TDK-dolgozat

Készítette: Rádi Enikő

MSc.

2011.

Nemzetközi tőkeáramlás elméletben és gyakorlatban

International capital flow in theory and practice

Kézirat lezárása: ………………………..

Rádi Enikő

Nemzetközi tőkeáramlás elméletben és gyakorlatban

International capital flows in theory and practice

Munkámban a külföldi működőtőke beáramlás témakörét veszem górcső alá. A

dolgozatom arra a kérdésre keresi a választ, hogy a nemzetközi tőkeáramlásról alkotott

elméletek megállják-e a helyüket a gyakorlatban is. Tehát munkám célja, hogy

összehasonlítsam a nemzetközi működőtőke-áramlás elméleti és gyakorlati oldalát. Az

elméletek tesztelését egy konkrét esetben, a német vállalatok magyarországi

beruházásinak viszonylatában vizsgáltam. Munkám során ennek vizsgálata céljából az

érintett területen irodalomkutatást végzek, valamint statisztikai adatokkal vetem össze az

elméletet.

Dolgozatom első felében a külföldi működőtőke okaival kapcsolatos főbb elméleteket

foglalom össze, a témával foglalkozó kutatók vizsgálatai alapján. Ezzel akarom ütköztetni

saját megfigyeléseimet.

A következőkben a magyar befektetés-ösztönzésről írok, hogyan alakult a befektetési

környezet az elmúlt két évtizedben.

A következő fejezet a hazai német tőkebefektetések alakulásáról szól, ahol bemutatom,

hogy milyen célok vezérelték a német vállalatokat, hogy hazánkba fektessenek be.

Dolgozatom lényegi elemeinek és fő következtetéseinek összefoglalását, hipotéziseim

igazolását, illetőleg elvetését a hatodik rész tartalmazza.

TARTALOMJEGYZÉK

1.  Bevezetés ..................................................................................................................... 1 

2.  A nemzetközi tőkeáramlás elméleti megközelítései .................................................... 2 

2.1.  A nemzetközi tőkeáramlás fogalma, típusai ......................................................... 2 

2.2.  Elméletek a külföldi működőtőke-befektetésekről ............................................... 4 

2.2.1.  Dunning elmélete .............................................................................................. 5 

2.2.2.  Vernon életciklus-hipotézise ............................................................................. 7 

2.2.3.  Ozawa fázis-modellje ........................................................................................ 8 

2.3.  Elméletek rövid összefoglalása ............................................................................. 9 

3.  A magyar befektetés-ösztönzés két évtizede ............................................................. 11 

4.  Magyarország befektetési környezetének alakulása .................................................. 15 

4.1.  A rendszerváltás hatása és a külgazdasági nyitás a ’90-es években ................... 15 

4.2.  Az ezredforduló utáni helyzet elemzése .............................................................. 19 

4.3.  Az EU-csatlakozás hatása a magyar tőkevonzó képességre ............................... 20 

4.4.  A 2008-as válság hatása a nemzetközi működőtőke áramlására ......................... 21 

5.  A külföldi működőtőke befektetés a gyakorlatban .................................................... 23 

5.1.  A német tőke-befektetések terjeszkedésének meghatározó tényezői .................. 23 

5.2.  A külföldi működőtőkéhez fűződő várakozások a 90-es évek elején ................. 24 

5.3.  Egy empirikus vizsgálat tanulságai – a külföldi befektetések indítékai,

motivációi ...................................................................................................................... 24 

5.4.  Német tőkebefektetések bemutatása ................................................................... 27 

6.  Összefoglalás ............................................................................................................. 30 

7.  Irodalomjegyzék ........................................................................................................ 33 

8.  Mellékletek ................................................................................................................ 35 

TÁBLÁZATJEGYZÉK

1. táblázat: Külföldi befektetések Magyarországon (millió euró és %) ............................. 12 

2. táblázat: Magyarországra áramló tőkebefektetések 1989-1992 között

(millió dollár/év) ............................................................................................. 16 

3. táblázat: Ma a legnagyobb német befektetők Magyarországon ..................................... 18 

4. táblázat: Magyarország FDI-mérlegének változása 2006-2008as időszakban (millió

dollár/év) ......................................................................................................... 21 

5. táblázat: A vizsgált külföldi beruházások átlagos motivációi a magyarországi

megtelepedést illetően (a beérkezett válaszok módusza) ................................ 26 

ÁBRAJEGYZÉK

1. ábra: A magyar privatizációs bevételek alakulása 1990-2000 között ............................ 17 

2. ábra: Az FDI-beáramlás Magyarországra 1990-2003 között ......................................... 20 

3. ábra: Német tőkebefektetések állománya Magyarországon (millió euró/év) ................ 28 

4. ábra: Német tőkebefektetések Magyarországon gazdasági ágazatok szerint ................ 28 

1

1. BEVEZETÉS

A téma kiválasztása nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szak hallgatóként nem volt

nehéz, hiszen a külkereskedelem és annak gazdasági hatásai iránt érdeklődöm leginkább.

A működőtőke nemzetközi áramlásának vizsgálatára azért esett a választásom, mert az

elmúlt 100 év során a külkereskedelemmel szemben a nemzetközi tőkeáramlás egyre

nagyobb súlyt kapott, ezért ennek tanulmányozásába kezdtem.

A kelet-közép-európai térség, így Magyarország is a II. világháború után a keleti szovjet

nyomás hatására a tervgazdaság modelljére és a részleges autarkiára váltott. Ez a

folyamat rányomta bélyegét a tőkeáramlás fejlődésére, a működőtőke-áramlás jelentős

felgyorsulása az elmúlt évtizedek a világgazdaság egyik legfontosabb jellemzőjévé vált.

Az 1989-es rendszerváltás hatására indult meg a nagyarányú fejlődés, amely 20 év

távlatából már jelentős hatásokat mutat és mélyreható elemzésre ad lehetőséget.

Munkámban az imént felsorolt események hatására kialakuló külföldi működőtőke

beáramlás témakörét veszem górcső alá. A dolgozatom arra a kérdésre keresi a választ,

hogy a nemzetközi tőkeáramlásról alkotott elméletek megállják-e a helyüket a

gyakorlatban is. Tehát munkám célja, hogy összehasonlítsam a nemzetközi működőtőke-

áramlás elméleti és gyakorlati oldalát. Az elméletek tesztelését egy konkrét esetben, a

német vállalatok magyarországi beruházásinak viszonylatában vizsgáltam. Munkám során

ennek vizsgálata céljából az érintett területen irodalomkutatást végzek, valamint

statisztikai adatokkal vetem össze az elméletet.

Dolgozatom első felében a külföldi működőtőke okaival kapcsolatos főbb elméleteket

foglalom össze, a témával foglalkozó kutatók vizsgálatai alapján. Ezzel akarom ütköztetni

saját megfigyeléseimet.

A következőkben a magyar befektetés-ösztönzésről írok, hogyan alakult a befektetési

környezet az elmúlt két évtizedben.

A következő fejezet a hazai német tőkebefektetések alakulásáról szól, ahol bemutatom,

hogy milyen célok vezérelték a német vállalatokat, hogy hazánkba fektessenek be.

Dolgozatom lényegi elemeinek és fő következtetéseinek összefoglalását, hipotéziseim

igazolását, illetőleg elvetését a hatodik rész tartalmazza.

2

2. A NEMZETKÖZI TŐKEÁRAMLÁS ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSEI

A dolgozat első részében ismertetem a működőtőke illetve a külföldi tőkebefektetések

különböző formáinak definícióit, és azokat az elméleteket, amelyek a tőkeáramlás

magyarázatára születtek.

2.1. A nemzetközi tőkeáramlás fogalma, típusai

A működőtőke kifejezést először a 19. században Marx német közgazdász, filozófus

használta. A tőkét tulajdon viszonyú szemléletből közelítette meg, ezért azt csak két

részre osztotta: kölcsöntőkére és működőtőkére. Ez utóbbin nemcsak az FDI-t1, hanem a

portfolió beruházásokat is értette, nem különböztette meg ezt a két fajtát, hiszen az ő

kutatásának szempontjából nem volt fontos. A mai szóhasználat és a szakirodalom egy

részében azonban a működőtőke már csak a közvetlen külföldi beruházásokat, az FDI-t

jelenti. Munkám során ez utóbbi értelmezést használtam.

A nemzetközi tőkekapcsolatok a világgazdasági kapcsolatok egyik legfontosabb szektorát

alkotják, napjainkban az országok szinte kivétel nélkül igen aktív résztvevői a nemzetközi

tőkeforgalomnak (akár fejlett, akár kevésbé fejlett országról legyen is szó).

A nemzetközi tőkemozgásoknak alapvetően két formája különböztethető meg:

tulajdonszerzéssel nem járó,

valamint a tulajdonszerzéssel járó tőkemozgások.

A tulajdonszerzéssel nem járó nemzetközi tőkemozgások közé elsősorban a nemzetközi

hitelezés különböző fajtái, valamint a vissza nem térítendő nemzetközi segélyek, míg a

tulajdonszerzéssel járó tőkemozgások körébe a nemzetközi beruházások különböző fajtái

tartoznak. A következőkben a nemzetközi tőkemozgások közül a nemzetközi

beruházásokkal foglalkozok.

A külföldi beruházások két fő típusát különböztethetjük meg:

a külföldi portfólió beruházásokat (portfolio investments),

valamint a közvetlen külföldi tőkeberuházásokat (foreign direct investments –

FDIs), amelyeket külföldi működőtőke beruházásoknak vagy működőtőke-

kivitelnek, illetve –bevitelnek is szoktak nevezni.

Portfolió-beruházások célja a profitmaximalizálás és a befektetési kockázat minél

alacsonyabb szintre csökkentése. Ezt általában úgy érik el, hogy nem egy konkrét

1 FDI = Foreign Direct Investment (közvetlen külföldi tőkebefektetés)

3

befektetési projektet részesítenek előnyben, hanem úgynevezett befektetési portfóliót

hoznak létre. A portfolió-beruházások esetében a beruházó külföldi vállalatok által

kibocsátott értékpapírokat vásárol, de nem törekszik arra, hogy tulajdonjogát a külföldi

vállalat ellenőrzésére használja fel, motivációja gyakorlatilag ugyanaz, mint amikor hazai

értékpapírokba fektet, vagyis tőkejövedelmet szándékozik realizálni. Szokás a pénzügyi

befektetőket portfólió-befektetőknek is nevezni.

Ezzel szemben a működőtőke befektetők elérendő célja nem a pénzügyi bevétel

maximalizálása, hanem a tulajdonszerzés és ezzel együtt a tulajdonosi jogok gyakorlása.

Inkább hosszabb távon gondolkoznak és csak hosszú távú céljuk a magas profit elérése.

Több befektetést is alkalmaznak, ezzel érik el hosszabb távú céljukat, az egész rendszerre

vonatkozó megtérülés maximalizálását. Az ilyen befektetések a legkülönbözőbb

formákban jöhetnek létre. A tulajdonosi jogok megszerezhetőek meglévő vállalat

felvásárlásával vagy az azzal történő egyesüléssel. Ez a jellemző mód a privatizációra is.

Más mód erre az alaptőke emeléssel történő tulajdonrész kivásárlás. Ez a módszer a

zöldmezős beruházásoknál2 is használatos.3

A közvetlen külföldi beruházások (vagy működőtőke-beruházások) formájuk szerint

alapvetően három csoportba oszthatók:

új vállalat alapítása külföldön,

már létező külföldi vállalat ellenőrzését biztosító tulajdonrész megvásárlása,

külföldi vállalat nyereségének újrabefektetése, hitelezés vagy alaptőke-emelés az

anyavállalat és külföldi leányvállalata között.

A portfolió-beruházások elsőrendű motívuma tehát a megtakarítások jövedelmező

befektetése, míg a működőtőke-beruházások esetében a jövedelmező befektetés mellett az

esetek egy részében a külföldi vállalatok feletti részleges vagy teljes kontroll megszerzése

révén egyéb célokat is el kíván érni a befektető. Ezeket a célokat a későbbiekben

részletezem.

2 A zöldmezős beruházás olyan új ipari vállalkozást jelöl, amely korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területen jön létre. A telephely teljes egészében újonnan létesül építészeti, üzemi előzmények nélkül. 3 Sanyi Miklós: Elmélet és gyakorlat a nemzetközi működőtőke-áramlás vizsgálatában, Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 1997.július, pp. 491.

4

Árva László és Diczházi Bertalan szerint a típusait tekintve a működőtőke háromféle

lehet:

hagyományos gyarmati típusú,

külkereskedelem teremti, illetve

külkereskedelem helyettesíti beruházás. (Árva – Diczházi [1998])

A hagyományos gyarmati típusú beruházás a fejlett országokból a fejlődő térségbe

irányuló legrégibb működőtőke-beruházási forma. E beruházások általában csak egyetlen

egzotikus termék (gyémánt, elefántcsont, kőolaj stb.) kitermelésére jönnek létre, minden

további feldolgozásra a fejlett országokban kerül sor. Jellemzője, hogy főként a

kitermelőiparba vagy a mezőgazdaságba irányul, a gazdaság egészétől elszigetelt marad,

és ezért nem indukál általános gazdasági fellendülést a beruházást fogadó országban.

Amíg a gyarmati típusú beruházások kifejezetten a nyersanyagszerzésre (a fejlett

országokból a fejlődő országokba) irányulnak, addig a külkereskedelem helyettesítő

működőtőke mindenekelőtt a piacszerzésre koncentrál. Ezek a beruházások elsősorban a

többi fejlett ország által alkalmazott kereskedelmi korlátozások (vámok, kvóták) miatt

jöttek létre. Ezen beruházások által a beruházók igyekeznek megkerülni azokat a vám-

vagy kvótajellegű, vagy egyéb korlátokat, amelyekkel a fejlett országok próbálják

védelmezni hazai termelésüket.

Az utolsó csoport a külkereskedelem teremtő beruházások tartoznak, melyek a fejlett

országokból a fejlődő országokba irányulnak. Alapvető indoka az, hogy a fejlődő

térségekben a termelési tényezők költségei, mindenekelőtt a munkabérek, jóval

alacsonyabbak, mint a fejlett országokban, továbbá jelentős egyéb kedvezményekhez is

hozzájuthatnak a befektetők.

2.2. Elméletek a külföldi működőtőke-befektetésekről

Számos elmélet született az idők során, melyek a közvetlen külföldi befektetéseket

igyekeznek magyarázni. Helyhiány miatt igyekeztem csak néhány olyat kiválasztani,

mely szerintem mérföldkőnek számított, és nagy szerepet játszott a további elméletek

kialakítása során.

Mint már említettem maga a fogalom sem számít réginek, így mindmáig nincs egyetértés

abban, hogy létezik-e egyáltalán általános elmélete a témának. Ennek oka nem csak az,

5

hogy a fejlődő országokba irányuló külföldi működőtőke-beruházások meghatározó

vonásai jelentősen mások, mint a fejlett országok közötti befektetéseké, hanem probléma

volt, hogy ugyanazon viszonylatban sem tudtak az elméletek megfelelő magyarázattal

szolgálni.

Egy általános feltevés, miszerint a tőke akkor áramlik a nemzetgazdaság határain kívülre,

ha a célországban magasabb haszonnal fektethető be, mint az anyaországban.4 Ezt a

gondolatot én is alátámasztom, mert véleményem szerint is akkor érdemes a

befektetésünket egy másik ország határain belül alkalmazni, ha ott nagyobb nyereséget

tudunk elérni azonos feltételek mellett megegyező időtartam alatt.

A témakör vizsgálata során megállapítható, hogy nem alakult ki a külföldi közvetlen

beruházások és a multinacionális társaságok gazdaságtanának egységes, elhatárolható

elmélete. A multinacionális beruházások és vállalatstratégia gazdaságtana még

viszonylagos értelemben sem határolható úgy körül, mint más diszciplináris (tudomány-)

ágazatok. Nem csoda, ha a transznacionális beruházások és vállalatstratégia

gazdaságtanának elméleti forrásai között éppúgy ott találjuk a tőkeberuházások, ill. a

termelési tényező nemzetközi mobilitása elméletét, mint a nemzetközi kereskedelem,

technológia fejlődését, a nemzetközi „kizsákmányolás” koncepcióját.

2.2.1. Dunning elmélete

John H. Dunning, több világszerte elismert egyetem professzora 1992-ben publikált

tanulmányában, melynek címe Multinational Enterprises and the Global Economy három

különböző irányzatot nevezett meg.

Abból indul ki, hogy a befektetőnek olyan előnyökkel kell rendelkeznie, amellyel sem a

fogadó ország, sem a versenytársak nem rendelkeznek. Ezek:

- vállalatspecifikus előnyök (Ownership advantages)

- országspecifikus, telephelyi előnyök (Locational advantages)

- a költségek internalizációs előnyei (Internalizational advantages)

A három angol szó kezdőbetűjének összeolvasásából keletkezett az ún. OLI-paradigma

elnevezés.

4 Inotai András: A működőtőke áramlás a telephelyválasztás elméletének tükrében, Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. május, pp. 475.

6

1. Tulajdonosi előnyök:

Azok a termékek és termelési eljárások, amelyek a terjeszkedő vállalatnak sajátjai,

és amelyek más vállalatoknak biztosan nincsenek, mert azok vagy jogi védelem alá

esnek, vagy nem is lenne képes más cég ezek újratermelésére. Ez azt jelenti, hogy

egyrészről materiális javak tartoznak ide, amelyek szabadalmi védelem alá esnek,

másrészt immateriális javak, amelyek elegendő előnyt biztosíthatnak ahhoz, hogy

ellensúlyozza a külföldi termelés magas költségeit. A tulajdonosi előny tehát már

akkor egy vállalat birtokában van, amikor még nem is döntött arról, hogy külföldön

beruházzon-e.

2. Lokációs, elhelyezkedési előnyök:

Ezt a beruházást fogadó ország piaca nyújtja, tehát csak akkor áll egy vállalat

rendelékezésére, ha a közvetlen működőtőke-befektetést már végrehajtotta. Például

egy befektetés előnyös lehet a piac eléréséhez, ha az adott országba való beszállítás

költségei nagyon magasak, ráadásul vámokkal vagy kvótákkal korlátozzák az áruk

szabad mozgását, védik a hazai termelőket. Más szempontból elhelyezkedési

előnyöket biztosíthat a bőségesen rendelkezésre álló olcsó természeti és emberi

erőforrásokhoz való hozzájutás lehetősége. A nem exportálható termékeknél, illetve

szolgáltatásoknál a piac megszerzése jelenthet alapot a beruházásra.

3. Internalizációs előnyök:

Egy meghatározott vállalat saját kifejlesztett termékeit, gyártási eljárását, újításait

nem szívesen adja át más cég számára. A licenc átadással vagy közös vállalat

alapításának lehetőségét méri össze az internalizációs előnyök kihasználásához

szükséges fix beruházási költségekkel. Egy know-how, vagy gyártási eljárás

átadásakor fel kell fednie ezek jellegzetességét ahhoz, hogy a megállapodás

létrejöhessen. Egy ilyen megállapodásnál mindkét félnek jelentős kockázatot kell

vállalnia. Az átadónak azt, hogy lemásolják az eljárást, az átvevőnek pedig a

rendszer valódi használhatóságát és profittermelő képességét kellene látatlanul

megbecsülnie. Ezek a járulékos kockázatok szerepe a vállalati döntésekben

jelentősen befolyásolta az üzletek létrejöttét. Ezen előnyök jelentőségét mutatja az

is, hogy a licence jellegű megállapodások volumene elenyésző a külföldi

7

működőtőke beruházások mértékéhez képest, a legtöbb multinacionális vállalat a

fent említett kockázatokat nem vállalja fel.5

Az első előny miatt még nem fog befektetni automatikusan a vállalat, hiszen ekkor még

máshogy is ki tudja aknázni tulajdonosi előnyeit: például, ha a know how-t eladhatja,

exportja növelésével, vagy licenceladással. Azonban ha megvan a második és a harmadik

előny is, akkor már biztosan terjeszkedni fog, tehát mind a három motivációnak jelentős

szerepe van. Ha azonban a vállalat birtokolja az O valamint az I előnyt, de a harmadik

inkább a hazai országnak kedvez, akkor a hazai beruházást fogják megvalósítani az

külföldi közvetlen beruházással szemben, és a külföldi piacokat inkább exporttal fogják

ellátni. Ezért sokan úgy gondolják, hogy a harmadik, internalizációs előnynek van a

legnagyobb szerepe a vállalatok döntése során.

A következtetés Dunning feltételeiből, hogy a befogadó országok a tőke-beruházási

döntésekre csak korlátozott befolyást gyakorolhatnak, és annyit tehetnek, hogy kellően

vonzóvá teszik a hazai, nemzeti piacot. Ennek alapfeltétele a nemzetközi tőkeforgalom

liberalizációja esetleg támogatása, valamint e mellé kedvező üzleti környezet teremtése.

Ezzel a témával a későbbiekben még részletesebben foglalkozom, megemlítve azt is,

melyek azok az országok, amelyek jelenleg a legjobb „vonzással” rendelkeznek.

2.2.2. Vernon életciklus-hipotézise

A Vernon által 1966-ban megfogalmazott a működőtőke-kivitelt a termék-életciklussal

összekapcsoló elmélet szerint, amint egy termék kezd elavulni, ahogy halad előre az

életciklusban, úgy kerül sor egyre inkább termelésének fejletlenebb, olcsóbb munkabérű

országokba való kihelyezésére.6

Ennek magyarázata az elmélet szerint az, hogy a verseny folyamatos innovációra készteti

a vállalatokat. Az innováció azonban meghatározott piaci körülményeket igényel: például

képzett munkaerőt, megfelelő, magas fogyasztói keresletet, a legújabb technológiákhoz

való könnyű hozzáférést, állandó versenyhelyzetet követeli meg. Ezek együttesen a fejlett

országokban vannak jelen. Az innovátor vállalat egy darabig monopol előnyöket élvez az

ő termékével kapcsolatban, így kizárólag a hazai piacra való termelése is gazdaságos,

mert a határköltségeit meghaladó árat érvényesíthet. Később a versenytársak 5 Oszlay András (1999): Elméletek és tények a külföldi működőtőke-befektetésekről. MNB Füzetek 1999/11. 6 Simai Mihály és mások (2000): A működőtőke kivitele és a technikai fejlődés a 21. század küszöbén. Oktatási Minisztérium, Budapest

8

felzárkózásával ugyanazon fogyasztói igényekre hoznak létre termékeket. Az innovációt

véghezvivő számára a versenyelőnye megtartásához költségeket kell csökkentenie, mert

az árazásban versenytársai miatt már nem teljesen független. Mivel a termék termelése

sokkal inkább standardizált jelleget ölt, már nem szükséges a legmagasabb képzettségű

munkaerő alkalmazása. Mivel a képzetlenebb munkaerő a fejlődő országokban olcsón áll

rendelkezésre a termelést kiszervezik a külföldi működőtőke beruházással létrehozott

leányvállalathoz. Ebben a szituációban a befektetést nem az eltérő hozadékok indokolják,

hanem a vállalat versenyelőnyének biztosítása az adott termék piacán. A relatív

tényezőköltségeknek megfelelően születik döntés a termelés helyszínéről. A

tényezőköltségek pedig standardizált termékek esetén az ilyeneket komparatív előnnyel

előállító fejlődő országok mellett szólnak.7

Ez az elmélet igaz magyarázza a fejlett országokból a fejlődő országok felé áramló tőke

bizonyos motivációit, de a fejlett országok közötti nagyarányú tőkeáramlásra nem szolgál

megfelelő indokokkal. Így a közvetlen külföldi befektetéseknek csak egy csekély részét

tárja fel.

2.2.3. Ozawa fázis-modellje

Állítása szerint a fejlett és fejlődő államok között lezajló beruházások elsősorban

termelési tényezők kihasználására irányulnak (eleinte nyersanyaghoz való hozzáférés

miatt, utána pedig az olcsó munkaerő lehetősége miatt ruháznak be), míg a fejlett

országok között a piackereső FDI a jellemző.

A fejlődő országoknál, ahol a viszonylag fejletlen gazdasági szerkezet a jellemző, az

ország az elsődleges termelési tényezőkben (elsősorban természeti erőforrásokban,

munkában) gazdag, ugyanakkor más termelési tényezőkben, tőkében illetve humán

tőkében igen szegény. A komparatív előnyei tehát elsősorban az olcsó munkaerőben és

olcsó erőforrásaiban vannak. Ilyen ország például Magyarország is. A tőke ezeket a

lehetőségeket igyekszik kihasználni. Ha a kormányzat megfelelő stabil politikát folytat,

valamint a külgazdasági stratégiája export-orientált és ennek eredményeképpen a

liberalizált kereskedelemre koncentrál, akkor a gazdaság fejlődésnek indulhat. Megfelelő

feltételek mellett a beáramló FDI nő, az országban jelentős szerkezetátalakulás kezdődhet

el, így a gazdaság hatékonyabban termelhet, versenyképesebb termékeket állíthatnak elő.

7 Oszlay András (1999): Elméletek és tények a külföldi működőtőke-befektetésekről. MNB Füzetek 1999/11.

9

A beruházások hatására a termelékenységnek megfelelően a bérek nőnek, ennek

következtében a megtakarítások is nőnek. A társadalom szerkezete jelentősen változik, az

embereknek növekvő jövedelmük miatt egyre nagyobb hányada tud magasabb szintű

oktatásban részt venni, az egészségügy állapota is javul, ami tovább növeli a

termelékenységet. Ehhez, ha megfelelő kormányzati-fejlesztési program is kapcsolódik,

akkor megvalósulhat a tőkeigényesebb és képzettebb munkaerőt igénylő beruházások.

Egyre több olcsó munkaerőt igénylő alacsonyabb hozzáadott értéket termelő egység kerül

külföldre, mivel drágul az itteni munkaerő. Egyrészt az eddig itt termelő cégek hagyják el

az országot. Helyettük otthon egyre fejlettebb technológiát, illetve egyre magasabb

személyi képzettséget igénylő iparágban működő vállalatok települnek az országba.8

2.3. Elméletek rövid összefoglalása

A dolgozatom célja, hogy a nemzetközi tőkeáramlásról alkotott elméleteket ütköztessem

egy gyakorlati példával. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, összefoglalom, azonosítom azokat a

pontokat, amelyek ebben a fejezetben (2.2) ezzel a témával kapcsolatban három neves

közgazdász munkája alapján megfogalmazhatók.

Az említett személyek a következő pontokat tarják fontosnak a nemzetközi tőkeáramlás

tekintetében:

tulajdonosi előny,

elhelyezkedési előny,

internalizációs előny,

helyi erőforrásokra épülő előny,

piacorientált befektetések,

hatékonyságnövelő befektetések,

stratégiai előnyöket érvényesítő befektetések,

képzett munkaerő,

megfelelő, magas fogyasztói kereslet,

legújabb technológiához való könnyű hozzáférés,

állandó versenyhelyzet,

alacsony tényezőköltségek, olcsó erőforrás

stabil gazdaságpolitika megléte, 8 Ozawa, T. (1992): Foreign Direct Investment and Economic Development. Transnational Corporations, Vol 1. No. 1. Online: www.unctad.org/en/docs/iteiitv1n1a3_en.pdf Letöltve: 2011-11-01

10

export-orientált külgazdasági stratégia,

liberális kereskedelem-politika

Véleményem szerint ezek az elméletek nagyon általánosak, de mindenképpen

értelmezhetőnek, követhetőnek, egyértelműnek tűnnek számomra és úgy gondolom, hogy

a való életben is akár jellemzők lehetnek a beruházásokra, azok hatásaira. De vajon

megállják a helyüket a gyakorlatban? Valóban teljesülnek ezek az elméletek a

Magyarországra érkező FDI esetében?

Ezen elméletek bemutatása után következhet egy gyakorlati példa, ahol szintén

megvizsgálom a nemzetközi tőke áramlásának okait, céljait. A gyakorlati példa alatt

értem a német vállalatokat hazánkban, akik száma, jelentősége az elmúlt évtizedekben

jelentősen megnövekedett.

A következőkben a magyar befektetés-ösztönzésről írok, hogyan alakult a befektetési

környezet az elmúlt két évtizedben, és a német tőke hatásaival fogom zárni a gyakorlati

példa bemutatását, ahol szintén összeszedem azokat a pontokat, ami alapján

beazonosítható, hogy milyen ösztönző erők hatnak a német vállalatokra, hogy hazánkat

válasszák befektetési célként.

11

3. A MAGYAR BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉS KÉT ÉVTIZEDE

Az Európai Unió országai közül Németország a legnagyobb mértékben érintett a Közép-

és Kelet-Európával folytatott kapcsolatokban földrajzi fekvése, geopolitikai helyzete, a

gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok intenzitása, a politikai tényezők alapján.

Németország újraegyesítésével alapvetően új korszak kezdődött az európai országok

kereskedelmének viszonylatában, különösen a közép- és kelet-európai térség fejlődési

útjában. Valamennyi közép-európai ország legnagyobb gazdasági, kereskedelmi és

beruházó partnerévé Németország vált.9

A német újraegyesítés döntően befolyásolta az európai integrációt, Németország politikai

és gazdasági szerepét, partnereihez való viszonyát, valamint egész nemzetközi

szerepvállalását. Az újraegyesítés növelte Németország befolyását a nemzetközi

gazdaságpolitikában.

Egy ország tőkevonzási képességének növelésében nem csupán a kedvező gazdasági

helyzet és világgazdasági tendenciák játszanak szerepet, hanem mindezek mellett az

egyik legfontosabb tényezőnek tekinthető a befektetés-ösztönzés rendszere. A kelet-

közép-európai régióban, így Magyarországon is az 1989-es rendszerváltás hozta meg a

lehetőséget a külföldi működőtőke befogadására. A nyugati fejlett országok felé

megtörtént nyitás és a tőkeáramlás korlátozását addig fenntartó akadályok lebontására tett

intézkedések megnyitották a lehetőséget a külföldi tőkebefektetésekkel járó gazdasági

növekedés és fejlődés irányába.

9 Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009) a tíz új EU-tagországgal összehasonlítva. Külügyi Szemle 2009. No. 3., 3-43.

12

Külföldi befektetések állománya Magyarországon

1.táblázat

Külföldi befektetések állománya Magyarországon (millió euró és %) 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Összes (millió euró) 15 306 19 738 21 048 25 543 29758 33 239 40 426 46 670 54 868

Német (millió euró) 6 317 8 607 7 875 8 576 9 680 9 694 11 808 12 958 14 758

Német (%, német/összes)

41 44 37 34 33 29 29 28 27

Forrás: MNB10

Az elmúlt 20 év eredményeit tekintve, kijelenthetem, igenis sikeres utat járt be

Magyarország, amíg elért a mai befektetés-ösztönzés területén elért kimagasló

színvonalra.

Ha az eddig eltelt időszakot akarjuk elemezni, három korszakot határozhatunk meg. Az

első korszak a rendszerváltás időszakától a kilencvenes évek közepéig tehető, a következő

egyértelműen az EU-csatlakozással zárul, majd az utolsó időszak még napjainkban is tart.

A három időszakot egyben tekintve, véleményem szerint, szignifikáns fejlődés ment

végbe a külföldi működőtőke bevonás terén.

Most három korszak alapvető jellegzetességeiről lesz szó. Az első korszak a nyolcvanas

évek végétől a kilencvenes évek közepéig tehető. A rendszerváltás időszakában a magyar

gazdaság súlyos tőkehiánya, eladósodottsága, strukturális problémái, valamint a

működőtőke-bevonási kényszer jellemezte. A világgazdasági nyitás rákényszeríttette

Magyarországot a befektetés-ösztönzési versenyben való helytállásra. Ám a szűkös

anyagi keretek, a magas kockázatok és kialakulatlan piaci intézményrendszer miatt az

első szakaszban a magyar befektetés-ösztönzési rendszer a szegény országok útját

követte. Ez azt jelentette, hogy hazánk a tőkevonzás növelése érdekében a jövőbeli

adóbevételekről, vám- és áfajövedelmekről mondott le, tehát a legfőképpen alkalmazott

eszközök a fiskális ösztönzők voltak (adómentesség, vámmentesség, vámszabad

területek). Ezen intézkedések hatására egyedi alkuk útján sikerült a magyar kormánynak

elérnie, hogy multinacionális nagybefektetők jöjjenek hazánkba (Ford, General Motors,

General Electric, Suzuki). Ilyen referenciák megszerzése által kívánta a magyar állam 10 Online: http://www.ahkungarn.hu/fileadmin/ahk_ungarn/Dokumente/Wirtschaftsinfos/HU/Statistik/INFO_HU_FDI_Ranking.pdf Letöltve: 2011-11-03

13

elérni, hogy a tőkevonzási képessége emelkedjen és előkelőbb helyezést érjen el a

működőtőke iránt folytatott versenyben.

A következő korszak kezdete az 1995-ös évre tehető. Ekkorra már a magyar gazdaság

helyzete stabilizálódott, kialakult a piaci intézményrendszer és már jelentős számú

külföldi nagybefektető jelent meg hazánkban. De ahogy a befektetések száma és értéke

egyre jobban emelkedett, úgy rajzolódtak ki a regionális különbségek is. Amíg egyes

területeken a működőtőke-befektetések magas szintet értek el, addig az országban

akadtak olyan területek, ahol egyetlen beruházás sem történt meg. Ezért egy új

szemléletmódot kellett kidolgoznia a magyar befektetés-ösztönzés rendszerének,

amelynek új elemei a normativitás, transzparencia és legfőképpen a regionalitás lett. A

magyar kormány erőfeszítéseket tett, hogy a rendszer átalakulása előnyökkel járjon a

belső fejlődésnek, valamint összhangban legyen a nemzetközi szervezetek előírásaival és

ajánlásaival.

A harmadik, jelenleg is tartó korszakban az EU-csatlakozás hozta a legnagyobb

változtatási kényszert. A 2004. május 1-én történt csatlakozás kötelezettségekkel járt. Az

akkor újonnan csatlakozó országoknak hozzá kellett igazítaniuk a befektetés-ösztönzési

rendszerüket az uniós szabályokhoz, a korábbi szegény országokra jellemző stratégiáról

váltaniuk kellett a fejlett országok technikájára. Magyarországot ez abban érintette, hogy

az összeszerelő, bérmunkaszerű tevékenységek támogatása helyett a magasabb

hozzáadott értékű befektetési lehetőségeket emelje ki. De ez nehézségekkel jár, mert az

EU-jogszabályok jelentős mértékben korlátozzák a nemzeti támogatások körét, ezért az

oktatási- és infrastrukturális rendszer fejlesztése nehézkesebbnek bizonyult. A kijelölt

célok között többek között a kutatás-fejlesztési lehetőségek, valamint az oktatás és

átképzés fejlesztése található meg. A közvetett befektetés-ösztönző eszközök

használatának megengedése azonban előmozdíthatja a célok elérését.11 Ezáltal a

tőkevonzó képesség növekedésnek indulhat és a magyar versenyképességre is pozitívan

hathat. A tőkeáramlás 2007-ben és 2008-ban is folyamatos volt, bár lassult. A 2008-ban

bejelentett 800 millió eurós kecskeméti Daimler beruházás 2011-ig érezteti hatását a

tőkebefektetési statisztikában12

Véleményem szerint az előttünk álló időszakban a magyar befektetés-ösztönzési rendszer

sikereket fog elérni, mert a magyar innovációs képesség (Európai Innovációs és

11 Antalóczy-Sass: Befektetés-ösztönzés és Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, Külgazdaság, XLVII. évf., 2003. április 12 Online: http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzetc=de Letöltve: 2011-10-30

14

Technológiai Intézet létrehozása Budapesten) és az oktatás magas színvonala, valamint az

utóbbi években elért infrastrukturális fejlesztések (autópálya építés, ipari parkok

létesítése, stb.) hozzá fognak járulni a magyar tőkevonzó-képesség és versenyképesség

emeléséhez.

A dolgozat következő részében ezt a három időszakot fogom tovább részletesebben

kifejteni. Úgy gondolom, hogy fontos megismerni mindenekelőtt a német befektetések

alakulását a vizsgált időszakban, ahhoz hogy megvizsgálhassuk a német befektetők

céljait, szándékait hazánkban.

15

4. MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI KÖRNYEZETÉNEK ALAKULÁSA

A 4. fejezetben azt mutatom be, hogyan alakult a működőtőke-beáramlás az elmúlt húsz

évben, az Európai Unióhoz való csatlakozás illetve a 2008-as válság milyen hatással volt

a külföldi tőkeáramlásra.

Magyarország, mint kis területű és viszonylag kis népességű, nyitott gazdaságú ország,

nagyon pozitívan kell, hogy viszonyuljon a külföldi működő tőkéhez. A globalizálódó

világgazdaságban a befelé fordulás a nemzetgazdaságunk más országoktól való

leszakadását eredményezné.

Ma a tőkehiány gátolja a fejlődést. Tőke kell a növekedéshez, a munkahelyteremtéshez,

az ipar és a mezőgazdaság szerkezetváltásához, a versenyképesség emeléséhez, a

modernizáláshoz. Az adósságállományunk miatti adósságszolgálati kötelezettségek és a

lassú belső felhalmozódás nélkülözhetetlenné teszi a külföldi működő tőke igénybe

vételét.

4.1. A rendszerváltás hatása és a külgazdasági nyitás a ’90-es években

Az 1980-as évek reformtörekvései a nyolcvanas és kilencvenes évek fordulójára

jelentősen megerősödtek. A szovjet politikai enyhülés lehetővé tette a reformtörekvések

kibontakozását. Magyarország 1989. október 23-án lett újra autonóm köztársaság.

Mindezen események hatására a közép-kelet-európai térség a külföldi működőtőke-

befektetések egyik célterületévé vált.

Természetesen nem mindegyik volt KGST-tagország mutatott azonos mértékű tőke-

beáramlási adatokat a lezajlott rendszerváltások hatására. A térség legkiemelkedőbb és

legfelkészültebb országai a külföldi működőtőke fogadására Csehország, Lengyelország

és Magyarország voltak. Ez egy töretlen és dinamikus tőkeáramlási folyamatot indukált a

90-es években.

A rendszerváltás hatására kialakult külgazdasági liberalizáció eredménye volt a

privatizáció, a zöldmezős beruházások és az új vállalkozások alakulása. A privatizáció

eredményeként az állami vagyon 20 %-a került magánkézbe a ’90-es évek első felében. A

zöldmezős beruházások kapcsán másfélszer annyi tőke áramlott a magyar gazdaságba,

mint a privatizáció mértéke. A legnagyobb zöldmezős befektetők a 90-es években a GM,

a Suzuki, az Audi, az IBM, a Ford és a Guardin Glass voltak. A hat befektető profilja

16

alapján látható, hogy a gépipari befektetések aránya kiugró, ezeken belül is a

gépkocsigyártás és az elektronikai szektor volt a befektetések fő célpontjai.

Először Magyarországra és Lengyelországra kezdődött meg a nyugati tőke beáramlása,

ami 1990-ben Magyarországon elérte a 250 millió dollár (Lásd: 2. táblázat) értékű

tőkebefektetést.

Magyarországra áramló tőkebefektetések 1989-1992 között (millió dollár/év)

2. táblázat

Ország 1989 1990 1991 1992

Magyarország 258 569 2107 3424

Forrás: Árva (1994), saját szerkesztés

A táblázatból látható, hogy hazánk külföldi tőkevonzása sikeresnek bizonyult a

rendszerváltást követően.

Az 1990-es években a külföldi tőkebefektetések egyik húzó-ereje a privatizáció volt

Magyarországon. A térség országai közül hazánkban indult meg a folyamat a

legerősebben. Már az 1991-1994 közötti időszakban a közvetlen külföldi

tőkebefektetések egyharmada a privatizáció keretein belül valósult meg. Az ilyen

beruházások fő célja a piacszerzés volt, a legnagyobb részben a feldolgozóiparban történt

meg a privatizáció. Fő okként a KGST felbomlását és a keleti piacok elvesztését

említhetjük meg. Ezeknek a cégeknek a legégetőbb kérdés a rendszerváltás után a

reorientáció volt. A keleti felvásárló piac helyett a nyugat felé kellett nyitniuk, ám ez

lehetetlennek bizonyult a külföldi tulajdonos bevonása nélkül. A további indok arra, hogy

a privatizáció zöld utat kapjon, állami bevételek növelésének célja volt.

17

0,67 31,36

77,23

168,81 156,67

481,04

176,81

350,37

111,84132,51

88,21

050

100150200250300350400450500

Bevétel (milliárd Ft)

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

Az ÁPV Rt. bevételei

1. ábra: A magyar privatizációs bevételek alakulása 1990-2000 között

Forrás: Botos (2005), (saját szerkesztés)

A privatizációs bevételek az 1995-ös évben érték el csúcspontjukat, ugyanis ebben az

évben történt meg a legnagyobb magyar energetikai vállalatok privatizációja. Az 1995-ös

évben az összes külföldi működőtőke beruházás csaknem kétharmada a privatizáción

keresztül történt. Ez az összeg abban az évben elérte a 2,368 millió eurós13 összeget.

1996-tól csökkent a privatizáció mértéke, harmadára csökkent az ÁPV Rt. bevétele az

előző évhez képest. Elmondható, hogy az 1990-es években a privatizációs hullám

hatására a magyar privatizáció alatt 4,7 milliárd eurónyi működő tőke áramlott

Magyarországra.

1996-ben lépnie kellett a magyar gazdasági vezetésnek, gazdasági stabilizációs program

indult meg, amelynek hatására megindult az exportorientált fejlődés. A megindult

befektetéseknek elsősorban két fő oka volt: a piacszerzés, valamint a határokon átnyúló

összeolvadások és felvásárlások, és nem utolsó sorban a költségek csökkentése

Megállapítható, hogy az olcsó bérszínvonal előnyére hosszú távon nem alapozhattak.

Megjelentek Magyarországon a nagy transznacionális vállalatok, amelyek a befektetett

tőke 15%-át, a foglalkoztatottak 20%-át adták. Ilyen vállalatok voltak többek között a

General Electric, a Ford, az IBM, a Nestlé, a Hoechst, az ABB és az Unilever14.

13 481 040 millió forint : 203,14 Ft/euró árfolyam = 2,368 millió euró (1995 évi adatok!) 14 Baráth-Molnár-Szépvölgyi: A külföldi működőtőke szerepe Magyarország átalakuló gazdaságában, Tér és Társadalom 2001/2.szám, MTA RKK, Pécs, 2001., pp. 183-190.

18

Ma a legnagyobb német befektetők Magyarországon

3. táblázat

Cégnév Tevékenység

Audi Hungária Autó-, motorgyártás, k+f kapacitás

Bosch szereléstechnika

Daimler autógyártás

Deutsche Telekom telekommunikáció

E.on Kraftwerke villamos energia-termelés, energetika

Knorr-Bremse járműalkatrész

LuK járműalkatrészek

RWE villamos energia-termelés, energetika

Siemens hírközlés

ZF járműalkatrész

Forrás: ITD Hungary ZRt.15

Érdemes megvizsgálni a külföldi működőtőke forrásait is. A kelet-közép-európai térségbe

irányuló tőkekivitel legjelentősebb forrásai az Egyesült Államok, Franciaország,

Németország és Ausztria voltak. Legnagyobb értékben Németországból áramlott az 1990-

es években a tőke (kb. 28%), majd ezt követték az Egyesült Államok beruházásai (kb.

22%), a bronzérmes Ausztria lett (11%), a negyedik helyen pedig a francia befektetések

álltak (kb. 9%). Magyarországon a német Mercedes gyár tehergépkocsi gyártó üzemet

létesített, a francia Elf-Sanofi vállalat a magyar Chinoin gyógyszergyárba invesztált

hozzávetőleg 400 millió frankot, továbbá a szintén francia Rhone-Poulenc és az Elf-

Aquitain vegyipari beruházásokat végzett. Az amerikai nagyvállalatok közül a General

Electric fektetett be a magyar Tungsram művekbe, a General Motors pedig az Opel egyik

üzemét hozta létre hazánkban.16

Az ezredfordulóig befektetett működőtökének jelentős része, közel 60 %-a a kilencvenes

évek második felében érkezett hazánkba. 1999 végéig összességében kb. 19 milliárd

dollár működőtőke áramlott Magyarországra. Az 1997-1998-as időszaknak látványos

fejleménye volt a működőtőke-export erőteljes felgyorsulása. Az 1995-ös stabilizáció

után a magyar gazdaság állapota javult, a vállalkozások stabilizálódtak. Az 1996 után

15 Online: http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=de#tokearamlas Letöltve: 2011-11-03 16 Árva László: A Közép–Kelet–Európába irányuló közvetlen külföldi beruházások helye és perspektívái a hárompólusú világgazdasági rendszerben, Közgazdasági Szemle, XLI. évf., 1994. március, 239-240.

19

megindult magyar tőkeexport a világ összes tőkeexportjához képest elhanyagolhatónak

mondható, mindössze a világ összes tőkeáramlásának egy ezrelékét teszi ki. A

nemzetközi versenyképesség megtartása érdekében több hazai nagyvállalat kezdte meg

ebben az időszakban a külföldi terjeszkedést, többek között a Matáv, a Mol és az OTP17.

4.2. Az ezredforduló utáni helyzet elemzése

Az ezredforduló után Magyarország vonzereje a külföldi működőtőke számára

visszaesett. Ennek okai a közelgő EU-csatlakozással is magyarázhatóak, de nem

elsősorban azzal. A privatizáció folytán áramlott hazánkba jelentős mennyiségű külföldi

tőke, amely felhajtóerőként szolgált a 90-es évek külföldi befektetései között. Azonban az

ezredforduló időszakára a privatizációs tevékenység már kezdett lezajlani a kelet-közép-

európai térségben, valamint ekkorra már megindult a magyar tőkeexport is. A

működőtőke-beáramlás egyenlege csökkent, mert a növekvő tőkeexport csökkentette a

be- ill. kiáramló tőke közötti volumenbeli különbséget. Ebben az időben kezdődött meg a

bérszínvonal emelkedése és kezdett megerősödni a magyar forint. A legnagyobb

beruházó multinacionális cégek keleti orientációja módosult, térségünk növekvő

bérszínvonala és a kedvezmények megszűnése miatt egyre keletebbre orientálódtak

befektetéseik. Ezek hatására nőtt a munkanélküliség a térség országaiban és emellett

csökkentek a közvetlen külföldi működőtőke-beruházások is.

17 Dékán Tamás: A külföldi közvetlen tőkebefektetések szerepe, Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Doktori Iskola, Debrecen, 2004. január, pp. 17-18.

20

554

14701477

2443

1143

5103

3300

4167

3335 33122763

3935

2992

2136

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

Millió dollár

1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002

FDI-beáramlás Magyarországra

2. ábra: Az FDI-beáramlás Magyarországra 1990-2003 között

Forrás: UNCTAD (saját szerkesztés)

2001-ben úgy látszott, hogy Magyarország ismét vonzó célponttá válik és tovább

folytatódik a kilencvenes évek első felének dinamizmusa, hiszen ebben az évben elértük a

3,9 milliárd dolláros szintet, amely jelentős, közel másfélszeres növekedésnek tekinthető.

Ám 2003 volt a fekete év, mert a 2001-es kimagasló eredmény után az előző évek

legnagyobb csökkenése történt meg a működőtőke-beáramlásban. Az 2,1 milliárd

dolláros összeget érték el a 2003-as befektetések18.

Összegzésként megállapítom, hogy a kilencvenes évek második felének kimagasló

eredményei elsősorban a privatizáció beindulásának és sikerességének köszönhető.

Azonban a 2000-es évek visszaesése szintén a privatizáció számlájára tehető, mert

ekkoriban kezdett befejeződni és ez által csappant meg a hazánkba áramló FDI volumene.

4.3. Az EU-csatlakozás hatása a magyar tőkevonzó képességre

Az előző, nem túl biztató eredmények miatt Magyarország számára is elengedhetetlen

volt az akkori gazdaságpolitika átgondolása. A változó világgazdasági helyzet

megkövetelte a váltást.

Az EU-csatlakozási tárgyalások már megkezdődtek a 90-es évek végén, a csatlakozás

időpontját 2004. május 1-ére tűzték ki. Ekkor csatlakozott az EU-hoz 10 ország, többek

között Magyarország is. Az EU-csatlakozás a külföldi működőtőke-beáramlására a 18 Ács Judit: A globalizáció, az európai integráció hatásai és a régió perspektívái, Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Doktori Iskola, Debrecen, 2005.01.14-15., pp. 10-11.

21

növekvő befektetői bizalom miatt kedvezően hatott. Továbbá az integrációhoz való

tartozás miatt az európai és tengerentúli nagy befektetők mellett a közeli EU-tagországok

számára is vonzóvá vált Magyarország gazdasága.19 A 2004-2005-ös időszakban a

csatlakozás meghozta a várva várt sikerét. Ez időszak alatt a külföldi tőkebefektetések

megháromszorozódtak Magyarországon a 2003-es évhez képest. 2004-re a

tőkebefektetések értéke elérte a 3,3 milliárd eurót. Ez 2001 óta a legmagasabb tőke-

beáramlási érték Magyarországon. 2003-hoz képest másfél milliárdos emelkedést mutat a

2004-es adat. A 2004-es év legnagyobb közvetlen működőtőke befektetője hazánkban

Németország volt 501 millió euróval.20

A működőtőke-befektetések legjelentősebb része a szolgáltató ágazatokba áramlott. A

2006-os évben a világ működőtőke importjában Magyarország 0,68%-os részesedéssel

bírt, ami világviszonylatban alacsony, de a térségben kiemelkedően magas.21 2007-re

hazánk a világ 28. legnagyobb külföldi működőtőke befogadó országa lett.

Magyarország FDI-mérlegének változása 2006-2008as időszakban (millió dollár/év)

4. táblázat

2006 2007 2008

Működőtőke-import

7532 6088 6514

Működőtőke-export

3874 3737 1661

Forrás: Átrendeződő FDI-viszonyok, Világgazdaság, 2009.09.18., (saját szerkesztés)

4.4. A 2008-as válság hatása a nemzetközi működőtőke áramlására

A világgazdasági válság hatására felértékelődött a világban a fejlődő országok szerepe a

közvetlen működőtőke-befektetések terén. A 2008-as évben beütött pénzügyi válság az

amerikai és európai piacot érintette a legerősebben. Mivel a fejlődő országok (ilyen pl.

Magyarország) csak gyenge szálakkal kötődnek a fejlett piacokhoz, ezért őket nem

érintette olyan mély recesszióval a gazdasági válság, mint fejlett társaikat. Ezért egyfajta

átrendeződés kezdődött el a világban a működőtőke célországainak tekintetében. A 2008-

as évben jelentősen csökkent a 2007-es 2000 milliárd dolláros történelmi csúcshoz képest

19 Az EU-csatlakozás középtávú gazdasági-társadalmi hatásai Magyarországra, GKI Gazdaságkutató Rt., 2003. február 20 Online: http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20050401jelentosen.html# 2011-10-15 21 Hámori-Szabó-Derecskei-Hurta-Tóth: Versengő és kooperatív magatartás az átalakuló gazdaságban, Közgazdasági szemle, LIV. évf., 2007. június, pp. 590.

22

a világ működőtőke-áramlása. Azonban a fejlődő országokban nem torpant meg a

tőkeimport növekedése, ez okozza az átrendeződést. Ezen országok részesedése a

tőkeimportban 43%-ra bővült és a tőkeexportbeli részesedésük is elérte a jelentősnek

tekinthető 19%-ot. Ez volt jellemző a 2008-as évre. Viszont 2009-től 35%-os

működőtőke-import csökkenést regisztráltak Magyarországon, amely 535,7 millió

euróval kevesebb, mint az előző évi adat. Az elemzők ezt a jelenséget a forint

gyengülésével22, valamint részben a nemzetközi versenyképességünk romlásával is

magyarázzák23. Tehát a válság bekövetkeztével nem jelentkezett azonnal az FDI

csökkenés hazánkban, csak a következő évben csökkent a beruházások száma (Lásd: 2.

ábra). Az Ernst & Young Versenyképességi Tanulmánya24 megállapította azt a tényt,

hogy a 2008-as évben 5 évnyi folyamatos növekedési tendencia ért véget az Európába

irányuló befektetések szempontjából. A tanulmány szerint Magyarország három helyett

csúszott vissza a 2008-as év 9. helyezéséhez képest. De eredményt is tudott hazánk

felmutatni, hiszen a munkahelyek számának tekintetében az európai csökkenő

tendenciával ellentétben növekedést tudtunk felmutatni. A befektetői bizalom szerint

Európa biztonságosabb befektetési területnek számít.

A HVG egyik 2009-ben megjelent cikke alapján a német befektetők 80 %-a ismét

beruházna Magyarországon. Ma már tudjuk, hogy a beruházások száma 2010-2011-ben

ismét növekedésnek indult, gondoljunk akár csak a Mercedes-Benz kecskeméti gyárára,

amelynek építése megkezdődött 2009. 11.-ben25, vagy a Robert Bosch Energy and Body

Systems Kft. újabb miskolci beruházására 2011.-ben.26

Úgy gondolom, hogy a válság beköszöntése után, azaz 2008 után a német beruházások

igaz csökkentek, de idővel növekedést tudott mutatni, ezért ma 2012 kapujában

számíthatunk a folyamatos német tőke növekedésére.

22 Online: http://hvg.hu/gazdasag/20090915_iceg_elemzes_kulfoldi_befektetesek.aspx Letöltve:2011-10-22 23 Online: http://www.vg.hu/atrendezodo-fdi-viszonyok-289206 Letöltve: 2011-10-22 24Online: http://hvg.hu/gazdasag/20090604_Ernst_and_Young_versenykepesseg_magyar_Eu.aspx Letöltve: 2011-10-22 25 Online: http://wwww.mercedes-benz.hu/a_mercedes_gyar/a_kecskemeti_beruhazas/merfoldkovek Letöltve: 2011-11-05 26 Online: http://www.bosch.hu/sajto/presstext.phtml?id=773 Letöltve: 2011-11-05

23

5. A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE BEFEKTETÉS A GYAKORLATBAN

Miután az előző fejezetben bemutattam a külföldi befektetések alakulását hazánkban az

elmúlt több mint 20 évben, ebben a fejezetben a hazai külföldi működőtőke-beruházások

gyakorlati példáját elemzem olyan kérdésekre keresve a választ, hogy milyen

várakozások fűződtek a külföldi működőtőkéhez, a német cégek mi alapján választották

hazánkat.

5.1. A német tőke-befektetések terjeszkedésének meghatározó tényezői

A német vállalatok beruházásainak célterülete, valamint a térségek, az adott ország

beruházásokat meghatározó tényezőik szerepe az egyes korszakokban eltérő.

A német beruházásokat meghatározó tényezők a következők:27

- piaci jellemzők (piacméret, a piac bővülésének perspektívája),

- kereskedelmi szempontok (kereskedelmi tarifák, ill. a kétoldalú kereskedelem),

- távolság,

- alacsony bér- és pénzügyi költségek,

- alacsony politikai és gazdasági kockázat.

A közép-és kelet-európai országokba a rendszerváltás után meginduló német

tőkebefektetésekből a stabil, nyitott, viszonylag fejlett gazdasággal, infrastruktúrával és

képzett munkaerővel rendelkező országok részesedtek, így a külföldi tőke-beruházások

többsége néhány országra koncentrálódott. Az évtized végére Magyarországban

stabilizálódott a politikai helyzet, a kockázati tényező szerepét egyre inkább a gazdasági

növekedés tőkevonzó hatása váltotta fel.

A német vállalatok a térségben gyártott / összeszerelt ill. Németországból importált

termékeiket nagyrészt a régióban értékesítik, így beruházásaikkal mindenekelőtt piacot

“vásároltak”, ahol egy-egy telephely nemcsak a célországot hanem az egész kelet- és

közép-európai térséget látja el.

Elmondható tehát, hogy a rendszerváltás után a piacszerzés, míg a ’90-es évek második

felétől inkább stratégiai okokra, költség-csökkentésre vezethető vissza a német beruházási

szándékok. Az ezredfordulóra kezdett lezajlani a privatizációs tevékenységek hazánkban,

27 Online: http://geogr.elte.hu/PHD_konferencia_ELTE_2002/doktori_konferencia_anyagai_2002/juhaszkrisztina.pdf Letöltve: 2011-11-04

24

ezért csökkentek a beruházások száma. Az Európai Unióhoz való csatlakozás hozta meg a

beruházások fellendülését, újra vonzó célpont lett Magyarország a németek számára, és

az integrációnak köszönhetően különböző korlátok (pl. kereskedelmi) is megszűntek.

5.2. A külföldi működőtőkéhez fűződő várakozások a 90-es évek elején

A külföldi működőtőke-beruházásoktól egyrészt külföldi tőkét vártunk a tőkehiányban

szenvedő magyar gazdaság növekedéséhez, másrészt a technikai fejlődés előmozdítását és

a modern vállalatok elterjedését is reméltük. A külföldi működőtőke-beruházások további

hatásaként az ország exportképességének javulását is várta a kormányzat és a szakmai

közvélemény.

A külföldi beruházásokkal szembeni igen erős pozitív szakmai várakozások vezettek

közismerten ahhoz, hogy a magyar kormányzat a külföldi stratégiai beruházóknak

kedvező privatizációs gyakorlatot alakított ki.

A külföldi működőtőke-beruházások nagyobb méretű beáramlása 1989-ben kezdődött

meg Magyarországon, amelynek oka, amint már említettem a piacszerzés volt. Az elmúlt

évek során a kelet-európai országok között Magyarországra érkezett a legtöbb külföldi

működőtőke és ezt a tényt az akkori magyar kormány a gazdaság (és a saját) kiemelkedő

sikerének tekintette. Erre a folyamatos elemzésre már azért is igen nagy szükség van,

mert a folyamatos külföldi tőke beáramlása igaz ingadozik, de összességében növekvő

tendenciát mutat a mai napig. Ezt a tényt a dolgozat további részében bizonyítani,

elemezni fogom.

5.3. Egy empirikus vizsgálat tanulságai – a külföldi befektetések indítékai,

motivációi

A következő alfejezetben Árva László egyik kutatásának eredményeit28 szeretném

bemutatni röviden, amely a külföldi befektetők indítékait, motivációit foglalja össze, és a

Privatizációs Kutatóintézet által kiadott kérdőív alapján készült.

A Privatizációs Kutatóintézet mintegy 300 esettanulmányt végzett a külföldi

beruházásokról. Ebből 74 készült 1996 második fele és 1997 májusa között, egységes

szempontok alapján, eltérő méretű és földrajzi elhelyezkedésű társaságokban.

28 Árva László: Külföldi működőtőke, hazai beszállítói kapcsolatok, külkereskedelmi mérleg és technológiai transzfer, Közgazdasági Szemle, XLIV évf., 1997. november, pp. 1011-1014 o.

25

A 74 esettanulmány egységes kérdőív felhasználásával készült. A korábbi

esettanulmányok eredményeként kialakított strukturált kérdőív segítségével egyrészt

igyekeztek általános képet adni a vizsgált nemzetközi vállalat jellegéről és fontosabb

működési sajátságairól, másrészt bepillantást nyerni a hazai beszállítókkal való

kapcsolatába.29

A vizsgálatba bevont külföldi tulajdonú társaságok vezetői a beruházást motiváló

legfontosabb tényezőként a magyar piacra való bejutást említették, amelyet szorosan

követett az a szándék, hogy bejussanak a környező kelet-európai piacokra is. A

válaszokban a hazai politikai stabilitás, valamint a privatizációs kínálat nagysága szintén

a magyarországi beruházások fontos motívumai között szerepelt. Érdekes megállapítás,

hogy míg a magyar piacra való bejutást nevezték meg az esetek nagy többségében az első

számú beruházási indokként, addig a magyar piacot a külföldi beruházók általában nem

tekintették túlzottan protekcionistának, sőt sok esetben kiemelték, hogy sehol sem

részesülnek előnyben a hazai társaságok a külföldiekkel szemben.

A fontossági sorrendben ez után következett, hogy Magyarországon olcsóbbak a

termelési tényezők, mint Nyugat-Európában, majd a nyugat-európai piacok közelségét és

a piacra jutás könnyűségét értékelték. A nyersanyagok olcsósága vagy közelsége csak

kivételes esetben, és elsősorban kisebb méretű beruházásoknál játszott szerepet. A

magyar kormányzat által nyújtott adózási vagy egyéb kedvezmények is csak a kisebb

méretű beruházásoknál jelentek meg a beruházók motivációi között.

A kisebb méretű beruházásoknál gyakran szerepelt a személyes kapcsolat a beruházás

indítékai között (magyar származás, korábbi üzleti kapcsolat stb.). A német és az osztrák

beruházásoknál az esetek nagy többségében korábbi üzleti kapcsolatok alakultak át

külföldi működőtőke-befektetéssé, a francia befektetők számára a korábbi intenzívebb

kapcsolatok hiánya mellett nem is játszhattak nagyobb szerepet a konkrét vállalat

kiválasztásánál.

A minőségi munkaerőt a külföldi menedzserek általában nem tekintették elsődleges

tényezőnek a beruházási döntésben. Elismerték ugyan, hogy a magyar munkaerő jól

képzett, de emellett sokan kifogásolták, hogy hiányzik belőle a kezdeményezőkészség. 29 A kérdőív első része a vizsgált vállalatra vonatkozó általános kérdéseket tartalmazta, második része pedig az alapítási évére, alaptőkéjére, árbevételére, nyereségére és veszteségére, valamint a nyereség felhasználására vonatkozott. A harmadik rész a beruházás jellegét tudakolta (zöldmezős vagy kivásárlás), valamint a motívumait igyekezett feltárni. A kérdőív negyedik része a külföldi érdekeltségű vállalat hazai beszállítói kapcsolatait vizsgálta részletesen. E rész további kérdései arról igyekeztek információt szerezni, hogy a vizsgált vállalat vezetői szerint milyen módon lehetne növelni a hazai beszállítások arányát, s mit kellene tennie a kormányzatnak e kapcsolatok előmozdítása érdekében.

26

Az infrastruktúra nem tartozik azon tényezők közé, amelyek Magyarországon jelentős

mértékben segítenék a külföldi beruházásokat: a külföldi beruházók a hazai

infrastruktúrával kapcsolatosan meglehetősen kritikusak.

A vizsgált külföldi beruházások átlagos motivációi a magyarországi megtelepedést illetően (a beérkezett válaszok módusza)

5. táblázat

Mérlegelt tényezők Milyen erős volt az adott tényező hatása?

elhanyagol- ható

csekély átlagos nagy döntő

Bejutás a magyar piacra x Bejutás a kelet-európai piacra x Nyugat-európai piac közelsége x Olcsó munkaerő x Fejlett infrastruktúra x Minőségi munkaerő x Olcsó nyersanyagok x Kormányzati kedvezmények (adó stb.) x

Magyar bankrendszer fejlettsége x

Privatizációs kínálat nagysága x Politikai stabilitás x Egyéb x * A kisméretű beruházások esetén a személyes kapcsolat. Forrás: A Privatizációs Kutatóintézet által végzett esettanulmányok (saját szerkesztés)

A hazai bankrendszerrel általában jobbak a tapasztalatok, bár velük rendszerint csak mint

számlavezetőkkel találkoznak a külföldi befektetők. A külföldi beruházók elismerően

szólnak a banki szolgáltatások fejlődéséről, de sok esetben említik, hogy a hazai

bankrendszer nem viselkedik hitelnyújtóként, s ezért forgóeszköz-ellátásukat és

beruházásaik finanszírozását is általában az anyavállalatukon keresztül, az anyaországbeli

bankrendszerre támaszkodva végzik. Az 6. táblázat áttekintést ad a vizsgálatba bevont

külföldi beruházók motivációjáról.

Véleményem szerint a Magyarországon megjelenő német működő-beruházások további

motívumai a következők:

az értékesítés előmozdítása, biztosítása a közvetlen piaci jelenlét révén;

„Magyarország, mint ugródeszka” a kelet-közép-európai piaci expanzióhoz;

a belföldi gyártóval történő együttműködésből származó előnyök;

a konkurens vállalatok sikereinek követése; és

27

a beruházás támogatások előnyeinek kihasználása.

E motívumok mellett – kisebb arányban ugyan – egyéb motívumok is szerepeltek a

befektetéseknél:

a szigorú német környezetvédelmi előírások kikerülése;

a termékek életciklusának meghosszabbítása;

az importkorlátozások kikerülése és

szállításiköltség-szempontok.

A felsorolt motívumok rendszerint nem egyedül, hanem több meglévő indíték együttes

hatásaként ösztönözték a német vállalatokat a magyarországi beruházásokra. A

kereskedőcégeket és a szolgáltatóvállalatokat elsősorban a piacszerzés vonzotta, a termelő

vállalatoknál a fajlagos költségcsökkentés szempontja játszott nagyobb szerepet. Ez

együttesen sajnos azt is mutatja, hogy a magyar munkaerő minősége korántsem akkora

vonzerő. A német, illetve a német–magyar vállalatok között részegység-termelő,

bérmunkát végző, összeszerelő, de komplex ipari termelő és szolgáltató cégeket egyaránt

találunk.

5.4. Német tőkebefektetések bemutatása

Az 1980-as évek végén a német (és az osztrák) tőke dominálta a magyarországi közvetlen

beruházásokat. 1989 végén 37 millió eurónyi német működő tőke-állomány volt

Magyarországon. 1992–1993-ban és még inkább 1994-ben nagymértékben javult a német

befektetők relatív helyzete, így 1994 végéig a Magyarországon befektetett külföldi

működő tőke-állomány megközelítőleg 25 százaléka Németországból származott.

A német működő tőke-befektetések növekedése Magyarországon az 1990-es években és a

2000–2006-os időszakban is gyors ütemet mutatott, az állomány a friss beruházások

révén és az itt megtermelt profitok újrabefektetése révén gyorsan nőtt. 1990 és 1995

között a német tőkeállomány Magyarországon 136 millió euróról 1771 millióra ugrott, s

2000-re már 7187 millió eurót tett ki. 2000 és 2005 között az állomány újra

megkétszereződött; 14,060 millió euróra, majd 2006-ra újabb 2,5 milliárd euró

növekedéssel elérte a 16,499 millió eurót.

28

37 136 250 579 113414241771

32363898

48035950

71878212

93289861

12255

1406015520

17185

1989199019911992199319941995199619971998199920002001200220032004200520062007

3. ábra: Német tőkebefektetések állománya Magyarországon (millió euró/év)

Forrás: Bundesbank (saját szerkesztés)30

Energia‐és vízszolgáltatás

21,8%

Egyéb szolgáltatások

6,0%

Ingatlanlétesítés2,0%

Bankok, biztosítások

7,5%

Telekommunikáció

4,7%

Egyéb kereskedelem

8,8%Kiskereskedelem

3,5%Különböző ipar

2,5%Autógyártás

29,0%

Energiatechnika2,0%

Gépipar2,1%

Üveg, kerámia2,4%

Hírtechnika1,4%

Fémipar2,5%

Vegyipar3,4%

4. ábra: Német tőkebefektetések Magyarországon gazdasági ágazatok szerint

Forrás: Bundesbank (saját szerkesztés)31

30 Online: www.duihk.hu/wirtschaft Letöltve: 2010-10-10 31 Online: www.duihk.hu/wirtschaft Letöltve: 2010-10-10

29

Az oszlopdiagramról leolvasható, hogy a német tőkebefektetések Magyarországon

növekvő tendenciát mutatnak. A kördiagramról leolvasható a befektetett tőke százalékos

megoszlása. Láthatjuk, hogy az autógyártással kapcsolatos befektetés a legnagyobb

mértékű (29 %).

Jelenleg mintegy nyolcezer német érdekeltségű vállalat működik Magyarországon,

ezek közül a legnagyobb befektetők (amint már említettem: Lásd 4.1.) a következők: Audi

Hungária – autó, motorgyártás, K+F kapacitás; Bosch – szereléstechnika; Daimler –

autógyártás; E.ON Kraftwerke – villamos energia-termelés, energetika; LuK –

járműalkatrészek. RWE – villamosenergia-termelés, energetika; Siemens – hírközlés stb.

Összefoglalva elmondható, hogy a német vállalatok a következő szempontokat tartják

szem előtt, amikor Magyarországot választják potenciális befektetési lehetőségként:

olcsó munkaerő,

magasan képzett, minőségi munkaerő,

magyar piacra való bejutás,

hazai politikai stabilitás,

olcsóbb termelési tényezők,

adózási vagy egyéb kedvezmények,

személyes kapcsolat,

infrastruktúra,

hazai bankrendszer,

az értékesítés előmozdítása, biztosítása a közvetlen piaci jelenlét révén;

„Magyarország, mint ugródeszka” a kelet-közép-európai piaci expanzióhoz;

a belföldi gyártóval történő együttműködésből származó előnyök;

a konkurens vállalatok sikereinek követése; és

a beruházás támogatások előnyeinek kihasználása.

a szigorú német környezetvédelmi előírások kikerülése;

a termékek életciklusának meghosszabbítása;

az importkorlátozások kikerülése és

szállításiköltség-szempontok.

30

6. ÖSSZEFOGLALÁS

A dolgozatom arra a kérdésre keresi a választ, hogy a nemzetközi tőkeáramlásról alkotott

elméletek megállják-e a helyüket a gyakorlatban is. Tehát munkám célja, hogy

összehasonlítsam a nemzetközi működőtőke-áramlás elméleti és gyakorlati oldalát. Az

elméletek tesztelését egy konkrét esetben, a német vállalatok magyarországi

beruházásinak viszonylatában vizsgáltam.

Azok a tényezők, amelyek az említett elméletek szerint a tőkeberuházást motiválják a

vizsgált gyakorlati példa többnyire igazolja. Kiemelek most néhányat ezek közül:

alacsony tényezőköltségek, olcsó munkaerő,

képzett munkaerő,

export-orientált külgazdasági stratégia,

adózási vagy egyéb kedvezmények,

„Magyarország, mint ugródeszka” a kelet-közép-európai piaci expanzióhoz,

piaci részesedés növelése,

konkurens vállalatok sikereinek követése.

Ezek a tényezők fontos szerepet játszottak többek között az Audi (1993), a ZF (1996), a

Bosch (1991), a Mercedes-Benz (2008), a Siemens (1990) és a Knorr-Bremse (1989)

magyarországi beruházásaik során. Mivel nagy tömegeket foglalkoztatnak, ezért

mindenképpen az olcsó és képzett munkaerő számít az esetükben a leginkább. A ZF, a

Bosch és a Knorr-Bremse konkurens vállalatok, hiszen gépipari, autóipari alkatrészek

termelésével, fejlesztésével, pneumatikus, elektro-pneumatikus berendezések tervezésével

és vizsgálatával foglalkoznak. Mind a három cég beszállítói az Audinak illetve a

Mercedes-Benz-nek, akik szintén egymás vetélytársai, hiszen például közel azonos piaci

szegmenst próbálnak szerezni maguknak hasonló értékű és minőségű termékeikkel.

További más vállalatokat, mint például Metro (1993), a Lidl (2004), az Aldi (2008). a

Deutsche Telekom (1991) és az E.on (1995) elsősorban az új piac meghódítása motiválta.

Persze fontos szerepet játszott az alacsony tényezőköltségek, az olcsó erőforrások.

További fontos beruházási tényező e cégek beruházási ösztönzésében:

beruházások támogatásainak kihasználása,

31

megfelelő és magas fogyasztói kereslet,

a konkurens vállalatok sikereinek követése.

Az E.on vezető energetikai vállalat csoportja, a magyar gazdaság meghatározó

szereplőjeként az energetikai értékteremtés egészében (kereskedelemben, végfogyasztók

ellátásában) aktív. Számára mindenképp fontos volt a „viszonylag” stabil gazdaság

megléte is, amelyet amint már említettem 1995-re sikerült teljesítenie a magyar

gazdaságnak, illetve fontos volt számára, hogy a keleti térségben biztosítson magának egy

piaci szegmenset, akár a versenytársak kárára is, tehát a piaci részesedés növelése e cég

esetében is fontos volt. A Lidl és az Aldi mindenképpen egymás konkurensei, akik

többnyire egymás mellett találhatók meg több országban is. Számukra tehát a konkurens

vállalat sikereinek követése, új piacok meghódítása a cél. A Metro és a Deutsche

Telekom egyértelműen a keleti régió meghódítása volt az elsődleges cél. Ma a Deutsche

Telekom Magyarországon Magyar Telekom az egyik legnagyobb szolgáltató cég a

kommunikáció szektorában. Számára nem volt elsődleges szempont az olcsó munkaerő,

inkább a képzett szakembereket tartotta elsődlegesnek, és nem utolsó sorban vezető

szeretet töltsön be Magyarországon is versenytársaival szemben.

Vannak azonban tényezők, amelyek nem teljesültek vagy éppen nem terjedtek ki a

gyakorlati példa vizsgálata során, ilyenek:

hatékonyságnövelő befektetések,

legújabb technológiához való könnyű hozzáférés,

a termékek életciklusának meghosszabbítása.

A hatékonyságnövelő befektetések helyett, inkább a versenyelőny kihasználását

említeném meg, ugyanis a német vállalatok a magasabb hozadék mellett fontosnak

tartják, hogy a konkurens vállalatok sikereit követhessék. A hatékonyságnövelés kérdése

hosszú távon vizsgálatom alapján nem érvényesül, ugyanis a termelékenység mértékével

azonos arányban nem nő hosszú távon a munkaerő bére, így a termelékenység növekedési

üteme egy idő után lelassul. Ezért van szükség a folyamatos innovációra még a külföldre

települt leányvállalatok számára is.

A legújabb technológiához való hozzáférés tényezője sem jelenik meg a gyakorlati

példámban, hiszem a német vállalatok hozzák be hazánkba a legújabb technológiákat.

Inkább a legolcsóbb termelési tényezőkhöz, kedvező áru munkaerőhöz tudnak itt

hozzájutni.

32

A termék életciklusának meghosszabbítása, mint tényező kihasználása sem jelenik meg a

német vállalatok magyarországi beruházásaiknál. Ez azzal magyarázható, hogy az itteni

német vállalatok pl. olyan termékeket gyártanak, amelyeket más országokban nem vagy

olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy megfelelő legyen

hazánk fogyasztói számára. Tehát ezen termékek és szolgáltatások fejlesztése szintén

Magyarországon történik, nem pedig a vállalat anyaországában.

Összességében úgy gondolom, hogy sikerült összehasonlítani a nemzetközi tőkeáramlás

elméleti és gyakorlati példáit, a vizsgált elméleteket igazolni lehet a német beruházások

magyarországi példájával.

A szakdolgozat elkészítése alatt szerzett ismeretek meggyőztek arról, hogy a magyar piac

egyre vonzóbb befektetési területnek számít Németországnak (lásd: 11. számú

mellékletben), és reménykedhetünk abban, hogy további sikereket fogunk elérni a

működőtőke ösztönzése terén.

33

7. IRODALOMJEGYZÉK

ÁCS Judit: A globalizáció, az európai integráció hatásai és a régió perspektívái, Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Doktori Iskola, Debrecen, 2005.01.14-15., pp. 10-11.

ANTALÓCZY Katalin - Sass Magdolna (2002): Magyarország helye a közép-kelet-európai működőtőke beáramlásban. Külgazdaság, 7.-8. szám.

ANTALÓCZY-SASS: Befektetésösztönzés és Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, Külgazdaság, XLVII. évf., 2003. április

ÁRVA László: A Közép–Kelet–Európába irányuló közvetlen külföldi beruházások helye és perspektívái a hárompólusú világgazdasági rendszerben, Közgazdasági Szemle, XLI. évf., 1994. március, 239-240.

ÁRVA László: Külföldi működőtőke, hazai beszállítói kapcsolatok, külkereskedelmi mérleg és technológiai transzfer, Közgazdasági Szemle, XLIV évf., 1997. november, pp. 1011-1014 o.

BARÁTH-MOLNÁR-SZÉPVÖLGYI: A külföldi működőtőke szerepe Magyarország átalakuló gazdaságában, Tér és Társadalom 2001/2.szám, MTA RKK, Pécs, 2001., pp. 183-190.

DÉKÁN Tamás: A külföldi közvetlen tőkebefektetések szerepe, Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Doktori Iskola, Debrecen, 2004. január, pp. 17-18.

GKI Gazdaságkutató Rt:Az EU-csatlakozás középtávú gazdasági-társadalmi hatásai Magyarországra,., 2003. február

HÁMORI-SZABÓ-DERECSKEI-HURTA-TÓTH: Versengő és kooperatív magatartás az átalakuló gazdaságban, Közgazdasági szemle, LIV. évf., 2007. június, pp. 590

INOTAI András: A működőtőke áramlás a telephelyválasztás elméletének tükrében, Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. május, pp. 475.

KATONA Klára (2006): A magyar tőkeimportot befolyásoló tényezők újraértelmezése. Közgazdasági Szemle, LIII. évf., november

KŐRÖSI István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009) a tíz új EU-tagországgal összehasonlítva. Külügyi Szemle 2009. No. 3., 3-43.

KSH [1996]: A külföldi működőtőke Magyarországon, 1994.

MOSONINÉ Fried Judit: Az innováció névtelen hátországa: A külföldi működőtőke multiplikátor hatása. OMFB. Budapest, 1997. pp. 13.

OSZLAY András (1999): Elméletek és tények a külföldi működőtőke-befektetésekről. MNB Füzetek 1999/11.

OZAWA, T. (1992): Foreign Direct Investment and Economic Development. Transnational Corporations, Vol. 1. No. 1, p. 37. Online: www.unctad.org/en/docs/iteiitv1n1a3_en.pdf Letöltve: 2011-11-01

SANYI Miklós: Elmélet és gyakorlat a nemzetközi működőtőke-áramlás vizsgálatában, Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 1997.július, pp. 491.

34

SIMAI Mihály és mások (2000): A működőtőke kivitele és a technikai fejlődés a 21. század küszöbén. Oktatási Minisztérium, Budapest

Egyéb források:

http://hvg.hu/gazdasag/20090604_Ernst_and_Young_versenykepesseg_magyar_Eu.aspx Letöltve: 2011-10-22

http://hvg.hu/gazdasag/20090915_iceg_elemzes_kulfoldi_befektetesek.aspx Letöltve:2011-10-22

http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzetc=de Letöltve: 2011-10-30

http://www.vg.hu/atrendezodo-fdi-viszonyok-289206 Letöltve: 2011-10-22

www.duihk.hu/wirtschaft Letöltve: 2010-10-10

35

8. MELLÉKLETEK

1. számú melléklet:

Forrás: http://www.ahkungarn.hu/fileadmin/ahk_ungarn/Dokumente/Wirtschaftsinfos/DE/Statistik/INFO_DE_FDI_Ranking.pdf Letöltve: 2011.11.01.

36

2. számú melléklet:

Forrás: http://www.ahkungarn.hu/fileadmin/ahk_ungarn/Dokumente/Wirtschaftsinfos/HU/Statistik/INFO_HU_Direktinvestitionen.pdf Letöltve: 2011.11.01.

37

3. számú melléklet:

Forrás: http://www.ahkungarn.hu/fileadmin/ahk_ungarn/Dokumente/Wirtschaftsinfos/HU/Statistik/INFO_HU_Direktinvestitionen.pdf Letöltve: 2011.11.01.

38

4. számú melléklet:

Forrás: http://www.ahkungarn.hu/fileadmin/ahk_ungarn/Dokumente/Wirtschaftsinfos/HU/Statistik/INFO_HU_FDI_Ranking.pdf Letöltve: 2011.11.01.

39

5. számú melléklet:

Forrás: http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbfuzetek/mnbhu_MF1999_11/mf1999_11.pdf Letöltve: 2011.11.01

40

6. számú melléklet:

Forrás: http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbfuzetek/mnbhu_MF1999_11/mf1999_11.pdf Letöltve: 2011.11.01. 7. számú melléklet:

Forrás: GKI adatai alapján (saját gyűjtés)

41

8. számú melléklet:

A világ legversenyképesebb országai 2002-ben

Forrás: http://ilex.efe.hu/PhD/ktk/farmasiattila/disszertacio.pdf Letöltve: 2011-11-05

9. számú melléklet:

A magyar-német külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)

KIVITEL BEHOZATAL EGYENLEG

2008 2009 2008 2009 2008 2009

Összesen 19 570,7 15 317,1 18 786,1 13 952,0 784,5 1 365,0

Élelmiszer, ital, dohány 593,3 531,1 762,0 705,8 -168,7 -174,8

Nyersanyagok 403,1 325,1 198,8 146,2 204,3 178,9

Energiahordozók 514,9 292,8 393,9 458,7 120,9 -165,8

Feldolgozott termékek 4 983,9 4 109,0 6 135,1 4 579,2 -1 151,2 -470,1

Gépek, gépi berendezések 13 075,5 10 059,0 11 296,3 8 062,1 1 779,2 1 996,8Forrás: ITD Hungary (http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=de#tokearamlas)

42

10. számú melléklet:

Legvonzóbb befektetési helyek német szemmel

Ország: Helyezés

2010 2009 2008

Lengyelország 1. 4. 5.

Csehország 2. 1. 2.

Szlovénia 3. 3. 4.

Magyarország 4. 7. 9.

Szlovákia 5. 2. 3.

Horvátország 6. 5. 7.

Románia 7. 6. 1.

Forrás: Népszabadság (http://nol.hu/lap/gazdasag/20100408-jegelik_terveiket_a_nemet_cegek)

11. számú melléklet:

Forrás: Menedzsment Fórum (http://www.mfor.hu/cikkek/Rekordmertekben_nott_a_nemet_gazdasag__varakozason_felul_a_francia_novekedes.html)