XXI. évfolyam, 38. szám Lapunk olvasható a www.szekszard.hu honlapon is 2011. október 23.

SZEKSZÁRD VÁROS KÖZÉLETI HETILAPJA

„’56-nak volt elõzménye a társadalombanés az én lelkemben is…”

Beszélgetés dr. Pálos Miklóssal, a megyei közgyûlés alelnökével

1956. október 23. a vidéki városokban, így Szekszárdon

is számos változás elindítója volt. Kommunista elnyomás

alatt álló nemzetünk percnyi idejű, ámde annál nagyobb

erővel ható fellélegzése városunkban sem maradt el.

A helyi események egyik résztvevője volt a Tolna Me-

gyei Közgyűlés alelnöke, az akkor húszéves dr. Pálos

Miklós is. Az évforduló kapcsán vele beszélgettünk a

történtekről. (folytatás a 3. oldalon)

Szakmai elõadások, kitüntetések a Balassa-napon„Jó lenne tudni, hogy mikor süt ki végre a nap!”

A Garay János Gimnázium dísztermeadott otthont október 15-én a megyeikórház hagyományos Balassa-napirendezvényének. Az ünnepi ese-mény díszvendége volt dr. Jávor And-rás, a Nemzeti Erõforrás Minisztéri-um közigazgatási államtitkára, vala-mint Tóth Ferenc kormánymegbí-zott, a Tolna Megyei Kormányhiva-tal vezetõje és dr. Puskás Imre, a Tol-na Megyei Közgyûlés elnöke. A prog-ramok résztvevõit szakmai elõadá-sok, ökumenikus istentisztelet ésszép ünnepség várta.

A Balassa-napon megjelent kórházidolgozókat a délelõtti kórházi tudomá-nyos ülésen dr. Zombori Gábor, a tü-dõgyógyászati osztály osztályvezetõfõorvosa és Asztalos Györgyné ápolá-si igazgatóhelyettes köszöntötte.

(folytatás a 4-5-6. oldalon)

A kommunista elnyomás ellen tiltakozó felirat Budapesten, egy Majakovszkij utcai kirakaton 1956-ban

Dr. Nemerey Zsuzsanna fõorvosnak dr. Jávor András államtitkár adta át a miniszteri kitüntetést

FOT

Ó: D

ÁN

MIH

ÁLY

2HÉTRŐL HÉTRE 2011. október 23.

Ciprusi kollégájával tárgyalt Budapesten a bizottság alelnökeHorváth István, az országgyûlés mezõgazdasá-gi bizottságának elsõ alelnöke meghívására –brüsszeli útját megszakítva – kedden Budapest-re látogatott Gavriel Yiannakis, a ciprusi mezõ-gazdasági bizottság elnöke. A hozzánk hasonló-an 2004 óta EU-tag, mintegy 800 ezer lakosú szi-getország parlamenti képviselõje megbeszélé-seket folytatott Fazekas Sándor vidékfejlesztésiminiszterrel és Font Sándorral, a magyar parla-ment mezõgazdasági bizottságának elnökévelis. A tárgyalásokon szó esett a közös európaiagrárpolitika sarokpontjairól, de Yiannakis úr– lévén Ciprus tölti be jövõre az EU soros elnö-ki tisztét – kíváncsi volt magyar kollégái ezen te-rületen szerzett tapasztalataira is.

A program hivatalos részét követõen Hor-váth István meghívta kollégáját Szekszárdra, akirészt vett az ünnepi Liszt-hangversenyen, ésszót váltott az est díszvendégével, Schmitt Pálköztársasági elnökkel is. Az eszmecsere magyarnyelven zajlott, hiszen Yiannakis úr Sopronbanvégzett a faipari egyetemen, s azóta is beszéli anyelvünket.

A ciprusi politikus vendéglátója invitálásáraellátogatott a Bodri és a Fritz Pincészetbe is,majd a nap végén elismeréssel szólt mind a ki-váló szekszárdi borokról, mind a szívélyes ven-déglátásról.

Finn napot szerveznek a jubileumraJari Vilén nagykövet az egyetemi karon is tárgyalt

„Szekszárd az egyik legismer-

tebb magyar város Finnország-

ban, ez is segítheti az északi or-

szágból érkező cégek letelepedé-

sét” – mondta Jari Vilén Finnor-

szág budapesti nagykövete

a Horváth István polgármesterrel

folytatott megbeszélésen.

A diplomata – aki Kator György pécsitiszteletbeli konzul társaságában érke-zett a tolnai megyeszékhelyre – elsõ-sorban a helyi befektetési lehetõségek-rõl tájékozódott. Mint mondta, Ma-gyarország ma is népszerû a finn cé-gek körében, ugyanakkor a magyargazdaságpolitika fenntarthatóságátnagy figyelem kísérik az északi ország-ban. Jari Vilén hangsúlyozta: a befekte-tõk választásánál nagy súllyal esik latbaa politikai stabilitás, a gazdasági dönté-sek átláthatósága és hosszú távra ter-vezhetõsége, valamint a helyi sajátossá-gok, az infrastruktúra kiépítettsége ésa képzett munkaerõ megléte.

A mintegy kétórás megbeszélésentermészetesen szó esett Szekszárd és afinnországi Tornio testvérvárosi kap-csolatának 25. évfordulójáról is. A felekmegállapodtak, hogy a nagykövet és akonzul közremûködésével 2012 tava-szán finn napot rendeznek Szekszár-don. Az eseményhez egy a diákság kö-rében meghirdetett finn mûveltségivetélkedõ is kapcsolódna, melynek dí-jait a követség biztosítja.

Ugyancsak a jubileumi év szekszár-

di programjainak lehet része egy a PTEIllyés Gyula Kara által szervezettfinn–magyar konferencia is. A nagy-követség és Tornio városa pedig stan-dot, fotókiállítást és filmvetítést tennehozzá. A szekszárdi és a pécsi konzulsegítségével – a geresdlaki finn kolóniaösszeismertetése révén – kialakulhategy finn baráti egyesület, amely támo-gathatja a hivatalos kapcsolatot és afinn programok késõbbi szervezését.

Horváth István polgármester a meg-beszélést követõ sajtótájékoztatón el-mondta: a november végén Tornióbautazó szekszárdi delegáció a jubileumiév programjainak elõkészítése mellettellátogat Európa legnagyobb acélgyá-rába, és találkozik környékbeli idegen-

forgalmi és turisztikai vezetõkkel is.Számukra egy 3-4 napos szekszárdiprogramcsomagot ajánlanak ki, illetvemeghívják õket egy jövõ évi szekszár-di study tour-ra is. A küldöttség megbe-széléseket folytat majd a határmentisvéd város, Haparanda vezetõivel is.

A városházi programot követõenJari Vilén a PTE Illyés Gyula Karán ta-lálkozott dr. Horváth Béla dékánnal,akivel az oktatásügy helyzetérõl, lehet-séges együttmûködésrõl tárgyalt. Afinn nagykövet és kísérete szekszárdiprogramja zárásaként ellátogatott aBodri Pincészetbe, ahol bepillanthat-tak az éppen zajló szüreti munkába, éstermészetesen megkóstolták a pincé-szet kiváló borait is. - fl -

Finnország nagykövete és Szekszárd polgármestere a sajtótájékoztatón

Gavriel Yiannakis (jobbról) Horváth Istvánnal és Bodri Istvánnal a Bodri Pince bejárata elõtt

FelhívásSzekszárd Megyei Jogú Város Ön-kormányzat Közgyûlése 2011. ok-tóber 27-i ülésén tárgyalja a „SZEK-SZÁRD VÁROS BORA” elismerõcím alapításáról és odaítélésérõlszóló 12/2009. (III. 30.) önkor-mányzati rendelet módosításárólszóló elõterjesztést. A módosítórendelettervezet a város honlap-ján megtekinthetõ, és az ott meg-adott e-mail címre eljuttathatják azezzel kapcsolatos észrevételeiket.

Amreinné dr. Gál Klaudia jegyzõ

Álláshirdetés

Szekszárd Megyei Jogú Város Pol-gármesteri Hivatala pályázatot hir-det a Polgármesteri Hivatal Város-üzemeltetési és -fejlesztési Igazga-tóság Városigazgatási és -rendésze-ti Osztályán GÉPJÁRMÛVEZETÕ

munkakör betöltésére. A részletespályázati felhívás a www.szek-szard.hu honlapon, a Köz-ügyek/Állás menüpontban tekint-hetõ meg.

Megkezdõdtek az õsziérettségi vizsgák

Október 17-én Tolna megyében ismegkezdõdtek az október-novem-beri érettségi vizsgaidõszak írás-beli vizsgái. November 25-ig kétvárosban, Szekszárdon és Dombó-váron 3 vizsgahelyszínen a diákok492 vizsgán adnak számot tudá-sukról. A 86 emelt szintû és 11 kö-zépszintû vizsga megszervezéséta Tolna Megyei KormányhivatalOktatási Fõosztálya végzi. Az emeltszintû vizsgák száma országosan atavalyi õszi vizsgaidõszakhozképest mintegy 20 százalékkalemelkedett.

Röviden

Meghívó

Tisztelt Közönségünk!A DBU szeretettel meghívja önö-ket egy zenei-költészeti projekt be-mutatójára, mely a kultúrák közöt-ti párbeszéd témáját járja körül. Az„Együtthangzás–Együttélés” címûesten a magyarországi németek,romák, Down-szindrómás embe-rek együtt lépnek színpadra. Így aszekszárdi Mondschein kórus, aGitárkvartett, Csernák Zoltán zon-gorista, a zeneszerzõ Leposa De-zsõ, az új szekszárdi együttes, aShangria-La, és az énekes-dalszö-vegíró Florian Hammer Bécsbõlvalamint sokan mások. Helyszín: Magyarországi NémetSzínház, október 24., 19 óra. Szervezés és konferálás: Alexan-dra-Britta Varan, ifa-kulturme-nedzser.

2011. október 23.3

MÚLTUNK

MeghívóSzekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Tolna

Megyei Szervezete, a Babits Mihály MûvelõdésiHáz és Mûvészetek Háza tisztelettel meghívja Önt,

hozzátartozóit és ismerõseit

2011. október 23-án (vasárnap)az 1956-os forradalom 55. év-fordulója alkalmából tartandó

VÁROSI EMLÉK-ÜNNEP

programjaira

„Köszönet a szabadság hõseinek!”

ÜNNEPI PROGRAM:

10.00 A Pofosz Tolna Megyei Szervezeténekrendezvénye a polgármesteri hivatal dísztermébenAz 1956-os emléktábla koszorúzása a polgár-mesteri hivatal aulájában.

10.40 Térzene a Szent István téren az Alisca Brass Band közremûködésével. Kar-nagy: Kovács Zsolt

11.00 Ünnepi mûsor és koszorúzás az 1956-os emlékmûnélDíszõrség és a történelmi zászlók bevonulásaHimnusz

Ünnepi beszédet mond: Horváth István,Szekszárd Megyei Jogú Város polgármestereIrodalmi mûsor a Szent László Szakképzõ Is-kola Vendéglátó Szakképzõ Tagintézményé-nek elõadásábanA mûsort rendezte: Herczigné Márvány Beáta, Harsányiné Erményi Zita, Bognár Tímea,Egle AnikóEgyházak ünnepi áldásaKoszorúzásSzózat

14.00 A Szekszárdi Kamarazenekar ünnepihangversenyea belvárosi római katolikus templomban. Mûvészeti vezetõ: Földesi Lajos

Közremûködik: a Magyar Nemzetõrség TolnaMegyei Szervezete és a 608. Sz. Schola CaritatisCserkészcsapat. Az ünnepi megemlékezés esõ-

helyszíne a Garay János Gimnázium díszterme

„’56-nak volt elõzménye a társadalombanés az én lelkemben is…”

Beszélgetés dr. Pálos Miklóssal, a megyei közgyûlés alelnökével

(folytatás az 1. oldalról)– Mit lehet tudni az elõzményekrõl?Hogyan emlékszik vissza a Ráko-si-korszakra?

– 1956-nak volt elõzménye a társada-lomban és az én lelkemben is. Tavasz-szal a magyar írók egy csoportja(Mérai, Zelk Zoltán, Illyés Gyula, Ben-jamin László és a többiek, a Petõfi Körtagjai) egyre élesebben kezdték kriti-zálni a fennálló társadalmi rendszert.Én akkor 20 éves voltam, értõ fejjel éslélekkel szemléltem a dolgokat, bújtamaz Irodalmi Újságot. Az a társadalmirendszer idegen volt a nemzet testétõl:megszálló orosz katonai hatalom hoz-ta létre, nem a történelmi fejlõdés. Kez-detben a változtatás gondolata mégnem vetõdött fel, csak reformokról be-széltek. Sajnos én átéreztem ezt a min-dennapjainkban is. Apám tehetségespénzügyi tisztviselõ volt, kiegyensúlyo-zott életvitelû ember. Teljesen igaztala-nul „B” listázták, s utcára tették, pedigsoha nem volt semmilyen politikaipárt tagja: fiatalon három évig teológi-át tanult, utána jogot. Ezt a pályát tör-te ketté az új hatalom. Mi hárman gyer-mekként otthon voltunk még, tanul-tunk. A fiatalok jelentõs része kettõsnevelést kapott, mert mást tanítottaknekünk az iskolában, mint amit otthona szülõi házban. Ennek rettenetes mel-lékhatásai voltak. Kettõs személyiségalakult ki bennünk és nehezen tud-tunk eligazodni a világ rendjében. – Aztán megérkezett az októberiesemények híre…

– Amikor Budapesten a mûegyetem-nél elindult a forradalmi menet, 24-én,25-én – teljesen spontán – itt Szekszár-don is összegyûltünk, majd elkezdtünkvonulni. Az elsõ nap ledöntöttük a szov-jet „hõsi” obeliszkes emlékmûvet, ami

a mai ötvenhatos szoborhelyén állt, a Mikes utca ele-jén. Kopott ruhát vettemfel, amiben édesapám a szõ-lõjét szokta mûvelni… Nemakartunk feltûnõsködni azÁVÓ-val szemben. Féltünk.Úgy érzem, aki ma hõskö-dik és bátorkodik, az nembiztos, hogy igazat mond…Az erõsebbek ledöntötték aszobrot, amely egymásmellé állított oszlopokbólállt, a tetején sarló-kalapács-csal és egy ötágú vörös csil-laggal. Ezek után a tömegaz alsóvárosi temetõbe in-dult, a szovjet hõsi halottakemlékmûvéhez, s a nép aztis eltávolította. Elszavaltama Talpra magyart, majd vé-gigvonultunk a városon.Szemmel láthatóan renge-tegen voltunk. Emlékszem, egy fiatalpatikus kijött elénk fehér köpenyébena Széchenyi utcai Zalai patikából: látta,hogy mekkora a tömeg, s bezárta a pa-tikát, majd azonnal beállt közénk. Aztána Béla király térre vonultunk fel, s kör-bevettük az akkor még a plébánia mel-lett lévõ rendõrséget. Átmentünk a bör-tön elé, s ordítottuk, hogy ki a politikaifoglyokkal! Bent lövések dördültek el.Valaki bement az épületbe, majd a bör-tönparancsnok közölte az összegyûl-tekkel, ott politikai foglyok nincsenek,a rablókat, gyilkosokat pedig csak pa-rancsra engedheti ki. A tömeg szép las-san, békésen elvonult. Másnap megala-kult a Városházán a Nemzeti Bizottság,amelynek én is tagja lettem, TakácsGyörgy osztálytársammal. MindkettenLétai-tanítványok voltunk, „maturan-duszok”, érettségi elõtt álltunk a Garay-

gimnáziumban. Hittel és meggyõzõ-déssel csatlakoztunk a forradalomhoz.Pataki Józsi bácsi szervezte a gyûjtést apestieknek, mert a fõvárosban akado-zott a közellátás. Mi itthon, a délután fo-lyamán körbejártuk az Alsóvárost, aFelsõvárost és az Újvárost, s gyûjtöt-tünk. Aki csak tudott, adott valamit,krumplit, kenyeret, zsírt. Még olyan isvolt, aki az ’56-os tavaszi árvíz során azamerikaiaktól kapott adományát adtaoda nekünk. Volt, aki egy bontatlanötkilós vajkonzervet, meg egyéb tartósélelmiszert.– A pesti úton kis híján az életükmúlt…

– Hajnali fél 2-kor értünk Pestre, steljes forradalmi hangulat várt minket.A tanácsházáról kijött egy parancsnoknemzetõrökkel, aztán lerakatták a cso-magjainkat, amit reggel 6 órakor kezd-

tünk kiosztani. Fél nyolc körül indul-tunk vissza: Budapesten az utak mel-lett álltak az emberek és integettek, vi-gyük õket el, mert menekültek Pestrõl,a lehetetlen helyzetbõl… Sok embertvettünk fel: a kocsi alja tele volt szalmá-val. Pesterzsébet felõl érkeztünk Döm-södre, ahol a falu határában két oroszkatona elõreszegezett géppisztollyalmegállította a teherautónkat. Egyikükázsiai arcú, tatár lehetett. Kérdeztekminket, s próbáltunk nekik magyaráz-ni valamit, de azt hitték, fegyveres szer-vezkedés tagjai vagyunk. Átkutatták azautót és találtak egy pisztolyt, amit va-lamelyik utas, talán félelmében rejtettel a szalma közt. Erre az egész társasá-got lerugdosták a kocsiról. Az egyik ka-tona befütyült a lövészárokba, majd ki-jött a parancsnokuk fölhúzott pisztoly-lyal, s az árok szélére állítottak bennün-ket. Öten voltunk diákok, Bognár Ist-ván, a Tolna megyei lap újságírója ésOrmoshegyi Zoltán tanárunk. Kis hí-ján kivégeztek minket…– Hogy menekültek meg?

– Ez egy régi Ikarus busz dudálásá-nak volt köszönhetõ. A buszos, amikora kanyarhoz ért és meglátta, mi készülott, dudált egy nagyot, majd közvetlenülmellettünk megállt. A busz tele volt cse-peli munkásokkal. Látták, hogy paran-csot akartak adni a lelövetésünkre. Tud-ni kell, hogy akinél az oroszok fegyverttaláltak, vagy nemzetõr-igazolványt, ottnem volt irgalom, azonnal lõttek! Abuszból másodpercek alatt kiszállt 30-40 melós, akik vidékre indultak forra-dalmat szervezni. A ruszkik tudták,hogy egyenlõtlen az állás, s elálltak a sor-tûztõl. Közben a csepeli busz parancs-noka, egy karszalagos nemzetõr, kiadta,hogy azonnal szálljunk fel a kocsira…

(folytatás a 7. oldalon)

4 2011. október 23.HÉTRŐL HÉTRE

(folytatás az 1. oldalról)Az ülés keretében az Intézményi Tu-

dományos tanács által ez alkalomra, a35 év alatti munkatársak körében kiírtpályázata díjnyertes pályamûveinek is-mertetésére került sor.

A három fiatal orvos, érdekfeszítõés alapos dolgozata méltán érdemelteki a helyezéseket. I. díjas lett: Dr. Ma-teisz Lénárd (gyermekgyógyászati osz-tály) II. Dr. Görbe Éva (tüdõgyógyásza-ti osztály) III.: Dr. Vass Ibolya (gyer-mekgyógyászati osztály).

A szakdolgozók közül ketten kaptakdíjat: I. Breitenbach Angéla (infekció-kontroll csoport) II. Plesz Éva (szülé-szet-nõgyógyászati osztály)

A fiatal orvosok és szakdolgozók elõ-adásáról a hallgatóság elismerõen nyi-latkozott, pályamunkájukat jónak érté-kelték és úgy vélték, hogy a kórház te-vékenységéhez, több osztályhoz szer-vesen kapcsolódó, fontos témákat dol-goztak fel. Az öt fiatal díjazott oklevél-ben és tárgyjutalomban részesült, me-lyet dr. Vastag Oszkár osztályvezetõ fõ-orvos (szemészeti osztály) és GliednéTillmann Erzsébet ápolási igazgatóadott át.

2009 óta a Tudományos Tanács dí-jazza a legszínvonalasabb kongresszu-si beszámoló szerzõjét is. Az oklevéllelés tárgyjutalommal járó díjat idén dr.Vadász Edit fõorvos (gasztroenteroló-giai osztály) érdemelte ki.

A délutáni ünnepi tudományos ülé-sen dr. Harangi Ferenc Ph.D osztályve-zetõ fõorvos (gyermekgyógyászati osz-tály) és dr. Andriska István osztályveze-tõ fõorvos (traumatológiai osztály) kö-szöntötte a megjelenteket, s kérte fel a

délutáni ülés elõadóit, akik két lebilin-cselõ elõadással örvendeztették meg ahallgatóságot.

Prof. dr. Kosztolányi György egye-temi tanár (PTE Orvosi Genetikai ésGyermek-fejlõdéstani Intézet) az MTAtagja, kedves, szubjektív hangú beve-zetõjébõl megtudtuk, hogy Szekszár-don született, itt érettségizett, gyer-mekkori és kamaszkori élmények kö-tik a városhoz. Pécsett végezte el azorvosi egyetemet, de minden nyárigyakorlatát a szekszárdi kórházbantöltötte. „Mindez elegendõ ahhoz,hogy itt ünnepeljek én is” mondta be-vezetõjében. Ezután „Az emberigenom megismerésének bejelentésétkövetõ 10 év tanulságai” címmel osz-totta meg gondolatait. A professzorrólszekszárdi kollégái jól tudják, hogy

nemcsak itthon, hanem hazánkon túlis elismert szaktekintély a génkuta-tásban. Elõadásából idézni nem is pró-bálkozunk, ugyanis 10 éves kutató-munkája eredményének hihetetlenüljó retorikai készséggel és angolos hu-morával megtûzdelt összegzésébõlegy-egy mondatot kiragadni méltány-talan lenne.

A másik elõadó dr. Hulin István ny.osztályvezetõ fõorvos (traumatológiaiosztály) történelmi és földrajzi szem-pontból adott áttekintést Orvoslás észene címmel.

Beszélt a zene biokémiai hatásáról,a zeneterápiáról, valamint a leghíre-sebb orvos-zenészekrõl, a „muzsikálóorvosokról.” Elõadásából álljon ittegy igen megszívlelendõ részlet: „Acsend által kap értéket a hangzás, a

hangzás által kap lehetõséget a lélek.A harmonikus lélek adja az élet értel-mének élményét. Ez a zene lélekfor-máló, felemelõ varázsa!”

A tudományos ülést követõen a je-lenlévõk közösen részt vettek a SzentJános és Pál kápolnában a történelmiegyházak szolgálatával megtartottökomenikus istentiszteleten, ahol Ba-lázsi Zoltán református lelkész hirde-tett igét.

A Balassa-napi program este a gim-názium dísztermében az ünnepi be-szédekkel folytatódott.

Dr. Puskás Imre, a Tolna MegyeiKözgyûlés elnöke köszöntõjébenúgy fogalmazott: számára mindig kü-lönleges élmény volt a Balassa-napiünnepségen való részvétel, a maiazonban még különlegesebb, hiszenamint mindenkit, õt is foglalkoztatjaa gondolat, hogy mi lesz 2012. janu-ár l. után, amikor a megyei önkor-mányzattól átveszi a kórház fenntar-tását az állam. Reményét fejezte ki,hogy bár nem sokat tudtak a pénz-ügyi nehézségek miatt a kórháznaksegíteni, mindent megtettek – pályá-zatok és egyéb lehetõségek megkere-sésével – annak érdekében, hogy alegfontosabb intézményt támogas-sák.” Meggyõzõdésem, hogy a kór-ház fejlõdését az állam segíteni fogja,s a bizonytalanság érzése megszûnik.Bízom abban, hogy az új fenntartósokkal biztosabb hátteret jelent majd” – mondta. Végül sok szakmaikihívást, sikert, s minden jót kívánt akórház vezetõségének, munkatársa-inakx és a betegeknek.

(folytatás a következõ oldalon)

Szakmai elõadások, kitüntetések a Balassa-napon„Jó lenne tudni, hogy mikor süt ki végre a nap!”

A PTE Gyakorló Általános Iskola Táncmûvészeti Tagozatának diákjai

Dr. Jávor András államtitkár köszön-tõjében visszaemlékezett a Szekszár-don töltött éveire, ugyanis 1972-benfriss diplomával itt kezdte el az orvosimunkát. „Itt kaptam mintát arról, hogyaz orvosnak a beteg a legelsõ, s a mai na-pig eszembe jut, amikor jogszabályokalkotására kerül sor, hogy mit tanultamdr. Várnagy Gyulától, dr. Tornóczky Já-nostól, dr. Katona Klárától és még sorol-hatnám a neveket” – mondta. Ezutánvisszatekintést adott a Balassa JánosKórház létrejöttének és fejlõdésénektöbb mint 210 éves történetébõl, majdkijelentette: a kormány elszánt abban avonatkozásban, hogy a kórház jövõjétbiztosítsa.

Dr. Muth Lajos fõigazgató-fõorvosünnepi beszédének bevezetõjében kö-szöntött minden jelenlévõt és azokat is,akik az ünnepség idején is a betegágymellett szolgáltak.

Beszédének vezérfonala a követke-zõ idézet volt: „Ne félj a vihartól, ha-nem tanulj meg táncolni az esõben!”A mondat Mocsai Lajos szövetségi ka-pitánytól származik, aki csapatánakmorális megerõsítése céljából kóde-xet alkotott.

„Vihar van! Vihar van a világban mo-rálisan és gazdasági szempontból egy-aránt. Vihar van a magyar gazdaság-ban, a magyar társadalomban. Viharvan az egészségügyben.” Így jellemez-te aztán a fõigazgató a múlt, a jelen ésa jövõ képét. „Megértéssel figyeljük azegészségügyi kormányzat harcát a

pénzügyi tárcával. Látjuk, hogy szá-munkra a néhány milliárdos kiegészí-tések jelentik jelenleg a sikerélményt,de ez az ágazat számára lassan már azéletben maradáshoz sem elegendõ” –fogalmazott.

Kitért az országos egészségpolitikaikérdésekre, és ezeknek a szekszárdikórházra gyakorolt hatására, valaminta rég- és közelmúlt nehézségeire, az in-tézmény mûködésében bekövetkezettkedvezõtlen változásokra, például a be-tegellátás személyi feltételeinek mindnehezebbé váló biztosítására, amelyegyre nagyobb feladat elé állítja a kór-

ház vezetõségét, de dolgozóit is. „Erõtadhat számunkra ma is, hogy megrázóesemények, tragikus körülmények kö-zött is történhetnek nagy dolgok” –zárta mégis optimistán ezt a gondolat-sort, majd a kórház történetének 2011.évi jelentõs évfordulóiról ejtett szót.Egyebek mellett elhunyt kollégákraemlékeztette a jelenlévõket, akik némafelállással tisztelegtek a volt kórházi dol-gozók emléke elõtt. Ezt követõen az új,fiatal szakemberekrõl beszélt, ami jóhír, ám rossz, hogy több meghirdetettállásra nem volt jelentkezõ. Az ápolásiterületrõl sajnos 31 szakdolgozó távo-zott külföldre, s többségük az elmúlt 3hónapban nyújtotta be felmondását.Jó hír, hogy a közmunkaprogram sike-res volt, amelynek során létszámbancsaknem sikerült pótolni a távozókat.

A fõigazgató gratulált azoknak amunkatársaknak, akik év közben ki-

tüntetéseket, magas kinevezéseket ve-hettek át, majd ünnepi beszédét a kö-vetkezõ gondolatokkal zárta: „Hin-nünk kell abban, hogy a kormány általválasztott út az adósságcsapdából valómenekülés, az új adórendszer, a gazda-ság rendbetételének irányába vezetõ,helyes út. Mi kell még a célba érkezés-hez? A morális megújulás! Meggyõzõ-désem, hogy a bizalmat helyreállító er-kölcsi megújulás nélkül nem leszerõnk eljutni a célig.”

Az ünnepi beszédeket a nap fény-pontja, a kitüntetések átadása követte.

Batthyány- Srattmann László-díjbanrészesült dr. Wagner Gyula fõorvos.

Miniszteri dicséret: Bíró Beátakönyvtáros, dr. Hahn Erzsébet fõorvos(felnõtt lelki gondozó) Murelné BudaiBeáta szociális munkás, dr. NemereyZsuzsanna fõorvos (radiológiai osz-tály), dr. Rippl Ilona fõorvos (gyermek-osztály), Szabó Szilvia gyógytornász.

(folytatás a következõ oldalon)

52011. október 23.HÉTRŐL HÉTRE

Dr. Muth Lajos fõigazgató beszédében a kórházak nehézségeirõl,az orvoshiányról és az ápolók elvándorlásáról is szólt

Dr. Wagner Gyula

2011. október 23.HÉTRŐL HÉTRE6

(folytatás az elõzõ oldalról)Balassa-díj: dr. Auth Péter fõorvos

(onkológiai osztály), dr. Sánta Judit ad-junktus (II. sz. belgyógyászat), Gyön-gyösi Sándorné fõnõvér (sebészet),Pallós Istvánné adminisztrátor (tüdõ-gyógyászati osztály), Feil Péterné élel-mezési ellátási csoportvezetõ, KatonaFerenc elektromos szerelõ (mûszaki-üzemeltetési osztály). A kitüntetéseketdr. Jávor András, dr. Puskás Imre és dr.Muth Lajos adta át.

Ezután adjunktusi és a fõorvosi ki-nevezések következtek, melyeket dr.Muth Lajos adott át.

Fõorvosi kinevezésben részesült: dr.Cseh Judit (fertõzõ osztály), dr. GyõriAttila (sebészet), dr. Juhász László (I.sz. belgyógyászat), dr. Koltay Ilona (tü-dõgyógyászat), dr. Kulcsár Katalin (I.belgyógyászat), dr. Tam Beatrix (gaszt-roenterológiai osztály).

Adjunktusi kinevezések: dr. Domo-nyai István (I. sz. belgyógyászat), dr.Nemes Adrienn (reumatológia), dr. Ne-

mes Judit (gyermekosztály), dr. NyiratiCsaba (IV. sz. belgyógyászat), dr. Ven-dég Magdolna (pszihiátriai osztály).

Ezt követõen a kórház új orvosainakbemutatása következett: dr. MeleghSzilvia (labordiagnosztika), rezidensek2011 augusztusától: dr. Kovács Borbá-la (tüdõgyógyászati osztály), dr. Mol-nár Árpád (radiológia), dr. Pere Tímea(reumatológia), dr. Stréda Zoltán (I. sz.belgyógyászat), dr. Varga Imre (gyer-mekosztály).

Az ünnepség szívbe markoló pilla-nata volt, amikor dr. Muth Lajos fõigaz-gató köszönetet mondott a több évti-zede fõorvossá kinevezett kollégáknakilletve hozzátartozóiknak. Köszöntöttenéhai dr. Balogh József patológiai osz-tályvezetõ nejét, Rózsika nénit, férjeosztályvezetõ fõorvossá való kinevezé-sének 50. évfordulója alkalmából, dr.Fenyõháziné dr. Horváth Máriát, a bõr-gyógyászati osztály ny. osztályvezetõfõorvosát, kinevezésének 50. évfordu-lója alkalmából, dr. Csordás Jenõt, a

gyermekosztály ny. fõorvosát, kineve-zésének 45. évfordulója alkalmából. Dr.Tornóczky Jánost, a IV. számú belgyó-gyászati osztály ny. fõorvosát az osz-tály megalakulásának és kinevezésé-nek 40 éves évfordulója alkalmából. Dr.Pisztora Ferencet osztályvezetõi kine-vezésének 30. évfordulója alkalmából,dr. Selényi Judit osztályvezetõ fõorvostkinevezésének 30. évfordulója alkal-mából.

A Balassa-napi program este 8 óra-kor ért véget. A délelõtti és a délutáni,valamint a kitüntetések közötti idõtigényes ünnepi mûsorszámok tettékváltozatossá, amelyeket Németh Juditelõadómûvész szerkesztett és rende-zett, valamint versmondásával emelteannak színvonalát. A mûsor közremû-ködõi: Müller Beáta énekmûvész,Lozsányi Tamás orgonamûvész, a PécsiMûvészeti Gimnázium tanulói, vala-mint a PTE Gyakorló Általános Iskola

Táncmûvészeti Tagozatának végzettdiákjai. Koreográfusuk: Valkai CsabaCsanád-nívódíjas táncmûvész, Valkai-né Daczó Eszter nívódíjas táncmûvészés a tánctagozat vezetõje.

Sas Erzsébet

Ellentétek lüktetése, és a múlhatatlanÉrdekes lüktetés. Szenvedély és súlyosprófétai gondolatok (hangulatok) vál-tották egymást a Szekszárdi Gitár-kvartett Babits-estjén, az OrszágosKönyvtári Napok szekszárdi záróe-seményén. Eközben haladtunk az ifjúihévtõl (az írt versektõl) az idõskor aközelgõ halált váró/látó rezignációjáiga végén egy kis visszatekintéssel. Ti-zenegy Babits-költemény, amit Rubá-nyi Anita szavalt, összhangban a lélekmélyéig hatoló zenével, a Gitárkvartettegy-egy, ezekre a versekre írt saját sz-erzeményével.

Szekszárd 1915 nyarán (1917): Elmé-lázó bandukolás, merengés az emlékeksúlya alatt Ég és Föld között a szeretettszülõvárosban, a változatlan kisváros-ban. Ahol még mindig ott áll a „háromkereszt a Bartinán”. A dallam is „felröp-pen” a „hegyre”, a magasba, ami Babitsköltészetének meghatározó eleme. Ez-zel szemben a földi szépségek, gyönyö-rök felé tekint a Mindenek szerelme

(1910), a pusztító földi szerelem felé,de a pusztában már az istenekkel „sz-eretkezik” a költõ. A csábító muzsiká-ban a vágy, a kéj egyre erõsödik, egyrehevesebb a szenvedély. A végén kismegtorpanás… Aztán éles váltás: súlyosfilozofikus gondolatok: Húnyt szem-mel… (1906 vége). Újra a magasságél-mény jelenik meg, a magasban maradásnehézsége. Majd lágy, meditatív zeneszól. Ezután Aliscum éjhajú lánya(1905) jön, a kezdetben kedvesencsábító, de végül a világot követelõ. Arégi korokat idézõ könnyed zenévelhívogat, míg végül egészen kifulladásighajszol. A felbõszült szenvedély után pi-henés következik: az Esti kérdés (1909),a szépségek melankóliája az élet folyásá-nak megfejthetetlen rejtélye, amitközelebb hoz aztán a lassan lüktetõ végnélküli zenefolyam. Ezzel szemben aKét nyári vers I. Settecento (1918) vadnyersességgel szól a bûnös testi sz-erelemrõl karikírozva a bocsánatért

könyörgõk félelmét. Nem kisebb, bármás természetû, a remegés a valódi sz-erelemben. Ideges esztendõk (1920):szelíden közelítõ, féktelen majd múló,de még mindig nyugtalan szerelem. Azajos érzelmeket a zene nagyszerûenfejezte ki.

Már megjelenik az elmúlás lehelete:Télutó a Sédpataknál (1925). Amibenma a Nap ragyog, zokogni fog az isegyszer, csak remény, hogy „nem lehetaz rossz világ, amelyben ez a nap ég!”Szép természeti kép hangzik: csor-dogáló víz, derûs napsütés mégis fel-szültséggel teli, de a vége nyugtató lük-tetés. A közelgõ halál sugallata szólalmeg rezignált hangon: Õsz és tavaszközött (1936). A megsemmisülés gon-dolata talán fájó, de ami örök, nem por-lad el: „Csak az én telem nem ily mu-landó./ Csak az én halálom nem ha-landó.” Végsõ vigaszt a féltõ szeretetad. Gyászos hangon szólal meg a zene,de egyre zaklatottabbá válik, és a mag-

asabb régiókba jut a lélegzet a fuvolahangján.

„Óh jaj, meg kell halni”, itt nem érhetvéget az est, hiszen a próféta tovább él.Ahogy Jónás imája (1939) kéri: „en-gedik, hogy beszéljek s meg ne haljak.”Formamûvészetében is maradandótalkotott már a pályakezdõ Babits. AzÚj leoninusok (1908) újszerû versfor-mát, a rímeltetés módja újdonságot je-lentett az akkori magyar költészetben.Az 1910-ben megjelent vers dallamos-ságával és lüktetõ ritmusával gyorsanközismertté és sikeressé vált. Vihartkavart, ami a költemény kulcsmotívu-ma. A zenében is kibontakozó fer-getegben igazán nagy szerepet kapottaz estnek végig ritmust adó darbuka,amelyet Wessely Ágnes szólaltatottmeg, és csatlakozott hozzá az udu,valamint még egy darbuka Csele LajosAndrás játékával. A befejezés cseppetsem megnyugtató: egy dobszóló.

Kovács Etelka

Feil Péterné élelmezési ellátási csoportvezetõ Balassa-díjban részesült

Az elsõ sorokban a kitüntetettek foglaltak helyet Gyöngyösi Sándorné fõnõvér

FOT

Ó: D

ÁN

MIH

ÁLY

FOT

Ó: G

OT

TV

ALD

KÁ

RO

LY

FOT

Ó: G

OT

TV

ALD

KÁ

RO

LY

72011. október 23. MÚLTUNK

„’56-nak volt elõzménye a társadalombanés az én lelkemben is…”

– Szekszárdon eközben megala-kult a Nemzeti Bizottság, s a Nem-zetõrség…

– Székelyhídi Géza bácsi szerveztemeg a nemzetõrséget. Sosem felejtemel, a rendõrség mellett adtak egy gép-pisztolyt a nyakamba még azon az es-tén, s közölték velünk, hogy mostantólmi nemzetõrök vagyunk. Meg kell vall-jam, én az életemben úgy még soha nemféltem, mint akkor. Kilenctõl éjfélig vol-tam szolgálatban, s számoltam a lépése-ket, hogy mielõbb lejárjon és csak azértimádkoztam, hogy még véletlenül se tör-ténjék valami. Végigjártuk az Újvárost ésaz Alsóvárost, de senki nem mozdult,csak egy-két késõig préselõ szõlõsgazdabaktatott hazafelé… Éjfélkor, amikor le-járt a szolgálatunk, leadtuk a fegyvert,ami többet nem került a kezembe soha.– Milyen döntéseket hozott a Nem-zeti Bizottság?

– Elhatárolódtak a korábbi rendszer-tõl, az ávós diktatúrától, a padláslesöp-réstõl. Attól, hogy megalázták a magyarnépet, az értelmiséget, a parasztságot, amunkásosztálytól pedig elvették a gyá-rát, amit addig a sajátjuknak érezhettek,hiszen a háború elõtt már megfizettéka jó szakembereket. Emlékszem, dr.Tol-lár Tibornak, a fiatal jogásznak meg-hagyták: menjen át a bíróságra és akadá-lyozza meg, hogy politikai ügyekbenítélkezhessenek. Tóth Lajos ügyvéd, abizottság „esze” utasítása alapján kimen-tek páran az orosz helyõrséghez, akikidõközben beásták magukat a város szé-lén. Az volt a küldöttek feladata, hogyhívják vissza az asszonyokat, gyermeke-ikkel és hozzátartozóikkal együtt biztoslakóhelyükre, a laktanyába, de ne provo-káljanak. Sokan visszatértek korábbimunkahelyükre, úgy, mint Pillári Lajos

fogház-fõfelügyelõ, aki átvette a börtönirányítását, vagy Levente István azügyészségre. Dr. Hadnagy Albertfõlevéltáros, aki az elnökség tagja volt,higgadt, megfontolt történészként éskifogástalan úriemberként hallani semakart arról, hogy lámpavasra húzzanakembereket. A forradalom elbukása utánazonban õt is meghurcolták. A keménykezû rendõr, Pánczél Géza – aki arrólvolt híres, hogy néha odasuhintott a ra-boknak – amikor elbukott a forradalomés elõjött, a börtönben találkozott dr.Tóth Lajossal, akit ott megölelt és aztmondta: „Lalikám, neked köszönhetem,hogy életben maradtam!”. Ezt a nyilat-kozatát azonban a forradalom helyi ve-zetõinek büntetõtárgyalásán nem ismé-telte meg. Ez volt a nagy gerincmegtö-rések idõszaka…– Hogy élték meg Szekszárdon aforradalom leverését?

– November 4-én döbbenten hallgat-tuk Nagy Imre beszédét. Akkor márnem mentünk be a Nemzeti Bizottság-ba, amelynek Budai Mátyás bácsi, a he-lyi borász és borkereskedõ volt az elnö-ke. Hónapokig tartott az interregnum,az „uralkodó nélküli álla-pot”. A munkahelyekre be-jártak ugyan az emberek,de nem folyt érdemi mun-ka, amíg a Kádár-rendszermeg nem erõsödött. Aztánvisszaszervezték a régi álla-potokat és Kádár, a nagyáruló 1957. május 1-jén, aHõsök terén elmondottbeszédével megszabta ésmeghirdette a nagy meg-torlások irányát. A rend-szer alapjaiban nem válto-zott, csupán „átcsomagol-

ták celofánpapírba”, s kötöttek rá egyszép pántlikát, természetesen vörös szí-nût. A rendszer lényege az elnyomógé-pezet, s az ember személyiségétõl törté-nõ megfosztása megmaradt…– Mi várt a forradalom résztvevõ-ire, a politikai foglyokra?

– A forradalom leverése után a veze-tõk közül hat embert ítéltek hosszantartó börtönbüntetésre. Az áldozatokvoltak az igazi hõsök. Nekik köszönhe-tõ, hogy itt Szekszárdon nem volt sem-miféle kilengés, a forradalom célkitûzé-seit békességgel, és az emberek tisz-tességére alapozva akarták elérni. Pél-daként említem meg Szakály Ferencet,akit azért ítélték el, mert a keletrõl ránkkényszerített despota rendszert kérlel-hetetlen kritikával leplezte le a TolnaMegyei Népújságban. Pillári Lajostazért börtönözték be évekre, mertvisszament a munkahelyére, ahonnantörvénytelenül távolították el. Tóth La-li, a fiatal ügyvéd, aki az egész megmoz-dulás esze volt, mérséklõen kapott nyolc kemény évet. Nagy István orvos,aki kiváló diagnoszta hírében állt, azértrészesült hat év szabadságelvonásban,

mert bátorkodott visszakérni a borvi-déken lévõ mintaszõlészetét. Az ítélete-ket egy Pécsrõl áthozott ideiglenes „bí-róság” hozta meg, és az újonnan be-rendezkedett régi hatalom hajtotta vég-re. Szili László, a Tolna Megyei Bíróságkorábbi elnöke, a kitûnõen képzettbüntetõjogász mondta el egyszer,hogy 1957 tavaszán az összes megyeibírósági elnököt fölhívatták a belügy-minisztériumba, ahol Marosán György, a demagóg és tébolyodott te-kintetû félõrült, amikor összegyûltekaz elnökök, elordította magát: „Akasz-tani!!!” Ezzel megrendelte azt a meg-torlássorozatot, amit a história máramár részben – de korántsem a teljességigényével – feldolgozott. Akkoriban ahárom évi börtön és az akasztófa kö-zött egy hajszálnyi különbség volt csak:a lényeg a példastatuálásban állt!– Mi a véleménye arról a rendszer-rõl, ami a forradalom leveréseután következett?

– Apró Antal, Kádár János, Kossa Ist-ván és Münnich Ferenc a szovjet csapa-tok behívásával és itt tartózkodásánaklegitimizálásával a magyar történelemlegnagyobb nemzetárulóivá silányul-tak. Kádár János igazi nagy bûne nemaz volt, hogy gyilkolt, mert amikor kö-zéjük csatlakozott, ezt automatikusanvállalnia kellett. A legnagyobb árulásaaz volt, hogy az ún. „gulyáskommuniz-mus” meghonosításával legitimizálnipróbálta rendszerét. Sajnos, ennekmég ma is sok-sok vadhajtása burján-zik. Az árulókat sohasem lehet szalon-képessé tenni, mert a szavaknak és amögöttük levõ tartalomnak csak egyjelentése lehet. Meglátásom szerint azigazi feltárás és elszámoltatás még vá-rat magára. Gyimóthy Levente

A pecsétgyûrû örök nyomaÉpp csak hétéves volt. Elsõosztályos. Semmit nem ér-tett abból a drámából, ami 1957 tele elején történt.Csengettek. A két vadidegen férfi berontott a lakásba,benéztek ide-oda, kihúztak egy-két fiókot. Beletúrtaka szekrényekbe. Egy büdös szót sem szóltak. Olykorfenyegetõ pillantást vetettek a fal mellett álló férfira,a karjában kisfiút tartó asszonyra és az elsõs kislány-ra, aki remegve szorította apja kezét.

– Na, indulás – böktek az apa felé, majd meglök-ték. Legalábbis így emlékszik az akkori gyereklány.Az édesanya lefektette a picit, majd nyugtató szavakkíséretében a nagyobbat is ágyba dugta.

– Apuka hova ment? – kérdezgette még félálombanis a leányka.

– Dolga van, nemsokára hazajön. Aludj szépen –simogatta arcocskáját az anya. A hajdani kislányúgy emlékszik, mintha „sírós” hangon válaszolgatottvolna anyukája. Reggel meg úgy látta, vörös a szeme,s nem olyan szép sima az arca, mint máskor.

Múltak a napok, nõtt a feszültség. Este késõn meg-látogatta a csonkán maradt családot egy-két barát.Halkan beszélgettek. A gyerek abból csak annyit csí-pett el, hogy „nem tudom”, „fogalmam sincs”. Tiborbácsitól pedig azt hallotta, „semmire se mentem”.

Napra pontosan két hét múlva érkezett haza a fér-fi. A délutáni vonattal. Bár dél körül engedték ki a pé-csi börtönbõl, de elõbb elment „keresztékhez”, hogymegborotválkozzon, kicsit rendbe tegye magát, ne-hogy megijedjenek az övéi.

Mégis nagyon megrémültek, amikor belépett. A kis-lány zokogott, az anya férje mellére hajtotta a fejét. Azapa arcának bal oldalán bevérzés övezte hatalmas duz-zanat éktelenkedett, közepén mély, véresen váladékozórepedéssel. A gyerek olyasmi magyarázatot kapott, hogy„kis baleset történt”, hogy „nekiesett az ajtófélfának”,meg ilyesmi. A sebet sokáig kezelte a körzeti orvos. Nagynehezen be is gyógyult, de a „jel” örökre megmaradt.

Egy este, amikor már a gyerekeket lefektették, aszülõk két baráti házaspárral beszélgettek a hallban.Néhány szófoszlány azonban beosont a gyerekszobá-ba. A kislány annyit értett, hogy „áfósok” – jó pár évmúlva jött csak rá, hogy „ávósok” – meg pecsétgyû-rût is hallott. Késõbb szüleitõl megtudta, hogy édesap-

ját börtönbe zárták, mert beszédet mondott a „kultúr-ban”, meg részt vett Pécsen egy temetésen.

Föl-fölmerült benne, rákérdez az örökjelre, de min-dig letett róla. Úgy hitte, az emlékek felidézésével fáj-dalmat okozna apjának. Lelki sebeit nem akarta föl-tépni, meg már úgyis rájött a vallatás közbeni kínzás-ra, az ávós ökölcsapására, amit hatalmas pecsétgyû-rûs kezével mért apja arcára.

A már gimnazista lány és a Pécsen dolgozó apagyakran találkozott a déli órákban. Bekaptak vala-mit és sétáltak egyet. Különösen a mai Király – voltKossuth Lajos – utcát kedvelték. A kellemes tavaszi na-pon is kedvüket lelték a koradélutáni alig órás andal-gásban. A lány apja karjába öltötte sajátját. Hirtelenmegrándult az erõs férfikar, s egy-két másodpercre ab-bamaradt a halk beszélgetés.

A lány érezte, sõt biztosan tudta, hogy a szembejö-võ fölpuffadt képû ballonkabátos a pecsétgyûrûsávós. Kirántotta karját apjáéból, félméternyit balralépett. Gyûlöletes undorral nézett a savószemû képé-be, és teketória nélkül szembeköpte.

Az egy szót sem szólt. Ahogy jött, úgy ment tovább.A lány ismét belekarolt apjába. Õk is folytatták útju-kat… V. Horváth Mária

Az egykori szekszárdi Mikes utcaiszovjet emlékmû

8 2011. október 23.HIRDETÉS

Mercedes, Ferrari, BMW, Fiat,

Land Rover, Volvo… Csupán né-

hány olyan ismert világklasszis au-

tómárka, amelyek tökéletes műkö-

déséhez a szekszárdi Prettl Hungá-

ria Kábelgyártó Kft.-ben készült

(készülő) alkatrészek is hozzájárul-

nak. A korszerű gyár a minap ün-

nepelte 15. születésnapját. A ha-

bos tortára helyezett gyertyákat az

egyik német tulajdonos, Erhardt

Prettl fújta el.

A tulajdonost kérdeztük a Magyarorszá-gon immár 20 éves tevékenységet ma-ga mögött tudó cégrõl, illetve a szek-szárdi gyáralapítás ötletérõl.

– A telephely kiválasztása JobbágyGábor, a BHG-ASZ Kft. ügyvezetõjekezdeményezésére vezethetõ vissza.Õ már korábban, közvetlenül a hatá-rok megnyitása után igyekezett aPrettl céget bérmunkaadóként meg-szerezni. Miután a Prettl a BHG-t a va-gyonkezelõtõl átvette, az a döntésszületett, hogy a BHG-t fémfeldolgo-zó üzemként továbbra is fenntartjuk,mellette új telephelyet létesítünk,amely kizárólag kábelkonfekcionálómunkákkal foglalkozik.

– Milyenek a magyar munkaválla-lók? Miben kell még fejlõdniük, hogymég jobbak lehessenek?

– A Prettl cég több országban végezkábelkonfekcionálást. Összehasonlítá-sokat nem végeznék, hiszen a feltételeknem összevethetõk. Értékelem a szek-szárdi kollegák új dolgok iránti nyitott-ságát, a változásokhoz való alkalmazko-dóképességüket, tanulási hajlandóságu-kat, s mindenekelõtt az itteni kollegákbarátságosságát.

– Az eltelt másfél évtizedben a PrettlHungária mögött vannak jó és ke-vésbé jó idõszakok. Ön hogy látja acég jelenét és a jövõjét?

– A cégnél javarészt kábeltermékeketgyártunk az autóipar számára. A vevõka beszállítókkal szemben támasztottigen magas minõségi és szállítási köve-telményei mellett ki vagyunk téve az au-tóipar megbízásingadozásainak. A jövõt

illetõen megpróbálunk olyan vevõketis találni, amelyek más szektorokban te-vékenykednek.

A Prettl cégcsoportnak számos le-ányvállalata mûködik világszerte. Köz-tük – pontosabban a nagyobbak kö-zött – a Korsófölde utcában mûködõ5000 négyzetméter (hasznos) alapte-rületû gyáregység, amit zöldmezõs be-ruházással indítottak. Mára minden te-kintetben alapos változáson ment át aPrettl 1996-ban épült szekszárdi üze-me, ahol jelenleg – a saját állományúdolgozók mellett „kölcsönzött” mun-kások – 250-en dolgoznak. A létszámnagyobbrészt – mintegy 170 fõ – két-kezi munkásokból tevõdik össze, a töb-biek termeléstámogató, minõségellen-õrzési és adminisztratív munkakörbentevékenykednek. Figyelemre méltóadat, miszerint az irodaiak hatvan szá-zaléka beszél németül, a fizikaiak tízszázaléka bírja e nyelvet.

A cégvezetõ tisztét tavaly augusztusóta Nyerki Emil tölti be. Irányítása alattszintén némi változásnak lehettek tanúia munkatársai. Fokozódott a minõségi

elvárás. S ideegy beszédesadat: egymilliókiszállított ká-belbõl mind-össze négynéltörtént rekla-máció. A kívül-álló számárafurcsa, vagy in-kább érdekes,hogy a külön-bözõ biztonsá-gi rendszerek-be – ABS, biz-tonsági öv – ke-rülõ, az autóvá-

sárló számára „láthatatlan” alkatrészek,azaz az itt gyártott kábelek esztétikumá-ra is adnak.

– Minden szükséges minõségirányí-tási tanúsítványunk megvan, ami mód

felett fontos, de nem a leglényegesebb.A legkiemelendõbb az abszolút minõ-ség folyamatos produkálása – hangsú-lyozta Nyerki Emil. – Hibáznunk tilos,hiszen óriási a verseny, egy-egy rekla-mált darabon további rendelések múl-hatnak. Nem véletlenül vettem fel úgyfél éve új minõségügyi vezetõt HáhnTamás személyében, akinek e térenfontos feladatai vannak. A cégvezetõegyszer úgy fogalmazott, „nem érde-kel, ki hol lakik, milyen nemzetiségû, kia rokona, csak az számít, mit tesz le aközös asztalra”.

Amint a gyár elõterében nézegetema céggel kapcsolatos gazdag dekorációt,a szintén ünnepi alkalomra öltözött fia-talember elõzékeny magyarázatát hal-lom a tolótetõ-kábelrõl és a többi, he-lyes kis fémvéggel ellátott, rövidebb-

hosszabb szigetelt huzalról. (Tudom, ezígy nem túl szakszerû, de legyünk tekin-tettel a kábelügyekben hozzám hason-ló felkészültségû olvasókra is.)

– Szekszárd a cégcsoport nagyobbüzemeinek egyike – mondja Háhn Ta-más, akirõl megtudom, hogy pécsi la-kos, de a jó hírû szekszárdi Prettl ajánla-tának, s persze a kihívásnak sem tudottellenállni. Megszokta már az ingázást, súgy mondja, Baranya székhelye napköz-ben nem hiányzik neki.

Közben a hívószóra bemegyünk azideiglenes moziszobává alakított tárgya-lóba. A légkör itt sem erõltetett, pedig azünnepségen maga Erhardt Prettl is kö-szönti a társaságot, ahogyan NyerkiEmil is. Mindketten lényegre törõ, tény-szerû, ugyanakkor szellemes, ám rövidköszöntõt mondtak, áttekintve az el-múlt néhány nehéz évet. Ám elõre is te-kintettek, s a következõ esztendõre márjó kilátásokat prognosztizálnak.

Személy szerint engem megkapott atapasztalt jó hangulat, meghitt légkör,ami az üzemcsarnokban is pontosanilyen a monoton munka ellenére is. Fér-fiaknak, nõknek egyaránt jár a kezük.Óbudai Istvánné Anikóhoz lépek, akikészséggel mutatja meg a krimpelést és

a blankolást, s jókedvû beszélgetésbemerülünk, amibe a végtermékeket el-lenõrzõ Kõrösi Zoltánné Magdi is be-kapcsolódik. Megtudom, három eszten-deig volt „prettles”, majd más céghezment, de azon keresztül ismét visszatért.Az itteni második érája immár 2,5 évetart. Anikó közli, hogy „jó a társaság”,amit hegesztés közben megerõsít Mo-csáriné Fritz Katalin, aki a Prettlnél töl-tött éveket illetõen a korosabbak közétartozik, január 26-án tölti be a 11. évet.

Folytattuk a „dumcsizást”, a gondok-ról, az örömökrõl, miközben kiderült,hogy szombaton (mármint a beszélge-tésünket követõ hétvégén, október 15-én) 250 fõs ünnepi üzemi vacsora leszaz egykori 505-ös éttermében. Biztosanjól sikerült a buli. (X)

-hm-

Prettl Hungária születésnap – Torta 15 gyertyával

Nyerki Emil cégvezetõ

Születésnapi ünnepség az elmaradhatatlan tortával (középen a tulajdonos, Erhardt Prettl)

A cégvezetõ beavatja a vendégeket a mûszerekbe illeszkedõkábelek „feladatkörébe”

FOT

Ó: G

OT

TV

ALD

KÁ

RO

LY

92011. október 23. KÁVÉ DUPLA HABBAL

Vendégem a Belvárosi Kávéházban egy nő és egy férfi. Dr. Rippl Ilona,

a Balassa János Kórház Gyermekosztályának főorvosa és dr. Auth

Péter, a IV. belgyógyászati osztály onkológus főorvosa. Az idei Balas-

sa-napi ünnepségen mindketten kitüntetésben részesültek. Dr. Rippl

Ilona főorvos a NEFMI miniszteri dicsérő oklevelét, dr. Auth Péter főor-

vos Balassa-díjat vehetett át. A velük készített beszélgetésssel kö-

szöntjük a Balassa-napi ünnepség valamennyi kitüntetettjét és a kór-

ház minden dolgozóját.

Egy nõ:Dr. Rippl Ilona

Egy férfi: Dr. Auth Péter

– Lassan negyedszázada, hogy át-vette az orvosi diplomáját. A PécsiOrvostudományi Egyetemet „sum-ma cum laude” eredménnyel végez-te el…

– Az orvosi hivatást a biológia és a fi-zika utáni vonzódásomnak köszönhe-tem. S ma már tudom, hogy jól válasz-tottam, mert az orvosi egyetemennemcsak az igazi hivatásomra találtamrá, hanem a férjemre is, akivel együttvégeztünk. – Mennyivel nehezebb egy gyer-mekorvosnak, mint annak, aki fel-nõtteket gyógyít?

– Ma már tudom, hogy a tapasztalatnagyon sokat segít. Szeretném meg-említeni dr. Csordás Jenõt, akit tanító-mesteremnek tartok, sokat köszönhe-tek neki. Szerettem benne, hogy õtegy-egy nehezebb eset felvillanyozta,kihívásnak vette, a megoldást keresteés megtalálta. Ezt a lelkesedést és óriá-si tapasztalatot továbbadta a fiatalok-nak, ahogy most én is igyekszem ezttenni. – Amikor ezt a találkozót megbe-széltük, a gyermekosztály folyosó-ján sok anyuka várakozott beteggyermekkel a karján, izgulva, tü-relmetlenül…

– A szülõk számára a gyermek beteg-sége mindig sokkszerûen hat, éstürelmetlenek. Sokszor meg kell gyõz-ni õket, hogy nincs akkora baj. Nagyempátiával és türelemmel kell elma-gyarázni a gyermek betegségét, s en-nek ellenére sokszor ellenségesen vi-selkednek. Eljátszom többször azzal agondolattal, hogy én szeretnék-e en-nek az anyának a gyermeke lenni... Agyermek kezelése közben látható,hogy milyen viszonyban van a szülõ-vel, átragad a gyermekre a szülõ nyug-talansága, akinek hamis érzelmeitazonnal érezni lehet. – A kicsit nagyobb gyermekekrõlszólva, milyen betegségek jellemzõ-ek a mai tinikre?

– Leginkább a pszihoszomatikus tü-netek, ugyanis a lelki okok fizikális tü-netekben jelentkeznek. A családnak

lenne a feladata, hogy a gyermek visel-kedésében, életében korlátokat állít-son. Sajnos nincs kivel megbeszélni-ük a mai gyerekeknek a problémáju-kat. Az elvált szülõk gyerekeinek mégazzal is meg kell birkózniuk, hogy aszülõk egymás ellen használják felõket. – Sok elhízott gyermeket látunk…

– Ez következik a mozgásszegényéletmódból, a túlzott kalóriabevitelbõl.Ennek következtében a korábbangyermekkorban ritkán elõforduló cu-korbetegség-típus szaporodott. Az élet-módváltásban – mint mindenben – acsalád példamutatásának nagy szere-pe van.– Egy-egy nehéz nap után mi az,amivel Ön ki tud kapcsolódni?

– Az életemben a család nagyon fon-tos és egyre fontosabb. Két felnõtt fi-unk – a kisebbik gyermekorvosnak ké-szül, a nagyobbik közgazdász – kétunokával ajándékozott meg bennün-ket, és a szabadidõnket velük töltjük. – Miniszteri kitüntetését milyen ér-zéssel vette át?

– Tán nem is annyira a kitüntetés-nek örültem, hanem a gratulációknak,amelyek számomra azért voltak értéke-sek, mert õszintének éreztem õket.

SAS ERZSÉBET ROVATA

A segítés mindennapos megélésea hivatásunk szépsége

– Fõorvos úr úgy fogalmazott, hogya véletlen vitte az orvosi pályára…

– Azt hiszem, kevés ember tudjagyermekkorában, hogy igazán mi sze-retne lenni. Pécsett jártam középisko-lába és az egyetemet is ott végeztem.Minden nyáron Szekszárdon voltamgyakorlaton, s szinte kézenfekvõ volt,hogy itt helyezkedem el. A tüdõosztá-lyon kezdtem, majd felmerült az igényaz onkológiai szakvizsga letételére, ígya IV. belgyógyászaton folytattam, aholjelenleg is dolgozom. Akár az orvosi hi-vatásomban, úgy ezen a szakterületenis a feladat talált meg engem. – Nehéz betegek vannak azon azosztályon…

– Igen! Az ember azt nézi, hogy mittud segíteni. A beteggel úgy beszélünkés arról, amit az adott helyzetbõl ki tu-dunk hozni, amit az adott állapota meg-kíván. Lehet kerülni a betegség kifeje-zését, de nem biztos, hogy szerencsés.– Szabad -e minden betegnek õszin-tén megmondani az igazságot?

– Beszélgetés közben lehet eldönte-ni, hogy melyik beteg mennyit tud el-fogadni. Elmondjuk, de nem mindegy,hogy mikor, és nem mindegy, hogyan.Viszont ez az egyetlen esély, hogy azõszinteségen ne essen csorba.

– Egyre több a daganatos beteg, astatisztikák szerint melyik daga-natfajták a leggyakoribbak?

– Valóban növekvõ tendenciát mu-tat ez a betegség. Bizonyos életkorban,bizonyos országokban már a leggya-koribb haláloknak számít. Viszont a be-tegség a javuló kezelési és bõvülõ terá-piáknak köszönhetõen hosszabb túl-élést, jobb életminõséget biztosít. Aleggyakoribb a vastagbél-, az emlõ- ésa tüdõdaganat elõfordulása. Ezek kö-zül a tüdõ a legveszélyesebb. Gyakori-ságába egy kicsit a szociális háttér is be-lejátszik, és sajnos a fejlõdõ terápiás le-hetõségek ellenére is a legrosszabbprognózisú. A vastagbéldaganatok szá-mának emelkedése a civilizáció követ-kezménye.– Kerüljük a szót, pedig attól nemlesz más. Mivel tudjuk a rák ellen alegsikeresebben felvenni a harcot?

– Az elsõdleges a megelõzés, azegészséges életmód. Ha érdekeltté tud-nánk tenni az embereket a megelõzés-ben, akkor sokkal kevesebbet kellenekölteni a gyógyításra. A másodlagos aszûrés, amely a korai felismerést jelen-ti, ami sajnos soha nem kap komolyhangsúlyt. – A rák szó még a mai napig is stig-ma?

– Az, hogy a rák gyógyíthatatlan, má-ra már tévhit. Ezt bizonyítja számosgyógyult eset és a betegség kezelésesorán jó életminõségben élõk nagyszáma. – Szembenézni nap mint nap a leg-súlyosabb betegekkel, igen nehézlehet.

– Ahhoz, hogy az ember másnapfolytatni tudja, a kórházban kell hagy-ni a gondot. A kikapcsolódást szá-momra egyetlen dolog jelenti: a család. – A tavalyi Balassa-napon fõor-vossá nevezték ki, az idein Balassa-díjat kapott, milyen érzés volt?

– Számomra nem az volt a legszebb,hogy kaptam, hanem az, hogy amikorátvettem, nem azt mondta az átadó,hogy gratulálok, hanem azt, hogyköszönöm. FO

TÓ

: MÁ

RT

ON

FAI

DÉ

NE

S

10 2011. október 23.MÚLTUNK

Az I. Béla király alapította bencés apát-ság temploma túlélte a török idõket, ésátvészelte a pusztítással járó felszabadí-tó háborút is. A Benedek-rend szerze-tesei nem tértek vissza a mezõvárosba,viszont az apát cím adományozása foly-tatódott. A mindenkori apát a cím vise-lése mellett élvezte az egykori apátság-hoz tartozó birtokok javadalmait is a18. század utolsó harmadáig. A török el-leni harcok után 1678-tól hivatalábanlévõ Péterffy Tamás esztergomi kano-nok, szekszárdi apát ugyan romosan,de még használható állapotban találtaaz épületet. A helyébe lépõ Mérey Mi-hályt (1793–1718) tekinthetjük atemplom hódoltság utáni elsõ helyre-állítójának, valamint az apátsági birto-kok visszaszerzõjének. Mérey Mihályösszegyûjtötte a birtokokra vonatko-zó korabeli okiratokat, és összekötteté-seit is igénybe véve érvényesítette abirtokjogait. A rendelkezésre álló ke-vés dokumentum alapján a Mérey-féleépítkezések leírása nehézségbe ütkö-zik. Bizonysággal állítható azonban,hogy az apát a templomot renováltat-ta, és a délkeleti sarkához egy négyszögalakú sekrestyét építtetett.

Utóda, gróf Trautsohn János(1718–1757) apát az 1732-bõl fennma-radt canonica visitatio, egyházlátogatá-si jegyzõkönyv szerint a templomonjavításokat végeztetett el 1726-ban és1732-ben is. A forrás szerint az apátnemcsak megõrizte a Mérey Mihályapát által beszerzett miseruhákat, ha-nem újabbakat is hozatott. A jegyzõ-könyvbõl az is megtudható, hogy szá-mos értékes tárgy tartozott a templom-hoz: egy különleges drágakövekkelékesített ezüst pásztorbot, püspöksü-veg, fehér és vörös tunicella (papi öl-tözet), kesztyûk, cipõk, kettõs balda-chin. Trautsohn apát nagyszabású épít-kezésben gondolkodott, többek közöttfoglalkozott a régi apátsági kolostor-hoz hasonló épület tervével, amellyelösszeköttette volna a feltehetõen SzentIstván-kori, akkor már összedûlõbenlévõ kis kápolnát. A tervei közül né-hány megvalósult. A templom északi

részéhez szintén egy sekrestyét emel-tetett. Az apátnak tulajdonítható atemplom mellékszentélyeinek sokszö-gûvé alakítása is. Mérey apát hajdanilakházát újabb résszel bõvíttette ki.1738–1740 között dúló pestisjárványmegtizedelte a város lakóit, amelynekelmúlására emlékeztetõ Szenthárom-ság szobor felállítása szintén az apát-hoz köthetõ.

Az utolsó javadalmas apát, Rodt Fe-renc (1757–1775) alatt a már plébánia-templomként mûködõ templom jókarban lehetett. 1776-ból származóegyházvizsgálati jegyzõkönyvbõl azegykori templombelsõrõl tájékozód-hatunk. A templomnak volt órája, orgo-nája, három harangja és három oltára„csinosan festett képpel”. A fõoltárona Megváltót festették meg, a két oldal-só kápolnába Szent Józsefet, és SzentLászlót ábrázoló festmények kerültek.

A templomnak voltegy negyedik oltára is,amelyet még a századelsõ felében készítet-tek a ferences barátokszámára.

1777-ben Mária Te-rézia az apátsági java-dalmakat átadta a ma-gyartudományos egye-temnek, és a további-akban közalapítványiuradalom keretébenkezelték a birtokgaz-dálkodás ügyeit. Ha-marosan az „apátsági”épületek eladására issor került, amelyeketa vármegye vásároltmeg vármegyeházacéljára 1782-ben. Való-színûsíthetõen az el-adás kapcsán készült atemplomról egy alap-rajz és egy metszetrajz,amelyek a régészetifeltárásokat is segítet-ték. Az alaprajz szerinta háromhajós régiapátsági templomot

nagyfelületû nyeregtetõ fedte, amely-hez külön-külön tetõzettel csatlakozotta fõoltár és a mellékkápolnák tetõzete.Nyugaton a torony sátortetõzete emel-kedett a tetõzet fölé. Még jól látható azészaki sekrestye a templom és a várfalközött. A templomról készült metszet-rajzon a szentélyeket, a hajót és a to-rony két alsó szintjét csúcsívbe futóboltozat fedte. Kozák Károly régész ku-tatómunkája igazolta, hogy a középko-ri gótikus boltozatok a török hódolt-ság után is még megvoltak. Az ablakokfélköríves záródása már a barokk át-építésre utaltak. A torony másodikemeletén lévõ négykarélyos ablak a gó-tikus átalakításból maradt meg, míg azelsõ szintje egybeesett a karzatéval. Atetejét gazdagon tagozott, szép formá-jú sisak borította. A torony és a hajópadlószintje azonos volt.

A vármegyeháza terjeszkedését egy-

re inkább akadályozta a telkén álló kis-sé roskadozó templom. 1792-ben Ko-várszky Márton, majd Szluha Györgyplébános is jelezte az uradalomnak azegykori apátsági templom rossz álla-potát. Szluha plébános kezdeményeztea templom felújítását is. Az épületetmár ekkor dúcokkal kellett megerõsí-teni, a boltozat egy része, valamint a te-tõzet is megrokkant, és az esõ becsor-gott a templom belsejébe. A közalapít-ványi uradalom, mint a templom kegy-ura megvizsgáltatta az épületet. A vizs-gálatok megállapították, hogy a toronymég jó, és ahhoz egy új hajót, templo-mot kell építeni. Ez ellen a város és avármegye is igen tiltakozott. A megna-gyobbított templom túl közel kerültvolna a vármegyeházához, ami egy tûzesetében végzetes lehetett volna, és abeszûkült tér a közlekedést is nehéz-kessé tette volna. A déli harangszó pe-dig igencsak zavarta a vármegyei ura-kat. Egy másik templom építésének azötlete elõször az apátsági épületek el-adásakor merült fel, és a vételár egy ré-szét az új építésére szánták. Másodszoraz új templom új helyének ügyében ésa helytartótanácsi engedély megszerzé-sében 1794 áprilisában kérték a városelöljárói a vármegye segítségét. A prob-lémát végül is „megoldotta” a tûzvész.1794. augusztus 7-én reggel 9 órakor aBartinából induló tûz elpusztította a Fel-sõvárost, 4 óra alatt mintegy 600 házporig égett le. A lángok martaléka lett afõtéren a hétszáz éves, jelentõs törté-nelmi eseményeket õrzõ apátsági temp-lom is. A gyorsan terjedõ tûz megolvasz-totta a torony harangjait is. Szluha György plébánosnak sikerült kimente-nie az égõ templomból az oltári szent-séget, az egyházi edényeket, és a már tü-zet fogott miseruhákat, valamint a Meg-váltónak, a templom védõszentjének ké-pét. Szeptemberben már kijelölték azúj templom helyét a Vár tér (Béla királytér) közepén. A Belvárosi Templom Tall-her József tervei alapján 1802 és 1805között épült fel részben az egykori apát-sági templom tégláiból, kõmaradványa-iból. Cserna Anna

Adalékok a szekszárdi apátsági templom 18. századi történetébõl

A Szekszárd Alsóvárosi Római Katoli-kus Közhasznú Egyesület meghívja

Önt és családját

BÍRÓ LÁSZLÓ PÜSPÖK ÚR MISÉJÉRE

OKTÓBER 31-ÉN, HÉTFÕN 18 ÓRÁRA, A BELVÁROSI TEMPLOMBA.

A misét valamennyi szekszárdi és al-sóvárosi elhunyt hozzátartozónk lelkiüdvéért ajánljuk.A hagyomá-nyos, halottainkért felaján-lott mise elõtt találkoz-zunk az alsóvárosi te-metõnél, ahol püspökúr megáldja a Baltaváricsalád által szépen fel-újított fehér kis fali kápol-nát. Gyülekezõ: délután fél 5-5 óra között, szemben a már megszé-pült keresztnél. A szentmise után a Bel-

városi Plébánián, a Közösségi házbanfolytatjuk összejövetelünket, ahol be-

számolunk az egyesület 2011–2012. évi terveirõl, majd

kötetlen beszélgetésrekerül sor saját bor, po-gácsa… kóstolása köz-ben. Ezúton köszönjük

az egyesületnek a 2011.évre felajánlott 379 ezer

511 forint szja 1%-os támoga-tásokat, amit részben hagyományõrzõrendezvényeink finanszírozására for-

dítunk, illetve az elõzõ évekhez hason-lóan a Szent János és Pál kápolna felújí-tását támogatjuk. Egyesületünk min-den hó utolsó hétfõjén 17 órától meg-beszélést tart a Plébánián, ahol a továb-bi programjaink, teendõink szervezé-se folyik. Minden rendezvényünk nyil-vános. Kérjük, hogy javaslataikkal, ötle-teikkel, pártoló- és rendes tagságukkalsegítsék munkánkat. A szervezõk na-gyon nagy szeretettel várnak, hívnakmindenkit. Kovács Józsefné

elnök

Meghívó

112011. október 23. MOZAIK

A rejtvény megfejtését november 6-ig várjuk szerkesztõségünk címére: Szekszárdi Vasárnap, Polgármesteri Hivatal, 7100Szekszárd, Béla király tér 8. Az október 9-i rejtvény helyes megfejtése: Ha megdurvul a nyúl szõre, siess fáért az erdõre.A helyes megfejtést beküldõk közül könyvet nyert: ifj. Bondor Ferenc, 7181 Tevel, Dorogi u. 312.Gratulálunk! A könyvet postán küldjük el.

A Klímakörfelhívása

A Szekszárdi Klímakör Közlekedésiés Környezeti Nevelési Munkacso-portja október 25-én (kedd) 16.30órakor, a Víz-, Energia- és Hulladék-gazdálkodási Munkacsoport október26-án (szerda) 16.30 órakor ül összea polgármesteri hivatal mûszaki tár-gyalójában. Mindkét munkacsoportnapirendjén az elmúlt félév történé-sei, a klímaalapra beérkezett korábbiprogramok aktuális állapotáról szólótájékoztató, valamint a klímaalap ter-hére a 2. körben beérkezett program-javaslatok bemutatása és értékelése,valamint a 2012-es éves terv összeállí-tása szerepel. Kérik azokat a szerveze-teket, magánszemélyeket, vállalkozá-sokat, akik a klímaalapra adtak be 2.körös programjavaslatot, hogy vegye-nek részt az ülésen, és ismertessék öt-leteiket, ezzel segítve a munkacsoport-ok döntését és támogatását.

TársastáncversenyA soron következõ Gemenc Kupa Tár-sastáncverseny október 23-án délelõtt10 órai kezdettel lesz a tolnai sport-csarnokban.

Fergeteges buli kerekedett az Orszá-gos Roma Napot záró sportcsarnok-beli rendezvényen, amit a közelmúlt-ban tartottak Szekszárdon. Este 9 óramagasságában még csak gyülekezetta vendégsereg, tíz órára már nagyobbvolt a mozgolódás, és fél tizenegy táj-ban már garantáltan az egyik leghíre-sebb, autentikus roma folklórt játszózenekar, a Pere névre hallgató muzsi-kált. A hangulat úgy éjféltájban már atetõponton, s a zárásig ott is maradt.Ekkor a színpad elõtt legalább száz-százötven táncos folyamatosan rop-ta... Csupa jól öltözött, jóarcú férfiak,asszonyok, no, és a nagy kedvvel tán-coló gyereksereg. Kisebb-nagyobbkörökben táncoltak, a vérükben vana koreográfia. Már az éppen csak jár-ni tudó csöppségeknek is. Megkapólátvány volt a Sárpilisrõl, Decsrõl, Bá-taszékrõl, Bátáról, Tamásiból, Gyulaj-ról, a távoli Pilisvörösvárról, Szolnok-ról, a viszonylag közeli Pécsrõl, és ter-mészetesen Szekszárdról érkezettimprovizáló tinédzserektõl, felnõttkorúaktól olyan összehangolt mozdu-latokat láttunk, ami nem csupán a

tánc, hanem a mozgásmûvészet kate-góriába tartozik. Egy a mostaninál jó-val rangosabb színpadot is megérde-melt volna a látvány.

Több szekszárdi õstehetséget isfelfedeztünk, s két szám között fel isvetettük a Tolna Megyei Cigány Ki-sebbségi Önkormányzat vezetõjé-nek, az ezen a napon mindig extázisközeli állapotba kerülõ Sárközi JánosJózsefnek, hogy ideje volna már anépszerû szekszárdi Pere zenekar fel-tûnése után egy olyan táncegyüttestéletre hívni, amely a saját zenekarát ismegteremtené, s amely színt vinneaz ilyen tehetséggel megáldott fiata-lok életébe. Akiket éltetne a fellépés,s az együttes – meghívások esetén –önfenntartóvá is válhatna. A legtehet-ségesebbek pedig megcsinálhatnákegyéni szóló karrierjüket. A Dundibecenévre hallgató helyi romapoliti-kus azonnal a tudtunkra adta, hogy

nagyon a szívéhez szól, aki ezt mond-ja, és már is mutatott is a parkett ör-dögeire.

– Ez a tervem már régebb óta, deehhez nem elég az a keret, amit a ha-gyományõrzõ diáksport egyesüle-tünk biztosít – sóhajtozott. – Fölcsil-lant a remény az önálló roma mûvelõ-dési ház tervével, szépen indult min-den, kijelölték az épületet is, de ebbõl,úgy tûnik, már nem lesz, sajnos, sem-mi. Kellene egy olyan szakember is,aki képes ezt az autentikus roma folk-lórt a legprofibb módon oktatni, ké-pes lenne megszervezni egy ilyentáncegyüttes mindennapi életét. Egy-elõre annak kell örülni, hogy egy-egycsaládnál az ünnepek idején, vagy egy-egy hétvégén összejönnek a roma em-berek, s itt szûk keretek között zajlika hagyományápolás. De évente vanegy alkalom, ez az általunk szervezettRoma Nap, amikor közel ezren össze-

jövünk, s ezen az eseményen minden-ki remekül szórakozik. A nagy sze-génységben élõk közül is többen föl-veszik az ünnepi ruhájukat, legalábbegy napra elfelejtik a gondokat –mondta Sárközi János József, majdhozzátette:

– Feltétlenül vegyék be a cikkbe,hogy a sportban azért nem kis dologtörtént a héten. Már az is nagy dolog,hogy itt járt Szekszárdon a külföldönóriási sikereket arató Magyar–CigányLabdarúgó Válogatott. De ennél is na-gyobb, hogy a Szekszárdi UFC a meccsapropóján tehetségkutatót tartott,amin legalább ötven 13-16 éves korútehetség vett részt, és ez végre a nyitáspolitikája a szekszárdi csapat, annakvezetése részérõl. Eddig nem ezt ta-pasztaltam, aminek nagyon örülök, s atöbbi már tényleg csak a lehetõségetkapó roma gyerekeken múlik.

Hajnali öt óra… Legtöbb bálbanmár a záró számhoz készülõdik a ze-nekar, vagy már csend üli meg a te-met. Itt újra tetõfokára hágott a han-gulat, s a bulinak csak a reggel fényeivetettek véget. B. GY.

Országos Roma NapHajnalig állt a bál…

LéleképítõA Léleképítõ legközelebbi vendége no-vember 7-én, hétfõn este 18 órai kez-dettel a Garay-gimnázium dísztermé-ben Koltay Gábor filmrendezõ lesz.Elõadásának címe: Lesz-e felemelke-dés?! A belépés díjtalan.

Különleges, felemelõ élményt jelentettOravecz György (Budapest, 1963–)zongorajátéka azon a dupla koncerten,amellyel október 18-án a 200 éve szü-letett Liszt Ferenc 1846. október 18-ánSzekszárdon megtartott legendáshangversenyére emlékeztünk. A Lisztnagyságához méltó virtuóz pódium-zongorista – ugyanúgy, mint 165 éveelõdje, minden idõk egyik legnagysze-rûbb zongoramûvésze – kétszer ját-szotta el mûsorát, ezúttal nem a várme-gyeháza, hanem a Garay-gimnáziumdísztermét megtöltve. Liszt ugyanis an-nak idején délben a megyeházán kon-certezett, s mivel oda több százan nemfértek be, este ismét elõadta a zeneszá-mokat. A Liszt-specialistaként számontartott mûvész most szintén két alka-lommal játszott, bár nem azokat a da-rabokat, amelyek kétszáz éve elhang-zottak, hanem saját kedvére válogatvaa Liszt-életmûbõl.

Liszt Ferenc (1811–1886) népszerû,és egyben fölényes technikai tudástigénylõ darabjait adta elõ délelõtt a szá-mos diákból is álló publikum elõtt, majd este ismét. Elsõként a nagy ro-mantikus zeneszerzõ átiratát CharlesGounod (1818–1893) Faust címû ope-rájának közkedvelt dallamára, a Faust-keringõt. Ez a bravúrdarab feszes ak-kordokkal indul, könnyed tánccal vará-zsol el, majd a keringõmotívum fokozá-sát követõen viharosan zárul. Faustután az ördögi Mefisztó-keringõ követ-kezett. Különös vibrálásból bontakozikki az idõnként egyszerre is szereplõ kéttéma felkavaró, feszültséggel teli játéka.

Csötönyi László elõadómûvész, azest konferansziéja, elszavalta Garay Já-nos: Liszt Ferenczhez címû, 1845-benírt versét, amelyben elhangzik: „Zengjnekünk dalt, dal királya!/Lelkest, édestés rokont”. A magyarságára büszke ze-neköltõ valóban „zengett” élete soránösszesen 19 magyar rapszódiát, várat-lan hangulatváltásokkal, kötetlen elõ-adásmódban magyarnak vélt, többnyi-re cigányzenekarok, vagy népies mû-dalok formavilágával.

A most elsõként felcsendült XIV. rap-szódia gazdag anyagából Pándi Mari-anne Hangversenykaluza szerint a

„Magasan repül a daru” és a „Szederin-da búj, búj” kezdetû népies mûdalokatismerjük.

Különös jelentõsége van a VIII. ma-gyar rapszódiának, nemcsak azért,mert Szekszárdon írta Liszt, és pártfo-gójának, báró Augusz Antal, Tolna me-gyei alispánnak ajánlotta, de a mû elõ-adóját, Oravecz Györgyöt is egészenmagával ragadta, ahogy azt a két kon-certen maga is hangsúlyozta. Ebben azelbûvölõ lassú, szomorkás népies dal-lammal, a Káka tövin költ a ruca címûmûdal feldolgozásával induló rapszódi-ában, mûfajának megfelelõen, valóbanhirtelen hangulatváltással, RózsavölgyiMárk:Víg szeszély címû csárdásánakmotívumai jelennek meg, valamint aTolnai lakodalmas 5. tánca. Mesteri já-tékot igényelõ változatos darab.

A Pesti karnevál néven ismert IX.rapszódia lendületes, táncos forgata-got idézõ csárdás, verbunkos motívum-variációkból felépített. BefejezésébenPándi Marianne közlése szerint a „Mi-kor én még legény voltam” címû népi-es mûdalt dolgozza fel.

A XIX. rapszódia kifejezésmódjá-ban eltér az elõzõektõl, már Lisztöregkori mûveinek stílusjegyeit mu-tatja. Higgadtabb a korábbiaknál, le-csendesedett, végül mégis felélénkülés az Ábrányi Kornél (1822–1903)Csárdás nobles címû kompozícióibólszármazó motívumanyagot a korábbirapszódiákat idézõ virtuozitással dol-

gozza fel a cimbalmot idézõ zongora-játékban. Mindkét koncert frenetikussikert aratott.

Az esti hangverseny közönsége üd-vözölhette a díszvendéget, dr. SchmittPál köztársasági elnököt is, aki elõzõ-leg Horváth István polgármesterrelegyütt megkoszorúzta a zeneszerzõ-rõl elnevezett téren, az Augusz-ház

12 2011. október 23.MŰVÉSZET

Liszt Ferenc-bicentenáriumMegidézték a legendás koncertet és életre keltették a Szekszárdi misét

Schmitt Pál elismerõ szavai

- Oravecz György zongoramûvészszemélyében egy briliáns mûvészt ta-láltunk, ez a koncert igazán méltóvolt Liszthez - mondta lapunknak ahangverseny után Schmitt Pál köz-társasági elnök - akirõl köztudott,hogy maga is tud zongorázni - , ma-jd így folytatta: - Fantasztikus volt eza technikai tökéletesség és ragyogó in-terpretáció, lenyûgözött mindenkit.Ebben az évben Belgiumban, Spa-

nyolországban, Londonban, Bécsben,a Vatikánban, szinte minden euró-pai városban volt Liszt-koncert, hírüladtuk a világnak, hogy létezett egyilyen csodálatos mûvész, aki magyarvolt. Remélem, hogy a magyarok ismég jobban megismerik és megsze-retik Liszt Ferencet, aki mûvei alap-ján egy virtuóz volt. Ma este OraveczGyörgy érdekes módon ugrott 150évet a zeneirodalomban és a nagy-szerû Bartókkal zárta elõadását. Fon-tos állomása volt a bicentenárium-nak ez a mai szekszárdi koncert.

Schmitt Pál köztársasági elnök és Horváth István polgármestermegkoszorúzta a zeneszerzõ szobrát

Oravecz György zongoramûvész nagy elõdjéhez hasonlóan egy nap két koncertet is adott

FOT

ÓK

: MÁ

RT

ON

FAI

DÉ

NE

S

mellett álló Liszt-szobrot. Horváth Ist-ván a hangverseny elõtti köszöntõjé-ben hangsúlyozta: Liszt és Szekszárdneve összeforrt a zene és a város tör-ténetében. Mutatja ezt az is, hogy a vi-lághírû mûvész négy alkalommal jártvárosunkban, három alkalommal szü-letésnapját is itt ünnepelte. A polgár-mester szerint Szekszárd sokat kö-szönhet Liszt nevének, ám ritkábbanteszik fel azt a kérdést: Liszt mit kö-szönhet Szekszárdnak? Hiszen keve-sen tudják, hogy az igazi lokálpatrióta,báró Augusz Antal rengeteget tettazért, hogy Liszt ismert legyen. Har-mincöt éves volt a mûvész, amikor elõ-

ször itt járt, a báró pedig megteremtet-te számára azt a környezetet, hogySzekszárdon alkothassa meg a nyolca-dik, Augusznak dedikált Magyar rap-szódiáját, vagy az Esztergomi misét.Augusz Antal személyes közbenjárá-sának köszönhetõ az is, hogy Lisztetbízták meg a Zeneakadémia megszer-vezésével. Emellett Liszt bármerre lé-pett fel a világban, Augusz ládaszámküldte utána a szekszárdi borokat, õpedig népszerûsítette azokat királyok-nál, hercegeknél, és külföldi koncert-termekben. Így került a pápához is vá-rosunk borainak jó híre.

A zenerajongó közönség az esti kon-certen minden egyes zeneszám utánvastapssal jutalmazta a kivételes zongo-ramûvészt, aki a hangverseny végén aszûnni nem akaró tapsot csak egy rá-adással csendesíthette el. Megemlékez-ve a 90 éve született Czifra Györgyrõlis, a 130 esztendeje született Bartók Bé-la 100 éve komponált lendületes lükte-tésû Allegro Barbaróját játszotta el.

Kovács EtelkaGyimóthy Levente

(A lapzárta utáni programokróljövõ heti számunkban tudósítunk.)

132011. október 23. MŰVÉSZET

Tiszta élelmiszerek, hosszú élet…Életmódnap Szekszárdon

Tiszta élelmiszerek, hosszú élet – ezzela címmel szervezett ÉletmódnapotSzekszárdon a Hársfa és a RemediaGyógyszertár. A különleges, kóstolók-kal egybekötött eseménynek van mármúltja, népszerûségét pedig jelzi, hogynem volt üres szék a teremben, közelszázan tették tiszteletüket. Ez azt is je-lentheti, hogy egyre inkább figyelünkaz egészségünkre.

Az esemény háziasszonya, dr. MagócsiIzabella köszöntõje után dr. HegedûsGyula elõadása látta el érdekes és hasz-nos információkkal a közönséget.Nem kell hangsúlyozni, hogy a moz-gás valamint a megfelelõemberi kapcsolatok mel-lett milyen jelentõséggelbírnak az élelmiszerek.Vásárlás elõtt érdemesmegfigyelni az összetevõ-ket, de leginkább akkorérezhetjük családunkegészségét biztonságban,ha mi termesztjük meg azételek alapanyagait. Per-sze ezt sokan nem enged-hetik meg maguknak, hi-szen nem adottak a körül-mények. Szerencsére mamár kaphatók olyan ter-mékek, melyek hosszú tá-

von õrzik meg egészségünket. Kasz-pari Károly – aki évtizedek óta süti akenyeret Tengelicen – közel tízfajta ke-nyeret kóstoltatott meg a résztvevõket,Dobai Attila a köblényi kecskefarm ter-mékeivel érkezett (kecskesajt, kecske-tej és savó), majd egy fiatal házaspár,Ságiné Merényi Gabriella és Sági Tibormutatta be medinai biofarmját, ahol amangalicától a birkáig minden megta-lálható, persze a paprika és a paradi-csom sem hiányozhat. Végezetül dr.Papp Zoltán borkóstolója alapoztameg a hangulatot az esemény sztárven-dége, Rokker Zsolti elõadásához. (x)

Dr. Hegedûs Gyula (balról) és Dobai Attila,a köblényi kecskefarm tulajdonosa

Liszt, a szerethetõ– Igen, lehet szeretni õt. Több okból is. Azért, mert a darabjai jól zongorázha-tók, ami nem minden komponistánál egyértelmû. Szerethetõ a szellemiségéért,sokszínûségéért, és úgy is, mint ember. Nagyon inspiráló is volt másokra, sokanépítettek rá – válaszolta kérdésünkre Oravecz György zongoramûvész, aki dél-utáni gyakorlását megszakítva készséggel nyilatkozott lapunknak a zeneiskolaegyik termében, éppen Liszt Ferenc arcképe alatt. Beszélgetésünk soránlelkesedéssel szólt a zeneóriásról, aki szerinte a zeneszerzõk közül pályája sorána legnagyobb utat járta be. – Szinte azt mondhatjuk, hogy még tíz év, és ott tart,ahol Bartók – fogalmazott. – Ahogy ideértem, szinte perceken belül éreztem azta Liszt-hangulatot, ami nem mindenütt van meg, tehát e téren „Szekszárdon va-lamit nagyon jól csinálnak” – dicsérte vendéglátóit. A mûvész, aki Németország-tól Brazíliáig világszerte fellépett már (a szekszárdi hangversenyért egy grúziaiutat mondott le), legközelebb Újbudán lép színpadra, majd a MûvészetekPalotájában az Amadinda Együttessel, de hívták Szabadkára és Írországba is. Ter-mészetesen mindenütt Liszt Ferencet népszerûsíti majd, s megígérte, hogy el-viszi Szekszárd jó hírét is. --cser-

Az ifjú Liszt Ferenc

Tolnatáj TelevízióA Tolnatáj Televízió híradója

minden hétköznap 19.00, 20.00,21.00 és 23.00 órakor jelentkezik

Szekszárd város és a megyelegfrissebb híreivel.

14 2011. október 23.SPORT

Kosaras belvillongás Nem várt módon feszült a hangulataz Atomerõmû KSC Szekszárd öltözõ-jében. Annak ellenére, hogy az eddi-gi négy vereségbõl három esetében(Sopron, Fradi, Pécs) nem érheti kü-lönösebb szó a ház elejét. A bajai „za-kó” verte ki igazándiból a biztosíté-kot, hiszen küzdõképességben, szer-vezettségben, s újra dobásbiztonság-ban valóban elfogadhatatlant nyújtot-tak a lányok. Egy vadonatúj csapatkezdte a bajnokságot, amelyben egy-két kivételtõl eltekintve hazai viszony-latban kiemelkedõ fiatal tehetségekjátszanak. Okkal reméltük a pozitívváltozást a korábbiakhoz képest. Azt,hogy a jövõ csapata körvonalazódikmár az idei bajnokságban.

De valami mégis mindjárt az elejénelromlott a vezetõedzõ és a játékosokközött. Ami furcsa. Legfõképpenazért, mert ezeket a játékosokat FöldiSándor, az új edzõ igazoltatta le a szek-szárdi klubbal, ismerte valamennyit,többüknek edzõje is volt. A játékosokés õ is tudták, mire számíthatnak. Ak-kor mire hát ez a feszültség, aminekokait meg kell szüntetni, ami az eddi-gi, két hónapos együttmûködés so-rán egyáltalán nem volt jellemzõ, vagyvalamilyen oknál fogva nem kerültfelszínre. (A nyári külföldi tornák, ahazai Sió Kupa egyértelmûen azt su-gallták: minden a lehetõ legnagyobb

rendben van – morálisan és szakma-ilag is.

A klubvezetés is értetlenül áll a fe-szült viszony láttán, de megértemHerr Péter ügyvezetõt, amikor aztmondja, meglátása szerint „nem jöttel még a hatalmi szóval való beavat-kozás ideje”. Várja, hogy lent az öltö-zõben, vagy a pályán az érintettek kö-zött tisztázódjanak a vélt, vagy éppenvalós konfliktusok, félreértések, hatényleg vannak ilyenek... Néhány já-tékos már jelzett a klubvezetés felé:lenne néhány dolog, amirõl tárgyalnikellene, mert szerintük nem mûkö-dik, amit nehéz egy-két mondatbanmegfogalmazni. Vagy ha igen, akkoraz az eredményesség, a csapategységkárára van. Az edzõ, Földi Sándor iskeresi az egység megbomlásánakokát, s egyelõre azt kéri, kifelé is nyi-latkozza, hogy elõbb õszintén nézze-nek a tükörbe a játékosok, és tartsa-nak önvizsgálatot, s utána fogalmaz-zak meg a javítást célzó kritikai észre-vételeiket.

A feszültség a hétközi pécsi vere-ség után sem csökkent. Ez pedig nemtúl jó elõjel a szombat esti Cegléd el-leni hazai meccs elõtt, aminek amúgypapíron a szekszárdi csapat a torony-magas esélyese. A belvillongások ter-hével együtt is.

B. Gy.

Nagyernyei Bence nyerte a junior hegyi ob-t

A vénasszonyok nyarát idézõ, utolsóhétvégén zajlott a 2011. évi hegyi Or-szágos Bajnokság, ahol a SzekszárdiSzabadidõs KE és Szekszárdi Kerékpá-ros SE képviselte megyénket 5 korosz-tályban. A rajt helyszíne a Kékes lábá-nál fekvõ Parád volt, ahonnan elõszöra haladók (U15) indultak a 7 km-eshegymenetnek, majd a serdülõk (U17)13 km-es távon a mátraházi helység-tábláig versenyeztek. A nõk, az ifik(U19), a felnõttek a szeniorok, egy 17km-es kaptatót legyûrve, márKékestetõn érhettekcélba. A legfiatalab-baknál Fábián Ábelegy kétfõs szöke-vénycsoport tagja-ként csak pár centi-vel maradt alul KSI-svetélytársával szem-ben a véghajrában,az utolsó méterekenis kiélezett küzde-lemben és ezüstér-met szerzett. A leg-hosszabb távonNagyernyei Bence(U19), a SzekszárdiSzabadidõs KE ke-rékpárosa végig tak-tikusan versenyezvekerekedett felül a

rendkívül izgalmas végjátékban, a szin-tén egy KSI-s versenyzõ, egy hete a dá-niai ifjúsági világbajnokság legeredmé-nyesebb magyarjával szemben. Nagy-ernyei Bence ezzel a kiemelkedõ telje-sítménnyel, sokszoros magyar felnõttbajnokokat is maga mögé utasítva, azabszolút versengésben az 5 helyen vég-zett, és az év felfedezettjeként is a ma-gyar kerékpársportban, felállhatott alegerõsebb utánpótlás korcsoport do-bogójának legfelsõ fokára.

Hegyi Országos Bajnokság (Parád-Kékestetõ). A Szek-szárdi Szabadidõs KEversenyzõinek ered-ményei. U15 (7 km):2. Fábián Ábel, 8. Sza-bó Patrik. U17 (13km): 8. Nagy Olivér.Seniorok, 40 év felett(17 km): 4. SchneiderGábor. Felnõtt nõk: 6.Arató Gabriella. U19:1. Nagyernyei Bence.A Szekszárdi Kerékpá-ros SE versenyzõi kö-zül az U15-ös korosz-tályban induló Istl-stekker Zsolt a 7. he-lyet szerezte meg a he-gyi bajnokságon.

-bégyé-A dobogó legfelsõ fokán

Nagyernyei Bence

152011. október 23. KÖZÉRDEKŰ

A POLGÁRMESTER, A JEGYZÕ ÉS A KÉPVISELÕK2011. OKTÓBERI FOGADÓÓRÁJA

HORVÁTH ISTVÁN polgármesterOktóber 25-én, kedden 16–18 óráig.Polgármesteri Hivatal, polgármesteritárgyaló

AMREINNÉ DR. GÁL KLAUDIA jegyzõMinden szerdán 10–12 óráigPolgármesteri Hivatal, I. em. 40. sz. iroda

DR. HAAG ÉVA alpolgármesterII. sz. választókerületoktóber 25. (kedd) 16–17 óraGyakorló Általános Iskola

ÁCS REZSÕ alpolgármesterA hónap harmadik hétfõjén 14–15 óráigPolgármesteri Hivatal I. em. 36. sz. irodaIII. sz. választókerületA hónap elsõ csütörtökén 17–18 óráigI. Béla Gimnázium és InformatikaiSzakközépiskola.Szekszárd, Kadarka u. 25–27.

DR. HORVÁTH KÁLMÁN képviselõ I. sz. választókerületA hónap második hétfõjén 17–18 óráigKadarka utcai óvoda

DR. TÓTH GYULA képviselõIV. sz. választókerületA hónap harmadik hétfõjén 16–17 óráigBabits Mihály Általános Iskola

KÕVÁRI LÁSZLÓ képviselõV. sz. választókerületA hónap elsõ hétfõjén, 18–19 óráigPolgármesteri Hivatal, fszt. 4.

CSILLAGNÉ SZÁNTHÓ POLIXÉNA képvi-selõ. VI. sz. választókerületA hónap második keddjén 16–17 óráigPolgármesteri Hivatal, fszt. 4.

LEMLE BÉLÁNÉ képviselõVII. sz. választókerületA hónap elsõ szerdáján 17–18 óráigPolgármesteri Hivatal, fszt. 4.

MÁTÉ PÉTER képviselõVIII. sz. választókerület A hónap második hétfõjén 17–18 óráigPolgármesteri Hivatal, fszt. 4.

DR. HADHÁZY ÁKOS képviselõIX. sz. választókerület A hónap utolsó péntekén 14–15 óráigBaka István Általános Iskola

FAJSZI LAJOS képviselõX. sz. választókerületA hónap második hétfõjén 17–18 óráigSzõlõhegyi Óvoda, Könyvtárépület

HALMAI GÁBORNÉ képviselõA hónap elsõ és harmadik csütörtökén16–18 óráigBejelentkezés: 74/510-663 telefononSzekszárd, Mikes u. 24.

ILOSFAI GÁBOR képviselõA hónap második szerdáján 17–18 óráigMikes u. 24.

DR. TÓTH CSABA ATTILA képviselõA hónap harmadik hétfõjén 17–18 óráigPolgármesteri Hivatal, fszt. 4.

ZAJÁK RITA képviselõA hónap utolsó hétfõjén 17–18 óráigPolgármesteri Hivatal, fszt. 4.

Kiadja Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala • Fõszerkesztõ: Cser Ildikó • Szerkesztõség címe: Polgármesteri Hivatal, jegyzõi titkárság,Szekszárd, Béla király tér 8. • E-mail: szekvas@gmail.com • Hirdetésfelvétel: Szántó Ildikó 30/9726-663 • HUISSN 1215-4679 • Nyomtatás: AS-NYOMDA Kft. Déli Üzem, 7630 Pécs, Engel J. u. 8. Telefon: 72/243-700. Telefax: 72/243-704. Felelõs vezetõ: Futó Imre • Tördelés: Fazekas András

APRÓHIRDETÉS

SZEKSZÁRDON, a Széchenyi utcábantéglaépületben teljes emeleti rész 170m2-es lakóterülettel, 140 m2-es tetõtér-beépítési lehetõséggel, 350 m2-eszárt udvarral, dupla garázzsal eladó.Érdeklõdni: 0620/916-52-34.

SZEKSZÁRDON, a SPAR bejáratánál28 m2-es üzlethelyiség tulajdonjoga el-adó. Érdeklõdni: 0620/916-52-34.

Nyugdíjasok figyelmébe

A Mentálhigiénés Mûhely ÖnkéntesKözpont Nyugdíjas Tagozata október24-én (hétfõn) halottak napjára ked-vezményes áron virág-, gyertya-, koszo-rúárusítást tart reggel 8 órától Szek-szárdon, az Arany János utca 12. számalatti virágüzletben.

Füstöltáru-vásárA Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Ér-dekszövetsége és a TM VöröskeresztNyugdíjas Alapszervezete értesíti tag-jait, hogy október 24-én, hétfõn reggel6 órától akciós áron füstöltáru-árusí-tást tart a készlet erejéig. Ugyanekkorszáraztészta, étolaj, ételízesítõ, õröltpaprika is kapható lesz a Hunyadi u. 4.sz. alatt. Rendezhetõk az elmaradt tag-díjak is.

„GA-ZSI”2011. november 5-én (munkana-pon) 8.00–12.00 óráig Használt hol-mik „kéz alatti” zsibvására mindenhónap elsõ szombatján, a Garay té-ren. Jelentkezés (helyfoglalás) no-vember 3-ig folyamatosan a BabitsMihály Mûvelõdési Ház információ-szolgálatán. Egy db (max. 3 m x 1,5m-es) árusítóhely díja 1000 Ft. FI-GYELEM! Intézményünk jelenleg aSzent István tér 15–17. szám alatt mû-ködik!

30 éves aWunderland Óvoda(a volt Honvéd úti Óvoda)

ÜNNEPI RENDEZVÉNYEK:

VÖRÖSKERESZTES NAP

– Bázisovi-avatás október 27. 11.00,Helye: az óvoda nagytermeVÉRADÁS a Vöröskereszt szervezésé-ben (szülõk, dolgozók részvételével)október 27. 14.00–17.00 óráig. Helye:az óvoda nagytermeZENÉS GYERMEKMÛSOR HÄUSZER

BEÁTÁVAL ÉS FETZER GÁBORRAL

November 14. Helye: az óvoda nagy-termeGYERMEKRAJZ-KIÁLLÍTÁS

November 15–30. Helye: az óvodafolyosójaSZÜLÕI FÓRUM:Vitamintorna-foglal-kozás szülõknek és gyermekeknek

November 15. 17.00. Helye: az óvo-da nagyterme. Vitamintorna-oktató:Lovas IlonaSZÜLÕI FÓRUM: Logopédiai tevékeny-ség az óvodában

November 23. 17.00. Helye: az óvo-da nagyterme. Logopédus: Jéckel Ildi-kóTALÁLKOZÓ A NYUGDÍJASAINKKAL

November 25. 14.00. Helye: az óvo-da nagyterme

Rendezvényeinkre minden kedvesérdeklõdõt szeretettel várunk!

A sportcsarnok jövõheti programja

Október 24. 1900–2100

Városi asztalitenisz-bajnokságOktóber 26. 1900–2100

Városi asztalitenisz-bajnokságOktóber 27. 1900–2100

Városi asztalitenisz-bajnokságOktóber 28. 1400 UKSE Szekszárd – Vác NB

I/A. nõi serdülõ kézilabda-mérkõzésOktóber 28. 1600 UKSE Szekszárd – Vác NB

I/A. nõi ifjúsági kézilabda-mérkõzésOktóber 28. 1800 UKSE Szekszárd – Vác NB

I/A. nõi felnõtt kézilabda-mérkõzésOktóber 29. 1100

Atomerõmû KSC Szekszárd – SzombathelyU-16 kiemelt nõi kosárlabda-mérkõzés

Október 29. 1600

Szekszárdi FGKC – DRB Bank Siklós KC NBII. nõi junior kézilabda-mérkõzés

Október 29. 1800

Szekszárdi FGKC – DRB Bank Siklós KC NBII. nõi felnõtt kézilabda-mérkõzés

Márton-napi újborünnep

A „Dicenty Dezsõ” Kertbarát Kör ésaz Alisca Borrend szeretettel várja aszõlõ- és bortermelõket november 11-én, Márton-napján a Mészáros Borház-ba (Szekszárd, Kossuth L. u. 26. sz.)PROGRAM:16.30 A Márton-napi újbor ökumeni-

kus szentelése a belvárosi temp-lomban

17.15 Márton-napi köszöntõ a Kom-játhyak közremûködésével

17.30 Szent Márton bírája a Márton-napi kadarka kiválasztása

18.00 A 2011-es évjáratot értékeli Kõ-vári László

18.30 Márton-napi finomságok a gaz-dák újboraival

Jelentkezés a Mészáros Borházban a3000 Ft/fõ költség befizetésével no-vember 5-ig.

Márton-napi vigasságok és libaságok

Az Alisca Borrend és a Mészáros Pin-cészet szervezésében újbor-kedvelõkés -szeretõk részére a Mészáros Pincé-szet szentelt újboraival.

November 12., szombat, MészárosBorház (Szekszárd. Kossuth L. u. 26.)

Jelentkezés a Mészáros Borházbannovember 5-ig-a 3500 Ft/fõ befizetésé-vel mely tartalmazza a Márton-napi li-baságot és a korlátlan újbor-kóstolást.

16 2011. október 23.HIRDETÉS