Szabályzat a Nemzeti Akkreditáló Hatóság integrált ... · Az integrált kockázatkezelési rendszer működtetésének általános szabályai 7.1. Az integrált kockázatkezelési

1119 Budapest, Tétényi út 82. · Adószám: 15833820-2-43 Telefon: +36 1 550 1007· Fax: +36 1 550 1036

Postai cím: 1464 Budapest, Pf. 1581 · E-mail: [email protected] · Internet: www.nah.gov.hu

Szabályzat a Nemzeti Akkreditáló Hatóság integrált kockázatkezelési rendjéről, va-

lamint a szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendjéről

Dátum: 2017.08.17.

Jóváhagyó:

Devecz Miklós

főigazgató (sk)

mailto:[email protected]

http://www.nah.gov.hu/

2/43



Tartalom

I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .................................................................................................. 3

II. FEJEZET: INTEGRÁLT KOCKÁZATKEZELÉSI ELJÁRÁSREND ............................................................... 4

III. FEJEZET: SZERVEZETI INTEGRITÁST SÉRTŐ ESEMÉNYEK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE ... 13

IV. FEJEZET: AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTŐK FOGADÁSÁNAK RENDJE ......................................................... 24

V. FEJEZET: AZ AJÁNDÉK VISSZAUTASÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI ............................................................ 25



3/43



I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás hatálya

1.1. Az utasítás személyi hatálya a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (a továbbiakban: Hatóság)

állami vezetőire, kormánytisztviselőire, kormányzati ügykezelőire és munkavállalóira (a

továbbiakban együtt: munkatárs) terjed ki.

1.2. Az utasítás hatálya nem terjed ki azon – a Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó – beje-

lentések fogadására és kivizsgálására, amelyek nem integritási és korrupciós kockázatokat

tartalmaznak.

2. Értelmező rendelkezések

a) ellenőrzési nyomvonal: a Hatóság működési folyamatainak táblázattal szemléltetett le-

írása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsola-

tokat, az irányítási és ellenőrzési folyamatokat;

b) eredendő kockázat: az egyes folyamatokban rejlő összes kockázat, amely a belső kont-

rollrendszer létezésétől függetlenül létezik;

c) folyamatgazda: a Hatóság adott folyamatáért általános felelősséget viselő vezető (fő-

igazgató-helyettes, főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes, osztályvezető), aki a fo-

lyamat kialakításáért, dokumentálásáért, leírásáért és fejlesztéséért felel, folyamatgaz-

daként az érintett vezető kötelessége az általa irányított folyamatra vonatkozó, a sajá-

tosságokat is figyelembe vevő ellenőrzési nyomvonal elkészítése és folyamatos felül-

vizsgálata, a kockázatkezelés végrehajtása, a kockázatok folyamatos nyomon követése;

d) folyamatleírás: az ellenőrzési nyomvonal részeként, annak első lépéseként kidolgo-

zásra kerülő, egy adott folyamatra vonatkozó dokumentum, amely lehetővé teszi a Ha-

tóság munkatársai és vezetői számára a folyamatok átlátását;

e) integrált kockázatkezelési ciklus: az integrált kockázatkezelési folyamat lépéseinek

(kockázatok azonosítása, kiértékelése, értékelése, válaszintézkedések kialakítása, a

kockázatkezelési intézkedések végrehajtása, a végrehajtás monitoringja) ütemezett,

éves ciklus keretében történő végrehajtása, amelynek eredménye szükséges az integri-

tásfejlesztési ciklus megvalósításához is;

f) integritásfejlesztési ciklus: az integritási és korrupciós kockázatok felmérésére, kezelé-

sére, a kockázatok kialakulásának csökkentésére, valamint az ebből a célból megfogal-

mazott intézkedések végrehajtására és folyamatos nyomon követésére irányuló folya-

mat;

g) kockázat: egy, a jövőben valamilyen valószínűséggel bekövetkező esemény, amely ne-

gatív vagy pozitív hatással lehet a Hatóság céljainak elérésére;



4/43



h) kockázati tényezők: a kockázatok kiváltó okai, vagyis olyan tényezők, amelyek kocká-

zatot generálnak, több kockázati tényező egymást erősítő hatásaként a kockázatok be-

következésének esélyét vagy hatását növelik;

i) korrupciós kockázat: olyan integritási kockázat, amely korrupciós cselekmény bekövet-

kezésének a lehetőségét jelenti (jogi értelemben jogtalan előny nyújtásának vagy meg-

szerzésének lehetőségét jelenti);

j) szervezeti integritást sértő esemény: olyan esemény, amely a Hatóságra vonatkozó sza-

bályoktól, valamint – a jogszabályi keretek között – a Hatóság vezetése által meghatá-

rozott szervezeti célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működéstől eltér;

k) szóró ajándék: valamely rendezvényen való részvételre tekintettel kapott, az ajándé-

kozó szervezet logójával vagy nemzetközi kapcsolatokban az ajándékozó államára,

szervezetére más módon utaló, a mindenkori kormánytisztviselői illetményalap 10%-

át meg nem haladó értékű ajándék.

II. FEJEZET: INTEGRÁLT KOCKÁZATKEZELÉSI ELJÁRÁSREND

3. Az integritás tanácsadó

3.1. A főigazgató – az integritási és korrupciós kockázatok kezelésének támogatására, valamint

az integritásirányítási rendszer és a belső kontrollrendszer egyes elemei működtetésének

koordinálására – integritás tanácsadót jelöl ki. Tekintettel arra, hogy az 50/2013. (II. 25.)

Kormányrendelet 7. § (1) pontjának megfelelő munkatárssal a Hatóság nem rendelkezik,

az integritás tanácsadó kijelöléséig a Hatóság integritás tanácsadói feladatait a Hatóság irá-

nyítását ellátó felettes államigazgatási szerv, a Nemzetgazdasági Minisztérium (a további-

akban: Minisztérium) integritás tanácsadója látja el. A Hatóság részéről a kapcsolattartá-

sért, a tevékenység koordinálásáért a Hatóság titkárságvezetője a felelős.

3.2. Az integritás tanácsadó – tevékenységének ellátása során – szükség szerinti gyakorisággal

szakmai kapcsolatot tart az integrált kockázatkezeléssel, az integritással, a korrupció-meg-

előzéssel, illetve a bejelentések fogadásával és kezelésével foglalkozó más szervezetekkel,

szervezeti egységekkel és személyekkel.

3.3. Az integritás tanácsadó – feladatkörében, valamint a jelen utasításban meghatározott eljá-

rások végrehajtása során – közvetlenül fordulhat és közvetlen megkereséssel élhet a fő-

igazgató felé.



5/43



A folyamatmenedzsmenthez kapcsolódó feladatok a bevezetés évében

3.4. A Hatóság folyamatainak működtetésére – folyamatmenedzsment rendszer alkalmazása

révén – fel kell mérni a Hatóság egyes folyamatait, és ahol szükséges, el kell végezni a

folyamatok korrigálását, megfelelő szabályozását, továbbá biztosítani szükséges a folya-

matok állandó fejlesztését, illetve lehetőség szerinti egyszerűsítését. Ezen feladatok tekin-

tetében, továbbá a folyamatmenedzsment – jelen utasítás szerint megvalósuló – bevezeté-

sében és működtetésében a Hatóság szervezeti egységeinek vezetői, folyamatgazdái a fe-

lelősek.

4. A folyamatok azonosítása

4.1. A folyamatok azonosítása munkacsoportban történik, amelyeket a titkárságvezető hív ösz-

sze.

4.2. A munkacsoport tagjai valamennyi főosztályvezető, továbbá egy-egy fő, a főosztályveze-

tők által delegált – az adott főosztály tevékenységét, folyamatait jól ismerő – munkatárs.

4.3. A munkacsoportok működése keretében minden főosztály azonosítja a saját folyamatait és

azokat a folyamatokat, amelyekben részlegesen érintett vagy érintett lehet.

4.4. A folyamatok azonosítását követően az Utasítás 1. függeléke szerinti folyamattérképet – a

munkacsoportokban tevékenykedő vezetők által szolgáltatott információk felhasználásá-

val – a titkárságvezető koordinációjával kerül összeállításra.

4.5. A Hatóság egészére vonatkozó folyamattérkép tervezetét a titkárságvezető belső egyezte-

tésre megküldi a főigazgató-helyettes és főosztályvezetők részére.

4.6. A belső egyeztetés lefolytatását követően a titkárságvezető a folyamattérképet megküldi a

főigazgató részére, aki azt jóváhagyja, vagy átdolgozásra visszaküldi a munkacsoport ré-

szére.

4.7. A folyamattérképben meghatározott folyamatokhoz a folyamatgazdákat a főigazgató jelöli

ki. Folyamatgazda vezető beosztású munkatárs (főosztályvezető, főosztályvezető-helyet-

tes, osztályvezető) lehet.

5. A folyamatleírások és az ellenőrzési nyomvonalak elkészítése

5.1. A folyamattérkép jóváhagyását követően a folyamatgazdák által alkotott kismunkacsopor-

tok valamennyi folyamathoz elkészítik a 2. függelék szerinti folyamatleírásokat, valamint

a 3. függelék szerinti ellenőrzési nyomvonalakat a titkárságvezető koordinálásával.



6/43



5.2. A folyamatleírásokat és az ellenőrzési nyomvonalakat az adott folyamat tekintetében fel-

adat- és hatáskörrel rendelkező főigazgató-helyettes hagyja jóvá.

5.3. A jóváhagyott és – a titkárságvezető által – egy, egységes dokumentumban összesített fo-

lyamattérképet és folyamatleírást, valamint a Hatóság egésze tekintetében összeállított el-

lenőrzési nyomvonalat a belső hálózaton elérhetővé kell tenni.

6. A folyamatmenedzsmenthez kapcsolódó további feladatok

6.1. A jelen utasításban részletezett – a folyamatmenedzsmenttel, illetve az integrált kockázat-

kezelési rendszer bevezetésével és működtetésével összefüggő – feladatok végrehajtása ér-

dekében a Hatóság Kockázatkezelési Munkacsoportot (a továbbiakban: Munkacsoport) ál-

lít fel.

6.2. Ha a Hatóság hatályos szervezeti és működési szabályzatának (a továbbiakban: SZMSZ)

módosítása, vagy új SZMSZ közzététele esetén valamely szervezeti egység részére új fel-

adat, illetve folyamat kerül meghatározásra, vagy a feladat, illetve folyamat vagy a folya-

matgazda elkerül az adott szervezeti egységtől, abban az esetben az új SZMSZ hatályba-

lépését követő harminc napon belül a feladat- és hatáskörrel rendelkező főigazgató-helyet-

tes vagy főosztályvezető javaslatot tesz a folyamatgazda személyére, valamint elkészíti az

új folyamathoz tartozó folyamatleírást és ellenőrzési nyomvonalat, amelyet a titkárságve-

zető jóváhagyásra felterjeszt a főigazgató részre.

6.3. Ha az új feladat ellátása nem eredményezi új folyamat vagy részfolyamat felvételét a fo-

lyamattérképhez, de szükségessé teszi a folyamatleírás vagy az ellenőrzési nyomvonal mó-

dosítását, az új feladat, illetve folyamat ellátása tekintetében feladat- és hatáskörrel rendel-

kező folyamatgazda gondoskodik a folyamatleírás és az ellenőrzési nyomvonal elkészíté-

séről, illetve korrigálásáról.

6.4. A folyamattérképet, a folyamatleírásokat és az ellenőrzési nyomvonalakat szükség szerint,

de évente legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot minden esetben

dokumentálni kell a folyamattérkép esetén az 1. függelék, a folyamatleírások esetén a 2.

függelék, továbbá az ellenőrzési nyomvonalak esetén a 3. függelékben található dokumen-

tum felhasználásával.

6.5. A folyamatok, a folyamattérképek, a folyamatleírások és az ellenőrzési nyomvonalak rend-

szeres felülvizsgálat keretében történő aktualizálását és egyszerűsítését – különösen az

adott folyamatot lassító tényezők kiszűrését – a főosztályonkénti munkacsoportoknak min-

den év április 30-ig kell végrehajtaniuk.

6.6. A kötelező éves felülvizsgálat elvégzését követően a folyamattérképet, a folyamatleíráso-

kat és az ellenőrzési nyomvonalakat a főigazgató hagyja jóvá.



7/43



7. Az integrált kockázatkezelési rendszer működtetésének általános szabályai

7.1. Az integrált kockázatkezelési rendszer jelen utasítás alapján történő bevezetésében és mű-

ködtetésében – a titkárságvezető koordinálása mellett – a Hatóság valamennyi szervezeti

egységének vezetője részt vesz.

7.2. A Hatóság belső ellenőrzését ellátó szervezet által – az ellenőrzési tervezés keretében –

elvégzett kockázatelemzés nem azonos, nem része és nem is helyettesítheti a jelen utasí-

tásban részletezett kockázatkezelési rendszert.

7.3. A Munkacsoport tagjait a főigazgató jelen utasítás aláírásával jelöli ki.

7.4. A Munkacsoport elnöke a Hatóság titkárságvezetője. A Munkacsoport elnök-helyettese a

Hatóság főigazgató-helyettese.

7.5. A Munkacsoport tagjai:

a) a főigazgató-helyettes

b) főosztályonként delegált egy fő folyamatgazda,

c) a Hatóság főosztályainak a – folyamatgazdák által delegált, az érintett folyamatot jól

ismerő – munkatársai, valamint

d) a titkárságvezető.

7.6. A Munkacsoport üléseit – szükség szerinti gyakorisággal, de évente legalább egy alkalom-

mal – a titkárságvezető hívja össze.

7.7. A Munkacsoport ügyrendjét maga készíti el és fogadja el – a jelen utasításban foglalt ren-

delkezésekkel összhangban.

7.8. A Munkacsoport üléseiről az elnök – akadályoztatása esetén az elnök-helyettes – jegyző-

könyvet készít.

7.9. A Munkacsoport jegyzőkönyvének tartalmazni kell a Munkacsoport ülésének helyét, idő-

pontját, az ülés résztvevőit, továbbá – kivonatszerűen – az ülésen elhangzott legfontosabb

tényeket, információkat, felvetéseket, főbb vitapontokat.

7.10. A Munkacsoport elnöke, elnökhelyettese és tagja egy-egy szavazattal rendelkeznek. A

Munkacsoport ülésén a tagok az egyes napirendi pontok tárgyában meghozott határozati

javaslatukról írásban, a Munkacsoport elnöke részére átadott titkos szavazatuk útján, egy-

szerű szótöbbséggel szavaznak.

7.11. A Munkacsoport határozati javaslatait elektronikus szavazás útján is meghozhatja. Ebben

az esetben a Munkacsoport elnöke az ülés napirendi pontjait kör e-mail formájában küldi



8/43



meg a Munkacsoport tagjai részére, akik a napirendi pontok tekintetében meghozott hatá-

rozati javaslataikról öt munkanapon belül, e-mail formájában tájékoztatják a Munkacsoport

elnökét.

7.12. A Munkacsoport elektronikus szavazás útján megállapított határozati javaslatáról az elnök

– akadályoztatása esetén az elnök-helyettes – jegyzőkönyvet készít, amelyet végleges ve-

zetői döntés meghozatala céljából felterjeszt a főigazgató részére.

7.13. A Munkacsoport ülésének jegyzőkönyve – a Hatóság iratkezelési szabályzatában foglalt

rendelkezéseknek megfelelően – iktatásra kerül, majd a Hatóság irattárában kerül elhelye-

zésre.

8. Az integrált kockázatkezelési tevékenységgel kapcsolatos feladatok a bevezetés évében

8.1. Az integrált kockázatkezelés bevezetését és működtetését a Hatóság folyamatgazdái a

http://korrupciomegelozes.kormany.hu/modszertani-utmutatok-a-belso-kontrollrendszer-

es-az-integritasiranyitasi-rendszer-fejlesztesehez helyen olvasható Módszertani Útmutató

alapján hajtják végre.

8.2. A kockázatok azonosítására az egyes azonosított főfolyamatokban érintett folyamatgazdák

által alkotott kismunkacsoportok keretében kerül sor.

8.3. A folyamatgazdánként kialakított kismunkacsoportokban azonosítani kell az eredendő

kockázatokat:

a) a folyamatgazda felelősségi körébe tartozó folyamatok vonatkozásában,

b) azon folyamatok esetében, amelyeknek nem folyamatgazdái, de részt vesznek a megva-

lósításukban, valamint

c) a szervezeti szintű folyamatok tekintetében.

8.4. A kockázatok felmérését követően ki kell választani azokat a kockázatokat, amelyek köz-

vetlenül és egyértelműen befolyásolják a Hatóság integritását, továbbá ki kell választani

azokat a korrupciós kockázatokat, amelyek közvetlenül korrupciós cselekmény megvaló-

sulásához vezethetnek. Ezeket a korrupciós kockázatokat külön is ki kell emelni a kocká-

zatok azonosítása során.

8.5. A folyamatgazdánként kialakított kismunkacsoportokban azonosított kockázatokat a tit-

kárságvezető összegzi, és véleményezésre megküldi a Munkacsoport részére.

8.6. Az azonosított kockázatok listáját a Munkacsoport hagyja jóvá, vagy átdolgozásra vissza-

küldi a folyamatgazdánként kialakított kismunkacsoportok részére.



http://korrupciomegelozes.kormany.hu/modszertani-utmutatok-a-belso-kontrollrendszer-es-az-integritasiranyitasi-rendszer-fejlesztesehez

http://korrupciomegelozes.kormany.hu/modszertani-utmutatok-a-belso-kontrollrendszer-es-az-integritasiranyitasi-rendszer-fejlesztesehez

9/43



8.7. Ha a Munkacsoport az azonosított kockázatok listáját jóváhagyja, akkor a Munkacsoport

– a titkárságvezető koordinációjával – az azonosított kockázatokat felvezeti a 4. függelék

szerinti Kockázati Leltárba.

9. A kockázatok lehetséges típusai

A kockázatok azonosítását az alábbi kockázati típusok segíthetik:

a) stratégiai kockázatok,

b) működési kockázatok,

c) humán erőforrás kockázatok,

d) pénzügyi kockázatok,

e) megfelelőségi kockázatok,

f) integritási kockázatok,

g) korrupciós kockázatok,

h) biztonsági kockázatok,

i) informatikai kockázatok,

j) külső kockázatok.

10. Az azonosított kockázatok elemzése, értékelése

10.1. A kockázatok azonosítását követően a Munkacsoportnak el kell végeznie a kockázatok

elemzését, csoportosítását, a kockázati tényezők közötti összefüggések feltárását.

10.2. Az értékelési kritériumok egységes értelmezése és alkalmazása érdekében – a Hatóság

egyes szervezeti egységeire jellemző kockázati tényezők alapján – a Munkacsoport kiala-

kítja az 5. függelékben meghatározottak szerinti Kockázatértékelési Kritérium Mátrixot,

amely – az egyes értékelési kritériumok vonatkozásában – támpontul szolgál a kockázati

értékek meghatározásában. Az értékelési kritériumok kialakítása során a kockázati ténye-

zők közül a legjellemzőbbeket és a célok elérésében legkritikusabbakat célszerű kiválasz-

tani.

10.3. A kockázati tényezők a kockázatok bekövetkezésének valószínűségét vagy hatását befo-

lyásolhatják. Ha mindkettőt befolyásolják, akkor elegendő csak az egyik összetevőjeként

megjeleníteni. A hatás és a valószínűség – több értékelési kritérium szerinti – felbontásáról,

értékeléséről a Munkacsoport dönt.

10.4. A kockázatok értékelését úgy célszerű elvégezni, hogy a hatás és a valószínűség értékét

négyfokozatú skálával jellemezzük. A Munkacsoport a kockázati kritériumok esetében el-

térő fokozatú skálát is meghatározhat, de a skálák kialakításakor minden esetben páros

számú skálát célszerű alkalmazni.



10/43



11. A kockázatok súlyozása

11.1. A Munkacsoport – a kockázati tényezők közötti összefüggések hangsúlyozása céljából –

dönthet úgy, hogy az egyes skálák értékének meghatározásakor – más értékelési tényező-

höz képest – súlyozást alkalmaz, azaz az adott érték többszörösét veszi figyelembe.

11.2. A kockázati érték a hatás és a valószínűség értékek szorzata.

11.3. A kockázatok értékelése során több megközelítést lehet alkalmazni. Egy adott folyamathoz

azonosított összes kockázat kockázati értékének átlagával vagy összegével a folyamat koc-

kázati értéke kerül meghatározásra. Az összehasonlíthatóság érdekében egységesen csak

az egyik kiválasztott megközelítést kell alkalmazni.

11.4. A Munkacsoport az azonosított kockázatok alapján meghatározza az értékelési kritériumo-

kat, és tárgyév augusztus 31-ig elkészíti az 5. függelék szerinti Kockázatértékelési Krité-

rium Mátrixot.

11.5. A kismunkacsoportok ezt követően értékelik a kockázatokat, majd az alapján a titkárság-

vezető összegzi a kismunkacsoportok által megadott értékeléseket, meghatározza a folya-

matok kockázati értékét, továbbá elvégzi a kockázatok rangsorolását, illetve értékelését a

4. függelék szerinti táblázat alapján.

11.6. A kockázati értékek felhasználásával a Munkacsoport összeállítja a Hatóság Kockázati

Térképét, valamint a Kockázati Térkép alapján javaslatot tesz a kockázati tűréshatárra.

11.7. A Kockázati Térkép és a Munkacsoport által javasolt kockázati tűréshatár alapján a kis-

munkacsoportok:

a) azonosítják az eredendő kockázatokat (a korábban már alkalmazott kontrollok megfele-

lőségének figyelembevételével), majd

b) javaslatot tesznek a 4. függelék szerinti kockázatkezelési stratégiára és

c) a 4. függelék szerinti kockázatkezelési intézkedésekre.

11.8. A Munkacsoport ezt követően összegzi a kismunkacsoportok által javasolt kockázatkeze-

lési intézkedéseket és – az esetleges duplikátumok kiszűrésével, tárgyév október 31-ig –

elkészíti a 6. függelék szerinti Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Tervet.

11.9. Az Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Tervet a Munkacsoport elnöke felterjeszti jóvá-

hagyásra a főigazgató részére, aki azt jóváhagyja, vagy átdolgozásra visszaküldi a Kocká-

zatkezelési Munkacsoport részére.

11.10. A 6. függelék szerinti Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Terv mellékletét képezi

a 4. függelék szerinti Kockázati Leltár, az 5. függelék szerinti Kockázatértékelési Kritérium



11/43



Mátrix, valamint a Kockázati Térkép, amelyet – a főigazgató jóváhagyását követően – a

titkárságvezető a belső hálózaton tesz elérhetővé.

11.11. A főigazgató által jóváhagyott előző évi Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Tervben

szereplő egyes intézkedések végrehajtásának eredményeiről, megvalósításának státuszáról

az adott intézkedésért felelős folyamatgazda november 15-ig írásban tájékoztatja a titkár-

ságvezetőt.

11.12. A titkárságvezető – a folyamatgazdák által megküldött tájékoztatás alapján – összefoglalót

készít, amelyet november 30-ig – a következő évi Integrált Kockázatkezelési Intézkedési

Tervvel együtt – tájékoztatásul felterjeszt a főigazgató részére, valamint tájékoztatásul

megküld a Minisztérium integritás tanácsadója számára.

12. A kockázatkezelési tevékenységgel kapcsolatos feladatok a bevezetést követő években

12.1. A jelen utasításban meghatározott integrált kockázatkezelési ciklust évente végre kell haj-

tani a következő eltérésekkel.

12.2. A folyamattérkép 1. függelék szerinti dokumentált éves felülvizsgálatát követően a kis-

munkacsoportoknak minden év augusztus 31-ig felül kell vizsgálniuk:

a) az előző évben azonosított kockázatokat,

b) a meghatározott kockázati értékeket,

c) a már alkalmazott kontrollokat,

d) a kialakított kockázatkezelési stratégiákat és

e) a kockázatkezelési intézkedéseket.

12.3. A kockázatok felülvizsgálását, elemzését követően a Munkacsoportnak felül kell vizsgál-

nia az 5. függelék szerinti Kockázatértékelési Kritérium Mátrixot, amelyet a Munkacsoport

szükség esetén módosít a titkárságvezető koordinálásával.

12.4. A kismunkacsoportoknak – a felülvizsgálat során azonosított – új kockázatok vonatkozá-

sában is el kell végezniük a kockázatok értékelését, és javaslatot kell tenniük a Munkacso-

port részére az alkalmazandó kockázatkezelési stratégiára és a szükséges intézkedésekre.

12.5. A Munkacsoport minden év november 15-ig összesíti a kismunkacsoportok javaslatait, és

elkészíti a 6. függelék szerinti Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Tervet, amely során

felülvizsgálja az előző évi Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Terv hatékonyságát,

megvalósulását.

12.6. Az új Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Tervet a Munkacsoport elnöke minden év

november 30-ig felterjeszti jóváhagyásra a főigazgató részére, aki azt jóváhagyja vagy át-

dolgozásra visszaküldi a Munkacsoport részére.



12/43



13. Az integritásirányítási rendszer, mint a belső kontrollrendszer alrendszere

13.1. Az integritásirányítási rendszer a belső kontrollrendszer alrendszere. Az integritásirányítási

rendszer működtetése során a Munkacsoport az integrált kockázat-felmérés által feltárt in-

tegritási és korrupciós kockázatokat választja ki a megfelelő válasz-intézkedések megha-

tározása érdekében.

13.2. A Munkacsoport a 4. függelék szerinti Kockázati Leltárból és a 6. függelék szerinti Integrált

Kockázatkezelési Intézkedési Tervből kiválasztja az integritási és korrupciós kockázatokat,

amelyek alapját képezik a 7. függelék szerinti Integritási Intézkedési Terv, az annak végre-

hajtását és eredményeit összefoglaló, 8. függelék szerinti Integritásjelentés, valamint az In-

tegritásjelentés részét képező, 9. függelék szerinti Integritás Menedzsment Értékelő Lap

összeállításának.

14. Az integritási és korrupciós kockázatok

14.1. A titkárságvezető a Kockázati Leltár, az Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Terv, va-

lamint a Hatóság működésével kapcsolatos integritási és korrupciós kockázatok felmérése

alapján a felmerült integritási és korrupciós kockázatok kezelésére évente elkészíti a 7.

függelék szerinti Integritási Intézkedési Tervet.

14.2. Az integritási és korrupciós kockázatok kezelését szolgáló, 7. függelék szerinti Integritási

Intézkedési Terv a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. ren-

delet szerinti Intézményi Munkaterv melléklete.

14.3. Az Integritási Intézkedési Tervet, az Integritási Intézkedési Tervben szereplő intézkedések

végrehajtásának eredményeiről, megvalósításának státuszáról szóló Integritásjelentést, va-

lamint az annak integráns részét képező Integritás Menedzsment Értékelő Lapot a titkár-

ságvezető minden év november 30-ig felterjeszti a főigazgató részére, aki a dokumentu-

mokat december 31-ig hagyja jóvá.

14.4. A főigazgató jóváhagyását követően az Integritásjelentést – az Integritás Menedzsment Ér-

tékelő Lappal együtt – a titkárságvezető megküldi a közigazgatás-fejlesztéséért felelős mi-

niszter és a rendészetért felelős miniszter, továbbá a Minisztérium integritás tanácsadója

részére legkésőbb a tárgyévet követő év február 15-éig.



13/43



III. FEJEZET: SZERVEZETI INTEGRITÁST SÉRTŐ ESEMÉNYEK

KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

15. A szervezeti integritást sértő események megelőzése

A szervezeti integritást sértő események bekövetkezésének megelőzése érdekében biztosítani

szükséges, hogy:

a) a Hatóság a jogszabályoknak megfelelően működjön, és ennek érdekében a szükséges

belső utasítások elkészítésre kerüljenek,

b) a szabályok betartását minden vezető folyamatosan figyelemmel kísérje,

c) minél gyorsabban hatékony intézkedés történjen az észlelt szervezeti integritást sértő

események kezelésére,

d) szükség esetén a személyi vagy intézményi felelősség megállapításra kerüljön, és

e) a szükséges megelőző intézkedések időben, hatékonyan és maradéktalanul végrehaj-

tásra kerüljenek.

16. A szervezeti integritást sértő események észlelésének és bejelentésének általános szabá-

lyai

16.1. A szervezeti integritást sértő esemény észlelése történhet:

a) a szervezeti célok elérését veszélyeztető kockázatok csökkentésére irányuló kontrollok

működtetésével,

b) a Hatóság vezetői, folyamatgazdái vagy munkatársai által,

c) az ellenőrzést végző szervek, személyek által, valamint

d) egyéb külső szervek, személyek által.

16.2. Szervezeti integritást sértő eseményre vonatkozó bejelentés szóban és írásban is megtehető.

A szóban (személyesen vagy telefonon) tett bejelentéseket a titkárságvezető az irodahelyi-

ségében fogadja. A bejelentés kapcsán a titkárságvezető kitölti a 10. függelék szerinti do-

kumentumot.

16.3. Az írásbeli bejelentések postai úton, a titkárságvezetőnek történő átadással, vagy a beje-

lentés fogadására kialakított [email protected] elektronikus címen tehetők meg.

16.4. Ha a titkárságvezetőnek címzett iratokat vagy bejelentést ezen iratok kezelésére nem jogo-

sult személy vagy szervezeti egység veszi át, úgy azt köteles haladéktalanul a titkárságve-

zető részére továbbítani.

16.5. Ha nem a titkárságvezetőnek címzett, de tartalmában a titkárságvezető feladatkörébe tar-

tozó irat érkezik bármely szervezeti egységhez, azt haladéktalanul továbbítani kell a titkár-

ságvezető részére.




14/43



16.6. Az utasítás hatálya alá nem tartozó beadványokat és bejelentéseket a titkárságvezető nyolc

napon belül továbbítja a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységhez, vagy más,

az ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervhez.

17. Kontrollok által kiszűrt szervezeti integritást sértő események

17.1. A Hatóság munkatársai által önellenőrzéssel észlelt, illetve a – szervezeti célok elérését

veszélyeztető kockázatok csökkentésére irányuló – kontrollok útján kiszűrt, külön vezetői

intézkedést nem igénylő szervezeti integritást sértő esemény észlelése esetén a javítást ha-

ladéktalanul el kell végezni, és arról az érintett szervezeti egység vezetőjét tájékoztatni

kell.

17.2. A kontrollok segítségével kiszűrt eseteket a szervezeti integritást sértő események

13. függelék szerinti nyilvántartásában nem kell feltüntetni.

18. Vezetők, folyamatgazdák, munkatársak által észlelt események

18.1. Ha az integritást sértő eseményt a Hatóság munkatársa észleli, arról a 10. függelék szerinti

bejelentést tesz a titkárságvezető részére, közvetlen felettes vezetőjének egyidejű tájékoz-

tatásával, ha nem áll fenn olyan körülmény, amely a közvetlen felettes vezető tájékoztatá-

sát okszerűen kizárná. Ha a közvetlen felettes vezető érintettsége vélelmezhető, a bejelentő

– a titkárságvezető mellett, azzal egyidejűleg – a közvetlen felettes vezetőjének vezetőjét

tájékoztatja írásban a felmerült integritást sértő eseményről.

18.2. Ha a bejelentés alapján a főigazgató érintettsége vélelmezhető, – a titkárságvezető mellett

– a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkárát kell értesíteni.

19. Ellenőrzést végző szerv által kiszűrt események

19.1. Ha a Hatóság belső ellenőrzését ellátó szervezet – feladatellátása során – tapasztal súlyos,

szervezeti szintű kockázatot, szervezeti integritást sértő vagy korrupciógyanús eseményt,

valamint ha a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló

370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) 22. § (1) bekezdés e) pontja

szerinti eljárást kell kezdeményezni, a Hatóság belső ellenőrzését ellátó szervezet a Bkr.

rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően jár el, a titkárságvezető párhuzamos, írásos tá-

jékoztatása mellett.

19.2. A Hatóság belső ellenőrzését ellátó szervezet a tevékenysége során tudomására jutott mind-

azon kockázatokról, szervezeti integritást sértő eseményekről haladéktalanul, írásban tájé-

koztatást nyújt a titkárságvezető részére, a 10. függelékben foglalt dokumentum egyidejű

kitöltésével és megküldésével, amelyek:



15/43



a) szervezeti szinten jelentősek, és a Hatóság tekintetében nagy jelentőséggel bírnak, vagy

nagy hatással lehetnek, továbbá

b) tekintetében valószínű, hogy eljárás megindítására vagy a Bkr. rendelkezéseiben foglal-

taknak megfelelő intézkedés kezdeményezésére van szükség.

20. Egyéb külső szerv által kiszűrt események

20.1. Ha külső ellenőrzési szerv észleli a szervezeti integritást sértő eseményt, az ellenőrzésben

érintett szervezeti egység vezetője megküldi a külső szerv ellenőrzési jelentését a titkár-

ságvezető részére.

20.2. Ha külső szervezet vagy személy – különösen társhatóság, háttérintézmény, állampolgár

vagy egyéb szervezet, illetve partner – észleli az eseményt, akkor a bejelentést a titkárság-

vezető részére kell továbbítani.

21. Az Integritási Vizsgáló Bizottság működése

21.1. A szervezeti integritást sértő eseményekre vonatkozó vizsgálatot az Integritási Vizsgáló

Bizottság (a továbbiakban: Integritás Bizottság) folytatja le. Az Integritás Bizottság fel-

adat- és hatáskörébe a Hatóságon belüli szervezeti integritást sértő események kivizsgálá-

sával kapcsolatos feladatok tartoznak.

21.2. Az Integritás Bizottság állandó és ideiglenes tagokból áll, elnöke a Hatóság Jogorvoslati

Irodájának munkatársa, elnök-helyettesei a Hatóság főigazgató-helyettese és a titkárságve-

zető.

21.3. Az Integritás Bizottság állandó tagjai a főigazgató-helyettes, a titkárságvezető, a HR refe-

rens, a Hatóság Jogorvoslati Irodájának munkatársa vagy – akadályoztatásuk esetén – az

általuk delegált helyettes vezető vagy szakértő munkatárs.

21.4. Az Integritás Bizottság elnökének – akadályoztatása esetén elnök-helyettesének – felkéré-

sére – ideiglenes tagként – más, az Integritás Bizottság által vizsgált esemény tekintetében

szakértelemmel rendelkező vezető vagy munkatárs is részt vehet az Integritás Bizottság

munkájában. Az ideiglenes tagokat az Integritás Bizottság elnöke – akadályoztatása esetén

elnök-helyettese – jelöli ki az egyedi vizsgálatok lefolytatásához. Az ideiglenes tag kijelö-

lése az adott vizsgálat lefolytatásának időtartamára szól.

21.5. Az Integritás Bizottságnak nem lehet tagja olyan munkatárs, akivel szemben szervezeti

integritást sértő esemény esetén alkalmazandó eljárás, etikai-, fegyelmi-, szabálysértési-

vagy büntetőeljárás során korábban jogerősen elmarasztaló döntés született vagy kijelölé-

sekor ellene ilyen eljárás van folyamatban.



16/43



21.6. Az Integritás Bizottság tagjának megbízatása megszűnik:

a) ha a tag ellen szervezeti integritást sértő esemény esetén alkalmazandó etikai-, fegyelmi,

kártérítési-, szabálysértési- vagy büntetőeljárás indul;

b) ha a tag Hatóságnál fennálló jogviszonya megszűnik;

c) a tag tisztségéről való lemondással;

d) a tag harminc napot meghaladó munkavégzéstől való távolmaradásával;

e) a tag kiküldetése, tartós külszolgálata vagy átirányítása esetén;

f) a tag megbízási időtartamának lejártával;

g) az ideiglenes tag megbízatásának az Integritás Bizottság elnöke általi visszavonásával;

h) a tag halálával.

21.7. Ha az állandó tag megbízatása a 21.6. pontban felsorolt okból szűnik meg, helyére az In-

tegritás Bizottság elnökének – akadályoztatása esetén elnök-helyettesének – nyolc munka-

napon belül új tagot kell jelölnie.

21.8. Az új tag megbízatásának megszűnése és az új tag kijelölése között eltelt időtartam, to-

vábbá az ideiglenes tag kijelölésének időtartama a szervezeti integritást sértő esemény ki-

vizsgálásának határidejébe nem számít be.

21.9. Az Integritás Bizottság határozatképes, ha az ülésen az állandó tagok több mint fele jelen

van.

21.10. Az Integritás Bizottság ügyrendjét maga készíti el és fogadja el – a jelen utasításban foglalt

rendelkezésekkel összhangban.

21.11. Ha az Integritás Bizottság ülése nem határozatképes, legfeljebb öt munkanapon belül az

Integritás Bizottság elnöke – akadályoztatása esetén elnök-helyettese – az ülést változatlan

napirenddel újra összehívja, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

21.12. Az Integritás Bizottság valamennyi tagja egy szavazattal rendelkezik. Az Integritás Bizott-

ság ülésén a tagok az egyes napirendi pontok tárgyában meghozott határozati javaslatukról

írásban, az Integritás Bizottság elnöke – akadályoztatása esetén elnök-helyettese – részére

átadott titkos szavazatuk útján szavaznak.

21.13. Az Integritás Bizottság határozati javaslatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A bizott-

sági tagok szavazatainak egyenlőségét a Bizottság elnökének – akadályoztatása esetén el-

nök-helyettesének – az Integritás Bizottság ülésének jegyzőkönyvében jeleznie kell.

21.14. Az Integritás Bizottság határozati javaslatait elektronikus szavazás útján is meghozhatja.

Ebben az esetben az Integritás Bizottság elnöke – akadályoztatása esetén elnök-helyettese

– az ülés napirendi pontjait kör e-mail formájában küldi meg az Integritás Bizottság tagjai



17/43



részére, akik a napirendi pontok tekintetében meghozott határozati javaslataikról három

munkanapon belül, e-mail formájában tájékoztatják az Integritás Bizottság elnökét és el-

nök-helyetteseit.

21.15. Az Integritás Bizottság elektronikus szavazás útján megállapított határozati javaslatáról az

elnök – akadályoztatása esetén az elnök-helyettes – jegyzőkönyvet készít, amelyet végle-

ges vezetői döntés meghozatala céljából felterjeszt a főigazgató részére.

22. A bejelentések előzetes értékelése

22.1. A bejelentést – annak a titkárságvezetőhöz történő beérkezését követő naptól számított ti-

zenöt napon belül – a titkárságvezető az Integritás Bizottság elé terjeszti. Az Integritási

Bizottság a következő szempontok alapján előzetesen értékeli a bejelentést:

a) mire vonatkozik a bejelentés, az utasítás hatálya alá tartozik-e,

b) integritási vagy korrupciós kockázat gyanúját tartalmazza-e,

c) megalapozott-e,

d) tartalma szerint igényli-e vizsgálat lefolytatását.

22.2. Ha a bejelentés az Integritás Bizottság határozata alapján nem az Integritás Bizottság fel-

adat- vagy hatáskörébe tartozik, vagy a bejelentés egyéb okból további intézkedést nem

igényel, a titkárságvezető gondoskodik annak irattárba helyezéséről.

22.3. Ha a bejelentés az Integritás Bizottság határozata alapján további intézkedést igényel, az

Integritás Bizottság elnöke – akadályoztatása esetén elnök-helyettese – intézkedik a vizs-

gálat lefolytatásáról és a bejelentés ügyében szükséges büntető-, szabálysértési-, kártérí-

tési-, vagy fegyelmi eljárások megtételéről.

22.4. A büntető, szabálysértési, kártérítési, vagy fegyelmi ügyekben az Integritás Bizottság el-

nöke – akadályoztatása esetén elnök-helyettese – a vonatkozó jogszabályok rendelkezése-

inek megfelelően haladéktalanul írásban értesíti a főigazgatót, a titkárságvezetőt, valamint

az eljárás megindítására feladat- hatáskörrel rendelkező szervet, továbbá a Minisztérium

integritás tanácsadója részére.

22.5. A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt bejelentés vizsgálata

mellőzhető, erről a bejelentőt – amennyiben személye és elérhetősége ismert – az Integritás

Bizottság elnöke vagy akadályoztatása esetén az Integritás Bizottság elnök-helyettese írás-

ban tájékoztatja.

22.6. A vizsgálat alatt álló bejelentéssel tartalmában megegyező újabb, eltérő személytől érkező

bejelentések egyesíthetőek a vizsgálat alatt álló bejelentés lezárását megelőző napig.



18/43



22.7. A titkárságvezető minden év december 31-ig írásban tájékoztatja a főigazgatót, valamint a

Minisztérium integritás tanácsadóját a tárgyév során beérkezett integritási és korrupciós

kockázatokra vonatkozó bejelentésekről a 11. függelék szerinti összefoglaló nyilvántartás

megküldésével.

22.8. Az Integritás Bizottság elnöke – akadályoztatása esetén elnök-helyettese – a szervezeti in-

tegritást sértő esemény vizsgálatába a Hatóság bármely munkatársát bevonhatja, aki az

adott ügyben releváns információval rendelkezhet. Az Integritás Bizottság – indokolt eset-

ben – külső, független szakértőt is igénybe vehet.

22.9. A Hatóság minden munkatársa köteles az Integritás Bizottsággal, valamint a titkárságve-

zetővel való együttműködésre, a vizsgálat szempontjából lényeges információk, dokumen-

tumok átadására.

22.10. Az Integritás Bizottság munkájában nem vehet részt, aki elfogult, akitől az ügy tárgyilagos

megítélése nem várható el. Az elfogultsággal érintett személy haladéktalanul köteles írás-

ban bejelenteni az Integritás Bizottság elnökének – akadályoztatása esetén elnök-helyette-

sének –, ha elfogultnak tartja magát, az elfogultsága tárgyában tett írásos nyilatkozatát in-

dokolni köteles. A nyilatkozat alapján az Integritás Bizottság elnöke – akadályoztatása ese-

tén elnök-helyettese – dönt arról, hogy az elfogultsággal érintett személy helyett más sze-

mélyt bevon-e az Integritás Bizottság munkájába.

22.11. Ha az Integritás Bizottság munkájában részt vevő személyre vonatkozó írásbeli, indokolt

elfogultsági kifogást más személy terjeszti elő az Integritás Bizottság elnöke – akadályoz-

tatása esetén elnök-helyettese – részére, az elfogultsággal érintett személyt az Integritás

Bizottság elnöke – akadályoztatása esetén elnök-helyettese – írásban nyilatkoztatja arról,

hogy elfogultnak tartja-e magát.

22.12. Az elfogultsági kifogás és az elfogultsággal érintett személy nyilatkozata alapján az Integ-

ritás Bizottság elnöke – akadályoztatása esetén elnök-helyettese – dönt az elfogultsággal

érintett személy helyett más személy Integritás Bizottság munkájába történő bevonásáról.

23. A szervezeti integritást sértő eseményre vonatkozó vizsgálat lefolytatása

23.1. Az Integritás Bizottság megvizsgálja, hogy az eljáráshoz szükséges, vagy a bejelentésben

jelzett dokumentumok, valamint a bejelentés kivizsgálásához szükséges információk ren-

delkezésre állnak-e. Amennyiben szükséges, az Integritás Bizottság intézkedik további do-

kumentumok, információk beszerzése iránt.

23.2. A bejelentéssel összefüggő adatok rendelkezésre bocsátása érdekében megkeresett főosz-

tályvezető – akadályoztatása esetén az általa kijelölt helyettes vezető vagy szakértő mun-

katárs – köteles a kért adatokat, információkat a főigazgató által meghatározott határidőben



19/43



az adatkezelésre, adatvédelemre és információbiztonságra vonatkozó szabályok betartása

mellett az Integritás Bizottság rendelkezésére bocsátani, illetve esetleges akadályoztatását

a határidő lejárta előtt az Integritás Bizottság elnöke – akadályoztatása esetén elnök-helyet-

tese – részére jelezni.

23.3. A bejelentéssel összefüggésben kért adatok, információk biztosításának határideje sürgős

intézkedést igénylő ügy esetén a megkereséstől, illetve bejelentéstől számított három, más

esetekben legfeljebb tíz munkanap.

23.4. Ha a vizsgálat lefolytatása ezt indokolttá teszi, az Integritás Bizottság az ügyben érintett

vagy arról ismerettel rendelkező vezetőt, munkatársat, egyéb személyeket meghallgathatja.

23.5. Az Integritás Bizottság elnöke – akadályoztatása esetén elnök-helyettese – a személyes

meghallgatás kezdeményezéséről az érintett személyeket a meghallgatás időpontja előtt

legalább három munkanappal írásban, illetve – az írásbeli értesítés akadályoztatása esetén

– telefonon vagy szóban értesíti. Az értesítésnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát, va-

lamint a meghallgatás helyszínét és időpontját.

23.6. A személyes meghallgatásról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a meghallgatás tárgyát,

b) meghallgatás helyét, időpontját,

c) a meghallgatáson résztvevők nevét, munkakörét és szervezeti egységét,

d) a meghallgatott vagy bejelentő nevére, munkakörére, szervezeti egységére vonatkozó

adatokat,

e) a meghallgatott vagy bejelentő milyen minőségben van jelen,

f) a meghallgatás során feltett kérdéseket és azokra adott válaszokat,

g) a jegyzőkönyv meghallgatottal vagy bejelentővel való ismertetésének tényét,

h) a meghallgatott vagy bejelentő nyilatkozatát a jegyzőkönyvben foglaltakkal való egyet-

értéséről,

i) a meghallgatott vagy bejelentő aláírását, valamint

j) a meghallgatáson résztvevők aláírását.

23.7. A szervezeti integritást sértő eseményre vonatkozó vizsgálat időtartama nem haladhatja

meg a szervezeti integritást sértő esemény észlelésétől számított harminc munkanapot. A

vizsgálat ügyintézési határideje – az Integritás Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén

elnök-helyettese javaslatára –, a főigazgató engedélyével, egy alkalommal legfeljebb har-

minc nappal meghosszabbítható, amennyiben a kivizsgálás körülményei ezt indokolják, és

az nem veszélyezteti a vizsgálat eredményes végrehajtását.

23.8. Az ügyintézési időbe nem számít bele az adatbekérő megkeresés megküldésétől annak tel-

jesítésének beérkezéséig terjedő időtartam.



20/43



23.9. A szervezeti integritást sértő eseményre vonatkozó vizsgálat eredménye alapján az Integ-

ritás Bizottság javaslatot tesz a főigazgatónak:

a) annak megállapítására, hogy nem történt szervezeti integritást sértő esemény (az eljárás

intézkedés nélküli megszüntethető, például hibás észlelés, megalapozatlanság miatt),

b) szervezeti integritást sértő esemény megállapítására (egyúttal az intézkedést elrendelő

döntés meghozatalára),

c) további vizsgálat elrendelésére (a szükséges további információk megszerzése céljából),

d) a személyi, illetve szervezeti felelősség megállapítására.

23.10. Az Integritás Bizottság a vizsgálat lezárását követő tíz munkanapon belül intézkedési ja-

vaslatot dolgoz ki a hasonló szervezeti integritást sértő esemény megszüntetése, illetve

megelőzése érdekében.

23.11. Ha az Integritás Bizottság megítélése szerint már a folyamatban lévő vizsgálat alatt intéz-

kedés megtételére van szükség, arról az Integritás Bizottság elnöke – akadályoztatása ese-

tén elnök-helyettese – haladéktalanul írásban tájékoztatja a főigazgatót és a titkárságveze-

tőt.

23.12. A vizsgálat lezárását követően az Integritás Bizottság elnöke – akadályoztatása esetén el-

nök-helyettese – összefoglaló vizsgálati jelentést készít, amelyet – az ügyre vonatkozó,

illetve az eljárás során keletkező dokumentumokkal és a bejelentő részére előkészített vá-

laszlevél-tervezettel együtt – felterjeszt a főigazgató részére.

23.13. Az összefoglaló vizsgálati jelentés tartalmazza:

a) a bejelentés rövid összefoglalását,

b) a bejelentés alapján már megtett intézkedéseket és azok eredményeit,

c) a vizsgálat nélkül lezárható ügyek esetében a vizsgálat mellőzésének okait,

d) az eljárás során figyelembe vett, illetve mellőzött adatokat, bizonyítékokat,

e) az eljárás alapján megállapított tényeket, valamint

f) az ügy lezárásához szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatot.

23.14. A szervezeti integritást sértő esemény kivizsgálását követően az Integritás Bizottság elnöke

– akadályoztatása esetén elnök-helyettese – határozati javaslatot terjeszt a főigazgató elé a

szükséges intézkedés megtételére, így különösen a szervezeti integritást sértő esemény

megszüntetése, illetve a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések

meghatározására, valamint az esetlegesen szükséges személyi vagy szervezeti felelősség

megállapítására.



21/43



23.15. A főigazgató az Integritás Bizottság által lefolytatott vizsgálat megállapításait figyelembe

véve – az Integritás Bizottság határozati javaslata alapján – döntést hoz a további szükséges

lépések megtételéről vagy az ügy lezárásáról.

23.16. Az Integritás Bizottság elnöke – akadályoztatása esetén elnök-helyettese – a főigazgató

által hozott döntésekről írásban értesíti a szervezeti integritást sértő eseménnyel összefüg-

gésbe hozható személyeket, valamint a bejelentőt vagy az eljárást kezdeményező vezetőt.

23.17. A szervezeti integritást sértő eseményre vonatkozó megállapítások alapján a feladat- és

hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetőjének intézkedési tervet kell kidolgoznia a

hasonló esemény megelőzése érdekében. A kidolgozott intézkedési tervet az érintett szer-

vezeti egység vezetője – a titkárságvezető útján – jóváhagyásra felterjeszti a főigazgató

részére.

23.18. Vonatkozó döntését követően a főigazgató felkéri a feladat- és hatáskörrel rendelkező szer-

vezeti egység vezetőjét a feltárt hibák, illetve a jogsértő magatartás megszüntetése érdeké-

ben szükséges intézkedések megtételére.

23.19. A főigazgató által hozott döntésekről, valamint az azok alapján megtett intézkedések vég-

rehajtásának eredményeiről, megvalósításának státuszáról a feladat- és hatáskörrel rendel-

kező szervezeti egység vezetője november 15-ig írásban tájékoztatja a Hatóság belső el-

lenőrzését ellátó szervezetet, továbbá a titkárságvezetőt. A titkárságvezető – a feladat- és

hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetője által megküldött tájékoztatás alapján –

összefoglalót készít, amelyet november 30-ig tájékoztatásul felterjeszt a főigazgató részére.

23.20. A szervezeti integritást sértő eseményekről a titkárságvezető a 12. függelék szerinti nyil-

vántartást vezet, amely nem tartalmazza az önellenőrzéssel azonnal javítható eseményeket.

24. Intézkedés kezdeményezése, jogkövetkezmények

24.1. A jogkövetkezmény kezdeményezéséről, foganatosításáról szóló döntést – az Integritás

Bizottság által felterjesztett javaslat figyelembevételével – a főigazgató hozza meg.

24.2. A jogkövetkezmény etikai-, fegyelmi-, szabálysértési- vagy büntetőeljárás megindítása,

pénzbeli juttatás, kifizetés részben vagy egészben történő felfüggesztése, visszakövetelése,

behajtása, kártérítési eljárás indítása, belső szabályozás szükség szerinti módosításának

kezdeményezése, betartásának fokozott ellenőrzése vagy belső ellenőrzési vizsgálat meg-

indításának kezdeményezése lehet.

24.3. Ha a főigazgató a szervezeti integritást sértő eseménnyel kapcsolatban

– a rendelkezésre álló információk vagy az Integritás Bizottság határozati javaslata alapján

– fegyelmi vagy kártérítési eljárás lefolytatását rendeli el, akkor a szervezeti integritást



22/43



sértő esemény kapcsán érintett szervezeti egység vezetője köteles az eseménnyel összefüg-

gésben keletkezett dokumentumok másolatát három munkanapon belül megküldeni a HR

referens részére, aki megteszi a szükséges intézkedéseket a további eljárások lefolytatása

érdekében.

24.4. Ha a szervezeti integritást sértő eseménnyel kapcsolatban rendelkezésre álló információk

alapján szabálysértési- vagy büntető feljelentés megindítása szükséges, a bejelentéssel ösz-

szefüggő dokumentumok másolatát az érintett szervezeti egység vezetője három munkana-

pon belül megküldi a Hatóság Jogorvoslati Irodája részére, aki a szükséges eljárások kez-

deményezése érdekében intézkedik.

25. A szervezeti integritást sértő eseményekkel kapcsolatos intézkedések

25.1. Az érintett szervezeti egység vezetőjének feladata a szervezeti integritást sértő események-

kel kapcsolatos intézkedések, eljárások nyomon követése során:

a) az elrendelt vizsgálatok, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások figyelem-

mel kísérése,

b) a vizsgálatok során készített javaslatok, intézkedési tervek megvalósulásának ellenőr-

zése, illetve szükség szerinti számon kérése,

c) a feltárt szervezeti integritást sértő események alapján a további szervezeti integritást

sértő események lehetőségének azonosítása, azok előfordulásának megelőzése, vala-

mint

d) szükség esetén a belső utasítások, illetve jogszabályok módosításának kezdeményezése.

25.2. Ha az intézkedések végrehajtása során megállapításra kerül, hogy a foganatosított intézke-

dések nem elég hatékonyak és eredményesek, az Integritási Bizottság határozati javaslatá-

nak figyelembevételével a főigazgató dönt a további szükséges intézkedések meghozatalá-

ról, amelyek végrehajtására a főigazgató írásban kéri fel a feladat- és hatáskörrel rendel-

kező szervezeti egység vezetőjét.

26. A szervezeti integritást sértő eseményekkel kapcsolatos intézkedések nyilvántartása

26.1. A szervezeti integritást sértő eseményekről és az azokkal kapcsolatban meghozott vezetői

intézkedésekről a folyamatgazdák minden esetben soron kívül írásban értesítik a titkárság-

vezetőt, aki az eseményekről a 12. függelék szerinti összesített nyilvántartást folyamatosan,

naprakészen vezeti.

26.2. Ha az egyes folyamatgazdák jelzése nyomán a nyilvántartásba súlyos szabálytalanság vagy

kirívó szervezeti integritást sértő esemény kerül, arról a titkárságvezető soron kívül, írásban

tájékoztatja a főigazgatót és a Minisztérium integritás tanácsadóját, egyidejűleg felterjeszti

a főigazgató részére a szükséges válaszintézkedésre vonatkozó javaslatát.



23/43



26.3. A szervezeti integritást sértő eseményekkel kapcsolatos intézkedések, eljárások saját szak-

területén történő felmérése és kezelése során valamennyi folyamatgazda feladata az észlelt

szervezeti integritást sértő eseményekhez kapcsolódó dokumentumok gyűjtése és elkülö-

nített nyilvántartása.

26.4. A keletkezett iratokat és az egyéb, elektronikus formában rögzített adatokat, információkat

a Hatóság SZMSZ-ében és a belső utasításokban foglalt rendes ügymenet során keletkező

dokumentumoktól elkülönítetten kell kezelni annál a szervezeti egységnél, ahol a szerve-

zeti integritást sértő esemény bekövetkezett.

27. Bejelentővédelem

27.1. A szervezeti integritást sértő események kezelése során úgy kell eljárni, hogy a bejelentő

jogos érdeke ne sérüljön.

27.2. A bejelentőt nem érheti hátrány a bejelentés megtétele miatt, kivéve, ha megállapítást nyer,

hogy rosszhiszeműen járt el, és a bejelentésével összefüggésben bűncselekményt vagy sza-

bálysértést követett el, vagy másnak kárt, illetve egyéb sérelmet okozott.

27.3. A bejelentő kérheti személyes adatainak zártan történő kezelését. Ez esetben személyes

adatait az ügy iratai között, az érintett felettes vezető vagy a titkárságvezető által aláírt zárt

borítékban kell elhelyezni. A bejelentésről – annak tartalmi csorbítása nélkül – az érintett

felettes vezető, vagy a titkárságvezető anonimizált másolatot készít, és azt kézjegyével el-

látja.

27.4. A bejelentő személyére vonatkozó adatok más szervnek történő átadásához vagy nyilvá-

nosságra hozatalához a bejelentő önkéntes és előzetes hozzájárulása szükséges.

27.5. A Hatóság állományába tartozó bejelentő – a főigazgató egyedi döntése alapján – erkölcsi

elismerésben részesíthető.

28. A bejelentések iratainak kezelése, nyilvántartása és őrzése

28.1. A bejelentésekkel kapcsolatos eredeti iratokat a titkárságvezető kezeli és őrzi. A titkárság-

vezető gondoskodik arról, hogy a személyes, illetve védett adatokhoz illetéktelenek ne fér-

jenek hozzá.

28.2. Az iratok érkeztetése, iktatása, kezelése során figyelemmel kell lenni a bejelentő védelmét

szolgáló, azt lehetővé tevő, minimalizált adatok megadására. Ezekben az esetekben a beje-

lentők rögzítésére, megkülönböztetésére azonosító szám vagy sorszám szerint kerülhet sor.



24/43



IV. FEJEZET: AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTŐK FOGADÁSÁNAK RENDJE

29. Az érdekérvényesítők fogadásának szabályai

29.1. A Hatóság bármely munkatársa – feladatellátása során vagy feladatellátásához kapcsoló-

dóan – érdekérvényesítővel csak a munkaköri leírása szerinti közvetlen felettes vezetője

előzetes, írásos – ideértve az e-mailben történő – tájékoztatását követően találkozhat sze-

mélyesen.

29.2. A munkatárs feladatellátásával összefüggésben, az érdekérvényesítő előre nem jelzett, vá-

ratlan személyes megjelenéséről, vagy a munkatárs munkahelyen kívüli személyes megke-

reséséről a felettes vezetőt utólag, dokumentálható módon, írásban tájékoztatni kell.

29.3. A munkatárs tájékoztatójának ki kell terjednie legalább:

a) az érdekérvényesítő nevére,

b) az érdekérvényesítő által képviselt szervezet nevére,

c) a személyes találkozó, illetve megbeszélés céljára,

d) a személyes találkozó, illetve megbeszélés időpontjára, valamint

e) a személyes találkozó, illetve megbeszélés helyére.

29.4. Ha a munkatárs a személyes találkozóval, illetve megbeszéléssel kapcsolatban a szervezeti

integritást veszélyeztető kockázatokra vonatkozó információval rendelkezik, azt köteles

írásban, dokumentálhatóan a felettes vezető tudomására hozni.

29.5. A felettes vezető jogosult a munkatárs érdekérvényesítővel való személyes találkozását,

illetve megbeszélését megtiltani.

29.6. Közbeszerzésekkel, beszerzésekkel, pályázatokkal és foglalkoztatási jogviszony létesíté-

sével összefüggő, továbbá pénzügyi, fejlesztési tárgyú és európai uniós támogatási forrás

kezelésével, elosztásával, felhasználásával kapcsolatos ügyekben a munkatárs érdekérvé-

nyesítővel történő négyszemközti találkozása vagy megbeszélése tilos.

29.7. Érdekérvényesítővel történő személyes találkozón, illetve megbeszélésen a munkatárs és

az érdekérvényesítő mellett a felettes vezető, vagy – akadályoztatása esetén – az általa ki-

jelölt más (harmadik) munkatárs részvétele kötelező.

29.8. A Hatóság egyes szervezeti egységeinek vezetői az általuk irányított szervezeti egység

munkatársainak érdekérvényesítővel történt személyes találkozójának, illetve megbeszélé-

sének adatait a 13. függelék szerinti nyilvántartásban rögzítik, amelyet megküldenek az

integritás tanácsadó részére tárgyév november 15-éig.



25/43



29.9. A titkárságvezető a tárgyév november 30-ig áttekinti, összesíti a Hatóság egyes szervezeti

egységeinek vezetőitől beérkezett, érdekérvényesítőkkel történt személyes találkozókra, il-

letve megbeszélésekre vonatkozó információkat, amelyről írásban tájékoztatja a főigazga-

tót, a 13. függelék szerinti, Hatósági szinten összesített táblázat megküldése útján.

V. FEJEZET: AZ AJÁNDÉK VISSZAUTASÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI

30. Az ajándék visszautasítása

30.1. A Hatóság vezetőjének, munkatársának vagy szervezeti egységének Hatóságon kívüli ve-

zetőtől, munkatárstól, szervezeti egységtől vagy egyéb szervezettől lekötelező jellegű vagy

értékű ajándékot, utazást, meghívást, valamint egyéb lekötelező szívességet elfogadniuk

tilos, ezeket a felajánlásakor, illetve az átadására vonatkozó kísérletkor minden esetben

vissza kell utasítani. A tiltás nem vonatkozik a Hatóság munkatársainak egymás közötti

szokásos jellegű és értékű, például névnap, születésnap, vagy nyugdíjazás alkalmából tör-

ténő figyelmességi megajándékozására.

30.2. Ajándék felajánlásának, illetve átadásának kísérletét az érintett személynek, vagy az érin-

tett szervezeti egység vezetőjének írásban – ideértve az e-mail üzenetet is – be kell jelen-

tenie a titkárságvezetőnek.

30.3. Ha átadáskor az ajándékot nem lehetett visszautasítani, mert az ismeretlen feladója, illetve

kézbesítési címről érkezett, vagy azt az ajándékozó a Hatóság épületében hátrahagyta, ak-

kor – az ajándékozás körülményeit ismertető feljegyzéssel – továbbítani kell az ajándékot

a főigazgató részére, aki – a titkárságvezető bevonásával – gondoskodik az ajándéknak a

Hatóság Protokoll Ajándékraktárában történő elhelyezéséről, tárolásáról.

30.4. Ha az ajándék feladója, illetve kézbesítési címe ismert, a Hatóság – a titkárságvezető útján

– az ajándékot írásban visszautasítja, egyúttal felkéri az ajándékozót az ajándék elvitelére,

illetve – az ajándékozó saját költségén történő – elszállíttatására.

30.5. Ha az ajándék feladója, illetve kézbesítési címe ismert, az ajándék visszautasítása kapcsán

írt levélnek legalább az alábbi tájékoztatást kell tartalmaznia:

a) a Hatóságban az ajándékozás, továbbá az ajándékok elfogadása tilos, valamint

b) az ajándékozó a felhívás kézhezvételét követő nyolc naptári napon belül gondoskodhat

az ajándék elviteléről, illetve – a saját költségén történő – elszállíttatásáról. Ha az aján-

dék feladója, illetve kézbesítési címe nem ismert, a főigazgató a titkárságvezető bevo-

násával intézkedik az ajándék megsemmisíttetéséről, vagy – valamely karitatív szerve-

zet részére történő felajánlásával megvalósuló – jótékonysági célú felhasználásáról.



26/43



30.6. Az ajándékot meg kell semmisíteni abban az esetben is, ha

a) az ajándék állagának fenntartása költségráfordítás nélkül nem biztosítható vagy

b) az ajándék gyorsan romló.

30.7. A megsemmisítési kötelezettség a márkavédjeggyel ellátott, de nem igazolható eredetű ter-

mékekre is vonatkozik, a megsemmisítés módjára egyébként a selejtezett vagyontárgyak

megsemmisítésére vonatkozó hatályos szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

30.8. Az ajándék megsemmisíttetéséről a főigazgató eltekinthet, ha

a) az ajándék megsemmisítésére – értékénél vagy jellegénél fogva – nincs mód, vagy

b) jellegénél fogva lehetőség van az ajándék – különösen karitatív szervezet részére írás-

ban, megfelelően dokumentált módon történő felajánlással megvalósuló – jótékonysági

célú felhasználására.

30.9. A jelképes értékű, a Magyar Kormánytisztviselői Kar Etikai Kódexe alapján szóró aján-

déknak tekinthető, logóval vagy cégfelirattal ellátott ajándék (például egy darab reklámtoll

vagy kulcstartó vagy bögre vagy sapka vagy egyéb promóciós célú feliratozott termék)

elfogadható, amennyiben az egy alkalommal átadott szóró ajándék becsült értéke nem ha-

ladja meg a mindenkori kormánytisztviselői illetményalap 10%-át.



27/43

1. függelék

Iktatószám:

A NEMZETI AKKREDITÁLÓ HATÓSÁG

FOLYAMATTÉRKÉPE

A(Z) ………. ÉVRE

(PÉLDA)

ALAPTEVÉKENYSÉG

TÁMOGATÓ TEVÉKENYSÉGEK

Készítette: Látta:

Kelt.: ………………………., 20…. (év) ………………. (hónap) ….. (nap)

-------------------------------------------

jóváhagyó neve, aláírása

Főfolyamat 1.

Részfolyamat 1.

Részfolyamat 2.

Főfolyamat 2.

Részfolyamat 1.

Részfolyamat 2.

Főfolyamat 3.

Részfolyamat 1.

Részfolyamat 2.

Főfolyamat 1.

Részfolyamat 1.

Részfolyamat 2.

Főfolyamat 2.

Részfolyamat 1.

Részfolyamat 2.

Főfolyamat 3.

Részfolyamat 1.

Részfolyamat 2.

28/43

2. függelék

Iktatószám:


FOLYAMATLEÍRÁSA


Főfolyamat megnevezése:

Főfolyamat célja:

Főfolyamat inputjai:

Főfolyamat elvárt outputjai:

A főfolyamathoz tartozó részfolyamatok felsorolása:

Folyamatgazda:

Folyamatban közreműködő szervezeti egységek:

A folyamatra vonatkozó jogszabályok:

A folyamatra vonatkozó belső szabályozó eszközök:

A folyamatot támogató informatikai rendszerek:

A főfolyamat és részfolyamatok lépéseinek és kapcsolódási pontjainak bemutatása:


Kelt.: ………………………., 20…. (év) ………………. (hónap) ….. (nap)

-------------------------------------------


29/43

3. függelék

Iktatószám:


ELLENŐRZÉSI NYOMVONALA


Főfolyamat Részfolyamat Input (adat,

dokumentum)

Végrehajtó (munka-

kör, szerv. egys.)

Output (adat,

dokumentum)

Ellenőrzést végző

(munkakör, szervezeti egység)

Kontroll (típusa,

szempontja) Határidő

Jóváhagyó (munka-

kör, szerv. egys.)

Főfolyamat megnevezése:

Részfolyamat 1. megnevezése:





Kelt.: ………………………., 20…. (év) ………………. (hónap) ….. (nap)

-------------------------------------------


30/43

4. függelék

Iktatószám:

KOCKÁZATI LELTÁR

(EREDENDŐ KOCKÁZATOK)


Folyamat

megneve-

zése

Folyamat-

gazda

Azonosított

kockázatok

Vonatkozó

kockázati

tényezők

Veszélyeztetett

szervezeti cél-

kitűzés

Integritási,

vagy kor-

rupc. koc-

kázatot

hordoz-e?

EREDENDŐ KOCKÁZATOK

Alkalma-

zott kont-

rollok

Való

színű-

ség

Folyamatra

vetített va-

lószínűség

Hatás Ereden-

dő koc-

kázati ér-

ték

Folyamat

kockázati

értéke Értékelé-

si krit. 1.

Értékelé-

si krit. 2.

Értékelé-

si krit. 3.

Értékelé-

si krit. 4.

Hatás

összérték

Folyamat-

ra vetített

hatás össz-

érték

Részfolya-

mat 1.

Azonosított

kockázat 1.

A kockázatok

valószínűség ér-

tékeinek átlaga

Kritériumok érté-

kének átlaga

A kockáza-

tok hatás

összértékei-

nek átlaga

Valószínű-

ség x

Hatás

összérték

A kockázati

értékek át-

laga

Kontrollok

felsorolása

Azonosított

kockázat 2.


kének átlaga

Valószínű-

ség x

Hatás

összérték

Kontrollok

felsorolása

Azonosított

kockázat 3.


kének átlaga

Valószínű-

ség x

Hatás

összérték

Kontrollok

felsorolása

Részfolya-

mat 2.

Azonosított

kockázat 1.

A kockázatok

valószínűség ér-

tékeinek átlaga


kének átlaga

A kockáza-

tok hatás

összértékei-

nek átlaga

Valószínű-

ség x

Hatás

összérték

A kockázati

értékek át-

laga

Kontrollok

felsorolása

Azonosított

kockázat 2.


kének átlaga

Valószínű-

ség x

Hatás

összérték

Kontrollok

felsorolása

Azonosított

kockázat 3.


kének átlaga

Valószínű-

ség x

Hatás

összérték

Kontrollok

felsorolása

31/43

KOCKÁZATI LELTÁR

(MEGMARADÓ KOCKÁZATOK)


Főfolya-

mat meg-

nevezése

Folyamat-

gazda

Azonosított

kockázatok

MEGMARADÓ KOCKÁZATOK

Kezelési

stratégia

Szüks.

intézk.

Integr.

Koc-

kázatkez.

Int.

Terv vo-

natko-

zó pontja

Valószí-

nűség

Folyamat-

ra vetített

valószínűség

Hatás

Maradó

kockázati

érték

Folyamat

kockázati

értéke Értékelé-

si krit. 1.

Értékelé-

si krit. 2.

Értékelé-

si krit. 3.

Értékelé-

si krit. 4.

Hatás

összérték

Folyamat-

ra vetített

hatás

össz-

érték

Részfolya-

mat 1.

Azonosított

kockázat 1.

A kockáza-

tok valószí-

nűség értékei-nek átlaga

Kritériumok

értékének

átlaga

A kockáza-

tok hatás összérté-

kei-

nek átlaga

Valószínűség

x Hatás

összérték

A kockázati értékek

átlaga

Szükséges további in-

tézkedés (Elkerülés / Csökkentés / Áthárítás,

megosztás / Viselés)?

Azonosított

kockázat 2.

Kritériumok értékének

átlaga

Valószínűség x Hatás

összérték


tézkedés (Elkerülés /

Csökkentés / Áthárítás, megosztás / Viselés)?

Azonosított

kockázat 3.

Kritériumok

értékének

átlaga

Valószínűség

x Hatás

összérték


tézkedés (Elkerülés / Csökkentés / Áthárítás,


Részfolya-

mat 2.

Azonosított

kockázat 1.

A kockáza- tok valószí-

nűség értékei-

nek átlaga


átlaga

A kockáza-

tok hatás

összérté-kei-

nek átlaga


összérték

A kockázati

értékek átlaga




Azonosított

kockázat 2.


átlaga


összérték




Azonosított

kockázat 3.

Kritériumok

értékének

átlaga

Valószínűség

x Hatás

összérték



Csökkentés / Áthárítás,



Kelt.: ………………………., 20…. (év) ………………. (hónap) ….. (nap)

-------------------------------------------


32/43

5. függelék

Iktatószám:

KOCKÁZATÉRTÉKELÉSI KRITÉRIUM MÁTRIX

(PÉLDA)

HATÁS

Értékelési kritérium Értelmezés Érték

Kritérium 1.

Kritérium 2.

Kritérium 3.

Kritérium 4.

VALÓSZÍNŰSÉG

Szint Értelmezés Érték

Szint 1.

Szint 2.

Szint 3.

Szint 4.


Kelt.: ………………………., 20…. (év) ………………. (hónap) ….. (nap)

-------------------------------------------


33/43

6. függelék

Iktatószám:

A NEMZETGI AKKREDITÁLÓ HATÓSÁG

INTEGRÁLT KOCKÁZATKEZELÉSI INTÉZKEDÉSI TERVE


S.sz. Szükséges intézkedés Az intézkedés által kezelni

kívánt kockázat

Érintett folyamat,

projekt, szervezeti

egység

Beszámolás formája Határidő

Intézkedésért felelős

személy neve, munka-

köre, szervezeti egysége

Megvalósítás státusza

1.

2.

3.

4.

5.

6.


Kelt.: ………………………., 20…. (év) ………………. (hónap) ….. (nap)

-------------------------------------------


34/43

7. függelék

Iktatószám:


INTEGRITÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE


Szervezet megnevezése: Nemzeti Akkreditáló Hatóság

Melyik évre vonatkozik az intézkedési terv? ………….. évre

Az intézkedés intézkedési terven belüli sorszáma:

Az intézkedés megnevezése:

A feladat intézményi munkaterven belüli azonosító száma:

A feladat eredete (jogszabályi rendelkezés, belső utasítás, egyéb):

A feladat tervezett eredménye:

Az eredmény melyik intézményi célkitűzés megvalósítását szol-

gálja:

A szervezeten belüli felelős (név, beosztás, szervezeti egység, tele-

fonszám, e-mail cím):

A végrehajtásban közreműködő munkatársak száma:

Külső közreműködő / szervezet /:

Határidő: 20…. (év) ……………. (hónap) …. (nap)

A feladat ellátásnak költsége: …………..………,- Ft

A költség forrása:

Felülvizsgálat időpontja: 20…. (év) ……………. (hónap) …. (nap)

Egyéb (megjegyzés):

Az intézkedés tartalmának kifejtése:

Az intézkedés megvalósítása összességében várhatóan mennyire

bonyolult, erőforrás-igényes és kockázatos?

Kevéssé / Közepesen / Nagyon

(a megfelelő aláhízandó)

Az intézkedés megvalósítása várhatóan milyen mértékben erősíti a

közigazgatási szerv integritását?

Kevéssé / Közepesen / Nagyon

(a megfelelő aláhúzandó)

A táblázat intézkedésenként töltendő!


Kelt.: ………………………., 20…. (év) ………………. (hónap) ….. (nap)

-------------------------------------------


35/43

8. függelék

Iktatószám:


INTEGRITÁSJELENTÉSE

(AZ EGYES INTEGRITÁSI INTÉZKEDÉSEK BEMUTATÁSÁRA)

A(Z) …….. ÉVRŐL

Államigazgatási szerv megnevezése: Nemzeti Akkreditáló Hatóság

Alapul szolgáló intézkedési terv időbeli hatálya, a terv száma:

Az intézkedés fenti terven belüli sorszáma:

Az intézkedés megvalósulása (0-5 érték)*

Milyen célkitűzést szolgált,

az intézkedés a kitűzött célt elérte-e:

Mi volt a várható eredmény,

az intézkedés megvalósult-e:

Felelős személy, munkacsoport megnevezése:

Megvalósítási határidő (betartva, módosítva, túllépve): 20…. (év) ……………. (hónap) …. (nap)

Közreműködő személyek száma:

Ellenőrzés módja, annak felelőse,

az ellenőrzés soráén tett megállapítások:

A feladat ellátásának tényleges költségigénye: …………..………,- Ft

A költségigény forrása:

Az intézkedés során felmerült nehézségek:

Intézkedés kifejtése,

a megvalósítás menete, hatása:

Felmerül-e a folytatás igénye,

ha igen, azt mi teszi szükségessé:

Igen / Nem (a megfelelő aláhúzandó)

Kiajánlható jó gyakorlat:

A tervezett intézkedés mennyiben támogatta a szervezet integritását,

és ez miben mutatkozik meg:

A táblázat intézkedésenként töltendő!

* A szempontrendszerhez értékelő táblázat kapcsolódik, mely 0-5-ig terjedő skálán értékeli az egyes intézkedések megvalósulását,

mely értéket a táblázatban fel kell tüntetni. Az intézkedéshez kapcsolódó magasabb pontszám azt jelzi, hogy a tervezés, a végrehajtás

és a kitűzött cél szinkronban vannak egymással, amely pozitív hatással van a szervezet integritására. Az értékelés skálája a következő:

Intézkedés a tervben jelölt határidőben végrehajtásra került, a célzott hatás kiváltására alkalmas volt. 5

Intézkedés a tervben foglaltak szerint alapvetően végrehajtásra került, egyes (az eredményességet döntően nem

befolyásoló) részfeladatok azonban a kijelölt határidő után kerültek megvalósításra. 4

Intézkedés végrehajtása megkezdődött, de a tervezett határidő módosítása vált szükségessé. 3

Intézkedés végrehajtása megkezdődött, azonban határidőben nem fejeződött be, és annak módosítása nem lehetsé-

ges. 2

Intézkedés végrehajtása megkezdődött, azonban (az ellenőrzés tapasztalatai alapján) nem, vagy csak korlátozottan

képes a célzott hatás kiváltására, így annak újraértelmezése szükséges. 1

Intézkedés végrehajtása nem kezdődött meg. 0


Kelt.: ………………………., 20…. (év) ………………. (hónap) ….. (nap)

-------------------------------------------


36/43

9. függelék

Iktatószám:

INTEGRITÁS MENEDZSMENT ÉRTÉKELŐ LAP

(A NEMZETI AKKREDITÁLÓ HATÓSÁG

INTEGRITÁSI INTÉZKEDÉSEINEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL)

A(Z) …….. ÉVRŐL

A.) Az integritásirányítási rendszer működése

1 Az államigazgatási szervnél integritás tanácsadó kijelölése megtörtént. 2

2 Az integritás tanácsadó a hivatali szervezet vezetőjének közvetlen irányítása alatt áll. 2

3 Az integritás tanácsadó kijelölése a felettes szerv vezetőjének előzetes írásbeli egyetértése alapján történt. 2

4 Az integritás tanácsadó rendelkezik az előírt képesítési követelményekkel. 2

5 Az integritás tanácsadó feladata ellátása során a rendeletben meghatározott feladatokon túl további felada-

tokat nem lát el.

2

6 Az államigazgatási szerv rendelkezik az integritási és korrupciós kockázatok aktuális felmérésével. 1

7 Az államigazgatási szerv rendelkezik aktuális korrupció-megelőzési intézkedési tervvel. 1

8 Az államigazgatási szerv rendelkezik aktuális integritásjelentéssel. 1

9 Az integritás tanácsadó közreműködött az integritási és korrupciós kockázatok felmérésében. 1

10 Az integritás tanácsadó közreműködött a korrupció-megelőzési intézkedési terv elkészítésében. 1

11 Az integritás tanácsadó közreműködött az integritás jelentés elkészítésében. 1

12 Az integritás tanácsadó neve és elérhetősége, valamint a feladatiról és tevékenységéről szóló tájékoztató

hozzáférhető a szervezet intranetes felületén.

2

13 Az integritás tanácsadó neve és elérhetősége, valamint a tevékenységéről szóló tájékoztató bárki számára

elérhető a szervezet internetes felületén.

2

Összesen: 20

B.) A Nemzeti Akkreditáló Hatóság működése, működésének szabályai

1 A szervezeti célok teljesítése érdekében elvégzendő alapvető feladatok és a szervezeti egységek feladatai

egy folyamatosan aktualizált és hatályos szervezeti és működési szabályzatban kerültek meghatározásra.

4

2 A mindennapi munkavégzés során felmerült hiányosságok, a felmerült szabálytalanságok feltárásának, ki-

vizsgálásának és kezelésének kereteit és szabályait belső utasítás, eljárásrend állapítja meg. A jelentett ese-

tek kivizsgálásáról a felelős vezető gondoskodik.

4

3 A szervezet rendelkezik jogszabályok által előírt belső utasításokkal. 4

4 A szervezetben külön szabályozás rendelkezik a külső szakértők alkalmazásának feltételeiről. 4

5 A szervezet biztosítja pénzügyeinek, vagyontárgyainak és eszközeinek megfelelő kezelését, a gazdálkodá-

sára vonatkozó adatokat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

4

Összesen: 20

C.) Szervezeti stratégia, célkitűzések

1 A szervezetnek van nyilvánosan közzétett, a szervezet minden tagja által teljes körűen megismerhető, rend-

szeresen felülvizsgált stratégiája, amely rögzíti a szervezet stratégiai és operatív célrendszerét.

4

2 A szervezeti stratégiában szerepel a következők közül valamelyik: szervezeti kultúra javítása, integritás

fejlesztése, korrupció elleni fellépés témaköre.

4

3 A szervezet részt vett az Állami Számvevőszék önkéntes integritás felmérésében, és csatlakozott az Integ-

ritás Támogatók Köréhez.

4

4 A szervezet évközben is figyelemmel kíséri a korrupció-megelőzési intézkedési tervben foglaltak végrehaj-

tását, dokumentáltan értékeli a tapasztalatokat.

4

5 A vezetés iránymutatást ad a szervezet számára integráns működésének kialakításával kapcsolatban. 4

Összesen: 20

37/43

D.) Személyügyi menedzsment-intézkedések

1 A szervezet munkavállalói rendelkeznek aktualizált és hatályos munkaköri leírással. 2

2 A szervezet az új munkatársak számára előzetes felkészítést tart a beilleszkedés elősegítése érdekében,

amely – többek között – kitér az integritás és a korrupció-megelőzés témakörére is.

2

3 A szervezet a munkaerő-kiválasztás során figyelembe veszi a meghirdetett pozícióval szemben támasztott

követelményeket. A megfelelő kompetenciájú személyek kiválasztása érdekében biztosítja:

2

- a pozíció pályázat útján történő betöltését;

- a kiválasztás eljárás során vizsga vagy tudáskészség felmérését;

- a jelentkezők egyéni meghallgatására bizottság előtt kerül sor.

4 Az elmúlt egy évben a szervezet vezetői részt vettek korrupció elleni fellépéssel, etikus működéssel vagy

integritással kapcsolatos képzésen.

1

5 Az elmúlt egy évben a szervezet munkatársainak legalább 10%-a vett részt korrupció elleni fellépéssel, eti-

kus működéssel vagy integritással kapcsolatos képzésen.

1



1



1

Összesen: 10

E.) Kockázatok elemzése és kezelése

1 A szervezetben – a belső ellenőrzési feladatok megtervezésén túl – működik olyan, írásban is rögzített koc-

kázatkezelési rendszer, melynek keretében sor került a kockázatok rendszerszerű elemzésére, az elemzés

eredményeinek értékelésére, és az eredmények alapján kockázatkezelési intézkedések megtételére.

2

2 Az azonosított kockázati tényezők vonatkozásában meghatározásra került a bekövetkezésének valószínű-

sége, a szervre gyakorolt hatása. Az egyes kockázatokhoz rendelt értékek elektronikus formában rögzítésre

kerültek.

2

3 Biztosított az egyes kockázati tényezők csökkentése érdekében hozott intézkedések nyomon követése. Biz-

tosított az azonosított kockázatok év közbeni felülvizsgálata, valamint a kockázatkezelési folyamat elemei-

nek legalább évenkénti felülvizsgálata. Biztosított a felülvizsgálatok során feltárt hiányosságok kijavítása,

illetve a hatékonyabb feladatellátást biztosító módszerek és eszközök bevezetése.

2

4 A különböző kockázatkelési javaslatokról és intézkedésekről összefoglaló készül a szervezet vezetője ré-

szére.

2

5 A szervezet év közben is értékeli a kockázatkezelési tervekben foglalt intézkedések végrehajtását, az így

kapott eredményeket értékeli.

2

Összesen: 10

F.) Belső ellenőrzés és a kontroll-mechanizmusok működése

1 A szervezetnél működik a funkcionálisan is független, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, illetve a

magyarországi államháztartási belső ellenőrzési standardok előírásaival összhangban lévő belső ellenőrzés.

2

2 A szervezet rendelkezik rendszeres kockázatelemzéssel megalapozott éves ellenőrzési tervvel. 2

3 A szervezetnél a teljes működést lefedően meghatározásra kerültek a folyamatok, kijelölésre kerültek a fo-

lyamatgazdák és a szervezet rendelkezik a folyamatokhoz igazított naprakész, aktuális ellenőrzési nyom-

vonallal.

2

4 Biztosított, hogy az utalványozás kötelezettségvállalás és ellenjegyzés feladatai közül ugyanaz a személy

ne láthasson el egyszerre kettőt.

2

5 A szervezetnél érvényesül a folyamatba épített vezetői ellenőrzési rendszer, szükség esetén intézkedés tör-

ténik a hiányosságok kiküszöbölésére.

2

Összesen: 10

38/43

G.) Etikus és átlátható működés

1 A szervezet rendelkezik egy olyan, minden vezető és munkatárs számára megismerhető etikai szabályzat-

tal, amely pontosan körülhatárolja az etikus magatartással és az integritással kapcsolatos elvárásokat.

2

2 A szervezet munkatársai tisztában vannak azzal, hogy az integritás tanácsadóhoz fordulhatnak, tanácsot

kérhetnek hivatásetikai kérdésekben.

2

3 Hivatásetikai dilemmák vagy esettanulmányok elérhetőek a szervezet tagjai számára (például a szervezet

intranetes felületén).

2

4 A szervezet a közérdekű adatok vonatkozásában a közzétételi kötelezettségeinek eleget tesz. 2

5 A szervezet rendelkezik az érdekérvényesítők fogadására vonatkozó belső utasítással. 2

Összesen: 10

ÖSSZESÍTÉS

Vizsgált terület

Max. ér-

ték

Elért

érték

A. Az integritásirányítási rendszer működése 20

B. A szervezet működése, működésének szabályai 20

C. Szervezeti stratégia, célkitűzések 20

D. Személyügyi menedzsment-intézkedések 10

E. Kockázatok elemzése 10

F. Belső ellenőrzések és kontroll-mechanizmusok 10

G. Etikus és átlátható működés 10

Mindösszesen: 100


Kelt.: ………………………., 20…. (év) ………………. (hónap) ….. (nap)

-------------------------------------------


39/43

10. függelék

Iktatószám:

BEJELENTŐ LAP

SZERVEZETI INTEGRITÁST SÉRTŐ ESEMÉNYRŐL

Bejelentő, illetve meghallgatott neve:

Szervezete, szervezeti egysége:

Munkaköre:

Lakcíme:

Telefonszáma:

E-mail címe:

Bejelentés, illetve meghallgatás helyszíne:

Bejelentés, illetve meghallgatás időpontja:

Bejelenté, illetve meghallgatás módja: Személyen / Telefonon / Hivatalos levélben /

E-mailben (a megfelelő aláhúzandó)

Bejelentés, illetve meghallgatás leírása:

A szervezeti integritást sértő esemény észlelésének hely-színe:

A szervezeti integritást sértő esemény észlelésének idő-pontja:

A szervezeti integritást sértő esemény észlelésének mód-ja:

A szervezeti integritást sértő esemény elkövetésének, be-követ-

keztének feltételezett időpontja (ha ismert):

A szervezeti integritást sértő esemény vagy gyanú leírá-sa:

Stratégiától, célkitűzéstől, előírástól, jogszabálytól, belső utasí-

tástól való eltérés:

A szervezeti integritást sértő esemény által érintett folya-mat

vagy tevékenység:

A bejelentés korrupció gyanús: Igen / Nem


A szervezeti integritást sértő eseményhez vezető körül-mé-

nyek, tényezők:

40/43

A szervezeti integritást sértő esemény feltételezett gyanú-sított-

jának neve, munkaköre, szervezeti egysége (ha ismert):

A szervezeti integritást sértő esemény elkövetésének fel-tétele-

zett módja (ha ismert):

A szervezeti integritást sértő esemény előfordulásának gyakori-

sága:

Eseti / Időszakos / Rendszeres


Anyagi kár keletkezett: Igen / Nem


Az anyagi kár becsült mértéke (ha megállapítható):

……………………………,- Ft

A szervezeti integritást sértő eseményhez csatolt doku-mentu-

mok felsorolása:

Bejelentő, illetve meghallgatott nyilatkozatai:

- Bejelentő, illetve meghallgatott kéri-e személyes adatainak

zártan kezelését (anonimitás biztosítását):

Igen / Nem


- Bejelentő, illetve meghallgatott a bejelentéssel, eljá-rással

kapcsolatos további tájékoztatást milyen úton kéri:

Személyen / Telefonon / Hivatalos levélben /

E-mailben (a megfelelő aláhúzandó)

A Nemzeti Akkreditáló Hatóság tájékoztatta a bejelentőt, illetve meghallgatottat az Őt megillető jogokról és az Őt terhelő kötele-

zettségekről. Bejelentő, illetve meghallgatott tájékoztatást kapott arról, hogy az általa közölt adatok, információk tartalmának

valódiságáért büntetőjogi felelősséggel tartozik. Ha a bejelentő, illetve meghallgatott által közölt adatok megalapozatlannak bi-

zonyulnak, illetve az más személy becsületét jogtalanul sérti, vagy neki egyéb módon kárt okoz, az érintett személyes érdekei meg-

védésére jogi lépéseket kezdeményezhet bejelentő, illetve meghallgatott ellen. Bejelentő, illetve meghallgatott aláírásával bele-

egyezését adja ahhoz, hogy fenti adatait a Nemzeti Akkreditáló Hatóság Integritási Vizsgáló Bizottsága a szervezeti integritást

sértő esemény kivizsgálása és nyilvántartása céljából kezelje. Bejelentő, illetve meghallgatott aláírásával tanúsítja, hogy a fenti-

eknek megfelelő tájékoztatást megkapta, megértette és elfogadja.

Ha a bejelentés nem integritási vagy korrupciós eseményre vonatkozik, javasolt minősítése:

Panasz / Egyéb (közérdekű) bejelentés / Ket. vagy más ágazati jogszabály hatálya alá vagy

más hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó eset (a megfelelő aláhúzandó)

Integritás Vizsgáló Bizottság javaslata:

Kelt.: ……………………….……., 20….. (év) ..…………………………. (hónap) ……... (nap)

-----------------------------------------------

szervezeti integritást sértő eseményt

észlelő személy aláírása

-----------------------------------------------

átvevő (titkárságvezető) aláírása

41/43

11. függelék

Iktatószám:

NYILVÁNTARTÁS

INTEGRITÁSI ÉS KORRUPCIÓS KOCKÁZATOKRA VONATKOZÓ BEJELENTÉSEKRŐL

A(Z) ………. ÉVRŐL

S.sz.

Beér-

kezés

ideje

Beér-

kezés,

beje-

lentés

módja

Bejelentés

iktatószá-

ma (egyéb

azonosító

sz.)

Bejelen-

tő neve

Bejelen-

tő elér-

hetősége Bejelentés

tárgya

Érintett

szervezeti

egység,

személy

Megtett hi-

vatali intéz-

kedés

Intéz-

kedés

ideje

Intézke-

dés ikta-

tószáma

(egyéb

azonosí-

tó sz.)

Ügy le-

zárásá-

nak té-

nye, oka,

ideje

Bejelentő

tájékozta-

tásának

ideje

Bejelentő

tájékoz-ta-

tásának

módja

Tájékoztatás

iktatószáma

(egyéb azono-

sító sz.)

Tájékoztatás

mellőzésének

oka

Meg-

jegyzés Kérjük az adatokat a

továbbított példány-

ból törölni!

1.

2.

3.

4.

5.

6.


Kelt.: ………………………., 20…. (év) ………………. (hónap) ….. (nap)

-------------------------------------------


42/43

12. függelék

Iktatószám:

NYILVÁNTARTÁS

SZERVEZETI INTEGRITÁST SÉRTŐ ESEMÉNYEKRŐL

A(Z) ……… ÉVBEN

S.sz.

Érdekérvénye-

sítő és az általa

képviselt szer-

vezet neve

Talál-

kozó té-

mája,

célja

Találkozó

időpontja

Találkozó

helyszíne

Találkozón részt

vevő un-katársak

neve, szervezeti

egys.

Vezetői

engedély

(Van / Nincs)

Felettes vezető

tájékoztatásának

módja, ideje

Találkozó ered-

ménye, további lé-

pések

A találkozóról ké-

szült emlékez-tető?

(Igen / Nem)

Ha készült, emlékez-

tető, az hol érhető el?

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.


Kelt.: ………………………., 20…. (év) ………………. (hónap) ….. (nap)

-------------------------------------------


13. függelék

Iktatószám:

NYILVÁNTARTÁS

ÉRDEKÉRVÉNYESÍTŐKKEL TÖRTÉNT SZEMÉLYES TALÁLKOZÓKRÓL

A(Z) ……… ÉVBEN

S.sz.

Érdekérvénye-

sítő és az általa

képviselt szer-

vezet neve

Talál-

kozó té-

mája,

célja

Találkozó

időpontja

Találkozó

helyszíne

Találkozón részt

vevő un-katársak

neve, szervezeti

egys.

Vezetői

engedély

(Van / Nincs)

Felettes vezető

tájékoztatásának

módja, ideje

Találkozó ered-

ménye, további lé-

pések

A találkozóról ké-

szült emlékez-tető?

(Igen / Nem)

Ha készült, emlékez-

tető, az hol érhető el?

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.


Kelt.: ………………………., 20…. (év) ………………. (hónap) ….. (nap)

-------------------------------------------


Documents

Szabályzat a Nemzeti Akkreditáló Hatóság integrált ... · Az integrált kockázatkezelési rendszer működtetésének általános szabályai 7.1. Az integrált kockázatkezelési