A szikes talajok

osztályozása

2014

Cél

Megismerkedni a szikes talajok osztályozásának főbb vonatkozásaival.

A hazai szikosztályozási rendszerek, és használatuk ismertetése.

Hogyan nevezik a szikes talajféleségeket a nemzetközi

szakirodalomban.

Vázlat

Mivel a szikesedés numerikusan jól jellemezhető a szikesek

osztályozásában lehet egyszerű praktikus, és talajfejlődési rendszer is.

Nemzetközi rendszerek

Külföldi rendszerek

Hazai rendszerek

Szikes talajok esetén speciális vonások: a

legfontosabb, élettanilag is számszerűsíthető

hatású talajtulajdonságok miatt a

hagyományos genetikus szemlélettől eltérő

praktikus osztályokat lehet kialakítani

amelyek a talajok hasznosításában

közvetlenül alkalmazhatók.

A morfológiai-analitikai kémiai szemlélet

összecseng a szolonyeceknél, a

szoloncsákoknák nemzetközileg igen

különbözik.

Ugyanakkor ezek a tulajdonságok időben

változnak és emiatt a talaj besorolása

évszak-függő lehet.

A kolloidok felületén adszorbeált, kicserélhető Na (Naex) (Seelig, 2000)

Ca++

Na+

Ca++

Na+

) Ha a kicserélhető Na (kis vegyérték, nagy hidrátburok) >15% akkor

az agyagok diszpergálódnak, a talajszerkezet rossz

) Amikor Ca megfelelő arányban

helyettesíti a Na-ot az agyag kicsapódik

) Stabil aggregátumok képződnek,

a talajszerkezet jó

A kicserélhető Na % határértékei

< 5% nem szikesedő, 5-15% gyengén szolonyeces, 15-25% erősen szolonyeces, > 25%

szolonyec talaj

5

kic

seré

lhet

ő N

a% v

agy

SA

R =

CN

a/√

(CC

a+C

Mg)/

2 (

C -

mek

v/l

)

átfolyó oldat koncentrációja (mekv/l) 0 20

0 4

0

Összefüggés a talaj nátriumossága és áteresztőképessége között

Megoldás: Ca ionokkal kicserélni a Na ionokat

Dispersion of soil particles can have very

severe consequences (Arany, 1956)

7

A növény vízellátását

korlátozó talajtani tényezők

nagy agyagtartalmú

talajokban

VÁRALLYAY, 2000

USA-ban lingua franca, emellett az eredeti

series elnevezéseket használják.

VERTISOL:

kereszteződő csúszási tükrök, vagy

ékalakú aggregátumok

& >= 30% agyag & repedések

MOLLISOL:

Mollic epipedon

Vagy

Mollic-nak túlságosan vékony szint alatt

albic és egyéb mollic-szerű B szint &

S érték>=50%

ALFISOL

Argillic, kandic (kis T) vagy natric szint

Vagy

Agyaghártyás fragipan

INCEPTISOL

… és többek között

ESP > 15 & a talajvíz 1 m-en belül van

SOIL TAXONOMY

WRB=World Reference Base for Soil Resources, 2006

Solonetz=has a natric horizon starting within 100 cm of

the soil surface

DEFINITION OF NATRIC HORIZON

-clay illuviation

-columnar/prismatic structure

-ESP (Exchangeable Sodium Percent) > 15

Solonchak= has salic horizon starting within 50 cm of the

soil surface; and 2. no thionic horizon starting within 50 cm of the soil surface.

DEFINITION OF SALIC PROPERTIES

-ECe>15 dS/m

or if pH > 8.5 ECe>4 Not for field soil mapping

Natric horizon

1. has a texture of loamy sand or finer and 8 percent or more clay in the fine earth fraction; and

2. one or both of the following:

a. has, if an overlying coarser textured horizon is present that is not ploughed and not separated from the natric horizon by a

lithological discontinuity, more clay than this overlying horizon such that:

i. if the overlying horizon has less than 15 percent clay in the fine earth fraction, the natric horizon must contain at least 3 percent more

clay; or

ii. if the overlying horizon has 15 percent or more and less than 40 percent clay in the fine earth fraction, the ratio of clay in the natric

horizon to that of the overlying horizon must be 1.2 or more; or

iii. if the overlying horizon has 40 percent or more clay in the fine earth fraction, the natric horizon must contain at least 8 percent

more clay; or

b. has evidence of clay illuviation in one or more of the following forms:

i. oriented clay bridging the sand grains; or

ii. clay films lining pores; or

iii. clay films on both vertical and horizontal surfaces of soil aggregates; or

iv. in thin sections, oriented clay bodies that constitute 1 percent or more of

the section; or

v. a COLE of 0.04 or higher, and a ratio of fine clay1 to total clay in the natric horizon greater by 1.2 times or more than the ratio in the

overlying coarser textured horizon; and

3. has, if an overlying coarser textured horizon is present that is not ploughed and not separated from the natric horizon by a

lithological discontinuity, an increase in clay content within a vertical distance of 30 cm; and

4. has one or more of the following:

a. a columnar or prismatic structure in some part of the horizon; or

b. a blocky structure with tongues of an overlying coarser textured horizon in which there are uncoated silt or sand grains, extending

2.5 cm or more into the natric horizon; or

c. a massive appearance; and

5. has an exchangeable Na percentage (ESP2) of 15 or more within the upper 40 cm, or more exchangeable Mg plus Na than Ca plus

exchange acidity (at pH 8.2) within the same depth if the saturation with exchangeable Na is 15 percent or more in some subhorizon

within 200 cm of the soil surface; and

6. has a thickness of one-tenth or more of the sum of the thicknesses of all overlying horizons, if present, and one of the following:

a. 7.5 cm or more, if it is not entirely composed of lamellae (that are 0.5 cm or more thick) and the texture is finer than loamy sand; or

b. 15 cm or more (combined thickness, if composed entirely of lamellae that are 0.5 cm or more thick).

Salic horizon has:

1. averaged over its depth an electrical conductivity of the saturation

extract (ECe)

of 15 dS m-1 or more at 25 °C at some time of the year, or an ECe of 8

dS m-1 or

more at 25 °C if the pH (H2O) of the saturation extract is 8.5 or more;

and

2. averaged over its depth a product of thickness (in centimetres) and

ECe (in dS m-

1) of 450 or more; and

3. a thickness of 15 cm or more.

WRB, 2006 QUALIFIERS

Reference Soil Groups (RSGs)

SOLONCHAKS

PREFIX QUALIFIERS Petrosalic, Hypersalic, Puffic, Folic, Histic,

Technic, Vertic, Gleyic, Stagnic, Mollic, Gypsic, Duric, Calcic, Haplic

SUFFIX QUALIFIERS Sodic, Aceric, Chloridic, Sulphatic, Carbonatic,

Gelic, Oxyaquic, Takyric, Yermic, Aridic, Arenic, Siltic, Clayic, Drainic,

Novic

SOLONETZ

PREFIX QUALIFIERS Technic, Vertic, Gleyic, Salic, Stagnic, Mollic,

Gypsic, Duric, Petrocalcic, Calcic, Haplic

SUFFIX QUALIFIERS Glossalbic, Albic, Abruptic, Colluvic, Ruptic,

Magnesic, Humic, Oxyaquic, Takyric, Yermic, Aridic, Arenic, Siltic, Clayic,

Novic

PLUS in other RSG-s in which Sodic Salic qualifiers are used

Praktikus osztályozások

‘Sigmond, 1927 SZIKES OSZTÁLYAI I-IV.

Osztály Só %(sa) Szóda %(so)

I < 0.1 0.-0.05

II 0.1-0.25 0.05-0.1

III 0.25-0.5 0.1-0.2

IV >0.5 >0.2

A két alkotó kombinációjával áll elő (_sa és_so)

I = Isa/Iso

IIa= IIsa/Iso or Isa/Iiso, IIb=IIsa/IIso or IIIsa/Iso

IIIa=IIIsa/IIIso or IIsa/IIIso, IIIb=IIIsa/IIIso or IVsa/Iiso

IVa=IVsa/IIIso or IIIsa/IVso, IVb=IVsa/IVso

8

8.5

9

9.5

0 0.05 0.1 0.15 0.2 0.25

Na2CO3 %

pH

_H

2O

A ‘Sigmond által megadott 0,1 %-os szódatartalom

határérték megegyezik a pH 8,5-ös határértékkel

‘Sigmond

nem

zetk

özi

Hayward and Wadleigh, 1949

Talajféleség ECe ESP pH

--------------------------------------------------------------------------------------

Nem szikes <4mS/cm <15 <8.5

Non saline

Nátriumos <4mS/cm >15 >8.5

Alkali(=sodic)

Sós nátriumos >4mS/cm >15 <8.5

Alkali(=sodic) saline

Sós >4mS/cm <15 <8.5

Saline

FŐTÍPUS TÍPUS ALTÍPUS

V. Szikes talajok

22. Szoloncsák talajok ... (kékes)szürke, vályog, karbonátos, fenolftaleinnel vörös, hidromorf

22/1 Karbonátos (karbonát + hidrokarbonát>20%)

22/2 Karbonátos-szulfátos (szulfát>50%)

22/3 Karbonátos-kloridos (klorid>30%)

23. Szoloncsák-szolonyec talajok ...mint a 22., de lehet kilúgzott A és gyengén oszlopos B1

23/1 Karbonátos (karbonát + hidrokarbonát>20%)

23/2 Karbonátos-szulfátos (szulfát>50%)

23/3 Karbonátos-kloridos (klorid>30%)

24. Réti szolonyec talajok ...kilúgzott, esetleg szologyos A, B1 és B2, innentől hidromorf

24/1 Kérges (A<7cm)

24/2 Közepes (7<A<15 {ůtmutató:20} cm)

24/3 Mély (A>15 {20} cm)

25. Sztyeppesedő réti szolonyec talajok ... vastag A szint

25/1 Közepes (A<20 {25} cm)

25/2 Mély (A>20 {25} cm)

Szabolcsnál:-szoloncsákosodás

-anionok

-karbonátok eloszlása

-szologyosodás

26. Szology talajok ...Szürke porszerű szology réteg az A-ban, CaCO3 csak a B2-tol

27. Másodlagosan elszikesedett talajok ...bármely réti, öntés, csernozjom talajon lehet.

Sötétebb szín, tömődöttebb szint, prizmás szerkezet

27/1 Szoloncsákos (só%>0,1% {0,15})

27/2 Szolonyeces (kicsNa/S% >20 {5})

A szikes talajokra jellemző folyamatok

Sófelhalmozódás

Semleges vagy lúgosan hidrolizáló sók. Karbonát és hidrogénkarbonát

esetén a CaCO3 kicsapódás miatt a Na gyorsan uralkodóvá válik.

Na megkötés és oszlopos szint kialakulása

A Na hatására fokozott duzzadás/zsugorodás lép fel.

Kilúgzás A szolonyecek esetén előfordul. Agyagbemosódás is jellemző, a

szerkezeti elemek felületén agyaghártya, és a Na humát miatt fekete

bevonat. Eredménye a texturdifferenciálódás. Előrehaladott állapotban

jelentkezik a szologyosodás, a szemcsék szétesése vázrészre és

lehúzódó kolloidokra.

Humuszképződés A humusz a Na miatt mozgékony, a tócsákban Na humát. A

humuszosodás előrehaladott fokozata a sztyeppesedés ami a szerkezet

megjavulását okozza.

SZO-

LON-

CSÁK

SZOLON-

CSÁK-

SZOLO-

NYEC

RÉTI

SZOLO

-NYEC

SZTYEPPE-

SEDŐ

RÉTI

SZOLO-

NYEC

MÁSOD

LAGOS

SZIKES

SÓFELHALMOZÓDÁS

AZ A-SZINTBEN

JEL-

LEMZŐ

KÍSÉRŐ

-

-

KÍSÉRŐ

SÓFELHALMOZÓDÁS

A B-SZINTBEN

ALAP

ALAP

ALAP

ALAP JEL-

LEMZŐ

OSZLOPOS SZINT

KIALAKULÁSA

-

JEL-

LEMZŐ

JEL-

LEM-

ZŐ

ALAP

-

HUMUSZOSODÁS

KÍSÉ-

RŐ

KÍSÉRŐ

ALAP

ALAP

ALAP

A FELTALAJ

SZERKEZETÉNEK

JAVULÁSA

-

-

-

JELLEM-

ZŐ -

KILUGZÁS

-

-

KÍSÉ-

RŐ

ALAP

-

SZIKES TALAJOKAT

LÉTREHOZÓ

FOLYAMATOK (Filep)

Szoloncsák talaj (sós talaj,

szerkezetnélküli szikes talaj)

FOLYAMATOK

ALAP: sófelhalmozódás B-ben

JELLEMZŐ: sófelhalmozódás A-ban

KÍSÉRŐ: humuszosodás

Tvízszint < 1m

Nagy sótartalom, sókivirágzások,

monoton szelvény, erős

hidromorf bélyegek.

Alap

Szoloncsák-szolonyec,

karbonátos (sós-alkáli talaj)

FOLYAMATOK

ALAP: sófelhalmozódás B-ben

JELLEMZŐ: oszlopos szint

kialakulása

KÍSÉRŐ: humuszosodás,

sófelhalmozódás A-ban

Tvízszint 1-1,5 m

Sós talaj, oszlopos B szinttel.

Apaj

Réti szolonyec (szerkezetes

szikes talaj, kilúgzott szikes

talaj, alkáli talaj)

FOLYAMATOK

ALAP: sófelhalmozódás B-ben,

humuszosodás

JELLEMZŐ: oszlopos szint

kialakulása

KÍSÉRŐ: kilugzás, szologyosodás

Tvízszint 1,5-3 m

Kifejezett kilúgzási A (E)

szint, alatta oszlopos B1 szint.

A sófelhalmozódás maximuma

a B2-ben.

Kialakulásukhoz kis sócc,

periódikus oldatmozgás,

kolloidok kellenek. Hbágy

China

Sztyeppesedő réti szolonyec

FOLYAMATOK

ALAP: sófelhalmozódás B-ben, oszlopos

szint kialakulása, humuszosodás, kilugzás

JELLEMZŐ: feltalaj szerkezetének

javulása=sztyeppesedés

Tvízszint >3 m

Erős kilugzás, barna szín, morzsás

szerkezet.

Fotó: Dr László Péter

Másodlagosan elszikesedett talaj

FOLYAMATOK

ALAP: humuszosodás, kilugzás

JELLEMZŐ: oszlopos szint kialakulása,

sófelhalmozódás B-ben

JELLEMZŐ: sófelhalmozódás A-ben

Tvízszint < 2 m

-túlöntözés miatt a tvízszint

emelkedik, és/vagy

-nagy sótartalmú vízzel (talajvíz!)

öntöznek

TALAJJAVÍTÁSI CSOPORTOK

Genetikai 'Sigmond Talajjavítási Eljárás

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Mély szty.r.sz degradált mésztelen meszezés

v. savanyú gyeng. sav.

Mély-köz. szty.r.sz kilúgzott mésztelen meszes altalaj-terítés

semleges körüli

Köz. szty.r.sz kilúgzott & mésztelen gy. lúgos mész+gipsz

köz. & kérg. r.sz regradált v. gipszes meszes altalaj-terítés

Köz. & kérg. r.sz sós szikes lúgos v. meszes szódás lignitpor, CaCl2,

H2SO4, HCl

szódás sz.

Szoloncsák sz. sós szikes meszes-szódás lignitpor, CaCl2,H2SO4, HCl

‘Sigmond dinamikai rendszere

2. Főcsoport. Szerves és ásványi eredetű talajok

…

4. Alcsoport. Humo-siallit-talajok

…

12. Talajnem. Nátrium-talajok

1. Főtípus. Alkálisóstalajok

1-7. Altípus anionok szerint

1-3. Változatok domborzat, helyi klíma, hidrográfiai, kőzet és

kifejlettség szerint

2. Főtípus. Sós alkáli talajok

3. Főtípus. Kilúgzott alkálitalajok

1. Altípus. Szolonectalajok

2. Altípus. Szolonecszerű talajok

4. Főtípus. Degradált alkálitalajok

5. Főtípus. Regradált alkálitalajok

1-2. Altípus.

A Kreybig-féle térképsorozaton római számokkal jelölik, pl XII-III-I

'Sigmond, 1923 Jelenlegi

besorolás

alkáli sós talaj szoloncsák

sós alkáli szoloncsák

kilúgzott alkáli szolonyec

degradált alkáli szology

regradált alkáli másodlagos

szikes

A kedvezőtlen adottságú területek lehatárolása 1.

a) Talajadottságokat érintő kritérium: alacsony hozamú, nehezen művelhető

földterületek jelenléte. (Olyan területek, amelyeknek a termőértéke nem éri el az

országos átlag 80%-át. Az MTA 100 pontos termőérték mutatója alapján végzik a

besorolást.)

b) Ökonómiai kritérium: a mezőgazdasági teljesítmény fő mutatói alapján, az átlagosnál

jelentősen alacsonyabb, illetve a természeti környezet alacsony termelékenységéből

adódó termelési szint. (Azok a területek, amelyek bruttó termelési értéke, illetve az

ehhez kapcsolódó bruttó gazdálkodási jövedelme nem éri el az országos átlag 80%-át.)

c) Társadalmi, szociális kritérium: alacsony, illetve fogyatkozó létszámú, túlnyomórészt

mezőgazdasági tevékenységből élő lakosság, amelynek gyorsuló csökkenése

veszélyeztetné a terület életképességét és folyamatos lakottságát. (A népsűrűség az

országos átlag 50%-a alatt van és a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya

meghaladja 8,25%-ot. A két feltételnek egyszerre kell teljesülnie.)

A 19. cikk alapján lehatárolt terület nagysága 395.402 ha.

A támogatás mértéke a 19. cikk szerint lehatárolt fizikai blokkban 85,9 euró/ha.

A 19. cikk alapján ténylegesen támogatott terület nagysága az elmúlt években

100 – 130 ezer hektár között változott.

Három feltétel együttes teljesülésére van szükség.

Forrás: www.mosz.agrar.hu

A kedvezőtlen adottságú területek lehatárolása 2.

A 20. cikk alapján történő lehatároláshoz az alábbi – talajadottságra vonatkozó -

feltételek közül legalább kettőnek teljesülnie kell:

a) a talaj fokozott savanyúsága. (A savanyúság foka (pH) meghaladja

4,5 értéket.)

b) a talaj extrém sótartalmú (szikesség). (Nátrium sók szintje 0,15% felett.)

c) extrém vízgazdálkodási körülmények. (Gyenge vízáteresztő és erős vízvisszatartó

tulajdonságú talajok.)

d) extrém fizikai talajjellemzők. (Sűrű agyag és könnyű homok talajok.)

A 20. cikk alapján lehatárolt terület nagysága 488.156 ha.

A támogatás mértéke a 20. cikk szerint lehatárolt fizikai blokkban 10,94 euró/ha.

A 20. cikk alapján ténylegesen támogatott terület nagysága az elmúlt években

65-75 ezer hektár között változott.

Forrás: www.mosz.agrar.hu

Az Európai Közösség közös agrárpolitikájának

(KAP) reformja következtében a kedvezőtlen

adottságú területek lehatárolásában bevezetésre

került szikesedéssel kapcsolatos „biofizikai

kritériumok”

Forrás: www.mosz.agrar.hu

Szikes talajok országos térképei

Practical biological classification of de Sigmond, 1927

based on samples form 0-30 and 30-120 cm

Salt % Soda %

Class I < 0.1 0.-0.05

Class II 0.1-0.25 0.05-0.1

Class III 0.25-0.5 0.1-0.2

Class IV >0.5 >0.2

~3 mS/cm ~pH8.5

Tóth G, Adhikari K, Várallyay

Gy., Tóth T, Bódis K, Stolbovoy

V. 2008. Updated Map of Salt

Affected Soils int he European

Union. In. Tóth G, Montanarella

L and Rusco E (eds.) 2008.

Threats to Soil Quality in Europe

EUR 23438 EN 151 pp

Luxembourg: Office for Official

Publications of the European

Communities; 65-77.

Készült Szabolcs István 1974-es

térképe alapján

Magyarország szikes talajainak kategóriái a Nagyalföld területén

Szabolcs (1974) alapján

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Talajtípus Terület A foltok száma Átlagos foltméret

neve a térképen

Szórás

(A típus száma) km2 % % km

2 km

2

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Sodic solonchak(No 2) 200.9 0.4 17 4.0 11.8 8.7

Sodic solonchak-solonetz(No 3) 1135.5 2.5 51 11.9 22.3 56.0

Calcareous meadow solonetz(No 4) 61.7 0.1 7 1.6 8.8 3.7

Calcareous solonetzic 462.4 1.0 19 4.4 24.3 26.2

meadow soil (No 6)

Meadow solonetz(No 7) 3451.7 7.5 71 16.6 48.6 27.4

Meadow solonetz turning 2503.5 5.4 67 15.6 37.4 63.2

into steppe formation(No 8)

Solonetzic meadow soil(No 9) 1585.5 3.4 57 13.3 27.8 86.0

Chernozem and meadow 3552.4 7.7 45 10.5 78.9 36.1

chernozem salty in deeper layers(No 10)

Potential salt- 16827.6 36.6 83 19.3 202.7 63.2

affected soils(No 11)

Non salt-affected soils(No 12) 16185.9 35.2 12 2.8 1348.8 2744.7

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Összesen 45967.1 100.0 429 100.0

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

25 0 25 50 Kilometerskm

1.1

1.3

1.2

1.8

1.13

1.12

1.6

1.6

1.10

1.111.7

1.9

0 - 1011 - 2021 - 3031 - 4142 - 5152 - 6162 - 7172 - 82

A szikesek kistájon belüli

területi részaránya [%]

1.12

1.12.23

Középtáj

Kistáj

1.1.12

1.1.

11

1.1.21

1.9.12

1.9.11

1.9.21 1.9.22

1.9.31

1.9.32

1.9.

33

1.7.31

1.7.11

1.7.12

1.7.211.7.13

1.11.11

1.11.12

1.10.11

1.10

.21

1.10.14

1.10.12

1.10.13

1.6.12

1.6.111.6.13

1.6.14

1.12.12

1.12.11 1.12.21

1.12.23

1.12.131.12

.14

1.7.22

1.7.141.7.15

1.7.23

1.2.11

1.2.12

1.2.161.2.13

1.2.14

1.2.15 1.8.12

1.8.11

1.13.23

1.13.22

1.13.21

1.13.12

1.13.111.3.11

1.3.12

1.1.22

1.1.23

1.1.24

1.1.25

1.1.26

1.12.22

Egységes Országos Vetület

A hazai szikesek elterjedése Magyarország tájainak felosztása alapján

[Magyarország tájainak rendszertani felosztása]

1. Alföld

1.1.1. Dunamenti síkság KNP 1979-1980 TAKI jelentés Függelék p15

1.1.2. Dunamenti síkság KNP 1979-1980 TAKI jelentés Függelék p32

1.1.3. Dunamenti síkság

1.1.24. Tolnai Sárköz Várallyay-Szabolcs A és T Vol 15 p13

1.2. Duna-Tisza közi síkvidék Szabolcs-Jassó A és T Vol 10 p189

1.3. Bácskai síkvidék

1.4.1. Mezőföld Várallyay-Szabolcs A és T Vol 15 p12

1.4.2.

1.5. Drávamenti síkság

1.6. Felső-Tiszavidék *Tiszabercel*

1.7. Közép-Tiszavidék Excursions A és T Vol 14 Suppl. p440

1.8. Alsó-Tiszavidék Szabolcs-Jassó A és T Vol 10 p184

1.9. Észak-alföldi hordalékkúp-síkság "J-37" TAKI könyvtár Szakvélemény, p6

1.10. Nyírség Szabolcs A és T Vol 16 p296

1.11. Hajdúság

1.12. Berettyó-Körösvidék Szabolcs A és T Vol 13 p177

1.13. Körös-Maros köze Ĺbrahám A és T Vol 16 p542

2. Kisalföld

2.1.1. Győri-medence

2.1.2. Győri-medence Szabolcs és Ĺbrahám A és T Vol 16 p100

2.2. Marcal-medence pld Répcelak

2.3. Komárom-esztergomi síkság pld. Tát

3.2. Répcesík Várallyay A és T Vol 13 p11

Középtáj Helység só% kicsNa% pH FizFé CaCO3% Avast sómax tvízmély talajtip

A B A B A B A B A B cm cm cm

1.1.1. Apaj KNP31 .44 .30 74 37 9.5 10 hv v 14 30 3 1.5 135 szódás szk

1.1.2. Solt KNP67 .3 .2 40 34 8.9 9.7 v v 24 31 3 1.5 88 szk-os l

1.1.24. Szekszárd1 .12 .65 16 57 8.8 9.4 hv v 1.1.3.

1.2. Cegléd 16 .45 .7 23 43 7.8 8 v v 3 2.5 2.5 14 - kszc

1.3.

1.4.1. Nagyhörcsök66 .12 .20 4.6 16 8.5 8.4 v v 16 24 10 45 - köszc

12 7.5

3 25 270 kszc

1.5.

1.6.

1.7. Hortobágy P2 .08 1 60 75 6.3 8.7 hv av 0 1 3 34 230 kszc

1.8. Dorozsma5 .21 .23 49 52 7.4 7.8 ah ah 18 29 13 80 92 szk

1.9. Szentistván1 .02 .2 18 25 5.1 6.5 hv av 0 0 5 45 255 kszc

1.10. ůjfehértó1 .19 .9 40 24 8.9 9.5 hv v 14 28 2 45 50 szk

1.12. Konyár3 .37 .14 18 55 7.8 8 h av 0 3 2.5 - kszc

1.13. Csanádpalota9 .18 .23 4.5 25 7.5 9 v a .5 20 2 50 - kszc

2.1.1.

2.1.2. Lászlómajor1 .48 .25 84 65 8.2 8.4 h h 31 36 6 5 85 szk

2.2.

2.3.

3.2. Iván .18 .45 60 64 10 9.8 v v 7.5 4.4 2 35 - kszc

A és B: fizikai féleség, összes só, pH, mészállapot; A szint vastagság, sómaximum helye, talajvízszint mélysége, kicsNa%, talajtípus

FizFél:hv=homokos vályog, v=vályog, a=agyag, av=agyagos vályog Talajtípus: szk=szoloncsák, szc= réti szolonyec, k=kérges, kö=közepes,

l=láptalaj

Az egyes régiók összevonása

KISTÁJ Herke et al. Treitz 'Sigmond

1.1. 1 1 1

1.2. 2 2 2

1.2.1.6. 2 2 14 Kiskunfélegyháza vidéke

1.3. 3 3 3

1.4. 4 4 4

1.5. 5 5 5

1.6. 6 6 6

1.7. 7 7 7

1.7.3.1. 7 15 7 Hortobágy

1.8. 8 8 8

1.9. 9 9 9

1.10. 10 10 10

1.11. 11 11 11

1.12. 12 12 12

1.13.1. 13 13 13 Békéscsanádi löszhát

1.13.2. 14 14 13

Mindenegyes síkvidéki középtájban előfordul szikes talaj.

Részletes listát ad azokról az alföldi településekről amelyekben szikes talajok fordulnak elő Treitz

Péter: CSM pp. 204-206.