7.1.A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja.

7.2.A korszak kulturális életének főbb jellemzői7.3.A pesti forradalom eseményei. Az áprilisi törvények. 7.4.A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai. A Függetlenségi Nyilatkozat.

A reformkor fő kérdései; Széchenyi és Kossuth reformprogramja

1. A, Változások: A háborús időszakban többen ismét a gabonatermesztésre állnak át. A Habsburgoknak nem volt fedezete a háborúkra, ezért infláció alakult ki. 1811-ben devalválják a pénzt ötödére szállítják le a papírpénz árát. Napóleon bukása után a birtokosok rosszul jártak, mert megszűnik a biztos piacuk. A nemesség nem volt egységes. Nagy birtokkal rendelkezett sokuk. Korszerűsítenek. Vetésforgó, istállózó állattartás. A hivatalokat ők irányították. Igényes környezetet alakítottak ki. Amikor a kereslet visszaesik (dekonjuktúra), akkor viszont nehéz gazdasági helyzetbe kerülnek. Fogékonyak a gazdasági reformokra. A nemesség nagy része kisbirtokos és birtoktalan (bocskoros, hétszilvafás) nemes lesz. A jobbágyság az ország népességének 72%-át alkotta. Helyzetük vidékenként más volt. A népességnövekedés a földek aprózódását segítette. Az 1/8-ad teleknél kisebb tulajdonú ember volt a zsellér. A mezővárosi jobbágy élt a legjobban meg is válthatta magát. A határ mellett (Habsburg) viszont az elvárás nagyon nagy volt. A polgárság az össznépesség 14%-át adta. A városban a társadalmi szerkezet még nem alakult ki. Politikai szerepük még nem alakult ki. A fejlesztések (iskola, csatorna) növelte az értelmiség szerepét.

B, Reformkor: I. Ferenc abszolutista kormányzása ellenállást váltott ki, s végül visszatért a rendi alkotmányhoz, a rendi jogokat meg kellett erősítenie. Ennek nagy szerepe volt a reformkor idején. A reformok érdekében bizottságokat állítottak fel. A feladatok vám, az úrbéri viszonyok és a magyar nyelv rendezése volt. Létrejött a Magyar Tudományos Akadémia Felsőbüki Nagy Pál vezetésével. Az ösztönzést Széchenyi egy éves jövedelmének felajánlása adta. Ekkor történik a nyelvújítás, s ennek hatására egyre több vers keletkezik. 1830-tól beszélhetünk reformkorról. Liberális reformszellem kezdete.

1. A, Széchenyi István: Udvarhű arisztokrata. Beutazta egész Európát. Rájött hazánk két út előtt áll, vagy a virágzó Nyugathoz, vagy a lemaradó Kelethez csatlakozunk. Ő a Nyugat felé akarta az országot közelíteni. Anglia nyűgözte le, s ott is a középosztály jóléte és az alkotmányos monarchia. Kaszinót és a lóversenyt is létrehozza. Ezek a közösségi helyek a politizálás és a társas lét színhelyei. Főbb művei a Stádium, a Világ és a Hitel. A Hitelben leírja, hogy az ősiség törvénye hátráltatja a birtokost, mivel nem tud hitelt felvenni a földre, s így nem tudnak modernizálni. Olvasóit a megfontolt és eltervezett reformokra akarta ösztönözni. A vámok a kereskedelmet akadályozzák, a termelést a robot. A kormányban a birtokos nemességet sikerült meggyőznie. Wesselényivel együtt utazza be Európát. Széchenyi: nemzeti eszme, W: liberális eszme megismerése. Céljuk a liberális elvek alapján fennálló, erős M.O. Wesselényi műve a Balítéletekről (a reformelképzelés a rendi ellenálláson alapszik.) A nemességnek meg kell győzni a parasztságot. Így felléphet a kormányzat ellen.

B, A liberálisokkal szemben álltak a konzervatívok, vezérük Dessewffy József volt. Széchenyi nem a birodalmat kérdőjelezte meg, sőt előnyt látott a politikai egységben. A rendi berendezkedés felszámolását akarta. Reformtervei: Ősiség és háramlási jog eltörlése, nemesnek birtokbírhatási jog, a tulajdonosok a törvény előtt egyenlők legyenek, közös teherviselés, a magyar a fő nyelv, monopólium eltörlése, nyilvánosság, rendiség eltörlése, hitelhez jog, ügyvédfogadás, infrastruktúra fejlesztése, szabad kereskedelem.

C, Az 1831-es kolerafelkelés a figyelmet a jobbágyságra irányította. A nemesség felfogta, hogy a jobbágyhelyzet kérdése elodázhatatlan. Az 1825-27-es országgyűlésen új, liberális politikusokat választottak. (Kölcsey, Deák, Klauzál). A jobbágyokat tulajdonhoz akarták juttatni, s ezzel a támogatásukat megnyerni. Így a születő nemzet vezetése még a kezükben maradna. Az alsótábla már megszavazta az önkéntes örökváltságot, de nem lép még érvénybe, mert máshol nem szavazzák meg. Ez ugyanis a nemesnek nem volt érdeke, mert tönkremenne, ha a robot kiesne. A kormány a megyékben indított ellentámadást a liberálisokkal szemben. Mindennel próbálkoztak sok helyen sikerült is tért nyerniük. Kialakult az ülésen a liberális elit és az ifjúság is a reformpárti hangulatról gondoskodott. Wesselényi fontosnak tartotta a nép értesítését a gyűlésekről (Országgyűlési Tudósítások). Ez majd Kossuth irányítása alá kerül. Később a Törvényhatósági Tudósításokba kezdett a vármegyei konzervatívok ellen. De ezért a kormányzat letartóztatja. I. Ferenc után V. Ferdinánd lesz az uralkodó, de helyette Metternich irányít (kamarilla). 1833-ban szövetségeseivel támadást indít a reformerek ellen. 1839-40-ben az ellenállás miatt kiengedik foglyaikat a konzervatívok.

D, Fontolva haladók: A liberális és a konzervatívok között, reformjaikat átgondolva akarták megvalósítani. Mindig szem előtt tartották az arisztokrácia érdekeit. Vezetőjük Dessewffy Aurél. Terveik: magyar nyelv, örökváltság, hitel, infrastruktúra fejlesztése. Kossuth Lajos: A Pesti Hírlap szerkesztője. (1841). Landerer adja neki ezt, így szemmel tarthatták a veszélyes Kossuthot. Létrehozza a vezércikket. Az ellenzéket népszerűsíti. Tervei: érdekegyesítés, jogkiterjesztés, rendi alkotmány liberális kiterjesztése. Felveti a kötelező örökváltság gondolatát. A megváltás az állam feladata lenne. Felismeri a fejlődés érdekében a védővámok jelentőségét. 1842-től védvámok bevezetése. Vele szemben indul az újkonzervatív Világ című lap. Kossuth igen radikális volt ezért egyre több vitája volt a mérsékelt Széchenyivel. Széchenyi egy középpártot akart létrehozni. De ez nem sikerül, s nyíltan támadja Kossuthot (Kelet népe). Célokban nincs különbség, de az eszközben igen. A liberálisok a gyors változtatást akaró Kossuth mellé álltak fel. Széchenyi elszigetelődik. Deákkal megállapodásra jutnak a radikálisok és a mérsékeltek. Független, magyar vezetésű, lakóinak szabadságot és jólétet biztosító M.O-t akartak. Kossuth az udvarral is szakított volna céljaiért, míg az udvarhű Széchenyi nem.

3. A, Az országra igen fejlesztően hatott a reformkor. A liberális és a nacionalista erők együttes segítségével megalakult a vezető magyar nép. A népesség 50 év alatt 3 millió fővel bővült. A mezőgazdasági újítások és az iparosodás, mind ezt segítette elő. Kialakul a polgári nemzet. Fejlődik az infrastruktúra, s Pest és Buda szerepe ismét megnő. Pártolják a művészetet és az oktatás is fellendül.

A korszak kulturális életének főbb jellemzői

1. A, A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása: Az 1825-27-es országgyűlésen, a magyar nyelv ügyében Felsőbüki Nagy Pál szavaira, Széchenyi egy évi jövedelmét felajánlotta egy tudós társaság létrehozására. Példáját sokan követik és összejön a pénz. Pesti Hírlap – Kossuth programja: Landerer adja neki ezt a munkát (1841). Kossuth közkedvelt lappá teszi a Pesti Hírlapot és így felélénkül a tájékozódásra való igény. Vezércikkeiben az ellenzék eszméit népszerűsítette. Az újkonzervatív lap a Világ Kossuth cikkeire ellenválaszt írt. A nyelvkérdés: A nemzeti nyelv általános használatát akarták. 1823-ban Kazinczy, Kisfaludy és még sokan mások nyelvreformot hajtottak végre (nyelvújítás). Eközben az elfogadásáért harcolnak a parlamentben. 1844-ben államnyelvvé nyilvánítják a magyart. A baj, hogy az ország fele nem magyar anyanyelvű. Kőrösi is az ősöket megy kutatni Keletre, de nem találja őket, azért sokat tett létrehozta a tibeti angol szótárt. Politikai nemzetet akartunk létrehozni, ami nem etnikai alapú. A jogkiterjesztés lévén be lehetett vonni őket, illetve ezt hitték. De törekedtünk a nemzeti állam létrehozására ezért magyarosítani akarják a nemzetiségeket. Iskolák és az egyházak magyarosításával. Ehelyett csak az indulatok szabadultak el. A magyar kultúra vonzásától várták a megbékülést. De a nacionalizmus erősebb. S 1840-től folyamatos viták vannak a magyarok és a nemzetiségek között. Népességnövekedés: Az ország egyre gyorsuló ütemben fejlődik és ez idézi elő a népességnövekedést. 50 év alatt 40%-os növekedés. Korszerűsödő mezőgazdaság: Újítások alkalmazása, kapásnövények, új állatfajták (merino juh, angol telivér), vetésforgó, istállózó állattartás. A nyomáskényszer hátráltató még. Kivitel: gyapjú, búza, bor, bőr, szarvasmarha. Iparosodás: Nő az iparcikk utáni kereslet. Gyáripari fejlődés (élelmiszer, textil, vas építőipar). Óbudai Hajógyár, Ganz vasöntöde. Kisműhelyekből vállalkozók. Tőkések vállalkozásai (RT.-k). Iparpártolás: szabad gyáralapítás, váltótörvény, zsidóság emancipációja, védvámok, kereskedési jog, Védegylet.Közlekedés: vasút, 1846- Pest-Vác. Hidak (Lánchíd). Pest-Buda gyarapodása: terménykereskedelem központja. Minden iparág meghonosodik. Lánchíd, Nemzeti Múzeum, Ludovika. Klasszicista bérpalota, magánépületek. Burkolatos utak, kávéházak, üzletek, kaszinó, lóverseny. A kulturális és szellemi élet központja. Művészetek az eszme szolgálatában: Művészet a nemzet szolgálatában. Öntudatra ébredés, tettekben való megnyilvánuló hazaszeretet. Építészet= klasszicizmus, irodalom= romantika. Kölcsey: Himnusz, Vörösmarty: Szózat. Tudományos élet, Kisfaludy Társaság. Klasszicizmus: a klasszikus görög- római hagyományokat felelevenítő korstílus a XVIII. sz. közepétől a XIX. sz. közepéig. Elvilágosodás. Antik formák, nyugalom, tiszta formák. Irodalom: kifinomultság, szabályos. Oktatás: egyre több iskolázott kell a fejlődő gazdaság miatt. Felekezeti jelleg. 1846-tól egyetemen is magyar a beszéd.

A pesti forradalomAz áprilisi törvények

1. A, 1848-ra patthelyzet alakult ki az országgyűlésen. A francia forradalom híre, gerjesztette a forradalmi hangulatot Magyarországon is. Kossuth március 3.-i felirati javaslatában reformok végrehajtását javasolta, hogy elkerüljék a káoszt. (Kötelező örökváltság, közteherviselés, felelős kormányt, magyar pénzügy). Az alsótábla fogadja csak el. Március 13.-án Bécsben is kitört a forradalom, így a kormánynak engednie kellett. Másnap a felsőtábla is elfogadja a javaslatot. De ez csak később jut el a néphez.

B, Pesten a Fiatal Magyarország köre március 15.-én cselekvésre szánja magát. A Pilvaxból indultak Petőfi, Jókai és Vasvári vezetésével. Landerer nyomdájába mentek és a cenzúra mellőzésével kinyomtatták a 12 pontot, és a Nemzeti dalt (Petőfi). Délután a Nemzeti Múzeumhoz mentek. Majd a Városházához. A liberális Klauzál és Nyáry is csatlakozik. Ezután a Helytartótanácshoz vonultak. Teljesítik a követeléseket. Majd Táncsicsot is kiszabadítják. Este a Bánk Bánt adják elő a Nemzeti Színházban. A vezetők később átadják a vezetést, s a rendért a Közcsendi Bizottmányt hozták létre. A forradalom vér nélkül zajlik.

C, Megalakult az első magyar felelős kormány.

István nádor meggyőzi az uralkodót, Kossuth javaslatának elfogadásáról. Majd kinevezi Batthyány vezetésével a felelős kormányt. Ez azért lehet, mert ő volt Magyarország teljhatalmú irányítója (István nádor). Koalíciós kormány alakult (minden irány képviselve volt). De a többséget liberálisok alkották. A külügy, a pénzügy és a hadügy függ a Birodalomtól.

2. A, Az áprilisi törvények: Az uralkodó által szentesített április 11.-i törvényekben születet meg a polgári és alkotmányos Magyarország. Felszámolták a rendi

kiváltságokat, kötelezően felszabadították a jobbágyságot. Magyarország alkotmányos monarchia lett. A pénzügy, hadügy és a külképviselet tisztázatlan, ezért még függ a birodalomtól. Törvények:-Az ország jobbágysága minden teher nélkül megszabadult úrbéres szolgáltatásaitól, s földjei tulajdonosává vált. (azonnali végrehajtás).- Eltörölték a tizedet és az úriszéket.- Képviseleti, alkotmányos állam.- Választójog kiszélesítése. (vagyoni, kor, nemi, műveltségi cenzus)- Unió Erdéllyel.- Közteherviselés.- Felelős kormány. (uralkodó korlátozott). Kérdéses: -Vám, valuta, pénzügy, hadügy, külügy.

A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okaiA Függetlenségi Nyilatkozat

1. A, 1848 szeptemberében a kormány megkezdte a fegyveres felkészülést. Az uralkodó vissza akarta vonni az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium jogkörét. A magyarok nem fogadják el. Ezért Jellacicot a horvátok vezetőjét és csapatát küldi az uralkodó a magyarok ellen. Vállaltuk az önvédelmi harcot. A parasztság miatt eltörlik a szőlődézsmát. S Kossuth vezetésével megalakul az OHB. (Honvédelmi Bizottmány). A magyarok élére István nádor állt. Utána Móga János követte. Jellacic mögött népfelkelés robbant ki, ami elzárta az utánpótlást. Pákozdnál (szept. 29) nyernek a magyarok. Jellacic Bécsbe menekül, ahol Windisch- Gratz leverte a forradalmat (október 30-án).

B, Ferenc József általános támadást indított decemberben a magyarok ellen. Windisch-ék a Duna vonalán jöttek. Velük szemben állt Görgey Artúr. Görgey kerülte az összecsapást, míg Kossuth sürgette. Görgey harc nélkül feladja Pestet (jan. 4.), hogy kímélje a csapatait. December 31-én a kormányt Debrecenbe költöztették. Görgey É felé fordul, hogy az osztrák főerőket eltérítse Debrecen megtámadásától. A szlovákokból feltölti seregeit. Guyon Richárd elfoglalta eközben a Branyiszkó- hágót és egyesült Görgeyvel. Görgey még (jan 5.-én) kiáltványt adott ki, hogy meggyőzze a

katonákat a törvényes forradalomról. Márciusra a magyar haderő java egyesült a Tiszánál Szolnoktól Északra. (Görgey, Guyon, Klapka, Damjanich).

C, Az Unió létrejöttekor erős ellentét volt a magyarok és a románok között. (okt. 18). A császár felkelésre ösztönözte a románokat. A védtelen magyar lakosságra törtek. Puchner Antal és Karl Urbán vezetésével. November 17.-én elfoglalták Kolozsvárt. A székelység hősiesen védekezett. Jozef Bem kiveri az oroszokat és az osztrákokat. Gálfalva (jan 17.) végleg visszafoglalja Erdélyt.

D, A Tiszánál közel két azonos erőt képviselő sereg állt fel (50-55 ezer). Kossuth és Görgey ellentéte miatt, Kossuth leváltja Görgeyt, s fővezérré Dembinskit nevezte ki. De Kápolnánál vereséget szenved (febr. 26-27.)Windisch túlbecsüli a győzelmet és ezért Ferenc József ki meri adni az olmützi alkotmányt (márc. 4.), ami a magyarokat nem különbözteti meg a többi néptől. Majd ismét Görgey kerül a csapatok élére és Klapka kidolgozza a tavaszi hadjáratot. Két párt alakul a kormányban a békepárt és a Függetlenség párt. Kossuth azt hazudja, hogy Görgeyék támogatják a függetlenedést. A seregek be akarták keríteni Windichéket, de Komáromnál és Gödöllőnél is el tudnak menekülni a császári haderők. Welden kerül az osztrákok élére, s utána Haynau.

2. A, Függetlenségi nyilatkozat: 1849. április 14.-én mondják ki. Az olmützi alkotmány a magyar törekvéseket semmibe vette, és ezért Kossuth javaslatára kimondják a trónfosztást, s Magyarországot függetlennek nyilvánítják. Kossuth kormányzó lesz, bízott benne, hogy atöbbi nagyhatalom támogatja majd, de azok semlegesek maradtak. Új alkotmányos kormány alakult. Az államforma nem tisztázott. Magyarország külön ország lesz. A királyt védjük a zsarnokot nem, ellenállási záradék. A sikereket követően célszerűnek látszott az osztrákok leverése, de azok már közel voltak az utánpótláshoz, mi pedig messze. Így csak Buda felszabadítását szavazták meg. (május 21). Hentzi tábornok keményen védte a várat és így 3 hétig tartott az ostrom. Fernc József segítséget kért az orosz cártól (május 1). 200 ezer főt indított a magyarok ellen (május 9.).

B, A vereség: A nemzetiségekkel szemben engedményeket teszünk, de az autonómia kizárt. Balcescuval megegyezve megbékélési tervezet született (júl 14.). Július 28 nemzetiségi határozat (szabad nyelvhasználat). Ez Európa 1. nemzetiségi határozata. Majd a zsidóság emancipációját is engedik, amitől fejlődést vártak a politikusok.

A csapatokat egy helyre kellett vonni, Görgey Észak, de a többi hadvzér D-i pontot tanácsol, ami sokkal veszélyesebb. Görgey, amikor Délre vonult már az oroszokkal kellett csatákat vívnia. Augusztus 9.-ére ér Aradra. Ez a hely a menekülés miatt volt csak előnyös. Kossuth a Délvidék vezérévé Dembinskit nevezi ki, aki kikap Haynau seregeitől. Dembinski nem Görgeyhez megy, hanem Temesvárra, ahol Bem veszi át az irányítást, de hiába. Kossuth lemond (aug. 11.) és Görgeynek adja az irányítást, aki az oroszok előtt Aug. 11.-én leteszi a fegyvert Világoson. Kossuth-ék elmenekülnek a törökökhöz. Görgey 30 ezer katonája marad meg a hadseregből és inkább leteszik a fegyvert, mintsem emigráljanak. Kossuth kialakítja a negatív Görgey képet (áruló).