1

SzövJ TK jegyzet 2010.

1. A nemzetközi szövetkezeti elvekről általában, a Szövetkezetek nk-i Szövetségének kodifikációs

tevékenységéről

a) A nk-i szövetkezeti elvek általános jellemzéséről

- megjelenítik azokat az értékeket és elvi tételeket, amelyeket a Rochdale-i szövetkezetei alapítók

alapszabályukban és a szöv. működése során különböző dokumentumaikban megfogalmaztak

- az elveknek időtől és tértől független és változatlan felsorolása nem létezik

- 1895- Londoni székhellyel angol és francia kezdeményezésre SzNSZ (Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége)

megalakult

b) Az SzNSz által folytatott tevékenységről általában

- nk-i viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű szervezet+ szakértelem, amely 760 millió szövetkezeti tagot

képvisel

- meghatározott időszakokban kongresszusokat tart-> lényegében a nk-i szövetkezeti szabályozás áttekintését és

az áttekintést követően annak a továbbfejlesztését segítik elő

- kezdeti időszakban az SzNSz azzal számolt, hogy Anglia-fogyasztási szöv., Németo.+ OMM területén-

hitelszövetkezetek, Dánia- mezőgazdasági agrárszövetkezetek, Fro.- a munka- és lakásszövetkezetek alapítása

volt számottevő és eredményessége kiemelkedő

- ezek alapján megállapította a főbb szöv. csoportokat: fogyasztási, szolgáltató, lakás-és hitelszövetkezetek,

amelyek jelentős alkalmazotti kört foglalkoztattak; beszerző-értékesítő szöv.; ipari és földművesszöv.,

amelyek közös munkahelyet teremtettek, továbbá bérmunkahelyeket létesítettek

- mezőgazdaság területén működő szövetkezetek tagjainak a képviselete igen jelentős, a képviselet egészét

tekintve 17%, uacsak jelentős a pénzforgalmi szövetkezetek tagjainak képviselete, 10% // európai térség

szövetkezetei 37%-ot képviselnek

2. A Rochdale-i elvek felsorolása, jelentéstartalma és szövetkezeti szabályozásban való érvényesülésük

a) Az SzNSz által megfogalmazott elvek meghatározásáról

- 1930- Bécsben tartott kongresszus-> a Nemzetközi Szövetség központi választmányát különleges,

jogegységesítésre irányuló feladattal bízta meg-> kp-i választmánynak létre kellett hoznia egy bizottságot,

amelynek kettős feladata volt:

- értékelni kellett, h a Rochdale-i elvek az egyes európai országok szövetkezeti szabályozásában miként

érvényesültek,

- megfogalmazni felsorolásszerűen az érvényes és hatályos rendező elveket

- 1934-ben szeptember 4-7.-e között megtartott londoni kongresszuson a bizottság előterjesztette jelentését= 10

elvet határozott meg:

- 7 ún. „felvett elv”:

nyitott tagság

demokratikus igazgatás

visszatérítés a vásárlás arányában

korlátozott tőkekamat

politikai és vallási semlegesség

készpénzre eladás

a szövetkezeti továbbképzés előmozdítása

o 3 ún. „fel nem vett elv”:

a nem tagoknak árusítás tilalma

az önkéntes szövetkezés alapelve

a piaci áron történő árusítás elve

b) A nyitott tagság elve

- az alapelvet az 1844-ben alapított szövetkezet alapszabálya a 13. pontjában alaptételként rögzítette: az

alapszabály 2 tag ajánlását és a vezetőség többségének jóváhagyását követelte meg az új tagsági jv. érvényes

létrehozásához

- a le nem zárt taglétszám az európai szövetkezeti szabályozásban a szövetkezet egyik lényeges fogalmi

elemének minősül

- 2006. évi X. törvény 7.§-a „A szövetkezet fogalma” címszó alatt a nyitott tagság elvét, továbbá a változó tőke

elvét a szövetkezet fogalmi elemeiként szabályozza

c) A demokratikus igazgatás elvéről

- kifejezésre juttatja a szövetkezet kettős célkitűzését, és rávilágít személyegyesítő jellegére is

- „az egy tag, egy szavazat elve” azt jelenti, hogy a szavazati jog független a vagyoni hozzájárulás mértékétől

2

- a szavazati jog gyakorlására nézve egy korlátot fogalmaz meg a tv.: az a tag, aki az alapszabályban

meghatározott esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette, az nem gyakorolhatja a szavazati jogát. A

lakásszövetkezetekre von. törvény ugyancsak ezt tartalmazza

- a német szabályozás részben áttörte az egy tag, egy szavazat elvét, mert bevezette a többes szavazati jog

intézményét. A szabályozás szerint egy tag max. 3 szavazattal rendelkezhet abban az esetben, ha a szövetkezet

tevékenységéhez a tagság általános közreműködéséhez képest jelentősebb mértékben hozzájárul

d) A visszatérítés a vásárlás arányában és a korlátozott tőkekamat elveiről

- a szövetkezet gazdasági lényegét jeleníti meg + a 2 elv egymás reflexét képezi

- Kuncz Ödön: a korlátozott tőkekamat elvénél megállapíthat, h az osztalék korlátozásáról van szó, kamatot uais

a szövetkezet uaúgy nem biztosíthat tagjai számára a betétek után, mint ahogyan a rt. sem tehet ilyen kikötést

érvényesen

- Nagy Ferenc 1904-ben elkészített szövetkezeti tv-javaslata mintaértékű szabályozásnak tekinthető, amely

szintén tartalmazta a korlátozott tőkekamat elvét

- Az osztalék általában korlátozott mértékű. Görögország, Hollandia és Luxemburg kivételt képeznek az

osztalékfizetés alól

e) A politikai és vallási semlegesség elvéről

- az SzNSz képviselői meg kívánták akadályozni azt, hogy a szövetkezetek politikai/pártfüggőkké váljanak. A

szövetség azt tartotta helyesnek, ha semleges, diszkriminációt semmilyen szempontból nem alkalmaz

- politikai semlegesség hiányában a szövetkezetek eredményessége kétségessé válhat

- Olaszo. azonban a hitbeli meggyőződés kifejezésére a szövetkezetek a „keresztény” megkülönböztetést

használták; Magyarországon 1899-ben szervezték meg a Keresztény Szövetkezetek Központját, később ez a

szervezet a „Hangya” csoporttal egyesült; Dániában jelentős volt a protestáns egyház támogatása, mely

jelentős mértékben hozzájárult a dán szövetkezetek elterjedéséhez-> így az SzNSz a vallási semlegességet

nem követelhette meg; a francia lakásszövetkezeteket pl. a szocialista párt néhány képviselője megfelelőnek

tekintette arra, hogy ideológiájukat képviseljék; Belgiumban alapított szövetkezetek: a szociáldemokrácia

elveihez közel álló vörös szövetkezetek + klerikális szellemiségű fekete szövetkezetekre + a liberális polgári

értékek mentén szerveződő sárga szövetkezetekre + mindezektől külön álltak a munkásszövetkezetek

f) A „készpénzre eladás” elvéről

- az angol alapszabály kifejezetten azt rögzítette, hogy a vásárlások során kizárólag készpénzzel lehet fizetni,

olya jelentős volt náluk ez a szabály, hogy azt, aki a szövetkezettől nem készpénzre vásárolta meg az árut,

vagy az, aki hitelbe adta el, büntetést kellett, hogy fizessen

g) „A szövetkezeti továbbképzés előmozdítása” elnevezésű elvről

- az üzleti előmenetel biztosítása mellett azt is megjelölték, hogy az alapító számára a szövetkezet nevelő

jellegű feladatokat is betöltsön, kulturális igényeiket megfelelő színvonalon biztosítsa

- a mindenkori felesleg felosztását a szöv. akként szabályozta, hogy a felesleg 2,5 %-át nevelési és kulturális

célzatú tevékenységekre különítette el-> különös tekintettel az angol szövetkezetekre

h) „A nem tagoknak árusítás” tilalmáról szóló elv

- több ország tekintetében vitékat váltott ki-> ilyen oprszág volt Mo. és Németo. is. A szövetkezetelmélet

képviselői közül voltak olyanok, akik szerint a szöv.-ek csoportjai közül azok a fogyasztási szöv.-ek

minősíthetők valódi szöv.-nek, amelyek csak a tagjaik számára árusítanak. A megengedő szemléletű

elemzések azonban azt tartalmazták, hogy a szöv. eredményességére figyelemmel nem zárható ki az, h nem

tagoknak is árusítson. A francia szabályozás igen szigorú, a nem tagokkal folytatott üzletek esetében pl. a

mezőgazdasági szöv.-ek az egyébként fennálló adókedvezményeiket elveszítik

i) Az önkéntes szövetkezés alapelvéről

- összekötik a nyitott tagság elvével

- az államhatalom részéről a tagok belépése nem kényszeríthető ki

- az eu-i szöv-i szabályozások erre az elvre támaszkodnak, alkotmányjogi alapokat is figyelembe véve

j) „A piaci áron történő árusítás” elvéről

- a bizottság álláspontja szerint több előnyt is jelentett- egyrészről kikapcsolta a kiskereskedők elleni versenyt,

másrészt lehetővé tette azt, hogy csak a tagok részesüljenek vásárlási visszatérítés formájában a

szövetkezésből származó előnyökből

3. Az SzNSz egyes kongresszusainak tevékenységéről

- 1937-ben az SzNSz párizsi kongresszusán az elveket csoportosították. Egyes elveket kötelezőnek, másokat

fakultatívnak minősített a kongresszus. A kötelező elvel alapján dönthető el, hogy valamely társulás

szövetkezetnek minősül-e, vagy sem. A Rochdale-i elvek közül az első négyet minősítette kötelező elvnek, a

fennmaradó hármat fakultatívnak

- 1966-ban Bécsben tartott kongresszusa minőségi változást hozott az elvek megfogalmazásánál érvényre

juttatott szempontra figyelemmel.

- 2 új elv: a közös szolgáltatások biztosításának elvét, és a nk-i viszonylatra is kiterjedő együttműködés tételét

3

4. A Manchesteri Kongresszus hatályos taxációja a nk-i szövetkezeti alapelvekről

- 1995. szeptember 22-ei hatállyal rögzítette:

- Önkéntesség és nyitott tagság

- Demokratikus tagi ellenőrzés

- A tagok gazdasági részvétele

- Autonómia és függetlenség

- Oktatás, képzés, tájékoztatás

- Szövetkezetek közötti együttműködés

- Közösségi felelősség

a) Önkéntes és nyitott tagság

- A Manchesteri Kongresszus „A szövetkezeti identitásról” c. állásfoglalásában határozta meg jelentéstartalmát.

Rögzítették, h a szöv-ek önkéntes szervezetek

- Konkrétan meghatározta az SzNSz a diszkrimináció-mentesség fogalmát: a szöv-ek nemi, társadalmi, faji,

politikai vagy vallási megkülönböztetés nélkül mindenki számára nyitva állnak, akiknek a szöv. szolgáltatásai

előnyöket biztosíthatnak, és akik elfogadják a tagsági jv-ból származó felelősséget. Egyetlen feltétele van a

tagsági jv. létrehozásának, nevezetesen az, h a tagi státuszból adódó felelősséget az érintett elfogadja

b) Demokratikus tagi ellenőrzés

- az SzNSz rögzíti, h a szöv-ek demokratikus szervezetek. Ennek a minősítésnek két indoka van: egyrészt, mert

a tagok ellenőrzik, másrészt azért is, mert lényegéből adódóan a tagok maguk is aktívan részt vesznek a szöv.

tevékenységében-y a tagok aktív részvétele alapvető eleme az alapelvnek + a részvételük fontos a szöv.

vezetésében és a döntéshozatal valamennyi fázisában

c) A tagok gazdasági részvétele

- az alapelv magyarázata kiemeli a szövetkezeti közös tulajdon képzésének a fontosságát; arról van szó, h a

szöv. tőkéjének legalább valamennyi részét a szöv. közös tulajdona jelenti

- a tagok fő szabály szerint korlátozott mértékű ellenszolgáltatásra jogosultak

- a szöv. többletét a szöv-ek a következő célok mindegyikére fordítják:

- a szöv. fejlesztésére, általában tartalékalap képzésére. A tartalékalap legalább meghatározott hányada

oszthatatlan

- a tagok vagyoni előmenetelére, azaz részesedésére, mégpedig a szöv-tel folytatott közreműködésük

függvényében

- más olyan tevékenységre, amelyet a tagság jóváhagyott

- a magyar szabályozásban: 2006. évi X. törvény 47. és 48. §-ok. A tag alapvető kötelezettségét a tv. akként

állapítja meg, h más egyéb kötelezettségek mellett a szövetkezeti tag személyes közreműködési kötelezettsége

tehát megfogalmazódik.

- a személyes közreműködés alapján - tekintettel a szöv. tv. 55.§-ában a tag és a szövetkezet gazdasági

együttműködésének módozatait rendező előírásokra – kerül sor a tv. 59.§-ában az adózás itáni eredmény

felosztásának szabályozására.

- 59.§ (2) bek. b) pontja tartalmazza a visszatérítés elvére való utalást, a c) pontja pedig az alapképzésre

vonatkozó előírást

d) Autonómia és függetlenség

- a szövetkezetek a tagok által ellenőrzött, autonóm, önfenntartó szervezetek. Ezeket a jellemzőiket abban az

esetben is meg kell tartsák, ha más szervezetekkel – ideértve a kormányt is – megállapodásokat kötnek

- a demokratikus tagi ellenőrzést, továbbá a szöv-i autonómia fenntartását semmilyen megállapodás nem

szüntetheti meg, de nem is csorbíthatja

e) Oktatás, képzés és tájékoztatás

- az oktatás és képzés során megszerzett ismeretekkel az érintettek hozzájárulhassanak a szöv. fejlesztéséhez

- a tagok vehetik igénybe; a szöv. belső személyi körére vonatkozó elem

- ez az elv azt is megkívánja, h a szöv-ek a nyilvánosságot is tájjékoztassák a szöv-i formáról, annak

jellegzetességeiről és előnyeiről-> 2 célcsoport: fiatalok + a közvéleményformálók

- 2006. évi X. tv. 57. § (2) bek. b) pontja juttatja érvényre ezt a nk-i szöv-i elvet= a tagoknak, illetve a

hozzátartozóknak a jsz-i előírások figyelembevételével juttatások+támogatások adhatók (pl.: oktatási tám.,

szakmai+nyelvtanfolyamokon való részvételt ösztönző tám.)

f) Szövetkezetek közötti együttműködés

- a szöv-ek több viszonylatban együttműködnek: a szerveződési szintek lehetnek helyiek, nemzetiek, területiek

és nk-iek

- 2006. évi X. tv. IX. fejezete kifejezetten rögzíti a szöv-ek területi v szakmai alapon szerveződő, avagy

országos érdek-képviseleti szerveinek a létrehozási lehetőségét

g) Közösségi felelősség

- a szöv-ek tagjaik által meghatározott elvek szerint, közösségük folyamatos és tartós fejlődésének a

fenntartásában közreműködnek

4

5. A Manchesteri Kongresszus által megalkotott szövetkezeti fogalom

- „a szöv. olyan személyek autonóm társulása, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös

gazdasági, társadalmi és kulturális céljaikat közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalkozásuk útján

megvalósítsák.”

6. A szövetkezeti értékek felsorolása a Manchesteri Kongresszus dokumentuma alapján

- a szövetkezetek alapértékei:

- önsegély

- egyéni felelősség

- demokrácia

- egyenlőség

- igazságosság

- szolidaritás

1. A magyar szövetkezeti jog fogalma, a szövetkezeti szabályozás fejlődéstörténeti korszakairól

- Fogalom: Galovits Zoltán-> „azon különös jogszabályok összessége, amelyek a szövetkezet alapítását,

szervezetét és felosztását, a szöv-nek a tagokhoz és 3. személyekhez, valamint a tagoknak a szöv. hitelezőihez

való jogviszonyait… szabályozza.”=> 2 jsz-ra támaszkodott a Kereskedelmi Törvénykönyv (1875.évi

XXXVII. tv) + 1898. évi XXIII. tv (Szövetkezeti Tv.)

- Fejlődéstörténeti korszakok: Domé Györgyné és Veres József több korszakot azokon belül szakaszokat

állapítottak meg:

- 1. korszak 1875-1946. 2 szakaszra- 1875-1897 + 1898-1946. A szövetkezeti jog doktrinális

szabályozását a gyakorlat, a gazdaság fejlődése kényszerítette ki. Az első fejlődéstörténeti korszak az,

amikor különösen Kuncz Ödön és Nagy Ferenc munkájának eredményeként kimagasló szakmai

színvonalú egységes szövetkezeti törvényjavaslatok készültek.

- 2. korszak 1947-1989. Két szakasz- 1947-1961 + 1962-1989. A politikai ideológia azt tűzte ki célul,

hogy a vidéki lakosság minél nagyobb hányada lépjen be a szövetkezetbe. Szemléletváltás 1968-tól,

az indirekt gazdasági irányítási rendszer bevezetésével, amely az állam szerepére vonatkozóan a

korábbihoz képest egy rugalmasabb koncepción alakult.

- 3. korszak 1989- napjainkig. Három szabályozási szakasz- 1989-1991 + 1992-2000 + 2000-től

napjainkig. 1989-től a korszak sajátossága, hogy a szövetkezetet már nem valamely társadalmi rend

részeként határozza meg, hanem állampolgárok önkéntes társulásaként. A szövetkezeti szabályozás

alkotmányjogi alapjai tehát létrejöttek. A szöv-i tulajdonjog jogi természetét meghatározó fő

jellemvonás, miszerint az oszthatatlan tulajdonformának minősült, részlegesen, majd teljes körűen

áttörésre került a szabályozásban. Az 1992-es átmeneti törvény egy spec eljárás keretében, az ún.

vagyonnevesítési eljárás során a korábban oszthatatlan jogi természetű tulajdon felosztásáról

rendelkezett. 2 szöv tv. is hatályba lépett-> 1991-ben és 2000-ben. Az EU „Európai Szövetkezet

Statútumáról” szóló rendelete uacsak hatással volt a magyar szabályozásra. Hatályos: 2006. évi X. tv.

2. A szövetkezet-alapításokról - történeti aspektusból

- az első szöv. alapítására végső soron Anglia kivételével az egész európai térséget tekintve először 1845.

február 9-én került sor az akkori Mo. területén, Ószombaton. A szakirodalom által „gazdaszövetség”-ként

és/vagy hiteljellegű szövetkezetként meghatározott szervezet önkéntes jelleggel alakult. Az alapítást az

önsegély, illetve a kölcsönösség gondolata motiválta. A kereskedelem területén fogyasztási szövetkezet először

a térségben 1863-ban alakult Bp.-en, majd 1866-ban Erdély területén. 1883-ban a Magyar Államvasutak

alkalmazottai fogyasztási szöv-et hoztak létre. A mezőgazdaságban a nagy- és középbirtokosok hozták létre a

Magyar Mezőgazdák Szövetkezetét. A szöv. alapítására azért került sor, hogy az OMM hadseregének

élelmezésében a szöv. tagjai részt vehessenek. A mezőg-ban jellemző volt a földbérlő szövetkezetek alapítása,

miként a földmunkás vállalkozó szövetkezetek létrehozatala is. A 19. sz. második felében tejszövetkezetek,

pince-/borértékesítő szövetkezetek, beszerző és értékesítő szövetkezetek jelentős számban alakultak. 19. sz-

második felétől 3 alapvető gazdasági területen: pénz-hitelszféra, kereskedelmi szektor, és a termelés területén

alapítottak szövetkezeteket

- I. vh. után erőteljes fejlődést mutatott: ebben az időszakban a mezőgazdasági és ipari termékek beszerzésével

és értékesítésével foglalkozó hangyaszövetkezetek jöttek létre-> a 20. század első felében a magyar

hangyaszöv. rendszer a közép-kelet európai régió legnagyobb gazdasági csoportjának minősült. Emellett

jelentősek voltak a hitelszövetkezetek, amelyeknek elterjedésében jelentős szerepet játszott a spec.

hitelkonstrukció-> alacsonyabb hitelkamattal dolgoztak, mint más hitelintézetek, így országos viszonylatban a

hitelkamat mérséklődött.

5

3. A Kereskedelmi Törvényben szabályozott kereskedelmi társaságok általános jellemvonásairól, a

szövetkezeti sajátosságokról

a) A kereskedelmi társaságok meghatározásáról, a magánjogi és kereskedelmi társaságok elhatárolásáról

- 1875. évi XXXVII. tc.-y 4 kereskedelmi társaság: rt., szöv., kkt.,bt.

- Kuncz Ödön ker. társaságok általános definícióját: „A keresk. társ.ok az embereknek gazdasági célra

szervezését valósítják meg; tehát fokozzák azokat az eredményeket, amelyeket e téren a magánjogi társ. elért.”

(A magyar ker.-i és váltójog vázlata, Bp. 1928)

- Nagy Ferenc a ker. társaságok a „közönséges magánjogi társaságra (societas) vezetendők vissza” (A magyar

ker. jog kézikönyve, Bp. 1913)

- Klupathy Antal: „Társaság alatt 2 v több személynek egy bizonyos czélra szervezett egyesülését értjük…

minden társaságnál: 2 v több személy és ezeknek egyesülése valamely (megengedett) czél elérésére.” (A

magyar ker. jog kézikönyve, 1906)

- Magánjogi és kereskedelmi társ.-ok elhatárolására több szempont:

- 1.) az ügyleti forgalom felé irányultság: a 2 társasági forma kifelé – az ügyleti forgalom felé – történő

megjelenése más és más volt. A ker.társaság a gazd-i előnyök fokozása érdekében szervezetten,

önálló céggel rendelkezve jelent meg az ü. forgalomban

- 2.) vagyon és szervezet kérdése: a ker. társaság olyan saját vagyonnal rendelkezett, amely tagjai

magánvagyonától teljes mértékben elkülönült, emellett külön szervezete volt, önálló jogképességgel.

A mj-i társaságban a tagok személyisége dominál, a jogok és kötelezettségek alanyai maguk a tagok.

- 3.) tagok felelősségének kérdése: a magánjogi társaságok esetén a tagok a közösen vállalt tartozásaiért

egyetemlegesen feleltek. A felelősség fő szabályként korlátlan, közvetlen és feltétlen volt. Kuncz

rámutatott, h a tagok csak a rájuk eső hányad erejéig feleltek. A ker. társaságok tagjai a társaság

tartozásaiért egyetemlegesen feleltek, azaz minden egyes tag az egész követelés mértékének erejéig

felelt.

- 4.) Kuncz a magánjogi társaságot „jogilag homogén alakulatnak” tekintette, a ker. társaságoknál

eltérések: személyegyesülés vagy tőkeegyesülés. Navratil Ákos akkor közgazd. szerint: „a társas

vállalkozásoknak két alakja… rt. és szövetkezet. Az rt.-> tőkeegyesítő társas vállalkozási forma, a

szöv.-> személyegyesítő.

- a kereskedelmi társaságok a KT szerint „kereskedőnek” minősültek, kereskedő: aki saját nevében ker-i

ügyletekkel „iparszerűleg” foglalkozott

b) A kereskedelmi társaságok jogi személyiségéről

- Neumann Ármin: egyik ker- társaságot sem tartotta jogi személynek

- Klupathy és Apáthy István a kkt-t és a bt-t nem tekintette jogi személynek

- Nagy Ferenc és Kuncz Ödön valamennyi ker. társaságot jogi személynek tekintette; Nagy ferenc érvelése

emellett:”a ker. társaságok jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalhatnak, ingatlan javakra tulajdont s

egyéb jogokat szerezhetnek, felperesi és alperesi minőségben perben állhatnak.”

c) Az egyes kereskedelmi társaságok főbb jellemvonásairól

- Klupathy szerint

- 1.) hogy a ker. társaságokat szerződés hozta létre; kifejezett „alakszerűséghez” azonban a társasági

szerződés érvényes létrejötte sem a kkt., sem a bt. esetében nem volt kikötve. A tagok jogviszonyaik

tartalmát főszabályként akaratuk szerint rendezhették a szerződésben. Korlát a 3. személyek érdekeire

figyelemmel került szabályozásra. A rt. megalakulásának feltételeire részletes tv-i rendelkezések

voltak; fontos volt h a szabályok előre meghatározottak legyenek, mivel az rt-k nagy létszámmal

alakultak és a tagok nem álltak kapcsolatban egymással

- 2.) a társaságoknál keletkező kettős viszony. Az rt. esetében a belső viszonyoknál a tagok a

társasággal és nem egymással állnak direkt kapcsolatban. A kkt. és a bt. esetén „nem annyira a

tagoknak a társ.hoz, mint inkább azoknak egymáshoz” való viszonyát jelenti. A külső viszony alanyai

elsősorban a tagok és 3. személyek

- Nizsalovszky Endre: a szöv. és a kkt. azonos vonásokat mutat abban a tekintetben, h mind2 személyegyesülés,

azaz a tagok személyes részvétele domináns az alapítás és a működés során. Tőkeegyesülésként határozza

meg az rt-t és a kft-t, továbbá vegyes alakzatként a bt-t. A szöv. az rt-vel azonos módon kollektivisztikus

vállalkozási forma; míg a kkt. és a kft. individualisztikus

d) A szövetkezeti kooperáció sajátos jelentéstartalmáról

- Kuncz szerint a kooperáció a szövetkezeteknél a többi kereskedelmi társ.hoz képest egy sajátos

jelentéstartalommal bír. A szöv. esetében uais a tagok, mégpedig vmennyi tag – a vagyoni betét szolgáltatása

mellett személyesen is közreműködik a szöv. gazdálkodásában

e) A szövetkezet sajátosságai a KT-ben szabályozott kereskedelmi társaságokhoz képest

- a szöv-i kooperáció tartalmára vezethetők vissza. Szöv-i sajátosságnak minősíthető a kölcsönösség fogalma is

más társaságokhoz képest. A szöv. által kitűzött anyagi/gazdasági céloknak nem eleme a nyerészkedési

szándék. Sajátosságnak minősül a szövetkezeti tőke automatikusan változó jellege is

6

f) A KT szövetkezeti szabályozásának és „A Gazdasági és Ipari Hitelszövetkezetekről” szóló törvény általános

jellemzéséről

- a KT (a német szöv-i szabályozásra építkezett), szilárd alapra helyezte a szöv-i szabályozást, de a

gazdaságfejlődés következtében szükségesnek bizonyult önálló szöv-i tv. kimunkálása

- 1894- Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter bízta meg Nagy Ferencet egy önálló, általános szöv-i reform

törvényjavaslat kidolgozásával. 1898-ban alkotta meg N.F. a gazdasági is ipari szövetkezetek jogviszonyait

rendszerezetten és átfogóan szabályozó szöv-i tv-t, amely elfogadást nyert

- a 2 tv. párhuzamos szabályaira tekintettel (KT. + 1898-as tv.) 4 típusú szöv-et kül. meg:

- KT szerint alapítottak, és annak hatálya alatt is maradtak

- a KT előírásait figyelembe véve jöttek létre, de szabad akaratuknál fogva a szöv. tv. hatályát ismerték

el magukra nézve kötelezőnek. Ebben az esetben bizonyos kedvezményekhez jutottak azzal azonban,

hogy autonómiájuk megszűnt

- hitelszövetkezetek, amelyek eleve a szöv-i tv. rendelkezései nyomán alakultak

- amelyek újonnan alakultak, de a KT rendelkezései alapján, megőrizve ezzel önállóságukat, lemondva

bizonyos kedvezményekről

g) A szövetkezet fogalmáról és a főbb vagyonjogi rendelkezéseiről

- A szöv. fogalmáról: KT 223.§-a: „Szöv-nek … meg nem határozott számú tagokból álló azon társaság

tekintetik, mely tagjai hitelének, keresetének vagy a gazdálkodásának közös üzletkezelés mellett, illetőleg

kölcsönösség alapján ezek előmozdítására alakul

- A szöv. főbb vagyonjogi rendelkezéseiről: KT 225.§-ának 5. pontja értelmében az alapszabályokban meg kell

határozni „az egyes tagok részesületi arányát, illetőleg azok üzletrészeit és ezen részek képződésének módját.”

A rt-nál alapításkor a jegyzett részvény névértékének 10 %-át kellett befizetni, különben a részvényaláírás

érvénytelennek minősült, a szövetkezeteknél ez a szabály nem került alkalmazásra. A gazd-i és ipari

hitelszöv-ről szóló tv. 9.§-a: „a belépő a belépés elfogadásával tekintetik a szöv. tagjának.” A szöv-i tv. 10.§-a

szerint a tag „a belépés tényénél fogva” egy üzletrészt be kellett fizessen a szöv. számára (ennek részleteit az

alapszabályok rendezték). Rétiék szerint a szöv-i üzletrész a vagyonképzés alapvető eszköze, és ezért

alapításkor helyes a kötelező üzletrészjegyzést előírni + ezt a hitelezői védelem szempontjai is indokolják.

- a vagyonképzésre von. szabályok közül a legfontosabb a szöv-i üzletrészre vonatkozó rendelkezések

csoportja. A szöv-i üzletrész a szöv-i tagsági jv. tartalmát, azaz a tagok jogait és kötelezettségeit

kifejező, a korabeli magánjogászok álláspontja szerint a részvénnyel hasonló tulajdonságokat hordozó

vagyonjogi kategória, amely veszteséges gazdálkodás esetén annak fedezetéül is felhasználható volt.

Az üzletrésztőke nem azonosítható a szöv. vagyonával, ahogy az alaptőke sem a rt. vagyonával.

Hasonlóság még a 2 vagyonjogi intézmény között, h a szöv. uaúgy köteles az üzletrésztőkéjét

konzerválni, mint az rt. az alaptőkéjét. Az üzletrésztőkét a tartozások között tartották nyilván. A szöv-

i üzletrésztőke állandóan és automatikusan változott a tagok szabad ki-és belépésének

következményeként. Az üzletrészek számát, nagyságát a jsz-i rendelkezések értelmében előre

meghatározni nem volt szükséges, az előbb említett tény miatt. Klupathy szerint a szöv-i üzletrész és a

részvény közötti fő kül., h míg a részvény csakis a tagok magánvagyonából történő befizetésekből

képződhetett, addig a szöv-i üzletrész – a tagi befizetések mellett – a nyereségből is, „melynek a

tagokat megillető része üzletrészeik képzésére fordítható” volt. A szöv-i üzletrészről okirat kiállítására

nem volt feltétlenül szükség; az üzletrészről ált. kiállítottak „értékpapírt”-> részjegy = ún. nem valódi

értékpapír, forgalomképes volt, de lényeges korláttal, továbbá érvényesen csakis névre szólóan

lehetett kiállítani. A részjegy szerepe: igazolta a tagsági jv-t + a tagi befizetés megtörténtének tényét

- a tartalékalap képzését a KT, miként a rt-nál, a szöv-nél sem írta elő kötelező jelleggel. Ez a

szabályozás felfogás nem helyeselhető (gondolom by Réti ). Erre azért lett volna uais szükség, mert

a szöv. esetében, a tagok szabad kilépése folytán, az esetleges egyidejű tőkekivonás a működés

egészét veszélyeztethette. A szöv. tv. – helyesen – kötelezően előírta a tartalékalap képzését és

növelését.

- a részvényest a szöv-i tagtól nemcsak az kül. meg, h mire irányul kötelezettsége a tagsági jv.

létrehozatala során, nevezetesen, h a pénzbeli betét rendelkezésre bocsátása mellett személyes

közreműködést kell-e vagy sem teljesítenie, hanem a részvényest az őt megillető vagyoni jogok is

megkül. a szöv-i tagtól. A szöv-i tagok osztalékjogát az alapszabályoknak nem kellett kötelezően

rögzíteni. A szöv-i tv. a nyereségfelosztásra nézve kifejezett korlátot tartalmazott. A szöv-i tagokat az

üzleti év elején megtörtént befizetések arányában osztalék illette meg, amelynek mértéke korlátozott

volt, az 5 %-ot nem haladhatta meg.

h) A szövetkezet főbb felelősségi szabályairól

- Galovits Zoltán: 2 viszonylatra hívta fel a figyelmet. A tagok felelőssége fennállt a szöv. felé, és fennállt a

hitelezőkkel szemben is. A tag felelőssége a szöv. felé „a szöv-i üzletvitelben felmerülő veszteségek

fedezésére” vonatkozott, azaz „fedezeti kötelezettség”-et (Deckungspflicht) jelentett; a szöv. hitelezői felé

pedig a szöv. kötelezettségeire nézve szavatossági kötelezettsége (Haftungspflicht) volt

7

- Kuncz: az alapszabályok 2 felosztási módozatot állapítottak meg: a tagok a veszteséget viselhették üzletrészeik

arányában, de „fejenkint” is, ami azt jelentette, h a tagok egymás közötti viszonylatában a felelősség tartalma

nem egyetemleges, hanem aránylagos felelősség volt. A szöv. tv. 15.§-a szerint a tagok korlátoltan feleltek a

szöv. tartozásaiért

- Összefoglalva:

- 1.) jellegzetesség: a szöv-nél a szöv. tartozásait illetően a hitelezők viszonylatában a tagi felelősség

korlátlan, avagy korlátolt voltára nézve a KT kifejezett előírást nem tartalmazott. E kérdést az

alapszabályok rendezték azzal, h a felelősség minimumát mindig a tagok által jegyzett üzletrészek

mértéke szerint kellett megállapítani. A szöv. uais egy olyan személyegyesítő jelleggel rendelkező

ker-i társaságként nyert szabályozást, amelyben a tagok aktív, személyes közreműködése alapvetőnek

minősült. A tagok a vagyoni betét szolgáltatása mellett személyesen is részt vettek a szöv.

tevékenységében

- 2.) jellegzetesség: A szöv-i tv. szerint kizárólag csak korlátolt felelősséggel alakulhatott szöv., és a

felelősség mértékének maximumát és minimumát is tv. szabályozta, arról alapszabályok szabadon

nem rendelkezhettek

- 3.) jellegzetesség: a tagok be-és kilépése szabad volt. Uakkor alapításkor sem határozták meg előre a

tagok számát. Így a tőke folyamatosan és automatikusan változott

- 4.) jellegzetesség: a szöv-i tag 3. személyek viszonylatában a szöv. kötelezettségeiért fennálló

felelősségének megállapításához – a KT mellett – a Csődtv. vonatkozó előírásainak a figyelembe

vétele is szükséges. A szöv. tag felelőssége közvetett volt – a hitelezői igényérvényesítés esetén első

helyen a szöv., és nem a tag állt –, ugyanakkor e felelősség feltételes jelleget mutatott. Annak, h a

hitelező közvetlenül a tag ellen fordulhasson, csak akkor van helye, ha a KT-ben és a Csődtv-ben

rögzített feltételek teljesültek.

4. Az 1947-1989 közötti korszak szövetkezeti szabályozásáról

a) Az 1947-1961 közötti két fejlődéstörténeti szakasz szöv-i szabályozásáról

- 1968-ig az ún. direkt gazdaság-irányítási mechanizmus érvényesült, amelyet alapvetően a rendkívül

erőteljes állami szerepvállalás jellemzett

- az 1948-as hatalomátvételtől kezdődően a Kommunista Párt ideológiájában a szöv. a szovjet minta

szerint a szocialista ipar kiszolgáló intézménye volt

- Mo-n a mezőgazdasági termelőszöv-nél egy spec. elv érvényesült: az ún. maradék elv; Nagy László

(1977)-> „…a tagok díjazását minden más kötelezettség kiegyenlítése megelőzött…az élő és holt

munka elhasználására fordított ellenértéket nem tekintette termelési költségnek.” Munkájuk fejében a

tagok a szovjet modell működéséből átültetett ún. munkaegység rendszer alapján jutottak

„részesedéshez” a megtermelt termékből. A tagra jutó munkaegység értéke 2 dolog függvénye volt: a

saját munka mennyisége, minősége és a szöv. egészének teljesítménye. A tagok egyéni vagyoni

előmenetele érdektelenné vált; a tagok díjazása főszabályként természetben realizálódott

- 1948- 2 országos központ: OKISZ (Ipari Szöv-ek Országos Központja) és SZÖVOSZ (Földműves

Szöv-ek Országos Központja)

- legfontosabb szöv-i jsz-ok jegyzéke:

1949. évi Alkotmány a szöv-i tulajdont a társadalmi tulajdon egyik formájának tekintette az

állami tulajdon mellett, a szöv-et pedig a „szocialista rend” részeként hat. meg

1959. évi IV. tv, Ptk. A kisipari és fogyasztási szöv-ekre 1960-1972-ig irányadóak voltak a

rendelkezései

1947. évi XI. tv., Szöv. tv. 1959-ig volt hatályban

131.000/1945. FM. sz. rendelet földművesszöv. jogi szabályozása

7830/1948. Korm.sz. rendelet kisipari mozgalom szabályozása

14.000/1948. Korm.sz. rendelet a termelő típusú szöv-ek működésére rendelk

1948. évi XXXI. tv. Magyar Országos Szöv-i Kp. (MOSZK) létrehozása

8000/1948. (VIII.13.) Korm.sz. rendelet földművesszöv-ekre irányadó szabályok

133/1950. MT. sz. rendelet (V.7.) az önálló termelőszöv-ekről

1959. évi 7. tvr. mint általános jogforrás a tsz-ek vonatkozásában

1088/1956. sz. határozat, Minisztertanács Erdei ferenc, az akkori miniszterelnök-helyettes

javaslatára (1956. szept. 4.) új, átfogó szöv. tv. kimunkálásának elhatározását tartalmazta;

tartalmazott ny-eu-i szellemiséget, nem lett belőle tv

5/1958 (I.15.) Korm. sz. rendelet a korábbi merev mintaszabály-rendszert a mezőgazdasági

szöv-ekre von. rugalmasabbá tette

1967. évi III. tv. alapjsz-nak számított, amely a mezőgazdasági tsz jv-ait rendezte

- 1947. évi XI. tv. Szövetkezeti Tv.: a Nemzetgyűlés által 1946. dec. 13-án elfogadott, 12 fejezetet

tartalmazott, a szakirodalom az első szöv-i tv-ként tart számon, a gyakorlatban csekély szerepe volt.

8

Bizonyos mértékben megőrizte a KT hagyományait, az ipari és fogyasztási szöv-ek ágazatában a

legmagasabb szabályozást jelentette 1960-ig – jóllehet csak formálisan. A tv. 1.§-a a szöv-et

társaságként definiálta. A jogalkotó a szöv-ek tipikus körére nézve a piaci szereplő kis tőkével

rendelkező részét jelölte meg. Fogalmi elemként szerepel a kölcsönösség, a személyes közreműködés,

a szöv. igénybevétele a tag által, illetve a tag által eszközölt vagyoni szolgáltatás. Az alapszabály az

üzletrész névértékét terményben vagy más szolgáltatásban is megállapíthatta. Az egyes tagok által

jegyezhető üzletrészek száma nem haladhatta meg az összes üzletrészek 10 %-át. Az ötnél több

üzletrészt jegyző tagok üzletrészeinek együttes száma nem haladhatta meg az összes üzletrészeknek a

40 %-át.

- Az ipari termelőszövetkezetek, a földműves-szövetkezetek egyes jogszabályi előírásairól: Az ipari

termelőszöv-be belépő tag az alapszabály értelmében köteles volt felvételi díjat és részjegyet jegyezni.

Mindkét kategória a tag munkadíjához viszonyult. „A részjegy nem lehetett kevesebb, mint a tag

átlagos egy havi munkadíja, a felvételi díj pedig a részjegy 10%-a volt.” A belépő tagmunkaeszközeit

leltárba kellett venni, miután a tag felajánlotta azokat. A szöv. munkájában a tagnak joga és

kötelessége volt személyesen részt venni. Alapszabály rögzítette, hogy a tag a tagsági jogviszony

kezdő napján köteles ipari tevékenységét – magánműhely – megszüntetni és ezt a tényt a

vezetőségnek igazolni. A tag előnye nagyobb részben munkadíj, amit rendszeresen megkapott

munkája fejében, emellett a feleslegből részesedésre volt jogosult. A földműves-szövetkezetek (az

1945 előtt vidéken alakult komoly piaci részesedéssel rendelkező szöv-ek, a Hangya és a Futura) a

vidéki parasztgazdaságok termékeinek értékesítésével, az eljárás biztosításával, szolgáltatások

nyújtásával foglalkoztak. A politikai koncepció azt tűzte ki cálul, h a vidéki lakosság minél nagyobb

hányada lépjen be a szöv-be.

- A mezőgazdasági termelőszöv-ek egyes jsz-i előírásairól, különös tekintettel a földbevitel szabályaira:

A vagyonbevitel összetettebb volt ezekné a szöv-nél, mivel annak egy speciális típusa, a földbevitel

nem eredményezett tulajdonszerzést a szöv. részére, „csak” használati viszonyt teremtett a szöv. és a

tag között. A bevitt föld a tulajdonos tag tulajdonában maradt, ám a szöv. által használt földért

használati díjként „földjáradékban” részesítették. Kötelező volt a termelőeszközök szöv-be történő

bevitele. A beviteli kötelezettségről 1959-ben tvr. született. Az alanyi kör „kiterjesztően” nyert

megfogalmazást. Vonatkozott: a termelőszövtel tagsági jv-t létesíteni kívánó személyre és a vele

közös háztartásban élő családtagjaira. Közös háztartásban élő személynek a következőket kellett

tenni:

az életközösség fennállása alatt a házastársak (élettársak), valamint a családi kötelék alapján

eltartott, v önálló keresettel rendelkező személyek közül azokat, akik egy háztartásban éltek +

azokat a személyeket, akik nem vérésgi kapcsolat alapján, de a belépővel közös háztartásban

éltek, kivéve ha őket a család, v annak vmely tagja munkaszerződéssel alkalmazta, vagy az

együttélés megállapodáson alapult, pl. lakásbérlet stb.

A kötelezettség tárgya a tulajdonban és használatban álló földekre is kiterjedt. Ha a földbeviteli

kötelezettség alá eső földet haszonbérlet keretében művelték, a gazdasági év végével a bérlet megszűnt, s a földet a

szöv. használatába kellett adni. Ha a haszonbérlő tagi státusba került, a bérbeadó hozzájárulásával a term. szöv. került

haszonbérlői pozícióba, és ily módon a term.szöv. fizette a haszonbért. A haszonélvezettel terhelt föld esetében

formakényszer volt az irányadó. Ha a haszonélvező, avagy a tulaj létesített tagsági jv-t, a másik érdekelt fél írásbeli

hozzájárulását kell beszerezni. Ez alól kivételt képezett, ha a haszonélvező a belépő taggal közös háztartásban élt. A

földbeviteli kötelezettség valamennyi művelési ágú termőföldre kiterjedt a külterületen és a zártkertben fekvő földekre

is. A földhasználatáért a tagot földjáradék illette meg. A termelőszöv. közös földhasználat egyik „pillére”, az ún. tagi

részaránytulajdon jött létre. E spec. tulajdonforma tartalma: a birtoklás joga a birtokvédelem, a használat és a hasznok

szedésének joga a szöv-et illette meg azzal, h a tulajdon alanya nem változott, az továbbra is a természetes személy

maradt. A vagyonbeviteli-köt. általános esete a termelőeszköz-bevitel volt.. A tag jelképes térítést kapott a

munkaeszköz bizonyos hányadára. Kötelező előírások rendezték a vagyonértékelést is. Az egyes term.eszközöknek

meghatározott értéke volt, a felértékelés során tehát a tag semmilyen jogosítvánnyal nem rendelkezhetett. A térítések

összegének leszorítása volt a cél a tag hátrányára, a szöv. előnye mellett. Szóba sem jöhetett a klasszikus szöv-re von.

apportra von. szabályok köre.

- A szabályozás értékelése: A szövetkezet nem csak társas vállalkozás, hanem társ.pol-i, szociológiai

meghatározottsága is erőteljes. A vagyonképzésre von szabályok egy lényeges eleme az üzletrész

jogutódjaként kezelhető részjegy, ám jogi természete alakult, jelképessé vált. Az üzletrészhez tapadó

jogok formálisnak minősültek. A földművesszövet.-ek bevezették a kölcsön és a célrészjegy

intézményét, az ipari szöv-ek a tagsági kölcsön intézményét alkalmazták. A mezőgazdasági

term.szöv-.nél és szakszöv.-nél is a tagok megtakarítására építkező, és ily módon üzemviteli kölcsönt

vezettek be. A kölcsönök kettős természetűek: a rövid lejáratúak a forgóeszköz-állomány pótlására

irányultak, a „hosszabb futamidejű hitelügyletek” pedig már állóeszköz-korszerűsítést is lehetővé

tettek a szöv-kben. A vagyonképzés nem önkéntes, annak alapja a kötelező, a jsz. által rögzített

9

feltételek szerinti vagyonbevitel. A vagyonbeviteli kötelezettség alól kivételt képezett a

mezőgazdasági term.szöv.-nél a háztáji gazdaság. A bevitt vagyonért részben térítés illette meg a

tagot. A tag vagyontárgyainak egy része után térítést nem kapott, mert az a szöv. oszthatatlan

vagyonát növelte. A spec. termelőeszköz, a föld szöv-i használatáért a tag által kapott használati díjra,

a földjáradék összegére von. előírások ugyancsak kötelező tartalmúak voltak. E szabályok is az állam

mindenhatóságát jelenítették meg. A személyes közreműködés módja, mértéke – „közös

munkavégzés” – és annak ellentétele gyökeresen átalakult. A szöv. és a tag kapcsolatában erőteljesen

dominálnak a munkacentrikus elemek.

b, 1962-1989 közötti fejlődés

- háttér:

- 2012/ 1966 Korm. sz. határozat célkitűzése a gazd-i reform

- extenzív gazdálkodás beszüntetése (minta a többi szocialista ország is)

- piaci modell a tervgazdálkodás helyett

­ A szöv. Az áp.ok álal ökénesen léteozott, a tagok személyes és vagyon közreműködésével válalati

gazdlkodástt és trsadalmi tevékenységet folytató közössg, amely a szocalista szövetkezeti tulajdon és

a demokratikus önkorm. alapján jogi személyként működik.

­ Célja:tagjai szmra az anyagi ólét+ társadalom igényeit kielétse

­ Elismerte a szöv. szabadságát

­ Támogatta a szöv.-et

­ Szöv.alapítás önkéntes elhatározáson alapul

­ Diszkrimináció tilalma

­ Szöv. tulajdont csoporttulajdonként, és oszthatatlan tulajdonként kezelte. Tulajdon más formáival

egyenrangúnak minősíti

­ tag vagyni hozzjárulása 2 féle: részjegy jegyzése vagy föld, termelőeszköz vagy pénz szöv.

tulajdonába adása

részjegy: -tagsági jogokat magába foglaló vagyonjogi kategória

- kötelező

- nem átruházható

- mentes a tag tartozása miatti végrehajtás alól

- tagsgi viszony megszűnésével a részjegy összege visszajár

célrészjegy: -szöv tagja meghatározott célra önkéntesen jegyeztetheti

- meghatározott időtartamra szól

- utána fizetendő részesedés mértéke függött a lekötés idejétől, fejlesztés

eredményétől

A mezőgazdasági termelőszövetkezeteről szóló 1967. Évi III. törvény és a földtulajdon és földhasználat

továbbfejlesztéséről szló 1967. Évi IV. Törvény főbb jellemvonásai:

-1967 évi III. tv: lehetővé tette a mezőgazdasági term.szöv. részére a termőföldtulajdon megszerzést (ezelőtt

csak használati joga volt)

- 1967 évi IV. tv: megváltás és átengedés intézménye

- szöv.-et megillette a birtoklás, használat, hasznok szedése, rendelkezés joga

Az ipari szövetkezetek, a fogyasztási értékesítő és beszerző szövetkezetek, a kisszövetkezetek, a

lakásszövetkezetek, szakcsoportok jellemvonásai:

1. Ipari szövetkezetekről szól 1971. évi 32. számú tve. rendelet:

-keretszabály jelleg->rugalmas, fejlődést segíti

- tag vagyoni hozzájárulása: részjegy jegyzése, felhasználható termelőeszközök a szöv. tulajdonba adása

- célrészjegy helyett kölcsön felvétele tagoktól mehatározott célokra

2. Fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekről szóló 1971. évi 35. tve. rendelet:

-vagyonra vonatkozó előírások megegyeznek az ipari szövetkezetéivel

- szöv. tagja 1 észjegyet volt köteles jegyezni és befizetni

- tag álatl jegyezhető részjegyek legmagasabb számát az alapszabály határozta meg

- több részjeggyel rendelkező tag tagsági viszonya alatt csökkenthette részjegyei számát

10

3. A takarékszövetkezetekről szóló 1978, évi 22. tve. rendelet:

- célja: pénzbeli megtakarításokat saját, önáó szervezete útján összegyűjtsön + meghatározott körben

pénzforgalmi és hitelforgalmi műveleteket végezzen

- feladata: takarékbetéteket gyűjtsön és takarékos életmódra késztessen

kölcsönöket biztosítson

pénzügyi és egyéb szolgáltatásokat nyútjson

- tagság előfeltétele: csak olyan nagykorú személy, aki a szövetkezet működési területén lakott/ álandó

munkahelye volt / ingatlannal rendelkezett

- legalább egy részjegyet köteles volt jegyezni

4. A lakásszövetkezetekrőkl szóló 1977. évi 12 sz. tve. rendelet:

-célja: megállapítsa a lakásépítő és lakásfenntartó szövetkezetek sajátos szabályait

-üdülő- és garázsszövetkezeteket is szabályoz

5. Kisszövetkezeteket rendező 25/1981 MT sz.:

-tag vagyoni hozzájárulása lehet: részjegy jegyzés, célrészjegy, vagy termelőeszköznek /épületnek

/gépnek tulajdonba adása

- szövetkezet felosztható jövedelméből a tagot személyi jövedelem illette meg a személyes

közreműködés és a részjegyjegyzéssel teljesített vagyoni hozzájárulás arányában

6. Az ipari termelői, illetőleg szolgáltatói szövetkezeti szakcsoport

- önálló elszámolási szervezet, de nem jogi személy

- feltételek a létrejöttéhez:legalább 5 személy

anyagi eszközök biztosítása a működéshez

szövetkezet közgyűlésének jóváhagyása

- szakcsoport alakulása lépcsőzetes:1.formátlan megegyezés a tagok között, h létre akarják hozni

2.szöv. közgyűlése hozzájárul a szakcsoport létrehozásáshoz

3.alakuló tagértekezlet elfogadja a működési szabályzatot

- tag vagyoni hozzájárulásra köteles, de kivételesen mentességet kaphat, ha vmilyen szakismerettel

rendelkezik

- a szövetkezet helytállni köteles a szakcsoport tartozásaiért (készfizető kezes)

- szakcsoport kifelé az ügyleti forgalomban a szövetkezet nevében léphet fel (mivel nem jogi személy)

Értékhatáron felüli ügylethez a szövetkezet vezetőségének írásbeli hozzájárulása kell

7. Mezőgazdasági szakcsoportról rendelkező 27/ 1981 MT sz.:

-hasonló az előzőekhez

- gazdálkodása vagyontárgyakra, pénzeszközökre, termőföldre épül

- különbség: belépési díjhoz köthető a taggá válás

8. Iskolai szövetkezetekről szóló 16 /1986 MT sz.:

- célja: tanulók, hallgatók önállóságra, közösségi életre, demokratikus jogok gyakorlására, munkára,

takarékos életvitelre való nevelése

- legalább 15 fővel alakulhat/ működhet

AZ 1989 UTÁNI SZÖVETKEZETI SZABÁLYOZÁS FŐBB JELLEMZŐI

a) Az 1989-1991 közötti fejlődéstörténeti szakasz:

- mezőgazd-i term. szöv eddigi szabályozását alapvetően módosítják

- megszűnik a földbeviteli kötelezettség

- megszűnik a kilépő tagok földjének kötelező megváltása

- szöv.-nek kérelemre ki kellett adni az érintett földtulajdonát

- önkormányzati hatáskör lett a háztáji föld mértékének meghatározása

-1990 jan. 1- jétől törvényességi felügyeletet a cégbíróság gyakorol, célszerűséget nem vizsgálhat

- termelőszöv. vagyonának részleges felosztása:

-csak részleges lehet

-csakis tagok részére

-fakultatív

- szöv.-i vagyonrész csak szöv. tagjára átruházható (névre szóló, örökölhető értékpapírként funkcionált)

- ha az örökös nem term. személy, akkor kötelessége a vagyonrészt felajánlani a szövetkezetnek

11

b) AZ 1992- 2000 közötti fejlődés jellemvonásai:

-1992. évi I. tv A szövetkezetről (Szvt)

3 cél:

szövetkezetekre a piacgazdaság viszonyai között kellett új tv-t kimunkálni

nemzetközi szöv.-i alapelvekre kellett építkezni

szabályozás középpontjába a tagok előmenetelét kellett állítani, másodlagosan pedig az összgazdasági

érdekeket

Szvt- féle def: A szövetkezet a szövetkezés szabadsága és sz önsegély elvének megfelelően létrehozott

közösség, amely a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásaivel, demokratikus

önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat.

nyitott tagság elve

tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetést tenni szín, faj, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más

vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint

egy korlát: 14. életévét betöltött kiskorú csak tv.-es képviselője hozzájárulásával

tag jogosultságai: tanácskozási, szavazati jog, részvétel a közgyűlésen, tisztséget viselhet, felvilágosítást

kérhet

egy tag egy szavazat elv

Szvt vagyonjogi rendelkezései eklektikusak: párhuzamosan szabályozza a részjegyet és az üzletrészt

Üzletrész: szövetkezet az eredménytartalékból és a tőketartalékból a közgyűlés döntése szerint

üzletrésztőkét képezhetett, amelyből tagjainak üzletrészt juttathatott. Ez

átruházható

örökölhető

évente részesedésre jogosított

tilos utána kamatot fizetni

ha vki el akarta adni, szöv.-et elővásárlási jog illette meg

nyilvántartási kötelezettség

szövetkezeti szolidaritás

-1992. évi II. tv A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. tv hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról

(Ámt.)

3 kérdéskört kellett tisztázni: 1, vagyonnevesítés

2, vagyonnevesítési eljárás tárgyköre 8mely vagyontömeg)

3, létrjött vagyonjogi kategória mértéke milyen rendezőelvek alapján kerüljön

megállapításra (tagsági jogviszony időtartalma / személyes közreműködés súlya és aránya / vagyoni

hozzájárulás mértéke)

-2000. évi CXLI. tv Az új szövetkezetekről

új, átfogó szöv. tv

szabályozza a szöv alapítását, működését, tagjai közötti jogviszonyt, szervezeti változásait, megszűnését

az egyes speciális szabályozást igénylő szöv. csoportokra párhuzamos szabályozást alkalmaz

erősen tagközpontú: szöv. a tagok saját gazdálkodását hivatott előmozdítani

szöv. jogi személyiséggel rendelkező gazdi társ.

részjegytőke: tagok vagyoni hozzájárulásának összessége

bevezetett egy tőkeminimumot (részjegytőkéé)

A hatályos szövetkezeti törvényről

2006 évi X. tv A szövetkezetről:

a. A tv álatlános jellemvonásairól

rendezi a tisztázatlan kérdéseket

megfelel a nemzetközi szövetkezeti alapelveknek, az EU vonatkozó rendeletének

alk.jogi alapokra épül

szöv. fogalmát a Ptk rendezi

átfogó tv, azok a szöv.-ek, amelyek jellege sajátos, alacsonyabb szintű jogszab. ír elő rendelkezéseket->

párhuzamos szabályozás.-> hitelszöv., takarékszöv., biztosítószöv, lakásszöv., szociális szöv., iskola-diák

szöv.

alk.jog: állam támogatja, önkéntes társulás

12

Második rész

1. A „LAKÁSSZÖVETKEZETEKRŐL” szóló 2004. évi CXV. törvény főbb rendelkezéseiről

A) A lakásszövetkezetre irányadó szabályozás általános jellemvonásairól

2004. évi CXV. tv.: lakásszöv. alapítása, fenntartása, szervezete, működése, gazdálkodása, szöv. és tagok

közötti jogviszonyok, átalakulás, megszűnés, érdek-képviselet

amit Ø szabályoz: Ptk. szabályai

B) A lakásszövetkezeti törvény célkitűzéseiről, a lakásszövetkezet fogalmáról

önkéntes társulás, autonómia,

„Alapvető rendelkezések”:

o jogi személyiséggel rendelkező gazdasági szervezet

o lakóépületek építése és fenntartása

o tag: természetes személy, jogi személy, Ø jogi személy gt.

o külföldi személy csak akkor lehet tag, ha a lakás tulajdonjogát / állandó ~ időleges használatát

megszerezte

lakásszöv.:

o lakásszöv., nyugdíjasházi szöv., üdülőszöv., személygépkocsi – tároló szöv., műhelyszöv.

o üzlethelyiség –építőszöv., üzlethelyiség –fenntartószöv.

főszabály szerint a lakásokra + önálló, Ø lakás céljára szolgáló helyiségekre (Kiv.: tv. másként)

C) A lakásszövetkezet jogi természetéről

tevékenységét saját részére, a tagjai és a Ø tag tulajdonosok részére végzi

nyereségszerzésre Ø törekszik

tevékenysége ellátása céljából vállalkozási tevékenységet is folytat tv. rendelkezései alapján

üzletszerűen gyakorolt társasház kezelői/ ingatlankezelői tevékenység esetén Tht.(társasházi tv.) rendelkezései

az irányadók

D) Az alakuló közgyűlés szabályairól

„Általános rendelkezések”:

o min. 10 alapító tag

o határozat a megalakulásról

o bármelyik alapító tag /építtető öszehívhatja

E) Az alapszabály tartalmáról, a lakásszövetkezetek nyilvántartásba vételéről

4.§ (1): alapszabály: alapokmány

o szervezet, működés, gazdálkodás

o cégbíróság veszi nyilvántartásba

o cégbejegyzéssel jön létre

o székhely szerint illetékes cégbíróság

F) A lakásszövetkezetek képviseletéről, törvényességi felügyeletéről

7.§ (1): igazgatóság elnöke, ügyvezető elnöke, ügyvezető igazgató vagy a közgyűlés által megválasztott

igazgatósági tag

3. személyek felé a képviseleti jog Ø korlátozható

más tag/ alkalmazott írásbeli felhatalmazás alapján képviselheti a szöv.-t

tisztségviselők: önálló cégjegyzési jog

tag /alkalmazott: 2 tag/ alkalmazott együttesen cégjegyzési jog

tv.ességi felügyelet: székhely szerint illetékes cégbíróság

szöv. határozatát valamennyi tag megtámadhatja, Ø tag tulajdonosok is, állandó használati jog jogosultja

o jogszabályba/ alapszabályba ütközik

érvényesen Ø zárható ki a határozatok bírósági felülvizsgálata

G) A lakásszövetkezet tulajdoni és használati viszonyairól

a lakások a tag, a Ø tag tulajdonosok és a szöv. tulajdonában állnak

szöv. tulajdonában: tagok: állandó használati jog

o maga használhatja, hasznosíthatja

o jog Ø ruházható át

13

o átruházás: elővásárlási jog: szöv. vagy tag

tagok tulajdonában:

o az épülethez tartozó földrészlet, épületszerkezet, házfelügyelői, gondnoki lakás, szöv. célját szolgáló

más létesítmény és vagyontárgyak a szöv. tulajdonában állnak

H) A lakásszövetkezet szervezetéről

közgyűlés, részgyűlés, küldöttgyűlés: működéssel kapcsolatos döntések meghozatala

igazgatóság: operatív, vh-ó szervezet

tisztségviselők: feladatok + összeférhetetlenségi szabályok

I) A lakásszövetkezetek tagsági jogviszonyáról

34.§ (1) :ki létesíthet tagsági jogviszonyt

o alapszabálybeli feltételeknek megfelel

o lakás tulajdonosa / állandó ~ időleges használati jog jogosultja

o írásbeli nyilatkozatban az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerte el, vállalja a

fizetési kötelezettség teljesítését

KUNCZ: nyitott tagság elve

o házépítő: gazdasági okból indokolt a zárt tagság

nyugdíjasházi szöv.:

o feltételek teljesítésén túl nyugdíjas

o nyugdíjszerű ellátásban részesül

o öregségi nyugdíj korhatárt elérte

egyenlő bánásmód elvét tiszteletben kell tartani

tv.-es képviselő kérheti a felvételt:

o 14. év >

o cselekvőképtelen

o gondnokság alá helyezett

o 14. év -18. év

Ø utasítható el a tulajdonosának / használati jog jogosultjának kérelme

egy lakás több személy tulajdonában: mindegyik külön tag lehet

örökös, megajándékozott, vevő: kérelem Ø utasítható el, ha a feltételeknek megfelel

tagfelvétel

o közgyűlés / alapszabály által meghatározott szerv dönt kérelmet követő következő ülésen max. 3

hónapon belül

o döntésről kérelmező (esetlegesen közgyűlés) értesítése

o kérelem időpontjára visszamenő hatállyal jön létre a tagság (vita: bíróság dönt)

tagsági jogviszony megszűnik:

o tag meghal/ Ø természetes személy jogutód nélkül megszűnik

o kilépés

o tulajdonjoga/ használati joga megszűnik

o kizárás

o lakásszöv. jogutód nélkül megszűnik

jogok:

o részt vegyen a szöv. tevékenységében, részesüljön az eredményből

o igénybe vegye a szöv. által nyújtott szolgáltatásokat

o közgyűlésen: tanácskozási és szavazati jog

o tisztséget viseljen

o tisztségviselőtől tájékoztatást kérjen, közgyűlési jegyzőkönyvbe, iratokba betekinthet, másolatot

kérhet

kötelezettségek:

o fizetési kötelezettség teljesítése, vállalása szerint a tevékenységben részt vegyen

o lakásban tervezett építkezésről igazgatóság értesítése

o ellenőrzési és fenntartási munkákba beleegyezzen a lakásán belül

J) A nem tag tulajdonos jogairól és kötelezettségeiről

megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonos tagot

szolgáltatások, a vállalkozási bevételei, költségek megilletik, terhelik

lakásszöv.-be Ø lépett be, kizárták, kilépett

14

K) A lakásszövetkezet gazdálkodásáról

pü-i források:

o a tagok építéssel

o a tagok és a Ø tagok tulajdonosok fenntartással (üzemeltetés, karbantartás, felújítás) kapcsolatos

befizetései

o egyéb bevételek

lakásonként a befizetéseket külön kell nyilvántartani

a szöv. vagyonával felel a tevékenységéből eredő tartozásaiért

o ha Ø elég → pótbefizetés

fenntartási költségek befizetése alapvető

o előírt határidőn belül Ø fizetik be: igazgatóság jelzálogjoggal terheli meg az adott lakást biztosítékul

→ jogorvoslat illeti meg a tulajdonost

L) A lakásszövetkezetek szervezeti átalakulásait rendező előírásokról

egyesülés, szétválás, kiválás, átalakulás

forgalombiztonság biztosítása miatt általános jogutódlás

M) A lakásszövetkezetek megszűnéséről

összes tag részvételével megtartott közgyűlés egyhangúlag megszavazza a jogutód nélküli megszűnést

szervezeti átalakulás (kivéve: kiválás)

cégbíróság megszűntek nyilvánítja

felszámolás

határozott időre létrehozott szöv. esetén a határozott idő lejár

N) A lakásszövetkezetek érdekképviseletéről, a törvény vegyes és záró rendelkezéseiről

érdekképviselet: szöv. azonos

vegyes és záró rendelkezések:

o fenntartás fogalma

o üzemeletetés/ karbantartás/ felújítás/ korszerűsítés fogalma

o Ø tag tulajdonos fogalma

o lakóépület /használati egység/ a lakásszöv. tevékenysége/ vállalkozási tevékenysége

2. A SZOCIÁLIS szövetkezetek szabályairól, különös tekintettel „ A szociális szövetkezetekről” szóló

141/2006. (VI.29.) Korm. rendelet főbb előírásaira

A) A szociális szövetkezetekre vonatkozó joganyag jogrendszerbeli elhelyezkedéséről

Alk., Szövtv., 1997. évi CLVI. tv. a közhasznú szervezetekről, az 1993.évi III. tv. a szociális igazgatásról és

szociális ellátásról

Alk.-ra építkező szabályozás (olasz szabályozás hasonló) /Réti szerint ez a szabályozás klafa/

B) A szociális szövetkezet alanyi köréről

alapítói alanyi kör: CSAK TERMÉSZETES SZEMÉLY

min. 7 tag

iskolaszöv.: még speciálisabb szabályok

o lehetnek tagjai oktatási intézmények, jogi személy és Ø jogi személy gt. is

o de a számuk Ø haladhatja meg a taglétszám felét

o másodlagos szöv.

helyes lenne, ha az ÖK /takarékszövetkezetek alapítói tagok lehessenek

Ø lehet befektető tagja, mert a szociális szöv. jellege, természete, célkitűzése nehezen egyeztethető össze a

befektető tagsággal

C) A nyereségfelosztás módjára és mértékére vonatkozó speciális rendelkezésekről

a szöv. adózás utáni eredmények felhasználása: a közhasznú célja megvalósítására használhatja csak fel

D) A „szövetkezet és a tag gazdasági együttműködése”, „A szövetkezet gazdasági tevékenysége” körébe tartozó

speciális előírásokról, illetve a vagyonjogi szabályokról

alapszabályban célhoz kötötten kell rögzíteni a szöv. és a tag együttműködésének szabályait

o tagok munkalehetőséghez juttatása

15

o szociális státuszuk javítása

o iskolaszöv.: diákoknak munkalehetőség, oktatási feltételek javítása

o mindazon tevékenységet gyakorolhatja, amit tv. Ø tilt

o főtevékenységet kifejezetten a tv. rögzíti

vagyonjogi rendelkezés:

o a részjegy Ø jogosítja a tagot a szöv. adózott eredményéből részesedésre

E) „A szövetkezet szervezeti változásai” körében rögzített speciális szabályokról

iskolaszöv átalakulásához az oktatási intézmény hozzájárulása szükséges

o csak akkor egyezhet bele, ha az szöv.-be bevitt /átengedett vagyon feletti rendelkezési jog továbbra is

az szöv.-t illeti meg/ visszakerül az eredeti tulajdonosához/ beszerzi a fenntartó beleegyezését

o szétválás: csak akkor, ha megfelelnek a jogszabályoknak

o gt.-vé alakulás: fenntartó hozzájárulása a vagyon miatt (kft., rt.)

jogutód nélküli megszűnés: vagyonát szociális szövetkezeti célra kell felhasználni

Tk.246.oldaltól

F) a szociális szövre irányadó spec. szabályozási területek főbb jellemzőinek öfoglalása

A szoc.szövre ill azok 1 spec. csportjára a közhasznú szervezeti jogállással rendelkező szociális szöv.ek illetően a

magyar szövi szabályozás e területeken tartalmaz spec szabályokat az általánoshoz képest: fogalom, alanyi kör,

nyereségfelosztás módja és mértéke, a szöv.adózás utáni eredményének felosztása, a tag és a szöv. gazdi

együttműködésének tartalma, a szöv gazdi tevékenysége, a fő tevékenység megjelölése, részjegy jogi természete, szöv

szervezeti változásai, átakulás közös szabályai, szöv egyesülése, szöv szétválása, szöv gtársasággá való átalakulása,

jogutód nélküli megszűnése

3. A HITEL-ÉS TAKARÉKSZÖV.EK szabályairól, figyelemmel a hpt.-re

A ) a párhuzamos szabályozás lényegéről, a spec. szabályozás alapfogalmai:

a hitel-és takarékszöv.ekre a szöv.tv.(2006.évi X.tv.) az irányadó, de tevékenységük folytán a Hptv. is irányadó

spec.szabályaival.

Sztv.2.§:az ágazati szabályok külön tvben, ilyen pl a Hpt.

2007.LI.tv: a Hpt. módosítása a Szövtv. és a Hpt. összehangolására

Hpt: a MK területén végzett püi szolgáltatási, kiegészítő püi szolgáltatási, bankképviseleti tev-re, betétbiztosításra ; a

magyar hatóság által ellátott felügyeleti tev-re, ill a kiszervezett tev-t végző felügyeletre is tartalmaz szabályt

Hpt. alapfogalmai ismerendőek:

1.hitelintézet: az a püi intézmény, amely püi szolg. közül legalább betétet gyűjt, v más visszafizetendő pénzeszközt

fogad el a nyilvánosságtól, vmint hitelt és pénzkölcsönt nyújt, elektronikus pénz bocsát ki

A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet v szöv.i hitelintézet (takarékszöv., hitelszöv.)

2.pénzügyi vállalkozás: az a püi intézmény, amely a Hpt-ben meghat.tevékenység kivételével, vagyis azoknak a tev-

nek a kivételével, amelyekre kizárólag hitelintézet jogosult, egy v több püi szolg-t végez, püi holdingtársaság, ill

hitelintézeti elszámolóház.

A szöv.i hitelintézet tvben meghat.tevékenységet végezhet, de a tev-t a hitelszöv. főszabályként csak tagjai részére

végezheti

B ) A szövi hitelintézet által folytatható pénzügyi szolgáltatás természetű tevékenységek:

ez alól kivétel a pénzváltás.

A püi szolgáltatás a köv.tevékenységek üzletszerű végzését jelenti forintban, ill. devizában,valutában:

- betétgyűjtés és más visszafizetendő pénzeszközök -saját tőkét meghaladó mértékű- nyilvánosságtól való

elfogadása

- hitel és pénzkölcsönök folyósítása

- püi lízing lebonyolítása

- pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása

- elektr.pénz, kp-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, ill ezekhez kötődő szolgáltatás nyújtása

- kezesség és bankgarancia vállalása, egyáb bankári kötelez. vállalása

- valutával, devizával, váltóval és csekkel saját számlára v bizományosi min.-ben történő keresked. tev.

- püi szolg. közvetítése

- letéti szolg., széfszolgáltatás, készpénzátutalás

C )a szövi hitelintézet által folytatható kiegészítő püi szolg.természetű tev.:

Az alábbiak forintban, devizában:

- pénzváltás, pénzügyi ügynöki tev. a bankközi piacon

16

D )a szövi hitelintézet jegyzett tőkéje:

legkisebb összege:250m Ft

A szövi hitelintézet alapszabályának a cégbíróságon bejegyzett tőke összegét kell tartalmaznia, vagy arra egyértelmű

utalást, h a jegyzett tőke megegyezik az illetékes cégbíróság által vezetett, cégjegyzékben jegyzett, tőkeként nytartott

összeggel.

E )a szövi hitelintézetek spec. szabályai:

1. a szöv.hitelintézet alapítása:

szövi formában működő püi vállalkozást min. 15 tag alapíthat, DE szövi hitelintézetet min 200 tag.Szöv.

hitelintézet tagja lehet természetes és jogi személy, de a jogi személyek száma nem haladhatja meg a tagok

számának 1/3-át

2. speciális vagyonjogi szabályok:

a jegyzet ttőke összetételére részletes előírás:a szövi hitelintézet egy tulajd-nak a közvetett és közvetlen

tulajdoni hányada(részesedése) –a magy. állam, az Orsz Betétbiztosítási Alap és a feladatkörében eljáró

önkéntes intézményvédelmi alap kivételével-nem lehet több 15%-nál!!

A szövi.hitelint.tagja, örököse tagsági viszonya megszűnésekor a szöv.saját tőkéjéből legfeljebb a részjegy

összegére tarthat igényt

Ha a tagság halállal, jogi szem.megszűnésével, kilépéssel, kizárással szünik meg, legfeljebb a megszünést

követő 2.éves beszámolót megállapító közgyűlés v küldöttgyűlés napjától szám 30 napig a szöv.igazgatósága

köteles a részjegy összegét visszafizetni-a visszafizetés nem veszélyeztetheti a tv. saját tőkére, szavatoló

tőkére von.előírásait

A szöv.intézet átalakulása esetén a lekötött tartalékba helyezett, fel nem osztható vagyont a jogutód

tartalékába kell helyezni

3. szervezeti jogi természetű spec. szabályok:

külön vannak szabályok a határozatképtelenségre:a hatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti

napirendre felvett vmennyi kérdésben határozatot hozhat.

Szövi hitelintézetnél a közgyűlésen résztvevő tagok 2/3-ának egyetértő szavazata kell:

- az alapszabály megállapításához,

- a szöv. egyesüléséről való döntéshez és részjegyek névértékének megváltoztatásához

A szövi hitelintézetnél a közgyűlés napirendi pontjával kapcs.iratokat nem kötelező minden tagnak

megküldeni, ekkor a meghívó tartalmazza, h a tag kérésére rendelkezésére bocsátják

Szövi hitelintézetnél a tagok számától függetlenül van lehetőség, hogy az alapszabály küldöttgyűlés

működését rögzítse

F)a szöv.i formában műk.püi intézmények törvényességi és szakmai felügyelete:

A sszöv. székhelye szt illetékes cégbíróság látja el a 2006.évi V.tv. szabályai alapján

Szakmai felügyeletét a PSZÁF látja el, és hatáskörébe tartozó kérdésköröknél a MNB ill más szakatóság

4. A BIZTOSÍTÓ SZÖV.EK szabályairól, figyelemmel a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló

2003.évi lx.tv. Rendelkezéseire:

A )a biztosító szöv.ek jogviszonyára von szabályozás jellege:

a Szöv.tv. és a 2003.évi LX.tv. rendezi; A biztosító szöv.ek jogviszonyainál a Szöv.tv. rendelkezései alapján kell

eljárni, a biztosítási szövre vonatkozó spec tvi előírásokban foglalt eltérésekkel.A párhuzamos szabályozás oka itt is a

tevékenység sajátos jellege.

B ) Az alapítás személyi feltétele:legalább 10 tag alapíthat biztosító szöv.et

C ) spec.vagyonjogi rendelkezések:

A biztosító alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell az adminisztratív szolgáltatások és az üzleti

tev.biztosítását szolgáló szervezet létrehozásának ktségeire von előzetes számításokat és az ezeket a ktségeket fedezni

képes pénzeszközök meglétének igazolását, hitelintézeti igazolást.

50m Ft a szükséges pénzeszközök minimális értéke – az alapításkor rendelkezésre bocsátott részjegytőkén belül az

arányok a pénzbeli hozzájárulást illetően speciálisak – a részjegytőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább 70%-

t kell elérnie

Egy részjegy névértéke legalább 10e Ft kell hogy legyen

A cégbejegyzésre csak akkor kerül sor, ha a részjegyek pénzbeli hányadát maradéktalanul befizették –a tőkeképzés

tehát a bejegyzés feltétele

Volt tag/örököse részére a kifizetést nem lehet teljesíteni, ha annak következtében a biztosító szöv. nem lenne képes

megfelelni a minimális szavatolótőkére von. előírásoknak v a tvben meghat szükséghelyzet következne be DE az

17

elszámolás időbeli korlátja:a kifizetés legfeljebb 4 évig halasztható ÉS amíg az elszámolást nem rendezik, eredményes

gazdálkodás esetén részesedik a szöv.eredményéből

D ) alapszabályukra von spec szabályok:

A Szövtvbeli szabályokon felül a biztosító szöv. alapszabályában még rögzítendő:

- a bizt.szöv.tevékenységi köre biztosítási ág, ágazat szt

- a bizt.szöv.adózott eredményének felhasználási elvei

Alapszabály rendelkezhet úgy, h a tagok kötelezhetőek pótbefizetésre, ennek korlátai:

-csak az alapszabályban megjelölt esetekben, ott rögzített módon és mértékig

-szükséges a közgyűlés erre vonatkozó döntése

E )szervezeti rendszerre von spec.szabályok:

Igazgatósági tagnak megválasztható az is, akinem tagja a bizt.szövnek, és az is, aki nem áll azzal mviszonyban

Felügyelőbizottság tagja nem állhat a szöv.tel munkaviszonyban, de lehet akkor is vki a felügyelőbizottság tagja, ha a

szöv.nek nem tagja

5. A mezőgazdaság területén alapított szöv.ek szerveződési szintjeiről: a termelői csoportok és a zöldség-

gyümölcs termelői értékesítő szervezetek nemzeti szabályozásáról, az eu.von rendeletei alapján

A ) a mezgazd területén alapított szöv.ek szerveződési szintjeinek fő jellemvonásairól

a piaci részesedések megtartása érdekében szükség van szerveződési szintek létrehozására, spec szabályozásuk van

a mezőgazdi /agrárszöv. sajátos szerveződési szintje a TERMELŐI CSOPORT, ami olyan együttműködési forma,

amely azonos termékre, termékcsoportra szerveződik a termelők előmenetelének elősegítése érdekében

a szerveződés másik szintje: TERMELŐ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZERVEZETEK ( TÉSZ): az EU hatására Mo.-n:

67/2009.évi (VI.9) FVM rendelet, amely a zöldség-gyümi termelői csoportok és termelői szervezetek nemzeti

szabályozását foglalja össze

B)a termelői csop.legfontosabb szabályairól a 81/2004(V.4.)FVM rendelet alapján :

nem tartozik ennek hatálya alá az, ami a 67/2009.FVM rendelet hatálya alá tartozik.

A rendelet értelmében: termelői csoportnak tekintendő:az agrárpolitikáért felelős miniszter által e rendelet alapján

termelői csoportként elismert és a rendelet előírásai szt működő szöv.v. korlátolt felelősségű társaság

szakirod: a termelői csopik lényegében szöv.ek, az elismerés feltételei:

a)min.15 tagnak kell lennie

b)az árbevétel tekintetében legalább 300 m Ft összeget kell tudni produkálni , s ezt a tagok által megtermelt, ill

feldolgozott, az állami elismeréssel érintett termék értékesítéséből kell nyerni (ez a főszab, de van eltérés: pl.:

dohánytermesztésnél a term.személy tagoktól származó árbevételnek el kell érnie az összes értékesítési árbevétel 3%-t

A termelői csop fő jellemzője:az önkéntes társulások, amelyek tagjai a tagsági jogviszony érvényes létrehozásához

több vonatkozású feltételt kell h teljesítsenek.

A termelői csop a termelők számára biztosítja:

- a termelés megszervezését

- technikai feltételeket

- a mindkori kereslethez történő termelési tevékenység hozzáigazítását

- a termékek tárolásához, feldolg, érték. való segítséget

- az ár és értékesítési feltételek kedvező alakítását

- korszerű termelési,érték, szervezési szaktanácsadói feladatok ellátását

=a termelői csoport a termelőket meghat feltételek alapján történő egyesítésével a termelők piaci pozíciójának

megerősödését szolgálja

Egy termelői csop CSAK EGY termékre v termékcsopra szakosodottan működhet

rendelet célja:h az ún strukturális hiányosságok, amelyek a nem megfelelő termelői szerveződések következtében

lépnek föl, kiegyensúlyozásra kerüljenek és a termelők érdekérvényesítő képessége megerősödjön azáltal, h államilag

elismert termelői csopik jönnek létre

a termelői csop tagjának termelési tev-t kell folytatnia, nyilvántartottnak kell lennie

a termelői csop tagja lehet: term és jogi személy, j.sz.n.r. gt, azaz olyan termelő, aki mezgazdi, halászati, erdészeti

alaptevékenységet folytat

az érintett termelő a termelői szerveződés céljának megfelelő piaci v feldolgozó ipari értékesítésre szánt, az elismerés

tárgyát képező terméket kell h termeljen

a termelők által önállóan végzett alaptev-höz illeszkedő tev-re szerveződnek a termelői csoportok

a 2007.évi XVII.tv. és a 96/2004. (VI.3.) FVM rendelet szt nyilvántartásbavettnek kell lennie

18

C)Az európai és nemzeti joganyag tárgykörei:

59/2007 (VII.10.) FVM rendelet az irányadó a termelői csop létrehozására és működésére vonatkozó támogatásra

a támog. célja:elősegítse a termelői csop tagjai termelésének és teljesítményének a piaci követelményekhez való

igazítását, áruk közös forgalmazását, a termelés a betakarítás tekintetében elérhetőségi infókra von közös szabályok

létrehozását

a támogatás a termelői csopik létrehozásához és adminisztratív működésének biztosításához vehető igénybe

ehhez hasonló a zölds-gyümi termelői csopik támogatásáról szóló 28/2009. FVM rendelet

a 67/2009 (VI.9.) FVM rendelet a 1234/2007/EK rendelet a mezgazdi piacok közös szervezésének látrehozásáról

szóló eus rendelet vhajtásához szüks rendelkezéseket rögzíti

6. A közoktatási intézmény tag részvételével működő ISKOLASZÖV.EKRŐL szóló 123/2006. (vi.19)

korm.rendelet főbb előírásai:

A)Az iskolaszöv.ek alapításának hagyományairól, az alapítások speciális szabályairól

az Első Magyar Diákszöv.1911-ben alakult, de már működött Széchenyi István nevet viselő egyetemi diákszöv is

1910-ben

USA példája: tankönyvbeszerző szöv.,

a hatályos szab szt célja: tagjaik számára olyan munkalehetőség megszerzésében segíteni,amelyek átlátható feltételek

alapján biztosítanak munkalehetőséget a szövi tagok számára, ez védelmet és kiszámíthatóságot jelent a tagoknak.

A rendelet azon szöv.eket szabályozza, amelyeknek közoktatási intézmény tagja van, létrejöttéhez szükséges, h

alapításában és működésében részt vegyen 1 közokt. int. DE a közokt. int. csak akkor lehet iskolaszöv.tagja, ha erre a

saját alapító okirata felhatalmazza!

A rendelet hatálya:kiterjed a a közokt.intézmény taggal rendelkező szövre és az iskolaszöv.tel munkaviszonyban álló

személyekre

Ki lehet tagja? aki az adott közokt.intézménnyel meghatározott jogviszonyban áll : tanulói és kollégiumi tagsági

jogviszony. Ezen túlmenően az isk.szöv. alapítója és tagja lehet az, aki az adott közokt.intézménnyel munkaviszonyt,

közalkalmazotti jogviszonyt hozott létre, s az, akinek a gyermeke az adott közokt.intézménnyel tanulói v kollégiumi

tagsági jogviszonyban áll, kiterjesztő szemlélet: a szülői tagsági jogviszony örökbefogadott és nevelt gyermek esetén

is érvényesen létrehozható

B)tevékenységük sajátos szabályai: az alanyi körre tekintettel

tevékenysége nem lehet független az oktatási intézmény tevékenységétől és szellemiségétől

tevékenységének és határozatainak illeszkednie kell az abban részt vevő oktatási int. pedagógiai célkitűzéseihez, az

iskolaszöv nem veszélyeztetheti annak működését, nem okozhat kárt a közokt.intézményben folytatott tanulmányokra

nézve

C)az isk.szöv.lehetőségeit rögzítő előírások:

hozzájárulhat a közokt.int.nevelő és oktató munkájához, akként, h az ahhoz szükséges feltételek javításában

közreműködik

hozzájárulhat tagjai tanulmányainak folytatásához, úgy, h az ahhoz szükséges feltételeket megteremti

ha szakiskokolában/szakközépiskolában jön létre, a gyakorlati képzés feladatait a szöv. is elláthatja Korm.rendeletnek

megfelelően, erre 1 generál klauzula van; amely értelmében az iskolaszöv. ezekben az esetekben a gyakorlati képzés

feladataiban akkor működhet közre, ha a gyak.képzés megszerzéséhez szükséges feltételek a rendelkezésre állnak

7. Az EURÓPAI szöv.ről szóló 2006.évi LXIX.tv. Főbb rendelkezései:

A ) a tv. célja, hatálya:

célja kettős:

- az Európai Unió Tanácsa által 2003-ban elfogadott, „Az európai szöv.(SCE) Statutumáról” szóló rendeletben

foglaltak vhajtását biztosítsa a magyar jogrendszer keretei között- mivel az eu rendelet felhatalmazza a

tagállamokat, h a rendelet vhajtására a szüks rendeleteket megalkossák

- az SCE alapítása és működése során a munkavállalói részvételre von előírások harmonizáljanak a közösségi

jog idevonatkozó, tanácsi irányelvében foglaltakkal-a 2003/72/EK rendeletről van szó, a mvállalóknak az SCE

döntéshozatali rendjébe történő bevonását szabályozó doksiról

- még 1 ált. célja a jogalkotónak:az eui belső piac megteremtése (kereskedelmi akadályok lebontása, határokat

átívelő tranzakciók vhajátására alkalmas szervezeti keretek létrehozása), a letelepedés szabadságának akadály

nélküli megvalósítása érdekében megalkossa a mo-i székhelyű SCE alapításának és műk. szabályait, s

kimunkálja a mvállalói részvétel olyan tartalmú előírásait, amelyek a közösségi jognak megfeleltethetők

/olyan szupranacionális szervezeti-jogi keretek megteremtéséről kell rendelkezni, amelyeknek az alapítása és

műk. is a közösségi jog alapján történik/

19

A magyarországi székhelyű SCE esetén az alapításnál és működésnél az eu rendelet és a magy.tv. alkalazandó

Alanyi kör: A tv. alkalmazandó:

- moi székhelyű jogi személyre, avagy jogi.sz.n.gtársaságra

- Mo-n honos természetes személyekre mint az SCE alapítójára, akkor is, ha az alapításra kerülő SCE székhelye

külföldön van

!! A Mo-n honos természetes személyek alapítói minősége határozza meg az alkalmazandó jogot

A tv. 2. részének mvállalóra von előírásait a kövi esetben kell alkalmazni:

- a RSZ 48.cikkében meghat.társaságok, szöv.ek, és vmely tagállam joga alapján alapított és e jog szt működő,

az SCE létrehozásában közvetlenül részt vevőjogalanyok

- az SCE

- az előzőek leányvállalata, telephelye, belföldön foglalkoztatott mvállalói képviselőinek megválasztására,

visszahívására és a résztvevő jogalanyok, az SCE, az üzemi tanács, a mváll. és mvállalói képviselők

megválasztását és visszahívását érintő jogokra éa kötelezettségekre, akkor is, ha az SCE székhelye külfön van

- kisegítő szabály: ahol a rendelet azt mondja: „ az SCE székhely szerinti tagállamának szöv-et érintő

jogszabálya: ott a belföldi székhelyű SCE avagy alapító vonatkozásában a 2006.évi X. tv. és az Sztv.107.§-

ában említett korm.rend. értendő- ezeknél a Gt és a Cégtörvény szabályai is alkalmazandóak, ahol az eu

rendelet az SCE székhely szti tagállam v az érintett tagállam Rt-ra von. jogszabályairól szól

Az európai szöv. forma értelmezése a tvben:ha a tv. vmely tevékenység gyakorlására szövi formáról rendelkezik,

akkor ott értendő az európai szöv.i forma is

B) a nyilvántartásba vétel, a cégbíróság hatásköre:

2006.évi V.tv. a cégnyílvánosságról, bírósági cégeljárásról, v égelszámolásról: alkalmazandó az SCE alapítására,

nyilvántartásba vételére, tvességi felügyeletére

Alkalmazandó még a Gt. és végelszámolási eljárásról szóló szabályok, a számvitelről szló 2000.C.tv., és magyar

szabályozási viszonylatban az Mt.

Az eu rendeletben meghat.esetekben az „ illetékes hatóság”-nak azt a megyei, fővárosi bíróságot mint cégbíróságot

kell érteni, amelynek illetékességi területén az SCE székhelye van.Ezek a rendeletben meghat. esetek:

- alapszabályban meghat. székhelyáthelyezés

- egyesülési elj. vizsgálata

- egyesülés jogszerűségének ellenőrzése

- az átalakulással megvalósuló, alapításra von.eljárás

- közgyűlés összehívása

- átalakulás szöv.té

C) az SCE alapítása:

az SCE alapszabályában megjelölt székhelye a kpi ügyintézés helye

a tv az SCE egyesülés útján való alapítását a kisebbségvédelmi szabályokra koncentrálva rendezi = azok a tagok, akik

nem támogatják az egyesülést, ne kerüljenek hátrányos vagyoni helyzetbe: at vben rögzítettek szt el kell számolni

velük

Az elszámolás az egyesülő szöv.igazgatóságának feladata.

A közgyűlés által elfogadott fordulónapra az Igazg. elkészíti a vagyonmérleg-tervezetét, a vagyonleltár-tervezetét, a

kisebbségi tagokkal való elszámolás tervezetét, erre irányadó:2000.évi C.tv. a számvitelről.

A tervezeteket a közgyűlés fogadja el;a vagyonmárleg-tevrvezetek fordulópontja és a közgyűlés határozata között max

3 hónap telhet el

A közgyűlés tételesen megállapítja azt a vagyoni hányadot, ami jár a kisebbségi tagoknak jár, kiadás módjáról is

határoz

garanciális szabály: az SCE cégbejegyzését követő 30 n.b. rendezni kell a vagyonhányad kiadását, kivéve, ha erre

eltérő tartalmú megállapodásuk van

az SCE célja és fogalma az eu rendeletben: szöv.ekkel foglalkozó nemzetközi szervezetek doksijaiból:

SZNSZ(Szöv.Nki Szövetsége),ILO(Nki Munkaügyi Szervezet), ENSZ

az SZNSZ 1995ben határozta meg a Manchesteri Kongresszuson a hatályos nki szöv. alapelveket

D./ Az SCE szervezetéről (Nemzetközi Szövetkezet rövidítése)

Az EU rend. értelmében az SCE kétféle szervezeti rendszer szer. működhet:

-A monista rendszer: egységes irányítás rendszerében egy fő szerv van, nevezetesen az Igazgató Tanács. Tagjai

ellátják az irányítást, felelnek az ellenőrzésért.

-A dualista rendszer: az ún. kétlépcsős irányítási struktúra, melyben igazgatóság az irányító szerv, a felügyelő

bizottság pedig az ellenőrző testület. A nem egységes irányítási rendszerű SCE ügyvezetéséért az igazgatóság felel.

Az igazgatóság létszámát az alapszab. állapítja meg úgy, h.az legalább 3 természetes személyből álljon, de ha az

20

SCE 50 főnél kevesebb alapítóval jön létre, az alapszab. úgyis rendelkezhet, h.az igazgatóság helyett ügyvezető elnök

lássa el a feladatokat az igazgatóság hatáskörében.

A felügyelő bizottság három természetes személyből kell álljon. A felügyelő bizottsági tagok létszámának

maximum:alapszab.ban. A rend. biztosítja, h az SCE alapszab. tartalmazzon lehetőséget a társaságoknak, h.az SCE

szerveiben tagként részt vehessenek. Ez alól kivétel amikor a székhely szer.i szöv-i jog ezt kizárja.

A szöv-i tv.ben a vezető tisztségviselő&felügyelő bizottsági tag csak természetes személy lehet. A hatályos magyar

szöv-i tv. a dualista rendszerű szervezeti szisztémára épül. A rend. felhatalmazza a tagállamokat, h.monista rendszerre

is kimunkáljanak szab.okat, a magyar tv. szer. az egységes irányítási rendszer esetén az igazgató tanácsnak

maximum 11&min. 5 főből kell állnia.

Az alapszab. a mváll.i részvétel érvényesítésére figyelemmel a 11 főt felemelheti a 8. § (2) alapján

Az igazgató tanács tagjai között az irányítás&ellenőrzés feladata megoszlik, az igazgató tanács tagjai többsége ún.

független személy kell legyen: Az minősül független személynek, aki az SCE-vel tagsági jogviszonyban áll, de

semmilyen más tartalmú jogviszony létrehozására az SCE&az adott személy között nem került sor + Tv.ben taxatív

felsorolás a kizáró okokra, amikor az igazgató tanácsi tagság kizárt pl. amikor az adott személy mváll.ja is a

szövetkezetnek v. szakértést végzett a szövetkezet részére ellenszolgáltatásért

A monista rendszer kiegészítéseként alapszab.i rendelkezés nyomán ha a szövetkezet tevékenysége ezt indokolja, v.

más ésszerű ok miatt szükséges, lehetséges bizottságokat létrehozni. A bizottságok számát&jellegét a tagok

határozzák meg.

Az audit bizottság létrehozása kötelező, hatásköre lényegében az SCE tv.es gazdálkodási rendjének elősegítése.

Lényeg: Az egységes irányítási rendszer egyrészről az igazgató tanácson, másrészről a bizottságok rendszerén

nyugszik. Ha az SCE nem hoz létre bizottságokat, a tagok szabad akaratából, a szervezeti rendszer akkor is két pólusú,

mivel az audit bizottságot tv.nél fogva ipso jure meg kell alakítani.

E./ A székhely áthelyezése

· A rend. szer. az SCE székhelyét áthelyezheti másik tagállam területére,anélkül, h.az megszűnne, avagy új jogi

személy jönne létre.

· Az áthelyezés ellen szavazó tagokkal el kell számolni.

· A kilépő tagokkal való elszámolásra is ue. vonatkozik, tehát e tekintetben a tagállami szab.ozás felesleges, a

rend.et kell alapul venni.

· DE a rend. biztosítja a tagállamoknak, h.a hitelezői védelem biztosítására előírásokat alkothassanak: A tv. az

SCE kötelezettségeként szab.ozza a hitelezők számára történő biztosítékadást.

· Ha az SCE székhelyét egy másik tagállam területére teszi tehát át, azoknak a hitelezőknek, akiknek a

szövetkezet felé még le nem járt követelései a székhely áthelyezésről szóló határozat előtt keletkeztek, a

követelés mértékéig biztosítékot kell adni a tv.ben foglalt előírás szer.- Ez alól van két kivétel: 1./ ha a hitelező

már rendelkezik biztosítékkal akkor további biztosítékra nem jogosult, 2./ amikor az SCE gazdálkodásának

nehézségeire tekintettel a biztosítékadás indokolatlan.

A hitelezői védelem szab.ainak érvényre juttatása mellett lényeges, h.a forgalombiztonsági szempontokra is

koncentrálunk, székhely áthelyezés esetén az SCE számviteli szempontból nem az áthelyezés előtti tagállam

számviteli jogát, hanem az új székhely szer.i számviteli szab.okat kell alkalmazza

F./ Az SCE megszűnése

Ha jogutód nélkül szűnik meg, akkor az végelszámolással történik, fizetésképtelenség esetén a 91. évi 49.tv. a

csődeljárásról&felszámolási eljárásról az irányadó.

G./ A mváll.knak az SCE döntéshozatali rendjébe történő bevonását biztosító általános rendelkezések:

Az SCE alapítása, működése során mváll.kat megilleti a tájékoztatás&a konzultáció joga, vannak részvételi jogaik

is.A tájékoztatás: A képviseleti testület&a mváll.i képviselők tájékoztatásra vonatkozik + jogszab.ban rögzített

feltételek.

A képviselő testület a mváll.k képviseletét ellátó testület, amely tv.ben rögzítettek szer. kerül megalkotásra.

21

A konzultáció egy erős eszköz a mváll.i részére, h.érdekeiket érvényre juttassák.

Az SCE gazdálkodása során a képviseleti testület ill. mváll.i képviselők csoportja (üzemi tanács) az SCE

igazgatóságával v. igazgató tanácsával folyamatosan kommunikál, egyeztet.

A részvétel keretei között a képviseleti testületet a mváll.i képviselők megválasztják v. kijelölik az igazgató tanács, a

felügyelő bizottság néhány tagját. Ajánlási joguk, ellenőrzési joguk is van e testületek tagjai kinevezésében.

Az SCE létrejöttének módozatainak hatása van a mváll.i jogosítvány rendszerre. A mváll.k bevonását rögzítő

előírásokat a jogalkotó a legalább két résztvevő jogalany által v. átalakulással alapított SCE mváll.inak a

döntéshozatali rendbe való bevonására szab.ozza. Ha más módon alapították, akkor az előző esetben említett

meghatározott tv.i rendelkezések alkalmazásának feltételei vannak. A két alapfeltétel az alapítók mváll.inak

száma&tagállamonkénti megoszlásuk.

A második, feltételekhez kötött módozatnál a következő eseteket szab.ozza a tv.:

1./ ha az SCE alapítói köre csak természetes személyekből áll v. egy jogalany&természtes személyek alapítják, a

mváll.k döntéshozatali rendbe bevonására von. szab.okat akkor kell alkalmazni, ha az alapítók együttesen minimum

50 mváll.t fogalalkoztatnak&a foglalkoztatás legalább két tagállam területét érinti.

2./ ha a mváll.k száma nem éri el a 50 főt v. eléri, de egyetlen tagállamban kerül sor a foglalkoztatásra, a mváll.knak

az SCE döntéshozatali rendjébe történő bevonására az SCE ill. a Mo-i telephelye&leányvállalata esetében az SZTV

szab.ait kell alapul venni.

3./ ha az SCE bejegyzése után éri el a foglalkoztatottak létszáma azt a mértéket&megoszlást, amelynek esetén a tv.

második részének előírása irányadó, akkor ezeket az előírásokat kell alkalmazni. Alkalmazásukat a mváll.k kérhetik,

ha az SCE bejegyzése után az SCE-ben az SCE telephelyén&leányvállalataiban dolgozó valamennyi mváll. (legalább

két tagállamban foglalkoztatott) legalább 1/3-a kéri, alkalmazni kell ezt.

4./ ha az SCE székhelye áthelyezéséről határoz, általános rendező elv, h.az áthelyezés a mváll.i jogokat nem

csorbíthatja. Ezért ha a mváll.k egy másik tagállamban részvételi joggal rendelkeztek, kizárólag természetes

személyek, avagy egyetlen jogalany&természetes személyek által létrehozott SCE-ben, akkor a Mo-ra történő

székhelyáthelyezés esetén a mváll.knak a részvételre von. szerzett jogaikkal legalább egyenértékű jogukat kell

biztosítani.

Az SCE döntéshozatali rendjébe való bevonására irányadó szab.ok megalapításának két lehetséges esetköre van: E

szab.okat v. a tv.ben meghatározott eljárás alapján v. a tv.ben rögzített esetekben a tv. 8. fejezete szer. kell

megállapítani. A tv.ben nem szab.ozott esetekben az SCE v. leányvállalata v. telephelye által belföldön foglalkoztatott

mváll.k tájékoztatási&konzultációs jogaira az MT az irányadó.

Általános rendezőelv, h.a tárgyalásokban&az eljárásokban résztvevő feleknek kölcsönösen együttműködési

kötelezettségük van jóhiszeműen&tisztességesen kell eljárniuk.

A tv. értelmében a tv. 8. fejezetében választható szab.okra két alapesetet kell elkülöníteni, amikor azok

alkalmazandóak:

1.)ha különleges tárgyaló testület&a résztvevő jogalanyok ekként állapodnak meg. Ez az a testület, amely a résztvevő

jogalanyokkal arról tárgyal, h.a mváll.k az SCE döntéshozatali rendjébe bevonásra kerüljenek.

2.)ha egy meghatározott időintervallumon belül megállapodás nem jön létre, de vélelmezhető az a szándék, h.a

mváll.k az SCE döntéshozatali rendjébe történő bevonására a tv. szer. kerüljön sor.

A tv. 8. fejezetében a mváll.i részvételre von. szab.okat az előzőekben vázolt két alapesetben rögzített feltételek esetén

a következőkben áttekintett esetekben kell alkalmazni:

1./ Ha az SCE átalakulással jön létre&az átalakuló szövetkezet igazgatóságában v. felügyelő bizottságában a mváll.k

részvételét szab.ozó rendszer bármilyen mértékben érvényesült, akkor a részvételre von. szab.oknak automatikusan

érvényesülniük kell az átalakítás után is.

2./ Ha az SCE egyesüléssel jön létre&a részvevő szövetkezetekben v. valamely résztvevő szövetkezetben a mváll.i

részvételi rendszer rendezett volt az egyesülést követően is érvényesülnie kell. Egyesülés esetén szigorú feltételek

vannak, a részvételre von. szab.ok akkor alkalmazandók, ha a résztvevő szövetkezetek valamennyi mváll.jának

legalább 25%-a érintett volt a részvételt illetően az egyesülésben résztvevő szövetkezetekben v. valamelyik résztvevő

szövetkezetben.

22

3./ Ha az egyéb módon kerül sor az SCE létrehozására, az érintettségnek 50%-osnak kell lennie.

4./ Ha az előző esetekben rögzített feltételek nem állnak fenn, de különleges tárgyaló testület a tv. 8. fejezetében

foglalt mváll.i részvételre von. szab.ok alkalmazásáról dönt.

H./ A különleges tárgyaló testület, a képviseleti testület

A tv. 19-22. §-a alapján létrehozott testület a résztvevő jogalanyok ügyvezető szerveivel tárgyal a mváll.k bevonásának

szab.airól a szab.ok meghatározásáról.

Főszab.ként a különleges tárgyaló testület&a résztvevő jogalanyok ügyvezető szervei egy írásba foglalt megállapodás

keretei között rendezik a mváll.knak az SCE döntéshozatali rendjébe történő bevonására von. szab.okat.

Magyar jogalkotó rögzíti, h.az ügyvezető szervnek tájékoztatási kötelezettsége van a különleges tárgyaló testület felé.

Tájékoztatás kiterjed: Eui szövetkezet alapításának tervére, át kell adni az iratanyagokat is a különleges tárgyaló

testület részére, amelyek a tájékoztatás alapját képezik. A különleges tárgyaló testület szakértőt is alkalmazhat.

Határozat képességére az az irányadó, h.a testület akkor határozatképes, ha az adott ülésen tagjainak több mint a fele

jelen van. Minden tagnak egy szavazata van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, de a tv. ettől eltérően is

rendelkezhet.

A mváll.k bevonására von. megállapodás tartalmára nézve a tv. konkrét, kifejezett előírásokat tartalmaz. 31. §: A

megállapodásnak minimálisan a következőkre kell összpontosítani: a megállapodás hatályára , az SCE-ben működő

képviseleti testület összetételére, tagjai számára, helyek elosztására, a képviseleti testület feladataira, a

tájékoztatással&konzultációval kapcsolatos eljárásokra, a képviseleti testület üléseinek gyakoriságára, a testület

számára elkülönített pénzügyi, dologi eszközökre.

Ha az egyeztetések során a felek úgy döntenek, h.a testület helyett egy avagy több tájékoztatási&konzultációs eljárást

hoznak létre, ezen eljárásokra von. előírásokra&abban az esetben ha az egyeztetések keretei között a felek arról

határoznak, h.az SCE-ben a mváll.k számára részvételi jogokat biztosítanak, akkor a részvételi jogokra von. szab.ok

lényegére (pl. az SCE igazgató tanácsában résztvevő azon tagok száma, akiket a mváll.k jogosultak megválasztani,

kinevezni, javasolni, ellenezni)

Megállapodásnak ki kell terjednie, h.e tagokat a mváll.k által milyen eljárási rend szer. kell megválasztani, kinevezni,

ajánlani, ellenezni, szólnia kell ezen tagoknak jogairól is. Rendezendő még a megállapodás hatályba lépésének

időpontja, időtartama, újra tárgyalására alapul szolgáló esetek nevesítése, újbóli egyeztetésre von. eljárás szab.ai.

Ha a mváll.k az SCE döntéshozatali rendjébe történő bevonására a tv. 8. fejezetei irányadók, akkor a képviseleti

testület megalakítására sor kell h.kerüljön.

A képviseleti testület: - az SCE, leányvállalatai, telephelyei, mváll.inak képviselőiből áll.

- Megbízatása 3 évre szól.

- Megszűnik: ha jogutód nélkül megszűnik az SCE v. megbízatási ideje lejárt v. visszahívják v. tagjainak

létszáma több mint 1/3-al csökken.

- A képviseleti testület tagjai közül elnököt&elnökhelyettest választ.

- határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van,

- maga által elfogadott ügyrend alapján dolgozik.

- Ha az ügyrend más rendelkezéseket nem tartalmaz, akkor határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Jogosult

szakértőt igénybe venni.

- Párhuzamos szab.ozása van a képviselő testület&a különleges tárgyaló testület tagjai megválasztásának.

A különleges tárgyaló testület:

tagjainak létszámára von. tv.i rendelkezések lényege: h.a különleges tárgyaló testület tagjainak létszámát elsősorban a

résztvevő jogalanyok, az érintett leányvállalatok v. telephelyek mváll.inak az összes mváll. számához tagállamonként

viszonyított aránya dönti el.

A testületben a tagállamot ugyancsak jogosultság illeti meg. Abban a tagállamban, ahol a résztvevő jogalanyok érintett

leányvállalatok, telephelyek mváll.t foglalkoztatnak, a tagállamban foglalkoztatott összes mváll.k számának minden

egyes megkezdett 10%-a után egy hely illeti meg. Ezért a különleges tárgyaló testület a tv. alapján legalább 10

tagból kell h.álljon.

A különleges tárgyaló testületben minden résztvevő jogalany mváll.nak képviselethez kell jutnia. De kiegészítő szab.,

h.ezt úgy kell érvényre juttatni, h.ez az általános rendezőelv érvényre juttatásával a különleges tárgyaló testület

tagjainak száma nem növekedhet.

23

A résztvevő jogalany érintett leányvállalat v. telephely belföldön foglakoztatott mváll.i képviseletében a különleges

tárgyalótestület tagját v. tagjait az üzemi tanács központi üzemi tanácsok közösen jelölik. Az irányelv szer. a mváll.i

képviselő kijelölésénél, kinevezésénél, megválasztásánál a nők&férfiak közötti egyensúly segítését biztosítani kell

módszerekkel.

Ha üzemi tanács adott esetben valahol nem funkcionál a mváll.k ugyancsak választhatnak képviselő személyt a

tárgyaló testület tagjai sorába.

A képviseleti testületet az elnök vezeti. Akkor minősül határozatképesnek, ha tagjainak több mint fele jelen van. A

képviseleti testület&az SCE igazgatósága v. igazgató tanácsa között folyamatos tájékoztatás&konzultáció kell

h.legyen.

Az eljárás lényege: A képviseleti testületet meg kell alakítani, megalakulását&összetételét tájékoztatásként közölni

kell az SCE igazgatóságával az igazgatóság pedig haladéktalanul első tárgyalásra kell h.meghívja a képviseleti testület

tagjait. Utána évente egy alkalommal közös ülést tartanak. Gyakrabban is ülésezhetnek.

A Képviseleti testület az igazgatóság avagy, az igazgató tanács által elkészített dokumentumok, valamint az

igazgatóság v. tanács, ill. a felügyelő bizottság üléseinek napirendjének jegyzőkönyvét a közgyűlés előterjesztett

minden dokumentum másolatát jogosult megkapni&megtenni az intézkedéseket. Ue. irányadó az eljárási szab.ok

megsértésének esetén irányadó intézkedésekre.

Garanciális szab.: az igazgatóságnak avagy az igazgató tanácsnak tájékoztatnia kell a képviseleti testületet a

mváll.k érdekeit jelentős mértékben érintő három intézkedés,; az áthelyezések, tehát vállalkozás, telephely,

üzem, üzletrészek, valamint a termelés áthelyezése esetén, továbbá a vállalkozások, telephelyek, üzletrészek

tevékenységének csökkentése v. megszüntetése esetén&csoportos létszámleépítés végrehajtása előtt.

I./ A titoktartás szab.ai:

A titoktartási kötelezettség kiterjed a különleges tárgyaló testület, a képviseleti testület tagjaira, ill. póttagjaira.

Az adatokat, melyeket részükre a résztvevő jogalanyok ügyvezetői szervei v. az SCE Igazgatósága, Igazgató Tanácsa

egyértelműen üzleti titok minősítéssel közölt, szigorúan kell kezelniük, megbízatásuk megszűnését követően is fennáll

ez a kötelezettség.

A testületek tagjait, póttagjait munkaügyi védelem illeti meg, irányadó erre az MT üzemi tanács tagjaira irányadó

előírás.

J./ A munkajogi védelem szab.airól

A különleges tárgyaló testület&képviseleti testület belföldön foglalkoztatott tagjának, póttagjának a

tájékoztatásban&konzultációs eljárásban résztvevő mváll.i képviselőnek az eui szövetkezet igazgató tanácsában

felügyelő bizottságában lévő mváll.i küldötteknek munkajogi védelme van, Alkalmazandó az MT, az üzemi tanács

tagjára von. rendelkezéseket kell adaptálni.

Kisegítő szab., h.e személyek a feladataik lebonyolításához szükséges időtartamra mentesülnek a munkavégzési

kötelezettség alól&távolléti díjat kapnak erre az időre.

K./ A jogorvoslat

A tv. von. részében meghatározott jogok v. kötelezettségek megsértésekor munkaügyi jogviták kezdeményezésének

van helye. A különleges tárgyaló testület, képviseleti testület a tájékoztatási&konzultációs eljárásban résztvevő mváll.i

képviselők az MT megfelelő alkalmazásával az Eu-i szövetkezetek igazgatósága, valamint a résztvevő jogalanyok

ügyvezető szervei ellen jogvitákat kezdeményezhetnek.

24

VI./ AZ EUI UNIÓ SZÖVETKEZETEKRE IRÁNYULÓ SZAB.OZÁSÁRÓL, KÜLÖNÖSEN AZ EUI UNIÓ

TANÁCSÁNAK

„Az Eui Szövetkezetek statutumáról” (SCE) irányelv.

1./ A SZÖVETKEZETEKRŐL MINT A SZOC. GAZDASÁG LEGMEGHATÁROZÓBB TÉNYEZŐIRŐL:

A./ A szoc. gazdaság fogalmáról

Szakirodalmi álláspontok:

Francia: a szoc. gazdaság oly koncepción nyugszik, melynek lényege a gazdaság szektoriális felosztásában

hatprozható meg.

Bernard Theiry : szer.e a magántőkések&a közvállalatok szektorain túl van egy harmadik szektora is a

gazdaságnak, ez a szoc. gazdaság, azaz az önkéntes szektor v. szolidáris szektor, ill. nonprofit terület. A szoc.

gazdaságra irányuló elemzések egybehangzó álláspontot képviselnek, h.a globalizáció káros hatásainak

kiküszöbölésére a szoc. gazdaság szervezeti jogi keretei által lehetséges.

- A szoc. gazdaság fogalmát az Eu hivatalosan elismerte, miként más országok is, fr., spanyol, belgium, anglia,

svéd, portugália, ír.

- Franciországban a 80-as évektől foglalkozott a kormány a szoc. gazdaság fogalmával, államtitkárt jelöltek ki a

szektorra&miniszteri posztot hoztak létre.

- A szoc. gazdaság Eu viszonylatú képviseleti szerve: a szövetkezetek, a kölcsönös segélyező társaságok, a

társulatok&az alapítványok Eu-i állandó konferenciája.

- A szoc. gazdaság fogalmának tisztázását illetően különösen fontos: 2001. június Gomble&2002 Prága

konferenciák.

- Magyarország: jelenkori magyar elemzők, így pl. Frey Mária szer. a szoc. gazdaságot egy az állam&a piac

között lévő területnek fogják fel, amely meghatározó tényezője a foglalkoztatás politikának, a

szociálpolitikának, az OECD minden tagállamában.

- A szektor nonprofit megjelölése az USA-ból eredeztethető&tükrözi, h.ekörben a profit felosztása nem

elsődleges.

- A francia szoc gazdaság elnevezés a szolidaritást, a szoc. gazdaság szoc. küldetését állítja előtérbe. A

harmadik szektor szó pedig azt jelenti, h.e terület az állam&a piac között helyezkedik el.

A szolidaritásnak, a közérdeknek, mint főérték mellett a szoc. gazdaság jellemző jegyei: a demokrácia,

a rugalmasság

a civil társadalomra történő építkezés

az emberi&anyagi erőforrások bevonására irányuló törekvés

bevételi forrásai között az állami támogatásoknak normatíváknak fontos szerepe van.

Váradi Lajos három elnevezést rögzít a szoc. gazdaságra: harmadik szektor, nonprofit szervezet, szoc. gazdaság.

A szakirodalmi álláspontok: Az elemzők helyénvalónak tartják az öko-szoc. piacgazdaság terminológiát is.

Szervezeti jogi keretekre von.an: Helyt kell állniuk az adott gazdasági társadalmi viszonyok között, jogos igényeket

támaszt az állami&helyi támogatásokra, emellett ezen szervezeti jogi kereteknek sajátos tevékenysége van. Alkalmas a

tevékenységük jellege arra, h.megkülönböztesse ezeket a szervezeteket a tisztán tőkekoncentrációra alapított

nyereségelvű szervezetektől.

A szoc. gazdaság célja:

munkahelyek megteremtése,

kis-&középtársas vállalkozások talpon maradásának segítése

a szolidaritásnak mint közösségszervező&közösségmegtartó alapértéknek középpontba helyezése,

hátrányos helyzetű csoportok közösségbe integrálása

fejlődésbe leszakadt területek felzárkóztatása

makro-szinten a fenntartható fejlődés biztosítása

mikro-szinten az agrármarketing szövetkezeteknek, a termőföld, az erdő, a vad, a víz a levegő védelme, a

természet védelme is alapvető érték.

a természet&tájvédelmet szem előtt tartó, ezeket kímélő környezetbarát termelési metodikák előtérbe állítása

az öko gazdálkodás bevezetése, térnyerésének biztosítása

2002: Prága: A szoc. gazdaságról rendezett nemzetközi konferencia: meghatározták a szoc. gazdaság célját: egy

plurális részvételi demokratikus&szolidaritásra alapozott társadalmat teremthessünk a XXI. században.

25

Az SZNSZ – en&az Eu-n belüli nemzetközi&eui szintű ágazati szöv-i szervezetek:

MEZŐZGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK KÖZPONTI TANÁCSA (COGECA):

- Az Eui természetföldrajzi adottságokra figyelemmel nagyon lényeges, a mezőgazdasági&halászati ágazatot az

Eu-n belül fogja össze

- Ennek az Eu-n belül tevékenykedő szervezetnek a jelentősége vitathatatlan

- Legfontosabb feladatai: képviseli az agrár, erdészeti, halászati, élelmiszerszövetkezetek érdekeit, fejleszti

- Befolyásolja a mezőgazdasági szövetkezetekre hatással lévő döntéseket az Eu-ban, más szervezeteknél,

uniós&nemzetközi szintű érdekérvényesítéssel

- Hirdeti az agrár, erdészeti, halászati, élelmiszerszövetkezetek jelentőségét

- Platformot biztosít tagszervezeteknek&szövetkezeteknek úgy, h.politikai vitákra&véleménycserékre ad

lehetőséget, szakpolitikai&agrártermelési pénzügyi kérdésekben

- Közös érdekkörben lévő problémákra megoldást keres, terjeszti

- Elősegíti, koordinálja a kapcsolattartást, tagjai&a brüsszeli képviselők között. A szövetkezetek közötti

hálózatot biztosítja

- Jogi, pénzügyi, gazdasági, szoc., egyéb tanulmányokat folytat az agrár, erdészeti, halászati,

élelmiszerszövetkezetek vonatkozásában

Emellett vannak turizmus, lakásügyi, fogyasztói ágazatot összefogó eu szintű szöv-i szervezetek is

B./ A szoc. gazdaság szervezeti jogi kereteiről általában, különös tekintettel a szövetkezetekre:

Ide tartoznak a szövetkezetek, a gazdasági tevékenységet folytató mváll.i résztulajdonosi program társaságok, az

egyesületek&alapítványok.

A szervezeti jogi keretek egymással együttműködve jelenítik meg a gazdaság sajátos szektorát.

Bruno Roelants szer. a két szervezeti jogi keret tekinthető vitán felül szoc. gazdaság részének, ez a szövetkezet, a

másik az MRP társaság. Az egyesületek közül azok tartoznak ide, melyek gazdasági tevékenységet végeznek az

alapítványokat pedig nem minden szakértő minősíti a szoc. gazdaság szereplőinek. Helyes fenntartani a szoc.

gazdaság szervezetei eklektikáját, sokszínűséget.

Európában a szervezetek: spanyol&finn munkásszövetkezet, svéd szövetkezet által működtetett bölcsődék, olasz szoc.

szövetkezet, portugál jóléti szövetkezet, fr. szoc. szövetkezett, szoc. célú belga egyesületek, japán munkás

szövetkezet&a mváll.i résztulajdonosi program eredményeként létrejött MRP társaságokat. Mo-on, Eu-ban, az USA-

ban is a szoc. gazdaság szervezetei közé soroljuk.

Thiery általánosságban a szövetkezeteket az egyesületeket, az önsegélyező szervezeteket említi a szoc. gazdaság

szereplőiként. A különböző szervezeti jogi keretek rokon avagy egyes területeken azonos jogi természet mellett szoc.

gazdaságban működni kívánók számára választási lehetőséget biztosítanak. Minden részt venni kívánó értelemszerűen

a számára legkedvezőbb optimális szervezetet választhatja.

C./ A munkaszövetkezetek, a szoc. szövetkezetek, egészségügyi szövetkezetek, mint a szoc. gazdaság

legjelentősebb szövetkezetei:

-A munkaszövetkezetek, mint a szoc. gazdaság meghatározó szövetkezetei

-A munkaszövetkezetek, mváll.i szövetkezetek, munkás szövetkezetek az Eu-i szöv-i szab.ozás legnagyobb

hagyományú szövetkezetei. Az EU a jövő szövetkezeteiként minősíti a munkaszövetkezeteket. Az Eu országaiban kb.

50.000 munkásszövetkezet működik, foglalkoztatottaik száma 1,5 millió, 30%-uk iparban, 38% szolgáltatásban, 14%-

uk építőiparban tevékenykedik, működik. Munkás szövetkezetekhez kötődik a szoc. szövetkezet, de ide tartozik az

iskola diákszövetkezetek kategóriája is.

-Nem független a három forma egymástól. A szoc. szövetkezetek lényegében a munkaszövetkezetek mátrixából nőttek

ki. A magyar hatályos szöv-i szab.ozás pedig a szoc. szövetkezet fogalma címszó alatt jelöli meg az

iskolaszövetkezetet.

-A magyar jogalkotó munkaszövetkezetekre nézve nem léptetett hatályba szab.okat.

-Lacló Ferenc : Működési elveit tekintve azonosak az általános szövetkezetekkel. Több eu-i országban államilag

támogatott az alapításuk, vannak további előnyei: gazdasági környezetvédelmi, táj&természetvédelmi.

-Gazdasági előny: A korábban munkanélküliek a jövedelmükre figyelemmel jó eséllyel ismét fogyasztók lesznek. Az

állam mentesül segélyezésük alól, sőt a minimális mértékben, de adóbevételhez is jut. Növekedni fog a

nyugdíj&egészségbiztosítási alapok befizetésének összege csekély mértékben. A munkás szövetkezetek

mezőgazdasági szerepe is jelentős. Ez az a forma, ami alkalmas a természetföldrajzi adottságok tekintetében gyenge

régiók gazdálkodásának megszervezésére, közösségek megtartására.

-Prugberger Tamás a földbérlő munkásszövetkezetek jelentőségét hangsúlyozza. Pl. Dél-Oroszországban.

-Japán: Munkásszövetkezetek, melyeket fiatal farmerek alapítottak, ezek demokratikus elven működtek, önkéntes

társulásként.

Az SZNSZ-en belül a munkás&kézműves szövetkezetek nemzetközi bizottsága jelentősen tevékenységet fejt ki.

-Másik szerveződési szint: Az EU-n belül: Munkásszövetkezetek Eu-i Bizottsága (CECOB) kívánja tagjainak

26

érdekvédelmét előmozdítani, ellátni&a nemzetközi viszonylatú együttműködési formákat létrehozni a partnerség

alapján.

A szoc. szövetkezetek, mint a szoc. gazdaság meghatározó tényezői

A XX. században a globalizáció negatív tendenciáinak kiegyensúlyozására jelentőségük jelenkori gazdaságokban is

egyre nagyobb oka: alkalmasak a munkanélküliség megszüntetésére, a szoc.&egészségügyi státuszukban hátránnyal

élő emberek számára integrációt biztosítanak, a szoc. szövetkezetek pedig az egészségügyi státuszuk tekintetében az

időseket, a sérült embereket hétköznapjaikban számukra szükséges szolgáltatások nyújtásával segítik. Az olasz&fr.

tv.ek alapján e szövetkezetek támogatást csak addig élvezhetik, míg tevékenységük teljes körűen megfelel a tv.i

előírásoknak. Az alapítói kört pedig rugalmas jogalkotó felfogás mentén szab.ozzák. A fr. tv. pl. feltételek esetén

lehetővé teszi az önkormányzatok részvételét a szoc. szövetkezetekben, ez helyes&életszerű.

Az egészségügyi szövetkezetek főbb jellemvonásai, jelentőségük nemzetközi&magyar viszonylatban:

Különösen Japánban elterjedtek, alapítási cél, h.egészségügyi szolgáltatásokat szöv-i formában szervezzenek. A 60-as

évektől Japánban mezőgazdasági szövetkezet üzemeltetett egészségügyi egyesületeket, beteggondozó ambulanciát,

kiterjedt orvoshálózatot. MO-on 2003-ban 26 egészségügyi szövetkezet volt.

D./ A szövetkezetek sajátosságai, a szoc. gazdasági más szereplőinek jellemvonásai alapján, gazdasági

kereskedelmi társaságok jellemvonásaira is figyelemmel:

-Hans Münkner elemzése rögzíti, h.a szövetkezeteket el kell határolni a velük rokon vonásokat mutató más szervezeti

jogi keretektől. A szoc. gazdaság több szervezeti keretet foglal magában, legjelentősebb a szövetkezet, de nem

kizárólagos. Az elhatárolásnál szempont, h.a szövetkezetekkel rokon szervezetek alanyi körére mi a leginkább

jellemzőbb, h.a szervezet szolgáltatása milyen irányultságú, h.hogyan, mily módon történik a vagyoni előnyhöz jutás.

-Münkner kiemeli, h.a szövetkezetek nem azonosíthatók kereskedelmi vállalatokkal, közérdekű vállalkozásokkal,

közhasznú nonprofit vállalkozásokkal. A kereskedelmi vállalatoktól a szövetkezetet az különbözteti meg, h.a szöv-i

tagsági jogviszony komplex tartalmú, a tag egyidejűleg tulajdonos, ügyfél&döntéshozó is a szövetkezetben. A

szövetkezet szolgáltatásának iránya a tagok vállalkozása, ill. gazdasága. A kereskedelmi vállalat&a tagjainak

gazdasága közötti kapcsolat nem jellemző.

-A Münkner-féle elemzés a szövetkezet sajátosságait más társas vállalkozásokhoz képest 3 fő tekintetben határozza

meg:

1./ A szövetkezet azért sajátos szervezet&alkalmas a szoc. piacgazdaság fő tényezőjének lenni, mert a szöv-i tagsági

jogviszonyának tartalma komplex (a Kuncz-féle megállapítás: a szövetkezet tagjai a kooperáció körében személyes

aktív közreműködésük során speciális tevékenységet folytatnak)

2./ A szövetkezetek kettős célkitűzéssel alapítják gazdasági természetű&szoc. és/vagy kulturális és/vagy egészségügyi

és/vagy oktatási vonatozású célok elérését is biztosítják tagjaik számára. Tehát két egymásnak ellentmondó természetű

célkitűzéssel alapított társas vállalkozás.

A szöv-i szab.ozásoknak az egyébként egymással ellentétes természetű célkitűzések feloldását is biztosítaniuk kell

Ezek alapján a szövetkezet személyegyesítő elemeket mutat fel. Hasonló a közkereseti társasághoz&a Bt-hez.

KKT vs. szövetkezet:

A KKT alapítási célja, h.eme üzletszerű közös gazdasági tevékenység a tv.ben előírt egyéb rendelkezések

figyelembevétele mellett gyakorolható legyen. Az alapítási célok között kizárólag vagyoni természetű cél van. Ezzel

szemben a szövetkezet fő jellemvonása, célkitűzése a vagyoni természetű célok mellett egyéb más természetű célokra

is irányul.

A Bt. alapítási célja üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatása. Se a Bt., se a KKT alapítási célkitűzése nem

esik egybe a szövetkezetével, ebből okszerűen következik, h.a tagsági jogviszony tekintetében a személyes

közreműködésre von. szab.ok is mások. Konkrétan: a KKT tagjai személyesen közreműködhetnek a társaság

tevékenységében, a társasági szerződés előírásai v. a többi taggal való külön megállapodásban foglalt előírások

alapján, de a személyes közreműködés nem kötelező.

A szövetkezet esetében a személyes közreműködés ténye a tagsági jogviszony érvényes keletkezésének előfeltétele.

A Gt alapján a tagot a személyes közreműködésért díjazás illetheti meg. A díjazás alapja a társaság szerződés

rendelkezései v. a többi taggal való megállapodás. A szöv-i tag a személyes közreműködése alapján

realizál elsődlegesen vagyoni előnyt a szövetkezetből, figyelembe véve, h.a vagyoni előmenetel alapvetően a

visszatérítés rendszerén nyugszik, ez nem díjazás, hanem a szövetkezet tagjának vagyoni előmenetelét a személyes

közreműködésen alapuló visszatérés rendszere határozza meg.

Személyes közreműködés a részvénytáraságnál: A részvényes egyetlen kötelezettsége a vagyoni betét szolgáltatása.

Ezt a társaságot tőke koncentrációra alapítják, fel sem merül a személyes közreműködés. A GT-ben a Kft-nél a tag

kötelezettsége a társasággal szemben a törzsbetét szolgáltatása&egyéb vagyoni hozzájárulás, célja a tagok vagyoni

előmenetelének elősegítése. A személyes közreműködés nem kizárt, de nem esik egybe a szöv-i tag

közreműködésével. A GT-ben mellékszolgáltatásként kötelezettséget vállalhatnak a tagok, ami azonban fakultatív

jellegű&a mellékszolgáltatásért a tagot külön díjazás illetheti meg.

27

A visszatérítés rendszere, ami a szövetkezet gazdasági tartamát jelenti, egyértelműen szövetkezet specifikus

ismérv. A részvénytársaságnál a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni hozzájárulástól függ az előmenetel,

KKT esetében a nyereséget&veszteséget a vagyoni hozzájárulás függvényében osztják fel a tagok között.

A szöv-i vagyonjogi szab.ok alkalmasak a szövetkezetek elhatárolására más nonprofit gazdasági társaságoktól:

-A Gt szer. a nonprofit gazdasági társaság jogi természetének alapvető eleme, h.a GT gazdasági tevékenységből

származó nyereséget a tagok között nem osztja fel, azt a gazdasági társaság vagyonához kell rendelni, az a társaság

vagyonát szaporítja. Emellett a nonprofit társaság üzletszerű tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat.

-A nonprofit GT szereplője lehet a szoc. gazaságnak, de tisztázni kell h.jogi természetét tekintve merően eltér a

szövetkezettől.

-A gazdasági cél adott a szövetkezet esetében, a szövetkezet nem ideális célokat kitűző egyesület&nem is nonprofit

szervezet.

-A szövetkezetnél jelentkező gazdasági cél ténye a szövetkezetet elhatárolja a szoc. piacgazdaság azon szereplőitől,

amelyek ideális célkitűzésűek.

-a gazdasági cél önmagában is elhatárolja a szövetkezeteket a GT-ktől, figyelemmel arra, h.a gazdasági cél fogalmi

elemei között a szövetkezeteknél a nyerészkedés nem szerepel, s emellett a gazdasági cél más természetű céllal

egészül ki.

-A szövetkezet eredményes gazdálkodásra törekszik, s a tagok elsősorban aktív közreműködésben juthatnak vagyoni

előmenetelhez.

-A szöv-i tag tagsági jogviszonya sajátos, annak a személyes közreműködés előfeltétele, majd szerves része,

amely a vagyoni előmenetel alapjaként határozható meg. Erre nézve tv.i kógencia az irányadó.

-A Münkner-féle elemzések a tag&a szövetkezet gazdaságának összefonódását is szövetkezet specifikus

ismérvként jelölik meg. Kiindulópont az Ihrig-féle elemzés, tehát a szövetkezet gazdasága ellentétben a

társasággal, nem független a tagi gazdaságoktól. Mivel a szövetkezet célja a tag gazdaságának, keresetének,

hitelének az elősegítése, vagyis a szövetkezet gazdasága végsősoron alárendelt a tagi gazdaságoknak.

3./A Münkner-féle szöv-i jellemvonás3.része: szervezeti jogi vonatkozású ismérv: a szövetkezet önkormányzati

rendszerének a lényege, h.a szövetkezet tagjai aktívan részt vesznek a szövetkezet irányításában&ellenőrzésében.

Tehát döntéshozók is, amellett h.tulajdonos&felhasználó.

Az önkormányzatiság keretében jelentős az egyenlő elbánás elve, a nemek közötti megkülönböztetés tilalma.

Nemzetközi szervezetek dokumentumainak álláspontja szer. ez a szöv-i jellemvonás pozitívan hat a makro-szintű

folyamatokra. Elvitatathatatlan szövetkezet specifikus jellemvonás az egy tag, egy szavazat elve.

A Münkneri elemzés elhatárolja egyéb szervezeti keretektől is a szövetkezetet, így a közérdekű vállalkozástól is. A

közérdekű vállalkozásoknál lényeges, h.ezek olyan személyi körnek biztosítanak szolgáltatást, akik nem tagjai e

vállalatoknak, csupán kedvezményezettjei. A döntéshozatalban ezek nem vesznek részt, tehát nincs benne klasszikus

szöv-i rendezőelv, nem az önsegély tétele alapján szerveződnek.

A közhasznú vállalkozásokkal összehasonlítva a nonprofit vállalkozások jellemzője, h.azokat az állam elismeri, mert a

köz számára feladatot lát el, amelyeket egyébként az államnak kellene vállalnia.A szövetkezetek minősülhetnek e

kategóriába, de ide értendők azok a nem szöv-i szervezetek is, melyek e feladatjellegnek megfelelnek, de nem az

önsegély elvére&nem a tagi támogatás megvalósítására szerveződnek.

Összefoglalva: A szövetkezet olyan sajátos szervezet, amely különbözik az egyes gazdasági kereskedelmi

társaságoktól, az ideális célokat megjelenítő egyesületektől, a nonprofit társaságoktól&más vele rokon v. eklektikus

jogi természetet felmutató formáktól is. Sajátos természetük alapozza meg a legmeghatározóbb voltát a szoc.

piacgazdaságban.

II. Az EUI UNIÓ TANÁCSÁNAK AZ EUI SZÖVETKEZET (SCE) STATUTUMÁRÓL SZÓLÓ REND.ÉBEN

FOGLALTAKRÓL

A./ E rend. általános jellemvonásai, az Eui szövetkezet önálló szab.ozásának indokai

Az EU szövetkezetekkel kapcsolatos politikájának szab.ozásának dokumentuma a1435/2003/EK tanácsi rend. az Eui

szövetkezet statutumáról.

-A mváll.k az eui szövetkezetekben való részvételére von. szab.okat a 2003/72/EK irányelv rögzíti. Együttesen

alkalmazandóak. A jogalkotás motívációja a belső piac maradéktalan megvalósulása, kialakítása. Motiválta továbbá a

közösség egészére kiható gazdasági&szoc. fejlődés két alapfeladatának megoldása, tehát a kereskedelmi akadályok

megszüntetése a közösségi léptékű termelési keretek megteremtése.

-A határokat átívelő tranzakciók lebonyolítására von. általános igényt elégítette ki a tanács által elfogadott 2157/2001-

es rend., amely az eui társaság SE statutumáról rendelkezik. Ez a részvénytársaságok működési elveit tekinti

zsinórmértéknek. A szövetkezetek viszonylatában nem irányadó. A tanács 2137/85. számú EGK rend.ében az Eui

28

Gazdasági érdekcsoportosulás szab.ait rögzítette. Az eui szövetkezetekre irányuló jogalkotási folyamatot

felgyorsította az ENSZ közgyűlésének 88. plenáris ülésén 2001. december 19-én hozott határozat, mely felhívta a

kormányokat h.szövetkezetek számára olyan gazdasági környezetet teremtsenek, melyben más társas vállalkozási

formákkal egyenlő feltételek mellett alakulhatnak, működhetnek, sajátosságaik figyelembevétele mellett a

szövetkezetek.

· A rend. az eui státuszú szövetkezetek alapításának&működési rendjének előírásait tartalmazza.

· Az unió területén az SCE formájában szövetkezet alapítható a rend.i feltételek szer..

· Az SCE jogi személyiséggel rendelkező szupranacionális társas vállalkozás, melynek alapítására a

közösségi jog biztosít lehetőséget, nem pedig a tagállamok belső jogrendszere. · A rend. fő jellemvonása, h.nemzetközi, eui szöv-i szab.ozás alapjait képező dokumentumokban foglaltakat

általában véve jeleníti meg.

· Érvényre juttatja az SZNSZ 95-ben a Manchester-i kongresszuson meghatározott alapelveit, szöv-i értékeket,

tartalmában elfogadva az SZNSZ által meghatározott szöv-i fogalmat.

· Emellett támaszkodik az ILO 2002. június 20-án elfogadott 193. számú ajánlásában

megfogalmazottakra,&szem előtt tartja az ENSZ dokumentumaiban meghatározott álláspontokat.

· Az SZNSZ Állásfoglalása szer. a szöv-i értékek gyakorlati alkalmazásának zsinórmértéke a nemzetközi szöv-i

alapelvek. Jelentőségük, h.a társas vállalkozások közül az minősül valódi szövetkezetnek, amely szövetkezet

alapítása&működése során elfogadja ezen alapelveket.

· A rend. elsődleges célja: természetes személyek, akiknek lakóhelye különböző tagállamban van, ill. jogi

személyek, különböző tagállamú székhelyekkel SCE-t hozhassanak létre.

· SCE alapítása lehetséges:

- két működő szövetkezet egyesülésével v.

-egy nemzeti jog alapján működő szövetkezet átalakulásával,

-előzetes felszámolás nélkül, ha a szövetkezet alapszab.ban rögzített székhelye&a központi ügyvezetés egy

adott tagállamban van, de leányvállalata v. szervezeti egysége egy másik tagállam területén folytatja a

tevékenységet.

A preambulum szer. az SCE elsődleges célja a tagjai előmenetelének biztosítása. Azért alapítják, h.tagjai

szükségleteit kielégítse és/vagy gazdasági társadalmi tevékenységük eredményes gyakorlásában, fejlesztésében

segítsen.

Az SZNSZ fogalma: a szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önkéntesen egyesültek abból a célból,

h.közös gazdasági, társadalmi, kulturális szükségleteiket&törekvéseiket közös tulajdonú demokratikusan irányított

vállalat útján megvalósítsák.

A rend.ben a célkitűzés megvalósításának módozata: Az SCE a tagok gazdasági&társadalmi előmenetelét a velük

kötött áruszállítási avagy szolgáltatási szerződésben foglaltak szer. biztosítja. A tagok az SCE által v. megbízásából

folytatott munka elvégzésére vállaljanak szerződésben meghatározott kötelezettséget. Ha az alapszab. másképp nem

rendelkezik, az SCE tevékenysége csak a tagok előmenetelét szolgálhatja, üzleti tevékenységben csak a tagok

vehetnek részt.

Az SCE célját megfogalmazó előírások érvényre juttatják a szöv-i specialitását, tehát h.alapításának célja nem a tőke

koncentráció nyereség szerzése, hanem a tagok előmenetelének elősegítése az ő maguk közreműködésével.

Az SZNSZ álláspontja, h.a szövetkezet abban különbözik egyéb kereskedelmi szervezetektől, h.fő célkitűzése a tagok

szolgálata. Az SZNSZ szer. szövetkezet specifikus ismérv az is, h.a helyi közösség valamennyi tagjának megsegítését

célul tűzte ki, mégpedig a számukra nyújtott előnyökkel. Ez közösség formáló sajátosság. A szolidaritás értéke mentén

került előtérbe.

A rend. a szövetkezés fogalmát társas vállalkozások viszonylatában határozza meg, más társas vállalkozások

viszonylatában.

Az alapításnál az alanyi kör kettéhasad, természetes személyek&jogi személyek is lehetnek alapító tagok. Más piaci

szereplőkhöz képest eltérő működési alapelveik vannak, kiemelendő a demokratikus felépítés&ellenőrzés az elért

nyereség tagok közti speciális felosztása. Ez a szövetkezet gazdasági lényege.

C./ Az Eui Szövetkezet alapítása :

Több módon alapítható.

Természetes személyek esetén legalább 5 személy azzal a megkötéssel, h.legalább 2 tagállamból kell

h.származzon az 5 alapító.

A jogi személyek általi alapítás is érvényes ha legalább két különböző tagállam jogszab.ainak hatálya alatt

29

állnak.

Az Eui Szövetkezet székhelye kizárólag a közösségen belül jelölhető meg. A székhelynek egybe kell esni

azzal a tagállammal, ahol az Eui Szövetkezetek központi irodája működik.

Fúzió útján két módon jöhet létre, felvásárlással végrehajtott fúzió keretei között&új jogi személy

létrehozásával foganatosított fúzió útján.

D./ A tagsági jogviszony főbb előírásai:

A tagsági jogviszony általános szab.ai:

- A tag egyidejűleg tulajdonosa&ügyfele a szövetkezetnek.

- Az SCE tagjainak egyidejűleg fogyasztóknak, alkalmazottaknak, szállítóknak kell lenniük.

- A tagsági jogviszony komplexitása miatt az érvényes tagsághoz a tagnak kettős kötelezettséget kell vállalnia a

személyes aktív közreműködést&a tőkeképzés biztosítása érdekében a vagyoni betét rendelkezésre bocsátását.

- A vagyoni betét alapján őt megilleti a vagyoni előny úgy, h.ez a vagyoni előny korlátozott mértékű

osztalékként jár számára.

- Tehát a szövetkezet gazdasági tartalmának két pillére: A visszatérítés rendszere&a vagyoni betét alapú

korlátozott mértékű osztalék elve. (A rend. a gazdasági tartalmat az SZNSz által megfogalmazott a

rochdale-i hagyományokon nyugvó nemzetközi szöv-i alapelv figyelembe vételével jeleníti meg, tekintettel a

nyugat-eui szab.ozásra.

A rend.alkotó szer. a szövetkezet fogalma&célja összetapad. A preambulum szer. az SCE-nek a célját a tagok vegyes

motiváltságú előmenetelének biztosítását meghatározott elvekkel összhangban kell elérnie. Ezek a következők:

1. Az SCE működése során a tagoknak kölcsönösen előnyt biztosít úgy, h.valamennyi tag részvétele arányában

jut előnyökhöz a tevékenységéből.

2. A kölcsönök&a részjegytőke kamata korlátozott.

3. A nyereséget az SCE-vel folytatott üzleti tevékenység arányában kell felosztani v. célhoz kötötten vissza kell

tartani. A visszatartás célja lehet a tagok szükségleteinek kielégítése.

4. Felszámoláskor a nettó vagyont&a tartalékot a pártatlan felosztás elve alapján kell felosztani, tehát egy olyan

másik szövetkezetnek kell átadni, amelyik hasonló célkitűzéssel alakul, hasonló általános érdeket szolgál.

5. az egyén elsődlegességének elve.: Főszab.ként az egy tag, egy szavazat elve jeleníti meg. Tehát a szavazati jog

független a vagyoni hozzájárulás mértékétől, de ha a székhely szer.i tagállam szab.ai megengedik, az

alapszab.ok szavazati jogra nézve különleges rendelkezést is tartalmazhatnak.- ha valamely tag a szövetkezet

működésében jelentős mértékben vesz részt, nem tőke-hozzájárulással, akkor az alapszab.i rendelkezés

alapján ezt a tagot bizonyos számú szavazat még megilletheti. Egy tag ebben az esetben sem rendelkezhet

5-nél v. a szavazatok 30%-ánál több szavazattal. A preambulum kiemeli, h.a súlyozott szavazás azért

lehetséges, h.a tagoknak az SCE működéséhez való hozzájárulása tükröződjék a döntéshozatali eljárás során.

Fontos, h.a magyar tv. az általános szöv-i fogalomra alapítottan bevezeti a szoc. szövetkezet fogalmát is.

A szöv-i befektetői tagi státusz:

-A rend. alkotó az SCE tagjainak körét két csoportra bontotta:Vannak rendes tagok&befektető tagok. Ha egyes

tagok a szövetkezet működése során a szolgáltatásokat nem veszik igénybe, v. a termékek előállításában nem vesznek

részt, akkor befektetőnek minősülnek. A tagsági jogviszony alanyi körére nézve irányadó, h.ha az alapszab.ok másként

nem rendelkeznek, természetes&jogi személyek is lehetnek befektető tagok. A tagsági jogviszonyuk érvényes

létrehozásához egy eljárásjogi korlátot tartalmaz a rend.A befektető tagok tagsági jogviszonyának érvényes

létrehozásához a közgyűlésnek v. a közgyűlés által megbízott más szerv jóváhagyása kell.

-Alapszab.i rendelkezések szer. a befektető tag is rendelkezhet szavazati joggal. A szövetkezet székhelye szer.

illetékes tagállami jogszab.i rendelkezések alapján, de rend.i korlát, h.a befektetői tagok együttes szavazati joga

nem haladhatja meg az összes szavazat 25%-át.

Néhány eui szöv-i szab.ozásban van a nem közreműködő tag kategóriája, pl. a belga szab.ozásban a nem

közreműködő tagok a szövetkezet rendelkezésére bocsátott pénzbeli betét után realizálhatnak vagyoni előnyt a

belgáknál. A franciák is szab.ozzák az ún. társult tagok kategóriáját. Felelősségük mértéke, időtartama körében

irányadó, h.a társult tagok a rendelkezésre bocsátott vagyoni betétjük mértékéig felelnek, 5 éves időtartamig. Ezek

visszatérítést nem kapnak, vagyoni betétjük után magasabb hozam illeti meg őket, vagyoni előny kifizetésére

elsőbbséget kapnak a rendes tagok vagyoni előnyéhez képest. Szervezeti&szavazati jogaik korlátozottak.

E./ A rend. vagyonjogi előírásai:

A rend. vagyonjogi előírásai ált.:

A jogalkotónak figyelnie kell a kötelező tőkeminimum, kötelező üzletrész, részjegyzés, az üzletrész v. részjegy

átruházása, a tartalék képzés, vagyoni előny szerzésének lehetősége, a különleges vagyonjogi kategória&a

pótbefizetés szab.ianak megalkotására.

30

A kötelező tőkeminimum szab.ai :

- A rend. az alapításhoz szükséges tőke minimális értékét 30.000 Euróban állapítja meg. Ettől a tagállami

szab.ozás eltérhet felfelé is. Ebben az esetben az eui szövetkezetre az adott tagállam, amelyben bejegyezték,

joga az irányadó.

- Az alapszab. megállapíthatja azt az összeget, amely összeg alá nem csökkenhet a jegyzett tőke akkor sem, ha

egyébként a szöv-i tagok egy része tagsági jogviszonyát megszünteti v. részjegyeiket vissza kell fizetni.

- A szöv. alapításkori tőke nagyságára lehetséges a tőkeminimum meghatározása összegszerűségben kifejezve.

Kérdéses h.változzon-e a gyakorolni kívánt tevékenységre figyelemmel az előírt tőke minimum v. elegendő

lehetne-e az is, h.az alapszab.ban kötelező a tőkeminimumot az alapításkor meghatározni.

A tankönyv szer. az a szab.ozás a helyes, amely az alapszab. körébe utalja a tőkeminimum rendezését!!! Prugberger Tamás szer. a rend.i tőke minimum eltúlzott a lehetséges alapítói körhöz képest. Eredményezheti az

alapítási szándék feladását is. A rend.ben a szöv. méretéhez képest kellett volna megállapítani a kötelező részjegytőkét.

A tankönyv szer. szöv. specifikus ismérv az is, h.a nyitott tagságból következően a változó tőke tételét is

elfogadjuk, de Kuncz Ödön szer. a tőkeváltozás automatikus formátlan volta az az ismérv, amely a szöv.

specialitásaként felfogható.

A rend. a tőkeemelésre két lehetőséget ad:

1. a tagok további tőkejegyzést eszközölnek v.

2. új tagok lépnek be.

A tőke csökkenhet: szöv.ből kilépő tagokkal.

A tankönyv szer. a helyes szab.ozás az, ha a szöv-i alapítási tőkeminimumot kötelező összeggel is egységes

jelleggel nem szab.ozzák. Az alapítókra kellene bízni az alapításkori tőke összegének meghatározását, amelyet

nekik az alapító alapszab.ban kell feltüntetni.

Tehát két szintű szab.ozási modell kellene, az összegszerűség tekintetében nem kell, h.konkrét szab.t

tartalmazzon a tv., de rögzítse, h.az alapszab.nak kötelezően kell róla rendelkeznie. A szab.ozás második szintje

az alapszab. a tőke minimumról rendelkezve.

Az üzletrész v. részjegy-jegyzés kötelező szab.ai:

- Az SCE jegyzett tőkéje részjegyekből áll a rend. szer.

- Az SCE jegyzett tőkéjét a tagok részjegyei testesítik meg, nemzeti pénznemben kifejezve.

- A rend. szer. a tagsági jogviszony érvényes létrehozásához szükséges részjegy jegyzés részletes előírásait az

alapszab. határozza meg.

- Kötelező, de konkrét feltételeiről az alapszab. rendelkezik.

- Megszorító jellegű kisegítő szab. : ha alapszab.i rendelkezés szer. a tagok többsége természetes személyekből

kerül ki&az SCE-vel tagsági jogviszonyt létesíteni kívánó személyeknek jegyzési kötelezettségük van, a

tagsági jogviszony érvényes létrehozásához egynél több részjegy jegyzését nem lehet előírni. Lényege tehát,

h.az alapításnak nem jelentheti gátját az, h.túlzott mértékű részjegy jegyzési kötelezettséget írnának elő.

- Korlátozó szab. még: az SCE nem jogosult saját részjegyeit jegyezni, tilalom van ezeknek a megvásárlására s

nem fogadhatja el biztosítékként sem közvetlenül, sem olyan személy útján, aki saját nevében, de az SCE

javára jár el, de az SCE részjegyei egy esetben elfogadható biztosítékként, ugyanis az SCE-ként működő

hitelintézetek rendes ügyletei során érvényes biztosítékként szolgálhatnak az SCE részjegyei.

Az üzletrész, részjegy átruházására von. főbb szab.ok:

A rend. a részjegyek forgalomképességére zárt alanyi kört határoz meg. Ezt az alapszab. is megfogalmazza.

Az alapszab.i rendelkezések betartása mellett&a közgyűlés az ügyviteli v. irányító szerv jóváhagyásával lehet a

részjegyeket átruházni a szöv. tagjai számára v. a szöv.tel tagsági jogviszonyt létesíteni kívánó személyek részére.

A szöv. speciális személyegyesítő jelleget felmutató jogi természete ugyanis megköveteli az alapvető vagyonjogi

kategória forgalomképességének korlátozását.

A tartalék képzés szab.ai a vagyoni előnyszerzés lehetőségét rendező főbb előírások:

Az általános rendezőelv, h.az adott gazdasági évben képződött nyereség felosztásának módját az

alapszab.oknak kell tartalmazniuk, nem ütközhetnek a nemzeti joganyag kötelező rendelkezéseivel.

A rend. alapján az SCE-nek tartalékot kell képeznie, erre akkor kerülhet sor, ha nyereség képződik, akkor viszont a

tartalék képzés megelőzi a nyereség bármilyen más jogcímen történő felosztását.

A tartalék mértéke az adott gazdasági év nyereségének minimum 15%-a azzal, h.a képződött nyereségből le kell vonni

a korábbi működés során keletkezett áthozott veszteségeket.

A tagsági jogviszony kilépéssel történő megszűnése esetén a kilépő tagok nem formálhatnak igényt elkülönített

tartalékra. A tartalékképzés szab.a stabilitást biztosít.

31

A rend. a szöv.t fogalma&célkitűzése tekintetében megalkotott előírásokat a vagyoni előnyszerzés lehetőségére a

többlet felosztására von. szab.ok megfogalmazásánál konkretizálja. A rend. értelmében az adott gazdasági évben

képződött többletről a tárgyév elszámolását tárgyaló közgyűlés dönt, mégpedig az alapszab.ban

megfogalmazott sorrend szer. az ott előírt arány betartásával. A közgyűlés elsősorban a képződött eredmény

következő gazdasági évre történő átviteléről, az előírt tartalékalapba helyezésről, a részjegyek után járó vagyoni előny

készpénzben v. részjegyben történő teljesítéséről határoz.

Alapszab. úgy is rendelkezhet, h.a nyereség felosztása kizárt.

A különleges vagyonjogi kategóriára von. főbb szab.ok: A rend. szer. az alapszab.ok megállapíthatnak olyan rendelkezéseket, amelyek szer. lehetséges nem részjegy jellegű

értékpapírok&kötvények kibocsátása. Ezeknek a tulajdonosai szavazati joggal nem rendelkeznek. Lehetőség nyílik

arra, h.a tagok&nem tagok jegyezzenek ilyen értékpapírokat anélkül, h.a nemtagok esetében tagsági viszony

létrehozásra kerülne. Az alapszab.ok v. a kibocsátáskori rendelkezések meghatározott feltételeket rögzítenek arra, h.az

ilyen jellegű értékpapírok&kötvények tulajdonosai különleges előnyöket élvezhessenek.

Fontos garanciális szab., h.az egy tulajdonos kezében lévő nem részjegy jellegű értékpapírok&kötvények névértéke

egy, az alapszab.ban meghatározott maximalizált értéket nem haladhat meg. E papírok&kötvények tulajdonosai

jogosultak részt venni a szöv. közgyűlésén&különleges gyűléseket összehívhatnak.

A két szervezet együttműködésére irányadó, h.a szöv. közgyűlése a különleges gyűlés véleményt nyilvánító határozata

nyomán hozhat határozatot, ha a határozat a nem részjegy jellegű értékpapírok&kötvényesek tulajdonosainak jogi

érdekét érinti.

A pótbefizetés szab.a:

Az SCE gazdálkodása során a részjegyek névértéke növelhető úgy, h.a kibocsátott részjegyek összevonásra kerülnek.

Ha ilyen jellegű emelésnél szükséges a tagok pótbefizetése, az alapszab.i előírások az irányadóak.

A pótbefizetés szab.airól az alapszab. rendelkezik.

A pótbefizetésre való döntés a közgyűlés hatáskörébe tartozik.

Garanciális előírás, amely szer. a pótbefizetés elrendeléséről szóló közgyűlési határozat érvényességéhez az

alapszab. módosítására von. határozott képességre irányadó szab.okat kell alapul venni.

F./ A főbb szervezeti jogi szab.ok, a szavazati jog szab.ai:

- A rend. szer. az eui szöv. szervezeti felépítése a közgyűlésből áll&attól függően h.dualista v. monista

felépítésű, szab.ozott még a felügyelő bizottság&a igazgatóság tevékenységi köre.

- Monista struktúra esetén a szöv. működtetését osztott feladatkörrel a közgyűlés&az igazgató szerv látja el.

- Dualista modell esetében az operatív funkciókat a szöv. irányítását&működtetését, a harmadik személyekkel

szembeni képviseletet az igazgató szerv látja el, míg az ellenőrzés a felügyelő bizottság hatáskörébe tartozik.

- Főszab.ként az eui szöv. minden tagjának egy szavazata van, függetlenül attól, h.az adott tag milyen mértékű

vagyoni hozzájárulást bocsátott a szöv. rendelkezésére.

- Ha az eui szöv. székhelye szer.i tagállam szöv-i szab.ozása megengedi, az alapszab.ok rendelkezhetnek úgy,

h.egy adott tag a szöv. tevékenységében való részévétele alapján, amely nem tőke-hozzájárulás, meghatározott

számú szavazattal rendelkezhet, de ehhez a szöv. székhelye szer.i illetékes jognak lehetővé kell tennie az ilyen

tartamú rendelkezést,alapszab.ban rögzítendő

- a tőke-hozzájárulás nem minősül a szöv. tevékenységéhez való olyan természetű hozzájárulásnak, amely

áttörné az egy tag, egy szavazat elvet, ez fontos.

G./ A felelősség szab.ai

Korlátolt felelősséget ír elő a rend., az SCE alapításakor a tagok felelőssége az általuk jegyzett részjegy összegéhez

igazodik. Ez alól kivétel, amikor az alapszab. ettől eltérően rendelkezik.

32

III./ AZ EUI UNIÓ TANÁCSÁNAK,

AZ EUI SZÖV. STATUTUMÁNAK

A MVÁLL.I RésZVÉTEL VONATKOZÁSÁBAN TÖRTÉNŐ KIEGésZÍTésÉRŐL SZÓLÓ 2003/72/LK.

irányelvének főbb jellemvonásai

A./ Az irányelv általános jellemvonásairól a preambulum főbb rendelkezéseiről - Rögzíti, h.a közösség szoc. célkitűzés rendszerének megvalósíthatósága érdekében különleges intézkedéseket

kell foganatosítani, különösen a mváll.i részvétel tekintetében.

- Az irányelv szer. az intézkedéseknek azt kell biztosítaniuk, h.az Eui Szöv. megalapításánál azok a mváll.i

részvételre von. gyakorlatok, amelyek a megalapító szervezetekben már korábban ismertek voltak, ne

csorbuljanak.

Mváll.k részvételének fogalma: Olyan mechanizmus, beleértve, a tájékoztatást, konzultációt&részvételt, melyek

révén a mváll.k képviselői befolyást gyakorolhatnak egy adott vállalkozáson belül a határozatok

meghozatalára&tartalmára. Kapcsolódik ehhez a a 1435/2003/Ek. rend. kiegészítő szab.rendszere.

- Az irányelv fő jellemvonása, h.a rend.tel együttesen kezelendő kiindulópontja, h.eui szöv. alapítható, amely

olyan szupranacionális társas vállalkozási forma, melyre elsősorban a közösségi jogi szab.ok&nem az egyes

tagállamok szab.ai vonatkoznak.

- Az irányelv preambuluma rögzíti, h.a rend. keretei között határokat átívelő közösségi léptékű szervezet

hozható létre a tagállami szöv.ek társulások, ill. természetes személyek által.

- Az irányelv a rend. elválaszthatatlan része, a két joganyag együttes kezelése kötelező. Ezt erősíti, h.az eui

szöv. cégbejegyzésére addig érvényesen nem kerülhet sor, amíg az irányelvben foglaltak az adott eui szöv.

alapszab.ban nem szerepelnek.

- Az irányelv a rend. kifejezett szab.ára történő hivatkozással állapítja meg az SCE mváll.inak és/vagy

képviselőjének jogosultságát arra nézve, h.adott esetben közgyűlésen v. ágazati ülésen részt vegyenek,

szavazati joggal rendelkezzenek.

- Az eui közösséget létrehozó szerződés definiálja a társaság fogalmát, ennek értelmében a társaság a polgári

v. kereskedelmi jog szer. alapított társaság, ideértve a szöv.eket, közjog v. magánjog hatálya alá tartozó

más jogi személyeket, kivételt képez a nonprofit szervezetek köre.

- Kiemelendő a 94. szeptember 22-i 94/45/lk. tanácsi irányelv az Eui Üzemi Tanács létrehozásáról:: Ha ugyanis

egy SCE&leányvállalatai, telephelyei ezen jogforrás hatályai alá tartoznak, akkor az irányelv rendelkezéseit,

ill. az irányelv nemzeti joganyagba történő átültetése során megalkotott előírásokat főszab.ként nem kell

alkalmazni.

- Az irányelv tehát kapcsolódik más, a közösségi jog keretei között fellelhető jogforrásokhoz.

- Az irányelv általános jellemzője az is, h.az EUV három fő szervezetének a bizottságnak a parlamentnek&az

Eui Gazdasági&Szoc. Bizottságnak a javaslataira is építkezik.

B./ A mváll.k transznacionális tájékoztatására&a velük való konzultációra, a mváll.i részvételre von. általános

megállapítások

- A tájékoztatás joga azt jelenti, h.az SCE hatáskörrel bíró szerve köteles tájékoztatni a mváll.kat, képviselő

testületet v. mváll. képviselőjét bizonyos kérdésekről.

- A konzultáció egy erősebb jogosítvány, egy olyan párbeszéd, amelyet a mváll.kat képviselő testület és/vagy a

mváll.k képviselői, ill. az SCE hatáskörrel rendelkező szerve folytat.

- Ezt a párbeszédet olyan időpontban, oly módon&oly tartalommal kell folytatni, amely biztosítja a mváll.k

képviselőinek, h.az SCE-től kapott információkról véleményt nyilváníthassanak a tervezett intézkedések

vonatkozásában lehetőséget kapjanak, h.a véleménynyilvánítással megfogalmazott álláspontok a

döntéshozatali mechanizmusban figyelembevételre kerüljenek.

- Nem célszerű egy homogén eui modell kimunkálása a mváll.i részvételre von.an, mert a tagállami szab.ok

eltérőek, de minden esetben, amikor SCE megalapítására kerül sor, transznacionális szinten kell lehetővé tenni

a mváll.k felé a tájékoztatási&konzultációs eljárásokat.

- Garanciális szab., ha az SCE-t létrhozó szervezetek közül egynél v. többnél a mváll.i részvételi jogok

biztosítottak voltak, akkor az alapításra kerülő SCE-re azokat főszab.ként át kell ruházni.

- A preambulum szer. a mváll.k transznacionális tájékoztatására, velük történő konzultációra, mváll.i részvételre

von. minden egyes SCE esetében alkalmazandó konkrét eljárásokat két módon kell meghatározni, az érintett

felek közötti megállapodással v. ennek hiányában kiegészítő szab.rendszer alkalmazásával.

- A preambulum 12. pontja rendezi azt az esetet, amikor az SCE alapításában közreműködő szervezetek a

foglalkoztatás mértéke szer. kis méretűnek tekintendők. Ezekre a tagállamnak a mváll.i részvételre von.

hatályos szab.ait kell alkalmazni.

- Kisegítő szab.ként azon tagállamok ide von. jogszab.ait, ahol az SCE-nek leányvállalatai v. telephelyei

33

bejegyezve vannak.

- Az SCE alapításában résztvevő szervezetek mérete a foglalkoztatás mértéke alapján meghatározza a mváll.i

részvételre von. joganyagot.

- A kisméretű alapítók esetében a tagállamok joga az irányadó, mert nem célszerű az előzőekben kifejtett

eljárások alkalmazása.

- A preambulum a tagállamokra egy jelentős kötelezettséget ró, garantálniuk kell ugyanis, h.adott esetben a

mváll.i részvételre von. szab.ok újratárgyalására sor kerülhessen.

- Arra az esetre vonatkozik ez, ha egy már megalapított SCE szerkezeti változásokat hajt végre.

- A preambulum jelentős védelmet biztosít a mváll.k képviselőinek, a védelem mértéke&tartalma a

foglalkoztatás szer.i ország jogszab.aihoz és/vagy gyakorlatához igazodik.

- Az irányelv alapján eljáró mváll.i képviselők tehát feladataik végrehajtásakor ugyanolyan védelemben kell

részesüljenek&ugyanolyan biztosítékot kell kapjanak, mint amilyen védelmet, illetéket biztosítékot a

foglakoztatás szer.i ország szab.ai, gyakorlata biztosít mváll.i képviselőknek.

- Emellett tilos a képviselők bármiféle megkülönböztetése tevékenységük, feladataik&azok végrehajtása miatt.

- Mváll.i képviselők nem zaklathatók, biztosítandó számukra a szükséges védelem az indokolatlan elbocsátás

ellen&személyüket érintő negatív szankciókat illetően is.

- A preambulum külön kiemeli, h.a mváll.k képviselőinek hivatali megbízatásuk lejárta után is meg kell

őrizniük bizonyos érzékeny információk bizalmasságát. Erre nézve előírásokat kell hozni, h.az SCE

hatáskörrel rendelkező szerve bizonyos információkat visszatarthasson.

C./ Az irányelv alapelvéről&céljáról

- Az irányelv az ún. előtte&utána elvet tekinti alaptételnek, s ez az irányelv általános célját is tükrözi. Az elv

jelentése szer. a mváll.k által már megszerzett jogok nem csorbulhatnak.

- Az irányelv célja a mváll.k azon jogának biztosítása, h.részt vehessenek a szöv. döntéseiben.

- Ha az SCE egy másik tagállamba helyezi át székhelyét, a mváll.i részvételi jogok szintje nem csökkenhet az

áthelyezéssel.

- Ha pedig a mváll.i részvétel vonatkozásában a küszöböt az SCE cégbejegyzését követően érték el v. lépték túl,

e jogokat ugyanúgy kell alkalmazni, mint ah.ezeket abban az esetben alkalmazták volna, ha a küszöböt a

bejegyzés előtt érték volna el v. lépték volna túl.

- A célkitűzések megvalósíthatósága érdekében valamennyi SCE-re vonatkoznak ezek a szab.ok a mellékletre

figyelemmel.