XXI. évfolyam, 41. szám Lapunk olvasható a www.szekszard.hu honlapon is 2011. november 13.

SZEKSZÁRD VÁROS KÖZÉLETI HETILAPJA

Egy sárközi népviseletbe öltözött leányénekével kezdõdött az idei Illyés-nap aPTE Illyés Gyula Kar bejárata elõtti té-ren, a költõ szobra elõtt.

Ha nincs Illyés Gyula, kevesen tud-ják ma, hol van Felsõrácegres-puszta, sazt is, hol van Tolna megye – mutatottrá ünnepi beszédében prof. dr. Hor-váth Béla egyetemi tanár, a kar dékán-ja a magyar tudomány ünnepének ka-ri nyitóünnepségén. Illyés büszke voltarra, hogy „pusztafi”, bár sok kortársae jelzõt negatív elõjellel használta veleszemben – hangzott el. Dr. HorváthBéla szerint Illyés arra figyelmeztetmindenkit, hû európaiként „más né-pek elõtt” magyarként kell lennünkmagyarnak. A köszöntõt követõen dr. Horváth Béla, dr. Kurucz Rózsa ésdr. Nagy Janka Teodóra dékánhelyette-sek, majd dr. Haag Éva alpolgármester,

Németh Judit, az Illyés Gyula megyeikönyvtár igazgatója, valamint dr. Bak-sa Csaba, a Tolna Megyei Kormányhi-

vatal igazgatója koszorút helyeztek elIllyés Gyula szobránál.

(Folytatás a 2. oldalon.)

Sípos Márton-emlékversenyDél-dunántúli nagy csaták mellúszásban és pillangón

A kecskeméti uszodaavatás, a fõváros-ban zajló országos egyetemi és fõisko-lai bajnokság nem kedvezett Szek-szárd immár 32 éves múltra visszate-kintõ úszóseregszemléjének, a Sípos

Márton-emlékversenynek. Már abbóla szempontból, hogy egy-két, úgy-mond, nagy név eljöjjön és felálljona rajtkõre. A két pécsi, ismert mell-úszó, a már felnõtt válogatott Bodor

Richárd és Financsek Gábor sem tu-dott idén itt lenni, ami végül is a szek-szárdiak szempontjából jól jött ezena versenyen.

(Folytatás a 12. oldalon.)

A kutatóknak magasra kell tenniük a lécet…Idegen nyelvû publikációs kötetet mutattak be az idei Illyés-napon

FOT

Ó: M

ÁR

TO

NFA

I D

ÉN

ES

Christian Anikó átveszi az Illyés-plakettet dr. Horváth Bélától

2 2011. november 13.HÉTRŐL HÉTRE

A kutatóknak magasra kell tenniük a lécet…Idegen nyelvû publikációs kötetet mutattak be az idei Illyés-napon

(Folytatás az 1. oldalról.)– Ha a Pécsi Tudományegyetem tel-

jes jogú tagja akar lenni az Illyés Gyu-la Kar, akkor magasra kell tenniük a lé-cet, s a kutatóknak folyamatosan s egy-re többet kell publikálniuk – jelentet-te ki Horváth Béla dékán már a kar kon-ferenciatermében. Örömét fejezte ki,hogy immáron második alkalommaljelent meg idegen nyelvû publikációskötet, és szándékukban áll további ide-gen nyelvû anyagokat is kiadni. Dr. NagyJanka Teodóra elmondta: a nemzetkö-zi kapcsolatok megkívánják, hogy aszekszárdi eredményeket megmutat-hassák a világnak, s fontos újrafogal-mazni, megerõsíteni a kari identitást.A dékánhelyettes bemutatta az idei, Ily-lyés-napokra kiadott Acta Szekszardi-ensa évkönyvet, amely a XIII. kötet akar publikációs sorozatában. Húsz ide-gen nyelvû tanulmányt tartalmaz a leg-különbözõbb tudományterületekrõl,felvonultatva benne a doktori képzés-ben részt vevõ munkatársak lektorált,angol és német nyelvû tanulmányait.

Dr. Raffay Zoltán fõiskolai tanár, dr. Ku-rucz Rózsa, valamint dr. Jász Krisztinaezek után külön-külön bemutatták akötet publikációs anyagait, amelyekszámos szakterületet felölelnek A foly-tatásban három rövid elõadást hallhat-tak az érdeklõdõk: elõször dr. Töttõs Gá-bor Tolna megye és a Tolna megyeiekspanyol és portugál kapcsolatát tártafel, majd Varga István fõiskolai adjunk-tus elemezte a törvénytelenül szüle-tett gyermekek mindenkori jogi hely-zetét, s az egyes korokra jellemzõ tár-sadalmi viszonyulást e jelenséghez.Varga Anikó neveléstudomány szakos(MA) hallgató elõadása már a fenntart-hatóságra nevelés lehetõségeirõl szólta 3–12 éves korosztály körében. Az es-ti Illyés-emlékünnepségen Illyés Gyu-la Üveghegy és Haza a magasban cí-mû költeményeit hallhattuk OrbánGyörgy és Kálóczi Andrea elõadásá-ban. A mûsor után átadták az Illyés-emlékplaketteket. A plakett elsõ foko-zatát vehette át oktatói és tudományosszakmai munkájának elismeréseként,

emberi hozzáállása díjazásaként, agyógytestnevelés oktatásának megújítá-sáért az 1983 óta az intézményben dol-gozó Christian Anikó adjunktus, vala-mint az IGYK Kollégiumának gond-noka, Farkas Józsefné, aki lelkiismere-tes munkája elismeréseként kapta akitüntetést. Fábián Balázs, az OTPBank Dél-dunántúli Regionális Igazga-tóságának ügyvezetõ igazgatója a pla-kett társadalmi kapcsolatok fokozatátvehette át, amit a pénzintézet részérõlérkezett támogatásokért való közben-járásáért ítéltek oda. Diákként a kül-földi tartózkodás komoly anyagi ter-het jelent az Erasmus- és egyéb ösz-töndíjas diákok számára, ezért azIGYK Illyés Gyula Irodalmi Alapítvá-nya két hallgatót részesített harminc-ezer forintos pénzjutalomban ösztön-díjazásukon kívül: Mándity Diánát ésBódis Dávidot (mindketten harmad-éves turizmus-vendéglátás szakos hall-gatók.) A díjátadót pohárköszöntõ éssvédasztalos beszélgetés zárta a fõis-kola aulájában. Gyimóthy Levente

Szekszárdi borászokaz Év Bortermelõjedíj jelöltjei között

A Magyar Bor Akadémia az Év Borter-melõje címû pályázatára érkezett közelezer javaslat közül az 5 legtöbb jelöléstkapott borász neve között 3 szekszár-di is van – írja a boraszportal.hu. Íme alista: „Áts Károly, a Royal Tokaji Borá-szat fõborásza, Dúzsi Tamás, a Szekszár-don tevékenykedõ koronázatlanrozékirály, Heimann Zoltán családjá-ban már a 10. generáció foglalkozikSzekszárdon borkészítéssel, idén õ kap-ta a Németországban alapított „Év Eu-rópai Borszakértõje” díjat. Gálné Dig-nisz Éva, a Kunsági borvidék és Ma-gyarország elsõ és eddig egyetlenhölgyjelöltje, valamint Vida Péter szek-szárdi borász, aki senkit nem enged ha-za pincéjébõl felejthetetlen élményekés szellemi útravaló nélkül.”

Alapjaiban alakul át az egészségügyHárom olyan terület szabályozásáróldöntött november 2-ai ülésén a kor-mány, melyek átszervezése alapvetõ ha-tással lesz az egészségügyi rendszerre –jelentette be szerdán Szócska Miklós. AzEgészségbiztosítási Alapot érintõ intéz-kedések mellett átalakul a gyógyszer-tá-mogatási rendszer, valamint módosul-nak egyes egészségügyi törvények is.

A kormány a jelenlegi feszült társa-dalmi és gazdasági helyzetben is fon-tosnak tartja azokat a célokat, amelye-ket megalakulásakor kinyilvánított. Azadósságcsökkentés és a munkahelyte-remtés mellett szükséges az átszerve-zések folytatása, ebbe a sorba illeszked-nek a kormány által szerdán elfogadottegészségügyi rendszert érintõ változta-tások – mondta a kormányszóvivõi tá-

jékoztatón Giró-Szász András. A kor-mányszóvivõ hangsúlyozta, az átalakí-tásokkal átláthatóbbá, egyszerûbbé, tu-datosabbá válik a rendszer.

Az elmúlt tíz évben százmilliárdokatvontak ki az egészségügybõl, akár a be-tegellátást, akár az egészségbiztosításialapot nézzük. Ennek volt a következ-ménye a várólisták meghosszabbodá-sa, a kórházak zömének eladósodása, il-letve az orvosokat, ápolókat egyarántérintõ pályaelhagyás és elvándorlás je-lensége – sorolta a kormányszóvivõ.

Giró-Szász András hangsúlyozta, hogya kormány a gyógyszer-támogatási rend-szer tekintetében egy átlátható, a betegtájékozottságát, együttmûködését elõ-segítõ rendszert kíván létrehozni, mely-ben a gyógyszerellátás garantált és bizto-

sított. Hozzátette: ez a rendszer a lakos-ság tudatos gyógyszerfelhasználását ösz-tönzi, és támogatja az orvosokkal együtt-mûködõ állampolgárokat. A részletekrõlszólva Szócska Miklós államtitkár arróltájékoztatott, hogy 2012-tõl bevezetik azelektronikus receptet, és a betegségre-giszter létrehozására is megkapták a fel-hatalmazást. A közgyógyellátást is érintia szabályozás, ennek megfelelõen a pre-ferált referencia ársávba tartozó gyógy-szereket lehet csak rendelni.

Döntöttek az egészségszervezésiszabályozásról is, melynek mentén aterületi ellátási kötelezettségeket és ka-pacitásokat tudja szabályozni a kor-mány. A jövõben egyértelmû lesz, hogyki, hol jut ellátáshoz – húzta alá Szócs-ka Miklós. (kormany.hu)

Kerékpáros napA szekszárdi sport- és szabadidõköz-pont (Szekszárd, Keselyûsi u. 3.) „A ke-rékpáros közlekedés infrastrukturálisfeltételeinek javítása Szekszárdon” cí-mû, KEOP-2009-6.2.0.A azonosító jelûpályázat keretében 2011. október 19-énkerékpáros napot szervezett a szekszár-di sportcsarnok környékén. A rendez-vény folyamán KRESZ-vetélkedõ (el-méleti teszt és gyakorlati feladatok), in-gyenes kerékpárszerviz és kerékpáro-zással kapcsolatos ajándéksorsolás vár-ta a kilátogatókat. A legtöbb kerékpá-rost megmozgató iskola különdíját aszekszárdi Babits Mihály Általános Is-

kola nyerte. A program keretében ke-rült átadásra a sportcsarnok pályázatkeretében megvalósított két darab ke-rékpártárolója. A projekt az Új Széche-nyi-terv által, az Európai Regionális Fej-lesztési Alap társfinanszírozásával 9 975 000 forint együttes forrásból va-lósul meg. A program együttmûködõpartnerei: Két Kerék Centrum Kerék-párszaküzlet, Tolna Megyei Rendõr-fõ-kapitányság Baleset-megelõzési Bizott-ság, Zöldtárs Alapítvány. A projekt rajz-és fotópályázattal folytatódik, amely-nek eredményhirdetésére várhatóannovember közepén kerül sor.

Döntöttek a THMmértékérõl

A felszámítható kamatok és a teljeshiteldíjmutató (thm) lehetséges maxi-mumának korlátozásáról döntött az Or-szággyûlés, így azok mértéke a jövõ év-tõl nem lehet 24 százalékponttal több ajegybanki alapkamatnál. Kivételt jelente-nek a magasabb kockázatú és költségûáruhitelek, illetve a hitelkártyához kap-csolódó kölcsönök. Ha magánszemélyad kölcsönt másnak, a kamat nem lehet-ne több a jelenleg 6 százalékos jegyban-ki alapkamat 24 százalékponttal növeltmértékénél. A Ptk. szerint január 1-jétõlaz ennél nagyobb mértékû kamat sem-mis. Pénzügyi intézmény nem nyújthatolyan kölcsönt, amelynek THM-je 24százalékponttal több, mint a jegybankialapkamat. Hitelkártya-szerzõdéshezvagy fizetési számlához kapcsolódó, va-lamint – a gépjármûvek kivételével – atartós fogyasztási cikkek megvásárlásá-hoz és szolgáltatások igénybevételéheznyújtott kölcsön thm-je a jelenlegi ka-matszint mellett maximum 45 százaléklehet – írta a penzcentrum.hu.

2011. november 13.3

HÉTRŐL HÉTRE

MIRE FIGYELJÜNK BIZTOSÍTÓVÁLTÁSNÁL?November van, és javában dúl a

gépjármű-felelősségbiztosítási

kampány. Mennyiben tér el az

idei az előző éviektől? – erről kér-

deztük Nagyné Glück Éva függet-

len biztosítási tanácsadót, a

KOMPOZITER Kft. munkatársát.

– Az elõzõ évekhez hasonlóan októbervégén kellett közzétenniük a biztosí-tótársaságoknak a 2012. évre vonatko-zó gépjármû-felelõsségbiztosítási tari-fáikat. Általánosságban elmondható,hogy tavalyhoz képest tovább csök-kentek az átlagdíjak. Van azonban egylényegi változás: 2012. január 1-jétõlvárhatóan a biztosítótársaságoknak(bár még nincs elfogadott jogszabályerre vonatkozóan) gépjármû-felelõs-ségbiztosítási bevételeik 30 százalékátbaleseti adó címén be kell fizetniük aközponti költségvetésbe. Az október-ben közzétett díjak értelemszerûen ezta többletterhet még nem tartalmazzák.Ezért azt javasoljuk, hogy a véglegesdöntéssel várjanak egy kicsit, és tájéko-zódjanak a tanácsadóknál.

– Mennyi idõnk van a gondolko-dásra? Mi a biztosítóváltás határ-ideje?

– A meglévõ szerzõdés felmondásá-ra 2011. november 30-ig van lehetõség,az új biztosítást pedig 2011. december

31-ig kell megkötni. Mind a felmondá-sok, mind az új szerzõdések ügyinté-zésében segítünk ügyfeleinknek.

– Milyen új elemek jelentek meg azidei kampányban?

– A biztosítók között nagyon éles averseny, a díjverseny mellett az ismertkedvezményeken túl (például gyerek-kedvezmény, együttkötési kedvez-mény) új kiegészítõk is megjelentekpiacon. Újdonság például a gyorshaj-tásra köthetõ kiegészítõ módozat.Azonban nagyon fontos, hogy tisztá-ban legyünk ezeknek a pontos feltéte-leivel és hatásaival. Idén talán még azeddigieknél is nehezebb eligazodni adíjak rengetegében, ezért minden-képpen célszerû szakember tanácsátigénybe venni. Független tanácsadó-ként, más néven alkuszként díjmente-sen segítünk ügyfeleinknek eligazod-ni a díjak között és adunk tanácsot,felvilágosítást.

– Csak a díj és a különbözõ kiegé-szítõk a fontosak a döntés megho-zatalánál?

– Véleményem szerint nem lehetcsak erre leszûkíteni a kérdést. Mi min-dig elmondjuk ügyfeleinknek, hogy mi-lyen szempontokra kell figyelni a bizto-sítási szerzõdések megkötésénél. Na-gyon fontos az is, hogy az adott biz-

tosító milyen szolgáltatási háttérrel, kár-rendezéssel rendelkezik, hiszen akkorderül ki, hogy jól döntöttünk-e, amikorkárt szenvedünk vagy okozunk.

– Miért fontos ez, hiszen a gépjár-mû-felelõsségbiztosítás helyettemmegtéríti az általam okozott kárt?

– Ez igaz, azonban, ha a biztosítónem áll helyt, vagyis nem fizeti ki az ál-talam okozott kárt, a károsult engem isperelhet kártérítésért.

– Az utóbbi években megnõtt az on-line alkuszok szerepe, ez hogyanbefolyásolja az önök munkáját?

– Mi azt valljuk, hogy a biztosítás,mint a pénzügyi szakmák általában,igényli a személyes találkozást, az ügy-felek szeretnek a szemébe nézni annak,akire a biztonságukat vagy a pénzüketbízzák. Az alkusz munkája a biztosításmegkötésével csak megkezdõdik, és azáltalunk nyújtott szolgáltatásokkal vá-lik teljessé. Nagyon fontos, hogy az ügy-félnek legyen hova bemenni, személye-sen megkeresnie azt, akinél szerzõdéstkötött, és a segítségét igénybe venniolyan adminisztratív problémáknál,mint például a csekkek kiküldésénekelmaradása, az igazolólapok, zöldkártyabeszerzése, esetleg a kárügyintézés.Mindezek mellett a biztosítótársaságoknagy részénél rajtunk keresztül is meg-

kapják ügyfeleink azokat a kedvezmé-nyeket, amiket az online kötéseknél. Mia személyes ügyintézéssel, kapcsolat-tartással tudjuk ezt kiegészíteni.

– Hol találják meg önöket az ügy-felek?

– Immár 3 éve nyitottuk meg iro-dánkat Szekszárdon az Obsitos Ház-ban, a Garay tér 14–16. szám alatt. Ittvárjuk ügyfeleinket minden biztosí-tási problémával, kérdéssel. Az állan-dóságot és a szakmai segítséget tud-juk kínálni partnereinknek. Mon-dom ezt azért, mert úgy érzékeljük,hogy a különbözõ biztosítók egyreinkább központosítják az ügyfélszol-gálatot, és a direkt, személyes ügyfél-kapcsolat kezd egy kicsit háttérbeszorulni. Mi egy helyszínen, függet-len tanácsadóként, évtizedes szak-mai múlttal a hátunk mögött 12 biz-tosító partnereinek tudunk segíteniaz ügyintézésben.

Elérhetőségeink:

KOMPOZITER Gazdasági Tanácsadó és Biztosítási Alkusz Kft. 7100 Szekszárd, Garay tér 14–16.Telefon: 74/672-298.Mobil: 06-20/255-6233.email: info@kompoziter.hu.

(x)

Csend, gyász, emlékezés. Miként november negyedikén az egészországban, úgy Szekszárdon is megemlékeztek az 1956-os forra-dalom és szabadságharc vérbefojtásának 55. évfordulójáról. ASzent István téri emlékmûnél tartott csendes összejövetelen tu-catnyian gyújtottak gyertyát és mécsest az 56-os mártírok emléké-re. Az emlékezõk között volt a város képviseletében dr. Haag Évaés Ács Rezsõ alpolgármesterek, továbbá Csillagné Szánthó Polixé-na, Kõvári László, Lemle Béláné, Máté Péter és dr. Tóth Gyula ön-kormányzati képviselõk is.

Az emlékezés lángjai Az Országgyûlés elõtt azigazságszolgáltatási reform

Az Országgyûlés tárgysorozatba vettea bírósági és ügyészségi szervezet átala-kítására vonatkozó törvényjavaslato-kat – jelentette be Lázár János, a Fideszfrakcióvezetõje október 2-ai sajtótájé-koztatóján, ahol Navracsics Tibor köz-igazgatási és igazságügyi miniszter ésÁder János EP-képviselõ, a koncepcióelõkészítõje ismertette a tervezet rész-leteit.

Navracsics Tibor elmondta: a bíró-ság és az ügyészség függetlenségeolyan alapvetõ érték, amin az új jog-szabályok sem változtatnak, és nincs isolyan politikai szereplõ, aki ezen vál-toztatna.

A másik szempont legalább ilyenfontos: meg kell teremtenünk azo-kat a jogszabályi feltételeket, ame-lyek a személyzeti ügyek és az intéz-ményépítés területén hatékonnyáteszik a magyar igazságszolgáltatást– hangsúlyozta a miniszter. Mi azttapasztaljuk – és az állampolgári ta-pasztalok is ezt támasztják alá –,hogy az igazságszolgáltatás sok eset-ben olyan lassan mûködik, hogy aza jogbiztonságba vetett hitet fenye-geti – világított rá Navracsics Tibor.Ha egy állampolgár ésszerû határ-idõn belül nem remélhet jogorvos-

latot a bíróságoktól, ügyészségektõl,akkor nem fog bízni ezekben az in-tézményekben, és inkább az alterna-tív utat fogja keresni, ami a jogálla-mi berendezkedés alapjait fenyege-ti – nyomatékosította.

A törvényjavaslatok célja a hatékonymûködés és az átlátható, tiszta viszo-nyok megteremtése az igazságszolgál-tatásban – foglalta össze a közigazgatá-si és igazságügyi miniszter.

Áder János EP-képviselõ elmond-ta: az igazságszolgáltatás területénsürgõs beavatkozásra van szükség,ilyen például a hatalmas felhalmo-zott ügyhátralék, vagy az igazságügy-ben dolgozók jövedelmi viszonyai-nak rendezése. Áder János bejelen-tette azt is, hogy csökkenteni szeret-nék a bírák adminisztrációs terheit,mert felmérések szerint nagyobbügyekben munkaidejük felét is ad-minisztrációra fordítják. Ezért 200fõvel növelik a bírósági ügyintézõk,180 fõvel a bírósági titkárok számát,és 20 új ügyészi státuszt is meghir-detnek. Rendezik a bírók címpótlé-kát is, illetve az ügyészek jövedelméta bírókéhoz igazítják. A bírák 13. ha-vi fizetése beépül az alapbérükbe –tájékoztatott.

Az utolsó szabad, még reménykedõnap volt 1956. november 3. Ötvenötévvel késõbb ezen a napon emlékezettmeg Kovács Gábor, muzsikus, megze-nésített, súlyos versekkel, a dicsõ forra-dalomról, amely 500 évvel Nándorfe-hérvár után újra megmutatta, hogy amagyar nemzetet nem söpörheti elegy óriási, megdönthetetlennek hitthatalom. A Szekszárdon elõször az Ily-lyés Gyula megyei könyvtárban bemu-tatott mûsor nemcsak a múltról, de a jö-võhöz is szól.

Fohásszal indult a megemlékezésBüki Attilától, aki nem véletlenül a ma-gyar nyelv ügyéért többször felszóla-ló Felsõbüki Nagy Pál születésének220. évfordulójára (1997) írta meg kö-nyörgését szép szavakért, a „lelkünk-bõl felszökõ igénk”, legbelsõbb sajá-tunk megõrzéséért. A Félelmen túli...tartományban ezek mindig velünkmaradnak, és még a pengénél is erõ-sebbek. Nagy Gáspár erõteljes verseiszemet szúrtak a hatalomnak, mégisGyönyörû bûnt hagyott ránk, a láza-dást. Az iszonyú, bensõnkig hatoló fáj-dalmaknak ellen kell állni, és lázadni,lázadni, Kovács Gábor elõadásábanegyre hevesebben lázadni. Miközbena szavakat még jobban el kellett búj-tatni.

A Történeti Hivatalból kiadott doku-mentumok szerint éppen innen, Tolnamegyébõl, Szekszárdról érkezett többfeljelentés Nagy Gáspár ellen, és javas-latok, hogy hogyan bánjon el vele a ha-talom – mondta el Kovács Gábor. Kény-telen volt hát még inkább rejteni a gon-dolatait, és az 1571. októberi, a legyõz-hetetlennek gondolt török armada ve-reségével végzõdött, lepantói csatáróladott szatirikus rádiótudósításnak ál-cázni, amit 1956 októberérõl gondolt.A magyar forradalom, bár gyõzelme rö-

vid életû volt, példát jelentett a világ-nak, és megingatta a szovjeturalmat.

Kiss Benedek Balassiádájában nemegyszerûen történelmi környezetbehelyezi ’56 eseményeit és a magyarnemzet sorsát, de úgy írja versét, mintaz elsõ kiemelkedõ magyar költõ: Balas-si-strófákban, a rá jellemzõ versszer-kesztéssel: keretbe ágyazva. Az elsõ ésutolsó versszakban segítséget kér azÚristentõl a nemzet megtartásáért. Ko-vács Gábor is egy XVI. századi ének-mondó módjára adta elõ a verset, dekemény akkordok következtek, ami-kor a jövõ generációk elsorvasztásáról,hitük és lassan országuk elvesztésérõldalolt.

Kiss Benedek kortárs költõ ennek aversének is köszönheti, hogy kiérde-melte a rangos irodalmi díjat a BalassiBálint-emlékkardot 2003-ban. Ezzel adíjjal a magyar líra élvonalába tartozó,európai szellemiségû költõket, vala-mint a magyar költészetet – köztük Ba-lassi verseit – fordító idegen anyanyel-vû külföldi irodalmárokat tüntetik ki. Adíjat 1999-ben Nagy Gáspár, 1998Döbrentei Kornél kapta.

– Mindig ott kísértett körülöttem ’56 –fordította személyes hangvételûre amegemlékezést Kovács Gábor. Miutánleszerelt a katonaságtól, megismerte az’56-ban elõször halálra, aztán életfogy-tiglanra ítélt, majd több mint 10 év utánszabadon engedett Tóth Károlyt, aki az-óta atyai jó barátja. Megírta az emlékira-tait És mégis itt vagyunk címmel. Rajtakeresztül számos 56-ossal hozta össze asors Pongrátz Gergelytõl SinkovicsLászlón át nagyon sokakkal. Sok évvel

ezelõtt meghívták egy megemlékezés-re, ahol szintén az ezt követõen elõ-adott Kócos címû dalt énekelte, a ma iselfogadható egészségben a Rábaköz-ben élõ Máté Imrétõl. Sinkovics utánaodament Kovács Gáborhoz: –Te tudodkirõl énekeltél? – Persze, a Máté Imrebácsi írta ezt a verset. – Kócos valóbanlétezett, ott halt meg mellettem. Azótamár azt is tudjuk, hogy Szabó Ilonánakhívták. Megszólalt a ki nem kristályo-sodott „népdal” szövege síró, felháboro-dott bluesos hangon: „Kócost, a karcsúszõke lányt a Corvin köz hadából szíventalálta egy golyó…”, és mindannyiónkatszíven találta.

Regényes és hihetetlen találkozások-ról mesélt Kovács Gábor, ’56-osokról,akik egykor ugyanazon a teherautónmenekültek nyugat felé különbözõirányba. Nem is tudtak egymásról, ésidén tavasszal Bonyhádon összehoztaõket a sors. Még mindig sok mindenrõlnem tudunk, nem tudhatunk ’56-talkapcsolatban, akik pedig mesélhetné-nek, azok egyre fogynak.

Egy nagyon súlyos vers következettDöbrentei Kornéltól. A dermesztõ Ha-lottak napi vers legalább annyira amúltról, mint a jelenrõl, kiárusított or-szágunkról beszél, a csalódottságról, ki-ábrándultságról, a „nem üszkösödõvádról”. Azért egy bizonytalan remény-sugár pislákol: „a láng riadtan verdes”:S.O.S. S.O.S. Kovács Gábor a gitárján le-játszott morzejelekkel küldte szét a se-gélykérés nemzetközi jelét, hátha vala-ki meghallja a távolból.

Kovács számára ez a költemény olyerõsen hat, mint Illyés Gyula Egy mon-dat a zsarnokságról címû verse, egy-más mellé állíthatók. A súlyos vádak-ról pedig Jelenczki István Háború anemzet ellen címû négyrészes doku-mentumfilmje szól.

Az 50 éves évfordulóra, ahogy Ko-vács Gábor mondta, a hatalom az õszö-di beszéddel kezdõdõen aljas indoktólvezetve készült. Közben a több tízezrestömegben mindenütt az visszhang-zott: ’56, ’56, ’56, ’56. A 2006-os forra-dalom himnuszának kiáltották ki Ko-vács Gábor lelkesítõ, a jövõbe, az õsökpéldáját látva, biztatón tekintõ, a múltörökségét, a nemzet sorsát az új gene-rációk kezébe adó Nemzeti dal 2006 cí-mû szerzeményét, amelyet késõbbPapp Lajos professzor A nemzet dalá-nak keresztelt át. Kovács Etelka

4 2011. november 13.HÉTRŐL HÉTRE

„A magyar forradalom példát jelentett a világnak”Kovács Gábor megemlékezõ mûsora a megyei könyvtárban

4x5 órás internet- tanfolyam hétfõnként9-13 óráig a megyei

könyvtárban. Kezdés november 21-én.Részvételi díj: 5000 Ft.

FOT

Ó: H

OLL

EN

DU

S JÁ

NO

S

Immár második alkalommal volt a

Léleképítő című előadás-sorozat

vendége Koltay Gábor neves film-

rendező november 7-én, hétfőn. Az

alkotó 2004-ben járt már itt, akkor

Trianon című filmjét is láthatta a

közönség. A történelmi témákat elő-

szeretettel feldolgozó filmes (Hon-

foglalás, István, a király, Horthy, a

kormányzó, Adjátok vissza a hegye-

imet, Sacra Corona ...), most Lesz-e

felemelkedés? címmel tartott elő-

adást, amelyből végig a magyarság

iránti mély felelősségérzet és aggo-

dalom csengett ki. Koltay Gábor

szerint Magyarország a lelki-szel-

lemi szétesettség állapotában van,

aminek egyik fő oka az általános

elszegényedés.

Szegényebben élünk, mint húsz éve,az ország tízmilliós lakosságából öt ésfél millióan a létminimum alatt élnek,sokan még ennél rosszabbul – hívtafel a figyelmet a rendezõ. – A sajtóban– fõként a kereskedelmi médiában –azonban ennek az ellenkezõje jelenikmeg, mintha minden a legnagyobbrendben lenne. Primitív vetélkedõk,alacsony színvonalú valóságshow-k te-relik el az emberek figyelmét a valós ál-lapotokról, természetesen nem vélet-lenül. – A rendszerváltáskor érzett eufó-ria, amikor a diktatúra után mindenkiegy jobb kedvû, gazdagabb, tör-ténelmét és értékeit felismerõ világravágyott, azóta szertefoszlott – mondtaa rendezõ. Az emberek kiábrándultakés a nemzeti sorskérdésekben sincsegység. A legjellemzõbb példa a 2004.december 5-ei népszavazás volt erre,amikor a határon túli magyarok szá-mára kedvezményesen megadandómagyar állampolgárságról dönthetetta lakosság. A nyolcmillió szavazóképesállampolgár közül ötmillió el se ment,a hárommillió szavazóból pedig más-fél millió nemet mondott.

Persze a XX. század történései utánnagy dolog, hogy még ennyien va-gyunk többé-kevésbé együtt gondol-kodók, ám ez kevés – intett az elõadó,és Nemeskürthy Istvánt idézte: „Ki-sebbségben vagyunk saját hazánk-ban”. Koltay Gábor elõadásában a leg-fontosabb nemzeti sorskérdésként anépességfogyást jelölte meg, amit tra-gikus statisztikai adatokkal is alátá-masztott: „1956 óta abortuszok révén6,8 millió jövendõbeli honfitársunkatgyilkoltuk meg. Egy mai magyar szülõ-képes nõ átlagosan kevesebb mint 1,3gyermeket szül, ami még egy házaspárreprodukálására sem elegendõ. Ha ezígy folytatódik, 50-60 év múlva el fogfogyni a magyar népesség – vázolta fela sötét jövõt. Az elszakított nemzettes-teken, a diaszpórában az asszimilációmiatt még rosszabb a helyzet. A gyere-

kek nagy része már nem beszél magya-rul, beolvadnak, és nem fognak magya-rul gondolkodni sem. Ez a folyamatmég agresszívebben folyik, mint arendszerváltás elõtt, hiába van a szom-szédos országokban is demokrácia, hi-ába az EU-tagság. A nagy tévécsator-nák ezzel nem foglalkoznak – utalt is-mét a mai magyar médiaviszonyokra.

Súlyos gond az is, hogy az embereknem ismerik a saját történelmüket,emiatt nincs nemzeti öntudatuk sem.Hiányossága ez a történelemoktatás-nak is. Döbbenetes például, hogy az1920-as trianoni békeszerzõdés aláírá-sának évfordulójára emlékezõ nemze-ti összetartozás napját, június 4-t, me-lyet 2010. május 31-én a jelenlegi kor-mány javaslatára nemzeti emléknappányilvánított az országgyûlés, a legtöbbiskolában egyáltalán nem tartják meg.József Attila: Nem, nem, soha címû ver-se pedig még 2000-ben sem volt ben-ne a költõ összes mûveit tartalmazókötetben.

Pedig Trianont és annak elõzménye-it is meg kellene ismerni, s azt a bámu-latos teljesítményt is, ahogyan a meg-csonkított ország 15 év alatt nem csaktalpra állt, de a közepesen fejlett euró-pai országok közé küzdötte fel magát –mutatott rá az alkotó. Hogyan valósul-hatott ez meg? Kellettek hozzá nagy for-mátumú politikusok (Horthy Miklós,Bethlen István, Klebersberg Kuno), deõk is csak azért tudták az ország szeke-rét kiemelni a kátyúból, mert az embe-rek lelkében még élt a hit és a nemzet-tudat, amit õk elõ tudták hozni. Intéz-kedéseikkel azt mozdították elõ, hogyaz elemi iskoláktól az egyetemekig ki-mûvelt emberfõk, egy felelõsen gon-dolkodni tudó szellemi réteg jöjjön lét-re. Errõl semmit sem tudnak a fiatal ge-nerációk.

– Félelemmel teli emberek alkotjáka nemzetet, nem felemelt fejû, öntuda-tos polgárok – szögezte le késõbbKoltay Gábor, aki a családok szerepé-

rõl, az összetartó, biz-tonságot jelentõ közös-ségekrõl is beszélt.Koltay Gábor égetõenszükségesnek látja aziskolai oktatás megvál-toztatását, a fiatal gene-rációk nemzettudatá-nak erõsítését is, hi-szen azt nekik kellenemajd továbbadniuk azutódaiknak.

Az elõadó végig ke-rülte az aktuálpolitikaitémákat, a jelenlegikormányfõrõl azonbanmegjegyezte: egy totáli-san kifosztott és szétlo-pott ország élén hatal-mas külföldi nyomásközepette igyekszik

nemzeti értékeket felmutatni. De na-gyon nehéz lehet úgy állnia a világ ha-talmasaival szemben, hogy eközbenidehaza nagy a széthúzás. Márpedig atét hatalmas. Ha nem alakul ki az em-berekben a nemzeti összetartozás ér-zése, akkor egyszerû szolgáló és szolgál-tató néppé fogunk zülleni – fi-gyelmeztetett Koltay Gábor, aki filmjei-vel igyekszik elõsegíteni, hogy ez a fo-lyamat megváltozzon.

MAGYARORSZÁG

MEGSEMMISÜL?

– Milyen élet vár a magyarságra önszerint, ha egyszer valóban csakhat és fél millióan maradunk? –kérdeztük Koltay Gábort az elõ-adás után.

– Ha lélekszámunkban rohamosan fo-

gyunk, és ezt az életteret elfoglalják má-sok – mert jönnek már most is, csakazért vagyunk még tízmillóan, mert õkpótolják azt, amit a természetes népsza-porulat nem –, az Magyarország meg-semmisülését jelenti. A magyar nemzetmindig befogadó volt, de ha az õslakosokszáma rohamosan csökken, akkor papí-ron lehet majd Magyarországnak nevez-ni ezt a hazát, de egyre kevésbé fog ha-sonlítani arra, ami itt több mint ezer évelétezik. Akkor a magyar értékek és a ma-gyar érdekek háttérbe szorulnak. Hiszenha sok millióan bejönnek, akkor hozzáka maguk kultúráját is, és nem Petõfi Sán-dort, meg Ady Endrét.– Ön szerint hogyan lehetne a ma-gyar kérdést megoldani a Kárpát-medencében? Hiszen módszeresasszimilációs törekvések vannakRomániában, nem beszélve az uk-rajnai vagy szlovákiai magyar ki-sebbségrõl.

– Láthatjuk, az EU nem oldja meg anemzetiségi problémákat. Egy politi-kusnak errõl árnyaltabban kell fogal-maznia, de egy újságíró, egy filmes, aszellem emberei beszélhetnek nyíltab-ban is. Meg kéne találni minden or-szágban azon értelmes embereket,akik jól látják a helyzetet, s le kelleneõket ültetni egymással, hogy beszél-gessenek. A tévécsatornák pedig teretadhatnának ezeknek az okos gondola-toknak, hiszen milliárdok állnak a ren-delkezésükre, csak nem ilyen mûso-rokra fordítják. Mert amíg ezt nemtudjuk kibeszélni, addig soha nem leszbéke. Cser Ildikó

52011. november 13.HÉTRŐL HÉTRE

Lesz-e felemelkedés?Koltay Gábor filmrendezõ a Léleképítõn

FOT

Ó: H

OLL

EN

DU

S JÁ

NO

S

2011. november 13.KULTÚRA

6

„Ez az én testem (…) az én vérem”Igazán hátborzongató, ugyanakkor

figyelemfelkeltő előadással kezdte

az Illyés Gyula megyei könyvtárban

tartott egyháztörténeti sorozatá-

nak új „évadát” ifj. Töttős Gábor.

Ahogy elmondta, célja ezzel az

volt, hogy bemutassa, a többségi

társadalom által a kisebbséggel

szemben alkalmazott általános vá-

dak eléggé régről fakadnak.

Minden a jól ismert, Jézus szavait idé-zõ igeszakasz, Pál elsõ levele a Ko-rinthusbeliekhez (11,23-25), egyes,még a korai kereszténység idején gya-nússá vált részeibõl ered: „Vegyétek,egyétek! Ez az én testem, mely ti éret-tetek megtöretik (…) E pohár amaz újtestamentom az én vérem által; ezt cse-lekedjétek, valamennyiszer isszátok azén emlékezetemre.” A keresztény hit-nek egyik lényegét tartalmazza ez azigeszakasz, ebbõl fakadnak aztán az el-lenük felhozott vádak.

A második században lehet már talál-kozni az úgynevezett orgiaváddal, ame-lyet elsõk között Minucius Felix keresz-tény hitvitázó írt le, majd cáfolt. Fino-man összefoglalva: a szamár imádása,az elöljáró eléggé illetlen tisztelete, cse-csemõgyilkosság, vérének elfogyasztá-sa, vérfertõzés. Ennek, vagyis hogy azemberiség történetében mindig is alegelítélendõbb, legborzasztóbb bûn-tettekkel vádolnak egy csoportot, van-nak gyökerei. A zsidóság és a görögségegyüttélésének idején Alexandriában aKr. e. 1. században heccelték azzal a zsi-dókat, hogy az õ istenük egy szamár,miközben a vallásuk az elsõ, ahol em-ber alakú az isten, akit nem is ábrázol-hatnak. A kereszténység a zsidó vallásegyik szektája volt akkoriban. A gyer-mekgyilkosságvád elõzménye: Catili-náról, aki a Kr. e. 1. sz. derekán élt, ésegyeduralmat szeretett volna Rómá-ban a köztársaság idején, írja le Sal-

lustius, hogy egy esküje alkalmával em-beri vérrel itatta meg a résztvevõket.180-200 évvel késõbb Cassius Dio márkannibalizmussal vádolja. Nagyon rit-ka volt ez a rómaiaknál. A mitológiábólismerjük Saturnus esetét.

A kereszténység eleinte titkos voltés gyanús. Pál apostol fent említett sza-vai mellett fenntartásra adott okot mégegy igeszakasz: „Ha nem eszitek az em-ber Fiának testét és nem isszátok az õvérét, nincs élet bennetek.” (Ján. 6:53)Ebbõl adódik a vérvád. A görög erede-tiben az ember fia gyermeket is jelent.

A kereszténység Kr. u. 3. századi el-terjedése után évszázadokon át mármaguk a keresztények illetik ezekkel avádakkal az eretnekeket, akik a fõ vo-nulattól kicsit is eltérnek, még ha nyil-vánvaló is, hogy ezek csak rágalmak.

Walter Matt 1180-ban írta le: a go-nosz eretnekek gyülekezõhelye a zsina-góga. Itt kezd összekapcsolódni az or-giavád a zsidósággal. Késõbb a zsinagó-gából sabbat lesz. Magát az alkalmatnevezik meg ezzel a szombatot jelentõszóval.

1233-ban IX. Gergely, MarburgiKonrád kérésére kiadta a Vox in Rama(keretek között elhangzott hang) bul-lát, amelyben az orgiavád megjelenik,mint a német területen élõ eretnekekbûnös praktikája. Ez nyilvánvaló képte-lenség. Ezt a vádat nemcsak a katharokellen hozták, de a valdensek, és késõbba fraticellók ellen is. XXII. János és köz-vetlen követõje még nem, de egy má-sik inkvizítor, aki maga is ferences szer-zetes volt, Nándorfehérvár megmen-tõje, Kapisztrán János már igen.

„Boszorkányok márpedig nin-csenek” – mondta Könyves Kálmán.Sokan nem tudják, hogy õ csak azegyik fajtájára gondolt. A többirõl tud-ta, hogy vannak. Boszorkányok a néphiedelmeiben már az antik idõkben isvoltak, és mindenféle praktikákat mû-veltek. A kereszténység idejében is vol-tak, csak az egyháznak nem nagyonvolt ideje velük foglalkozni. A 10. szá-zadra erõsödött meg az egyház. Miutána 11–13. század az eretnekek elleni küz-delemmel telt, a létezõ inkvizítori rend-szert fel kellett használni valamire: aboszorkányok ellen. Boszorkány nem-csak egyedülálló idõs nõ lehet, hanemférfi, sõt, gyerek is. Az ördög a tehetet-len, kiszolgáltatott embereket keresimeg, és rábírja õket, hogy kövessék. Aboszorkányok ismertetõjegye, hogyvalamilyen állat, kecskebak, varangyosbéka, macska vagy ló hátán lovagolnak.Hátrafelé ülik meg, mert ez egy visszá-jára fordított szertartás. A pentagram-ma a boszorkányok, sátán és minden-féle ördögi praktika jelképe. Mert aVénusz-Esthajnalcsillag, aminek jelzõje:lux (fény) fero (hozni), azaz Lucifer, 8év alatt egy szabályos ötszöget ír le. Aboszorkányok tudnak repülni.

Egyes vélekedések szerint a hit, hogyvannak boszorkányok, a termékeny-ségkultuszból ered. Ez a hiedelem má-ig tovább él. Nemcsak Shakespeare-tõl

a Szent Iván-éji álom és a Machbet bo-szorkányjelenetében, de egy festményboszorkányszombat-ábrázolásában isa 18. század 2. felébõl. A tiszaeszlári vér-vád pedig máig hat. 1882. április 1.:Solymosi Eszter Tiszaeszláron eltûnt.Pár hónappal késõbb megtalálták aholttestét a folyóban. A községbenazonnal tudták, hogy ezt csak a helyizsidók tehették, akik rituális gyilkossá-got hajtottak végre. Több mint egy-éves raboskodás után felmentettékõket, de antiszemita csoportok emlék-mûvet állítottak a meggyilkolt lánynak,és ott évrõl évre megemlékeznek róla.Emellett ott vannak a boszorkányok a

meséinkben: Jancsi és Juliska, Óz, anagy varázsló vagy a Tágra zárt szemekcímû filmben. Egy vallási fanatikusmegégette a Harry Potter-könyveket.

Voltak-e boszorkányok? Nem tudjukbiztosan, de ismerünk olyan embere-ket, akik valamiféle különleges képes-séggel rendelkeznek, képesek rontás-ra, és azok levételére. Ahogy a népesközönség egy tagja az elõadáshoz hoz-zátette, még a 20. századból is isme-rünk egy máig élõ legendát, a Bagóhe-gyi boszorkányét. Kovács Etelka

Mit is kezdjek magammal? Mivé lehetnék?Minden fiatalban felmerülnek efféle kér-dések, de Leonce királyfi (Solymár Dáni-el) pusztán a bolondozás kedvéért elmél-kedik ilyesmin, és keresi a lehetõ legha-szontalanabb foglalatosságot. Közben abájos Léna hercegnõ (Alica Weirauch)látványosan és kitartóan unatkozik habosmenyasszonyi ruhájában. Georg Büchn-er (1813. Goddelau – 1837. Zürich) Szek-szárdon október 13-án bemutatott komé-diájával elõször november 7. és 11. közöttKelet-Magyarországon turnézik a Magyar-országi Német Színház.

Leonce és Léna (1836) napjait azunalom tölti ki egészen addig, amíg szü-leik meg nem próbálják rájuk erõltetniakaratukat, vagyis egy esküvõt egy szá-mukra ismeretlen hercegnõvel, illetveherceggel. Leonce rájön, hogy legjobb,ha elutazik Itáliába „hûséges fegyver-hordozójával”, Valerioval (MatthiasPatzelt) együtt, hogy megkeresse álmai

asszonyát. Léna pedig rádöbben, hogya világ csodálatos, és õ még nem látottbelõle semmit. Úgyhogy a nézõtérrõlkilépve elindul világot látni. A két szö-kevény természetesen találkozik, sze-relemre gyúlnak egymás iránt, és összeakarnak házasodni. Így aztán teljesül aszülõi akarat, és a fiataloké, sõt, Valerioéis. Fiatalság bolondság.

A német realista drámairodalommeghatározó alakja ezzel a fordulatok-ban nem túl gazdag komédiájával kifi-gurázta a patetikus szólamokat zengõsemmittevõket, azaz a nemeseket. A szá-mos beillesztett vendégszöveggel pediga romantikus drámát parodizálta. Nemtûnik igazán mainak ez a probléma, dea német színház a nézõket is bevonó,mulatságos három színészre készült elõ-adása Britta Kristina Schreiber rendezé-sében az eredeti szöveg megtartásávalmégis egészen a mai fiatalokhoz szólegy fiatal szerzõtõl. K. E.Matthias Patzelt és Solymár Dániel

Gyerekek a szülõkkel szemben?

Ifj. Töttõs Gábor

Goya: Boszorkányszombat

72011. november 13.MOZAIK

Hogyan készüljünk az egyetemre? - KözgazdászokA fiatalok többsége a második gimisév után már rendelkezik konkrét el-képzelésekkel a továbbtanulását ille-tõen. Ennek ellenére a legjobb közép-iskolák sem tudják százszázalékosanfelkészíteni diákjaikat az egyes terüle-teken várható akadályokra; sok olyanmeglepetés éri tehát az egyetemistagólyákat, amelyek kiküszöbölhetõeklennének a szélesebb körû tájékozta-tással. Az elkövetkezõ hetekben egy-egy gyakori továbbtanulási célt muta-tunk be, kiemelve belõlük a továbbta-nulásra való tudatos készüléshez szük-séges elemeket.

Az ember azt gondolná, hogy ha va-laki közgazdász szakon akar továbbta-nulni, akkor elég jónak lenni matek-ból meg történelembõl, majd az egye-tem hozza a többit. Nagyon nagy té-vedés. Ha már tizedik osztályban elõ-re láttam volna az idén elém táruló kö-vetelményeket, jó pár dolgot más-képp csináltam volna.

Ha csak a jelenlegi végzõsöknek ad-nék tanácsot, azt mondanám: eszük-

be ne jusson emelt szintû érettségittenni történelembõl! Minimális szük-sége van a konkrét középiskolai törté-nelemtudásra egy közgazdászhallga-tónak. Az viszont tény, hogy a fakultá-ció nagyon hasznos, mégpedig azért,mert az alapórai történelemtudásmellé fontos kiegészítõket ad, melyeka késõbbi években is nagyon jól hasz-nosíthatóak. Egyetlen esetben tudomjavasolni a mostani végzõsöknek azemelt történelemérettségit: ha bizto-sak benne, hogy nem tudják kellõenjóra megcsinálni az emelt matekot. Afiatalabb évfolyamoknál bonyolul-tabb a helyzet; a következõ tanévtõlérvényes pontszámítás (500 pontosrendszer) alapján nehezebb lesz beke-rülni a legmenõbb helyekre. Én sze-mély szerint úgy gondolom, hogy egyfelsõfokú nyelvvizsgával és egy na-gyon jó emelt szintûvel is be lehet majdkerülni minden közgazdász szakra –még úgy is, hogy ezzel az opcióval„automatikusan” veszít a jelentkezõtíz pontot.

Nem véletlenül javaslom erõtelje-sen a matematika emelt szintût. Azegyetemen ugyanis kivétel nélkülmindent el kell sajátítaniuk a közgaz-dászoknak azok közül, amiket a gimi-ben fakultáción megtanulhattak vol-na. Az elsõ negyedévben meg lehet él-ni a középiskolai matektudásból – fel-téve, ha valaki figyelt az órákon elmon-dottakra. A logika tehát azt diktálja,hogy ne „feleslegesen” tanuljunk a tö-ri emeltre, hanem készüljünk elõre azegyetemi matekórákra. Viszont emeltszintû érettségik ide vagy oda: a mate-kot mindenképpen tanulni kell, ha le-het fakultáción, ha nem, akkor magán-úton, de az egyetemen nem nagyonvan idõ a „hiánypótlásra”.

Meglepõ vagy sem, de néhány köz-gazdász szakon nehezebb az informa-tika, mint a matek. Ezt mai napig nemértem, mindenesetre az elsõ negyed-éves tanulandó itt is a gimis fakultáci-ók tananyaga. Lehetetlen megtanul-ni az egyetemen heti egy órában két-éves faktos anyagot, annak ellenére,

hogy ez a követelmény. A három tan-tárgyat összerakva: aki olyan közgázszakra szeretne menni, ahol magasaka ponthatárok, mindenképpen járjoninfó-matek-töri faktra. Talán húzósnaktûnik, de teljesíthetõ, és sok fejfájástólmegkímélheti magát mindenki azamúgy is kemény majdani elsõ ne-gyedévben.

Ami még érdekes problémát vet fel:a mikroökonómia mint tantárgy. Ezta gimnáziumokban lebutítva gazda-sági alapismeretek néven oktatják –már ahol. Ennek ellenére az egyete-men sok problémát okoz a diákok-nak, és nem csak közgazdászoknak!Tanulják ezt a mûszaki menedzserek-tõl kezdve a vegyészmérnökökig na-gyon sokan. Leginkább az iskoláknakjavasolnám, hogy engedjenek többteret ezeknek az ismereteknek, akármás „projekttárgyak” kárára, akár fa-kultáció kereteiben. Úgy hiszem,hogy kellõ tájékoztatás mellett len-ne érdeklõdés az órák iránt a diákokkörében. Pekoli Miklós

A római jogban a házasságon kívül szü-letett gyermek nem esett apai hatalomalá, s a középkorban is törvénytelen-nek tekintették az így született gyer-mekeket – tudhattuk meg dr. Varga Ist-ván fõiskolai adjunktus elõadásábólszerda délután, a PTE Illyés Gyula Karkonferenciatermében.

Mint azt Varga István elmondta, amásodik világháború után ugyanakkormár kimondta a jog, hogy az így meg-született gyermek csak az anyjával ésvérrokonaival állhat jogilag rokonság-ban, az anya állampolgárságát kapjameg, s annak leánykori vezetéknevétveheti fel. A háború utáni szabályozáskimondta azt is, hogy a törvényesöröklési jog is csak az anyával áll fenn,az anya a gyermek természetes és tör-vényes gyámja, az apa ugyanakkor tar-tásdíjfizetésre kötelezhetõ. Mint azthallhattuk, az egyes korokban utóla-gos törvényesítéssel javítani lehetett akialakult helyzeten, például a szülõkutólagos házasságával, királyi kegyelemáltal, a római pápa kegye által vagyörökbefogadással, kvázi törvényesítés-sel. Számos elnevezése is volt az ígyszületett csecsemõknek, úgymint anem annyira bántó szerelemgyerek, amegesett lány magzata, a lelencgyerekvagy balkézrõl született gyermek, deaz „orozva csinált kölök”, a potyagye-rek, a hadigyerök, vagy a zabigyerekés a fattyú elnevezés is gyakori volt azegyes idõszakokban. A Horthy-kor-szakban több mint százezer törvényte-len születésû gyermek élt hazánkban,

s Budapesten a törvénytelenül szüle-tettek aránya lényegesen magasabbvolt. A törvénytelen szülés nem kizáró-lag szegénységi probléma volt, ugyan-akkor a városi cselédlányt és a falusinapszámost sújtotta leginkább.

Az is érdekes, hogy a század elsõ fe-lében a gyermekmenhelyen lévõ gye-rekek fele házasságon kívüli volt, amenhelyes gyermekeknél pedig az el-halálozások száma duplája volt törvény-telenül világra jöttek esetében, mint arendes körülmények között születet-teknél. Varga István egy különlegesesetet is felhozott a Horthy-korszak-ból, amikor Dombóvárott egy leányrólkiderült, hogy „hivatalos kéjnõ”, s alpe-resénél ejtették a pert, hiszen bebizo-nyosodott, hogy „nyilvános találkaház-ban” történt a légyott, amelynek kö-vetkeztében a gyermek megszületett.Az elõadás végén a fõiskolai adjunktusmagyar vezetõkrõl, így Kádár Jánosszületésérõl is szót ejtett, hiszen az1956-tól 1990-ig regnáló szocialistapártfõtitkár egy fiumei cselédlány tör-vénytelen gyermeke volt. A másik vizs-gált személy Corvin János volt, aki Hu-nyadi Mátyás és egy polgárleány tör-vénytelen gyermekeként jött világra.Õt hiába koronázták meg, hiszen Má-tyás halála után elüldözték a fõurak, ésII. Ulászló követte az utolsó Hunyadita trónon. Végül a Rákosi-korszak felet-tébb érdekes jelszaváról tett említést azelõadó: anyának szülni kötelesség, le-ánynak dicsõség!

Gyimóthy Levente

Törvénytelenül születni…Varga István elõadása az Illyés-napon

Tudós születik!A szekszárdi Gyermekjóléti Központ vetélkedõje gyerekeknek

Ha elmúltál már 7 éves, és nem vagymég 16, akkor bátran jelentkezz, és légy te is tudós!

A feladatod csak annyi, hogy kéthe-tente egy-egy általunk kiválasztott rö-vid szöveg elolvasása után válaszolj a té-mában feltett kérdésünkre. A szöveget,amire a kérdés vonatkozik, elolvasha-tod a Gyermekjóléti Központban, me-lyet a Szekszárd, Vörösmarty u. 5. számalatt találsz. A megoldásodat névvel éscímmel dobd be a kérdés alatt találha-

tó dobozba! A verseny végén a jó meg-oldást beküldõk között nyereménye-ket sorsolunk ki. Hogy növeld az esélye-idet, látogass be hozzánk kéthetente, ésválaszolj minél több kérdésünkre!

A verseny: 2011. november 14-tõl2012. január 27-ig tart.

A részletekrõl érdeklõdj a Gyer-mekjóléti Központ munkatársainál:

Seresné Németh Orsolya, FarkasRóbert az 511-481-es vagy 511-482-estelefonszámon.

Kiállítás nyílt Sinkó András (1901–1976) szobrász Zsolnay-porcelánfigu-ráiból 2011. november 12-én a Kimé-ra Tetõgalériában (Pécs, Váradi Antalutca 5/a).

Sinkó András szobrász Gyerõ-monostoron született. Elsõként a fa-faragás, majd már elemista korátólaz agyag megmunkálása foglalkoztat-ta. Tanulmányait a Székelyudvarhe-lyi Agyagipari Szakiskola után a Ma-gyar Királyi Iparmûvészeti Iskolaagyagipari, majd az Iparmûvészeti Is-kola szobrászati szakán folytatta.1928-tól 1930-ig Párizsban élt, aholKonrád Ignáctól elsajátította a réz-karcolás fortélyait.

1930-ban visszatért Magyarország-ra. Kiemelkedõ tehetségét 1935-benMattyasovszky-Zsolnay László és felesé-ge, illetve a Zsolnay-gyárat képviselõWeiss Jakab fedezték fel.

A szobrász a történelmileg igen-

csak nehéz idõszakban a gyermekivilágot jelképezõ mese- és állatfigurá-kon keresztül fejezte ki gondolatait.Sinkó az államosított Zsolnay-gyár-ban évekig tehetségéhez, tudásáhozméltatlan beosztásokat és feladato-kat kapott, többek között fizikaimunkás, dekorégetõ volt, de az alko-tást ebben az idõszakban sem hagy-ta abba. Pályáján az újabb kedvezõfordulat 1953-ban következett be,amikor újra tervezõ lett. 1953-tól1961-es nyugdíjazásáig 75 tervét ve-zették be a formakönyvbe, 1962 és1965 között további tíz modelljét fo-gadták el. Ekkor Budapestre költö-zött, ahol haláláig, 1976-ig élt.

A kiállítás helyszíne: Kiméra Tetõ-galéria (Pécs, Váradi Antal utca 5/a).

Megtekinthetõ: 2011. november 12–november 30., hétfõtõl péntekig:10–16 óráig, szombaton 10–13 óráig.A belépés díjtalan.

Újabb Zsolnay-kiállítás Pécsett

Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedé-lyesen kíváncsi – Albert Einstein gondolatával vette kezde-tét az Év Tolna Megyei Talentuma díjátadó ünnepség Szek-szárdon. Az eseményt 2008 óta a magyar tudomány nap-ja alkalmából a Tolna Megyei Önkormányzat, az EötvösPedagógiai Szolgáltató és a bonyhádi Petõfi SándorEvangélikus Gimnázium közösen szervezi. A cél, hogyelismerjék a kiemelkedõ tanulmányi eredményt elért tanu-lók tevékenységét. Tolna megye 21 iskolájának mintegy 70tanulója kapott oklevelet a rendezvényen. Szekszárdrólmindösszesen 7 intézmény tehetségeit díjazták. A díjakatdr. Puskás Imre, a megyei önkormányzat közgyûlésénekelnöke, Szilágyi Szilvia, az Eötvös Pedagógiai Szolgáltatóvezetõje, Ónodi Szabolcs, a bonyhádi gimnázium igaz-gatója és dr. Kovács Antal olimpiai bajnok cselgáncsozó,a rendezvény idei meghívott elõadója adta át.

2011. november 13.MOZAIK

8

40 év szakértelem a minõségi kisgépek piacánA Jantner Erdõ Mezõ Kft.és az Agromárka Kft. az évforduló alkalmából 10%-os kuponnal kedveskedik a vevõinek

Negyven év hosszú idõ egy ember éle-tében, hát még milyen hosszú, ha egyvállalkozásról beszélünk. Pedig a szek-szárdi Jantner János, a Jantner ErdõMezõ Kft. alapítója pontosan negyvenévvel ezelõtt, 1971 novemberébennyitotta meg a lakatosmûhelyét, mintkisiparosmester. Kezdetben mezõgaz-dasági és kerti kisgépek javításával fog-lalkozott, mígnem 1986-ban a neje isbeszállt az üzletbe, és az alkatrész-ke-reskedelembe már együtt vágtak bele.Az évek alatt – a vevõi igényeknekmegfelelve – folyamatosan bõvítettéka családi vállalkozás termékpalettáját,aminek eredményeképp mára a fûnyí-róktól kezdve a motoros fûrészeken

és permetezõkönát a 25 lóerõs trak-torokkal bezárólagvalamennyi, a me-z õ g a z da s á g b a nhasználatos kisgépmegtalálható a bolt-jaikban. Az idõköz-ben kibõvült áru-készlet – valamintaz a tény, hogy gyer-mekeik felnõttek –tette indokolttá,hogy 1998-ban kétkülön kft.-vé alakul-janak. Így jött létre aJantner Erdõ MezõKft., és az Agromár-ka Kft. A Jantnercsaládnak a megyehárom városábanvan saját márkake-reskedése: Pakson aDózsa György utca48. szám alatt található a kizárólag Stihltermékeket forgalmazó bolt, Szekszár-don, a Rákóczi utca 21.-ben, Bonyhá-don, a Rákóczi utca 10.-ben pedigHusqvarna és Hitachi márkaképvisele-tet üzemeltetnek. A piaci igényekhezigazodva a családi vállalkozás polcain– a világmárkák mellett – megtalálha-

tók az olcsóbb árkategóriába tartozó,ugyanakkor szintén a magas minõsé-get képviselõ gyártók termékei is. Hi-vatalos forgalmazóként kapcsolatbanállnak valamennyi magyarországi im-portõrrel, és a mai napig ellátják a ké-szülékek garanciális és az azon túliszervizelését is, a nem náluk vásárolt

termékek esetében is. A negyvenévesévforduló alkalmából november hó-napban minden vásárlójuknak, aki ki-vágja és felmutatja valamelyik üzletük-ben a cikk alatti kupont, a kisgépekre5 százalék, az alkatrészekre és az egyébtermékekre 10 százalék kedvezménytbiztosítanak a termékeik árából. (x)

FOT

Ó: M

ÁR

TO

NFA

I D

ÉN

ES

Comenius Általános Iskola, SzekszárdDiák Évf. Felkészítõ VersenyTutuc Erik Joel 7. Varga Veronika Országos angol nyelvi verseny

Babits Mihály Általános Iskola, SzekszárdDiák Évf. Felkészítõ VersenyElek Zsófia 8. Némediné Cserni Erika Országos angol nyelvi verseny

Baka István Általános Iskola, SzekszárdDiák Évf. Felkészítõ VersenyHús Luca 6. Csizmaziáné Elter Emõke „Szép magyar beszéd” verseny

Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule, SzekszárdDiák Évf. Felkészítõ VersenyKasó Ferenc 7. Illésné Gesztesi Piroska Országos történelemversenyMácz Andrea 6. Klézli Mária Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei

helyesírási versenyBlatt Ferenc 8. Prischetzkyné Márkus Emõke Megyei német két tanítási nyelvû versenyKasó Gergõ 7. Völgyi Istvánné Varga Tamás-matematikaverseny

Garay János Általános Iskola, SzekszárdDiák Évf. Felkészítõ VersenyCsizmazia Dóra 3. Csizmazia Ferencné Megyei versmondó verseny

Garay János Gimnázium, SzekszárdDiák Évf. Felkészítõ VersenySzanyó Veronika 7. Báló Marianna „Szép magyar beszéd” versenySzanyó Veronika 7. Báló Marianna Megyei versmondó versenyBagdány Szilvia 6. Wénerné Scheurer Zsuzsanna Megyei versmondó versenyMárton Balázs 9. Dr. Gesztesi Enikõ, Werner István Savaria történelemversenyVesztergombi Tamás 11. Werner István Ránki György regionális történelemversenyKvéder Bence 10. Dr. Gesztesi Enikõ, Nagy László Savaria történelemversenyKlézl Erzsébet 9. Dr. Krausz Krisztina Kitaibel Pál biológia és környezetvédelmi versenyZentai Péter 10. Dr. Krausz Krisztina Irinyi János kémiaversenyArnold Balázs 9. Pápai János Irinyi János kémiaversenyNémeth Dóra 9. László Szilárd Irinyi János kémiaverseny

Szent László Szakképző Iskola Egészségügyi Tagintézménye, SzekszárdDiák Évf. Felkészítõ VersenyDimén Evelin, Dimén Vivien 11. Balláné Szigetvári Anikó Tiszán innen, Dunán túl – népdaléneklési verseny

Tehetségek Tolnában

A diákoknak „Atom Anti” is gratulált

92011. november 13.ÉRDEKLI? BEMUTATJUK!

A virág meghatározza a hangulatotKovács Éva: „Ma már alig törõdnek a kirakat óriási szerepével”

A több lábon álló Endrődi Ferenc

vállalkozó szintén vállalkozóra vok-

solt. Mégpedig Kovács Évára, aki

virágkötő és dekoratőr egyben. A

javaslat a cégek és a dekoráció, il-

letve az emberek és a „bolti” virág

kapcsolatának taglalását illette.

Évával sok más mellett ezeket is

megbeszéltük, mégpedig fantasz-

tikusan jó hangulatban, amit per-

sze az ő alaptermészete határozott

meg. Vidámsága egyaránt átra-

gadt a közben be-betérő vásárlók-

ra, megrendelőkre.

– Nem fázik? Mert itt, ahogyan másvirágüzletekben is elég hûvös van.

– Nem fázom, szerencsére jobbanbírom a hideget, mint a nagy meleget.Amúgy fûtési lehetõségem van, de egy-elõre még nincs rá szükségem. A hõ-mérsékletet a növények igénye szerintállítom be. Hozzám hasonlóan azoksem kedvelik a hõséget.– Rengeteg vágott virágból lehet vá-logatni. Vagy elfogynak, vagy nem.Hogy engedheti meg magának ezta nagy változatosságot és meglepõmennyiséget?

– Hát ez az. Mindennek a meghatá-rozása a legnehezebb. Nagy rátartás-sal kell számolni, az ember nem hozhategy-egy fajtából két-három szálat, ha-nem minimum tizet vagy húszat. Mel-lette megfelelõ választékot kell biztosí-tani a vevõk érdekében. Vissza a hõ-mérséklethez! A virágok állandó gon-doskodást igényelnek, kezelni kellõket, akár vágottról, akár cserepesek-rõl van szó. Tehát két vásárló között fo-lyamatosan dolgozom, jövök-megyek,tehát nem fázom. – Mi történik a virágokkal, ha kicsia forgalom? Mennek a kukába?

– Ha már nem elég frissek, akkor ár-engedményt adok. Akár a temetõbe iski lehet vinni, de egy hétvégére odaha-za a vázában is elvannak. A megmaradt,silány virágok valóban a kukában köt-nek ki. Tehát a selejt mennyisége for-galomfüggõ. Bár a nagyon csendes, for-galommentes idõszakban azt kérem atörzsvevõimtõl, hogy inkább rendelje-nek, s az adott napra meghozom a kértvirágokat. Persze, ez nem azt jelenti,hogy olyankor üresen állnának a vázá-im. Viszont a nagy névnapok, jeles ün-nepek vagy a halottak napja idején jól„forog” a virág, vagyis ilyenkor jelentõsmennyiséggel kell számolnom. – Más üzletekben létezik a káló. Ittaz hány százalék lehet?

– Soha nem számoltam ki. De tény,hogy nagyon változó. Van, amikor na-gyon jól kipörög a virág, máskor megbent marad, sok a veszteség.– Nem szakad meg a szíve, amikora liliomokat, gerberákat, fréziákatbedobja a szemetesbe?

– Dehogynem. Viccesen azt szok-tam mondani, hogy akár a tízezrest isbedobhatnám a kukába, s akkor még else kellene mennem a virágokért, sõt azüzemanyagköltség is megmaradna. Deez tényleg csak tréfa. Ha ezt a szakmátválasztottam, akkor tudomásul kellvennem a hátulütõit is. – Meg számolnia kell az üzlet helyé-nek adottságaival is. Mégis napi nyolc órán át tart nyitva.

– Az utóbbival kapcsolatban már em-lítettem, hogy a virágok gondozása, illet-ve a rendelések teljesítése majd az egésznapomat lefoglalja. Igaz, a boltom egyál-talán nincs forgalmas, úgymond, jó he-lyen. Viszont az én vevõim nagyrészt akörnyéken lakókból, a régi vásárlóimbólés az ismerõseimbõl tevõdnek ki. Úgy ta-pasztalom, hogy ebben a szakmában isnagy jelentõsége van a folyamatos kap-csolatnak és a bizalomnak.– De nem csak virágokat látok apolcokon.

– A borokkal és egyebekkel azoknakigyekszem kedvezni, akik a virág melléajándékot is vásárolnának, amit idõ hiá-nyában itt is megtehetnek. Ez örömmelfogadták a vevõk. Persze, nekem is ked-vez, bár igen komoly engedélyeztetésiprocedúrát kellett végigjárnom. – De vannak itt szép kaspók és ur-nák is.

– Ezt pont jókor mondta, hisz eb-ben a pillanatban lépett be alkotójuk,a férjem, Faludi Endre, aki keramikus. – Gratulálok, nagyon szépek, van-nak köztük visszafogottan elegán-sak, modernek, különlegesek. Samint látom, valamennyi tárgyzsûrizett is.

– Ez pontosan így igaz. – Gondolom, férje kiállításokon isbemutatkozik.

– Már nemigen. Korábban voltak be-mutatói, amikor még népies használatiés díszkerámiákat is készített… Úgy lát-szik, megnõtt a családi forgalom, bemu-tatom az éppen hazaérõ Andreát, a lá-nyunkat. Õ a Pécsi Tudományegyetembölcsészkarán végzett, jelenleg angolt ta-nít egy nyelviskolában itt Szekszárdon.Ha úgy adódik, besegít nekem, sõt fordítis… nagyon szorgalmas és pörgõs leány.– És ön hol végzett? Az már kide-rült, hogy nem csupán virágkötõ,hanem dekoratõr is.

– A Pécsi Mûvészeti Szakközépiskolá-ban érettségiztem, textiltervezõ és go-belinszövõ szakon végeztem. Úgy ala-kult, hogy nem mentem az – akkori –Iparmûvészeti Fõiskolára, hanem kira-katrendezõként kezdtem dolgozni, majdBudapesten elvégeztem az ehhez szük-séges kétéves iskolát. A rend kedvéértmondom, hogy eredetileg pécsi vagyok,s ide jöttem férjhez. Kezdetben a helyiÁFÉSZ-nél dolgoztam, mint kirakatren-dezõ, miközben kiállításokat is rendez-tem a legjobb barátnõmmel. – Aztán szép lassacskán „becsuk-ták” a kirakatokat.

– Pontosan. Egyre kevesebb volt amunkánk, lépni kellett. Elõször beálltamaz egyik virágszalonba, majd elvégeztema virágkötõ tanfolyamot, s itt a házunk-ban nyitottam meg a saját üzletemet.– Egy idõ után az utcafrontra nagykirakatablakot vágtak.

– A kirakat szerepe óriási, sok üzletbenmégsem törõdnek vele. Pedig az ott lát-ható dolgok „elcsavarják” a járókelõk fe-jét, mi több, forgalomnövelõk. Ám in-kább lefóliázzák a felületeket, aztán jó na-pot. Nem kell rá költeni. Pedig mostaná-ban a vevõk toborzására különösen kikell használni minden alkalmat és lehetõ-séget, mivel egyre csappan a forgalom…

Igaz, másra sincs pénzük az emberek-nek, nem ám virágra. Otthonaikba jósze-rével csak különleges alkalmakra vásá-rolnak vágott virágot, pedig meghatároz-za a lakás hangulatát. Ám sokan köszön-tõbe menve is csak egy-egy szálat kérnekminden dekoráció nélkül, s hozzáteszik,hogy „van otthon zöldem, majd kötökmellé párat”. Az sem ritka, hogy otthon-ról hoznak néhány szál rózsát, s azt kérik,hogy kössem dekoratív csokorba. Miértne tenném? Ha valaki ezeket a megoldá-sokat kénytelen választani, miért ne len-nék a partnere? Az enyém egy családiaskis üzlet, itt minden elképzelést megol-dunk. S csak megjegyzem, hogy a recesz-szió a virágüzletágat is elérte.– Alig bírja visszatartani a neve-tést. Ne zavartassa magát, kacag-junk együtt!

– Néha olyan csokrokat készíttet-nek… A piacról hoznak különféle zöld-ségeket, s abból kérnek bokrétát. Depajzánkodó, jópofa holmikat is bead-nak, s kérik, rejtsem el a csokorbanvagy a virágtálban. – Rendeltek-e már tortadíszítéstélõ virágokkal?

– Még nem. De egy „tortással” márszóba került. Alig várom a konkrét fel-kéréseket! Számtalanszor elképzeltema kis ehetõ, apró, színes cukorba forga-tott virágokat a tortán.– Mi a helyzet a kisebb-nagyobb cé-gekkel?

– Hajdan ötvenesével csomagoltuknekik a virágokat nõnapkor, most többhelyen meg se emlékeznek róla. Szin-tén régen három-négy naponta cserél-tük a virágokat a fõnökség és a titkársá-gok vázáiban. Vagy havonta újítottukföl az ablakpárkányok és az elõkerteknövényzetét. Mondanom se kell, hogymára ezek is teljesen megszûntek.– Olykor látok azért egy-két „felvi-rágozott” rendezvényt.

– Azok is egyre szerényebbek. A Pri-ma Primissima díjátadási gála dekorálá-sáról évek óta egy kolléganõmmel gon-doskodunk. Ezenkívül Palánkon a „lobbi-partira” "is tõlem rendelik a virágtálakat.És nincs más. Megjegyzem, hogy régensem bántak nagyvonalúan az efféle deko-rációval. Úgy határozták meg a rendelke-zésre álló összeget, hogy nem engedhet-tük el a fantáziánkat! – Közeleg a karácsony. Kirajzoló-dott már az új divat?

– Persze, hogy ki. Van, aki megtehe-ti, hogy azt figyelembe vegye, sokan vi-szont a klasszikushoz ragaszkodnak.Idén a türkiz- és a krémszín lesz a top-pon – már akiknél. – Kivel és mit tárgyaljunk ki legkö-zelebb?

– Szívesen venném, ha Plesz Imreautó-, motor- és gumiszerviz-tulajdo-nossal beszélgetne például a téli gumikhasználatának fontosságáról.

V. Horváth Mária

FOT

Ó: V

. VE

RE

CK

EI

AN

ITA

10 2011. november 13.MÚLTUNK

A vármegyeháza építésének ügye 1820körül reménytelenül elakadt. 1825 ta-vaszán hirtelen mégis felgyorsultak azesemények, ugyanis a május 2-i köz-gyûlésen Tihanyi Tamás fõispán felszó-lította a rendeket, a fõurakat, az egyház-fõket és a nemes és vitézlõ urakat atömlöcök dolgának rendezésére,ugyanis kisebb-nagyobb bûnökkel ter-helt 130-140 vármegyei rabot 6 kis cel-lában zsúfoltak össze. Dõry Vince má-sod alispán vezette bizottság megvizs-gálta a tömlöcöket, és a jelentésükbennemcsak a tömlöcök, hanem a leveles-tár bõvítését is javasolták. Ezúttal a be-nyújtott tervben az építési igazgatóságés a helytartótanács sem talált kifogást,és az építkezés költségét 42 154 forint-ban jóváhagyták, amely összegbe bele-kalkulálták az építésre felhasználható,megtakarított 11 ezer forint megyeipénzmaradványt is. A vármegyének akülönbözet összeszedésére kellett vala-milyen elfogadható módot találnia.1826. szeptember 18-ai generális köz-gyûlésen a szép számmal megjelentmegyei urak sorsdöntõ elhatározásrajutottak az épület történetében, ugyan-is az építkezést teljes mértékben támo-gató vármegyei nemes urak önkéntesadakozásukkal kívántak hozzájárulni aköltségekhez azzal a kitétellel, hogyegyetlen egy nemes sem vonhatta kimagát a vállalt kötelezettség alól. „...amegkivántató költségeket önkényesajánlásokkal magunk erszényébõl po-tollyuk…” jelentette a vármegye a hely-tartótanácsnak.

Személy szerint Csapó Dániel tábla-bíró, 1827–1834 között a vármegye el-sõ alispánja, a megyei reformmozga-lom kiemelkedõ alakja fordított nagyotaz épület sorsán és az építkezés mód-ján. Szintén a közgyûlés akaratábólCsapó Dániel vezetésével megalakultaz építkezés lebonyolítására hívatott„építtetõ bizottság”, amelynek tagjaiközött találtuk Perczel Sándort és PaurAntalt, valamint az építési pénztárosminõségében késõbb csatlakozó Augusz Antalt. A vármegye nevébentárgyalhattak az építõmesterekkel, és aszükséges szerek, anyagok vásárlásá-ról informálódhattak. A bizottság elké-szítette az építkezéssel kapcsolatos vé-leményét már 1826 novemberében. Ajelentésük egy mindent megváltoztatófelismerésben fogalmazódott meg,„hogy a kívánt czélnak el-érésérenémelly olly változások szükségesek,mellyek eránt elébb egy ahoz értõ ésgyakorlott Épittõ Mesterrel tanácskoz-ni el-kerülhetetlen”. Ezzel a javaslatuk-kal leszámoltak az évtizedeket elveszte-getõ, bõvítéseket preferáló szemlélet-tel. Végre gondos kezekbe került aszékház építése, és igen hamar az elõ-készületek is megkezdõdtek a munkákelvégzésére. Stann Jakab szekszárdiépítõmester számításai szerint 350 000téglára, 20 000 zsindelyre, 280 darab„gömbölû sindelre”, 1270 pozsonyi

mérõ mészre lesz szükség, amelynekköltsége a mester munkadíjával együtt26 861 forintot tett ki. Hahn Antal üve-gesmester 1415 forintot, Schug Jánosasztalosmester 2331 forintot, Bayer Fe-renc lakatosmester 2106 forintot szá-molt a munkákra és a matériákra. Azösszes kiadás 38 194 forintra rúgott,ami bõven belefért a nemes urak általfelajánlott pénzbéli támogatásba. Las-san a felajánlások is csordogáltak az épí-tési pénztárba.

Eközben Csapó Dániel bizottságitársaival felkereste a kor leghíresebbépítõmesterét, Pollack Mihályt, aki afelkérésnek eleget tett. A helyszín be-járása után a Mester elkészítette a ter-veket a javaslataival együtt, amelyet azépítési bizottság alaposan megvizsgált.A jelentésükbõl már kiderült, hogy miis volt Pollack Mihály tervének újszerû-sége. Teljesen új épületrõl beszélhe-tünk annak ellenére, hogy a sok-sok ja-vítás, kiegészítés során már majdnemteljes négyszögû, nagyméretû épülettéalakult át a 18. század közepi lakház,csakhogy a „csinosság”, a harmónia, a

szépség és a funkcionalitás követelmé-nyének nem felelt meg. Pollack zseni-alitása mindezek összehangolásábanmutatkozott meg. Megoldásai egysze-rûek és nagyszerûek. Az összehango-lást azzal érte el, hogy az alsó szinten lé-võ szobák belmagasságát megemelte,a felsõ emeleti szobák magasságát ismegnövelte, és ez által az egész tetõze-tet egybeszerkesztette. Erre azért voltszükség, mert a tömlöcöket, az archí-vumot magába foglaló északi rész sok-kal szélesebb volt, mint az épület töb-bi része. „A Falaknak ebbéli felemelte-tésit egyszersmind Polák Úr használtaaz egész Épület ki csinoséttására –Szép fejezetû oszlopokkal és így fog-lalta öszve az Ó Épületet az ujjal arra fi-nom ízlésû Oszlopos Kapuval – ésazon fel emelés által a Kapu felett egyKis-Szálátis meg épithetett – melly kü-lönben a Pallása alatsonsága miatt megnem eshetett volna” – így foglalta összeaz építésre ügyelõ bizottság a terv lé-nyegét.

A Mester gazdagon díszített épületekétségtelenül igazodott a vármegyeszükségleteihez és méltóságához. Csak-hogy ez a pompázatos megjelenés sok-kal több költséget igényelt, mint ami-vel a vármegye rendelkezett. A plá-numban szereplõ nagyterem és lép-csõk márványburkolata, az oszlopfõkkõfaragványai, a megemelt tetõzet alávaló rézcsévék és csatornák helyett abizottság ezért olcsóbb megoldásokatajánlott. Pollack Mihály tervei alapjánmegvalósult az épület északi részéneklezárása, ugyanitt az emelet és a talaj lej-tése miatt a föld alatti kamrák kialakí-tása. Továbbá teljesült a vármegye kí-vánsága az új tömlöcök megépítésé-vel, a levéltár három termének, a kapufeletti kisterem, a kápolna, a fõbejáratkialakításával, a díszterem megnagyob-bításával, viszont nem jutott elegendõszoba jó néhány tisztségviselõnek.1828 februárjában az építõbizottság

bemutatta az újabb terveket a közgyû-lésnek, amely már tartalmazta a tiszt-ségviselõk szállását is, viszont ez a ki-egészítés jelentõsen megsokszorozta abekerülési költségeket. Végül is az 1828tavaszán megkezdett építési munkála-tok befejezésére a vármegyei nemesurak még két alkalommal, 1831-ben és1833-ban ismételten önkéntes felaján-lást tettek. Az építési munkák végszám-adásáról nem maradt fenn levéltári for-rás, de bizonysággal állítható, hogy a ki-induló összeg többszörösét emésztet-te fel az építkezés.

1834-ben készen volt az épület, és atisztségviselõk, a vármegyei személyzetmár birtokba vette a 72 helyiségbõl ál-ló vármegyeházát. Az épület átadásaazonban közel két év múlva történt,mert a vármegyei urak ünnepélyes al-kalmat kerestek az alapkõletételhez,amelyre 1836. augusztus 8-án tartottvármegyei közgyûlésen került sor az újfõispán, galántai és fraknói EsterházyKároly hivatalosan beiktatásakor. A ket-tõs ünnepen megjelentek a megyei ne-mes urak, a szomszéd vármegyék mél-tóságai és küldöttjei. Az alapkõletétel-hez fûzõdõ ünnepi beszédet Sztan-kovászky Imre, a vármegye tiszteletbelifõjegyzõje tartotta meg. Mindnyájuk kö-zös érzését próbálta szavakba önteni,hogy „a szükséghez képest bõvítve és íz-léssel idomítva, így, amint díszben áll,ujont készült” székházat nem hivalko-dásból, nem az örök halhatatlanság ked-véért építtették, hanem azért a meg-nyugtató, jó érzésért, amelyet csak aközjóért való cselekvés adhat meg.

A szekszárdi vármegyeháza a vidékiközépületek legszebbike. A 175 évesjubileumát megért épület rekonstruk-ciója jelenleg folyik, amelynek köszön-hetõen Pollack Mihály nemesen egy-szerû, harmóniát sugárzó, a klassziciz-mus korát idézõ alkotása ismét egyko-ri szépségében tündököl majd.

Cserna Anna fõlevéltáros

Részletek a szekszárdi vármegyeháza történetébõl II.

Pollack Mihály (1773–1855),a vármegyeháza építõje

A vármegyeháza egy régi képeslapon. A kapuban egy hajdú áll, a fotó feltehetõen 1945 elõtt készült

„A szeretetben nincs félelem, sõt a tel-jes szeretet kiûzi a félelmet.” (1 JN 4:18-19)

Istenem! A Te szereteted tökéletes.Meglep, hogy szeretsz, amikor úgy ér-zem, nem vagyok szeretetre méltó.Néha el sem hiszem, hogy kinyúltál fe-lém. Szereteted felvidít, titkokat mutatmeg, rávilágít a dolgok lényegére, cso-dákat és örömöket tár elém. Új kihívá-sok elé állít, arra ösztökél, hogy pró-bálkozzam megint, s érjek el egyreújabb sikereket. Fegyelmez, kijavítjahibáimat, miközben visszavezet azigaz útra. Biztonságot nyújt, mikor azélet nehézzé válik, és magához ölel,amikor vigasz után sóvárgok. A Te sze-reteted tökéletes Uram, és én szeret-nék örökké fürödni benne. Add, hogyígy legyen! Ámen

„Egymás terhét hordozzátok, és ígytöltsétek be a Krisztus törvényét.”(Gal. 6:2 )

Istenem! Néha könnyebb hibát ta-lálni a körülöttem lévõkben, mint okot

a dicséretre. De ha megállok egy pilla-natra, és végigveszem azt a számtalanmódot, ahogy bátorságot csepegtetszbelém, még akkor is, ha csetlek-botlok,rádöbbenek, hogy idõrõl idõre mind-annyiunknak szüksége van rá, hogyfelemeljék és ösztökéljék. Emlékez-tess, Uram, a jó szó hatalmára, áldj megkedvességgel és érzékenységgel má-sok problémái iránt, hogy õszinte biz-tatást tudjak nyújtani, amikor és aholcsak szükség van rá. Add, hogy egy-mást ne vádoljuk, add, hogy a szeretetszolgálatán serénykedjünk, könnyítveegymás terheit, megosztva egymássalgondjainkat, bajainkat. Add, hogy tud-junk egymásért imádkozni, s hálát ad-ni Neked nagy kegyelmedért, megtar-tó szeretetedért. Ámen.

„Aki hû a kevesen, a sokon is hû.”(LK 16:10)

Istenem, tudom, hogy a becsületes-ség azt jelenti, hogy ugyanolyan va-gyok befelé, mint kifelé, a nyilvános-

ság elõtt és a magánéletemben, a szí-vemben és a cselekedeteimben egy-aránt. Néha azonban harcban állnakezek a területek egymással, amikor avalóságtól elrugaszkodott képet pró-bálok mutatni magamról. Kérlek, Iste-nem, kímélj meg a féligazságok, a kép-mutatás és a hitelesség hiányának csá-bításaitól. Segíts, hogy képes legyekösszhangba hozni a jellememet azzal,aki valójában lenni akarok, ahelyett,hogy a könnyebb utat választom, és ál-arcot viselek. Segíts, hogy állhatatosmaradjak az apróbb dolgokban, s ígymegerõsödve kiállhassam jellememvégsõ próbáját, mert az emberi bol-dogsághoz elengedhetetlen, hogymentálisan is hûek legyünk önma-gunkhoz. Ámen.

A „Mindennapi imáink” címû kö-tet alapján, lelkünk épülésére – a pres-biterválasztás elõtt, mely gyülekeze-tünkben november 20-án, délelõtt 10órai kezdettel lesz, s melyre a gyüleke-zet minden szavazati joggal rendelke-zõ tagját hívjuk és várjuk – közreadta:

Balázsi Zoltán református lelkész

112011. november 13.

MOZAIK

E heti rejtvényünk megfejtését november 20-ig várjuk szerkesztõségünk címére: Szekszárdi Vasárnap, Pol-gármesteri Hivatal, 7100 Szekszárd, Béla király tér 8. Az október 30-ai rejtvény helyes megfejtése: Doborján,Szerelmi álmok. A helyes megfejtését beküldõk közül könyvet nyert: Paddi Péterné, Alkotmány u. 27/A.Gratulálunk! A könyvet postán küldjük el.

Evangélium„Szüntelenül imádkozzatok,mindenért hálát adjatok.”

(I Thess. 5:14)

Presbitereketválasztanak

Hatévente országosan újraválasztják a re-formátus egyházközségek vezetõtestületeit.Így lesz ez Szekszárdon is, ahol most vasár-nap (november 13-án) az istentiszteletkeretében bemutatkoznak a jelöltek, majdnovember 20-án sor kerül a választásra.Amint Balázsi Zoltán református lelkész la-punknak elmondta, a szekszárdi pres-bitérium 30 tagból áll, 24 rendes tag és 6póttag alkotja. A tisztségekre ezúttal 34jelölt van, közülük választja majd meg agyülekezet a 30 tagot, ezen belül a két gond-nokot. A voksolást alaposan elõkészítették,a tiszteletes úr asztalán már a hét elején ottsorakoztak a szépen nyomtatott szavazat-számláló-ívek. A gyülekezetnek jelenleg 752választó tagja van, akiket Balázsi Zoltán ezú-ton is arra biztat, hogy éljenek szavazatijogukkal és vegyenek részt a választáson,amely november 20-án, vasárnap 10 órakorkezdõdik a Kálvin téri szép, reformátustemplomban.

Lehet, hogy a munkahelyén és barátikörében imigyen kommentálták Hu-danik Antalnak, a Szekszárdi Rádió-klub korábbi ötszörös világ- és három-szoros Európa-bajnok gyorstávírász-versenyzõjének a németországi világ-bajnokságon, a felnõtt 40-50 évesekkategóriában elért érmeit: „Tónikám,csak bronzok? Hol itt az arany, a világleiskolázása!?

Persze, hiszen a Garay általános isko-la oktatástechnikusa sokszor bizonyultmár a világ legjobbjának a számítógé-pekrõl vezényelt, úgynevezett rádiósvétel több gyakorlati versenyszámá-

ban. De most akadt két nála jobb amintegy 23 ország alkotta világbajno-ki mezõnyben. Jelezvén, hogy Antinakbizony akadnak nagyon komoly riváli-sai is a sportág legrangosabb megmé-rettetésén, és nem kis teljesítmény voltaz eddigi vb-ken, Eb-ken a leggyorsabb-nak, a legpontosabbnak, ezáltal a leg-jobbnak lenni a világon valamiben,amit rádiótávírászatnak hívnak.

A mezõnyben egyébként már elõfor-dul líbiai, vagy éppen Ázsiát képviselveJapánból, Mongóliából érkezõ morzés,de dominancia ebben a sportágban Ke-let-Közép-Európáé, legfõképpen az oro-szoké. Hudanik Antit is õk tessékelték leezúttal mindkét, számára nagyon fek-võ gyakorlati számban a trónról.

– Egy fehérorosz, illetve egy oroszversenyzõ koncentráltabb, reakció-gyorsabb, tehát sportszerûen el kell is-mernem, jobb volt, mint én – mondtaHudanik Antal. – Látszott, hogy na-gyon készültek a vb-re, de én is meg-dupláztam gyakorlásaim számát az el-múlt hónapban, ezen nem múlhatott –tette hozzá.

Látszik, tud örülni a bronzoknak is,ami jelzi: tudása az idõ haladtával semkopik, a következõ világversenyekentovábbra is az egyik esélyes lesz a gyõ-

zelemre az említett versenyszámok-ban. De öröme nem emiatt felhõtlen.Vegyük csak górcsõ alá a bronzokat!Kettõ, ahogy már említettük a vétel-ben született. Nos, ahhoz, hogy az ösz-szetettben is világbajnoki bronzot õriz-hessen az otthoni vitrinjében, kellettvalami olyasminek történnie, ami aszekszárdi versenyzõtõl nem várható.A szimpatikusan szerény morzés sajátbevallása szerint az „adás” versenyszám– már ami a világelitben való szerepléstilleti – nem neki lett kitalálva. Most pe-dig, láss a múltat sutba dobó verseny-zést, Tóniónk ebben is fölkapaszko-dott a világbajnoki dobogóra.

„Egy háromfõs zsûri és egy számító-gépes szoftver is jelzi: miképpenadunk le messze jeleket. Olyan minõsé-gi szorzókat sikerült leadnom, amiértmég meg is tapsoltak. Ilyesmiben ver-seny közben még nem volt részem –lelkendezett. Élünk a gyanúperrel,hogy gyorstávírászunk felülbírálta ed-digi nézeteit az õ és az adásverseny-szám relációban.

Egyébiránt a szekszárdi rádiós a négy bronzzal így is a magyar csapategyik legeredményesebb versenyzõjevolt, egy, a gyermek kategóriában szer-zett ezüst volt az idei világbajnokságona legjobb magyar eredmény. B. Gy.

12 2011. november 13.SPORT

(Folytatás az 1. oldalról.)A legfontosabb versenyszámban, a

férfi 100 méter mellen – amelyben aszekszárdi gazdatiszt, bizonyos SíposMárton az 1920-as évek elején a buda-pesti MAFC versenyén világcsúcsotúszott – felcsillant annak a reménye,hogy a szekszárdiak serdülõ kiválósá-ga, az 50-en és százon a legjobb hazaihárom között emlegetett Csírzó Ádáma juniorok és a felnõttek mellett úszvais versenyben lesz a gyõzelemért. Nemlehetett persze elvárás, hogy a PVSE 3.számú mellúszóját, a két évvel idõsebbRozanovics Ádámot megverje, de ket-tõjük eddig megvívott, éles ütközeteialapján nem tartozott az illúziókategórába, hogy a „síposon” esetlegmegszületik a nagy meglepetés.

CSÍRZÓ ÁDÁM ÉS BERTA

ÁRON VITTÉK A PRÍMET

Hetven méter után úgy tûnt, nagyon isadott a lehetõség, de abszolút a pécsiúszóé volt a hajrá. Csírzó mintegy kétmásodperccel maradt el az egyéni leg-jobbjától. Ami persze sok, de hazai ver-seny ide vagy oda, a már megkezdettéves, alapozó jellegû felkészülés soránÁdám teljesítménye nem erre a ver-senyre lett „kihegyezve”. E hétvégén azországos rövid pályás országos bajnok-ságon szerepel, ez pedig az év másodiklegfontosabb versenye lesz számára(50 m-en egy aranyat, százon pedigegy bronzot szerzett a nyári szabadté-ri nagymedencés ob-n).

– Mehetett volna az 1:08-nál jobbatis, de ne legyünk telhetetlenek – je-gyezte meg Paszler József, a Vízmû SEvezetõedzõje. – Még vissza van a 100pillangó, ott is elvárom a dobogót a ná-la egy-két évvel idõsebbek ellen is. Úgy-szintén az egyik legdinamikusabbanfejlõdõ fiunktól, Berta Árontól is, akinem kis örömünkre legalább háromszámban másodperceket fejlõdöttidén, és most is nagyon jól teljesít.

Érdemes volt kivárni a verseny végefelé sorra kerülõ 100 m pillangó külön-bözõ korcsoportú fiú döntõit. Újra fel-tûnt az egész mezõny legeredménye-sebb úszója, a kaposvári Dudás Dániel,

s a 94-es születésû somogyi „delfin” fiúegy percen belüli idõvel pillangózottbe a célba a mellben erõs Rozanovics,és az itt is harmadiknak érkezõ 1:02:83-atúszó Csírzó elõtt. De a Vízmû SE sike-reiért szorítóknak még nagyobb örö-met okozott Berta Áron, aki nagyonodatette magát a 97-98-as születésûekviadalán. Nagyon szorongatta a PVSEegy évvel fiatalabb úszóját, Szatnik Ger-gelyt, s csupán 35 századdal vesztett, éslett ezüstérmes.

A Vízmû SE versenyzõinek jobb he-lyezései. Fiúk. 100 m, gyors (96-os szü-letésûek): 4. Csírzó Ádám. 100 m, gyors(97): 2. Berta Áron. 100 m gyors (99):

3. Egle Bence, 8. ÁgostonTamás. 100 mgyors (2001-es születésûek): 7. FábiánMáté. 133,3 m vegyes: 6. Fábián Máté,8. Horváth Gábor. 133 m vegyes: 5.Propp Kristóf, 7. Zsók Áron, 8. Sebes-tyén Tamás. 100 m hát (95-96): 6.Jankovics Tamás, 8. Mecseki Róbert.100m hát (97-98): 4. Berta Áron, 5. Far-kas Balázs. 100 m hát (99-2000): 1. EgleBence. 200m gyors (94-01): 4. BertaÁron, 7. Posta András. 100 m mell (94-95): 2. Csírzó Ádám. 100 m mell (97-98): 6. Pápai Gábor. 100 m mell (99-00): 4. Egle Bence, 6. Föglein Simon, 8.Ágoston Tamás. 100 m pillangó (95-96): 3. Csírzó Ádám, 6. Posta András.100 m pillangó (97-98): 2. Berta Áron,7. Farkas András. 100 m pillangó (99-00): 3. Egle Bence, 6. Ágoston Tamás. 4 x100 m-es férfi gyorsváltó: 3. Vízmû SE.

Lányok. 100 m mell (97-98): 3.Veszprémi Pálma. 100 m mell (99-00):6. Kovács Noémi. 100 m pillangó: 3.Veszprémi Pálma. 100 m gyors (96) . 6.Iker Dorottya. 100 m gyors (97-98): 3.Posta Luca, 6. Veszprémi Pálma, 9.Vincze Viktória. 100 m gyors (99-00):6. Lõrincz Dóra. 133,3 m vegyes (03):4. Dancsó Dorottya. 100 m hát (96): 6.Iker Dorottya. 100 m hát (97-98): 3.Posta Luca, 6. Vincze Viktória. 100 mhát (99-00): 8. Lõrincz Dóra. B. Gy.

Sípos Márton-emlékversenyDél-dunántúli nagy csaták mellúszásban és pillangón

Már nem csak a vétel, az adás is megy neki Hudanik Antal 4 bronza a rádiós távírász vb-rõl

Hudanik Antal (jobbról) háromszor is fölállhatott

a dobogó harmadik fokára

Kellemes meglepetéssel indult

szekszárdi szempontból a városi

sportcsarnokban az elmúlt vasár-

nap lezajlott országos serdülő csel-

gáncsbajnokság. Délelőtt a lányo-

ké volt a főszerep, a több mint húsz

egyesület több mint 250 versenyző-

jét felvonultató idei legrangosabb

korosztályos viadalon, s az egy szem

szekszárdi reménység, Pető Réka

valamennyi mérkőzést megnyerve

serdülő bajnoki címet szerzett.

– Egy nagyon jó adottságokkal bíró, atechnikákat gyorsan elsajátító verseny-zõrõl van szó, aki, megmondom õszin-tén, a megszokottnál komolyabb fel-készülést nem végzett az ob-re, de ígyis érvényesítette tudását a nála egy év-vel idõsebbekkel szemben is. Ez a sikernagyon megadta az alaphangot a foly-tatásra – mondta Szepesi József, a Ge-menc Judó SE vezetõedzõje, akire averseny fõszervezõjeként a szokásos-nál jóval több feladat hárult az egészbajnokság alatt.

Aztán a fiúkkal beindult a szekszár-di cselgáncsnagyüzem. Szép látványvolt nézni a 13-14 éves, különbözõ súly-csoportokban egymásnak feszülõ dzsu-dokákat, a tatamik mögött készülõdõversenyzõket, az õket elkísérõ szülõ-ket, hozzátartozókat.

A diákkorcsoport és a serdülõ „B”, il-letve „A” korosztályban mindent össze-vetve lassan három éve a legjobbnakszámító kis egyesület versenyzõin bi-zony ott volt a lelki teher:

„Itthon is képes leszek arra, amiremás városban, más fontos versenyenkorábban?” – volt leolvasható az arcok-ról. Elég pillanatnyi kihagyás, vagy a bi-zonyítási vágy táplálta görcsösség,rossz felfogásban végigküzdött meccs,s a küzdõsportokban gyorsan elszáll-hatnak a remények.

De olykor az sem elég, ha az ember„csak hozza magát”, mint Ács Balázs,

aki pályafutása során az eddigi öt ob-nszerzett bajnoki címével favoritnakszámított. A pécsi Bognár Péter ugyan-is ezúttal is is komoly veszélyforrást je-lentett az újabb bajnoki címért folyta-tott küzdelemben. Már a második kör-ben összeakadtak, s olyannyira ki-egyenlített csata zajlott a tatamin, hogya hosszabbítás két perce után sem lettokosabb a „Ki nyert ma?” kérdésben azsûri. A bírói döntés a nagyobb aktivi-tást – sajnos – nem a szekszárdinál vél-te felfedezni, de Patyi Károlyt az „ítélet-hirdetés” után még sem kapta el a harc-téri idegesség emiatt. „Hiába tud a mifiúnk legalább öt technikát, ezt mostnem érvényesült, ellenfele azzal a ket-tõvel, az állandóan kezdeményezõharcmodorával kompenzálta a különb-séget, s így egálnál neki lehetett adni a

meccset” – mond-ta villámértéke-lésként a tréner.Balázs ettõl nemtört le, a vigasz-ágról újraindul-va, útjából min-denkit eltakarít-va megszerezteaz ilyen esetbenmaximálisan el-érhetõ bronzér-met, minden ne-ki szurkolót kár-pótolva ezzel.

A hõn óhajtottújabb szekszárdiaranyra nem so-káig kellett várni.A másik „korosz-tályos uralkodó”,Mátics Andrássenkinek semadott esélyt. A fi-náléig vezetõúton bemutatóttartott a szõke le-gény a technikás

dzsúdóból (olykor mindjárt ippon ve-tett véget a küzdelemnek). No, az arany-meccs már nem volt sétagalopp, deSzepi bá’, az edzõ a nyugalom szobra-ként ülte végig a meccset a szõnyeg szé-lén: a rá legveszélyesebb Dóczi Kálmán-nak is egy-két jó epizódja lehetett ameccset végig uraló szekszárdival szem-ben. Ebben a súlycsoportban (50 kg)akár szekszárdi házi döntõ is összejöhe-tett volna a serdülõ ob-n, de a másik he-lyi reménység, Berlinger Gábor éppenDóczitól kapott ki a selejtezõk során.Így ezt követõen valamennyi meccsmegnyerése – ami nem kis teljesítmény– maximum bronzérmet érhetett. Ez bí-rói döntéssel – meg is lett.

Ezután már az egyetlen még küzdõhazai versenyzõre, Sárecz Mártonraösszpontosult a figyelem. Az évrõl évre

véghez vitt remek fejlõdés szimbólu-ma õ. Egy olyan sûrû és nehéz súlycso-portban, mint a 60 kg, ahol hemzseg-nek a fõvárosi és a vidéki nagy klubokversenyzõi, dobogóesélyes volt, sõt! Be-jött az optimisták, de egyúttal realistákjóslata: Windischmann–Sárecz-döntõlett, és szekszárdi ezüst, ami nem kisdolog. Ám volt azért egyfajta hiányérzetMarciban és Szepesiben is...

– Bencét idén háromszor is le tudtagyõzni. De most egy nem látványos,hanem taktikus, ha úgy tetszik, mun-kás dzsúdó vezetett volna eredményre,nem az a technikás, amire törekedett,amivel elõtte sorban nyerte a meccse-ket, amibõl az ellenfél készült, de tanu-lunk belõle és megyünk tovább –mondta Szepesi József.

– Hogy mit csinálnék mindenkép-pen mást, ha újra döntõzhetnék vele? –meditált egy picit a nekiszegezett kér-désen Marci. – Több mindent, de leg-fõképpen a mélyvállas dobásait pró-bálnám jobban védeni.

Két arany, egy ezüst, két bronz, egyötödik hely, ami 80 kg-osok között in-duló, az idén, önmagához képest szin-tén elõrelépõ Molnár András nevéhezfûzõdik, aki közel volt ahhoz, hogybronzmeccset vívjon a hazai tatamin.Egy nagyon tehetséges korosztály mél-tó záróversenye volt ez a serdülõkor-osztályban. Csak a fõvárosi mamut-klub, az Újpesti TE zárt eredményeseb-ben. De a szekszárdi kis klub revansotremél. Jön a hó végén a serdülõ orszá-gos csapatbajnokság fináléja, amimajdnem borítékolhatóan UTE–Szek-szárd-finálét ígér. B. Gy.

132011. november 13.

SPORT

Méltó szekszárdi búcsú a serdülõ korosztálytólKét bajnoki címmel, egy ezüsttel és két bronzzal zárta az ob-t a Gemenc Judo

A hét elején már meg is érkezett azAtomerõmû KSC Szekszárd új edzõ-je, e hétvégén a még csak 31 éves Ma-gyar Gergely irányítja az élvonalbeli,szekszárdi nõi kosárlabdacsapatot aZTE NKK otthonában sorra kerülõbajnoki mérkõzésen. Szerzõdése abajnokság végéig szól, de a fiatal szak-ember elsõ nyilatkozataiból kiderül:szeretne élni a felkínált lehetõséggel,vagyis úgy szerepelni a bajnokság-ban, hogy a klubvezetés esetleg to-vább marasztalja õt. Magyar több él-vonalbeli, illetve másodosztályú csa-patban játszott, és hamar az edzõség-re adta a fejét. Szegeden, a vezetõ-edzõ, Bencze Tamás mellett, valamint

az U-18-as nõi vá-logatottnál Ba-logh Judit segítõ-jeként másod-edzõi feladatokatlátott el.

A szekszárdiklub anyagi lehe-tõségei behatá-roltak voltak at e k i n t e t b e n ,hogy félmilliós, sõt: milliós havi fize-tési igénnyel elõálló sztáredzõt szer-zõdtessenek, így az új generációs,ambiciózus trénerek között néztekkörül, akik nem egykönnyen jutnakbizonyítási lehetõséghez – az edzõi

szakma itthoni belterjessége miatt.Magyar úgy látja: olyan kerettel dol-gozhat, amibõl egy jó, stabil közép-csapat már idén kialakítható. Az újedzõ hazai bemutatkozására: novem-ber 19-én, a miskolci MISI SE ellen ke-rül sor. Már most fontosnak tartottamegjegyezni: „Ezt a meccset minden-képpen meg szeretnénk nyerni,hogy megkezdjük a felzárkózást.”

Herr Péter ügyvezetõ elnöknélrákérdeztük: mi lesz a félreállítottFöldi Sándor exvezetõedzõ sorsa,akinek egyébiránt még élõ, kétévesszerzõdése van a szekszárdi klubbal?Errõl is hamarosan döntés születik –mondta az ügyvezetõ. – Az egyik

verzió, hogy közös megegyezésselfelbontásra kerül a szerzõdés, éstávozik a klubtól az edzõ – bánat-pénz kifizetése nélkül. Mi egyébkénthajlunk arra, ha õ is akarja, hogymaradjon egy ideig a klubnál: azutánpótlás-nevelés terén kapna fe-ladatot. Annál is inkább, mert kiválóutánpótlásedzõnk, Szabó Noémibabát vár, és hamarosan hosszabbidõre kiesik a munkából. Van egy fi-atalokból álló csapatunk, amely azNB I. B-s bajnokságban szerepel,amit Noémi vitt. De elõbb tudnunkkell, hogy maga Földi Sándor hogyanképzeli, tervezi a kosárlabdásjövõjét? bégyé

Magyar Gergely lett a KSC Szekszárd edzõje

Magyar Gergely

Mátics András (a dobogó legfelsõ fokán) a szekszárdiországos bajnokságon is igazolta, hogy súlycsoport-

jában õ a legjobb az országban

14 2011. november 13.PROGRAMOK

Szekszárd Városi Sport- ésSzabadidõközpont jövõ heti programja

November 14. 19.00–21.00 Városi asztalitenisz-bajnokságNovember 16. 19.00–21.00 Városi asztalitenisz-bajnokságNovember 17. 16.00 Szekszárd AC I.–Budaõrs nõi

asztalitenisz extraliga-csb.-mérkõzés November 17. 19.00–21.00 Városi asztalitenisz-bajnokságNovember 19. 11.00 Szekszárd AC I.–ASE nõi asztalitenisz

extraliga-csb.-mérkõzés November 19. 18.00 Atomerõmû KSC Szekszárd–DKSK - MISI NB I/

A nõi kosárlabda-mérkõzés November 19. 10.00–18.30 Légvárvilág játszóház

Szép bõr idõskorban isA nagy érdeklõdésre való tekintettel aTolna Megyei Nyugdíjasok TerületiAlapszervezete megismétli a ,,Tegyentöbbet idõskorban is a szép bõrért,egészségért!" címû elõadást, melyretisztelettel meghívjuk önt. Elõadó:Balogné Anna természetgyógyász,NES-terapeuta. Idõpont: november 17.(csütörtök) 14 óra, Helyszín: TolnaMegyei Vöröskereszt, Szekszárd, Dó-zsa Gy. u. 1. A rendezvényre várjuk tag-jainkat és minden érdeklõdõt.

A Szekszárd-újvárosi Római Kato-likus Társaskör vezetõsége értesíti atagokat és minden érdeklõdõt, hogyoktóber 13-án, csütörtökön és október14-én, pénteken reggel 8 órától 15óráig KEDVEZMÉNYES VÁSÁR lesz aSzent István Házban (Szekszárd,Rákóczi u. 69–71.).

A vásáron az alábbi termékeket lehetvásárolni:• Alma (Golden, Idared, Jonagold,Topáz)

• 100%-os almalé (5 literes kiszerelés-ben)• Fokhagyma • Méz• Törött fûszerpaprika• Gyertyák és koszorúk További in-formáció, illetve elõjegyzés:

Horváth Jánosné, EditTel.: 313-175 vagy 20/52-46-820horvathne.edit@citromail.hu

Gyurkovics János,a társaskör világi elnöke

Egészséghétdiákoknak

November 14–19.

Interaktív rendhagyó tanórák az általá-nos iskolák felsõ tagozatos tanulói szá-mára a Babits Mihály Mûvelõdési Házés Mûvészetek Háza szervezésében.

PROGRAM:NOVEMBER 14. Hogyan szórakoz-nak a fiatalok? Alkohol és házibuli.Elõadó: Dr. László Eszter tiszti fõorvosNOVEMBER 15. Veszélyes élelmisze-rek, energiaitalok. Elõadó: Kovács-né Pergel Mónika dietetikusNOVEMBER 16. S.O.S. Kamaszodunk!Elõadó: Laufer Éva egészségfejlesztõNOVEMBER 17. Éhezés és elhízás avilágban. Elõadó: Kovácsné PergelMónika dietetikusNOVEMBER 18. „Csak egy életedvan, vigyázz rá!” Elsõsegélynyújtóbemutató.

A programokban közremûködõszakemberek a Tolna Megyei Kor-mányhivatal Népegészségügyi Szak-igazgatási Szerv Szekszárdi, BonyhádiKistérségi Népegészségügyi Intézete,valamint a Magyar Vöröskereszt TolnaMegyei Szervezetének munkatársai.

Az interaktív órák naponta11.00–11.45-ig tartana. Helyszín: APTE IGYEK „E” épülete Szent Istvántér 15–17. A programokra elõzetes je-lentkezést kérünk!

Információ és jelentkezés: BabitsMihály Mûvelõdési Ház és MûvészetekHáza, Szekszárd, Szt. István tér 15–17.tel.: 529-610, e-mail: info@babitsmuv-haz.hu, Kissné Hóner Magdolna mûve-lõdésszervezõ.

A Liszt-társaság klubestjeA Liszt Ferenc Társaság Szekszárdi Tagozata november 16-án este fél 6-kor

tartja következõ klubestjét, amelyre szeretettel meghívja tagjait és mindenúj érdeklõdõt a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola hangversenytermébe.

A mûsor címe: Liszt és magyar barátai.Elõadók: Fancsali János zongoramûvész, zenetörténész és lánya, Fancsali

Emese zongoramûvész. A hét zenemûvész, akikrõl beszélni fognak, valóbana nagy magyar zeneköltõ barátai voltak, illetve kapcsolatban álltak vele: Ama-dé Tádé (1783–1815), Thern Károly (1817–1886), Mosonyi Mihály (1814–1870), Aggházy Károly (1855–1918), Verebi Vígh János (1845–1918), ZichyGéza (1849–1924), Erkel Ferenc (1810–1893). Mindannyiuknak van kötõdé-se Erdélyhez. Fancsali János már Magyarországon született, de erdélyi ör-mény családból származik. K. E.

Kedvezményes vásár Újvárosban

Jótékonysági estA Szekszárd-újvárosi Római KatolikusTársaskör vezetõsége értesíti a tagokatés minden érdeklõdõt, hogy novem-ber 16-án, szerdán este 6 órakorJÓTÉKONYSÁGI EST lesz a Szent IstvánHázban (Szekszárd, Rákóczi u. 69–71.).

A Slágeresten fellép: Gebhardt Csa-ba. A belépõjegy ára 800 forint, melyeta Szent István Ház tetõszerkezeténekfelújítására szeretnénk fordítani.

Érdeklõdni és jelentkezni lehetHorváthné Editnél: a Szent IstvánHázban ügyfélfogadási idõben (novem-ber 8. és 15. 16–18 óráig) személyesen,illetve telefonon (címe: Szekszárd,Batthyány u. 14. Tel.: 74/313-175, 20/52-46-820, horvathne.edit@citromail.hu).

A Nemzeti Erõforrás Minisztérium, azUránia Nemzeti Filmszínház, a DunaTelevízió és a Dunatáj Stúdió tisztelet-tel és barátsággal meghívja önt a 80éves ANDRÁSFALVY BERTALAN kö-szöntésére 2011. november 19-én,szombaton, 10 órakor, az Uránia Nem-zeti Filmszínház díszteremébe.

„Piros pántlikámat,ö fújdogálja aszél...” A népdalt SEBESTYÉN MÁRTAKossuth-díjas népdalénekes elõadásá-ban hallhatjuk.

Veres Péter: Ha nem lehettél szálfa…címû mûvét MÖZSI SZABÓ ISTVÁNCsokonai-díjas festõmûvész, a MagyarKultúra Lovagja adja elõ – felvételrõl.

Igei áldást ad: DR. KORZENSZKY RICHÁRD OSB, a

Tihanyi Bencés Apátság perjele.Ünnepi köszöntõt mond: DR. RÉTHELYI MIKLÓS nemzetierõ-

forrás-miniszter.Andrásfalvy Bertalan munkásságát

méltatja: KALLÓS ZOLTÁN Életfa-, Ma-gyar Mûvészetért-, Kossuth-, Julianus-,

Martin-, Hazám-díjjal, valamint CorvinLánccal kitüntetett néprajzkutató.

DR. PUSKÁS IMRE, a Tolna MegyeiÖnkormányzat Közgyûlésének elnö-ke, országgyûlési képviselõ, a MagyarOrszággyûlés Kulturális és Sajtóbizott-ságának tagja.

A Pécsi Tudományegyetem és a ta-nítványok nevében VARGYAS GÁBORnéprajzkutató, egyetemi tanár, akadé-miai doktor köszönti.

Hagyomány és jövendõ… DOBOSMENYHÉRT, a Duna Televízió vezér-igazgatója szól a nemzet televíziójánakmegújulásáról.

A HÛSÉG – advent Andrásfalvy Ber-talannál címû film vetítése. BALI JÁNOSfilmje.

A tanítványok portréfilmjének vetí-tése Andrásfalvy Bertalan néprajzku-tatóról, CSORBA JUDIT ÉS VARGYASGÁBOR filmje.

A rendezvény házigazdája: BAKOS EDIT, az Uránia Nemzeti

Filmszínház igazgatója.

Dr. Andrásfalvy Bertalan köszöntése

FOT

Ó: H

OLL

EN

DU

S JÁ

NO

S

Olimpiai ötpróba!Jövõ hétvégén, november 19-én olim-piai ötpróba gyalogtúra, 4-2-1 pontért!Indulás 7–9 óráig a Remete kápolnától(Szekszárd, Kápolna tér ). A beérkezéstávtól függõen, 11–16 óráig. Várunkmindenkit egy forró teával, szép erdõ-vel, jó kedvvel, szeretettel!

SzaloncukorvásárA Mentálhigiénés Mûhely Nyugdíjas-tagozata december 3-án kedvezmé-nyes, 650 Ft/kg egységáron szaloncu-kor-árusítást tart reggel 8 órától 11 órá-ig a Babits Mihály mûvelõdési házban(bejárat a Csokonai utca felõl). Szere-tettel várunk minden kedves nyugdí-jas és nagycsaládos vásárlót!

152011. november 13.KÖZÉRDEKŰ

A POLGÁRMESTER, A JEGYZÕ ÉS A KÉPVISELÕK2011. NOVEMBERI FOGADÓÓRÁJA

HORVÁTH ISTVÁN polgármesterVáltozás! December 1. (csütörtök)16–18 óráig. Polgármesteri Hivatal,polgármesteri tárgyaló

AMREINNÉ DR. GÁL KLAUDIA jegyzõMinden szerdán 10–12 óráigPolgármesteri Hivatal, I. em. 40. sz. iroda

DR. HAAG ÉVA alpolgármesterII. sz. választókerületNovember 15. (kedd) 14–15 óraGaray Általános Iskola (Zrínyi u.)November 29. (kedd) 15–16 óraGyakorló általános iskola

ÁCS REZSÕ alpolgármesterA hónap harmadik hétfõjén 14–15 óráigPolgármesteri Hivatal I. em. 36. sz. irodaIII. sz. választókerületA hónap elsõ csütörtökén 17–18 óráigI. Béla Gimnázium és Informatikai Sza-kközépiskola.Szekszárd, Kadarka u. 25–27.

DR. HORVÁTH KÁLMÁN képviselõ I. sz. választókerületA hónap második hétfõjén 17–18 óráigKadarka utcai óvoda

DR. TÓTH GYULA képviselõIV. sz. választókerületA hónap harmadik hétfõjén 16–17 óráigBabits Mihály Általános Iskola

KÕVÁRI LÁSZLÓ képviselõV. sz. választókerületA hónap elsõ hétfõjén, 18–19 óráigPolgármesteri Hivatal, fszt. 4.

CSILLAGNÉ SZÁNTHÓ POLIXÉNA képvi-selõ. VI. sz. választókerületA hónap második keddjén 16–17 óráigPolgármesteri Hivatal, fszt. 4.

LEMLE BÉLÁNÉ képviselõVII. sz. választókerületA hónap elsõ szerdáján 17–18 óráigPolgármesteri Hivatal, fszt. 4.

MÁTÉ PÉTER képviselõVIII. sz. választókerület A hónap második hétfõjén 17–18 óráigPolgármesteri Hivatal, fszt. 4.

DR. HADHÁZY ÁKOS képviselõIX. sz. választókerület A hónap utolsó péntekén 14–15 óráigBaka István Általános Iskola

FAJSZI LAJOS képviselõX. sz. választókerületA hónap második hétfõjén 17–18 óráigSzõlõhegyi Óvoda, Könyvtárépület

HALMAI GÁBORNÉ képviselõA hónap elsõ és harmadik csütörtökén16–18 óráigBejelentkezés: 74/510-663 telefononSzekszárd, Mikes u. 24.

ILOSFAI GÁBOR képviselõA hónap második szerdáján 17–18 óráigMikes u. 24.

DR. TÓTH CSABA ATTILA képviselõA hónap harmadik hétfõjén 17–18 óráigPolgármesteri Hivatal, fszt. 4.

ZAJÁK RITA képviselõA hónap utolsó hétfõjén 17–18 óráigPolgármesteri Hivatal, fszt. 4.

Kiadja Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala • Fõszerkesztõ: Cser Ildikó • Szerkesztõség címe: Polgármesteri Hivatal, jegyzõi titkárság,Szekszárd, Béla király tér 8. • E-mail: szekvas@gmail.com • Hirdetésfelvétel: Szántó Ildikó 30/9726-663 • HUISSN 1215-4679 • Nyomtatás: AS-NYOMDA Kft. Déli Üzem, 7630 Pécs, Engel J. u. 8. Telefon: 72/243-700. Telefax: 72/243-704. Felelõs vezetõ: Futó Imre • Tördelés: Fazekas András

Mit tegyen, ha mozgósítják?Az elmúlt évek katasztrófavédelmi ese-ményei kapcsán folyamatosan védeke-zési feladatok ellátására volt szükség arendkívüli idõjárási helyzetek kezelésesorán. A sikeres védekezés egyik alapfel-tétele, hogy az abban részt vevõ hivatá-sosok mellett kellõ számú helyi lakos isrészt vegyen a munkálatokban, melyetelsõsorban a polgári védelmi szerveze-tek bevonásával kell megvalósítani.

A honvédelmi törvény értelmében aMagyar Köztársaság területén lakóhely-lyel rendelkezõ, nagykorú magyar állam-polgárokat polgári védelmi kötelezettségterheli, mely férfiakra 18–55, nõkre18–50 éves korukig terjed ki. Amennyi-ben önt polgári védelmi szervezetbe be-osztották, azt az állandó lakcím szerint il-letékes polgármester által aláírt határo-zat kézbesítésével hozzák a tudomására,mellyel egyben kötelezettségek is járnak.

A polgári védelmi kötelezettségénekteljesítése alól bizonyos esetekben men-tesülhet, melyek feltételeit a polgári vé-delemrõl szóló 1996. évi XXXVII. tör-vény 20. § (2) bekezdése tartalmazza.De ne feledje, hogy ezen mentességekteljesülését az önt beosztónál hitelt ér-demlõ dokumentummal igazolnia kell.

Milyen kötelezettségek terhelik önt,ha beosztásra került valamilyen polgárivédelmi szervezetbe, és mit jelentenekezek? A polgári védelmi törvény szerinta polgári védelmi szervezetbe beosztottállampolgárt adatszolgáltatási, bejelen-

tési, megjelenési, valamint annak elren-delése esetén polgári védelmi szolgálat-teljesítési kötelezettség terheli.

Mit kell tennie, ha mozgósítják?A mozgósítás azt jelenti, hogy a la-

kosság életének és anyagi javainakmegóvása érdekében ellátandó felada-tokra, illetve azok elõkészítésére a PV-szervezetekbe beosztottak riaszthatókés gyülekeztethetõk meghatározott he-lyen és idõben.

Az elkövetkezõ hetekben a területi,települési, munkahelyi polgári védel-mi szolgálatba beosztottak részéremozgósítási gyakorlat elrendelése vár-ható. Amennyiben ön PV-szervezetbebeosztásra került, és felhívást kap, ak-kor fenti kötelezettségeinek teljesítéseérdekében köteles a felhívásban meg-jelölt helyen és idõpontban megjelen-ni, valamint a helyszínen kapott utasí-tásoknak megfelelõen cselekedni.

Kérjük, hogy fenti kötelezettségei-nek feltétlenül tegyen eleget, mivel apolgári védelmi kötelezettség elmu-lasztása szabálysértésnek minõsül, és ajogszabályok értelmében 100 000forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

A témáról bõvebben a www.tol-na.katasztrofavedelem.hu internetesoldalon tájékozódhat.

Ne feledjük, a katasztrófavédelemnemzeti ügy!

Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Mint azt tudjuk, komoly gondokat, sõttragédiákat okoz telente a szén-mon-oxid-szivárgás. A hatóságok igyekez-nek rábeszélni mindenkit a megelõ-zésre, például szivárgást jelzõ készülékfelszereltetésével.

Jó szokás szerint erre is gyorsan „rá-kattantak” a bûnözõk, és sorra kopog-tatnak be a házakba, lakásokba, s ajánl-va kínálják a készülékeket, s azoknak afelszerelését. A napokban egy ilyen –sajnos ismeretlen – zsivány ellen tettfeljelentést a rendõrségen egy férfi, s el-mondta, hogy a nyár végén édesanyjátis felkereste egy „szén-monoxidos”, akifelvett tõle nyolcezer forint elõleget.Persze, emberünk azóta köddé vált.

Egy másik esetben a nagydarab fér-fi kopogtatott be egy lakásba, s közöl-te, két hét múlva szerelik fel a szóbanforgó szerkentyûket. S már be is akartmenni a lakásba, hogy felvegye a ren-delést és elvigye az elõleget. Szerencsé-re az asszony megállította, s rákérde-zett, hogy kötelezõ a készülék felszere-

lése? „Hát így is lehet fogalmazni” –hangzott a válasz. Mire a nõ ezt egy„rendben”-nel nyugtázta, majd kérteaz erre vonatkozó törvényt és a pasasigazolványát. Ugye, máris kitalálták, mitörtént? A nagydarab úgy húzott el,minta ott se lett volna. Tegyük hozzá,hogy ez nagyrészt az asszony határo-zott fellépésének volt köszönhetõ.

A témát felvetettük dr. Buda Berna-dett századosnak, a városi kapitányságbûnmegelõzési és kommunikációs re-ferensének, aki nyomban közölte, hogya készülék az üzletekben beszerezhetõ.Õk is vásároltak ilyent, amit a férje –szintén rendõrtiszt – szerelt fel. A szak-üzletekben is érdeklõdtem, ugyanezt aválaszt kaptam, mondván, hogy azügyesebbek maguk is beszerelhetik, deszakembert is megkérhetnek a feladatelvégzésére. Úgyhogy a „szén-monoxi-dosokat” se engedjék be lakásaikba, hacsak az illetõ nem igazolja magát meg-felelõen, és csak egyedül van. Az ottho-niak pedig legalább ketten. - vhm -

Szén-monoxidosok szélhámoskodnak

Nyugdíjasok figyelmébeA Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége és a Tolna Megyei Vörös-kereszt Nyugdíjas Alapszervezete értesíti tagjait, hogy november 21-én, hétfõnreggel 6 órától akciós árakon füstöltáru-árusítást tart a készlet erejéig. Ugyan-ekkor száraztészta, étolaj, ételízesítõ, õrölt paprika és dióbél is kapható lesz aHunyadi u. 4. sz. alatt. Az árusítás alatt az elmaradt tagdíjak is rendezhetõk.

16 2011. november 13.HIRDETÉS