Teli bolygó , üres tányérok - A z élelmiszerhiány új geopolitikája Fordította Bíró Dávid

1

Teli bolygó, üres tányérok - Az élelmiszerhiány

új geopolitikája

Fordította Bíró Dávid

PrezentációLester R. Brown

könyvéről

2

Napjainkban lépünk be a krónikus élelmiszerhiány korába, melyben kegyetlen verseny zajlik a termőföld- és víz-erőforrások megszerzéséért. Röviden: eljött az élelmiszerellátás új geopolitikájának

korszaka.—Lester R. Brown

Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

3

A prezentáció témái

1) Az élelmiszerellátás: a gyenge láncszem

2) A népességnövekedés ökológiája3) Előrelépés az élelmiszerláncban4) Élelmiszert vagy üzemanyagot

akarunk-e?5) A talajerózió sötét árnyékot vet a

jövőnkre 6) A vízkészletek hasznosításának

maximuma és az élelmiszerhiány

7) A gabonahozamok növekedése stagnálásba megy át

8) Emelkedő hőmérséklet és emelkedő élelmiszerárak

9) Kína és a szójabab jelentette kihívás

10) Globális versenyfutás a termőföldekért

11) Képesek vagyunk-e megakadályozni az élelmiszerellátás összeomlását?

Photo Credit: USDA/Wally Wilhelm

4Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

1. fejezetAz élelmiszerellátás: a gyenge láncszem

5

• 2007-2008: a gabona és szójabab árak több mint kétszeresére nőttek, és ez mintegy hatvan országban élelmiszerlázadásokhoz és politikai nyugtalansághoz vezetett.

• A globális gazdasági válság eljöttével az árak egy kicsit visszaestek.• 2010-2011: Az árak újabb megugrása az Arab Tavasznak adott

lendületet.• 2012: Az árak ismét rekordmagasságúak vagy közel vannak a korábbi

csúcsokhoz.

Az emelkedő élelmiszerárak korszaka

Gabona határidős árak

Búza határidős árak Szójabab határidős árak

Source: CME Group

6

A globális élelmiszerellátás helyzete bizonytalan

• A gabonafogyasztás és megtermelt gabona mennyisége között veszélyesen kicsi a különbség.

• Napjainkban olyan hosszú távú folyamatokkal szembesülünk, amelyek:• növelik az élelmiszerek

iránti keresletet;• korlátozzák az

élelmiszer termelést.

A világ gabonatermelése és gabonafogyasztása 1960 és 2011 között

Mindössze egy rossz aratásnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy káosz keletkezzen a világ gabonapiacain.

Photo Credit: iStockPhoto / Tobias Helbig

7

Nő a kereslet, a kínálati oldalon pedig feszültségek vannak

Keresleti oldal• Népességnövekedés• Az emberek felfelé lépnek az

élelmiszerláncban• A bioüzemanyagok hatása:

élelmiszerből készítenek üzemanyagot

Kínálati oldal• Talajerózió• Talajvízkészletek kimerülése• A gabonahozamok stagnálása• Emelkedő hőmérsékletek


8

Az élelmiszerfeleslegtől az élelmiszerhiányig elvezető út

• A múltban a világnak két biztonsági tartaléka volt arra az esetre, ha deficit keletkezett a termelés és fogyasztás között:

• ugaroltatott amerikai termőföldek;• nagy gabonatartalékok.

• Napjainkra elvesztettük ezt a két biztonsági tartalékot:

• az Egyesült Államok feladta a termőföld tartalékolási programját;

• a gabonatartalékok veszélyesen alacsony szintre zuhantak.


Hány nap fogyasztását lennének képesek fedezni a világ gabonatartalékai, 1990-2012

9

Az élelmiszer-költségvetés feszültségei

• Az emelkedő kereslet és az élelmiszerek kínálatának csökkenése eddig nem látott magasságokba emeli az élelmiszerek világpiaci árait.

• Az olyan fogyasztók számára, akik jövedelmüknek 50-70 százalékát költik élelmiszerre, a magasabb árak azt jelentik,hogy az érintettek kevesebbet esznek.


A globális havi élelmiszer-árindex alakulása, 1990 januárjától – 2012

augusztusáig

10

Éhezők száma egyre nő

• Jelenleg közel 1 milliárd ember éhezik.

• Egyes családokban ún. „ételmentes napok„ vannak, amikor a család egyáltalán nem eszik semmit sem.

• A gyermekek szenvednek a legtöbbet: egyesek közülük fizikailag és szellemileg visszamaradnak a fejlődésükben, és képtelenek a bennük szunnyadó képességek kibontakoztatására.

Photo Credit: iStockPhoto / Claudiad

Ételmentes napokat tartó családok aránya (%)

India 24

Nigéria 27

Peru 14Forrás: GlobeScan Inc.

11

Mire tanít bennünket a múlt?

• Az élelmiszerhiány ókori civilizációk alapjait ásta alá.

• A sumérok: az öntözőrendszerek egyik hiányossága vezetett a talaj sótartalmának megnövekedéséhez, és a termés elpusztulásához.

• A maja birodalom: az erdők kiirtása talajeróziót és a talaj termőképességének elvesztését eredményezte.

Míg a korai civilizációk hanyatlása egy vagy két környezet szempontjából káros folyamatra vezethető vissza, napjainkban egy sor ilyen trenddel kell

szembenéznünk. A mi civilizációnk is ezen korai civilizációk sorsára fog jutni?


12

2. FejezetA népességnövekedés ökológiája


13

Népességszám emelkedése által kiváltott feszültség

• Bolygónkon 7 milliárd ember él.• Minden évben majdnem 80 millióval

nő a Földön élő emberek száma.• Kétszáztizenöt millió nő, aki szeretné

tudatosan megtervezni családjának nagyságát, nem tud hozzájutni a születésszabályozási szolgáltatásokhoz.

• A nagy családok a szegénység csapdájába szorítják az egyéneket.

Jelenleg gyorsan haladjuk meg a Föld azon képességét, amellyel képes eltartani a növekvő létszámú emberiséget.


A világ lakossága, 1800-2010, 2100-ig tartó előrejelzéssel

14

Túlterhelt rendszer

• Túlhalászás: az óceánok halászterületeinek 80 százalékán a maximális lehetséges kapacitással vagy azt meghaladva zajlik a halászat.

Photo Credit: USDA/ Stephen Ausmus; Yann Arthus-Bertrand

• Túllegeltetés: Az egész Földön a legeltetett állatállomány létszáma 1,2 milliárddal emelkedett 1960 óta.

• Túlzott fakitermelés: A világon lévő erdőterület évente nettó 5,6 millió hektárral csökken. Ez egy akkora terület, mint Costa Ricáé.

• Túlszántás: Afrika, Ázsia és a Közel-Kelet egyes területein a termőföldek megművelhetetlen területekké alakulnak át.

• Túlszivattyúzás: A világ lakosságának fele olyan országokban él, amelyekben a talajvizek visszatöltődésénél gyorsabban szivattyúzzák ki a talajvizet.

15

A demográfiai átmenet

• Azok az országok, amelyek mind a születési rátát, mind a halálozási rátát lecsökkentik, kihasználhatják ún. demográfiai bónusz előnyeit:

• pl. Japán, Dél-Korea, Taiwan, Hong Kong, Szingapúr• Európában, Latin-Amerikában és Délkelet-Ázsia egyes részein 44 ország érte el a

népességstabilitást.

• A magas születési arányszám és az alacsony halálozási arányszám létrehozza a gyorsan növekvő népesség demográfiai csapdáját

• pl. Nigéria, Etiópia, Pakisztán• Fekete-Afrika és az Indiai szubkontinens

lakossága 2050-ig majdnem 2 milliárd fővel fog nőni


16

Bizonytalanság a várható népességszámmal kapcsolatban

• Az ENSZ előrejelzései, melyek szerint a világ lakosainak száma 2050-ig 2,3 milliárddal nőhet, lehet, hogy valójában nem teljesülnek, mert ezek az előrejelzések nem veszik figyelembe

• az erőforrások elérhetőségét;• a klímaváltozást;• A változó geopolitikai stabilitást vagy instabilitást.

Photo Credit: USDA/ Lynn Betts

Az emberiség igényei mára nagyobbak lettek a gazdaság természet adta alapjainak eltartó képességénél, és ez az összeomlás útjára

vezetett bennünket.

17

3. FejezetElőrelépés az élelmiszerláncban

Photo Credit: USDA / Scott Bauer

18

• A világ húsigénye 1950 óta ötszörösére emelkedett.

• Ahogy emelkednek a jövedelmek, a fejlődő világban mintegy 3 milliárd ember kíván több húst, tejet és tojást enni.

• Ez azt jelenti, hogy takarmány céljára több gabonára és szójababra van szükségünk.

Több hús, több takarmány

A világ hústermelése, 1950-2010 között

Photo Credit: USDA / Keith Weller

19

A gabona állati fehérjévé történő átalakítása

A marhahús esetében minden egyes font súlygyarapodáshoz több gabonára és ezért több vízre is van szükség, mint a többi húsfajta előállításához.

Egy fontnyi súlygyarapodáshoz szükséges takarmány mennyisége


20

• Mivel a legtöbb természetes halászati területet teljesen lehalásszák vagy erősen túlhalásszák, az akvakultúrás haltenyésztés fedezi a hal iránti megnőtt keresletet.

• Egyes akvakultúrákban gabonát és szójababot használnak takarmányként; másokban viszont hallisztet, ami további nyomást gyakorol az óceánok halállományára.

Növekszik az akvakultúrás haltermelés

A világ halászata és akvakultúrás haltermelése, 1961-2010

Photo Credit: USDA / Peggy Greb

21

• Kína napjainkban kétszer annyi húst fogyaszt, mint az Egyesült Államok.

• Az egy főre jutó fogyasztást nézve azonban pont fordított a helyzet: az egy főre jutó amerikai húsfogyasztás kétszerese a kínainak.

Kína húsfogyasztása nő

Ahogy növekednek a jövedelmek egyre nagyobb a nyomás, hogy – a lábasjószágokból és baromfiból készített élelmiszerek iránti egyre növekvő

igényt kielégítendő – elég gabonát és szójababot termeljenek.

Húsfogyasztás Kínában és az Egyesült Államokban, 1960-2010

Photo Credit: iStockPhoto / fotoVoyager

22

• Több évtizedes növekedést követően az amerikai húsfogyasztás elérte a maximumot.

• 2007 és 2012 között 6 százalékkal csökkent.

• A tápláléklánc fokain történő lejjebb lépés előnyösen hat egészségünkre és a környezet állapotára, ezen felül csökkenti a gabona és víz iránti keresletet.

Csökken az amerikai húsfogyasztás

Photo Credit: iStockPhoto / Darin Burt

Húsfogyasztás az Egyesült Államokban, 1909-2012

23

• Az 1960-as években Dr. Verghese Kurien megszervezte a kis méretű tejtermék szövetkezetek ernyőszervezetét.

• India jelenleg világvezető a tejtermelésben és 1967-ben hagyta le az Egyesült Államokat.

• Teheneket kizárólag betakarításból visszamaradt növényi maradékokkal és fűvel táplálják.

Gabonát nem igényel: az indiai tejtermelési modell


Tejtermelés Indiában és az Egyesült Államokban, 1961-2010

24

• Kína „marhahús övezetében” a szarvasmarhákat a télibúza- és kukoricaföldekről behordott szalmával és szálastakarmánnyal etetik.

• Kínában négy együtt tenyésztett pontyfajta úgy táplálkozik, mintha kint lenne a természetben (pl. planktonokon és vízi növényeken): a tenyésztésben tehát nem használnak gabonát vagy haltápot.

Gabonát nem igényel: Kína „marhahús övezete” és pontytenyésztés Kínában

Photo Credit: iStockPhoto / Pazhyna

25

4. FejezetÉlelmiszert vagy üzemanyagot

akarunk-e?

Photo Credit: iStockPhoto / Vasata Studio

26

• A világ gabonatermelésében az amerikai kukorica képviseli a legnagyobb mennyiséget, és a világ élelmiszerellátásban nélkülözhetetlen.

• Jelenleg az USA gabonatermelésének közel egyharmadát etanolgyártásra fogják felhasználni.

• Az a gabonamennyiség, amelyet az amerikai gépkocsik meghajtására használtak fel 400 millió ember élelmezéséhez lett volna elégséges.

• Az amerikai rajongás az etanolért, mely 2005-ben kezdődött, szerte az egész világban hozzájárult az élelmiszerárak emelkedéséhez.

Az emberek élelmezése helyett a gépkocsikat töltsük-e fel üzemanyaggal?

A kukorica felhasználása takarmányként és üzemanyag-alapanyagként

az Egyesült Államokban, 1980-2011


Az a gabona, mely egy terepjáró 25 gallonos (94,6 literes) tartályának egyszeri feltöltéséhez szükséges, elég egy személy egy évig tartó élelmezéséhez.

27

A tíz legnagyobb etanolgyártó ország 2011-ben

Millió gallonban

Egyesült Államok 14,319

Brazília 5,553

Kína 555

Kanada 462

Franciaország 301

Németország 203

India 147

Tájföld 135

Spanyolország 122

Belgium 106

A világ termelése 22,742

Az etanol legfontosabb alapanyagai:• Gabona az Egyesült Államokban, Kínában

és Kanadában• Cukornád Brazíliában• Különféle gabonafajták Európában• Cukornád és melasz Indiában és Tájföldön

A kukoricából gyártott etanolt belekeverik az amerikai benzinbe, hogy teljesítsék a “megújuló üzemanyagokkal” kapcsolatos előírásokat.

Forrás: F.O. Licht

Photo Credit: iStockPhoto / Bob Randall

Ha a teljes amerikai gabonatermést átalakítanánk etanollá, akkor az amerikai benzinkeresletnek mindössze 18 százalékát tudná kielégíteni.

28

A biodízel legfontosabb alapanyagai:• A szójabab az Egyesült Államokban,

Argentínában és Brazíliában• Repcemag Európában• Pálmaolaj Indonéziában és Tájföldön

Egyre hevesebben bírálják az EU azon előírását, mely szerint 2020-ig a szállításban használt energia 10%-át megújuló üzemanyagoknak kell szolgáltatniuk.

A tíz legnagyobb biodízel termelő ország, 2011

Millió Gallon

Egyesült Államok 841

Németország 835

Argentína 729

Brazília 698

Franciaország 420

Indonézia 360

Spanyolország 188

Olaszország 156

Tájföld 156

Hollandia 117

A világ termelése 5,651

Forrás: F.O. Licht


29

• A bioüzemanyagok költség és haszon aránya növényfajtánként változó.

• Az új olajpálma ültetvények létrehozása a trópusi erdők területét csökkenti.

• A földhasználat módjának megváltozásából és a műtrágyák használatából eredő üvegházgáz-kibocsátás nagysága valószínűleg nagyobb, mint a benzin bioüzemanyagra való felváltásából eredő kibocsátás csökkentés.

Bioüzemanyagok alapanyagnövényei kiszorítják az élelmiszernövényeket és erdőirtáshoz vezetnek

Bioüzemanyagokból nyert energia és az előállításukhoz felhasznált energia hányadosa egyes növények esetében


30

5. Fejezet A talajerózió sötét árnyékot vet a jövőnkre


31Photo Credit: iStockPhoto / Steven Allan

A talajerózió egyre erősebb

• A túlszántás, a túllegeltetés és az erdőirtás a talajt sebezhetővé teszik a szél- és vízerózióval szemben.

• Napjainkban a világ szántóföldterületeinek egyharmadán gyorsabb az erózió számlájára írható talajpusztulás, mint a talajképződés.

• A termőtalaj pusztulása csökkenti a termőföldek termékenységét és végül arra kényszeríti a gazdákat és legeltetésből élőket, hogy elhagyják a földjeiket.

• Olyan országok, mint Lezotó, Haiti, Mongólia és Észak-Korea lassan képtelenné válnak arra, hogy ellásssák magukat élelmiszerrel.

32

A legelő lábasjószágok tönkreteszik a földeket

• A világ 3,4 milliárd szarvasmarhája, juha és kecskéje tönkreteszi a növényzetet, és így a földek sebezhetővé válnak a talajerózióval szemben.

• A kecskék nagyon jól érzik magukat a pusztulásnak indult környezetben: így ha a kecskék száma a juhok és szarvasmarhák számához képest megemelkedik, ez azt jelzi, hogy a legelők állapota romlásnak indult.

• Mivel a kecskék száma gyorsan emelkedik, Nigéria évente 869000 hold legelőt veszít el—területeket, melyeken a sivatag veszi át uralmát.


A világ legelő lábasjószág állománya, 1961-2010

33

Sivatagosodás a történelem folyamán

• Az Egyesült Államok Nagy-síkságán a túlszántás az 1930-as években sivatagosodáshoz vezetett és ennek következtében több százezer ember kényszerült lakhelye elhagyására.

• A szovjet szűzföld projekt keretében egy óriási legelőterületet alakítottak át gabonatermő területté, és ennek következtében egy újabb terület kezdett el sivataggá válni, és ezeken a területeken felhagytak a mezőgazdasági termeléssel.

Photo Credit: U.S. Library of Congress/ Arthur Rothstein

34Photo Credit: NASA Earth Observatory

Napjaink sivatagosodó területei

• Napjainkban az Északkelet-Kínában és Nyugat-Mongóliában zajló túllegeltetés miatt a sivatagok összeérnek és egymásba folynak, és porviharok alakulnak ki, melyek végigsöpörnek a kontinensen és azt elhagyva akár Észak-Amerikáig is eljutnak.

• A lakosság és a lábasjószágok terhelése következtében Afrika Száhel-övezetében a termőföldek tönkrementek. Az Afrikát elhagyó homokviharok évente 2-3 milliárd tonna homokot viszenk magukkal.

Emellett a két újabb sivatagosodó terület mellett minden eltörpül, amit a világ valaha is látott. Még nem tudjuk felmérni, hogy ezen folyamatok kiteljesedése

milyen hatással jár.

35

A termőképes területek csökkenése és a Föld folyamatosan növekvő lakossága egyre inkább összeütkezésbe kerülnek. A talajerózióval és a

talajminőség hanyatlásával kapcsolatos problémák helyi szinten jelentkeznek, de az élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásuk globális.

A mezőgazdaság alapjainak tönkremenetele

Photo Credit: USDA/ Jack Dykinga

36

6. Fejezet A vízkészletek hasznosításának maximuma és az

élelmiszerhiány


37

A mezőgazdaság vízigénye

• A világban a víz 70%-át a mezőgazdaság használja fel.

• A világ gabonatermésének mintegy 40%-át öntözött földeken termelik.


Az ezer emberre jutó öntözött terület nagysága a világban, 1961-2009

38

Hol várható vízhiány a világban?

• A túlszivattyúzással élelmiszer termelési buborékok jönnek létre, melyek a vízkészletek kiszáradásával kipukkadnak.

• Indiában 175 millió, Kínában pedig 130 millió ember túlszivattyúzásból nyert gabonát fogyaszt.

• A Közel-Keleten a népesedésnövekedés és a rendelkezésre álló vízkínálat közötti összeütközés lecsökkenti a régió gabonatermelését.

Forrás: EPI18 országban, 3,6 milliárd embert érintve

39

A szaúd-arábai az élelmiszerbuborék kipukkan

• Szaúd-Arábia úgy lett búzakereslete kielégítése szempontjából önellátó, hogy nem visszatöltődő rétegvízkészleteit kitermelve öntözte a sivatagot.

• 2008 elején a kormány bejelentette, hogy az ország rétegvízkészletei nagyrészt kimerültek.

• Az ország közel 30 milliós lakossága 2016-ra már teljes egészében az importált gabonára fog támaszkodni.

Photo Credit: NASA

Szaúd-Arábia az első olyan ország, mely hivatalos előrejelelzést tesz közé arról, hogy talajvízkészleteinek kimerülése hogyan fogja lecsökkenteni gabonatermelését.

Búzatermelés Szaúd-Arábiában, 1995-2011, 2016-i tartó előrejelzéssel

40

Potenciális konfliktusforrások

Approximate watershed outlines from EPI, overlaid on map from www.ammap.com

Törökország duzzasztógát-építkezései lecsökkentik a Tigrisz és Eufrátesz folyók vízhozamát Szíriában és Irakban.

A Kínában épített gátak lecsökkentik a Mekong folyó tájföldi, vietnámi és a folyó alsó szakaszán lévő további felhasználói számára rendelkezésre álló hozamokat.

Az Egyesült Államok a Kolorado folyóból emel ki vizet, és ennek következtében a folyó már kiszárad, mire elérné a Kaifornia-öblöt.

Külföldiek mezőgazdasági termelés céljait szolgáló földszerzési akciói Etiópiában és Szudánban hatással lesznek a Nílus egyiptomi területen tapasztalható vízhozamaira.

Versenyfutás a szűkösen rendelkezésre álló vízerőforrásokért regionális és nemzetközi szinten egyaránt feszültségeket okoz, és viszályhoz vezet: egyfelől a városok és a mezőgazdasági termelők között, másfelől

pedig az országok között.

41

7. fejezetA gabonahozamok növekedése stagnálásba

megy át

Photo Credit: iStockPhoto / ollo

42

• A világ átlagos gabonahozama 1950 óta megháromszorozódott.

• De a hozamnövekedés üteme lelassuló félben van.

• 1950-1990 között a hozam növekedésének éves üteme 2.2% százalék évente

• 1990-2011 között a növekedés éves üteme már csak 1,3% volt évente

A gabonahozamok növekedési ütemének lelassulása

Néhány fejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országban a gabonahozamok növekedése véget ért.

A világ átlagos gabonahozama, 1950-2011

Photo Credit: iStockPhoto / Simon Oxley

43

• Úgy tűnik, hogy a francia, a német és az egyesült királyságbeli gazdák elérték a hozamok biológiailag lehetséges felső határát, és a mezőgazdasági technikákban mutatkozó utolsó hiányosságokat is felszámolták.

• Nyugat-Európa három legnagyobb búzatermeló országáról van szó.

• A gabonafélék hozama mindhárom országban stagnál.

A gabonahozamok stagnálása Nyugat-Európában

Ez a három ország együtt évi 80 millió tonna gabonát termel, és ez a világtermelés 12 százaléka.

Gabonahozamok Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban, 1961-2011

Photo Credit: iStockPhoto / img85h

44

• Japán rizshozamai 17 év óta nem emelkedtek.

• Dél-Korea rizshozamai emelkedés után szintén stagnálásba mentek át.

• Kína rizshozamai fokozatosan utolérik a japán hozamokat, de lehet, hogy már nem tudják meghaladni őket.

A rizshozamokkal kapcsolatban Kína üvegplafonba ütközik-e?

Rizshozamok Japánban és Kínában, 1960-2011

Photo Credit: iStockPhoto / HAIBO BI

Ez a három ország együtt a világ rizstermelésének

egyharmadát adja.

45

• Kína búzahozamai, a rizshozamokhoz hasonlóan, közel lehetnek a stagnálás szintjéhez.

• Az emelkedő hőmérsékletek mellett a mezőgazdasági termelőknek, azzal párhuzamosan, hogy a biológailag lehetséges maximum hozamokhoz közel járnak, szembe kell nézniük az éghajlati körülmények jelentette új korlátozó tényezőkkel is.

Hol mehet még át a gabonahozamok emelkedése stagnálásba?

Eddig a rizs- vagy a búzahozamok csak közepes méretű országokban stagnáltak. Mi történik majd akkor, amikor a gabonahozamok emelkedése a nagyobb területű

országokban is stagnálásba megy át?

Photo Credit: iStockPhoto / Dave Hughes

46

8. fejezet Emelkedő hőmérséklet és emelkedő élelmiszerárak

Photo Credit: iStockPhoto / jansmarc

47

Az éghajlat tönkremegy

• A fosszilis energiahordozók nagy mennyiségben történő elégetése növeli a légköri szén-dioxid koncentrációját ezzel

megemelve a Föld hőmérsékletét és tönkretéve az éghajlatot.


Átlagos globális hőmérséklet és a légköri szén-dioxid koncentráció, 1880-2012

48

Magasabb hőmérséklet, alacsonyabb hozamok

• Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület előrejelzése szerint a Föld átlagos éghajlata ebben az évszázadban 6,4 Celsius-fokkal fog emelkedni.

• A jelenlegi trendek már ezt az előrejelzést is meghaladják.

• A növények tenyészidőszakában az optimális hőmérsékletet meghaladó minden 1 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedéssel kapcsolatban arra számíthatunk, hogy a búza, a rizs és a kukorica 10 százalékos hozam csökkenéssel reagál.

Photo Credit: iStockPhoto / dra_schwartz

49

Az olvadó jég veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot

• A hegyi gleccserek sok folyó olyan „víztározóinak” tekinthetők, melyek az öntözővíz forrásai.

• Ahogy eltűnnek a gleccserek, a mezőgazdaságból élők elveszítik ezt a folyamatosan rendelkezésre álló vízforrást.

• A szárazföldi jégtakarók azon része, mely elolvad belefolyik az óceánba, és megemeli a tengervíz szintjét, és ez fenyegetést jelent a rizstermelő folyódeltákra.

• Ha Grönland jégtakarója teljes egészében elolvadna, a tengerszint 7 méterrel megemelkedne.

• De már egy 90 centiméteres tengervízszint-emelkedés is Baglades rizstermelő területeinek felét elárasztaná.

Photo Credit: iStockPhoto / jgareri

50

Nincs már „normálisnak” mondható időjárás

• A múltban az extrém időjárási események anomáliának számítottak, és a gazdák arra számíthattak, hogy a következő aratás idejére az időjárás visszatér a korábbi megszokott viszonyokhoz.

• De most, hogy a hőmérséklet emelkedik és az éghajlat változik, egyszerűen nincs meg az a normális időjárás, melyhez az időjárási események visszatérhetnének.

• Véget ért az a relatív klímastabilitással jellemezhető 11000 éves időszak, amelyben a mezőgazdaság alakult.

• Ha a világ gabonatartalékait megemelné egy olyan szintre, mely 110 nap fogyasztását fedezné, ez az egyik módszere lehetne annak, hogy az extrém időjárással szemben biztonsági tartalékunk legyen.

Minden egyes év után látszik, hogy a mezőgazdaság rendszerek és az éghajlati rendszerek közötti harmónia egyre inkább megbomlik.

Photo Credit: USDA/Jack Dykinga

51

2012. évi aszály megtizedelte az Egyesült Államok kukoricatermését

• Az időjárási adatok mérése és rögzítése óta mért legforróbb július.

• Az aszály az Egyesült Államok területének 60%-át érintette.

• Ahogy az aszály és a magas hőmérséklet kárt okoztak a kukorica és szójabab termésben, ezen termékek ára elkezdett emelkedni.

Az éghajlat dobókockáit úgy változtatjuk meg, hogy az ilyen szélsőséges időjárás egyre valószínűbbé válik.

52

9. FejezetKína és a szójabab jelentette kihívás


53

Hogyan lett a szójababból a világ legfontosabb élelmiszere

Photo Credit: USDA/ Scott Bauer

• A szójabab háromezer esztendővel ezelőtt Kínában tűnt fel.

• 1930 óta -- a magas minőségű fehérje forrásaként --szójából készült tápot kevernek bele a lábasjószágok takarmányába.

• Napjainkban az Egyesült Államok, Brazília és Argentína együtt a világ majdnem 250 millió tonnás éves szójababtermelésének több mint négyötödét adja.

A világ szójababtermelése

54

Kína meghatározó szerepet játszik a kereslet alakulásában

• Kína a világ vezető szójababfogyasztó nemzeteként 2008-ban lehagyta az Egyesült Államokat.

• Kínában sertésállomány 500 milliós, a világ teljes állományának fele, és a sertések takarmánya szójabab és gabona keveréke.

• Kína napjainkban a világ szójabab-kereskedelmében forgalmazott szója 60 százalékát importálja.

Photo Credit: USDA/ Keith Weller

Ahogy Kína és más fejlődő országok folytatják azt a folyamatot, mellyel az élelmiszerlánc magasabb fokaira lépnek, a szójabab iránti kereslet tovább fog emelkedni.

Szójabab termelés, fogyasztás és behozatalKínában 1964-2011

55

Az Amazonas-medence erdőinek kiirtása szójabab termelése érdekében

• Szójabab hozamok megemelése nehéz, hiszen a szója iránti kereslet növekedésének kielégítése legnagyobbrészt a vetésterület növelésével biztosítható.

• Brazíliában ez az Amazonas-medence erdőinek kiirtását és a szavannaszerű cerrado területének további romlását jelenti.


Ezen nagy biodiverzitást mutató, karbont megkötő ökológiai rendszerek megvédése napjainkban attól függ, hogy Földünk gazdagabb lakói táplálkozásukban lejjebb lépnek-e

az élelmiszerláncban.

Szójával bevetett területen történő aratás a Föld nyugati féltekén, 1960-2011

56

10. fejezet

Globális versenyfutás a termőföldekért

Photo Credit: iStockPhoto / susoy

57

• A gabona és szójabab árak megduplázódása 2007-ben és 2008-ban rávilágított az élemiszerhiány új geopolitikájára: minden ország külön-külön a maga érdekeiért harcol.

• Oroszország, Tájföld és más gabaonexportáló országok korlátozták vagy betiltották az exportjukat.

• Néhány importáló ország pedig más országokban kezdett el földeket vásárolni vagy bérbe venni—földeket, melyeken élelmiszert akarnak termelni.

• Ezek a föld birtokbavételét célzó akciók, melyeket gyakran „földszerzéseknek” hívnak, gyorsan növekedtek.

Az élelmiszerhiány új geoplitikáka

Nagyméretű földszerzési akciók a projekt típusa szerint,2008 októbere és 2009 augusztusa között

Photo Credit: iStockPhoto / Pawel Gaul

58

• A legfontosabb befektetők között van Kína, India, Szaúd-Arábia, Dél-Korea és az Egyesült Arab Emirátusok.

• A beruházást nem az élelmiszerellátás biztonságának biztosítása motiválja: befektetők az Egyesült Államokból, az EU-ból és Dél-Kelet Ázsiából boüzemanyagok alapanyagait akarják termelni.

• Más befektetők (befektetési alapok, nyugdíjalapok, egyetemi alapítványok és spekulátorok) a földszerzéseket jövedelmező befektetési lehetőségnek tekintik.

Földszerzések: a befektetők

Photo Credit: iStockPhoto / BanksPhotos

59

• A befektetések legfontosabb célterülete Fekete-Afrika országai:• Etiópia, Szudán és Dél-Szudán: mindhárom ország élelmiszer-gyorssegélyben részesül• További célországok: Kenya, Mali ésTanzánia és egyéb országok• A földeket gyakran 25 évtől 99 évig terjedő időszakra adják bérbe hektáronként és évenként

kevesebb, mint 1 dollárért.• Jelentős érdekeltségek vannak még Dél-Kelet Ázsiában…

• Kambodzsában, Laoszban, a Fölöp-szigeteken és Indonéziában• Dél-Amerikában…

• Brazíliában, Argentinában• …és a volt Szovjetunió területén

• Oroszországban, Kazahsztánban, Ukrajnában

Földszerzések: a befektetések célországai


60

Földszerzési megállapodások—néhány példa

Földszerzés célországa Földszerzés jellemzői

Brazília A kínai Chongqing Gabona Csoport a hírek szerint 500 000 holdon arat szójababot Bahía államban.

Kambodzsa A szingapúri központtal rendelkező HLH Group 70 évre szóló lízingszerződés keretében 35 000 holdon termel kukoricát.

Etiópia Egy szaúd-arábiai milliárdos agrogazdasági cége Etiópia Gambella régiójában rizstermelés céljából egy 24 700 holdas területre kötött bérleti szerződést, és a tervek szerint további 716 000 holdat szeretne bérbe venni.

Oroszország A dél-korai Hyundai Heavy Industries két farmon (összesen 40 000 hold területen) kukoricát, zabot, búzát és szójababot termel azzal a céllal, hogy a termést hajón hazaszállítsa.

Photo Credit: iStockPhoto / zoran simin

61

• A földművelők és bennszülöttek gyakran csak akkor értesülnek a földszerzési akciókról, amikor földjeik elhagyására kényszerítik őket:

• 2012 elejéig a kormány több mint egy millió etiópiai lakost kényszer alkalmazásával telepített más területekre.

• Mivel a föld tulajdonjoga hivatalosan nem szabályozott, a helyi lakosság számára nehézzé válik a földszerzési akciókkal szembeni tiltakozás

• Magasan gépesített mezőgazdasági termelési projekteket indítanak be, melyek a helyi lakosságnak kevés munkaalkalmat kínálnak.

• A megtermelt élelmiszert leggyakrabban a befektető országába szállítják, tehát a megtermelt élelmiszer egyáltalán nem járul hozzá a helyi élemiszerkínálathoz.

• A földszerzési akciók szükségképpen egyben a vízerőforrások megszerzését is jelentik.

Etiópia példája

Photo Credit: iStockPhoto / BanksPhotos

62

• Ahogy egyre több földet szereznek meg és a helyi lakosságot megfosztják az állásoktól és a földektől, a szegények száma megnőhet.

• A helyi lakosság kivétel nélkül mindig ellenségesen fogadja a földszerzési akciókat.

• A politikai instabilitás növekedése komoly aggodalomra ad okot, hisz ez növelheti a csődöt mondott államok már amúgy is hosszú listáját.

Ezek a földszerzési akciók szerves részét képezik a Föld termőföld- és víz-erőforrásaiért

folytatott globális hatalmi harcnak.

Megindult a földekért folytatott versenyfutás


63

11. fejezetKépesek vagyunk-e megakadályozni az

élelmiszerellátás összeomlását?


64

Egy stabilabb élelmiszerellátási rendszerhez vezető utak

A keresleti oldalon szükséges lépések

• A népességszám stabilizálása • A szegénység felszámolása• A túlzott húsfogyasztás

csökkentése• A bioüzemanyag gyártásra adott

engedélyek bevonása

A kínálati oldalon szükséges lépések

• A talajerózió elleni lépések• A vízhasznosítás

hatékonyságának növelése• A hozamok maximális szintre való

megemelése• Az éghajlat stabilizálása

Photo Credit: iStockPhoto / Niko Vujevic

Ha az élelmiszer egyenleg mindkét oldalán megtesszük a szükséges lépéseket, újra megemelhetjük a világ gabonakészleteit, és ezzel javíthatunk az élelmiszerbiztonságon.

65

Népességszám stabilizálása és a szegénység felszámolása

• Az iskolai ebédporgramok segítenek abban, hogy a gyermekek, leginkább pedig a lánytanulók, ne maradjanak ki az iskolából.

• Azok a lányok, akik nem maradnak ki az iskolából valószínűleg kevesebb gyermeket fognak szülni.

• A családnagyság csökkentése segít a családoknak a szegénységből való kiemelkedésben

• Kisebb nagyságú családokban ritkább az alultápláltság

A lányok részvételi aránya középiskolai oktatásban és a nők teljes születési arányszáma

A szegénység felszámolására tett erőfeszítések és a lassú népességnövekedés között kölcsönös és egymást erősítő hatás áll fenn.

Photo Credit: iStockPhoto / Viorika

66

Kínálati megoldások

Talajvédelmi intézkedések

Az erősen erózióra hajlamos területek füvesítése

Teraszos művelés

Erdősített védősávok

Sávos növénytermesztés

Talajmegmunkálás nélküli gazdálkodás

Photo Credit: USDA ARS


Photo Credit: USDA/Dave Clark

Talajmegmunkálás nélküli gazdálkodás

Teraszos művelés

67

Megoldások a kínálati oldalon

Vízvédelmi intézkedések

Hatékonyabb öntözési technikákat, pl. csepegtető öntözést kell alkalmazni.

A vizet hatékonyabban hasznosító növényeket kell termeszteni, pl. rizs helyett búzát.

Vissza kell lépni az élelmiszerlánc lejjebb lévő fokaira.

A vízfogyasztásnak legyen ára, mivel ez a fogyasztókat hatékonyságra sarkallja.

Biztosítani kell a víz újrahasznosítását.

Photo Credit: USDA ARS

Photo Credit: USDA/Pete MortimerCsepegtető öntözés

68

Esettanulmány: a gabonahozamok növelése Malawiban

• 2005. évi aszály következtében sokan éheztek, és éhen haltak.

• A kormány nemzetközi segítségre támaszkodva műtrágya és vetőmag támogatást adott a gazdáknak.

• A kukoricahozamok két év alatt majdnem duplájukra emelkedtek. A gazdák jövedelme nőtt, és egy pici gabonát exportálni is tudtak.

Gazdasági ösztönzőkre támaszkodva és a modern földművelési eszközökhöz való hozzáféréssel a Fekete-Afrika mezőgazdasági termelői könnyedén meg tudják duplázni a hozamokat.

Photo Credit: iStockPhoto / Sharon Day

Kukoricahozamok Malawiban, 1961-2011

69

Az éghajlat stabilizálása

• A világ szén-dioxid-kibocsátását 80%-kal kell csökkenteni.

• A tiszta energiára való átállásnak azzal tudunk lendületet adni, hogy átalakítjuk az adóterhelést oly módon, hogy az tükrözze a fosszilis energiahordozók közvetett költségeit is.

• Növelni kell a szén-dioxid-kibocsátásra kivetett adókat, és csökkenteni kell a személyi jövedelemadót.

• Meg kell szüntetni a fosszilis energiahordozók támogatását.

A rendelkezésünkre álló idő, az időtényező jelenti a legszűkebb erőforrást.

Photo Credit: iStockPhoto / pamspix

70

A B-terv szerinti, 2020-ra kitűzött szén-dioxid-kibocsátás csökkentési célok

71

Szélenergia hasznosítása

• A B-terv energiagazdaságában a szélenergia játssza a központi szerepet.

• Egyre több olyan terület van, ahol az energiaellátásban a szélenergiának nagy szerepe van:

‒ Németország: 4 tartományban a szélenergia részesedése 45% fölött van;

‒ Dánia: a szélenergia részesedése az ország energiaellátásában meghaladja a 25%-ot;

‒ Egyesült Államok: Dél-Dakota és Iowa államokban a szélenergia részesedése kb. 20%.

World Cumulative Installed Wind Power Capacity, 1980-2011

Photo Credit: iStockPhoto / monap

72

Napelemek alkalmazása lendületet vesz

• A Föld egy óra leforgása alatt annyi napenergiát kap, amennyi egy évre elegendő lenne a világgazdaság működtetéséhez.

• A napenergia Európában jelenleg körülbelül 15 millió háztartást lát el villamos-energiával.

• 24 700 megawattos napelemes kapacitással Németország kétszer akkora kapacitással rendelkezik, mint a második helyen álló Olaszország.

Photo Credit: iStockPhoto / manwolste

A világ felszerelt napelemes energia-kapacitásai (összesített adatok), 1998-2011

73Photo Credit: iStockPhoto / Animean

Geotermikus energia: a Föld kérgéből származó energia

• Kenya jelenlegi teljes áramszükségletének egyötödét geotermikus energia fedezi.

• Indonézia 2025-ig 9500 megawattos geotermikus energiakapacitás kiépítését tűzte ki: ez az ország jelenlegi energiaszükségletének 56 százaléka.

• A világban potenciálisan rendelkezésre álló geotermikus energiával annyi energiát lehetne megtermelni, amely az egész világgazdaság által fogyasztott energia majdnem kétszerese.

A világ üzembe helyezett geotermikus energia kapacitása,

(összesített adatok) 1950-2012 között

74

• A helyiérdekű vasútra és a kötött-pályás gyorsbusz rendszereke nagy hangsúlyt fektető városokban kevesebb gépkocsira van szükség.

• A hálózatról feltölthető, hibrid vagy a teljes egészében elektromos meghajtású gépkocsik túlnyomórészt olyan elektromossággal működtethetők, melynek előállítása nem járt szén-dioxid kibocsátással.

• Jó hír: az Egyesült Államok benzinfogyasztása a 2007. évi csúcshoz képest 2012-ig 11 százalékkal csökkent, és valószínűsíthető, hogy ez a trend folytatódik.

A szállítás átalakítása

Photo Credit: iStockPhoto / mm88

Az Egyesült Államok gépjárműparkjának benzinfogyasztása, 1950-2012

75

A biztonság fogalmának új meghatározása

• A történelem során a biztonságot legfőképp katonai értelemben határozták meg.

• Napjainkban azonban az éghajlatváltozás, a kialakuló vízhiány, a terjedő éhezés és az államkudarcos országok új fenyegetést jelentenek fennmaradásunkra.

• Az élelmiszer biztonság fenntartása napjainkban már nemcsak a mezőgazdasági minisztériumoktól függ.

• A kihívás: a pénzügyi prioritásokat úgy kell átrendeznünk, hogy ezzel az új veszélyeket is figyelembe vegyük.


76

Háborús léptékű mozgósítás

• Kezünkben vannak az élelmiszerellátás összeomlásának megakadályozásához szükséges technológiák. Most már csak az az összeomlás megakadályozásához szükséges politikai akarat hiányzik.

• A civilizáció megmentése sürgős és nagy léptékű lépéseket igényel, de korábban már előfordult, hogy gyorsan mozgósítottuk erőinket.

• A II. világháborúba történő belépését követően az Egyesült Államok hónapok leforgása alatt mobilzálta erőforrásait és teljesen átalakította az ország gazdaságát.


77

Kezdjünk bele a munkába!

„A civilizáció megmentése nem nézősport” - Lester R. Brown

• Az élelmiszerellátás összeomlásának megakadályozása hatalmas,

több területen zajló politikai erőfeszítést igényel, és tudnunk kell, hogy sürgősen kell lépnünk.

• Győződjön meg arról, hogy az Ön választott képviselői tudják-e, melyek a fontos lépések.A legfontosabb teendő: újra meg kell határoznunk a biztonság

fogalmát, és ennek megfelelően kell elosztanunk az adózásból befolyó jövedelmeket.

• Cselekedjen egy Önt érintő vagy egy Önt lelkesítő területen!

Photo Credit: iStockPhoto / kryczka

78

Ha Ön szeretne többet megtudni erről a mozgósításról,

olvassa el Lester R. Brown könyvét: A szakadék

szélén táncoló világ, avagy hogyan lehet megakadályozni

a környezeti és gazdasági összeomlást

Fordította: Bíró Dávid

További információkat és könyveink teljes szövegét az alábbi honlapon

találhatja meg:

www.earth-policy.org

http://www.earth-policy.org/

79

Ha Ön szeretne többet megtudni a világ élelmezési helyzetéről,

olvassa el Lester R. Brown legújabb könyvét:

Teli bolygó, üres tányérok --

Az élelmiszerhiány új geopolitikája

Fordította: Bíró Dávid

A könyv hozzáférhető az alábbi honlapon:

www.earth-policy.org

http://www.earth-policy.org/

Documents

Teli bolygó , üres tányérok - A z élelmiszerhiány új geopolitikája Fordította Bíró Dávid