Turizmus rendszere 2019-2020-as tanév, 9. évfolyamBiztonság szükséglete (védelem, rend, stabilitás) Fiziológiai szükségletek (evés, ivás, alvás, levegő) A turizmus elhelyezése

Turizmus rendszere

2019-2020-as tanév, 9. évfolyam

XXVIII. Turisztika ágazat

54_812_03

Turisztikai szervező, értékesítő

2020. 06. 23. Mogyoródi Zoltán 1

1. tanóra

Bevezető óra: felszerelés, számonkérés, jegyek súlyozása,

tankönyv: A turizmus alapjai

Szerző: Bárkányi Anikó

Cikkszám: MK-5892


Szükségletek fogalma

A képeken belülről fakadó érzeteket láthattunk, amelyek arra

motiválják az embert hogy kielégítse a megfogalmazott

érzeteit.

A szükségletek olyan belső érzetek, amelyek önmaguk

megszüntetésére cselekvést váltanak ki.


Szükségletek kielégítési sorrendje

Általában megfigyelhető, hogy a létfenntartás szükségleteit

elégítik ki az emberek először, ezek lesznek az „Elsőrendű

szükségletek”



Vannak olyan szükségletek, amelyek könnyebbé,

színvonalasabbá teszik életünket, de nem létfontosságúak,

ezek a „Másodrendű szükségletek”



„Harmadrendű szükségletek” azok az úgynevezett

luxusigények, amelyek csak luxuscikkekkel és

luxusszolgáltatásokkal elégíthetőek ki. például egy

összehajtható „foldable”mobiltelefon ma még luxuscikknek

számít


A szükségletek jellegük szerint,

kielégíthetőség szerint, megjelenési formájuk

szerint


Szükségletek megjelenésük szerint

Egyéni (ruha, élelmiszer)

Társadalmi (közvilágítás, csatornázás)


Szükségletek jellegük szerint

Anyagi (termékek és szolgáltatások, például lakás, kocsi, )

Szellemi (olvasás, szórakozás, színház)


Szükségletek kielégíthetőség szerint

Teljes szükséglet: adott időpontban megjelenő és kielégítésre

váró összes szükséglet

Látens szükséglet (az adott fejlettségi szinten még nem

kielégíthető)

Tényleges szükséglet (a gazdaság adott szintjén kielégíthető)


A szükségletek összerendeződése Maslow

szerint


Önmegvalósítás

(kreativitás, hitelesség,

önfenntartás)

Megbecsülés szükséglete

(presztízs, önbecsülés, státusz)

Közösségi igények (szeretet, barátság,

hovatartozás)

Biztonság szükséglete (védelem, rend, stabilitás)

Fiziológiai szükségletek (evés, ivás, alvás, levegő)

A turizmus elhelyezése a szükségletek

között

Kielégítési sorrend szempontjából a másodlagos szükségletek

közé tartozik az egyén turisztikai szükséglete.

Megjelenése szerint olyan egyéni szükséglet, amelyet

társadalmi szükségletek felerősítenek. Például az

infrastruktúra minőségi szintje vonzó lehet az egyén számára.

Jellege szerint anyagi szükséglet, hiszen termékeket és

szolgáltatásokat vásárolok meg, de szellemi szükséglet is

egyben, mert a tanulást, szórakozást is szolgálja.

Kielégíthetőség szempontjából pedig a tényleges szükségletek

közé tartozik.


Javak és szolgáltatások


Jószágnak, többes számban javaknak nevezzük az emberi

szükséglet kielégítésére alkalmas termékeket és

szolgáltatásokat.


Szolgáltatások azok a tevékenységek, amelyek nem anyagi

javak megtermelésére irányulnak, ugyanakkor a társadalom

igényeit kielégítik. Jellemzően nem, vagy alig jár

anyagfelhasználással.

Például: telefonszolgáltatás, áramszolgáltatás, vízellátás,

fodrászat, vendéglátás, utazások hivatásos megszervezése,

autóbérlési szolgáltatás, banki tevékenység


Termékek: anyagfelhasználással megtermelt és eladásra

szánt, üzleti mennyiségű áru, a szükségletek kielégítésére.

Közös jellemzőjük, hogy kézzelfoghatóak, de kapcsolódik

hozzájuk nem kézzel fogható tulajdonság is!

Például: tv készülék + szerviz szolgáltatás, vagy élelmiszer +

kereskedelmi hálózat, személyautó + szerviz és értékesítés


Az új fogalmak ismeretének elmélyítése:

javak,

Szolgáltatás,

Termékek


A javak eredetük szerint

Gazdasági javak: gazdasági tevékenység során alakulnak ki

és válnak fogyasztásra alkalmassá, fizetni kell értük,

mennyiségük szűkös

Szabad javak: Elvileg korlátlanul állnak rendelkezésre a

természetben, eredeti állapotukban fogyasztjuk őket, nem

kell értük fizetni.


Old meg a füzetedbe önállóan

Gazdasági javak Szabad javak

Erdei gomba, kenyér, gépek, levegő, víz, könyvek, napfény,

homok, bútor, autó, szél, termálvíz


Feladatmegoldás, javak eredetük szerint

Gazdasági javak Szabad javak

Kenyér, gépek, könyvek,

bútor, autó

Erdei gomba, levegő, víz,

napfény, homok, szél,

termálvíz


A javak felhasználás szerint

Termelési eszközök: Azok a javak, amelyeket más javak

előállítására használnak fel

Fogyasztási cikkek: Közvetlenül használják fel az emberi

szükségletek kielégítésére

Döntő kérdés, hogy mi a felhasználás módja:

Liszt – háztartás – fogyasztási cikk

Liszt – Pékség – Termelési eszköz


Old meg a füzetedben


Fogyasztási cikkek Termelési eszközök

Autó a taxisnál, sertés zsír, strandfürdő a működtető cégnél,

tégla a magánház építésénél, brikett a víkendházban, kenu a

balatoni nyaralóban, motorcsónak a sportegyesületnél,

Feladatmegoldás, a javak felhasználás szerint

Fogyasztási cikkek Termelési eszközök

Sertés zsír,

tégla a magánház építésénél,

brikett a víkendházban,

kenu a balatoni nyaralóban,

Autó a taxisnál,

strandfürdő a működtető cégnél,

motorcsónak a sportegyesületnél,


A javak tárgyi formájuk szerint

Szolgáltatások: azok a tevékenységek, amelyek nem anyagi

javak megtermelésére irányulnak, ugyanakkor a társadalom

igényeit kielégítik. Jellemzően nem, vagy alig jár

anyagfelhasználással.

Termékek: anyagfelhasználással megtermelt és eladásra

szánt, üzleti mennyiségű áru, a szükségletek kielégítésére.

Közös jellemzőjük, hogy kézzelfoghatóak, de kapcsolódik

hozzájuk nem kézzel fogható tulajdonság is!


Old meg a füzetedben

Szolgáltatás Termék

kerékpár, színészi előadás, síléc, tanítás, tv-szerelés, ápolás,

csokoládé, kerékpár-bérlés, péksütemény, karóra, autó


Feladatmegoldás, a javak tárgyi formájuk

szerint

Szolgáltatás Termék

Színészi előadás, tanítás,

tv-szerelés, ápolás, kerékpár-

bérlés,

Kerékpár, síléc, csokoládé,

péksütemény, karóra, autó


A turizmus mint szolgáltatási tevékenység

Szálláshely-szolgáltatás Vendéglátó szolgáltatások

Pl.:

Szállásadás, mosatás,

értékmegőrzés, wellness

részleg üzemeltetése

Alap-és kényelmi

szolgáltatások: mint például a

toalett, ruhatár.

Szórakoztatás: zene, játékok,

műsorszolgáltatás

Egyéb: borkóstolás, házhoz

szállítás


A gazdálkodás


A gazdálkodás fogalma

Olyan ésszerű tevékenységek összessége, amelyeknek során az

emberi szükséglet kielégítésre alkalmas javak és

szolgáltatások előállítása, megőrzése és felhasználása

történik.


A gazdálkodáshoz kapcsolódik

Szűkösség az a jelenség, amikor az erőforrások csak

korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, így a

szükségletek is csak korlátozott számban elégíthetőek ki.


A gazdálkodás körforgása

1. Szükséglet 2. Termelés 3. Elosztás

4. Csere 5. Fogyasztás


Termelés

Olyan céltudatos, tervszerű tevékenység, amelynek során a

természet tárgyait tesszük alkalmassá szükségleteink

kielégítésére.

Végső célja tehát a fogyasztás.

A termelés szüntelen ismétlődését újratermelésnek hívjuk.

Végrehajtásához több tényezőre és azok összehangolására is

szükség van: ezek a „termelési tényezők”


Termelési tényezők

A javak és szolgáltatások előállítása során felhasznált

gazdasági erőforrások

(Munka, természeti tényezők, tőkejavak, vállalkozó)


Munka: céltudatos emberi tevékenység

Munkaerő: az ember szellemi és fizikai képességeinek az

összessége, amelyet a munkavégzés során felhasznál. Ellenértéke a

munkabér

Természeti tényezők: eredeti formájukban alkalmasak termelési

célokra (tavak, folyók, erdők, bányakincsek, stb.)

Két nagy csoportjuk a megújuló, és a nem megújuló

energiaforrások. Felhasználásuk során fontos a környezetvédelem

szempontjainak mérlegelése. Olyan fenntartható fejlődésre van

szükség, ahol a jövő szükségleteinek kielégítése nincs veszélyben


Tőkejavak: termeléssel létrehozott gazdasági javak, amelyek

más javak előállítását szolgálják

Vállalkozó: olyan speciális képességekkel rendelkező személy,

aki képes a termelési tényezők egységbe szervezésére és

irányítására


Elosztás

Az elosztás során a megtermelt javakat felosztjuk a

társadalomban élő egyének és a társadalmi csoportok között

A javakból így részesül az állam, a munkavállalók, és a

termelési eszközök tulajdonosai is.


Csere

Az áruhoz jutásért cserébe az egyik fél felajánl valamit az

áruért. Például pénzt!

A pénz általános értékmérő, amelyet mindenki elfogad a saját

áruért cserébe.


Fogyasztás

A gazdasági körforgás utolsó eleme, a megtermelt javak

felhasználása. (Az az esemény, amikor a termék, vagy

szolgáltatás szükségletet elégít ki.)

Amennyiben újabb igények merülnek fel, a körfolyamat újra

indul, a mennyiségtől függően szűkebb, vagy kibővített

formában.


A gazdasági körfolyamat szereplői vevőként és eladóként is

megjelennek szükségleteik kielégítése céljából.

Például vevőként jelenik meg, ha egy étterem gépeket,

berendezéseket és alapanyagot vásárol. De ez történik akkor

is, ha egy utazási iroda nyomdai munkákat rendel meg saját

tájékoztatófüzete előállítására.

Eladóként jelenik meg, amikor áruját ellenérték fejében

másnak átadja. Például értékesíti a különböző vevőknek a

termékeket és szolgáltatásokat.


A piac fogalma

A vevők és az eladók találkozási helye a piac, ahol alku és

megegyezés révén a termékek és szolgáltatások gazdát

cserélnek egymással, ellenérték fejében.

Röviden a piac a kereslet és kínálat, valamint a köztük

kialakult kapcsolatok összessége.

Szereplői: háztartások, vállalatok, állami intézmények,

külföldi eladók és vevők


A piac elemei

(kereslet-vevők, kínálat-eladók, ár-áru)


A kereslet

Fizetőképes vásárlási szándékot jelent, amit erőteljesen

befolyásol az:

• Ár,

• Vásárlási szokások,

• Kínálat,

• Reklámok,

• Idényszerűség,

• Fogyasztók jövedelmének nagysága és változása


Vevők

Akik a felkínált árut, vagy szolgáltatást képesek megvenni.


Kínálat

Az eladásra szánt termékek és szolgáltatások összessége. Azok

a szereplők, akik kínálják, az ELADÓK!


Ismétlés

Termék: miden olyan kézzel fogható jószág, amely

szükségletet elégít ki!

Szolgáltatás: minden olyan tevékenység, amely szükségletet

elégít ki!


Ár, Áru

Ár: az áru pénzben kifejezett értéke

Áru: az a termék, vagy szolgáltatás, amelyet eladásra

termelnek


Az árat alapvetően meghatározza a kereslet és a kínálat!

Ha a kereslet meghaladja a kínálatot, akkor túlkereslet van és

emelkednek az árak

Ha a kínálat nagyobb a keresletnél, akkor túlkínálat van, ami

általában árcsökkenést eredményez!

Ha a kínálat éppen kielégíti a keresletet, akkor egyensúlyi ár

alakul ki


A piacok csoportosítása


Földrajzi csoportosítás

Helyi piac (pl. lakossági zöldségpiac, békásmegyeri piac)

Regionális piac (megyék piacai, pl. dabasi vásár)

Országos piac (a magyar piac)

Nemzetközi piac (világpiac, tőzsde, nemzetközi vállalatok

integrációja)


Forgalmazott áruk szerint:

Termékek piaca (valami kézzelfoghatót veszünk)

Szolgáltatások piaca (oktatás, idegenforgalom)


Termék jellege szerint:

Fogyasztási cikkek piaca (élelmiszerek, ruházati termékek,

szállodai szolgáltatások)

Termelőeszközök piaca (alapanyagok, alkatrészek, félkész

termékek)


Piaci forma szerinti csoportosítás:

Árupiac: a termékek és szolgáltatások piaca

(szakosodás jellemzi beszerzési és értékesítési formára)

Munkaerőpiac (szereplői a munkaadók és a munkavállalók)

Pénz-és tőkepiac (pénz rövid távon, tőke hossztávú

értékpapírok, hitelek)


A piacok szerkezete


Piacgazdaság kialakulásának előfeltételei

Tőke korlátozásmentes, szabad rendelkezésre állása


Milyen gazdálkodási formák vannak?

Hagyományos gazdálkodáson alapuló (szűk, elzárt

közösségek)

Tervutasításos gazdálkodáson alapuló (központosított

rendszerek, pl. régi Magyarország, mai É-Korea)

Piacgazdaságon alapuló (nyitott, versenyalapon működő

rendszer, ahol az államapparátusnak is van önálló feladata)


Piacgazdaságok

• a javak, termelőeszközök magántulajdonban (szabad adás-

vétel, öröklés, birtoklás)

• a termelt árut piacra bocsájtják (eladják)

• vállalkozói réteg → a profit érdekében végzik a gazdasági

tevékenységet

• bárki vállalkozhat → szabad vállalkozások rendszere,

egyéni vállalkozás és csoportos vállalkozás


Piacgazdaságok 2

• a „mi, mennyit, hogyan, kinek” kérdésre a választ a

kereslet-kínálat adja meg

• az áru a piacon cserél gazdát → (piacgazdaság)

• verseny → sokan állítanak elő azonos terméket → a

technológiai fejlődést segíti, árat csökkent

• szabad árrendszer

a pénz lehet: fizetőeszköz→ vásárolsz rajta, vagy tőke→ ha

van tartalékod, s azon céget alapítasz, ami profitit hoz

• állandó technológiai fejlődés → (olcsóbban többet

előállítani, nagyobb haszonnal

értékesíteni)


Többszereplős piac jelensége: aVerseny

Két vagy több piaci szereplő egymással szembeni,

előnyszerzésre irányuló, adott szabályok között zajló

tevékenysége.


Versenyhez szükséges feltételek

Egyetlen vállalkozás se legyen monopol helyzetben

A kereslet haladja meg a kínálatot, vagyis legyen vásárlóerő

A vállalkozások legyenek önállóak, vagyis ne függjenek az

államtól


Versenyhelyzet/Tökéletesen versenyző piac

A piacon sok szereplő van, nagyon erős a verseny a termelők,

valamint a szolgáltatók között a vevőért, aki szabadon,

bármikor átpártolhat más eladóhoz.

Ennek a típusú piacnak a szereplői nem tudják érdemben

befolyásolni az árat, ezért árelfogadóak.

A részvétel a keresleti és a kínálati oldalon is önkéntes.

Ilyenek az utazási irodák, utazásszervezők és

utazásközvetítők


Versenyhelyzet/Monopolisztikusan versenyző

piac

Ezen a piacon kevesebb résztvevő van, elsősorban nagy,

tőkeerős cégek, amelyek képesek az árakat befolyásolni.

Ilyenek a nagy kereskedelmi láncok, a szállodaláncok, a

műszaki cikkeket forgalmazó cégek.


Versenyhelyzet/Oligopol piac

Csak alig néhány szereplő van a piac kínálati oldalán, és fel is

osztják egymás között a piacot. Ilyenek a hazai

mobilszolgáltatók.


Versenyhelyzet/monopólium

A piac kínálati oldalán csak egyetlen szereplő van, aki

tőkeerős, ármeghatározó helyzetben van.

Árait mindaddig emelheti, ameddig a kereslet felső határába

nem ütközik.

Ilyen lehet például a Posta, bár szerepe láthatóan gyengült az

elmúlt években.


A nemzetgazdaság szereplői és

tagozódása


Nemzetgazdaság fogalma

• Gazdálkodási tevékenységben résztvevő egységekösszessége,

• az egységek összes mérhető tevékenysége,

• a köztük kialakult gazdasági kapcsolatrendszer.

Szereplői a háztartások, vállalkozások és az állam. Abankrendszer és külföld. (Makrogazdasági szempontbólgazdasági szektorok)

Egyenként olyan mikroegységek, amelyek együttesen képezika makrogazdaságot. ( 1 háztartás, 1 vállalkozás, 1 államiszervezet)


Háztartások (a gazdaság mikroegysége)

Olyan emberi közösség, amelyet közös életvitel jellemez, s

így tagjaik létfenntartásáról közösen gondoskodnak.

Jövedelmeikből közösen fedezik kiadásaikat. Fogyasztanak és

lehetőség szerint megtakarítanak.

A háztartások összessége alkotja a makrogazdaság egyik

gazdasági szektorát. Hasonló célokkal és erőforrásokkal

számolnak. Ezek alapján hasonló döntéseket hoznak.


Vállalkozás (gazdaság mikroegysége)

Azon gazdasági egységek összessége, amelyek eladási céllal

javakat termelnek, költségeiket pénzbevételből fedezik és

céljuk hosszú távon a profitmaximalizálás.

A makrogazdaság önálló gazdasági szektora.


A magánszektor

A háztartások összességét és a vállalkozások összességét

együtt szokás szaknyelven magánszektornak is nevezni


Állam (költségvetési szféra)

Az állam különböző szervezeteinek összessége, közhatalmi

tényező, nemzetgazdasági célokkal.

(költségvetés, egészségügyi-és nyugdíjrendszer, közbiztonság,

határok védelme, külkapcsolatok ápolása, közjó

megteremtése, stb.)


A nemzetgazdaság tevékenységének rendszere

Szektoriális szemlélet: arról ad képet, hogy mely

tevékenységek járulnak hozzá a legnagyobb mértékben a

gazdaság összbevételéhez egy gazdasági évben

1. Kitermelés

2. Feldolgozás

3. Szolgáltatás (ide tartozik többek között a turizmus

gazdasági tevékenysége)

4. K + F szektor


Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási

Rendszere (TEÁOR)

Ez a rendszer a vállalkozásokat a fő tevékenységük alapján

sorolja halmazokba, azaz nemzetgazdasági ágakba,

amelyeket betűjelekkel azonosítunk.

Például:

„I” nemzetgazdasági ág (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás)


„I” nemzetgazdasági ág

Két ágazatra tagozódik:

55-ös rendszámmal a szálláshely-szolgáltatás

56-os rendszámmal a vendéglátás


55-ös rendszámmal a szálláshely-szolgáltatás

alágazat

Szakágazatokra tagozódik:

55.10 rendszámmal a szállodai szolgáltatás

55.20 rendszámmal az üdülés és egyéb szálláshely-szolgáltatás

55.30 rendszámmal a kempingszolgáltatás

55.90 rendszámmal az egyéb szálláshely-szolgáltatás


55.10 szállodai szolgáltatás

Szálloda,

Üdülőszálloda,

Apartman szálloda,

Motel,

Gyógyszálloda,

Konferenciaszálloda,

Kaszinószálloda,

Motorhotel,

Panzió.


55.20 rendszámmal az üdülés és egyéb

szálláshely-szolgáltatás

Gyermeküdülő, egyéb üdülőház,

Vendégház és bungaló,

Falusi ház és faház háztartási szolgáltatások nélkül

Ifjúsági szálló,

Turistaszálló, hegyi menedékhely

Menedékhely, szabadtéri terület biztosítása sátra, hálózsákok

elhelyezésére


55.30 rendszámmal a kempingszolgáltatás

Rövid időtartamú tartózkodás céljából érkező látogatóknak

üdülési járműparkban elhelyezés, horgász-vadászparkban

való elhelyezés szálláshely-szolgáltatással


55.90 rendszámmal az egyéb szálláshely-

szolgáltatás

Diákszálló

Kollégium

Munkásszálló,

Vasúti hálókocsi

Családi panzió, szoba bérbeadása


Köszönöm a figyelmet!


Documents

Turizmus rendszere 2019-2020-as tanév, 9. évfolyamBiztonság szükséglete (védelem, rend, stabilitás) Fiziológiai szükségletek (evés, ivás, alvás, levegő) A turizmus elhelyezése