Te mit kérdeznél egy spanyoltanártól? Kérdések és válaszok spanyoltanulásról

Tanulj e-könyvekb l! Praktikus magyarázatok, megoldókulcs! ő Kattints a kínálatért!

Te mit kérdeznél egy spanyoltanártól? - Kérdések és válaszok

gy jteményeű

Készítette (a kérdéseket kapta és megválaszolta): Jusztin Ági

spanyoltanár, online tananyag író – www.spanyolonline.hu

Kategóriák:

• Nyelvtan

• Szókincs

• Nyelvvizsga

• Nyelvtanulási tippek

• Kultúra

• Egyéb

http://spanyolonline.hu/ingyenes-e-tanfolyam – nyelvtani rendszerezés áttekinthet en!ő

http://www.spanyolonline.hu/

http://spanyolonline.hu/ingyenes-e-tanfolyam

http://spanyolonline.hu/spanyol-e-konyv-szuper-aron


• Nyelvtan

1. „Szia, nekem lenne egy kérdésem, mégpedig az, hogy a műveltetés mint olyan létezik-e a

spanyolban? Én eddig semmi anyagot nem találtam róla, viszont néhányszor már kellett

volna használnom és nem tudtam. Szóval akkor hogy is mondom azt, hogy pl. minden

munkát velem csináltat a főnök?”

A spanyolban a műveltetés az HACER ige + infinitivo kapcsolatával fejezhető ki. Nem túl gyakori

jelenség, de létezik. Például: Esta película me hace llorar. - Ez a film megríkat.

Az általad említett példa kicsit furán hangzana, mert két hacer kerülne egymás mellé, ezért én így

mondanám: El jefe me encarga de todos los trabajos. - A főnök minden munkával engem bíz meg.

2. „Számomra az egyik legfontosabb dolog a kiejtés lenne. Mivel itthon tanulom és nincs

segítségem, ezért sokszor bajban vagyok vele, mert nincs, aki kijavítson.”

A spanyol kiejtés nem olyan bonyolult, mint például az angol. A magánhangzókat (a, e, i, o, u) úgy

ejtjük, ahogy írjuk. A mássalhangzók között csak néhány kivétel van. Ezek:

➢ C – ha 'e' vagy 'i' áll utána, akkor sz-nek ejtjük, minden más esetben 'k'-nak. Café (kafé) –

kávé, de cien (szjen) – száz.

➢ CH – ez a spanyol 'cs', mindig így ejtjük. Chico (csiko) – fiú.

➢ G – hasonló, mint a C: ha 'e' vagy 'i' áll utána, h-nak ejtjük, minden más esetben marad a 'g'

a kiejtésben. Gorro (gorro) – sapka, de: genial (henial) – zseniális.

➢ H – sosem ejtjük, mindig néma! Hola (ola) – szia.

➢ J – mindig h-nak ejtjük függetlenül attól, mi áll utána. Joven (hoven) – fiatal.

➢ LL – úgy ejtjük, mintha egy l és egy j állnak egymás után. Llego (ljego) – érkezem.

➢ Ñ – ez a spanyol 'ny' betű. Niño (ninyo) – kisfiú.

➢ V – b-nek ejtjük, illetve, inkább 'b', mint 'v'. Verde (berde) – zöld.

Ajánlom figyelmedbe az 'Első 160 spanyol igém' című e-könyvemet, ami azért más, mint az

eddigiek, mert hanganyagot is tartalmaz. A majdnem 1000 példamondat mindegyikét felmondtam

(jól berekedtem), valamint az igeragozásokat is. Így a kiejtést is gyakorolhatod!






3. „Ami nekem zavaros, az a nyelvtani rész, hogy egy mondatot mi alapján és hogyan

rakunk össze!”

Egy kijelentő mondat szórendje az alábbiak szerint alakul: alany + állítmány + tárgy + bővítmények

(helyhatározó, időhatározó, módhatározó)

Például: Juan cocina paella en la cocina con su hermana a las dos de la tarde. - Juan paellát főz a

nővérével a konyhában délután kettőkor.

Kérdésből kétféle létezik:

➢ Eldöntendő kérdés: az, amelyre igen vagy nem a válasz. Nincs benne kérdőszó. A

spanyolban ennek szórendje többnyire ugyanaz, mint a kijelentő mondaté. ¿Estás cansado?

- Fáradt vagy?

➢ Kérdőszavas kérdés: mindig a kérdőszó az első szó, ezt követi az állítmány (ige), majd az

alany, tehát a kijelentő mondathoz képest fordított szórendet alkalmazunk. ¿Cómo está tu

mamá? - Hogy van anyukád?

4. „Imperfectóról kérdeznék, valamint használatáról.”

Az imperfecto, más néven leíró múlt / folyamatos múlt a következő alkalmakkor használandó:

- Múltbéli leírásoknál, jellemzéseknél (pl. korszak, táj, személy) -> El paisaje era muy seco. – A táj

nagyon száraz volt.

- Gyakran ismétlődő, a múltban szokásszerű cselekvések kifejezésére -> Los domingos iba a la misa con mi abuela. – Vasárnaponként misére jártam a nagymamámmal.

- Régi és új szokások összehasonlításakor -> Antes hacía yoga, pero ahora practico la zumba. -Régen jógáztam, de manapság zumbázom.

- Udvarias kéréseknél, pl. vásárláskor (a querer-rel) -> Quería un par de botas de tacón alto. – Egy pár magassarkú csizmát szeretnék.

- Olyan múltban kezdődő cselekvések esetén, amelyek csak elkezdődtek, de nem fejeződtek be (félbeszakadtak) -> Iba a llamarte, pero me notó el jefe. – Már épp fel akartalak hívni, de észrevett a főnök.

- Függő beszédben akkor, ha az első tagmondat múlt idejű és a második vele egy időben történt (na ez a második az imperfecto) -> Dijo que le dolía la cabeza. – Azt mondta, fáj a feje. (Magyarban ez csak jelen, nem bonyolítjuk.)

Ragozása:

-AR végű igék -> -aba, -abas, -aba, -ábamos, -abais, -aban. Pl. usar -> usaba, usabas, usaba,





usábamos, usabais, usaban. Antes no usábamos el internet. – Régen nem használtuk az internetet.

-ER, -IR végű igék -> -ía, -ías, -ía, -íamos, -íais, -ían. Pl. beber ->bebía, bebías, bebía, bebíamos, bebíais, bebían. Cada domingo bebían refresco con la comida. – Minden vasárnap üdítőt ittak az ebédhez. / vivir -> vivía, vivías, vivía, vivíamos, vivíais, vivían. Mis tíos no vivían juntos. – A nagybácsimék nem éltek együtt.

Rendhagyók:

SER – > era, eras, era, éramos, erais, eran. – La chica era rubia y muy delgada. – A lány szőke volt és nagyon vékony.

VER -> veía, veías, veía, veíamos, veíais, veían. – No veían nada. – Nem láttak semmit.

IR -> iba, ibas, iba, íbamos, ibais, iban. – Siempre iban de vacaciones. – Mindig nyaralni jártak.

5. „Hogyan különböztethetjük meg egy mondatban pl. a „no dejes” -nem hagysz (kijelentő),

és a „no dejes” -ne hagyj (felszólító) tartalmakat. Vagyis az E/2. személy tagadó kijelentő

és a 2. személy tagadó felszólító alakokat.”

A kérdés nem igazán helytálló, mivel a kijelentő mód tagadása nem igényel külön alakot, ugyanúgy

jelen idő, mint az állító! Dejas – hagysz, no dejas – nem hagysz. A 'no dejes' csak tiltásra vonatkozik:

ne hagyd/hagyj!

6. „Használható-e a „con ti” és a con mi”, vagy csak a contigo, conmigo?”

Nem használható, csak a contigo (veled), conmigo (velem) alakok.

7. „Melyek azok az időhatározók/ kötőszavak..stb. és jelentéskülönbségeik, amelyek után

subjuntivo és kijelentő mód egyaránt használható? És melyek azok, amiket többnyire

biztosan csak subjuntivo-val állnak? (olyanokra gondolok, mint az En

cuanto/cuando/aunque,a lo mejor...stb..!.)”

➢ A bizonytalanságot kifejező szavak mindig subjuntivosak:

probablemente – valószínűleg; posiblemente – lehetséges; tal vez / quizá(s) – talán, puede que –

lehet, hogy; es posible que – lehet, hogy; es probable que – valószínű, hogy. Három,

bizonytalanságot kifejező szó nem subjuntivos soha! Ezek: a lo mejor / lo mismo / igual –

mindhárom jelentése: talán. Puede que vayan en metro. - Lehet, hogy metróval mennek. / A lo

mejor van en metro. - Talán metróval mennek.





➢ Mindig subjuntivot vonz az ojalá – bárcsak: ¡Ojalá tengamos suerte! - Bárcsak szerencsénk

lenne!

➢ Mindig subjuntivoval fejezzük ki a tiltást: no me llames – ne hívj fel!

➢ Mindig subjuntivoval áll a közömbösséget kifejező mondat: Ponte la ropa que quieras. -

Vedd fel azt a ruhát, amelyiket csak akarod.

➢ Az ismétlődő igepárok is mindig subjuntivoban állnak: Digan lo que digan, me casaré. -

Mondjanak, amit akarnak, (akkor is) megházasodom.

Minden egyéb esetben vagy-vagy, de erről épp a héten kezdődik a blogon a részletes cikksorozat.

8. „Számomra a névmások használata jelent problémát a Dél-Amerikai spanyolban.

(Ustedes a vosotros helyett, a VOSEO fogalma stb.)”

Igazából le is írtad, mit tartunk számon különbségként. Latin-Amerikában nem szeretnek tegeződni,

legalábbis nem azonnal, mint a spanyolok. Ezért E/2-ben nem tegező, hanem magázó alakot

használunk. Kollégák is magázódnak egymás közt például.

A másik jelenség a VOSEO, mely egy teljesen más ragozási rendszer. Tú helyett névmásként vos-t

mondanak, saját ragozással bírnak az igék: vos cantás (tú cantas), vos comés (tú comes), vos decís

(tú dices). A diftongálódás megszűnt létezni: vos tenés (tú tienes), stb.

9. „A 'si' mondatban való használata milyen lehet? Mik a szabályok?”

A 'si' (ha) különleges kötőszó, mivel a feltételes mondatokat vele kezdjük. Ezekből háromféle

létezik:

➢ Si + presente, 2. tagmondat: futuro/presente/imperativo – Si me llamas, te diré la

dirección. - Ha felhívsz, megmondom neked a címet.

➢ Si + imperfecto de subjuntivo, 2. tagmondat: condicional – Si pudiera, te ayudaría. - Ha

tudnék, segítenék.

➢ Si + pluscuamperfecto de subj., 2. tagmondat: condicional múlt idő – Si hubiéramos salido

antes, no nos habríamos mojado. - Ha előbb indultunk volna, nem áztunk volna meg.

Fontos szabály még, hogy a 'si' után sosem állhatnak az alábbi igealakok: futuro, condicional,




http://spanyolonline.cafeblog.hu/


presente de subjuntivo, pretérito perfecto de subjuntivo.

10. „Melyek a múlt idők, jövő és feltételes módok leggyakoribb használatai mondatokban?”

Ez annyira komplex kérdés, hogy ekkora terjedelemben lehetetlen megválaszolni. Ajánlom

figyelmedbe a blogomat, ahol minden egyes nyelvtani időt, módot részletesen kifejtettem a

nyelvvizsga-sorozatban, mely ezzel a cikkel kezdődik:

http://spanyolonline.cafeblog.hu/2013/02/18/ezt-kell-tudnod-a-spanyol-kozepfokuhoz/

11. „Melyek a leggyakrabban használt nyelvtani szerkezetek amelyekre alapvetően

szükségem lehet?”

Nem igealakokat, hanem szerkezeteket kérdeztél. Szerintem az öt leggyakoribb szerkezet a

következő:

➢ ir a + infinitivo – közeljövő kifejezésére. Por la tarde voy a visitarte. - Délután majd

meglátogatlak.

➢ tener que + infinitivo – kell valamit csinálnom. Tengo que lavar los platos. - El kell

mosogatnom.

➢ para + infinitivo – azért, hogy (célhatározós szerkezet). Te llamo para contarte lo del

examen. - Azért hívlak, hogy elmondjam a vizsgán történteket (ezek a 'történtek' a 'lo' a

spanyol mondatban).

➢ después de + infinitivo – vmilyen cselekvés/esemény után. Después de las clases no tengo

nada que hacer. - Órák után nincs teendőm.

➢ antes de + infinitivo - vmilyen cselekvés/esemény előtt. Tengo que tomar la pastilla antes

de comer. - Evés előtt kell bevennem a tablettát.

12. „Melyek azok a (kezdőknek :) különleges betűk, amelyek a magyar nyelvben nincsenek,

de a spanyolban vannak (vagy esetleg úgy is kérdezhetném, hogyan tudom

megkülönböztetni a spanyolt a portugáltól- legalábbis most még nem vagyok olyan




http://spanyolonline.cafeblog.hu/2013/02/18/ezt-kell-tudnod-a-spanyol-kozepfokuhoz/


biztos benne, ha látok egy szöveget, hogy az tényleg spanyol-e és nem portugál)?”

Szemre csak egyetlen furcsa betű van a spanyolban, ez pedig a ñ, amit 'ny'-nek ejtünk. Ha ezt a

„kalapot” magánhangzón látod (a betűn vagy o-n:ãõ), esetleg bármilyen más „kinövést” látsz egy

betűn, akkor az biztosan nem spanyol szó. :)

13. „Szeretném megkérni, hogy magyarázza el nekem a SER és az ESTAR igék ragozási

különbségeit magyarul. Nem értem és nem tudom értelmezni. (Ha lehet példákat is

csatoljon hozzá.)”

Ez meglehetősen nehéz téma, mert létige, ráadásul a magyarban csak egy múlt idő van. Na de

nézzük dióhéjban:

➢ era – voltam (a múltban folyamatosan, vagy egy nem konkrét időponthoz köthető

múltban): En mi infancia era más gordo. - Gyerekkoromban kövérebb voltam.

➢ fui – lettem (egy konkrét pontján a múlt időnek): Ayer fui elegido director de la fábrica. -

Tegnap lettem megválasztva a gyár igazgatójának. (Csak szenvedő szerkezetes példát tudok

rá mondani, mert létigét ebben az igeidőben nagyon nehézkes használni.)

➢ he sido – voltam (nemrég, még nyitott az időszak, amiről beszélek): Hace poco he sido

alabado. - Nemrég meg lettem dícsérve. (Szintén elég erőltetett, mert létige lévén, az

imperfectot szereti a legjobban.)

➢ seré – leszek: Nunca seré amable con él. - Sosem leszek vele kedves.

➢ sería – lennék: Sería amable con él, pero no me apetece. - Lennék kedves vele, de nincs

hozzá kedvem.

➢ sea – legyen (szó szerinti fordítása): Mi marido quiere que sea más delgada. - A férjem azt

szeretné, hogy legyek vékonyabb.

➢ sé – légy (te, felszólítás): Sé buen chico y come tu bocadillo. - Légy jó fiú és edd meg a

szendvicsedet!

➢ estaba – voltam (folyamatosan, vagy állapotom volt ez): Estaba nerviosa por la llamada. -

Ideges voltam a hívás miatt.





➢ estuve – voltam (bár önállóan nem értelmezhető ebben az igeidőben): Estuve esperándote

entre las tres y las cinco. - 3-5-ig egyfolytában vártalak.

➢ he estado – voltam (nemrég): Hoy he estado muy feliz. - Ma nagyon boldog voltam.

➢ estaré – leszek (pl. valahol): En mayo estaré en Valencia. - Nyáron Valenciában leszek.

➢ estaría – lennék (valahol/vmilyen állapotban): Estaría muy feliz si me ayudaras. - Nagyon

boldog lennék, ha segítenél.

➢ esté – legyek (vhol, vmilyen állapotban): Mi amigo me pide que esté en la estación para las

cuatro. - A barátom azt kéri, hogy négyre legyek az állomáson.

➢ está – legyél (vhol, vmilyen állapotban): Está en la estación para las cuatro. - Legyél négyre

az állomáson!

14. „Nyilván még egy csomó dolog nem tiszta, de amin a legtöbbször felakadok, az a

vonatkozó névmások használata, azaz az "el", "lo", "el que", "lo que", "que", "quien" stb.

használata. Pl.: Es la segunda vez que te digo .... debes hacer. A megoldás "lo que", de

miért nem "que"? Vagy: Carmen ha comprado mucho más libros ..... necesita. A

megoldás "de los que", de miért nem "que"? És az utolsó: El chico ... yo encontré me

indicó el camino. A megoldás "que", de miért nem "qiuen"?”

Az alapvető különbségek a névmások között a következők:

➢ Quien: jelentése: aki. DE! Csak mondat elején, vagy prepozíció után használjuk. Minden

más esetben az „aki”-t que-vel fejezzük ki. Példák: Quien mucho aprieta, poco abarca. - Aki

sokat markol, keveset fog. / Él es el chico con quien salía mi hermana. - Ő az a fiú, akivel járt

a tesóm.

➢ Lo que: jelentése: ami/amit. Mindig egész mondatrészre, cselekvésre utal vissza. A

mondatrésznek, cselekvésnek nincs neme, ezért akár azt is mondhatnánk, hogy félig-

meddig ez egy semleges nemű névmás, annak ellenére, hogy nincs semleges nem a

spanyolban. Példa: No me digas lo que te dijo Juan sobre mí. - Ne mondd meg nekem, mit

mondott rólam Juan. / Ella habla más de lo que sería necesario. - Ő többet beszél, mint

amennyi szükséges lenne.





➢ El que / la que / los que / las que: jelentése: ami/aki, amik/akik. Ha „aki, akik” a jelentése,

akkor a funkciója tökéletesen megegyezik a quien-ével, felcserélhetők. Mondat elején: El

que habla mucho, piensa poco. - Aki sokat beszél, keveset gondolkodik. / El escritor sobre el

que leímos, ha muerto. - Az író, akiről olvastunk, meghalt.

➢ Que: jelentése: ami, amik, amit, amiket, aki, akik, hogy. Példák mindegyikre: El libro que es

grueso seguro que es aburrido. - A könyv, ami vastag, biztos, hogy unalmas is. / Las frutas

que están en el frigorífico son del mercado. - A gyümölcsök, amik a hűtőben vannak, a

piacról valók. / La blusa que te había prestado, ayer se rompió. - A blúz, amit kölcsönadtam

neked, tegnap elszakadt. / Los árboles que han cortado de la calle me hacen falta. - A fák,

amiket kivágtak az utcából, nagyon hiányoznak.

15. „Az elöljárókkal(pl.:-tól,-ig,-ból) kapcsolatban szeretném ha betennél egy kis részt a

tananyagba, mert nem igazán vagyok tisztában mikor melyiket kell használni.”

Az elöljárószókról nemrég írtam blogbejegyzést, itt vannak példamondatokkal összeszedve:

http://spanyolonline.cafeblog.hu/2013/03/23/prepoziciok-a-mondat-motorjai/

• Szókincs

1. „Hogy kell helyesen fordítani a -mente-s szavakat? Pl. comunicacionalmente=

kommunikálva? Ezt a szót most hallottam a híradóban, előtte soha.”

A -mente végű szavak módhatározók, azaz a hogyan? Kérdésre adnak választ. Képzésük úgy

történik, hogy a melléknév nőnemű alakjához hozzáragasztjuk a -mente végződést. Ha nincs külön

nőnemű alak, akkor ahhoz, ami van. Példák: rápido → rápidamente (gyors → gyorsan), fuerte →

fuertemente (erős → erősen), fácil → fácilmente (könnyű → könnyen).

Van olyan csoportja is ezeknek a szavaknak, amelyek kötőszóként funkcionálnak. Példák:

comunicacionalmente – ami a kommunikációt illeti; prácticamente – gyakorlatilag; generalmente –

általában, stb.




http://spanyolonline.cafeblog.hu/2013/03/23/prepoziciok-a-mondat-motorjai/


2. „Ha egy alap bemutatkozást összeállítanál nekem azt megköszönném!”

Hola, me llamo … - Szia, …-nek hívnak.

Soy de Hungría. - Magyarországról jöttem.

Tengo … años. - … éves vagyok.

Soy + foglalkozás. - … vagyok.

Trabajo en + hely. - ...-ban/ben dolgozom.

Me gusta + igék infinitivo-ban. - Szeretek...

Példa: Hola, me llamo Ági. Soy de Hungría, de Budapest. Tengo veintiocho años. Soy profesora.

Trabajo en una escuela de idiomas. Me gusta leer, escuchar música y hacer excursiones.

3. „Hol tudnék anyagot találni egészségügyi szakma területhez, (mint szakmai spanyol)?

Angol, német millió van, de spanyol, ami használható is lenne, szinte sehol. Jól jött volna

a napokban is.”

Magyar-spanyol anyag nincs, de egynyelvűben ezeket találtam, amik hasznosak lehetnek:

http://espanolparainmigrantes.wordpress.com/2011/02/02/la-salud/

http://ec.europa.eu/translation/bulletins/puntoycoma/05/pyc054.htm

4. „Ha lehet javasolni egy-két dolgot, mert jön a nyár, sokan utaznak talán spanyol

nyelvterületre is, az utazással kapcsolatos téma is szóba jöhet, mint jegyvásárlás,

érdeklődés az állomáson, reptéren, turista hivatalokban információkérés...”

Pár hasznos kifejezés, a teljesség igénye nélkül:

Quisiera un billete para... - Szeretnék egy jegyet ...-ba.

¿A qué hora sale el tren para...? - Hánykor indul a vonat ...-ba?

¿A dónde llega el tren de …? - Hová érkezik a ...-ből jövő vonat?

¿Puedo comprar billete de ida y vuelta? - Tudok oda-vissza jegyet venni? (retúr jegy)




http://ec.europa.eu/translation/bulletins/puntoycoma/05/pyc054.htm

http://espanolparainmigrantes.wordpress.com/2011/02/02/la-salud/


¿Dónde está la puerta de embarque para el vuelo número cuarenta y siete? - Hol van a

beszállókapu a 47. számú járatnak?

¿Dónde está la recogida de equipaje? - Hol van a csomagfelvétel?

¿Dónde hay un museo aquí en el centro? - Hol van múzeum itt a központban?

¿Puedes decirme dónde puedo comprar billete para el autobús? - Meg tudnád mondani, hol tudok

jegyet venni a buszra?

5. „Érdekelne a spanyol kultúra, a történelem, mit, hogyan kérdezzünk a múzeumokban,

nevezetes helyeken...”

Ami a kultúrát, történelmet illeti, ajánlom figyelmedbe a blogot, ahol minden héten igyekszem

érdekes cikkekkel szolgálni nem csak a nyelvtanulással, hanem a spanyol és latin-amerikai

kultúrával kapcsolatban is. http://spanyolonline.cafeblog.hu

Pár tipikus mondat múzeumokban:

¿Cuánto cuesta la entrada? - Mennyibe kerül a belépő?

¿Hay entrada para estudiantes? - Van belépő diákok számára?

¿Hasta qué hora está abierto el museo? - Hány óráig van nyitva a múzeum?

¿Tienen visitas guiadas? - Van önöknél tárlatvezetés?

¿A qué hora sale el siguiente grupo? - Hány órakor indul a következő csoport?

¿Dónde encuentro la tienda del museo? - Hol találom a múzeum boltját?

6. „A sport tevékenység is egy jó terület lehet a szótanuláshoz.”

Itt találsz interaktív szószedetet a sportokról: http://www.ver-taal.com/voc_deporte1.htm

Pár tipikus mondat edzőteremben:

¿Con qué frecuencia organizan clases de aeróbic? - Milyen gyakran szerveznek aerobik-órákat?

¿Cuánto cuesta un abono para diez ocasiones? - Mennyibe kerül egy tíz alkalmas bérlet?




http://www.ver-taal.com/voc_deporte1.htm

http://spanyolonline.cafeblog.hu/


¿Puedo usar la ducha? - Használhatom a zuhanyzót?

¿Cómo puedo alquilar un armario? - Hogyan tudok szekrényt bérelni?

7. „Milyen extra jelentései vannak a "leche" szónak és hogy lehet ezeket

megkülönböztetni?”

A leche jelentése „szimplán” tej, és attól függ, mit teszünk mögé, különböző tejeket jelent. Példák:

leche materna – anyatej, leche de vaca – tehéntej, leche entera – 3,5%-os tej, stb. A szótárban a

'leche' szócikknél megtalálod ezeket.

8. „Voltam Cubamemucho fesztiválon, ahol igazi kubai tanárok tanítottak. nekem igazából

ilyen kérdések jutottak eszembe, ha elmegy az ember bulizni, táncolni, kér egy italt, ha

felkérik táncolni, főleg ha a partner spanyolul beszél. A legalapabb kommunikáció. Azóta

is a spanyol zenét nagyon szeretem hallgatni.”

Ehhez is hasznos lehet a fentebb már részletezett alap bemutatkozás. Még ezt tudnám hozzátenni:

¿De dónde eres? - Honnan jöttél?

¿Dónde aprendiste a bailar? - Hol tanultál táncolni?

¿Cuál prefieres: la salsa, el merengue o la bachata? - Melyiket szereted jobban: a salsát, a

merenguét vagy a bachatát?

¿Puedo invitarte a un cóctel? - Meghívhatlak egy koktélra?

Bailas muy bien. - Nagyon jól táncolsz.

¿Vienes aquí cada fin de semana? - Minden hétvégén jársz ide?

Me gustaría verte la próxima vez también. - Legközelebb is szeretnék találkozni veled.

¿Tienes discos latinos en casa? - Vannak otthon spanyol CD-id?

¿Bailas conmigo? - Táncolsz velem?





9. „Munka keresésnél előforduló szókincs érdekelne.”

- Jelentkezés egy munkára szóban, illetve levélben, pl. érdeklődnék, hogy van-e felvétel...ként, vagy

szeretnék jelentkezni ...munkára. - Me gustaría presentar mi solicitud al puesto vacante. -

Szeretném benyújtani jelentkezésemet a megüresedett munkára.

¿Podrían decirme si hay puesto vacante para enfermeras en su hospital? - Meg tudná mondani,

hogy van-e megüresedett hely ápolónők számára az önök kórházában?

A bérezés naponta van, illetve havi fizetés van-e? - ¿Cómo es la remuneración: se paga al día o al

mes? - Milyen a bérezés: napi vagy havi?

Van-e egy napi alap, fix összeg, hány órát kell dolgozni egy héten, bejelentett munka-e,

szálláslehetőség? - ¿Tiene el salario una suma fija? - Van a fizetésnek fix része?

¿Cuántas horas hay que trabajar a la semana? - Hány órát kell dolgozni egy héten?

¿Es un trabajo legal? - Legális a munka?

¿Tengo alguna posibilidad de alojarme? - Van valamilyen szálláslehetőségem?

10. „Önéletrajz mintákat tudsz küldeni?”

Itt találsz önéletrajz mintát többek között: http://workcenter.hu/hu/allaskeresoknek-

t51/oneletrajz-mintak-t133/

11. „Ha valaki bajba kerül külföldön, hogyan zajlik a segítségkérés?”

Ha az utcán kerülsz veszélyes szituációba, így tudod felhívni magadra a figyelmet: ¡Ayuda! -

Segítség! / ¡Se me han robado la bolsa! - Ellopták a táskámat! / ¡Atrapen a aquel hombre! - Kapják

el azt a férfit!

Minden más esetben vagy a rendőrséget (la comisaría – rendőrkapitányság), vagy a

nagykövetséget (la embajada) kell keresned.

12. „Szlengek vagy vagányabb beszéd érdekelne a fiatalok körében, amit jó tudni.”

Itt van egy jó kis gyűjtemény a most futó kifejezésekkel:

http://www.wikilengua.org/index.php/Jerga_juvenil_de_Espa%C3%B1a




http://www.wikilengua.org/index.php/Jerga_juvenil_de_Espa%C3%B1a

http://workcenter.hu/hu/allaskeresoknek-t51/oneletrajz-mintak-t133/

http://workcenter.hu/hu/allaskeresoknek-t51/oneletrajz-mintak-t133/


13. „Lakás vásárlásnál, illetve bérlésnél fontos dolgok, kérdések-válaszok?”

¿Está el piso bien comunicado? - Jól megközelíthető a lakás?

¿Cuánto cuesta el alquiler mensual? - Mennyibe kerül a havi bérlés?

¿Cómo hay que pagar: en efectivo o con transferencia? - Hogy kell fizetni: készpénzzel, vagy

átutalással?

14. „Orvoshoz megyünk kérdések válaszok pl mi a panasza ? Ez a problémám/ja.”

Lásd 3. pont linkjei.

• Nyelvvizsga

1. „Nyelvtanilag mi az ami az alapfokú nyelvvizsgához szükséges?”

Nyelvtanban a tiltásig kell tanulni az alapfokúra. Ez azt jelenti, hogy a jelen idő, a négy múlt idő, a

felszólító mód E/2, T/2 személyekben, valamint magázásban (ez már subjuntivo jelen idő), a tiltás, a

jövő idő tartozik ide, esetleg a feltételes mód, de az már határvonal. Jó, ha tisztában vagy a

névmásokkal (személyes, birtokos, tárgyas, részes, visszaható) is.

2. „Én azt kérdezném, hogy a spanyol felsőfokú nyelvvizsgára melyik részek sokkal

fontosabbak, melyiket kell sokat gyakorolni?”

Aki felsőfokra készül, az inkább mindent gyakoroljon. Egyébként a subjuntivo, az igeidő-egyeztetés,

a szenvedő szerkezet, a függő beszéd és a névmások a legnehezebb témák, ezek kb. fele arányban

teszik ki a tesztet, és a szövegeknél is bármilyen téma és nehézség előfordulhat, hiszen már elvileg

mindent tud egy felsőfokra pályázó.





3. „Vizsga tanács: itt engem leginkább az érdekelne, hogy miben különbözik egy nyelvvizsga

az emelt szintű érettségitől? Mondjuk ettől még fényévekre vagyok. De nem lehet elég

korán kezdeni.”

A felsőfokú nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi nehézségi foka ugyanaz, csupán feladattípusban

térnek el egymástól.

Innen tölthetsz le egy emelt szintű spanyolérettségit megoldókulccsal:

http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/2012/5/19/Az_emelt_szintu_spanyolerettsegi_feladatsor_RJI

YMF

Az ITK felsőfokú spanyol nyelvvizsgasort itt találod: http://www.itk.hu/index.php?id=61

4. „Nekem akkor olyan kérdéseim lennének, hogy 2 hónap múlva megyek középfokon

nyelvvizsgázni spanyolból. Az írásbelinél a fordításoknál ilyenkor milyen témákra lehet

számítani? Ilyenkor mindig olyan témák vannak, amik valamilyen szinten aktuálisak vagy

bármikor keletkezett cikk, hír stb. lehet?”

Ugye tudod, hogy már nincs magyarról spanyolra fordítás a nyelvvizsgán? A spanyolról magyarra

fordítás többnyire újságcikk vagy egy érdekes hír, szinthez igazítva. Elég sokszor van spanyol

vonatkozása. Ami még változik, az a hosszúság. Felsőfokon picit hosszabb a szöveg, mint

középfokon.

5. „Hogyan lehet felkészülni az írásbeli nyelvvizsgára a legjobban? Milyen tanácsaid

lennének a levélíráshoz és a szókincs fejlesztéséhez?”

Az írásbelire rengeteg gyakorlással lehet készülni. Ez főleg a tesztekre igaz, mert ott egy idő után

rájössz, hogy mindig ugyanazok a témák ismétlődnek. A fordítás, szövegértés gyakorlása szintén

biztos rutint tud adni az ötödik-tizedik gyakorló feladat után.

E-könyveim közül az 500 tesztkérdés haladóknak feleletválasztós teszteket tartalmaz

megoldókulccsal, nagyon jó gyakorlás az írásbelire. Szókincsfejlesztéshez a filmnézés, youtube-

videók keresése visszahallgatása a legjobb.





http://www.itk.hu/index.php?id=61

http://www.itk.hu/

http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/2012/5/19/Az_emelt_szintu_spanyolerettsegi_feladatsor_RJIYMF

http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/2012/5/19/Az_emelt_szintu_spanyolerettsegi_feladatsor_RJIYMF


6. „Milyen nyelvvizsga típust ajánlasz annak, aki tovább szeretne tanulni felsőoktatásban?”

Spanyol szakon szeretnél tanulni? Ha igen, célozd meg a középfokút legalább! Ha nem spanyol

szakos lennél, akkor mindegy, milyen nyelvvizsgát szerzel, de azt tudnod kell, hogy nyelv

szakosoknak egy alapfokú nyelvvizsga kell a diplomához (a választott szakuktól különböző nyelven),

míg nem nyelveseknek egy középfokú nyelvvizsga. Ha gazdasági szakra mész, szükséged lesz majd

vagy általános felsőfokú, vagy szaknyelvi középfokú vizsgára. Az, hogy egynyelvű, vagy kétnyelvű,

egyéni preferencia kérdése. Aki nem szeret fordítani, inkább egynyelvűt válasszon.

7. „Bár a nyelvvizsgára készüléssel, illetve a nyelvvizsgán való szerepléssel kapcsolatosan

számos tippet lehet fellelni az interneten, engem személy szerint érdekelne, hogy te

milyen tanácsokat tudsz adni erre vonatkozóan.”

Írtam erről 2011-ben egy 5-6 részes sorozatot a blogon, itt találod az első cikket, mely a tesztről

szól: http://spanyolonline.cafeblog.hu/2011/09/29/nyelvvizsga_1_resz_teszt/

A többi rész egyenként tárgyalja a feladattípusokat ötletekkel, példákkal, tippekkel. Könnyebb lesz

megtalálni a cikkeket, mint manapság, mert akkoriban nem naponta írtam cikket, csak hetente. :)

• Nyelvtanulási tippek

1. „Hogyan vegyem rá magam, hogy a sok teendő mellett minden nap tanuljak egy kis

spanyolt? Fontos lenne, már lassan 2 éve Spanyolországban élünk, eddig az angollal

boldogultunk úgy-ahogy. Hülye kérdés, de hátha van valami tuti válasz.”

Azt hiszem, sokkal jobb helyzetben vagy, mint azok, akik otthon ülve vagy tanfolyamon gubbasztva

próbálnak valamicskét előrehaladni a tanulással. A feladatod pofonegyszerű: felejtsd el az angolt!

Spanyolországban vagy, élő nyelvi környezetben, gyakorlatilag minden percben, minden sarkon

lehetőséged van a tanulásra. Elég, ha beszélgetsz kicsit a piacon, vagy elmész a postára és

spanyolul veszel spanyol újságot, minden nappal egyre többet és többet fogsz tudni. Én a

helyedben nem is tanulnék, hogy ne legyen kötelező-íze a dolognak, legfeljebb utánanéznék a

neten olyan dolgoknak, amik a napközbeni társalgások során előkerülnek és nem világosak

számodra.




http://spanyolonline.cafeblog.hu/2011/09/29/nyelvvizsga_1_resz_teszt/


2. „Köszönöm a lehetőséget, nekem csak annyi lenne a kérdésem, naponta mennyi időt

szánjak a tanulásra? Vagy hetet? Mert bevallom munka mellett és az itthoni teendőkben

eléggé ritkán tudok sort keríteni a tanulásra, és spanyol dalokkal szoktam pótolni a

munkahelyemen, bevallom ez így egy kicsit nehezen is megy! Mi az, amivel leginkább

folyékonyabban és megértésileg is tudnék haladni?”

Azt hiszem, elfoglalt emberek is tudnak napi negyed órát találni, amikor bele tudnak nézni kicsit

akár a szótárfüzetbe, akár egy spanyol újságcikkbe vagy videóba. Szereted a dalokat? Az jó! Keresd

meg a dalszövegeket az interneten, próbáld meg lefordítani őket! Hallgatás közben kövesd a

szemeddel a szöveget, egy idő után kívülről fújod majd mindet, és észrevétlenül tanultál egy csomó

szót. Egyéb trükkök, melyekkel a megértést növelheted észrevétlenül: Facebook / Skype /

mobiltelefon nyelvének átállítása spanyolra, youtube-on CNN interjúk keresése, stb. Olyan tanulási

formákat igyekezz választani, amelyek például hangos verzióban is működnek, így tudod

vezetés/utazás/mosogatás közben gyakorolni a nyelvet.

3. „Tanulási tipp: nekem leginkább az igékkel van gondom: nehezen tanulnom meg őket,

aztán gyorsan el is felejtem. Ha az igék megjegyzéséhez lenne valami jó tipped, azt

megköszönném!”

Szerintem az igéket csak sok gyakorlással lehet jól elsajátítani. Mindenkinek szoktam javasolni,

hogy vezessen szótárfüzetet. Amikor onnan tanulod a szavakat, jegyezd fel külön lapra azokat,

amelyek többszöri ismétlés után is nehezen mennek! Ezekkel aztán lehet mondatokat írogatni. Az

igékkel lehet játszadozni, igeidőkbe rakosgatni őket, vagy pl. minden általad ismert igeidő E/2

alakjában végigmondani az adott igét. Interneten aztán le tudod ellenőrizni, hogy jól ragoztad-e. A

SER igének például itt van a teljes ragozás táblázata:

http://www.wordreference.com/conj/EsVerbs.aspx?v=ser

A szótárban is szoktak lenni példamondatok, ha valamelyik megtetszik vagy gyakorlatias, érdemes

azzal együtt megtanulni a szót, így máris szövegkörnyezetbe helyezve látod.




http://www.wordreference.com/conj/EsVerbs.aspx?v=ser


4. „Hogyan lehet leghatékonyabban megtanulni a szavakat? Ez a téma mindig is

nehézséget jelentett számomra.”

Mindenkinek mást jelent a hatékonyság, és máshogyan tanul. A vizuális típusok rajzokkal jegyzik

meg legkönnyebben a szavakat, vagy videón nézve. Vannak olyanok, akik hallás után tanulnak

leghatékonyabban, vagy csak akkor marad meg bennük a szó, ha ők maguk is leírják, mondatba

foglalják. A legfontosabb, hogy először is tisztába kerülj azzal, te melyik típusba tartozol, aztán már

sokkal könnyebb lesz módszert keresni hozzá. Néhány hónapja ebben a bejegyzésben írtam pár

szótanulási tippet: http://spanyolonline.cafeblog.hu/2013/01/28/szotanulasi-tippek/

5. „Nekem a mondatok szórendjével van bajom. Általában a magyar szórendnek

megfelelően írom le a spanyol mondatokat, ami nem igazán jó. Szeretném tudni, hogyan

lehet megjegyezni könnyebben a spanyol mondatok szórendjét.”

A szórendről írtam a nyelvtani rész 3. pontjában. Azt hiszem, úgy lehet a legkönnyebben

megjegyezni a szórendet, ha tudatosan elemzed egy egyszerűbb szöveg mondatait, ahogy anno az

általános iskolában tanultuk. Állítmány két vonal, alany egy vonal, tárgy szaggatott vonal,

helyhatározó hullámos vonal h-val az elején, stb. 10-12 mondat után teljesen világosan ki fog

rajzolódni előtted a rendszer, mert látni lehet majd, hogy szinte minden mondat egyazon sémára

épül.

6. „Szeretnék online tanulni spanyolul, de nem tudom, hogy is kellene elkezdjem, tudnál

nekem segíteni (tanács, tanulási tipp, alapfoktól, online oldalak)?”

Angol-spanyol oldalakból nagyon sokat és nagyon jókat találni. Ha tudsz angolul, érdemes ebből

kiindulni, mondjuk beírva a google-be, hogy 'spanish exercises' vagy 'spanish vocabulary'. Itthon a

www.e-spanyol.hu oldal gyűjti egybe a legkülönfélébb, tanulást segítő oldalakat, illetve feladatokat

is találsz rajta. Ha pedig tanárt keresel, itt vagyunk mi: www.spanyolonline.hu :)




http://www.spanyolonline.hu/

http://www.e-spanyol.hu/

http://spanyolonline.cafeblog.hu/2013/01/28/szotanulasi-tippek/


7. „Milyen tippeket tudsz adni a nyelvtanuláshoz, különösen, ha valaki egyénileg tanulja a

nyelvet? A hangsúlyt a beszédkészség fejlesztésére helyezném, mivel azt egyedül, egy

beszélgetőtárs nélkül rendkívül nehéz megvalósítani.”

Keress minél több olyan lehetőséget, ahol anyanyelviekkel beszélgethetsz, chatelhetsz, írogathatsz!

Ez szókincs szintentartáshoz is jó ötlet. És most az jutott eszembe, hogy a mai technikai háttérrel,

amit egy mezei laptop is biztosít, egyáltalán nem lehetetlen, hogy beszélgess – magaddal. :) Mondj

fel mikrofonnal kérdéseket különböző témákban (pl. szabadidős beszélgetés, mit csináltál tegnap,

mutasd be a családodat, stb.), majd válaszold meg őket magadnak! A kérdésfeltevést is és a

válaszadást is gyakorolhatod egy kalap alatt.

8. „Hogyan lehet a spanyol igeidők (elsősorban a többféle múlt idő) helyes használatát a

legkönnyebben begyakorolni? Lehet, hogy még nem sikerült eléggé elmélyedni benne, de

többszöri áttekintés után is még mindig úgy érzem, hogy még nem sikerült megfelelően

rögzítenem, hogy melyik múlt időt milyen szituációban kell használni.”

A varázsszó (sajnos) itt is: gyakorlással... Máshogyan nem megy, hiába olvasol el három könyvet a

múlt időkről, az olvasás passzív időtöltés, néha elkalandozol közben, néha nem érted, de mész

tovább. A gyakorlás során aktív részese vagy a történéseknek, leírod, átgondolod, egyszóval,

mozgatod az agyat. Ajánlom figyelmedbe a múlt időkkel foglalkozó e-könyveimet, összesen három

van belőlük, részletesen taglalják a használatot és rengeteg feladaton keresztül vezetnek rá a

helyes megoldásra – amit egyébként le is ellenőrizhetsz a megoldókulcsban.

• Kultúra

1. „A spanyolt sokfelé beszélik a világban, így sokféle helyi jellegzetessége van. Jó lenne

tudni ezekről pár dolgot!”

A spanyol szókincs minden országban hordoz jellegzetességeket, erre jelen keretek között most

nem térnék ki. Annyit általánosságban elmondhatunk, hogy kiejtésbeli különbségek éppúgy

vannak, mint nyelvtani jellegzetességek. Itt írtam erről egy cikket:

http://spanyolonline.cafeblog.hu/2012/11/21/latin-amerika_ott_is_spanyol_a_spanyol/




http://spanyolonline.cafeblog.hu/2012/11/21/latin-amerika_ott_is_spanyol_a_spanyol/



2. „Engem a kultúra érdekel nagyon, főleg a Latin-amerikai részen, a mai mindennapi

szokások, mexikói mindennapi élet, ilyesmi.”

Sajnos ez a dokumentum túl kis terjedelmű ahhoz, hogy ezt a többkötetes lexikont betöltő témát is

tárgyalja. A blogon folyamatosan írok cikkeket Latin-Amerikáról illetve van egy szenzációsan jó

blog, amit egy Latin-Amerikában (főleg Mexikóban) utazgató srác vezetett 2012 őszéig. Itt igazán

első kézből származó infót gyűjthetsz be Latin-Amerikáról! http://clandestino.blog.hu/

3. „Kultúra: engem leginkább Uruguay kultúrája érdekelne.”

Ez a honlap egész jó, a cikk végén idéz több érdekes bejegyzést is Uruguayról:

http://www.viajeauruguay.com/cultura/cultura-de-uruguay.php

4. „Az egyes spanyol nyelvek (pl. Dél-Amerikában, Spanyolországban, Spanyolország egyes

tartományaiban) mennyire eltérőek egymástól?”

Lásd 1. pont.

5. „Mint ötlet, spanyol kultúra (=országismeret) jutott eszembe - ilyen téma nem volt

ugye... ez úgyis mindenhova szokott kelleni (pl. nyelvvizsgára,feltételezem).”

Az országismeret igazából csak felsőfokú nyelvvizsgán kell, ott már azért illik tudni, ki Spanyolország

miniszterelnöke, melyek a főbb nevezetességek, stb. Mivel ez is egy kimeríthetetlen téma, afféle

agytorna címén leírok pár kifejezést, amelyek megkerülhetetlenek a középfokú nyelvtudással

rendelkezők számára is. Nézz utána, mik ezek, és próbálj meg definíciót írni hozzájuk!

➢ paella

➢ gazpacho

➢ turrón

➢ sangría

➢ aceite de oliva

➢ horchata

➢ dieta mediterránea

➢ nochevieja, doce uvas

➢ Reyes Magos

➢ Semana Santa en Andalucía




http://www.viajeauruguay.com/cultura/cultura-de-uruguay.php

http://clandestino.blog.hu/


➢ Santiago apóstol, patrón de España

➢ Las Fallas

➢ La tomatina

➢ flamenco

➢ castañuelas

➢ abanico

➢ Alhambra

➢ Giralda

➢ Parc Güell

➢ Sagrada Familia

➢ Antonio Gaudí

➢ Pablo Picasso

➢ Salvador Dalí

➢ Pedro Almodóvar

➢ la Familia Real

➢ Rafael Nadal

➢ Fernando Alonso

➢ Francisco Franco

➢ corrida de toros

➢ Zara

➢ Seat

• Egyéb

1. „Egy hivatalos levelet hogyan érdemes elkezdeni, befejezni? Általános klisékre,

kifejezésekre gondolok mint angolban pl.: Dear Sir or Madam, Yours sincerely, Yours

faithfully vagy I look forward to hearing from you/ to your reply. Mit kell írni, ha ismerem

az illetőt, vagy ha már találkoztunk? Köszi!”

Szintén a blogon megjelent sorozathoz irányítanálak, ennél részletesebben nem találod meg a

levélírás-témát sehol, legalábbis, amikor a cikkeket írtam, még így volt:

http://spanyolonline.cafeblog.hu/2011/11/10/a_leveliras_aranyszabalyai_harmadik_resz/

Itt van még egy angol-spanyol oldal szószedetekkel, nagyon hasznos!

http://www.englishspanishlink.com/deluxewriter/expressionsineng.htm




http://www.englishspanishlink.com/deluxewriter/expressionsineng.htm

http://spanyolonline.cafeblog.hu/2011/11/10/a_leveliras_aranyszabalyai_harmadik_resz/


2. „A francia nyelvben élesen elválik a hétköznapi nyelv a hivatalostól. Van ilyen a

spanyolban is? Illetve jó lenne megtanulni pár olyan kifejezést, ami a hivatalosabb

érintkezésekre jellemző.”

Természetesen, itt is elválik, de szerintem ez minden nyelvre igaz. Hivatalos közegben magázódnak,

nem tegeznek le azonnal, mint például boltban, ami náluk nem az udvariatlanság jele, hanem a

közvetlenségé. Kifejezésekről csak annyit, ha a magázás mellé sűrűn alkalmazod a „por favor”-t,

nem lesz gond. :) Ez a cikk is erről szól:

http://www.protocolo.org/social/presentaciones_y_saludos/formulas_de_cortesia_expresiones_

mas_utilizadas.html

3. „Kiejtési kérdésem van: “V” betűt minden esetben “B”-nek kell ejteni ? Egyáltalán nem

létezik magyar “V” hang ?”

Nem létezik a magyar „v” hang. Az egyetemen úgy mondták, „ajak-v” a neve a spanyol „v”-nek,

azaz nem használod hozzá a fogadat, csak az ajkakon próbálod kipréselni a hangot. Ezért hasonlít

annyira a „b”-hez. Latin-Amerikában meg is van ebből a kalamajka: rendszeresen eltévesztik a

helyesírást, nem tudják, hogy melyik szó tartalmaz v-t és melyik b-t.

4. „Nagy hiba-e az, ha a hangzás miatt szokásos nem-váltást nem vesszük figyelembe. Pl.

„la acha” helyett „el acha”-t mondanak a könnyebb hangzás miatt és ezt én magyarként

egyelőre képtelen vagyok figyelembe venni.”

Nem olyan nagy hiba, ha csak a névelőt téveszted el, de azért próbálj meg egyeztetni hozzá

melléknevet.

Van ugyebár a főneveknek egy olyan csoportja, amely hangsúlyos 'a'-val kezdődik és 'a'-ra is

végződik. Ezek a szavak csak látszólag hímneműek, valójában nőneműek és mindent nőnemben

egyeztetünk hozzájuk! Pár példa:

el agua (víz) → tsz.: las aguas → melléknévvel: el agua fríA

el águila (sas) → tsz.: las águilas → el águila majestuosA

el ama de casa (háziasszony) → tsz.: las amas de casa → el ama de casa hogareñA


http://www.protocolo.org/social/presentaciones_y_saludos/formulas_de_cortesia_expresiones_mas_utilizadas.html

http://www.protocolo.org/social/presentaciones_y_saludos/formulas_de_cortesia_expresiones_mas_utilizadas.html




5. „Egy kérdésem van: Spanyolországban miért nem annyira elterjedt az angol

nyelv?”

Ezt több okkal is magyarázzák. Egyrészt az angolban 12 magánhangzó van (vagy inkább kiejtési

mód), míg a spanyolban csak 5, ezért a kiejtésük elég szörnyű. Másrészt, nem igazán vannak

rákényszerítve az angolra, elboldogulnak nélküle. Ahol több turista megfordul, ott azért jobban

törik az angolt is. Olyat is olvastam ezzel kapcsolatban, hogy Franco diktatúrája idején (mely

egészen a 70-es évek második feléig tartott) vezették be a szinkronizálást, hogy könnyebben

cenzúrázhassák a filmeket. Emiatt a spanyolok nem eredeti nyelven nézték a külföldi filmeket

(tudomásom szerint Lengyelországban pl. a mai napig eredeti nyelven mennek a filmek a tv-ben).

Olyan felmérésekről is hallottam viszont, melyek szerint a spanyolok jobban beszélik az angolt,

mint az olaszok vagy a franciák. Hát, el lehet képzelni, mi van ott...

Nemrég jelent meg egy cikk az El Mundo online kiadásában, mely azt taglalja, mennyivel könnyebb

lenne a spanyoloknak is a külföldi munkavállalás, ha tudnának idegen nyelven is megszólalni:

http://www.elmundo.es/elmundo/2013/01/16/noticias/1358356263.html

6. „Kérdésem nem igazán lenne még, annál inkább egy kérésem. Mivel 7 éves korom óta

énekelek (16 vagyok) lehetne-e olyant csinálni, hogy a leckék mellé zenét, hanganyagot

is küldeni? Lehet butaságnak hangzik, de szeretnék minél több spanyol dalt tudni.”

Küldök inkább egy linket, ahol megtalálod a világ összes spanyol nyelvű dalának dalszövegét, így ki

tudod választani a neked tetsző dalokat. :)

http://www.letrasmania.com/

7. „Vannak-e a spanyol nyelvben olyan szavak, kifejezések vagy esetleg témák, amelyeket

egy spanyollal való társalgás során nem célszerű használni vagy nem úgy kell mondani,

mert azok sértőek, bántóak vagy félreérthetőek lehetnek?”

Valamilyen rejtélyes oknál fogva, a spanyolok nem szeretik, ha azt hangsúlyozzuk, hogy arab

behatás is érte a kultúrájukat, netalán, hogy arab származású a spanyolok fele. Valószínűleg ez az


http://www.elmundo.es/elmundo/2013/01/16/noticias/1358356263.html



http://www.letrasmania.com/


arabok, muzulmánok mai negatív megítéléséből is következik. Szintén sértő számukra, ha

latinoknak nevezik őket, mert azt mondják, ezzel az erővel Európa összes népe lehetne latin, ahol a

rómaiak otthagyták a nyomukat. Azt sem szeretik, ha gallego-nak nevezik őket, ez kicsit pejoratív,

mert a galíciaiak a Franco-rezsim alatt nagy szegénységben éltek, műveletlenek voltak, és

tömegesen vándoroltak ki Latin-Amerikába. Argentínában például a mai napig minden spanyolt

gallego-nak neveznek, degradáló szándékkal.

Mindebből az következik: spanyol barátainkat nevezzük inkább a nevükön! :)

Másik érdekesség, hogy Spanyolországban teljesen ártatlanul használt szavak Latin-Amerikában

negatív jelentéstartalmat kaptak. Leghíresebb képviselőjük a 'coger' ige: a 'coger el autobús' a

spanyoloknál egyszerűen buszra szállni, a másik kontinensen viszont nem tanácsos azt mondani

valakinek: 'coge el autobús'.

Itt van egy szuper gyűjtemény ezekről a szavakról:

http://es.wiktionary.org/wiki/Ap%C3%A9ndice:Palabras_no_de_jerga_del_espa

%C3%B1ol_que_pueden_causar_malentendidos

8. „Te melyik módszerrel értesz egyet és nyelvtanításaid során melyiket alkalmazod az

alábbi két, egymással ellentétes megközelítés közül? Az egyik álláspont szerint az a

helyes, ha a nyelvtanár beszéd közben mindig azonnal kijavítja a hibákat, elkerülendő

ezzel, hogy egyes nyelvtani hibák és rossz szóhasználatok rögzüljenek. Egy másik

vélemény viszont azt tartja, hogy nem kell lépten-nyomon kijavítani a beszéd közben

hibát ejtőt, mert ez elbizonytalanítja, elbátortalanítja a nyelvtanulót és végső soron

kedvét szegheti, hogy bátran meg merjen szólalni, ezért jobb, ha hibásan is, de bátran

mer beszélni, mert idővel úgy is csiszolódik a nyelvhelyesség és korrigálódnak a hibák.”

Én ebben a kérdésben mindig a hallgatóm igényeihez, reakcióihoz igazodom. Először

„bepróbálkozom” az azonnali javítással, de ha azt látom, hogy ez valakit leblokkol, bezavar a

beszédben, akkor vagy fejben, vagy papíron jegyzetelek óra közben, majd a mondandója végén

visszakérdezek ezekre a dolgokra. Úgy is szoktam javítani, hogy kérdésként megismétlem a

hallgatóm mondandóját, csak a helyes szóhasználattal. Ha valakinél tipikus hibát észlelek (pl.

következetesen többes számban egyeztet a 'gente' után), akkor erre magyarul is felhívom a




http://es.wiktionary.org/wiki/Ap%C3%A9ndice:Palabras_no_de_jerga_del_espa%C3%B1ol_que_pueden_causar_malentendidos

http://es.wiktionary.org/wiki/Ap%C3%A9ndice:Palabras_no_de_jerga_del_espa%C3%B1ol_que_pueden_causar_malentendidos


figyelmét.

Aki jól tűri, hogy közbejavítok, annál bele szoktam szólni, hogy ne szokja meg a helytelen

szóhasználatot.

9. „Ha nincs a közelben kéziszótár, melyik netes szótárt ajánlanád, ami nem csal sokat?

Néha téves fordításokkal találkozom.”

Ez a legjobb netes spanyol szótár: http://www.e-spanyol.hu/szotar.php




http://www.e-spanyol.hu/szotar.php

Documents

Te mit kérdeznél egy spanyoltanártól? Kérdések és válaszok spanyoltanulásról