Upload
ujdonsag
View
235
Download
2
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Â
Citation preview
1
Új(don)ság
Húsvéti kiadás
Viccek, receptek
Neked
Húsvéti versek
Húsvéti hagyomány,
tojásfestés, locsolóversek
Mi történt eddig?
2
Kedves Olvasó!
Az Új(don)ság húsvéti és egyben
tavaszi számát tartod most a
kezedben. Mint a legutóbbi adventi
példányunkon, úgy természetesen ezen
is sokat dolgoztunk, mert szerettük
volna, ha együtt élnétek át velünk
ezen lapok olvasgatása közben a böjtölés
örömét, a húsvét csodálatos ünnepét,
és a pünkösd felemelő érzését. A fő
mondanivalónk természetesen a húsvéti
ünnepkörre korlátozódik, de bepillantást
enged az elmúlt idő történéseibe, és
abba is, ami a jövőre vonatkozik.
Többek között olvashattok majd az
ünnep jelentéséről, a hozzá kapcsolódó
hagyományokról, a kedves időtöltésről,
mint például a tojásfestés, a
hagyományos ételekről, és azokról a
helyekről, ahol még ma is őrzik a
tradicionális szokásokat, és ott még
bizony egy jéghideg vödör vízzel öntözik
meg a leányokat az ifjú férfiak. A
tavasz csodálatos és varázslatos jelenébe
pillanthattok be, a virágok és az üde
szellő kellemes illatát csempésszük egy-
egy cikkünkbe, hogy ti is olyan nagy
lelkesedéssel várjátok azt a három
hónapot, mely finom melegségével
elcsábít minket, és hív a kipattanó
természetbe, ahol számos programot
csinálhatunk közösségben, vagy egyedül
elmélkedve. Végre lehetőség nyílik a
szabadtéri sportok űzésére és a kinti
játékokra. Következnek a tavaszi
ünnepek, mint például a csodálatos
Anyák napja, ahol édesanyánkat
ünnepeljük kitörő szeretettel, nagyszerű
lelkesedéssel és odaadó imádattal. Habár
mind tudjuk, hogy nem csak e napon
kell a világ legcsodálatosabb emberére
figyelnünk, hanem minden egyes nap
meg kell Őt becsülnünk, szeretnünk kell
amíg csak élünk, s még azután is!
Remélem, hogy titeket is hasonló
érzésekkel és pozitív gondolatokkal fog
feltölteni ez az évszak, hiszen
csodálatosan süt a nap, csiripelnek a
madarak és lengedezik a szellő… az a
csodálatos, mámorító tavaszi szellő!
Íme, egy kis tavasz Wass Alberttől:
„Nézd, ott fent már bársony-zöld a
rét,
Ezüstös csermely boldogan nevet,
A nap tüzes sugárral hinti be,
A bárányfelhős, türkizkék eget.
Fuvallat támad, langyos, kellemes,
A barka-por arany felhőt havaz,
Tölgy-templomok orgonája zeng:
Ott áldozatra lobbant a tavasz.
Hívogat már a néma bükkfa-bolt
A mohos fákra, hogy leszállt a csend...
Tavasz-ünnepre gyúló rengetegben
Egy fáradt lélek végre megpihent”
2013. április, Kassai Viktória
3
A 2012/2013. tanév tavaszi félévének időbeosztása a HTK-n:
Bejelentkezési időszak kezdete – 2013. január 23.
Bejelentkezési időszak lezárul - 2013. február 2.
Leckekönyvek leadási határideje - 2013. február 6.
Tárgyfelvételi időszak kezdete - 2013. január 30.
Az Új(don)ság első száma online – 2013. február 6.
Tárgyfelvételi időszak lezárul - 2013. február 8.
Sapientia farsangi bálja – 2013. február 11.
Nyílt nap - 2013. február. 12.
+Tárgyfelvétel határidő - 2013. február 19. 2000,- Ft/tárgy
Szorgalmi időszak - 2013. február 4 - 2013. május 18.
Levelező tagozaton - 2013. február 9.
Nappali tagozaton - 2013. február 11.
Keresztútjárás a Gellért-hegyen – 2013. február 26.
Tanítási szünet levelező tagozaton - 2013. március 30.
2013. április 6.
Tanítási szünet nappali tagozaton - 2013. március 15.
2013. március 25 - április 7.
2013. május 1.
Rektori munkaszüneti napok - 2013. március 28-29. és augusztus 15.
Szigorlati (HTK) vizsgaidőszak - 2013. február 28 - március 13.
Szigorlati vizsgaidőpontok meghirdetése - 2013. február 20-22.
Szigorlati vizsgajelentkezési időszak -2013. február 26. - 2013. március 12.
Nemzeti ünnep – 2013. március 15.
Szigorlati vizsgaeredmények beírása leckekönyvbe és Neptunba - 2013. március 14-ig
Kari ülések - 2013. március 4., június 3.
Nemzetközi Nőnap – 2013. március 8.
4
Felvételi jelentkezési lapok leadási határidő - 2013. március 31.
Húsvét – 2013. április 1.
A munka ünnepe – 2013. május 1.
Édesanyák napja – 2013. május 5.
Leckekönyvek felvétele a tavaszi félév vizsgáihoz - 2013. május 2-től
Tárgyak meghirdetése az őszi félévre - 2013. május 18-ig
Mintaórarend tervezet elkészítése, egyeztetése az oktatókkal és kurzusok meghirdetése
2013. április 19-ig
Végleges mintaórarend a Neptunon - 2013. május 18-ig
Pünkösd – 2013. május 20.
Vizsgaidőszak (CV vizsgák is) - 2013. május 21 - 2013. június 29.
Elővizsga időszak - 2013. május 11 - 18.
Vizsgaidőpontok meghirdetése - 2013. március 18-tól 2013. április 26-ig
Félévközi tanulmányi követelmények minősítésének beírása a Neptunba és a leckekönyvbe
2013. május 18.
Vizsgajelentkezési időszak kezdete - 2013. május 3.
Vizsgajelentkezési időszak lezárul - 2013. június 28.
Leckekönyvek leadási határideje - 2013. július 3.
Felvételi időpontja - 2013. május 28., 2013. június 24.
5
Jajj, az a csodálatos tavasz…!
És megérkezett… végre, végre, végre!
Ki gondolta volna, hogy ennyi vesződés,
komorság, hideg, fagyoskodás, didergés,
vastagpulcsi és vastagharisnya után
kiderül az ég, szikráit szórja a napsugár
és már a szellő is azt suttogja, hogy
eljött az a három hónap, melyet
mindenki várt, már oly régen. Amikor
a park mellett elhaladva, vagy az utcán
sétálva, a buszt, vagy a taxit várva
meghallod, hogy csicseregnek a madarak.
Látod a napfelkeltét és ez olyan nagyon
melengeti a kicsi szíved,
mint már így hosszú-hosszú
ideje semmi. A tavasz
magával ragad és repít… s
azzal a lendülettel suhanunk
át az órákon, napokon és a
heteken is. Az az érzés,
amikor megcsapja az orrodat a lágyan
lengedező szél illata és tudod, igen
tudod, hogy már ott van a levegőben.
Vidámság, nevetés, sok-sok csevegés,
jókedv és derű! Finom parfüm illat, mely
megcsap egy-egy már lengébben öltöző
hölgy elhaladtával. Friss, dús haj, ápolt
kezek és a színek harmóniája. Ilyenkor
belengi egész lényünket a tavasz,
egyszerűen és megmagyarázhatatlanul
arra inspirál minket, hogy szépnek,
jónak, csinosnak, igényesnek, és üdítőnek
kell lennünk. Hogy nem mindegy, mit
kapunk fel a nagykabát alá, mondván
úgysem látja senki sem. Nem mindegy,
hogyan készítjük el az aznapi
frizuránkat, mert már nem kell a sapka
alá gyűrni, ha kimerészkedünk a téli
fagyos, csontig hatoló hidegben. És a
természet… oh a természet, annyira
csodálatos! Annyira szívet és szemet
gyönyörködtető! A fákon, bokrokon
bimbó bontakozik és csodálatos illatos
virággá változik, a kertekben jácint,
nárcisz, orgona, aranyeső. Illatosak,
színesek és gyönyörűek! A fű
illata… végre érezzük a
frissen vágott fű illatát!
Össze sem hasonlítható
semmivel sem! És a
madárcsicsergős reggel, mikor
már szinte égető vágyat
érzel az iránt, hogy indulhass iskolába,
dolgozni, vagy csak ki, ki, ki! Mert
ilyenkor olyan finom kint lenni! Az
embertársak is megváltoznak ez idő
tájt. Mindenki udvariasabb, kedvesebb,
mosolygósabb lesz és az utcán, a
buszon, akarva akaratlanul is vigyorogsz
magadban, másra, egy sztorin, vagy
csak szimplán, mert tavasz van és ez
nem csak rügyeket fakaszt, hanem
mosolyt is! Igen, mert végre tavasz
van…
Kassai Viktória
6
Ady Endre: A szép Húsvét
Odukat és kriptákat pattant
S bús árkokig leér a szava:
Ilyen a Húsvét szent tavasza
S ilyen marad.
Miért tudjon Ő az embervérrül,
Mikor künn, a Tavaszban
Minden csoda csodát csinál
S minden drága fizetség megtérül?
Óh, Tavasz, óh, Húsvét,
Emberek ősi biztatója,
Csak azt szórd szét köztünk:
Állandó a tavaszi óra
S ilyen marad.
Krisztus támad és eszmél,
Odukat és kriptákat pattant.
Van-e gyönyörűbb ennél?
Tóth Árpád: Húsvéti versike
Hát itt a husvét, alleluja!
És ilyenkor öntözködni szokás,
S az ezüstbokás
Verőfény táncol az emberek szivében,
S a tavaszi veréb dudolász a fákon,
Mint valami kis szárnyas furulya,
S a télikabátot zálogba vágom,
S randevúra hívom az ideálom
- És a többi, satöbbi, satöbbi,
Amit már nem szokás
Senkinek az orrára kötni.
7
Nyíltnap
Karunk nyíltnapja február 12-én került megrendezésre. A reméltnél több résztvevő volt
jelen és nagy érdeklődést mutattak a Katolikus közösségszervező és a Katolikus teológus
képzések iránt. A nap Dr. Kuminetz Géza dékán úr nyitóbeszédével indult majd egy részletes
szaktájékoztató következett a két nappali alapképzésünkről, hogy az érdeklődők mindenben
tájékozottak legyenek. A bemutató után egyetemünkön katekétaként végzett Ribényi Orsolya
beszámolóját hallhatták a nyíltnapra érkezők, aki megosztotta velük tapasztalatait és
véleményét a karról, a képzésről, a szakról és a diploma utáni lehetőségekről. Ezután Dékán
Úr Lelkipásztorkodástan kurzusára nyerhettek betekintést, amit egy egyetemi „idegenvezetés”
követett. Megnézhették az előadókat, a kápolnákat és a gyönyörű könyvtárunkat is. Persze a
teaház sem maradhatott ki a sorból, így oda vezettük őket utoljára, hogy kedveskedjünk nekik
finomságokkal és az elmaradhatatlan teával. Itt lehetőségük nyílt személyesebben
megismerkedni és beszélgetni velünk, hallgatókkal és egymással is. Befejezésként egy
kisfilmmel készültünk számukra, ami az előző félévi, illetve korábbi évek programjainak(
gólyabálok, gólyatáborok, karácsonyi műsorok, kari kirándulások) fényképeiből és videóiból
állt össze. Őszintén reméljük, hogy a nyíltnap tetszett a felvételizőknek és a következő
tanévben mindegyikőjükkel újra találkozhatunk majd!
Farsang
A farsangot a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán
ünnepeltük február 11-én, amelynek témája a népmesék volt, így különböző népviseletekben
jelentek meg a hallgatók. Az esemény nyitásaként megnéztünk egy rövid magyar népmesét,
ezután kezdődtek az előadások. A sapientiások két produkcióval készültek, amit
évfolyamonként valósítottak meg, a HTK szintén kettővel kari szinten. A főiskola első évesei
konyhai eszközökkel bábozták el az Aranyszőrű bárány című népmesét, a másodévesek pedig
egy saját maguk által megírt, népmesei elemeket tartalmazó és iskolájukat tükröző paródiát
adtak elő, ami nagyon szórakoztatóra sikerült. Mi, a Hittudományi Kar hallgatói egy sváb
néptánccal készültünk, amit Kristály Zsuzsanna tanított be nekünk. Valamint második
bemutatkozásunkként egy citera előadást hallhatott a közönség Katona Georginának
köszönhetően. Ezekkel a produkciókkal karunk elnyerte az első díjat. Ezután egy kis kötetlen
beszélgetés, ismerkedés, evés-ivás következett, amit a farsang házigazdája szakított meg azzal
a felszólítással, hogy alkossunk csapatokat. Miután ez sikeresen megtörtént megkaptuk azon
állomások helyét ahová el kellett találnunk és ott különféle feladatokat teljesítenünk. Volt,
amelyik az erőnlétet vagy a kézügyességet, akadtak olyanok is, amelyek a zenei műveltséget,
illetve olyanok, amik a gyógynövények ismeretét tették próbára. Ezen feladatok
megoldásában, teljesítésében is nagyon jól szerepelt karunk, csoportjaink dobogós
8
helyezéseket értek el. A farsangi mulatság zárásaként táncházat rendeztek a sapientiások, ahol
nagyon ügyes táncosoktól tanulhattunk különféle magyar néptáncokat. Jól éreztük magunkat
ott, hiszen nagyon szívesen és kedvesen fogadtak bennünket és színvonalas, jól megszervezett
programon vehettünk részt.
Keresztút
Február 26-án a Gellért-hegy lábától keresztútra indultunk a nagyböjti időre való
tekintettel. A tizennégy állomást tizennégy különböző helyen olvastuk miközben tartottunk a
hegy csúcsa felé. Az állomások képeit Rontó Zsanett rajzolta, az ezekhez tartozó
elmélkedéseket pedig a Diákbizottság tagjai írták meg és olvasták fel. Mindenki olyan
szövegeket írt, amik nagyon elgondolkodtatóak voltak és a mai fiatalság számára nagyon
tanulságosak lehetnek, tehát nevezhetjük ezt egy ifjúsági keresztútnak is. A kis „túránk”
nagyon jól sikerült, jó közösségben voltunk, elmélkedtünk, beszélgettünk, mozogtunk és még
az idő is nekünk kedvezett, hiszen szépen sütött a nap egész délután.
F.R.
9
A Szent kereszt
Langyos a szél, kitágul az utca
Egy madár raj már víg dalát fújja
De fenn a hegyen éjnek lebben a szárnya
Keresztnek állt egy csiszolt fa ága
Keresztnek állt, s oly nehéz a dolga
Míg társain a bűnösök súlya
Úgy neki jutott a legigazabb lelke
Rajta nyugszik el a Megváltó teste
Tudta, rég tudta, mi lesz a bére
Hogy rá szárad majd a Bárány vére
Míg apja jászol volt a Kis Jézus alatt
Neki gyászosabb feladat maradt.
Szelíden altatta mély álomba
Kemény görcseit a vér bántotta
Ezt, a Fiú a kedves bánásért róla
Sebéből folyó vízzel lemosta.
A Megváltó hű lelkét kiadta
A keresztfa némán elsiratta
Vigasztalólag szólt még hozzá a Lélek:
„Harmad napra úgyis visszatérek”
Telt az idő és gördültek sziklák
Úgy történt minden, ahogy megírták
Három nap múlva Jézus visszatért
Érted, Értem és Minden emberért.
Komáromi Ivett Amália
10
Húsvéti szokások és hagyományok
A húsvét az egyik legfontosabb ünnep a keresztények számára, ennek köszönhetően
Magyarországon is számos szokás, hagyomány alakult ki és maradt fenn ezzel
kapcsolatban. Húsvétvasárnap inkább az egyházi szertartásokhoz szorosabban kötődő
szokások és hiedelmek dominálnak, az ünnep másodnapján pedig a népszokásoké és a
családi vendégségeké a főszerep.
A húsvét, mint egyházi ünnep
Húsvét Magyarországon az év egyik legfontosabb vallási ünnepe, amely alkalmával Jézus
Krisztus feltámadásáról emlékeznek meg. Ennek tiszteletére szerte az országban
szentmiséket és istentiszteleteket tartanak, melyek általában körmenettel zárulnak.
A húsvétot megelőző vasárnap - virágvasárnap - Krisztus diadalmas jeruzsálemi
bevonulásának az ünnepe. Ennek emlékére alakult ki a déli vidékeken a pálmás, az
északibb tájakon pedig a barkás körmenet.
A húsvéti ünnepkör a farsang utáni negyvennapos nagyböjttel kezdődik, amelynek
mélypontja a nagypéntek, Jézus szenvedéseink és kereszthalálának az emléknapja.
Ennek tiszteletére és a legtöbb templomban passiójátékot, az iskolákban pedig
misztériumjátékokat rendeztek. Nagyszombaton szentelték meg a tüzet, illetve ezen a
napon tartották vízszentelés szertartását is. Mindemellett a leglátványosabb
nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet volt.
A negyvennapos böjt után az emberek teli kosarakkal indultak meg a templomok felé,
hogy az abban vitt sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát már megszentelve, megáldva
fogyaszthassák el este a húsvétvasárnapi ünnepi asztal körül ülve.
Locsolkodás és tojásfestés
Húsvéthétfő a magyarok lakta terülteken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi
időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik,
modern formában pedig a mai napig megmaradt. Vidéken több helyen még napjainkban is
kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel
helyettesítették ezt. A locsolkodás hagyományának egyesek Bibliai eredetet is
tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a
katonák lecsendesíteni.
A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak
cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének
segítségével festették különböző színűre. Napjainkban a lányok és az asszonyok a
férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal
kínálják. A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek
igen változatosak. Az technika fejlődésével, a természetes festékanyagokkal készített
11
hímes tojásokat lassan felváltották a mesterséges színezékekkel készítettek, de
gyakori csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura is. Sok esetben a tojás mellé
aprópénz is jár a locsolkodónak.
A tojásfestés a régebbi időkben nem kis ügyességet kívánt. A legegyszerűbb megoldás a
levél felhasználásával készült díszes tojás volt, de sok helyen a mai napig nagy
igyekeznek megőrizni az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat, amelyek
számos technikával (harcolás, hímezés, írás vagy akár patkolás) készülhet.
A locsolkodás és a tojásfestés hagyománya azonban a városokban kezd kissé megfakulni,
ezt a napot sok család inkább kirándulással vagy a rokonok meglátogatásával tölti.
A húsvéti szimbólumok eredete
• A tojás az ősi termékenység szimbóluma, amely a világ szinte összes népénél
fellelhető, a kereszténységben pedig a feltámadás jelképévé vált.
• A húsvéti nyúl eredete kissé bizonytalan, nálunk német hatásra honosodott meg
valamikor a XIX század folyamán. Maga a nyúl szintén a termékenység szimbólumává
vált, és szerte Európában a húsvét ünnepével társítják.
• A bárány az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép, amelynek szerepe az utóbbi időben
jelentősen csökkent és helyét a húsvéti sonka vette át. A mediterrán országokban
azonban napjainkban is az ünnepi asztal elmaradhatatlan eleme a sült bárány. A jelkép
eredete bibliai és több történetre is visszavezethető. A bibliai tíz csapás közül a zsidó
népnek az utolsót nem kellett elszenvedniük, mivel áldozatként házaikat egy bárány
vérével jelölték meg, de Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen
halála által váltotta meg az emberiséget.
• A barkaág szintén régi húsvéti szimbólum, melynek eredete a virágvasárnap
megünnepléséhez nyúlik vissza. A barka a Magyarországi éghajlati viszonyoknak
köszönhetően a pálma és olajágak szerepét vette át, amelyekkel Jézust köszöntötték
jeruzsálemi bevonulása alkalmából. Szűcs Balázs
12
Wass Albert - Nagypénteki sirató
Elmegyünk, elmegyünk, messzi útra
megyünk,
messzi út porából köpönyeget veszünk…
Nem egyszáz, nem kétszáz: sokszáz éves
nóta.
Így dalolják Magyarhonban talán Mohács
óta.
Véreim! Véreim! Országútak népe!
Sokszázéves Nagypénteknek
soha sem lesz vége?
Egyik napon Tamás vagyunk,
másik napon Júdás vagyunk,
kakasszónál Péter vagyunk.
Átokverte, szerencsétlen
nagypéntekes nemzet vagyunk.
Golgotáról Golgotára
hurcoljuk a keresztfákat.
mindég kettőt, soh'se hármat.
Egyet felállítunk jobbról,
egyet felállítunk balról,
s amiként a világ halad:
egyszer jobbról, egyszer balról
fölhúzzuk rá a latrokat.
Kurucokat, labancokat,
közülünk a legjobbakat,
mindég csak a legjobbakat.
Majd, ahogy az idő telik,
mint ki dolgát jól végezte:
Nagypéntektől Nagypéntekig
térdelünk a kereszt alatt
húsvéti csodára lesve.
Egyszer a jobbszélső alatt
másszor a balszélső alatt,
éppen csak hogy a középső,
az igazi, üres marad.
Nincsen is keresztfánk közbül,
nem térdel ott senki, senki.
A mi magyar Nagypéntekünk
évszázadok sora óta
évszázadok sora óta
ezért nem tud Húsvét lenni.
Így lettünk országút népe,
idegen föld csavargója,
pásztortalan jószág-féle.
Tamással hitetlenkedő,
kakasszóra péterkedő,
júdáscsókkal kereskedő.
Soha-soha békességgel
Krisztus-Úrban szövetkező.
Te kerülsz föl? Bujdosom én.
Én vagyok fönt? Bujdosol Te.
Egynek közülünk az útja
mindég kivisz idegenbe.
Bizony, jól mondja a nóta,
hogy elmegyünk, el-elmegyünk,
messzi nagy útakra megyünk.
Messzi nagy útak porából
bizony, köpönyeget veszünk.
S ebben a nagy köpönyegben,
sok-sok súlyos köpönyegben
bizony pajtás, mondom Néked:
rendre, rendre mind elveszünk.
Bajorerdő, 1947.
13
Receptek
Ünnepi csoki flip
Hozzávalók 10 főre
50 dkg cukor
1/2 l tej
2 tojássárgája
10 dkg kakaó
3,5 dl tiszta szesz
Elkészítés:
1. A kakaót a cukorral szárazon tökéletesen összekeverjük.
2. Kevés langyos tejjel és a tojássárgájával tovább keverjük, sűrű masszává.
3. A maradék tejet forrón, de nem felforralva (lefölözve) ráöntjük, és folyamatosan tovább keverjük, amíg
teljesen csomómentes nem lesz.
4. A keveréket lehűtjük és nagyon lassan, állandó keverés közben a szeszt hozzácsepegtetjük
Vajsör
Hozzávalók 1 főre:
2,5 dl tej
1 ek cukor
10 g vaj
kevés fahéj
Elkészítés:
1. A vajat megolvasztjuk, és megpirítjuk rajta a cukrot.
2. Amikor a cukor elkezd barnulni, ráöntjük a tejet.
3. Hagyjuk felforrni a tejet, majd levesszük a tűzről, Fahéjjal ízesítjük.
14
Vendégváró hidegtál gazdagon
Hozzávalók 4 főre:
A franciasalátával töltött gépsonkához:
10 dkg francia saláta zöldségkeverék
1 dl tejföl
2 ek majonéz
1 ek mustár
1 kk só
citromlé ízlés szerint
cukor ízlés szerint
6 szelet gépsonka
A körözöttel töltött lapkasajthoz:
25 dkg túró
5 dkg vaj
Csípős piros arany
Hagyma
Elkészítés:
1. Francia saláta: A franciasaláta zöldségkeveréket megsózzuk, borsozzuk kicsit, majd kevés margarinon puhára
pároljuk, kihűtjük. Közben a tejfölt, majonézt, mustárt és a többi hozzávalót összekeverjük, ha szükséges,
ízesítjük még ízlésünk szerint, majd hozzákeverjük a kihűlt zöldségkeveréket.
2. Szépen, egyenletesen elosztjuk a sonkaszeleten, majd feltekerjük. Ha ez kész, a hűtőbe tesszük.
3. Kőrözött: A vajat a túróval és a tejföllel habosra keverjük. Az ízesítő anyagokkal tetszés szerint fűszerezzük.
Nyomózsákba tesszük, és megtöltjük vele az óvatosan összetekert sajtszeleteket. Ezt is a hűtőbe tesszük.
4. A töltött tojás: A tojásokat megfőzzük sós vízben, majd héjukat leszedjük. Kettévágjuk, majd a sárgájukat
óvatosan kiszedjük, és villával összetörjük. Hozzáadjuk a tejfölt, mustárt, sót, borsot, és jól összekeverjük. Ezt
a tölteléket szintén nyomózsákba tesszük, és visszatöltjük a tojásfehérjékbe.
5. Egy tálat kirakunk a megmosott és lecsepegtetett salátalevelekkel. Ezután szépen elrendezzük rajta a töltött
sonkát, töltött sajtot és töltött tojást.
6. A díszítő zöldségekkel és a maradék krémmel megdíszítjük ízlésünk és fantáziánk szerint.
Nagyon fontos az, hogy mindig rengeteg zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk, mert
elengedhetetlen vitaminokat tartalmaznak a szervezetünk számára!
15
Zöldségleves csurgatott tésztával
Hozzávalók 4 főre:
50 dkg vegyes zöldség (nálam sárgarépa, karfiol,
brokkoli, petrezselyemgyökér)
1 db paradicsom
1 db zöldpaprika
1 fej hagyma
1 gerezd fokhagyma
8 ml olaj
2 l víz, só, petrezselyemzöld
Csurgatott tészta: 1 tojás
10 dkg liszt
kb. 50 ml víz
Elkészítés:
1. Az apróra vágott hagymát és a zöldpaprikát olajon megfuttatjuk, hozzáadjuk az előkészített zöldséget,
átforgatjuk az olajon, pár perc után egy kevés vizet adunk hozzá, 5 percig pároljuk, majd feltöltjük a többi
vízzel. Sózzuk, és lefedve főzzük.
2. Amíg fő, elkészítjük a csurgatott tésztát.
3. A tojást és a lisztet elkavarjuk, apránként adogatva hozzá a vizet, hogy vastagon folyós masszát kapjunk. 15
percet pihentetjük. 4. Amikor a zöldség már majdnem kész beledobjuk a levesbe a paradicsomot, 1 perc után kivesszük, hideg víz
alatt kihűtjük, meghámozzuk, és kockára vágva a fővő levesbe tesszük.
5. Hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, és csak addig főzzük, amíg a paradicsom megpuhul.
6. A leves felét átszűrjük egy másik edénybe, és a fővő lébe egy tölcséren keresztül belecsurgatjuk a tésztát.
Folyamatosan kavarjuk, hogy ne ragadjon össze. Pár perc alatt kész van. A két levest összetöltjük.
7. Zöldfűszerrel tálaljuk.
Sült báránykaraj rozmaringgal és fokhagymával
Hozzávalók 4 főre
egy kb. 2,5 kg-os báránykaraj (vagy báránycomb)
12 ág rozmaring
2 gerezd fokhagyma sóolívaolaj a kenéshez
Elkészítés:
1. Sütőt melegítsük elő 220 fokra. 2. A sütési időt számítsuk ki az alábbiak sz közepes: 20 perc/ 45 dkg + 20 perc jól átsült: 25 perc/ 45 dkg + 25 perc 4. Éles késsel 12 helyen vágjuk be a hús bőrös felét. Tépjük le a rozmaring csúcsát, a fokhagymákat pedig vágjuk hosszában félbe. Ezeket dugdossuk be a bemetszésekbe. 5. Kenjük meg a húst olívaolajjal és sózzuk meg ízlés szerint. 6. 15 perc alatt süssük világosbarnára. Vegyük vissza a hőmérsékletet és folytassuk a sütést. 7. Időnként locsoljuk meg a húst a levével. Ha kész, vegyük ki a sütőből, tegyük deszkára és fóliával letakarva pihentessük 15-20 percig.
16
Csoki-mázas kuglóf
Hozzávalók 4 főre:
4 tojás
25 dkg porcukor
1 dl étolaj
1 dl tej
40 dkg finomliszt
1 ek kakaópor
0,5 cs sütőpor
Tetejére:
csokoládémáz
tojáscukor
Elkészítés:
1. A lisztbe elkeverjük a
sütőport, szétválasztjuk a
tojásokat.
2. A fehérjét kemény habbá verjük.
3. A sárgáját porcukorral kikeverjük, hozzáadjuk a tejet, az olajat és csomómentesre elkeverjük
benne a lisztet, majd beleforgatjuk a habot.
4. Vajjal kikent, liszttel megszórt kuglófformába öntjük a massza kétharmad részét, a
maradékhoz hozzákeverjük a kakaót és a tetejére kanalazzuk.
5. Takaréklángon sütjük, majd amikor kihűlt kiborítjuk a formából, tetejére csokimázat teszünk
és tojáscukorkákat. Sütési hőfok: 180°Csütési mód: alul-felül, hőlégbefúvásos sütés.
Szirec
Hozzávalók:
1 l tej
10 db tojás
só (csipetnyi)
cukor (ízlés szerint)
Elkészítés:
1. A tejet felforraljuk, és ahogy kezd
habosodni, beleöntjük az összekevert
tojást. Addig kavargatjuk kis lángon,
amíg túrós nem lesz. Közben beízesítjük
pici sóval és cukorral. Aki
2. jó édesre akarja, az rakhat bele 1
evőkanálnyi cukrot is.
3. A tűzről levéve leöntjük a savót, ami
kicsapódott és gézbe kötve (jó erősen
megcsavarva) felakasztjuk ahol 3 óra
alatt kihűl és kicsorog.
4. Betesszük a hűtőbe, és bármikor vághatunk belőle szeleteket a húsvéti sonka mellé. Szép a
mintája,ha a tojást nem verjük fel habosra, csak éppen összekeverjük.
Tanácsok:
Én minden évben csinálom húsvétra, elengedhetetlen a sonkatálról.
17
Húsvéti locsolóversek
Józsi vagyok, szép és laza.
Locsoljak vagy menjek haza?
Falu végén templom,
Locsoljak-e ? Nemtom.
Falu végén megint templom,
Locsoljak-e ? Megint nemtom.
Én verset nem tudok,
azt mondjanak a kicsik,
és csak azért jöttem,
hogy igyak egy kicsit.
Egy gondolat bánt engemet.
Elfeledtem a versemet.
Én még kicsi vagyok,
verset ezért nem is tudok.
De majd jönnek a nagyok,
aztán majd mondanak azok.
Húsvét van odakinn
mosolyog az ég is,
Adjanak egy ezrest,
mosolygok majd én is!
Egy tök,
Két tök,
Három tök,
Négy tök,
Nem tökölök - Öntök.
Van nálam egy kis pacsuli,
leloccsintom magát!
Ha egy kicsi mázlija van
Szereti a szagát!
Korán reggel útra
keltem,
Se nem ittam, se
nem ettem.
Tarisznya húzza a
vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár a puszi!
Itt a húsvét, eljött végre,
A szép lányok örömére.
Mert a lányok szép virágok,
Illatos víz illik rájok.
Kit húsvétkor nem locsolnak,
Hervadt virág lesz már holnap.
Ne fuss el hát, szép virágom,
Locsolásért csók jár, három!
Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámadásunk édes ünnepe.
Ünneplő ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek
felett.
Tündérország rózsái közt
gyöngyharmatot szedtem,
Akit azzal meglocsolok, megáldja az
Isten.
Az illatos rózsavíztől megnőnek a
lányok,
Zsebeimbe beleférnek a piros
tojások.
18
Pünkösd
Az idei évben Pünkösd napját május 20-án ünnepeljük. Az egyházi évben mozgó
ünnepként van feltüntetve, hiszen Pünkösd az amúgy is mindig változó időpontban lévő
Húsvétot követő 50. napon van. Bár ez nem volt mindig így, a Húsvéthoz alkalmazkodó
határozat a niceai zsinat óta él. A zsidó vallásból eredeztetjük. Mást jelentett az Ó-és az
Újszövetség emberének. Az Ószövetségben először zarándokünnepként jelenik meg, ahol
Izrael fiainak meg kellett jelenni Jahve színe előtt. A történelem változásainak folyamán már
örömünnepről beszélhetünk, a pészach utáni ötvenedik napon sabouthkor a nép hálát adott a
búzatermésért, az aratás és a gyümölcstermések ünnepe volt. Jézus korában a Törvény
kihirdetésének emléknapja, amikor sokan zarándokoltak Jeruzsálembe. A mai értelemben vett
Pünkösd a keresztény egyházban annak emlékét tartja, hogy Jézus feltámadása után az 50.
napon a Szentlélek leszállt az apostolokra. Eljövetelét jelek kísérték, szél zúgása, lángnyelvek
megjelenése és leereszkedése, valamint a különböző nyelveken való beszéd.
Megkeresztelkedtek azon a napon és megkapták a szentlélek ajándékait. Ezek pedig a
következők voltak: bölcsesség, értelem, jó tanács, lelki erősség, tudomány, jámborság és az
istenfélelem. Ma ezen az ünnepen tartják a bérmálás szentségének a kiszolgáltatását, hiszen
bérmálkozáskor a bérmálandóra leszáll a szentlélek és megerősíti a hitében.
A néphagyományban Pünkösd napján tájegységenként változó szokások jelentek meg. Ilyen a
pünkösdi királyválasztás, mely ügyességi próbákkal egybekötött szokás. Az Alföldön
különösen nagy teret hódít a pünkösdölés. Ez egyfajta népköszöntő falujárás, ahol az ifjú
legények és lányok házról házra járnak és különböző népdalokat énekelve, táncokat járva
adományokat gyűjtenek.
„Mi van ma, mi van ma
Piros pünkösd napja
Holnap lesz, holnap lesz
a második napja.”
Szokás, hogy ilyenkor nem csak királyt, királynét is választanak, és királynéjárást végeznek a
gyermekkorunkból mindenki által ismerős dalra:
„Búj, búj zöld ág zöld levelecske.
Nyitva van az aranykapu,
csak bújjatok rajta
Rajta rajta, leszakadt a pajta.”
Egyes helyeken, Pünkösd napján állítják a májusfát is, de mivel ezt a szokást május elsejéhez
is kötötték nehéz lenne megmondani, az eredeti szokás szerint melyik ünnepkörhöz volt
köthető. Az biztos, hogy a 18. században szokás volt még a templomokban is májusfát
állítani.
Ahogy már korábban olvashattuk, Pünkösd egyházunk jelentős ünnepe, így imádkozzunk
azért, hogy mi is tudjunk figyelni a Szentlélekre és bízzunk Isten általa ránk árasztott
kegyelmében.
Szentlélek Úristen, ki az Atyától és a Fiútól öröktől fogva származol, ki mindenható vagy és
egylényegű az Atyával és Fiúval, szívem alázatosságában leborulva imádlak és az
angyalokkal, és szentekkel magasztallak Téged. Neked köszönöm, hogy a szent keresztségben
Isten gyermekévé és a mennyország örökösévé lettem. Te vagy minden természetfölötti
kegyelem forrása és bőkezű adományozója. Jöjj, Szentlélek Isten, töltsd el szívemet hétszeres
ajándékoddal.
Jöjj, ó Bölcsesség Lelke, taníts meg, hogy minden gondolatomat és cselekedetemet egyedül
Istenre irányozzam.
Jöjj el, Értelemnek Lelke, hogy szent hitem igazságait és az isteni titkokat üdvösen megértsem.
19
Jöjj el, Tanácsnak Lelke, hogy minden ügyemben és kételyemben a helyeset megismerjem, és
a jót válasszam. Jöjj el, Erősségnek Lelke, hogy szerencsétlenségben és bajban, a gonosz
léleknek és a világnak kísértősei között, mindenkor hozzád ragaszkodjam. Jöjj el,
tudománynak Lelke, hogy mindig tanításaid ösvényén járjak.
Jöjj el, Jámborságnak Lelke, hogy a jövőben buzgóbban szolgáljak neked, parancsaidat és
sugallataidat hűségesen betartva Uramnak, Istenemnek egész szívvel szolgáljak.
Jöjj el, Isteni Szent Félelem Lelke, hogy Isten szent fölségének jelenlétéről mindig és
mindenütt megemlékezzem, és szorgosan elkerüljek mindent, ami neked visszatetszik.
Jöjj Szentlélekisten, áraszd el lelkemet ajándékaiddal és erősíts meg a keresztény erényekben,
hogy a tökéletesség útján járhassak és majdan az Atyával és a Fiúval Téged magasztaljalak
mindörökkön örökké. Ámen
Teket Regina
20
(Édes)anyák napja
Az anyák napja világszerte ünnepelt nap,
melyen az anyaságot ünnepeljük. Magyarországon
ez a nap május első vasárnapjára esik, de több
országban május második vasárnapján ünneplik.
Az anyák megünneplésének története az ókori
Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi
ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére.
Angliában az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep vallási színezetet is
kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az
édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy
hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra
elkészítették az anyák sütijét, az édesanyák számára.
Az Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját, Julia
Ward Howe segítségével.
1907-ben a philadelphiai Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé
nyilváníttatni. Az ünnepet május második vasárnapjára tűzte ki, elhunyt édesanyja emlékére.
Rengeteg időt és energiát szánt arra, hogy az ünnepet előbb állami, majd nemzetközi
ismertségűvé tegye. Jarvis a célját 1914-ben érte el, amikor Woodrow Wilson amerikai elnök
a napot hivatalos ünneppé nyilvánította. Sajnos azonban Anna Jarvis a népszerűsítésre
fordított ideje miatt nem vette észre, hogy hamarosan az ünnepet „felkarolták” a
virágkereskedők, üdvözlőlap-gyártók, cukorka- és ajándék-kereskedők, akik Európában is
propagálni kezdték az Amerikában elterjedt ünnepet, melynek hatására az gyorsan népszerűvé
vált kontinensünkön is. Az eredeti elképzeléshez képest – az élő és elhunyt anyák tisztelete –
az ünnep eltolódott az ajándékozás, Jarvis véleménye szerint pedig főképp a virágkereskedők
hasznának növelése irányába. További élete során oly hevesen tiltakozott az ünnep
üzletiesedése ellen, hogy még a törvénnyel is szembekerült egy vehemens tüntetése során.
Élete végére megbánta tettét és nem akarta nevét Anyák Napjával kapcsolatba hozni.
Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi
Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a
hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. A mai napig is elterjedt, hogy
felköszöntjük édesanyáinkat ezen a vasárnapon. Bizton adjunk hálát addig, míg mellettünk
van minden egyes percért amit vele tölthetünk. Talán amíg mi nők, lányok nem válunk
édesanyává nem érthetjük meg mit is jelent ebben a szerepkörben lenni. Nem mindig könnyű,
ma már nem csak családanyákról beszélünk, hanem családjuk mellett dolgozó asszonyokról
is, akik sokszor megtörtek és elfáradtak. Gondoskodjunk arról, hogy egy kedves szóval,
segítéssel, mosollyal vagy egy szép versel és virágcsokorral köszöntsük őket ezen a napon.
Mácz István: Örülj Velem! című könyvének egy apró részletével hívnám fel a figyelmet arra
kik is ők az Öregek.„ Érett a mosolyuk. Szavuknak súlyt ad a tapasztalat. Sejtik már ők a
szükségest a fontosat. Arcukon derű. Másképp látják az életet, mint aki fiatal. Idős asszonyok
arca. Hová tették szépségük? A tavaszt felváltotta a tél. Mindkettő szép. Az egyik színes a
másik fehér. A nyár ízei a gyümölcsökben. A szépségük gyermekeikben, unokáikban. Belső
arcuk szépsége. Szerelemre nem csak testük gyújtott. A lélek arca ránctalan lehet és éretten
szép. Igazságos az élet, nem viszik sírba az erőt és a szépséget. Továbbadták a lángot, Mások
viszik.”
Teket Regina
21
Viccek
Kisgyerekek gyónnak húsvét előtt. Bemegy a gyóntatófülkébe az első, megvallja bűneit, és ezzel zárja: "bedobtam a vízbe a tökmagot". A plébános nem érti, de nem kérdez. Rájön a következő gyerek, az is megvallja, hogy bedobta a vízbe a tökmagot, s ez így megy tovább, míg az utolsó gyerek nem említi ezt a bűnt. A plébános rákérdez: - Te nem dobtad vízbe a tökmagot? - Nem - feleli a gyerek - én vagyok Tökmag!
- Mi a Húsvét-szigetek fővárosa? - ??? - Nyúl York. Bemegy a nyuszika a zöldségeshez, és kérdezi az eladótól: - Sárgarépa van? - Nincs nyuszika, csak banán van. - Akkor irány Bana!
- Mi az előnye annak, ha szenilis vagy?
- ???
- Elrejtheted magadnak a húsvéti
tojásokat.
Pistike megkérdezi az édesanyját: - Anya, ugye, hogy a húsvéti nyuszi tojja a tojást? - Igen Pistike. - És az is igaz, hogy a tojásból kiscsibe kel ki? - Igen Pistike. - Hát nem mondom, szép kis erkölcsök uralkodnak nyúléknál.
Az agresszív kismalac mohón fal egy tábla mogyorós csokoládét. A nyuszika odamegy hozzá, nézi,
nézi, csurog a nyála, annyira megkívánja a csokit.
Azt mondja neki:
- Te, malacka, én még sose ettem ilyen csokoládét.
- Hát most se fogsz!
Két rendőr megajándékozza egymást húsvétkor, az egyik Kinder tojást kap. - Te, hallod, megszenvedtem vele, mire megettem. - Ugyan miért? - Hát a csoki könnyen ment, de a kapszulát rohadt nehéz volt lenyelni. Nyuszika a húsvét közeledtével betér a boltba. - Ecetet kérek! - Sajnos nyuszika, mi nem tartunk ecetet, ez egy festékbolt. - Mondom, e-c-e-t-e-t kérek!!!! - Nyuszika, ez egy festékbolt! - Jó, akkor mondom másképp: kérek egy pamacot! Húsvéti locsolóvers: Kék erdőben jártam, zöld ibolyát láttam. Holnap megyek a szemészetre.
22
Felelős kiadó: PPKE-HTK Diákbizottság
Főszerkesztő: Kassai Viktória
Munkatársak: Komáromi Ivett Amália
Fekete Réka
Teket Regina
Szűcs Balázs