Talajosztályozás

Nemzetközi és nemzeti talajosztályozási rendszerek

Novák Tibor Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tsz.

2005. április 26.

„In der Bezeichnung von Böden besteht

international weiterhin Chaos.”

M. Payer 1998.

Talaj: 4 dimenziós kontinuum

� A talajok jellemzői a tér három irányában, és időben is eltérőmintázatokat alkotnak

� Jellemzésükhöz a háromdimenziós talajmorfológiai jellemzők mellett a genetikai kapcsolatok is elengedhetetlenek

A pedon fogalma

� A talajok meghatározását a talaj egy jellemzőhárom dimenziós egységén végezzük:

� pedo unit = pedon

Toposzekvens� A felszín egyenetlenségei, a térben inhomogén

talajképző tényezők jellegzetes térbeli sorokat eredményeznek: toposzekvens

� Ha ez valamely talajképző tényező gradiens mentén történő megváltozásához is köthető: hidroszekvens, klímaszekvens

Kronoszekvensek I.

� Egyes talajtípusok a talajfejlődési folyamat során jellegzetesen követik egymást: kronoszekvens:(váztalaj –csernozjom)

Kronoszekvensek II.

� Váztalaj – ranker –barna erdőtalaj –podzol

A talajosztályozás szempontjai� Faktorok: a talajfejlődésben szerepet játszó

tényezők szerint

� Folyamatok: a talajfejlődést jellemző talajtani folyamatok alapján

� Ismérvek: kizárólag a szelvény morfológiai, kémiai és fizikai sajátosságai alapján

� Funkciók alapján: a talaj tájban betöltött funkciója alapján

Faktorok

Izogenetikustalajok

Öko-komponensekFunkciókJellemzőkFolyamatok

Izomorftalajok

Izofunkcionálistalajok

Izotopikustalajok

hasonlóság hatékonyságrokonság

térbeliközelség

A talajosztályozás szempontjai

� Faktorok alapján(talajképzőtényezők):

� klíma� topográfia� kor� alapkőzet� vegetáció� emberi hatások

A talajosztályozás szempontjai� folyamatok alapján (példák):

� mállás: a talaj ásványainak kémiai átalakulása, fizikai aprózódása

� agyagosodás: az agyagtartalom növekedése a talaj ásványainak mállása révén

� kilúgzás: mobilis alkotórészek kimosódása a perkolációs vízzel

� sófelhalmozódás: vízoldható sóásványok(CaSO4, NaSO4, NaCl, NaHCO3) felhalmozódása

� glejesedés: redukált vasvegyületek (Fe2+) felhalmozódása

� humuszképződés etc.

A talajosztályozás szempontjai� ismérvek alapján (példák):

� szín: Munsell-skálán, vagy relatív: szintek egymáshoz képest

� szerkezet: morzsás, rögös, prizmás, kötött v. laza szerkezet nélküli etc.

� kationcserélő képesség � bázistelítettség� pH � vízáteresztő képesség etc.� szervesanyag-tartalom

A talajosztályozás szempontjai

� funkciók alapján:

� pufferkapacitás� terhelhetőség� terméshozam� használat módja� ökotópképző funkció

� Izogenetikus talajok: (folyamatok, faktorok egyformák, kialakulásuk módja azonos)

� Izomorf talajok: (ismérvek ugyanazok, egyforma kinézetű talajok)

� Izofunkcionális talajok (ökológiai, gazdasági használat, funkciók ugyanazok)

� Izotopikus talajok (egy helyen fordulnak elő)

Ideális talajrendszertan:

� Izomorf� Izogenetikus� Izofunkcionális� Izotopikus

talajokat sorol egy taxonba*

*taxon = (gr.) a rendszerezés tetszőleges hierarchiaszinten állóegysége

Hierarchikus szintek

A

a b

3 41 2

talajszelvény talajszelvény

•4 hierarchikus szint, az egyes szintek agglomeratívankapcsolódnak magasabbrendű egységekké: pl. USDA rsz.

•Pl. a FAO osztályozásban nem minden esetben kapcsolódnak a taxonok magasabbrendű egységekké

Genetikai osztályozás hátrányai

Izogenetikus?+

Izomorf? -

Izofunkcionális? -

Három hazai réti talaj szelvény: csak a genetikai folyamatok azonosak,nehézfelismerhetőség

Genetikai osztályozás hátrányaiIzogenetikus?+

Izomorf? -

Izofunkcionális?+

Két hazai csernozjom talaj szelvény: csak a genetikai folyamatok azonosak,

Az izogenetikusan homogén csoportot alkotó hazai talajtípusok az izogenetikus és izomorf bélyegek alapján történőosztályozásban (pl. FAO eltérőcsoportokba tartozhatnak)

Az osztályozás alapja:

� szelvény megjelenése alapján („szelvényszekvencia”) (általában)

� klimatikus osztályozás (Dokucsajev)� morfológiai osztályozás (USDA)� genetikus talajosztályozás (magyar)� morfogenetikus osztályozás (FAO)(Schroeder 1983)� diagnosztikai szintek (morfológiailag hasonló – izomorf,

azonos folyamat eredményeként jött létre -izogenetikus)� numerikus talajosztályozás

’When is a diagnostic horizon diagnostic? – only when it

suits the whims of the classifiers.’

FitzPatrick, E. A. 1983.

Néhány talajosztályozási rendszer:

� Nemzetközileg is használt rendszerek: � USDA (USA), � WRB (FAO) World Reference Base for Soil

Resources

� Nemzeti rendszerek: � orosz, � német, � francia, � kanadai, � brit, � ausztrál,� magyar

USDA rsz. (USA)� következetes, egyértelmű, tartalmazza a talajok

egyértelmű meghatározásához szükséges összes irányelvet, minden talaj besorolható

� „Keys to Soil Taxonomy, ninth edition 2003.” (UnitedStates Department of Agriculture)

332 oldal határozó + 1 oldal hibaigazítóhasználja a diagnosztikai szinteket, de azok elnevezése és jelölése nem teljesen egyezik meg a FAO rendszerével

hátránya: kissé bonyolult, sok laboradat szükséges

USDA (USA)� 6 hierarchikus szint

� order - rend� suborder - alrend� great group - főcsoport� subgroup - alcsoport� family - család� series - sorozat

Internetről térítésmentesen letölthető határozókulcs

USDA nevezéktan: mozaikszavak

� order - rend - szó vége� suborder - alrend - szó közepe� great group - főcsoport - szó eleje

� pl. Gloss – aqu – alf� Hapl – ud – alf� Natr – ust – alf� Sulf – aqu - ept

USDA nevezéktan: mozaikszavak

� Végződés:Soil order rövidítése

WRB (régen FAO) � Az USDA rendszer (8th edition-ból) több

elemét átvéve, ahhoz egyre hasonlóbbá válik, de nem olyan erősen hierarchikus, hagyományos elnevezéseket megőrzi

� 3 hierachiaszint: � major soil groups (28)� soil units (153)� soil subuinits

� Az összes talajtípus meghatározására alkalmas� http://www.fao.org/ag/agl/agll/key2soil.stm

WRB talajosztályozás� Feltalaj:

� szerves talajszintek: „H”, „L”, „O”, � ásványi „A”� antropogén ráhordás „Y”

� Altalaj:� kilúgzási „E”, � felhalmozódási „B”� átmeneti „AC”, „AG”, „BC”

� Talajképző kőzet:� laza, mállott alapkőzet „C”� alapkőzet állandó vízhatás alatt „G”� kemény, nem mállott kőzet „R”� a talajképződéstől nem érintett, a szubsztráttól eltérő

kemizmusú alapkőzet „D”

A master szint jele mellett alsó indexben használatos jelölések (WRB):

� k: „calcic” CaCO3 felhalmozódás� w: „cambic” gyengén fejlett szint� z: „salic” sófelhalmozódás� t: „argillic” agyagfelhalmozódás� h: felszántatlan, bolygatatlan humuszos szint� n: „natric” agyag és Na+-felhalmozódás� g: glej szint, váltakozó oxidáció és redukció� p: szántott szint� r: glejes talajszint redukált része� s: szeszkvioxid-akkumulációs szint� o: glejes talajok oxidált szintje

(a „master” szint jele előtt szerepel alsó indexben: geogén

a „master” szint jele után: pedogén)

WRB diagnosztikai talajszintek� Szerves feltalaj (epipedon, topsoil) szintek:

� Histic (H) szint: 20-40 cm vastag, szerves talajszint, térfogattömege < 1 tonna/m3, szervesanyag-tartalom>20%, állandó vízhatás alatt, tőzeg, kotu

� L szint: bomlatlan szervesanyag szint (lombavar)

� O szint: félig bomlott szerves anyag szint

WRB diagnosztikai talajszintek

� Ásványi feltalajszintek� Mollic A szint: alapkőzettől és a szelvény

vastagságától függően legalább 10-18 cm vastag, legalább 1%-os szervesanyag-tartalmúszint, bázistelítettsége >50%

� Umbric A szint: szerkezetes sötét, humuszos felszíni szint, bázistelítettsége<50%

� Ochric A szint: szerves talajszint, vízhatástól legalább az év egy részében mentes, nem elégíti ki sem az umbric, sem a mollic szint kritériumait

WRB diagnosztikai talajszintek� Altalaj szintek

� Albic E szint: kilúgzási, világos szint, telítetlen, csökkent agyag és humusztartalom

� Ferralic B szint: agyag és szeszkvioxid felhalmozódási szint

� Natric B szint: agyagfelhalmozódási szint, jelentős (jelentős (>15%) Na+-adszorpcióval)

� Argic B szint: agyagfelhalmozódási szint

� Cambic B szint: fejletlen felhalmozódási szint, amely a talajfejlődés kezdeti fázisában jellemző

WRB major soil groups� (Néhány a 28-ból)

� Arenosols: homokon képződött, durva textúrájú, fejletlen talajok (humuszos homok, futóhomok váztalaj, kovárványos BET)

� Vertisols: nagy agyagtartalmú (>30%) nedvesen duzzadó, szárazon repedező kötött talajok (réti talajaink egy része)

� Gleysols: tartós vízhatás jeleit már a felső 50 cm-s rétegben mutató talajok (nem agyagon kialakult réti talajaink)

FAO major soil groups� Chernozems: vastag mollic szinttel

rendelkező, a felső 125 cm-n belül kalcium-karbonát akkumulációs szinttel rendelkező talajok (karbonátos csernozjom talajaink)

� Phaeozems: vastag mollic szinttel rendelkező, de szénsavas mész felhalmozódás nélküli talajok (kilúgzottcsernozjom talajaink)

� Planosols: pBET� Luvisols: aBET

Nemzeti talajosztályozási rendszerek: orosz - szovjet

� Dokucsajev (Rozov-Ivanova 1968): 10 hierarchikus szint� class – osztály� subclass – alosztály� ranges – sorozat� type – típus� subtype – altípus� genus – nemzettség� species – faj� varietas – változat� categories – kategória� phase - fok

Nemzeti talajosztályozási rendszerek: orosz - szovjet

� Faktor-rendszer, No. 1. faktor: klíma� zonális: a klímazónára jellemző, alapkőzettől

nagymértékben független jól fejlett talajok, amelyeket a klíma és a vegetáció jellegzetességei nagyban meghatároznak (pl. erdőtalajok, csernozjomok)

� azonális: fejletlen talajok, klímazónától függetlenek, a talajképző kőzet meghatározó, (pl. láptalajok, öntéstalajok, kőzethatású talajok)

� intrazonális: fejlett talajok, amelyek eltérnek a klímazóna tipikus talajaitól (pl. vízhatású, vagy sós talajok)

Nemzeti talajosztályozási rendszerek: francia

(Aubert, Duchaufour 1956, 1967): 4 hierarchia szint:� class - osztály� subclass - alosztály� group - csoport� subgroup - alcsoport

� a talajszelvény fejlettsége a fő osztályozási elv, emellett magas szinten van tekintettel a hidrológiai sajátosságokra, a humuszformákra és a szerkezetre.

Nemzeti talajosztályozási rendszerek: brit

(Avery 1973): 4 hierarchikus szint� major group - főcsoport� group - csoport� subgroup - alcsoport� series - sorozat

� merev hierarchikus rsz., hosszan definiált, de egyszerű terepi megfigyelések és mérések alapján elkülöníthető típusok

Nemzeti talajosztályozási rendszerek: ausztrál

(Northcote 1971): 7 hierarchikus szint

� division - osztag� subdivision - alosztag� section - részleg� subsection - alrészleg� class - osztály� subclass - alosztály� principal profile form - fő szelvényforma

Nemzeti talajosztályozási rendszerek: kanadai

� 6 hierarchikus szint� order - rend� great group - főcsoport� subgroup - alcsoport� family - család� series - sorozat� type - típus

Nemzeti talajosztályozási rendszerek: magyar

� Genetikai talajosztályozás

� Klimatikus meghatározottság nagy szerepet kap (Dokucsajev)

� 4 hierarchikus szint� főtípus (9)� típus (38)� altípus (~90)� változat

Nemzeti talajosztályozási rendszerek: magyar

„Soil classification of Hungary is one of the last

„old-fashioned” in Europe, it does not use the

concept of diagnostic horizons …”

Nemzeti talajosztályozási rendszerek: magyar

„The idea of „genetic” classification generally means that

no strict criteria are worked out for distinguishing soil

taxa, and the borders between different soil depends only

on the subjective opinion of a researcher…”

Krasilnikov (1999): Soil Terminology

and Correlation

Nemzeti talajosztályozási rendszerek: magyar

� Legnagyobb hátránya a talajok nem egyértelmű definiálhatósága mellett, hogy legfőbb osztályozási elve olyan jellemző (képződés – genetika), ami közvetlenül nem tanulmányozható.

WRB

� Az utóbbi időkben a hazai talajtanban történt kísérletek, egyes talajtípusok meghatározási kritériumainak pontosítására, arra utalnak, hogy a hazai talajrendszertan a WRB rendszer irányába fog fejlődni

� WRB= nemzetközileg is általánosan használt és elismert rendszerezés