Tollforgató 2009/2010 3. szám

2009/2010 3. szám

Szabó Réka (6.A)

Lyukasóra

Egy átlagos, unalmas nap volt,mindenhol csend és nyugalom honolt.Egymás után jött a matek, magyar, német…S képzeljétek, ez a nap szép lett!!!

Nem gondoltuk, hogy ma még nevetni is fogunk,az órán azt csináltunk, amit csak akartunk.Nem jött be a tanár, nem jött be senki,csöngetéskor rögtön mentünk eldicsekedni.

Mindenki mondta, hogy jaj, de jó nektek,s ezzel is fokozták a jókedvünket.Szívesen emlékezünk vissza e napra, mikor nem került könyv egyetlenegy padra.

2009/2010 3. szám 3 TOLLFORGATÓ

Semsei Jesika (6.C)

Az igaz barátság

A barátságot nem lehet csak úgy pénzért megvenni,azért igazán kell harcolni.Ha elveszíted, . . . szívedben örökké sebhely marad,mely az évek során egyre csak dagad.

Czafik Réka (6.C)

Szeretlek

Lehet, hogy titkolom,de szeretlek.A szívemben élsz,s örökké érezlek.Nem tudok úgy aludni,ha nem gondolok rád.Az fáj a legjobban ,hogy nem láthatlak már!Csak úgy jönnek a szavak,nem tudok mit tenni.El kell mondanom neked,örökre veled akarok lenni !

TOLLFORGATÓ 4 2009/2010 3. szám

Petõcz Roxana (6.C)

Szeretlek

Valami történt itt belül velem,Érzem, hogy titokban Õt figyelem.Hogy miért nem néz rám, nem értem én,de azt tudom, hogy Õ csakis enyém.

Nem lehet másé, mert már a szívemben él.Ha elveszik, kitépik szívem egy részét.Ha visszaadják, újra dobogni hallják,és Õ is felfigyel majd egyszer énrám.

Saláta & Borsó ( 6.C )

Neked…

Minden nap rád gondolok.Amikor meglátlak, szívem hevesen dobog.Örülök, ha közelemben vagy, úgy boldogabban érzem magam.Szeretem, ha kedvesen szólsz hozzám,mikor szép kék szemeddel nézel rám.Nem tudom, mi tetszik ennyire benned,de én akkor is szeretlek téged !!!


Nagy Péter (4.C)

A koala

Ausztrália állatvilágának egyik legnépszerûbb tagja a koala, más néven erszényes medve.

Eukaliptuszerdõkben él. Eukaliptuszfák leveleiveltáplálkozik, de abból is csak néhány fajtát szeret. Különbözõeukaliptuszfajok levelének fogyasztásával szabályozni tudja a testhõmérsékletét. Hátán szürke, hasán fehér a bundája. Anapokat rágcsálással és szundikálással tölti. A koalakölyökakkora, mint egy barackmag, mikor a világra jön. Hat hónapigaz anyja erszényében lakik, majd kimászik az anyja hátára, ésmár eukaliptuszpépet eszik.

Két évig él együtt az anyukájával. Szinte egész életét afákon tölti ez a kedves állatka.


Zsigárdi Zsuzsanna (4.C)

Az oroszlán

Te ismersz engem? Ha nem, akkor bemutatkozom. Avadonban élek. Én vagyok az állatok királya. Testem hatalmas.Ha megéhezem, rögtön elkapok egy nálam kisebb ragadozót ésmeg is eszem.

Testemet vastag sörény borítja. A fejemnél a sörényemsötétbarna és sárgás. A farkam végén egy icipici bojt van.Legjobban a húst kedvelem. Afrikában élek. Szeretek futni,mert ha gyorsan szaladok, a szél viszi a sörényemet. Nappalalszom, és csak éjjel indulok el vadászni.

Ha szeretnétek közelebbrõl is megismerni, akkor menjetekel az állatkertbe !


Tóth Tamás (4.C)

A rozmár

A rozmár nagy testû, a füles fókák közé tartozó vízi emlõs.A rozmár hatalmas testét négy láb tatja fenn.

Halakkal táplálkozik. A szárazföldön esetlen, de a vízbenannál ügyesebb. Orrán nagy bajuszok találhatók, és azállkapcsa felsõ részébõl egy nagy 45-50 cm-es agyar fejlõdött ki. Ez fontos akkor, amikor a hímek megküzdenek a párzásjogáért, illetve a rangsorért. A vízben száz méter mélyre islemerülhet a halért. A tudósok két fajra osztják õket: acsendes óceáni rozmárra és az atlanti rozmárra. A legnagyobb populáció az óceánok északi részén van. Néha ötven vagy akárezer fõs csordákban élnek.

A rozmároknak csak a kardszárnyú delfin, a jegesmedve, de fõleg sajnos az ember a pusztítója, aki a bõréért vadássza. Haaz ember tovább fogja vadászni, a rozmár néhány évtizedmúlva ki is pusztulhat.


Egy nevetõs nap

A 6.C osztály részének lenni nagyon jó dolog. Ebben közrejátszik

az is, hogy mindennapjaink viccesen telnek. Én szinte mindig

jókedvûen indulok iskolába emiatt.

Az egyik reggel, tudván, hogy hosszú napom lesz, mentem az és

léptem be az iskolába. Hátul már javában folyt a csivitelés a lányok

részérõl – elöl meg a fiúk beszélgettek. Néhány könyörgõ „segíts a

leckében” pillantás kereszttüzében felakasztottam a kabátot a

fogasra. Harsány kacagás, majd sikolyok. Többen is fogócskáznak,

ami elindítja az aznapi pezsgést. Néhányan nekem futnak,

bocsánatot kérnek, belesuttognak a fülembe egy vicces mondatot,

amit hangos nevetéssel nyugtázok. Amint megosztom a többiekkel,

õk is kacagnak rajta. Ez mint egy lökés arra késztet bennünket,

hogy folytassuk. Táncolunk, grimaszolunk, ugrálunk, de persze a

dolgozatokra is összpontosítunk. Elkísérjük egymást a büfébe,

vicceket mondunk. Az órákon is lecsapnak ránk az osztály bohócai.

Van, amikor a tanárok is velünk nevetnek, de van, amikor

figyelmeztetõ tekintetükkel próbálják a tudtunkra adni, még tart a

tanítás. A tornaórákon viszonylag csendesek vagyunk, az öltözõben

viszont hangosan vitatjuk meg, melyik gól volt érvénytelen és melyik

csapat érdemelte volna meg a gyõzelmet. Az ebédszünetben már

kevésbé zajongunk, inkább beszélgetünk mindenféle baráti

dolgokról. Az utolsó – legtöbbször a hetedik – órán viszont már

csábít minket a szabadság gondolata. Táncolunk, szökdelünk,

futkározunk, röhögve ismétlünk – majdnem akkora energiával, mint

a nap elején. Hurrikánként söpör rajtunk végig a jókedv. Akaratlanul

is nevetünk minden egyes megjegyzésen. Izgünk-mozgunk, nem

bírunk magunkkal. Van, aki már elfáradt vagy csak ül a helyén, de

sebaj, így is elegen vagyunk. hirtelen nyílik az ajtó, belép a tanár és

mindenki a helyére siet. Akik továbbra sem hagynak fel a


rendetlenkedéssel, felelniük kell. Minden vicces válasznál fennáll a

veszélye, hogy kitör a kacagás.

Hazafelé már csak kuncogunk, apró foszlányokban tör ránk a

nevetés. Jócskán kifáradva érek haza, de arra még van idõm, hogy

megtanuljak, és hogy visszaemlékezzek minden egyes pillanatra

ebbõl a nevetõs napból.Szabó Annamária 6.C


ÖTÖSMENTÕ

A TANULÓ NEVE:

TANTÁRGY:

A TANÁR ALÁÍRÁSA:

ÉRVÉNYES 2010. június 28-ig

Egy óra a Kodály Zoltán Alapiskolában

Dunaszerdahely második legtöbb diák által látogatottmagyar nyelvû tanítási alapiskolája.

Nagyon jó helyre épült, könnyen megközelíthetõ, mivela városközpont peremén van. Viszonylag öreg iskolának számít, ezért nagy múltra tekint vissza. Ódon falai közül sok sikerestanuló került már ki, az úgynevezett „nagybetûs életbe“.

Mivel jómagam is itt koptattam a padokat, van annak mártán húsz éve is, ezért elhatároztam, hogy ismét meglátogatom öreg iskolám. Kíváncsi vagyok, mennyit változott az elmúltévek alatt, és hogy viselkednek a mai diákok.

Egy reggel csengetés elõtt beosontam az üvegajtósfõbejáraton. Az iskola úgy nézett ki, mint egy méhkas.Mindenki igyekezett valahová, a kívülállónak úgy tûnt, minthaössze-vissza bolyonganának. A folyosó elején, a büfénél szinte egymást taposták a tanulók a tízórai vásárlása közben. Meg isjegyeztem magamnak, nem sokan reggeliznek otthon. Aföldszinti folyosón egy egy csapat lány beszélgetett ésnevetgéltek. Mögéjük osontam, hogy egy kicsit hallgatózzam,mirõl folyik ez a lázas beszélgetés. Hát a késõ esti filmetbeszélték meg. Kíváncsi lennék, hogy a további órák alattmilyen fáradtak lesznek. Az elsõ emeleten a fiúk szaladgáltak, matikaórára, körzõket és vonalzókat kértek kölcsön. Azosztályban is nagy volt a nyüzsgés. Volt aki leckét írta, másokismételtek. Ez igen, gondoltam; ezek biztos a jótanulók. Azokszokták a leckéket átismételni óra elõtt. Nagy rohanásralettem figyelmes, a hetedikesek tornaórára igyekeztek. Úgysiettek, hogy szinte kettesével ugrálták át a lépcsõfokokat éscsak úgy zuhogott utánuk minden. Szegény tanítók, mit kellnekik kibírni egész nap! A második emeleti lépcsõfordulóban


öt lány a verseny eredményeit latolgatták. Megbeszélték,kinek melyik feladat volt könnyebb, mit hogyan kellett volnamegoldani. Hát igen, utólag minden versenyfeladatkönnyebbnek tûnik. Az ügyeletes tanító néniktõl hallottam,hogy az iskolát nyáron átépítik. Új ablakokat és belsõberendezést kapnak, úniós támogatásból fogják kapni ráa pénzt. Elgondolkozva pillantottam az órámra. Jaj, mindjártbecsengetnek! A diákok is lassan elcsendesedteka tantermekben, így én is igyekekeztem ki az udvarra, nehogybezárják az ajtót. Az iskola elõtt álldogálva még felidéztem az én élményeimet. Bevallom, mindig csak a jó élmények jutottakaz eszembe. Nemhiába mondogatták a tanítók: -Higgyétek el, távolból nézve ezek az évek lesznek a legszebbéveitek, mert csak most vagytok szabadok, és most tudtokönfeledten játszani.

Az iskola az iskola marad mindig. Most is tanítanak benne,és tán ezeknek a diákoknak az unokáik is ide fognak járni. Egya fontos, helytállás a nagybetûs életben.

Bugár Katalin 7.A


Képzelt riport az osztályunkról

A múlt héten feladatul kaptam, hogy egy riportot készítsek a Kodály Zoltán Alapiskola 7. A osztályos tanulóival.Elhatároztam, hogy a sok kérdezgetés helyett megpróbálokvéleményt formálni az ott tapasztaltak alapján.

Kora reggel izgatottan léptem át a tanterem küszöbét,arra számítva, hogy egy csomó könyv fölé görnyedõ gyereketfogok látni. Ehelyett csönd honolt az osztályban, mindösszea székek lábai ágaskodtak a padok tetején. A tábla elõttszétgyúrt kréta, a faliújságon nem éppen aktuális képekfityegtek. A kinti, friss levegõvel ellentétben azosztályteremben áporodott és fülledt volt a levegõ. A téliszürkeség komor hangulatot kölcsönzött a helyiségnek. Éppcsak leültem a tanári asztal elé, amikor szinte kivágódotta osztályajtó. Egy magas fiú lépett be barátjával, akikmeglepõdött arccal, de köszönés nélkül csúsztatták helyükrea táskáikat. Halk sutyorgásba kezdtek. A csendet egylánycsapat érkezése oszlatta szét. Hangosan vitatkoztakarról, ki hogyan készítette el a magyar leckét.

A fiúk és a lányok további kisebb- nagyobb csapatokbanérkeztek.Ruháikon a reggeli hócsata maradványait véltemfelfedezni. Eközben néhányan a reggelijüket majszolgattákunottan, vagy a házi feladatokat másolták egymás füzetérõl.Két riheröhe lány kis híján az ölemben kötött ki, amikoregymást ráncigálva, taszigálva nevetgéltek valami hülyeségen.A leckemásolók legnagyobb rémületére becsengettek.


Felálltam a sarokból, magamra öltöttem nehéztélikabátomat, és elindultam az ajtó felé. Egy határozott„szervusztokkal“ elköszöntem. A távolból különfélemormogásokat véltem hallani, melyet egyfajtatiniköszönésnek tudtam be.

Vajon én is ilyen voltam ennyi idõs koromban?Horváth Mátyás 7.A


A IX. Ferenczy István képzõmûvészeti és irodalmi versenyII. kategóriájában Rózsa Tibor(8.C) ezzel a mûelemzéssel

2. helyezést ért el (felkészítõ tanára: Mgr. Simon Anikó)

Legkedvencebb föstményem

“Az õrület az igazi józanság. A normális állapotpszichotikus -képzelet és kreativitás nélkül. “

(Jean Dubuffet)

Kedvenc festményeim közé tartozik Jean Dubuffet -tõl a Barackrózsaszin árnyalatú figura(Dhotel nuancé d‘abricot ).Francia, kubista festõ, a 20. század közepén élt éstevékenykedett. Nagy hatással volt rá afrikai útja, ahol isfelfedezte a primitivitás, absztrakt mögött rejtõzõmûvészetet, érzéseket. Naiv mûvésznek, modern primitívnekis szokták nevezni ezt a mûvészeti stilust. Sokat dolgozott azottani õslakosokéhoz hasonló technikákkal. A festményportré. Méretei 89 x 116 cm. 1947-ben festette Jean bácsi,jelenleg magángyûjtemény része. Mármint a festmény.

A kép egy barackrózsaszin árnyalatú figurát ábrázok, minta cimbõl is sejteni lehet. Sík ábrázolással dolgozik, éleskontrasztokat, vonalakat használ, enyhén geometriai látszatavan a festménynek. Rendhagyó módon készítette el. Elõszörbefestette a vásznat spatulával barackos rózsaszínûre, majdhamut és kormot szórt rá, végül egy késsel kaparta le a felsõ,fekete réteget, így láthatóvá vált a barackszín. Nemmondhatni kifejezetten szépnek, mégis, van benne valami, amimegfog. Szakadozott, fekete háttere van, valószinûleg


félelem, letargia, negativ érzések jelképe. A képlegjelentõsebb része és középpontja a barackrózsaszinárnyalatú figura. (Milyen meglepõ...) A kép egy idõsebb férfitábrázol. Ezt az absztraktivitás mellett is világosan ki lehetvenni. A képrõl lézersugárként süt a düh. Hihetetlenmennyiségben, vadállatiasan. Nem a festõ dühe, ezt nem E/3sz-ben ábrázolta volna. A színekbõl, és abból, hogy nempróbálja a figurát nevetségessé tenni, arra következtetek,hogy a festõ számára tiszteletben álló személyt ábrázol. Vagyaz apját, vagy egyik tanárát, felettesét, nagyapját, stb. Eztvalószínûleg az után festette, hogy valami miatt, amit õ akkorhelyesnek vélt, de nagyon csúnyán lehordták miatta. A képennem fedezhetõ fel gúny, inkább tiszteletteljes és megértõmegbánás. Ez az elmélet természetesen csak spekuláció,lehet, hogy csak megihlette egy afrikai mûvészeti stilus, ésezt ültette át modernebb szemléletbe. Van esélye, hogymindössze annyi köze van a valósághoz, mint amilyen gyakoriállat hazánkban a mammut és a tengeri tehén.

Elegáns ruhákat viselõ férfirõl van szó, mivel a kép aljánnyakkendõt és gallért fedezhetünk fel. A szem, szemüvegmögött, összeszûkülve, vádlón, dühvel, agresszivitással telinéz az ártatlan, békés lelkû szemlélõre. A fején találhatónéhány hajszál, elrendezése, az összeszorított fogsorok,ráncos homlok, összehúzódott arcizmok szintén az õrület,aggreszzivitás, düh jeleit mutatják. A fekete kontúrok,fekete háttér csak tovább erõsítik ezt az érzést. Hatalmasszerepe van ezen kívül a fehér-szürkés, barack- fekete színek kombinációjának e képen. Ha teljesen barackszínû lenne afigura, nem biztos, hogy ennyire erõs konrasztja lenne rajtaaz érzéseknek, ösztönöknek. Azzal azonban, hogy Jean hamutszórt a festményre, sok dolgot megforgatott. Kiemelte azátlagos olajfestmények közül, mégis beleolvasztotta az


újfajta technikát a festmény lényegébe, nem tûnik ki, és nemAZ a festmény lényege.

A lényeg, hogy a szakadozott, egymásra festett, néholkeveredett festék, az erõsebb kontrasztú, szürke-fehérhamu az õrület sajátos, pszicho jellegét kölcsönzik a képnek..Ezen kívül a fej 2 szélén, fent van egy-egy körkörösecsetmozdulatokkal meghúzott rész, ami fogalmam sincsmicsoda, és miért van ott, de jól néz ki.

Hogy összefoglaljam a képet: Jean hihetetlen mûvész volt.Olyan mesterien festette le az éppen akkor õt ért, vagy õtihletõ dühöt, aggresszivitást, , hogy az embert szabályosankirázza a hideg a félelemtõl, amikor hosszan néz a képre,illetve annak szemébe. Tudom, sokan vannak, akik az ilyenmûvészetet nem tudják értékelni, mert “primitív”, mert nemdolgozta ki a mûvész minden egyes részletét az emberiarcnak, mert nem valósághû, és hangozatják, hogy ilyet mégõk, sõt akár a 3 éves kisfiuk is tudna festeni. Én azt ajánlom:fessenek. És ha az õ munkájukat is így fogják értékelni, ésmûveiket több százeezres áron eladni, akkor már én iselismerem: ez csak firkálás.



ESZPERENTE

A nyolcadikosok Karinthy Frigyesrõl tanulva megtudták,hogy Karinthy egyik erõssége az „e” betûvel való beszédvolt. Valósággal bûvész módjára, pillanatnyi gondolkozásnélkül, akár egy óra hosszat is képes volt így beszélni,rendkívül fordulatosan. Pl. : mozi = rengeteg fekete terem,melybe emberek sereglenek egybe, rendben elhelyezkednek,egy leplen jeleneteket pergetnek le, melyeket szemembevennem kellemes, esetleg kellemetlen nekem.

Õk is megpróbálkoztak egy-egy szó eszperente nyelventörténõ meghatározásával. Íme néhány példa:

ISKOLA = ez egy hely, melyben gyerekek eszesednek. Egyerekek e helyre reggel bemennek. Ezen helyen ezer teremszerepel. Ezen helyen elengedhetetlen egyes emberekszerepe, ezek fegyelmeznek, egyengetnek, elrendeznekgyerekeket. Ezen helyen rengeteg gyerek esztelen, eleven.Ezek ellenszenvesek, fegyelmezetlenek, engedetlenek,rendetlenek. Egyesek fegyelmezettek, rendezettek. Egyesekeszesek. Eszesek jegye egyes, esztelenek e jegyreepekednek. Eszesek egyetemre mennek , ezek e helyenfelfedeznek elemeket. Esztelenek lehetnek ezermesterek. Ehelyen gyerekeket, meg persze engem, tettekre vezetnek.

(Kántor Evelyn 8.C)


FOCI = egy réten emberek sebesen kergetnek egykerekded pettyest.

ÁLLATKERT = ketrecek, melyekben ezer meg ezer besteleselkedve henyél, és e helyen rengeteg ebet és egyebetgyerekek , emberek lesnek.

( Simon Eszter 8.C)

LIFT = ez egy hely, mely felmegy sebesen egy –egyemeletre. Benne rekedhetsz, és ez kellemetlen lehet, de nemkell fejedet vesztened, mert megmentenek.

KÓRHÁZ = e helyre rendszeresen betegeket rendelnek be.Tele vércseppekkel, megsebzett emberek fekszenek.Betegeket kellemetlen szerekkel kezelnek. Egyes betegekmenthetetlenek, e helyzetben egy szerkezet jelez.

(Szekeres Angéla 8.B)

ISKOLA = ezen helyen egyetlen gyerek sem szeret, degyepes fejemet terhelve edzem eme helyen , mert felelek,verselek, eszesedek.

(Szabó Pál 8.B)


Melyik a tíz legszebb magyar szó ?

A legszebbet kiválasztani csaknem milliónyi szavunkból,talán meg se kísérelné senki. De tízet megjelölni legszebbnek,nem annyira reménytelen vállalkozás. A magasztos jelentésûszavakra vagy a szép hangzásúakra szavazol? Választásodízlésedrõl, gondolat- és érzelemvilágodról vall majd.Kosztolányi Dezsõ szerint a tíz legszebb magyar szó:

láng , gyöngy, anya, õsz, szûz,

kard, csók, vér, szív, sír

Kosztolányi Dezsõrõl tanulva a nyolcadikosok iselgondolkoztak ezen, leírták , összeszámolták , íme az általukválasztott szavak:

8.A : szerelem, szeretet, szív, szabadság, barátság, lángok, haza, béke, vér, élet

8.B : szerelem, szeretet, anya, szabadság, barátság,család, élet, boldogság, csók, csillag

8.C : szeretet, szerelem, édesanya, hold, barátság, szív,csók, béke, napsugár, család

( egy-egy szavazatot kaptak még a következõ szavak:szívdobbanás, kiszámíthatatlan, hópihe, cica, kutya, farkas,kincsem, mézeskalács, kiszámíthatatlan, bosszú…)


KERESZTREJTVÉNY

1.nõi név, a Bibliában Jákob felesége

2.A Pál utcai fiúk c. regényben Geréb . . . volt

3. egy nehéz tantárgy

4. szüleinknek ezt a nyelvet tudniuk kellett

5. a jármûvek fontos alkatrésze

6. nõi név

7.tornaórán …-ra dobunk

8. hangszer

9. nemesfém

Megfejtés: foglalkozása az, hogy bennünket nevettet

A keresztrejtvényt készítette: Bíró Réka ( 6.A)


7.

2.

3.

4.

5.

6.

1.

9.

7.

2.

3.

4.

5.

6.

1.

8.

Tartalom

Versek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

Állatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

Egy nevetõs nap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

Egy óra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

Képzelt riport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

Mûelemzés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

Eszperente . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Melyik a 10 legszebb magyar szó? . . . 21

Keresztrejtvény. . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

Az iskola weboldala:

www.kzai.bplaced.netwww.kzai.edupage.org


Documents

Tollforgató 2009/2010 3. szám