségi szintenvalósítanak meg a meghatározott célkitűzések alapján. Az erős, kampányjellegűkommunikáció mellett olyan programok megvalósítására is lehetőség nyílik, amelyek asportklubokat, sportszövetségeket, illetve az iskolákat és azok fenntartóit (elsősorban azönkormányzatokat) együttműködésre ösztönzik, elősegítik a diákcserék, iskolák közötticserék kiépítését és fejlesztését, nevelő szerepe mellett a sportnak kulturális és integrálószerepét hangsúlyozzák. A célkitűzések közé tartozik továbbá a sportban rejlő értékekkiaknázása, az önkéntes munka neveléshez való pozitív hozzájárulásának tudatosítása, atapasztalatcsere a sport oktatási rendszerben betöltött szerepét illetően, a szellemi és fizikaitevékenységek harmonikusabb egyensúlya az iskolai tevékenységekben, valamint fiatalversenysportolók oktatásával kapcsolatos problémák vizsgálata. A célkitűzésnek azért vannagy jelentősége, mert valamennyi tagországban, sőt a 2004-ben csatlakozó országokban isarra ösztönzi a sportélet szereplőit és a döntéshozókat, hogy közösen tegyenek a célokmegvalósítása érdekében, és ehhez mind az unió, mind a tagországok anyagi forrásokat isrendelnek.

G. A sport állami támogatása

Az Európai Unió a versenypolitika eszközeivel szabályozza a tagállamok közöttikereskedelem versenyfeltételeit, ezért igen szigorú az állami támogatásokkal szemben. Asportkluboktól azonban állami támogatás hiányában aligha várható el, hogy a társadalomszámára előnyös többletfunkciókat is ellássanak. Sok tagállamban áramlanak jelentőspénzösszegek a sportba az állami költségvetésből – a nemzeti, regionális vagy helyihatóságoktól. A bizottság illetékes főigazgatóságának álláspontja szerint is gyakran lehetindokolt a sportegyesületek állami támogatása, azonban ez esetben külön kell választani aklub non-profit sporttevékenységeit (utánpótlás-nevelés, diák-gyermeksport) az üzleti alaponvégzett tevékenységektől, azért, mert az előbbi így hozzájuthat költségvetési forrásokhoz, asport piaci működéséhez nyújtott állami támogatások viszont nem megengedettek.

A sport támogatásával kapcsolatban az európai országok többségének gyakorlata alapjánelmondható, hogy az önkormányzati támogatások súlya a legjelentősebb. A forrásokerősorrendje természetesen országonként változhat. A jelentős önkormányzati részvétel azeurópai országok többségének a sporttal kapcsolatos kedvező állásfoglalását tükrözi. Azelőrejelzések szerint ez a forrás a jövőben is meghatározó lesz, jóllehet a sport nem sorolhatóaz önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közé.

A szponzori támogatásokból származó bevételek is igen jelentősek, többnyire azönkormányzati források után következnek, s meghaladják az államtól és aszerencsejátékokból származó bevételeket. Jellemző, hogy a 2004-ben csatlakozó közép-európai országokban a szponzori támogatások még nem játszanak olyan szerepet a sportfinanszírozásában, mint Nyugat-Európában.

A központi állami támogatás sehol sem játszik vezető szerepet. Ez a támogatás mégismeghatározó, mert kiszámítható. Dánia és Finnország kivételével valamennyi európai államtöbbé-kevésbé jelentős támogatást nyújt a központi költségvetésből a sportnak, sok esetben asportlétesítmények építéséhez és fejlesztéséhez.

A szerencsejátékokból származó támogatás – az elmúlt két évtized tapasztalatai alapján – többországban, elsősorban Skandináviában dinamikus növekedést mutat. Különösen a sporttal

35

közvetlenül összefüggő TOTÓ bevételeiből engednek át egyre növekvő hányadot a sportszámára.

H. A sport mint gazdasági tevékenység kapcsolódása az európai uniós versenyjoghoz

A versenyjog szabályai csak a sport gazdasági dimenziójára terjednek ki, az Európai Unióazonban itt is figyelemmel van a sport sajátos természetére, nevezetesen a klubokegymásrautaltságára, az egyenlő esélyek elvére, a mérkőzések, versenyek bizonytalankimenetelének követelményére és nem utolsósorban a sport társadalmi és kulturáliscélkitűzéseire. A sport gazdasági és társadalmi dimenziója között természetesenelőfordulhatnak átfedések, ami a versenyjog szabályainak alkalmazását a sportra mégösszetettebbé és bonyolultabbá teszi.

A szövetségek monopolisztikus helyzetének jogosságát nem kérdőjelezik meg. A legtöbbnemzeti és nemzetközi szövetség szabályzata kimondja, hogy tagjai csak a szövetség általszervezett vagy legalábbis általa elismert sporteseményeken vehetnek részt. Szintén nem kella versenyszabályokat a szövetségek által alkotott olyan szabályokra alkalmazni, amelyeknélkül az érintett sport nem tudna létezni, vagy amelyek a bajnokságok megszervezéséhezszükségesek. Jogszerű az is, ha bizonyos nemzetközi versenyekre nemzeti kvótákatállapítanak meg. Indokolhatók az átigazolási időszakok is, azaz hogy a sportszervezetekmegjelöljenek bizonyos időszakokat, amikor a játékosok átigazolhatnak egyik klubból amásikba.

A sportági szövetségek számára megengedett, hogy a rendelkezésükre álló pénzt újraelosszákaz egyesületek között, ez ugyanis hozzájárul az egyes sportágak fejlődéséhez, és kifejezésrejut benne az egyesületek egymás iránti szolidaritása is.

Az utóbbi időben több példa is volt arra, hogy különböző befektetési társaságok többlabdarúgó klubban is részesedést szereztek, irányításuk alatt tartva őket. A bizottság egy ezzelkapcsolatos kérdésre válaszolva kifejtette, hogy nem tartoznak az uniós versenyjogszabályainak hatálya alá a sportszervezetek által hozott azon szabályok, amelyek megkívánják akadályozni, hogy több, ugyanazon tulajdonos által irányított klub ugyanabban anemzeti vagy nemzetközi bajnokságban vegyen részt. Ugyanakkor ezen szabályok csak aversenyek kimenetele bizonytalanságának biztosítására szolgálhatnak, és arányosnak kelllenniük a sporttal kapcsolatos elérni kívánt céllal.

Az 1998-as franciaországi labdarúgó világbajnokság jegyértékesítésével kapcsolatban abizottság megállapította, hogy a szervezők visszaéltek monopolhelyzetükkel, amikor ajegyeladásokban diszkriminatív rendszert működtettek. A rendszer a franciaországi lakóhelyűfogyasztókat előnyben részesítette (a jegyek nagy részéhez csak azok férhettek hozzá, akikfranciaországi lakóhelyet tudtak felmutatni).Az unió álláspontja szerint sporteseményekre szóló jegyek kizárólagos forgalmazásáravalamely intézmény akkor kaphatja meg a jogot, ha közbeszerzési eljárásban szerzi meg. Ajegyeladás nem történhet árukapcsolással (például szállodai szobafoglalás, városnéző utakstb.).

Szintén a versenyjog kérdésköréhez kapcsolódik, hogy eltörölték az olyan megjelöléseket,mint „hivatalos szállító” vagy „hivatalos labda”, ezek ugyanis megtéveszthetik afogyasztókat, azt sugallva, hogy az ilyen megjelöléssel ellátott termékek minősége jobb mástermékekénél, holott ez nem feltétlenül van így.

36

I. A televíziós közvetítések joga

Az 1950-es évek óta a televíziózás és a sport egymással párhuzamosan fejlődött. Asportesemények rengeteg nézőt vonzanak, a nagy nézőszámnak köszönhetően pedig aközvetítések felkeltik a szponzorok érdeklődését. Ez a sport finanszírozási lehetőségeinekbővülése mellett problémákkal is jár. A szponzori, illetve közvetítési díjak nagysága attólfügg, mekkora a kereslet az adott sportág iránt, vagyis mennyire népszerű a közönségkörében. Így felmerül annak kockázata, hogy egyes közkedvelt sportágak (például alabdarúgás, Forma-1, kézilabda) erősödnek és fejlődnek, míg más, kisebb sportágak (például atollaslabda) a fennmaradásért küzdenek. Sok közvetítő kész horribilis összegeket kifizetni akizárólagos közvetítési jog megszerzéséért. További problémát okoz különböző audiovizuáliscsoportok begyűrűzése a sportegyesületekbe – ez a jelenség figyelhető meg például Nagy-Britanniában, Franciaországban.

Alapvető kérdés, hogy ki a tulajdonosa a sportesemények közvetítési jogainak. Ezt a kérdést anemzeti jog szabályozza. A nemzeti jogban többféle megoldás is elképzelhető: a közvetítésijogok tulajdonosa lehet például a szövetség (Franciaország), a szövetség és a klubokegyüttesen (Németország, Anglia, Hollandia) vagy csak a klubok (Olaszország,Spanyolország).

Mivel a közvetítési jogok értékesítése a klubok egyik legfőbb bevételi forrása, kisebb vagykevésbé ismert klubok könnyen anyagi nehézségek közepette találhatják magukat, míg alegnépszerűbb klubok egyre több pénzt kérhetnek a közvetítési jogokért. A szolidaritás és aklubok közötti egyensúly fenntartása érdekében felmerülhet a televíziós közvetítési jogokkollektív értékesítése. A kollektív értékesítés a római szerződésbe ütköző versenykorlátozómegállapodást jelenthet, amennyiben érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Az EurópaiBizottságnak azonban joga van arra, hogy felmentést adjon a versenykorlátozó megállapodástilalma alól, amennyiben a megállapodás jótékony hatást fejt ki a társadalomra és afogyasztókra, ugyanakkor nem jelenti a verseny legszükségesebb mértéket meghaladókorlátozását, és nem jár a verseny kiiktatásának lehetőségével a piac jelentős részén.

A kizárólagos közvetítési jogok a közvetítők számára lehetővé teszik, hogy más csatornákonnem elérhető programokat kínáljanak, ezáltal magukhoz vonzzák a közönséget, és növeljékbevételeiket. A sportrendezvények szervezőinek is maximális hasznot hoz a közvetítési jogokkizárólagosságának biztosítása. A kizárólagosság önmagában még nem jelenti a versenykorlátozását. A kizárólagos közvetítési jogok versenykorlátozó jellege mindig az adott esetkörülményeitől függően állapítható meg.

Az EU nem támaszt kifogást a kizárólagos tévé- és rádióközvetítési jogok biztosításávalszemben, ha az érintett tévé-, illetve rádióadók megfelelnek a következő feltételeknek: a jogmegadását meghirdetett verseny előzte meg; a szerződés nem lehet hosszú lejáratú; a jogbirtokosának korlátozott közvetítési lehetőséget kell adnia más tévé-, illetve rádióadókszámára is, annak érdekében, hogy az unió polgárainak információs igényét ki lehessenelégíteni.

Fontos szempont az EU polgárainak információhoz való joga. Lehetnek olyan nemzeti vagynemzetközi jelentőségű események, köztük sportversenyek, amelyekkel kapcsolatbangarantálni kell, hogy mindenki nézhesse televíziós közvetítésüket. Ennek érdekében 1997-ben

37

módosították a határokon átnyúló televíziózásról szóló irányelvet,4 és bevezették a nagyérdeklődésre számot tartó eseményekre (ilyenek bizonyos sportesemények is, például azolimpiák vagy a labdarúgó Európa-, illetve világbajnokság, valamint a nemzeti labdarúgó-válogatott mérkőzései) vonatkozó rendelkezéseket. A tagállamok intézkedéseket tehetnekannak megakadályozására, hogy a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgáltatók kizárólagosközvetítési jogokat gyakoroljanak, ha ez a tagállam közönségének jelentős részét kizárná akiemelt események ingyenes televíziós követéséből. Ennek feltétele, hogy listát készítsenek akiemelkedőnek tartott eseményekről, és az Európai Bizottságot értesítsék a bevezetni tervezettintézkedésekről. A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy műsorszolgáltatóik negyakorolhassák kizárólagos közvetítési jogaikat oly módon, hogy azzal egy másik tagállamközönségének jelentős részét megfosztják a tagállam által kiemelkedő jelentőségűnek ítéltesemények élvezetétől.

J. Fogyatékosok sportja

Az Európai Unió különös figyelmet fordít a hátrányos helyzetűek, köztük a fogyatékosemberek sport által történő társadalmi integrációjára. A 2000. decemberi nizzai nyilatkozat ishangsúlyozza, hogy a sport kedvező hatással lehet a fogyatékos emberek egyéni tehetségénekkibontakoztatására, rehabilitációjára és társadalmi beilleszkedésére. A 2003. év a„Fogyatékosok éve Európában”, mely kiváló alkalmat nyújt arra, hogy a fogyatékosszemélyek sporttevékenységének támogatásával a tagállamok további erőfeszítésekettegyenek a sportról szóló nyilatkozattal összhangban.

A tagállamok 2003 májusában nyilatkozatot fogadtak el A sport szociális értéke a fiatalok számáracímmel, amelyben kiemelik, hogy a sport javítja a fogyatékos fiatalok életminőségét, növeliönállóságukat, és segíthet a társadalmi előítéletek leküzdésében. A tagállamok hangsúlyozzák továbbáa sportlétesítmények akadálymentesítésének jelentőségét.

Mindezek mellett az esélyegyenlőség, a diszkrimináció elleni küzdelem olyan alapelvek, amelyeket azunió jelentősen támogat, és igyekszik mindenben – legyen az munkavállalás, oktatás vagy akársportolás – érvényre juttatni.

A fogyatékos sportolók különböző versenyrendszerek keretében sportolnak: hazánkbanösszesen hat – a fogyatékossági ágaknak megfelelő – országos sportszövetség szervezisporttevékenységüket, illetve két ernyőszervezet fogja össze az országos sportszövetségekmunkáját. A fogyatékosok sportjában külső források kevésbé vannak jelen, mint az épekében,ezért az állam szerepvállalásának e területen szükségszerűen kiemelkedőnek kell lennie.

A fogyatékosok sportjának hazai és nemzetközi versenyrendszere fogyatékossági áganként eltérőképet mutat. E területen is kialakultak a sport klasszikus színterei, azaz a verseny-, szabadidő- ésdiáksport. Mind a versenysportban, mind a szabadidősportban óriási a fejlődés. A fogyatékosokversenysportjában az a cél, hogy nemzetközi szinten is olyan eredmények szülessenek, mint az épeksportjában. A minőségfejlesztést célozza a Sportminisztérium műhelytámogatási és sportágfejlesztésiprogramja, illetve a speciális világjátékokon való részvétel közvetlen, kiemelt támogatása.

A speciális olimpia mozgalom versenyrendszere nevéhez méltóan különleges. Alapelve azona meggyőződésen nyugszik, hogy az értelmi fogyatékos emberek is képesek megfelelőinstrukció és biztatás segítségével tanulni és hasznot húzni az egyéni és csapatsportokból, haazok megfelelően hozzá vannak igazítva az ő speciális értelmi és fizikai igényeikhez.

4 89/552/EEC számú irányelv, módosította a 97/36/EC számú irányelv

38

A szervátültetettek és a siketek sportjára egyaránt jellemző az alacsonyabb sportolói létszám,ami behatárolja lehetőségeiket. A hazai versenyrendszer kiépítettsége szűk körű, a sportolókegy része az épek sportszövetségeiben integrált körülmények között edz, s csak a versenyekelőtt vesz részt közös edzőtáborokban.

Napjainkban tény, hogy nem csupán gazdasági mutatók határozzák meg egy ország fejlettségét; sokkalfejlettebbnek tekinthető az az ország, amelynek népe jól tud együtt élni társadalma kisebbségeivel,hátrányos helyzetű embertársaival. A fogyatékosok sportjának fejlesztésével komolyszemléletváltozást érhetünk el a társadalomban, hiszen a sportoló fogyatékos valós példa a hátrányoshelyzetű vagy fogyatékos emberek előtt, és pozitív példa az épek számára is.

K. A dopping elleni küzdelem

Napjainkban a dopping elleni küzdelem a sport egyik rendkívül fontos problémája. Asportolók megpróbálnak egyre jobb és jobb teljesítményt elérni, teljesítőképességük határait isfeszegetve. A jelenség napjainkban már nem elszigetelt probléma. A hivatásos sport mellettaz amatőr sportban is előfordul, s mára nemcsak a sportetika körében értékelhető, hanemkomoly közegészségügyi problémává nőtte ki magát.

A doppingolás megítélése az Európai Unió tagállamaiban változó. Egyes tagállamok, példáulSpanyolország és Nagy-Britannia, doppingellenes jogszabályokat fogadtak el, összhangban aNemzetközi Olimpiai Bizottság és a nemzeti sportági szövetségek szabályaival. Mástagállamokban, például Olaszországban vagy Németországban, a szabályozást kizárólag anemzeti szövetségek végzik. Franciaország büntetőjogi szankciókat is bevezetett a tiltottszerek használatával szemben. A sokféle szabályozás a személyek, az áruk és a szolgáltatásokszabad áramlásának útjában állhat. Előfordulhat, hogy egy sportoló használhat valamilyenszert az egyik tagállamban, míg máshol ugyanez a szer tiltólistán van.

Az Európai Unió is tudatában van a doppingprobléma jelentőségének, és különböző politikák,illetve a bel- és igazságügyi együttműködés keretében kíván harcolni a jelenség ellen.

Az 1992-es barcelonai olimpia fényében az Egészségügyi Miniszterek Tanácsa határozattalfogadott el egy dopping elleni magatartási kódexet.5 A kódex célja az volt, hogy valamennyiérintett (sportszervezetek, sportolók, fiatalok, szülők, iskolák, egyetemek és egyéb képzésicentrumok, edzők, menedzserek, egészségügyi szakemberek, a média stb.) együttműködéseerősödjön, és aktív szerepet játsszanak a dopping megelőzésében és a fair play eszméjéneknépszerűsítésében.

Az Európai Tanács 1998. decemberi bécsi ülésén kifejezte aggodalmát a doppingelterjedtségének mértékével kapcsolatban, és hangsúlyozta az uniós szintű akciószükségességét. Felkérte a tagállamokat, hogy az Európai Bizottsággal és a nemzetközisporttestületekkel együttműködve vizsgálják meg a dopping elleni küzdelem fokozásáraszolgáló lehetséges intézkedéseket, különös tekintettel a létező nemzeti intézkedések jobbkoordinációjára.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1999. februári lausanne-i, doppinggal kapcsolatosvilágkonferenciáján napirendre került egy nemzetközi doppingellenes ügynökségmegalapításának kérdése. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA – World Anti-

5 Resolution of the Council and of the representatives of the Governments of the Member States, meeting withinthe Council on a code of conduct against doping in sport – OJ C 44, 19.02.1992.

39

Doping Agency) 1999. november 10-én alakult meg a dopping elleni küzdelem nemzetköziszintű koordinálására és támogatására.

Az Európai Bizottság 1999-ben közleményt6 adott ki, melyben meghatározta az uniódoppingellenes politikájának alapelveit: egyrészt össze kell gyűjteni a dopping etikai, jogi éstudományos dimenziójával kapcsolatos szakértői véleményeket; másrészt fontos aNemzetközi Doppingellenes Ügynökség felállításában való közreműködés és a vele valóegyüttműködés. Harmadrészt mobilizálni kell a közösségi eszközöket a tagállamokban márfolyamatban lévő akciók kiegészítése és közösségi dimenzióval való felruházása céljából,tekintettel a sportolók növekvő mobilitására. Ez a szabályozások jobb koordinációját,valamint a doppingellenes intézkedések európai szintű támogatását jelenti. Fokozott figyelmetkívánnak fordítani többek között a következő területekre: doppingszerek azonosítása; adopping kimutatásának módszerei; oktatási, szakképzési és ifjúsági programoknak azinformációnyújtás és képzés szolgálatába állítása, figyelemfelkeltő és prevenciós programok.

2000 szeptemberében az Európai Parlament egy határozatában felkérte a bizottságot, hogy az 5.kutatási keretprogram keretében fokozza a doppingszerekkel, kimutatási módszerekkel, adoppingszerek egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatos kutatásokat, továbbá arra is, hogy adoppingszerek veszélyeire figyelmeztető információs kampányaiban szóljon a „majdnem-doppingszerek” lehetséges káros hatásairól, és buzdítsa az áruházakat, sportboltokat, hogy ne árusítsákezeket a termékeket.

A dopping elleni küzdelemben az unió bizonyos egészségügyi előírásainak is jelentőségelehet. Irányelv7 tiltja gyógyszeripari termékek rendeltetésellenes, illetve meg nem engedettformájú vagy dózisú használatát. Figyelembe kell venni a terjesztésre és az orvosirendelvényre,8 valamint a reklámozásra9 vonatkozó előírásokat is.

Az unió sportminiszterei 2003 őszén arról döntöttek, hogy világméretű, jogilag kötelező érvényűmegállapodásra van szükség, amelynek kidolgozását az UNESCO hatáskörébe utalták, az EurópaTanács vonatkozó konvenciójára alapozva. Az UNESCO főigazgatója szakértői csoportot jelölt ki azúj nemzetközi doppingellenes egyezmény kidolgozására. A szakértői csoport menetrendje szerint2006-ra várható az egyezmény szövegének végelegesítése, így az már a pekingi olimpiánalkalmazható lesz.

Magyarország a doppingellenes küzdelemben eddig minden nemzetközi egyezményhezcsatlakozott, és meg is valósítja az azokban foglalt ajánlásokat. A WADA Kódex előírásainaktöbbségét hazánk már alkalmazza, a Kódex aláírására is hamarosan sor kerül.

L. Erőszak a sportban

A sporttal kapcsolatos negatív jelenségek között említést kell tenni a szurkolói huliganizmusterjedéséről is. A probléma kezelése érdekében alkalmazott intézkedésekben a közrendvédelme mellett figyelemmel kell lenni az egyének jogaira, köztük a mozgásszabadságra,emellett pedig az állampolgársági alapon történő diszkrimináció tilalmára. Az unió aproblémát a bel- és igazságügyi együttműködés keretében, a huliganizmus megelőzésével

6 Commission Communication to the Council, the European Parliament, the Economic and Social Committeeand the Committee of the Regions. Community support plan to combat doping in sport7 65/65/EEC8 75/319/EEC sz. irányelv9 84/450/EEC sz. irányelv

40

kapcsolatos információ- és tapasztalatcserével próbálja kezelni. Az Európai Tanács többajánlást és határozatot is elfogadott e témában.

A jogharmonizációs kötelezettség hiánya ellenére Magyarország vállalta, hogy a hazaisporttörvény és a hozzá kapcsolódó kormányrendeletek megalkotásakor figyelemmel lesz azEurópai Bizottság 1996. április 22-én hozott, a labdarúgó mérkőzéseken történőrendzavarások megelőzésére és visszatartására vonatkozó irányelvekkel kapcsolatosajánlására, illetve az Európa Tanács 1997. június 9-i, a futballhuliganizmustapasztalatcserével, a stadionokból való kizárással és médiapolitikával történő megelőzésérőlés megfékezéséről szóló határozatára.

A tanács 2001-ben újabb döntést10 hozott a sportrendezvények, ezen belül is a labdarúgó mérkőzésekbiztonsága érdekében, s 2002-ben szintén sor került egy tanácsi dokumentum11 kiadására hasonlótémában, melynek átültetése a hazai jogba folyamatban van.

Az EU előbb ismertetett rendelkezései mellett a magyar szabályalkotásra jelentős hatással van azEurópa Tanács ugyancsak e tárgyú konvenciója is (European Convention on Spectator Violence andMisbehaviour at Sports Events and in particular at Football Matches, 1985).

M. Dohánytermékek reklámozásának tilalma a nemzetközi sporteseményeken

A dohánytermékek reklámozására, illetve az ezzel kapcsolatos szponzori tevékenységrevonatkozóan 2003 tavaszán született egy uniós jogszabály.12 Az irányelv hatálya a televíziókivételével kiterjed a média minden területére, beleértve a rádiót, a nyomtatott sajtót és azinternetet. Hatálya alá tartoznak továbbá a dohánycégek mindazon tevékenységei, melyekrádióműsorok vagy olyan rendezvények szponzorálására szolgálnak, amelyek több tagállamterületére terjednek ki, vagy határokon átnyúló hatásuk van, illetve amelyekendohánytermékeket osztanak ki ingyenesen vagy csökkentett áron. A reklámozás más módjai,mint például az indirekt reklám vagy a határon átnyúló hatással nem rendelkező szponzoritevékenységek nem esnek az irányelv hatálya alá.

A dohánytermékek televíziós reklámját egy másik tanácsi irányelv13 szabályozza, mely ateljes körű reklámtilalom mellett azt is kimondja, hogy televíziós programokat nemszponzorálhatnak olyan vállalkozások, amelyek fő tevékenysége dohánytermékek, illetvecigaretta előállítása, forgalmazása, vagy olyan szolgáltatások nyújtása, melyeket az irányelvtilt.

Az új irányelv célja tehát a tagállamok mindazon törvényeinek, jogszabályainak vagy egyébadminisztratív előírásainak közelítése egymáshoz, melyek a dohánytermékek reklámozásáravonatkoznak, amennyiben a reklámozás sajtó és más nyomtatott kiadványokban, rádióadásban, azinformációs társadalom kínálta eszközök útján vagy szponzori tevékenység révén történik, beleértve adohánytermékek ingyenes osztogatását is.

10 Council Resolution of 6 December 2001 concerning a handbook with recommendations for internationalpolice cooperation and measures to prevent and control violence and disturbances in connection with footballmatches with an international dimension, in whitc at least one Member States is involved11 Council Decision of 25 April 2002 concerning security in connection with football matches with aninternational dimension12 33/2003/EC sz. irányelv13 89/552/EEC sz. irányelv

41

Minden olyan esemény vagy tevékenység szponzorálása tilos, amely több tagállam területéreesik, vagy több tagállamot is érint. Tilos továbbá az ilyen eseményeken a dohánytermékekreklámcélú vagy ilyen hatással járó ingyenes osztogatása. Ennek megfelelően ide érthetők ahatáron átnyúló hatású sportesemények, rendezvények, mint például a Forma-1 nagydíjakvagy a nemzetközi futballmérkőzések.

N. fegyverek, állatok a sportban – áruk szabad áramlása

A sportolási célt szolgáló áruk szabad áramlása az unión belül biztosított. A sportfelszerelés beviteleminden korlátozástól mentes, amennyiben sportversenyeken vagy más sporttevékenység végzésérehasználják őket.

Fentiek ellenére néhány probléma még fennáll, nevezetesen a fegyvereket illetően. A lőfegyverekrevonatkozó14 irányelv szigorú szabályokat fektet le a lőfegyverek tagállamok közötti mozgásáravonatkozóan. A szabályok különböznek aszerint, hogy a fegyverek mozgása személyek mozgásanélkül történik, vagy személyek saját fegyvereikkel utaznak a különböző tagállamokban. Ez utóbbiesetben az irányelv kevésbé szigorú szabályokat állapít meg azon sportlövészek és vadászok számára,akik meghatározott típusú lőfegyvereket visznek magukkal, feltéve, hogy rendelkeznek európailőfegyver-útlevéllel (European firearms pass).

Az Európai Unió állatokkal kapcsolatos szabályokat is hozott. A lovakról több keretirányelvis határoz, melyek a lovassportot érinthetik. A minimális egészségügyi követelményekrőlszóló irányelv15 a lovak unión belüli mozgását és harmadik országokból történő importjátszabályozza. A lovak unión belüli mozgása minimális állategészségügyi követelményekhezkötött: az állatoknak a vizsgálatkor nem szabad betegség klinikai tüneteit mutatniuk, ésútlevéllel kell utazniuk. Nem tagállamból importált lovaknak a következő követelményeknekkell megfelelniük: az Európai Bizottság által elfogadott országok listáján szereplő országbólkell érkezniük, a harmadik ország állatorvosi hatóságainak igazolásával kell rendelkezniük, ésigazoltan fertőzésmentesnek kell lenniük.

Egy másik jogszabály16 az unión belüli lókereskedelem zootechnikai és genealógiai feltételeitszabja meg. Ez az irányelv csak a regisztrált lovakra vonatkozik, és kötelezi a tagállamokat,hogy kölcsönösen ismerjék el egymás nyilvántartásait és egyesületeit. Egy további irányelv17

a lovak kereskedelmét és versenyeken való részvételét szabályozza, s mindenféle típusúversenyre és valamennyi lóra vonatkozik, regisztráltakra és nem regisztráltakra egyaránt. Aversenyszabályok nem tehetnek különbséget a verseny helye szerinti tagállamban és az egyébtagállamokban regisztrált lovak között a versenyen való részvétel feltételeit, a bírálatot vagy adíjat illetően. A diszkrimináció tilalma nem vonatkozik a meghatározott, regisztrált fajtákszámára fenntartott versenyekre, a fajta tökéletesítését szolgáló versenyekre, valamintregionális versenyekre vagy történelmi, illetve tradicionális eseményekre.

A lovakkal kapcsolatos további egészségügyi szabályok18 kimondják, hogy a tenyésztés céljátszolgáló lovaknak állatorvosi bizonyítvánnyal kell rendelkezniük, és előírják a versenyre vagykulturális eseményre regisztrált, ideiglenesen kivitt lovak visszatérésének egészségügyikövetelményeit.

14 91/477/EEC15 90/426/EEC16 90/427/CEE17 90/428/EEC18 93/197/EC és 93/195/EC

42

O. Az európai uniós csatlakozás várható hatásai a magyar sportra

Hazánk csatlakozása az Európai Unióhoz a sport számos területén hozhat kedvező változásokat. Olyantendenciák indulhatnak meg, amelyek hosszú távú fejlődéshez vezethetnek a magyar sportban. Ezek aváltozások jórészt közvetett módon érvényesülhetnek majd, és nagyon sok múlik azon, hogy a magyarsportélet szereplői milyen mértékben tudják kihasználni a kínálkozó lehetőségeket.

A 2003 őszére elkészült új sporttörvény a 2000. évi sporttörvényhez képest számos új elemettartalmaz, az EU-s szempontokat illetően pedig minden uniós elvárásnak, előírásnak eleget tesz. Atörvényjavaslat szellemisége megfelel az EU-ban megfogalmazott, a sporttal kapcsolatosprioritásoknak is, illetve azokat a magyar sportkormányzat is kiemelten kezeli.

Az Alkotmányos Szerződés tervezete mellett a magyar sportkormányzat elfogadja a számos más uniósdokumentumban (amszerterdami nyilatkozat, nizzai nyilatkozat, helsinki jelentés) foglaltakat, ésigyekszik a magyar sportpolitikát azok szellemiségével összhangban alakítani.

A csatlakozás remélhetőleg kedvező változásokat hoz a sport társadalmi támogatottságában és alakosság sportolásában is. Az unió tagállamaiban a rendszeresen sportoló lakosság aránya rendkívülmagas, 50 százalék körüli. Magyarországon erre csak becslések vannak, de ezek 30 százalék alattirateszik a sportoló lakosság arányát.

Az unióban a sportinfrastuktúra megfelelő, a létesítmények jó állapotban vannak, és kellő számbanállnak rendelkezésre. Hazánkban a sportlétesítmények állapota nem megfelelő, számuk nem kielégítő,s túlnyomórészt csupán a versenysportot szolgálják. A magyar sportlétesítmények helyzeténekjavítását szolgálja majd az uniós források segítségével megvalósuló, elsősorban a települési, helyiigényeket kielégítő infrastruktúrafejlesztés. Ennél azonban több forrás nyújtható a központiköltségvetésből: ennek átgondolt, tudatosan felépített alapelveit a magyar sportkormányzat aközeljövőben kidolgozandó létesítményfejlesztési koncepcióban fogja lefektetni.

Az Európai Unióban virágzik a civil kultúra. A csatlakozás várhatóan a sport hazai civil szférájának,elsősorban az egyesületeknek a fejlődésére is hatással lesz. Magyarországon nem a sportegyesületekhiánya az elsődleges probléma, hanem az, hogy egyesületek a versenysportra összpontosítanak. Azegyesületek remélhetőleg egyre inkább részt vesznek majd a lakosság sportolási igényénekkielégítésében is. Az életszínvonal remélt növekedése együtt fog járni a szabadidő megnövekedésével,ami értelemszerűen magával vonja a szabadidős kultúra, ezen belül a mozgáskultúra, a szabadidősportfejlődését is. Olyan életmódklubokra van szükség, amelyeknek tagjai különböző sportágakatrendszeresen, közösségben művelhetnek. Ehhez az európai uniós tagállamokban elterjedt önkéntestevékenység fejlődése szükséges, mely csak megfelelő életszínvonal mellett lehetséges.

Az unióban a sporttal is elősegítik a hátrányos helyzetű lakosságcsoportok, köztük a fogyatékkal élőktársadalmi integrációját. Ma már itthon is megvalósul a fogyatékosok sportjának támogatása, de asportlétesítmények akadálymentesítése még sok helyen várat magára. A hátrányos helyzetűtelepülések számára a sportinfrastruktúra fejlesztése azért is fontos feladat, mert a lakosság megtartásáttöbbek között a megfelelő élettér és tevékenységi lehetőségek is elősegítik.

Az úgynevezett hagyományos gazdasági tevékenységek (ipar, mezőgazdaság) egyre kevesebbmunkaerőt tudnak foglalkoztatni, ezért az általános munkaerő-piaci politikában az Európai Unió ésMagyarország is keresi azokat az ágazatokat, amelyek fejlődése munkahelyeket teremthet. Ilyenágazat a szórakoztatóipar, melynek része a sportban rejlő szórakoztatás. A nagy sportesemények,színvonalas bajnokságok csak komoly gazdasági vállalkozások keretében működhetnek, és etevékenység fejlesztése munkahelyeket teremthet. Tudunk olyan nyugat-európai kezdeményezésekről,amelyek a sport non-profit szférájába kívánják bevonni a képzett munkaerőt.Az önkormányzatok, sportszervezetek és a sporttársadalom egyéb tagjai számára új lehetőségeknyílnak meg a nemzetközi tapasztalatcserére a sport és a testnevelés valamennyi területén, továbbáegyszerűsödik az együttműködés és a kapcsolattartás is az uniós intézményekkel.

43

FEHÉR KÖNYV:

„A sport minden férfi és nő öröksége, hiánya semmivel sem pótolható.” – Pierre deCoubertin.

A sport egyre fejlődő szociális és gazdasági jelenség, amely jelentősen hozzájárul az EurópaiUnió stratégiai céljaként kitűzött szolidaritás és jólét eléréséhez. A sport fejlesztésénekolimpiai eszményképe Európában született meg a nemzetek és kultúrák közötti megértés ésbéke előmozdítása és a fiatalok nevelése érdekében, és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és azEurópai Olimpiai Bizottságok Szervezete által támogatott cél. Az európai polgárok szívesensportolnak, az emberek többsége rendszeresen folytat sporttevékenységet. Fontos értékeketteremt, mint csapatszellem, szolidaritás, tolerancia és becsületes játék, elősegítve a személyesfejlődést és kiteljesedést. Előmozdítja az EU polgárainak aktív társadalmi szerepvállalását ésezáltal hozzájárul az aktív uniós polgárság terjedéséhez. A Bizottság elismeri a sportnak azeurópai társadalomban betöltött meghatározó szerepét, különösen amikor a polgárokhoz kellközelebb kerülnie és olyan kérdéseket kell kezelnie, amelyek közvetlenül érintik őket. A sportazonban az európai társadalomban újonnan megjelent veszélyekkel és kihívásokkal isszembesül, mint a kereskedelmi nyomás, a fiatal játékosok kihasználása, dopping, rasszizmus,erőszak, korrupció és pénzmosás. Ez a kezdeményezés az első alkalom, amikor a Bizottság asporttal kapcsolatos kérdésekkel átfogó módon foglalkozik. Általános célja a sport Európábanbetöltött szerepével kapcsolatos stratégiai iránymutatás, viták ösztönzése a speciálisproblémákról, nagyobb láthatóság biztosítása a sport számára az uniós politikaalkotásban,valamint a közfigyelem felhívása az ágazat szükségleteire és sajátosságaira. A kezdeményezéscélja az olyan fontos kérdések bemutatása, mint az uniós jog alkalmazása a sportra. Szinténtörekszik további sporthoz kapcsolódó intézkedések uniós szinten történő kiemelésére. EFehér Könyvet nem a semmiből kell megteremteni. A sport a közösségi vívmányokalkalmazásának tárgyát képezi és az európai szakpolitikák számos területen jelentős és egyrenövekvő hatással vannak a sportra.

Az Európai Tanács a sport sajátos természetéről és Európában betöltött társadalmi szerepérőlszóló 2000. decemberi nyilatkozata elismerte a sport európai társadalomban betöltött fontosszerepét és sajátosságait, amelyeket figyelembe kell venni a közös politikák végrehajtásakor(„Nizzai nyilatkozat”). Ez hangsúlyozza, hogy a sportesemények szervezése asportszervezetek és a tagállamok elsődleges felelőssége a sportszövetségek központiszerepével. Világossá teszi, hogy a sportszervezeteknek gyakorolniuk kell a saját sportágaik„nemzeti és közösségi jogszabályok megfelelő figyelembevételével” történő szervezésének ésösztönzésének feladatát. Ugyanakkor elismeri, hogy „a Közösség nem rendelkezik ugyanközvetlen hatáskörrel ezen a területen, mégis figyelembe kell vennie a szerződés különbözőrendelkezésein alapuló tevékenységei során a sportban rejlő és azt különlegessé tevő szociális,pedagógiai és kulturális funkciókat, a sport szociális szerepének megőrzéséhezelengedhetetlen etikai kódex és szolidaritás tiszteletben tartása és ápolása végett”. Az európaiintézmények elismerték a sport az európai társadalomban betöltött szerepének sajátosságát azönkéntességen alapuló struktúrákban az egészségügy, oktatás, társadalmi integráció és kultúraterületén. Az Európai Parlament az elmúlt években érdeklődéssel figyelte a különbözőkihívásokat amelyekkel az európai sport szembesült, és rendszeresen foglalkozott a sporttalkapcsolatos kérdésekkel. E Fehér Könyv elkészítéséhez a közös érdeklődésre számot tartókérdésekben a Bizottság számos konzultációt valamint online konzultációt folytatott asportban érdekelt felekkel. Ezek eredménye szerint jelentős elvárások mutatkoznak a sportszerepét és a területet érintő uniós intézkedéseket illetően. A Fehér Könyv a sport társadalmiszerepére, a gazdasági vonatkozásaira és európai szervezésére, illetve e kezdeményezés

44

későbbi nyomon követésére fókuszál. További EU fellépésekre irányuló konkrét javaslatokegy Pierre de Coubertinről elnevezett cselekvési tervben vannak összefogva, amely terv aBizottság által megvalósítandó vagy támogatott tevékenységeket tartalmazza. Egyszemélyzeti munkadokumentum tartalmazza a javaslatok háttéranyagát, beleértve a Sport ésEU Versenyszabályok, Sport és Belső Piaci Szabadságok, valamint az érdekelt felekkelfolytatott konzultációk mellékleteit. A sport az emberi aktivitás olyan területe, amely azEurópai Unió polgárait nagyban érdekli és óriási potenciállal rendelkezik, hogy összehozzaőket, mindenkit elérve, tekintet nélkül az életkorra vagy szociális származásra. A 2004novemberi Eurobarometer felmérés 3 eredménye szerint az európai polgárok körülbelül 60 %-a vesz rész sporttevékenységben rendszeresen, mintegy 700 000 sportklubban vagy azonkívül, amelyek maguk is számtalan szövetség vagy egyesület tagjai. A sporttevékenységeklegnagyobb részét amatőr keretek között folytatják. Az európai polgárok egészségénekjavítása mellett a sportnak vagy egy nevelési dimenziója, valamint szociális, kulturális ésrekreációs szerepe. A sport társadalmi szerepe az unió külkapcsolatait megerősítő potenciállalis rendelkezik.

P. A közegészség fejlesztése a fizikai aktivitás által

A fizikai aktivitás hiánya növeli a túlsúly, elhízás, valamint számos krónikus betegség,például szívés érrendszeri megbetegedések és cukorbetegség előfordulásának esélyét,amelyek csökkentik az életminőséget, veszélyeztetik az egyén életét valamint az egészségügyiköltségvetés és a gazdaság számára is terhet jelentenek. A Bizottság Fehér Könyve „Atáplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európaistratégiáról” kiemeli a fizikai aktivitás csökkenésének visszafordítására Fehér Könyvben afizikai aktivitás területén javasolt intézkedések kiegészítik egymást. Az egészséget javítófizikai aktivitás eszközeként a sportmozgalmaknak nagyobb hatásuk van, mint bármely egyébszociális mozgalomnak. A sport az emberek számára vonzó, megítélése pozitív. Asportmozgalmak felismert egészségjavító fizikai aktivitásra ösztönző potenciálja azonbangyakran kihasználatlan marad, és fejlesztésre szorul. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO)felnőttek számára napi minimum 30 perc, gyermekek számára 60 perc mérsékelt fizikaiaktivitást javasol (beleértve, de nem kizárólag sportolást). Szükséges lenne, hogy atagállamokban az állami hatóságok és a magánszervezetek egyaránt hozzájáruljanak e céleléréséhez. A közelmúltban végzett tanulmányok szerint e területen nem történik elegendőelőrelépés.

A Bizottság iránymutatások kidolgozását javasolja a tagállamokkal 2008 vége előtt afizikai aktivitással kapcsolatos új célkitűzések tekintetében.

A Bizottság az egészségügyi, oktatási és sportágazatok együttműködésének miniszteri szintűösztönzését javasolja a tagállamokban, a túlsúly, elhízás és más egészségügyi kockázatokcsökkentésére irányuló koherens stratégiák kidolgozása és végrehajtása végett. Ebben azértelemben a Bizottság arra bíztatja a tagállamokat, hogy vizsgálják meg, hogyan lehetne azaktív életmód eszméjét terjeszteni a nemzeti oktatási és képzési rendszereken keresztül,ideértve a tanárképzést is. A sportszervezeteket arra bíztatja, hogy vegyék számításbalehetőségeiket az egészségjavító fizikai aktivitásra, illetve folytassanak ilyen irányútevékenységet. A Bizottság megkönnyíti az információ és a legjobb gyakorlatok cseréjétkülönösen a fiatalokkal kapcsolatban és helyi közösségi szinten.

45

DA Bizottság létrehoz egy többéves, uniós Egészségjavító Fizikai Aktivitás (HEPA)hálózatot, és adott esetben a terület egyedi vonatkozásaival foglalkozó kisebb, koncentráltabbhálózatokat.

A Bizottság az egészségjavító fizikai aktivitást a sporttal kapcsolatos tevékenységeineksarokköveként fogja kezelni, és törekedni fog e prioritás jobb figyelembevételére a vonatkozópénzügyi eszközökkel kapcsolatban, beleértve a következőket:• 7. kutatási és technológiai fejlesztési keretprogram (az életmód és egészség szocio-kulturálisaspektusai);• A közegészségügyi program 2007–2013;• Az ifjúság és polgárság programok (együttműködés a sportszervezetek, iskolák, civiltársadalom, szülők és más szülők között helyi szinten);• Az élethosszig tartó tanulás programja (tanárképzés és iskolák közötti együttműködés).

Összefogás a dopping elleni küzdelembenA dopping világszerte nagy veszélyt jelent a sportra, beleértve az európai sportokat is. Aláássaa nyílt és tisztességes verseny elvét. Általában demotiváló tényező a sportban, és a hivatásossportolókat méltánytalan stressznek teszi ki. Komolyan befolyásolja a sport megítélését éssúlyosan fenyegeti az egyén egészségét. A dopping elleni küzdelem során európai szintenmind a bűnüldözési, mind az egészségmegőrzési dimenziókat figyelembe kell venni.

Az új doppinganyagokkal és gyakorlatokkal kapcsolatos információk megfelelő időben ésbiztonságos módon való cseréje céljából partnerkapcsolatokat lehetne kiépíteni a tagállamokbűnüldöző szervei (határőrségek, országos és helyi rendőrségek, vámhivatalok, stb.), aDoppingellenes Világszervezet (WADA) által akkreditált laboratóriumok és az INTERPOLközött. Az EU támogathatná az ilyen elképzeléseket képzési kurzusokkal, valamint az oktatásiközpontok és bűnüldöző szervek tisztviselői közötti hálózatépítéssel.

A Bizottság javasolja, hogy a tiltott doppingszerek kereskedelmét a tiltott kábítószerekkereskedelmével azonos módon kezeljék. A Bizottság minden a közegészségért felelősszereplőt felhív a dopping által okozott egészségkárosodáskockázatának számításba vételére.A sportszervezeteket felhívja a helyes gyakorlatok szabályainak kidolgozására a fiatalsportolók jobb informálása és nevelése céljából a doppingszerekkel, doppingszereket esetlegtartalmazó vényre kapható gyógyszerekkel és ezeknek az egészségre gyakorolt hatásávalkapcsolatban. Az EU számára hasznos lenne a doppingellenes küzdelem összehangoltabbmegközelítése, különösen a WADA, UNESCO és az Európa Tanács részvételével közösálláspontok kialakítása, valamint információ és helyes gyakorlatok cseréje a kormányok,nemzeti doppingellenes szervezetek és laboratóriumok között. Különösen fontos ebben atekintetben az UNESCO Nemzetközi Doppingellenes Egyezményének a tagállamok általtörténő megfelelő végrehajása.

Ennek során a Bizottság segítő szerepet tölt be, például támogatja a tagállamok nemzetidoppingellenes szervezeteinek hálózatát

A sport szerepének erősítése az oktatásban és képzésbenA formális és a nem formális oktatásban betöltött szerepe által a sport megerősíti Európahumán tőkéjét. A sport által közvetített értékek hozzájárulnak a tudás, motiváció, készségekfejlesztéséhez, valamint a személyes elkötelezettség iránti hajlandóság fokozásához. Aziskolában és egyetemen sporttevékenységgel töltött idő egészségügyi és oktatási előnyökkeljár, amelyeket fokozni kell.

46

A Bizottság a 2004-es „A sporton keresztül történő nevelés európai éve” során szerzetttapasztalatok alapján az oktatás és képzés területén tett különböző politikaikezdeményezéseken keresztül a sport és fizikai aktivtitás támogatására bátorít, ideértve aszociális és állampolgári kompetenciák fejlesztését a 2006-os élethosszig tartó tanuláshozszükséges kulcskompetenciákról szóló ajánlással 5 összhangban.

A sport és a fizikai aktivitás támogatható az élethosszig tartó tanulás program által. Asportban rejlő oktatási lehetőségek kihasználása tehát kiemelt kérdés a Comenius programáltal támogatott iskolai partnerhálózatok, a Leonardo da Vinci program általi szakoktatás ésszakképzés területén tett strukturált intézkedések, az Erasmus program által támogatotttematikus hálózatok és mobilitás, valamint a Grundtvig program által támogatott többoldalúfelnőttképzési projekte esetében.

A sportágazat is igényelhet támogatást egyéni pályázati felhívásokon keresztül az EurópaiKépesítési Keret (EQF) és az Európai Szakoktatási és Szakképzési KreditátszámításiRendszer (ECVET) megvalósítására. A sportágazat bekapcsolódott az Európai KépesítésiKeret fejlesztésébe, és a 2007/2008-as évekre pénzügyi támogatást nyert el. A sportolóknagyfokú szakmai mobilitását tekintetve az ágazat akár az Európai Szakoktatási ésSzakképzési Kreditátszámítási Rendszer bevezetésének kísérleti ágazata lehetne, a nemzetikompetencia és minősítési rendszerek átláthatóságának növelésében.

A Bizottság bevezet egy az iskolai környezetben a fizikai aktivitást tevékenyen támogatóés ösztönző iskolák számára odaítélendő európai díjat.

A hivatásos sportolók sportkarrierjük végén történő munkearőpiaci reintegrációja érdekében aBizottság hangsúlyozza a „kettős karrier” tréningek nyújtásának fontosságát a fiatal sportolókszámára, valamint magas színvonalú helyi képzési központok létrehozását az erkölcsi,oktatási és szakmai érdeklődésük kielégítésére. A Bizottság egy tanulmány készítésétkezdeményezte a fiatal sportolók képzéséről Európában, amely eredményei a fentiszakpolitikák és programokkiindulási alapjaként szolgálhatnak. A Bizottság úgy véli, hogy a tehetséges fital sportolókszámára kialakított képzési rendszereknek mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenniük, ésnem vezethetnek az EU-polgárok közötti állampolgárságon alapuló megkülönböztetéshez. Azolyan szabályok, amelyek például azt írják elő, hogy a csapatoknak meghatározott számúhelyben képzett játékossal kell rendelkezniük, a Szerződéssel összeegyeztethetőkéntelfogadhatóak, amennyiben nem vezetnek közvetlen állampolgárságon alapulómegkülönböztetéshez és amennyiben a belőlük fakadó közvetett megkülönböztetési hatásokbizonyíthatóan arányosak a jogos célkitűzéssel, mint a tehetséges fiatal játékosok képzésénekés fejlesztésének javítása és védelme.

Nem engedhető meg, hogy az olyan szabályok, amelyek előírják például az „otthon nevelt”játékosok meghatározott számát, közvetlen megkülönböztetéshez vezessenek illetve azesetleges közvetett megkülönböztetésből fakakdó hatásoknak a jogos célkitűzéssel aránybankell állniuk, hogy a Szerződéssel való összeegyeztethetőség biztosított legyen. Ehhez azelemzéshez a fiatal sportolók Európában történő képzéséről jelenleg folyó tanulmány értékeshozzájárulással fog szolgálni.

Q. Az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzése a sporton keresztül

47

Egy csapathoz való tartozás, a tisztességes verseny, szabályok betartása, mások tisztelete, aszolidaritás és fegyelem elvei, valamint a nonprofit klubokban szerveződő amatőr sport és azönkéntesség megerősítik az aktív polgárságot. Az önkéntesség a sportszervezetekben számosalkalmat teremt a nem formális oktatásra, amelyet szükséges elismerni és erősíteni. A sportszintén vonzó lehetőségket kínál a fiatalok számára a társadalmi intergrációra, és előnyöshatása lehet, hogy segít a bűnözéstől eltéríteni az embereket. Azonban új trendek jelennekmeg a sport gyakorlásában, különösen a fiatalok körében. Egyre többen gyakorolnaksportokat önállóan, nem pedig csoportosan, szervezett keretek között, és ennekeredményeképpen csökken az amatőr sportklubok önkénteseinek száma.

A Bizottság a tagállamokkal együtt meg fogja jelölni a fő kihívásokat amelyekkel a nonprofitsportszervezetek szembenéznek, valamint az e szervezetek által nyújott szolgáltatások főjellemzőit.

A Bizottság az alulról szerveződő sportot támogatni fogja az Európa a polgárokért programonkeresztül.

A Bizottság javasolja továbbá a Cselekvő ifjúság program keretében a fiatalokönkéntességének ösztönzését a sportban, például az ifjúsági csere és a sporteseményeken valóönkéntes szolgáltatási tevékenységek területén.

A Bizottság tovább fogja fejleszteni az információ és legjobb gyakorlatok cseréjét az önkéntestevékenységgel kapcsolatban a sportban a tagállamok, sportszervezetek és helyi hatóságokbevonásával.

Annak érdekében, hogy az önkéntes sport sajátos szükségleteit a nemzeti és európai politikákalakításában jobban figyelembe tudják venni, a Bizottság egy európai tanulmány készítésétkezdeményezi az önkéntességről a sportban.

A sportban rejlő lehetőségek kihasználása a társadalmi befogadás, integráció ésesélyegyenlőség érdekében

A sport nagymértékben hozzájárul a gazdasági és társadalmi kohézió és az integráltabbtársadalmak létrejöttéhez. Minden lakosnak lehetőséget kell biztosítani a sportolásra. Azalulreprezentált csoportok sajátos szükségleteivel ezért foglalkozni kell, és figyelembe kellvenni a sport a fiatalok, fogyatékkal élők illetve hátrányos háttérrel rendelkezők életébenbetöltött sajátos szerepét. A sport megkönnyíti a migránsok és külföldi származású személyektársadalomba való beilleszkedését is, és a elősegíti a kultúrák közötti párbeszédet. A sporterősíti az együvétartozás és részvétel érzetét ezáltal a bevándorlók beilleszkedésének fontoseszköze lehet. Ebben az összefüggésben fontos a sportolási lehetőségek elérhetővé tétele és asporthoz kapcsolódó tevékenységek támogatása, hogy a bevándorlók és a fogadó társadalompozitív módon működhessen együtt. A Bizottság úgy véli, hogy a sportban rejlő, a társadalmibeilleszkedést segítő lehetőségek jobban kihasználhatóak lennének az Európai Unió és atagállamok politikái, fellépései és programjai által. Ebbe beleértendő a sport hozzájárulása amunkahelyteremtéshez és a gazdasági növekedéshez és újjáéledéshez, különösen a hátrányoshelyzetben lévő területeken. A nonprofit sporttevékenységek hozzájárulása a veszélyeztetettcsoportok társadalmi kohéziójához és befogadásához tekinthető általános érdekű szociálisszolgáltatásnak. A társadalmi védelem és befogadás terén az összehangolás nyílt módszeretovábbra is alkalmazza a sportot mint eszközt és mutatót. Tanulmányok, szemináriumok,konferenciák, politikai javaslatok és cselekvési tervek a sporthoz való hozzáférést és/vagy a

48

sportszervezetekhez való tartozást a társadalmi kirekesztés elemzésekor kulcsfontosságúszempontként alkalmazzák.

A Bizottság javasolja a tagállamoknak, hogy a PROGRESS-program és az élethosszigtartó tanulás programja, a cselekvő ifjúság és az Európa a polgárokért programoktámogassák a társadalmi befogadás sporton keresztül való ösztönzésének tevékenységeités a megkülönböztetés elleni küzdelmet a sport által. A kohéziós politikávalösszefüggésben a tagállamok feladata a sport társadalmi befogadás, integráció ésesélyegyenlőség területén betöltött szerepének tanulmányozása, az Európai SzociálisAlap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap programozásának részeként, valamintintézkedések ösztönzése az Európai Beilleszkedési Alap keretében.

A Bizottság a tagállamokat és sportszervezeteket arra ösztönözi továbbá, hogysportinfrastruktúrájukat igazítsák ki a fogyatékkal élő emberek speciális igényeinekfigyelembevételével. A tagállamok és helyi hatóságok feladata a sporthelyszínek éshelyiségek megközelíthetővé tétele a fogyatékkal élő emberek számára. Különlegeskritériumokat kell elfogadni az egyenő megközelítés biztosítása érdekében minden tanulószámára, különös tekintettel a fogyatékkal élő gyermemekre. Támogatásban részesül asportklubokban és szervezeteknél a fogyatékkal élők segítésére szolgáló felügyelők,önkéntesek és fogadó személyzet képzése. A sportban érintett felekkel folytatott konzultációisorán a Bizottság különös figyelmet fordít a fogyatékkal élő sportolók képviseleteivelfenntartott párbeszédre.

A Bizottság az Európai Unió fogyatékossági stratégiájának cselekvési tervébenfigyelembe veszi a sport jelentőségét a fogyatékkal élő emberek számára, és támogatja atagállamok e területet érintő fellépéseit.

A nők és a férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó ütemterv 2006–2010 keretében aBizottság ösztönzi a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítését mindensporttal kapcsolatos tevékenységben, különös hangsúlyt fektetve a bevándorló és etnikaikisebbségekbe tartozó nők sportolási lehetőségeire, a nők számára döntéshozó pozíciókelérhetővé tételére a sportban, illetve a sportoló nők médiaszerepléseire.

A rasszizmus és erőszak megelőzése és az ellenük folyó küzdelem erősítése

A sporteseményeken, különösen a futballpályákon különböző formákban megjelenő erőszaktovábbra is aggodalomra ad okot. A stadionokat elhagyva továbbterjed, elréve a várositerületeket. A Bizottság elkötelezett az erőszakos események megelőzéséhez valóhozzájárulás mellett a tagállamok, nemzetközi szervezetek (pl. Európa Tanács),sportszervezetek, bűnüldözési szervek, és más érintett felek (pl. szurkolói szervezetek és helyihatóságok) közötti párbeszéd megkönnyítése által. A bűnüldöző hatóságok elszigetelten nemtudnak sport körüli erőszak mögött meghúzódó okokkal megbirkózni. A Bizottság ösztönzi alegjobb gyakorlatok és operatív információ cseréjét a kockázatot jelentő szurkolókkalkapcsolatban a rendőri szervek és/vagy sporthatóságok között. Különös fontosságot kelltulajdonítani a rendőrségi képzéseknek a szurkolói tömegek kezelése és huliganizmustémájában. A sport minden polgárt érint, tekintet nélkül nemükre, korukra,fogyatékosságaikra, vallásukra, vagy hitükre, szexuális beállítottságukra és társadalmi vagygazdasági helyzetükre. A Bizottság ismételten elítélte a rasszizmus és idegengyűlölet mindenmegnyilvánulását, amelyek az EU értékeivel összeegyeztethetetlenek.

49

A rasszista és idegengyűlölő attitűdöket illetően a Bizottság továbbra is ösztönzi aprábeszédet és legjobb gyakorlatok cseréjét a meglévő együttműködési keretekenkeresztül, mint a Futballal a Rasszizmus Ellen Európában (FARE) hálózat.

A Bizottság a sportszövetségek számára ajánlja a meccsek alatti rasszista megnyilvánulásokkezelésére szolgáló eljárások kidolgozását, meglévő kezdeményezések alapján. Szinténajánlja a klubok engedélyezési rendszereinek diszkriminációjára vonatkozó rendelkezésekmegerősítését.

A Bizottság ennek érdekében:

Ösztönzi, az alkalmazandó nemzeti és uniós szabályokkal összhangban az erőszakos ésrasszista cselekmények megelőzésével kapcsolatos operatív információk és gyakorlati know-how és tapasztalatok cseréjét a bűnüldözési szervek és a sportszervezetek között;

Elemzi a sporteseményeken előforduló nyilvános zavargások megelőzésére szolgáló új jogieszközök és más uniós szintű szabványok bevezetésnek lehetőségét;

Ösztönzi az antiszociális viselkedés megelőzésének multidiszciplináris megközelítésmódját,különös figyelmet fordítva a szociálpedagógiai fellépésekre, mint a rajongók személyre szólóképzése (hosszútávú fogalalkozás a szurkolókkal a pozitív és erőszakmentes hozzáálláskialakítása céljából);

Megerősíti a rendszeres és strukturált együttműködést a bűnüldözési szervek,sportszervezetek és más érdekelt felek között;

Ösztönzi az alábbi programok felhasználását a a sport körüli erőszak megelőzésében és azellene folytatott küzdelemben: Cselekvő ifjúság, Európa a polgárokért, DAPHNE III, alapvetőjogok és polgárság, és bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem;

Magas szintű konferenciát rendez a sporteseményeken előforduló erőszak megelőzése ésellene folyó küzdelemmel kapcsolatos intézkedések megvitatására az érintett felekrészvételével.

Értékeink megosztása a világ más részeivelA sport az EU külkapcsolataiban játszott szerepének két különböző vetülete is van:megjelenhet külső segítségnyújtási programok elemeként, illetve a párbeszédben apartnerországokkal a nyilvános EU diplomácia keretei között. A sport fontos lehetőségeketrejt magában az oktatás,

A Bizottság ösztönzi a sport mint eszköz felhasználását a fejlesztési politikájában. Különösen:• Öszönzi a minőségi oktatás alapvető fontosságú elemeként a sport és testnevelés oktatását,ezáltal az iskolák vonzóbbá tételét, és a látogatottsági arány javítását;• Célzott intézkedéseket tesz a lányok és nők testnevelési és sportolási lehetőségeinekjavítására, az önbizalmuk növelése, társadalmi integrációjuk javítása, az előítéletek leküzdése,valamint az egészséges életmódra és az oktatásban való részvételre ösztönzés érdekében.• Támogatja az egészségfejlesztési és tudatosságot növelő kampányokat a sport által

A sporttal kapcsolatos kérdések kezelésekor az EU fejlesztési politikájában lehetőség szerinttörekszik szinergiák létrehozására az Egyesült Nemzeteknél, a tagállamokban, helyi

50

hatóságoknál és magánszervezeteknél meglévő programokkal. Olyan programokat fogvégrehajtani, amelyek a létező programok és fellépések kiegészítését vagy megújításátjelentik. Erre egy példa a Bizottság és a FIFA által 2006-ban aláírt egyetértési memorandum afutball, mint a fejlődés motorja az afrikai, karibi és csendes-óceáni térség országaiban címmel.

Az EU partnerországaival folytatott politikai párbeszéde és együttműködése során ahollehetséges, megvitatja a sporttal kapcsolatos kérdéseket, mint a játékosok nemzetközitranszferei, a fiatalkorú játékosok kihasználása, dopping, pénzmosás a sportonkeresztül, és a biztonság a nagy nemzetközi sporteseményeken.

Az EU nemzetközi vonzerejének erősítésében fontos tényező a gyors vízum és bevándorlásieljárások megléte, különösen a nem-EU országokból származó élvonalbeli sportolók számára.A harmadik országokkal folyamatban lévő vízumkönnyítési megállapodásokról és az olimpiaicsalád tagjaira az olimpiai játékok ideje alatt alkalmazandó vízumkényszer konszolidációjárólfolyó tárgyalások mellett az EU-nak újabb (átmeneti) bebocsátási mechanizmusokat kellkifejlesztenie a harmadik országok sportolói számára.

A Bizottság különös figyelmet fordít a sportágazatra:

A nemrég előterjesztett, a körkörös migrációról, valamint az Európai Unió és harmadikországok közötti mobilitási partnerségekről szóló közlemény végrehajtása során;

A harmonizált bebocsátási rendszerek gazdasági célból történő kialakításakor a harmadikországok polgárainak különböző katergóriáira a 2005-ös, legális migrációról szóló politikaiterv alapján.

A fenntartható fejlődés támogatásaA sportolás, a sportlétesítények és a sportesemények mind-mind jelentős hatással vannak akörnyezetre. Fontos a környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodás előmozdítása,mely többek között magában foglalja a zöld beszerzést, az üvegházhatást okozó gázokkibocsátását, az energiahatékonyságot, a hulladékkezelést és a talaj és a víz kezelését. Azeurópai sportszervezeteknek és a sportesemények szervezőinek környezetvédelmicélkitűzéseket kell elfogadniuk annak érdekében, hogy tevékenységeik a környezetvédelmiszempontból fenntartható legyen. A környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos hitelességükjavításával a felelős szervezetek speciális előnyökre számíthatnak a sporteseményekmegrendezésére való pályázással, továbbá gazdasági haszonra a természeti erőforrásokésszerűbb felhasználása révén.

A Bizottság ennek érdekében:Felhasználja a vezető nemzetközi és európai sportszervezetekkel és más, sportban érdekeltfelekkel kialakított strukturált párbeszédet, hogy ösztönözze azokat és tagjaikat a közösségikörnyezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) és a közösségi ökocímke-odaítélési rendszerben való részvételre, valamint hogy támogassák ezeket az önkéntes alapúrendszereket jelentősebb sporteseményeken;

A tagállamokkal és más érdekelt felekkel folytatott politikai párbeszéd során támogatjaa zöld beszerzést;

Az érintett felekkel (politikai döntéshozókkal, kis- és középvállalkozásokkal, helyiközösségekkel) való együttműködésben kidolgozott iránymutatás révén törekszik a

51

sportesemények fenntartható módon történő szervezése érdekében a regionális szintűpartnerségben való együttműködés szükségességével kapcsolatos tudatosság növelésére; Azúj LIFE+ program „Információ és kommunikáció” komponensének részeként figyelembeveszi a sportot is.

A sport dinamikus és gyorsan növekvő ágazat, melynek makrogazdasági hatását alábecsülik,és amely hozzájárulhat a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést célzó lisszabonicélkitűzésekhez. Eszközül szolgálhat a helyi és regionális fejlődés, a városi újjáépítés, és avidékfejlesztés számára. Szinergiák állnak fenn a sport és a turizmus között, és a sportösztönözheti az infrastruktúra megújítását, valamint a sport- és rekreációs létesítményekfinanszírozását szolgáló új partnerségek kialakulását.Jóllehet általánosságban nem állnak rendelkezésre pontos és összehasonlítható adatok a sportgazdasági súlyáról, annak fontosságát megerősítik nemzeti számlákról, a nagy volumenűsportesemények gazdasági adatairól, a mozgáshiányhoz kapcsolódó költségekról (beleértve azöregedő lakosságot) szóló tanulmányok és elemzések. A 2006. évi osztrák elnökség idejénbenyújtott tanulmány arra utalt, hogy a sport szélesebb értelemben 407 milliárd euróhozzáadott értéket generált 2004-ben, ami az EU GDP-jének 3,7 %-a, továbbá 15 millióembert, azaz a munkaerő 5,4 %-át foglalkoztatta. A sportnak e hozzájárulását láthatóbbá kelltenni és az EU szakpolitikáival elő kell azt mozdítani. A sport gazdasági értékének egyrenagyobb része kapcsolódik a szellemi tulajdonjogokhoz. Ezek a jogok a szerzői joghoz, akereskedelmi kommunikációhoz, a védjegyekhez, az arculathoz és a médiajogokhozkapcsolódnak. Egy egyre globalizáltabb és dinamikusabb ágazatban a szellemi tulajdonjogokhatékony érvényesítése a világban a sportgazdaság szerves részévé válik. Fontos továbbá,hogy a kedvezményezettek számára biztosítva legyen a sporteseményekhez való távolságihozzáférés, az EU-n belül, határokon átívelő szinten. Ugyanakkor azonban függetlenül a sportglobális gazdasági fontosságától, a sportesemények jelentős részére nonprofit struktúrákkeretén belül kerül sor, mely közül sok függ a nyilvánosság azon támogatásától, hogyvalamennyi polgár számára hozzáférést biztosítson a sporttevékenységekhez.

Elmozdulás a bizonyítékokon alapuló sportpolitikák irányába

A szakpolitikai fellépések és a sporttal kapcsolatos, EU-szintű megerősített együttműködéselindítását szilárd tudásalapnak kell alátámasztania. A sport terén való jobb stratégiai tervezésés döntéshozatal érdekében szükség van az adatok minőségének és összehasonlíthatóságánaka javítására. Kormányzati és nem kormányzati érdekelt felek ismételten felkérték aBizottságot a sport európai statisztikai meghatározására és a sportról és a sporttal kapcsolatostevékenységekről szóló statisztikáknak ezen az alapon való előállítására irányulóerőfeszítéseknek a koordinálására.

A Bizottság, szoros együttműködésben a tagállamokkal, törekedni fog arra, hogy kidolgozzonegy európai statisztikai módszertant a sport gazdasági hatásának mérésére, mely a nemzetisportstatisztikák alapjául fog szolgálni, és amely a sport európai szatellit statisztikájává válhat.

Emellett néhány éves rendszerességgel folytatni kell a speciális, sporttal kapcsolatosfelmérések végzését (pl. Eurobarometer felmérések), különösen olyan nem gazdasági jellegűinformáció szolgáltatása érdekében, amely a sport nemzeti statisztikái alapján nem bocsáthatórendelkezésre (pl. részvételi arányok, adatok az önkéntességről stb.).A Bizottság tanulmány készítését fogja elindítani a sportágazatnak a lisszaboni menetrendhezvaló közvetlen (a GDP, a növekedés és foglalkoztatás szempontjából) és közvetett (oktatásrévén, a regionális fejlesztés szempontjából és az EU nagyon vonzereje tekintetében)

52

hozzájárulásáról. A Bizottság meg fogja szervezni a nagyobb sportesemények megrendezésetekintetében kialakult legjobb gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, a fenntarthatógazdasági fejlődés, versenyképesség és foglalkoztatás előmozdítása céljából.

A sport köztámogatásának biztosabb megalapozása

A sportszervezetek számos bevételi forrással rendelkeznek, ilyenek például a klubok tagságidíjai és a jegyeladások, a hirdetés és szponzorálás, a közvetítési jogok, a bevételsportszövetségek közötti újraelosztása, az értékesítés, a lakosság hozzájárulása stb. Ezzelegyütt egyes sportszervezetek lényegesen jobb hozzáféréssel rendelkeznek az üzletivállalkozások forrásaihoz, mint mások, jóllehet néhány esetben érvényben van az újraelosztásjól működő rendszere. Az alulról szerveződő sport terén az egyenlő esélyeket és asporttevékenységekhez való korlátlan hozzáférést csak erős nyilvános részvétellel lehetbiztosítani. A Bizottság felismeri a lakossági támogatás jelentőségét az alulról szerveződősport és a mindenkinek szóló sport terén, és helyesli ezt a támogatást, amennyiben azt aközösségi jogszabályokkal összhangban biztosítják. Számos tagállamban a sportot részben azállami vagy államilag engedélyezett szerencsejáték és lottószolgáltatásokra kivetett adók vagyilletékek révén finanszírozzák. A Bizottság arra kéri a tagállamokat, küldjenek visszajelzéstarra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne a legjobban kidolgozni és fenntartani asportszervezeteknek biztosított hosszú távú támogatás fenntartható finanszírozási modelljét.

A sportfinanszírozással kapcsolatos visszajelzésekhez való hozzájárulásként a Bizottságfüggetlen tanulmányt fog készíteni a tagállamokban lévő, alulról szerveződő sport és amindenkinek szóló sport állami és magánforrásokból történő finanszírozásáról,valamint az e téren végbemenő változásokról.

A közvetett adózás terén az EU HÉA-ra vonatkozó jogi szabályozását a 2006/112/EK tanácsiirányelv határozza meg, melynek célja annak biztosítása, hogy a tagállamok HÉA-ravonatkozó jogszabályainak alkalmazása ne torzítsa a versenyt vagy korlátozza az áruk ésszolgáltatások szabad mozgását. Az irányelv biztosítja a tagállamok számára az egyessporthoz kapcsolódó szolgáltatások mentesítésének a lehetőségét, ahol pedig a mentesség nemalkalmazandó, bizonyos esetekben a kedvezményes adómértékek alkalmazásának lehetőségét.

Tekintettel a sport jelentős társadalmi és erős helyi összekötő szerepére, a Bizottságtámogatni fogja a sportra alkalmazott, érvényben lévő kedvezményes HÉA-kulcsokmegtartását.

Az európai sportról folytatott politikai eszmecsere gyakran komoly jelentőséget tulajdonít azún. „Európai sportmodellnek”. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy támogatni kell az európaisport bizonyos értékeit és hagyományait. Tekintettel azonban az európai sportstruktúráksokszínűségére és összetettségére, úgy véli, hogy nem lenne realitása az európai sportszervezésének a modelljét egységesen definiálni. Ráadásul a tagállamok többségére jellemzőgazdasági és szociális fejlemények (fokozottabb mértékű értékesítés, a közkiadásokkalszembeni kihívások, növekvő részvételi arány és az önkéntes munkavállalók számánakstagnálása) az európai sportszervezés számára új kihívásokat állítottak. Az új érdekelt felekmegjelenése (a szervezett diszciplínákon, hivatásos sportklubokon stb. kívüli résztvevők) újkérdéseket vet fel a kormányzás, a demokrácia és a sportmozgalmon belüli érdekképviselettekintetében. A Bizottság szerepet vállalhat a sportirányításon belüli legjobb gyakorlatokmegosztásának az ösztönzésében. Segíthet továbbá kidolgozni a sporton belüli jó kormányzásközös elveit, mint amilyen az átláthatóság, a demokrácia, az elszámoltathatóság és az érdekelt

53

felek (szervezetek, szövetségek, játékosok, klubok, ligák, támogatók stb.) képviselete. Enneksorán a Bizottság támaszkodhat a korábban végzett munkára 7. Figyelmet kell továbbáfordítani a nők részvételére az irányítási és vezetői pozíciókban. A Bizottság felismeri asportszervezetek és képviseleti struktúrák (pl. ligák) önállóságát. Felismeri továbbá, hogy azirányítás főként a sportirányítási szervek feladata, és bizonyos mértékben a tagállamoké és aszociális partnereké. Mindazonáltal a sportszervezetekkel folytatott párbeszéd számosterületre hívta fel a Bizottság figyelmét, melyekkel az alábbiakban foglalkozunk. A Bizottságúgy ítéli meg, hogy a legtöbb kérdéssel lehet önszabályozás révén foglalkozni, a jó irányításelveinek tiszteletben tartásával, feltéve, hogy betartják az EU törvényeit, és így készen állösztönző szerepet vállalni, vagy intézkedést hozni, amennyiben szükséges.

R. A sport sajátosságaA sporttevékenység az EU jogának alkalmazása hatálya alá tartozik. Ezt a személyzetimunkadokumentum mellékletei részletesen kifejtik. A versenyjog és a belső piacrendelkezései annyiban alkalmazandók a sportra, amennyiben az gazdasági tevékenységnekminősül. A sport emellett az EU törvényei egyéb fontos aspektusaitól is függ, mint pl. anemzetiség alapján való diszkrimináció tiltása, az uniós állampolgárságra vonatkozó előírásokés a nők és férfiak közötti egyenlőség a foglalkoztatásban. Ugyanakkor a sportot sajátostulajdonságok is jellemzik, melyeket gyakran úgy emlegetnek, mint a „sport sajátossága”. Azeurópai sport sajátosságához kétféle módon lehet közelíteni:• A sporttevékenységek és sportolási szabályok sajátossága, mint pl. a férfiak és nők számárakülön szervezett versenyek, a résztvevők számának korlátozása a versenyeken, vagy annakszükségessége, hogy biztosítva legyen az előre nem látható eredmény, továbbá hogy meglehessen őrizni az egyazon versenyeken résztvevő klubok közötti kompetitív egyensúlyt.• A sport struktúrájának sajátossága, nevezetesen a sportszervezetek önállósága éssokszínűsége, a versenyek piramisszerű felépítése az alulról szerveződő sporttól az elitszintig, a különböző szintek és működtetők közötti szervezett szolidaritási mechanizmusok, asport szervezése nemzeti alapon, valamint a sportágankénti egységes szövetség elve. Azeurópai bíróságok esetjoga és az Európai Bizottság határozatai azt mutatják, hogy a sportfelismerték és tekintetbe veszik azt. Ezek egyúttal útmutatást is adnak a tekintetben, hogy azEU törvényei hogyan alkalmazandók a sportra. Összhangban a megszilárdult esetjoggal, asport sajátosságát továbbra is el fogják ismerni, de ez nem történhet oly módon, hogyindokolja az EU törvényei alkalmazása alóli általános mentességet. Amint azt a személyzetimunkadokumentum és annak mellékletei részletesen kifejtik, léteznek olyan szervezetisportszabályok, amelyek – méltányolható célkitűzéseik alapján – valószínűleg nem sértik azEK-Szerződés trösztellenes rendelkezéseit, feltéve, hogy versenyellenes hatásaik, amennyibenvannak ilyenek, a kitűzött célkitűzésektől elválaszthatatlanok és arányosak azokkal. Kivételtképezhetnek e szabályok alól a „játék szabályai” (pl. a mérkőzések időtartamát vagy a pályánlévő játékosok számát rögzítő szabályok), a sportversenyek válogatási feltételeire vonatkozószabályok, a „hazai és idegenben zajló mérkőzések” szabályai, a klubmérkőzéseken atöbbszörös tulajdonlás megelőzésére vonatkozó szabályok, a nemzeti válogatottakösszetételére vonatkozó szabályok, a doppingellenes szabályok és a transzferidőszakokravonatkozó szabályok.Tekintettel azonban a sport szabályozási vonatkozásaira, annak eldöntése, hogy bizonyossportszabály összhangban van-e az EU versenyjogával, csak eseti alapon történhet, amint aztaz Európai Bíróság nemrégiben megerősítette a Meca-Medina ítéletében 8. A Bíróság hasznosfelvilágosítást nyújtott az EU törvényeinek a sportszabályokra való kihatásáról. Elutasította a„kizárólag sportszabályok” elvet, irrelevánsnak tekintve azt az EU versenyszabályainak asportágazatra való alkalmazása szempontjából. A Bíróság elismerte, hogy a sport sajátosságátfigyelembe vették a tekintetben, hogy a versenyt érintő, a versenysport megfelelő

54

szervezésétől és működtetésétől elválaszthatatlan korlátozó hatások nem sértik az EUversenyszabályait, feltéve, hogy ezek a hatások arányban vannak a sporttal kapcsolatos valóditörekvéssel. Az arányossági próba szükségessége arra utal, hogy szükség van minden egyesügy sajátos tulajdonságainak figyelembevételére. Nem teszi lehetővé általános iránymutatásokmegfogalmazását a versenyjog sportágazatra való alkalmazása vonatkozásában.

Szabad mozgás és nemzetiségA sport és a versenyek nemzeti alapon való szervezése a sporthoz való európai viszonyulástörténeti és kulturális háttere részét képezi, és összhangban van az európai polgárokszándékaival. Különösen a nemzeti válogatottak játszanak fontos szerepet nem csupán azidentitás, hanem az alulról szerveződő sporttal való szolidaritás megszilárdításában is, ígytámogatást érdemelnek.

A Szerződések tiltják a nemzetiség alapján való megkülönböztetést, és előírják az Unióminden polgára számára a tagállamok területén való szabad mozgást és letelepedést. ASzerződések célja továbbá bárminemű, nemzetiség alapú diszkrimináció eltörlése atagállamok munkavállalói között a foglalkoztatás, a javadalmazás és a munka és afoglalkoztatás egyéb feltételei tekintetében. Ugyanez a tilalom vonatkozik aszolgáltatásnyújtás terén a nemzetiség alapú diszkriminációra. Ezenfelül a sportklubokonbelüli tagság és a versenyeken való részvétel egyaránt fontos tényező a fogadó országtársadalmába való integrálódás előmozdítása szempontjából. Az egyenlő elbánás elvevonatkozik azon államok polgárai is, amelyek diszkriminációellenes záradékokat tartalmazómegállapodásokat kötöttek az EU-val, és amely polgárok törvényesen vannak alkalmazásbana tagállamokban.

A Bizottság felkéri a tagállamokat és a sportszervezeteket, hogy valamennyi sportágterén foglalkozzanak a nemzetiség alapú diszkrimináció kérdésével. A tagállamokkalfolytatott politikai párbeszéd keretében, ajánlások révén, a sportban érdekelt felekkelfolytatott strukturált párbeszéddel és szükség esetén jogsértési eljárásokkal fogtörekedni a diszkrimináció leküzdésére.

A Bizottság újból megerősíti a szabad mozgás elvének korlátozott és arányos korlátozásait(összhangban az EU-Szerződés szabad mozgásra vonatkozó rendelkezéseivel és az EurópaiBíróság szabályozásaival) az alábbiak tekintetében:• Nemzeti sportolók nemzeti válogatottakba való beválogatásának a joga;• Versenyeken a résztvevők számának a korlátozása;• A csapatsportokban a játékosok áthelyezésére vonatkozó határidők megszabása.

A nem állampolgároknak az egyéni versenyeken való hozzáférését illetően a Bizottságszándékában áll tanulmányt készíteni e bonyolult kérdés valamennyi vonatkozásának azelemzésére.

ÁthelyezésekAz áthelyezésekre vonatkozó szabályok hiányában a sportversenyek integritásátveszélyeztetheti, ha a klubok játékosokat toboroznak egy adott évadban az ellenféllegyőzésére. Ugyanakkor bárminemű, a játékosok áthelyezésére vonatkozó szabálynaktiszteletben kell tartania az EU törvényeit (a versenyre vonatkozó rendelkezések és adolgozók szabad mozgása). 2001-ben egy az EK versenyjogának állítólagos megsértésévelkapcsolatos ügy kapcsán és a Bizottsággal folytatott párbeszédet követően a labdarúgásilletékes hatóságai felülvizsgálták a FIFA szabályzatát a nemzetközi futballtranszferek

55

tekintetében, ami a sportklubok esetében felmerült edzési költségek ellentételezéséből, atranszferidőszakok kialakításából, a fiatalkorú játékosok iskolai oktatásának védelméből és anemzeti bíróságokhoz való hozzáférés biztosításából állt. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy egyilyen rendszer jó példa lehetne arra a helyes gyakorlatra, amely biztosítja a sportklubokközötti versenyegyensúlyt, és eközben tekintetbe veszi az EU jogának előírásait. A játékosokáthelyezése aggodalomra ad még okot az ehhez kapcsolódó pénzmozgások jogszerűségévelkapcsolatban. Az áthelyezésekkel járó pénzmozgások átláthatóságának fokozására hatékonymegoldás lehet egy az áthelyezésekre vonatkozó tájékoztató és hitelesítő rendszer kialakítása.A Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy ilyen rendszernek csupán ellenőrzési funkciója lehet; apénzügyi tranzakciókat közvetlenül a résztvevő felek között lehet lebonyolítani. Az adottsportágtól függően a rendszert működtetheti az érintett európai sportszervezet, illetve atagállamokon belüli nemzeti tájékoztatási és hitelesítési rendszerek.

A játékosok menedzsmentjeA játékosok valódi európai piacának kialakítása és egyes sportágakban a játékosokfizetésének emelése eredményeképpen fokozottabbá vált a játékosok menedzsereinek aszerepvállalása. Egy egyre bonyolultabb jogi környezetben sok játékos (és sportklub) vesziigénybe menedzserek szolgáltatásait a szerződésekről szóló tárgyalások lefolytatása és azokaláírása céljából. Készültek jelentések a menedzserek által folytatott olyan helytelengyakorlatról, mely korrupcióhoz, pénzmosáshoz, illetve a kiskorú játékosokkizsákmányolásához vezetett. Ezek károsak a sportra nézve általában, és komoly vezetésikérdéseket vetnek fel. A játékosok egészsége és biztonsága, különösen a kiskorúaké,védelemre szorul, a bűncselekményekkel szemben pedig küzdeni kell. Emellett amenedzserekre tagállamonként eltérő szabályok vonatkoznak. Néhány tagállam különlegesjogszabályokat vezetett be a játékosok menedzserei vonatkozásában, míg más tagállamokbanaz alkalmazandó törvények egyenlők a foglalkoztatási ügynökségekre vonatkozóakkal,jóllehet tartalmaznak hivatkozásokat a játékosok menedzsereire. Ezenfelül néhány nemzetköziszövetség (FIFA, FIBA) bevezette saját szabályozását. A fenti okokból ismételt felhívásokrakerült sor a tekintetben, hogy az EU egy uniós jogszabályi kezdeményezés révén szabályozzaa játékosok menedzsereinek a tevékenységét.

A Bizottság hatásvizsgálatot fog végezni annak érdekében, hogy világos áttekintésselszolgáljon a játékosok menedzserei tevékenységéről az EU-ban, és hogy értékelje, vajonaz EU-szintű fellépés szükséges-e, amely egyúttal a különböző lehetséges opciókat iselemezni fogja.

A kiskorúak védelme

A fiatal játékosok kizsákmányolása változatlanul fennálló probléma. A legsúlyosabban agyerekeket sújtja ez a probléma, akiket nem választanak be a versenyekbe, és akik egy idegenországban magukra maradnak, ami által olyan rendkívüli helyzetbe kerülnek, ami csakfokozza a további kizsákmányolásukat. Habár a legtöbb esetben ez a jelenség nem tartozik azemberkereskedelem jogi meghatározásába, ez az EU és tagállamai által elismert alapvetőértékeket figyelembe véve elfogadhatatlan. Ellentétes továbbá a sport értékeivel. Szigorúanalkalmazni kell a tagállamok bevándorlási törvényei által előírt, a felügyelet nélkülikiskorúakra vonatkozó védelmi intézkedéseket. Fel kell venni a küzdelmet a sport terén akiskorúakkal szembeni nemi erőszakkal és zaklatással szemben.

A Bizottság továbbra is nyomon fogja követni az EU jogszabályainak a végrehajtását, különöstekintettel a fiatal személyek munkahelyi védelméről szóló irányelvre. A Bizottság

56

nemrégiben tanulmányt indított el a gyermekmunkáról, kiegészítendő az irányelvvégrehajtásának nyomon követését. A tanulmány ki fog térni az irányelv hatálya alá tartozófiatal játékosok problémájára.

A Bizottság javasolni fogja a tagállamok és a sportszervezetek számára, hogy működjenekegyütt a fiatalok erkölcsi és fizikai integritása védelme érdekében, a hatályos jogszabályokrólszóló tájékoztatás, a minimumkövetelmények megállapítása és a legjobb gyakorlatokmegosztása révén.

Korrupció, pénzmosás és a pénzügyi bűncselekmények egyéb formáiA korrupció, a pénzmosás és a pénzügyi bűncselekmények egyéb formái helyi, nemzeti ésnemzetközi szinten vannak kihatással a sportra. Tekintettel az ágazat nagyfokúnemzetköziségére, a sportágazaton belüli korrupciónak gyakran vannak határokon átívelővonatkozásai. Az európai dimenzióval rendelkező korrupciós problémákat európai szintenkell kezelni. Az EU pénzmosásellenes mechanizmusainak a sportágazatban is hatékonyan kellműködniük.

A Bizottság támogatni fogja a sportérdekeket képviselő állami-magán partnerségeket éskorrupcióellenes hatóságokat, melyek megállapítják a korrupcióval kapcsolatos érzékenypontokat a sportágazaton belül, és támogatást nyújtanak az ilyen korrupció leküzdésétszolgáló hatékony megelőző és represszív stratégiák kidolgozásában.

A Bizottság továbbra is nyomon fogja követni az EU pénzmosásellenes jogszabályainakvégrehajtását a tagállamokban, a sportágazat tekintetében.

A klubokra vonatkozó engedélyezési rendszerekA Bizottság felismeri a stabil engedélyezési rendszerek hasznosságát a professzionális klubokesetében európai és nemzeti szinteken, mint a sporton belüli helyes igazgatás előmozdításánakeszközeit. Az engedélyezési rendszerek általános célja annak biztosítása, hogy minden klubtiszteletben tartsa a pénzügyi irányításra és átláthatóságra vonatkozó azonos alapszabályokat,de tartalmazhatnak a diszkriminációra, az erőszakra, a kiskorúak védelmére és a képzésrevonatkozó rendelkezéseket is. Ezeknek a rendszereknek összeegyeztetőnek kell lenniük aversenyre és a belső piacra vonatkozó rendelkezésekkel, és nem léphetnek túl azon, ami asport megfelelő szervezéséhez és működtetéséhez kapcsolódó legitim célkitűzések eléréséhezszükséges.Az erőfeszítéseket az engedélyezési rendszerek végrehajtására és fokozatos megerősítésérekell összpontosítani. A labdarúgás esetében, ahol hamarosan kötelezővé válik azengedélyezési rendszer az európai rangadókon résztvevő klubok számára, a fellépéseket azengedélyezési rendszerek nemzeti szinten való felhasználása előmozdítására és ösztönzésérekell összpontosítani.

A Bizottság támogatni fogja a sportszervezetekkel folytatott párbeszédet annak érdekében,hogy foglalkozni lehessen az önszabályozó engedélyezési rendszerek végrehajtásával ésmegerősítésével.

A labdarúgást véve kiindulópontként, szándéka konferenciát szervezni az UEFA-val, az EPFLlel, a Fifproval, a nemzeti szövetségekkel és ligákkal az engedélyezési rendszerekről és az etéren kialakult legjobb gyakorlatokról.

Média

57

A sportágazat és a sporttal foglalkozó média (különösen a televízió) közötti kapcsolatkérdései alapvető fontosságúvá váltak, lévén hogy a közvetítési jogok a hivatásos sportelsődleges forrását jelentik Európában. A sportközvetítési jogok pedig számosmédiaszolgáltató fő forrását jelentik. A sport az új médiumok és az interaktív televíziósszolgáltatások kialakulásának fő mozgatórugója. A Bizottság továbbra is támogatni fogja atájékoztatáshoz való jogot és az állampolgároknak a sportesemények közvetítéséhez valószéleskörű hozzáférését, ami a társadalom számára vonzerővel és jelentőséggel bír.Az EK-Szerződés versennyel kapcsolatos rendelkezéseinek az alkalmazása a sporteseményekközvetítési jogainak az eladására tekintetbe veszi az e téren meglévő számos jellegzetességet.A sportközvetítési jogokat időnként együttesen értékesíti valamely sportszövetség, egyéniklubok nevében (ellentétben a jogokat egyenként értékesítő klubokkal). Habár a közvetítésijogok együttes értékesítése a verseny szempontjából aggályos, a Bizottság bizonyos feltételekmellett elfogadta azt. Az együttes értékesítés fontos lehet a bevétel újraelosztásaszempontjából, és így eszközként szolgálhat a sporton belüli nagyobb fokú szolidaritáseléréséhez. A Bizottság felismeri a bevétel (többek között egészen kis) klubok és a hivatásosés amatőr sport közötti méltányos újraelosztásának fontosságát.

A Bizottság azt ajánlja a sportszövetségeknek, hogy kellő figyelmet fordítsanak aszolidaritási mechanizmusok létrehozására és fenntartására. A közvetítési jogok terén azilyen mechanizmusok képezhetik a közvetítési jogok együttes értékesítés rendszerét,vagy a klubok általi egyéni értékesítés rendszerét, ám az mindkét esetben szilárdszolidaritási mechanizmushoz kapcsolódik.

A Bizottság a sportban érdekelt felekkel folytatott strukturált párbeszéd végrehajtása révén, atagállamokkal való együttműködéssel, valamint a sportágazatban folytatott szociálispárbeszéd előmozdításával nyomon fogja követni az e Fehér Könyvben bemutatottkezdeményezéseket.

Strukturált párbeszédAz európai sportot nagyszámú összetett és sokszínű struktúra jellemzi, melyek különböző jogistátusszal és önállósággal rendelkeznek a tagállamokban. Más ágazatokkal ellentétben és aszervezett sport természetéből adódóan az európai sportstruktúrák természetszerűleg kevésbékifejlettek, mint a nemzeti vagy nemzetközi szintű sportstruktúrák. Emellett az európai sportotáltalában kontinentális struktúrákkal összhangban szervezik, nem pedig EU-szinten. Azérdekelt felek egyetértenek abban, hogy a Bizottságnak fontos szerepe van a sportról folytatotteurópai szintű vitához való hozzájárulás terén, alapot biztosítva a sportban érdekelt felekkelfolytatott párbeszédhez. A Szerződések értelmében a Bizottság egyik feladata az érdekeltfelekkel folytatott széleskörű konzultáció.

Tekintettel az összetett és sokszínű európai sportkultúrára, a Bizottság szándékában áll akövetkező szereplők bevonása strukturált párbeszédébe:• Európai sportszövetségek• Európai esernyőszervezetek a sport területén, nevezetesen az európai olimpiai bizottságok(EOC), az európai paralimpia bizottság (EPC) és az európai nem kormányzatisportszevezetek;• Nemzeti esernyőszervezetek a sport területén és a nemzeti olimpiai és paralimpiaibizottságok;• A sport egyéb, európai szinten képviselt szereplői, beleértve a szociális partnereket;

58

• Más európai és nemzetközi szervezetek, különösen az Európa Tanács sportstruktúrái és azENSZ szervei, mint pl. az UNESCO és a WHO.

A Bizottság szándéka strukturált párbeszédet szervezni a következő módon:• EU sportfórum: a sportban érdekelt valamennyi fél éves találkozója;• Tematikus megbeszélések, korlátozott számú résztvevővel.

A Bizottság emellett törekedni fog a sportesemények fokozottabb európai láthatóságának azelőmozdítására. Támogatja az európai sportfővárosok kezdeményezés további kidolgozását.

Együttműködés a tagállamokkal

A sportra vonatkozó, tagállamok közötti együttműködés EU-szinten informális miniszteritalálkozók formájában történik, ezenkívül a sportigazgatók adminisztratív szintjén. Az EUsportminiszterei 2004-ben fogadták el a sportra vonatkozó gördülő ütemtervet, a tagállamokközötti, sporttal kapcsolatos megbeszélések elsőbbséget élvező témáinak meghatározására.

Az e Fehér Könyvben felsorolt témák megvitatására a Bizottság javasolja a tagállamokés a Bizottság közötti meglévő együttműködés erősítését.

A Bizottság javaslata alapján a tagállamok szándékuk szerint erősíthetik a gördülő menetrendmechanizmusát, például az alábbiakkal:• A sportpolitikai együttműködés prioritásainak közös meghatározása;• Rendszeres jelentéstétel az EU sportminisztereinek az előrelépésről.A szorosabb együttműködés megköveteli minden elnökség idején a sportminiszterek és asportigazgatók találkozóinak a rendszeres megszervezését, amit a jövőbeli 18 hónaposelnökségek szempontjából figyelembe kell venni.

A Bizottság jelentést tesz a „Pierre de Coubertin” cselekvési terv végrehajtásáról, agördülő menetrend mechanizmusán keresztül.

Szociális párbeszédTekintettel a sportirányítás egyre növekvő számú kihívására, az európai szintű szociálispárbeszéd hozzájárulhat a munkaadók és sportolók közös gondjainak a kezeléséhez, többekközött az ágazatban meglévő munkaviszonyokról és munkafeltételekről szólómegállapodásokkal, összhangban az EK-Szerződés rendelkezéseivel. A Bizottság támogatjaaz általában a sportágazatban és a futballágazatban folytatott szociális párbeszédmegszilárdítását célzó projekteket. Ezek a projektek megteremtették az európai szintűszociális párbeszéd és az európai szintű szervezetek konszolidálásának az alapját. A szociálispartnerek együttes kérésére a Bizottság ágazati szociális párbeszéd bizottságot hozhat létre. ABizottság úgy ítéli meg, hogy a sportágazatban vagy annak alágazataiban (pl. labdarúgás)folytatott európai szociális párbeszéd olyan eszköz, amely lehetővé teszi a szociális partnerekszámára, hogy tevékenyen és aktív részvétellel járuljanak hozzá a munkakapcsolatok ésmunkafeltételek kialakításához. Az e téren folytatott szociális párbeszéd egyúttal közösmegállapodással kidolgozott magatartási kódexek vagy charták létrejöttét is eredményezheti,amely foglalkozhat a képzéshez, a munkafeltételekhez és a fiatalok védelméhez kapcsolódókérdésekkel.

A Bizottság ösztönzi és üdvözli a sportágazatban tevékenykedő európai szociálispárbeszéd

59

bizottságok felállítását célzó erőfeszítéseket. Továbbra is támogatásáról fogja biztosítanimind a munkaadókat, mind pedig a munkavállalókat, és nyílt párbeszédet fog folytatni atémában valamennyi sportszervezettel.

A támogatásnak, amelyet a tagállamoknak a kapacitásépítésre és a szociális partnereknek akonvergenciarégiókban az Európai Szociális Alapon keresztül folytatott közös fellépésekrekell biztosítaniuk, felhasználhatónak kell lennie a szociális partnerek általi kapacitásépítésre asportágazatban is.

A Fehér Könyv számos, a Bizottság által végrehajtandó vagy támogatandó intézkedést tartalmaz. Ezekaz intézkedések együttesen alkotják a „Pierre de Coubertin” cselekvési tervet, amely iránymutatást ada Bizottság számára a sporthoz kapcsolódó tevékenységei terén az elkövetkező években. A FehérKönyv teljes körűen kihasználja a hatályban lévő Szerződések által nyújtott lehetőségeket. A 2007júniusi Európai Tanács megbízást adott a kormányközi konferenciának, amely a Szerződésnek asportról szóló rendelkezését irányozza elő. Szükség esetén a Bizottság visszatérhet e kérdésre éstovábbi lépések megtételét kezdeményezheti a Szerződés új rendelkezésének kontextusában. ABizottság konferenciát fog szervezni abból a célból, hogy bemutassa a Fehér Könyvet a sportbanérdekelt felek számára 2007 őszén. A Fehér Könyv megállapításait be fogják mutatni az EUsportminisztereinek 2007 végén. A Fehér Könyvet be fogják továbbá mutatni az EurópaiParlamentnek, a Régiók Bizottságának és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

Tananyag a 23-as tételhez:

Európai Bíróság jelentősebb sportra vonatkozó döntései(Walrave és Koch v. UCI (C-36/74),Doná v. Mantero (C-13/76),Bosman (C-415/93),Szimutyenkov (C-265/03).UEFA aritmetika (az EU és az UEFA)

Az egységes piac szabályainak hatása a sportra: Walrave és Koch v. UCI ügy (C-36/74)A személyek mozgásszabadságával kapcsolatos – a kerékpársportból eredő – ügy a bíróságijogesetek sorában az első (még 1974-ből!), amelynek lényege, hogy a Nemzetközi KerékpárSzövetség (UCI) 1973-ban hatályban volt rendelkezése szerint a kerékpárosnak és motoroskísérőjének a világbajnokságon azonos állampolgársággal kellett rendelkezniük.Két holland motoros kísérő azonban nem volt hajlandó elfogadni ezt az előírást, és elindultakegy versenyen egy német és egy belga kerékpárversenyzővelEurópai Bíróság: a két holland motoros kísérő (Walrave és Koch) ellen döntött azzal azindoklással, hogy a Közösség csak akkor jogosult beavatkozni, ha a sport gazdaságitevékenységnek minősül. A Bíróság ugyanakkor rögzítette azt is, hogy a nemzeti hovatartozásalapján történt diszkrimináció nem áll összhangban a Szerződés rendelkezéseivel, amelyektiltják az állampolgárság alapján történő bármely megkülönböztetést (7. Cikk), biztosítják amunkavállalók szabad mozgását (48. Cikk) és a szolgáltatások szabad nyújtását (59. Cikk) atagállamok között. Az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalma pedig nemcsak akormányzati intézkedésekre érvényes, hanem a nem kormányzati szervezetekre ill. azokintézkedéseire is (mint pl.: a sportszövetségek alapszabályai) vonatkozik.Európai Bíróság megengedett egy kivételt az állampolgárság alapján történőmegkülönböztetés tilalma alól: mivel a nemzeti válogatott csapatok összeállítása soránkizárólag sportérdekek jutnak érvényre, tehát ekkor gazdasági szempontokról nem lehetbeszélni, így az állampolgárságon alapuló diszkrimináció esete nem áll fenn. Ezért nemütköznek a közösségi jog előírásaiban.

60

Az egységes piac szabályainak hatása a sportra:Doná v. Mantero eset (C-13/76)

Európai Bíróság (1976): az Olasz Labdarúgó Szövetség egyik rendelkezésének a közösségijoganyaggal való összeegyeztethetőségét. Az Olasz Labdarúgó Szövetség szabályzata szerintcsak olasz állampolgársággal rendelkező játékosok vehettek részt a bajnokságban. Mantero úr(egy olasz futballklub elnöke) megbízta Doná urat azzal, hogy csapatába játékosokat keressen(ún. játékos-menedzsereként). Doná úr a megbízás alapján egy belga újságban adott felhirdetést, azonban ennek költségeit Mantero úr nem akarta vállalni arra hivatkozva, hogy őcsapatába kizárólag olasz játékosokat kívánt szerződtetni.Európai Bíróság: a nemzeti hovatartozás alapján történt diszkrimináció nem áll összhangban aSzerződés rendelkezéseivel (7., 48. és 59. Cikkek). A Szerződésben biztosított jogoktól ahivatásos labdarúgókat sem szabad megfosztani. Ebből következik az is, hogy az olaszLabdarúgó Szövetség ezzel ellentétes rendelkezése nem felel meg a közösségi jognak.Az Európai Közösség Bírósága a Szerződés 2. Cikkével összhangban rögzítette továbbá, hogycsak a hivatásos („professional”) és fél-hivatásos (semi-professional) sport esik a közösségijog hatálya alá: „a sporttevékenységre csak abban az esetben vonatkozik a közösségi jog, haaz a gazdasági élet részének tekinthető”. Következtetés az is, hogy a közösségi szabályok azamatőr sportolókra nem vonatkoznak.Hangsúlyozandó, hogy az ítélet szerint mindez csak az egyesületi csapatokban, nem pedig anemzeti válogatottban szereplőkre érvényes, ugyanis az Európai Bíróság ez utóbbi esetre mármegengedi a diszkrimináció tilalma alóli kivételt, mivel ott a sportszempontok dominálnak agazdasági szempontok ellenében (vö. a Walrave és Koch v. UCI üggyel).

Az egységes piac szabályainak hatása a sportra: A Bosman ügy (C-415/93)

Jean-Marc Bosman profi belga labdarúgó (RC Liége) lejár a szerződése, klubja új szerződéstkínált neki, kedvezőtlenebb feltételek mellett, emiatt a játékos az ajánlatot nem fogadta el, ígyegyesülete őt az átigazolandó labdarúgók listájára tette részére több milliós átigazolásikártérítést állapítottak meg. Ilyen feltételekkel azonban egyetlen más belga egyesület semkívánta Bosman urat leigazolni, ezért elhatározta, hogy külföldön keres magának klubot. Azúj csapat keresése sikerrel is járt és a labdarúgót oda leszerződtették. Bosman úr korábbiegyesülete azonban a következő bajnoki szezon ideje alatt akadályozta részvételét abajnokságban, vagyis hivatásának gyakorlásában. A labdarúgó ekkor fordult a BelgaBírósághoz amiatt, hogy az érvényben lévő (UEFA-FIFA) átigazolási szabályok és akülföldiekre vonatkozó rendelkezések (a „3+2 szabály”) csökkentik esélyeit abban, hogy mástagországban labdarúgó egyesülethez szerződhessen. Álláspontja szerint ezek az előírások aközösségi joggal is ellentétesek.Európai Bíróság: a Szerződés 48. Cikkének nem felel meg az olyan sportszövetségi előírás,amely szerint valamely tagállam állampolgárságával rendelkező hivatásos labdarúgót akorábbi egyesületéhez kötő szerződése lejártakor csak akkor alkalmazhatja egy másiktagállam egyesülete, ha korábbi egyesülete átigazolási, nevezési stb. díjat és egyéb kártérítéstkap. A játékosokat anyagai kötelezettség nem terheli szerződésük lejártakor, amennyibenvalamely EK (vagy EGT) tagországból a másikba igazolnak át. A Bíróság szembeszállt azUEFA azon érvével, miszerint az átigazolási szabályok a labdarúgás világábanelengedhetetlenek az anyagi és sportra vonatkozó egyensúly fenntartása érdekében.

Az egységes piac szabályainak hatása a sportra:A Szimutyenkov ügy (C-265/03)

61

A második „Bosman ügy”EU és Oroszország Partnerségi Megállapodás (1997. 12.01): munkát vállaló oroszországiállampolgárokkal szembeni elbánás mentes legyen az állampolgárság alapján történőmindennemű (hátrányos) megkülönböztetéstől, a munkafeltételek, a díjazás vagy azelbocsátás tekintetében, a saját állampolgáraik részére nyújtott elbánáshoz viszonyítva”Igor Szimutyenkov orosz állampolgár és hivatásos labdarúgó (Deportivo Tenerife Club).2001. októberében Igor Szimutyenkov klubján keresztül kérelmezte, hogy ez utóbbiszövetségi engedélyét olyanra cseréljék ki, amilyennel a Közösségi játékosok rendelkeznek.Kérelmét a Spanyol Labdarúgó Szövetség elutasította. Igor Szimutyenkov szerint az EUtagállamainak állampolgárai és a harmadik államok állampolgárai között e szabályozás általalkalmazott különbségtétel az orosz játékosok tekintetében összeegyeztethetetlen aKözösségek-Oroszország Partnerségi Megállapodással.Európai Bíróság megállapította, hogy az idézett rendelkezés közvetlen hatállyal bír, így azoka jogalanyok, akikre alkalmazandó, hivatkozhatnak rá a tagállamok bíróságai előtt.hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének hatályát illeti, a Bíróság úgy ítélte meg, hogy aBosman ügyben hozott ítéletében adott értelmezése,, amely szerint az állampolgárságonalapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma kiterjed a fizetett tevékenység hivatásossportolók által történő gyakorlásának feltételeit meghatározó sportegyesületek által alkotottszabályokra is, és e tilalommal ellentétes az egyidejűleg indítható játékosok számánakállampolgárságon alapuló korlátozása, vonatkoztatható a jelen ügyre is

Az Unió és az UEFAMivel attól lehetett tartani, hogy a labdarúgó egyesületek csapataiban túl nagy lesz a külföldiek részaránya;ennek kapcsán 1990-ben született egy „Gentleman’s agreement” az EU- Bizottság és az UEFA között. Eszerintaz 1992/93-as labdarúgó idénytől kezdve a legfelső sportmezőny játékain legfeljebb három külföldi játékos ésolyan további kettő vehet részt, akik ebben az országban már legalább öt éve játszottak (ún.„asszimilált”játékosok). Ez a megegyezés a „3+2 megoldás” címszó alatt vált ismertté és jó példája az UEFA eredményeslobbyzásának. A sportra nézve ez az egyezség egy pozitív köztes megoldás volt, azonban alapvetőenellentmondott az EU törvénykezéseinek a személyek mozgásszabadságára és letelepedési jogára vonatkozóan.Ezt a bizonyos „3+2 szabályt” az alább ismertetendő Bosman- ügyben az Európai Bíróság már kifejezettenmegengedhetetlennek minősítette, mivel szerinte az EU-Bizottságnak nincs hatásköre ahhoz, hogy ilyen, aRómai Szerződésbe ütköző magatartásmódot engedélyezzen.

Azonban a harc az EU és az UEFA / FIFA között a fenti megoldással nem ért véget. 2008-ban ugyanis isméthangsúlyosabban került elő a csapatok nemzetiségi összetételével kapcsolatban. A FIFA be kívánja vezetni azúgynevezett 6+5-ös szabályt. A szabály lényege, hogy minden csapatban 6 hazai játékost kell szerepeltetni éscsak 5 lehet a külföldi. Ez pedig alaposan átrendezheti az erőviszonyokat a futballban. Sepp Blatter elképzeléseaz UEFA tagjait is megosztotta, éppen Brüsszel ellenkezése miatt. Az UEFA inkább a saját nevelésű játékosokszámát szabnák meg, ami a FIFA elnök szerint kevéssé akadályozná meg a leggazdagabb klubokat a fiatalfocisták felvásárlásában, akiket aztán saját nevelésként tüntetnek fel. Az Unió természetesen figyelmeztette aFIFA-t, hogy az uniós joggal továbbra sem összeegyeztethető a 6+5-ös szabály, még akkor sem, ha azt azeurópai csapatok csak egyfajta hallgatólagos beleegyezéssel alkalmaznák.A kérdéssel a hazai jogalkotó is foglalkozik; az Országgyűlés sport- és turisztikai, valamint külügyi és határontúli magyarok bizottsága 2009. végi közös ülésén támogatta a FIFA és a NOB azon törekvését, mely szerint azEurópai Unió tagországaiban vezessék be a 6+5-ös szabályt. A javaslatot a MOB is támogatja, mivel álláspontjaszerint a 6+5-ös terv segíthet abban, hogy minél több gyerek kezdjen sportolni, látva azt, hogy ha küzd ésdolgozik, akkor van esélye a legjobbak között futballozni. MOB szerint azoknak az EU-s politikusoknak, akikveszélyesnek látják azt az unió alapelveire, meg kell érteniük, hogy nincs erről szó, hiszen a klubok továbbra isazt igazolhatnának, akit akarnak.A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a 6+5-ös szabály sikeréhez még nagyon sok egyeztetést kell tartani ajövőben.